2005. novemberi hírek

 

Hol vannak a középvállalkozások?

 

Magyarországon a vállalkozások 99,9 százalékát teszik ki a kis- és középvállalkozások (kkv), de hiányoznak Magyarországon azok a középvállalkozások, akik közvetítenek a kicsik és a nagyok között - mondta Szirmai Péter, a Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának igazgatója, a VOSZ alelnöke, a kkv-k által igénybe vett szolgáltatásokról tartott tegnapi nemzetközi konferencián. A vállalkozások támogatásától a vállalkozások gyámolításáig címmel tartott előadásában szólt arról, hogy a 90-es években alkalmazott közvetlen támogatások nem építették, hanem összezavarták a piacot. Az EU-tag Magyarországnak nem piachelyettesítő, hanem piacfejlesztő támogatáspolitikára van szüksége.

 

A kormánynak nem az a dolga, hogy egyik vagy másik vállalkozót támogassa - fogalmazott -, hiszen ezzel másokat diszpreferál. Ráadásul hatalmas forrásokat is igényel. Szirmai Péter szerint a pénzjuttatás helyett helyzetbe kell hozni a vállalkozásokat. A rossz példa csúcsának nevezte a Széchenyi-tervet, míg pozitívumként említette a Széchenyi-kártyát, amely közel önfinanszírozó.

 

A magyar kkv-k részleges elemzéséről szólva elmondta, hogy erősségük a túlélési képesség; a szakmai rutin; az ösztönösen jó pozíció, illetve pozicionálás; a helyi piac, szokások ismerete, a kulturális hídszerep, valamint a potenciális hídszerep kelet felé. A magyar kkv-k gyengesége, hogy 96,3 százalékuk mikro és csak 0,6 százalékuk a közepes. Továbbá, hogy a regisztráltaknak csupán háromnegyede működik, hogy forráshiányosak, hogy az adminisztráció elkerülésére törekszenek, valamint hogy hiányos a nyelvtudásuk és a nyugati szokások ismerete.

 

Az elemzés kitér a veszélyekre is. Ezek az elmaradó haszon, valamint a regionális különbségek növekedése. A kkv-szektort az EU-integráció kihívásának perspektívájában vizsgálva kiderült, hogy a cégek mintegy tíz-tíz százaléka automatikusan jól, illetve rosszul jár. Az utóbbiba sorolta a szakember a textilipart, a környezetszennyező iparágakat, a fogyasztásvédelmi előírásoknak meg nem felelő termelőket, valamint azokat a középvállalatokat, amelyek piaca érdekes a nyugati versenytársaknak. (MK)

 

 

Nem nőttek a vállalkozók terhei  

 

Nem romlanak, hanem kismértékben tovább javulnak a vállalkozások gazdálkodási körülményei 2006-ban - jelentette ki Veres János pénzügyminiszter pénteken a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett fórumon Szombathelyen.

 

 ˝A mi számításaink szerint semmiképp sincs tehernövekedés a vállalkozói körben, ... egyébként a kamara felmérése is azt igazolta, hogy a vállalkozók pozitívan fogadták a változásokat˝ - mondta.

 

A kormányzati intézkedések a magyar gazdaság versenyképességének növelését és a vállalkozók terheinek csökkentését szolgálják - hangsúlyozta Veres. Példaként említette a foglalkoztatást segítő kormányzati intézkedéseket és a vállalkozókat érintő adókönnyítéseket.

 

A pénzügyminiszter elmondta, hogy országosan átlag 3 százalékos forgalombővülésre számítanak az áfacsökkentés miatt.

 

A pénzügyminiszter hangsúlyozta: az élőmunka költségei már az idén is, és jövőre is mérséklődnek azáltal, hogy érdemben csökkentik a tételes egészségügyi hozzájárulás mértékét. Ez számszerűen 66 milliárd forintot hagy a munkáltatóknál a következő évben - emelte ki a miniszter.

 

Ugyanakkor kijelentette, hogy a minimálbér megállapításának kérdésében a ˝kormány nem szereplő˝, annak mértékéről a munkaadói és munkavállalói oldal állapodik meg.

 

Veres János utalt arra is, hogy a kormány még az idén újabb, a kis- és középvállalkozások likviditási gondjain segítő intézkedéseket tervez, amelyeket Veres elmondása szerint ˝valamelyik hétfőn˝ a miniszterelnök jelent majd be.

 

   Hat százalékos maradt a jegybanki alapkamat 

 

Az alapkamat szinten tartását javasolta a jegybank Monetáris Tanácsa, az infláció növekedésének kockázata mellett is. A testület megítélése szerint összességében továbbra is kedvezőek az inflációs kilátások. 

A Monetáris Tanács hétfői ülésén a minden tag a hat százalékos alapkamat szinten tartását javasolta - közölte Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. 

 

Jelentős bizonytalanság az államháztartásban 

 

Jelentős és egyre növekvő bizonytalanság jellemzi az államháztartási, valamint a külső egyensúlyi folyamatokat, ami az inflációra is nagy hatással lehet - hangzott el az ülés után. A fenntarthatatlan folyamatok jövőbeli korrekciója többféle mechanizmuson keresztül is megtörténhet: a külső pénzügyi környezet és a hazai gazdasági szereplők magatartás-változásával vagy gazdaságpolitikai irányváltással. 

 

Mielőbbi költségvetési konszolidáció szükséges 

 

Az inflációra gyakorolt olajár-, illetve minimálbéremelés hatásának kockázatára hívta fel a figyelmet az MNB alelnöke. Hozzátette: az áfacsökkentés átmeneti hatása után a maginfláció várhatóan fokozatosan emelkedni fog, az egyéb termékeknél viszont az inflációs dinamika lassulásával számolunk. A kormány konvergencia-programjára utalva az alelnök elmondta, hogy az ikerdeficit miatt azonban mielőbbi fiskális konszolidáció szükséges. A tanács a jövőben is megkülönböztetett figyelmet fordít a kockázatforrásokra, és ezentúl meghatározó súllyal fogja azokat döntéseiben figyelembe venni. 

 

A Monetáris Tanács megítélése szerint összességében az inflációs kilátások továbbra is kedvezőek. Az adóintézkedések átmeneti, elsősorban jövőre jelentkező hatása után 2007-ben várhatóan a három százalékos középtávú cél közelében alakul az éves árnövekedési ütem. 

 

 

Az uniós pályázati projektekhez kapcsolódó kérdések

 

A második uniós pályázati év vége felé közeledve, a támogatásokat érintő kérdések már nem elsősorban a pályázatok beadásához, hanem inkább a projektek lebonyolításához kapcsolódnak.

 

A pályázati kiíráshoz kapcsolódó dokumentáció tartalmazza a támogatási szerződés tervezetét, így a pályázók már az aláírás előtt ismerkedhetnek annak pontjaival. A pályázó és a projekt adatai mellett a szerződés részletesen leírja a támogatás mértékét és arányát, valamint a projekt megvalósításával kapcsolatos szabályozásokat kötelezettségeket. Az első időszak egyik fontos tapasztalata, hogy a támogatási szerződés aláírását követően is gyakran változnak a korábban, a pályázati dokumentációban meghatározott feltételek. Ennek kezelésére a támogatási szerződés külön fejezete rendelkezik a szerződés tartalmi és technikai módosításának lehetőségeiről.

 

Abban az esetben, ha a pályázóhoz kapcsolódó azonosító adatokat szeretnénk módosítani - pl. időközben megváltozott a cég telephelyének címe - viszonylag egyszerűen és gyorsan megtehetjük. Azonban a pályázati dokumentációban meghatározott költségek, számszerűsíthető célok megváltoztatásához külön mérlegelés és döntési eljárás kapcsolódik, melynek időtartama alatt a támogatás nem folyósítható.

 

A pályázatok lebonyolításához kapcsolódó további fontos kérdés a projekt előrehaladási jelentések megfelelő összeállítása. Az előrehaladási jelentést a pályázati dokumentációhoz kapcsolódó formanyomtatványon nyújthatjuk be. A jelentés célja, hogy a pályázati dokumentációban vállat célok teljesüléséről, általában negyedévente, a pályázó tájékoztatást nyújtson. A projekt előrehaladási jelentések kitöltésének azért is van fontos szerepe, mert a jelentés és a támogatások elszámolásának benyújtása együttesen történik, hiszen a jelentés elfogadása, feltétele a támogatás kifizetésének.

 

A pályázatokhoz kapcsolódó ellenőrzések: (elsősorban a tagállamok intézményeinek feladatkörébe tartoznak, azonban a Bizottság felelősége is párhuzamosan megmaradt)

 

A pályázók szempontjából az egyik legfontosabb kérdés, a helyszíni ellenőrzések gyakorisága és típusai. Pályázati kiírásonként változó, hogy egy-egy projekthez hány helyszíni ellenőrzés kapcsolódhat, azonban minden esetben a projekt időtartama alatt legalább egy alkalommal sor kerül rá. A helyszíni ellenőrzések típusait tekintve az alábbi esetekben találkozhatnak a pályázók ellenőrökkel: helyzetfeltáró, preventív látogatás; közbenső, folyamatkövető helyszíni látogatás, rendkívüli helyszíni ellenőrzés és záró helyszíni ellenőrzés. A helyszíni ellenőrzések időpontját a közreműködő szervezet legtöbb esetben egyezteti a pályázóval. Fontos tudniuk a pályázóknak, hogy a helyszíni ellenőrzésekről minden esetben jegyzőkönyv készül, melyhez kapcsolódóan a pályázó észrevételeket tehet, amennyiben az abban foglaltakkal nem ért egyet.

 

Az első időszak tapasztalatit tekintve, a pályázók számára azt tanácsoljuk, hogy amennyiben a pályázatíró céggel kívánják a pályázatukat kidolgoztatni, csak olyan együttműködés keretében tegyék ezt meg, ahol a tanácsadó vállalja, hogy a projekt lebonyolítása során is segítséget nyújt.

 

 

Egyeztetés Brüsszellel a fejlesztési tervről

 

A magyarországi régiók intézményrendszeri és pénzügyi értelemben vett megerősödésének fontosságát hangsúlyozták az Európai Bizottság képviselői a múlt héten Brüsszelben, a II. Nemzeti Fejlesztési Tervről folytatott kétoldalú egyeztetés újabb fordulóján.

 

A Bizottság szakértői az intézményrendszerrel kapcsolatos magyar elképzeléseket elfogadhatónak ítélték, a regionális intézményrendszer megerősítésére vonatkozó erőfeszítéseket pedig kielégítőnek találták.

 

Újabb fordulót tartottak a múlt héten Brüsszelben a II. Nemzeti Fejlesztési Tervről szóló, az Európai Bizottság és Magyarország közötti kétoldalú egyeztetési folyamat részeként. A Bizottság szakértői tájékozódtak a magyar tervezés állásáról és a körvonalazódó elképzelésekről.

 

A Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke, Szaló Péter vezette magyar delegáció tájékoztatást adott a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló fejlesztéspolitikai dokumentumokat megalapozó Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról és az Országos Területfejlesztési Koncepcióról, valamint ismertette a majdani operatív programokat meghatározó fejlesztési prioritásokat, és rávilágított a prioritások és az ország helyzetét értékelő legfontosabb megállapítások kapcsolatára. A bemutatott öt fejlesztési prioritás a versenyképes gazdaság megteremtését, a foglalkoztatás növelését szolgáló komplex humánerőforrás-fejlesztést, ezek környezeti feltételeinek fejlesztését, a kiegyenlített regionális fejlődést, valamint az ország egészének versenyképessége szempontjából legszükségesebb állami feladatok megjelölését foglalja rendszerbe.

 

Az Európai Bizottság képviselői üdvözölték, hogy a Magyarország 2006 márciusának végére tervezi a II. Nemzeti Fejlesztési Terv - más néven a ˝Nemzeti Stratégiai Referenciakeret˝ - és a hozzá tartozó operatív programok elkészítését. Egyetértettek azzal, hogy különös figyelmet kell szentelni az ágazati és a regionális programok közötti összhang megteremtésének. Az egyeztetés során a brüsszeli Bizottság szakértői kiemelték az ágazati és regionális kompetenciák lehatárolásának fontosságát - közölte az NFH kommunikációs főosztálya.

 

Az Európai Bizottság az EU partnerségi követelményeivel összhangban lévőnek találta a magyar fél elképzeléseit azokról a konzultációkról, egyeztetésekről, arról az összetett partnerségi folyamatról, amit a magyar kormány a II. Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítése során alkalmazni kíván, megteremtve ezzel az NFT széles körű ismertségét és társadalmi elfogadottságát.

 

A II. NFT-ről szóló, kétoldalú egyeztetések - Brüsszel kezdeményezésére - 2006 januárjában és februárjában folytatódnak, a tervezés általános kereteinek tisztázását követően immár a tematikus kérdésekről.

 

 

November29-től lehet pályázni szakképzési támogatásra  

 

 

A Regionális Fejlesztés Operatív Program központi képzési programja keretében régióspecifikus szakmai továbbképzésekre és szakképzésekre közel 2 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre vállalkozások alkalmazottai és önfoglalkoztatók részére. Az egyes képzésekre 2005. november 29-től lehet jelentkezni, illetve igényelni a képzési költség megtérítését.

 

Az Európai Szociális Alap és a magyar állam támogatásával az Európa Terv és a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében közel 2 milliárd forint keretösszegű forrást biztosít régióspecifikus szakmai továbbképzések és szakképzések támogatására vállalkozások alkalmazottai és önfoglalkoztatók részére. A képzési listát hétfőn hozták nyilvánosságra.

 

A ˝Régióspecifikus szakképzési és szakmai továbbképzési programok lebonyolítása˝ (ROP 3.4.2.) elnevezésű program minden régióban az adott régió fejlesztési stratégiája alapján meghatározott kulcsfontosságú ágazatokra fókuszál, és a hiányszakmákról és szakképzettségi hiányosságokról rendelkezésre álló adatokon alapul.

 

A fókuszban a hiányszakmák

 

A program célja megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező munkaerő biztosítása az egyes régiókban szakemberhiánnyal küzdő, kulcsfontosságú ágazatokban és hiányszakmákban, valamint a turisztikai vállalkozások fellendítése a humánerőforrások fejlesztésével.

 

Sajátossága, hogy három szakaszra tagolódik: első lépésként önálló központi program keretében a képzési kereslet és kínálat felmérése történt meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével. A következő szakaszban a VÁTI Kht., mint a képzési program kedvezményezettje és szakmai megvalósítója, a képzőintézmények pályázataiban benyújtott képzési programok alapján képzési listát állított össze. Az első körben - 2005. november végéig - 31 képzőintézmény több mint 100 képzése került kiválasztásra.

 

Feltételek

 

A képzési listát és a jelentkezés feltételeit a VÁTI Kht. 2005. november 29-én teszi nyilvánossá. A jelentkezők - vállalkozások, elsősorban kis- és középvállalkozások (kkv) és mikrovállalkozások alkalmazottai és önfoglalkoztatók - az ezen a listán szereplő képzési programokon való részvételhez igényelhetnek támogatást, azaz a képzési díj részbeni megtérítését.

 

A képzések és a képzőintézmények listája folyamatosan megtekinthető a www.vati.hu/rop34 honlapon. A képzési lista a képzőintézmények jelentkezései alapján folyamatosan aktualizálásra kerül. A képzéseknek legkésőbb 2007. december 31-ig kell befejeződniük.

 

A program keretében a vállalkozások alkalmazottainak és az önfoglalkoztatók szakképzése, illetve szakmai továbbképzése támogatható, a regionális képzési igényekre válaszoló képzési programokon való részvételük esetén. A támogatás mértéke vállalkozásoknál a képzési díj 60 százaléka lehet, ennek maximumértéke 250 ezer forint/fő. A támogatást a VÁTI Kht. a képzés befejezését követően közvetlenül a vállalkozásnak téríti meg. Alkalmazottak és önfoglalkoztatók esetén a támogatás mértéke a képzési díj legfeljebb 80 százaléka, melynek maximumértéke 250 ezer forint/fő. A támogatást az önrész befizetése és a képzés elvégzése után a jelentkező nevében a VÁTI Kht. közvetlenül a képzőintézménynek fizeti meg.

 

A 2005-2007. évi időszakban várhatóan ötezer fő vesz részt a képzési programban, körülbelül 1500-2000 kkv részvételével, és legalább 4500 fő végzi el sikeresen a választott képzést.

 

 

Csökken a kkv-k beruházási hajlandósága  

 

2005 novemberében javultak az Ecostat havi bizalmi mutatói, a nagyvállalatok konjunktúra indexe 2 százalékponttal, míg a kis- és középvállalatoké (kkv) 4 százalékponttal emelkedett. Míg a nagyvállalatok az élénk beruházási tevékenység jövő évi folytatásában érdekeltek, a kkv szektor beruházási hajlandósága már negyed éve folyamatosan csökken.

 

A két szektor üzleti várakozásainak tendenciája egymáshoz hasonló trendet jelez. Jellemző különbség a két trendvonal között az, hogy a hazai tulajdonú vállalakozások hullámgörbéje általában az 50 százalékos határérték alatt helyezkedik el míg a nagyvállalatoké gyakorlatilag az 50-55 százalékos sávban ingadozik, az előző csoportnál kisebb kilengésekkel.

 

A két vállalatcsoport konjunktúra indexei az utóbbi 2-3 évben távolodtak egymástól, a kis- és középvállalatok trendvonala az év nagyobb részében csökkenő tendenciájú volt, ami a vállalatcsoport érezhető elbizonytalanodását jelezte.

 

A gazdálkodó egységek körében havi gyakorisággal végzett bizalmi felmérések eredményei az év első félévében a nemzetközi és a hazai konjunkturális viszonyokhoz igazodva gyengülő optimizmust jeleztek. A globális élénkülés és a reálszféra gyorsuló teljesítménynövekedése júniustól mindkét szektorban a pozitív várakozásokat erősítette.

 

Kedvező rövid távú kilátások

 

A TOP-100 vállalati kör 2006 májusáig a hazai gazdaság rövid távú fejlődési esélyeit kedvezőnek értékeli. Javuló gazdasági kilátásokkal 29, változatlan lehetőségekkel 42 százalékuk számol. Az ország helyzetét némi pesszimizmussal ítéli meg a cégek 29 százaléka. Saját vállalkozásuk várható teljesítményét a korábbinál derűlátóbban értékelik a nagyvállalatok, az optimista cégek aránya 28 százalékról 42 százalékra nőtt októberhez viszonyítva. A jelenlegi feltételek fennmaradását 46 százalékuk valószínűsíti, a pesszimista prognózisok aránya 8 százalékponttal csökkent. Termelése fél éven belüli bővítését piaci oldalról a TOP-100-vállalatikör 58 százaléka tartja reális lehetőségnek.

 

A külföldi kereslet megítélése pozitívabb az előző hónap előrejelzésénél, növekvő keresletet 35 százalékuk, változatlant mintegy kétharmaduk prognosztizál. Exportpiacaik szűkülésétől rövid távon nem tartanak a vállalkozások. A belföldi értékesítés bővülését a multinacionális cégek 24 százaléka, szinten maradását 63 százalékuk valószínűsíti. A tőkeerős, jó versenypozícióban működő vállalatok fél éven belüli pénzügyi helyzetét likviditási gondok nem terhelik, a cégek háromnegyede stabil, illetve javuló pénzügyi viszonyokkal számol.

 

Az élénkülő piacok és a megrendelések növekedése következményeként a multinacionális vállalatok 67 százaléka az élénk beruházási tevékenység jövő évi folytatásában érdekelt.

 

Ingadozó pesszimizmus

 

2005 novemberében a kkv-k a nemzetgazdaság várható helyzetét stabilnak, illetve kismértékben javulónak értékelik. Az európai vezető gazdaságok fejlődését övező bizalmatlanság miatt a pesszimista álláspontok aránya ingadozó, legutóbb 28 százalékra csökkent. Saját vállalkozásuk kilátásait ennél visszafogottabban értékelik a cégek: 44 százalékuk változatlanságot, 24 százalékuk javulást prognosztizál a következő fél évre. Tevékenysége bővítését a cégek egyharmada tervezi, fejlődését 63 százalékuk esélytelennek ítéli. A kkv szektor véleménye szerint a vállalkozások fejlődését döntő mértékben a lassan bővülő lakossági fogyasztás, az éles piaci verseny és a gazdasági környezet kiszámíthatatlan változása akadályozza. Új külpiaci értékesítési lehetőségek a cégek 17 százaléka számára nyílhatnak, belföldön az eladások bővülését 26 százalékuk, változatlanságát 43 százalékuk reméli. A hazai vállalkozások 62 százaléka szerint a következő fél évben likviditási helyzete érdemben nem fog megváltozni, 16 százalékuk javuló anyagi lehetőségekben bízik.

 

A kis-és középvállalatok beruházási hajlandóságát összegző mutató értéke negyed éve csökken; novemberben 40 százalék volt. A magyar vállalkozások fejlesztési aktivitása gazdasági lehetőségeik és várakozásaik függvényében viszonylag magas szintű, mértéke azonban erősen ingadozó.

 

Az Ecostat idei tendenciákra alapozott prognózisa szerint 2006-ban a világgazdaság növekedése megközelítheti a 4,5 százalékot, a fejlődés hordozói az USA és Ázsia feltörekvő országai. Az EU termelése és felvevőképessége a globális konjunktúra ciklust némi késéssel követi. Az EU-15 külkereskedelmi forgalma az utóbbi két évben élénkült, nyár óta az ipari termelési adatok is javulnak. A hazai gazdasági folyamatok eredményei az utolsó két negyedévben kedvezőek, a GDP 2005. évi növekedése meghaladhatja a 4 százalékot, az új EU-konform GDP számítás alapján. A jövő évre az idei évhez hasonló, és a világátlaghoz közeli növekedési ütemmel, a belföldi, valamint a külföldi felvevőpiacaink bővülésével, élénk export és beruházási tevékenységgel számolunk. A gazdaság magasabb ütemű növekedését számos tényező mellett a pénzügyi egyensúlyi problémák határolják be. 

 

 

Jelentősen bővülhet a vállalati finanszírozás

 

Több tíz milliárd forinttal nőhetne a vállalatokba történő tőkebefektetés, ha a hazai intézményi befektetőknél koncentrálódó mintegy 3.600 milliárd forintnyi befektetett vagyonnak legalább 1-2 százalékát bevonnák a vállalati finanszírozásba.

 

Jelentősen bővülhet a vállalati finanszírozás. A szakértők szerint, ha a magyar piac is elérné az EU 4-5 százalékos átlagát, ez az összeg százmilliárdos nagyságú is lehetne.

 

Ennek eléréséhez vihet közelebb a hazai intézményi (banki, biztosítói, pénztári) befektetésekhez szükséges feltételek megteremtése: a parlament már megkezdte annak a törvényjavaslatnak a tárgyalását, amely a tőkepiaci törvény (Tpt.) módosításával teljesen újra szabályozza a kockázati tőkebefektetések kereteit és tágítja majd a magyar vállalatok finanszírozási lehetőségeit. A várhatóan 2006. január 1-től hatályba lépő új szabályozás a szakemberek szerint már jövőre éreztetni fogja hatását, de igazán 2007-től adhat lendületet a kockázati- és magántőke-befektetéseknek Magyarországon.

 

A régi törvény nem tudott különbséget tenni befektető és befektető között, jellemzően a kisbefektetők érdekeit védelmezte, holott itt inkább az intézményi befektetők a jellemzőek. Az új szabályozás rugalmasabb, sokkal jobban illeszkedik a piaci igényekhez és a nemzetközi gyakorlathoz - veti össze a jelenlegi és a tervezett új szabályozást a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) hírlevelében.

 

A magánnyugdíjpénztárak és más intézményi befektetők a módosítások elfogadása után egy államilag szabályozott és bizonyos mértékben felügyelt intézményen keresztül mehetnek a kockázatitőke-piacra - hangsúlyozza az MKME. Zártkörűen létrehozott, zártvégű kockázatitőke-alapok indulnak, amelyeket kizárólag megfelelő tevékenységi engedéllyel rendelkező kockázatitőke-alapkezelők hozhatnának létre, illetve kezelhetnének. A befektetők a kezelési szabályzaton keresztül befolyást tudnak gyakorolni az alap működtetésére és a kockázatitőkealap-kezelők tevékenységére. Egyértelműen szabályozva lesz a működés tervezett időtartamának meghosszabbítása, a befektetők kilépésének és jogutódlásának kérdésköre is.

 

A befektetési korlátozások eltérnek majd egy hagyományos (nyílt) befektetési alapétól, de a nemzetközi gyakorlathoz igazodva teljesítik a kockázatitőke-alapok tipikus befektetőinek alapvető elvárásait. Ezekről és más fontos kérdésekről a tőkebefektetők az alapok létrehozásakor, az általuk elfogadott alapkezelési szabályzatban határozhatnak.

 

Az MKME felmérése szerint az idén október végéig 122 millió eurót fektettek be Magyarországon a kockázati és magántőke-alapok, míg tavaly az egész évben 108 millió eurót. Az idén azonban volt egy mintegy 100 millió eurós, az egészségügyben végrehajtott megatranzakció, ezt figyelembe véve az idei befektetési aktivitás kisebb volt a tavalyinál.

 

 

62 500 lesz a minimálbér jövőre

 

Három oldalú, három éves megállapodást kötöttek a minimálbérről az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. A megállapodás aláírásán részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is. A pénteki ülésen a jövő évi bérajánlásról is meg tudtak egyezni.

 

 

Két hónapig tartó tárgyalások után egyeztek meg a minimálbér szabályozásáról és mértékéről az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT). A munkavállalói, munkáltatói és kormányzati oldal által pénteken kötött megállapodás három évre előre szabályozza a minimálbért. E szerint 2006-ban a mostani 57 ezer forintról 62 500 forintra emelkedik a minimálbér, 2007-ben 65 500, 2008-ban pedig 69 000 forint lesz a garantált legkisebb bér.

 

A megállapodás alapján a középfokú végzettséget igénylő munkakörökben bérminimumot vezetnek be, melyet a mindenkori minimálbérhez kötnek. A szorzószám a szerint is változik, hogy 2 évnél kevesebb, vagy annál több tapasztalattal rendelkezik-e egy munkavállaló. 2006-ban a 2 évnél kevesebb munkatapasztalattal rendelkező dolgozók a minimálbér 1,05-szörösét, a 2 évnél több tapasztalattal rendelkezők 1,1-szeresét kapják. Jövőre azonban csak a második félévtől kötelező a szorzószámok figyelembe vétele és érvényesítése, az első félévben csak ajánlott. 2007-ben a szorzók 1,1-re és 1,15-re módosulnak, majd 2008-ban 1,2-re és 1,25-re emelkednek.

 

A felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben a mindenkori minimálbérhez kötve 2006-ban 1,4-szeres, 2007-ben 1,5-szeres, 2008-ban pedig 1,6-szeres szorzót ajánl a megállapodás.

 

A bérajánlásról is sikerült megegyezniük az OÉT-ben: jövőre 3,5 százalékos reálkereset-növekedést ajánl a tanács.

 

Munkaadói teher

 

A kormány tárgyalásra bocsátott, eredeti terve két területen javasolt változtatást 2006-tól a minimálbér-megállapítás gyakorlatában: egyrészt az alapösszeg mértékének a Központi Statisztikai Hivatal által legutoljára nyilvánosságra hozott létminimumhoz kötését, másrészt a minimálbér képzettség alapján történő differenciálását.

 

A munkaadói oldal egyik javaslatot sem fogadta kirobbanó örömmel. A létminimumhoz kötött minimálbérnél túlzottnak tartották, de a három elemű minimálbér-rendszer bevezetését még kevésbé támogatták. A munkaadói érdekképviseletek szerint eleve nagy terhet jelent az alap minimálbér-emelés, a szakmunkás és diplomás minimálbér pedig még nagyobb terhet ró a vállalkozásokra, közülük is a kis- és középvállalkozókat érinti ez a legkényesebben. A jelenlegi minimálbér-emelés közel 10 százalékkal növeli a bérköltségeket, és a képzettség szerinti szorzóval még tovább nő a teher. Feltehetően a munkaadói oldal kérésére került be a három éves megállapodásban a 2006 első félévére kapott türelmi idő a szorzószámok érvényesítésére.

 

Szakszervezeti öröm

 

A munkaadókkal szemben a munkavállalói oldal elégedettebb lehet, mivel a kezdetektől támogatták a minimálbér létminimumhoz kötését, és a három elemű rendszer bevezetését már korábban is szorgalmazták. A három évre kötött megállapodás feltehetően a munkavállalói oldal nyomásának köszönhető, mivel a munkaadók által reálisnak tartott szorzókat kevesellték, így azonban garanciát kaptak a saját céljaik megvalósulására, még ha fokozatosan is.

 

Rosszul járunk az emeléssel

 

Mint azt a FigyelőNet már korábban megírta, a szakemberek szerint a minimálbér emelése egyértelműen az alacsony képzettséggel, alacsony presztízsű munkát végzők munkavállalási esélyeit rontja.

 

Bár közgazdasági modell nincs a béremelés hatásairól, annyi bizonyos, hogy a 2001-2002-es bérfejlesztés érezhető, 1,5-2,5 százalékos foglalkoztatás-csökkenéssel járt.

 

 

Ismét változik a közbeszerzési törvény 

 

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága szerdai ülésén általános vitára alkalmasnak találta a közbeszerzési törvény módosítását célzó törvényjavaslatot, a villamos energiáról szóló törvény módosításának javaslatát, illetve az atomenergiáról szóló törvény módosítását. 

 

Az országgyűlés gazdasági bizottsága szerdai ülésén 14 igen szavazat és 6 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a közbeszerzésekről szóló törvénymódosítási javaslatot. A 2003-ban megalkotott és főszabályként 2004. május 1-jén hatályba lépett közbeszerzési törvényt azért kell módosítani, mert az új közösségi közbeszerzési irányelveket csak 2004 márciusában fogadták el, így azokat a magyar szabályozásba már nem sikerült beépíteni, másrészt az azóta szerzett magyar tapasztalatokat is bevezetnék a jogszabályba. 

 

Uniós irányelveket kell a törvénybe építeni 

 

A tavaly márciusban elfogadott két uniós irányelv a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek, illetve az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás megrendelésre irányuló közbeszerzések eljárásainak összehangolásáról rendelkezik, melyeket a tagállamoknak legkésőbb 2006. január 31-ig át kell ültetni a nemzeti szabályozásba. 

 

Így például a javaslat az egyszerűsített eljárásoknál az értékhatárokat beszerzésnél 2-ről 8 millió forintra, míg építési beruházásnál 10-ről 15 millió forintra emeli. Egy másik javaslat az uniós értékhatárt meghaladó összegű eljárások közzétételénél lehetővé teszi, hogy a hirdetményt 2007-től közvetlenül az EU hivatalos lapjához elküldhessék az ajánlatkérők, a Közbeszerzések Tanácsának hivatalos lapját kikerülve. 

 

Általános vitára mehet a villamos energiáról szóló törvény is 

 

A gazdasági bizottság egyhangúlag általános vitára bocsátotta a villamos energiáról szóló törvény módosításának javaslatát, ami szerint Magyarország az EU tanácsi rendeletében, valamint az EU Bizottság határozatában foglaltaknak megfelelően évente degresszív módon meghatározott összeget nyújthat a jogosult bányavállalkozásoknak. 

 

Az Európai Bizottság 2005. évi határozatában jóváhagyta a magyar szénipar 2004-2010-re vonatkozó szerkezetátalakítási tervét, amelyet az EU joganyagával összeegyeztethetőnek minősített, és jóváhagyott. 

Településfejlesztésre is fordítható a tájékoztatásra kapott pénz 

A gazdasági bizottság általános vitára is alkalmasnak találta az atomenergiáról szóló törvény módosításáról rendelkező SZDSZ-es, fideszes és MSZP-s képviselői önálló indítványt, ami szerint az atomerőmű, illetve a radioaktív hulladéktárolók környezetében élő lakosság az erre szolgáló forrásokat ne csak tájékoztatásra és ellenőrzésre használhassa fel, hanem településeik és térségük fejlesztésére is fordíthassák. A módosító javaslattal a támogatások felhasználásának lehetőségét és a kedvezményezetti kört megfelelő mértékben kitágították, ami az adott létesítmény társadalmi elfogadottságát nagymértékben javítja. 

 

A bizottság általános vitára bocsátotta az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló határozati javaslatot, a szövetkezetekről, az egyes élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos törvényekről, a Polgári Törvénykönyvről, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról, valamint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatokat.  

 

 

Szaporodnak a tárgyi fedezet nélkül igényelhető konstrukciók a piacon

Könnyített hitelek jönnek

 

Több hitelintézet is tárgyi fedezet nélküli vállalkozói hitelkonstrukcióval állt elő a közelmúltban. A hitelkérelmek elbírálásánál elsősorban a vállalkozás működési és számlamúltját vizsgálják a bankok. A hitelösszeg akár több tíz millió forint is lehet.

 

Az erősödő piaci verseny új típusú hiteltermékek megjelenését hozta magával a vállalati banki szolgáltatások piacán: több hitelintézet is tárgyi fedezet nélküli, főként kisvállalkozások által igényelhető hitelkonstrukciókkal állt elő a közelmúltban. Tekintettel arra, hogy a vállalkozások jelentős része idegenkedik az ingatlan- vagy egyéb tárgyi fedezet felajánlásától a hiteligénylés során - még akkor is, ha erre adott a lehetősége -, vélhetően élénk érdeklődés kíséri majd a konstrukciók megjelenését.

 

A HVB Bank Hitelautomata néven kínál a vállalkozás számlaforgalmával együtt változó folyószámla-hitelkeretet érintett ügyfeleinek. A forintban és euróban igényelhető hitelkeret szabadon felhasználható, fedezeteként pedig a vállalkozás számlaforgalma és a tulajdonosok kezességvállalása szolgál. A hitel igényléséhez a bank nem kéri üzleti terv benyújtását, és az esetlegesen más banknál vezetett folyószámláját sem kell megszüntetnie az ügyfélnek. A hitel futamideje 12 hónap, amely lejárat előtt újabb egy évre meghosszabbítható. A hitelösszeg egy- és tízmillió forint között mozoghat, de nem haladhatja meg az ügyfél előző éves nettó árbevételének 6 százalékát.

 

Ami az igénylőkkel szembeni elvárásokat illeti: az ügyfélnek minimum egyéves vállalkozói múltat - legalább egy lezárt üzleti évet - kell felmutatnia, legalább 20 milliós éves nettó árbevétel mellett, és legalább háromhavi számlamúltat kell igazolnia valamelyik magyarországi hitelintézetnél.

A HVB akciós feltételek nyújtásával is igyekszik még vonzóbbá tenni a konstrukciót: ha az ügyfél e hónap végéig benyújtja hitelkérelmét, az első három hónapban nem számol fel kamatot a hitelintézet.

A K&H Bank könnyített gyorshitelrendszert fejlesztett ki a tárgyi fedezet nélküli konstrukciók iránt érdeklődő vállalkozásoknak. A rendszer keretein belül az ügyfél igényelheti a bank bármely, rövid lejáratú forinthitelét, így a vállalkozói folyószámlahitelt, a rövid lejáratú rulírozó forgóeszközhitelt, és ez utóbbinak nem rulírozó változatát is. A hitel igényléséhez a vállalkozásnak a K&H-nál sem kell üzleti tervet készítenie, elegendő az elmúlt hathavi számlaforgalmát igazolnia. A hitel összege a K&H-nál akár 50 millió forint is lehet: a hitelkeret nagyságát a vállalkozás éves nettó árbevétele, számlaforgalma, a már meglévő kötelezettségvállalások mértéke, illetve a hitelbírálati minősítés tükrében határozzák meg. A hitel fedezeteként a K&H is elfogad más banknál vezetett folyószámlát, és a kérelem elbírálását akár három munkanap alatt is elvégzi a bank. A hitelintézet - december végéig - akciós kamatfeltételekkel kínálja a terméket.

 

A Raiffeisen Bank Magyarországon bejegyzett társas kis- és mikrovállalkozásoknak kínálja Instant Vállalkozói Hitel nevű termékét. Az ügyfél a bank tájékoztatása szerint már az igénylés napján megtudhatja, mekkora összegű hitellel számolhat.

 

 

 

A régiók önállóan használhatják majd az EU támogatásait

 

Jogi, intézményi, pénzügyi intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a régiók képesek legyenek önálló programok kidolgozására, azok végrehajtására - állapították meg a résztvevők Kolber István és a regionális fejlesztési tanácsok elnökeinek találkozóján.

 

A konzultációnak célja volt annak egyeztetése, hogy az Európai Unió képviselőivel folytatott tárgyalásokon a hazai régiók miként jeleníthetik meg egységesen és határozottan érdekeiket. A miniszter tájékoztatta a résztvevőket az eddigi tárgyalások eredményeiről. A kormány elkötelezett a decentralizációért, a régiók önálló fejlesztéséért.

 

A régióknak fel kell készülniük arra, hogy az Európai Uniótól érkező támogatások jelentős részéről önállóan döntsenek. A régiók képviselői ismertették a jelenlegi intézményrendszer átalakításával kapcsolatos javaslataikat, a regionális programok kidolgozásának eddigi eredményeit.

 

 

 

 Javultak a cégek üzleti várakozásai 

 

A magyar cégek optimistábbak, megállt az üzleti helyzet romlása - derül ki a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet októberi vállalati konjunktúra-vizsgálatából. Az optimista várakozások mögött a négy százalék körüli éves GDP-növekedés és a kormányzati adócsökkentés áll. 

 

A magyar cégek várakozásai optimistábbak, megállt az üzleti bizalom romló tendenciája, és csökkent az üzleti helyzet megítélése körüli bizonytalanság - ismertette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az októberi vállalati konjunktúra-vizsgálat eredményét. 

 

A Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet félévenként végez hasonló felmérést. Az utolsó hat hónap eredményeiből kiderül, hogy áprilishoz képest megállt az üzleti helyzet romlása, a vállalatok kapacitás-kihasználtságra, jövedelmezőségre és az értékesítés volumenére vonatkozó várakozásai javultak - közölte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ugyanakkor a keresleti oldalon a rendelésállomány és az értékesítési volumen tekintetében a cégek rövid távon romlást, szintentartást prognosztizálnak. 

 

Több beruházással számolnak a vállalkozások 

 

Az optimista várakozások mögött a négy százalék körüli éves GDP-növekedés és a kormányzati adócsökkentés áll - mondta Tóth István János, a GVI igazgatója. A csaknem 1300 vállalat válaszai alapján készített tanulmány szerint a cégek a beruházási aktivitás és a foglalkoztatottság növelésével számolnak. Ennek alapján a munkanélküliség jövőre várhatóan nem nő tovább, a cégek nagy része nem tervez létszámleépítést - mondta az igazgató. 

 

Csökkent a cégek rendelésállománya 

 

A cégek jelenlegi és jövőbeni jövedelmezőségi várakozásai is javultak, a kapacitások kihasználtsága azonban az enyhe emelkedés ellenére is alacsony szinten van, a rendelésállomány pedig csökkenést mutat a fél évvel korábbi adatokhoz képest. Az értékesítés alakulása a tavaly októberi adatoknál jobb, az áprilisinál azonban alacsonyabb. 

 

A bizonytalansági mutató csökkent ugyan, de továbbra is magas értéke azt mutatja, hogy a javuló tendencia érzékelése a cégek körében nem egyöntetű. Az optimista kilátások okaként az igazgató a reáladatok - a magyar GDP, az export és a német gazdaság - javulását, valamint az adócsökkentés várható hatását jelölte meg. Hozzátette: a vállalatok terhei a minimálbéremelés ellenére is csökkennek. 

 

 

 

Céges tréning uniós pénzen  

 

Pályázat révén EU-forrásokból fedezhetik alkalmazottaik képzését, tréningjét a kis- és középvállalkozások, sőt még MBA-re is fordíthatják a pénzt. A kiírás folyamatos, 2006 végéig, de fogytán a keret.

 

Először 2004-ben hirdette meg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) a vállalkozói készségek és a munkavállalók alkalmazkodóképessége fejlesztését célzó képzések támogatására a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 3.4.1 pályázatot.

 

A program nagyon sikeresnek bizonyult: tavaly 141 pályázat érkezett, idén június óta már a háromszázat is elérte a benyújtott igénylések száma.

 

Meglehetősen nagy a kis- és középvállalkozások érdeklődése, mivel olyan képzésekre, tréningekre költhetnek, amelyekre egyébként nem tudnák elküldeni munkavállalóikat, hiába lenne rá nagy szükség.

 

A HEFOP pályázatokon jellemzően magas a támogatási intenzitás: nem ritka, hogy a pályáztatott projekt költségeinek 100 százalékát megnyeri egy cég, de a 80-90 vagy akár 60 százalékos arányú támogatás is kiemelkedőnek mondható a többi pályázathoz képest.

 

A cégek előleget is igényelhetnek a projekt elindítására. A kedvező adatok ellenére a kis- és középvállalatok még mindig ódzkodnak a pályázatoktól: nem hiszik el, hogy van esélyük a források elnyerésére.

 

Tréningektől az OKJ-s képzésekig

 

A HEFOP 3.4.1 pályázat forrásaira szakosított és általános képzések projektterveivel lehet pályázni.

 

Szakosított képzésnek számít, amikor olyan készségekre tehetnek szert a résztvevők, amelyeket az adott vállalatnál hasznosíthatnak.

 

Az általános képzések ezzel szemben olyan kompetenciákat és készségeket fejlesztenek, amelyek általában véve hasznosíthatók más vállalatoknál is, így növelik az alkalmazottak munkaerő-piaci értékét.

 

˝A legtöbb képzési igény a szervezetfejlesztéshez kapcsolódóan mutatkozik: csapatépítő, kommunikációs és menedzsmenttréningekre igényelnek támogatást a cégek - mondta el az Üzlet&Sikernek Kiss Csaba, a HEFOP Irányító Hatóság munkatársa. - Ezek mellett sokan pályáznak még nyelvi, informatikai, az Országos Képzési Jegyzékben található egyéb képzések támogatására, de már az is előfordult, hogy MBA programon való részvételt is támogattunk.˝ A lényeg az, hogy a benyújtott projekt legalább 3, legfeljebb 24 hónapos képzéseket tartalmazzon.

 

˝Nagyon jó lehetőség ez a pályázat a kisebb cégeknek, hiszen a szervezetfejlesztési eszközök alkalmazása eddig nem volt elterjedt körükben. A 250 ezer forintos tréneri napidíjat nem tudják megfizetni, a pályázattal viszont csak néhány tízezer forintot kell önerőből finanszírozniuk˝ - emelte ki Lukács János, a kifejezetten kkv-kra szakosodott Vanessia vállalkozásfejlesztési és pályázati tanácsadó kft. ügyvezető igazgatója.

 

Az idén beadott pályázatok közül huszonhármat már nyertesnek ítélt az Irányító Hatóság bizottsága. Tavaly összesen 66 támogatási szerződést kötöttek, az ő esetükben már elindultak a projektek, a kifizetések következnek.

 

Érdekes, hogy nyugat-magyarországi régióból alig érkeznek pályázatok.

 

˝A legaktívabbak a közép-magyarországi és budapesti cégek, ennek megfelelően a nyerési arány is az ő körükben a legnagyobb˝ - árulta el Kiss Csaba.

 

Rajtuk kívül még a borsod-abaúj-zempléni és szabolcs-szatmár-beregi székhelyű cégek is érdeklődnek a program iránt. Az ezekben a megyékben megtartott információs napokon mindig sok vállalkozás képviselteti magát, míg Győrött összesen két cég érdeklődött a rendezvény iránt.

 

Egyre többen nyújtanak be pályázatot a 3.4.1-re, de még mindig megéri pályázni, hiszen az Irányító Hatóság adatai szerint 65 százalékos a nyerési arány. Ráadásul az elutasított projekteket újra lehet pályáztatni, ha a kifogásolt formai és tartalmi hibát kijavítják. Tavalyhoz képest az igényelhető támogatás összege is megnőtt, 18 millióról 50 millió forintra. Általában azonban csak 6-8-10 millió forintra pályáznak a cégek, vagyis az igényelhető átlag alatt maradnak.

 

A pályázati kiírás folyamatos beadásra ad lehetőséget 2006. december végéig. Kiss Csaba szerint valószínűleg hamarabb le kell zárniuk a pályázatot, mert el fog fogyni a hétmilliárd forintos keret. Amikor az odaítélhető teljes támogatási összeg 90 százalékát már lekötötték, azt az Irányító Hatóság közleményben hozza nyilvánosságra, és azután már csak 30 napig lehet pályázatot benyújtani.

 

Mit akarunk és kivel?

 

˝Megfelelő előkészületek nélkül nem lehet ilyen komoly programba belekezdeni˝ - hívja fel a figyelmet Lukács János, a Vanessia tanácsadó cég ügyvezetője. Átgondolatlan képzési terv beadásának nincs értelme, a cégeknek pontosan kell tudniuk, milyen tudásra, kompetenciákra lesz szükségük egy vagy két év múlva.

 

Az sem árt előre tisztázni, hogy kik a cég kulcsmunkatársai, hiszen az ő képzésükbe érdemes invesztálni.

 

˝Nem szerencsés, ha a kétéves projekt alatt jön rá az ügyvezető, hogy tulajdonképpen más a kulcstevékenységük és más alkalmazottakra fognak építeni a jövőben - mondja Lukács János. - Ezért mi mindig azt javasoljuk, hogy ha nem is kötelező, de mindenképpen érdemes a cégeknek a humánerőforrás-fejlesztés projekt előtt egyfajta szervezetfejlesztésen is átesniük.˝

 

Különösen nehéz dolguk van ebből a szempontból a kkv-knak, hiszen általában nincs humán erőforrás szakemberük, aki könnyebben állítana össze egy ilyen tervet. Egyéni képzések minden kis cégnél előfordultak már, de azok általában nincsenek rendszerbe szedve. Így a legtöbbször külső segítségre szorulnak a pályázati és humánerőforrás-fejlesztési terv összeállításakor.

 

˝Ha a komplex fejlesztési terv az asztalon van, a pályázat már gyorsan elkészül˝ - véli a Vanessia ügyvezetője.

 

Tapasztalataik szerint egyébként a kkv-k vezetői a legtöbbször attól tartanak, hogy nem lesznek képesek szakmai kontrollt gyakorolni a terv végrehajtása alatt. A projekt sikerességét mutató indikátorokat már az elején be kell építeni a tervekbe. A mérőszámok előzetesen bevállalt értékeit pedig produkálniuk kell a pályázóknak.

 

A másik buktató, amire a kkv-k gyakran nem is szoktak felfigyelni, az a projekt időigénye. A kisvállalatok nem engedhetik meg maguknak a munkaerő kiesését. A képzések azonban javarészt munkaidőben folynak, így a résztvevőket nélkülözni kell - bár a képzés idejére eső munkabérre szintén igényelhetnek támogatást a pályázók.

 

˝Ajánlatos előre kiszámolni a cég és a munkavállalók terhelhetőségét, és ennek megfelelően összeállítani a képzési terv ütemezését˝ - javasolja Lukács János.

 

A tanácsadó cég munkatársai szerint az is teher a vállalkozóknak, hogy előre kell gondolkodniuk. A kicsik egyik hátránya ugyanis, hogy elsodorják őket a napi szintű, operatív problémák, és kevés energiát fordítanak a hosszú távú tervezésre, a stratégiára.

 

Mikor nyílik a kassza

 

A pályázatok utófinanszírozásúak, vagyis a projektet önerőből kell elindítaniuk a cégeknek, majd a számlák benyújtásával bizonyíthatják a képzés előrehaladását, és lehívhatják a nekik ítélt támogatásból a megfelelő összeget.

 

˝A győztesek kihirdetése után a cégek legtöbbször megvárják a támogatási szerződés aláírását, mivel ez garantálja a támogatási összeg gyors átutalását - előlegként, vagy utófinanszírozásban˝ - mondja Lukács János. Csak akkor indítják el a projektet a támogatási szerződés megkötése előtt, ha olyan képzési elemekkel kezdődik, amelyeket a pályázattól függetlenül végrehajtanának.

 

˝Előlegre is jogosultak a kkv-k, de általában nem veszik igénybe, mivel olyan banki garanciák szükségesek hozzá, amelyeket nehéz beszerezni˝ - mondja Kiss Csaba.

 

A támogatási összegre eső áfát a HEFOP pályázatok esetén a cégek nem igényelhetik vissza, de hozzászámíthatják a projekt elszámolható költségéhez.

 

Szempontok pályázóknak:

 

A HEfOP 3.4.1 pályázaton általában a 10 fő feletti cégeknek érdemes részt venniük a költséghatékonyság miatt.

 

Bár a konzorcium nem előny és nem követelmény a pályázat beadásakor, a társulás is megfontolandó a kicsik számára, a költségek leszorítása végett. Így például egy nyelvi képzés esetén nem csak egy-egy ember lesz majd a különböző szintű csoportokban, vagy az értékesítőknek szóló tréningre is összejöhet egy 3 fős csoport, ami a képzés szempontjából nagyon kedvező létszám, mégsem olyan drága, mint ha egy vállalat egyetlen értékesítőjének szerveznének tréninget.

 

Kiss Csabától, a HEFOP Irányító Hatóság munkatársától az Üzlet&Siker arról értesült, hogy még ebben az évben a HEFOP 3.4.1-hez hasonló új pályázatot írnak ki, kifejezetten mikrovállalkozásoknak, hogy a költséghatékonysági problémákat kiküszöböljék.

 

Gyakran támogatott projektek:

 

• Csapatépítő tréning

• Menedzsmenttréningek

• Kommunikációs tréningek

• Nyelvi képzések

• Informatikai képzések

• OKJ-s képzések

 

 

Uniós forrásokkal fejlődhet az egészségügy

 

 

Az oktatás, a vasút és a közigazgatás mellett az egészségügyi fejlesztésnek kell lennie az egyik prioritásnak a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben - vallják a szakemberek, akik részesek a formálódó terv társadalmi vitájában.

 

Magyarországnak 2007 és 2013 között várhatóan 23-24 milliárd euró európai uniós forrás áll majd rendelkezésre, amelynek egy részét biztosan az egészség ügyének fejlesztésére fordíthat - hangzott el egy tanácskozáson. A konferencia előadói hangsúlyozták, hogy a 2007-2013 közötti uniós forrás és a magyar hozzájárulás csak a strukturális fejlesztéseket finanszírozhat és ha nincs hatékony együttműködés a szereplők között a forrásokat nem lehet majd megfelelően kihasználni.

 

Szepesi Balázs a Nemzeti Fejlesztési Hivatal a főosztályvezetője szerint az Európai Unió kikényszeríti azt, hogy a Magyarországon eddig jellemző ˝forrásleszívási kényszerrel˝ szemben a fejlesztések a problémák megoldására koncentráljanak. Szerinte országosan az egészség ügyében nem olyan rosszak a mutatók. Az elkeserítő egészségi állapot összekapcsolódik a szegénységgel és az elmaradott vidékkel és ez mintegy egy millió embert érint.

 

Kapócs Gábor, az egészségügyi minisztérium helyettes államtitkára közölte: az európai 25-ök közül Magyarország az egyetlen, ahol az uniós humán erőforrás fejlesztési programon belül van egészségügyi program. Utalt arra, hogy a magyar munkaképes férfinépességen belül - a 25 és 60 év közötti férfiak körében, akiken  lényegében ˝nyugszik a gazdaság˝  - az európai átlagot jóval meghaladó a halálozási arány. Szerinte az egészségügyi ellátás fejlesztése mellett, a kapcsolódó területeken ki kell használni a fejlesztés adta többlethatások lehetőségét.

 

A helyettes államtitkár az egészségügyi fejlesztési koncepció alapján a nagy ráfordítást igénylő fejlesztéseket régiós központokban szorgalmazta létrehozni. Ugyanakkor a lakossághoz közeli, a jelenleginél nagyobb kompetenciával rendelkező szakellátás kiépítését tartotta sürgetőnek. Mindezt a multifunkcionális közösségi hálózat kiépítésének keretében, amely szociális, egészségügyi, informatikai, és egyéb területeken segíti a vidék megtartó erejét erősíteni.

 

 

 

 Lezárult a Leader+ program első fordulója 

 

Ötmilliárd forintot osztanak szét az agrárfejlesztési program keretében, várhatóan egy hónap múlva kiderül, melyik ötven pályázó kaphat támogatást. A Leader+ első fordulója lezárult: mintegy 108 akciócsoport várja az eredményt. 

 

Befejeződött a Leader+ vidékfejlesztési program első fordulója - jelentette be Pásztohy András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára. Az elnyerhető pénzekre 186 akciócsoport pályázott, ami 2300 települést és csaknem félmillió embert érint. 

A második fordulóba 108 pályázat jutott, melyek között összesen ötmilliárd, csoportonként körülbelül százmillió forintot osztanak szét az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) forrásaiból. 

 

Konkrét elképzeléseket várnak 

 

Az államtitkár szerint várhatóan egy hónap múlva derül ki, hogy melyik ötven település kaphat támogatást. Mint mondta, a településcsoportoknak a - partnerség elvén - konkrétan meg kell fogalmazniuk elképzeléseiket. Példaként a falusi turizmust és az élelmiszeripar bővítését említette. Hozzátette: a nagy érdeklődésre való tekintettel a kormány keresi annak a módját, miként lehetne a program finanszírozásához többletforrást teremteni. 

 

A Nemzeti Földalapot is módosítják 

 

Pásztohy András beszélt az új földprogramról is, amit az elmúlt tíz év legnagyobb birtokfejlesztési projektjének nevezett. A Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítására utalva elmondta, hogy az önkormányzatok számára közhasznú tevékenységükhöz - mint például sportpálya-építés, utcafelújítás - ingyenesen biztosítanak földterületet. Mintegy ötszáz önkormányzat igényelt földet a földalapból a közcélú feladatok ellátására, valamint legalább ugyanennyi önkormányzat tart igényt állami földre szociális földprogramja megvalósítása érdekében. 

A politikus elmondta azt is, hogy a földtörvény módosítása lehetővé teszi az állattenyésztő telepeknek is a földhöz jutást, mellyel a növénytermesztés-állattenyésztés egyensúlyát szeretnék megteremteni. 

A kedvezményes földhitel programra 18 milliárd forintot különítettek el, mely a magyar nagybirtokrendszer növekedését szolgálja: a földvásárlók két év türelmi időt és 5-20 évre kapnak kedvezményes kamatozású hitelt, aminek a felét az állam állja - tájékoztatott az államtitkár. Folytatódik a Földet életjáradékért program negyedik üteme is - fűzte hozzá. 

Szerdára várható döntés a kistérségi társulások támogatásáról 

 

A kormány várhatóan szerdán dönt a többcélú kistérségi társulások közösségi buszbeszerzésének 2005. évi támogatásáról - közölte Batiz András kormányszóvivő kedden. Mint mondta, a többszáz millió forintos támogatást pályázat útján, vissza nem térítendő támogatás formájában nyerhetik majd el a hátrányos helyzetű kistérségi társulások. Hozzátette: a buszokkal az iskolások szállítása mellett biztosítani lehet a rászorulók szállítását a szociális és egészségügyi intézményekbe is. 

 

Egyre több az elhúzódó perek miatti kifogás 

 

Várhatóan dönt a kormány arról az előterjesztésről is, amely az elhúzódó perek miatti kifogás bevezetését célozza - mondta el a szóvivő. Ha az Országgyűlés a megfelelő törvényeket módosítja, akkor az ügyfél kifogásolhatja, ha a bíróság, vagy a másik fél nem tartotta be a törvényi, vagy a bíró által megadott határidőt. Batiz András elmondása szerint rendelkezés főként azokat érinti, akiknek évek óta elhúzódó perük van. 

 

 

 

Házhoz viszik˝ a Nemzeti Fejlesztési Tervet

 

 

Több mint egyharmadával - várhatóan 400 munkatárssal - bővülhet az év végére az Európai Unió strukturális alapjainak felhasználásában regionális szinten közreműködő intézményrendszer létszáma: mintegy 2 milliárd forintos kormányzati program részeként összesen ennyi új kollégának adhatnak munkát a hét régióban működő regionális fejlesztési ügynökségek.

 

A létszámfejlesztést elsősorban a 2007 és 2013 közötti időszak európai uniós fejlesztési forrásainak fogadására és eredményes felhasználásra történő felkészülés indokolja, de fontos cél a 2004-2006-os Nemzeti Fejlesztési Tervben érintett pályázók, projektgazdák támogatása is.

 

Az Európai Unió következő, 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakában várhatóan évente használhat fel az ország annyi uniós fejlesztési forrást, mint 2004 és 2006 között az összesen. E források számottevő részéről ráadásul decentralizáltan, a régiókban határoznak majd. Ez pedig komoly felkészülést igényel a pályázók és a pályáztatók oldaláról egyaránt.

 

A most induló program eredményeként kiépülő, a regionális fejlesztési ügynökségek keretében működő, kistérségi szintű tanácsadói hálózat elsődleges célja, hogy e felkészülés jegyében ˝házhoz vigye˝ a Nemzeti Fejlesztési Tervet. Vagyis a programban részt vevő tanácsadók - természetesen megfelelő képzést követően - a kistérségekben, első kézből nyújtanak majd információt az aktuális és a 2007-től megnyíló európai uniós pályázati lehetőségekről az önkormányzatoknak, a civil szférának és a vállalkozásoknak. Feladatuk lesz, hogy segítsék és gördülékenyebbé tegyék a pályázók és az egyes operatív programokat végrehajtó intézmények közötti kapcsolattartást, valamint hogy gyakorlati válaszokkal, közvetlenül segítsék a nyertes projektek gazdáit a fejlesztések megvalósítása során felmerülő problémák megoldásában. A tanácsadók mindemellett aktívan részt vesznek majd abban a tervező és projekt-előkészítő munkában, amellyel a kistérségek bekapcsolódhatnak az első Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásába, valamint a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló, II. Nemzeti Fejlesztési Terv megalapozásába. A kiépülő hálózat szolgáltatásai ingyenesek lesznek.

 

A program költségét 2006 végéig a központi költségvetés finanszírozza, azt követően pedig - minthogy a hálózat a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet megvalósító intézményrendszer része lesz - a tanácsadók továbbfoglalkoztatására a regionális fejlesztési ügynökségek a tervek szerint az Európai Unió támogatását is igénybe veszik. A létrejövő regionális hálózatokat a régiós ügynökségek önállóan működtetik, munkájuk során pedig rendszeresen egyeztetnek a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal és az egyes operatív programok irányító hatóságaival.

 

A regionális fejlesztési ügynökségek országos, nyílt pályázaton választják ki azokat a munkatársakat, akikből felépül ez a tanácsadói hálózat - vagyis akik a pályázóknak ˝házhoz viszik˝ a Nemzeti Fejlesztési Tervet az ország minden egyes kistérségében.

 

 

 

Elzárhatják a pénzcsapot 

 

A magas államháztartási hiány fennmaradása és az euró bevezetésének lehetséges elhalasztása jelentősen rontaná Magyarország megítélését a külföldi tőkebefektetők körében - állították egybehangzóan a hvg.hu kérdésére bécsi és londoni elemzők. Bár idén 4 milliárd eurónyi közvetlen tőkebefektetés érkezhet, elemzők szerint hazánk tőkevonzó képessége elmarad a régió többi országáétól.

 

Az idei év első felében rekordösszegű, 2,1 milliárd eurónyi közvetlen tőkebefektetés érkezett Magyarországra, a kormány várakozásai szerint pedig év végére a beáramló befektetések összértéke meghaladhatja a 4 milliárd eurót is. A kedvező számok mögött a hvg.hu által megkérdezett elemzők véleménye szerint a kedvező külső befektetői környezet áll, amelynek köszönhetően a világ többi részén is növekedett a külföldi beruházások értéke.

 

Ivailo Vesselinov, a Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) londoni irodájának feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdásza szerint a külföldi befektetéseket tekintve 2005 részben az alacsony kamatok és a befektetők kockázatelutasító magatartása miatt jó év volt a közép-kelet-európai régió számára.

 

Walter Pudschedl, a Bank Austria Creditanstalt (BA CA) bécsi központjának elemzője szerint a német gazdaság pozitív jelei és az európai vállalati nyereségek kedvező alakulása is szerepet játszott a befektetői kedv idei növekedésében. A javuló befektetési környezetet az Európai Unióhoz tavaly csatlakozott új tagállamok mindegyikében érezhető volt - tette hozzá Aidan Manktelow, az Economist Intelligence Unit (EIU) londoni közgazdásza. 

 

Az elemzők reálisnak találták a magyar kormány az idén beáramló külföldi befektetésekre vonatkozó 4 milliárd eurós előrejelzését. Az elemzők középtávú várakozásai szerint Magyarország továbbra is képes lehet a külföldi tőkebeáramlás mértékét 3,1-4 milliárd eurós tartományban tartani.

 

Kétharmados törvényt kezdeményez az európai ügyekért felelős miniszter

Garancia kell a fejlesztésekre

Magyarország jövője múlik azon, mekkora társadalmi akarattal tudjuk az EU-forrásokat hasznosító Nemzeti fejlesztési tervet megvalósítani -véli az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Baráth Etele ezért kétharmados törvény elfogadását kezdeményezi, amely garantálná a 2007 és 2013 közötti időszak legfontosabb fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását.

Mindenkire nézve kötelező kétharmados törvénnyel garantálná Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a 2007 és 2013 közötti időszak legfontosabb fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását. Mint a miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján közölte, már megtette erre vonatkozó javaslatát a miniszterelnöknek. Felidézte, hogy ellenzéki képviselőként már élt hasonló indítvánnyal 2000 augusztusában. ˝Most is és akkor is az volt kezdeményezésem indoka, hogy az ország jövője múlik azon, mekkora társadalmi akarattal tudjuk a Magyarország rendelkezésére álló uniós forrásokat hasznosító Nemzeti fejlesztési terv több kormányzaton átívelő célkitűzéseit megvalósítani˝ -magyarázta javaslatát Baráth Etele.

A miniszter tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy már a parlament előtt van a 2020-ig szóló országos fejlesztéspolitikai koncepció, s második olvasatban a képviselők elé kerül a nemzeti lisszaboni akcióprogram. Kérdésünkre megerősítette, hogy a 2007-től következő uniós költségvetési időszakra vonatkozó II. Nemzeti fejlesztési tervből (II. NFT) a stratégiai referenciakeret az év végére, az operatív programok pedig a jövő év tavaszára készülnek el. További újságírói érdeklődésre az ellenzékkel való egyeztetésről megjegyezte, hogy bár együttműködést ajánlott nemzeti fejlesztési ügyekben a Fidesz illetékes alelnökének, Pelczné Gáll Ildikónak, azóta sem kapott választ a kezdeményezésére.

Csalódottságának adott hangot Baráth Etele amiatt, hogy legutóbb Brüsszelben nem sikerült előrelépni az EU következő hétéves költségvetésének elfogadásában, elsősorban az Egyesült Királyság, Hollandia és Svédország passzivitása miatt. Azt pedig kifejezetten furcsállotta, hogy eddig nem jött válasz az EU soros brit elnökségétől a megegyezésre irányuló kezdeményezésekre, többek között a visegrádi négyek -Cseh-, Lengyel-, Magyarország,

Szlovákia -, továbbá Ausztria és Szlovénia, valamint a balti államok és A kohézió barátai nevű csoport részéről. A jövő héten Budapestre látogat Douglas Alexander brit Európa-ügyi miniszter; ez alkalmat adhat a brit álláspont ismertetésére -jegyezte meg Baráth Etele. Szerinte Tony Blair brit kormányfőnek hatalmas sikert jelentene, ha még az év végéig megszületne a megállapodás.

Ha további halasztás lenne, és a döntés áthúzódna a jövő évre, úgy azzal az EU is sokat veszítene. Hiába haladnak jól a tagállamok szakértői a kohéziós források felhasználására vonatkozó végrehajtási rendeletek kidolgozásával, és hiába szorgalmazza Brüsszel az n+2-es uniós szabály kiterjesztését a kohéziós alapra is, ha nem lesz érvényes közösségi büdzsé -szögezte le a magyar miniszter.

 

 Új uniós stratégia a kis- és középvállalkozások segítésére 

Az ágazatok és az unió tagországai közötti együttműködést megkönnyítő stratégiát dolgozott ki az Európai Unió területén működő kis- és középvállalkozások segítésére. Az új stratégia a tervek szerint ösztönzi a munkahelyteremtést is. 

Átfogó, új stratégiát dolgozott ki az Európai Bizottság az Európai Unióban dolgozó 23 millió kis- és középvállalkozás működésének segítésére - jelentette be Günter Verheugen, a brüsszeli végrehajtó EU-testület vállalkozásügyi felelőse csütörtökön. 

Az új stratégia keretében egyrészt az ágazatközi, másrészt a tagországok és az unió közti együttműködést igyekszik Brüsszel könnyebbé tenni. A programtól azt remélik, hogy a vállalkozásokon keresztül a munkahelyteremtés, vállalkozói készség és képesség, innovációs készség, sőt hosszú távon az EU gazdasági és szociális egységesedése is fokozódik. 

A bizottság egyebek között a vállalkozások útjában még álló akadályok felszámolása, továbbá az uniós szabályozás egyszerűsítése révén igyekszik segíteni az összesen 75 millió embert foglalkoztató kisebb cégek tevékenységét. Emellett jobb informáltságukról, gyakoribb párbeszédről is szól az új stratégia, de ösztönzi Brüsszel a képzettséget, illetve könnyíteni próbálja a cégek piacra jutását is. 

 

Harmincnyolc nagyprojektet készít elő Magyarország 

Magyarország 38 nagyprojekt előkészítését kezdte meg a 2007 utáni időszakra, amikor a munkákhoz már az új uniós források is rendelkezésre állnak majd. Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter szerint az első fejlesztési terv minden gyermekbetegsége ellenére sikertörténetnek számít Közép-Európában, az év végére az uniós fizetési mérleg meghaladja a 100 milliárd forintot. 

Az Unió 2007 és előtti időszakának gazdasági eszközei mára megkérdőjeleződtek, de az EU-nak mindig jó válaszai voltak a gazdasági kihívásokra. A mezőgazdaságnak is be kell tagozódnia a kutatás-fejlesztésen alapuló, tudásalapú gazdaságba - mondta Baráth Etele európai ügyekért felelős miniszter pénteken, az e-Magyarország, e-kormányzat konferencia kis- és középvállalkozások versenyképességével foglalkozó szekciójában. 

A tudás lesz a fő érték 

Az Unió értékvitái tavaszra zárulhatnak le, de az már most látszik, hogy a következő időszakban a tudás lesz a meghatározó érték. Szét kell választani a versenyképességért és a társadalmi kohézióért hozott intézkedéseket, ezután már jól meg lehet határozni a célokat és az elérésükhöz szükséges programokat. 

A második nemzeti fejlesztési tervben 19 operatív program lesz (7+1 fő-, illetve 11 ágazati program). A miniszter kiemelte, hogy a terv előkészítésében tevékenyen részt vettek a civil szervezetek, a gazdasági szféra és az önkormányzatok is. Decemberre elkészül a második nemzeti fejlesztési terv koncepciója, tavaszra pedig véglegessé válnak az operatív programok is. 

Baráth: sikertörténet az első fejlesztési terv 

Baráth Etele szerint az első fejlesztési terv a hibák, gyermekbetegségek és a gazdasági szereplők jogos kritikái mellett is sikertörténetnek számít a közép-európai régióban. Tavaly 48 milliárd forintos pozitív uniós mérleget könyvelhettünk el, a pozitívum idén szeptemberben elérte a 68 milliárdot, az év végére pedig a 100 milliárdot is meghaladja. Magyarország már készül a 2007 utáni időszakra is, összesen 38 (főleg vasúti, környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási) megaprojekt előkészítése kezdődött meg. 

Magyarország határozott célja, hogy nálunk jöjjön létre az Európai Technológiai Intézet, amely ez európai tudásközpontok közötti kapcsolatokat is erősítené. Baráth a lehetséges helyszínek között említette a dél-budai egyetemi központot. A projekt előkészítésére 100 millió forintot fordít a kormány. A technológiai központ létrehozásáról, előkészítéséről és működéséről nyílt vitát indított az Európai Unió. 

 

A GVOP házhoz megy

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóság és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. a GVOP 2.1.1. kiírás keretében nyertes pályázói részére regionális Információs Nap sorozatot szervez a szerződéskötés folyamata, a pályázati rendszer újításai, valamint a pénzügyi elszámolások részleteinek bemutatása céljából.

Az említett témakörökben a szakmai-gyakorlati információ átadás mellett jó tanácsokkal, a gyakori hibák kiküszöbölésével kívánunk hozzájárulni a nyertes pályázók sikeréhez, továbbá az Információs Nap keretében a résztvevőknek lehetősége nyílik az esetleges speciális kérdések feltevésére.

Az Információs Napok időpontja és helyszínei

2005. november 16                                Székesfehérvár

2005. november 18.                               Szeged

2005. november 21.                               Győr

2005. november 23.                               Debrecen

2005. november 25.                               Miskolc

2005. november 28.                               Pécs

A vállalkozások többsége egy-két fős mikrovállalkozás

Magyarországon is a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják az alkalmazottak 60 százalékát, és a nemzeti össztermék 40 százalékát állítják elő. A kutatók úgy látják, hogy még sincs igazán piacuk, nem tudják kinőni magukat. Az úgynevezett középréteghez tartozó vállalkozók támogatása pedig még várat magára. Sőt, a legutóbbi kormányfői elképzelés is csak a leszakadó és az elitréteget szeretné helyzetbe hozni.

Tavaly az iparban bejegyzett 89500 vállalkozásból 2100 volt középvállalkozás, vagyis olyan vállalkozás, ami 50-250 embert foglalkoztat. A vállalkozások többsége egy-két fős mikrovállalkozás, nemcsak az iparban, hanem a legtöbb gazdasági ágazatban is. A kis- és középvállalkozók együttesen azok, akik az alkalmazottak 60 százalékát foglalkoztatják. A bruttó hazai termék, a GDP negyven százalékát állítják elő, és az exportban pedig húsz százalékban vesznek részt.

Hogy milyen fizetést tudnak adni a dolgozóiknak, azt nehéz pontosan megmondani, általában hivatalosan minimálbért fizetnek, ami ilyen-olyan módokon még kiegészülhet. A Gazdasági Kutatóintézet Rt. kutatásvezetője, Némethné Pál Katalin szerint a középvállalkozások legnagyobb problémája, hogy nincs igazán piacuk, nem tudják kinőni magukat, ezt mutatják a számok is, szinte évről-évre ugyanannyi középvállalkozást tartanak nyilván.

 

Már dolgoznak a Széchenyi-kártya korszerűsítésén is

Beruházási hitelprogram indul

Várhatóan januártól indul a Széchenyi-kártyához kapcsolható kisvállalkozói beruházási hitelprogram. A maximum 50 millió forint kedvezményes kamatozású konstrukció startjával egy időben a forgóeszközkölcsönt nyújtó kártya plafonja is 25 millióra nőne.

Készül a Széchenyi-kártyához kapcsolható kisvállalkozói beruházási hitelprogram -tudtuk meg Pongorné Csákvári Mariannától, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkárától. A Magyar Fejlesztési Bank Rt. Sikeres Magyarországért vállalkozásfejlesztési hitelprogramja keretében induló konstrukcióban maximum 50 millió forint kölcsönt lehetne felvenni kedvezményes feltételekkel. Az új hitel lehetőséget ad arra, hogy a Széchenyi-kártyán keresztül elérhető forgóeszközforrásokat hozzá illő nagyságú, gyorsan elérhető beruházási hitellel egészítsék ki a vállalkozások. A beruházási hitel nemcsak a Széchenyi-kártyában részt vevő bankok számára érhető majd el, ez lehetőséget ad a versengő forgóeszköz-finanszírozási termékeket kifejlesztő hitelintézetek számára is komplexebb szolgáltatás kialakítására. A feltételrendszer lehetővé teszi a bankügynökök útján való elérhetőséget. A hitel kamatkondíciói megegyeznének a Sikeres Magyarországért program kedvezményes, Euribor plusz legfeljebb négyszázalékos szinttel.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy dolgoznak a kisvállalkozások egyik legnépszerűbb terméke, a Széchenyi-kártya korszerűsítésén is. A felvehető forgóeszközhitel tízmillió forintról 25 millióra emelése -mint erről lapunk is beszámolt -már eldőlt. Az elképzelések szerint ezt a lehetőséget azok vehetnék igénybe, akik már tízmillió forintig eredményesen használták a kártyát. Az állami támogatás sem szűnne meg, sőt tízmillióig változatlanul megmaradna a kamat- és a garanciadíj-támogatás, valamint az állami garancia is, igaz, ez utóbbi 10 és 25 millió forint között. A tervek között szerepel az is, hogy a Széchenyi-kártya-konstrukcióban részt vevő öt bank mellé továbbiakat vonnak be. A GKM reményei szerint a kisvállalkozások számára még vonzóbbá tett forgóeszköz-, és az új beruházásihitel-konstrukció januártól indulhat.

A piac kisebb szereplői aggódnak a 400 új tanácsadó felbukkanása miatt

Államosítják a pályázatírást?

Kis- és közepes pályázatíró és -tanácsadó vállalkozások sora attól tart, hogy a piac ˝államosítása˝ fenyeget azzal a 400 tanácsadóval, akikkel a regionális fejlesztési ügynökségeket erősíti meg a kormány.

Már jelenleg is legalább kétszer annyi az ilyen cég Magyarországon, mint amennyire szükség lenne, a piaci helyzet nem indokolja a bővítést -magyarázza az aggodalmakat Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke. Mint mondta, a szakma 60 kkv-ját tömörítő szervezet tagjainak 10 százaléka a megbízások hiánya miatt már így is felfüggesztette tevékenységét, és jövőre, mire ezek az új szakemberek munkába állnak, még rosszabb lesz a helyzet. Szerinte nem világos, mi lesz a feladatuk, nincs hivatalos megerősítés arra nézve, hogy a pályázatkezelés kritikus fázisaiban (befogadás, elbírálás, szerződéskötés, kifizetés) segítenének a gondok megoldásában.

Soha nem lesz olyan ügyfélbarát egy állami intézmény, mint egy tanácsadó cég -állítja Egerszegi Dorottya, az Equality Consulting EU Tanácsadó Iroda ügyvezetője. Szerinte is pang a piac, ám a 2007-2013-as időszakra előretekintve az igazán aggasztó az, hogy rossz híre lett a pályázati rendszernek. Ennek oka az, hogy a népszerű kiírásoknál drasztikusan csökkentették a támogatási arányt, a nyertes pályázókat senki nem készítette fel a projektvégrehajtás nehézségeire, közülük ma már sokan csalódottak, sőt többen csődbe is jutottak, mert katasztrofálisan csúsznak a kifizetések. De 2007-től nem is lesz szükség ennyi pályázatíró cégre, mert a pályázási lehetősek a megaprojektek irányába mozdulnak el.

Már jövőre nagy átrendeződés várható a pályázati piacon -jósolja Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda ügyvezető igazgatója. A szerencsevadászok biztos, hogy eltűnnek, mert kiderült számukra az, hogy itt nem lehet ˝kaszálni˝. Mivel 2006-ban alig lesz új kiírás, a 2800 kkv-szintű, 2-8 embert foglalkoztató vállalkozás egy része ugyancsak eltűnik a piacról. Más része viszont a regionális ügynökségekhez érkező ˝négyszázak˝ csapatát gazdagítja, s az évente 10-20 pályázatot írók mintegy 80 százaléka 2006 első felében felfüggeszti tevékenységét, és csak a második fél évben áll újra munkába, már 2007 pályázataira készülve.

Baráth Etele EU-miniszter szerint fontos és szükséges lépés a 400 fős létszámbővítés, hogy a régiók 2007-től alkalmassá váljanak az uniós források önálló felhasználására. Ráadásul ebben nincs semmi új és váratlan, hiszen már több mint egy éve lehet tudni erről a létszámfejlesztésről. A 400 új szakember egyike sem fog pályázatot írni -állítja a miniszter. A regionális fejlesztési ügynökségeken dolgozva ők bírálják el a pályázatokat, információ- és tudáshordozóként, projektgenerálóként tevékenykednek, akiknek nagy szerepük lehet abban, hogy egy-egy kistérségben milyen fejlesztések valósuljanak meg.

Panoráma 

Oktatási és ifjúsági programokat hagytak jóvá az EU-tagországok miniszterei    

 Az életen át tartó tanulást szolgáló, valamint az ifjúsági cselekvési programról a politikai megállapodás megszületett, ám azok költségvetése még nem végleges 

Jóváhagyták kedden az Európai Unió tagországaiból érkezett oktatásügyi miniszterek a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó oktatási és ifjúsági programot - jelentette be brüsszeli sajtótájékoztatóján Ruth Kelly brit oktatásügyi miniszter és Ján Figel európai biztos.

Az életen át tartó tanulást szolgáló, valamint az ifjúsági cselekvési programról a politikai megállapodás megszületett ugyan, ám azok költségvetése még nem végleges, mert a számok függnek a még tárgyalás alatt álló hétéves keretköltségvetéstől. Az életen át tartó tanulásra 13,6 milliárd, az ifjúsági programra 915 millió eurót tervez fordítani az EU a szóban forgó időszakban.

Az oktatási és szakképzési alprogramokat magában foglaló oktatási csomag a tervek szerint egységes oktatási programmá válik: az magában foglalja majd az iskolákat segítő Comenius, a felsőoktatásra szakosodott Erasmus, a szakképzést támogató Leonardo és a felnőttképzésben érintett Grundtvig programokat.

Intézkedéseket fogadtak el emellett a miniszterek az európai szaktudás mozgósítására, illetve a képzettségnek és a szakértelemnek az uniós versenyképességi javulás szolgálatába állítására. Abban is egyetértettek: külön lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az EU működése és célja a fiatalabb nemzedékek számára is érthető, befogadható legyen.

 

Magyarország és Lengyelország a két utolsó helyen

Az új tagországok közül a két legnagyobb gazdaság, a lengyel és a magyar vezetheti be legkésőbb az eurót - derül ki a Reuters felméréséből. A Hirado.hu-n ismertetett elemzői konszenzus szerint Magyarország és Lengyelország 2012 előtt nem tud belépni az eurózónába, de volt olyan szakértő is, aki 2015-öt prognosztizált. A legutóbbi ilyen jellegű felmérés során, még augusztusban, 2010-es csatlakozást valószínűsítettek az elemzők, de az októberi poll már 2013-at mutatott. Az új tagországok közül Szlovénia, Észtország és Litvánia már 2007-ben bevezetheti a közös pénzt, a visegrádi országok közül pedig Szlovákia léphet elsőként a monetáris unióba. (Hirado.hu)

Hogyan sokszorozhatja meg weboldala látogatottságát?

A látogatottságelemzés gyakorlati haszna leginkább két területre bontható le: Segítségével megállapíthatja, hogy a látogatottságnövelésre fordított energia mely része térül meg a leginkább (kb. 20%), hogy aztán a kárba vesző energiákat (80%) átcsoportosíthassa profitábilisabb területekre.

Illetve az adatok elemzésével optimalizálhatja weboldalának folyamatait, hogy a weboldalra érkező látogatók minél nagyobb hányada jusson el az Ön által célként kitűzött cselekvéshez.

Cikkünkben az első területre fogunk koncentrálni. Az itt leírt módszerek folyamatos alkalmazásával akár ötszörösére is növelheti weboldala látogatottságát, anélkül, hogy akárcsak egyetlen forinttal is többet költene hirdetésre, vagy egyetlen perccel is több időt töltene weboldala népszerűsítésével, mint azt jelenleg teszi!

Csak, hogy tudjuk pontosan miről is van szó, elsőként lássuk, mik azok a látogatottságnövelési technikák, amelyekkel egy éppen elkészült weboldal látogatottságát azonnal el lehet indítani, ráadásul szinte ingyen. (Az itt leírt módszerek közvetlen költsége nulla, azonban lehet, hogy Önnek jobban megéri, ha alkalmaz ezekre a feladatokra valakit, akinek a munkaidejét természetesen meg kell majd fizetnie!)

1. Apróhirdetések

Több tucat ingyenes apróhirdetési fórum sok száz rovatában elhelyezett hirdetésekkel nem lehet megváltani a világot, de azonnali látogatottságot hoznak az oldalra. Ha megtalálja az Ön kínálatának megfelelő apróhirdetési oldalak megfelelő rovatait, napi 5-50 látogatóra számíthat. A módszer hátránya, hogy viszonylag hamar elérhető az a határ, amelynél több látogatót egyszerűen nem hoz. További hátrány, hogy amint abbahagyja, abbamarad a látogatók áramlása is. Újabb előny azonban a gyors átfutás - ma feladja a hirdetéseket, és holnap jönnek a látogatók-, illetve, hogy lehetőséget ad értékesítési szövegeinek azonnali tesztelésére is.

2. Keresőoptimalizálás

A keresőkben való jó helyezésekhez többre van szükség, mint pusztán az oldalak regisztrálására. A keresőoptimalizálás során, még a regisztrációk előtt az optimalizálni kívánt oldal látható és nem látható tartalma oly módon kerül átalakításra, hogy azt a keresők egy adott témában minél inkább relevánsnak találják. Az így egy-egy kulcsszóra, kifejezésre optimalizált oldalak az adott témában igen jó helyen szerepelhetnek, és ennek megfelelően akár sok látogatót is hozhatnak. A módszer előnye, hogy a magyarországi piacon kevés utómunkával is még viszonylag stabil forgalmat hoz az oldalra. Hátránya, hogy felső határa a keresések száma - mely kis hazánkban csak kevés esetben jelent akkora számot, amely önmagában képes lenne eltartani egy vállalkozást. Angol nyelvterületű piaccal rendelkező vállalkozás esetén jóval nagyobb forgalmat lehet a módszerrel elérni, azonban ennek megfelelően nagyobb erőfeszítést is igényel, valamint rendszeres karbantartásra is szükség van.

3. Linkmarketing

A három itt leírt módszer közül a leglassabban beinduló módszer: 1-2 hónapot is igénybe vehet, amíg elkezd számottevő látogatottságot hozni, viszont ezzel lehet elérni a legnagyobb látogatószámot. Itt arról van szó, hogy hogyan éri el, hogy a lehető legtöbb lehetséges vevője találja meg az Ön weboldalát egyéb weboldalakon elhelyezett linkeken keresztül. Az ok, amiért az Ön oldalára mutató linkeket elhelyezik az oldaltulajdonosok, sokféle lehet. Lehet egyszerű linkcsere, lehet, hogy az Ön szakmailag értékes cikkét publikálják, lehet, hogy jutalékot fizet partnereinek az átkattintó látogatók vásárlásai után (affiliate marketing) és lehet, hogy hirdetési díjat fog fizetni reklámjainak megjelenése, vagy az átkattintó látogatók után.

Egy dolog közös a három módszerben. Minden kifizetett forintjából 80% ablakon kidobott pénzt, és minden látogatottságnövelésre fordított idejének 80%-a elfecsérelt idő. A fő probléma az, hogy nem lehet tudni, hogy melyik az a 80%. Mit lehet tenni?

Megmérni. Ez azonban nagy odafigyelést és következetességet kíván! Ezért van az is, hogy a legtöbb induló online vállalkozás, amely mögött nem áll jelentős tőke offline ˝gazdájától˝, igen hamar fel is adja a próbálkozást. Pedig van megoldás. Akár ötszörösére is növelheti hatékonyságát egy egészen egyszerű szemléletmód alkalmazásával, ez pedig a következő:

A befektetett erőfeszítések - akár pénzre, akár időre gondolunk - 80%-a mindenképpen kárba vész! Tegye a következőket:

ˇ         Mérje meg, hogy melyik az a 20%, ami megfelelően hasznosult,

ˇ         a maradék 80%-ot dobja ki az ablakon, majd

ˇ         a felszabaduló energia egyik felét fordítsa a már biztosan működő 20%-ra és

ˇ         a másik felét fordítsa új módszerek felkutatására.

A módszer alapja mindhárom fent említett látogatottságnövelő technikánál ugyanaz: teremtse meg azokat a technikai feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy erőfeszítéseinek eredménye mérhető legyen, majd mérjen, teszteljen, módosítson, és kezdje ezt elölről.

Gyakorlati módszerek az Apróhirdetések eredményességének növeléséhez:

(Ez a módszer magában hordozza azt a technikát, ahogyan a linkmarketing eredményességét is maximálni lehet.)

Az Ön célja az apróhirdetések során az kell legyen, hogy megtalálja az Ön kínálatának leginkább megfelelő (1) apróhirdetési oldalt, (2) rovatot (3) hirdetési szöveget és ezen belül címet és a szöveget magát. Megfelelő alatt azt értjük, hogy ahonnan a legtöbb lehetséges vevő kattint át az Ön oldalára.

Ehhez kövesse a következő sorrendet:

ˇ         Készítse el először hirdetését.

ˇ         Adja föl hirdetését: Pár nap múlva nézze meg a WebMonitor szoftver Hivatkozások menüpontjában, hogy az elmúlt napokban milyen külső linkekről érkeztek látogatók! Innen fogja tudni, hogy melyik apróhirdetési oldalon érdemes hirdetni.

ˇ         És itt jön a lényeg: Ha több hirdetést is használ egyszerre, vagy több rovatban is hirdet, akkor készítsen mindegyikhez külön fogadóoldalt (melyen az adott rovatból az adott hirdetésre átkattintó látogatónak bemutatja kínálatát). Erre azért van szüksége, hogy meg tudja mondani, hogy melyik hirdetését melyik rovatban érdemes elhelyezni. A WebMonitor meg fogja mondani Önnek, hogy melyik oldalára melyik hirdetési oldalról jöttek, de ha nem használ rovatonként külön fogadóoldalt, csak bizonyos hirdetési oldalak esetében fog kiderülni, hogy azon belül melyik rovatból jött az illető. Kezdje el alkalmazni a módszert, a gyakorlatban jóval egyszerűbb, mint amilyennek látszik!

ˇ         Ismételje meg a hirdetések feladását és a mérések eredményességének vizsgálatát néhány naponta, amíg kellő bizonyossággal ki nem derül, hogy hol érdemes hirdetnie!

ˇ         Ne feledje a tesztelés örök érvényű szabályát: egyszerre csak egy dolgon változtasson!

Gyakorlati módszerek a Keresőoptimalizálás eredményességének növeléséhez

A keresőoptimalizálás során kézenfekvő, hogy Önnek az lesz a célja, hogy minél jobb helyezést érjen el a különböző keresőkben történő kereséseknél. Ami azonban nem mindenkinek jut az eszébe, hogy egy rossz kulcsszóra jó helyezést elérni ugyanolyan haszontalan dolog, mint egy jó kulcsszóra rossz helyezést elérni.

Mit jelent a jó kulcsszó?

Három dolgot. Egyrészt, hogy mennyire kapcsolódik az Ön kínálatához, másrészt hogy hányan keresnek az adott kulcsszóval, harmadrészt pedig, hogy mekkora a konkurencia, azaz hány olyan oldal van, ami az adott kulcsszóra optimalizálva van.

Önnek természetesen érdemes azonnal optimalizálnia egy-egy oldalát azokra a kulcsszavakra, amelyeket biztosan keresnek a téma iránt érdeklődők. Van azonban egy csomó olyan kulcsszó, amelyek kevésbé nyilvánvalóak, ezért kicsi a konkurencia, de sok látogató keresi őket.

Egy kitűnő, és egyben egyszerű technika a kevésbé nyilvánvaló, de gyakran keresett kulcsszavak megtalálására:

Általában fontos, hogy egy oldal maximum 1-2 keresőszóra, kifejezésre legyen optimalizálva. Ezen technika alkalmazása során, ezt az elvet most figyelmen kívül fogjuk hagyni. Találja ki azt a legfontosabb 30-50 kulcsszót, amire a legvalószínűbb, hogy kínálatával kapcsolatban keresnek az emberek. Optimalizálja valamely oldalát ezekre a kulcsszavakra, regisztrálja ezt az oldalt a kiszemelt kereső(k)be, majd figyelje az eredményeket.

A WebMonitor szoftver Hivatkozások/Keresőszavak menüpontjában nézze meg, hogy milyen keresőszavakra érkeztek átkattintások. Ezek után nézze meg, hogy az egyes keresőszavakra hányadikként jelenik meg az oldala az adott keresőben. Mindegyik keresőszóra ismételje meg a műveletet, amelyikre érkeztek átkattintások.

A teendő ezek után a következő: azzal a kulcsszóval érdemes a későbbiekben foglalkoznia, amelyikre több találat érkezett vagy ugyanannyi találat érkezett, de hátrébb jelent meg a keresőben. (Mivel ha egy kulcsszóra hátrébb jelent meg a keresőben, és mégis ugyanannyi találatot hozott, akkor valószínűleg (1) többen keresnek rá és (2) az Ön előtt álló találatokkal többen nem voltak elégedettek, ezért tovább nézegettek, és így találták meg Ön kínálatát. Ha ezek után jobb helyezést ér el az Ön oldala, akkor még több találatot fog hozni!)

Fontos: Azokat a kulcsszavakat, amelyek Ön számára egyértelműen fontos és nyilvánvaló keresőszavak, ne tesztelje ezzel a módszerrel, hanem azonnal készítsen rájuk KÜLÖN (kulcsszavanként) optimalizált oldalt. Ezzel a módszerrel Ön azokat a kulcsszavakat fogja megtalálni, amelyekre kicsi a konkurencia (kevés oldal van optimalizálva), de sok látogató keresi őket.

A cikkben említett WebMonitor szoftver részletes paramétereit a www.marketingszoftverek.hu weboldalon megtekintheti.

A témában további információkat talál a www.internet-marketing.hu weboldalon.

 

 

Népszerű a közös pályázat

 

A vártnál több pályázat érkezett be a határ menti együttműködési programok elmúlt hónapokban megjelent kiírásaira. Az Interreg közösségi kezdeményezések az uniós csatlakozás után váltották fel a korábbi PHARE-programokat.

 

Magyarország 2004-2006 között az Interreg III/A-programokban való részvételre öszszesen 17 milliárd forintot kaphat uniós forrásokból, s ezt hazai társfinanszírozás is kiegészíti. Ez a kezdeményezés döntően a határon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztését célozza, egyebek mellett a kkv-k együttműködését, valamint közös gazdaságfejlesztési, közlekedési, infrastrukturális és képzési projektek megvalósítását. Minden kiírás alapvető feltétele, hogy legalább egy szomszédos országbeli partnert be kell vonni a tervezett projekt megvalósításába - írja a Világgazdaság.

 

Elsőként a Szlovénia-Magyarország-Horvátország szomszédsági programot hirdették meg tavaly decemberben. Két európai uniós pénzügyi alap finanszírozza: Szlovéniában és Magyarországon az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Horvátországban a CARDS (közösségi támogatás az újjáépítéshez, fejlesztéshez és stabilizációhoz). A Magyarország által felhasználható támogatási keret összege 3,26 milliárd forint. A 2005. március 1-jei határidőig magyar oldalról 109 pályázat érkezett. Az értékelés alapján 41 pályázat juthatott összesen 1,88 milliárd forintos támogatáshoz.

 

Az Ausztria-Magyarország közösségi kezdeményezési programot ez év januárjában indították, a támogatás hazai keretösszege közel 2,65 milliárd forint. Az első körben 24, a másodikban pedig 54 pályázat érkezett. Az első kör 18 nyertesével a támogatási szerződéseket várhatóan október végén kötik meg.

 

A Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró együttműködési program keretében a hazai pályázók számára összesen 7,05 milliárd forint áll rendelkezésre. A finanszírozást a magyar oldalon az Interreg, a román oldalon a PHARE, Szerbiában és Montenegróban a CARDS program biztosítja. Az ez év februárjában meghirdetett első pályázati felhívás támogatási kerete 4,33 négymilliárd forint volt. A 2005. május 20-i beadási határidőig 402 pályázat érkezett be.

 

A Magyarország-Szlovákia-Ukrajna szomszédsági programra összesen 4,2 milliárd forint támogatás használható fel. Magyarországon és Szlovákiában a finanszírozás az ERFA-ból és nemzeti társfinanszírozásból, Ukrajnában a TACIS-programból történik. Az első pályázati kiírás március elején jelent meg 2,1 milliárd forint támogatási kerettel. A június 10-ig benyújtott 314 pályázatból 48 nyertessel köthető meg a szerződés - számolt be a Világgazdaság.

 

 

 

 

A szakmai szervezetek szeretnék a Széchenyi-kártya konstrukcióját beruházási hitelcélokra is kibővíttetni

Fokozatosan megszűnik a kamattámogatás

 

A gazdasági tárca a Széchenyi-kártya kamattámogatásának megszüntetését tervezi. Ez kétmilliárdot meghaladó állami megtakarítást jelentene. Szeretnék azonban, hogy ezt a vállalkozások ne érezzék meg, a kompenzálást a konstrukcióban részt vevő bankoktól remélik. Szakmai körökben a program bővítését sürgetik.

 

A Széchenyi-kártya kamattámogatása lassan eltűnik: a 2002. évi induláskori öt százalékpontról előbb három, az idén pedig kettőre csökkent. Mértéke a vonatkozó kormányhatározat szerint jövőre sem változna, de 2007-től megszűnik - értesült lapunk.

 

Vizsgálják, hogy a program eredményeinek és a makrogazdaságban bekövetkezett változásoknak következtében a konstrukció feltételrendszerének milyen módosítására van szükség - mondták a gazdasági tárcánál a kamattámogatás estleges korábbi megszüntetését firtató kérdésünkre. Más forrásból úgy tudjuk, hogy a tárca a kamattámogatást mielőbb meg szeretné szüntetni. El szeretnék azonban érni, hogy ezzel azonos mértékben csökkentsék a konstrukcióban részt vevő pénzintézetek a nekik biztosított fix kamatfelárat, hogy a vállalkozások ne érezzék meg az állami támogatás csökkenését. Erről - információink szerint - már tárgyalnak is a bankokkal.

 

A szaktárca a Széchenyi-kártyát banki hitelterméknek tartja, amelyhez az állam előre rögzített időtartamú támogatást biztosít. Mivel a támogatás a konstrukció elterjesztését célozza, a gazdaságos sorozatnagyság elérése, illetve a kockázatok bemérése után fokozatosan szűnik meg.

 

A hitelhez nyújtott jelenlegi 50 százalékos garanciadíj-támogatás szintén 2006 végén szűnne meg. A konstrukcióban a Hitelgarancia Rt. a tartozás 73 százalékára vállal készfizető kezességet, a garanciadíj 1,8 százalék. A Széchenyi-kártyához a kis- és középvállalkozói célelőirányzatból (kkc) nyújtott összes állami támogatás (kamat- és garanciadíj-támogatás együttesen) 2003-ban 800 millió, tavaly 2,256 milliárd, az idén 1,758 milliárd forint (ebből 445 millió a 2006. év terhére), jövőre 2,026 milliárdot terveztek. Ugyanakkor a kkc-ra a 2006. évi költségvetés tervezetében 3,731 milliárd forintot irányoztak elő, az ez évi büdzsében pedig 3,210 milliárdot. A GKM adatai szerint 2002 óta több mint 42 ezer kártyát adtak át, a megítélt hitelkeretek összege 177 milliárd forint.

 

A Széchenyi-kártya jól működik, kár hozzányúlni - mondta lapunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Népszerűségét bizonyítja, hogy havi 2500-zal, azaz napi százzal nő az ügyfelek száma. A bukás is határértéken belüli. Makrogazdasági szinten fillérekből működik, de a program eredményeként a többszöröse jön be. Mindezek figyelembevételével minél előbb meg kellene indítani a beruházási hitelkonstrukciót - véli az MKIK elnöke.

 

A VOSZ tapasztalatai szerint - mondja Károlyi Miklós főtitkár - alacsony kamatszint és infláció esetén a vállalkozók már nem a kamattámogatást tartják a legfontosabbnak a Széchenyi-kártyánál. Felmérésükben a konstrukció előnyeként elsőként a garanciát, másodikként a gyorsaságot jelölték, a kamattámogatás pedig csak a harmadik helyen szerepelt. A VOSZ főtitkára szerint minél előbb fel kellene emelni a Széchenyi-kártya jelenlegi tízmillió forintos hitellimitjét, méghozzá úgy, hogy annak egy részét beruházáshoz lehessen felhasználni.

 

A cégeknek nem kell az áfa

 

Nem hozta lázba a magyarországi cégeket, hogy az Európai Bíróság döntése szerint az uniós joggal ellenkezik az áfaarányosítás gyakorlata. Több, százmilliós támogatásban részesült vállalatnál nem is tudtak arról, hogy bírósági úton megpróbálhatnák megkapni az eddig le nem vonható áfát. Más helyeken még csak vizsgálják ennek lehetőségét.

 

˝Mi is szeretnénk, ha ezt a pénzt visszakaphatnánk, de úgy tudom, a cég még nem vizsgálta az ezzel kapcsolatos lehetőségeket; de talán a jogászokkal kellene először egyeztetni, mert úgy tudjuk, ennek az ügynek a magyarországi jogérvénye vitatott˝ - fogalmaztak egy Heves megyei, százmilliós nagyságrendű állami támogatásban részesült könnyűfémöntödei cég pénzügyi osztályán az áfaarányosítással kapcsolatos európai bírósági döntés nyomán bekövetkezett helyzetre. Ez a vállalat volt a legfelkészültebb, hiszen a legtöbb helyen nem is hallottak a bírósági ítéletről, és arról, hogy ezáltal akár tízmilliókat szerezhetnének vissza a befizetett áfából.

 

A könyvelők sem tudnak róla

 

Az Európai Bíróság október elején döntött arról, hogy uniós jogot sért az áfaarányosításról szóló spanyolországi jogszabály. Ez - adószakértők szerint a magyarországival szinte teljesen megegyezően - azt mondja ki, hogy az a vállalkozás, amely akár állami, akár önkormányzati, akár uniós támogatásban részesült, nem jogosult az egyébként levonható áfa teljes összegének visszaigénylésére. A le nem vonható áfa aránya megegyezik az állami támogatás összbevételekhez viszonyított arányával, ezért is nevezték az ügyet áfaarányosítási ügynek.

 

A bíróság kimondta azt is, hogy az EU áfalevonási szabályozása˝világos és egyértelmű˝, azt nem lehetett félreérteni, ezért az áfaarányosítási szabályokat visszamenőleges hatállyal szüntette meg. A magyar vállalkozások számára ez azt jelenti, hogy a 2004, május elseje óta kapott támogatások után járó, eddig le nem vonható áfára is jogosultak. Ez azonban nem jár nekik automatikusan, pert kell indítaniuk a magyar állam - pontosabban az államot képviselő adóhivatal - ellen, és a magyarországi bíróság ítélet után kaphatják vissza a pénzt.

 

A pert ráadásul célszerű mihamarabb elindítani, ugyanis a parlament előtt lévő adótörvénycsomag - amelyet várhatóan november elején fogad el az országgyűlés - egyik rendelkezése szerint az áfaarányosítás január elsejétől megszűnik. Ha ezt követően akarnak pert indítani a korábbi időszakban le nem vonható áfáért, annak az eljárásnak a sikere már igencsak kérdéses - állítják adójogi szakértők.

 

Ennek ellenére úgy tűnik, a vállalatok nehezen ébrednek. Több mint egytucatnyi, legalább százmillió forintos állami támogatásban részesült vállalkozást kerestünk meg, ám a legtöbb helyen nem is hallottak arról, hogy perelhetnének a nekik járó tízmilliókért. Volt olyan cég, amely külön könyvelőirodát bízott be a számviteli feladatokkal, és még ebben az irodában is munkatársunktól szereztek tudomást a bírósági döntésről, és az így megnyíló lehetőségről.

 

Partnert keresnek

 

A legelszántabbnak egy Pest megyei vegyipari vállakozásnál tűntek. A cégvezető elmondta˝egyértelmű, hogy meg akarjuk kapni azt, ami nekünk jár˝, ugyanakkor óvatosak, több szempontból is. Nemcsak azért, mert félnek attól, hogy az adóhivatal egy perindítás után rájuk száll, és nem is csak azért, mert most is van benyújtott pályázatuk, és esetleg elbukhatnak, ha beperelik az államot. Az is a szemük előtt lebeg, hogy a per valószínűleg precedensértékű lesz, vagyis ha nyernek, akkor a többiek is megkaphatják az eddig le nem vonható áfát.

 

˝Nálunk csak néhány millió forintról van szó, nem szeretnénk ezért egyedül vállalni az összes perköltséget és egyéb terheket. De ha sikerül néhány partnert találnunk, és összefogva tudnánk pert indítani, azt mindenképpen meglépjük˝ - mondta ennek a gödöllői cégnek a vezetője.

 

Partnert viszont, eddigi tapasztalataink alapján, nem lesz könnyű találniuk. A legtöbb cégnél meglehetősen közönyösen fogadták a tízmilliós jó hírt. Noha szinte mindenki bosszankodik a túlságosan nagy adóterheken, és azon, hogy az áfaarányosításos szabály miatt az állami támogatás egy része visszakerül a költségvetésbe, eddig senki nem tett semmit.˝A pénzügyi osztályunk szerint nekünk ezzel nincs tennivalónk˝ - mondta az online foglalási és fizetési rendszer bevezetése és professzionális call-center kialakítására 110 millió forintos GVOP-támogatást kapott Neckermann Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Békefi Veronika.

 

'Vannak internetes újságok, tényleg?'

 

Hasonlóan reagáltak a kecskeméti székhelyű Bertrans Rt.-nél is:˝úgy tudjuk nem érint minket a dolog, de majd utánanézünk, és visszahívjuk, ha mégis˝ - nem hívtak. A több forrásból milliárdos támogatásban részesült Electroluxnál kétszer is elkérték a kérdéseinket, ám választ egyszer sem adtak. Két hét alatt sem sikerült elérnünk az illetékes gazdasági vezetőt a Nokia-beszállító Perlos Precíziós Műanyagipari Kft.-nél és az amerikai tulajdonban lévő Guardian Hungary Rt.-nél.

 

A kissé rejtélyes, miskolci székhelyű, PR Telecomnál sem jártunk sikerrel, de legalább jól szórakoztunk. A˝szélessávú internethálózat˝ tíz településen történő kiépítésére 165 millió forintos támogatást kapott cég igazgatósági titkárságán már az komoly hírértékkel szolgált, hogy egy online újságtól keressük;˝az Index.hu-tól˝;˝miért ponthu?˝;˝mert internetes újságok vagyunk˝;˝vannak internetes újságok, tényleg?˝ - így hangzott a párbeszéd.

 

Ezek után nem lepődtünk meg, hogy innen sem hívtak vissza, viszont arra gondoltunk, hogy talán nem egy ilyen cég támogatására kellene költenie az államnak a súlyos adóforintjainkból nem is keveset. És még az is eszünkbe jutott, hogy nem értjük a vállalkozókat: sírnak az adóterhek miatt, közben viszont semmit nem tesznek azért, hogy csökkentsék ezeket a terheket. Olyan céget ugyanis nem sikerült találnunk, amely már bírsághoz fordult volna, holott az európai bírósági döntés óta három hét telt el.

 

 

Mélypont után optimizmus a tréningpiacon  

 

Az utóbbi éveket megszenvedték nemcsak a hazai, hanem az európai tréningcégek is. A 2004-es mélypont után az idei évben újra erőre kapott a piac, ami többek között az uniós forrásoknak köszönhető.

 

A magyar tréningeztetők közül nem sokan emlegetik majd szívesen a tavalyi esztendőt, a legnagyobb nyolc tréningcégből kettőnek nőtt, kettőnek stagnált, négynek pedig csökkent a forgalma annak ellenére, hogy a vezető cégek szinte kivétel nélkül növekedést prognosztizáltak a 2004-es év elején - derült ki az Európai Humánerőforrás Fejlesztésért Alapítvány Közép-Európa tréningpiacát elemző tanulmányából. A 2000 óta tartó trend, a vállalati tréningköltések stagnálása gyenge évhez vezetett a közép-európai régió több országában is. A budapesti Cégbíróság adatai szerint itthon 2004-ben a stabil piacvezető, és egyúttal a régió továbbra is legnagyobb képzési vállalkozása, a Develor Tanácsadó Rt.-nek és a hazai ötödik Cegos Kft.-nek sikerült növekednie. 

 

Az ínséges idők után azonban újra optimistább lehet a piac. A tanulmány szerint 2005 egyértelműen az eddigi trend megfordulását mutatja, várhatóan a cégek zöme sikeres évet fog zárni feltehetően több mint 7 milliárd forintos árbevétellel. A legnagyobb hazai tréningcégek is elégedetten tekintenek az elmúlt évre, és optimisták a jövővel kapcsolatban is.

 

2004, a mélypont

 

A már tavalyra várt fellendülés elmaradásának okát két tényezőre vezetik vissza az elemzők: egyrészt a korábbi évek recessziójából kilábalni látszó megrendelő cégek a pozitív tendencia kezdetével a korábban elveszített eredményeiket - vagy legalábbis annak egy részét - kívánták megtermelni 2004-ben, továbbra sem költve, többek között tréningekre sem.

 

Másrészt az európai uniós csatlakozás májusi dátuma sok döntéshozót a kivárásra ösztönzött. A vezetők várták, hogy milyen közvetlen következményeket hoz a csatlakozás , aztán felismerve azt, hogy az élet az unión belül is megy tovább, a nyár elején belekezdtek a képzésekbe. A tréningszolgáltatás esetében azonban az elmaradt hónapokat nem lehetett gyorsított ütemben behozni, a képzést szolgáltató cégek hiába dolgoztak talán az eddigieknél is többet és keményebben az ügyfelek és megbízások megszerzésén, az eredményeken ez nemigen látszott meg.˝Talán még sosem dolgoztunk ilyen sokat a termékfejlesztésben, új innovatív megoldások piacra juttatásában, mint 2004-ben. Mindezt igyekeztünk egy nagyon határozott értékesítési stratégiával megtámogatni. Az elvégzett munka eredménye azonban leginkább 2005-ben hozta meg a gyümölcsét˝ - mondta Pozvai Zsolt, a Develor Tanácsadó Rt. vezérigazgatója.

 

Idén megfordult a trend

 

A tréningcégek ráfordításai idén valóban megtérülnek: 2005 egyértelműen az eddigi kedvezőtlen trend megfordulását mutatja. A vállalatok által tréningekre költött összegek legalább 10 százalékkal haladják meg az előző évit, ezzel a piac biztosan meghaladja a 7 milliárdos összeget. Ennek köszönhetően a nagyobb tréningcégek idén növelték előző évi forgalmukat, és a kisebbek jelentős részének sem lehet oka panaszra.

 

A trendfordulónak több okra vezetik vissza. 2005-re szinte minden vállalat megtalálta a módját annak, hogy munkatársai képzésére a szakképzési hozzájárulás egy részét használja fel tréningek igénybevételére is.˝Idén szinte minden ügyfelünk már a Szakképzési Alapból számolja el a tréningek költségeit teljes egészében vagy részben˝ - mondta el a FigyelőNetnek Kosztolányi István, a Concordia Vezetés- és Szervezetfejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója.

 

A Szakképzési Alap lehetősége mellett az uniós források is hozzájárultak a pozitív folyamatok elindulásához: 2004-ben a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 130 sikeres pályázattal vette ki a részét a képzésekből.˝Egyre több nagyobb ügyfelünk kéri, hogy segítsünk a képzési terv összeállításában és a pályázat megírásában˝ - mondta a Concordia ügyvezetője. A lassú adminisztráció miatt azonban a nyertes pályázók elenyésző része tudta ezt már tavaly lebonyolítani, nagy részük csak idén kezdheti el a támogatási összegek lehívását, és ezek egy jelentős része a tréningpiac szereplőihez kerül. A 2005-ös év a HEFOP újabb köreként viszont az eddigieknél nagyságrendekkel nagyobb támogatási összegeket jelent, a végrehajtás nagy része azonban áthúzódik 2006-2007-re. Ez akár többmilliárdos többletkeretet is jelent a cégeknek. Természetesen nem nő ennyivel a piac, mert a támogatási összegek elnyerésével a meglévő tréningcélú büdzséket vagy azok egy részét inkább más célokra fordítják a vállalatok.

 

2006-ra is jó évet várnak

 

˝2006 vonatkozásában továbbra is a jelenlegi pozitív trend folytatását várjuk, növekvő tréningigényekkel˝ - véli a Develor ügyvezetője, aki szerint a fejlődés nemcsak a számokban mérhető, hanem az ügyfelek elvárásaiban is. Egyértelműen előtérbe kerülnek a magasabb szakmai elvárások, eredménykövetelmények és a mérhetőség. A labda most a tréningcégek térfelén pattog, meg tudnak-e felelni a megnövekedett elvárásoknak, és át tudnak-e lépni egy sokkal eredményorientáltabb működési területre - fogalmazta meg a jövő év kihívásait Pozvai Zsolt.

 

A Concordia tanácsadó cég is optimistán tekint a következő évre. A potenciális rendelésállomány nagyobb, mint amit tavaly ilyenkor magukénak tudhattak. További optimizmusra ad okot, hogy potenciális ügyfeleik száma is megnőtt.

 

Magyar cég a regionális toplista élén 

 

A magyar Develor Tanácsadó Rt. vezeti már évek óta a közép-kelet-európai tréningcégek árbevételük alapján összeállított listáját, annak ellenére, hogy a lengyel piac jóval nagyobb a magyarnál. A cég a tavalyi 10 százalékos forgalomnövekedéssel 645 millió forintos árbevételt könyvelhetett el. Ez több mint 250 ezer euróval haladja meg a régió második legnagyobb cégének bevételét. A listán a nagy cseh cégek a lengyelek elé kerültek. A lengyel vezető tréningcégek vesztettek forgalmukból, így hátrébb szorultak, a legnagyobb, a Specialist & Friends regionálisan csak az ötödik lett ezúttal 2 millió eurót sem elérő forgalmával. Különös színfoltja a listának a tizedik helyen egyáltalán nem szerénykedő, a kis szlovén piacon szép sikereket elérő Mercuri 1 millió eurót jelentősen meghaladó éves forgalmával. Ennél csupán néhány tízezer euróval kevesebbet gyűjtött be 2004-ben a horvát testvércége. Magyar cégek a Develoron kívül továbbra sem találhatóak a toplistán, árbevételük alapján a 15. hely környékére kerülhetnének. 

 

 

Jön a számlakitöltő program

 

Két további újítás bevezetésével kívánják egyszerűsíteni a gvop-támogatások megpályázását - jelentette be egy tegnapi konferencián Egyed Géza, a gazdasági minisztérium helyettes államtitkára. Ezek segítségével is mérsékelni kívánják a gazdasági és versenyképességi operatív program sokat kritizált pályáztatási rendszerének merevségét és lassúságát.

 

Az egyik az elektronikus számlakitöltő rendszer. Ezzel online ellenőrizhető, hogy egy benyújtandó elszámolás megfelel-e minden formai követelménynek. Így kiesik egy olyan hibaforrás, amely nagyon sok pályázati eljárást megakaszt. A másik - szintén informatikai - fejlesztés az elektronikus program-előrehaladási jelentés, amely számottevően felgyorsíthatja a kifizetéseket.

 

Két másik, már a gyakorlatba átültetett változtatás még inkább ügyfélbaráttá kívánja tenni a programot. Így a gvop átutalási rendszere - az egészen a közelmúltig élő gyakorlattal szemben - már teljesen elektronikus. Ezenfelül az esetleges köztartozásokat már az Egységes monitoring információs rendszer központi adatkezelő ellenőrzi elektronikus úton az egyéb állami szerveknél, így a pályázónak nem kell az igazolások beszerzésével bajlódnia. Egyed a fentieknél alapvetőbb átalakításokat is ígért 2006-tól. (VG)

 

 

Nem ütközik EU-előírásba az áfaarányosítás  

 

Biztos, hogy lesznek cégek, amelyek önellenőrzés keretében visszakérik az áfaarányosítási szabályok miatt korábban le nem vont áfát - mondták a Népszabadságnak adótanácsadók.

 

Jövőre eltörölhetik az áfaarányosítást 

 

Információk szerint egyes vállalkozások már most sem alkalmazzák áfabevallásukban az arányosítási szabályokat. Az adóhatóság szerint az évközi esetleges áfavisszakérés külön számítógépes program nélkül jelenleg is kontrollálható.

 

A pénzügyi tárca szerint nem ütközik az EU előírásaiba a jelenlegi szabályozás: e szerint nem lehet visszaigényelni azon termék vagy szolgáltatás áfáját, amelyet állami támogatásból vásároltak meg. A gyakorlatban ez arányosítást jelent: arányosan annyi áfát lehet visszaigényelni az egyébként elszámoltból, amennyi a cégnek a saját piaci bevétele az állami támogatáshoz képest. Néhány hete az unió a spanyol kormányt marasztalta el egy hasonló ügyben.

 

Csobánczy Péter, a Pénzügyminisztérium főcsoportfőnöke a PricewaterhouseCoopers keddi konferenciáján arra hivatkozott, hogy az uniós szabályok szerint minden csatlakozó ország fenntarthatja a korábbi áfalevonási korlátozásokat. A vitatott szabályozás pedig a csatlakozás előtt, 2004 januárjában lépett életbe. Mindezek ellenére jövő januártól megszűnne ez a rendelkezés. Elkán László, a PricewaterhouseCoopers igazgatója szerint azonban a hivatkozott cikkely más típusú levonási korlátozásokra vonatkozik.

 

Jövőre indul az elektronikus járulékbevallás 

 

Jövőre a munkáltatóknak elektronikus formában kell összesítést küldeniük az APEH-nek az alkalmazottaik után befizetett járulékokról. Az e-szolgáltatásoknál legnehezebb feladat nem a technikai és jogszabályi háttér megteremtése, hanem az emberek hozzáállásának megváltoztatása - mondta Baja Ferenc politikai államtitkár hétfőn, a mobil technológia és az e-közigazgatás kapcsolatáról szóló konferencián. 

A kormány tervei szerint jövőre a munkáltatóknak elektronikusan kell bevallaniuk az APEH-nek a dolgozóik után fizetett közterheket - mondta el Baja Ferenc, az elektronikus kormányzati szolgáltatásokért felelős kormánymegbízott hétfőn a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett konferencián, ahol a mobil technológiák és az elektronikus közigazgatási szolgáltatások kapcsolatáról volt szó. 

 

A hivataloknak novembertől kötelező az e-ügyintézés 

 

Az elektronikus ügyintézést a november 1-jén hatályba lépő Ket. (közigazgatási eljárásról szóló törvény) és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek teszik lehetővé. Az e-ügyintézés az állampolgárok számára csak lehetőség, aki akarja, természetesen a hagyományos formában is intézheti hivatalos ügyeit. A hivataloknak azonban novembertől kötelező befogadniuk az elektronikus formában indított ügyeket. Magyarországon már működik az e-cégeljárás is, így a megfelelő elektronikus aláírás, számítógép és internetkapcsolat birtokában bárhonnan lehet céges ügyeket intézni - mondta el az államtitkár. 

 

Több a mobilos, mint az internező 

 

Ugyanakkor látszik, hogy a közigazgatási e-szolgáltatások használatában nem az IT-piac fejlettsége, de még csak nem is a jogszabályi háttér megteremtése a legnehezebb feladat, hanem az emberek meggyőzése az új szolgáltatások hasznosságáról - fogalmazott az államtitkár. Baja szerint a mobil technológián alapuló közigazgatási szolgáltatásokat a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központnál (KÜK) lehetne a legkorábban bevezetni. A mobiltelefonok alkalmazása a közigazgatási szolgáltatásoknál azért is hasznos lehet, mert ma hazánkban tíz emberből kilencnek van mobilja, míg a rendszeresen internetezők aránya a különböző mérések szerint 15 és 23 százalék között van. 

 

Péterfalvi: komoly kihívás lesz az adatvédelem 

 

Balogh Zsolt György, a Pécsi Tudományegyetem Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszékének vezetője úgy véli, hogy hasonlóan nehéz feladat lesz megfelelni a szigorú adatvédelmi és adatbiztonsági követelményeknek. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint az emberek ma nem bíznak abban, hogy az ügyintézés céljából megadott adataikat a cégek és szervezetek valóban csak arra a célra használják fel, amire azokat bekérték. 

 

 

Londoni intés: a magyarokat˝ronda meglepetés˝ fenyegeti 

 

Jelentősen lassul, de még mindig robusztus marad a világgazdasági növekedés. A magyar növekedés várhatóan gyorsul ugyan, de a magyar gazdaságot terhelik a legjelentősebb lefelé ható kockázatok a kelet-európai EU-térségben - vélekedik az egyik vezető londoni elemző ház.

 

Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző és elemző háza - szerint a magas energiaárak ellenére az Egyesült Államokban és Japánban egyaránt a vártnál erőteljesebb maradt a belső fogyasztás, ezért a globális lassulás a cég által korábban vártnál fokozatosabb, bár így is jelentős.

 

Az EIU előrejelzése szerint a vásárlóerő-paritásos átváltási árfolyamokon számolt világgazdasági növekedés 2005-ben 4,3 százalék, 2006-ban és 2007-ben 4,0 százalék lesz a tavaly mért 5,0 százalék után. A cég megjegyzi, hogy még ezek az értékek is a 90-es évtized legjobb éveit idézik.

 

A londoni gazdaságelemző ház szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve szövetségi irányadó alapkamata 2005 végéig el fogja érni a 4,25 százalékot, és a jövő év közepén 5,00 százalékon tetőzik.

 

Az idei euróövezeti növekedés alig több mint a fele lesz a tavalyinak: az EIU elemzői 1,0 százalékkal számolnak a 2004-ben mért 1,9 százalék után. Jövőre azonban a londoni cég szerint gyorsulás kezdődik: 2006-ra 1,7, utána 2010-ig 2,0-2,1 százalékot jósol az EIU-előrejelzés.

 

Az EU legnagyobb kelet-európai gazdaságai ennek a többszörösét produkálják: az Economist Intelligence Unit szerint a magyar, a lengyel, a szlovák, a cseh és a szlovén növekedés együttes átlaga a 2004-es 4,8 százalék után az idén 4,1, jövőre 4,4 százalék lesz, jóllehet utána fokozatosan lassul a 2010-re jelzett 3,7 százalékig.

 

A londoni cég Magyarország kilátásairól azt írta: a magyar gazdaság az idén 3,7, jövőre és 2007-ben 4,0 százalékkal növekedhet. Jövőre - a választások előtti költekezés és az adócsökkentés hatására -˝miniboom˝ várható a belső fogyasztásban.

 

Az EIU szerint azonban valószínűleg a magyar kilátásokat terhelik legjelentősebb lefelé ható kockázatok a térségben. Különösen figyelemre méltó a devizaalapú hitelezés növekedése: az ilyen hitelek most már a magánszektornak folyósított hitelállomány negyedét teszik ki.

 

Ez kevésbé lenne aggályos, ha Magyarország jó ütemben haladna az euró bevezetése felé. Az államháztartási hiány azonban legalább 2007-ig a GDP-érték 6 százaléka felett lesz, a folyó fizetési hiány 2005-2007-ben 7-8 százalék körül marad. Ilyen körülmények között a forint igen jó eséllyel zuhanni fog, azokat a fogyasztókat pedig, akik az eddigi gyengüléssel nem törődtek,˝ronda meglepetés˝ érheti - áll az EIU kedden Londonban kiadott világgazdasági jelentésében.

 

A hazai nyugdíjpénztárak 2005 júniusa és szeptembere között átlagosan 4 százalékos hozamot értek el, a hozam és a beáramló új befizetések összesen mintegy 50 milliárd forinttal növelték meg a pénztári vagyont - áll a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) 2005 harmadik negyedéves jelentésében.

 

Az idén szeptember végén az alapkezelők összesen 3945 milliárd forintnyi nettó vagyont kezeltek, ebből 2281 milliárd forintra rúgott az a vagyontömeg, amelyet nem befektetési alapokban helyeztek el a befektetők.

 

A nem befektetési alapokban kezelt vagyonból 1320 milliárd forintot tett ki a pénztári vagyon, ami 8,26 százalékkal haladva meg a június végi 1219 milliárd forintot. A biztosítók unit-linked biztosításaihoz kötődő vagyon - 14,58 százalékos növekedéssel - a 2005. június végi 163,49 milliárdról 187,34 milliárdra növekedett, míg a biztosítók egyéb vagyonának növekedése 2,9 százalékos volt és a negyedév végén meghaladta az 590 milliárd forintot.

 

A legnagyobb vagyontömeg - a befektetési alapok után - a pénztári portfóliókban volt található, ezek adták a teljes kezelt vagyontömeg 32 százalékát és arányuk˝trendszerűen˝ nő - olvasható a BAMOSZ jelentésében.

 

A pénztárak vagyonának több mint háromnegyed része hazai állampapírban található, amiből 67 százalék államkötvény és további 10 százalék diszkont kincstárjegy. A részvények aránya 15 százalék, nagyobbrészt külföldi értékpapír. A jelzáloglevelek és a vállalati kötvények aránya több mint 5 százalék és megközelíti a hazai részvényekét.

 

 

Alulbiztosítottak a magyarországi vállalatok 

 

A magyarországi vállalatok többsége nincs megfelelőképpen biztosítva, a piac is egyre szűkebb, s a jelek szerint a biztosítók is egyre alacsonyabb díjért vállalják a biztosításkötést, csak hogy el ne veszítsék az ügyfeleket - jelentette ki a vállalati biztosítási piac helyzetét összegezve Szabó Ferenc, az egyik legnagyobb magyarországi független biztosítási alkusz cég, a GrECo International Kft. kockázatkezelési igazgatója.

 

A nagyvállalati vagyonbiztosítások piacán gyakran nem is tudják versenyeztetni a brókerek az ajánlatokat a biztosítók között - a piac 65 százalékát ugyanis két társaság, az Allianz Hungária és a Generali-Providencia fedi le -, így külföldön keresnek fedezetet a kockázatokra - hangsúlyozta a GrECo szakembere.

 

A vállalati vagyonbiztosítási piacot alkotó 11 társasághoz a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint tavaly 42,84 milliárd forint díj folyt be ezekből a biztosításokból, alig 9 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi 39,39 milliárd. Ugyanakkor a tavaly év végi 227 ezer darab szerződés kevesebb, mint 4 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbi 223 ezret.

 

A biztosítók egyre nyomottabb díjszinten kénytelenek szerződni, csak hogy ne veszítsenek piacukból. Ez azonban többnyire fedezetszűkítésekkel jár, ami szakértő bevonása nélkül sokszor fel sem tűnik az ügyfeleknek.

 

Az EU-csatlakozással ugyanis a nagy, multinacionális vállalatok sokkal egyszerűbben tudják itteni leányvállalataikat bevonni az anyavállalat külföldön kötött, globális szerződésébe, a csatlakozás előtt ehhez szükség volt egy˝fronting˝ szerződésre az egyik itteni biztosítóval. Ma már erre sincs szükség, s a GrECo International Kft. igazgatójának becslése szerint a 200 legnagyobb magyarországi vállalat közül alig több mint 20-nak lehet itteni,˝tisztán˝ helyi biztosítónál szerződése.

 

A biztosítók a szűkülő piaci lehetőségekre reagálva nyitnak a kis- és közepes vállalkozások irányába, a kkv-k azonban még nem ismerték fel - vagy nincs rá forrásuk -, hogy biztosítás nélkül egy nagy kár akár a cég csődjét és felszámolását is okozhatja, gyakran fogalmuk sincs róla, milyen típusú kockázatokat rejt működésük  - hívta fel a figyelmet a GrECo igazgatója. A telephelyre és az autókra még csak-csak kötnek vagyonbiztosítást, általános felelősség- és munkáltatói felelősségbiztosítást azonban már sokkal ritkábban.

 

A leginkább fedezetlenek a termékfelelősség-, a környezetszennyezéssel kapcsolatos, illetve az üzemszünet-kockázatok, holott ezek egy exportáló cég esetében igen komoly kockázatokat rejtenek magukban.

 

Az alulbiztosítottság valós üzleti kockázatot jelent, s egyre nagyobb jelentőséget kapnak a felelősségbiztosítások, mivel a károsultak egyre inkább hajlandók perre menni a kártérítésért. Az a cég, amely anyagi eszközök híján nem tud teljes körű biztosítást kötni, jól teszi, ha legalább az igazán nagy  kockázatokra biztosítja magát, így ugyanis egy nagy kár nem jelenti a cég végét - mondta a GreCo International Kft. igazgatója.

 

 

Megpályázható norvég források

 

Várhatóan november végén jelennek meg az EGT finanszírozási mechanizmus, illetve a Norvég Alap pályázati kiírásai. Az alapoknak köszönhetően öt évre szólóan évi 27 millió euró támogatás nyílik meg Magyarország számára.

 

A források kilenc tevékenység támogatására fordíthatók, közöttük olyan területek is találhatók, amelyek nem tartoznak a strukturális alapok támogatási körébe, mint például az egészségügy vagy a kulturális örökség védelme - emelte ki Iglói Gabriella, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal főosztályvezetője az alapok működését ismertető háttérbeszélgetésen. A további támogatható területek: környezetvédelem, fenntartható fejlődés, humánerőforrás-fejlesztés és oktatás, gyermek- és ifjúságvédelem, regionális fejlesztés és határon átnyúló együttműködés, bel- és igazságügyi együttműködés, tudomány és kutatás.

 

A 2004. május 1-jén hatályba lépett EU-EGT szerződés értelmében az Európai Gazdasági Térség (EGT) nem uniós országai (Norvégia, Izland és Liechtenstein) külön díjat fizetnek a belső piaci részvételért. Ez a befizetés adja az EGT finanszírozási mechanizmus elnevezésű támogatás alapját. Az ötéves időszakra szóló alap teljes összege évi 120 millió euró, amelyből az új EU-tagállamok mellett Portugália, Görög- és Spanyolország is részesül. Az összegből Magyarországnak 10 százalék, azaz évi 12 millió euró jut. Emellett Norvégia külön létrehozott egy másik támogatási alapot a tíz újonnan csatlakozott ország számára. A szintén ötéves időszakra felállított ún. norvég finanszírozási mechanizmus (Norvég Alap) összesen évi 113 millió euró felett rendelkezik, amelyből hazánk részesedése 13 százalék, azaz évi 15 millió euró.

 

A két alap révén a következő öt évben Magyarország összesen 135 millió euró támogatáshoz jut. Bár a két alap forrása eltérő, az alapok eljárásrendjükben és szabályrendszerükben egységesek, s ugyanaz az intézményrendszer kezeli őket. Az első benyújtott pályázatok értékelésére márciusban kerül sor.

Tar Gábor

 

 

 Minimális önrész

-állami finanszírozású projektek: 15 százalék

-privát finanszírozású projektek: 40 százalék

 

 

Kisvállalkozásokon segítene az IPOSZ

 

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) gazdasági programjavaslatot dolgozott ki a 2006 és 2010 közötti időszakra a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor gondjainak enyhítésére - mondta el Kassai Róbert alelnök az a szervezet közgyűlésén.

 

A legnagyobb problémát jelenleg abban látják, hogy az összes vállalkozás 96 százalékát kitevő kkv-szektor aktuális szabályozása egy kalap alá veszi a családi és mikrovállalkozásokat, valamint az akár milliárdos éves árbevételű középvállalatokat. A javaslat szerint az előbbi kört el kellene különíteni a kkv-szektortól az árbevétel alapján, mivel a jelenlegi helyzetben hátrányos helyzetben vannak a piaci versenyben. Szükséges lenne az állami garanciavállalás erősítése a családi-, illetve mikrovállalati hiteleknél, mivel pusztán a kamatcsökkenés nem biztosítja eléggé ezen cégek forráshoz jutását. Az IPOSZ állami megoldástervezet kidolgozását javasolja, amely megszüntetné az egyes nagyobb árbevételű vállalatok fizetési hajlandóságának hiányában kialakult körbetartozásokat.

 

 

Jövőre 274 milliárdos pozitív uniós mérleg várható 

 

Baráth Etele szerint Magyarország jövőre sem lesz nettó befizető, az ország uniós bevétele elérheti a 274 milliárd forintot is. A jövő évi költségvetésben az uniós források és a nemzeti támogatás összesen 346 milliárd forintot tesz ki. 

 

A kormány az adminisztrációs költségek idei szintjén tartása mellett 2006-ban 262 százalékos fejlesztési forrásnövekedésre számít, a jövő évi uniós források összege a nemzeti kiegészítéssel együtt elérheti a 345,7 milliárd forintot - közölte Baráth Etele a csütörtöki rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón, a 2006-os Kiemelt egészségügyi beruházás uniós pénzből

 

Megkezdődött Magyarország történetének legnagyobb, az Európai Unió által támogatott egészségügyi beruházása Debrecenben; az úgynevezett Auguszta-projekt főépületének alapkövét csütörtökön helyezték el a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának (DEOEC) II. telepén. Vélménye szerint a beruházás eredménye az lesz, hogy jelentősen megváltoznak a mai társadalom életfeltételei és életkörülményei, s a beruházás az egész nemzet érdekét szolgálja.  költségvetés uniós vonatkozásait ismertetve. A 2006. évi költségvetésben a minisztériumi fejezetekben önállóan megjelennek az európai uniós illetve a hozzájuk tartozó hazai fejlesztési források, és ezek felügyelete az EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszterhez tartozik. 

 

Jövőre is pozitív lesz az uniós mérleg 

 

Baráth Etele elmondta, az ország tavalyi és idei egyértelműen pozitív uniós mérlege jövőre tovább növekedik, a kormány 274 milliárd forintos pozitív uniós mérlegre számít. 2006-ban a költségvetésen belül, illetve azon kívül várható EU-támogatás Magyarország számára 491 milliárd forint, Magyarország befizetése az EU-nak 217 milliárd forint lesz. Idén az első tíz hónap adatai szerint az EU-ból érkezett támogatás 224 milliárd forint volt, Magyarország befizetése az unióba 158 milliárd forintot tett ki, így az idén az első tíz hónap adatai alapján az ország uniós nettó pozíciója 66 milliárd forint. 

 

Megkezdődik a projektek megvalósítása 

 

A miniszter közölte, a kormány három célt tűzött ki az uniós forrásokkal kapcsolatban. A legfontosabb, biztosítani a társfinanszírozást a költségvetésben. Emellett a kormány szeretné fejleszteni az uniós támogatások kifizetésének intézményrendszerét, ezáltal felgyorsítani a kifizetéseket. Mindezek mellett jövőre megkezdődik az első Nemzeti fejlesztési terv projektjeinek megvalósítása, valamint a második NFT nagyprojektjeinek előkészítése. 

 

Jövőre a Strukturális Alap pénzét teljesen leköthetik 

 

A miniszter szólt arról, hogy 2006. végére a jelenlegi tervezési ciklusban a Strukturális Alapokból rendelkezésre álló 671 milliárd forint 100 százalékos lekötésével számolnak, és ezek felhasználására 2008-ig van lehetőség. A Kohéziós Alap lekötése 2006. végén a tervek szerint 75 százalékos lesz. A Kohéziós Alap beruházásait 2010-ig kell befejezni. 

 

Baráth Etele kitért arra, hogy 2006-ban fontos feladat lesz a 2007-2013. évi időszakra való felkészülés, amikor is 15 ezer milliárd forint fejlesztéssel lehet számolni. A tervek szerint 2006-ban 18,3 milliárd forintot fordítanak 38 nagyprojekt előkészítésére, és még jövőre további projekt-előkészítés várható. A felkészülés jegyében megerősítik a támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszert. 

A miniszter elmondta, hogy jövőre felgyorsul az fejlesztési támogatások kifizetése. Utalt arra, hogy az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 11 ezer projekt nyert 540 milliárd forint támogatást, és ez idáig 80 milliárd forintot fizettek ki a nyerteseknek, ez az összeg a következő év végéig többszörösére növekszik. 

 

Közlemény a GVOP-2005-1.2.1. és a GVOP-2005-1.2.2. felhívásra érkező pályázatok befogadásának felfüggesztéséről

 

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóság felhívja a pályázók figyelmét, hogy az 1.2.1. Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése és az 1.2.2. Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése c. felhívásra érkező pályázatok befogadását 2005. november 11. (péntek), éjféltől felfüggeszti, mert a pályázói igények elérték a rendelkezésre álló támogatási keret értékét.

 

A 2005. november 11. éjfél után postára adott pályázatok tekintetében már nem áll módunkban a pályázatkezelési folyamatot megindítani. GKM

 

Két és félszeresre nő a Széchenyi-kártya plafonja

 

A jelenlegi tízmillió forintról 25 millióra emelkedik a Széchenyi-kártyán keresztül a kis- és középvállalatok (kkv) számára elérhető hitel kerete - jelentette be Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter az európai kereskedelem napja című hét végi fórumon. A konstrukció átalakítását ezekben a hetekben véglegesítik. Hangsúlyozta, hogy a Széchenyi-kártya azért volt sikeres, mert a kormány nem tartotta saját berkein belül; a programban a VOSZ, a kamara és a kereskedelmi bankok vesznek részt. A tárcánál további tőke- és hitelprogramokat dolgoznak ki a kkv-knak, és a szabályozásban is tágabb keretet biztosítanak a szférának. (VG)

 

Napi 5,5 milliárd EU-pénzt kell elkölteni- Interjú Baráth Etelével

 

 Magyarország a 2007-et követő években hatalmas összegű támogatást kap az Európai Uniótól felzárkózásra és fejlesztésre. Ahhoz azonban, hogy ezt a pénzt lehívhassuk és megfelelő célokra költhessük, komoly szemléletbeli átalakulásokra van szükség. Baráth Etele európai uniós koordinációért felelős tárca nélküli miniszterrel az [origo] a fejlesztő szemléletről, az ágazatok közti koordináció szükségességéről beszélgetett.

 

Ön egy sajtótájékoztatón, múlt csütörtökön azt mondta, hogy az Európai Uniótól több mint 270 milliárd forintnyi támogatást kap Magyarország 2006-ban. Sok ez a pénz, vagy kevés?

 

Ezt az összeget nem érdemes viszonyítgatni. Magyarország a koppenhágai egyezményben foglalt kritériumok alapján kapja a támogatásokat. Ez alapján számolják ki azt is, hogy mennyit fizetünk be. Ennek egyik legalapvetőbb összefüggései a GDP, az ország fejlettsége, ez szorzódik különböző értékekkel, mint például a munkanélküliségi ráta. Emellett ott van az agrártámogatási rendszer, amit ezen kívül kell kezelni, mert ez az ország agrárgazdasági adottságainak függvénye.

 

Tehát van a strukturális, a kohéziós pénz, és van az agrár, de van egy harmadik is: a költségvetésen kívüli források, amik ennek ellenére Magyarországon maradnak. Ilyenek például a határon átjövő forgalomból adódó vámtételek, amelyeknek 20 százaléka marad Magyarországon. Hogy ebből mennyi folyik be, azt nem tudjuk befolyásolni. Végül ott van az EU költségvetés zárása utáni visszaosztás. Nem lehet ezt egyszerűen eldönteni...

 

Ez minden újonnan csatlakozott tagállamnál ugyanúgy néz ki? Ha arányaiban más is az összeg, ők is ugyanígy kapják a pénzt?

 

Különbözőképpen tárgyaltunk, és ez nagyon lényeges. Még az utolsó éjszakán Koppenhágában Lengyelország elérte, hogy a költségvetésükbe több mint egymilliárd eurót az EU közvetlen utaljon át, és ezt kötöttségek nélkül használhassák fel. Erre azért volt szükség, mert nagyon nehéz helyzetben volt a költségvetés. A lengyel kormány nem tudott úgy hazamenni, hogy ne stabilizálja a költségvetés egyensúlyát.

 

Erre aztán a csehek is beindultak: a miniszterelnökük semmit nem mondott, csak felállt, és elment. Aztán jött egy hírnök, hogy a csehek 150 millió eurót kaptak a költségvetésükbe. Akkor Medgyessy Péterrel, László Csabával és Juhász Endrével, úgy döntöttünk, hogy mi nem kérünk ilyet. Azért nem, mert Magyarország el akarja különíteni az EU-s támogatásokat a költségvetési gondjaitól. Azt akarja, hogy ezek beruházási-fejlesztési pénzek legyenek.

 

Most jön a dolog nehézsége: tavaly Lengyelországnak és Csehországnak már utaltak ebből a pénzből a költségvetésbe. Nekünk nem. Naná, hogy egy főre jutóan úgy néz ki, mintha többet kaptak volna. De amikor mi megépítünk egy hidat, utat vagy csatornát, és ezt kifizeti nekünk az EU, akkor működő infrastruktúránk lesz, ami a gazdaság része. Én a mai napig azt mondom, minden támadás ellenére, hogy ez egy bölcs tárgyalás volt...

 

Tehát az EU-pénz nem a költségvetés lyukainak a betömködésére szolgál?

 

Egyértelműen nem. Nógrádi képviselő csütörtökön azt mondta - már vagy negyvenedszer -, hogy azért nem osztotta ki a kormány az EU-ból érkező előleget, mert a költségvetés lyukainak betömésére szánta, és ezzel is megvonta a magyar emberektől a támogatást. 

 

Ő is tudja, hogy nem így van. Javaslatunkra elment a kincstárba, elmondták neki, hogy nem így van. Egy elkülönített számlán szerepel az európai pénz. Senki más nem használhatja. Amikor valami teljesítmény van, bemegy a számla és ebből a pénzből fizeti ki a kincstár. Az összes EU-pénz átfolyó pénz. Bejön és továbbmegy. Nem tud megjelenni a magyar költségvetésben.

 

2007-től a mostaninál nagyságrendekkel nagyobb összegekre számíthatunk a következő EU költségvetésből. Magyarország 12 ezermilliárd forintot kap. Hogyan lehet mindezt lehívni és elkölteni, ha Magyarországnak annyira különbözik az öröksége a régi EU tagállamoktól. Értik egyáltalán Brüsszelben, hogy mire kell itt a pénz?

 

Ez az egész probléma lényege. Amikor Brüsszel azt mondja, hogy az innovációt kell gyorsítani, a gazdaságot kell versenyképessé tenni, teljesen más eszközökre van szükség Finnországban vagy Spanyolországban, mint Közép-Európában. Más az innováció fogalom tartalma. Ahol egy nagyon nagy hozzáadott értékű központi iparág van: mint például a finneknél a Nokia, ott nem kell Zala és Zemplén megye úthálózatát, vagy a magyar romaproblémát megoldani. Ugyanakkor a magyar versenyképességnek elemi feltétele, hogy ne legyen szegénységlázadás, hogy az elmaradott térségekben lévő munkaerőt képessé tegyük dolgozni. Ez mind-mind része az innovációnak, és ezt nem értik meg.

 

Úgy próbáljuk megoldani ezt a problémát, hogy a regionális pénzalapok felét decentralizáljuk, és a régiókban hozzuk létre azt a szellemi kapacitást, amely aztán képes továbbosztani. Decentralizált európai országok - ilyen például Németország vagy Spanyolország - nagyon nagy abszorpciós képességgel bírnak. A helyi program, a helyi ember, helyi pénz, helyi akarat iszonyúan fel tudja gyorsítani a folyamatot. Látják azt, hogy a szomszéd falu megkapta a támogatást, látják, hogy megépítették a csatornát, azonnal ők is csinálni kezdik. Ezért nem szabad az állam kezében tartani ezt a pénzt.

 

Mik lesznek a prioritások, ha egyszer a számlán van a pénz?

 

Fő céljaink közül - bár mind a négy nagyon általánosnak tűnik - első a gazdaság versenyképessé tétele. Második a megújuló társadalom, ez több alkategóriára bontható, de a lényeg az, hogy Magyarországon minél előbb egy egészséges,˝okos˝ társadalom alakuljon ki. Igen fontos az összetartó társadalom gondolata is - ami a legnagyobb akadálya a fejlődésne - nem csak a politikai széthúzás, hanem a nagy területi különbségek, a növekvő társadalmi-jövedelmi különbségek. A nagyon nagy különbség roma és nem roma között. A harmadik fő cél az élhető környezet kialakítása, és logikusan a negyedik a kohézió, a lemaradott térségek felzárkóztatása.

 

A célok elérésében prioritásnak tekintjük az üzleti környezet átalakítását, döntően a nagy hozzáadott értékű ágazatok illetve a kis- és középvállalkozások fejlesztését. Fontos az infrastruktúra fejlesztése is, hiszen ez egyszerre szolgálja a kohéziót, a felzárkóztatást, versenyképessé teszi a gazdaságot. A pénz több mint fele az infrastruktúrába megy. Ez alatt közlekedést, elővárosi közlekedést, környezetvédelmet, megújuló energiát és nagy informatikai rendszereket értünk.

 

Van még egy prioritás, a nagy állami elosztórendszerek átalakítása: az oktatás, az egészségügy, a szocpol. Ha ezek nem tudnak hatékony, a civil és másfajta működő tőkéket bevonó rendszerré alakulni, minden hasznot elvisznek.

 

Meglesz ehhez az átalakításhoz a politikai bátorság?

 

Kényszerül meglenni. De nem ilyen egyszerű a válasz. Egy rendszer átalakításához külső erőforrás szükséges. Ez lehet politikai erőforrás: meg lehet változtatni a kétharmados törvényeket, így a törvényben megfogalmazott szándékok valósulnak meg. Ha erre nincs politikai erő, akkor pénzt viszek a rendszerbe. Ehhez nem kell kétharmados törvényekhez nyúlni.

 

Azt mondja például a kormány, hogy a kistérségi iskolákat erősítem, ahol szakképzés van. Biztosítom azt, hogy a településekről lehetővé váljon a közlekedés, és azok a települések, amelyek ezt igénybe akarják venni, azok vehessék igénybe. Ha úgy fogalmazom meg a következő fejlesztési tervet, hogy a pénzt erre fordítom, és ad absurdum nem gimnáziumot létesítek minden településen, akkor erőforrást vittem bele, meg tudom csinálni. Akkor elég az egyszerű többség.

 

Szerdán tárgyalja az Európai Bizottság a lisszaboni egyezmény nyomán írt nemzeti akcióterveket. Október végén bejelentették, hogy elkészültek. Milyen értékelést várhatunk?

 

Magyarország azon kevés országok közé tartozott, amelyek határidőre leadták a lisszaboni stratégiájukat. De azzal a kísérőlevéllel adtuk le, hogy fenntartjuk a jogot a további fejlesztésre, a további társadalmi egyeztetésre. Jobb lett, de ebben az iróniám is benn van.

 

Azért nem fogunk rá jó pontokat kapni, mert ezen a munkán még mindig az látszik, hogy Magyarországon túlzottan ágazati a szemlélet. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv ugyanakkor horizontális elgondolásokat tartalmaz. Ennek azonban még nincs errefelé megfelelő jogi ereje, a rendszer nem hatékony. Egy biztos: a következő időben erősíteni kell a fejlesztési politikában ezt a fajta koordinatív erőt.

 

A 2006-os költségvetés jó példa erre a horizontális koordinációra, hiszen minden minisztériumban önök ellenőrzik az EU-tól érkező pénzeket.

 

A költségvetés 53. paragrafusa kimondja, hogy az egyes fejezetekben megjelenő EU-s források tervezése végrehajtása módosítása, és kommunikációja az én feladatom. Ez egy horizontális kormányszerkezet csírája. Ezt a kormányzati szerkezetet kell megerősíteni a következő kormányciklus idején.

 

Az átkosban ezt tervhivatalnak hívták. A tervhivatal azonban a rendszerváltással megszűnt, a tervezés ki lett dobva. De az állami tervezés volt. Ma már piacgazdaságban élünk, de a tervezés éppúgy fontos. Franciaországtól Hollandiáig mind működnek ezek a rendszerek. Ez a fejlesztő állam bázisa.

 

Egy klasszikus példa a tárcák közti koordinációra az egészség. Amikor Magyarországon az ember egészséget mond, akkor ez alatt a minisztériumot érti, a társadalombiztosítást, a kórházi jó, vagy rossz szolgáltatást, a háziorvost. De az egészséghez a szemléletformálástól kezdődően hozzátartozik a teljes oktatási rendszer, az egyetemek az ott folyó munkával, a kutatás-fejlesztés, mondjuk a gyógyszerkutatás, a gyógyszergyártás, annak a felhasználási magatartási kérdései, az egészségügyben használható chipkártya, mint informatika, vagy a gyógy-idegenforgalom. A mentalitástól kezdve az egészség-iparig minden beletartozik, minden tárca érintett benne, az informatikától a turizmusig.

 

Brüsszelben tehát általános ez a tárcák fölött átívelő koordináló-fejlesztő szemlélet?

 

Megrázó élményem volt: a debreceni klinika 11-12 milliárd forintba került: ez egyetemi fejlesztés, klinika és hozzátartozó népegészségügyi szolgáltatás. Egy elemzés szerint ez 2,5 százalékkal csökkenti a betegség okán kieső munkaidőt, és 15 százalékkal csökkenti a rákos megbetegedésből adódó korai halált a régióban. Mindez nem kerül annyiba mint amennyit a jövőnek jelent. Miért nem tudunk többet fordítani egészségügyre? Mert nem ad az EU.

 

Ugyan ez a kérdés például a lakótelepek felújítása. Az a szörnyűség, ami Franciaországban most folyik, egy komplex társadalmi probléma: az elavult és leromló lakótelepekre beköltöző harmadik világbeli, magukat szerencsétlennek érző talajvesztett emberek problémáit nem kezelték megfelelőképpen. A mi lakótelepeink az ugyan ilyen társadalmi szegregáció határán vannak - az EU azonban ezt nem fogadja el érvként.

 

Azt mondják, hogy az energiahatékonyságot támogatják. Miért? Azért mert az Unió be kell, hogy számoljon az adózó polgároknak arról, mire költi a pénzüket. Energiahatékonyságnál be tudja bizonyítani, hogy beépítették a szigetelést. Ezt mondjuk Németországban gyártották, tehát az ottani ipart fejlesztette. Ha azt mondom, hogy szegregáció csökkentése, megfoghatatlan mire ment a pénz. Nem tudom bebizonyítani három hónap múlva, hogy mire költöttem, ugyanis az előnyök csak jóval később jelentkeznek.

 

A II. Nemzeti Fejlesztési Tervben 15 ezermilliárd forintról beszélnek. Hogyan oszlik majd el ez a pénz? Milyen sorrendben, és mire fordítják?

 

Egyelőre nincs eldöntve, csak a legfontosabb arányokat tudjuk. Van az európai regionális alap a szociális alap, és azt tudjuk, hogy ezek milyen feladatokat finanszíroznak. Azt is tudjuk, hogy ebből infrastruktúrára mennyi fordítható, de mindez stratégiai döntés kérdése. Többfajta elgondolásunk van: a szociális szféra fejlesztésére 30 százalékot különítünk el. Hetven százalék az, amit minden másra fordítunk. Ennek körülbelül a fele infrastruktúra-fejlesztésre megy. A hetven százalék másik fele a régiókhoz kerül. Itt döntően az urbanizáció fejlesztést kell erőltetni, ez a helyi közlekedéstől a templomfestésig sok dolgot takar.

 

Természetesen az egész munka középpontjában az ember áll, ez négy céllal írható le: az egyik, hogy legyen az embernek munkahelye, nagyon fontos, hogy ebből a munkahelyből tisztességes jövedelme származzon, hogy ennek az embernek egészséges életet tudjunk adni, és ezt tiszta egészséges környezetben élhesse le. Nem lehet többet mondani. Beszélhetünk operatív programról, infrastruktúráról, de ez a dolog lényege.

 

 

 

KIOP-pályázatokat függesztenek fel

 

Az Irányító Hatóság hétfői bejelentése szerint november 15-én felfüggesztik a KIOP-2004-1.3.0.F és a KIOP-2004-1.4.0.F kódszámmal jelölt pályázatokat.

 

A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Irányító Hatósága 2005. november 15-i hatállyal felfüggeszti a KIOP-2004-1.3.0.F kódszámmal jelölt Egészségügyi és építési- bontási hulladék kezelése intézkedésre, illetve a KIOP-2004-1.4.0.F kódszámmal jelölt Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében intézkedésre kiírt pályázati felhívásokat.

 

A felfüggesztés értelmében a KIOP Közreműködő Szervezetnek - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának - 2005. november 15-én 12 óráig beérkezett pályázatokat van módjában érkeztetni.

 

Támogatást akarnak a magyar cégek

 

A hazai vállalkozói szektor speciális szereplői, a tisztán magyar magántulajdonban lévő társaságok számos gonddal küzdenek, ám úgy érzik, a gazdaságpolitika inkább hátrányos, mint előnyös megkülönböztetést alkalmaz velük kapcsolatban. Elsősorban az alultőkésítettségre panaszkodnak, nem értik, miért esnek kívül a támogatáspolitika látókörén. Egyebek mellett így összegezhetők ennek a vállalati körnek a problémái, melyek feltárására vállalkozott az a tanulmány, melyet a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságpolitikai tanszéke készített a Magyar Magántulajdonú Vállalatok Klubjának (MMVK) megrendelésére. Székely Péter, a klub elnöke szerint érthetetlen az a helyzet, hogy a magyarországi közbeszerzések 65-70 százalékát külföldiek nyerik, míg más, szintén nyitott gazdaságú európai országokban ennél jóval alacsonyabb ez az arány.

 

HEFOP honlap

 

A pályázói visszajelzések alapján, az átláthatóság növelése érdekében a HEFOP Irányító Hatóság elsőként alakította ki azt az online rendszert, amely lehetővé teszi a pályázók és a kedvezményezettek számára a pályázatok mindenkori állapotának lekérdezését.

 

 

A pályázók és kedvezményezettek pályázatukhoz, projektjükhöz kapcsolódó jelszót kapnak, mellyel folyamatosan nyomon követhetik az értékelést és a projekt menetét. A rendszer az alábbi oldalon érhető el:

 

http://holtartunk.hefop.hu ť

 

A pályázók és a kedvezményezettek a rendszerben megnézhetik a pályázatukkal kapcsolatos adatok mellett azt is, hogy pályázatuk az értékelésnek melyik szakaszában tart, például megfelelt-e a jogosultsági kritériumoknak, a formai ellenőrzésen megfelelt-e, esetleg hiánypótolást kell benyújtania, mikor adta ki szakmai értékelésre a közreműködő szervezet, mikor került a bíráló bizottság elé a pályázat stb. A kedvezményezettek tájékozódhatnak az elszámolásuk elfogadásáról, az elszámolt összeg utalásáról is.

 

A jelszavakat és a rendszer használatával kapcsolatos információkat a közreműködő szervezetek postázzák a pályázóknak és a kedvezményezetteknek. Az ESZA Kht. közreműködésével megvalósított programok esetén a pályázók az ESZA Kht. ügyfélszolgálatától (1/471-7696; EUtamogatas@esf.hu), a kedvezményezettek ügyintézőjüktől kérhetnek segítséget a rendszer használatával kapcsolatban.

 

A mikro-, kis- és középvállalkozások stratégiai jelentősége

 

A mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős szerepet töltenek be az ország gazdasági életében, az alkalmazottak mintegy 60 %-át, a bruttó hozzáadott értéknek csaknem 40 %-át állítják elő, és az exportértékesítés közel 20 %-át realizálják. A legtöbb vállalkozás a szolgáltatások területén tevékenykedik, ezt követi az ipar és a mezőgazdaság. A vállalkozások területi megoszlása az utóbbi években alig változott, Budapesten és Pest megyében található a legtöbb vállalkozás. Az összes társas vállalkozás több mint 40 %-a működik a fővárosban, míg az egyéni vállalkozásoknál ez az arány csak 20 %.

 

A mikro-, kis- és középvállalkozások gazdálkodását magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi. Jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. Ez a tény önmagában természetes, de nemzetközi összehasonlításban a magyar kis- és a nagyvállalkozások közötti különbség meglehetősen nagynak tűnik, és a rés inkább nyílik, mint záródik. Ugyancsak kedvezőtlen jelenség, hogy a magyar kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képessége és kivitele jelentősen elmarad az EU tagországok átlagától. Mindez egyértelművé tette, hogy a hazai kis- és középvállalkozások megerősítésére, versenyképességük javítására a kormánynak hosszú távú, ciklusokon átívelő stratégiát kell kidolgoznia.