2005. októberi hírek

 

 

 

 

 

Népszerű a LEADER+ program

 

Nagy az érdeklődés az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program LEADER+ pályázata iránt - jelentette ki Pásztohy András, a szaktárca politikai államtitkára.

 

Az első fordulóban 186 pályázat érkezett a vidékfejlesztési hivatalba, ami összesen több mint 2300 település együttműködését jelenti. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára hozzátette azt is, hogy 2006-ig 4,8 milliárd forint áll rendelkezésre a LEADER+ program keretében, de az eddig beadott pályázati igény eléri a 17 milliárd forintot, ezért a kormány a források bővítésén gondolkodik. (MTV Teletext)

 

 

GKM: 25 milliárdos hitelprogram indul                                                         

 

 

Várhatóan november 15-től új beszállítói hitelprogram indul, amelyben kiemelt terület lenne az elektronika és az autóipar - írja a Világgazdaság.

Célegyenesben van a beszállítói hitelprogram - tudta meg a lap Vápár Józseftől, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) főosztályvezetőjétől. A konstrukcióra a Sikeres Magyarországért csomag vállalkozásfejlesztési hitelprogramjának 310 milliárd forintos keretéből 25 milliárdot különítettek el. Az öt- és egymilliárd forint között nyújtható beszállítói hitel futamideje maximum 15 év, legfeljebb két év türelmi idővel. Ezalatt csak a kamatot kell fizetni, s ehhez a GKM 1,5 százalékos támogatást nyújt. Ez automatikusan jár mindazoknak, akik megkapják a kölcsönt, amelynek kamatszintje a Sikeres Magyarországért program árfolyam-garanciájának köszönhetően kedvező, jelenleg 6,1 százalék, s a támogatással 4,6-re csökken.

 

A hitelt a nagybefektetőknek, multiknak direkt (első körös), vagy integrátoron keresztül (második körös) beszállító kis- és középvállalkozások vehetik igénybe. Feltétel, hogy a hitelt kérő kkv-knak szándéknyilatkozatuk legyen arról, hogy beszállítóként kívánják bevonni őket.

 

A Suzukinál - amely jelezte, hogy évi 150 ezres magyarországi kocsigyártását két éven belül megkétszerezné - indul a pilot projekt. A társaság 18 beszállítót kiválasztott már. A gazdasági tárca tárgyal az Audival is. Ott is meghatároztak egy kört, amelynek tagjait be lehetne vonni beszállítóként, szándéknyilatkozat azonban még nincs. A program az autóipar mellett az elektronikait célozná meg.

 

A gazdasági tárca november 15-től szeretné indítani a programot. A terméket - az ügyfélbarát jelszó jegyében - kereskedelmi bankok forgalmazzák majd. A GKM mintegy tíz pénzintézettel tárgyal, a szerződések megkötése a finisben van, aláírásukat követően startol az új konstrukció. 

 

 

Az érintettek szerint nem EU-konform a biztosítékok rendszere

 

Lázadás a közbeszerzési piacon?

 

A verseny tisztaságát sérti, hogy a közbeszerzési eljárások során egyes ajánlatkérők kizárólag a banki biztosítékokat fogadják el az ajánlattevőktől. Az EU számos országában elképzelhetetlen lenne hasonló rendszer - állítják azok a szakmai szervezetek, amelyek most nyílt levélben készülnek felhívni a figyelmet a piaci lehetőségek teljes körére.

 

Tagvállalataink már jó ideje nehezményezik, hogy a közbeszerzési eljárások során számos ajánlatkérő - vélhetően kellő információ hiányában - kizárólag banki biztosítékot követel az ajánlattevőktől, tájékoztatta lapunkat a kezdeményezés okairól Szili Márta, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) ügyvezető igazgatója. Mint mondotta, a nyílt levéllel azt kívánják elérni, hogy a vállalatok ne legyenek sarokba szorítva, hanem - az európai gyakorlatnak megfelelően - maguk választhassanak a piaci lehetőségek közül.

 

Előzetesen a JVSZ a Magyar Biztosítók Szövetségével (Mabisz) közösen a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) állásfoglalását kérte. A GVH azt javasolta az ajánlatkérőknek, hogy a teljesítési, szavatossági/jótállási biztosítékot ne szűkítsék banki garanciára. Azzal indokolja indítványát, hogy ez az eljárás nincs összhangban az általános európai uniós gyakorlattal, illetve a Magyarországot a csatlakozásra felkészítő rendszerek szabályaival, a piaci verseny korlátozását jelenti, ellentétben áll a biztosíték nyújtására kötelezett vállalkozók gazdasági-pénzügyi érdekeivel, rontja versenyképességüket.

 

Valóban felemás a helyzet, ám remélhetőleg már nem sokáig - ismerte el Csizsinszky Katalin, a Colas cégcsoport magyarországi gazdasági igazgatója. Szerinte franciaországi anyacégük igencsak meglepődne ezen a gyakorlaton. Ráadásul miután az idén felpezsdült a piac, a Colasnak is jól jönne, ha nem a banki limitjüket terhelné a biztosíték.

 

Különösen azoknak a cégeknek gond a bankgarancia ˝előteremtése˝, amelyeknek nincs szoros pénzintézeti kapcsolata - sommázta tapasztalataikat Horváth Lajos, a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. ügyvezetője. Helyzetüket az is bonyolította, hogy a közvilágítási eszközöket nem tekintették vagyontárgynak a kiszemelt banknál. Európai uniós pályázatuknál viszont már - az 54/2005. kormányrendelet alapján - választhattak a piaci lehetőségek közül, s az ügyvezető szavai szerint anyagilag is sokkal kedvezőbb megoldást találtak azzal, hogy a biztosító kötelezvényét választották.

 

Az építőipari vállalkozások ma is jó példaként emlegetik az előcsatlakozási alapok világos szabályrendszerét, a ˝PRAG˝-ot (Practical Guide to PHARE, ISPA & SAPARD contract procedures). Sári Attila, a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese szerint Magyarországon az építőipari teljesítéseknél korábban csak az ajánlati biztosíték megléte volt általában kötelező, és csupán az elnyert munkák esetén kellett az ágazatban szokásos mértékű teljesítési, majd jótállási bankgaranciát szolgáltatni. Ma már az ajánlattétel során kötelező érvényű banki ígérvényeket követelnek meg a kiírók, és nem csupán teljesítés-, jótállás-, hanem például kötbérfizetés-, illetve szavatossági kötelezettségek teljesítésének biztosítékaként is. Mivel a megkövetelt biztosítékok mértékének és vállalt futamidejének nagysága is elbírálási szempont, az építőipari vállalkozásoknak egyre nagyobb hitelkeretet kell felmutatniuk. Társaságunk ezért már jelenleg is mindent megtesz, hogy - ahol erre lehetősége van - a kezesi kötelezvényt alkalmazza, de ez ma az összes biztosítékunk elenyésző hányadát teszi ki - jegyezte meg Sári Attila.

 

Lényegében már az EU gyakorlatát vette figyelembe a jogalkotó. A versenypolitikai szempontból diszkriminatív helyzet megszüntetése érdekében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 59. §-ának (2) bekezdésében kimondta: az ajánlati biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető bankgarancia mellett ˝a biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvénnyel˝ is - közölte a Mabisz képviseletében Lampert György. A törvény most zajló módosításánál a szakmai érdek-képviseleti szervezetek tiszta vizet szerettek volna önteni a pohárba. Azért lobbiztak, hogy Magyarország teljes mértékben kövesse az európai példát, vagyis ne csak az ajánlattételnél, hanem teljesítési, szavatossági/jótállási esetben se szűkítsék le banki garanciára a biztosítékok körét. Ettől azonban a jogalkotó - ajánlattételig terjedő kompetenciájára hivatkozva - elzárkózott.

 

A nyílt levél készítői viszont, úgy tűnik, elszántak. Mellékelik a levélhez az ˝első felszólításos˝ készfizető kezességvállalást tartalmazó mintaszövegeket is, s ezeket egy csomagban elküldik minden potenciálisan érintett céghez, önkormányzathoz és más szakmai szervezethez, kellő információt nyújtva részükre a korrekt kiírási gyakorlat megteremtéséhez.

 

 

 Ki mit fogad el?

- PRAG: a közbeszerzési eljárások során elfogadható valamennyi - mind az ajánlati, mind a teljesítési, mind pedig a szavatossági - biztosíték, bankoktól, biztosítóktól egyaránt

- Közbeszerzési törvény: az ajánlati biztosíték teljesíthető bankgarancia mellett ˝a biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvénnyel˝ is

- 54/2005. kormányrendelet: az EU-támogatásoknál teljes mértékben elfogadott biztosíték a bankgarancia mellett a biztosítási szerződés alapján kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény

 

 

 

 

Vége a kamatcsökkentéseknek

 

Az utóbbi hetek tőkepiaci bizonytalanságai miatt az idén nem kerül sor több kamatcsökketnésre - állítják gyakorlatilag egyöntetűen a Reuters által megkérdezett elemzők. A hagyományos havi körkérdés októberi fordulójából az is kiderül, hogy a piacnak 2006-ra vonatkozóan még a kamatmozgás irányát illetően sincs egyöntetű elképzelése, többen lassú csökkentésre, mások emelkedésre számítanak. A kamatvágási várakozások annak ellenére felszívódtak, hogy az inflációt tekintve még optimistábbá váltak az elemzők, mint korábban - hívja fel a figyelmet a Reuters közleménye.

 

A legnagyobb változást a felmérésben a költségvetési deficitvárakozások jelentették. A kormányzati trükközések kibukása után egészen elképesztő mértékben emelkedtek az idei és jövő évi prognózisok. A szórás is jelentős, hiszen a 2005-ös GDP-arányos ESA-hiányelőrejelzések 6,5 és 8 százalék között mozognak, jövőre pedig 6 és 8,3 százalék közöti tartományban találhatók.

 

A másik jelentős, és ezzel nyilvánvalóan összefüggő változást a 2010-es euróbevezetés elvetése jelenti. Egy hónapja tíz szakértőből hét még a kormányzati tervek megvalóulásában bízott, most viszont a megkérdezettek csaknem fele 2014-es dátumot nevezett meg lehetséges csatlakozási időpontként. Érdeksség, hogy a derűlátók és pesszimisták köre mennyire egybeesik a kutatóintézetek és a piaci elemzők halmazával. A 2010-es csatlakozásban kizárólag a GKI és a Pénzügykutató bízik, illetve a Kopint-Datorg jelzett 2010-2012-es sávot (az Ecostat nem válaszolt), rajuk kívül már senki nem vár 2012 előtti bevezetést. (VG)

 

 

Hitel készpénzfedezettel

 

A Citibank CitiBusiness Készpénzfedezetes hitele rugalmas megoldást kínál azon vállalkozásoknak, amelyek a kölcsön fedezeteként megtakarítást tudnak felajánlani. Ebben az esetben a Citibank biztosítékként fogadja el a vállalkozás hiteléhez - magánszemélyként elhelyezett - betétösszeget.

 

A konstrukció előnyös az ügyfélnek: amennyiben elhelyezte a Citibanknál megnyitott lakossági számláján magánbetétjét akár forintban, akár devizában, vállalkozását nagyon rövid idő alatt minősíti a hitelintézet, és a szerződés megkötése után azonnal lehívhatja a hitel teljes összegét. További előnyt jelent, hogy a leendő adósnak nem szükséges vállalkozásával kapcsolatban üzleti tervet benyújtania, illetve megemelheti a hitel összegét, vagy meghoszszabbíthatja a futamidőt is.

 

Az igénylés feltétele, hogy az ügyfélnek mint magánszemélynek lakossági számlát, mint vállalkozásnak pedig CitiBusiness folyószámlát kell nyitnia, és magánbetétjét a Citibanknál megnyitott lakossági számláján kell elhelyezni. A kölcsön fedezeteként szolgáló magánbetétjéhez a hitel lejárata utáni ötödik napon juthat hozzá az ügyfél. (VG)

 

 

Az EU nem vonja meg a támogatásokat  

 

 

Az Európai Bizottság nem fontolgatja az uniós felzárkóztatási támogatások esetleges csökkentését - derült ki Joaquín Almunia, a pénzügyek európai biztosának csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján, a magyar hiány helyzetének újraértékelését követően.

 

 Magyarország az első állam, amely már másodjára nem tett eleget a túlzott hiány miatti uniós ajánlásoknak. A támogatáscsökkentés azonban nem automatikusan igénybe veendő eszköz - mondta a pénzügyek európai biztosa.

 

Almunia elmondta, hogy három tényező miatt kellett most a bizottságnak újraértékelnie a magyar helyzetet: az idei tervekben mutatkozó csúszások, a bejelentett adócsökkentés várható költségvetési hatása és az autópálya-építés költségeivel kapcsolatos statisztikai adatok - Eurostat által szükségesnek tartott - átcsoportosítása miatt. Az idei deficitet a korábbi - GDP-hez viszonyított - 3,6 százalék helyett most már 6,1 százalékra várja a bizottság, a jövőre eredetileg gondolt 2,9 százalék pedig a bizottság várakozásai szerint jóval meghaladja majd a legújabb kormánycélkitűzésekben szereplő 4,7 százalékot is. November 17-én nyilatkozik a bizottság arról, hogy pontosan milyen hiányra számít a tagországokban jövőre.

 

A helyzet nagyon komollyá vált, nemcsak a magas deficit, hanem más elemek miatt is. Változások voltak a minap az árfolyamokban, negatív fejlemények tapasztalhatók a tőzsdéken, és nemcsak Magyarországon, hanem a térség néhány más országában is - mondta Almunia, utalva az euróövezeti és a magyar kamatlábak különbségének növekedésére is. - Az általános kilátások egyértelműen romlottak, és komoly aggodalomra adnak okot - fejtegette.

 

A 2010-es euróbevezetési feltételek megteremtése Magyarországon politikai akarat és elkötelezettség kérdése, de egy ilyen politikai döntés következményeit is viselni kell - hangoztatta a spanyol biztos. Szerinte az idei és a 2006-os deficitkilátások ismeretében - bár nem lehetetlen - ˝nagyon-nagyon nehéznek˝ tűnik tartani az euróövezeti tagsági kritériumok 2008-as teljesítéséhez szükséges kiigazítási pályát. Ezt a döntést a magyar vezetésnek kell meghoznia - szögezte le. Úgy vélte, minden országban kell lennie a céldátumnak az euró bevezetésére, de ahhoz, hogy a gazdaságpolitika hiteles legyen, nem lehet gyakorta változtatni a célkitűzést.

 

Almunia valószínűnek tartotta, hogy novemberben a tagországok pénzügyminisztereiből álló uniós tanács is egyetért majd a bizottság értékelésével. Emellett december elejére - mint minden tagállamnak - Magyarországnak is el kell juttatnia Brüsszelbe az euróbevezetés előkészítésére kidolgozott, aktualizált konvergenciaprogramját (euróövezeti országoknak a stabilitási programot), amelyet a bizottság szintén alaposan megvizsgál majd. Ezt követően a bizottság újabb ajánlásokat fogalmaz meg a deficit leszorítására. Ezek azonban nagyon szigorú nyelvezetű ajánlások lesznek a magyar hatóságok számára, mert ez az első eset, hogy egy tagállam egymás után két ajánlásnak nem tett eleget - hangsúlyozta Almunia. Ha egy tagállam nem követi az uniós ajánlásokat, akkor aligha tud következetes, koherens felzárkózási politikát folytatni - jegyezte meg.

 

Almunia azonban azt is hozzátette, hogy a bizottság nem kívánja figyelembe venni a kormány azon érvelését, hogy az újonnan felmerült deficitnövelő tényezők egy része csak csekély és időben korlátozott hatással van a gazdasági teljesítményre.

 

 

Pályázathiány lesz 2006-ban?

 

 

A költségvetés fejlesztési forrásait 2006-ban szinte teljesen lekötik az európai uniós társfinanszírozási kötelezettségek, így nagyszámú önálló hazai pályázati lehetőségek aligha lesznek - adta értésre lapunk kérdésére válaszolva Veres János pénzügyminiszter. Ugyanakkor egyre kevesebb az EU-támogatásra vonatkozó kiírás is, s ez azzal fenyeget, hogy jövőre hoppon maradhat a potenciális pályázók jelentős része, és a pangó piac miatt kritikus helyzetbe kerülhet egy sor pályázatíró és -tanácsadó cég.

 

Az EU strukturális alapjaiból 2004-2006 között elérhető 678 milliárd forintos keret négyötöde - nagyjából 538 milliárd forint - már gazdára talált, tájékoztatott a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) illetékese. Nagy Gábor Miklós főosztályvezető maga is úgy látja, hogy fogynak az elérhető uniós pénzek, ám szerinte más szempontból nézve ez úgy is felfoghatható, hogy jól halad az EU-források lekötése.

 

A hivatal becslése szerint 2006-ban még több mint 100 milliárd forintra írnak ki pályázatokat az első Nemzeti fejlesztési terv (I. NFT) operatív programjainak irányító hatóságai. Az új költségvetési törvény azt is lehetővé teszi, hogy az egyes operatív programoknál a teljes keretet meghaladó kötelezettségeket vállaljanak. További lehetőség lehet, hogy amint az Európai Unió befogadta a második Nemzeti fejlesztési terv (II. NFT) operatív programjait, úgy már 2006 második felében elindulhat a 2007 és 2013 között elérhető közösségi források pályáztatásának előkészítése. A gazdasági tárcánál elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak juthat a szűkös forrásokból. Összesen 3,706 milliárd forintot szánnak költségvetési támogatásként a kkv-knak. Az I. NFT gazdasági versenyképesség operatív programjánál (gvop) főleg informatikai kiírások vehetők biztosra. A gvop 4. prioritásának felhívásaira 2005. október közepéig benyújtott pályázatok támogatási igénye nem meríti ki a hároméves keretet - reagált megkeresésünkre az informatikai tárca. Itt a kis- és középvállalkozások 2006-ban is igényelhetnek támogatást informatikai fejlesztésre.

 

Az I. NFT regionális operatív programjánál (rop) nem lesz új pályázat 2006-ban - mondta el Kováts Kornél főtanácsadó. Ennek az az oka, hogy gyakorlatilag elfogyott a 2004-2006-os keret és sok a tartalék listás nyertes.

 

A humánerőforrás-fejlesztési operatív programban (hefop) néhány területen még jövőre is lesznek pályázatok - tájékoztatott Törökné Rózsa Judit.

 

Nem fogynak el, csak kifutnak a pályázatok 2006-ban - reagált megkeresésünkre Dékány András, a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca szóvivője. Az agrár- és vidékfejlesztési operatív program (avop) kiírásaival kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ˝az EU újraindítja a pályázatokat mindaddig, amíg a kívánt célok teljesen meg nem valósulnak˝.

 

 

 

Magas magyar adóteher

 

A tíz új EU-tagország közül csak Szlovéniában magasabb az adók és különböző társadalombiztosítási járulékok GDP-hez viszonyított aránya, mint Magyarországon. Az Eurostat most kiadott összesítése szerint ugyan az utóbbi évtizedben hazánk-ban is csökkent valamelyest (1995-2003 között 2,5 százalékponttal) az állami újraelosztás mértéke, ám a 39,1 százalékos mutató így is jócskán meghaladja a megfelelő szlovák, cseh vagy lengyel adatot, nem beszélve a balti országokéról. Nyugat-Európával összehasonlítva már más a helyzet: ott a legtöbb országban 40 százalék körüli vagy a feletti érték jellemző. A mediterrán térségben azután ismét kisebbek az állami bevételek, mindössze a GDP 35-38 százalékára rúgnak.

 

Uniós szinten az adóbevételek mintegy felét a munkaerőre kivetett terhek adják, míg a tőke 20, a fogyasztás 30 százalékkal járul hozzá azokhoz. Magyarországon mind a személyi jövedelemadó legfelső kulcsa (38 százalék), mind a vállalati nyereségadó tényleges mértéke (17,5 százalék) elmarad az EU-átlagtól.

 

 

 

50 milliárd a tét - egyre többen kérhetik vissza a pénzt

 

Igen komoly tétje van a magyarországi cégek és más gazdálkodó szervezetek - például színházak - számára az Európai Bíróság (EB) áfaarányosítással kapcsolatos ítéletének.

 

Egyre több gazdálkodó szervezet érdeklődését kelti fel az áfaarányosítással kapcsolatos európai bírósági döntés, sőt egyes adóalanyok további lépéseket is tettek a korábban le nem vont áfa visszakövetelésére. Az adószakértő szerint az államnak vissza kell fizetnie az uniós csatlakozástól eltelt időszakra vonatkozó 40-50 milliárd forintos összeget a vállalkozások és más szervezetek számára.

 

Igen komoly tétje van a magyarországi cégek és más gazdálkodó szervezetek - például színházak - számára az Európai Bíróság (EB) áfaarányosítással kapcsolatos ítéletének. Mint ismert, az uniós intézmény két héttel ezelőtt egy spanyol és egy francia rendelkezéssel összefüggésben kimondta, hogy az áfalevonási jogot csak az EU-s irányelvben megfogalmazott esetben lehet korlátozni (ez az úgynevezett áfaarányosítási rendelkezés), ettől pedig egyetlen uniós ország sem térhet el.

 

A direktíva szerint az áfaarányosítás csak az adóalanyok egyetlen csoportjára, nevezetesen a ˝vegyes adóalanyokra˝ alkalmazható: ezek a gazdálkodó szervezetek olyan tevékenységet is végeznek, ahol az áfa levonható, és olyan ügyleteket is folytatnak, amelyek esetében nem vonható le. A két szóban forgó tagállam azonban hazánkhoz hasonlóan minden adóalanyra áfaarányosítási rendelkezést ír elő, azaz olyanok esetében is korlátozza a levonási jogot, amelyek teljes mértékben adóköteles tevékenységet folytatnak. Erről állapította meg az EB döntése, hogy nem EU-konform.

 

Magyarországon 2004. január 1-jével lépett életbe az áfaarányosítási rendelkezés: ennek értelmében egy olyan vállalkozás, amely állami támogatásban részesül, nem vonhatja le az összes, egyébként levonható áfát. A le nem vonható részt úgy kell megállapítani, ahogy a kapott támogatás aránylik az összbevételhez. Ez év júniustól enyhült ez a megkötés, hiszen az akadálymentesítő adócsomag keretében a mezőgazdasági és a foglalkoztatási célú állami támogatások esetén eltörölték az arányosítási kötelezettséget, ráadásul jövőre teljes mértékben megszűnik ez a korlátozás a parlament előtt levő adó- és járuléktörvény-javaslat értelmében.

 

Kulcskérdés azonban az, hogy az érintett adóalanyok a csatlakozástól eltelt időszakban le nem vont áfára jogosultak-e, illetve, hogy visszakapják-e ezt az összeget. Nem kell visszamenőleges hatállyal megszüntetni a kérdéses jogszabályt, és így nem is kell visszautalni a cégek és más gazdálkodó szervezetek számára a szóban forgó tételt - mondta lapunknak Karácsony Imréné. A Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára ezt azzal magyarázta, hogy csak akkor kényszerülne ilyen lépésre az állam, ha egy már meglevő korlátozó rendelkezést a csatlakozás után szigorítottak volna - erről pedig szó sincs az áfaarányosítást illetően.

 

Ezzel szöges ellentétben Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere úgy véli, a bíróság ítélete világos abban a vonatkozásban, hogy az uniós szabályba ütköző rendelkezést visszamenőleges hatállyal kell megszüntetni. Indoklása szerint a forgalmi adóra vonatkozó irányelv értelmében abban az esetben valóban fenntartható egy csatlakozást megelőzően már létezett tiltó rendelkezés, ha a jogszabály az adóalany kiadásainál felszámított áfa levonásának korlátozásáról rendelkezik. Ilyen például a személygépjárművek, a motorbenzin, a lakás beszerzéséhez kapcsolódó áfa levonásának tilalma. A végzett tevékenységgel, illetve szerzett bevételekkel kapcsolatban azonban az EB ítélete értelmében nincs lehetőség levonási tilalmat alkalmazni a direktívában foglalton kívül - fejti ki az adótanácsadó.

 

A kérdés fontosságát jelzi, hogy a Világgazdaság számításai szerint 40-50 milliárd forintos tételről van szó. Információk szerint ezért mind több gazdálkodó szervezet szentel egyre nagyobb figyelmet az ügynek, sőt, egyes adóalanyok már konkrét lépéseket is tettek az őket érintő összeg visszakövetelése érdekében.

 

Amennyiben az adóhatóság elutasítja a visszaigénylést, akár bírósági útra is terelődhet a folyamat. Az ügy akkor zárul le a legrövidebb időn belül, ha az adott magyar bíróság úgy tekinti az ügyet, mint amit már az Európai Bíróság ítélete világosan eldöntött, hiszen ekkor nem kéri ki az uniós intézmény véleményét. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy az EB újratárgyalja az ügyet, s ekkor egy-két évig is eltarthat az eljárás. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni azt, hogy ha a bíróság helyt ad a gazdálkodó szervezet kérelmének, akkor az adóhatóságnak a visszakövetelt összeget a késedelmi pótlékkal növelten kell kiutalnia.

 

 

Már 11200 nyertes van a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatain

 

 

 

A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) operatív programjainak pályázatain 2004 és 2006 között elérhető, összesen mintegy 677 milliárd forint fejlesztési forrás 80 százaléka már gazdára talált október közepéig - derült ki a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) honlapján közzétett adatokból.

 

A több mint 11.200 nyertes projektnek mintegy 538 milliárd forintot ítéltek oda az operatív programok irányító hatóságai.  A nyertesek közül 8 ezer pályázóval kötötték már meg a támogatási szerződést. Az NFH adatai szerint mintegy 3.100 projektgazdának október közepéig összesen mintegy 78 milliárd forint támogatást fizettek ki.

 

Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője még szeptemberben úgy nyilatkozott, hogy az NFT kereteinek felhasználásában a visegrádi országok közül Magyarország áll a legjobban, akkor a szerződésekkel lekötött összeg, a 2006 végéig rendelkezésre álló támogatási források 58 százaléka volt. Kiss Péter jelezte: a 2007-ben induló második fejlesztési terv az első ˝tízszeres nagyságrendjét fogja jelenteni fejlesztésben Magyarország számára˝.

 

Ha a Széchenyi terv egy, akkor a nemzeti fejlesztési terv első szakasza tíz, a következő szakasz pedig, 2007-től kezdődően száz - érzékeltette a nagyságrendi különbségeket a miniszter, utalva arra, hogy mindez összegszerűen kifejezve 150 milliárd, 1350 milliárd, illetve 12-15 ezer milliárd forint rendelkezésre állását jelenti a fenti programokban. (MTI)

 

 

 

 

Hatszázalékos maradt a kamat

 

A Monetáris Tanács 6 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. A döntés megfelel a piaci várakozásoknak. Az alapkamat szeptember 19. óta 6 százalék, amikor a Monetáris Tanács 25 bázisponttal csökkentette azt. A mai ülésről kiadott közlemény szerint a testület arra számít, hogy bár 2006-ban az áfa-csökkentés számottevően mérsékelni fogja az árnövekedés éves ütemét, 2007-re ez a hatás elmúlik. ˝A magyar gazdaság távolabb került az euró 2010-es bevezetését lehetővé tevő nominális konvergenciapályától˝ - fogalmazta meg közleményében a Monetáris Tanács. (MTI Eco)

 

 

Négyszáz új kistérségi tanácsadó segíti a pályázókat 

 

A kormány elindította a Nemzeti Fejlesztési Terv házhoz jön nevű projektet, amelynek keretében négyszáz fővel bővülhetnek az ország hét régiójában működő regionális ügynökségek. Az állásokra a pályázat megjelent, a jelentkezéseket november 15-éig lehet beadni. 

 

Ezentúl ˝házhoz viszik˝ a Nemzeti Fejlesztési Tervet: a kormány négyszáz fős tanácsadói hálózattal erősíti meg a regionális fejlesztési ügynökségeket - jelentette be Baráth Etele európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és Kékes Ferenc, a Területfejlesztési Régiók Egyeztetési Tanácsának elnöke hétfőn. 

 

A program elsődleges célja, hogy az abban részt vevő tanácsadók a kistérségekben első kézből nyújtsanak majd információt az aktuális és a 2007-től megnyíló európai uniós pályázati lehetőségekről az önkormányzatoknak, a civil szférának és a vállalkozásoknak - mondta a miniszter. Hangsúlyozta: a tanácsadói hálózat létrehozásával nem az állami bürokráciát növelik, hanem az egyre bővülő decentralizációval a helyi intézményrendszert erősítik a régiókban. Mint mondta, fontos, hogy legyenek olyan szakemberek, akik megfelelő helyi ismerettel rendelkeznek, és jelezni tudják az ottani észrevételeket, igényeket. 

 

A szolgáltatások ingyenesek lesznek 

 

Feladatuk lesz, hogy gördülékenyebbé tegyék a pályázók és az egyes operatív programokat végrehajtó intézmények közötti kapcsolattartást, valamint hogy közvetlenül segítsék a nyertes projektek gazdáit. A tanácsadók mindemellett aktívan részt vesznek majd abban a munkában, amellyel a kistérségek bekapcsolódhatnak az első Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásába és megalapozásába. 

A program keretében a jövő év végéig kettő milliárd forint állami forrás áll rendelkezésre, 2007 után pedig a hálózat finanszírozása beépül a regionális fejlesztési ügynökségek költségvetésébe. A kiépülő szolgáltatások ingyenesek lesznek. 

 

Pályázatokon választják ki az új munkatársakat 

 

A regionális fejlesztési ügynökségek országos, nyílt pályázaton választják ki azokat a munkatársakat, akikből felépül ez a tanácsadói hálózat; a jelentkezéseket november 15-éig lehet beadni . A pályázati felhívások a regionális fejlesztési ügynökségek, valamint a PROMEI Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kht. honlapján elérhetők. 

 

 

 

 

A szakminiszter egy háromlépcsős támogatási rendszer bevezetését tartja célszerűnek

Egymást is feljelenthetik

 

Hamarosan megszűnnek a munkahelymegtartáshoz kérhető támogatások, sőt a munkahelyteremtő források igénylésének feltételrendszere is átalakul. Ezeken túl a feketefoglalkoztatás felszámolása, az állásszerzés segítése szerepel a munkaügyi tárca legfőbb teendői között - derült ki Csizmár Gábor szakminiszter Világgazdaságnak adott nyilatkozatából.

 

Bár a hazai foglalkoztatási támogatási rendszer fenntartását 2007. június 30-ig elfogadta az unió, a szaktárca már januártól hozzákezd annak átalakításához. Mivel az uniós irányelvek szerint egyetlen vállalkozást sem juttathat jogtalan versenyelőnyhöz állami forrás, így 2007-től megszűnik a munkahelymegtartó támogatás. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter szerint ez jelenleg a legrizikósabb támogatási forma, mivel nehezen szűrhető ki, hogy azok a vállalkozások kapják-e meg a finanszírozást, amelyek valóban csak átmeneti likviditási gondokkal küszködnek, vagyis ahol ténylegesen megmenthetők a munkahelyek. Szeptember 30-ig a munkaügyi központok által benyújtott kérelmekből eddig 50 vállalkozás kapott ilyen támogatást, méghozzá 1,1 milliárd forint összegben, ezzel több mint hatezer dolgozó állása maradt meg.

 

A szakminiszter a jelenlegi helyett egy háromlépcsős támogatási rendszer bevezetését tartja célszerűnek, ahol a kedvezményes hitelt, állami kezességvállalást vagy épp kamattámogatást a képzési támogatás, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékkedvezmény egészíti ki. Egy ilyen típusú mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szóló konstrukció hamarosan a kormány elé kerül.

 

A munkaerő-piaci alap foglalkoztatási alaprészéből az elmúlt három évben több mint 150 milliárd forintot költött a minisztérium a 30 úgynevezett aktív eszközre, amely többek között a munkanélküliek képzésének, új munkahelyek létrehozásának, a meglévők megtartásának támogatását jelentik, illetve a vállalkozóvá, önfoglalkoztatóvá válást segítik. A tervek szerint 2007. januárra a harmincból már csak 10-12 aktív eszköz lesz, ezek a jelenleginél sokkal kisebb bürokráciával segítik majd a foglalkoztatást.

 

A munkaügyi kirendeltségekhez is nagyobb bizalommal fordulhatnak a cégek, ha költséghatékonyan akarják kielégíteni munkaerőigényüket - ígérte Csizmár Gábor. Az álláskeresési támogatás novemberi bevezetésével egy időben elkezdődik a regisztráltak szűrése, vagyis megvizsgálják, hogy ki kész, illetve képes a munkára. Bár jelenleg 90 ezer üres álláshelyet kínálnak a cégek, a 400 ezer munkanélküliből szinte lehetetlen betölteni a posztokat - hangsúlyozta. Az átláthatóbb rendszer lehetővé teszi, hogy a munkanélküliek közül gyorsabban toborozzák, illetve válasszák ki a megfelelő munkaerőt a vállalkozások számára, méghozzá ingyenesen.

 

Az Országgyűlés számára nemrég elkészült foglalkoztatásihelyzet-jelentés szerint 2006-tól komoly szankciók várnak a feketefoglalkoztatókra. Bővülnek a munkaügyi felügyelők szankcionálási lehetőségei, jelentősen emelkedik a külföldi munkavállalók engedély nélküli foglalkoztatásának bírsága - fogalmaz a szakanyag. Mivel állami forrásokért csak azok a vállalkozások indulhatnak eséllyel, akik nem voltak büntetve feketefoglalkoztatásért, Csizmár Gábor elképzelhetőnek - bár kevéssé valószínűnek - tartja, hogy a konkurenciaharcban egymást jelentik majd fel a cégek, ha tisztességtelen versenyelőnyt észlelnek.

 

Komolyabb gazdasági előrejelző rendszert, foglalkoztatási hatáselemzéseket, valamint közép- és hosszú távú oktatási prognózisokat ígér a foglalkoztatás helyzetéről és bővítéséről szóló jelentés 2006-ra. Az Országos Érdekegyeztető Tanács tagjai az idei minimálbérről szóló egyeztetések során már megtapasztalhatták az anyagban szereplő egyik elképzelést, miszerint a kormány aktív szerepet akar vállalni a bérpolitikában. A helyzetjelentés arról is beszámol, hogy a munkaügyi és szociális szolgáltató rendszerek integrált működését elősegítő modellkísérlet indul, amelynek lényege, hogy a segélyek helyett álláshoz juttassa a rászorulókat.

 

 

 A foglalkoztatási helyzetjelentés kapcsán már most fellángoltak a kormány és az ellenzék közötti viták, s ez előre jelzi, hogy a választásokig még gyakran lesz politikai csatározások színtere a hazai foglalkoztatáspolitika. Csizmár Gábor, bár úgy érzi, felkészült a támadásokra, reméli, hogy a viták nem a célkitűzésekről, sokkal inkább az ezek elérését segítő eszközökről szólnak majd. A párbeszédhez alapelvként kell kezelni, hogy Magyarország problémája az alacsony aktivitás, a foglalkoztatás bővülése csakis ennek növelésével lehetséges.

 

 

 

 

Kovács László szerint húsz ország kész megállapodni a harmonizációról

Egységes társasági adóalap?

 

Csökkentheti az adminisztratív költségeket és javíthatja az átláthatóságot a több tagországban működő vállalatok számára az a brüsszeli terv, amely a vállalati adóalap egységesítésére vonatkozik.

 

Várhatóan jövő tavasszal terjeszti elő az Európai Bizottság a vállalati nyereségadó alapjának harmonizálására vonatkozó javaslatát, és három-négy éven belül megállapodás születhet ebben a nagy horderejű kérdésben - közölte a napokban Kovács László. Az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa szerint az adóalap egységesítéséről az arra hajlandó tagországok a vonakodók nélkül is megállapodhatnak, ez az EU-n belüli ˝megerősített együttműködés˝ alkalmazását jelentené.

 

Brüsszel azért nem számol mind a huszonöt ország bevonásával, mert Nagy-Britannia és Írország elvi alapon elutasít mindenfajta adóügyi harmonizációt, Csehország, Szlovákia és Észtország pedig versenyelőnye megőrzése érdekében nem hajlandó alkura. Kovács László úgy véli, a többi húsz ország megállapodásra juthat az eredetileg Német- és Franciaország által kezdeményezett adóalap-harmonizációról.

 

A kezdeményezés fő célja, hogy egyszerűbbé és áttekinthetőbbé váljon a vállalati adózás rendszere, és ezáltal csökkenjenek a cégek adminisztratív terhei és költségei. Ha Európa-szerte egyforma lenne az adóalap, akkor a beruházók könynyebben össze tudnák hasonlítani az egyes államok adóterheit - mutat rá a Financial Times. Ma például Lengyelországban alacsonyabb az adókulcs, mint Németországban, ám az adó alapja szélesebb. A londoni üzleti lap azonban úgy véli: nem biztos, hogy valóban minden olyan tagország elfogadja majd a bizottsági javaslatot, amely elvben késznek mutatkozik a probléma rendezésére. Az adóalap egységesítése ugyanis fontos befektetőcsalogató eszköztől fosztaná meg a pénzügyminisztériumokat.

 

Üdvözlendő az adóalap egységesítésére vonatkozó uniós terv, mivel így a különböző országokban egységes módszerek alapján lehet elkészíteni a mérlegeket - közölte lapunk érdeklődésére Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs osztályának vezetője. Az is nagy segítség lenne a beruházóknak, hogy az egységes adóalap révén könnyebben áttekinthetnék a különböző országokban érvényes tényleges adóterheket. Egyes tanácsadó cégek ma is készítenek ilyen öszszehasonlításokat, ám ezek hipotetikus esetekre vonatkoznak, amit egy üzletember nem tud közvetlenül a saját cégére vetíteni. Jelenleg egyébként Németországban a magyarnál magasabb vállalati adókulcs érvényesül, de általában szűkebb az adó kiszámításának alapja - teszi hozzá Dirk Wölfer.

 

 

 

 

 

A 2007-2013 közötti időszak dokumentumai már tekintettel lesznek a térségek eltérő adottságaira

Saját program készül a régiókban                                                              

 

Mind a hét régiónak önálló operatív programja lesz a 2007-2013 közötti időszakban. Az elkészült dokumentumokról a tervek szerint jövő tavasszal kezdődik az egyeztetés az Európai Bizottsággal. A cél, hogy minél előbb meghirdethetővé váljanak a kiírások, így legyen idő felkészülni az új uniós pályázatokra.

 

A jelenlegitől eltérően mind a hét régiónak önálló operatív programja lesz a második Nemzeti fejlesztési tervben (NFT). Ezekbe a helyi sajátosságoknak megfelelő fejlesztési elképzelések kerülnek bele, amelyek megvalósításához a régiók uniós forrásokat kaphatnak a 2007-2013 közötti időszakban - mondta a Világgazdaságnak Sarudi Csaba, az Országos Területfejlesztési Hivatal új elnöke. Mivel hat hazai régióban az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-átlag 75 százalékát, ennek megfelelően a Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúlon, az Észak- és Dél-Alföldön, valamint Észak-Magyarországon felzárkóztatási program készül. Ezek a térségek kapják meg a legkedvezőbb uniós támogatásokat. A programokban kiemelten szerepel majd a régiók versenyképességének javítása, a helyi gazdaság, informatika, közlekedés-, infrastruktúra-, turizmus- és környezetvédelmi, valamint a település- és vidékfejlesztés, illetve az életminőség, a humán- és a közösségi infrastruktúra feltételeinek javítása.

 

Fejlettsége miatt sajátos helyzetben van a Közép-Magyarország régió, amely magas GDP-je miatt 2007-től kikerül a legkedvezőbb támogatási körből. A térség versenyképességi operatív programot készít. A nagy környezetvédelmi és közlekedésfejlesztési projektek megvalósításához továbbra is forrást jelent a térségben a kohéziós alap.

 

Szintén lényeges változást jelent az első NFT-hez képest, hogy - a hét régiós program mellett - készül központi területfejlesztési operatív program, illetve a határ menti együttműködési program. A központi projekt tartalmazza majd azokat a feladatokat, amelyek átnyúlnak a régióhatárokon, és megvalósításuk az egész ország számára kiemelten fontos. Idetartozik a Balaton, a Duna völgye és a Tisza környékének fejlesztése, valamint a hazai termálkincs hasznosítása. A határon átnyúló együttműködések tartalmáról a nyáron megkezdődtek az egyeztetések a szomszédos országokkal.

 

A régiók a területfejlesztési hivatal koordinálásával már megkezdték operatív programjaik kidolgozását, s készülnek a második NFT ágazati operatív programjai is. Az ágazatok és a térségek közötti egyeztetéseken határozzák meg ténylegesen a tartalmi kérdéseket. Sarudi Csaba elmondta: október végére pontosítják a tervezés és az intézményrendszer kialakításának ütemtervét, amely várhatóan novemberben kerül a kormány elé. Az operatív programok készítésével párhuzamosan határozzák meg az egyes régiókra jutó források nagyságát. A társadalmi egyeztetés során az önkormányzatok, kamarák, civil szervezetek, vállalkozások is bekapcsolódhatnak a tervezésbe, megismerhetik a stratégiákat.

 

Az elképzelések szerint jövő tavasszal kezdődne az egyeztetés az Európai Bizottsággal az NFT-ről és az operatív programokról. Ezzel együtt készülnének a programkiegészítő dokumentumok, amelyek már szinte a pályázati kiírásokhoz hasonló részletességgel tartalmazzák a projekttípusokat, a társfinanszírozási arányokat, a pénzügyi eljárási rendre vonatkozó szabályokat. Ebből már a leendő pályázók is láthatják, mire és hogyan lehet jelentkezni, milyen feltételekkel és kik lehetnek a kedvezményezettek. Optimális esetben a jövő év közepén meghirdethetik a kiírásokat, így az érintetteknek lenne idejük minél alaposabban felkészülni arra, hogy hatékonyan és sikeresen pályázzanak a 2007-től megnyíló európai uniós forrásokra.

A hazai pályázók csaknem 300 millió eurót kaptak területfejlesztési célokra

Búcsú a PHARE-projektektől

 

A hazai pályázók összesen csaknem 300 millió eurót kaptak területfejlesztési célokra a PHARE-programok költségvetéséből 1992 óta - derül ki a Váti Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. összesítéséből. Az előcsatlakozási programot eredetileg azzal a céllal hozta létre 1989-ben az Európai Közösség, hogy segítse Lengyel- és Magyarország gazdasági szerkezetátalakítását. Később kibővítették, így ma már a régió 13 országában van jelen. A támogatási rendszert 1997-ben alakították át úgy, hogy kifejezetten az EU-csatlakozás követelményeinek teljesítését szolgálja, s ettől kezdve kapott még nagyobb hangsúlyt a területfejlesztés.

 

A közvetlen uniós támogatások 2000-től kiegészültek az ISPA- és a SAPARD-programokkal (a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra-beruházások, illetve a mezőgazdaság támogatásával), s ez váltást eredményezett a PHARE-programokban is. Az Európai Bizottság ekkortól egyrészt az intézményépítésre - köztisztviselők, szakemberek és a magánszféra illetékes szereplőinek képzésére, valamint megfelelő eszközökkel való ellátására - koncentrálta a támogatásokat. A PHARE-pénzalapok megközelítőleg 30 százaléka ezen intézményfejlesztési feladatok végrehajtását szolgálta. A megítélt támogatások másik, jelentősebb része a nagy infrastrukturális beruházások támogatására irányult. A területfejlesztési PHARE-programoknak két sajátos típusa alakult ki: a nemzeti regionális programok és a CBC, azaz a határon átnyúló együttműködés.

 

Az első területfejlesztési PHARE-program Magyarországon 1992-ben indult. Ennek keretében sor került a decentralizált területfejlesztési intézmények kísérleti bevezetésére: megyei fejlesztési tanácsokat és ügynökségeket hoztak létre Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. E korai program keretében először részesültek támogatásban a helyi kezdeményezéseken alapuló komplex kistérség-fejlesztési programok. A következő, 1995-ben induló területfejlesztési PHARE-program a kormány Borsod-Abaúj-Zemplén megyei integrált szerkezetátalakítási programjához csatlakozva, annak részeként működött. Az 1996-os program keretében - kísérletként - kialakították a tervezési-fejlesztési régiók magyarországi modelljét.

 

Az 1997-es regionális fejlesztési program már nagyban közelített az EU strukturális programjainak rendszeréhez. Célterülete Északkelet-Magyarország, Dél-Dunántúl és a Romániával határos terület volt. Az intézkedések az ipari szerkezetátalakítást, a humánerőforrás- és a vidékfejlesztést célozták.

 

A 2000 utáni időszakban a PHARE területfejlesztési programjainak Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld volt a célrégiója. A kis- és közepes vállalkozások emberi erőforrásának fejlesztésére, a vállalkozások közti együttműködés erősítésére és helyi üzleti infrastruktúra-fejlesztésre kaphattak támogatást a pályázók. A következő évben nagy értékű regionális beruházásokra, turizmusfejlesztésre, vállalatok innovatív tevékenységének ösztönzésére, valamint az elektronikus kereskedelem fejlesztésére lehetett forrást elnyerni. A 2002-2003-as program az Integrált helyi fejlesztések ösztönzése címmel indult, s itt már a strukturális alapokra készülve pályázhattak a jelentkezők.

 

Az Európai Unió már az 1990-es évektől mind nagyobb figyelmet fordított a határon átnyúló fejlesztések támogatására saját külső határain és a leendő tagországok határ menti térségeiben egyaránt. Ausztria csatlakozásakor az 1995. évi programmal indult el a PHARE CBC program Magyarországon. Kezdetben ez az osztrák határtérséget érintette, majd a következő lépésben a magyar-román, a magyar-szlovák és a magyar-szlovén határszakaszt, végül fokozatosan kiterjedt valamennyi határrégióra. Így horvát-magyar, ukrán-magyar és szerb-magyar programok is indultak.

 

Magyarország EU-tagállammá válásával az előcsatlakozási alapokat, így a PHARE-programokat is felváltják a strukturális alapok és az Interreg közösségi kezdeményezés.

 

 

Csökkentse 80 százalékkal a bérköltséget, állami támogatással!

 

A munkáltatók egy évig megspórolhatják dolgozóik fizetésének egy részét, ha a Sikeres Magyarországért hitelprogram nyerteseként igénybe veszik a munkaügyi tárca támogatását is, és a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűnek számító munkavállalót foglalkoztatnak.

 

A tárca honlapján pénteken megjelent tájékoztató szerint - amelyről az MTI-Eco is beszámolt - a hitelprogram keretében, a kis- és középvállalkozások beruházásainak finanszírozása mellett a nagyvállalatok is kedvezményes hitelhez juthatnak, amennyiben az általuk végrehajtott beruházáshoz közvetlenül munkahelyteremtés kapcsolódik. Mindegyik hitelfelvevői kör esetében azonban a hiteligénylés során kiemelt szempont lesz, ha a beruházás vagy fejlesztés során a vállalkozó munkahelyet teremt.

 

A hitelprogramhoz az Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) speciális bértámogatási konstrukcióval kapcsolódik. Ennek keretében az FMM a fenti munkahelyteremtő hitelprogramban résztvevő és hitelben részesített vállalkozások részére az újonnan felvételre kerülő munkavállalók foglalkoztatási költségeihez járul hozzá a Munkaerőpiaci Alapból (MPA) az esetben, ha a foglalkoztatás a munkaerőpiacon való elhelyezkedés terén hátrányos helyzetben lévő tartósan nyilvántartott munkanélküli, illetve a nyilvántartott munkanélküliek közül roma, pályakezdő vagy megváltozott munkaképességű személy számára valósul meg.

 

A munkavállalónak ténylegesen kifizetett havi bruttó bérköltség legfeljebb 150 ezer forintig terjedő részéhez igényelhető 80 százalékos támogatás, maximum 1 éves időtartamra. A támogatás iránti kérelmet a munkaügyi kirendeltség vezetője az FMM hivatalos értesítése szerinti forráshiány esetén elutasíthatja. A munkáltatónak vállalnia kell, hogy a legfeljebb egy éves támogatott időszakot követően legalább ennyi ideig foglalkoztatja még a munkavállalót támogatás nélkül is.

 

Az igényeket 2007. október végéig lehet beadni, a támogatott foglalkoztatást 2007. decemberében, vagy a beruházás befejezése szerint korábban kell elkezdeni.

 

A Munkaerőpiaci Alapból az idei 10 millió forintos támogatási előirányzat után jövőre 190, a rákövetkező két évben pedig 300-300 millió forint áll rendelkezésre.

 

Az ajánlás megszerzését megelőzően a minisztérium szerint célszerű, ha a fenti roma szervezetek valamelyikével a kérelmet benyújtó vállalkozás előzőleg egyeztet, amelynek során a roma képviselet megismeri a tervezett beruházás jellemzőit, a foglalkoztatás feltételeit, a munkavállalás kritériumait. Amennyiben a romák foglalkoztatásával mindkét fél egyetért, elvi megállapodást kötnek, amelyet a pályázó becsatol a munkaügyi központhoz benyújtott pályázatához.

 

 

 

 

Célkeresztben az erőforrás-kihelyezés

 

Az erőforrás-kihelyezés lényege, hogy egy vállalat, a saját erőforrásainak egy részét külső, professzionális specialista szolgáltató üzemeltetésére bízza. Az outsourcing legjellemzőbb területei közé tartoznak a humán erőforrással kapcsolatos feladatok, a marketing egyes feladatainak, a pénzügyi szolgáltatásoknak és az informatikai tevékenységéknek, vagy kutatás-fejlesztésnek a kihelyezése.

 

A szolgáltatási területek rendkívül sokfélék lehetnek, az informatikai rendszerfejlesztői munkán, a hálózati adminisztrációs feladatok ellátásán túl, az infrastrukturális kutatás-fejlesztési tevékenységekig rendkívül széles palettát fedhetnek le. Az infrastrukturális szolgáltatási szintet, a felelősségi jogköröket, az üzemeltetés technikai paramétereit egyedi szolgáltatási-üzemeltetési szerződésben rögzítik a felek. (SLA - Service Level Agreement) A szerződés rögzíti azokat a minőségi és mennyiségi (pl. rendelkezésre állás) paramétereket, amelyek elmaradása esetén a szolgáltatónak magas kártérítést kell fizetnie.

 

Globalizálódó világunk egyik legjellemzőbb vonása, hogy a vállalatok az alapvető üzleti folyamatokhoz, az alaptevékenységhez szorosan nem kapcsolódó háttértevékenységeket külső szolgáltató cégekre bízzák. A globális piac méretének nagyságát egyébiránt kellően mutathatja az a közel negyven milliárd dollár, amit évente a nagyvállalatok erre a célra elköltenek. Míg az elmúlt pár évben leginkább a nagyvállalati és kormányzati outsourcing előretörése volt megfigyelhető, addig a közeli jövőben várhatóan az egyes üzleti folyamatok, (Business Process Outsourcing) vagy egységes vállalati feladatok (outtasking) globális kihelyezése (pl. az üzemeltetéshez szorosan kapcsolódó informatikai rendszerfejlesztés) növekedik majd dinamikus mértékben.

 

A Horasis és a Going Global Ventures nemzetközi tanácsadó cégek által összeállított 2005-ös globális outsourcing éves jelentés szerint Magyarország a világon az ötödik legkedvezőbb környezetet biztosító ország. Jelenleg a felvevőpiaci területeket tekintve csak India, Kína, Costa Rica, és a Cseh Köztársaság előzi meg hazánkat a rangsorban. Magyarország előnyei közé tartozik a globális piacokon viszonylag alacsonynak számító üzemeltetési költségek mellett a magasan képzett humán erőforrás, valamint a meglévő projektmenedzsment szaktudás, és kedvező regionális környezeti fekvés.

 

Magyarországon egyes szakértői vélemények szerint hozzávetőleg 40-45 multinacionális vállalat végeztethet különböző jellegű erőforrás-kihelyezési feladatokat. Talán kevésbé ismert tény, hogy a hazai piac egyik vezető szereplője egy magyar vállalkozás, a Montana Rt. Cégünk közel tíz éves tapasztalatokkal rendelkezik az informatikai erőforrás-kihelyezés területén. Elégedett ügyfeleink között a legnagyobb vállalatokat, köztük a Nemzeti Autópálya Rt-t., az EDS-t, a Tesco-t és az OMV-t is köszönthetjük. A Montana Rt elsősorban speciális ügyféligényeket is kielégítő egyedi technológiai megoldások kifejlesztésében szerzett tapasztalataival érdemelte ki ügyfelei bizalmát.

 

Milyen előnyei vannak az erőforrás-kihelyezésnek?

 

Az elmúlt években az erőforrás-kihelyezést elsősorban a nagy, nemzetközi hálózatokkal rendelkező multinacionális cégek választották költségeik optimalizálására. Napjainkban a helyzet némiképp változni látszik, mind gyakrabban láthatjuk, hogy közepes méretű vállalatok is az erőforrás-kihelyezés különböző formáival próbálkoznak. Az egyes üzleti folyamatok és szolgáltatások kiszervezésének a vállalatok hatékonyságának növelése és az üzemeltetési költségek csökkentésében van jelentős szerepe. A mind élesebbé váló globális piaci versenyben hosszútávon csak azok a vállalatok képesek versenyképesek maradni, amelyek működésüket optimalizálni képesek. Ennek egyik formája lehet az outsourcing vagy outtasking (feladatok kihelyezése) alkalmazásának valamilyen formája is. Az erőforrás-kihelyezés során jellemzően a vállalatok nem feltétlenül válnak az informatikai infrastruktúra tulajdonosává. A technológiai fejlesztés meghatározó mértékben költségalapúvá válik, ez pedig az elérhető vállalati erőforrások optimális kihasználását teszi elérhetővé. Ennek előnyeit felismerve mind több országban fordul az állami szektor is az egyes tevékenységek kihelyezéséhez. Jó példa lehet erre Anglia és az Egyesült Államok, ahol egy-egy állami szerv részfeladatainak teljes kihelyezése is felmerült.

 

A Montana Rt. erőforrás-kihelyezéssel foglalkozó szakértői elsősorban a magas üzemeltetési színvonal fenntartása mellett a járulékos költségek csökkenését, valamint a szükséges infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolható szakmai tudás költség hatékony felhasználását szokták kiemelni. Az előnyök között kerülhet mindemellett kiemelésre az a többlettudás is, ami a különleges feladatok elvégzésére specializálódott többlet szakmai tudást is tartalmazza.

 

Sok tőkeerős és professzionális szakembergárdával rendelkező hazai vállalat képes saját erőből megoldani a vállalat IT-rendszerének szakmai kompetenciát és tapasztalatot, anyagi és emberi erőforrásokat követelő tervezési, fejlesztési és üzemeltetési feladatait, számos cégnek azonban komoly gondot jelent az informatikai szükségletek megfelelő minőségű és költség-hatékony kiszolgálása.

 

Milyen hátrányai lehetnek az outsourcingnak?

 

Amikor egy vállalat a belső költségeinek tanulmányozása után az erőforrás-kihelyezés mellett dönt, számos ismérvet érdemes megvizsgálnia a végső döntés meghozatala előtt. Ilyenek lehetnek például a következő kérdések: Vajon a külső szolgáltató partner elegendő szakmai referenciával, stabil háttérrel és tőkeerővel rendelkezik a hosszabb távú üzemeltetés (és/vagy fejlesztés) zavartalan biztosításához? Megfelelő szakmai kompetenciával és szakmai tapasztalattal rendelkező, megbízható üzleti partnerrel állunk szemben? Hogy hazánk némiképp lemaradással követi a nemzetközi trendeket, annak egyik legfőbb oka a hazai vállalati kultúrában szignifikánsan jelenlévő -elsősorban a vállalati vezetők oldaláról tapasztalható - bizalmatlanság az erőforrások kihelyezésével kapcsolatosan. Némiképp talán joggal gondolhatja úgy egy cégvezető, hogy a vállalat működését alapvetően befolyásoló stratégiai fontosságú infrastruktúra üzemeltetése külső kezekben esetleg a jelenleginél kiszolgáltatottabbá teheti vállalkozását. Azt már sajnos többnyire kevesebben tudják, hogy a bizalommal és biztonsággal (üzletmenet folytonosság biztosításával) kapcsolatos problémák túlnyomó része a bevezetőben említett szolgáltatói szerződések (SLA - Service Level Agreement) megfelelő kezelésével kiküszöbölhető. Az erőforrás-kihelyezés szélesebb körű hazai térnyerésének másik jelentős gátló tényezője a felismert szükségletek hiánya lehet, sok vállalat nem ismerte még fel az erőforrás-kihelyezésben rejlő különleges előnyöket.

 

A Montana Rt. mindig nagy hangsúlyt fektet üzletfelei igényeinek pontos megismerésére, és mindkét fél számára gyümölcsöző hosszú távú kapcsolat kialakítására.

 

Kis szótár

 

Outsourcing - A gazdasági szervezet / intézmény különböző erőforrásainak (pl. informatikai infrastruktúra) üzemeltetését külső szolgáltatóra bízza a költséghatékony működés érdekében.

 

Outtasking - Az egyes belső vállalati feladatoknak (pl. kutatási-fejlesztési feladatok) külső szolgáltatónak való kihelyezését jelenti.

 

BPO - Business Process Outsourincg - a vállalati üzleti folyamatok kihelyezését jelöli

 

 

Megemelik a közbeszerzési értékhatárokat

 

A közbeszerzési értékhatárok árubeszerzés esetén a nemzeti rezsimben az úgynevezett klasszikus ajánlatkérőknél december végéig 25 millió forint az értékhatár. A törvénytervezet szerint ez jövőre valamennyi ajánlatkérőre nézve 30 millió forintra emelkedne.

 

Építési beruházásnál 90 millió, koncessziónál 100 millió, szolgáltatás megrendelése és szolgáltatási koncesszió esetén 25-25 millió forint lesz az értékhatár. A közszolgáltatóknál jövőre is fennmaradnak a hatályos értékhatárok, azaz árubeszerzésnél 50 millió, építési beruházásnál 100 millió, szolgáltatás-megrendelésnél 50 millió forint - számol be a Világgazdaság.

 

 

 

 

 

Uniós pályázatírásban segít a PIK 

 

A Pályázati Információs Központ többféleképp nyújt hasznos segítséget az uniós támogatásokra pályázóknak. Az intézmény honlapján, valamint személyes megkeresésre e-mailben, telefonon vagy országszerte ügyfélszolgálatokban áll a projektgazdák és a felettes döntéshozók rendelkezésére. 

 

A Pályázati Információs Központ (PIK) feladata, hogy általános és vezetői információkat adjon a Strukturális és Kohéziós Alapok, az EU Pénzügyi Alapja, az alapokat kezelő magyarországi intézményrendszer, valamint a kormányzat által előkészített és meghirdetett projektekről, pályázatokról. A pályázatokkal kapcsolatos tájékoztatási és tanácsadási tevékenység a támogatások felhasználásának fontos alappillére, mivel az információáramlás minősége közvetlenül befolyásolja a benyújtott pályázatok formai és szakmai tartalmát, illetve a pályáztatás folyamatának egészét. A PIK több módon nyújt általános Eddig 523,5 milliárd forint támogatást ítéltek oda

 

A központ legfrissebb, októberi adatai szerint a Nemzeti fejlesztési terv keretében az operatív programokra kiírt pályázatokra az irányító hatóságok mintegy 523,5 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda. A pályázatok kiírása óta összesen csaknem 27 ezer pályamunka érkezett be, ebből 24,5 ezer esetében már megkezdték a döntéselőkészítést, ez összesen 1,3 ezer milliárd forint igényelt támogatási összeget jelent.  információszolgáltatást és alapfokú tanácsadást a pályázók és projektgazdák részére. 

 

Hasznos információk a honlapon 

 

Honlapjukon a pályázati kereső, a megyékre lebontott ügyfélszolgálati kereső és tematikus, letölthető információk, jogszabályok segítik a pályázókat. Itt található még a gyakori kérdések és válaszok listája, valamint rendszeresen nyomon követhetőek az intézményrendszer eseményei, hírei, közleményei és egyéb információk. 

Egyéni kérdéseket a 06-40/2004-94-es kékszámon munkaidőben, illetve e-mailben a pik@meh.hu címen lehet feltenni. 

 

Ez a belső információs rendszer támogatja az intézményi szereplők információs és ügyfélszolgálati munkáját, valamint dokumentálja a kétirányú adat- és információcserét. Célja, hogy minden egyes érdeklődő és intézményi információs szereplő részére azonos tartalmú és mennyiségű információ álljon rendelkezésre. 

 

Vezetői tanácsokat is nyújtanak 

 

A PIK a vezetők számára egy rendszerezett adatbázisokon alapuló Vezetői Információs Rendszert (VIR) is működtet, amely segítheti a döntés-előkészítést, a stratégiai tervező-elemző tevékenységet, az intézményi koordinációs feladatokat, valamint a tájékoztatási feladatokat.  

 

Év végére négyszáz helyi ügyfélszolgálat 

 

Az érdeklődők további specifikus kérdésekkel személyesen fordulhatnak a 146 személyes ügyfélszolgálat valamelyikéhez. Ezen ügyfélszolgálatok és a többi intézményi közreműködő munkáját segíti egy egységes tudásmenedzsment-eszköz, amelynek kialakítása folyamatos. Az év végére az információs rendszerbe kötött végpontok száma elérheti a négyszázat is. 

 

 

Könnyebben elérhetővé válhatnak a strukturális alapok

Kockázati tőke kkv-knak

 

A strukturális alapokhoz való könnyebb hozzáférés érdekében a mikro-, kis- és közepes vállalatok számára kockázati tőke generálására alkalmas eszköz létrehozására készül az Európai Bizottság. Egy másik brüsszeli kezdeményezés a nagy volumenű környezetvédelmi és közlekedési projektek számára biztosít majd ingyenes tanácsadást.

 

A Jeremie mozaikszóval illetett eszköz (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) önkéntes alapon teszi majd lehetővé, hogy a kkv-k a regionális programokért felelős hatóság szintjén megállapodást kössenek az Európai Befektetési Alappal (EIF). Ez utóbbi egy bizonyos nagyságú, átengedett tőkerészt saját forrásaival kiegészít, és az ily módon megnövelt hányadot arra használja, hogy további pénzintézeteket, illetve kockázati tőkét befektetni kész társhitelezőket generáljon. Az EIF-nek fizetendő ˝beszálló pénz˝ érkezhet saját forrásból, de származhat a megigényelt EU strukturális alapból is. Mint Danuta Hübner regionális politikai biztos emlékeztetett, egyelőre azért is akadozik a kisvállalkozások észrevehető jelenléte a támogatási alapok hasznosításában, mert a potenciális kedvezményezettek sokszor nem tudnak kockázati alapon és elérhető feltételek mellett hitelező befektetőt találni. A Jeremie ennek áthidalását szolgálhatja majd.

 

A Jaspers mozaikszóval elnevezett ingyenes tanácsadási szolgáltatás legalább 25 millió eurós környezetvédelmi, illetve 50 millió eurós közlekedési projektek előkészítésében segédkezik majd. A tervek szerint induláskor 64 fős csoport elsősorban a kedvezményes hiteleket kínáló európai pénzintézetektől érkező, valamint bizottsági szakértőket foglal majd magában. A bizottság külső szakértők részvételét is finanszírozza majd, hogy helyismeretet szerzett nemzeti tanácsadókat is bevonjanak. A főként közúti, vasúti beruházáshoz, ivó- és szennyvízkezeléshez kapcsolódó projektek kapcsán igénybe vehető szakvélemény még a projekt bizottsági benyújtása előtt vizsgálja meg a környezetvédelmi, pénzügyi és mérnöki tervek megvalósíthatóságát. Brüsszeli remények szerint mindez jelentős mértékben javít a projektek minőségén, és gyorsítja az EU-források hasznosulását. Fontos adalék, hogy a bizottság mindezt nem a tagországoknak szánt felzárkóztatási alapok terhére, hanem saját tanácsadói alapjaiból finanszírozza majd.

 

 

Egyszerűsődik az uniós pályázati rendszer

 

Az Európai Bizottság jelentősen csökkenti a kis- és közepes nagyságú vállalatokra az uniós támogatások kapcsán nehezedő adminisztrációs terheket, ugyanakkor megőrzi a közösségi pénzalapok magas szintű védettségét.

 

A szerdán bejelentett intézkedéscsomag az egyszerűsítések révén eleget tesz annak a régóta szorgalmazott követelménynek, hogy a támogatásokkal kapcsolatos adminisztráció legyen arányban az elnyert összeg nagyságával. A kis szervezeteknek és az egyszerűbb projektek megvalósítóinak ezentúl egyszerűbb adminisztrációs folyamaton kell túljutniuk. Ez természetesen rövidíti a pénzhez történő hozzájutás idejét is.

 

Brüsszel elismerte: sok kis szervezetet - kis- és közepes vállalatot, civilszervezetet, oktatási intézményt - elriaszt a pályázástól a szükséges iratcsomag összeállításához szükséges rövid határidő és a pályázat költsége. Az új javaslatok egyszerűsítik a pályázók dolgát, ugyanakkor megkönnyítik a pályázatokat elbírálók munkáját is. A folyamat így felgyorsulhat, és hatékonyabbá válhat. Az intézkedések természetesen biztosítják a pénzalapok felhasználásának szigorú ellenőrzését. Az új szabályozás 2007-ben léphet életbe.

 

A főbb egyszerűsítések:

 

•           egyszerűbb tendert írnak ki a 60 ezer eurónál kisebb összegű szerződések esetében (az eddigi 50 ezres küszöb helyett), s eltekintenek az anyagi háttér igazolásától;

 

•           a kis szervezetek eddig komoly nehézségekbe ütköztek annak igazolásakor, hogy nem érintettek műhibaperekben, nem jutottak csődbe és naprakészen fizetik adó- és társadalombiztosítási kötelezettségeiket. Az új javaslat jelentősen kitolta azt a küszöböt, amely alatt a kérelmezők saját felelősségükre aláírt egyszerű nyilatkozattal helyettesíthetik ezeket az igazolásokat;

 

•           testre szabott feltételeket alkalmaznak a 60 ezer eurót meghaladó kutatási és kommunikációs szerződések esetében.

 

•           még egyszerűbb lesz a pályázati eljárás, és kevesebb iratra lesz szükség a 25 ezer eurónál kisebb összegű szerződések esetében;

 

•           míg jelenleg a kedvezményezettek bizonyos önrésszel vehetnek részt a támogatott projektekben, ezután az önrész nem feltétlenül anyagi hozzájárulást fog jelenteni, hanem természetben is nyújtható, például az illető szervezet dolgozóinak munkája révén;

 

•           kezdeti szakaszában a projektek ma csak úgy juthatnak jelentősebb támogatáshoz, ha pénzügyi garanciát tud vállalni, s ez gyakran akadályt jelent. Az újabb rendelkezések szerint a kockázatfelmérést követően a 60 ezer eurónál kisebb előtámogatás esetében eltekinthetnek a pénzügyi garanciáktól.

 

•           a támogatásért folyamodó oktatási intézmények pénzügyi képességeit a jövőben nem ellenőrzik;

 

•           más szervezetek esetében külső vizsgálatra speciális projektek esetén az eddigi 300 ezer helyett csak 750 ezer eurós határértéktől lesz szükség, a szervezetek működési költségeinek fedezését célzó projektek esetében pedig az eddigi 75 ezer helyett a jövőben csak 100 ezer eurótól kezdődően végeznek vizsgálatot.

 

 

Negyedére csökkentenék a kkv-k vissza nem térítendő támogatásait  

 

Piachelyettesítő modell helyett piacfejlesztőt javasol a GKM a kis- és középvállalkozások fejlesztésének most elkészült koncepciójában. Eszerint forrásfelhasználásban a vissza nem térítendő támogatások arányát a jelenlegi 71 százalékról 2013-ra 17,6 százalékra csökkentenék - írja a Világgazdaság.

 

Az előzetes számítások szerint a kis- és középvállalkozások fejlesztési programjaira a gazdasági versenyképességi program keretében 2007 és 2013 között felhasználható források (uniós és hazai társfinanszírozás együtt) mintegy évi 50-60 milliárd forintot tesznek ki - derül ki a gazdasági tárca kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztésének a Világgazdaság birtokába jutott koncepciójából. A szakmai szervezetek össztüze miatt nyár óta átdolgozás alatt álló, most elkészült változat is a piacfejlesztő modell mellett áll ki a másik, közvetlen vállalkozásfejlesztési eszköz, a piachelyettesítő modell helyett.

 

Az új stratégiában a szaktárca 2007-2013 között jelentősen átalakítaná a programelemek közötti forrásmegosztást. Ennek értelmében a vissza nem térítendő támogatások aránya jelentősen csökkenne: az utóbbi öt évre jellemző 71 százalékos súly helyett a következő hét év átlagában 35,1 százalékos lenne az ilyen típusú források aránya.

 

Ráadásul a hét év folyamán is folyamatosan csökkenő tendencia lenne jellemző, 2013-ban már az összes forrás alig több mint hatoda jutna el ilyen formában a kkv-khoz. Ezzel párhuzamosan a hitelprogramok részesedése megtöbbszöröződne, a tőkeprogramoké is enyhén emelkedne, és előtérbe kerülnének az eddig marginális szerepet kapó nem pénzügyi szolgáltatások. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium javaslata szerint a programelemek közötti átcsoportosítás fokozatosan valósulna meg, hogy az alkalmazkodáshoz kellő idő legyen.

 

A gazdasági tárca által javasolt piacfejlesztő modell a fejlesztési források piackonform allokációjára és a finanszírozáshoz szorosan kötődő tanácsadási tevékenységre épül, a nemzetközi gyakorlatban bevált hitelezési és tőkebefektetési pénzügyi instrumentumok alkalmazásával. A rendszer minden szereplője közvetlenül motivált lesz a legnagyobb jövedelemtermelési többlet elérésében, ez a források sokkal hatékonyabb felhasználását és lényegesen nagyobb vállalkozói kör elérését teszi majd lehetővé - állítja a dokumentum. A piacfejlesztő modell reformok megvalósítását feltételezi, de alkalmazásával a programok folytatására akkor is jó esély lenne, amikor a bevonható fejlesztési források csökkennek.

 

A szaktárca szerint a javasolt fejlesztéspolitikai alternatíva hatékonyabban szolgálná a foglalkoztatás bővítését a kkv-körben, nagyobb mértékben járulna hozzá a területi különbségek kiegyenlítéséhez, és döntően az öngondoskodás koncepciójára épülne.

 

A koncepció készítőinek számításai szerint a felhasznált források arányának javasolt változása a pénzügyi szolgáltatásokhoz jutó vállalkozások számára évente a jelenlegi 4400-ról 30 500-ra nőne. A visszaforgatott fejlesztési források a mostani 82 milliárd forintról 2013-ban 300 milliárdra emelkednének. Az egységnyi forrással finanszírozott vállalkozások száma pedig 77-ről 678-ra.

 

A GKM-koncepció az általa javasolt fejlesztéspolitikai alternatíva mellett kitér a piachelyettesítőre is. Ez a változat lényegében a jelenlegi gyakorlat folytatása az uniós források felhasználásával. Pénzügyi szempontból a közvetlen, vissza nem térítendő támogatásokra és az olcsó hitel- és tőkeforrások biztosítására épül. Szemben a piacfejlesztő változattal, amely a fejlesztési politika lényegi reformját feltételezi.

 

A négy érdekképviselet (Iposz, Kisosz, Áfeosz, Okisz) alkotta Kis- és Középvállalkozói Érdek-képviseleti Szövetség (KÉSZ) egyetért azzal, hogy az intézményrendszer átalakulásra szorul - mondta a GKM-koncepcióval kapcsolatban a Világgazdaságnak a KÉSZ szóvivőjeként Vadász György, az Okisz általános elnökhelyettese. Nem támogatják azonban, hogy az állam szerepe csökkenjen a kkv-szektor fejlesztésében, forrásbiztosításában és az EU-forrásoknak a szférához való telepítésében. Nagyobb szerepet szánnak az érdekképviseleteknek és a kamaráknak. Nem lenne jó, ha a közvetítő rendszert (például az alapítványokat) piacosítanák - fogalmazott.

 

A KÉSZ a jövő hétre a nagyon rossz környezetben lévő kkv-k helyzetét, jövedelemtermelő képességét javító feladatokra koncentráló csomagot készít és ad át a gazdasági tárcának. 

 

 

 

Még három új pályázatot írnak ki a fogyó uniós támogatási keretre

Kapós a humánerő-fejlesztés

 

A pályázók jelenlegi aktivitása mellett egyre közelebb jut a visszaszámláláshoz a humánerőforrás-fejlesztési operatív program (hefop). Ma négy kiírásnál, október 28-án még egy, az év végéig pedig további két felhívásnál jár le a beadási határidő, közben három új pályázatot is kiírnak a fogyó uniós keretre.

 

A kedvező változások azoknak az intézkedéseknek köszönhetők, amelyek révén egyszerűsödtek a kiírások, és lényegesen kevesebb dokumentumot kérünk a pályázóktól - mondta el lapunknak Tóth Sándor, a humánerőforrás-fejlesztési operatív program főosztályvezetője. A pályázóbarát lépések hatása mind a beérkezett pályázatok mennyiségén, mind azok minőségén látszik. Nem kell tehát tartani attól, hogy ne tudnánk időben lekötni a 2004-2006-ra humánerőforrás-fejlesztésre Magyarország rendelkezésére álló 191 milliárd forintos uniós támogatási keretet.

 

Különösen az 1.3.1 számú, a nők munkaerőpiacra való visszatérésének ösztönzését és a 3.4.1 számú, a vállalkozói készségek és a munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztését célzó képzések támogatása iránt nyilvánult meg nagy érdeklődés. A humánerőforrás-fejlesztés operatív programnál az idén eddig összesen 13 pályázatot írtak ki, az irányító hatóság azonban 2005 utolsó hónapjaira is tartogat meglepetést. Még további három ablakot nyitnak meg: Családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolásának elősegítése (1.3.2), Pedagógus-továbbképzés támogatása a kompetencia alapú tanítási programok alkalmazása érdekében (3.3.2), valamint Mikro- és kisvállalkozások képzési szükségleteinek támogatása (3.4.2) címmel.

 

Ugyanakkor a hefop - miként a Nemzeti fejlesztési terv többi operatív programja - mind közelebb kerül ahhoz, hogy itt is megkezdődjön a visszaszámlálás. A pályázatoknál az általános szabály az, hogy ha a lekötés eléri a teljes keret 90 százalékát, akkor felfüggesztik az adott kiírást. A pályázók jelenlegi aktivitása alapján arra lehet számítani, hogy legfeljebb 2006 júliusáig tart ki a keret - mondta Tóth Sándor.

 

Két pályázati ablakot szeptember végén már bezártak. Ennek jele, hogy hétfőn négy kiírásnál jár le a beadási határidő. Ezek a következők: Hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatása (2.3.1-05/1); Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások (2.3.2.-05/1); Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra (3.1.3); és A kompetencia alapú oktatás elterjesztése (3.1.4). Október 28-án újabb - a 2.1.8 számú, Egyiskolás települések többségében halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat oktató iskoláinak fejlesztése tárgyában megjelent - kiírásnál fejeződik be a pályázatok fogadása. Az év végéig további két pályázati ablak - a Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése (2.1.5) és az Iskolai szegregáció csökkentése (2.1.7) - bezárása várható.

 

 

•           A hefop kiírásaira eddig összesen két és fél ezer pályázatot adtak be, s ezek közül 690 részesül támogatásban.

•           A megítélt támogatás együttes összege meghaladja a 146 milliárd forintot, vagyis a 2004-2006-os keret lekötési szintje meghaladja a 77 százalékot. A nyertesek közül 401-nek van érvényes támogatási szerződése. A hefop 12 százalékos mutatóval jól áll a kifizetésben is: eddig 22,84 milliárd forintot kaptak kézhez a kedvezményezettek.

 

 

Indul az online közbeszerzés az EU-ban

 

Az Európai Bizottság kiemelten támogatja, hogy a nagy közbeszerzéseket az interneten hirdessék meg, s ennek érdekében elfogadta az online kiírás standard formáját. A szabványokat az EU összes nyelvére lefordítják, és azok október végén egy weboldalon elérhetők lesznek.

 

Charlie McCreevy, a belső piacokért és szolgáltatásokért felelős EU biztos tájékoztatása szerint a szabályozás megkönnyíti a vállalkozások számára az EU-közbeszerzéseiről szóló információk beszerzését. A közbeszerzéseket kiíró intézmények szempontjából jobb versenykörülményeket teremt az online kiírás, hiszen sokkal nagyobb piacról, sokkal több ajánlatot tudnak beszerezni.

 

A beszerzésekről szóló direktíva szerint bizonyos értékhatárnál magasabb összegre szóló közbeszerzéseket EU-szerte be kell jelenteni, az Európai Unió Hivatalos Közlönyének mellékletében meg kell jeleníteni, az összes szükséges információval együtt. Ezt egy 2001-ben elfogadott direktíva írja elő (2001/78/EC). Az új beszerzési direktíva (2004/18/EC és 2004/17/EC) azonban helyettesíti ezt a rendszert, és olyan új lehetőségeket kínál fel, mint például a keretszerződés, az elektronikus aukció, a dinamikus beszerzési rendszer.

 

Az új szabályozás legnagyobb előnye az online kiírás lehetősége. Ha a kiírást szabvány szerint, elektronikusan hirdetik meg a hatóságok, akkor a dokumentumok a TED-en vagyis az EU Tenders Electronic Daily-ben jelennek majd meg, az elküldésüktől számított ötödik napon (jelenleg tizenkét nap telik el a kiírás mellékletben történő megjelenéséig).

 

A szabályozás szerint az elektronikus tendereztetés elvi lehetősége október 21-től adott. A tagországok 2006 januárjáig használhatják a régi rendszert, eddig az időpontig van arra lehetőség, hogy a direktívát átültessék a nemzeti törvénykezésbe.

 

A kiírás új, elektronikus formanyomtatványai, XML formátumban október végétől tölthetők le a www.simap.eu.int weboldalról. Az új formanyomtatványok a régiekre épülnek, azok egyszerűsített, elektronikus változatai.

 

 

APEH-dicsőségtábla: ˝üres˝ lista?

 

Január 1-től ˝dicsőségtáblát˝ vezet az APEH. Adószakértők szerint a listára felkerülés feltételei teljesíthetetlenek, így az eredmény torzított lesz. A lista értelmét megkérdőjelezi, hogy az APEH formai feltételek alapján állítja azt össze, nem pedig tartalmi kritériumok szerint. Ezzel nem veszik figyelembe az adófizetési morál kérdését.

 

Hirdetés

 

A listára felkerülés fő kritériumai a következők:

 

- legalább 3 éves működés a kérelem beadását megelőzően,

- a kérelem beadását megelőző elévülési időn belül (6 év) az adóhatóság nem állapított meg terhére adóhiányt, nem indított ellene végrehajtási eljárást,

- az adózó fizetési könnyítést, adómérséklés iránti kérelmet nem terjesztett elő.

 

Szakértői vélemények szerint jellemzően azok kerülhetnek majd fel a listára, akiket az APEH eddig még nem ellenőrzött. Az ellenőrzéseknél gyakori, hogy az adószabályokat a hatóság és az adóalany máshogy értelmezi, mely gyakran bírsággal végződik.

 

Eddig csak negatív listát tett közzé az APEH, ahol a legnagyobb adócsalók nevét, címét közölték. Ez a pozitív lista új elem a gyakorlatban. A dicsőségtáblára önkéntes alapon lehet felkerülni.

 

A hatóság szerint a pozitív lista előnye a felkerülőnek a hitelkérelmek, pályázatok elbírálásánál lehet. Független szakértők ezzel nem értenek egyet.

 

 

Egyszerűsödik a mikrohitelhez jutás  

 

Közel 2,5 ezer pályázó egyenként átlagosan 3,5 millió forint mikrohitelt igényelt az idén, egymillióval többet, mint 2004-ben; a jövőben egyszerűsítik az egyre népszerűbb hitel rendszerét - közölte a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) ügyvezető igazgatója.

 

A témáról szóló zalaegerszegi konferencián hétfőn Braun Márton elmondta: a mikrohitel népszerűsége a megemelt összeghatár, az 5 évre bővült törlesztési idő, a részben forgóeszközökre való felhasználhatóság és a kapcsolódó tanácsadások hatására növekedett.

 

Az idei, közel 2,5 ezer pályázó többsége kereskedelmi és szolgáltató kis- és középvállalkozás, ugyanakkor az igénylő kezdő vállalkozások 20 százalékos aránya jóval alacsonyabb a vártnál - mondta az MVA igazgatója.

 

Braun Márton tájékoztatása szerint még bonyolult, hosszadalmas a mikrohitelhez való hozzájutás, ezért továbbfejlesztik a rendszert: jövőre egyszerűbb lesz a pályázati eljárás; nem havi, hanem csak éves üzleti terv készítendő és a megszűnő pályázati bizottságok helyett a megyei irodák szakemberei döntenek a támogatásról. Hozzátette, hogy így jövőre kifogástalan üzleti terv esetén már 15 napon belül hozzájuthatnak hiteleikhez az igénylők. 

 

 

GVOP 2. prioritás

Általános tájékoztató a pályázók részére a fedezetként felajánlott ingatlan értékének maghatározására  

 

1)       Általános Szabályok

 

Amennyiben a Kedvezményezett a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint jelzálogjog alapítására ingatlant ajánl fel, úgy köteles megküldeni a felajánlott ingatlan 3 munkanapnál nem régebbi tulajdoni lapját, valamint 30 napnál nem régebbi igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által készített forgalmi értékbecslését.

 

Az igazságügyi ingatlanforgalmi értékbecslők névsora az Igazságügyi Minisztérium honlapján található. Értékbecslés csak a területi igazságügyi szakértői kamara névsorában, ingatlan-értékbecslés (4134. számú) vagy ingatlanforgalom (4131. számú) szakterületi kódok alatt szereplő értékbecslőtől fogadható el. Igazságügyi értékbecslés helyett az ingatlan értéke az önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítvány alapján is megállapítható. Az ingatlan fedezeti értékét a Támogató az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által készített forgalmi értékbecslésben megállapított nettó piaci érték alapulvételével határozza meg. A fedezeti érték első ranghelyű jelzálog esetén a nettó piaci érték 80 %-a. A fedezeti értéknek meg kell egyeznie, vagy nagyobbnak kell lennie a pályázó számára megítélt támogatási összeg és járulékának összegével. (A támogatási összeg 120%-a) 

 

A jelzálogjog tárgya a Magyar Köztársaság területén fekvő forgalomképes ingatlan lehet, amely az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként került bejegyzésre, helyrajzi számmal rendelkezik, értékkel bír (nettó forgalmi érték), és a törvényben előírt adatait az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza. Főszabály szerint a Támogató első ranghelyű jelzálog fedezetet fogad el, terhelt ingatlanok esetében a fedezetértékelés rendjét a 3. pont szabályozza.

 

Ha az ingatlan tulajdoni lapján az alábbi, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok vagy feljegyezhető tények szerepelnek, a biztosítékként felajánlott ingatlan nem fogadható el:

 

-végrehajtási jog,

-a tulajdonossal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás,

-kisajátítási eljárás megindítása,

-jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezeti károsodás ténye,

-bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom, ha az a biztosítékként felajánlott ingatlanra vonatkozik,

-elidegenítési és terhelési tilalom,

-árverés, nyilvános pályázat kitűzése,

-a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés,

-tulajdonjog fenntartással történt eladás, kivéve, ha az eladó a jelzálogjog bejegyzéséhez hozzájárul,

-perfeljegyzés.

 

 

2) Elővásárlási, visszavásárlási, vételi jog, haszonélvezeti, használati, özvegyi jog, valamint a lakóingatlanokra vonatkozó követelmények

 

Elővásárlási, visszavásárlási és vételi jog esetében az ingatlan az alábbi feltételek teljesülése esetén fogadható el: ha e jogok jogosultja a jelzálog bejegyzéséhez a Támogató jogosultságának érvényesítése esetére hozzájárul. Haszonélvezeti, használati, özvegyi jog jogosultjai közjegyző előtt nyilatkoznak arról, hogy a jelzálog tárgyát képező ingatlanból történő végrehajtás esetén e jogaikról feltétel nélkül és visszavonhatatlanul lemondanak.

 

Lakóingatlan biztosítékként abban az esetben fogadható el, ha az ingatlan lakója(i) közjegyző előtt nyilatkozik(nak) arról, hogy zálogjog érvényesítése esetén lakhatásuk biztosított és nem igényelnek elhelyezést.

 

3) Fedezetértékelés terhelt ingatlan esetében

 

Terhelt ingatlan esetében, a pályázó és az első ranghelyi jogosult hozzájárulása alapján lehetőség kínálkozik ranghelycserére, ahol a Támogatót jelölik meg első ranghelyen

 

Nem első ranghelyi jelzálogjog esetében (önálló zálogjog), ha a már meglévő teher és az odaítélt támogatás 120 %-ának együttes összege nem haladja meg a fedezetként felajánlott ingatlan értékbecslésben szereplő nettó piaci értékének 50%-át, az ingatlan fedezetként elfogadható.

 

Terhelt ingatlan esetén a feltétel képletszerűen:                                     

 

Értékbecslésben szereplő nettó piaci érték / 2  > vagy = A felajánlott ingatlanon a GKM-et megelőző ranghelyen lévő terhelések és a támogatási összeg 120%-nak összege

 

4) Széljegyek, egyetemleges jelzálog

 

Amennyiben az adott ingatlan tulajdoni lapján el nem bírált bejegyzési kérelem szerepel széljegyként a bejegyzés alapjául szolgáló, a földhivatal érkeztető pecsétjével ellátott okiratokat a szerződéskötéshez csatolni szükséges. A Közreműködő Szervezet a bejegyzési kérelmek tartalma alapján egyedileg mérlegeli, hogy az elintézetlen bejegyzési kérelem akadályát képezi-e az ingatlan biztosítékként történő elfogadásának. A mérlegelés során figyelembe vételre kerül az a jogszabályi előírás, miszerint a támogatás folyósítása kizárólag bejegyzett jelzálog esetén történhet. Abban az estben, ha az elintézetlen széljegyek nagy száma miatt a bejegyzés elhúzódik, javasoljuk bankgarancia nyilatkozat biztosítékként történő felajánlását. Jellemzően egykori közös tulajdonban álló ipari ingatlanok érintettek.

 

Amennyiben a támogatási szerződés biztosítása csak több ingatlan egyidejű felajánlása mellett biztosítható, akkor valamennyi jelzálogjogot egy jelzálogszerződésbe kell foglalni, és rögzíteni szükséges, hogy a jelzálogjog egyetemleges.

 

5) Jelzálogszerződés megkötése

 

A jelzálogszerződés megkötésére közokirati formában, budapesti székhelyű közjegyző előtt kerül sor.

 

Az MVf Kht. fenntartja magának a jogot, hogy egyes ingatlanok fedezeti értékét saját ingatlanforgalmi szakértő igénybevételével felülvizsgálja.

 

Csökkentenék a vissza nem térítendő támogatásokat

 

A jelenlegi 71 százalékról 2013-ra 17,6 százalékra csökkentené a vissza nem térítendő támogatások arányát a GKM a kis- és középvállalkozások (kkv) új fejlesztési koncepciója szerint. Az érdekképviseletek azzal egyetértenek, hogy átalakulásra van szükség, de azt nem támogatják, hogy az állam szerepe csökkenjen a kkv-szektor fejlesztésében és a forrásbiztosításában.

 

Piachelyettesítő modell helyett piacfejlesztőt javasol a gazdasági minisztérium a kis- és középvállalkozások fejlesztésének most elkészült koncepciójában - értesült a Világgazdaság. A kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztésének koncepciójából kiderül, hogy az új stratégiában a szaktárca 2007-2013 között jelentősen átalakítaná a programelemek közötti forrásmegosztást, aminek értelmében jelentősen csökkenne a vissza nem térítendő támogatások aránya: az utóbbi öt évre jellemző 71 százalékos súly helyett a következő hét év átlagában 35,1 százalékos lenne az ilyen típusú források aránya. Ráadásul a hét év folyamán is folyamatosan csökkenő tendencia lenne jellemző, 2013-ban már az öszszes forrás alig több mint hatoda jutna el ilyen formában a kkv-khez.

 

A gazdasági tárca által javasolt piacfejlesztő modell reformok megvalósítását feltételezi, de alkalmazásával programok folytatására akkor is jó esély lenne, amikor a bevonható fejlesztési források csökkennek. A szaktárca szerint a javasolt fejlesztéspolitikai alternatíva hatékonyabban szolgálná a foglalkoztatás bővítését a kkv-körben, nagyobb mértékben járulna hozzá a területi különbségek kiegyenlítéséhez, és döntően az öngondoskodás koncepciójára épülne - derül ki a gazdasági tárca kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztésének a Világgazdaság birtokába jutott koncepciójából.

 

A négy érdekképviselet (Iposz, Kisosz, Áfeosz, Okisz) alkotta Kis- és Középvállalkozói Érdek-képviseleti Szövetség (KÉSZ) ugyan egyetért azzal, hogy az intézményrendszer átalakulásra szorul - nyilatkozta a GKM-koncepcióval kapcsolatban a lapnak a KÉSZ szóvivőjeként Vadász György, az Okisz általános elnökhelyettese. Nem támogatják azonban, hogy az állam szerepe csökkenjen a kkv-szektor fejlesztésében, forrásbiztosításában és az EU-forrásoknak a szférához való telepítésében. A KÉSZ a jövő hétre a nagyon rossz környezetben lévő kkv-k helyzetének, jövedelemtermelő képességét javító feladatokra koncentráló csomagot készít és ad át a gazdasági tárcának.

 

 

 

Folyamatosan veszítenek vonzerejükből a lekötött betétek

Közelebb az öt százalékhoz

 

Elvétve lehet hat százalék fölötti éves kamatajánlattal találkozni a bankok lakossági lekötött betéteinél, hiszen a hitelintézetek többsége a múlt hónap végén - reagálva az újabb jegybanki kamatcsökkentésre - ismét lejjebb szállította kamatait. A csökkenő lekötött betéti kamatok miatt erősödik az érdeklődés a befektetési alapok iránt.

 

Ismét nem hagyták szó nélkül a legutóbbi jegybanki kamatcsökkentést a hitelintézetek, ami jól tükröződik a lakossági ügyfeleknek kínált lekötött betéti konstrukciók hozamain is. A hat százalék feletti kamatajánlat már igazi kuriózumnak számít, és persze öt- vagy tízmillió forintos összeg elhelyezését feltételezi az ügyfél részéről. A kisebb, néhány száz ezer forintos összegeket lekötő ügyfelek ugyanakkor nemegyszer négy százalék alatti kamatokkal kénytelenek találkozni.

 

A csökkenő kamattrendre válaszul néhány hitelintézet - a HVB, a Raiffeisen, a Budapest Bank és a CIB - befektetési alapokkal vegyes konstrukciókkal lépett piacra: ezen termékek közös jellemzője, hogy a befektetett pénzösszeg fele lekötött betétbe, másik fele pedig befektetési alapba vándorol. E megoldás folytán a lekötött betétekénél jóval kedvezőbb kamatok érhetők el: jól jár ugyanakkor a hitelintézet is, hiszen ügyfelének a saját maga által árult alapok valamelyikéből kell választania. A kedvező ajánlatokból azért nincs hiány a klasszikus lekötött betéteknél sem. A lakossági ügyfelek körében nem túl népszerű, egyhetes lekötésű konstrukciók közül - amelyből négy-öt akad összesen a piacon - a KDB Banké viszi a pálmát: a hitelintézet százezertől tízmillió forintig 5,45 százalékos, a fölött pedig 5,55 százalékos éves kamatot kínál ügyfeleinek. A kéthetes futamidőnél hasonló a helyzet, a KDB a tízmilliós határ fölött 5 bázisponttal kínál magasabb éves hozamot az egyhetes változathoz képest. (A KDB-t követi az ING, amely most 5,40 százalékot fizet a kéthetes lekötésű, tízmillió forint feletti betétek után.

 

Az egy hónapos futamidőnél már jóval több szereplő verseng az ügyfelekért. A néhány száz ezer forintot elhelyező megtakarítók ugyanakkor nem számíthatnak túl sok jóra, hiszen a bankok többségénél az éves kamat el sem éri az öt százalékot. A magasabb összegeknél ugyanakkor jóval kedvezőbbnek látszik a helyzet: figyelemre méltó például az Erste Bank ajánlata, amely ötmillió forint feletti betétnél - ha ismétlődő betétlekötésről van szó - 6,02 százalékos éves kamatot kínál ügyfeleinek. Kiemelkedően jónak számít ennél a futamidőnél az MKB ajánlata is: az ötmillió forint feletti összegekre most 5,80 százalékos éves kamatot kínál a hitelintézet.

 

A két hónapos futamidőnél a HWB Express ajánlata viszi el a pálmát: a hitelintézet semmit sem bízott a véletlenre, hiszen néhány száz ezer forint lekötése esetén is 6,25 százalékos kamatra számíthatnak ügyfelei. A hatszázalékos kamat ugyanakkor ennél a futamidőnél már többnyire elérhetetlennek számít: az Erste 5,92 százalékos ajánlata közelíti egyedül ezt a szintet.

 

A három hónapos futamidőnél egyértelműen az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) Változó Hozam Betét B nevű konstrukciója tűnik a legjobb ajánlatnak. A konstrukció révén már 500 ezer forinttól évi 6,5 százalékos kamatot érhet el a betétes, amely a többi ajánlattal összehasonlítva igen jónak tekinthető. Az Erste a két hónapos lekötéshez hasonlóan itt is 5,92 százalékos kamatot kínál az ismétlődő betétlekötést választó ügyfeleinek, akik legalább ötmillió forintot helyeznek el a hitelintézetnél. Ennél a futamidőnél igen kedvezőnek tekinthető a Raiffeisen Bank és az MKB - szintén ötmillió forint feletti összegre érvényes - 5,60 százalékos ajánlata is.

 

A féléves lekötésű konstrukcióknál szintén az ÁÉB viszi a prímet, amely a már említett betéti konstrukciójában egészen pontosan hatszázalékos kamatot kínál. Ennél a futamidőnél már jellemző viszont, hogy az öt százalékot elérő éves kamathoz minimum egymillió forintot le kell kötni.

 

 

Nem megy az e-cégeljárás

 

Nem működik az elektronikus cégeljárás. Szeptember elsejétől lehet elektronikus úton benyújtani a cégbíróságokhoz a részvénytársaságok cég- és változásbejegyzési, valamint a kft.-k bizonyos - székhelyükkel, fióktelepükkel és tevékenységi körükkel kapcsolatos - változásbejegyzési kérelmeit, az érdekeltek azonban nem élnek a lehetőséggel. Ilyen beadvány még nem érkezett a Fővárosi Cégbíróságra - közölte a Világgazdasággal Vágó Imre, az igazságszolgáltató fórum elnöki bírája. Mint mondta, havonta nyolc-kilencezer bejegyzési, változásbejegyzési beadványt regisztrálnak, ennek a fele rt.-, illetve kft.-ügy, tehát elvileg már kaphattak volna elektronikus kérelmet.

 

Eddig viszont csak elektronikus úton történő illeték- és a közzétételi díjfizetéssel volt dolguk, mindössze tíz esetben. Ismeretes, ehhez nem kell e-cégeljárás, a hagyományos procedúrában is válaszható ez a fizetési mód. Vágó Imre szerint a néhány ügy arra volt jó, hogy úgymond tesztelje az e-cégeljárás informatikai rendszerét, amely megnyugtatóan vizsgázott.

 

Az ország második legnagyobb cégbíróságán, a Pest megyei fórumon még eddig sem jutottak. Szira Éva elnök úgy tájékoztatott, hogy semmiféle érdeklődést nem tapasztaltak. Igaz, bajban lennének, ha érkezne hozzájuk elektronikus irat, mert a programot nem ismerik, oktatásuk mindmáig nem történt meg.

 

Az első elektronikus kérelmekre egyelőre várni kell, mert a nélkülözhetetlen jogi képviselők, az ügyvédek és a közjegyzők még az előkészületeknél tartanak. Az ügyvédek kamarai engedélyezési eljárásban szerezhetnek jogosultságot az e-aláírásra, illetve arra, hogy a papír alapú iratokat elektronikus okirattá alakítsák át, és igazolják azok hitelességét. A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban dolgozta ki az e-eljárásban való részvétel technikai feltételeit. A minősített hitelesítésszolgáltatóval az ügyvéd köt szerződést. A szolgáltató igazolja, hogy az ügyvéd megfelel a követelményeknek, és a kamara ennek alapján adja meg az engedélyt. A kamara nemcsak széles körű tájékoztatással, hanem a szolgáltató kiválasztásában - és esetleg az érintettnek anyagi könnyebbséget jelentő szerződési konstrukcióval - is igyekszik segítséget nyújtani. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara minősített hitelesítésszolgáltatóra kiírt közbeszerzési pályázatának eredményét megtámadták. E napokban dől el, szükség lesz-e újabb fordulóra. Mindenesetre remélik, hogy tagjaik rövidesen birtokában lesznek az e-aláírásnak. (KK)

 

 

Közlemény a GVOP Információs társadalom - és gazdaságfejlesztés prioritásának (4. prioritás) keretében kiírt pályázatok útmutatóinak módosításáról  

 

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés prioritásának keretében 2005. évben meghirdetett pályázati útmutatói a hatályos jogszabály - és eljárásrendi változásoknak megfelelően az alábbiak szerint módosulnak. Kérjük, hogy pályázatuk elkészítése és beadása során szíveskedjenek figyelembe venni a változásokat.

 

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy 2005. október 6-tól a módosított Pályázati Útmutatók érvényesek, használatuk kötelező.

 

Az útmutatók fejezeteinek főbb módosításai - amelyeket aláhúzással is kiemeltünk - a következők:

 

VI. A támogatás mértéke című fejezet:

Korábbi szöveg:

Tagi kölcsön, vagy magánkölcsön esetén szükséges a kölcsönszerződés csatolása mellett a kölcsönt nyújtó számlavezető pénzintézete által kiadott igazolás is, a kölcsön összegének rendelkezésre állásáról.

Módosított szöveg:

Tagi kölcsön, vagy magánkölcsön esetén a szándéknyilatkozat csatolása mellett szükséges a kölcsönt nyújtó számlavezető pénzintézete által kiadott igazolás is, a kölcsön összegének rendelkezésre állásáról.

 

VI. A támogatás mértéke című fejezet:

Korábbi szöveg:

A támogatás maximális összege csak akkor fizethető ki, ha a pályázó az elszámolható költségeket igazoló számlákat a beruházás megkezdését követő két éven belül benyújtja a Közreműködő Szervezetnek.

Módosított szöveg:

A támogatás maximális összege csak akkor fizethető ki, ha a pályázó a támogatott projektet két éven belül megvalósítja és az ahhoz kapcsolódó elszámolható költségeket igazoló számlákat a projekt befejezését követő 45 napon belül benyújtja a Közreműködő Szervezetnek.

 

VII. Kizáró okok című fejezet:

A kapcsolódó jogszabály-változásnak megfelelően a VII. fejezet beruházás megkezdésére vonatkozó része kibővült.

 

IX. Projekt kiválasztási kritériumok című fejezet:

A fejezet szövege az alábbiak szerint kiegészült:

A Támogatási Szerződéshez csatoltan kiküldésre kerülnek az önkéntesen kitölthető esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatósági adatlapok, amelyek szintén megtekinthetők a Közreműködő Szervezet honlapján (www.itkht.hu).

 

A monitoring tevékenységgel foglalkozó X. fejezet (A célok számszerűsítésére használt indikátorok) és XVII. fejezet (Monitoring adatszolgáltatás rendje) változásai:

A X. fejezet és XVII. fejezet szövege a projektkövetés racionalizálásának, átalakításának megfelelően módosult. Az útmutatóban leírt eljárás alkalmazandó a korábban megkötött szerződések és a már folyó projektek esetén is.

A fenti, valamint az előlegre vonatkozó változásoknak megfelelően a XV., a pénzügyi elszámolás és finanszírozás folyamatáról szóló fejezet is módosult. A fejezet a GVOP-2005-4.2.1, GVOP-2005-4.2.2. és GVOP-2005-4.4.1. kiírások esetében kibővült a saját vállakozásban végzett beruházásra vonatkozó feltételekkel.

 

XI. Általános tájékoztató a kiválasztási és lebonyolítási folyamatról című fejezet:

 

A fejezet szövege az alábbiak szerint kiegészült:

 

Amennyiben a jogosultság a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen nem állapítható meg, a Közreműködő Szervezet 5 munkanapos határidő kitűzésével kiegészítő adatbekérésre hívhatja fel a pályázót. Az adatbekérési határidő elmulasztása a pályázat elutasítását eredményezi, ez esetben igazolásnak nincs helye.

 

Továbbá a korábban a GKM és az IT Kht honlapján közzétettek szerint a formai hiánypótlás lehetőségei lényegesen kibővültek, ezért ez a fejezet az új eljárásrendnek megfelelően, valamint a jobb és pontosabb tájékoztatás érdekében jelentősen módosult. Minderről az IT Kht. honlapján is olvashatnak közleményt. (www.itkht.hu).

 

Biztosítékokkal kapcsolatos rendelkezések változása:

 

A korábban közzétettek szerint a biztosítékokkal kapcsolatos rendelkezések jelentősen megváltoztak.

A Támogatási Szerződés a biztosítékok nélkül megkötésre kerül, de a támogatás, illetve az előleg folyósításának már feltétele, hogy a bankgarancia/kezesi biztosítás/ingatlan jelzálog szerződés és a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről szóló határozat rendelkezésre álljon.

A pályázat benyújtásakor csak az adni kívánt biztosíték típusáról kell nyilatkozni, ezen kívül az 54/2005. (III.26.) Korm. rendelet alapján lehetőség van biztosíték cserére is (amennyiben az új biztosíték végrehajthatósága és az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek).

Továbbá, amennyiben a biztosítékok érvényesítése nem vezet eredményre, úgy a követelés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 13/A. § (8)-(11) bekezdései alapján adók módjára behajtandók

Nem szükséges biztosítékot nyújtani az 5 millió forintot meg nem haladó támogatások esetén.

Továbbá nem kötelesek biztosítékot nyújtani

•    a központi költségvetési szervek,

•    az egyházak és intézményeik, ha a támogatás az egyház (egyházi intézmény) olyan közfeladat ellátásával kapcsolatos, amelyre tekintettel normatív költségvetési támogatásra jogosult,

•    az alapítványok és intézményeik, közalapítványok és intézményeik, közhasznú társaságok, köztestületek, társadalmi szervezetek, valamint a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei, amennyiben a támogatást teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldására vagy kötelező feladataik ellátására használják fel.

A változásnak megfelelően módosult az útmutatók 3. számú, Nyilatkozat a felajánlani kívánt biztosítékról elnevezésű melléklete is.

A kapcsolódó korábbi közlemény a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és az IT Kht. (www.itkht.hu) honlapján megtekinthető.

 

 

Előleg igénylésének lehetősége:

A korábban közzétettek szerint lehetővé vált előleg kifizetésének igénybevétele. Az előleg igénylésének folyamatát az útmutatók ennek megfelelően kibővült XIII. fejezete (Egyéb, a támogatáshoz kapcsolódó feltételek) tartalmazza.

A kapcsolódó korábbi közlemény a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium  és az IT Kht. (www.itkht.hu) honlapján megtekinthető.

 

 

A pályázattal és az elszámolással kapcsolatosan benyújtandó dokumentumok egyszerűsödése:

A pályázat-benyújtás és az elszámolás folyamatának dokumentálása több ponton egyszerűsödött:

•    Ha az aláírási címpéldányt a pályázattal benyújtották, és az aláírásra jogosult személye a támogatási szerződés megkötéséig nem változott, abban az esetben a támogatási szerződés megkötéséhez elegendő a pályázó cégszerűen aláírt nyilatkozata, amely szerint az adatok nem változtak. A szövegváltozást a XIV. fejezet 1/a. pontja tartalmazza.

•    A pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatok benyújtásakor (átutalás esetén a bankszámla-kivonat, vagy a banki igazolás, készpénzfizetés esetén a pénztári kiadási bizonylat) az eredeti helyettesíthető a cégszerűen aláírt másolattal. A szövegváltozást a XV. fejezet tartalmazza.

•    a kifizetéseket megalapozó dokumentumok (tervezői és vállalkozói szerződések, megbízások stb.) másolatának benyújtása elegendő elszámoláskor. A szövegváltozást a XV. fejezet tartalmazza.

Az elszámolással kapcsolatos egyéb módosításokat is tartalmazó közlemény a GKM honlapján (www.gkm.gov.hu) megtalálható

 

Megváltozott az IT Kht. Központi Ügyfélszolgálatának telefonszáma és nyitvatartási ideje:

Az új telefonszám: 06-1 /461-3901

Személyes ügyfélfogadásra hétfőtől csütörtökig 9 és 17 óra között, pénteken 9 és 16 óra között van lehetőség.

A telefonos ügyfélfogadás hétfőtől csütörtökig 8 és 18 óra között, pénteken 8 és 17 óra között áll rendelkezésre.

A központi ügyfélszolgálat címe 1075 Budapest, Rottenbiller u. 32.

A változást és az ügyfélszolgálatok, regionális irodák további elérhetőségeit az útmutató XII. fejezete (A pályázat benyújtásának gyakorlati útmutatója) tartalmazza.

 

A fent felsorolt módosításoknak megfelelően egyes beadandó mellékletek változtak és kiegészültek:

1. sz. Nyilatkozatok

3. sz. Nyilatkozat a felajánlani kívánt biztosítékokról

4. sz. ÁFA nyilatkozat

7. sz. Megvalósíthatósági tanulmány vázlat

9. sz. Projekt Adatlaphoz csatolandó mellé

 

Készül a II. Nemzeti fejlesztési terv 

 

Valamennyi régió rendelkezni fog önálló operatív programmal a II. Nemzeti fejlesztési tervben - közölte Sarudi Csaba, az Országos Területfejlesztési Hivatal elnöke szerdán. A 2007-2013-as időszakra felzárkóztatási, fejlesztési vagy együttműködési operatív programot készítenek az egyes régiók. 

A II. Nemzeti fejlesztési tervben (NFT) valamennyi régió önálló operatív programot dolgoz ki, melyben a regionális sajátosságoknak megfelelő, hatékonyan megvalósítható feladatok kapnak helyet - közölte Sarudi Csaba, az Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH) elnöke, aki két hete vette át a hivatal vezetését. Hozzátette: a korábbiakkal szemben egy újszerű tervezési gyakorlat vette kezdetét, ugyanis ezzel egy nagyfokú decentralizáció indul meg a régiók irányába. 

 

Felzárkóztatási, fejlesztési és együttműködési programok készülnek 

 

A felzárkóztatást elősegítő, decentralizált regionális operatív programok a hat magyarországi régióra irányulnak. A legfontosabb célkitűzések közé tartozik a gazdasági versenyképesség és az életminőség javítása, a turisztikai célú térségfejlesztés és a kistérségi léptékben szervezett humán szolgáltatások megvalósítása. 

Sarudi Csaba elmondta, hogy a közép-magyarországi régió - fejlettsége miatt - sajátos helyzetben van, ezért önálló, versenyképességi és foglalkoztatási típusú operatív programot készít a 2007-2013-as időszakra. 

A központi területfejlesztési operatív program az országos jelentőségű, kiemelt térségek vagy tématerületek fejlesztését tartalmazza. Az OHT elnöke kiemelte a Balaton-térségét, a Tisza- és Duna-mentét, valamint rámutatott a termálvízkincs megfelelő hasznosításának fontosságára is. 

Sarudi Csaba kitért arra, hogy a hivatalhoz tartozik az európai területi együttműködési operatív program kidolgozása, ám ezek tartalmának véglegesítésére a későbbiekben kerül sor. 

 

Legkésőbb a jövő év elejére elkészülnek a programok 

 

Mint mondta, az év végére, jövő év elejére elkészülnek a hivatalt érintő operatív programok, melyeket a régiók közreműködésével egyeztetnek az egyes ágazatokkal. Répássy Helga, az OHT elnökhelyettese elmondása szerint a forrásokról még folynak az egyeztetések - kiindulási alap, hogy a fejlesztési pénzek ötven százalékát regionális fejlesztésekre költi el az ország. 

Módosul, de nem lesz egyszerűbb az EU-pénzek felhasználása

Még tanulni kell a közbeszerzést

 

Bár ismét módosul a közbeszerzési törvény, nem ígér számottevő egyszerűsítést az uniós források nyerteseinek. A jogalkotó a hiányzó szaktudást kárhoztatja a nehézségekért, a jogalkalmazók pedig reménykednek, hogy a bonyolult hazai szabályozás miatt nem vesznek el EU-pénzek.

 

Október végéig a kohéziós projekteknél közel 35 közbeszerzési eljárás kerül döntéshozatali szakaszba. Mint Velikovszky László, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal igazgatója elmondta, rendkívül nagy értékű eljárásokról van szó; többek között a M0-s körgyűrű keleti szektora, a 42-es és 47-es út, a zalaegerszegi és a veszprémi hulladéklerakó, a budapesti központi szennyvíztisztító ügyében születhetnek eljárást lezáró döntések.

 

A becslések szerint a strukturális alapoknál a támogatások 60 százaléka, a kohéziós pénzeknél pedig még ennél is több a közbeszerzési törvény hatálya alá esik. A közbeszerzési eljárások azonban problematikusnak bizonyulhatnak, mert a 410 paragrafusból álló közbeszerzési törvénnyel és a hozzá kapcsolódó 15 végrehajtási rendelettel szinte áttekinthetetlen jogszabályhalmaz alakult ki, ahol könnyű hibázni.

 

Ezen az áldatlan helyzeten reményeink szerint változtat a küszöbönálló módosítás - jegyzi meg Velikovszky László. Bonyolítja a helyzetet, hogy Magyarországon ˝divat˝ megtámadni az eljárásokat, ebből következően a közbeszerzési döntőbizottság értelmezése alakítja a joggyakorlatot, az elhúzódó folyamatok pedig tovább nehezítik az EU-források felhasználását. Reméljük, hogy a magyar közbeszerzési kultúra rövidesen európaivá válik, különben az EU-források lehívása komoly késedelmet szenvedhet - véli Velikovszky.

 

A legfőbb gondot a nyertes pályázóknál alighanem az okozza, hogy általában először szembesülnek a közbeszerzéssel, és nem ismerik annak szabályrendszerét - véli Bozzay Erika, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Szerinte a tárca a törvény módosításaival aligha tudja pótolni a hiányzó szaktudást. Ezért az uniós források felhasználásáért felelős intézmények tehetik a legtöbbet, főleg úgy, hogy lépésről lépésre ˝végigkísérik˝ a kedvezményezetteket az eljárás folyamatán, és közérthető útmutatókat készítenek számukra.

 

A tervek szerint 2006. január közepétől hatályos módosítás a pályázóknak is kedvező újdonságai között említi a jogalkotó képviselője, hogy a jövőben nem esnének ki a versenyből azok a cégek, amelyektől a pályázó előzetesen árajánlatot kért pályázati kérelme alátámasztásához. A tervezet megoldási javaslatot kínál arra az esetre is, ha az eljárás során két vagy több ajánlattevő azonos árat javasol. Sok gondot okoznak az alaptalan jogorvoslati igénnyel fellépők is; ezek ˝elrettentésére˝ a 150 ezer forintos igazgatási szolgáltatási díj megemelését mérlegelik.

 

A módosításnak nyilvánvalóan két oka van; az egyik, hogy két új EU közbeszerzési irányelvet kell átvennie Magyarországnak 2006. január 31-ig - hangsúlyozta Ascsillán Endre, a PricewaterhouseCoopers (PwC) illetékes menedzsere. A másik, hogy a jelenleg hatályos 2003. évi CXXIX. törvény tapasztalatai is indokolnak bizonyos változtatásokat. A PwC szakembere szerint a mintegy 20 módosítási pont közül leginkább a beszerzési értékhatárok emelése, a versenypárbeszéd jogintézményének bevezetése, a dinamikus elektronikus beszerzési rendszer, a műszaki leírások teljesítményi és funkcionális követelményi körének bővítése, valamint az eljárási határidők rövidítése könnyítheti meg az EU-források elköltését.

40 milliárdot bukhat a büdzsé az áfa-arányosításon  

 

A magyar áfa-arányosításhoz hasonló francia és spanyol jogszabály azonnali hatályon kívül helyezése mellett döntött az Európai Bíróság. A döntés a hazai vállalatokat is érinti, becslések szerint akár 40 milliárd forintnyi forgalmi adót kell visszafizetnie az államnak.

 

Jövőre eltörölhetik az áfaarányosítást 

 

Az Európai Bíróág szerint ellentétes az uniós jogszabályokkal a támogatásban részesülő adóalanyok áfalevonási jogát korlátozó spanyol és francia jogszabály. Az eljárást az Európai Bizottság indította 2003-ban, mert a vonatkozó spanyol jogszabály egyes rendelkezései ellentétesek az áfabevételeket szabályozó - 6-os - direktívával. Luxembourgban kihirdetett ítéletében az EU bírósága úgy ítélte meg, hogy az uniós direktíva egyértelműen meghatározza az adólevonási jog megengedhető korlátozásait.

A spanyol jogszabály a magyarhoz teljesen hasonlatos, és az összes támogatott tevékenységre kitér. Ezzel szemben a most hatályon kívül helyezett francia jogszabály csak a tárgyieszköz-beszerzésre vonatkozik.

 

A PM hárít

 

Az ítélet a magyar áfa-arányosítási szabályokat is érintheti. Ugyanis adószakértők szerint a magyar jogszabály sem áll teljesen összhangban az uniós irányelvvel. A pénzügyi tárca viszont úgy látja, hogy a döntés nem érinti a magyar rendszert, amin amúgy is változtatnak 2006-tól.

 

Kicsit másként vélekedik az ügyről Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere. Szerinte a pénzügyi tárca hiába reménykedik abban, hogy senki nem fog bírósághoz fordulni, és a magyar igazságszolgáltatás egyik mércéje lesz, hogy képes-e egy ilyen döntés integrálására.

 

Az arányosításban érintett befizetésekre pontos számok nem állnak rendelkezésre, de az erre vonatkozó becslések igen tág - 10 és 40 milliárd forint közötti - tartományban mozognak.

 

Mi az áfa-arányosítás?

 

A hazai áfa-arányosítási szabály értelmében egy olyan vállalkozás, amelyik állami támogatásban részesül, nem vonhatja le az összes, egyébként levonható áfát. Ha az adóalany egyidejűleg adólevonásra jogosító adóköteles, és erre nem jogosító adómentes tevékenységet is végez - az úgynevezett vegyes tevékenységű adóalanyok -, az adólevonás az áfának csak az adóköteles tevékenységekkel arányos részére engedélyezhető. Vagyis a támogatás összegének megfelelő főösszeg mint tárgyi áfamentes tevékenység jelenik meg.

 

A le nem vonható részt úgy kell megállapítani, ahogyan a kapott támogatás aránylik az összbevételhez. Az áfalevonásokat meghatározó hatos uniós direktíva egyértelműen rögzíti az értékadó levonásának jogát, amely az adóalany által az adóköteles tevékenysége érdekében felhasznált termékeket vagy szolgáltatásokat terhelő előzetesen felszámított adó levonására vonatkozik. A direktíva egyértelműsége miatt a bíróság csütörtöki döntése visszamenőleges hatályú - szól a verdikt.

 

A bíróság szerint a levonási hányadot csak az értékesített termék vagy nyújtott szolgáltatás árába be nem épülő, és az áfa alapját nem képező támogatásokban részesülő vegyes tevékenységű adóalanyok tekintetében kell alkalmazni.

 

 

 

Áfa-bukta

 

Az áfabevétel kérdése mindig az egyik legkényesebb pontja a költségvetésnek; a pénzügyi tárca évről évre túlbecsüli a forgalmi adóból eredő bevétel nagyságát. Idén a törvényi előirányzat szerint 2048 milliárd forint bevételre számíthatott volna a költségvetés az áfából. Mindez azonban már biztosan nem teljesíthető, s immár a pénzügyi tárca előrejelzéseiben is 1896 milliárd van ezen az éves soron, de elemzői konszenzus szerint ez akár 100 milliárd forinttal is kevesebb lehet. Vagyis mintegy 1800 milliárd forint bevétel származhat ebből.

 

Elbírálták a GVOP innovációs pályázatait 

 

A Gazdasági versenyképesség operatív program kutatás-fejlesztésre és innovációra irányuló pályázatainak csaknem teljes keretösszegét lekötötték. A nyertesek listája megtekinthető a gazdasági minisztérium oldalán és a kutatas.hu honlapon. 

 

Elbírálták a Gazdasági versenyképesség operatív program Kutatás-fejlesztés, innováció prioritás keretében, a kis- és középvállalkozások számára 2005-ben kiírt pályázatot. 

 

Egyed Géza, a GVOP Irányító Hatóság vezetője, a GKM helyettes államtitkára összesen 5,6 milliárd forint pályázati támogatást hagyott jóvá ezen az Európai Unió által is kiemelt fontosságú területen. A 2005-ben beérkezett több száz pályázat közel kétharmadát bírálták el kedvezően. 

 

A GVOP-3.3.1. Induló technológia és tudás-intenzív mikrovállalkozások innovációs feladatainak támogatása címmel meghirdetett pályázati kiírás 3 éves keretében rendelkezésre álló közel 3,3 milliárd forintot, a 2004-2005 évi nyertes pályázatok kihirdetésével teljes mértékben lekötötték. Ebből a nyertes pályázatok ez évi támogatása elérte a 2,4 milliárd forintot. 

 

A GVOP-3.3.2. Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése témakörben idén közel 800 millió forint támogatáshoz jutnak a nyertesek, így a szintén három évre rendelkezésre álló közel 1,4 milliárd forint támogatási összeget is lekötötték. 

A GVOP-3.3.3. Vállalati innováció támogatása (KKV) pályázati kiírás keretében a rendelkezésre álló hároméves keret 3,5 milliárd forint. Ebből 2005-ben több mint 2,4 milliárd forint a nyertes pályázatok támogatása, így a keret 83,5%-át kötötték le eddig. 

 

A pályázati nyertesek listája megtekinthető a GKM és a KPI honlapján. 

 

Kisvállalkozók nagy árkedvezményei                                                         

 

Autó-, telefon- vagy benzinvásárláskor akár tíz százalékos árkedvezményt is el tudnak érni az újonnan alakult Széchenyi Kártya Klub tagjai. A huszonhétezer Széchenyi kártyás vállalkozás összefogott, és közösen jelenik meg a beszerzési piacon.

 

Az alapítók egyike a Kamara és a Vállalkozók Országos Szövetségének részvénytársasága, a Kavosz Rt., amelynek vezérigazgatója, Krisán László a klub előnyeiről nyilatkozott a Vállalkozásklinikának.

 

A Széchenyi kártya programban a konstrukció indulása óta több mint 160 milliárd forint hitelt vettek igénybe, ebből aktuálisan 91 milliárd forint a kihelyezett tőke, 27 ezer vállalkozó számára. Az ötlet azon alapszik, hogy a Széchenyi kártyás kis- és középvállalkozók együttesen óriási potenciált képviselnek. Egy kisvállalkozó önmagában nem tud túl sok mindent elérni, kedvezményt kialkudni, ha meg akar vásárolni egy terméket, vagy szolgáltatást. Ha azonban összesítjük azt a beszerzési igényt, amit a kártyabirtokosok képviselnek, az már olyan erő, amely bármely cég számára fontos piacot jelent - magyarázta a klubban rejlő lehetőségeket Krisán László.

 

A klub önkéntes alapon segíti a vállalkozások napi munkáját, kezdve a minden vállalkozást érintő, legegyszerűbb beszerzésekkel, mint például a benzin, a mobiltelefon, vagy a marketing. Így már megjelent például Széchenyi kártyások részére kialakított csomaggal a T-Mobile, vagy a Suzuki Hollós; a Shell-nél pedig öt forinttal olcsóbban tankolhatnak a kártyatulajdonosok, ráadásul hó végi fizetés mellett.

 

A Magyar Rádió rendhagyó módon vesz részt a klubban. Az ötlet ugyanis gyakorlatilag egyszerre fogant meg a rádió és a Széchenyi kártyások fejében. A rádió tudniillik megkereste a KAVOSZ Rt-t, hogy szívesen adna kedvezményeket a Széchenyi-kártyások számára.

 

˝Egy vállalkozásnak nagyon nehéz eljutnia addig, hogy saját magát tudja reklámozni, hiszen a reklámköltségek nagyon magasak. Ebben a konstrukcióban viszont nagyon kedvezményes áron hirdethetnek a vállalkozók.˝ Az pedig mára egyértelmű a cégek számára - vélekedett Krisán László -, hogy egy termék piaci bevezetésére akár sokkal komolyabb költséget is rá kell szánni, mint a termék kifejlesztésére.

 

 

 

Baráth: a második NFT már nemzeti terv lesz

 

A második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), szemben az elsővel, már a magyar nemzet határon átnyúló kapcsolatait is szolgálja - hangoztatta az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter szerdán egy budapesti konferencia megnyitóján.

 

Ez a terv már valóban nemzeti, ˝mert ebben olyan fejezeteknek kell lenni, amelyek egyértelműen a magyar nemzet határon átnyúló kapcsolatrendszeréről kell hogy szóljanak˝ - mondta Baráth Etele. A politikus utalt arra, hogy az első NFT csak a nevében volt nemzeti, mert az gyakorlatilag csak a határon belüli magyarság jövőjéről szólt.

 

A miniszter közölte, a kormány ezért természetesnek tartja, hogy a második tervet már a szomszédos országok kormányaival is egyeztessék. Példaként említette, hogy októberben a román kormánnyal együttes ülésre kerül sor Bukarestben, ahol a két nemzeti fejlesztési terv közös elemeiről tárgyalnak.

 

 

Újabb uniós pályázatok segítik a kisebb cégeket

 

Több új forráslehetőség nyílik a kis- és középvállalkozások számára a közeljövőben, mondta el Günter Verheugen, az EU vállalkozásokért felelős biztosa egy szerdai budapesti konferencián.

 

Günter Verheugen, az EU vállalkozásokért felelős biztosa az európai befektetési alap működésének felülbírálása kapcsán jelezte, hogy még ebben az évben új kis- és középvállalkozásokat támogató program jelenik meg. Erről Kállai Tünde, a European Coordination Office szakértője tájékoztatott a jelenleg is zajló ˝Polgármesteri és Kis- és Középvállalkozói Regionális Térségfejlesztési Konferencia-sorozat˝ hatodik állomásán, Budapesten.

 

A szakértő egyúttal ismertette a technológia-intenzív, illetve start-up kkv-kat helyzetbe hozó, hazánkban még kevésbé ismert KrAft programot, melynek keretében maximum 3 millió euró igényelhető - számolt be a Vállalkozói Negyed. Feltétele, hogy több kkv - egy kutatási intézményt is bevonva - készítse el közös pályázatát, előnye pedig, az egylépcsős a pályázati rendszer.

 

Járai szerint a kamatemelés sem zárható ki  

 

Járai Zsigmond szerint kamatcsökkentés, de kamatemelés is lehetséges az elkövetkező időszakban, mivel nem lehet megmondani, hogyan alakulnak a nemzetközi pénzügyi és gazdasági tendenciák a jövőben.

 

Továbbra is rendkívül kedvező a nemzetközi befektetői környezet, az infláció alakulása is pozitív, és a jövő évi inflációs várakozások is alacsonyak. Ezzel együtt az MNB úgy látja, hogy a nemzetközi pozitív környezet könnyen megváltozhat - mondta a jegybank elnöke az értéktőzsde 15 éves történetéről szóló kiállítás megnyitóját követően csütörtökön.

 

A forint árfolyamának mostani alakulása miatt nem türelmetlenkedem, nincs árfolyamcélja az MNB-nek, az infláció azonban pozitívan alakul. Sem a kamatemelést, sem a szintentartást nem zárom ki, nem tudom ma megmondani, hogy három hét, illetve egy hónap múlva milyen döntést fogunk hozni - húzta alá az MNB elnöke.

 

Járai Zsigmond további kockázatokat lát az államháztartásban a 2006-os költségvetés tervezete alapján, mert szerinte azoknak a strukturális reformoknak, amelyeket meg kellene valósítani az államháztartásban, nyoma sem látszik a 2006-os tervezett büdzsében. 2010-ben szerinte nem lehet bevezetni az eurót, mivel ahhoz a maastrichti feltételeket 2008-ra teljesíteni kellene és előtte egy év alatt, 2007-ben lehetetlen olyan jelentős változásokat végrehajtani az államháztartásban, hogy azok megteremtsék az előfeltételek teljesítését.

 

Ugyanakkor kijelentette: az idei, illetve a 2006-os államháztartási hiánycélok megváltoztatása nem érte váratlanul a pénz- és tőkepiacot, csupán a beismerés dátuma volt kérdéses.

 

A nemzetközi befektetői környezetet elemezve elmondta: ˝Lehet, hogy túlzásba visszük az aggodalmat, mert körülbelül egy éve mondjuk, hogy fenntarthatatlan ez a nemzetközi környezet és az mégis egyre jobb lesz. Nem tudom, lehet, hogy mi vagyunk túlzottan pesszimisták˝.

 

Az MNB elnöke elmondta: annak ellenére, hogy az utóbbi hónapokban az olajárak erőteljesen felmentek, a Katrina hurrikán jelentős területeket pusztított el az USA-ban, Londonban terrorista merénylet történt, a nemzetközi pénzügyi piac gyakorlatilag nem reagált rá. A nemzetközi pénzügyi kamatok tulajdonképpen nem változtak, alacsonyak maradtak. Emellett az is érdekes, hogy ugyan Kínában megváltozik az árfolyam-mechanizmus, ami alapvetően befolyásolja a világkereskedelmet, még ez sem hozott változást.

 

Járai Zsigmond rámutatott: ˝Ma az egész pénzügyi világ arra épül, hogy az észak-amerikaiak megveszik a kínai termékeket, ebből Kínának bevétele, pénze van, az USA-nak pedig deficitje. A kínaiak ebből a pénzből amerikai államkötvényeket vásárolnak. Hogy ez meddig tartható fenn, nehéz megítélni˝.

 

Minden harmadik kkv fizetési nehézségekkel küzd  

 

A kis- és középvállalati (kkv) konjunktúraindex szeptemberben 48,8 százalékra csökkent, de a májusi mélyponthoz képest még mindig erős javulást mutat az Ecostat felmérése szerint. Míg augusztusban minden ötödik, mára minden harmadik kkv küzd fizetési nehézségekkel.

 

A hazai vállalkozások üzleti várakozásainak tendenciája a múlt év közepéig meredeken emelkedett, majd az augusztusi irányváltoztatást követően lassú ütemben mérséklődött - derül ki az Ecostat kis- és középvállalkozások (kkv) körében elkészített konjunktúraindexéből. Az elemzők szerint az index május és augusztus közötti 11 százalékpontos emelkedése az üzleti bizalom évközi gyengülését ellensúlyozta, az utolsó négy hónap növekvő tendenciája egy rövidtávú konjunktúraciklus felszálló ágának első szakasza lehet.

 

Derűlátó gazdasági várakozások

 

A hazai kis- és középvállalatok rövidtávú üzleti kilátásai a jelenlegi makrogazdasági környezetben kedvezőek. 2005 utolsó és 2006 első negyedévében nemzetgazdasági szinten javuló kilátásokkal számol a kkv-k egyharmada. Saját vállalkozásuk rövid távú kilátásait 57 százalékuk stabilnak értékeli, és a működési feltételek javulását várja minden negyedik vállalat. A pesszimista cégek aránya viszont másfél éves mélypontra, 18 százalékra csökkent.

 

Szeptemberben a kkv-szektor versenyhelyzete éven belüli változását a korábbival azonos módon ítélte meg. A beszállítói lehetőségek megítélése azonban visszafogottabb a korábbinál: az augusztusi 33 százalékos aránnyal szemben szeptemberben a cégek 29 százaléka bízik a multinacionális vállalatokkal kiépíthető gazdasági együttműködés sikerében.

 

A gazdálkodás feltételei nem változnak

 

Az új gazdasági év és az adókorrekciók a szektor rövid távú előrejelzése szerint működési feltételeiket alapvetően nem fogják megváltoztatni. Tevékenységük bővítésének akadályát az elégtelen belföldi keresletben, a gazdasági bizonytalanságban és az éleződő versenyben látják.

 

2006 első negyedévében a belföldi értékesítés romló lehetőségével számol a cégek 21 százaléka, stabilitást 55 százalékuk feltételez. A hazai piac felvevőképességét derűlátóan értékelő vállalkozások köre egy hónap alatt 30 százalékról 24 százalékra szűkült.

 

Az exportpiacokon értékesítési lehetőségei javulását remélő cégek aránya kismértékben, 16 százalékra nőtt, míg romló körülményektől 9 százalékuk tart.

 

Gyengébb likviditási feltételek

 

A hazai kis- és középvállalati szektor előrejelzése szerint a cégek 47 százaléka nem számol pénzügyi helyzetének rövid távú változásával. A fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozások aránya meghaladja az augusztusi 20 százalékot, részesedésük 35 százalék. Javuló likviditással a cégek 18 százaléka számol.

 

A működés során jelentkező finanszírozási nehézségeket legtöbben a fejlesztések elhalasztásával, illetve pénzintézeti hitel felvételével kívánják megoldani.

 

Mérsékeltebb a beruházási aktivitás

 

2005 első félévében a beruházások volumene 8,3 százalékkal növekedett. Szeptemberben a kkv-k beruházási hajlandósága 54 százalékról 47 százalékra gyengült. A fejlesztések megvalósításához hitelt igénylő cégek köre az előző kéthavi kiugróan magas értékről az átlaghoz közeli 50 százalékra mérséklődött.

 

A beruházási tevékenységet mérséklő tényezők között valamelyest nőtt a finanszírozási nehézségek súlya, kismértékben csökkent, de továbbra is első helyen szerepel a belföldi kereslet elégtelensége, amely ellentmond az ipar bővülő belföldi értékesítésének.

 

 

Magas szintű az inflációs várakozás

 

Augusztusban az éves infláció 3,6 százalékra csökkent, az üzemanyagok áremelkedését az olcsóbb élelmiszerek, ruházati és tartós fogyasztási cikkek árváltozása kompenzálta.

 

Szeptemberben a kis- és középvállalatok 5,1 százalékos éves inflációs prognózisa jelentősen meghaladja az elemzői várakozásokat. A decemberre szóló, 12 havi árindex előrejelzése 4,7 százalék.

 

A termelői árak növekedéséről szóló prognózis viszonylag szűk sávban, alacsony szinten ingadozik, legutóbb 2,8 százalék volt.

 

Újabb uniós pályázatok segítik a kisebb cégeket

 

 Több új forráslehetőség nyílik a kis- és középvállalkozások számára a közeljövőben, mondta el Günter Verheugen, az EU vállalkozásokért felelős biztosa egy szerdai budapesti konferencián.

 

 

Günter Verheugen, az EU vállalkozásokért felelős biztosa az európai befektetési alap működésének felülbírálása kapcsán jelezte, hogy még ebben az évben új kis- és középvállalkozásokat támogató program jelenik meg. Erről Kállai Tünde, a European Coordination Office szakértője tájékoztatott a jelenleg is zajló ˝Polgármesteri és Kis- és Középvállalkozói Regionális Térségfejlesztési Konferencia-sorozat˝ hatodik állomásán, Budapesten.

 

A szakértő egyúttal ismertette a technológia-intenzív, illetve start-up kkv-kat helyzetbe hozó, hazánkban még kevésbé ismert KrAft programot, melynek keretében maximum 3 millió euró igényelhető - számolt be a Vállalkozói Negyed. Feltétele, hogy több kkv - egy kutatási intézményt is bevonva - készítse el közös pályázatát, előnye pedig, az egylépcsős a pályázati rendszer.

 

 

Vásárlási útmutató vállalatirányítási rendszerekhez  

 

A hazai fejlesztésű integrált vállalatirányítási rendszerek olcsóbbak, és jobban illeszkednek a lokális igényekhez, a nemzetközi gyártók termékei mögött álló tudásbázis azonban sokak számára meggyőzőbb lehet. A FigyelőNet vállalatirányítási rendszerekkel foglalkozó cikksorozatának harmadik része segít a kis- és középvállalkozóknak a választásban.

 

 Partnerpolitika

 

A piaci együttműködések kialakulása Vahl Tamás szerint konszolidációs folyamat eredménye. A tőkehiányos, s így a fejlesztésekben, technológiák alkalmazásában, marketingben mind piacképtelenebbé váló kis hazai fejlesztők számára létkérdés, hogy nagyobb, esetleg multinacionális céggel együttműködve kamatoztathassák tovább a hazai piacról meglévő átfogó ismereteiket, s ez a multik érdekéeivel is találkozik. Velük szembeni elvárásaik eltérőek. A negyven feletti Microsoft Navision-, Axapta- és CRM- partnerrel dolgozó Microsoft a terméktudás megszerzését, az egy éven belüli referenciaszerzést tartja partnereit tekintve a legfontosabbnak, de horizontális és vertikális fejlesztéseken keresztüli piacszerzésüket is bátorítja. Az Oracle a JDE kapcsán három, a Pénzügyest illetően hat szállítóval van a hazai piacon jelen, s az SAP is már évek óta a piacon dolgozó bevezető partnerekre bízta kkv -megoldásai terítését. Biber Attila, az MS BS igazgatója úgy gondolja, a hasonló szegmensekben mozgó termékek - így például a Navision és a BusinessOne, vagy az Axapta és az All-in-One -  - egy kézből forgalmazása kizárt. A gyakorlat ez esetben ugyanis a konkurráló üzletágak veszteségességét vagy csak az egyik sikerét igazolja.

 

Az Európai Unió a versenyképesség javítását célozza meg a vállalatirányítási rendszerek bevezetésének támogatásával, így annak feltételeként minimum ötéves rendszerműködtetést ír elő. Az IT Kht. Ellenőrzési Irodája által végzett ellenőrzések alkalmával feltárt hiányosságok esetén szankcióként akár a kapott összeg teljes vagy részleges visszafizetése is kiróható.

 

A bevezetés és működtetés sikere a pályázók és szállítók közös felelőssége, ami az előbbitől körültekintő rendszer- és szállítóválasztást követel, utóbbinak pedig minimum ötéves támogatásnyújtási kötelezettséget jelent.

 

Hosszú távú beruházásról lévén szó, rendszer- és szállítóválasztásnál a támogatásnyújtás biztosítása mellett a bővíthetőségre, a licencáron túl a licencpolitikára, valamint a bevezetésen túl a működtetésit is magába foglaló teljes bekerülési költségre érdemes koncentrálni.

 

A szállító és a program megbízható kontrollja a referenciahelyeken tett látogatás - az ezt megtagadó értékesítőkkel szemben jogosak lehetnek a fenntartások. A szállító első projektje esetén legalább a bevezetést végző személyeknek tapasztaltaknak kell lenniük, ugyanakkor ezekben az esetekben árkedvezmény is elérhető. Még szerződéskötés előtt célszerű a program hardver-, alapszoftver-, adatbázisigényét, s a cégnél rendelkezésre álló eszközök közötti különbség miatti beszerzések költségét felmérni. Minden további programmal és szállítóval összefüggő szempontot - egyedi vagy tömegtermék, hazai vagy multinacionális fejlesztés - a fentiek mentén érdemes vizsgálni.

 

A kkv-piac szereplőinek - különösen a kisvállalatoknak - közös jellemzője az árérzékenység, s a különbözőségek hangsúlyozása. Ez utóbbi magyarázza, miért kedveltek mind a mai napig az igényeket teljes mértékben kiszolgáló, belső fejlesztésű, vagy külső programozó közreműködésével készült, minimálisan dokumentált, s ezért nehezen kézben tartható integráltságukban is támadható megoldások. Ezzel szemben a hosszú távú piacon maradáshoz személytelenített, kiforrott, gyári hátterű, garantált támogatást ígérő terméket célszerű választani.

 

Örökzöld téma a hazai vagy nemzetközi fejlesztés közötti választás dilemmája is. A hosszabb ideje piacon levő, a vállalatnak és a piaci trendeknek is megfelelő technológiai alapú hazai integrált rendszerek ma már felveszik a versenyt a multinacionális cégek programjaival, licencáraik is alacsonyabbak, s mert jobban illeszkednek a lokális igényekhez, rövidebb bevezetési idejük is kedvezőbb árat ígér. Korábban a nemzetközi megoldások mellett elsősorban stabil hátterük szólt. A jelenlegi piaci mozgások közepette ezzel ma már óvatosan kell bánni, bár eltűnésüktől nem, inkább felvásárlásuktól lehet tartani - a hazai piacmozgások láttán ez a magyar fejlesztésűekre is igaz -, ám ilyen esetben is szerződések biztosítják a több éven keresztüli támogatást. A multinacionális programok háttere, a mögöttük álló, ma már a szállítóik többsége számára is interneten keresztül elérhető tudásbázis biztonsága ugyanakkor sokak számára meggyőzőbb lehet. A program azonban, származzon bárhonnan és legyen bármilyen funkcionalitású, csak hozzáértő bevezetést követően támogatja az elvárt módon az üzleti folyamatokat, ami körültekintő szállítóválasztással garantálható.

 

 Árpolitika

A kkv-szektorban a vállalatirányítási rendszerek bevezetésének ára megoszlik a bevezetési tanácsadás költsége és a licencár között. Hardverbevezetéssel is párosulva, az összkiadás - a projekt méretétől, bonyolultsági fokától, az egyedi igényeket kiszolgáló többletfejlesztésektől függően - három csaknem egyenlő részből áll. A vezetők az oktatáson igyekeznek spórolni, ami a működtetés során - a gyakorlatlan programkezelők miatt - többletköltséget generálva megbosszulja magát. Ezen a piacon különösen fontos a licencvásárláson és bevezetési tanácsadáson túli kiadásokat figyelembe venni. A teljes életciklusra - üzleti alkalmazások esetén ez akár 8-10 év is lehet - jutó költség a már említetteken túl a karbantartás/támogatás, a verzióváltáskor adódó esetleges fejlesztések kiadásait is tartalmazza. A szállítók között akadnak értékesítéskor csak a bevezetés költségeivel érvelők, akiktől érdemes megtudni a további kiadások mértékét is.

Major Gábor szerint azonban a kkv-k nemcsak az ár nagyságára, de a kiszámítható árpolitikára is érzékenyek. A kalkulált és szerződésbe foglalt ártól és bevezetési időtől való eltérést zokon veszik és akár perre is mennek igazukért.

 

 Lesz pályázati pénz jövőre is

 

A kis- és középvállalkozók 2006-ban sem maradhatnak pályázható forrás nélkül amiatt, hogy az időarányosnál jobban alakul a lekötés a gazdasági versenyképesség operatív programnál (gvop) - szögezte le Egyed Géza helyettes államtitkár. Az irányító hatóság vezetője a Világgazdaság kérdésére válaszolva még azt sem tartotta kizártnak, hogy - ha elfogy a 2004-2006-os 154,61 milliárd forintos gvop-s keret -, 2007-ről esetleg már a jövő év második felére előre hozzák a majdani kiírások rövidített tervezetének közzétételét.

 

A gvop monitoringbizottságának tegnapi ülése után Egyed Géza arról is tájékoztatta az újságírókat, hogy forrásátcsoportosítást hajtottak végre az operatív program keretén belül, többek között éppen a kkv-k műszaki-technológiai háttere fejlesztésének támogatására meghirdetett, legnépszerűbb 2.1.1-es pályázat javára: ide 5865 millió forintot helyeztek át. Az átcsoportosítás révén pluszforrást kap a logisztikai központok fejlesztése (1200 millió forint), a vállalati k+f kapacitások és innovációs képességek erősítése (370,6), a vállalati (kkv) innováció támogatása (370,6) és az elmaradott régiókban a szélessávú önkormányzati hálózatok kiépítése (4200 millió forint).

 

Nemcsak a rendelkezésre álló források racionalizálását hajtották végre, de az év eleje óta számos pályázóbarát intézkedést is hoztak ennél az operatív programnál. Az egyszerűsítés jegyében többek között bővítették a hiánypótolható dokumentumok körét, csökkentették a beadandó mellékletek számát, és gyorsították a kifizetéseket, amelyek együttes összege október végére elérheti a 22 milliárd forintot. Novák Csaba főosztályvezető szerint azonban az egyszerűsítés nem ˝könnyítés˝; a gvop kritériumrendszere az idén szigorúbb, mint tavaly. (KoM)