2006. januári hírek

 

 

Hírek

Hat százalékon maradt az alapkamat  

Az elemzői várakozásokkal összhangban változatlan szinten hagyta az irányadó kamatlábat a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa - adta hírül a testület. Járai Zsigmond szerint a választások nem befolyásolják a jegybank által érvényesített monetáris politikát.

 

Hat százalék maradt az alapkamat 

 

A Monetáris Tanács a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 6,00 százalékos szintjét. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2006. február 10-én 14 órakor jelenik meg.

 

A testület hivatalos indoklása értelmében a legutóbbi kamat-meghatározó ülés óta napvilágot látott makrogazdasági adatok nem eredményeztek jelentős változást a Monetáris Tanács gazdaságról alkotott képében. A fogyasztói infláció decemberben a várakozásoknak megfelelően alakult. A tanács középtávon kiegyensúlyozott szerkezetű növekedésre és a 3 százalékos középtávú céllal összhangban álló inflációra számít.

 

Középtávon megfelelő

 

A 2005. decemberi, egy évre visszatekintő infláció 3,3 százalékos szintje a 4 százalékos inflációs cél alatt, a plusz/mínusz 1 százalékpontos toleranciasávban van, és decemberben a maginfláció történelmi mélypontra, 1,3 százalékra esett. A tanács arra számít, hogy középtávon a maginfláció 3 százalék közeli szintre emelkedhet. Az inflációs folyamatok megítélését nehezíti a januári áfacsökkentés, ami vélhetően hónapokig bizonytalanná teszi a tartós és az átmeneti hatások elkülönítését.

Bár a globális kockázatvállalási hajlandóság erősödésével párhuzamosan a rövid és a hosszú lejáratú hozamok egyaránt mérséklődtek az év első heteiben, a magyar gazdaság egyensúlyi helyzetét és konvergenciáját továbbra is jelentős kockázatok övezik. A Monetáris Tanács úgy véli, hogy a jelenlegi kamatszint megfelelő a középtávú inflációs cél eléréséhez.

 

Szűkül a mozgástér

 

A tanács továbbra is szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a fenntartható gazdasági növekedés és az árstabilitás közeli infláció érdekében elkerülhetetlen az államháztartás finanszírozási igényének csökkentése. A költségvetési konszolidáció elhúzódása növeli a magyar gazdaság sebezhetőségét és szűkíti a monetáris politika mozgásterét.

 

Teljesült az inflációs cél

 

A 2005. decemberi, egy évre visszatekintő infláció 3,3 százalékos szintje a 4 százalékos inflációs cél alatt, a plusz/mínusz 1 százalékpontos toleranciasávban van. Ezzel a jegybank 2005-ös inflációs célja teljesült, miközben az energiahordozók árszínvonala emelkedett - mutat rá a jegybank indoklása.

A 2005-ös éves átlagos fogyasztói árindex 3,6 százalék, az éves átlagos maginfláció 2,1 százalék lett.

A dezinfláció a termékcsoportok széles körében érvényesült. Az inflációs folyamatok hosszú távú trendét legjobban kifejező maginflációs mutató éves indexe 2005 végére 1,3 százalékra csökkent. A stabilabb áralakulást mutató termékek gyors dezinflációja jó jelnek tekinthető az árstabilitás megszilárdulását illetően.

Az infláció csökkenése legmarkánsabban a külfölddel versenyző termékek körében volt tapasztalható, amit globális, regionális és hazai folyamatok együttesen magyarázhatnak. A fejlett országokban is historikusan alacsony szintre süllyedt ezen termékek áremelkedése, tehát az importált infláció mérsékelt volt. A külfölddel versenyző termékek dezinflációját emellett az EU-csatlakozás nyomán átalakult kereskedelmi struktúra, és az ennek nyomán felerősödött hazai termékpiaci verseny magyarázza. A dezinflációt az is segítette, hogy ­a 2003 második felére jellemző turbulens pénzügyi piaci helyzetet követően az árfolyam visszaerősödött és stabilizálódott.

 

2005 elején egyértelmű jelei mutatkoztak annak, hogy az inflációs folyamatok egészséges mederbe terelődtek, és a 2004-es adóintézkedések egyszeri árnövelő hatása nem épült be a várakozásokba. A belföldi kereslet oldaláról nem érkezett jelentős inflációs nyomás. A lakossági fogyasztás növekedése az év egészét tekintve visszafogott volt és jóval elmaradt a korábbi évek dinamikájától, ami által a gazdasági növekedés szerkezete is kedvezőbbé vált.

 

Maradtak még kockázatok

 

A Monetáris Tanács 2005-ben a befektetői légkör és az inflációs kilátások javulásával párhuzamosan határozott kamatcsökkentésekkel folytatta a 2004 tavaszán kisebb lépésekkel megkezdett kamatcsökkentési sorozatot. A tanács kamatpolitikájának eredményeképpen 2005 végére 6 százalékra mérséklődött az alapkamat úgy, hogy a forint árfolyama mindvégig olyan tartományban maradt, amely hozzájárult az infláció visszatéréséhez az árstabilitásnak megfelelő szint környékére. Annak ellenére, hogy a rövid hozamok jelentősen csökkentek, a hosszú hozamok továbbra is magas szintje jól tükrözi a gazdaság hosszú távú pályáját övező kockázatokat.

Az infláció csökkenését támogatták a munkapiaci folyamatok is. Az 2004-ben élénkülő konjunktúra mögött a vállalati termelékenység növekedése állt, így gyakorlatilag nem emelte a munkakeresletet. A munkakínálat bővülése is korlátozta a bérinflációs nyomást. A versenyszféra bérinflációja már 2004 második felétől csökkenő trendet mutatott, és a vállalati szektor fajlagos bérköltségének növekedése az árstabilitással összhangban álló szintre lassult.

 

Stabil önerő kell a sikerhez

 

A szükséges önrész stabil biztosítására figyelmeztetik a szakemberek a pályázókat. Ha ezt csak ˝felmutatni˝ tudják, de nem áll ténylegesen rendelkezésükre, kockázatos pályázni, mert a projektvégrehajtás felmerülő költségei veszélyeztethetik a vállalkozás későbbi működését - véli Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke.

 

Különösen igaz ez elhúzódó kifizetés esetén, amikor hosszabb ideig és a teljes beruházási érték önrésznél nagyobb hányadát kell előfinanszírozni. Hitelt ugyan felvehet a pályázó, ám ez növeli a költségeit. A legelőrelátóbb pályázók azok, akiknek megvan a projektjük teljes megvalósításához szükséges pénzük, és nem függnek a támogatás kifizetésétől.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a pályázók közül leginkább a vállalkozók vannak tisztában a stabil önrész fontosságával. Az önkormányzatoknak gyakran gondot okoz az önerő előteremtése. Segítség számukra, hogy a Belügyminisztérium külön alapot hozott létre, ahol a szükséges összeg fele nyerhető el pályázat útján támogatás formájában. A civil szervezetek helyzete a legbizonytalanabb: még ha elő is tudják teremteni a szükséges önrészt, a késedelmes kifizetés megtorpedózhatja projektjük megvalósítását - véli a Pátosz vezetője.

Az önkormányzatok három forrásból vagy ezek kombinációjából biztosíthatják a szükséges önrészt: vagy saját büdzséből fedezik, vagy hitelt vesznek fel egy részére, vagy a Belügyminisztériumhoz fordulnak támogatásért - számolt be tapasztalataikról Bók Károly kerepesi polgármester. Az Északkelet-Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás esetében a beruházásba bevont 105 település ilyen terheit úgy is enyhítették, hogy három évre szétbontva kell eleget tenni ennek a kötelezettségnek. Ezzel együtt az önkormányzatok 20 százaléka vett igénybe külső - szakmai befektetői, banki, BM - segítséget a rá eső önrész biztosításához - tájékoztatta lapunkat a társulás elnöke.

A támogatási arányok az uniós programoknál magasak, s még magasabbak lesznek, akár a 85 százalékos arányt is elérhetik 2007-től - közölte Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) elnökhelyettese. Aki pályázni kíván, az a kiírás alapján tisztában lehet azzal, hogy mekkora önrészről kell gondoskodnia, az önkormányzatoknak pedig segít a Belügyminisztérium önrész alapja. Emellett a folyó finanszírozáshoz 2005 márciusa óta 25 százalékos előleg felvételére is lehetőség van. A szállítónak történő kifizetési és biztosítéki feltételekkel együtt mindez annyira kedvező, hogy csak kevés nyertes pályázó kényszerül hitel felvételére projektje megvalósításához. Ha ennél többet adnánk, azzal már azt kockáztatnánk, hogy tömegével jelennének meg a rendszerben a megalapozatlan projektek - érvelt a stabil önrész mellett az NFH illetékese.

 

Szükséges önrész (a teljes beruházási érték százalékában)

- agrár- és vidékfejlesztés (avop): 0-55

- gazdasági versenyképesség (gvop): legalább 50

- humánerőforrás-fejlesztés (hefop): rendszerint 0

- környezetvédelem, infrastruktúra (kiop): 25-75

- regionális fejlesztés (rop): 10

 

 Tovább nehezíti az APEH a könyvelők életét: hibásak az ellenőrző programok

 

Az APEH honlapjáról letölthető kon és ekon elnevezésű ellenőrző programok nem működnek helyesen, hibának jeleznek ki olyan rekordokat, amelyek valójában helyesek. Ezzel bosszantva a munkával terhelt könyvelőket, adatszolgáltatókat, írja a ma.hu.

2006. január 31. a K30 és a hozzátartozó K32 adatszolgáltatások elektronikus formában történő beadásának határideje. Ahhoz, hogy ezt lemezes vagy elektronikus úton be lehessen adni, a kon és ekon programokkal le kell ellenőrizni, és ha hibátlan, akkor lehet továbbítani az adóhatósághoz.

De az ellenőrző programok hibásak, így helyes adatokat is hibásnak jeleznek. Például hibának jelzi, ha egy személynek nem volt levont adóelőlege, pedig valljuk be, nagyon sok cégnél lehet ilyen, például ha valaki minimálbért kapott.

Ha így hibás az adatszolgáltatásunk, hogy adjunk be? Személyes bevitel esetén nem fogják átvenni tőlünk, marad a postázás vagy az elektronikus továbbítás. Így pedig az ellenőrző programok szerint hibásan tudjuk beküldeni a fájlokat. Bízunk abban, hogy amire a fájlok az APEH-hez kerülnek, ezeket a programokat javítják, és nem fogják visszaküldeni nekünk a beküldött adatokat.

 

Evázni és ekhózni egyszerre? Lehetséges

 

Általában két lényeges félreértés övezi az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás alkalmazását, amelyre ez év januárja óta van lehetőség - írja a Napi Gazdaság. A törvény által tételesen felsorolt tevékenységet végzők egyik aggálya, hogy csak úgy választhatják az ekhót, ha legalább a minimálbér szintjéig olyan jövedelemmel rendelkeznek, amely után az általános adószabályok szerint adóznak. Sokan gondolják azt, hogy ugyanarra a tevékenységre nem lehet a kétféle adózási formát (általános szabályok szerinti, illetve ekho) választani, ám ez nincs így. Vagyis például munkaviszony esetén az általános szja- és járulékfizetési kötelezettséget ˝le lehet tudni˝ a tevékenységből származó bevétel tetszőleges hányadáig, de legalább a minimálbér mértékéig, s a fennmaradó rész után lehet az ekho szabályai szerint adózni. Hogy fér meg egymás mellett az eva és az ekho? - ezt a kérdést is felteszi a lap. A törvény erről is rendelkezik, ügyelve arra, hogy ugyanazon magánszemély több kedvező adózási mód egymás melletti alkalmazásával ne juthasson indokolatlan előnyökhöz, de mégis alkalmazhassa mindkét kedvező szabályt.

 

Februártól indulnak a munkaügyi razziák

 

A fekete- és a színlelt szerződéssel való foglalkoztatást, a külföldiek engedély nélküli alkalmazását, a jogellenes munkaerő-kölcsönzést, a munkaidő-nyilvántartás hiányát, illetve az életkörülményekkel kapcsolatos jogsértéseket szankcionálják majd a legszigorúbban az idén a munkaügyi felügyelők - derült ki az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnökének tegnapi beszámolójából.

 

A munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény tavaly év végi módosítása után, most februárban lépnek életbe az új bírságtételek, vagyis egy hét múlva a 285 felügyelő már az emelt tarifák alapján szankcionálhat, akár húszmillió forintra. Nem akarjuk a legmagasabb bírsággal riogatni a foglalkoztatókat, hisz ez az összeg csak a súlyos szabálytalanságok többszöri elkövetésekor lesz kiróható - hangsúlyozta Papp István. Az OMMF elnöke lapunk kérdésére elmondta, az idén a mezőgazdasági, az építőipari, a kereskedelmi és a vendéglátó-ipari vállalkozások mellett a személy- és vagyonvédelem, valamint a szolgáltatások területén működő cégek is szigorúbb ellenőrzésekre számíthatnak. Ezenkívül górcső alá veszik az ágazatokban speciálisan gyakori szabálytalanságokat is, így például jobban figyelnek majd a pénzintézeteknél a munkaidőre vonatkozó szabályok betartására, illetve az élelmiszeriparban a munkaerő-kölcsönzés tisztaságára. Az OMMF ez évben más hatóságokkal is szorosabb együttműködésre készül, így az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral már aláírták a megállapodást, az ÁNTSZ-szel most egyeztetnek, az adóhatósággal való kooperáció pedig várhatóan kormányzati segítséggel valósul majd meg.

 

A szervezet tavaly közel 21 ezer hazai vállalkozást ellenőrzött, a cégek nyolcvan százaléka, vagyis közülük több mint 18 ezer foglalkoztató követett el munkaügyi szabálytalanságot. A növekvő szigorra jellemző, hogy míg tavaly az első fél évben 5500 feketefoglalkoztatót buktatott le az OMMF, addig 2005 második felében megnégyszerezte a bírságoltak számát, vagyis 22 400 céget szankcionáltak. A renitensekre majdnem hárommilliárdos büntetést róttak ki a felügyelők. A legtöbb jogsértő céget Közép-Magyarországon, illetve a Dél-Alföldön találták a felügyelők. A jogsértéssel érintett dolgozók száma meghaladja a kétszázötvenezret. (KI)

 

Az áht-reformot is operatív programból támogatnák

 

Az EU következő költségvetési időszakában (2007-2013) a Magyarországnak jutó 22,6 milliárd eurós támogatásból közel 7 milliárd eurót kap az ország a Kohéziós Alapból, s a kormány döntése alapján a fennmaradó 16 milliárd euró 22-26 százaléka a Szociális, 74-78 százaléka pedig a Regionális Alapba kerülhet - közölte Baráth Etele.

 

Az uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter szerint a második Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az államigazgatás struktúraátalakítását is finanszírozzák majd. A részben erről szóló egyeztetések után Vladimír Spidla, az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa még nem tudta megmondani, hogy mennyi juthat az államigazgatási, egészségügyi és önkormányzati reformok végrehajtását segítő önálló operatív programra.

 

A növekedést és foglalkoztatásbővítést célzó lisszaboni stratégiához kapcsolódó magyar reformprogram prioritásaival egyetért az EB, ugyanakkor jobb koordinációt vár az egyes politikai területek között - hangsúlyozta Spidla. A bizottság nincs megelégedve a 2006 végéig felhasználható források kifizetésének mértékével sem, ezért egyszerűbb szervezést vár a folyamatok felgyorsítása érdekében. Vladimír Spidla szerint a bizottság nem kíván ajánlásokat megfogalmazni a munkaerőpiac megnyitására vonatkozó kérdésekben, mert a tagállamok hatáskörébe tartozik, hogy április 31-e után beengedik-e az új tagok munkavállalóit. Csizmár Gábor úgy véli, hogy meg kellene szüntetni a munkaerő-piaci korlátozásokat az uniós versenyképesség növelése érdekében. A munkaügyi miniszter a munkavállalók mozgását figyelő monitoringrendszer kialakítását javasolja, s így korlátozásokat csak rendkívüli munkaerő-piaci változás esetén tenne lehetővé.

 

 

A legfontosabb vállalkozási teendő az innováció

 

A kis- és közepes vállalkozások politikája nem egy speciális, különálló témakör, hanem az európai gazdaság egyik horizontális pillére, ezen cégek legfontosabb teendője pedig az innovációs képességek mind teljesebb kifejlesztése - jelentette kis Herczog Edit (MSZP) magyar európai parlamenti képviselő szerda este Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.

 

A plenáris ülésen a képviselők megvitatták a kisvállalkozások európai chartájának végrehajtásáról szóló jelentést. A chartát 2000. júniusában fogadták el, és 25 millió magánszektorban dolgozó cég - a munkahelyek 55 százaléka és 95 millió ember - tevékenységét szabályozza. Herczog Edit az MTI-hez eljuttatott összefoglalóban kiemelte, hogy a charta fontos és szükséges politikai szándéknyilatkozat, de alig több ennél. A céljainak megvalósítására javasolt nyílt koordinációs módszer rugalmas, de ez nem csak előny, hanem hátrány is.

 

A magyar képviselőnő egyetértett az egyik előadóval, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat nem csak szándékokkal, hanem mind európai, mind tagállami szintű, kötelező szabályozásokkal is támogatni kell. Ugyanakkor nagyon fontos, hangsúlyozta, hogy a charta, illetve a mellette olykor túlságosan távoli párhuzamban futó programok ne csak a vállalkozásokról, de nekik is szóljanak. Úgy vélte, az elveken túl pragmatikus, közérthető és valósággal házhoz szállítható tájékoztatási és támogatási megoldások kellenek.

 

˝Máskülönben soha nem jutunk el ahhoz a több tízezer kényszervállalkozóhoz, akinek sem ideje, sem kapacitása nincs ezeknek utánajárni. Ha már egyszer tudjuk, hogy gazdasági vállalkozásaink túlnyomó többsége kis- és közepes nagyságú, akkor tudatosítanunk kell azt is, hogy a kohéziós politika megvalósítására, a munkanélküliség csökkentésére, a versenyképesség és a gazdasági növekedés fokozására, a vidékfejlesztésre, a kutatásfejlesztésre vagy éppen az innovációra egyetlen tartós és strukturális megoldásunk van, ha saját kis- és közepes vállalkozásainkra építenünk. Márpedig ezt az alapot nem szabad elhanyagolnunk˝ - zárta felszólalását a magyar képviselő.

 

Szintén az Európai Parlament szerdai plenáris ülése alatt került sor a kis- és közepes vállalkozások frakcióközi EP-munkacsoportjának ülésére is, amelyet Herczog Edit vezetett. Az intergroup ülésének napirendjén az unió versenyképességi és innovációs programja szerepelt, melynek célja, hogy célirányos pénzügyi támogatásokkal segítse az innovatív ötletek fejlesztését. A képviselőnő ezzel kapcsolatban elmondta, a kis- és közepes cégek legfontosabb feladata az innovációs képességek fejlesztése. Hozzátette, ennek fontos eszköze, hogy minél egyszerűbben férhessenek hozzá a szükséges forrásokhoz, javítsák az információk és az új tudásanyag átvételét.

 

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint az ülésen részt vett és felszólalt Günter Verheugen vállalkozásügyi és ipari biztos, aki tájékoztatást adott a tavaly novemberben elindított modern kis- és középvállalkozói politika eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy ezen cégek fejlesztése, támogatása a soros osztrák EU-elnökség számára is elsődleges fontosságú, az állam- és kormányfők tavaszi találkozójának egyik témája is az európai növekedési és foglalkoztatási partnerségi program lesz.

 

A biztos kiemelte a képzés fontosságát a kis- és közepes vállalkozások számára. Úgy vélte, legalább ilyen fontos a már meglévő vállalkozások támogatása és újak alapításának elősegítése. Elmondta azt is, hogy noha a versenyképességi és innovációs keretprogramot tavaly indították, működésének első eredményei már lemérhetők, s biztosította a jelenlévőket, hogy küzdeni fog a program anyagi lehetőségeinek a növeléséért. Emlékeztetett arra, hogy a program támogatásainak 89 százalékát a kis- és közepes vállalkozások kell, hogy kapják. Sürgette Verheugen a tagállamok aktív támogatását is.

 

A vitában a német liberális Jorgo Chatzimarkakis és a lengyel néppárti Jerzy Buzek is a kis- és közepes vállalkozások innovációs képességeinek a jobb kiaknázását ösztönözte. Herczog Edit kijelentette: ˝Azt várjuk az osztrák elnökségtől, hogy tartsa napirenden ezt a témát, ahogy Wolfgang Schüssel osztrák kancellár a parlament előtt elmondott programjában felvállalta.˝ Az évnyitón mindenki hangsúlyozta, hogy a munkacsoport eredményes évet zárt.

 

 

A HEFOP irányító hatóság 35,4 milliárd forintot már kifizetett 

 

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program irányító hatósága 35,4 milliárd forintot már kifizetett az eredményes pályázóknak, valamint a központi programokra. Eddig 3995 pályázat érkezett, ezek közül 752 bizonyult támogathatónak, 488 pályázóval már szerződést kötöttek. 

 

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program irányító hatósága (HEFOP) több mint 191 milliárd forintos kerettel gazdálkodott az előző két évben, és ezt a pénzt használják az idén is. Ennek 75 százaléka európai A Munkaügyi Minisztérium 400 millióért külső PR céget bíz meg

 

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (Hefop) pályázataival kapcsolatos komplex PR- és médiatevékenység megtervezésére és kivitelezésére megbízta a Saatchi and Saatchi Reklámügynökség Kft.-t, amelyet nyílt közbeszerzési eljáráson választottak ki - tartalmazza a Közbeszerzési Értesítő. 

 

Eddig 3995 pályázat érkezett, ezek közül 752 bizonyult támogathatónak, 488 pályázóval már szerződést kötöttek. A 8 központi programra 73,4 milliárd forintot hagytak jóvá, a pályázatokra 78,6 milliárd forintot, ebből 35,4 milliárd forintot már kifizettek. 

 

Az oktatás, az egészségügy és a foglalkoztatáspolitika területén finanszírozzák a fejlesztéseket. A foglalkoztatáspolitikai célokra a keret egészéből 73,2 milliárd forint jut. Ebből eddig 56,2 milliárd forintot ítéltek már oda. 

 

Foglalkoztatási programok 

 

A foglalkoztatáspolitikai programok közül például Komárom-Esztergom megyében az egyik pályázó azt vállalta, hogy 830 millió forintos támogatásból 700 munkanélkülit, inaktív személyt - főként hátrányos helyzetűeket - von be a kezdeményezésbe. A cél az, hogy a 700-ból legalább 560 legyen a felkészítési programot sikeresen befejezők száma. A vállalás szerint közülük fél év után legalább 187 személynek munkaviszonyban kell állnia. 

Egy közhasznú társaság pedig 106 millió forint támogatást nyert el arra, hogy 36 tartósan munkanélkülit dísznövénykertésszé, tömegcikkgyártóvá, varrómunkássá képezzen, és foglalkoztatásukat is segítse. A 22 hónapos program keretében a résztvevők pszicho-szociális támogatásra is számíthatnak hátrányos helyzetük mérséklése, társadalmi, munkaerőpiaci integrációjuk érdekében. 

 

A nettó 400 millió forint értékű projektet a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Technikai Segítségnyújtás alprogramja támogatja.  A megbízás magába foglalja a tárca által felügyelt Hefop kommunikációs stratégiájának elkészítését, közvélemény-kutatást, rendezvényszervezést, médiatervezési és médiavásárlási feladatok ellátását, médiamix meghatározását, és kampányok tervezését, lebonyolítását.  A nyertes a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozóként igénybe kívánja venni a Publicis Reklámügynökség Kft.-t.  uniós támogatás, 25 százaléka magyarországi hozzájárulás. 

 

 

Havonta kell fizetniük az egyéni vállalkozóknak  

 

Január 1-jétől változtak az egyéni vállalkozókra vonatkozó nyugdíjpénztári tagdíjfizetési és bevallási szabályok. Alapelvként mindenki havi fizetésre kötelezett, de január 15-éig még igényelhető az éves bevallás - mutatott rá tájékoztatójában a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).

 

A január 1-jével módosított társadalombiztosítási jogszabályok vonatkozó rendelkezései szerint az egyéni vállalkozók a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kötelesek bevallani és megfizetni a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat.

 

Az egyéni vállalkozók tehát főszabályként 2006. január 1-jétől havi bevallásra és befizetésre kötelezettek.

 

A főszabálytól eltérően ugyanakkor a tárgyévet követő év február 15. napjáig évi egyszeri tagdíjbevallással is eleget lehet tenni a tagdíjfizetési és a bevallási kötelezettségnek, feltéve, hogy e szándékát az egyéni vállalkozó a magánnyugdíjpénztárnak írásban a tárgyév január 15-éig bejelenti, a tagdíjat pedig negyedévente megfizeti, majd a különbözetet a bevallással egyidejűleg rendezi.

 

Ez önmagában még nem jelent változást a korábbi évekhez képest - mutat rá a felügyelet tájékoztatója -, viszont 2006. január 1-jétől pontosításra kerültek azok az adatok, amelyeket az egyéni vállalkozónak az éves bevallás bejelentésére vonatkozó nyilatkozatban közölnie kell.

 

Eszerint a nyilatkozatban fel kell tünteni:

a) a Tbj. 51. § (3) bekezdésben foglaltak alapján a bevallás évi egyszeri választását,

b) az Mpt. 26. § (5) bekezdése alapján vállalt tagdíj-kiegészítés összegét,

c) a Tbj. 29. § (6) bekezdés hatálya alá tartozását,

d) az egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó evaalanyiságának kezdetét és megszűnését,

e) evaalanyiság esetén a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni járulékfizetés vállalását.

 

A részletes szabályokat a felügyelet honlapján közölt tájékoztató tartalmazza. 

Rugalmasabb lesz a közbeszerzési törvény

 

Január 15-étől módosul a közbeszerzési törvény. Enyhülnek a feltételek, rugalmasabban lesz alkalmazható a jogszabály. Olcsóbb és gyorsabb lesz az eljárás, könnyebb lesz a kiírók és a pályázók dolga is.

 

Gyorsabb, rugalmasabb és olcsóbb eljárást ígér a közbeszerzési törvény módosítása, egyszerűsítve a pályázatot kiírók és a pályázók dolgát. Emelkednek a nemzeti és az egyszerű közbeszerzési értékhatárok, ezeket egyébként a költségvetési törvény rögzítette. Ami az egyszerű közbeszerzést illeti: árubeszerzésnél és szolgáltatás megrendelésnél kétmillióról nyolcmillióra, építési beruházásnál tízről 15 millióra emelkedik az értékhatár.

 

A törvénymódosítás új intézményeket is bevezet, amelyek azonban lehetőségként választhatók, nem kötelezően. Ilyen például a verseny-párbeszéd. Ha a beszerzésről eleve tudható, hogy bonyolult, vagy ha a beszerző nem is tudja pontosan, mit szeretne, előbb konzultálhat a lehetséges szállítókkal.

 

A közbeszerzési törvény január 15-e után nem vonatkozik a köztestületekre és az országos sportági szakszövetségekre, illetve a liberalizáció miatt például a távközlési cégekre. Önkéntes alapon azonban bármely piaci szereplő magára nézve kötelezőnek tarthatja a törvényt, ekkor azonban nem válogathat a neki tetsző, vagy nem tetsző paragrafusok között.

 

A módosítás lehetőséget ad arra, hogy egyes ajánlattevőket környezetvédelmi és szociális szempontok alapján előnyben részesítsenek a pályázatkiírók.

 

Arról, hogy mi várható a törvénymódosítástól, Berényi Lajost, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke nyilatkozott a Magyar Rádiónak:

 

-           A változtatások rugalmasabbá teszik a törvény alkalmazási lehetőségét. Ahol nehézkes, vagy túl adminisztratív volt a szabályozás, ott elég lényeges változásokat hajtott végre az országgyűlés, tehát egészében egy, a gazdasági élet fejlődését jobban elősegítő törvényi alkalmazást várunk - így Berényi Lajos.

 

 

Uniós képzés az Uniós pénzekre

 

Az uniós pénzek felhasználásának ellenőrzésére képeznek szakembereket nemzetközi összefogással, uniós támogatással úgy, hogy az oktatási programot magyar szakemberek dolgozzák ki.

 

A középiskolás diákok már ismerik a számítástechnikai ismeretek uniós vizsgáját, az ECDL-t. Ehhez hasonló rendszerű oktatást dolgoznak ki Magyarországon, amely az uniós alapok forrásait felhasználó gazdálkodó szervezetek számára képezne elszámolást és jelentéskészítő szakembereket, az úgynevezett uniós belső ellenőröket.

 

A három állami képző intézmény, a Budapesti Gazdasági Főiskola, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem és egy spanyol egyetem, valamint egy magyar, egy balga és egy ír cég feladata az, hogy a már kidolgozott uniós vizsga- és bizonyítvány rendszerhez egy oktatási programot dolgozzon ki.

 

Ez állna egy egyhetes tanfolyamból, vizsgából, amely után bizonyítványt kapnak azok, akik a követelményeket teljesítik, majd a rá következő három évben a szakmai tapasztalatokat is be kell mutatniuk a bizonyítvány kiállítóinak, és ezután kaphatnak teljes szakmai bizonyítványt a diákok.

 

A háromnegyed részben az unió által finanszírozott, mintegy 267 ezer eurós oktatási projektet magyar szakemberek töltik meg tartalommal, amelynek próbatanítása 2007 első felében lesz. Azért húzódik el addig, mert az uniós akkreditáló intézet csak nyárra áll fel, és ennek még el kell fogadnia a tanítási tervet. Ha így lesz, akkor az egész Unióban eszerint oktatják majd ezt az alapképzést.

 

 

Februárban kerül a kormány elé a második NFT  

 

A Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) február 15-éig első olvasatban a kormány elé terjeszti a 2007-2013. időszakra szóló II. Nemzeti Fejlesztési Tervet és az operatív programokat - közölte Baráth Etele.

 

 

Az EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn évindító sajtótájékoztatón, Budapesten hangsúlyozta, hogy a tervek szerint a kormány március 31-éig fogadja el a II. Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiáját, illetve az operatív programokat, amelyeket ezt követően elküldenek az Európai Uniónak.

 

Baráth Etele kiemelte, hogy a hivatal még a kormány-előterjesztés előtt egyeztet a négy parlamenti párttal, illetve a kiemelt társadalmi partnerekkel, majd február 15. után kezdődik a részletes szakmai társadalmi vita a dokumentumokról. 

 

 

Adatszolgáltatási kötelezettség

 

Ügyelniük kell a vállalkozásoknak, hogy a január 31-i határidőig eleget tegyenek a múlt évre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségüknek, hiszen késedelem vagy hibás kitöltés esetén akár milliós nagyságrendű mulasztási bírsággal is szembesülhetnek. Aki mégis túllépi a határidőt, nyújtson be igazolást a késedelem körülményeiről - tanácsolja az adószakértő.

 

Január végén valószínűleg rohamra kell felkészülnie az APEH-nek, hiszen a hónap utolsó napjáig teljesíthetik a 2005. évre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségüket a kifizetők, ideértve azokat a munkáltatókat is, amelyeknél az alkalmazottak nem élnek a munkáltatói adómegállapítás lehetőségével. Elektronikus úton vagy gépi adathordozón számot kell adni az összevont adóalapba tartozó jövedelmekről - külön a bérről -, ezzel kapcsolatban az adóelőleg-alapot és az adóelőleget is fel kell tüntetni. Az adatszolgáltatás ugyancsak vonatkozik a járulékfizetésre, néhány kivételtől eltekintve az egyes külön adózó jövedelmekre, a magánszemély költségnyilatkozatára, valamint arra, hogy az adózó tagja-e magán-nyugdíjpénztárnak.

 

Azoknál a vállalkozásoknál, ahol év közben a nyilvántartásokat, kimutatásokat pontosan és számítógépen vezették, nem okoz túl nagy feladatot ennek megfelelni - véli Zara László. A Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke hozzáteszi: gond elsősorban akkor lehet, ha egy év közbeni kifizetésnél a foglalkoztatott adóazonosító jelét pontatlanul tüntették fel. Ekkor ugyanis az éves adatszolgáltatásnál hibát véthet a vállalkozás, ezt azonban ki lehet küszöbölni, ha az adóhatóság honlapján megtalálható programok segítségével készítik el az adatszolgáltatást.

 

A tét pedig nagy, hiszen ha késedelmesen, hiányosan, valótlan adattartalommal vagy hibásan teljesíti kötelezettségét a kifizető, akkor tetemes mulasztási bírságot róhat ki rá az APEH. A bírság nagysága részben a kifizető státusának, részben pedig annak függvénye, hogy hány magánszeméllyel kapcsolatban készült hibás vagy a határidőn túli adatszolgáltatás. A bírság maximális mértéke cég esetében személyenként 200 ezer, egyéni vállalkozóknál 100 ezer forint. Így könnyen előfordulhat, hogy egy középvállalatnál akár egynapos csúszást vagy néhány alkalmazottat érintő pontatlan adatszolgáltatást milliós nagyságrendű bírsággal ˝honorálhat˝ az adóhatóság. Tavaly ugyanakkor nem volt jellemző, hogy az APEH a maximális büntetést alkalmazta volna.

 

Hogy mégis mérsékelje ennek az esélyét a határidőn túl adatot szolgáltató, tanácsos egy kérelmet benyújtani a hatósághoz, amelyben igazolja, hogy az adott helyzetben elvárható módon járt el - hívja fel a figyelmet Vadász Iván. Az adókamara alelnöke rámutat arra is, hogy év elején nagy lesz a hajtás a cégeknél: az éves adatszolgáltatás mellett február 15-ig az éves bevallás benyújtásáról is gondoskodni kell, február 13-ig a ˝normál˝ ügymenetnek megfelelően többek között a személyi jövedelemadó-előleget és különféle járulékokat kell utalni a hatóságok felé, 20-ig pedig az áfa befizetése és bevallása következik.

 

Az adatszolgáltatási bonyodalmak a második negyedévtől fokozódnak. A 10 ezer legnagyobb adózónak, a havi és negyedéves bevallásra kötelezetteknek, valamint a kiemelt adózóknak - először az áprilisi időszakra vonatkozóan - havonta elektronikus úton kell teljesíteniük adatszolgáltatási és bevallási kötelezettségüket a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel összefüggő adókról, járulékokról és számos egyéb adatról. A többieknek 2007. január 1-jével kell csatlakozniuk az új rendszerhez, amelyet eredetileg januárban indítottak volna teljes körűen.

 

A kifizetők, munkáltatók adatszolgáltatását az idén nagyon keményen ellenőrzi az állami adóhatóság, s hibás teljesítés esetén szigorú szankciókra számíthatnak az érintettek - jelentette ki a múlt héten Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH elnökhelyettese. Ha ugyanis rossz az adatszolgáltatás, akkor APEH számára problémát okoz azon magánszemélyek adóbevallásának az elkészítése, akik ezt - az adam (adóhatósági adómegállapítás) keretében - kérik a hivataltól.

 

 

Tájékoztató a GVOP pályázatok 2006. évi meghirdetéséről

 

 

A GVOP Irányító Hatóság ezúton tájékoztatja a pályázókat, hogy a GVOP Beruházás-ösztönzés prioritás egyes kiírásai várhatóan 2006. februárjában jelennek meg. A kiemelkedően nagyszámú - még 2005. decemberében beadott - Beruházás-ösztönzési pályázatok feldolgozása jelenleg is tart. A pályázatok áttekintését követően nyílik mód a rendelkezésre álló keretek meghatározására és a szabad forrással rendelkező pályázatok kiírására.

 

A GVOP kis- és középvállalkozás fejlesztési pályázatai közül a kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai háttere fejlesztésének támogatása című, GVOP-2.1.1. kódjelű pályázati felhívás meghirdetése 2006 tavaszán várható.

 

 

Lesznek is kiemelt ágazatok, meg nem is

 

A készülő második nemzeti fejlesztési tervbe (NFT2) beépíthetők a strukturális reformok, az uniós büdzséről történt decemberi megállapodás pedig a konvergenciaprogram teljesítését is segíti.

 

Az NFT2 forrásai és a pénzek felhasználásának szabályai kétféleképp is hozzájárulnak az államháztartás egyensúlyának kialakításához. Egyrészt a fejlesztési pénzek révén elsősorban nem magyar forrásokat kell erre a célra fordítani, másrészt a hazai hozzájárulás mértéke is csökken 2007-től: a korábbi 20 helyett csak 15 százaléknyi társfinanszírozást kell garantálni - mondta lapunknak Baráth Etele, európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. A társfinanszírozás mértékének csökkenése miatt a hét év alatt 900 milliárd forintot megspórolhat a büdzsé. Ugyanennyit hozhat a magyar konyhára az az új szabály, hogy az önkormányzatok visszaigényelhetik az áfát. Az önkormányzatoknak jelenleg 10 százaléknyi önrészt kell felmutatniuk a pályázatok benyújtásakor, amelynek nagyobb részét a belügyminisztériumi alapokból fedezik, így az áfa-visszatérítéssel voltaképpen tehermentesíthető a büdzsé. Az összesen 1800 milliárd forintnyi megtakarítás évente 200-250 milliárd forinttal (ez most a GDP közel 1 százalékát jelenti) járulhat hozzá a konvergenciaprogram teljesüléséhez - mondta a miniszter.

 

Az NFT2 az oktatás, az egészségügy és az önkormányzatok reformját is segítheti. Az operatív programok keretében ezeken a területeken önálló fejlesztési programok indulnak, így Baráth szerint jut majd támogatás olyan jogcímekre, amelyek közvetlenül a reformokat szolgálják. Ilyen lehet a kistérségek szakképző központjainak megerősítése, a sürgősségi ellátás fejlesztése vagy a regionális klinikák kialakítása.

 

Noha Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem sokkal posztja elfoglalása után úgy nyilatkozott, hogy a magyar gazdaság versenyképességének fenntartása érdekében ki kell jelölni a kiemelten támogatandó területeket (NAPI Gazdaság, 2004. október 21., 3. oldal), az NFT2-ben lesznek is kiemelt ágazatok, meg nem is. Később nevesítették is az érintett, nagy hozzáadott értékű ágazatokat: informatika, távközlés, biotechnológia, egészségipar, üzleti szolgáltató- és logisztikai központok, járműipar, turizmus, valamint környezet- és szórakoztatóipar. Baráth szerint ezek az ágazatok valóban belekerülnek az NFT2-be, ugyanis ezek számára a gazdasági és versenyképességi operatív program (GVOP) nagyobb arányú fejlesztési forrást biztosít majd. A kiemelt figyelem ellenére azonban nem feltétlenül biztos, hogy ezek a pályázatok nyerik majd el a legnagyobb összegű támogatásokat, hiszen vannak fontosabb célok is - véli Baráth. Amennyiben például egy magas munkanélküliségű térségben támogatásért pályázó beruházó nem teremt munkahelyet, akkor annak ellenére sem nyer, ha a kiemelt ágazatok valamelyikébe tartozik.

 

A tervek szerint májusban kerül az Országgyűlés elé az NFT2, az unióval pedig júniusban születhet megállapodás. Ha az unió befogadja a tervet, akkor már 2006 második felében kiírhatók a pályázatok a NFT2 terhére. A miniszter szerint elsősorban a már bejáratott, jól működő kiírások (kkv szektor támogatását, infrastruktúra-fejlesztést célzó pályázatok) jelennek meg ekkor, mivel a pályázás szabályai változtak.

 

Az NFT2 forrásainak felét decentralizálják, így a regionális intézményrendszert meg kell erősíteni - mondta lapunknak Baráth Etele. A központi intézményrendszer létszáma nem változik, a struktúra azonban igen, mivel a fejlesztési programok száma nő, az irányító hatóságoké pedig csökken.

 

 

Garantált hitelek vállalkozásoknak  

 

Ingyenes és automatikus garanciavállalást biztosít az Európai Beruházási Alap (EIF) fejlesztési hitel felvétele esetén a kis- és középvállalatok számára a HVB Bankkal megújított szerződés alapján.

 

Az EIF a kkv-k hitelhez jutásának támogatására - az Európai Közösség különösen kis- és középvállalkozások számára létrehozott Többéves Vállalati és Vállalkozási Programjának keretében - garanciát vállal a HVB Bankon keresztül igénybe vett fejlesztési hitelekért.

 

Az EIF garanciavállalásról megújításra került keretmegállapodása lehetővé teszi, hogy a HVB Bank igen kedvező feltételrendszer mellett biztosítson finanszírozási forrást olyan vállalkozásoknak, amelyek nem rendelkeznek elegendő biztosítékkal hitel felvételéhez. Az EIF garanciavállalása nem jelent többletköltséget, illetve nem igényel külön ügyintézést sem, mivel a szolgáltatás ingyenes, és a feltételeknek megfelelő ügyletek esetében automatikus. Az Európai Beruházási Alap a hitel tőkeösszegének és kamatainak 50 százalékára vállal garanciát.

 

A lehetőség minden olyan kis- és középvállalkozás számára nyitott, amelynek árbevétele legfeljebb 50 millió euró, és alkalmazottainak létszáma nem haladja meg a 100 főt a hitelszerződés aláírásának időpontjában. A hitel futamideje háromtól tíz évig terjedhet. A hitel célja telephely-létesítés vagy korszerűsítés, illetve tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése is lehet.

 

A HVB Bank Hungary Rt. 2007. június 30-ig hosszabbította meg keretmegállapodását az Európai Beruházási Alappal. 

 

 

660 milliót kapnak a fiatal gazdálkodók

 

Mintegy 660 millió forint induló támogatást kaphatnak a fiatal gazdálkodók az agrár- és vidékfejlesztési operatív program (avop) még rendelkezésre álló forrásaiból - hangzott el egy tegnapi nyíregyházi fórumon. A fejlesztési keret elnyerésére január 9-től pályázhatnak az agrártevékenységbe kezdők. Egyszeri tőkejuttatásként 6,375 millió forint vehető igénybe, de ha a pályázó szaktanácsadásra is igény tart, 7,65 millió forintra nőhet az összeg. Az avop forrásaira hétfőtől újra lehet pályázni, s hét jogcímen összesen 6,2 milliárd forint áll rendelkezésre. (MTI-Eco)

 

 

EU-pénzek: magyar vezetésű projekt készíti elő az egységes európai ellenőrzést

 

Az EU számvevőszékének jelentései szerint évente több milliárd eurónyi uniós pénz tűnik el az EU-támogatások tagországi hasznosítása során. Általában nem közvetlen sikkasztásról van szó, hanem a pénzek felhasználását sok helyen kísérő lazaságról. Egy magyar vezetésű nemzetközi projekt keretében most megpróbálják kidolgozni az ellenőrzés egységes feltételrendszerét.

 

Összességében sok százmillió eurót tesznek ki azok a tételek, amelyekről a könyvelések európai szintű zárásakor végül senki nem tudja bizonylatolni, hogy pontosan, hol, mikor, ki, milyen alapon költötte el őket. Szakértők megegyeznek abban, hogy mindez addig nem fog változni, amíg a pénzek hasznosítását figyelemmel kísérő különböző szintű ellenőrzési - auditáló - rendszerek egységes láncot alkotva nem egészítik ki egymást, működésük pedig (immár ezen lánc minden alkotóelemében) nem azonos normákon alapul.

 

Leonardo

 

A témáról pénteken, a Budapesti Gazdasági Főiskolán rendeznek konferenciát, amelyen részt vesznek az Állami Számvevőszék, a KEHI és a PSZÁF vezető munkatársai is. A program egyúttal nyitóülése egy, a tagállamok belső pénzügyi ellenőrzési rendszereinek harmonizálását célzó kétéves - magyar vezetésű - EU-projektnek.

 

Az EU Leonardo Képzési Program keretében induló projekt végcélja az, hogy a nemzetközi konzorcium (a Budapesti Gazdasági Főiskola koordinálása mellett) teremtse meg az EU-pénzeket nyomon követő belső ellenőrzések egységes európai normarendszerét. Ehhez egyfelől képzési és szakirodalmi hátteret biztosítanak, másrészt a felkészítésen átesett menedzserek számára ˝európai hitelesítő bizonyítványt˝ (˝EU auditáló kártyát˝) adnak ki.

 

Sok ellenőr, ˝szúró˝ próba

 

Egy-egy EU-projekt pénzköltését ma elvileg egyaránt ellenőrizheti a helyi - hatósági, vállalati szintű - belső ellenőr, a támogatások regionális szintű elosztása esetén a regionális ellenőrző hatóság, a nemzetgazdasági szintű auditálást végző intézmények, valamint (többnyire utólag) az EU-közpénzek tagállami felhasználását szúrópróba-szerűen vizsgáló EU számvevőszék. Sok esetben már a tagországokon belüli ellenőrzések kritériumrendszere és végrehajtása is eltérő, ami még inkább jellemző a különböző tagállamokban honos eljárásokat összevetve. Mindez nemcsak a folyamatok átláthatóságát - s ezzel a közpénzek legális és optimális hasznosulásának szavatolását - gyengíti, de szükségtelenül zavaró tényezőként jelenik meg a több tagországba átnyúló vállalkozások számára is.

 

Bolognai logika

 

A ˝Hitelesített Európai Belső Ellenőrzési Menedzser˝ (˝Certified European Internal Audit Manager˝) címmel, most pénteken induló Leonardo-projekt nem kevesebbet tűzött ki célul, mint hogy valamennyi tagállamban azonosan értelmezhető modulokra bontja az EU-pénzeket kísérő belső ellenőrzés folyamatát, ezek elvégzéséhez pedig egységes normákat fektet le. A továbbiakban az egyes modulokhoz tartozó normákat elektronikus és hagyományos képzések keretében el lehet majd sajátítani, a képesítésről pedig valamennyi tagállamban kölcsönösen ismert és elismert ˝auditáló kártyát˝ (bizonyítványt) lehet majd szerezni. A lényegében ˝bolognai logikát˝ követő - csak immár tehát adott szakképzésre is kiterjedő - egységes hitelesítő rendszer EU-remények szerint egyfelől szavatolja majd az EU-pénzek mindenütt azonos kritériumok szerint történő kezelését, másfelől pedig a felhasználók számára azonos, átlátható ellenőrzési feltételrendszert teremt.

 

A pénteki konferencián - amelyet Budapesten, a BGF Markó utcai dísztermében tartanak - a kérdéskör egészét áttekintve vizsgálják meg a projekt megvalósításának lényegi fázisait, kihívásait, várható konkrét hozadékát. Az ülésen várhatóan részt vesz egyebek között az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, a Belső Ellenőrök Magyarországi Szervezete több vezetője is.

 

Megjelent a távmunkások alkalmazásának támogatása  FMM-TAT-2006 pályázat

 

A támogatás célja:

 

A távmunka elterjesztésére indított program folytatásával a rugalmas munkavégzési formák alkalmazása és a munkakultúra további korszerűsítése céljából az információs és kommunikációs elektronikus munkavégzés fejlesztését a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium ösztönözni kívánja. Ennek keretében kiegészítő bértámogatást és képzési támogatást nyújt a távmunkahelyeket létesítő vállalkozások és a közfeladatokat ellátó intézmények munkáltatóinak.

 

A támogatható pályázói körbe tartoznak:

 

azok a vállalkozások, belföldi székhelyű jogi személyek, gazdasági társaságok (jogi személyiséggel és jogi személyiség nélkül), jogi személyiséggel rendelkező egyesülések, civil szervezetek, amelyek új távmunkahelyeket létesítenek, az általuk foglalkoztatottak létszámának növelésével,

továbbá azok a költségvetési szervek (önkormányzatok, a közszféra intézményei stb.), amelyek a közigazgatási reform keretében hagyományos munkahelyeket alakítanak át távmunkahelyekre, vagy létszámuk növelésével hoznak létre új távmunkahelyeket.

A távmunka elterjesztésével esélyt kívánunk teremteni a nyilvántartott álláskeresőknek, ezen belül különösen a hátrányos helyzetű munkavállalóknak (fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek, gyermeküket egyedül nevelők, fogyatékkal élő, beteg vagy idős személyt ellátók, romák, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű térségekben élők).

A benyújtott pályázatok elbírálásakor előnyben részesülnek a pályázat feltételeinek megfelelő, hátrányos helyzetűeket foglalkoztató munkáltatók és az új távmunkahelyek létrehozásával a foglalkoztatási helyzetet javító munkáltatók.

 

A támogatás mértéke:

 

A bértámogatás összege minden távmunkás munkahely esetében hat hónapig, a távmunkás bruttó munkabére de maximum 70 000, -forint/fő/hó és annak járulékai összege. Az ilyen jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma - hat hónap vonatkozásában - nem haladhatja meg támogatott munkahelyenként a 566.100,-Ft,-Forint összeget.

A támogatás maximális összege akkor sem lépheti túl havonta és támogatott távmunkás munkahelyenként az 70.000, -Ft és járulékainak összegét, ha a távmunkahelyen dolgozó alkalmazott besorolási bére ennél az összegnél magasabb.

 

A képzési támogatás összege, az e pályázat kapcsán létrejött távmunkahelyen dolgozó távmunkás részére felhasználható egyszeri bruttó 50.000,-forint. A képzési támogatás jogcímen megítélt támogatás összege akkor sem lépheti túl fejenként a bruttó 50.000, -forintot, ha az egy főre eső képzés költsége ennél magasabb.

 

Egy távmunkahely létesítésére maximálisan adható összes támogatás (bér + képzés): 616.100,-Ft/távmunkahely.

 

 

Pályázatok benyújtásának határideje:

 

A pályázatok 2006. március 20-ig folyamatosan adhatók be. A pályázatok 2006. március 31. napjáig elbírálásra kerülnek.

 

PSZAF hitelkalkulátor

 

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZAF) az ügyfelek kölcsönfelvételét segítő hitelkalkulátort jelentetett meg internetes honlapján.(www.pszaf.hu).

 

A kalkulátor segítségével egyszerűen kiszámolható, hogy a felveendő hitel esetében mekkora havi törlesztő részleteket kell fizetni, s azok összegét miképp befolyásolja az esetleges kamat- vagy árfolyamváltozás. A számítás testre szabott módon - például az ügyfél számára előzetesen kiadott hitelintézeti ajánlat alapján -, forint és devizaalapú kölcsönökre vonatkozóan is elvégezhető.

 

A hitelkalkulátor program célja, hogy tájékoztatást nyújtson Önnek, ha hitelt kíván felvenni forintban vagy devizában! A program segítségével saját igényeihez szabottan kiszámolhatja, mekkora törlesztőrészleteket fog fizetni, illetve azok összegét hogyan befolyásolja a kamat vagy az árfolyam változása!

 

A program által kiszámított adatok nem feltétlenül egyeznek meg az egyes hitelintézetek konkrét és speciális kondíciói alapján a hitelintézet által kiszámított törlesztési adatokkal. Kizárólag az Ön tájékozódását szolgálják, és nem jelentik azt, hogy ezekkel a feltételekkel lehetne bármely hitelintézetnél hitelt felvenni.

 

Javasoljuk, hogy a program segítségével kiszámolt törlesztési adatokat viszonyításként használja, és hiteligényével keressen meg több hitelnyújtót is, amelyek ajánlataival a törlesztő részleteket összehasonlíthatja.

 

 

A hitelkalkulátor az alábbi helyen érhető el: PSZAF hitelkalkulátor

 

Akcióba léptek a bankok

 

Betéti és hiteloldalon is akciókkal kezdték az évet a bankok. A kamat- és jutalékkedvezmények mellett van, ahol bőr pénztárcával honorálják a bankválasztást vagy éppen a kitartást.

 

Befektetési szakértők nem szokták javasolni, hogy pénzét a bankban fialtassa az ember, a magyar ügyfeleknek mégis legnagyobb része hosszú évek óta stabilan vagy készpénzben, vagy bankszámlában gondolkozik (jó esetben a befektetési alapok felé fordul).

 

Banki szakemberek tapasztalata szerint az ügyfelek rugalmassága igen felemás: a számlavezetési díjak és a hitelkamatok például sokkal kevésbé ösztönzik bankváltásra az embereket, de ha néhány tized százalékpontos kamatdifferenciát látnak a betéti kondíciókban, akkor ezt kihasználandó, hajlandóak elutazni mondjuk Zugló északi csücskéből akár Dél-Budára, hogy egy ottani fiókban kössék le a pénzüket.

 

Újévi betéti akciók

 

Így aztán nem meglepő, hogy ezt az évet is harsány akciókkal indította több bank is. A K&H, mint a második legnagyobb hazai hitelintézet január 9-étől február 7-éig futtatja év eleji megtakarítási kampányát, amelynek során az egy hónapos lekötött betétek birtokosait részesíti előnyben. Az egymillió forint feletti forintlekötésre 7,77 százalékos, az euróbetétekre (legalább 400 euró, durván 100 ezer forint felett) 2,22 százalékos, a dollárlekötésre pedig (500 dollár, megintcsak 100 ezer forint felett) 4,44 százalékos kamatot fizet a bank.

 

A január 31-éig elhelyezett friss betétekre még él a HVB Bank akciója is, amelynek keretében az ötmillió forint feletti, 3 hónapos lekötésekre évi 6,5 százalékos kamat jár, de évi 6 százalékos kamatjóváírást már egymillió forinttal is el lehet érni.

 

A CIB még karácsony előtt indította lekötési akcióját: december 19. után elhelyezett 12 hónapos betétekre összegtől függetlenül 6 százalékos kamat jár, és szintén 6 százalék a kamat a Budapest Banknál, de csak az ötmillió forintot meghaladó, hat hónapos lekötésekre. Egyéves lekötésre egyébként a burgenlandi székhelyű Sopronbank is éppen 6 százalékos kamatot kínál (akár 100 ezer forintra is), amivel már igencsak kirí a sima (nem akciós) lekötési ajánlatok közül. A tavalyi kamatcsökkentések hatására ugyanis már több lépcsőben lejjebb ereszkedtek a kamatok, és legfeljebb 4-5 százalékos szintre értek, de egy-egy bank, történetesen a legtöbb hazai magánszemély számláját vezető OTP már 3 százalékos éves kamatot sem ír jóvá.

 

Igazán vonzó - a K&H friss akciójáéhoz hasonló - kamatokkal azért más bankoknál is találkozhatunk (például a Budapest Bank 7,4 százalékos kamatot kínáló dupla prémium betétjével), de ezek mindenhol az úgynevezett betétmixekre vonatkoznak, amikor is a lekötött pénz felét valamilyen befektetési alapba helyeztetik az ügyféllel, és erre a részre egyáltalán nem garantálják a meghirdetett kamatot. (A konstrukciónak vannak előnyei, de hátrányai is, nemrégiben a pénzügyi felügyelet is szükségesnek érezte a szokásosnál alaposabb tájékoztatást.)

 

Hitelakció itt-ott

 

Újévi akciókkal a hiteloldalon is találkozhatunk, most leginkább a személyi kölcsönöket kínálgatják a szokásosnál olcsóbban, igaz, továbbra is drágán egyes hitelintézetek. A Raiffeisen a január 9. és február 28. között beérkező, és legkésőbb március 15-ig folyósított (forint- vagy devizaalapú) személyi kölcsön igénylésekre hirdette meg kedvezményes ajánlatát, melynek lényege, hogy a hatéves futamidő alatt fix kamatláb terheli az adóst. A 410 ezer forinttól 5 millió forintig kínált hitelek tehát nem feltétlenül olcsóbbak, mint a többi banknál (svájci frank alapon például 22-22,5 százalékos teljes hiteldíj mutató terhel egy ötmilliós kölcsönt), viszont a visszafizetendő részleteket a kamatkörnyezet változásaiból eredő kockázat nem befolyásolja, miközben persze az árfolyamingadozásból fakadó rizikót továbbra is futja az ügyfél.

 

Az Erste a lakáshitelek és a személyi kölcsönök terheit vitte valamivel lejjebb, illetve kiterjesztette a tavaly piacra dobott hitelkártyájának akcióját. A kedvezmények jellemzően nem a kamatokat csökkentik, hanem inkább egyszeri díjtételek elengedését takarják, és a már a banknál lévő, fizetésüket is oda utaltató ügyfelek számára elérhető. A bank lapunkhoz eljuttatott tájékoztatása szerint minden jelzálogalapú hitel és személyi kölcsön folyósítási jutalékából 50 százaléknyi, legfeljebb 25 ezer forint kedvezményt ad a bank, és ezzel párhuzamosan állandósulnak a személyi kölcsönök tavaly év végéig akciósnak hirdetett kondíciói.

 

Fészekrakó és bőrtárca

 

A Fészekrakó hitelek kapcsán a tavaly államilag elengedett kezességvállalási díjat idén sem kell megfizetniük az Ersténél az új hiteligénylőknek, miután azt januártól határozatlan ideig átvállalja a bank. Ezzel a hitelösszeg 2 százalékának megfelelő egyszeri kedvezményben részesíti az ügyfeleket, vagyis például egy 10 milliós hitel esetében 200 ezer forintot elenged.

 

Az újévi akciók sorát továbbá egy hitelkártya-akció gyarapítja ugyanezen banknál: a tavaly szeptemberben bevezetett fekete színű plasztikok március 31-ig beadott igényléseinél a főkártya, és a társkártyák első éves díját elengedi az Erste, és hogy a megspórolt forintokat lehessen hová helyezni, egy bőr pénztárcát mellékel hozzá ajándékba.

 

 

Bárki számára hozzáférhetőek a pályázati eredmények

 

Heti rendszerességgel frissítik, és teszik közzé a pályázati eredményeket az NFT keretében a támogatások lehívásának folyamatait. Tekintse meg Ön is:

 

www.nfh.hu/emir

 

A Nemzeti Fejlesztési Hivatal az európai uniós támogatások felhasználásának átláthatósága érdekében, és egyúttal a lebonyolítási intézményrendszer munkájának informatikai támogatására működteti az Egységes Monitoring Információs Rendszert (EMIR). Az EMIR egy olyan adminisztratív és napi menedzsment munkát is támogató, átfogó rendszer, mely nyomon követi a finanszírozott projektek előrehaladását a befogadástól a kifizetésig. Az EMIR a végrehajtó intézmények által feltöltött adatok összegzésével statisztikákat készít, melyet hetente, frissítve az NFH honlapján tesz közzé.

 

Budapest kaszálta a legnagyobbat

 

Tavaly év végére a nemzeti fejlesztési terv (nft) 677 milliárd forintos hároméves keretének 84 százaléka (567 milliárd forint) talált gazdára, a keret ötödét (126 milliárd forint) pedig már ki is fizették - adta hírül a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH).

 

Az operatív programok eddigi 12 ezer nyertes pályázata összesen 840 milliárd forintos fejlesztést tesz lehetővé 1700 településen, emellett 40 ezer új munkahelyet hoz létre és további 110 ezer megtartásához járul hozzá. A magyar csatlakozás óta eltelt több mint másfél évben legjobban a közép-magyarországi régió teljesített, amelyet két kevésbé fejlett térség, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régió követett. Az nft eddigi legnagyobb nyertese a főváros, ahol 2575 pályázó összesen 102,4 milliárd forintot nyert el mostanáig.

 

 

 

 

Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának közleménye  

 

Közlemény a Nemzeti Fejlesztési Terv ˝A vidék és a mezőgazdaság fejlesztéséért˝ részprogramja keretében meghirdetett egyes intézkedések/alintézkedések 2005. augusztus 1-je óta hatályos felfüggesztésének feloldásáról 

 

 

Annak érdekében, hogy az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program forrásai teljes mértékben felhasználásra kerüljenek, valamint figyelembe véve a rendelkezésre álló kereteket az AVOP IH a 2005. augusztus 1-je óta hatályos felfüggesztéseket az alábbi intézkedések/ alintézkedések esetében feloldja:

AVOP 1.1.5.     Öntözési beruházások támogatása

AVOP 1.1.6.     Meliorációs beruházások támogatása

AVOP 1.4.        Fiatal gazdálkodók induló támogatása

AVOP 1.5.        Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása

AVOP 3.1.        Vidéki jövedelemszerződési lehetőségek bővítése (Az AVOP 3.1.3. Idegenforgalom fejlesztése kivételével)

AVOP 3.2.1.     Mezőgazdasági vízkészlet-gazdálkodás

AVOP 3.2.3.     Földterület fejlesztés, melioráció

A jelen közleményt követően az FVM (www.fvm.hu) és az MVH (www.mvh.gov.hu) honlapján közzétételre kerülnek a részletes pályázati feltételeket tartalmazó pályázati felhívások, amelyek 2006. január 9. napján lépnek hatályba.

 

 

Megjelent az MPA-2006-2: magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatására

 

A pályázat keretében rendelkezésre álló keretösszeg: 200 millió Ft. 

 

A pályázat célja:

 

Új munkahelyek létrehozásának ösztönzése az olyan humántőke-igényes gazdasági ágazatokban, ahol az üzleti tevékenység létrehozását, bővítését célzó - viszonylag kevés tárgyi eszköz beszerzésével járó - beruházás megvalósításával jelentős számú, főképp kvalifikált munkaerő, többek között diplomás fiatal tartós foglalkoztatására nyílik lehetőség.

 

A pályázók köre:

 

Olyan belföldi székhelyű jogi személyek (kivéve költségvetési szervek), jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, amelyek/akik

• információ-technológiai,
• pénzügyi- számviteli- üzletviteli szolgáltató, tanácsadó
• telefonos ügyfélszolgálati

profillal rendelkeznek, és e területek valamelyikén beruházást terveznek. A támogatható tevékenységi köröket a pályázati útmutató 1. sz. melléklete tartalmazza.

 

Elszámolható költségek:

 

A személyi jellegű ráfordítások közül a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 79. § (2) és (4) bekezdése szerinti - a jelen pályázat alapján támogatott, munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalókat érintően elszámolható, a pályázati útmutatóban meghatározott - bérköltség, valamint a bérjárulékok közül az arra eső, munkaadót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék és munkaadói járulék. Szinten tartó beruházásra fordított költségek a pályázat keretében nem számolhatók el.

 

A támogatás mértéke:

 

1.         BAA. Munkahelyteremtő beruházási cél támogatási kategóriaesetében új munkahelyenként, maximum 12 hónapon át, a ténylegesen felmerülő havi bérköltség és annak a pályázat keretében elszámolható - a pályázat kihirdetésekor jogszabályban rögzített mértékű - járulékai együttes összegének

a)         75 %-a akkor, ha a beruházás kapcsán a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában lévő álláskeresők, illetve

b)         65 %-a, amennyiben egyéb munkavállalók alkalmazására

kerül sor.

 

2.         ADA. Munkahelyteremtés támogatási kategória esetében új munkahelyenként, maximum 12 hónapon át, a ténylegesen felmerülő havi bérköltség és annak a pályázat keretében elszámolható - a pályázat kihirdetésekor jogszabályban rögzített mértékű - járulékai együttes összegének

a)         75 %-a akkor, ha a beruházás kapcsán pályakezdő fiatalok, illetve a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában lévő álláskeresők, illetve

b)         65 %-a, amennyiben munkahelyük elvesztésével fenyegetett személyek, illetve eddig még munkahellyel nem rendelkező aktív munkavállalási korú - az a) pontban nem szereplő - személyek

alkalmazására kerül sor.

 

 

Megjelent az MPA-2006-1: munkahelyteremtő beruházások támogatására

 

A pályázat alapján 1,8 milliárd Ft támogatási keretösszeg áll a pályázók rendelkezésére, amely európai uniós támogatást nem tartalmaz.

 

A pályázat célja:

 

Új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások támogatása elsősorban az ország gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási szempontból kedvezőtlen helyzetű térségeiben, valamint a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásának ösztönzése.

 

A pályázók köre:

 

A pályázaton részt vehetnek a belföldi székhelyű

• a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerinti gazdasági társaságok,
• a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 57. §-a szerinti közhasznú társaságok, valamint a 70. §-a szerinti vállalatok,
• az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény szerinti szervezetek,
• a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény, illetve az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény szerinti szövetkezetek,
• az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény szerinti vállalkozások.

 

Elszámolható költségek:

 

Új műszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések, felszerelések, valamint az egyéb immateriális javak közül a szabadalmak, üzemeltetési licencek vagy a szabadalmazott és nem szabadalmazott know-how beszerzése során felmerülő - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli Törvény) 47-48. § és 51. §-a alapján elszámolható és igazolt - azon költségek, amelyek a Számviteli Törvény 1. sz. mellékletében szereplő ˝A. Befektetett eszközök˝ mérlegsoron belüli ˝I. Immateriális javak˝ 2. és 4., valamint ˝II. Tárgyi eszközök˝ 1-3. mérlegtételek körébe tartozó eszközök beszerzésével, megvásárlásával kapcsolatban merülnek fel.

 

A támogatás mértéke:

 

Új munkahelyenként legfeljebb 800 ezer Ft. Erre az összegre vetítve az alábbi kiegészítő támogatásokra lehet pályázni, külön-külön, illetve halmozottan egyaránt:

a) amennyiben a beruházás területfejlesztési, vagy társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken, vagy a munkaerőpiaci szempontból leghátrányosabb helyzetű megyékben valósul meg, új munkahelyenként 200 ezer Ft,

b) amennyiben a beruházás befejezését követően a munkaügyi kirendeltségeken nyilvántartásban lévő álláskeresők foglalkoztatására vállalkozik a pályázó, új munkahelyenként 200 ezer Ft,

c) amennyiben a b) pontban meghatározott álláskeresők közül a helyi cigány kisebbségi önkormányzat, ennek hiányában a roma érdekképviseleti vagy a roma civil szervezet vagy az etnikai szószóló ajánlására a pályázó roma munkavállaló foglalkoztatását vállalja, új munkahelyenként 100 ezer Ft.

 

 

Rosszkedvű évet zártak a vállalkozások

 

Nem volt kedvező év az idei a kis- és középvállalkozásoknak, akik a bővülő uniós és állami források ellenére két éve nem voltak olyan borúlátóak, mint az idén nyáron.

 

Nem volt kedvező év az idei a kis- és középvállalkozásoknak - állítja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László szerint több, a kkv-szektor ellen ható folyamat figyelhető meg a gazdaságban. Szerinte ezek közé tartozik az uniós csatlakozásból eredő szigorúbb szabályozás és nagyobb verseny, illetve a kormányzat hozzáállása a kkv-hoz. Bár az idén több területen is történtek változások, Parragh szerint a kabinetnek nincs ténylegesen működő kkv-programja.

 

Több mint 34 milliárd forint uniós forrás

 

Az idei volt Magyarország szempontjából az első teljes év az Európai Unió tagjaként, így ebben az esztendőben minden korábbinál több közösségi forrásra lehetett pályázni. Uniós pénzekre a kkv-k zöme idén is a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) idei pályázatain keresztül tehetett szert.

 

A GVOP keretében a kis- és középvállalkozók fejlesztésére kiírt prioritásra 2005-ben december 20-áig több mint 14 ezer pályázat érkezett be, ezekből 6 ezret támogattak. Az összesen megítélt 33,5 milliárd értékű dotációból eddig 8,5 milliárd forintot fizettek ki.

 

A kormány több alkalommal, előbb szeptemberben, majd decemberben is egyszerűsítette a pályázati feltételeket. A változtatások kétrétűek voltak: egyrészt egy - az addigi tapasztalatokon alapuló - inkább pályázóbarát program kialakítása volt a cél, másrészt a kritériumrendszer szigorítására is szükség volt a források hatékony kihasználása érdekében.

 

Változó hitelprogramok

 

Változások történtek az államilag támogatott kkv-s hitelkonstrukciókban is. A kis- és középvállalkozások körében legnépszerűbb Mikrohitel jelentős változáson esett át az idén. Két alkalommal is emelkedett a hitelkeret, elindult a Mikrohitel Plusz program, illetve egyszerűsödtek az igénylési feltételek.

 

Csaknem 2,5 ezer pályázó egyenként átlagosan 3,5 millió forint Mikrohitelt igényelt az idén, egymillióval többet, mint tavaly. A hitelprogram népszerűsége a megemelt összeghatár, az 5 évre bővült törlesztési idő, a részben forgóeszközökre való felhasználhatóság és a kapcsolódó tanácsadások hatására növekedett. Az igénylő kezdő vállalkozások 20 százalékos aránya azonban jóval alacsonyabb a vártnál.

 

Mivel még mindig bonyolult, hosszadalmas a Mikrohitelhez jutás, ezért továbbfejlesztik a rendszert: jövőre egyszerűbb lesz a pályázati eljárás; nem havi, hanem csak éves üzleti terv készítendő és a megszűnő pályázati bizottságok helyett a megyei irodák szakemberei döntenek a támogatásról.

 

A kormány ugyanakkor decemberben további változásokat jelentett be a 100 lépés program keretében meghirdetett Magyar Vállalkozókért programban. Ennek célja, hogy összefogja a kis- és középvállalatok fejlesztését célzó eddigi intézkedéseket, és több pontban kiegészítse azokat. Egyebek mellett a Széchenyi-kártya hitelkerete is emelkedik majd.

 

Pesszimista vállalkozások

 

A bővülő forrásoktól függetlenül a kkv-k két éve nem voltak ilyen borúlátóak, mint az idén májusban. Az Ecostat akkori kis- és középvállalati konjunktúra-indexe mindössze 40 százalék volt. Ez 2003 óta a legalacsonyabb érték.

 

Körbetartozás: politikai céltábla

 

Az év utolsó hónapjaiban már politikai szinten is nagy port kavart a vállalkozókat sújtó körbetartozás problémája. Számos ágazatban - mindenekelőtt az építőiparban - az elmúlt egy-másfél évben ismét megnőtt a fizetésképtelen cégek száma, és egyre drámaibb méreteket ölt a körbetartozás. A probléma alapvető oka a magyar tulajdonú cégek forgótőkehiánya.

 

Az MKIK elnöke szintén nagyon valós problémának tartja a kölcsönös fizetésképtelenséget, melynek szerinte legfőbb bűnöse az állam. Parragh rámutatott arra, hogy miközben egyik oldalról a vállalkozóktól minden szabály szigorú betartását várják el, az állami szektor sokszor nem fizet időben. Hozzátette: ez a kettős mérce morálisan is nagyon romboló hatással van a vállalkozásokra.

 

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézet (MKIK GVI) idén áprilisban 1800 cég körében elvégzett felmérése során a válaszolók 45 százaléka állította, hogy nőtt a késedelmesen fizető cégek aránya, ez az arány az exportálók körében még magasabb volt.

 

2006 sem a vállalkozások éve

 

Kis mértékben csökkenő adóterhek, átfogó kormányzati program, és a szakmai szervezetek szerint szűkös büdzsé várja a kis- és középvállalkozásokat az idén. Már pályázható a mérsékelt sikerre ítélt foglalkoztatási támogatás, és életbe lépett a szigorított munkaügyi ellenőrzés is.

 

Már december elején meghirdette a kormány a 100 lépés a magyar vállalkozókért programját, amely összefogja a kis- és középvállalatok fejlesztését célzó eddigi intézkedéseket, és több pontban kiegészítéseket is tartalmaz.

A program legfontosabb elemei között szerepel, hogy hitel- és egyéb finanszírozási csomagokkal lép fel a körbetartozás ellen, egyszerűsíti a vállalati ügyintézést, illetve megemeli a Széchenyi Kártya hitelkeretét.

 

A szakmai szervezetek szerint szűkös a büdzsé

 

A 2006-os költségvetést ugyanakkor spórolósnak, a vállalkozói szférára rátelepedőnek és forrásait elvonónak tartják a szakmai szervezetek.

A Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) számításai szerint összesen 19-20 milliárd forint jut a büdzséből a kis- és középvállalkozások fejlesztésének támogatására, ami fejenként mindössze 10 ezer forint beruházás-támogatást jelent, azonban a támogatások szétszóródnak.

 

A szervezet szerint a problémák sűrítve jelennek meg a nehezen átlátható költségvetésben, amelynek egyik markáns eleme a maradványok zárolása. A költségvetési maradvány 2002-ben még csupán 200 milliárd forint volt, 2005 végére már 550 milliárd az előírás. A vállalkozásoknak ez azért kedvezőtlen, mert a költségvetési intézmények emiatt is késve fizetnek szállítóiknak, ezzel is gyorsítva a körbetartozások kialakulását.

 

A kkc-ben a legnagyobb tételt a kis- és középvállalkozások körében népszerű Széchenyi-kártya teszi ki.

 

 

Tervezett adómegtakarítások a szektorban

 

A csökkenő támogatások ellenében a meghirdetett ötéves radikális adóreform kis mértékben enyhíti a vállalkozások terheit. A kis- és középvállalkozásoknak adómegtakarítási lehetőséget jelent a társasági adó korábban beharangozott módosítása, miszerint 5 millió forintos éves árbevételig mindössze 10 százalék lesz az adó mértéke, és csak az ezt meghaladó részre kell majd a teljes 16 százalékot kifizetni.

 

Ezzel a lehetőséggel azonban csupán azok a vállalkozások élhetnek, amelyeknél a cég által a munkavállalók után befizetett nyugdíj és egészségbiztosítási járulék összege személyenként eléri az adott évben meghatározott minimálbér után fizetendő összeg kétszeresét.

 

A tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) eltörlése viszont valóban tehercsökkenést jelent: a kormány számításai szerint 2006-ban 65 milliárd forint marad a vállalkozásoknál, hogy 2005 novemberétől a tételes egészségügyi hozzájárulás havi 3 450 forintról 1950 forintra csökkent, 2006 novemberétől pedig megszűnik.

 

A százalékos eho - melyet az összevont adóalapba tartozó, de a társadalombiztosítási szabályok szerint nem terhelt jövedelmek után kell fizetni - nem változott, továbbra is 11 százalék.

 

Vállalkozóbarátabb társasági törvény

 

Az adószabályok mellett változnak a vállalatalapítás szabályai is. Az év közepén hatályba lépő új társasági törvény lényegesen vállalkozóbarátabb lesz majd: bővíti a lehetőségeket; rugalmasabb és olcsóbb megoldásokat, valamint egyszerűbb és gyorsabb társaságalapítási kereteket kínál majd a cégeknek.

 

A törvény egyik legfontosabb eleme a könnyített cégalapítási eljárás, melynek újdonságai az előzetes cégnév-foglalás, az egyértelműen szabályozott bejegyzési procedúra és törvényi szerződésminták alkalmazása. Az utóbbiak használatával egy átlagos körülmények között működő vállalkozás már nyolc munkanapon belül megalapítható.

 

Az elektronikus cégbírósági ügyintézés jövő évi bevezetésével tovább gyorsul az eljárás: akár 2 munkanapon belül is létrehozható illetve bejegyeztethető lesz majd egy közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság.

 

Támogatott foglalkoztatás, szigorított ellenőrzés

 

Januártól lép ételbe az új támogatási rendszer is, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatását segíti.

A 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek egy évig járulékmentességet kapnak abban az esetben, ha legalább 3 hónapja regisztrált munkanélkülit alkalmaznak új munkaerőként, és őt legalább két évig foglalkoztatják. Nem kell megfizetniük a 29 százalékos tb-járulékot, a 3 százalékos munkáltatói járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást. A programba 2006 január végéig pályázat útján kapcsolódhatnak be az érintett munkáltatók.

 

A foglalkoztatási támogatás mellett ugyanakkor a munkaügyi ellenőrzés is szigorúbb lesz januártól. Az év elején hatályba lépő munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény értelmében a bírságok értékhatára 30 ezertől 20 millió forintig terjed.

 

Változik a munkaügyi ellenőrzés szemlélete is: a papíralapú munkaügyi ellenőrzés helyett januárjától a valósághoz, és nem az adminisztrációs előírásokhoz ragaszkodik majd a száz fővel megnövelt munkaügyi ellenőri gárda.

 

Kevesebb pályázat, egyszerűbb adminisztráció

 

Kisebb keretből ugyan, de uniós támogatásokat idén is igényelhetnek majd a vállalkozások, a kkv-program keretében ráadásul a kormány egyszerűsíti a pályázati rendszert, növelve annak átláthatóságát és harmadával csökkentve az elbíráláshoz és a kifizetésekhez szükséges időt. A döntéshozatal időigényének drasztikus csökkentését különösen a kisebb összegű pályázatok esetén, a döntési mechanizmus, illetve jogkörök egyszerűsítésével kívánják megvalósítani.

 

A kis- és középvállalkozások pályázati aktivitásának ösztönzése a célja annak, hogy csökken a pályázati adminisztráció is. Ennek lényege, hogy csak pozitív pályázati döntés esetében kell majd a jelentkezőnek a különböző nyilatkozatokat és eredeti dokumentumokat bemutatni. Ezzel jelentősen csökkennének a pályázati költségek is.

 

Azonban sok új pályázat nem várható 2006-ban. Jövőre a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP) keretében 12 pályázat kiírását tervezik.