2005. decemberi hírek

 

Tájékoztató az Áfa változásairól és a pályázókat érintő következményekről

 

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóság ezúton tájékoztatja tisztelt pályázóit az Áfa változásairól és a pályázókat érintő következményekről. Az Országgyűlés 2005. november 7-én elfogadta az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIX. törvényt (továbbiakban Törvény), melynek részeként az Áfa törvény - egyebek mellett - az alábbiak szerint módosul:

 

- a Törvény 39. §-a értelmében a 2005. december 31-ét követő teljesítésű beszerzések tekintetében megszűnik az állami támogatások utáni Áfa arányosítási kötelezettség.

- az adófizetésre kötelezett Áfa alany kedvezményezettek beszerzéseik során az általános szabályok szerint az előzetes Áfa teljes összegét levonhatják.

 

Az Európai Bizottság 448/2004/EK rendelete értelmében az Áfa uniós forrásból akkor támogatható, ha végérvényesen a kedvezményezettet terheli.

Mindezek értelmében a 2005. december 31-ét követő teljesítésű beszerzések tekintetében Áfa levonásra jogosult adóalanyoknál az Áfa nem elszámolható költség, ezért arra támogatás nem adható.

 

A fentiek következtében azon pályázók körében, akik 2005. december 31. után fölmerülő költségeiknél Áfa ellentételezésre támogatást kértek, a támogatási szerződésekben foglalt támogatások szerkezete és - egyes eseteket kivéve - összege is megváltozik, ezért a támogatási szerződések ennek megfelelően módosításra kerülnek.

 

A módosítás pontos eljárásáról és az ezzel kapcsolatos teendőkről a pályázatok kezelését és az ügyfélszolgálati tevékenységet végző közreműködő szervezet írásban értesíti a pályázókat.

 

Már 47 ezren kártyáznak

 

Januárban várható döntés a 25 millió forintos Széchenyi-kártya feltételrendszeréről - mondta lapunk érdeklődésére Károlyi Miklós, a VOSZ főtitkára -, az új konstrukció pedig 2006 első negyedévében indulhat. Mint emlékezetes, Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a közelmúltban jelentette be, hogy a Széchenyi-kártya hitelkerete 10 millió forintról 25 millióra emelkedik. A kialakuló verseny a remények szerint lehetővé teszi a 10 millió forint alatti rész kamatának csökkentését. Vannak még vitatott kérdések, a bankok a kártyához kapcsolódó rulírozó hitelkeret két és félszeresre emelése miatt óvatosabbak, jobban tartanak a bukástól, mint a jelenlegi tízmilliós plafonnál - mondta a KA-VOSZ Rt. igazgatóságának elnöki tisztét is betöltő szakember. Károlyi Miklós szerint a 25 milliós kártyánál a bonitást jobban figyelembe kell venni. Döntésre vár egyebek között a jelzálogjog, valamint hogy először azok kapjanak, akik az ötmillió forint felett jó adósok voltak. A tervek szerint több hitelintézetet is bevonnak.

 

 

Kamattámogatási program a beszállítói tevékenységek kialakítását, megerősítését szolgáló beruházások megvalósításához

 

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Beszállítói Programja finanszírozási szolgáltatásának legújabb eleme a Kamattámogatási Program. A GKM a Nemzeti Beruházás-ösztönzési célelőirányzatból 2005. december 20-tól további évi 1,5% pontos kamattámogatást nyújt a beszállítói hitelt igénybe vevő KKV-k számára a hitel maximum 2 éves türelmi időszakában. Lebonyolítására 750 millió forint áll rendelkezésre a Nemzeti Beruházás-ösztönzési Célelőirányzatban. Az ˝ügyfél barát˝ megoldás biztosítása érdekében a kamattámogatási igényeket a hitelkérelmekkel együtt lehet benyújtani a programban résztvevő 18 hitelintézetnél valamint a takarékszövetkezeteknél, és ott kerül sor a szerződések megkötésére is. Az intézkedés kapcsolódik a Kóka János miniszter, 2005. december 7-i kormányülést követő kormányszóvivői tájékoztatón bejelentett lépésekhez, melyek révén egy rendszerbe kerül, és bővül a kis- és középvállalkozások támogatási lehetősége

 

A GKM Beszállítói Programjának célja: az első és második (tehát olyan beszállító, aki maga is beszállítókat foglalkoztat) körbe tartozó hazai beszállítók termékfejlesztéséhez, technológiaváltásához, beruházásaihoz megfelelő finanszírozási, szolgáltatási háttér biztosítása. A program hídképző program, mert a beszállítói képességek javítása eredményeként létrejövő hazai beszállítói hálózatok hozzájárulnak a külföldi befektetők hosszú távú magyarországi jelenlétének biztosításához, a további működő tőke bevonás elősegítéséhez.

 

A Program finanszírozási pillérének egyik fontos eleme a ˝Sikeres Magyarországért˝ Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram részeként, az MFB által refinanszírozott kedvezményes kamatfeltételű konstrukció, ahol beszállítói beruházási célra 25,0 milliárd Ft összegű hitel áll rendelkezésre 2006. december 31-ig. A hitelkonstrukció 15 éves futamidővel, ezen belül két év türelmi idővel számol, az alapkamat 3 havi EURIBOR + 4%/év. A felvehető hitel nagysága 5-1000 millió Ft.

Ehhez kapcsolódik a Beszállítói Program finanszírozási szolgáltatásának legújabb eleme a Kamattámogatási Program.

 

Ennek során a KKV-k beszállítói képességének fejlesztése, a beszállítói kapcsolatok bővítése, a beszállítói célú beruházások megvalósításának megkönnyítése érdekében, a GKM a Nemzeti Beruházás-ösztönzési célelőirányzatból 2005. december 20-tól további évi 1,5% pontos kamattámogatást nyújt a beszállítói hitelt igénybe vevő KKV-k számára a hitel maximum 2 éves türelmi időszakában

 

A kamattámogatási program lebonyolítására 750 millió forint áll rendelkezésre a Nemzeti Beruházás-ösztönzési Célelőirányzatban (NBC). Az ˝ügyfél barát˝ megoldás biztosítása érdekében a kamattámogatási igényeket a hitelkérelmekkel együtt lehet benyújtani a programban résztvevő hitelintézeteknél valamint a takarékszövetkezeteknél, és ott kerül sor a szerződések megkötésére is. 

A Beszállítói Program szolgáltatásai, beleértve a kedvezményes kamatozású hitelt illetve a kamattámogatást, minden Magyarországon bejegyzett, beszállítói tevékenységet végző KKV számára elérhető, tekintet nélkül arra, hogy mely országban működő nagyvállalatnak szállít alkatrészeket, részegységeket. Cél, hogy a Magyarországon megtelepedett cégek mellett egyre több, a környező országokban működő nemzetközi céggel, alakuljon ki beszállítói kapcsolat. A Beszállítói Program működtetésében, koordinálásában vezető szerepe van ITDH-nak, ahol Beszállítói Tanácsadó Központ és folyamatosan bővülő beszállítói adatbázis működik.

A részletek a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és Lendület portálokon már megtalálhatóak és letölthetőek!

 

 

 

Nem EU-konform a január elsejétől életbe lépő új jogszabály

Áfakáosz

 

Bosszantja a projektjüket már megvalósító nyertes pályázókat, hogy a 2006. január 1-jétől változó áfatörvény nem lesz visszamenőleges hatályú. Annak ellenére nem, hogy van ilyen döntése az Európai Bíróságnak. Több kedvezményezett már azt fontolgatja, maga is bírósághoz fordul.

 

A pályázók 2006. január 1-jétől minden további nélkül visszaigényelhetik a kifizetéseik után felmerült általános forgalmi adót, és ez jó - véli Karip Krisztina, a Kopernikusz Innovációs Egyesület projektmenedzsere. Kifogásolja azonban, hogy a törvény nem visszamenőleges hatályú, vagyis csak azokra a kedvezményezettekre és azokra a kifizetésekre érvényes, amelyek 2006. január 1-jétől merülnek fel.

A jogszabály egy szót sem ejt arról, mi lesz azokkal, akik támogatott fejlesztésüket már 2005-ben vagy 2004-ben elkezdték. Akik elkezdték és be is fejezték projektjüket, azok nyilvánvalóan mindenképpen elesnek a nekik járó áfától. Bonyolultabb a helyzet ott, ahol még nem fejezték be a beruházást. Ebben az esetben joggal merül fel a kérdés, mi lesz azokkal a kedvezményezettekkel, amelyeknek már elfogadott költségvetésük van, és szerződéskötésre várnak, illetve azokkal, akiknek már - az eddigi törvényi szabályozás alapján - aláírt szerződésük is van?

 

Várható, hogy a kissé összezavart közreműködő szervezetek addig nem kötnek szerződést, amíg nem kapnak pontos instrukciókat - véli Karip Krisztina. Amint kézhez kapják ezeket, úgy kezdődhetnek a költségvetés-módosítási mizériák: minden kedvezményezettnek ki kell vennie a költségvetéséből a beépített viszsza nem igényelhető áfát. Persze kizárólag a 2006. január 1-jétől felmerülő költségekre vonatkozóan, odáig ugyanis még a régi törvény érvényes.

 

Akiknek már megkötött szerződésük van, azoknál a helyzet hasonló, azzal fűszerezve, hogy itt minden esetben módosításra lesz szükség, hiszen nemcsak a költségvetés összetétele változik, de maga a támogatási összeg is. Tehát hiába nyert el valaki 25 millió forint támogatást egy gépberuházáshoz, ha a költségvetésébe a vissza nem igényelhető áfát is beillesztette, a támogatási szerződését már csak kb. 23 millióról kötheti meg - véli a Kopernikusz projektmenedzsere. Mindamellett elismerte, hogy a változás bizonyos esetekben pozitívumokkal is járhat. A kulcs 25 százalékról 20 százalékra csökkentése a már elfogadott költségvetéssel rendelkezőknél akár pluszforrásokat is eredményezhet a két áfaszint különbségéből adódóan.

 

Pragmatikusan viszonyul az áfaszabályok januári változásához Lukács János, a Vanessia Vállalkozásfejlesztési és Pályázati Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte az kifejezetten jó, hogy 2006. január 1-jétől nem kell áfaarányosítással bajlódni. Általában azt javasolják az ügyfeleiknek, hogy amennyiben a beszerzéseiket még nem valósították meg, úgy halasszák azokat 2006-ra, mert így az áfa teljes összegét visszaigényelhetik. Egyúttal pedig felhívják a figyelmet arra is, hogy a megkezdett projektnél a 2005-ös beszerzések után a támogatásra jutó le nem vonható áfarész nem igényelhető vissza.

Az eddigi szabályozás hátrányos volt a nyertes pályázók szempontjából azért is, mert előbb kifizették az áfát, és csak később kapták meg a támogatást. Ennek következtében - 25 százalékos áfakulcs esetén - a hivatalosan 80 százalékos támogatás valójában 60 százalékos volt; az új szabályozással ez a különbség megszűnik.

 

Egyértelműen akkor van előnyös helyzetben a nyertes pályázó, ha még nem csinált semmit, és a projektjével kapcsolatos beszerzéseket 2006-tól kezdi el - erősítette meg Oszkó Péter, a Deloitte adótanácsadója. Vagyis szerinte a jövőt tekintve kedvező a pályázók szempontjából az új törvény. Az átmenetre vonatkozó szabályozás viszont hátrányos lehet a már elkezdett beruházással, a beszerzéseik egy részét még 2005-ben lebonyolító projektgazdák számára. A szakértők nyomban a csatlakozás után jelezték, hogy Magyarországon nem EU-konform az áfaszabályozás, de semmi nem történt - idézte fel az előzményeket az adótanácsadó. Ám a januári változással sem lesz EU-konform a szabályozás, mert a hazai jogalkotó a visszamenőleges hatályt illetően figyelmen kívül hagyta az európai áfafejleményeket.

 

Az Európai Bíróság (EB) vonatkozó döntése alapján két eset történhet a pórul járt nyertessel: vagy hazai bírósághoz fordul, és amennyiben az elfogadja az EB-döntést, akkor fél év alatt lezárul az ügy, vagy a hazai bíróság újra kikéri az EB véleményét, és akkor két évig is tarthat az eljárás. A végeredmény mindkét esetben ugyanazt tükrözi majd: nem EU-konform az új áfaszabályozás - szögezte le Oszkó Péter.

 

Az Európai Bíróság az általa alkalmazott, a magyarországihoz hasonló áfaarányosítási szabályozás bevezetése és fenntartása miatt marasztalta el Spanyolországot C-204/03. számú ítéletében, 2005. október 6-án. A hivatalos magyar álláspont az, hogy ez az ítélet nem érinti Magyarországot, így a hatályos magyar áfaszabályozás (az állami támogatások után keletkező arányosítási kötelezettség) miatt le nem vont áfa összege az érintett adózóknak utólag sem jár vissza (VG, 2005. december 5., 3. oldal).

 

 

 

Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterhez rendszeresen intéznek kérdést az Országgyűlés tagjai. Ezek közül választottuk ki most azt, amely az áfa-visszaigényléssel foglalkozik, és közöljük a miniszteri választ is.

Új áfaszabályokról döntött a parlament

 

Visszaigényelhetik-e az általános forgalmi adót azok a vállalkozások is, amelyek vállalták a támogatási szerződésben, hogy nem élnek áfaelvonási jogukkal?

Az Európai Bíróság ítélete ugyan valóban elmarasztalta Spanyolországot az általa alkalmazott, a magyarországihoz hasonló áfaarányosítási szabályozás bevezetése és fenntartása miatt, azonban ebben az ügyben a peres fél nem Magyar-, hanem Spanyolország volt. Ebből következően a szóban forgó bírósági döntés nem eredményezi azt, hogy a hatályos magyar áfaszabályozás (az állami támogatások után keletkező arányosítási kötelezettség) miatt le nem vont áfa összege az érintett adózónak visszajárna.

Magyarország -Spanyolországgal ellentétben, amely az Európai Unió tagállamaként vezette be a vitatott jogszabályt -még az uniós csatlakozás előtt, 2004. január 1-jétől írta elő az állami támogatások utáni áfaarányosítási kötelezettséget. Ugyanakkor a csatlakozás óta eltelt időszakban felmerültek olyan aggályok, hogy a szabályozás problémát okozhat a vonatkozó uniós irányelvvel [a tanács 77/388. (EGK) számú irányelve] való összhang tekintetében.

Éppen ezért 2005. szeptember 19-én -tehát még az Európai Bíróság C–204/03. számú Spanyolországot elmarasztaló október 6-i ítéletét megelőzően -a kormány olyan törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amely az állami támogatások utáni arányosítási kötelezettség 2006. január 1-jétől való eltörlését tartalmazza. Az Országgyűlés november 7-i ülésén el is fogadta ezt az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosítását célzó T/17547. számú törvényjavaslatot, ennek következtében a szóban forgó áfaarányosítási kötelezettség -visszamenőleges hatály nélkül -a jelzett időpontot követően megszűnik.

A Spanyolországot elmarasztaló európai bírósági ítélet ugyanakkor Magyarországot nem érinti, így a hatályos magyar áfaszabályozás (az állami támogatások után keletkező arányosítási kötelezettség) miatt le nem vont áfa összege az érintett adózóknak utólag sem jár vissza. Következésképpen az állami támogatások miatt 2004-ben, illetve 2005-ben le nem vonható áfát a vállalkozók a jelzett időszakban semmilyen körülmények között nem helyezhetik utólag levonásba (azaz a le nem vont áfa összegét utólag sem igényelhetik vissza). (VG)

 

 

 

Idén tizenöttel nőtt az ipari parkok száma 

 

Tizenöttel nőtt az ipari parkok száma Magyarországon, jelenleg összesen 179 park birtokolja a címet. Az ipari parkokban 2005 végén 150 új vállalkozás kezdi meg működését, és mintegy 60 projekt megvalósítása van folyamatban. 

 

Tizenöttel nőtt az ipari parkok száma Magyarországon a gazdasági miniszter legfrissebb döntése alapján, így az országban működő ipari parkok száma eléri a 179-et - mondta Pongorné Csákvári Marianna, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten. 

A helyettes államtitkár elmondta, az Ipari Park címet elnyert parkok jelenleg több mint 9000 hektár területtel rendelkeznek, ahol több mint 2500 vállalkozás működik 140 ezer foglalkoztatottal. 

 

A GKM előzetes felmérése szerint az ipari parkokban 2005 végén 150 új vállalkozás kezdi meg működését, és mintegy 60 projekt megvalósítása van folyamatban - ismertette a helyettes államtitkár. 

 

A gazdasági tárca 1997 óta évente hirdet pályázatot az "Ipari Park" cím elnyerésére. A helyettes államtitkár közölte, eddig még nem szűnt meg ipari park. A működők 90 százalékában van mozgás, mindössze 5-10 olyan park van, amelynél - ha jövőre sem fejlődik jelentősen - át kell gondolni, hogy érdemes-e megtartani a címet. 

Pongorné Csákvári Marianna elmondta, szerdán ülésezik az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsa, ahol amellett, hogy megtárgyalják az új ipari parkok helyzetét, és több park be is mutatkozik, szó lesz a jövő évi pályázat kiírásáról, a tervek szerint 2006 februárjában vagy márciusában. 

 

Az ülésen téma lesz a második Nemzeti fejlesztési terv is, amelyben fontos szerepet kapnak az ipari parkok. Az ülésen megtárgyalják, hogy ez a terület milyen forrásigénnyel kerüljön be a fejlesztési tervbe. 

 

 

 

Tízezernél is több adózó vizsgálja, hogyan kaphatná vissza a korábban le nem vont összeget

Áfaarányosítási visszaigénylések - tízezrek problémája

 

Adószakértői vélemény szerint tízezres nagyságrendű lehet azon adóalanyok száma, amelyek állami támogatásban részesültek, és most komolyan vizsgálják, milyen lehetőségük van arra, hogy az áfaarányosítási szabály miatt le nem vont forgalmi adót visszakapják. Elképzelhető, hogy heteken belül egyikük -akár önellenőrzés formájában -további lépéseket is tesz az ügyben.

 

 

Egyre több gazdálkodó szervezet érdeklődését kelti fel az áfaarányosítással kapcsolatos, október elején született európai bírósági döntés. A luxembourgi intézmény uniós jogba ütközőnek ítélt egy Magyarországon hatályban levő jogszabályra rímelő spanyol és francia rendelkezést, így adótanácsadók szerint egyértelmű, hogy hazánk uniós csatlakozása óta eltelt időre vonatkozóan visszajár az áfaarányosítási szabály miatt le nem vont áfa a teljes mértékben adóköteles tevékenységet végző, állami támogatásban részesült adóalanyok számára. (Azoknak a gazdálkodó szervezeteknek azonban kockázatos lehet viszszaigényelni a kérdéses összeget, amelyek a támogatási szerződésben vállalták, hogy nem élnek a levonási jogukkal.) Figyelemre méltó jelenség, hogy nemcsak a hétköznapi értelemben vett vállalkozások, hanem színházak, közhasznú társaságok, sőt társadalmi szervezetek is azt vizsgálják, hogyan követelhetik vissza az adószakértők szerint uniós irányelvbe ütköző rendelkezés miatt korábban le nem vont áfát. Azért halad viszonylag lassan a folyamat, mert -különösen a költségvetés jelenlegi helyzetében -az adóhatóság haragját válthatja ki az a gazdálkodó szervezet, amely egy korábbi időszakban befizetett nagy összegű adót később visszaigényel, ezért az érintett adóalanyoknak körültekintően kell eljárniuk a konkrét lépést megelőzően. Adószakértők ennek megfelelően azt tanácsolják, mielőtt visszaigényelné egy vállalkozás a szóban forgó rendelkezéssel kapcsolatban az uniós csatlakozás időpontjától eltelt időre vonatkozóan az áfát, tegye rendbe adóügyeit. Lapunk információi szerint van olyan adóalany, amely heteken belül további lépésekre szánhatja el magát, és akár önellenőrzést nyújthat be.

Az ügy kényességét jelzi, hogy szerettük volna megtudni az APEH-től, ilyen esetben automatikusan visszaadja-e a vitatott összeget, esetleg perelniük kell-e ezért a gazdálkodóknak, azonban az adóhatóság többszöri megkeresésünkre sem reagált. A tét ugyanakkor nem kicsi: lapunk számításai szerint a csatlakozástól eltelt intervallumra vonatkozóan 40-50 milliárd forint lehet a nem EU-konform szabály miatt le nem vont áfa.

Ugyan jövőre eltörlik az állami támogatásban részesülők számára az áfaarányosítási kötelezettséget, az átmeneti rendelkezésekre nem árt figyelmet fordítaniuk a cégeknek. Csak akkor nem kell arányosítani 2006-tól, ha a beszerzést a vállalkozás jövőre hajtja végre. Így abban az esetben, ha a vállalkozás a pályázat benyújtása után, de még az idén vásárol eszközt, és támogatást csak jövőre kap (ez főként gazdasági versenyképességi operatív programnál fordulhat elő), az arányosítást el kell végeznie. Ugyancsak nem ment fel a jogszabály visszamenőleges hatállyal a tárgyi eszközök utólagos, épp a kapott támogatás miatt bekövetkezett funkcióváltozása miatti arányosítás kötelezettsége alól.

 

Kronológia

• 2004. január 1-jétől bevezették az állami támogatást kapó gazdálkodó szervezetek teljes körére
• a 2005. május 10-én kihirdetett úgynevezett akadálymentesítő adócsomag keretében a mezőgazdasági és foglalkoztatási célú támogatások esetén visszaállították a 2004 előtti állapotot
• 2006. január 1-jétől teljes mértékben eltörlik az áfaarányosítási szabályt (a jövőre végrehajtott beszerzések esetében már nem kell arányosítani)

 

 

 

 

Nem csökkennek az állami támogatások

 

Az Európai Bizottság szerint az EU-s cégek még mindig túlságosan sok állami támogatásban részesülnek, annak ellenére, hogy a nevezetes lisszaboni célkitűzés - az évtized végére a világ legversenyképesebb gazdasági régiójává válni - az állami támogatások részbeni leépítését is zászlajára tűzte.

 

A gazdasági megújulásnak része volna, hogy a szubvencióban olyan szempontok érvényesüljenek, mint például a kutatás-fejlesztés. Az EU-s cégek tavaly összesen 61,5 milliárd eurót kaptak, ami az EU-GDP 0,6 százalékának felel meg - derül ki a brüsszeli kimutatásból. Neelie Kroes, a versenypolitikáért felelős biztos abba is kénytelen lesz beletörődni, hogy az Európai Bizottság papírtigris. 2000 óta a testület 9,4 milliárd euró támogatásról állapította meg, hogy törvénybe ütköző volt, ezért kamatostul vissza kell fizetni. Hogy Brüsszel gyakran tehetetlen a tagállami nyomással szemben, azt jól tükrözi a 3,5 milliárdos kinnlevőség.

 

Az állami támogatásoknak mintegy kétharmada, 40 milliárd jutott a feldolgozóiparra és a szolgáltatási ágazatra, 15 milliárd euró a mezőgazdaságra és a halászatra, 5,5 milliárd a szénbányászatra és egymilliárd körül a fuvarozásra - a vasutat leszámítva.

 

A trend tehát nem csökkenő; érdekes, hogy a támogatások egyre nagyobb hányada úgynevezett horizontális jellegű, ilyen például a környezetvédelemmel összefüggő segítség. Elvileg ez nem ütközik bizottsági ellenállásba, annak azonban már kevésbé örülnek, hogy a környezetvédelmi jellegű szubvenciók négyötöde a szigorodó előírások, súlyosabb adók alóli átmeneti kivétel.

 

Az új tagállamok közül - a GDP százalékában mérve - Magyarország (1,26), Lengyelország (1,47) és Málta (3,1) nyújtotta a legtöbb támogatást, Prága (0,41), Vilnius (0,39) és Tallinn (0,39) viszont nem nyúlt mélyen a zsebébe. (Az újak esetében még nem áll rendelkezésre a fuvarcégeknek adott támogatások összege.) Neelie Kroes azt szorgalmazza, hogy a nagyobb cégeknek nyújtott kedvezményeket az állam inkább hatékonyabb szabályozási mechanizmusokkal váltsa fel. Emellett Brüsszel azt szeretné, ha inkább az innovatív, kisebb cégek jutnának állami mentőkötélhez. Ebből a teljes nemzetgazdaság hasznot húzhat és nagy előnye, hogy egyáltalán nem jár piactorzító hatással, szemben például egy multinak juttatott támogatással, ahol ráadásul gyakorta nem mutatható ki a rászorultság.

 

 

 

Danuta Hübner: Magyarország jól teljesít a strukturális pénzek felhasználásában

 

Magyarország jól teljesít a strukturális források felhasználásában, s a 2007 és 2013 közötti időszakra is több jól előkészített projektje van, mint ami uniós pénzekből egyáltalán finanszírozható - mondta Danuta Hübner pénteken Budapesten, a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón.

 

 

Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa elmondta: a jövő heti EU-költségvetési vitának olyan megoldást kell eredményeznie, hogy ne két Európa szülessen. A költségvetésnek nem 15, nem is 25, hanem 27 ország kohézióját, versenyképességét kell szolgálnia, és ezt a célt csökkentett költségvetéssel nem lehet elérni. A pénzügyi perspektíva bevételi oldala tehát legalább olyan fontos, mint a források elosztásának mikéntje - véli Danuta Hübner.

 

A biztos elmondta: a Bizottságban nem szünetel a munka a költségvetési bizonytalanságok miatt, folyamatos a programalkotás, a projekt-előkészítés. Ismeretei szerint Magyarországot sem éri kár amiatt, hogy nincs még elfogadott keretköltségvetése az Uniónak a 2007 és 2013 közötti időszakra, ugyanis hazánknak már most több jól előkészített, benyújtható projektterve van, mint amennyihez az EU forrást tud biztosítani.

 

Kérdésre válaszolva a biztos elmondta: az Európai Bizottság a maga részéről már sokat tett azért, hogy csökkenjen az adminisztráció, a bürokrácia a pénzek lehívásának folyamatában, most a tagállamokon a sor, hogy nemzeti szinten felszámolják a túlszabályozást.

 

Baráth Etele EU-ügyekért felelős is miniszter is elismeri, egyszerűsíteni kell a pályázati rendszert és javítani az intézményi felkészülést. Tájékoztatása szerint Danuta Hübnerrel a költségvetés alapelvein túl fontos részletekről is tárgyaltak: ilyen például uniós források esetleges bevonása a 4-es metró beruházás finanszírozásába, vagy az áfa elszámolásának szabálya.

 

Baráth Etele elmondta: egyetértés van abban, hogy mindenkinek fontos a mielőbbi megegyezés a pénzügyi perspektíváról.

 

Danuta Hübner találkozott Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterrel is. A megbeszélésen Kolber István tájékoztatta a lengyel biztosasszonyt a hazai Regionális Operatív Programokról, és a napokban az országgyűlés elé kerülő Országos Területfejlesztési Koncepcióról.

 

A miniszter elsősorban az elmúlt időszak eredményeit ismertette: hazánkban kiépült a területfejlesztési struktúra, az igények befogadását, feldolgozását megvalósító, és a támogatások elosztására, valamint a végrehajtásra felügyelő szervezetek rendszere. A közelmúltban számos olyan intézkedésre került sor, mely lerövidíti a tervek benyújtásától a kész létesítmény átadásáig terjedő időszakot. A tárca ösztönzi a területfejlesztés decentralizációját, a térségi versenyképesség megteremtését és a fejlesztési pólusok létrehozását.

 

Danuta Hübner elismerően szólt a koncepcióról, és reményét fejezte ki, hogy a rendszer megbirkózik majd a nagyszámú igénnyel, mely a források bővülése miatt érkezik. Az Unió következő költségvetési időszakában 2007 és 2013 között várhatóan a jelenlegi összeg mintegy három-négyszeresét költhetjük majd területfejlesztésre.

 

Hübner asszony ugyanakkor kifejezte annak szükségességét, hogy a regionális területfejlesztési tervek elkészítésekor regionális szinten is ágazati egyeztetés történjen, így biztosítva a források megfelelő elosztását. Azaz: a területfejlesztés végrehajtásakor valóban az épüljön a régióban, amire szükség van, legyen az iskola, gyár, út, bérlakás, egyetem, vagy bármilyen más beruházás.

 

Magyar részről a tárgyaláson felvetették: a foglalkoztatáspolitika, a munkanélküliség problémájára megoldás lehet a szociális bérlakások építésének támogatása, mellyel biztosítható a szakképzett munkaerő országon belüli vándorlása. Magyarország számára fontos lenne a panellakások uniós strukturális és kohéziós alapból történő felújítási lehetősége, amit Pál Béla, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a december 6-7-i Bristoli "Fenntartható közösségek" várospolitikai konferencián is felvetett.

 

A lengyel biztosasszony végezetül megfogalmazta: az Unió a jelenlegi és következő költségvetési időszakban sem kívánja megszabni a projektek számát, vagy a fejlesztések jellegét, csak a szükséges forrásokat biztosítja Magyarország számára: "Az Önök dolga, mire költik a pénzt, milyen projekteket támogatnak és milyen intézményrendszert építenek fel belőle, hogyan ellenőrzik a végrehajtást. A lényeg, hogy hatékonyan és gyorsan működjön. A tervek dicséretre méltóak."

 

 

GVOP: jövőre egyszerűbb és gyorsabb lesz pályázni  

 

Jövőre drasztikusan csökken a GVOP-s pályázatok elbírálási és a megítélt támogatások kifizetési ideje, és lényegesen egyszerűsödik a kis- és középvállalkozások pályázatírási adminisztrációja -derült ki az irányító hatóság éves értékelőjén.

 

Nem kellően hatékony a jelenlegi pályázati rendszer, ezért a szeptemberi módosításokat követően jövőre újabb egyszerűsítési intézkedéseket vezet be a GVOP irányító hatósága, jelentette be a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium EU-fejlesztési forrásokért felelős helyettes államtitkára. Egyed Géza hozzátette: terveik szerint harmadára csökken majd a pályázatok elbírálási és a megítélt támogatások kifizetési ideje.

 

A jövő évi tervek között szerepel a pályázati rendszer átláthatóságának javítása is. Ennek részeként a pályázó interneten keresztül folyamatosan értesülhet majd pályázatának aktuális állapotáról, az elutasított pályázatokhoz pedig igény szerint részletes értékelést mellékelnek majd.

 

A kis- és középvállalkozások pályázati aktivitásának ösztönzése a célja annak, hogy jövőre csökken a pályázati adminisztráció is. Ennek lényege, hogy csak pozitív pályázati döntés esetében kell majd a jelentkezőnek a különböző nyilatkozatokat és eredeti dokumentumokat bemutatni. Ezzel jelentősen csökkennének a pályázati költségek is -tette hozzá Egyed Géza.

 

A GVOP keretében eddig 7324 pályázatnak ítéltek meg 114 milliárd forint támogatást. Ez idáig összesen 4662 szerződés lépett hatályba, a kifizetések aránya pedig eléri a rendelkezésre álló 150 milliárd forint keret 16 százalékát.

 

Jövőre a GVOP keretében 12 pályázat kiírását tervezik.

III. 2006. ÉVBEN KIIRÁSRA KERÜLŐ GVOP PÁLYÁZATOK

 

Pályázat kódja	2006 folyamán várhatóan kiírásra kerülő pályázat megnevezése	Pályázat várható kiírásának dátuma (hónap)	Rendelkezésre álló keret (előzetes becslés) Mrd Ft
GVOP
Beruházás-ösztönzés prioritás
1.1.1.	Technológiai korszerűsítés	2006. január	6
1.1.2	Regionális vállalati központok létesítése	2006. január	1
1.1.3	Feldolgozóipari beszállítók számának növelése és megerősítésük	2006. január	1
1.1.3./B	Klasztereknek nyújtott szolgáltatások fejlesztésének támogatása	2006. január	0,1
Kis- és középvállalkozás-fejlesztési prioritás
2.1.1.	Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztésének támogatása	2006. március	6-7 (A felszabaduló és átcsoportosítható kerettől függően)
2.3.2	Együttműködő vállalkozások közös célú beruházásának, fejlesztésének támogatása	A 2005. évi pályázat meghosszabbí-tása	A 2005. évből fennmaradó keret
Kutatás-fejlesztés Innováció prioritás
3.3.3/2	Vállalati innováció támogatása	2006. március	3
InformációstTársadalom és gazdaságfejlesztés prioritás
4.1.1.	Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek	A 2005. évi pályázat meghosszabbítása	2
4.1.2.	Üzleti partnerek közötti E-kapcsolat fejlesztése	A 2005. évi pályázat meghosszabbítása	1,5
4.2.1.	Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kis- és középvállalkozások számára	A 2005. évi pályázat meghosszabbítása	0,5
4.2.2.	Tartalomipari és közcélú tartalomszolgáltatás fejlesztése	A 2005. évi pályázat meghosszabbítása	0,4
4.4.1.	Szélessávú internet-infrastruktúra kiépítésének és a szolgáltatás beindításának támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein	A 2005. évi pályázat meghosszabbítása	0,3

 

2006. ÉVBEN KIIRÁSRA KERÜLŐ KIOP PÁLYÁZATOK

Pályázat kódja	2006 folyamán várhatóan kiírásra kerülő pályázat megnevezése	Pályázat várható kiírásának dátuma (hónap)	Rendelkezésre álló keret (előzetes becslés) Mrd Ft
KIOP-2004-1.2.0.F	Állati hulladék kezelését célzó beruházások megvalósítására	Már kiírásra került, a benyújtás folyamatos 2006.08.31-ig	1,7 Mrd Ft
KIOP-2005-1.7.0.F	Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése	Már kiírásra került, a benyújtás folyamatos 2006.01.31-ig.	1,4 Mrd Ft

 

 

 

Szinte nincs pályázati szünet

Mi lesz azzal, aki az idén lemarad?

 

Jó hír a pályázóknak, hogy bár december végén, január elején a gazdasági versenyképesség operatív program (gvop) hat idei pályázatának is lejár a beadási határideje, de közülük négyet várhatóan 2006. januárban, egyet márciusban ismét meghirdetnek, egyet pedig a 2005. évi keret erejéig meghosszabbítanák. Vagyis az sem marad le, akinek nem sikerül jól az idén a finis.

 

Az idei kiírások szerint év végéig lehet pályázni támogatásért a regionális vállalati központok létesítéséhez, a klasztereknek nyújtott szolgáltatások fejlesztéséhez, a feldolgozóipari beszállítók számának növelésére, megerősítésükre, a technológia korszerűsítésére, valamint az együttműködő vállalkozások közös célú beruházásához, fejlesztéséhez. Az utóbbit azonban a 2005. éviből fennmaradó keret erejéig meghosszabbítják, míg a többire januárban már kiírják a 2006. évi felhívásokat.

 

A regionális vállalati központok létesítésére (gvop-2005-1.1.2.) meghirdetett pályázat keretében az európai, különösképpen a kelet-közép-európai regionális hatáskörű vállalati szolgáltató központok magyarországi kialakításához és bővítéséhez nyerhető támogatás. Emellett a több régióban működő vállalatok szolgáltatási alrendszereinek Magyarországról történő irányítását ellátó központ létrehozását szolgáló beruházásokhoz is kérhető támogatás. Meghirdetésekor a pályázat idei kerete 1,43 milliárd forint volt. Az elnyerhető támogatás mértéke az összes elszámolható beruházási költség függvényében változó, de maximum 300 millió forint. A tervek szerint a pályázatot januárban egymilliárd forinttal ismét meghirdetik.

 

A klasztereknek nyújtott szolgáltatások fejlesztését támogató pályázat (gvop-2005-1.1.3/B) célja az üzleti vállalkozások és nem üzleti szervezetek által alkotott klaszterek szolgáltatási körének bővítése, színvonalának emelése.

A pályázat 2005-re tervezett kerete 300 millió forint. Az elnyerhető maximum a támogatható tevékenységektől függően a projekt öszszes elszámolható költségének 50, illetve 80 százaléka, amely minimum egy-, legfeljebb 25 millió forint lehet. A januárban várható jövő évi pályázatot 100 milliós kerettel írják ki.

 

Az együttműködő vállalkozások közös célú beruházását, fejlesztését támogató (gvop-2005-2.3.2) idei pályázatát a 2005-ből fennmaradó keret erejéig meghosszabbítják. A támogatás célja a kis- és középvállalkozások öszszefogásában rejlő előnyök kihasználása érdekében olyan területileg koncentrált vagy ágazatilag, szakmailag szerveződött vállalati együttműködések (pl.: franchise, kisvállalkozói társaságok, beszerzési társaságok) fejlesztésének elősegítése, amelyek meghatározott termékek előállítási, beszerzési, értékesítési feltételeinek kedvezőbbé tételére irányulnak. A 2005-re tervezett keret 5,846 milliárd forint. Az elnyerhető támogatás a projekt elszámolható összes költségének legfeljebb 50 százaléka, maximuma a hálózati tagok függvényében változó, de hálózatonkénti maximuma 60 millió forint.

 

A feldolgozóipari beszállítók számának növelését és megerősítését támogató pályázat (gvop-2005-1.1.3.) azon fejlesztéseket segíti, amelyek révén javul a végtermékek minősége, versenyképessége, gazdaságossága, megerősödik a pályázók gazdasági helyzete és technológiai felkészültsége. Ezek eredményeképpen pedig tartós ipari beszállítóvá válhatnak. A meghirdetésekori kerete kétmilliárd forint volt. Az elnyerhető támogatás maximális mértéke nem haladhatja meg a projekt elszámolható költségeinek 50 százalékát, és maximum 100 millió forint lehet. A pályázatot jövőre várhatóan januárban egymilliárd forinttal ismét meghirdetik.

A technológiai korszerűsítésre (gvop-2005.1.1.1) kiírt pályázat a nagy hozzáadott érték tartalmú versenyképes, magas minőségű feldolgozóipari termékek gyártására alkalmas új és nagy termelékenységű termelőkapacitások létrehozását vagy azok bővítését célozza. A támogatás a környezetbarát technológiák letelepítését, a környezeti terhelés csökkentését, a feldolgozóipar nemzetközi versenyképességének javítását, szerkezetátalakításának gyorsítását, a beruházások, valamint a működő tőke bevonásának ösztönzését kívánja segíteni. A pályázat kerete meghirdetésekor 16,4 milliárd forint volt. Az elnyerhető támogatás mértéke a beruházás elszámolható költségei összegének maximum 50 százaléka, de legfeljebb 300 millió forint, ez a kétmilliárd forintot meghaladó elszámolható projekt költségénél kapható. A pályázatot a tervek szerint januárban hatmilliárdos támogatási kerettel hirdetik meg.

 

Az idei kiírás szerint január 9-ig pályázható a vállalati innovációt támogató pályázat (gvop-2005-3.3.3). Célja a sikeresen működő kkv-k új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások bevezetésére irányuló innovációs tevékenységének ösztönzése A pályázat kerete meghirdetésekor 610 millió forint. A projekt elszámolható költségeire igényelhető támogatás minimuma öt-, maximuma 75 millió forint. (MK)

 

Ahogyan vártuk: maradt a 6 százalék

 

A Monetáris Tanács nem változtatott a jegybanki alapkamaton mai ülésén, így az továbbra is 6 százalék. A döntés megfelel a piaci várakozásoknak. A 6 százalékos kamat 2005. szeptember 20. óta van érvényben, a testület októberi és novemberi kamatdöntő ülésén is változatlanul hagyta azt. Az idén a Monetáris Tanács kilenc alkalommal mérsékelte a kamatot, amely tavaly év végén még 9,50 százalék volt. (MTI Eco)

 

 

 

Magyarország 33 milliárd eurót kap 2007 és 2013 között 

 

Az uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter szerint 33 milliárd eurót kapunk az EU költségvetéséből 2007 és 2013 között. Baráth Etele sikerként értékelte, hogy bár a közép-magyarországi régió kikerült a legtámogatottabb kategóriából, ugyanazokra a célokra pályázhat, mint a többi magyar térség. 

 

Magyarország a 2007-2013. évi költségvetési időszakra 31 milliárd euró pozitív eredményt ér el - közölte Baráth Etele EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn. Magyarország 2007-2013. között 33 milliárd euró uniós forrást kap, ezen időszak alatt 8,3 milliárd eurót kell befizetni, így a nettó pozíció 24,7 milliárd euró lesz. A források felhasználásában született kedvező döntések, könnyítések hatására további 7 milliárd euró felhasználási lehetősége lesz Magyarországnak - tette hozzá a miniszter. 

 

Baráth méltatta Angela Merkel német kancellár és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök együttműködésének szerepét az EU költségvetési keretszámairól szóló megállapodás megszületésében. 

 

Engedmények a közép-magyarországi régiónak 

 

Jelentős eredményeket sikerült elérni a szabályozásban, a közép-magyarországi régió ugyanazokra a célokra használhatja fel a támogatásokat, mint a többi magyar régió, függetlenül attól, hogy kikerült a legtámogatottabb kategóriából. Ezenkívül további 140 millió eurót sikerült megszerezni a régió számára. 

 

A brit tárgyalási stratégia

 

John Nichol s, Nagy-Britannia budapesti nagykövete rendkívül jelentősnek, és jó alkunak nevezte hétfőn, hogy a hétvégén Brüsszelben a soros brit elnökség idején a tagországok elfogadták az Európai Unió 2007-2013 közötti keretköltségvetését. A britek amíg lehetett, visszatartották javaslatukat, hogy ne alakuljanak ki előre megszilárdult ellentétes álláspontok.  A miniszter szerint a határokon átnyúló kapcsolatokban lehetőség lesz a fejletlenebb térségek támogatására is jelentős forrásokat elnyerni. Az ország támogathatósági szintjét a javasolt, a GNI 3,479 százalékáról 3,52 százalékra sikerült felemelni. Mindezek hatásaként 1 milliárd euróval javult az ország pozíciója. Baráth Etele eredményként értékelte, hogy az EU-költségvetési kiadása a GNI 1,045 százalékra emelkedett a brit korábbi 1,03 százalékos javaslatról. 

 

Harminchárom milliárd a végösszeg 

 

A kohéziós politikában Magyarország 22,6 milliárd euró támogatást kap, a versenyképességre fordítható forrásból vélhetően 1 milliárd euró jut, az agrár- és vidékfejlesztési támogatások 9,2 milliárd eurót tesznek ki, a költségvetés igazgatási fejezetéből 0,2 milliárd euróra számíthat az ország. Mindez adja a 33 milliárd eurót, amelyet Magyarország kap 2007-2013. között - mondta Baráth Etele. 

Magyarország befizetési kötelezettsége ezen időszak alatt 8,3 milliárd euró lesz, amely az 1,9 milliárd euró vám és egyéb illetékekből, 5,8 milliárd euró egyéb tételekből, és 0,6 milliárd brit visszatérítéshez való hozzájárulásból tevődik össze. 

 

Nagyobb részt vállal az unió a finanszírozásból 

 

Az önkormányzatok az uniós beruházások áfáját a közösségi forrásokból finanszírozhatják, ez a lehetőség hét év alatt mintegy 900 milliárd forintot jelent majd az önkormányzatok számára. Az EU az uniós projektek eddigi átlagos 64 százalékos támogatottságát 80-85 százalékra emeli a következő tervezési ciklusban. 

A forrásokhoz való hozzájutásban a különböző könnyítések együttesen 7 milliárd euróval kímélik a magyar költségvetés kiadásait. A miniszter fontosnak nevezte, hogy lakótelepek lakásainak, illetve a belső területek felújítására is lehet igénybe venni EU-s forrásokat. 

 

Marad az n+2-es szabály 

 

Nem sikerült eredményt elérni az úgynevezett n+2-es szabály bevezetésében a nagyprojekteknél. Várható, hogy a nagyprojekteknél egy idő után ez a szabályozás lép életbe, vagyis a projekt elfogadásától számított két éven belül meg kell kezdeni a kivitelezést. Baráth Etele úgy vélekedett, hogy az Európai Parlamentnél a magyar képviselők ebben a kérdésben lobbizhatnak az ország érdekében. 

 

Barroso: fenntartáshoz elég, az ambiciózus célokhoz kevés 

 

György Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője tolmácsolta José Manuel Barroso bizottsági elnök szavait. Elmondta: az elnök szerint a 7 éves költségvetési perspektíva elfogadott formája az Európai Unió működőképességének fenntartásához megfelelő, de az unió ambiciózus terveinek megvalósításához kevés. Ezzel együtt pozitív az, hogy az új tagországok támogatottsága biztosított, sőt zöld jelzést kapott a költségvetés alapján Bulgária és Románia későbbi belépése is. 

 

 

 

Kedvezően módosulnak a Mikrohitel Program feltételei 2005. december 20-tól

 

Annak érdekében, hogy a Mikrohitel Program konstrukció a jövőben még jobban szolgálja a banki követelményeknek még eleget tenni nem tudó mikrovállalkozói kör finanszírozási forráshoz jutását, a Mikrohitel Program feltételrendszerének elemeit 2005. december 20-tól tovább módosította -a vállalkozásoknak kedvezőbbé tette - a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a lebonyolításban résztvevő szervezetekkel közösen. Így a maximálisan felvehető hitelösszeg 25000 eurónak megfelelő forintösszegre emelkedett, amely jelenleg 6,35 millió Ft-os felső összeghatárt jelent, a futamidő 5 évről 8 évre növekedett. A kamat mértéke -a lebonyolításban résztvevő szervezetek döntésétől függően -a jegybanki alapkamat +/- 3 %-os mértéken állapítható meg. Egyszerűsödött a hitel folyósítása is.

 

A Mikrohitel Program feltételei korábban 2005. február 8-án módosultak. Akkor 3-ról 5 évre változott a futamidő, és a vállalkozások az azt megelőző 3 millió forint helyett 5 millió forint összegű hitelt vehettek fel. Mód nyílt előfinanszírozásra és a forgóeszközök beszerzési lehetősége is bővült. A változásokat követően megélénkült a vállalkozói érdeklődés a program iránt, amely megmutatkozott a beérkezett kérelmek számában és az év során folyósított hitelállomány összegében is. 2005. II. 8-tól december hónap elejéig 13 679 vállalkozó kereste fel a lebonyolításban résztvevő megyei vállalkozásfejlesztési alapítványokat. Ebből 1316 kérelem érkezett be 5, 33 Mrd Ft összegben, melynek mintegy 80 %-át pozitívan bírálták el. Ebből 2005. év során 945 ügyfélnek folyósítottak mikrohitelt összesen 3, 5 Mrd Ft összegben. A 2004. év azonos időszakával összevetve a 2005-ben folyósított hitelek összege 157 %-kal magasabb az előző évinél. Bővült a hitelt igénybevevők száma is. (Az elmúlt esztendőben 646 ügyfélnek folyósítottak mikrohitelt.)

 

Annak érdekében, hogy a konstrukció a jövőben is mind jobban szolgálja a banki követelményeknek még eleget tenni nem tudó mikrovállalkozók finanszírozási forráshoz jutását, a feltételrendszer elemeit 2005. december 20-tól tovább módosította -a vállalkozásoknak kedvezőbbé tette - a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a lebonyolításban résztvevő szervezetekkel közösen.

 

A változás az alábbiakra terjed ki:

 

-  A maximálisan felvehető hitelösszeg 25000 eurónak megfelelő forintösszegre emelése,  amely jelenleg 6, 35 millió Ft-os felső összeghatárt jelent,

-  A futamidő 5 évről 8 évre növelése,

-  A kamat mértéke -a lebonyolításban résztvevő szervezetek döntésétől függően -a jegybanki alapkamat +/- 3 %-os mértéken állapítható meg.

 

Egyszerűsödött a hitel folyósításának eljárása is. Így a módosítások nyomán a jövőben a megnövekedett összegű és futamidejű hitelhez a Mikrohitel Program keretében a vállalkozók rugalmasabban, könnyebben juthatnak hozzá.

 

A hiteligénnyel továbbra is a megyeszékhelyeken működő megyei vállalkozásfejlesztési alapítványokhoz, illetve azok alirodáihoz fordulhatnak a kezdő és a már működő mikrovállalkozók. Ezek elérhetősége megtalálható a GKM és a Lendület  portálokon.

 

 

Bővülnek a fiatal kutatók pályázati lehetőségei 

 

Nem csökken jövőre a kutatás-fejlesztés állami támogatása: hárommilliárdot különítenek el uniós forrásokból erre a célra. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok kerete 700 millióval bővül. 

Összesen 700 millió forinttal nő jövőre az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) kerete - közölte Kóka János gazdasági miniszter. 

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH), az Oktatási Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közreműködésével létrejött megállapodás alapján a GKM 100 millió forintos, az NKTH 300 millió forintos hozzájárulásával, az NKTH szervezésében, az OTKA által korábban kidolgozott feltételek alapján 2006-ban 400 millió forint keretösszeggel közös pályázatot hirdetnek fiatal posztdoktorok számára. 

A miniszter hozzátette: nem a gazdasági hasznosítás lehetőségét, hanem a kiválóságot tekintik elsősorban kvalifikációs feltételnek. A bírálóbizottság két társelnökét az NKTH és az OTKA adja, két-két tagot az NKTH és az OTKA, egyet pedig a GKM delegál. 

 

A megállapodás második pontjaként az MTA kész az OTKA tematikus pályázati céljaira 300 millió forintot a saját költségvetésén belül átcsoportosítani - mondta a miniszter. 

 

Uniós forrásokból különítettek el 3 milliárdot 

 

Kóka János közölte: "Sokat hallottunk arról, hogy 2006-ban a költségvetési takarékosság jegyében nagyon sok fejezetre nem jut elég forrás, így például kutatás-fejlesztésre 3 milliárd forinttal kevesebb jut, mint arra igény volna." A miniszter bejelentette: 2006-ban az európai uniós forrásokból megmaradt részek terhére a kutatás-fejlesztésre 3 milliárd forintot különítenek el. 

 

A gazdasági tárca a 100 millió forintot a miniszteri tartalék, az MTA az egyéb működési költségei terhére, míg az NKTH az innovációs alapból különíti el a megfelelő forrásokat. 

Makara B. Gábor, az OTKA-bizottság elnöke közölte: e többletforrással 75 olyan kutatócsoport kezdheti meg munkáját, amelyek egyébként lemaradtak volna. 

 

Vizi E. Szilveszter, az Akadémia elnöke úgy fogalmazott: ez az egyetlen esély, hogy az agyelszívást esetleg

meg lehessen akadályozni. Hozzátette: ez a gazdasági érdek is. 

 

Új program indul Polányi Mihály néven 

 

Boda Miklós, az NKTH elnöke szerint népszerűbbé kell tenni ezt a pályát, a külföldre távozott fiatal kutatókat vissza kell hozni. Hozzátette: "annak érdekében, hogy a fiatal tudósok Magyarországon valósítsák meg álmaikat, Polányi Mihály néven új programot indítunk". Az új program kerete 1 milliárd forint lesz. 

Kóka János megjegyezte: Magyarországon évente a GDP mintegy 1 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre. Ebből az állami részesedés 0,7 százalék, a fennmaradó 0,3 százalék pedig a vállalatok aránya. Az Európai Unióban a k+f a GDP mintegy 2 százalékát teszi ki, az állami részesedés megegyezik a magyarországival, a cégek azonban több mint 1 százalékot képviselnek. A miniszter úgy vélte, hogy ösztönözni kell a magyar vállalatok k+f tevékenységét. 

 

 

 

 

Budapest lassan túl fejlett ahhoz, hogy segítse az állam az itteni cégeket

Kevesebb támogatás adható

Három magyarországi térségben csökkentik a vállalatoknak adható állami támogatások maximumát a 2007–2013 közötti időszakra elfogadott uniós szabályok. Ennek dacára továbbra is az ország egész területén lehet majd régiófejlesztési alapon támogatni a cégeket, így ez a szempont maradhat a meghatározó a hazai vállalati szubvencióknál.

 

 

Az Európai Bizottság által kiadott új szabályok a régiók egy főre jutó GDP-jén alapuló közvetlen befektetési támogatások, adókedvezmények és egyéb szubvenciók megítélésének elveit rögzítik a következő költségvetési időszakra. Az új szabályok következtében hazánkban legnagyobb arányban a közép-magyarországi régió pozíciója romlik majd: Budapesten két lépcsőben 35-ről 10 százalékra mérséklik a nagyvállalati beruházásokhoz nyújtható szubvenciók összegét. A fokozatosságot az indokolja, hogy Brüsszel a legtöbb támogatástól eleső térségeknél tompítani kívánja a változás hatását. A célirányosabb támogatás jegyében 2007–2013 között a nagyvállalatokra alkalmazott támogatási kulcsokat a kisvállalkozások esetében 20, a közepes cégeknél 10 százalékkal léphetik túl az állami szervek és az önkormányzatok (jelenleg ez az arány egységesen 15 százalék a kkv-knál). Újdonság az is, hogy engedélyezik a kisvállalkozások alapításához és első ötévi működéséhez folyósított szubvenciókat, a leggyérebben lakott térségekben pedig a népesség megtartása érdekében is lehet támogatni vállalati fejlesztéseket. A periferikus helyzetű régiókban egyszerűsítik a szubvenciók igénybevételének módját. Nem változnak ugyanakkor a csekély összegű (de minimális) támogatások nyújtásának szabályai: ezeknél továbbra is az az elv lesz irányadó, hogy egy-egy cégnek három év alatt legfeljebb százezer euró összegű szubvenciót lehet adni.

 

A jelenlegi szabályok szerint a huszonöt tagország lakosságának 52,5 százaléka él állami támogatásra jogosult régiókban; 2007-2013 között ez az arány 43,1 százalékra csökken, ezen belül a tizenötökben 32,5-re. Magyarország területének viszont most és 2007–2013 között is száz százaléka jogosult lesz valamilyen mértékű regionális alapú támogatásra. Rajtunk kívül ez Görög-, Lengyelországról, Szlovéniáról, Máltáról és a három balti államról mondható el, de a csatlakozás után Bulgária és Románia is ebbe a körbe tartozik majd. Csehországban és Szlovákiában 88 százalék körüli a lefedettség, ez azt jelenti, hogy a fővárosokban már egyáltalán nem lehet régiós alapon támogatni a vállalatokat.

 

Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy a regionális alapú vállalati támogatások súlya Magyarországon kiemelkedően nagy. A Pénzügyminisztérium adatai szerint az elmúlt öt évben a kiírt pályázatok keretösszegeit alapul véve a vállalati szubvenciók 70–88 százalékát, évente 516–751 millió eurót ilyen címen lehetett igénybe venni. A fejlett nyugat-európai országokban viszont egyre kisebb szerepet játszanak a régió elmaradottságán alapuló támogatások, ezek rovására a más címeken -például a kis- és közepes vállalatoknak -nyújtott szubvenciók a meghatározók.

 

Kevesebb régióban lehessen fejlesztési támogatást adni a vállalatoknak, de azok célirányosabbak legyenek -erre törekszik már régóta, és ezt az elvet fejleszti tovább 2007–2013 között az Európai Bizottság. Az elmúlt évek tapasztalatairól nemrég kiadott jelentés szerint a tagországok többségében előrelépés volt e téren, ugyanakkor az állami szubvenciók összege -a kilencvenes évek végén megfigyelt trendet megtörve -stagnál. A huszonöt tagország 2004-ben GDP-je 0,6 százalékát, mintegy 62 milliárd eurót fordított iparágak és vállalatok különböző alapon történő támogatására.

 

 

 

Emelkedik a Széchenyi-kártya hitelkerete

 

A kis- és középvállalkozások hitel- és tőkehelyzetének javításáról döntött a kormány. A Széchenyi-kártya hitelkerete két és félszeresére nő, az eddigi tízmillió helyett 25 millió forint a maximálisan felvehető hitelösszeg, kedvezőbb feltételekkel és csökkentett kamattal.

 

A kabinet elfogadta a vállalkozások fejlesztésével kapcsolatos programot, amely a jövő évtől újabb támogatási lehetőséget kínál a kis- és középvállalkozásoknak. Kóka János gazdasági miniszter a Magyar Rádiónak a kormányülés szünetében elmondta: a vállalkozások hitel- és tőkehelyzetének javítása az új csomag része. A vállalkozások alapítását, piacra jutását, beruházásait költségvetési támogatással és kedvezményes hitellel segíti majd az új program, amely összességében 500 milliárd forintot jelent tőke-, hitel-, illetve garanciaelemek formájában.

 

Kóka János azt is elmondta: a Széchenyi-kártya hitelfeltételi is jelentősen javulnak, például 10 millióról 25 millió forintra emelkedik a felvehető összeg nagysága.

 

25 millió forint erejéig lehet hitelhez jutni, ráadásul kedvezőbb feltételekkel és olcsóbban, mint korábban. A bankokkal történt megegyezésnek köszönhetően több mint 10 százalékkal csökken a kamat ezen a kártyán, miközben különféle feltételekkel, de az egész keret két és félszeresére nő.

 

 

 

Az év legjobb projektjét keresi a Nemzeti Fejlesztési Hivatal

 

Az operatív programok pályázati győztesei közül 8.628-an már aláírták a támogatási szerződést, összesen 468,5 milliárd forint értékben. Több mint 4 ezer nyertes pályázó bankszámlájára már át is utaltak összesen 107,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást.

 

A nyertes pályázatok eredményeként az ország 1700 településén valósul meg fejlesztés európai uniós társfinanszírozással, több mint 800 milliárd forint értékben - közölte a Nemzeti Fejlesztési Hivatal.

 

A Hivatal pályázatot írt ki ˝A 2005. év projektje˝cím elnyerésére. Ebben a versenyben természetesen azok is részt vehetnek, akik még nem írtak alá szerződést, de már megkapták az értesítést arról, hogy pályázatuk sikeresnek bizonyult. Így 12.470 projektgazda indulhat, ők összesen 554 milliárd forint támogatásra szereztek jogosultságot a Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programjának pályázatain.

 

A most meghirdetett versenyben négy kategóriában vár pályázatokat a hivatal: gazdálkodó szervezetektől, civil szervezetektől, önkormányzatoktól és közintézményektől. Az elbírálás során a szakmai zsűri a projekt ötletességét, újszerűségét, példaértékűségét, valamint társadalmi és gazdasági hatását értékeli majd.

 

A nyertesek a strukturális alapok első magyarországi pályázatai megjelenésének második évfordulója alkalmából, január második felében a sajtó nyilvánossága előtt, egy külön erre az alkalomra készült térplasztikát és elismerő oklevelet vehetnek át, projektjüket pedig a Nemzeti Fejlesztési Hivatal kiadványaiban, konferenciáin, valamint az írott és elektronikus sajtóban népszerűsítik.

 

A pályázati kiírás és a pályázati űrlap a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján, a www.nfh.hu internetes címen letölthető. A pályázatokat december 31-ig lehet benyújtani.

 

 

Magyarország már nem favorit

 

Hiába nyerők már három éve a feltörekvő piacok, a régiók és országok között nagy a szelekció. Magyarország például egyre kevésbé számít favoritnak.

 

Jóllehet, a feltörekvő piacok együttesen a reneszánszukat élik, a szakemberek egyre gyakrabban emlegetik a szelekció kifejezést. Mert igaz ugyan, hogy a legtöbb befektető szemében a feltörekvő piacok kifejezés egy nagy egészet jelent (ahová a régóta elfogadott elemzői javaslat szerint csak a pénz 5 százalékát szabad elhelyezni), a felszín alatt az egyes régiók és országok egyre változatosabb teljesítményét látni. A jókedv adott, a pénz is, de korántsem biztos, hogy ebből minden érintett ország hasznot tud húzni.

 

Csökkenő népszerűség

 

Lehet, hogy jövőre mi is rosszul járunk. Néhány hét, vagy hónap eseményeiből ritkán érdemes messzemenő következtetéseket levonni, mégis feltűnő, hogy az elmúlt időszakban egyértelműen csökkent régiónk, s benne Magyarország népszerűsége. Az utóbbi két hónapban a Morgan Stanley Capital International (MSCI) regionális feltörekvő indexei közül egyetlenegy zárt csak mínuszban, a kelet-európai. Miközben tágabb régiónk, az EMEA (feltörekvő Európa, Közel-Kelet és Afrika) pénzáramlási adatai azt mutatják, hogy az októberi háromhetes kivonási időszak után ismét dől az itt befektető alapokba a pénz, ebből egyre kevesebb jut a cseh, a magyar és a lengyel piacra.

 

Az EMEA régió sztárja ma Jordánia, Törökország és Izrael, de Oroszország mellett Egyiptom sem panaszkodhat. Úgy tűnik, a visegrádi országokat, de különösen Magyarországot érő kritikák és félelmek egyre inkább megmutatkoznak a részvénypiacon is.

 

Miközben az Emerging Portfolio Fund Research kutatócég adatai szerint a feltörekvő piacokon befektető alapokba a tavalyi 2,8 milliárd dollárral szemben az idén november közepéig 15,5 milliárd dollár ömlött be, nagyon úgy fest, hogy a magyar piac emelkedése kisebb lesz a tavalyinál.

 

Természetesen a dollárban számolva eddig elért mintegy 20 százalék is jócskán veri a fejletteket, de a magyar index ma már alulteljesíti a feltörekvőket összesítő mutatót. Az elemzői nyilatkozatokból egyre inkább kikerül szűkebb régiónk, a jövő évi befektetési tippek között már szinte egyáltalán nem szerepelünk.

 

Leminősítés

 

Az elmúlt két hétben három olyan kommentár is érkezett, melynek fényében nem lehetnek túlságosan optimisták a hazai befektetők. A Credit Suisse First Boston után a Citigroup is eltávolította kedvenc részvényei listájáról az OTP-t, ami meg is látszik a papír elmúlt hetekben nyújtott teljesítményén (miként viszont az is látszik, hogy a Richtert még mindig szereti a Citi). Az amerikai nagybank az egész hazai piacról meglehetősen gyászos képet festett, de nem jött jókor az sem, hogy a Morgan Stanley felülsúlyozásról semlegesre minősítette le az egész közép- és kelet-európai régiót. Az okok között az értékelési szintek mellett többször felbukkan a devizakockázat - mely tényezőnek az alapkezelők mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak -, a forintot pedig egyre többen temetik.

 

 

 

Kerüljük az ATM-eket

 

A költségek csökkentése szempontjából nemcsak a gyors törlesztésnek van jelentősége, hanem például a vásárlások és készpénzfelvételek arányának is. Míg a vásárlás minden esetben ingyenes, az automatákból történő pénzkivét a debitkártyákénál is magasabb díjakkal terheli meg a hitelkártyás ügyfél számláját. Bankonként eltérő módon, a legkülönfélébb konstrukciókkal találkozhatunk: legalább négy-ötszáz forinttal minden tranzakciónál számolhatunk, de a felvenni kívánt összeg nagyságától függően ennél jóval magasabbak is lehetnek a költségek.

 

Egy ATM-es tranzakció például 400-500 forintba kerül a Cetelemnél, 750 forintba a Raiffeisennél, 1200 forintba az MKB-nál - függetlenül attól, hogy mennyit hívunk le a hitelkártyáról. Hogy az összegtől is függő konstrukciók közül is említsünk néhányat: az OTP egy százalékot szed be, a HVB másfelet, a K&H és a Citibank kettőt, az Erste kettő és felet plusz 400 forintot, a BB és a CIB pedig három százalékot.

 

Ennek megfelelően tehát egy 50 ezer forintos készpénzfelvételnél legkevesebb 400 forintos vagy akár 1650 forintos egyszeri extra kiadással is számolnunk kell. A kondíciók ilyetén alakítása egyébként a tapasztalatok szerint - legalábbis a hitelkártyáknál - sikeres: a megkeresett bankok szerint az ügyfelek elsősorban vásárlásra használják a hitelkártyát.

 

 

 

Sok hibát találtak a fővárosi adóellenőrök

 

Az idén az ellenőrzött budapesti adózók mintegy 80 százalékánál találtak kisebb-nagyobb hibát a fővárosi revizorok. Az arány általában hasonló szokott lenni - mondta a Világgazdaságnak Deli Lajos, a Főpolgármesteri Hivatal adóügyosztályának vezetője.

 

A fővárosi adóhatóság az előzetes terv szerint az ügyvédeket, az egészségügyi szolgáltatásokat végző vállalkozásokat, az ingatlanforgalmazókat és az idegenforgalmi vállalkozásokat ellenőrizte az idén. S folyamatosan vizsgálják a legnagyobb adóalanyokat. E körben ötévenként minden cég sorra kerül.

 

A leggyakoribb az iparűzésiadó-bevallások utólagos vizsgálata. Véletlenszerűen, számítógépes programmal választják ki a körbe bekerülőket. Évente ellenőrzik az egymillió forintnál többet visszaigénylő cégeket. Az ügyosztályvezető elmondta: a cégeknek megéri az iparűzési adó túlfizetése, mert az összeget levonhatják a társasági adó alapjából, s ha később az önkormányzattól visszaigénylik, úgy a pénz után már nem kell a társasági adót leróni.

 

Az idén november 30-ig mintegy ötszáz ellenőrzés történt. Összesen 2,7 milliárd forint hiányt állapítottak meg az adózók terhére, 66 milliót pedig visszautaltak a vállalkozóknak. A legjellemzőbb hiba az alvállalkozásokkal s a továbbszámlázott szolgáltatásokkal kapcsolatos. Ezek a társasági adóból levonhatók, az iparűzési adóból azonban csak meghatározott feltételek mellett. Ezekben a kérdésekben rendszeresen másképp értelmezik a helyi adórendeletet az adózók, illetve az őket képviselő könyvelők.

 

December elejéig az erre az évre tervezett 149 milliárd forint iparűzési adóból 129 milliárd befolyt. Deli elmondta: december 20-ig esedékesek az adóelőleg-feltöltések, s lejárnak a részletfizetési kedvezmények, így a főváros teljesíteni tudja adóbevételi tervét. Idegenforgalmi adóból 800 millió forintra számítottak, de már 931 milliót befizettek az érintett vállalkozások. Az elmúlt években fokozott ellenőrzési és behajtási tevékenységet folytatott a fővárosi adóhatóság, így jelenleg mintegy hatmilliárd forint a kinnlevőség, amelyből várhatóan hárommilliárd még az idén bejön.

 

 

 

Bővül a kis- és középvállalkozások támogatási rendszere

 

Meghirdette a kormány a 100 lépés a magyar vállalkozókért programját, amely összefogja a kis- és középvállalatok fejlesztését célzó eddigi intézkedéseket, és több pontban kiegészíti azokat - jelentette be a gazdasági miniszter.

 

Kóka János a program legfontosabb elemei között a Széchenyi Kártya 25 millió forintra bővülő hitelkeretét, a körbetartozás elleni hitel- és egyéb finanszírozási csomagokkal való fellépést, valamint a vállalati ügyintézés egyszerűsítését emelte ki.

 

A Széchenyi Kártya felső határa január elsejétől 25 millió forintra emelkedik, melynek kamata 10,26 százalék. Az emelést úgy hajtották végre, hogy a 10 millió forint alatti hitelrész kamata jelentősen, több mint 10 százalékkal csökken. A miniszter szerint ezt úgy sikerült elérni, hogy a résztvevő bankok körét kibővítették, így több bank versenyez az ügyfelekért. Hozzátette: 100 milliárd forintos hitelkeretet nyitottak meg annak érdekében, hogy a magyar kisvállalkozások hitelhez juthassanak.

 

A program keretében a kormány jövőre egyszerűsíti a pályázati rendszert, növelve annak átláthatóságát és csökkentve az elbíráláshoz és a kifizetésekhez szükséges időt. A döntéshozatal időigényének drasztikus csökkentését különösen a kisebb összegű pályázatok esetén, a döntési mechanizmus, illetve jogkörök egyszerűsítésével kívánják megvalósítani.

 

Kóka János elmondta: az idén az év első felében meghirdetett ˝Sikeres Magyarországért˝hitelprogramok 485 milliárd forintos keretéből ez idáig 172 milliárd forintról döntöttek. A vállalkozásfejlesztési hitelprogram kerete 310 milliárd forint, az agrárfejlesztési programé 40 milliárd forint, míg az önkormányzati infrastruktúra-fejlesztésre 135 milliárd forintot különítettek el.

 

A miniszter közölte azt is, hogy a Magyar Fejlesztési Bank és a Corvinus Rt. alatt összefogták azokat a fejlesztési és kockázati tőkeprogramokat, amelyek 60-70 milliárd forintos új forrást nyitnak meg. Ezek hosszú határidőre adott, kedvező feltételekkel elérhető tőketermékek. A tőke-, de elsősorban a hitelprogramokat a kormány kamattámogatással és hitelgaranciával kívánja segíteni. Ez egy körbetartozás ellenes program - jelentette ki a miniszter hozzátéve, hogy hitelgaranciával egy faktorcég mögé állnak, ami áthidalja a kis cégek finanszírozási nehézségeit, vagy az állami követeléskezelő vásárolja meg a kisvállalkozás követelését és elégíti ki azt.

 

A kabinet legfrissebb felmérése szerint a kkv-k továbbra is a magas adó- és járulékterheket, az erős versenyt és a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlanságát tartják legfőbb problémáiknak.

 

A vállalkozói program a kormány 100 lépés programjának keretei között valósul meg.

 

 

Szigorúbb hitelbírálattal próbálják kiszűrni a rossz ügyleteket

Több adatot kérnek a lízingcégek

 

Szigorodó hitelbírálattal, egyre több adat bekérésével próbálkoznak egyes lízingcégek a kockázatok mérséklése érdekében. A sok papírmunka viszont egyes esetekben ügyfelek elvesztéséhez is vezethet.

 

Az ügyfélkör bővítéséhez az egyetlen járható út a finanszírozási feltételek könnyítése - tapasztalhatták meg a hazai lízingpiaci szereplők, kérdés azonban, hogy a szigorúbb ügyfélvizsgálatot az esetleges piacvesztés ellenére is fel merik-e vállalni. Mindenesetre az jelzésértékű, hogy a nullaszázalékos önerő miatt az eszköz fedezeti értéke a futamidő első két évében alatta van az aktuális követelésnek - hangsúlyozta Nagy Péter, az Erste Leasing vezérigazgatója -, és így a hangsúly egyre inkább az ügyfélkockázat kezelésére tevődik át. Hasonlóan nyilatkozott Anderle Ádám, a Lombard Lízing gépjármű-finanszírozási vezérigazgató-helyettese is.

A lízingpiaci verseny egyik következményeként az ügyfélkör ˝felhígulásával˝szembesülhettek a társaságok, s az anyagi helyzetüket és jövőbeni törlesztőképességüket alábecsülők mellett a minimális vagy az önrész nélküli finanszírozások köré csoportosuló csalásokat elkövetőkkel színesedett a kép. A lízingcégek pedig választhatnak: szigorúbban vizsgálják ügyfeleiket, több adatot kérnek be tőlük, olyanokat, amelyek korábban nem jellemezték ezt a szegmenst, avagy ˝előremenekülnek˝, s az ügyfélszerzés érdekében további áldozatokat hoznak.

 

A piacvezető CIB Lízingcsoportnál arról számolt be Nagy László, a személy- és kishaszongépjármű-finanszírozási üzletág vezetője, hogy szigorítottak a hitelbírálaton, az ügyfél személyes ellenőrzésén, az Erste Leasing pedig - ahol az elbírálást illetően véleményük szerint eddig is a legkonzervatívabb finanszírozók közé tartoztak - azon dolgozik, hogy a lehetséges legtöbb adathoz jusson hozzá az igénylőktől a hatékonyabb, alaposabb kockázatelbírálás érdekében. Az ügyfelektől bekért adatok köre alapvetően nem változott az elmúlt években, hiszen ezt nem tolerálja a piac; az ügyfelek nyilvánvalóan figyelembe veszik a finanszírozóválasztásnál, mennyire ˝macerás˝a papírmunka és az ügyfélminősítés - mondta érdeklődésünkre Anderle Ádám. A Lombard Lízingnél így inkább a bekért adatok ellenőrzésének módszertana változott, sokkal részletesebben ellenőrzik az ügyfelek által szolgáltatott adatokat.

 

Nem szeretnénk körülményesebbé tenni a hiteligénylés folyamatát - fogalmazott Marton Ágnes, a K&H Lízingcsoport kockázatkezelési igazgatója -, így nem bővítettük a hitelfelvevőtől bekért adatok és dokumentumok körét. Inkább portfólióelemzési módszereinket fejlesztjük. Az ügyféltől bekért adatok köre nem változott a Budapest Autófinanszírozó Rt.-nél sem, ám sokkal nagyobb súlyt fektetnek arra, hogy az ügyféltől, illetve a kereskedőktől kapott információkat megfelelő adatbáziok használatával ellenőrizzék. Egyes lízingcégek a behajtási gyakorlataikon is módosítottak. A CIB Lízingcsoportnál például a követeléskezeléskor külön vizsgálják az első részletet sem fizető ügyfeleket, és ezeket az eseteket hamarabb terelik rendőrségi, illetve bírósági útra - mondta Vojtku Attila portfólió- és követeléskezelési igazgató. A csalókkal szemben az eddigieknél korábban lép fel az Erste Leasing is: a társaság védvonalait átstrukturálja, szoros megfigyeléssel követi az ügyfelei fizetési morálját, a work-out osztály pedig a lehető legkorábbi feltárással él a későbbi nagyobb károkat okozó események elkerülése érdekében.

 

 

Hogy áll a magyar gazdaság a GKM szerint?

A magyar gazdaságot az idén 4 százalék fölötti, export és beruházások által vezérelt növekedés jellemzi, amely az EU régi tagállamainak átlagát több mint 2,5 százalékponttal haladja meg - derül ki a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) kedden megjelent negyedéves elemzéséből, amelyről közleményben tájékoztatta az MTI-t a szaktárca.

 

A GKM kiadványa szerint a visszafogott első félév után a harmadik negyedévben javult a globális konjunktúra, és végre megtorpanni látszik a világpiaci kőolajárak emelkedése is.

 

A harmadik negyedévben 4,5 százalékkal bővült a magyar gazdaság, elsősorban az export két számjegyű, illetve a beruházások 8,7 százalékos növekedésének köszönhetően. Az ipar a harmadik negyedévben dinamikusan, 9 százalékkal bővült, az építőipar pedig a harmadik negyedévben 24 százalékkal nőtt, miközben a szolgáltató ágazatok növekedése elmarad a GDP átlagától - áll a GKM közleményében.

 

A munkanélküliség 7 százalék fölött stabilizálódott, de a foglalkoztatottság is bővülésnek indult, és a nettó reálkeresetek 6,8 százalékkal emelkedtek az év első kilenc hónapjában. A harmadik negyedévben is két számjegyű ütemben bővült az export, és az első tíz havi külkereskedelmi deficit több mint 1,1 milliárd eurós csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva.

 

A rendelkezésre álló első félévi adatok szerint a folyó fizetési mérleg hiánya is csökkenést mutat, miközben működőtőke-beáramlás 2,4 milliárd eurót ért el az év első felében. A GKM szerint az infláció októberben mélypontra esett, és a hazai részvényárfolyamok - az erőteljes októberi korrekció ellenére - közel másfélszeres emelkedést mutatnak az év elejéhez képest; az állampapír-piaci hozamok ugyanakkor újra növekedésnek indultak az őszi hónapokban. (MTI)

 

 

Közlemény a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program és a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program horizontális témákra vonatkozó kutatási felhívásáról

 

 

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program és a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program kutatást hirdet esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatósági témákban. A hirdetmény az Európai Unió Hivatalos Lapja részére 2005. december 2-án került feladásra. Az Ajánlati/Részvételi Felhívás száma: 2005/S 234-231120. Az Ajánlati Felhívás IV.3.2) pontjának megfelelően: az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen bocsátja az ajánlattevők rendelkezésére. A dokumentáció munkanapokon 9.00-14.00 óra között, az ajánlattételi határidő napján 9.00-10.00 óra között átvételi elismervény ellenében átvehető a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Margit krt. 85. 257. sz. irodahelyiség, Közbeszerzési, Pályázati és Monitoring Titkárságon. Az ajánlatkérő - az ajánlattevő írásbeli megkeresése esetén - a dokumentációt a Kbt. 54. § (4) bekezdése szerinti feltételekkel megküldi az ajánlattevő által megadott címre.

 

 

Sajtóközlemény a Magyar Gazdaság című negyedéves kiadvány megjelenéséről

 

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2005. december 13-án közzétette Magyar Gazdaság 2005/3 című negyedéves elemzését, amely a december 9-ig megjelent makrogazdasági adatok alapján mutatja be a magyar gazdaság helyzetét és kilátásait. A magyar gazdaságot idén is 4% fölötti, export és beruházások által vezérelt növekedés jellemzi, amely az EU régi tagállamainak átlagát több mint 2,5 százalékponttal haladja meg.

 

A Magyar Gazdaság 2005/3 című kiadvány legfontosabb megállapításai: 

 

- A visszafogott első félév után a harmadik negyedévben javult a globális konjunktúra, és végre megtorpanni látszik a világpiaci kőolajárak emelkedése is.

- A harmadik negyedévben 4,5%-kal bővült a magyar gazdaság, elsősorban az export két számjegyű, illetve a beruházások 8,7%-os növekedésének köszönhetően.

- Az ipar a harmadik negyedévben is dinamikusan (9%-kal) bővült, az építőipar pedig szárnyalt (24%-os növekedés a harmadik negyedévben), miközben a szolgáltató ágazatok növekedése elmarad a GDP átlagától.

- A 7% fölött stabilizálódott a munkanélküliség, de a foglalkoztatottság is bővülésnek indult, és a nettó reálkeresetek 6,8%-kal emelkedtek az év első kilenc hónapjában.

- A harmadik negyedévben is két számjegyű ütemben bővült az export, és az első tíz havi külkereskedelmi deficit több mint 1,1 milliárd eurós csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva. 

- A rendelkezésre álló első félévi adatok szerint a folyó fizetési mérleg hiánya is csökkenést mutat, miközben működőtőke-beáramlás rekordszintet (2,4 milliárd euró) ért el az év első felében.

- Az infláció októberben újabb mélypontra esett, és a hazai részvényárfolyamok - az erőteljes októberi korrekció ellenére - közel másfélszeres emelkedést mutatnak év elejéhez képest; az állampapír-piaci hozamok ugyanakkor újra növekedésnek indultak az őszi hónapokban.

 

A Magyar Gazdaság 2005/3 című kiadvány teljes terjedelmében letölthető a GKM honlapjáról.

 

http://www.gkm.gov.hu/sajtoszoba/ujdonsagok_/magy_gazd_3.html

 

A strukturális alapok négyötödét már lekötötték 

 

A strukturális alapok 2004 és 2006 közötti, 650 milliárd forintos keretének több mint 82 százalékát már lekötötték, szerződés született 450 milliárd felhasználásáról, a kifizetések pedig meghaladták a 100 milliárd forintot - közölte Baráth Etele uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a szerdai kormányülés után. 

A strukturális alapok forrásaira beérkezett 30 ezer pályázatból 12 ezernél született támogató döntés, ezzel a 2004 és 2006 között rendelkezésre álló 650 milliárd forintos keret több mint 82 százalékát (550 milliárd forint) már lekötötték - mondta el Baráth Etele, európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a szerdai kormányülés után. Szerződés született 450 milliárd forint felhasználásáról, a kifizetések pedig meghaladták a 100 milliárdot. Az eddigi tapasztalatok alapján látszik, hogy Magyarország a 650 milliárdos keretet fel tudja használni a 2008 végi határidőig. 

 

Vezet a KIOP és a ROP 

 

A Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP) és a Regionális-fejlesztési Operatív Program (ROP) forrásait gyakorlatilag száz százalékig lekötötték. Jövőre Magyarország a strukturális alapok száz százalékát, a kohéziós alap 75 százalékát leköti. A strukturális alapoknál a 110 százalékos lekötés a cél, hogy a forrásokat akkor is fel tudjuk használni, ha néhány pályázó nem tudja teljesíteni a szerződésben vállaltakat valamilyen technikai akadály miatt - mondta Baráth Etele. 

Csütörtökön megy Brüsszelbe a konvergencia-program 

 

A kormány szerdán elfogadta, csütörtökön pedig benyújtja Brüsszelnek a felülvizsgált konvergencia-programot, ez garantálja a maastrichti kritériumok teljesítését és akár az euró 2010-es bevezetését - közölte Batiz András kormányszóvivő. 

 

A kabinet a jövő évtől kezdve 2008-ig évi 1,4 százalékos hiánycsökkentést tervez, aminek köszönhetően 2008-ra 3,4 százalékos lesz az államháztartás hiánya. A maastrichti kritériumok 3 százalék alatti hiányt írnak elő, a magyar hiány a nyugdíjreform 40 százalékos beszámításával csökken a határérték alá, 2,9 százalékra. Az államadósság mértéke 2008-ban 60 százalék alatt lesz, és az infláció is az elvárt szinten marad, így

 

Magyarország csatlakozhat az ERM II-es árfolyamrendszerhez. 

 

Ezután már csak döntés kérdése, hogy 2010-ben bevezessék az eurót - mondta a kormányszóvivő. A program évi négy százalék fölötti GDP-növekedéssel számol. A konvergencia-programban az államigazgatás, az egészségügy és a közoktatatás reformja szerepel a szükséges intézkedések között. A dokumentum péntektől olvasható a Kormányzati Portálon. 

 

Bekerül az alkotmányba a határon túli magyarok státusza 

 

A kormány többségi támogatással elfogadta a határon túli magyarok közjogi státuszáról szóló előterjesztést, amelynek célja, hogy az alkotmány határozottabban fejezze ki a határon túl élő magyarok nemzethez tartozását. Az alkotmányban szerepelni fog, hogy a határon túli magyarok részei a nemzetnek, a közös kulturális, történelmi és nyelvi hagyományokkal rendelkező közösségnek. 

 

Informális egyeztetések már korábban is zajlottak a pártokkal és a határon túli magyarok képviselőivel, a hivatalos egyeztetéseket Avarkeszi Dezső kormánymegbízott és Petrétei József igazságügyi miniszter folytatja le. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a státusz tartalmáról egyeztetett a köztársasági elnökkel is, a javaslat céljait és tartalmát az államfő támogatja. A Nemzeti Felelősség Programot januárban hirdette meg a kormány. 

 

 

Szárnyaltak a középvállalatok  

 

 

Magyarországon 2004 végén 6300 középvállalat működött, amelyek a GDP 20 százalékát termelték meg, és az összes foglalkoztatott 21,5 százalékának adtak munkát - derül ki az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet Mikroszkóp című kiadványából.

 

Az Ecostat több éve állítja össze a ˝Közép-Top˝ rangsort, amely a magyarországi közepes vállalatok közül az első százat tartalmazza a hozzáadott érték termelésének sorrendjében.

 

A listára 2004-ben az 1 milliárd forintnál több hozzáadott értéket előállító cégek kerültek fel. Az előző két évben a bekerülési küszöb 800-900 millió forint volt. Az alsó határ jelentős emelkedését elsősorban az magyarázza, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás után mintegy két és félszeresére nőtt a közepes méretű vállalkozások nettó árbevételére és mérlegösszegére meghatározott határérték.

 

A középvállalatok által megtermelt GDP megközelítette az 1,79 milliárd forintot. Nettó árbevételük 9,21 milliárd forint volt, és mintegy 370 millió forintos adózott eredményt értek el.

 

600 milliárdot meghaladó beruházás

 

A közepes cégek háromnegyede az üzemi eredmény szerint eredményesen zárta a 2004. évet. A nyereséges, külföldi többségi tulajdonban lévő vállalkozások átlagosan 180 millió forintos, míg a magyarok 90 millió forint összegű eredményt könyvelhettek el. A cégcsoport 376 milliárd forintnyi üzemi eredménye lényegében nem változott 2003-hoz viszonyítva, mindössze 1,2 százalékkal nőtt.

 

Tavaly a közepes cégek kivitelének forintban számított értéke 12 százalékkal nőtt. Beruházásaik meghaladták a 600 milliárd forintot, a növekedés 13 százalékos, a növekmény elérte a 70 milliárd forintot.

 

A listát egy építőipari cég vezeti

 

A ˝Közép-Top˝ listán szereplő vállalatok átlagosan 150 főt foglalkoztattak 2004-ben, és mintegy 1,57 milliárd forint GDP-t termeltek.

 

A ˝Közép-Top˝ listát a Xella Magyarország Építőanyag-Ipari Kft. vezeti, amely 3,3 milliárd forint hozzáadott értéket termelt 2004-ben. Második helyen a tavalyi első helyezett, az ISC-Hungária Informatika Kft. áll 2,8 milliárd forinttal, harmadik idén is az Aventis Pharma Szolgáltató Kft. szintén 2,8 milliárd forinttal.

 

 

Közlemény a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Információs társadalom– és gazdaságfejlesztés prioritásának (4. prioritás) keretében kiírt pályázatok beadási határidejének meghosszabbításáról

 

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) információs társadalom és gazdaság fejlesztésére kiírt pályázatainak beadási határidejét a program Irányító Hatóságának (IH) döntése értelmében határozatlan ideig, a források kimerüléséig meghosszabbítjuk.

 

Így 2005. december 31. után is folyamatosan, a 2005-ben közzétett, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (www.gkm.gov.hu) a Lendület portál (www.lendulet.hu) és az IT Kht. (www.itkht.hu) honlapjairól letölthető pályázati dokumentációkban és kapcsolódó közleményekben található feltételekkel nyújthatóak be pályázatok a 4. prioritás kiírásaira, a 2004-6 évekre meghirdetett keretösszegek kimerüléséig.

 

A beadási határidő meghosszabbítása a GVOP-2005-4.1.1., GVOP-2005-4.1.2., GVOP-2005-4.2.1., GVOP-2005-4.2.2., és a GVOP-2005-4.4.1. számú pályázatokat érinti.

A Szélessávú hálózat önkormányzatok általi kiépítésének támogatása elmaradott régiókban (GVOP-2005-4.4.2) pályázatot a beadási határidő hosszabbítása nem érinti, mivel ezt a nagyszámú pályázó miatt az Irányító Hatóság (IH) döntése értelmében 2005. november 30-i hatállyal felfüggesztettük.

 

Az egyes pályázati kiírásokra a hároméves keretösszegek, az eddigi lekötések, ennek megfelelően a pályázható szabad források 2005. november végi adatok alapján a következőképp alakulnak:

 

	Forrás 2004-2006 (m Ft)	Eddigi lekötések (m Ft)	Szabad forrás (m Ft)
4.1.1 Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek	5 312	2 064	3 248
4.1.2 Üzleti partnerek közötti e-kapcsolat fejlesztése	2 041	480	1 561
4.2.1 Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kis- és középvállalkozások számára	1 151	274	877
4.2.2 Tartalomipari és közcélú tartalomszolgáltatás fejlesztése	1 544	924	620
4.4.1 Szélessávú internet-infrastruktúra  kiépítésének és a szolgáltatás beindítás támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein	1 501	741	760

 

 

Össztűz a kkv-stratégiára

 

A gazdasági tárca kis- és középvállalkozások fejlesztési koncepciójának legújabb változata is a piacfejlesztő modell mellett áll ki a közvetlen vállalkozásfejlesztési eszköz, a piachelyettesítő modell helyett. Az Országos Érdekegyeztető Tanács ma napirendjére kerülő tervezet több pontjával nem értenek egyet a szakmai szervezetek.

 

Az előzetes számítások szerint a kis- és középvállalkozások fejlesztési programjaira a gazdasági versenyképesség operatív program keretében 2007 és 2013 között felhasználható források (uniós és hazai társfinanszírozás együtt) mintegy évi 50-60 milliárd forintot tesznek ki. A szaktárca a tervezet szerint jelentősen átalakítaná a programelemek közötti forrásmegosztást. Ennek értelmében a vissza nem térítendő támogatások aránya jelentősen csökkenne: az utóbbi öt évre jellemző 71 százalék helyett a következő hét év átlagában 35,1 százalékos lenne az ilyen típusú források aránya. Ráadásul a hét év során is folyamatos csökkenés lenne jellemző, 2013-ban már az összes forrás alig több mint hatoda jutna el ilyen formában a kkv-khoz. Ezzel párhuzamosan a hitelprogramok részesedése többszörösére nőne, a tőkeprogramoké is enyhén emelkedne, és előtérbe kerülnének az eddig marginális szerepet betöltő nem pénzügyi szolgáltatások.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium elképzelései szerint a mikrofinanszírozásra központi kis- és középvállalkozás-fejlesztési alapot hoznának létre. Ez az ˝alapok alapja˝ egyrészt alárendelt kölcsönt nyújtana a finanszírozásban közreműködő szervezeteknek, másrészt kockázatitőke-alapokat társfinanszírozna. A közreműködőknek nem lenne kötött jogi formája, nonprofit szervezetek, vállalkozások, bizonyos feltételekkel pénzügyi intézmények is részt vehetnének a végrehajtásban, a kiválasztás döntő szempontja a hatékonyság lenne.

 

A koncepció készítőinek számításai szerint a felhasznált források arányának javasolt változása a pénzügyi szolgáltatásokhoz jutó vállalkozások számát évente a jelenlegi 4400-ról 30 500-ra növelné. A visszaforgatott fejlesztési források a mostani 82 milliárd forintról 2013-ban 300 milliárdra emelkednének. Az egységnyi forrással finanszírozott vállalkozások száma pedig 77-ről 678-ra.

 

Az alternatívaként szembeállított ˝piachelyettesítő˝ és ˝piacfejlesztő˝ kkv-politika helyett egymás mellett kiegészítő jelleggel jelen lévő, a kkv-k igényeinek megfelelő vissza nem térítendő támogatások, hitel-, tőkeprogramok, nem pénzügyi szolgáltatások kínálatának kialakítását tartják megfelelőnek a meglévő intézményrendszerre építve, a vállalkozások működését segítő szabályozórendszer, adó- és járulékpolitika mielőbbi kialakításának szükségességével- mondta lapunknak Szűcs György Iposz-elnök a négy érdekképviselet (Iposz, Kisosz, Áfeosz, Okisz) alkotta Kis- és Középvállalkozói Érdek-képviseleti Szövetség (KÉSZ) soros elnöke. Hiányosságnak tartják, hogy nem látszik a kapcsolat az NFT II-vel, pedig szerintük a kkv-kör hosszú távú fejlesztését célszerű lenne ide integrálni. A családi és mikrovállalkozásoknál felzárkóztatási programra van szükség- fogalmazott. Egy 40-50 millió forint éves árbevételű vállalkozás más fejlesztési megközelítést kíván, mint egy 10 milliárdos cég.

 

A kkv-, ezen belül a mikrofinanszírozási programok üzemeltetéséhez szükséges eszköz- és feltételrendszer rendelkezésre áll- mondta Kovács István, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium elnöke. A vállalkozásokat segítő intézményrendszert nem kell kiépíteni, azok már létrejöttek az elmúlt 15 évben. A vállalkozásfejlesztésben részt vevő szervezetek szolgáltatásainak ugrásszerű hatékonyságnöveléséhez csupán azok tevékenységének összehangolására és a már megszületett döntések érvényre juttatása szükséges- tette hozzá.

 

 

Az OÉT támogatta a vállalkozásfejlesztési koncepciót 

 

Az Országos Érdekegyeztető tanács pénteki ülésén támogatta a kis- és középvállalkozások fejlesztési koncepcióját. A koncepcióban foglaltak bekerülnek a 2007-2013 közötti időszakra szóló második Nemzeti Fejlesztési Tervbe. 

 

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén megtárgyalta és támogatta a kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztésének koncepcióját, valamint tudomásul vette a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT) 2004. évi tevékenységéről szóló beszámolót. A napirend előtti hozzászólásában a munkaadói és munkavállalói oldal egyaránt kifogásolta, hogy a kormány nem tárgyalt velük az Európai Uniónak átadott aktualizált konvergencia-programról. Kordás László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) politikai államtitkára válaszában elmondta, hogy a tavaly benyújtott konvergencia-program technikai kiegészítéséről van szó, és amennyiben a partnerek igénylik, napirendre tűzhetik az anyag megtárgyalását. 

Pongorné Csákvári Marianna, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a kis- és középvállalkozások nettó munkahelyteremtők, a foglalkoztatottak 70 százaléka ebben a vállalkozói szférában dolgozik. A helyettes államtitkár elmondta, a kkv-koncepció beépül a 2007-2013. évekre szóló Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) anyagaiba. 

 

Kritikák és javaslatok a fejlesztési programhoz 

 

Borsik János, az Autonomók elnöke, a munkavállalói oldal soros elnöke hangsúlyozta, hogy a koncepció számukra a foglalkoztatási szint emelése szempontjából fontos, ezért a foglalkoztatás bővítésére vonatkozó elképzeléseket részletesebben kellene megfogalmazni. Kívánatosnak tartotta, ha a kkv-fejlesztés koncepcióját a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium is jegyezze a GKM mellett. 

 

Szűcs György, az IPOSZ elnöke, a munkaadói oldal szóvivője hiányolta, hogy a dokumentum nem részletezi a regionalitást és az ágazatiságot. Javasolta, hogy a szolgáltatás területe, a Basel II. hatása, a garanciaszövetkezetek kerüljenek be a dokumentumba. Vadász György, az Iparszövetség alelnöke úgy vélekedett, hogy a kkv-k fejlesztését a közterhek mérséklésével lehet elősegíteni, ezért erre kellene koncentrálni. 

 

Áttekintették a Munkaerőpiaci Alap jelentését 

 

A Munkaerőpiaci Alap (MPA) 2004. évi tényleges bevétele 241,610 milliárd forint volt, amely 7,083 milliárddal elmaradt a módosított előirányzattól. A kiadás 244,605 milliárd forintot tett ki, ami 4,089 milliárd forinttal kevesebb a tervezettnél - derül ki a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testület 2004-es tevékenységét értékelő beszámolójából. 

A munkaadói oldal azt kérte, hogy a jövőbeni beszámolókban a kis- és középvállalkozások befizetésének kimutatása, felhasználása különüljön el. A munkavállalói oldal szerint át kellene tekinteni a MAT 8 éves tevékenységének tapasztalatait, és megvizsgálni önkormányzati jellegű működését. 

 

 

Várhatóan hosszú távon is marad a hat százalékos alapkamat

 

Várhatóan hosszú távon is marad a jelenlegi hat százalékos alapkamat Magyarországon- mondja az elemző. Török Zoltánt, a Raiffeisen Bank vezető elemzőjét annak kapcsán kérdeztük, hogy a héten az Európai Központi Bank- bár csak kis mértékben- 25 század százalékkal, de emelte a kamatszintet.

 

- Nagyon sokan bírálják az Európai Központi Bankot az emelés miatt. A kérdés igazából az, hogy folytatódik-e a kamatemelés- nyilatkozta Török Zoltán.

 

- Mekkora ez a kamatszint most?

 

- A magyarországi kamatszinthez képest nevetségesen alacsony, 2,25 százalékra emelkedett, 2 százalék volt korábban, nagyon hosszú ideig, 27 hónapig.

 

- Mivel magyarázta az Európai Központi Bank elnöke az emelést?

 

- Az infláció az eurózónában már kilenc hónapja meghaladta azt a szintet, amit magának célként tűzött ki az Európai Központi Bank, nevezetesen 2 százalékosnál magasabb volt. Emellett ami lehetővé tette a kamatemelést, hogy Franciaországban, Németországban egészen jók lettek a harmadik negyedévi növekedési mutatók, ezért gondolta azt az Európai Központi Bank, hogy az infláció miatt szükséges, a gazdasági növekedés beindulása miatt pedig lehetséges immáron a kamat emelése.

 

- Hozhat-e ez változást mindez akár abban a tekintetben, hogy a Magyar Nemzeti Bank a kamatokkal kapcsolatosan hogyan fog dönteni? Illetve a befektetőket befolyásolja-e?

 

- Úgy gondolom, hogy ennek nincs jelentős hatása. A kérdés persze ismét az, hogy lesznek-e további kamatemelések az eurózónában. A másik kérdés-azt gondolom, nem kell egyelőre ettől tartani-, hogyha az eurózónában emelkedik a kamat, akkor nálunk is követni kell-e. Úgy gondolom, hogy viszonylag hosszabb távon fennmaradhat Magyarországon a jelenlegi 6 százalékos jegybanki alapkamat mértéke.

 

- Akkor is, ha jövőre esetleg 2 százalék alá megy az infláció?

 

- Jövőre valóban alacsony lesz az infláció Magyarországon, valószínűleg alacsonyabb, mint az eurózónában, de ez egy átmeneti hatás, az áfacsökkentés eredménye. 2007-ben ez elmúlik és ismét magasabb szintre kerül. De ez a szint még mindig 3 százalék alatt lesz Magyarországon. Ilyen értelemben lehetséges hazánkban a kamatot csökkenteni, de csak akkor, hogyha az államháztartási területen is megindul egyfajta reform. Jövő év második felében, ha valóban elszánja magát a következő kormányzat, akkor ez lehetővé tehet majd kamatcsökkentést.

 

 

A fiskális kiigazításról csak általánosságok vannak az EU-nak benyújtott programban

Hiteltelen konvergenciaprogram - veszélybe kerülő uniós pénzek?

 

Akár veszélybe is kerülhetnek az uniós források, amennyiben az Európai Bizottság nem fogadja el a lényegében teljesen hiteltelen, most benyújtott módosított konvergenciaprogramot. Az euró 2010-re tervezett átvételét az államadósság mértéke még a program teljesülése esetén is megakadályozhatja.

 

Bizonyára izzadságos egyeztetések várnak a kormányra, amikor az Európai Bizottságot, illetve az Ecofint, a pénzügyminiszterek tanácsát kívánja meggyőzni arról, fogadják el hazánk módosított konvergenciaprogramját. A napokban Brüsszelnek elküldött dokumentumban ugyanis a kabinet továbbra is kiáll a maastrichti kritériumok 2008-as megfelelése mellett, amely lehetővé tenné az euró 2010-es bevezetését, ám ebben szinte csak a kormány hisz.

 

A felzárkózási terv leginkább kérdéses pontja a költségvetési egyenleg alakulására vonatkozó prognózis. A kormányzat szerint a leírtak alapján a következő három évben a GDP 1,4-1,4 százalékával mérséklődik a deficit, így a nyugdíjreform figyelembe vehető nagyságával korrigálva 2008-ra a 3 százalékos limit alá kerülne a hiány.

 

Ezzel szemben elemzők, a jegybank és az Európai Bizottság még az ideinél is magasabb, nyolc százalék feletti deficitet valószínűsít jövőre, ennek beigazolódása pedig azt jelentené, hogy két év alatt kellene évi 2,5 százalékpontot (évente mintegy 600 milliárd forintot) lefaragni. Ehhez jön még 2007-ben további egy százalék, mivel az elfogadott adócsomag és egyéb determinációk automatizmusuk miatt ennyivel rontják a szaldót. A kormány a kiigazításra azonban nem ad konkrét menetrendet, csupán általánosságban szól az egészségügy, az oktatás, az önkormányzati rendszer reformjának szükségességéről, és többletbevételeket remél az olyan homályos jelenségektől, mint a járulékalap szélesítése, a gazdaság fehéredése, valamint a hatékonyabban és takarékosabban működő intézményrendszer.

 

Amennyiben mégis sikerülne teljesíteni az igencsak ingatag lábakon álló államháztartási hiány lefaragásának tervét, a konvergenciaprogramban szereplő számok alapján az államadósság még ekkor is meghiúsíthatja a 2010-es eurózóna-csatlakozást. Az államadósság esetében a nyugdíjkorrekciót csakis a kimutatásban (vagyis az eurófeltételeknek történő megfeleléskor nem) lehet alkalmazni, és akkor is csak 2007-ig, azonban a táblázatok még a nyugdíjreform hatásával korrigált adatokat tartalmazzák. A fennálló szabályok alapján 2008-ra a konvergenciaprogram szerint ugyanakkor a 60 százalékos maastrichti kritérium feletti, 62,3 százalékos arány adódik. Az euró átvétele akkor is lehetséges, ha a határt meghaladja a ráta, ez esetben viszont teljesülnie kell annak a feltételnek, hogy az államadósság aránya tendenciájában csökken. Hazánk esetében erről csak jóindulattal lehet szó, hiszen 2007-ig folyamatosan emelkedik, és csak 2008-ra mérséklődik valamelyest a mutató.

 

Érdekesség, hogy a kormány mostani programja szakít az eddigi ˝forgatókönyvvel˝. Korábban a gyakorlat az volt, hogy az euródátum kitűzése után fél évig gyakorlatilag semmit nem tett annak teljesítése érdekében a kabinet, azután nagyobb költségvetési lépések mellett kötelezte el magát a kommunikáció szintjén, végül- a kitűzött időpont tarthatatlanságát belátva- kitolta a céldátumot. A mostani dokumentumban ezen logika alapján utóbbi lett volna ˝esedékes˝, azonban az eurócéldátum lebegtetése körül még az ősszel kialakult tiltakozás, a forintárfolyam volatilitásának megnövekedése és a közelgő választások vélhetően nagyobb súllyal estek latba a dokumentum írásakor, mint a realitás.

 

A konvergenciaprogram elfogadtatása azonban kulcskérdés lenne, hiszen csak ebben az esetben juthat hozzá egy tagállam a rendelkezésére álló uniós forrásokhoz. A kérdés azonban több szempontból is bonyolult, hiszen egyrészt az EU-ban is tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon választásokat tartanak jövőre, másrészt pedig az uniós pénzek egy része megvonásának súlyos politikai vetületei lehetnek a többi, a hiánykritériumot megszegő eurózóna-tagországok számára is. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy Brüsszel nyár óta egyre keményebb hangon bírálja hazánkat, szóba hozva a kohéziós források befagyasztásának lehetőségét.

 

 

Az EU-csúcs elé kerül az áfaügy

 

Az EU állam- és kormányfői elé viszi a soros brit EU-elnökség a pénzügyminisztereknek tegnap beterjesztett áfacsomagot, miután német ellenkezés miatt ezúttal sem sikerült megállapodásra jutni. A több elemből álló javaslat egyfelől kezdeményezte a tavaly csatlakozott országoknak ideiglenes jelleggel járó áfakedvezmények kiterjesztését 2015-ig. Másfelől az úgynevezett munkaintenzív ágazatokban kilenc ország számára hét év óta próbajelleggel biztosított alacsonyabb áfakulcsok megőrizését igyekezték volna elérni a vonatkozó tevékenységek besorolásának módosításával.

 

 

Tájékoztató a 2005-ös turisztikai pályázatokról

 

Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága november 30-i ülésén megtárgyalta a Magyar Turisztikai Hivatal beszámolóját az idei turisztikai pályázatokról. Az anyagban szerepel, hogy régiós pályázatok keretében, a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat terhére összesen 2 milliárd forint állt rendelkezésre.

 

Eddig csaknem 800 pályázat részesülhetett 2,3 milliárd forint támogatásban (elődöntésekkel együtt). Ennek 50%-át rendezvényekre használták fel. Uniós társfinanszírozással, a Regionális Operatív Program (ROP) keretében vonzerő fejlesztésére 28 pályázóval kötöttek szerződést. A projektek teljes támogatási összege 13 milliárd forint, melyet maradéktalanul lekötöttek. A fogadóképesség javítására 2 milliárd forint állt rendelkezésre, a szerződések száma 20. A pályázatot az év során újra meghirdették 4,2 milliárd forint keretösszeggel, az augusztus 31. határidőig 292 pályázat érkezett be, a döntés folyamatban van.

 

Az agrár- és vidékfejlesztési operatív programon belül idegenforgalmi tevékenységek fejlesztésére novemberig 120 pályázó részesült 717 millió forint támogatásban, a hatályba lépett szerződések száma 83. A műemlékfürdők rekonstrukciójára vonatkozó pályázattal kapcsolatban elhangzott: a februári határidejű kiírás iránt vidékről és Budapestről is jelentős az érdeklődés, de konkrét pályázatok még nem érkeztek be.

 

 

Újabb pályázat határon átnyúló projektekre

 

December 2-án 1,5 milliárd forint keretösszeggel megjelent a Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Program 2004-2006 2. pályázati felhívása, melynek benyújtási határideje 2006. február 15.

 

Az egyes prioritások és intézkedések megvalósítására Magyarországon és Szlovákiában összesen több mint 31.7 millió euró áll rendelkezésre, melyből olyan közös projektek támogathatók, mint például a határon átnyúló üzleti vagy intézményi, gazdasági és társadalmi együttműködés, a határon átnyúló környezetvédelem és közlekedésfejlesztés, vagy a természetvédelmi együttműködés.

 

A programról szóló részletes tájékoztató december 6-tól letölthető a www.korics.hu honlapról.