2005. szeptemberi hírek

Új kkv termékcsomag a Cisco-tól  

A Cisco Systems kifejezetten a 20-250 alkalmazottat foglalkoztató kis- és középvállalatok számára dobta piacra új termékcsaládját, amely intelligens, egyszerű és biztonságos üzleti kommunikációs megoldást kínál a szektornak.

A Cisco Business Communications üzleti kommunikációs megoldáscsomag támogatási és finanszírozási lehetőségeket is tartalmaz, amelyekkel a vállalkozások csökkenthetik költségeiket, javíthatják üzletmenetük hatékonyságát, és fokozhatják versenyképességüket.

A rendszer „lelke" az új Cisco Catalyst Express 500-as kapcsoló, a telefónia-szolgáltatást az IP Communications Express Solution biztosítja, amely a Cisco ISR-útválasztók részeként a Cisco CallManager Express és a Cisco Unity Express szoftvereket is tartalmazza.

A felsorolt termékek a SMARTnet támogatási szerződéssel rendelkező ügyfelek számára ingyenes frissítésként érhetők el.

HP-támogatás kis- és közepes cégeknek

A Hewlett-Packard Magyarország kis- és közepes vállalkozásoknak nyújt ingyenes, a versenyképességüket is növelő informatikai támogatást.

Budapest, (MTI) - A tanácsadás klubrendszerben működik, s azok a cégek vehetnek részt a programban, amelyek HP ProLiant szervert használnak és regisztráltatják magukat a vállalatnál.

Az informatikai eszköz a magyar szerverpaic vezető terméke, részesedése mintegy 50 százalékosa HP adatai szerint. Magyarországon összesen több mint 20.000 ezer ilyen szerver üzemel, mintegy 3.500 ügyfélnél.

A klubtagok költséghatékony módon juthatnak új ismeretekhez, mivel utazás nélkül, internet kapcsolaton keresztül is kaphatnak információkat a technikai újdonságokról, illetve a hatékonyabb felhasználást segítő megoldásokról

Javulnak a humánerőforrás-fejlesztés feltételei

A pályáztatási tapasztalatok alapján kedvezőnek ítéli a humánerőforrás-fejlesztési operatív program előrehaladását Tóth Sándor, a HEFOP Irányító Hatóság főosztályvezetője.

Az első pályáztatási tapasztalatok értékelése alapján a HEFOP Irányító Hatóság és Közreműködő Szervezetei 2004. évi pályázatkezelési tevékenységét és a program előrehaladását pozitívnak ítélhetjük meg - jelentette ki a szakmai vezető a sajtó képviselőinek tartott előadásában. A 2004. év folyamán 18 pályázati kiírás jelent meg a HEFOP keretében. A kiírt pályázatok forrásaira számos esetben 2005-ben újra lehet pályázni, azonban új kiírások megjelentetésére is sor kerül. A 2005. év folyamán várható, összesen 17 pályázatból 13 db pályázat már megjelent a www.hefop.hu oldalon.

2004 tavasza és 2005. augusztus 31-e között közel 2200 pályázat érkezett be, amelyek 70 százalékának elbírálása 2005. augusztusig megtörtént. A nagy érdeklődést mutatja, hogy az elbírált pályázatok mintegy 313 Mrd Ft támogatást igényeltek. 2005. augusztus 31-ig a leszerződött támogatásból mintegy 21,9 Mrd forint kifizetésére került sor, amely összeg magában foglalja mind a nyilvános pályázatokat, mind a központi programokat. A kifizetett támogatások - mint azt a bemutatott példák is mutatják - jelentősen javítják a humánerőforrás-fejlesztés helyi feltételeit. A pályázatok regionális megoszlásának arányai alapján elmondható, hogy Közép-Magyarország a támogatások mintegy 40-45%-át bírja, a többi régióban viszonylag egyenletesen oszlanak el az elnyert támogatások.

A GVOP pályázati rendszere hatékonyabbá,az ügyfél elégedettebbé válik  

Egyed Géza, a GKM helyettes államtitkára, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóság vezetőjének döntése szerint a GVOP pályázati rendszere további egyszerűsítésekkel vált hatékonyabbá. Csökkent a támogatási szerződésekhez benyújtandó mellékletek száma, egyszerűsödött a kifizetések igénylése, továbbá bevezették a kkv-k körében legnépszerűbb prioritás esetében az egyszerűsített szerződésmódosító adatlapot.

Egyszerűbb szerződéskötési folyamat

A támogatási szerződések megkötésének folyamata 2005. szeptember 19-től a benyújtandó mellékletek számának csökkenésével hatékonyabbá vált. A jövőben nem szükséges a kedvezményezetteknek a szerződéskötéshez aláírási címpéldányukat ismételten beszerezni és mellékelni, amennyiben azt a szerződés aláírója már korábban csatolta a pályázathoz, és az aláírásra jogosult személye nem változott a szerződés megkötéséig. Ebben az esetben elegendő a kedvezményezettnek egy nyilatkozatot tennie arról, hogy az adatok nem változtak.

Megszűnt és nem szükséges a kedvezményezetteknek banktitok kiadására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatot adni a számlavezető bank részére, továbbá megszűnt a biztosítékadási kötelezettségről szóló melléklet is.

Kifizetési folyamat egyszerűsítése

A támogatott GVOP pályázatok elszámolása esetében változott a kifizetések folyamata. A kifizetési igényléshez egységesen bekért dokumentumoknál az alábbi egyszerűsítési intézkedéseket vezették be:

Megjegyzés: A másolatnak minden esetben cégszerűen aláírt példánynak kell lennie!

Egyszerűsített szerződésmódosító adatlap

A kkv-k körében legnépszerűbb prioritás esetében – GVOP 2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése – 2005. szeptember 19-től egyszerűsített szerződésmódosítási eljárást vezettek be. A jövőben a Kedvezményezettek megfelelő indoklással az egyszerűsített szerződésmódosító adatlap hiánytalan kitöltésével, cégszerű aláírásával és a Közreműködő szervezet részére történő megküldésével kezdeményezhetik a támogatási szerződés módosítását az alábbi esetekben:

- a Kedvezményezett adataiban történő változás

- meghatározott esetekben a támogatott projekt tárgyának illetve megvalósítási helyszínének megváltozása

- a támogatott projekt kezdési illetve megvalósítási határidejének módosítása

- bankszámlaszám változás

Az egyszerűsített szerződésmódosítással kapcsolatos további kérdések megválaszolásában a szerződéskötésért felelős Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. munkatársai készséggel állnak a pályázók rendelkezésre. Bővebb információ megtalálható a www.mvf.hu weboldalon.

Többen választják az előfinanszírozást

A támogatott konstrukciók és a Nemzeti fejlesztési terv keretében igényelhető vissza nem térítendő támogatások utófinanszírozottak, tehát a vállalkozónak elő kell finanszíroznia beruházását, és utána lehet csak lehívni a támogatást, amelyet a számlák és a teljesítések ellenőrzése után folyósítanak. Éppen ezért gyakori, hogy a beruházás „mérföldköveinek”, részteljesítéseinek befejezésével a számlák benyújtása után a bank előfinanszírozza a később folyósítandó támogatást, így a vállalkozók zökkenőmentesen, folyamatosan végezhetik a beruházásaikat – mutatott rá Lévay Erika, a Budapest Bank vezető termékmenedzsere. A BB-nél a támogatásmegelőlegezési hitelhez férhetnek hozzá az ügyfelek, amely akár 180 napra előfinanszírozza az összeget. Tekintettel arra, hogy a támogatások utólagos finanszírozások, értelemszerűen a HVB-s EU-pályázati támogatást előfinanszírozó hitelkonstrukciónkat ajánljuk – fogalmaztak a HVB Bankban. A hitelintézet emellett a pályázathoz, illetve a finanszírozáshoz szükséges pénzügyi instrumentumok széles skáláját kínálja. A HVB Bank a kereskedelmi bankok közül egyedüliként beruházási hiteleit az EIF (Európai Beruházási Alap) garanciájával kínálja. A CIB-nél jellemzően az EU-támogatások folyósításának hosszú átfutási idejére tekintettel az ügyfelek jelentős hányada kíván élni az előfinanszírozás lehetőségével, és ugyanerről számoltak be az Inter-Európa Banknál is. A K&H Banknál – bár minden pályázathoz tudnak előfinanszírozási megoldást nyújtani saját forrású beruházási hiteleikből – úgy tapasztalják, hogy inkább a garancia nyújtása jellemző a kkv-szektorban.

Az Erste Bank tapasztalatai szerint az előfinanszírozást igénylők száma emelkedik, az intézményrendszer által elbírált és ezáltal megvalósítható projektek számával összhangban. Általánosságban elmondható, hogy az ügyfelek kétharmada él e kedvező konstrukciók igénybevételével. Vállalatoknál és nonprofit intézményeknél gyakori az előfinanszírozási igény, az önkormányzatoknál ugyanakkor ritkábban fordul elő – mutattak rá az OTP Banknál.

A kérdésre, miszerint összetévesztik-e a hitelt igénylők az előfinanszírozási lehetőséget az önerő teljes hiányával, a K&H Banknál úgy fogalmaztak: fel szokott merülni ez a kérdés az ügyfelek részéről, ám tapasztalataik szerint, amikor arra kerül a sor, hogy pályázatot készítenek, tisztában vannak ezen fogalmak tartalmával. Aki komolyan gondolja a pályázatot, alapinformációi már vannak, így alapvetően az ügyfélkörünkben nem jellemző, hogy összetévesztenék – mondták a HVB Bankban, s hasonló tapasztalatról számoltak be a BB-nél és a CIB Banknál is.

Mitől félnek a kkv-k?

Piacesprofit.hu

A legtöbb közép-európai kis- és középvállalkozás szerint az új technológiák rendkívül költségesek, a legnagyobb kihívást pedig a versenytársak jelentik manapság.

A Cisco Systems megbízásából Európa 12 országának 100 kkv-vezetőjével készült interjú az utóbbi időszakban, hogy kiderüljön: melyek a legnagyobb technológiai és üzleti kihívások, melyekkel a szektor tagjainak szembe kell nézniük, ha tartani akarják a jövőben is a fejlődési színvonalukat. Bár a végső eredmények csak október közepén várhatóak, a cseh, lengyel és magyar számok már most nyilvánosságra kerültek.

Korlátok és kihívások

A magyar vállalatvezetők a legnagyobb kihívásnak a versenytársakat jelölték meg, hiszen 71 százalékuk jelölte be ezt a választ, míg Lengyelországban 60, Csehországban pedig alig 26 százaléknak jelent veszélyt a piaci szegmensben jelenlévő többi cég. Regionális szinten második helyre a piaci körülmények követésének feladata került, melyet a magyar kkv-k 66 százaléka tart potenciális kihívásnak, s 55 százalékuk gondként említette meg a pénzügyek szabályozását is.

A technológiák alkalmazásának legfőbb korlátai közül mindhárom országban egyértelműen a költségeket jelölték meg a vállalatvezetők, Magyarországon 64, Lengyelországban 61, Csehországban pedig 42 százalék érezte ezt a legfőbb problémának. Érdekes, hogy míg Magyarországon a hosszú távú megbízhatóság a válaszadók 54 százalékának jelentett problémát, addig Lengyelországban ez az arány mindössze 6 százalék volt. A legfontosabb technológiák esetében egyértelműen a szélessávú internetkapcsolatot említették meg a kérdezett felek, 95 százalékos átlaggal, de több mint négyötödük érezte úgy, hogy a hálózatba kötött PC-k és a megfelelő háttértárolók is nélkülözhetetlenek az üzletmenethez.

Megoldások

Érdekes eredményeket hozott az IT-ügyek kézben tartását firtató kérdés. Magyarországon a kis- és közepes vállalatok 59 százaléka saját rendszergazdát/IT-tanácsadót foglalkoztat az üzletmenet előrelendítése érdekében, 36 százalék külső szakértőnek ad megbízást, míg alig 5 százalék bízza IT-ügyeit a szolgáltatójára. Ezzel szemben csehországban rendre 67, 25 és 7 százalék volt a válaszok aránya, míg Lengyelországban 56, 27 és 17, azaz itt jóval nagyobb arányban bízzák szolgáltatójukra a vállalatok az IT-ügyeik intézését, mint a másik két országban. A technológiai megoldások fejlődésével való lépéstartást mindhárom országban rendkívül magasra tartották - az átlag csaknem 90 százalék lett. Ugyanakkor az IP-telefóniát csak Lengyelországban tartották nagyra, Magyarországon a megoldás jelenlegi, illetve 3 éven belüli alkalmazásának lehetőségére csaknem azonos, 35 százalék körüli eredmény született.

Meglepően alacsony, alig 27 százalék volt azon magyar vállalatvezetők aránya, akik nehezen érthetőnek minősítették a jelen technológiai megoldásait, hiszen Csehországban 52, Lengyelországban pedig 57 százalék volt ez az arány. Csehországban azonban hiába ilyen nagy az értetlenség, a cégvezetők alig 19 százaléka szeretné, ha egy szolgáltató elmagyarázná neki, hogyan segítheti előre üzletét az új technológiai megoldásokkal; Magyarországon 37, Lengyelországban pedig 85(!) százalék volt ez az arány. A legújabb technológiák kihasználhatóságáról is a lengyelek voltak leginkább meggyőződve, hiszen 76 százalékuk hisz abban, hogy ezzel megelőzhetőek a versenytársak, míg Csehországban csak 65, Magyarországon pedig 61 százalék hisz ebben.

Versenyképességi útmutató kkv-knak – Mankó a finanszírozáshoz  

A kis- és középvállalkozások ERP felzárkóztatását hátráltató akut tőke- és forráshiányra gyógyírt jelenthetnek a vissza nem térítendő kormányzati és EU-s támogatások.

A fejlődésük mellett elkötelezett cégek számára – a felállt pályáztatási intézményrendszer gyerekbetegségei ellenére – a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében első ízben tavaly meghirdetett GVOP 4. alfejezetének több intézkedése is finanszírozási kapaszkodóként szolgálhat.

Közülük a 2004-ben integrált vállalatirányítási rendszerek bevezetésére, a meglévők bővítésére, valamint döntéstámogató rendszerek megvalósítására kiírt 4.1.1. intézkedést idén dokumentumkezelő és folyamatirányító rendszerekre is kiterjesztették. Ennek megfelelően a 2004 és 2006 közötti időszakra meghirdetett 3750 millió forintos keret összege 2005-ben – három évre vonatkozóan – 5313 millió forintra nőtt.

A kiírásban szereplő, a vállalkozások alapfolyamatait érintő (pénzügy, kereskedelem, beszerzés, termelésirányítás, készletgazdálkodás, HR, ügyfélkezelés) funkciók közül minimum három integrált elektronikus támogatásának kell a projekt keretében megvalósulnia. A támogatás a projektérték (a bevezetéssel összefüggő hardver, szoftver, tanácsadás) 50 százaléka (tavaly minimum 10 - maximum 50 millió, idén minimum 8 - maximum 50 millió forint).

Az uniós pályázatok bármelyike kihasználásához azonban, ezt a tavalyi gyakorlat is igazolta, segítségre szorulnak a kkv-k. Ebben az állam és az érdekképviseleti szervek mellett, komoly üzletek reményében, cégenként eltérő kedvezményes vagy ingyenes szolgáltatásokkal, a hardver- és szoftverszállítók is aktívan részt vesznek.

A pályázók és szállítóik helyzete így sem könnyű. Az előző – saját gyakorlatlansága, de az EU bürokratikus ügyintézése és az annak megfelelni kívánó hazai intézményrendszer nehézkessége miatt is – a pályázat beadása, valamint a kifizetés feltételeinek való megfeleléssel küzd, a szállítót pedig az EU utófinanszírozása miatt későn befolyó járandósága aggasztja.

A 4.1.1. idei sikere érdekében a 2004-es pályázattal szembeni kkv-kifogások legtöbbjét orvosolta az IT Kht. Szélesítve a potenciális igénybevevők körét, a projekt alsó értékhatára – idén már a le nem vonható áfával együtt – 10-ről 8 millióra csökkent, s a felajánlható biztosítékok között a jelzálog is megjelent, s a biztosítékra ígérvényt csak a nyertes, szerződést kötött pályázónak kell benyújtani. A megvalósítható informatikai megoldások köre mellett a formai hiánypótlás lehetősége is kibővült.

Évi 44 milliárd forint támogatás agrár-környezetgazdálkodásra 

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások pályázatain nyertes 25 ezer igénylő öt éven át összesen évi 44 milliárd forint támogatásban részesül. Az első évi támogatást várhatóan október 10-től kezdik folyósítani. 

Agrár-környezetgazdálkodási támogatásokból több mint 25 ezer igénylő évente összesen 44 milliárd forintban részesül öt éven keresztül - mondta Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Budapesten. 

Az államtitkár jelezte, hogy a természetbarát termelést 1,5 millió hektáron elősegítő program első évi támogatásait várhatóan október 10. és január 10. között kapják meg az arra jogosultak. 

Gombos András elmondta, az eredetileg mintegy 20 milliárd forintos éves kerettel tervezett agrár-környezetvédelmi program keretösszege úgy duplázódott meg, hogy a pályázatok iránt tapasztalt élénk érdeklődést követően a Nemzeti vidékfejlesztési terven belül átcsoportosításokat hajtottak végre a kevésbé népszerű pályázati jogcímek rovására. 

Az összesen 44 milliárd forintos keretösszeget 25 131 igénylő között osztották szét, a legtöbb nyertes pályázó Bács-Kiskun megyében volt, de általában a keleti megyékben nagyobb volt az érdeklődés és a nyertesek aránya, mint a nyugatiakban. 

A gyepgazdálkodási, ültetvény-, vizes élőhely és állattartási célprogramok esetében minden az elbírálási szempontoknak megfelelt pályázat nyert, a szántóföldi célprogramokra pályázók mintegy 25 százalékát forráshiány miatt el kellett utasítani. 

Az uniós forrásokkal megtízszerezett agrár-környezetgazdálkodási forrásból sikerült megötszörözni a Magyarországon környezetbarát módon megművelt területek mértékét, ezek a mezőgazdaságilag hasznosított földek 25 százalékát teszik ki, amellyel hazánk az uniós országok között a hetedik. 

Új csatlakozók 2007 után várhatóak 

Az államtitkár közölte, az agrár-környezetvédelmi programba új gazdák egyelőre csak akkor léphetnek be, ha abból valaki kiesik. Új belépőkre jelentősebb számban 2007 után lehet számítani, amikor új hétéves uniós költségvetési időszak kezdődik. 

Egyelőre keretösszegek erre az időszakra még nem ismertek, de az EU közösségi agrárpolitikájának változását figyelemmel kísérve szinte biztosra vehető, hogy nem csökken, hanem nő az agrár-környezetvédelem támogatottsága - mondta Gombos András. Hozzátette, hogy brüsszeli szándékok szerint az agrár-környezetvédelmi támogatások agrártámogatásokon belüli 16 százalékos aránya 24-25 százalékra emelkedik. 

Az államtitkár reményei szerint 2007-től annyival bővül az agrár-környezetvédelem támogatottsága, hogy a támogatott kör kibővítésével a jelenleg programba vont 1,5 millió hektár 300 ezer hektárral növelhetővé válik. A pályázati jelentkezéskor ekkora területre érkezett igény a pályázatra. 

Gráf József értékelése szerint az agrár-környezetvédelem a leginkább ígéretes uniós társfinanszírozású program, hiszen egyben támogatja a termelést és a természet megőrzését. Gombos András hozzátette, hogy az agrár-környezetvédelemnél csak 20 százalék a nemzeti finanszírozási hányad, 80 százalékot az EU áll, mégpedig előfinanszírozási formában. 

Magyar kézben a legjobb a magyar föld 

Ugyanezen a tájékoztatón Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kifejtette, a gazdálkodók földhöz jutását azért kell minél előbb elősegíteni, mert a föld a magyar gazdáknál nem lehet jobb helyen. 

A miniszter a kormány új földosztó- és földértékesítő programjára utalva jelezte, hogy annak eredményeként reményei szerint az évi tízezer hektáros földforgalom megtízszereződik az elkövetkező években. 

Gráf József a gazdák földhöz jutásának felgyorsítását azzal indokolta, hogy már csak hat év van hátra addig, hogy a külföldiek is vásárolhatnak földet Magyarországon. Szerinte, ha nem indul be a program, a magyar gazdálkodók kiszorulhatnak a hazai földterületekről. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a három éve letelepedett, agrártevékenységet folytató külföldiek már most is vásárolhatnak földet.

Levonni vagy nem levonni? Ez itt a kérdés...

Az Európai Bizottság hamarosan dönt az áfa visszaigénylésről

A hazai áfa-arányosítási szabály értelmében az olyan vállalkozások, amelyek állami támogatásban részesülnek, nem vonhatják le az összes, egyébként levonható áfát. A le nem vonható részt úgy kell megállapítaniuk, ahogyan a kapott támogatás aránylik az összbevételhez.

Ez adótanácsadók szerint sérti a forgalmi adóra vonatkozó EU-direktívát. A Pénzügyminisztérium illetékesei nemrég jelezték: ha gond lenne a hazai szabállyal, orvosolják azt. Ezért jövőre eltörölnék az adószakértők szerint az uniós szabályokba ütköző áfaarányosítási rendelkezést.

Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke szerint azok a cégek, amelyek bíznak az uniós szakvéleményekben, megtehetik, hogy már a legközelebbi áfabevallásban megnövelik az aktuálisan levonandó áfát a korábban le nem vont összeggel. Az adószakértő szerint az is visszakaphatja a kérdéses összeget, aki megvárja az EB döntését. Oszkó kifejezetten az utóbbi eljárást javasolja, s kockázatosnak tartja a visszaigénylést az EB döntése előtt. Ezt követően azonban az adóalany egy önellenőrzés keretében visszaigényelheti az addig le nem vont áfát. Igaz ugyan, hogy az APEH ezt jogosulatlannak ítélné meg, és bírságot szabna ki, de az adóhatóság döntését meg lehet fellebbezni, és az eljáró bíróság nagy valószínűséggel már figyelembe vehetné az EB ítéletét.

Az Európai Bíróság számos hazai vállalkozást érintő döntése szeptemberre várható.

Emelkedhet a mikrohitel plafonja  

Újra módosulnak a mikrohitel feltételei, erről egyeztetnek a héten a gazdasági tárca és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium szakértői - írja a Világgazdaság

A Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium (MVHK) a mikrohitel ötmillió forintos plafonját az Európai Unió ajánlásának megfelelően 6,250 millió forintos (25 ezer euró) szintre javasolta emelni.

A konzorcium a plafon ez év februári ötmillió forintra emelését is kevesellte, a korábbi hatmilliós maximum visszaállítását szorgalmazták. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) adatai szerint júliusban 4,625 millió forint volt a mikrohitel átlaga.

A GKM azt javasolja, hogy a kamatot ne rögzítsék a jegybanki alapkamathoz.

Hogyan lehet Mikrohitel pluszhoz jutni?

A napokban indult el a Mikrohitel plusz program. A legfeljebb tízmillió forint összegű fejlesztési hitelforrást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. nyújtja, a jegybanki alapkamatnak megfelelő költségek felszámítása mellett, amelyet tíz éven belül kell visszafizetnie a hitelben részesülő mikrovállalkozásnak. A hitelkérelmet azok a vállalkozások adhatják be, amelyeknél az alkalmazottak száma legfeljebb kilenc fő, és telephelyként ingatlant vásárolni, felújítani vagy építeni szeretnének, gépeket, berendezéseket, informatikai eszközöket és ezekhez szoftvert kívánnak vásárolni - számolt be a Világgazdaságnak a részletekről Nagy Miklós, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) ügyvezető igazgatója.

Interneten intézhetők a cégügyek

Szeptembertől elektronikus úton lehet benyújtani a cégbíróságokhoz a részvénytársaságok cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmeit

Valamint a korlátolt felelősségű társaságok székhelyének, fióktelepének és tevékenységi körének változásairól szóló bejegyzési kérelmeket

Illetékkedvezménnyel ösztönöznék az ügyfeleket

Egy nap alatt bejegyezheti bt-jét

Szerződésminta, elektronikus út és előzetesen lefoglalt cégnév lehet a feltétele annak, hogy egy munkanap alatt bejegyezzék a társaságot a cégbíróságon. Erre, a tervek szerint, jövő júniustól nyílna mód.

Jó esély van arra, hogy már a közeljövőben megvalósuljon az egynapos cégbejegyzés. Az üzleti élet szereplői támogatnák, a kodifikátorok a napokban tárgyalják meg az igazságügyi tárca javaslatát. Ha elfogadják, és bekerül az új cégtörvénybe, úgy jövő év június elsejétől egy munkanap alatt bejegyzik az egyszerűsített eljárás törvényi feltételeivel rendelkező kérelmeket - tájékoztatta a Világgazdaságot Gadó Gábor helyettes államtitkár. Hangsúlyozta, hogy a jogbiztonság nem szenvedne csorbát, a procedúra könnyítene a cégbírói terheken, és nem járna a bíróságokon többletköltséggel. Megfontolandónak tartja egyúttal, hogy illetékkedvezménnyel ösztönözzék az egyszerűsített cégeljárás lehetőségével élő ügyfeleket.

Az egynapos eljárás feltétele, hogy a bt., kkt., kft. alapítói az új törvény mellékletében feltüntetett szerződésmintát alkalmazzák, a kérelem benyújtásához az elektronikus utat vegyék igénybe, és előzetesen lefoglalják a cégnevet. A cégbíróságon csak azt kell megvizsgálni, hogy a társasági szerződést ellenjegyezte-e az ügyvéd - illetve közokiratba foglalta-e a közjegyző -, és lerótták-e előzetesen az illetéket, valamint a közzétételi költséget. Ha ugyanis az ellenjegyzés megvan, akkor az igazolja a szerződésblanketta megfelelő kitöltését és a szükséges iratok meglétét. Az ellenőrzés, a bejegyző végzés - vagy hiány esetén az elutasítás - bírói közreműködés nélkül is lebonyolítható. Nincs kockázata a jogszerűségnek, hiszen a szerződés a törvényszöveg maga, az adatokat pedig az ügyvéd után a benyújtó és a cégszolgálat közötti technikai kapu, a cégszolgálati program is ellenőrzi. Legfeljebb az fordulhat elő, hogy az ügyvédi közreműködés ellenére sem csatolnak valamilyen okiratot, ez azonban törvényességi felügyeleti eljárás keretében orvosolható. A hibalehetőség elenyésző az egy munkanapos cégbejegyzés nyújtotta előnyökhöz képest - mondta Gadó.

Utalt arra, hogy a törvény már most szeptembertől, az elektronikus cégeljárás bevezetésével nagyobb bizalmat ad az ügyvédnek, közjegyzőnek, hiszen ő alakítja át elektronikus okirattá a szükséges hatósági dokumentumokat, így azok eredetijét a cégbíróság nem is látja. Ha pedig a törvényhozó rábízta ezt a jogkört, úgy feljogosíthatja a szerződésmintát alkalmazó társaság alapításánál a csatolandó okiratok megfelelőségének vizsgálatára is. Így a cégbíró fontosabb feladatokra, a nem blankettaszerződések törvényességi vizsgálatára, a működő cégek törvényességi felügyeletére, a fantomcégek kiszűrésére fordíthatja figyelmét.

Ma a cégalapítók gyakorta szembesülnek jogi problémákkal. A tervezett eljárásban nem merülhet fel jogértelmezési kérdés, nincs hiánypótlás, olyan szabályozási automatizmus érvényesül, hogy ha valaki a törvényi feltételeknek eleget tesz, biztos lehet abban, egy nap alatt bejegyzik a cégét. Az eljárás gyorsaságon túlmutató jelentősége, hogy erősíti a gazdasági szabályozásban a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot, mondta az államtitkár.

Ma a nem jogi személyiségű cégeknél 15, a jogi személyiségű társaságoknál 30 munkanap a cégbejegyzés határideje. Magyarország, bár nem éri el az Ausztrália, Kanada vagy mondjuk Dánia néhány napos bejegyzési gyakorlatát, így is a „gyorsak” közé tartozik, hiszen például Haiti szigetén vagy Brazíliában több mint 200 napba telik a cégalapítás. Az egynapos bejegyzéssel viszont a leggyorsabbakhoz, például Spanyolországhoz, Angliához zárkóznánk fel.

EU: nagyobb hangsúly kell a strukturális politikára

Megtorpant az Európai Unió gazdasági fejlődése, e folyamat lerövidítése, majd visszafordítása érdekében alapvető lépések szükségesek a strukturális politikában - hangsúlyozta Lámfalussy Sándor közgazdász professzor Lentiben, az édesapja nevét viselő szakközépiskola 20 éves jubileumi programját záró előadásában, kedden.

Lenti, (MTI) - A belgiumi Leuven-i Katolikus Egyetem nyugalmazott tanszékvezető tanára szerint "kétségtelenül vannak válságjelek az unióban, de ezek nem hordozzák a működésképtelenség veszélyét, mert ami van, az nem más, mint az eddigi dinamikus fejlődés megtorpanása".

Kifejtette: a '90-es évek közepétől az uniós tizenötök mind a termelékenység-növekedésben, mind a termelő kapacitások növelésében fokozatosan elvesztették előnyüket az Egyesült Államokkal szemben, s az ebbéli mutatók átlag 2-2,5 százalékkal mérséklődtek. Úgy vélte: a korábbi tagországok gazdaságpolitikája "nem volt elég expanzív és nem hiszem, hogy a kereslet hiányáról van szó(...), hanem valami a kínálati oldalon nem működik rendben".

A professzor az európai gazdaság megtorpanásának jelentős tényezőjeként említette, hogy az áruk szabad áramlását nem kísérte a szolgáltatásoké és a munkaerőé.

"Meggyőződésem, hogy a megtorpanási időszak lerövidítése, visszafordítása érdekében a szolgáltatások és a munkapiac liberalizálása mellett az európai gazdasági együttműködés hangsúlyát a monetáris politikáról a strukturális politikára kell átterelni, főként az oktatás, nagyarányú átképzés és a tudományos kutatás irányába" - hangsúlyozta a Lámfalussy Sándor.

A megtakarítások adóztatása az Európai Unióban 

 2005. július 1-én lépett hatályba, a megtakarításokról szóló 2003/48-as számú uniós irányelv. A jogszabály célja az, hogy lehetővé tegye a külföldön szerzett kamatjövedelmek megadóztatását. Ez 22 tagállam esetében automatikus információcserével történik. 

Az automatikus információcsere során a kamatot kifizető (pl. bank) tájékoztatja a magánszemély illetősége szerinti állam adóhatóságát, a külföldön megszerzett kamat összegéről. Ilyen módon a magyar adóhatóság is automatikusan értesítést kap arról, hogy a magyar illetőséggel rendelkező természetes személy mekkora összegű kamatjövedelmet szerzett a 22, információcserében részes tagállamban.

Az irányelv értelmében a kamatjövedelem kizárólag a haszonhúzó természetes személy, azaz a végső kedvezményezett illetősége szerinti államban adóztatható. Magyarországon a kamatjövedelem adója 0 százalék, ezért a magyar illetőséggel rendelkezőknek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, kivéve a forrásadóztatást alkalmazó tagállamokat.

Ausztria, Belgium és Luxemburg átmenetileg nem alkalmazza az automatikus információcserét, az átmeneti időszakban ezek az államok forrásadót vetnek ki.

A forrásadó mértéke 2005-2007 között 15%, 2008-2010 között 20%, végül 2011-től 35%.

A kamat utáni forrásadót az adóztató tagállamokban a kifizető vonja le. A levont adó 25 százalékát a tagállam visszatartja, 75 százalékát pedig átutalja az érintett másik tagállam illetékes hatóságának, Magyarországon az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak. Az adóhivatalhoz ugyanakkor csak az adó említett része érkezik be, a magánszemélyektől nem kap automatikusan adatot.

Lehetőség van arra, hogy a forrásadót alkalmazó államokban kivetett adó alól a magánszemély mentesüljön.

Erre akkor van lehetőség, ha a haszonhúzó felhatalmazza az ezen országokban működő bankot a rá vonatkozó személyes adatok APEH részére való megküldésére, vagy akkor, ha a magánszemély saját maga megadja az említett személyes adatokat az illetősége szerinti adóhatóságnak. Ez utóbbi esetben a bejelentés alapján igazolást állít ki az adóhatóság, amit a magánszemély bemutat a külföldi kifizetőnek.

A szükséges személyes adatok köre a magánszemély személyazonosságára, illetőségére és bankszámlaszámára, ennek hiányában a kamatot eredményező követelés meghatározására és a kamat összegére terjed ki.

Amennyiben a haszonhúzó magánszemély a fentiek szerint jár el, a kifizető nem von le forrásadót az elért kamatjövedelemből.

A felhatalmazás, vagy az adatok bejelentésének elmulasztása esetén a külföldi kifizető az adót levonja, de azt az APEH kérelemre visszafizeti.

A visszafizetés a jóváírás napján érvényes hivatalos devizaárfolyam alapján forintban történik, a kérelemtől számított 30 napon belül. 

A GVOP Közreműködő Szervezetével, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht-vel folytatott konzultációnk után az alábbi javaslatot tesszük 2004-es és 2005-ös nyertes pályázóinknak a támogatásra jutó le nem vonható ÁFA visszaigényelhetőségével kapcsolatban.

A 2004-es nyertesek,

- ha már a projektjüket megvalósították és a pénzügyi elszámolás is megtörtént és a teljes Áfa összegét visszaigényelték, most várjanak az arányos rész utólagos befizetésével, hiszen várhatóan még ez évben változni fog az ÁFA trv. releváns része és ennek visszamenőleges hatálya miatt ezt az ÁFA részt nem kell majd megfizetni.

- amennyiben nem igényelték vissza (a jelen szabályozás szerint nem is visszaigényelhető) ÁFA részt, akkor javasoljuk, hogy várják meg a trv. változását, majd ezt követően igényeljék vissza a támogatásra jutó le nem vonható ÁFÁ-t.

- Ha a megvalósítás és az elszámolás lezárása még nem történt meg az ÁFA álláspontunk szerint teljes egészében visszaigényelhető, bár óvatosságból itt is érdemes várni az ÁFA trv. változásának hivatalos bejelentésére.

A 2005-ös nyertesek,

- amennyiben az áfát nem igényelték vissza teljes körűen folyamatban lévő, vagy már lezárt projektjük után, javasoljuk, hogy várják meg a trv. változását és ezt követően visszamenőleges hatállyal lesz lehetőségük a támogatásra jutó ÁFA levonására.

- Ha projektjük kapcsán csak ezután keletkezik ÁFA levonási jogosultságuk, akkor a projekt teljes áfáját igényeljék vissza, hiszen a Támogatási Szerződés, illetve a támogatás pénzügyi kifizetésének időpontjára az ÁFA trv. már változni fog várhatóan, így arányosítási kötelezettségük nem keletkezik.

Amennyiben az itt leírtakkal kapcsolatosan kérdésük van, kérem keressék Lukács Jánost a 30/9448-559-es mobilszámon!

Elkészült az adótörvény tervezete                                                                       

 Jövőre ötvenezer forinttal nő az alsó szja-kulcs határa, a felső kulcs mértéke pedig 36 százalékra csökken - tartalmazza a Világgazdaság birtokába került a törvénytervezet, amely lényegében megfelel a száz lépés program keretében bejelentett ötéves adócsomagban foglaltaknak. Ugyanakkor vannak eltérések is: új közterhet jelentene már jövőre a négyszázalékos egészségügyi hozzájárulás. A júniusi bejelentéssel szemben 2007-ben mégsem vetnének ki 10 százalékos kamat- és tőzsdei árfolyamnyereség-adót.

A Világgazdaság birtokába került a törvénytervezet szerint a legtöbb változás a személyi jövedelemadót érintené. Jövőre 50 ezer forinttal feljebb, 1,55 millió forintra tolódna az alsó jövedelemkulcs alkalmazásának felső határa, míg az e fölötti éves jövedelmet a jelenlegi 38 százalék helyett már csak 36 százalékos szja terhelné.

A tervezetben rögzítenék az adótáblát 2010-ig úgy, hogy az adókulcsok változatlanok lennének, csak a határ tolódna feljebb: 2007-ben 1,7 millió, 2008-ban 1,9 millió, 2009-ben 2,3, míg 2010-ben 3 millió forint esetén lépne be a felső kulcs. Mint ismert, 2006-ban háromlépcsőssé tennék a minimálbért, és a tervek szerint az alsó - a kormány elképzelése szerint havi 63 ezer forintos - bér adómentes lenne. Ezt a kiegészítő adójóváírás mértékének módosításával érnék el. Módosulna továbbá az adójóváírás igénybevételének határa is.

Változik a családi adókedvezmény és az önkéntes pénztári befizetések adókedvezménye. Előbbi egyrészt úgy, hogy csak a legalább háromgyermekesek jogosultak gyermekenként és havonta 4 ezer forintra a mostani 10 ezer helyett. Másrészt úgy, hogy csak az veheti igénybe teljes összegben, akinek három gyermek esetén legfeljebb 6 millió forint az éves jövedelme, illetve ez a határ gyermekenként fél-fél millió forinttal, de legfeljebb 8 millió forintig tolódik. Az érvényes szabályok szerint a jogosultsági határ - gyermekszámtól függetlenül - 8 millió forint.

Az önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztári befizetésekkel kapcsolatos kedvezmény az illető megtakarítását növeli. Jelenleg még van arra lehetőség, hogy ezt az összeget az APEH az egyénnek utalja vissza, jövőre azonban már a pénztári számlára utalná ezt a tételt az állami adóhatóság. Szigorítást jelent, hogy az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba befizetett összeg nem 30, hanem csak 20 százaléka számítana kedvezménynek.

Lényegesen korlátoznák a munkáltató által adómentesen adható juttatások együttes összegét: amíg ma nincs ilyen határ, addig jövőre - az étkezési támogatás és az utazási költségtérítés kivételével - a bruttó bér 15 százaléka, de maximum évi 500 ezer forint lehetne. A limitet meghaladó béren kívüli juttatást 44 százalékos szja terhelné.

Mégsem lesz kamatadó

Noha Gyurcsány Ferenc nyár elején bejelentette: 2007-ben 10 százalékos adó terhelné a magas értékű betéteket és a tőzsdei árfolyamnyereség-adót, 2010-ben pedig az elkülönülten adózó jövedelmek adókulcsa 25-ről 18 százalékra csökkenne, mindezek a tervezetben nem szerepelnek.

Mégis lesz 4 százalékos eho

Új típusú közterhet vezetnek be azok számára, akik nem fizetnek elegendő egészségbiztosítási járulékot. A tervek szerint ugyanis jövő év január 1-jétől 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni a vállalkozásból kivont; az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmek; az osztalék, az árfolyamnyereségből származó, valamint az ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem után. A tervezet szerint az ehót éves szinten 400 ezer forintos felső határral kell majd befizetni.

A kormány május végén a "méltányos közteherviselés az egészségügy finanszírozásában a különböző jövedelmek bevonásával" jegyében hozta meg a 4 százalékos ehóról a döntést. A fő szabály szerint a kifizetőnek kell levonni a négy százalékot, azonban ha erre nincs mód, akkor a magánszemélynek kell befizetnie.

Társasági adó, áfa, eva, iparűzési adó 2/2. oldal

 Nem javasol túl sok változást a kormány a társaságiadó-törvényben. Az adókulcs marad 16 százalék. Ugyanakkor a kisebb vállalkozások támogatása érdekében 5 millió forint adóalapig 10 százalékra mérséklődik az adókulcs; ennek az a feltétele, hogy a cég átlagos állományi létszáma legalább egy fő legyen, az adózó más adókedvezményt ne vegyen igénybe, illetve alkalmazottai után legalább a minimálbér kétszerese után fizessen járulékot. A társaságiadó-törvény szerint 2006. január elsejétől megszűnik az osztalék adóztatása. Jövőre még lesz helyi iparűzési adó, azonban nem ötven, hanem annak száz százalékával lehet csökkenteni a társasági adó alapját.

Áfa: a kulcsok között nem lesznek átsorolások

Általános forgalmi adó: a normál kulcs 20 százalékra csökken, nem változik az 5 és a 15 százalékos kedvezményes kulcs. Az egyes kulcsok között nem lesznek átsorolások, vagyis mindegyik termék és szolgáltatás a jelenlegi helyén marad. Az uniós irányelvekkel való összhang biztosítása érdekében megszűnik az államháztartási támogatás utáni arányosítási kötelezettség.

Egyszerűsített vállalkozási adó. Januártól a lakásszövetkezetek és a közjegyzői irodák is választhatják az evát, azonban az egyszerűsített nyilvántartást nem. Ezen szervezetek az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségüket csak a számviteli törvény szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíthetik. Az evások a jövőben is dönthetnek úgy december 20-áig, hogy nem az eva szerint akarnak adózni, azonban ezt a döntésüket ugyanezen időpontig írásban vissza is vonhatják. Míg az idén az első három negyedévre vonatkozó adóelőleget csak meg kellett állapítani, és az adóévre vonatkozó bevallásban kellett bevallani, addig januártól már negyedévente nemcsak megállapítani, hanem bevallani is kell az adóelőleget.

A helyi iparűzési adó 2007. december 31-ével megszűnik, a kieső önkormányzati bevétel pótlásáról egy a jövő év végéig megalkotandó törvény rendelkezik majd. Adómentes lesz az adóalapnak az a része - legfeljebb az adóalap 90 százalékáig -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve, ha a telephely szerinti állam önkormányzatának vállalkozási tevékenységet terhelő adót kell fizetni.

Problémás lesz a luxusadó bevezetése

A kormány által nyáron bejelentett adócsomagban az is szerepelt, hogy 2006-tól külön adó terheli a nagy értékű, 100 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanokat. A tervek szerint a 100 millió forint érték feletti rész után éves szinten 0,5 százalék adót kell az önkormányzatoknak fizetni. Az adó megfizetése alól az önkormányzatok 20 százalék kedvezményt adhatnak méltányos esetekben. A parlamenthez most benyújtandó "salátatörvény-csomagban" ez a javaslat még nem szerepel. A Világgazdaság információi szerint ezt külön törvényjavaslat keretében tárgyalja majd az Országgyűlés.

Hitelajánló

Gyorshitel a cégeknek

A kifejezetten kis- és középvállalatok igényeire tervezett Commerzbank InnoBanking-szolgáltatások egyik legfontosabb elemét képezi a gyorshitel-konstrukció. A Commerzbank finanszírozási csomag alappillérét alkotó hitel bármilyen célra teljesen szabadon felhasználható. A kölcsön lehet egyszerű lehívásos hitel vagy rulírozó hitelkeret, de akár banki garanciavállalás is. A hitel 5 és 50 millió forint között bármilyen összegben igényelhető, lejárata maximum 12 hónap, amely szükség esetén meghosszabbítható.

Az egyszerűsített hitelbírálati folyamatot scoring alapú automatizált rendszer támogatja, amely lehetővé teszi, hogy kedvező döntés esetén a vállalkozás már a hitelkérelem benyújtásától számított hét napon belül hozzájuthasson akár 50 millió forinthoz, amelyet teljesen szabadon használhat fel. A választást szintén megkönnyíti, hogy a bank honlapján néhány perc alatt előzetes, tájékoztató jellegű információhoz juthat az ügyfél vállalkozása hitelképességével kapcsolatban.

A hitel összege után - azon túl, hogy kedvező kamatkondíciókkal nyújtja - a bank sem hitelbírálati díjat, sem kezelési költséget nem számít fel. (VG)

Pályázati felhívás klasztereknek nyújtott szolgáltatások fejlesztésének támogatására   

A GVOP Irányító Hatóság a Beruházás-ösztönzési prioritás keretein belül 2005. szeptember 7-ével meghirdeti a GVOP-2005-1.1.3/B kódszámú, Klasztereknek nyújtott szolgáltatások fejlesztésének támogatása c. pályázatot, melynek célja:

Üzleti vállalkozások és nem üzleti szervezetek (helyi gazdaságfejlesztési intézmények, önkormányzatok, felsőoktatási intézmények, alapítványok, kutató-fejlesztő szervezetek és szervezeti egységek, egyéb közhasznú társaságok) által alkotott klaszterek klasztermenedzsmentjei által nyújtott szolgáltatások körének bővítése, a klasztertagoknak nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése. Célunk olyan fejlesztések támogatása, amelyek révén növekszik a klaszter tagjainak versenyképessége, nemzetgazdasági jelentősége, megerősödik a Pályázó gazdasági helyzete és a Pályázó tevékenységének eredménye segíti a klaszterek önfenntartóvá válásának folyamatát.

A pályázat esetében az elnyerhető támogatás maximális mértéke: a támogatható tevékenységektől függően a projekt összes elszámolható költségének maximum 50, illetve 80%-a, amely minimum 1 millió Ft és maximum 25 millió Ft lehet.

A pályázat beadási határideje 2005. szeptember 7-től 2005. december 31-ig folyamatos.

Nem kellett a pályázati pénz

Népszerűtlen volt a magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásait támogató pályázat. Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az augusztus 31-i határidőig alig tíz vállalkozás adott be projekttervet. A minisztérium most első alkalommal írt ki olyan, kifejezetten a kvalifikált munkaerő foglalkoztatását megkönnyítő pályázatot, amellyel az információtechnológiai, pénzügyi, számviteli, üzletviteli szolgáltató, tanácsadó, telefonos ügyfélszolgálati profilú vállalkozásokat akarta motiválni diplomás dolgozói létszámuk növelésére. Csizmár Gábor jelezte: mindenképp megvizsgálják, hogy a kétszázmilliós keretösszegű pályázat miért nem aratott sikert a vállalkozások körében, és érdemes-e új feltételrendszerrel másik kiírást megjelentetni.

A beérkezett forrásigénylések közül kettő támogatását már aláírta a miniszter, további két-három projekt megvalósulásának esélyeit pedig még vizsgálják. Az bizonyos, hogy a keretösszeget nem tudjuk majd kihasználni - fogalmazott. A nyerteseknek egyébként november 15-ig lesz idejük arra, hogy kialakítsák a munkahelyteremtés feltételeit, majd harminc napon belül fel kell venniük az új kollégákat.

A szakminiszter tervei szerint új, hétmilliárd forintos közfoglalkoztatási program indul még az ősz folyamán, amely hat hónapra körülbelül 24 ezer olyan dolgozó állásgondjait oldja meg, akik elsősorban idénymunkából élnek. A program a szezonális ingadozásokat próbálja majd kiegyenlíteni a munkaerőpiacon, méghozzá úgy, hogy az önkormányzatokat is bevonja a foglalkoztatásba. Az önkormányzatok ugyanis alapfeladataik teljesítéséhez kapcsolódó munkákhoz alkalmazhatnak majd ideiglenes munkaerőt. A közfoglalkoztatási programot egyrészt a közcélú források átcsoportosításából, másrészt a Munkaerő-piaci Alapból oldja meg a tárca.

Koczó Ildikó

 Igaz, egyelőre úgy tűnik, az idén már nem jelenik meg a versenyszféra számára kiírt munkahelyteremtő pályázat, ám az álláshelyek megőrzéséhez a vállalkozások a helyi munkaügyi kirendeltségekhez is fordulhatnak forrásért.

Ennél a támogatásnál a vissza nem térítendő támogatás mértéke a felmondással érintett dolgozó bére és járulékai együttes összegének 25-75 százalékáig terjedhet.

Dúl a számháború az európai uniós pénzekről

Csak az számít, hogy mekkora összeget használtunk fel az uniós pénzekből, a többi csak ködösítés - nyilatkozta lapunknak Boros Imre. Az Orbán-kormány uniós pénzekért felelős minisztere a jelenlegi tárca nélküli szakminiszter mondataira reagált, aki szerint kétfajta elszámolás van. Az egyiknél mínusz 27, a másiknál plusz 76 milliárdos a mérleg.

Magyarország tavaly több pénzt fizetett be az unió kasszájába, mint amennyit onnan visszakapott - támasztotta alá ellenzéki képviselők és szakértők által hónapok óta hangoztatottakat az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentése. Eszerint múlt évi uniós egyenlegünk mínusz 27 milliárd forintot tett ki. A számvevők azt is megállapították, hogy a támogatások koordinációjáért felelős Nemzeti Fejlesztési Hivatalnál az együttműködési problémák és a szakmai tapasztalat hiánya is közrejátszott abban, hogy a támogatások igénybevétele hosszadalmassá vált.

Baráth Etele, az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter tegnap a Nap-keltében azt mondta: kétfajta elszámolás van, amit az ÁSZ is elismer jelentésében. A számvevőszék a zárszámadás kapcsán a költségvetésből kifolyó s abba beérkező összegeket állapítják meg. A büdzsén keresztül folyó költségeken keresztül ez valóban huszonhétmilliárd forint mínuszt mutat. Ám ha megnézzük azt, hogy a kincstárban ott van egy egységes számla, ami a jegybankon keresztül beérkezett európai uniós támogatások egészét fogja föl, akkor bizony a hetvenhatmilliárdos forint többlet az igaz. Tehát mind a két szám igaz, nem érdemes rajta vitatkozni, hanem el kell fogadni, hogy mi Magyarország nettó pozícióját kell hogy számoljuk, hiszen az EU is ezt számolja - mondta Baráth Etele. A Pénzügyminisztérium tartja magát korábbi álláspontjához, miszerint Magyarország 76 milliárd forintos plusszal zárta az elmúlt évet. Pichler Ferenc, a tárca szóvivője kiemelte, hogy az EU-ban használatos szabályokat alkalmazva kalkuláltak, s ezek szerint az a fontos, mennyi pénz jött be az országba.

Boros Imre, az Orbán-kormány uniós pénzekért felelős tárca nélküli minisztere elmondta: az számít, hogy mekkora összeget használtunk fel, a többi csak ködösítés. A pénzlehívások terén azonban siralmas a kép. A programok előkészítése silány, a szerződések csúsznak, ahol mégis rendben van minden, ott pedig „elfelejtenek” fizetni. A problémák az intézményi háttér hibáiban és a magyar társfinanszírozáshoz szükséges források hiányában keresendők. A tárcáknál lévő pénzügyi csapok a miniszterelnök kezében vannak, amiket az elmúlt időben Gyurcsány Ferenc elzárt.

Nettó befizetők. Azok az országok a nettó befizetők, amelyek a közös költségvetésbe többet fizetnek be, mint amennyit onnan különböző jogcímeken visszakapnak. Messze a legnagyobb nettó befizető - hagyományosan - Németország, amely az uniós kassza egynegyedét állja. Ezenkívül a franciák, az angolok, a hollandok, a svédek és az osztrákok fizetnek be többet, mint amennyit kapnak a közös büdzséből. Viszonylag kis mínusszal zár Luxemburg, Belgium és Olaszország. A korábbi vélemények - melyek szerint az újonnan csatlakozó tízek közül hazánkon kívül lesznek más nettó befizető tagállamok is -, úgy tűnik, nem igazolódtak be.

820 milliárd forint értékű fejlesztések az NFT-ből  

A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretein belül 1667 településen valósul meg fejlesztés 820 milliárd forint értékben. Az NFT-s programok 33 621 új munkahelyet hoztak létre és csaknem 100 ezer munkahelyet erősítettek meg - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Kiss Péter kancelláriaminiszter.

A Miniszterelnöki Hivatalt vezető szocialista politikus kiemelte, hogy a visegrádi országok közül Magyarország áll a legjobban a források lehívásával, szerződésekkel lekötötte a 2006 végéig rendelkezésre álló támogatási források 58 százalékát. Ez azt jelenti, hogy 392 milliárd forint erejéig kötöttek szerződéseket. A magyarországi kifizetések a keret 10 százalékában történtek meg, összesen csaknem 67 milliárd forint értékben, szemben a csehországi 1,1, a lengyel 4,5 és a szlovákiai 3,3 százalékkal.

A beérkezett 24 345 pályázatból több mint 15 ezret már elbíráltak. A támogatott projektek aránya az NFT-keret arányában 75 százalékos, összege 513,3 milliárd forintot tesz ki.

A 2007-ben induló második fejlesztési terv 12-15 ezer milliárd forintot, az első tízszeres nagyságrendjét fogja jelenteni fejlesztésben Magyarország számára - emelte ki Kiss Péter.

Ekkora pénzből, ami már most a kezünkben van, illik csodát csinálni, és Magyarországra ráfér, hogy ezt az esélyt valóban az ország felzárkózására tudjuk kihasználni - fogalmazott a kancelláriaminiszter.

Kiss Péter az uniós be- és kifizetések egyenlegét ismertetve közölte: Magyarország tavaly 76 milliárd, idén pedig várhatóan mintegy 95 milliárd forint plusszal zárja az évet.

 Lezárult a fejlesztéspolitikai és a területfejlesztési koncepció társadalmi vitája 

Befejeződött a fejlesztéspolitikai és a területfejlesztési koncepció nyáron át tartó társadalmi vitája, a résztvevők jónak ítélték a dokumentumokat. A két dokumentum képezi alapját a második Nemzeti fejlesztési tervnek. 

Az Országos fejlesztéspolitikai koncepció (OFK) társadalmi vitájában több ezren vettek részt és a kormányzat szakintézményei valamennyi észrevételt nyomon követhetően feldolgoznak - mondta Baráth Etele EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter csütörtökön a készülő fejlesztéspolitikai és területfejlesztési koncepció társadalmi vitáját lezáró Magyarország 2020 konferenciát megelőző sajtótájékoztatón. 

A miniszter elmondta, a 2007-2013. közötti időszakra vonatkozó II. Nemzeti Fejlesztési Terv sikere azon is múlik, hogyan hajtják végre a 2004-2006. közötti I. Nemzeti Fejlesztési Tervet. 

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv kapcsán elmondta, hogy az első program 3 éves keretének 76 százalékát már lekötötték. A bírálatokat követően 10 ezer pályázat támogatására született döntés 510 milliárd forint értékben. Szeptember 1-jéig 67 milliárd forint kifizetését hagyták jóvá az irányító hatóságok. Baráth Etele elmondta, hogy ezzel a teljesítménnyel Magyarország megelőzte Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot. 

Országgyűlési határozatba foglalják a dokumentumot 

A fejlesztéspolitikai koncepciókról országgyűlési határozat készül - közölte a miniszter, hozzátéve, hogy az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban megfogalmazott alapvető célokat a vitában részt vevők támogatták. 

Pál Béla, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkár úgy vélekedett, hogy az Országos területfejlesztéspolitkai koncepció (OFK) hozzájárul az életminőség javításához. 

Az akadémikusok szerint jó a koncepció 

Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára szerint szakértőik korrekt anyagnak tartották a vitára bocsátott dokumentumokat, az azokban megfogalmazott célok jók és fontosak. Mindkét dokumentum megfelelő kiinduló pont a további tervezéshez - mondta. 

Több versenyképességi pólusra épülne az ország 

Szegvári Péter, az Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH) hétfőn távozó elnöke elmondta, az elhangzott véleményekből is kiderült, hogy több versenyképességi pólusra épülő Magyarországot szeretnének. A hivatal elnöke elmondta, hogy az észrevételek egy részét a koncepcióban, másokat a tervek, programok készítésekor lehet figyelembe venni. 

A civilek a humánértékeket erősítenék 

Győrffy Gábor, a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője a regionális versenyképesség megteremtésének fontosságát hangsúlyozta. 

Rajnai Gábor, az Országos Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórum elnöke a fejlesztéspolitikai és területfejlesztési koncepciókkal kapcsolatos véleményükkel kapcsolatosan elmondta: fel kell gyorsítani a fenntarthatósági stratégia kidolgozását, és nagyobb hangsúlyt kell helyezni a humánértékekre. 

Széchenyi Kártya Klubot alapítottak nagyvállalatok a kicsikért

Széchenyi Kártya Klubot alakítanak azoknak a kis- és középvállalkozásoknak az érdekében, amelyek így összefogva olyan kedvezményeket kaphatnak, mint a legnagyobbak, és csökkenthetik a költségeiket.

Magyar nagyvállalatok, vagy mondjuk így, nagyvállalkozók megalapították a Széchenyi Kártya Klubot. Megítélésük szerint ugyanis a mikro-, kis- és középvállalkozások kiszolgáltatott helyzetben vannak, egyáltalán nem jutnak kedvező beszerzési árakhoz és a nagyvállalatok számára elérhető mennyiségi kedvezményeket sem érhetik el természetesen. A vállalkozások együttesen viszont komoly gazdasági erőt képviselnek, tehát beszerzési társulásnak lehet tekinteni őket, ahol az egység erejét kihasználva már válogathatnak a kedvező ajánlatok között.

A klub célja, hogy a kicsik és közepesek napi működéséhez, tevékenységének fejlesztéséhez, egyben a nagy beszerzési erő birtokában a költségek csökkentéséhez nyújtson segítséget. Ráadásul a cégvezetők naprakész, hasznos értesülésekhez jutnak, ezek birtokában hozhatják meg döntéseiket. A klubhoz elsőként a Széchenyi kártya működtetéséért felelős cég, a KA-VOSZ csatlakozott, tehát az a vállalkozás, amelynek van Széchenyi-kártyája, automatikusan tag lehet.

A kezdeményezés mindenesetre fel fogja kelteni a vállalkozók érdeklődését és javítja helyzetüket. Egyébként ennek a klubnak tagja a Magyar Rádió is, amelyik kedvező hirdetési lehetőségeket kínál.

Magyarország használta ki legjobban az uniós forrásokat  

Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok közül eddig Magyarország tudta a legnagyobb mértékben lehívni a rendelkezésre álló forrásokat - mondta Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter szerdán.

A Fejlesztési Terv keretében rendelkezésre álló 1350 milliárd forint legnagyobb részét nem csak pályázatokkal, hanem szerződések megkötésével is lekötöttük - mondta Kiss Péter miniszter.

Bejelentette: a kifizetések elérték a 70 milliárd forintot, ami azt mutatja, hogy az utóbbi időben jelentősen felgyorsult a pályázatok elbírálása. Elmondta, hogy még csak az I. Nemzeti Fejlesztési Terv felénél vagyunk, tehát ez az összeg 2006 végéig a duplájára nőhet. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió 2007-től induló következő költségvetési ciklusában ez az összeg megszázszorozódhat, de csak akkor, ha megfelelő pályázatok készülnek, és a saját hozzájárulás is rendelkezésre áll.

Kiss Péter ismertette, hogy a döntéseket decentralizálják, ami azt jelenti, hogy száz milliárdos nagyságrendű beruházási összegekről dönthetnek a megyében és a régióban. 

Támogatást kínál az Innocsekk

A mikro- és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támogatására és az innovációs szolgáltatások keresleti és kínálati oldalának ösztönzésére Innocsekk néven hirdettek pályázatot Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl régióban. A vállalkozások innovációjának támogatására a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2005-től 2007-ig ötmilliárd forintot biztosít az összes magyarországi régió számára. Ebből az idei esztendőre 1,7 milliárd jut.

A pályázatok beadása és a támogatások megítélése folyamatosan történik, egészen a keret kimerüléséig. Ha a keret kimerül, a pályázatot felfüggesztik. A keret 50 százalékának lakosságarányos hányadára 2006. december 31-ig csak az egyes régiók pályázhatnak. Ha marad fel nem használt összeg, azt később bármely régió felhasználhatja.

A pályázat meghirdetői igen nagy szórással tudják csak valószínűsíteni a támogatható beadványok várható számát. Úgy vélik, hogy a sikeres pályaművek száma valahol 200-2500 között lesz.

Támogatásra minden olyan, az adott régióban telephellyel rendelkező belföldi székhelyű, jogi személyiségű vagy jogi személyiséggel nem rendelkező mikro- és kisvállalkozás pályázhat, amely vállalja, hogy a projektet az adott régióban lévő telephelyén valósítja meg. A támogatás az elszámolható költségek teljes körére kiterjed. A projektenként igényelhető támogatás minimális összege kétmillió forint, maximuma százezer eurónak megfelelő forintösszeg, mintegy 25 millió forint. A támogatás az innovációs projektek megvalósításához kapcsolódó meghatározott típusú beszerzések és szolgáltatások költségeinek fedezésére, illetve az ezzel kapcsolatos követelések kiegyenlítésére szolgál.

A pályázati csomag beadása folyamatos, végső benyújtási határideje: 2007. szeptember 28. A pályázati felhívásról és a pályamunka kidolgozásáról bővebben az adott régió regionális fejlesztési ügynökségének ügyfélszolgálata ad tájékoztatást. Elérhetőségeik a pályázati útmutatóban találhatók. A pályázati felhívást és útmutató, valamint a gyakran ismétlődő kérdések listája a www.kutatas.hu honlapon érhető el. A pályázati felhívás, az útmutató, a pályázati űrlap, valamint a pályázat beadásához szükséges egyéb dokumentumok és hasznos információk az NKTH és a KPI honlapjain (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal http://www.nkth.gov.hu és Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda http://www.kutatas.hu) található, illetve tölthető le. (MK)

 Támogatandó

- az innovációs ötlet megvalósulásához szükséges szellemi termék beszerzése

- k+f szolgáltatás igénybevétele

- inkubációs szolgáltatás igénybevétele (csak induló vállalkozás vagy új üzletág beindítása esetén)

- a prototípus elkészítéséhez, vizsgálatához, minősítéséhez szükséges technológiai háttérszolgáltatás igénybevétele

- projektmenedzselési szolgáltatás igénybevétele

- innovációs marketingszolgáltatás igénybevétele

- az innovációs projekt továbbfejlesztését elősegítő megvalósíthatósági tanulmány elkészítése

- piackutatás, piacfelmérő tanulmány, marketingtanulmány elkészítése

- technológiai tanácsadás igénybevétele

- ipar- és szerzői jogvédelmi tanácsadás igénybevétele

- vállalkozásmenedzsmenti tanácsadás igénybevétele

- termelékenységi tanácsadás igénybevétele

- újdonságvizsgálat és szabadalomkutatás, hazai szabadalmi, védjegy-, használati és formatervezési mintaoltalmi bejelentés

Megjegyzés: Az utolsó kivételével támogatás csak a régióban fellelhető szolgáltatások igénybevételéhez jár. Ha a régióban a kívánt szolgáltatás nem lelhető fel, a támogató utólagos döntése alapján ezen kötelezettség alól egyedi felmentés adható.

Innocsekk

- támogatási keret 2005-2007 között: ötmilliárd forint (ebből 1,7 milliárd az ez évi)

a projektenként igényelhető támogatás

- minimuma kétmillió forint

- maximuma mintegy 25 millió forint

- a támogatható pályázatok várható száma: 200-2500

Érdemi szerepet kérnek a reformból a vezetési tanácsadók

EU-pénzből fejleszt a közszféra

Jobb, hatékonyabb, állampolgárbarát közigazgatás. Egyelőre konkrétan az uniós forrásokhoz kapcsolódó pályázati intézményrendszer kecsegtet ezzel, ha 2007-től valóra válik a II. Nemzeti fejlesztési terv készítőinek ötlete az ez irányú, önálló operatív programra.

Az Európai Unió a jövőben is kész támogatni az operatív programok intézményrendszerének fejlesztését. Ebből született az ötlet, hogy önálló operatív program szolgálja a II. Nemzeti fejlesztési tervben (II. NFT) a közigazgatás korszerűsítését - tájékoztatta lapunkat Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Erre a célra 2007 és 2013 között mintegy 50 milliárd forint uniós forrással számolnak az illetékesek.

A PHARE-program keretében 2000 és 2003 között a nemzeti program forrásainak kb. 30 százaléka, 45,44 milliárd forint szolgálta az intézményfejlesztést, segítette a közösségi vívmányok átvételéhez kapcsolódó magyarországi szervezeti átalakítást, intézményi beruházásokat, az adott területen dolgozók szakmai képzését - tudtuk meg Iglói Gabriellától, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal illetékes főosztályvezetőjétől. Az EU a bővítés után sem hagyta magára az új tagállamokat: speciális formákkal segíti őket a csatlakozást követő problémák elhárításában. Ilyen új forma az átmeneti támogatás, amely a PHARE intézményfejlesztési fejezetének továbbélését biztosítja: ennek keretében a 2004-2006-os időszakra további 8,85 milliárd forint a közösségi kötelezettségvállalás Magyarország irányában.

A II. NFT-ben ugyanakkor nem az egész közigazgatási reform jelenik majd meg - hangsúlyozta a miniszter -, de az említett operatív program jelentősen visszahat annak egészére, egyrészt a stratégiai döntések koncentrációja, másrészt a regionális fejlesztési források több mint 50 százalékának decentralizációja útján. Az elképzelések szerint 2007-től négy irányító hatóság hatáskörébe tartozna az uniós források felhasználása és annak ellenőrzése.

Bármilyen kísérlet, amely az igen rossz hatásfokú közigazgatás színvonalát emeli, megérdemli a támogatást - véli Kornai Gábor, az AAM vezérigazgatója. Szerinte már néhány százalékos javulás is sokat jelentene az adófizetőknek, pénzben, időben és az idegeskedés elkerülésében. A vezetési tanácsadó működésfelméréssel indítaná a reformot. Ebből kiderülne, hogy a pályázati intézmények immár valóságos inkompetenciatömeget képeznek, ez egyenes következménye annak, hogy a stratégiai rendszer kialakításából kimaradtak a szakemberek. Második lépésként a rendszer átalakítása - a működési folyamatok feljavítása, az ott dolgozók oktatása, képzése - következne; ez alapvető feltétele a javulásnak - állítja Kornai Gábor.

Rendkívül jó gondolatnak tartja az önálló közigazgatási operatív program ötletét Gonda György, a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. Ugyanakkor a szakma egésze nevében nehezményezi, hogy a vezetési tanácsadókat kihagyták a hazai pályázati intézményrendszer kialakításából. S azt is kifogásolja, hogy szolgáltatásaik igénybevételét közbeszerzéshez kötik, miközben a jogászoknak a törvény alapján szabad mozgásterük van.

Kocsi Margit 

Külön informatikai operatív program az NFT II.-ben

 A második Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) az infokommunikáció önálló operatív programként szerepelne és az európai uniós források 3 százalékát kapná meg az egyeztetések jelenlegi állása szerint - mondta Vahl Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnökségi tagja a szervezet 12. menedzsertalálkozóján pénteken Siófokon.

Az NFT-vel kapcsolatos ügyekkel foglalkozó elnökségi tag elmondta, hogy a kormánnyal folytatott egyeztetések jelenlegi fázisában a 2007-től kezdődő hét éves uniós költségvetési időszakban 19 operatív program között oszlana meg az egész időszak alatt felhasználható 15 ezer milliárd forint.

A közvetlen infokommunikációra jutó támogatásokon kívül közvetetten is jut majd az ágazathoz azokból a pénzekből, amelyet más területek informatikával összefüggő fejlesztéseire szánnak - tette hozzá Vahl Tamás. Példaként az egészségügy projektjeit, államigazgatási reformmal összefüggő fejlesztéseket és oktatási programokat említett.

Az elnökségi tag felhívta a figyelmet, hogy az NFT II. végleges operatív programjairól nem csak a kormánynak kell döntenie, de azokat még Brüsszelnek is jóvá kell hagynia. Amennyiben az ágazat külön operatív programként mégsem részesülne az EU-támogatásokból, akkor az elmaradó közvetlen pénzeket Vahl Tamás reményei szerint a közvetett támogatások arányának növelésével lehetne kompenzálni.

Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára pozitívumként értékelte, hogy 2007-2013-as EU-büdzsé kialakításának vitájában az EU brit elnöksége prioritásként kezeli az infokommunikációt és a kutatás-fejlesztést. Jelezte, hogy a gazdasági növekedést produkáló országokban általában a GDP növekmény 40 százaléka infokommunikációfüggő.

Az államtitkár szerint az informatikai fejlesztések Magyarországon azért is kiemelt figyelmet érdemelnek, mert az információs társadalom adta lehetőségek kihasználása még ellentmondásos képet mutat.

Az Economist brit hetilap legújabb felmérésére hivatkozva beszámolt arról, hogy Magyarország a világ 65 vizsgált országa közül csak a 30. az informatikai társadalmi "készültség" szempontjából. Amíg az üzleti életet az informatika magas színvonalon áthatja, addig a társadalmat, az élet mindennapjait nemigen - mutatott rá az államtitkár.

Szekfű Balázs IVSZ elnökségi tag arról beszélt, hogy a magyarországi informatikai cégeknek az elkövetkező időszakban végre

esélye lehet betörni az indonéz piacra.

Az ázsiai országban ugyanis a két ország között érvényes kötöttsegély-program részeként meghonosulhat egy magyar Sulinet-programhoz hasonló rendszer. Ennek keretében magyar cégek a Batan-szigeteken 100 iskolában informatikai labort, továbbá Jakartában egy kommunikációs központot és egy szoftverfejlesztő központot is létrehozhatnak - mondta Szekfű Balázs.

A pénzügyi fedezetet Indonézia abból a 20 millió dolláros segélyhitelből finanszírozhatja, amelyről még az idén született

kormányzati döntés Gyurcsány Ferenc kormányfő régióban tett látogatása alkalmával.

A projekt megvalósításában érdekelt magyar cégek jelentkezését várja az IVSZ - tette hozzá az elnökségi tag.

62 milliárd forintnyi fejlesztés indulhat jövőre

Több mint 62 milliárd forintnyi fejlesztés indulhat jövőre, ha az országgyűlés elfogadja a kormány javaslatát a jövő évi címzett támogatásokról - közölte a regionális fejlesztésért felelős miniszter.

Kolber István elmondta: a kabinet összesen 72, oktatási, vízgazdálkodási, kulturális, egészségügyi és szociális célú pályázatot támogat.

A fejlesztések nagyobb része, 50 milliárd forint állami támogatás, a maradékot saját forrásból kell fedeznie az önkormányzatoknak.

1610 új munkahely jön létre EU-s támogatással

 Az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében eddig elfogadott pályázatok alapján 1610 új munkahely létrehozásához és 3119 megtartásához adott támogatást az Európai Unió Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Brüsszel 299 agrár- és vidékfejlesztési, illetve 276 gazdasági beruházáshoz nyújtott pénzügyi segítséget, együttesen 10,8 milliárd forintot - mondta Gazda László, a régió önkormányzati elnöke keddi nyíregyházi sajtótájékoztatóján.

Gazda hozzátette: a fejlesztések egy része már megkezdődött, s a jelentős mértékű támogatás 2006-ban érezteti majd igazán kedvező hatását a szabolcsi foglalkoztatásban. A megyei közgyűlés elnökének tájékoztatása szerint Szabolcsból 560 agrár- és vidékfejlesztési, illetve 673 gazdasági pályázatot nyújtottak be az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az unióhoz. Hangsúlyozta: az 1233 pályázatnak csaknem a fele nyert eddig támogatást.

Gazda László elmondta: az egészségügyi és szociális, valamint a környezetvédelmi, illetve a regionális fejlesztési operatív program pályázatait is figyelembe véve, a Nyírségből 1482 pályázat érkezett be, s abból 638-at fogadtak el. A megítélt összes támogatás meghaladta a 22,5 milliárd forintot. A környezetvédelmi beruházások közül kiemelte a 4-es számú főút Nyíregyháza-Záhony közötti részén épülő, Berkesz, Székely és Nyírtura településeket elkerülő új útszakaszok építését, hozzátéve, Nyírbogdányt is elkerüli majd a főút - írja az MTI.

Az önkormányzati vezető szólt arról is, hogy az Európai Uniótól várják annak a szóban már közölt döntésnek az írásos megerősítését, miszerint indulhat a térségben a regionális hulladékgazdálkodási program megvalósítása.

Hat százalékra csökkent az alapkamat                                            

Ahogyan az elemzők többsége várta: a Monetáris Tanács újabb 25 bázispontos kamatvágásról döntött. A jegybanki alapkamat mértéke szeptember 20-ától 6 százalék.

A Monetáris Tanács a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2005. szeptember 20-i hatállyal 6,25 százalékról 25 bázisponttal, kereken 6 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat - adta hírül a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Jól alakul az infláció

A kamatdöntést indokló jegybanki közlemény kiemeli: az idei év folyamán a fogyasztói infláció 3-4 százalék között mozgott, míg az alapvető inflációs folyamatot és a hosszabb távú kilátásokat általában jobban tükröző maginfláció az elmúlt hónapokban 2 százalék alatti szinten stabilizálódott. A fogyasztói árak maginflációt meghaladó emelkedése mögött elsősorban az olaj és a nyersélelmiszer termékek árnövekedése állt.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az idei év alacsony maginflációs mutatóit részben olyan egyszeri tényezők is magyarázzák, mint az EU-csatlakozás miatt élesedő importverseny és a kiskereskedelemben megfigyelhető átalakulási folyamat. Ezek a hatások nem okoznak tartósan alacsonyabb inflációt, ugyanakkor a jövő évre valószínűsíthető keresletnövekedés, valamint a minimálbér-emelés növelni fogja az inflációs nyomást a gazdaságban.

Hosszú távon bizonytalanság

A hosszabb távú makrogazdasági kilátásokat továbbra is bizonytalanság övezi - áll a jegybanki közleményben. Bár a folyó fizetési mérleg hiánya idén valamelyest csökkenhet a tavalyihoz képest, a külső eladósodás növekedése nem tekinthető fenntarthatónak. Az egyensúlyi kockázatok csökkenésének alapfeltétele egy olyan fiskális politika, amely biztosítja, hogy 2006-ban a bejelentett adóbevétel-kieséseket figyelembe véve is mérséklődjön az államháztartás finanszírozási igénye. Ez önmagában is olyan jelentős költségvetési kiigazítást feltételez, amely kizár minden további rövidtávú adócsökkentést.

A nemzetközi befektetői környezet kedvezően alakult, továbbra is élénk a kereslet a kockázatosabb pénzügyi eszközök iránt. Ez hozzájárult ahhoz, hogy az MNB a javuló inflációs kilátásokkal összhangban fokozatosan csökkentse a jegybanki alapkamatot. A magas globális kockázatvállalási hajlandóság esetleges csökkenése azonban előtérbe állíthatja a magyar gazdasággal kapcsolatos fundamentális kockázatokat.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2005. október 14-én 14 órakor jelenik meg.

Már nem lesz sok kamatvágás

A kamatvágási tendencia lassulását, fokozatos lezárását jelentheti, hogy az MNB a korábbiaknál hangsúlyosabban mutatott rá a későbbi inflációs kockázatra - nyilatkozta a kamatdöntést értékelve Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője az MTI-nek.

Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője - hasonlóan kolléganőjéhez - úgy vélekedett, hogy mivel idén eddig már 350 bázisponttal mérsékelte a jegybank az alapkamatot, az év végéig már lényeges szűkül a központi bank mozgástere. A legoptimistább változat szerint még 50 bázispontos csökkentésre kerülhet sor, az év végére így 5,50-5,75 százalékos lehet a jegybank irányadó kamata.

Mégis lesz kamatadó

Bár a korábbi hírek csak az árfolyamnyereség-adó bevezetésének tervéről szóltak eddig, kiderült: a kormány azt együtt kezelné a kamatadóval, mindkettőt 2007-től vetné ki, s 10-10 százalék lenne a kulcsuk - tudta meg a Világgazdaság. Az elképzelések szerint 2010-től ez a kulcs 18 százalékra emelkedne, s megegyezne az szja alsó kulcsával. A kamatból és az árfolyamnyereségből származó jövedelmek 50 ezer forintot meg nem haladó része adómentes maradna. Ma Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Veres János pénzügyminiszter a tőzsdére látogat, s Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke társaságában jelentik be a tervezett intézkedéseket - amelyekről már korábban meg is állapodtak. Információink szerint adóügyben (és a költségvetés kérdéskörében is) teljes volt a kormányzati hírzárlat, hogy a miniszterelnök állhasson a nyilvánosság elé az öt évre szóló adócsomag részleteivel.

A bejelentések között lesz a tervek szerint az is, hogy a kormány bevezeti a nyugdíj-előtakarékossági befektetési számlát (lapzártakor ennek időpontját egyelőre nem lehetett tudni). Ezt a negyedik pillérnek nevezett megtakarítási formát, amelyet a BÉT elnöke vetett fel nemrégiben, a kormány is segítené. A befizetett összeg 30 százalékát (maximum évi 100 ezer forintot vagy a befizető egyéb adókedvezményekkel csökkentett szja-befizetését) minden év végén az adóhatóság jóváírja a befektetési számlán. A javaslat szerint egyébként a befektetési számlán elhelyezett megtakarítások hozama (kamat és osztalék) adómentes lenne.

A tőzsdei csomag része értesülésünk szerint az is, hogy az árfolyamnyereség kiszámításakor a felmerült veszteségek, költségek beszámíthatók, két évre elhatárolhatók. A jövőben a tőzsdére bevezetett társaságok magánszemélyek részére kifizetett osztaléka (a hatályos 25 százalék helyett) 10 százalékkal adózna.

A mai menetrend szerint Gyurcsány Ferenc a parlamentben napirend előtt a 2006- 2010-re szóló adócsomagról beszél, s a kormány be is nyújtja az Országgyűlésnek a jogszabálytervezetet. A javaslatcsomag a száz lépésben már nyár elején meghirdetetteket rögzíti, a tőzsdei megállapodásokon túl egy-egy régebben megígért, most beemelt elemet tartalmaz csupán. Ilyen a bor jövedéki adója is, amelyet „kivesznek” az adókörből, s 2006. január 1-jétől bormarketingre kell fordítani az ebből befolyó összeget. Az áfa normál kulcsának csökkentését kompenzálnák az italoknál a jövedéki, a gépjárműveknél a regisztrációs adó növelésével. Úgy értesültünk, hogy a Sulinet-kedvezmény a jövő évtől megmarad, ám csupán a számítógépek esetében.

Nehéz az uniós források felhasználása                                                 

Az Európai Uniós források hatékony felhasználása széles konszenzust igényel jobb- és baloldalról, állami és magánszférából egyaránt. Még ha ez alapvetően hiányzik is, a gazdasági élet főbb szereplői abban legalább egyet értenek, hogy párbeszédre szükség van - derült a Figyelő és a Heti Válasz pénteki konferenciáján, amelyen Kóka János jelenlegi és Matolcsy György volt gazdasági miniszter mellett Lámfalussy Sándor és Csaba László közgazdászprofesszorok is kifejtették véleményüket.

Magyarország számára most az egyik legnagyobb kihívás az Európai Uniós csatlakozás révén elérhetővé vált fejlesztési források hatékony felhasználása - nyitotta meg a Magyarország jövőképe című konferenciát Lámfalussy Sándor közgazdászprofesszor. A kérdés messze túlmutat a kormányzati ciklusokon, és azt követeli meg, hogy a gazdaságpolitikusok ne négyéves, hanem ennél jóval hosszabb periódusokban gondolkodjanak - tette hozzá a professzor.

Ezzel az alapvető céllal egyébként a konferencián felszólaló valamennyi gazdasági szakember, kutató, volt és jelenlegi politikus egyet értett, sőt a felhasználható EU-s pénzek fő célpontjait illetően is többé-kevésbé egy álláspontot képviseltek. A munkahely-teremtést, az infrastrukturális és környezetvédelmi beruházásokat, a hatékonyabb államigazgatást, a kutatás-fejlesztési tevékenység ösztönzését, valamint a kis- és középvállalati szektor felkarolását valamennyi előadó fontos területként említette, ám a prioritásokban már érezhető különbségek voltak.

Kóka János, gazdasági miniszter szerint az abszolút súlypont a versenyképesség javítása kell, hogy legyen, amelynek alapfeltételéül előbb meg kell teremteni a stabil makro- és fiskális környezetet, le kell építeni az állami bürokráciát, és nem utolsó sorban politikai konszenzusra kell jutni a fő kérdéseket illetően. Baráth Etele, Európai uniós koordinációért felelős tárca nélküli miniszter az erős decentralizációban, a „fejlesztő" állam hatékony struktúrájában látja a beruházások fő motorját. Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint pedig hosszabb távú - legalább 15 évre előretekintő - együttgondolkodásra és teljesen új gazdaságpolitikára van szükség.

A gazdaságpolitikai váltás szükségességét vázolta Csaba László, közgazdászprofesszor is, aki szerint valódi decentralizációra és egy hihető és tartható konvergencia-pálya kijelölésére lenne szükség, valamint arra, hogy az állam ne avatkozzék a vállalkozások működésébe, de törekedjen az euró mielőbbi bevezetésére. A CEU professzora bírálta a kormányzatot a kreatív könyvelési módszerek miatt, mert ezzel az ország a befektetői bizalmat és esetleges beruházások megvalósulását kockáztatja.

Számháború

Az uniós csatlakozásunk óta rendelkezésre álló európai források lehívása tekintetében kisebb számháború bontakozott ki a konferencia résztvevői körében. Nógrádi Zoltán, a Parlament EU ügyek munkacsoportjának vezetője és Cséfalvay Zoltán, az Andrássy Egyetem tanára például kifogásolták az eddigi pénzek leszívásának tempóját, illetve azok felhasználásának eredményességét. Csaba László ugyanakkor óva intett mindenkit attól, hogy az ország úgynevezett „leszívóképességét" igyekezzen maximalizálni, Faragó László, az MTA főmunkatársa pedig azt hangsúlyozta, hogy nem pusztán az EU-nyújtotta pénzügyi keret a lényeg, hanem a mögöttes programok, vagyis az, hogy hova kerül pontosan a pénz.

A megfogalmazott aggályokat Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese azzal próbálta eloszlatni, hogy az ilyen hosszú távú fejlesztési programok első éveiben természetes a lassabb felhasználás, és az már nagy eredmény, hogy hétezernél több projekt elindult. 2004. május 1-jei csatlakozásunk óta egyébként 1365 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből eddig 67 milliárd forint került lehívásra, a fennmaradó összeget 2008 végéig bezárólag kell felhasználnunk.

Támogatási szerződések módosításának egyszerűsítése a GVOP 2. prioritásban  

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóság vezetőjének döntése szerint a GVOP 2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése Prioritás keretében nyertes pályázók esetében 2005. szeptember 19-től egyszerűsödik és 15 napra rövidülhet a támogatási szerződések módosítása.

A fenti időponttól kezdődően, amennyiben a szerződésmódosítás a Kedvezményezett adataiban történő változásra, a támogatott Projekt kezdési, illetve megvalósítási határidejének módosítására, bankszámlaszám és tanúsító változásra, valamint meghatározott esetekben a Projekt tárgyának, illetve megvalósítási helyének megváltozására irányul, azt a Kedvezményezett kizárólag az egyszerűsített szerződésmódosító-adatlap hiánytalan kitöltésével, cégszerű aláírásával és a Közreműködő szervezet részére történő megküldésével kezdeményezheti.

Felhívjuk a Kedvezményezettek szíves figyelmét, hogy az egyszerűsített szerződésmódosítás továbbra is csak megfelelő indoklással és a szükséges dokumentumok csatolásával fogadható el.

Az egyszerűsített szerződésmódosítással kapcsolatos esetleges kérdéseikkel szíveskedjenek a szerződéskötésért felelős Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.-t megkeresni.

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóság vezetőjének döntése szerint a GVOP 2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése Prioritás keretében nyertes pályázók esetében 2005. szeptember 19-től egyszerűsödik és 15 napra rövidülhet a támogatási szerződések módosítása.

A fenti időponttól kezdődően, amennyiben a szerződésmódosítás a Kedvezményezett adataiban történő változásra, a támogatott Projekt kezdési, illetve megvalósítási határidejének módosítására, bankszámlaszám és tanúsító változásra, valamint meghatározott esetekben a Projekt tárgyának, illetve megvalósítási helyének megváltozására irányul, azt a Kedvezményezett kizárólag az egyszerűsített szerződésmódosító-adatlap hiánytalan kitöltésével, cégszerű aláírásával és a Közreműködő szervezet részére történő megküldésével kezdeményezheti.

Felhívjuk a Kedvezményezettek szíves figyelmét, hogy az egyszerűsített szerződésmódosítás továbbra is csak megfelelő indoklással és a szükséges dokumentumok csatolásával fogadható el.

Az egyszerűsített szerződésmódosítással kapcsolatos esetleges kérdéseikkel szíveskedjenek a szerződéskötésért felelős Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.-t megkeresni.

A mikrovállalkozói szféra támogatásának elképzelései és eredményei

A vállalkozások külső finanszírozásában 1999. és 2004. között kialakult kedvező folyamatok eredményeként a kis- és középvállalkozások hitelállománya 460 Mrd Ft-ról 2200 Mrd Ft fölé emelkedett. A szektor részesedése a teljes vállalkozói hitelállományból az 1999-es 19,3%-ról 2004. végére 48,2%-ra nőtt. Ezen folyamatokat a gazdasági tárca a maga eszközeivel ösztönözni kívánja, olyan területeken, ahol a piac a saját eszközeivel nem tudja kielégítően megoldani a szektor finanszírozását.

Ilyen, kifejezetten a mikrovállalkozások számára elérhető konstrukció a Mikrohitel Program. A Mikrohitel feltételrendszerében történt, 2005. február 8-án bejelentett változtatások (a hitel felső összeghatárának 3-ról 5 M Ft-ra emelése, a futamidő 5 évre növelése, a forgóeszköz-finanszírozhatóság kibővítése, illetve az előfinanszírozás bevezetése) következtében jelentősen megnőtt a mikrohitel iránti érdeklődés és a hitelfolyósítás. (A folyósítások összegének alakulását 2004. januárjától 2005. augusztusig havi bontásban az ábra mutatja.)

2005-ben 925 db kérelem érkezett be 3,77 Mrd Ft összegben, ennek több mint 80%-áról (792 db, 3,11 Mrd Ft összegű hitelkérelemről) született pozitív döntés. 2005-ben ezidáig 568 ügyfél kapott 2,13 Mrd Ft összegű hitelt - szemben a 2004. év egészében folyósított 1,4 Mrd Ft-tal (646 ügyfél).

2005. nyarán a „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretében meghirdetett Mikrohitel Plusz Program szintén a mikro- kis- és középvállalkozásokat célozza. A konstrukció szeptembertől elérhetővé vált.

A 2002. őszén elindított Széchenyi Kártya Program célja, hogy a mikro- és kisvállalkozásoknak gyorsan és egyszerűen hozzáférhető, szabad felhasználású, rövid lejáratú hitelt biztosítson. A kártya révén a vállalkozások max. 10 M Ft összegben egyszerűsített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelő hitelhez juthatnak. Az indítástól 2005. szeptember 9-ig 40.455 db kártya került átadásra, ami összesen 165 Mrd Ft hitelkeret megnyílását eredményezte. Jelenleg 22.441 db Széchenyi Kártya van forgalomban.

2005-ben a GVOP keretében EU társfinanszírozással, kifejezetten a kis- és középvállalkozások részére meghirdetett pályázati felhívásokra mostanáig több mint 7100 db pályázatot fogadott be a Közreműködő Szervezet, melyek összes támogatási igénye 48,8 Mrd Ft volt. A beérkezett pályázatok elbírálása folyamatosan zajlik. Eddig összesen 4036 pályázat, több mint 24 Mrd Ft összegű támogatásáról született döntés, amely már most meghaladja a 2004. évi eredményeket.

Az unió társfinanszírozásával meghirdetett felhívások mellett tisztán nemzeti forrásból is hirdetett pályázatokat a GKM a kis- és középvállalkozások részére. Ezek közül a vállalkozások interneten való megjelenését, és a roma vállalkozások fejlődését szolgáló felhívás a legnépszerűbb. Ez utóbbi beadási határideje már lejárt, a program sikeresen lezárult. Az interneten való megjelenést elősegítő pályázat továbbra is nyitva áll a vállalkozások számára.

Közlemény

v      GVOP-2005-2.1.2., Kis- és középvállalkozások részére korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatása

v      GVOP-2005-2.2.2., Kis- és középvállalkozások részére emeltszintű, szakmaspecifikus tanácsadás igénybevételének támogatása 

v      GVOP-2005-2.3.1., Kis- és középvállalkozások közötti együttműködés szervezésének támogatása

v      GVOP-2005-2.3.2. Együttműködő vállalkozások közös célú beruházásának, fejlesztésének támogatása

pályázatok beadási határidejének meghosszabbításáról   

A GVOP Irányító Hatóság a GVOP-2005-2.1.2., GVOP-2005-2.2.2., GVOP-2005-2.3.1., GVOP-2005-2.3.2. pályázatok beadási határidejét a kiemelkedő érdeklődésre való tekintettel 2005. szeptember 30-ról 2005. november 15-ig meghosszabbítja.

A pályázás egyéb feltételei a jelenlegi módosítással nem változnak.

Gyorsabb és átláthatóbb közbeszerzést ígér az IM 

Az igazságügyi tárca közzétette a közbeszerzési törvény módosításának tervezetét, a módosításokkal egyszerűbbé, gyorsabbá, átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé válnak a közbeszerzési eljárások. Emelkednek az értékhatárok, és új jogintézményeket is bevezetnek.  

Az új közbeszerzési törvénynek köszönhetően egyszerűbbé és gyorsabbá válnak az eljárások, átlátható, ellenőrizhető és versenysemleges lesz a közbeszerzés - ígéri az Igazságügyi Minisztérium. A tárca elkészítette a közbeszerzési törvény módosító tervezetét, a jogszabály jelenleg közigazgatási és szakmai egyeztetés alatt van. 

A törvényt egyrészt azért kell módosítani, mert az előző változat elfogadásakor még nem jelentek meg az ide vonatkozó európai uniós irányelvek. Másrészt az elmúlt évtized tapasztalatai alapján gyorsabbá, egyszerűbbé és átláthatóbbá tennék az eljárásokat, valamint új jogintézményeket vezetnek be. 

Az EU-irányelvek 2006 január 31-től írják elő az új szabályok alkalmazását, a kormány ezért még októberben a parlament elé terjeszti a javaslatot, hogy a Ház még az őszi ülésszakon elfogadhassa azt. A nemzeti értékhatárok változási nem ebben a jogszabályban, hanem a 2006-os költségvetési törvényben szerepelnek majd. 

Emelkednek a nemzeti értékhatárok 

A tárca honlapjáról letölthető (Pdf, 1,3 Mb) tervezet szerint a klasszikus ajánlatkérőknél a nemzeti értékhatár az árubeszerzésnél 25-ről 30 millió forintra, az építési beruházásoknál 70-ről 90 millióra emelkedne, az építési koncessziónál pedig megmaradna a 100 milliós határ. 

A közszolgáltató ajánlatkérőkre vonatkozó összegek nem változnának, vagyis árubeszerzésnél és szolgáltatás-váráslásnál 50 millió, építési beruházásnál 100 millió maradna az értékhatár.

Új jogintézmények: csak lehetőség 

Az új törvényben új jogintézmények szolgálják majd a versenysemleges, átlátható és ellenőrizhető közbeszerzéseket. Ezek bevezetését az Unió mint lehetőséget adja meg a tagállamok számára, alkalmazásuk nem kötelező. Ilyen új elem a versenypárbeszéd, amikor a klasszikus ajánlatkérő már beszerzési igényeit is a résztvevőkkel folytatott konzultáció alapján állítja össze. 

Szintén újdonság, hogy a keretmegállapodás lehetőségét a klasszikus ajánlatkérők nemzeti értékhatárt meghaladó beszerzéseinél is biztosítják. A törvény - igaz, csak 2007 január 1-jétől - bevezeti a dinamikus beszerzést, vagyis amikor a közbeszerzést tisztán elektronikus úton intézik. Ehhez kapcsolódik az elektronikus árverés lehetősége, amikor a korábban beérkezett és értékelt ajánlatok után újabb ajánlatok benyújtására lesz lehetőség elektronikus úton. 

Nem lesz szükség hiteles másolatokra 

A tervezet szerint az egyszerű és nemzeti közbeszerzési eljárásokban az ajánlattevők az igazolásokat egyszerű fénymásolatként is benyújthatják, nem lesz szükség az eredeti példány vagy a közjegyző által hitelesített másolat benyújtására. A rendszer bizalmi elven működik majd - mondta Hankó Faragó Miklós, az igazságügyi tárca politikai államtitkára. 

Egyszerűsödnek az építési koncesszióra vonatkozó szabályok is. Ha egy építési koncessziónál kiderül, hogy kiegészítő beruházásra van szükség, akkor az ajánlatkérő a korábbi nyertessel új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köthet szerződést a nemzeti beszerzéseknél. 

A postai szolgáltatásokat nyújtó szervezetek bekerülnek, az elektronikus hírközlési ágazatban működő szervezetek pedig kikerülnek a közbeszerzési törvény hatálya alól. A tervezet szerint közbeszerzési eljárásban kell megvásárolni telekommunikációs szolgáltatásokat (telefon, rádiótelefon, személyhívó, műholdas szolgáltatások), néhány pénzügyi szolgáltatás kikerül a törvény hatálya alól. 

Rövidülhetnek az eljárások 

A tervezetben az is szerepel, hogy a klasszikus ajánlatkérők hirdetmény közzététele nélküli, tárgyalásos eljárást alkalmazhatnak árubeszerzésnél az árutőzsdén jegyzett és beszerzett áru esetében, és ha az árut kivételesen kedvező feltételekkel lehet beszerezni. 

A nemzeti beszerzéseknél akkor is lehetőség lenne a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra, ha ezek a kedvező feltételek csak rövid ideig állnak fenn, és más, hosszabb eljárás esetén meghiúsulna a beszerzés. A tervezetben új elemként megjelennek a környezetvédelmi és szociális szempontok is. 

Sajtóközlemény a Magyar Gazdaság című negyedéves kiadvány megjelenéséről  

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a mai napon közzétette Magyar Gazdaság című, szokásos negyedéves kiadványát, amely a 2005. szeptember 12-ig megjelent makrogazdasági adatok alapján mutatja be és értékeli a magyar gazdaság aktuális folyamatait.

A GKM elemzésének fő következtetése, hogy a magyar gazdaságot a második negyedévben gyorsuló ütemű, elsősorban a beruházások és az export által vezérelt növekedés jellemezte.Az ország gazdaságának fejlődési üteme az Eu -átlaghoz viszonyítva növekedett.

A kiadvány legfontosabb megállapításait az alábbiakban foglaljuk össze:

A magyar gazdaság a második negyedévben 4,1%-kal növekedett, ami jelentős gyorsulást jelent az első negyedévhez képest, és 2,5 százalékponttal haladja meg az EU átlagát.

A gyorsuló növekedés motorja elsősorban a 9,4 %-al bővülő beruházások és a továbbra is kétszámjegyű ütemben növekvő kivitel. Miközben a fogyasztás dinamikája is kissé gyorsult a második negyedévben.

Az év eleji lendületvesztés után az ipari termelés újra 10% közeli ütemben bővült a második negyedévben, és bár a növekedést továbbra is elsősorban az export vezérli, a belföldi értékesítések is növekedésnek indultak.

Az építőipar változatlanul két számjegyű ütemben bővül, és ezzel a nemzetgazdaság legdinamikusabb ágazatának bizonyul.

A munkanélküliségi ráta 7% fölött maradt. A munkanélküliek számának egy év alatt bekövetkezett több mint 50 ezer fős emelkedése a korábban gazdaságilag inaktívak munkaerőpiacon való megjelenésének köszönhető, hiszen a foglalkoz-tatottak száma gyakorlatilag nem változott.

Az áruexport dinamikája a második negyedévben is két számjegyű volt, és a külkereskedelmi termékforgalom hiánya - nem kis részben bázishatásnak köszönhetően - jelentősen csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Az infláció az év eleji meredek csökkenés után 4% alatt stabilizálódott, és a dezinfláció tartósságát jelzi, hogy a maginfláció 2% alá mérséklődött.

A kiadvány teljes terjedelmében letölthető a GKM honlapjáról

A kifizetések felgyorsulására számít az illetékes főpolgármester-helyettes

Budapesten aktívak a kkv-k

Csaknem négy és fél ezer pályázatot nyújtottak be a budapesti vállalatok és önkormányzatok EU-s forrásokra, összesen mintegy 119 milliárd forint támogatási igénnyel - közölte lapunk érdeklődésére Bakonyi Tibor főpolgármester-helyettes. Eddig együttesen 41 milliárd forint támogatásról született döntés, s 1341 nyertessel kötöttek szerződést. A fővárosban a mai napig 3,3 milliárd forint támogatást fizettek ki, ám ennek üteme a jövőben várhatóan felgyorsul - tette hozzá a főpolgármester-helyettes.

Budapesten az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (I. NFT) pályázataira benyújtott projektek több mint kétharmadának mikro- és kisvállalkozások a gazdái: nagy vonzerőt jelentettek számukra a gazdasági versenyképesség operatív program (gvop) kiírásai. Az önkormányzatok teljesítménye szintén elismerésre méltó - figyelembe véve azok pénzügyi helyzetét -, és részarányuk remélhetőleg tovább növekszik a jövőben. A fővárosban a gvop után a humánerőforrás-fejlesztés operatív program (hefop) a legsikeresebb, amint ezt az ide benyújtott projektek száma is mutatja. A pályázati trendek döntően a főváros fejlettségi szintjéből következnek; az ország más területeinek igényeitől némileg nyilvánvalóan eltérnek a budapestiek.

Bakonyi Tibor a fővárosi pályázók nevében nagyra értékelte, hogy a kormány a pályázóktól és az egyes közreműködő szervezetektől érkezett visszajelzések alapján egy sor, a pályázók helyzetét könnyítő megoldást vezetett be. Idesorolható a pályázó részére kifizethető 25 százalék előleg, vagy a szállítónak közvetlenül történő kifizetés lehetőségének bevezetése. De megemlíthetők még az egyszerűsödő pályázati feltételek, valamint a könnyített biztosítékadási kötelezettség.

Maga a Fővárosi Önkormányzat elsősorban közlekedési és környezetvédelmi projektekkel pályázott. Kidolgozásra a pályázat-előkészítő alapból (pea) csaknem 40 millió forint támogatásban részesült. Így valósulhat meg a helyi tömegközlekedés fejlesztése 141 millió forintos költségvetéssel. Ez autóbusz-forgalmi sávok kialakítását teszi lehetővé két helyszínen, a Kerepesi út-Veres Péter út, valamint az M1-M7-es autópálya bevezető szakaszán - közölte a továbbiakban a főpolgármester-helyettes.

Az I. NFT környezetvédelmi és infrastruktúra operatív programja (kiop) támogatásával, Budapest és a vonzáskörzetében 21 település együttműködésével készül az a stratégiai zajtérkép és intézkedési terv, amelynek megvalósítása 696 millió forintba kerül. A Fővárosi Önkormányzat a hefop keretében két projektet valósít meg, több mint 3,1 milliárd forintos összköltségvetéssel. Ezekhez a közösség strukturális alapjaiból finanszírozott projektekhez társul a kohéziós alapból támogatott csepeli szennyvíztisztító beruházás, amely európai szinten is kiemelkedő volumenű a maga százmilliárd forint feletti költségvetésével.

Már tavaly megkezdődött Budapest felkészülése a következő, 2007-2013-as uniós tervezési időszakra. A tervek szerint a kohéziós pénzekből támogatandó nagyprojektek előkészítésére komoly kormányzati támogatást nyert a Fővárosi Önkormányzat. A mintegy 2,5 milliárd forintból három közlekedési és egy környezetvédelmi nagyprojekt előkészítése zajlik, lehetővé téve ezzel, hogy már a tervezési időszak elején, 2007-2008-ban indítha-tó beruházások legyenek. Az észak-déli regionális gyorsvasút, az 1-es, 3-as villamos meghosszabbítása és a P+R parkolórendszer fejlesztése nem fedi le a főváros közlekedési projektjeinek teljes spektrumát. Tovább kell folytatni a projektek előkészítését, s ehhez kitűnő háttéranyag a nyár eleji közgyűlésen elfogadott középtávú városfejlesztési stratégia, a Podmaniczky program.

A környezetvédelem területén előkészítő támogatást kapott a Dél-budai Regionális Szennyvíztisztító projekt, de Budapest gőzerővel folytatja a Kerületi csatornahálózat fejlesztése címet viselő beruházás előkészítését is, egyelőre tisztán fővárosi forrásból - mondta el Bakonyi Tibor. (FE)

Új kkv termékcsomag a Cisco-tól  

A Cisco Systems kifejezetten a 20-250 alkalmazottat foglalkoztató kis- és középvállalatok számára dobta piacra új termékcsaládját, amely intelligens, egyszerű és biztonságos üzleti kommunikációs megoldást kínál a szektornak.

A Cisco Business Communications üzleti kommunikációs megoldáscsomag támogatási és finanszírozási lehetőségeket is tartalmaz, amelyekkel a vállalkozások csökkenthetik költségeiket, javíthatják üzletmenetük hatékonyságát, és fokozhatják versenyképességüket.

A rendszer „lelke" az új Cisco Catalyst Express 500-as kapcsoló, a telefónia-szolgáltatást az IP Communications Express Solution biztosítja, amely a Cisco ISR-útválasztók részeként a Cisco CallManager Express és a Cisco Unity Express szoftvereket is tartalmazza.

A felsorolt termékek a SMARTnet támogatási szerződéssel rendelkező ügyfelek számára ingyenes frissítésként érhetők el.

HP-támogatás kis- és közepes cégeknek

A Hewlett-Packard Magyarország kis- és közepes vállalkozásoknak nyújt ingyenes, a versenyképességüket is növelő informatikai támogatást.

Budapest, (MTI) - A tanácsadás klubrendszerben működik, s azok a cégek vehetnek részt a programban, amelyek HP ProLiant szervert használnak és regisztráltatják magukat a vállalatnál.

Az informatikai eszköz a magyar szerverpaic vezető terméke, részesedése mintegy 50 százalékosa HP adatai szerint. Magyarországon összesen több mint 20.000 ezer ilyen szerver üzemel, mintegy 3.500 ügyfélnél.

A klubtagok költséghatékony módon juthatnak új ismeretekhez, mivel utazás nélkül, internet kapcsolaton keresztül is kaphatnak információkat a technikai újdonságokról, illetve a hatékonyabb felhasználást segítő megoldásokról

Javulnak a humánerőforrás-fejlesztés feltételei

A pályáztatási tapasztalatok alapján kedvezőnek ítéli a humánerőforrás-fejlesztési operatív program előrehaladását Tóth Sándor, a HEFOP Irányító Hatóság főosztályvezetője.

Az első pályáztatási tapasztalatok értékelése alapján a HEFOP Irányító Hatóság és Közreműködő Szervezetei 2004. évi pályázatkezelési tevékenységét és a program előrehaladását pozitívnak ítélhetjük meg - jelentette ki a szakmai vezető a sajtó képviselőinek tartott előadásában. A 2004. év folyamán 18 pályázati kiírás jelent meg a HEFOP keretében. A kiírt pályázatok forrásaira számos esetben 2005-ben újra lehet pályázni, azonban új kiírások megjelentetésére is sor kerül. A 2005. év folyamán várható, összesen 17 pályázatból 13 db pályázat már megjelent a www.hefop.hu oldalon.

2004 tavasza és 2005. augusztus 31-e között közel 2200 pályázat érkezett be, amelyek 70 százalékának elbírálása 2005. augusztusig megtörtént. A nagy érdeklődést mutatja, hogy az elbírált pályázatok mintegy 313 Mrd Ft támogatást igényeltek. 2005. augusztus 31-ig a leszerződött támogatásból mintegy 21,9 Mrd forint kifizetésére került sor, amely összeg magában foglalja mind a nyilvános pályázatokat, mind a központi programokat. A kifizetett támogatások - mint azt a bemutatott példák is mutatják - jelentősen javítják a humánerőforrás-fejlesztés helyi feltételeit. A pályázatok regionális megoszlásának arányai alapján elmondható, hogy Közép-Magyarország a támogatások mintegy 40-45%-át bírja, a többi régióban viszonylag egyenletesen oszlanak el az elnyert támogatások.

A GVOP pályázati rendszere hatékonyabbá,az ügyfél elégedettebbé válik  

Egyed Géza, a GKM helyettes államtitkára, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóság vezetőjének döntése szerint a GVOP pályázati rendszere további egyszerűsítésekkel vált hatékonyabbá. Csökkent a támogatási szerződésekhez benyújtandó mellékletek száma, egyszerűsödött a kifizetések igénylése, továbbá bevezették a kkv-k körében legnépszerűbb prioritás esetében az egyszerűsített szerződésmódosító adatlapot.

Egyszerűbb szerződéskötési folyamat

A támogatási szerződések megkötésének folyamata 2005. szeptember 19-től a benyújtandó mellékletek számának csökkenésével hatékonyabbá vált. A jövőben nem szükséges a kedvezményezetteknek a szerződéskötéshez aláírási címpéldányukat ismételten beszerezni és mellékelni, amennyiben azt a szerződés aláírója már korábban csatolta a pályázathoz, és az aláírásra jogosult személye nem változott a szerződés megkötéséig. Ebben az esetben elegendő a kedvezményezettnek egy nyilatkozatot tennie arról, hogy az adatok nem változtak.

Megszűnt és nem szükséges a kedvezményezetteknek banktitok kiadására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatot adni a számlavezető bank részére, továbbá megszűnt a biztosítékadási kötelezettségről szóló melléklet is.

Kifizetési folyamat egyszerűsítése

A támogatott GVOP pályázatok elszámolása esetében változott a kifizetések folyamata. A kifizetési igényléshez egységesen bekért dokumentumoknál az alábbi egyszerűsítési intézkedéseket vezették be:

Megjegyzés: A másolatnak minden esetben cégszerűen aláírt példánynak kell lennie!

Egyszerűsített szerződésmódosító adatlap

A kkv-k körében legnépszerűbb prioritás esetében - GVOP 2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése - 2005. szeptember 19-től egyszerűsített szerződésmódosítási eljárást vezettek be. A jövőben a Kedvezményezettek megfelelő indoklással az egyszerűsített szerződésmódosító adatlap hiánytalan kitöltésével, cégszerű aláírásával és a Közreműködő szervezet részére történő megküldésével kezdeményezhetik a támogatási szerződés módosítását az alábbi esetekben:

- a Kedvezményezett adataiban történő változás

- meghatározott esetekben a támogatott projekt tárgyának illetve megvalósítási helyszínének megváltozása

- a támogatott projekt kezdési illetve megvalósítási határidejének módosítása

- bankszámlaszám változás

Az egyszerűsített szerződésmódosítással kapcsolatos további kérdések megválaszolásában a szerződéskötésért felelős Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. munkatársai készséggel állnak a pályázók rendelkezésre. Bővebb információ megtalálható a www.mvf.hu weboldalon.

Többen választják az előfinanszírozást

A támogatott konstrukciók és a Nemzeti fejlesztési terv keretében igényelhető vissza nem térítendő támogatások utófinanszírozottak, tehát a vállalkozónak elő kell finanszíroznia beruházását, és utána lehet csak lehívni a támogatást, amelyet a számlák és a teljesítések ellenőrzése után folyósítanak. Éppen ezért gyakori, hogy a beruházás „mérföldköveinek”, részteljesítéseinek befejezésével a számlák benyújtása után a bank előfinanszírozza a később folyósítandó támogatást, így a vállalkozók zökkenőmentesen, folyamatosan végezhetik a beruházásaikat - mutatott rá Lévay Erika, a Budapest Bank vezető termékmenedzsere. A BB-nél a támogatásmegelőlegezési hitelhez férhetnek hozzá az ügyfelek, amely akár 180 napra előfinanszírozza az összeget. Tekintettel arra, hogy a támogatások utólagos finanszírozások, értelemszerűen a HVB-s EU-pályázati támogatást előfinanszírozó hitelkonstrukciónkat ajánljuk - fogalmaztak a HVB Bankban. A hitelintézet emellett a pályázathoz, illetve a finanszírozáshoz szükséges pénzügyi instrumentumok széles skáláját kínálja. A HVB Bank a kereskedelmi bankok közül egyedüliként beruházási hiteleit az EIF (Európai Beruházási Alap) garanciájával kínálja. A CIB-nél jellemzően az EU-támogatások folyósításának hosszú átfutási idejére tekintettel az ügyfelek jelentős hányada kíván élni az előfinanszírozás lehetőségével, és ugyanerről számoltak be az Inter-Európa Banknál is. A K&H Banknál - bár minden pályázathoz tudnak előfinanszírozási megoldást nyújtani saját forrású beruházási hiteleikből - úgy tapasztalják, hogy inkább a garancia nyújtása jellemző a kkv-szektorban.

Az Erste Bank tapasztalatai szerint az előfinanszírozást igénylők száma emelkedik, az intézményrendszer által elbírált és ezáltal megvalósítható projektek számával összhangban. Általánosságban elmondható, hogy az ügyfelek kétharmada él e kedvező konstrukciók igénybevételével. Vállalatoknál és nonprofit intézményeknél gyakori az előfinanszírozási igény, az önkormányzatoknál ugyanakkor ritkábban fordul elő - mutattak rá az OTP Banknál.

A kérdésre, miszerint összetévesztik-e a hitelt igénylők az előfinanszírozási lehetőséget az önerő teljes hiányával, a K&H Banknál úgy fogalmaztak: fel szokott merülni ez a kérdés az ügyfelek részéről, ám tapasztalataik szerint, amikor arra kerül a sor, hogy pályázatot készítenek, tisztában vannak ezen fogalmak tartalmával. Aki komolyan gondolja a pályázatot, alapinformációi már vannak, így alapvetően az ügyfélkörünkben nem jellemző, hogy összetévesztenék - mondták a HVB Bankban, s hasonló tapasztalatról számoltak be a BB-nél és a CIB Banknál is.

Mitől félnek a kkv-k?

A legtöbb közép-európai kis- és középvállalkozás szerint az új technológiák rendkívül költségesek, a legnagyobb kihívást pedig a versenytársak jelentik manapság.

A Cisco Systems megbízásából Európa 12 országának 100 kkv-vezetőjével készült interjú az utóbbi időszakban, hogy kiderüljön: melyek a legnagyobb technológiai és üzleti kihívások, melyekkel a szektor tagjainak szembe kell nézniük, ha tartani akarják a jövőben is a fejlődési színvonalukat. Bár a végső eredmények csak október közepén várhatóak, a cseh, lengyel és magyar számok már most nyilvánosságra kerültek.

Korlátok és kihívások

A magyar vállalatvezetők a legnagyobb kihívásnak a versenytársakat jelölték meg, hiszen 71 százalékuk jelölte be ezt a választ, míg Lengyelországban 60, Csehországban pedig alig 26 százaléknak jelent veszélyt a piaci szegmensben jelenlévő többi cég. Regionális szinten második helyre a piaci körülmények követésének feladata került, melyet a magyar kkv-k 66 százaléka tart potenciális kihívásnak, s 55 százalékuk gondként említette meg a pénzügyek szabályozását is.

A technológiák alkalmazásának legfőbb korlátai közül mindhárom országban egyértelműen a költségeket jelölték meg a vállalatvezetők, Magyarországon 64, Lengyelországban 61, Csehországban pedig 42 százalék érezte ezt a legfőbb problémának. Érdekes, hogy míg Magyarországon a hosszú távú megbízhatóság a válaszadók 54 százalékának jelentett problémát, addig Lengyelországban ez az arány mindössze 6 százalék volt. A legfontosabb technológiák esetében egyértelműen a szélessávú internetkapcsolatot említették meg a kérdezett felek, 95 százalékos átlaggal, de több mint négyötödük érezte úgy, hogy a hálózatba kötött PC-k és a megfelelő háttértárolók is nélkülözhetetlenek az üzletmenethez.

Megoldások

Érdekes eredményeket hozott az IT-ügyek kézben tartását firtató kérdés. Magyarországon a kis- és közepes vállalatok 59 százaléka saját rendszergazdát/IT-tanácsadót foglalkoztat az üzletmenet előrelendítése érdekében, 36 százalék külső szakértőnek ad megbízást, míg alig 5 százalék bízza IT-ügyeit a szolgáltatójára. Ezzel szemben csehországban rendre 67, 25 és 7 százalék volt a válaszok aránya, míg Lengyelországban 56, 27 és 17, azaz itt jóval nagyobb arányban bízzák szolgáltatójukra a vállalatok az IT-ügyeik intézését, mint a másik két országban. A technológiai megoldások fejlődésével való lépéstartást mindhárom országban rendkívül magasra tartották - az átlag csaknem 90 százalék lett. Ugyanakkor az IP-telefóniát csak Lengyelországban tartották nagyra, Magyarországon a megoldás jelenlegi, illetve 3 éven belüli alkalmazásának lehetőségére csaknem azonos, 35 százalék körüli eredmény született.

Meglepően alacsony, alig 27 százalék volt azon magyar vállalatvezetők aránya, akik nehezen érthetőnek minősítették a jelen technológiai megoldásait, hiszen Csehországban 52, Lengyelországban pedig 57 százalék volt ez az arány. Csehországban azonban hiába ilyen nagy az értetlenség, a cégvezetők alig 19 százaléka szeretné, ha egy szolgáltató elmagyarázná neki, hogyan segítheti előre üzletét az új technológiai megoldásokkal; Magyarországon 37, Lengyelországban pedig 85(!) százalék volt ez az arány. A legújabb technológiák kihasználhatóságáról is a lengyelek voltak leginkább meggyőződve, hiszen 76 százalékuk hisz abban, hogy ezzel megelőzhetőek a versenytársak, míg Csehországban csak 65, Magyarországon pedig 61 százalék hisz ebben.

Versenyképességi útmutató kkv-knak - Mankó a finanszírozáshoz  

A kis- és középvállalkozások ERP felzárkóztatását hátráltató akut tőke- és forráshiányra gyógyírt jelenthetnek a vissza nem térítendő kormányzati és EU-s támogatások.

A fejlődésük mellett elkötelezett cégek számára - a felállt pályáztatási intézményrendszer gyerekbetegségei ellenére - a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében első ízben tavaly meghirdetett GVOP 4. alfejezetének több intézkedése is finanszírozási kapaszkodóként szolgálhat.

Közülük a 2004-ben integrált vállalatirányítási rendszerek bevezetésére, a meglévők bővítésére, valamint döntéstámogató rendszerek megvalósítására kiírt 4.1.1. intézkedést idén dokumentumkezelő és folyamatirányító rendszerekre is kiterjesztették. Ennek megfelelően a 2004 és 2006 közötti időszakra meghirdetett 3750 millió forintos keret összege 2005-ben - három évre vonatkozóan - 5313 millió forintra nőtt.

A kiírásban szereplő, a vállalkozások alapfolyamatait érintő (pénzügy, kereskedelem, beszerzés, termelésirányítás, készletgazdálkodás, HR, ügyfélkezelés) funkciók közül minimum három integrált elektronikus támogatásának kell a projekt keretében megvalósulnia. A támogatás a projektérték (a bevezetéssel összefüggő hardver, szoftver, tanácsadás) 50 százaléka (tavaly minimum 10 - maximum 50 millió, idén minimum 8 - maximum 50 millió forint).

Az uniós pályázatok bármelyike kihasználásához azonban, ezt a tavalyi gyakorlat is igazolta, segítségre szorulnak a kkv-k. Ebben az állam és az érdekképviseleti szervek mellett, komoly üzletek reményében, cégenként eltérő kedvezményes vagy ingyenes szolgáltatásokkal, a hardver- és szoftverszállítók is aktívan részt vesznek.

A pályázók és szállítóik helyzete így sem könnyű. Az előző - saját gyakorlatlansága, de az EU bürokratikus ügyintézése és az annak megfelelni kívánó hazai intézményrendszer nehézkessége miatt is - a pályázat beadása, valamint a kifizetés feltételeinek való megfeleléssel küzd, a szállítót pedig az EU utófinanszírozása miatt későn befolyó járandósága aggasztja.

A 4.1.1. idei sikere érdekében a 2004-es pályázattal szembeni kkv-kifogások legtöbbjét orvosolta az IT Kht. Szélesítve a potenciális igénybevevők körét, a projekt alsó értékhatára - idén már a le nem vonható áfával együtt - 10-ről 8 millióra csökkent, s a felajánlható biztosítékok között a jelzálog is megjelent, s a biztosítékra ígérvényt csak a nyertes, szerződést kötött pályázónak kell benyújtani. A megvalósítható informatikai megoldások köre mellett a formai hiánypótlás lehetősége is kibővült.

Évi 44 milliárd forint támogatás agrár-környezetgazdálkodásra 

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások pályázatain nyertes 25 ezer igénylő öt éven át összesen évi 44 milliárd forint támogatásban részesül. Az első évi támogatást várhatóan október 10-től kezdik folyósítani. 

Agrár-környezetgazdálkodási támogatásokból több mint 25 ezer igénylő évente összesen 44 milliárd forintban részesül öt éven keresztül - mondta Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Budapesten. 

Az államtitkár jelezte, hogy a természetbarát termelést 1,5 millió hektáron elősegítő program első évi támogatásait várhatóan október 10. és január 10. között kapják meg az arra jogosultak. 

Gombos András elmondta, az eredetileg mintegy 20 milliárd forintos éves kerettel tervezett agrár-környezetvédelmi program keretösszege úgy duplázódott meg, hogy a pályázatok iránt tapasztalt élénk érdeklődést követően a Nemzeti vidékfejlesztési terven belül átcsoportosításokat hajtottak végre a kevésbé népszerű pályázati jogcímek rovására. 

Az összesen 44 milliárd forintos keretösszeget 25 131 igénylő között osztották szét, a legtöbb nyertes pályázó Bács-Kiskun megyében volt, de általában a keleti megyékben nagyobb volt az érdeklődés és a nyertesek aránya, mint a nyugatiakban. 

A gyepgazdálkodási, ültetvény-, vizes élőhely és állattartási célprogramok esetében minden az elbírálási szempontoknak megfelelt pályázat nyert, a szántóföldi célprogramokra pályázók mintegy 25 százalékát forráshiány miatt el kellett utasítani. 

Az uniós forrásokkal megtízszerezett agrár-környezetgazdálkodási forrásból sikerült megötszörözni a Magyarországon környezetbarát módon megművelt területek mértékét, ezek a mezőgazdaságilag hasznosított földek 25 százalékát teszik ki, amellyel hazánk az uniós országok között a hetedik. 

Új csatlakozók 2007 után várhatóak 

Az államtitkár közölte, az agrár-környezetvédelmi programba új gazdák egyelőre csak akkor léphetnek be, ha abból valaki kiesik. Új belépőkre jelentősebb számban 2007 után lehet számítani, amikor új hétéves uniós költségvetési időszak kezdődik. 

Egyelőre keretösszegek erre az időszakra még nem ismertek, de az EU közösségi agrárpolitikájának változását figyelemmel kísérve szinte biztosra vehető, hogy nem csökken, hanem nő az agrár-környezetvédelem támogatottsága - mondta Gombos András. Hozzátette, hogy brüsszeli szándékok szerint az agrár-környezetvédelmi támogatások agrártámogatásokon belüli 16 százalékos aránya 24-25 százalékra emelkedik. 

Az államtitkár reményei szerint 2007-től annyival bővül az agrár-környezetvédelem támogatottsága, hogy a támogatott kör kibővítésével a jelenleg programba vont 1,5 millió hektár 300 ezer hektárral növelhetővé válik. A pályázati jelentkezéskor ekkora területre érkezett igény a pályázatra. 

Gráf József értékelése szerint az agrár-környezetvédelem a leginkább ígéretes uniós társfinanszírozású program, hiszen egyben támogatja a termelést és a természet megőrzését. Gombos András hozzátette, hogy az agrár-környezetvédelemnél csak 20 százalék a nemzeti finanszírozási hányad, 80 százalékot az EU áll, mégpedig előfinanszírozási formában. 

Magyar kézben a legjobb a magyar föld 

Ugyanezen a tájékoztatón Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kifejtette, a gazdálkodók földhöz jutását azért kell minél előbb elősegíteni, mert a föld a magyar gazdáknál nem lehet jobb helyen. 

A miniszter a kormány új földosztó- és földértékesítő programjára utalva jelezte, hogy annak eredményeként reményei szerint az évi tízezer hektáros földforgalom megtízszereződik az elkövetkező években. 

Gráf József a gazdák földhöz jutásának felgyorsítását azzal indokolta, hogy már csak hat év van hátra addig, hogy a külföldiek is vásárolhatnak földet Magyarországon. Szerinte, ha nem indul be a program, a magyar gazdálkodók kiszorulhatnak a hazai földterületekről. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a három éve letelepedett, agrártevékenységet folytató külföldiek már most is vásárolhatnak földet.