2006. februári hírek

 

 

 

Hírek

A nagyok növekvő ereje a kkv-k növekedését lassíthatja  

 

A közepes méretű vállalatok a világon sok esetben a nemzeti gazdaságok hajtóerejét képezik, de a nagy játékosok megjelenésükkel kiszoríthatják őket a színtérről. A magyar cégek elsősorban az uniós versenytásaiktól tartanak.

 

A középvállalkozások ügyvezetőinek mintegy 63 százaléka jelezte, hogy a nagyobb riválisok növekvő ereje jelenti majd az elkövetkezendő három évben a legnagyobb veszélyt számukra - derül ki az Economist Intelligence Unit SAP AG által támogatott kutatásából, amely több mint 3700, az állami szektorban és a versenyszférában tevékenykedő, középvállalkozásokat irányító (éves forgalom: 20-50 millió dollár) európai, ázsiai (APAC) és észak- és dél-amerikai vezetővel készítettek részletes interjút.

 

A válaszadók egyetértettek abban, hogy a piac telítettsége, az árak csökkentésére irányuló nyomás, valamint a megfelelő képességekkel rendelkező munkaerő hiánya jelentik a legnagyobb kihívást a középvállalatoknak a jövőben, ha hatékonyan akarnak tevékenykedni.

 

A világ többi részén tevékenykedő közepes vállalattal ellentétben a magyar cégek vetélytársként nem elsősorban a Magyarországon tevékenykedő nagyvállalatokra, hanem a más, európai uniós tagállamban hasonló területen tevékenykedő cégre tekintenek, akik az EU- csatlakozást követően teljesen ugyanazokkal a feltételekkel tevékenykedhetnek Magyarországon, mint a hazai vállalatok.

 

Előnyök a nagyokkal szemben

 

A felmérés szerint a középvállalatok felismerték, hogy a nagyobb riválisokkal szemben kifejezett előnnyel rendelkeznek, mégpedig - állításuk szerint - az alkalmazkodó képességgel, a rugalmasabb árkialakítással és az ügyfelekkel való szorosabb kapcsolattartással. Azonban a vezetők mégis attól tartanak, hogy pontosan ezek a jellemzők lesznek azok, amelyek a cég növekedésével elveszhetnek.

 

Minden régióban jellemző, hogy a legtöbb középvállalat hajlamos ˝egyedül belevágni az üzletbe˝, és 68 százalékuk célul tűzi ki a szerves növekedést. Ez szöges ellentétben áll a szélesebb piaccal, ahol 2004 és 2005 között 38 százalékos cégegyesülési és vállalatfelvásárlási tevékenység volt tapasztalható. Ez a trend várhatólag 2006-ban is folytatódik, mivel a nagyobb vállalatok is folyamatosan keresik a terjeszkedés útját.

 

Újraértékelt stratégiák

 

A korlátozottabb üzleti lehetőségek és a fokozottabb piaci verseny arra készteti a középvállalkozások vezetőit, hogy újraértékeljék a terjeszkedési stratégiákat. A felmérés jelentős különbségeket mutat arra vonatkozólag, hogy ezt hogyan lehet elérni.

 

Míg az USA-ban a válaszadók több mint 60 százaléka azt a célt tűzte ki, hogy szélesítse a már létező ügyfélkörét, az ázsiai (APAC) és európai vállalatoknál, azonban ez az arány kevesebb, mint a megkérdezettek felét jelentette.

 

Globális jelenlét

 

A megkérdezettek egyöntetű célja a globális jelenlét volt. Míg a munkafolyamatok fejlesztése által elérhető költségcsökkentésre Ázsiában a megkérdezettek 61 százaléka, Európában pedig a válaszadók 51 százaléka fektetett nagyobb hangsúlyt, addig az Amerikai Egyesült Államokban ez az arány 36 százalék volt.

 

A felmérésben részt vevő vezetők – de ezen belül is különösen az amerikai vezetők – 62 százaléka szerint befektetési adókedvezményekkel, 51 százaléka szerint pedig a bürokrácia csökkentésével tudná a kormány az elkövetkezendő három évben leginkább elősegíteni a középvállalatok növekedését. A magyar közepes méretű vállalatok is hasonlóan vélekednek ebben a kérdésben: ők is a kormányzati támogatások kiemelkedő szerepét hangsúlyozzák - nyilatkozta Kelemen Róbert, az SAP Hungary kkv-szektorért felelős értékesítési igazgatója.

 

Szakképzett munkaerő hiánya

 

Az ázsiai cégek problémája a szakképzett munkaerő hiánya

A hatalmas munkaerőpiac ellenére leginkább az ázsiai (APAC) régióban tartanak a cégek a szakképzett munkaerő hiányától, ami nem annyira jellemző sem Európára, sem az Egyesült Államokra. A felmérésben részt vevő ázsiai vezetőknek több mint 40 százaléka gondolta úgy, hogy a szakképzett munkaerő hiánya jelentős gondot okoz számára, szemben az Egyesült Államokkal, ahol ez az arány 36 százalék volt, vagy Európával, ahol ez az érték már csak 28 százalékot tett ki.

 

A Magyarországon ezzel szemben fontos különbség, hogy a megfelelő munkaerő hiánya itthon elsősorban szakképesítéssel rendelkező rétegre vonatkozik, hiszen jelenleg a diplomával rendelkezők túlkínálata jellemzi a magyar piacot.

 

 

Kis-és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése (GVOP 2.1.1.)

 

A 2004-2006-os támogatási időszak legnépszerűbb pályázata egyértelműen a Kis-és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése (GVOP 2.1.1.) volt. A várakozáson felüli érdeklődés következtében előfordult, hogy a pályázati felhívást határidő előtt be kellett zárni, és eddig közel tizenháromezer pályázatot nyújtottak be az érdeklődők.

 

Várhatóan 2006-ban is nagy érdeklődére tarthat számot a GVOP 2.1.1.-es felhívás, mely az előzetes információk szerint február végén, március elején fog megjelenni. Előreláthatólag megmarad a korábbi huszonöt millió forintos támogatási összeg, azonban az idei évben kizárólag gépek, berendezések beszerzésére lehet pályázni. Az ingatlanfejlesztésre fordítható összeg az elmúlt két évben fokozatosan csökkent, és elképzelhető, hogy az idei felhívásból teljes mértékben hiányozni fog.

 

Az elmúlt, 2004-2005-ös támogatási időszak tapasztalatai alapján, azoknak a vállalkozásoknak, melyek a fejlesztéseikhez a GVOP 2.1.1.-es pályázat keretében szeretnének támogatást igényelni, érdemes a projektjeiket minél hamarabb kidolgozni. A várható pályázati roham miatt célszerű a pályázatunkat a meghirdetést követően beadni, annak érdekében, hogy forráshiány miatti elutasítást elkerüljük.

 

 

A pályázati pénzek kifizetésének feltételei

 

Egy pályázatot nem elég ˝csak˝ megnyerni, a támogatási összeget le is kell hívni, illetve minden szerződéses feltételt biztosítani kell ahhoz, hogy később ne kelljen az elnyert támogatás összegét súlyos kamatokkal növelten visszafizetni. A következő négy részből álló cikksorozatban elsősorban a GVOP pályázatok életútját vesszük górcső alá, azonban a kérdések jelentős része a további operatív programok esetében is felmerülhet.

 

 

Teendők a nyertes pályázat után, avagy mire figyeljünk oda, ha nyert a pályázatunk

 

I. rész, a szerződéskötés, a Támogatási Szerződés kérdései

 

A pályázóknak egy pozitív bírálati döntés után még számos teendője akad, melyekre érdemes kellő figyelmet fordítania. Az első és legfontosabb a Támogatási Szerződés megkötése, mely alapfeltétele annak, hogy hatályba lépését követően benyújthassuk elszámolásunkat, vagyis elinduljunk a támogatás lehívásának hosszabb-rövidebb útján.

 

A Támogatási Szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumcsomagot általában a pozitív döntésről szóló értesítőtől számított 30 napon belül küldik meg a pályázó részére, mely tartalmazza a pályázat elemeivel bővített, még alá nem írt Támogatási Szerződést, segédletet annak kitöltéséhez, valamint a megkötéséhez szükséges dokumentumok listáját.

 

Ezek jellemzően a biztosítékokra (bankgarancia, jelzálog, kezesi kötelezvény) vonatkozó, valamint a pályázó által adandó nyilatkozatok. A pályázó adataiban időközben bekövetkezett változás esetén egyéb dokumentumokat is kérhetnek még, például cégkivonatot, aláírási címpéldányt.

 

Amennyiben beszereztük a kért dokumentumokat és kitöltöttük a csatolt mellékleteket (költségvetés, ütemezés, létesítményjegyzék, gépi lista), valamint aláírtuk cégszerűen és szignóztuk a dokumentumokat a megadott helyeken, akkor visszaküldhetjük a Támogatási Szerződést, melyet 30-60 napon belül visszakap a pályázó.

 

Az alábbiakban összegeztük, hogy mire figyeljünk kifejezetten a Támogatási Szerződéses csomag visszaküldésekor, annak érdekében, hogy elkerüljük a ˝visszakapom, egyeztetek, visszaküldöm procedúrát˝:

 

Amint kézhez vesszük a dokumentum csomagot, figyelmesen olvassuk végig a mellékelt segédletet, akár többször is, hiszen abban részletesen meg van határozva, mit és hogyan kell visszaküldeni a Közreműködő Szervezet (KSZ) részére.

 

Amint beszereztük a kért dokumentumokat a segédletnek megfelelően, nagyon ügyeljünk a formai követelmények betartására. Ahol kérik, cégszerűen írjuk alá céges pecséttel hitelesítve, valamint szignózzunk a kért helyeken.

 

Vigyázzunk, hogy hova írhatunk dátumot, valamint, hogy a kért dokumentumokat a megfelelő példányszámban nyújtsuk be, ne többet és ne kevesebbet adjunk le, hiszen ezzel az értékelők munkáját is megkönnyítjük.

30 napon belül küldjük vissza a csomagot.

 

Ha valami nem érthető, illetve projektünk olyan speciális elemeket (pl.: változtatások, finanszírozási egyediség) tartalmaz, melyek nem szerepelnek a segédletben, akkor forduljunk bizalommal a megjelölt kapcsolattartóhoz, illetve a pályázatkészítőnkhöz.

 

Amennyiben nem csatolunk a csomaghoz biztosítékot (támogatási összeg 120%-a), vagy az ahhoz szükséges dokumentumokat (pl.: jelzálog esetén tulajdoni lap, értékbecslés), akkor figyelembe kell vennünk, hogy a Támogatási Szerződés megkötését követő 3 hónapon belül igazolni kell a biztosíték rendelkezésre állását, különben a Támogatási Szerződés hatályát veszti, valamint a kifizetések alapfeltétele annak megléte.

 

 

Előtérbe kerülnek a kombinált támogatások

 

Az Európai Unióban megfigyelhető az a tendencia, hogy a kkv-támogatási gyakorlatban egyre inkább előtérbe kerülnek - a vissza nem térítendő támogatások helyett, vagy azok mellett - a visszatérítendő (kamattámogatott) konstrukciók, illetve ezek együttes (kombinatív) alkalmazása.

 

 

Kamattámogatott konstrukciók előtérben

 

A kamattámogatott, illetve vegyes konstrukciók bevezetését indokolja az a tény, hogy a vállalkozások különböző támogatási igényeit könnyebb olyan komplex, összetett konstrukciókkal kielégíteni, melyek nem csak a vissza nem térítendő támogatásokra alapulnak. Hiszen sok esetben a vissza nem térítendő támogatásokhoz kapcsolódó időigényes ügymenet, hosszadalmas döntési folyamat helyett egy gyorsan megítélhető támogatott konstrukció célravezetőbb lehet.

 

EU-s gyakorlat - kombinált támogatások

 

Az EU tagállamai közül számos ország támogatási gyakorlatában találhatók olyan pályázati lehetőségek, amelyek célzottan az adott ország csak bizonyos területein, régióiban működő vállalkozások számára hozzáférhetők. Ezek általában a gazdaságilag hátrányosabb helyzetben lévő területek, tartományok. Emellett több EU tagország (Egyesült Királyság, Olaszország, Írország, Spanyolország, Portugália) támogatási gyakorlatában szerepel a kombinált, vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások egyidejű alkalmazása is.

 

Mindezeket figyelembe véve indokolt lehet, hogy a hazai állami támogatási gyakorlatban is előtérbe kerül egy, az elmaradottabb magyarországi térségek kis- és középvállalkozásaira vonatkozó, kombinált (visszatérítendő és vissza nem térítendő komponensekből álló) támogatási konstrukció, amely csak az adott térségek vállalkozásai számára elérhető. Egy ilyen típusú támogatási rendszer előnyét jelentheti, hogy a fejlettebb régiók vállalkozásainak támogatása nem vesz el forrásokat az elmaradottabb területektől.

 

 

Magvető programok

 

A közelmúltban számos nemzetközi tanulmány, felmérés megállapította hogy a technológia-intenzív vállalkozások létrehozását és növekedését például az USA lényegesen jobban támogatja, mint az EU, hazánk pedig az EU tagországai többségénél is rosszabb feltételeket biztosít ezen vállalkozások számára. Jóllehet a regionális, és ezen keresztül a nemzeti gazdaság versenyképességének köztudott kulcsszereplői az innovatív, technológia intenzív kis- és közepes vállalkozások.

 

Ezek a vállalkozások azonban, különösen az induló stádiumban, komoly finanszírozási forrást igényelnek, hiszen ebben a szakaszban még túl nagy kockázatot jelentenek a kockázati tőkebefektetők számára. Mindezen tényezők szükségessé teszik egy részben állami finanszírozású magvető program és -intézményrendszer kialakítását, mely a fent említett vissza nem térítendő és kamattámogatott konstrukciókkal komplex finanszírozási lehetőségeket teremtene.

 

Jelenleg még folyik a 2007-13-as költségvetési időszakhoz kapcsolódó tervezés, melynek része a támogatási konstrukciók kialakítása. Várhatóan ennek során a 2004-06-os időszakhoz képest összetettebb, a vállalkozások igényeit jobban kielégítő támogatási formák kerülnek kialakításra, melyekben a vissza nem térítendő támogatások mellett a kamattámogatott konstrukciók és a tőkeprogramok is nagyobb szerepet kapnak.

 

 

Ajtó-ablak: hol érdeklődjünk a pályázat iránt  

 

A pontos pályázati feltételek egyelőre nem ismertek, a kiíró gazdasági tárca saját honlapján, illetve újsághirdetések útján - feltehetően napilapokban - teszi közzé a jelentkezés feltételeit.

Március 10-től lehet jelentkezni a korábbi évek egyik legsikeresebb lakossági pályázatának felújított változatára, a Nemzeti Energiatakarékossági Programra (NEP).

 

Az 1,2 milliárd forintos idei keretből 800 millió forint jut az energiahatékonysági és 183 millió forint a megújuló energiaforrások felhasználását célzó tenderekre. (Emellett 200 millió forint van a végrehajtásra és 16 millió az egyéb költségekre.) Az Energiaközpont Kht. által várhatóan a jövő héten meghirdetendő pályázatok két részből állnak majd. Az első részben magánszemélyek és társasházak pályázhatnak nyílászárócserére, utólagos hőszigetelésre vagy használati- melegvíz- és fűtés-korszerűsítésre (NEP 2006/1), míg a másodikban a megújuló energiaforrások felhasználása van a középpontban (NEP 2006/2). Ha egy magánszemély csak nyílászáró-korszerűsítésre pályázik, akkor legfeljebb 300 ezer, ha emellé még felveszi például az utólagos hőszigetelést, akkor legfeljebb 600 ezer forint támogatást kaphat, ám ez a teljes beruházás harmadánál nem lehet több.

 

Társasházak esetében lakásonként 200 ezer forint a nyílászárócsere támogatása, míg a többprojektes részvétel esetén ez az összeg 400 ezer forintra emelkedhet. (Itt is megmarad azonban a beruházás értékének egyharmados plafonja.) Rossz hír viszont a panelben élők számára, hogy ők most kimaradnak a tenderekből, ugyanis a kiírások csak hagyományos építésű ingatlanokra vonatkoznak. A megújuló erőforrások kiaknázására kizárólag magánszemélyek pályázhatnak: napkollektor esetében 300 ezer, míg más beruházásnál 500 ezer forintban maximálták a támogatást. Az Energiaközpont szerint mintegy 2600 pályázat várható az első, s 500 a második csoportban.

 

Két évvel ezelőtt a tervezett őszi időpont helyett már nyáron kimerült az akkori NEP-keret, utána nem fogadtak be pályázatokat, s 2005-ben még mintegy háromezer pályázónak fizette ki a gazdasági tárca a programban elnyert összegeket. Így az eddigi tapasztalatok szerint várhatóan egy, másfél hónapon belül elfogyhat a keretösszeg, úgyhogy érdemes sietni.

 

Egyelőre álom a hitelkamatok csökkenése

 

A jegybanki alapkamat és a pénzpiaci kamatszint jelentős csökkenése ellenére a bankok betéti és hitelkamatai közti különbség még nőtt is az utóbbi két esztendőben. Elemzők zöme elsősorban a bankok közti verseny mérsékeltségével magyarázza a helyzetet, ám az is lehet, hogy a versengés átkerült a devizahitelezés területére.

 

˝A jövőben várhatóan az Európai Unió kamatszintjéhez való konvergencia gyorsulása a hozamok és kamatok csökkenéséhez vezet, amely végeredményében a betéti és a hitelkamatok közötti különbség szűkülését fogja maga után vonni˝ - áll a pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egy tavaly készült jelentésében.

 

A valóság azonban alaposan rácáfolt a jelentést készítő szakemberek előrejelzésére. A bankok betéti és a hitelkamatai közt fennálló különbség az utóbbi hónapokban ahelyett, hogy mérséklődött volna, érezhetően nőtt.

 

Az utóbbi két esztendőben a Magyar Nemzeti Bank 6 százalékkal 12,5-ről 6,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Ugyanakkor a bankközi pénzpiacon az egynapos kihelyezések kamata 6, 58 százalékkal 11,99-ról 5,41 százalékra, az egyhónapos kihelyezéseké pedig 6,18 százalékkal 12,23-ról 6,05 százalékra mérséklődött.

 

Közben sokkal kisebb mértékben csökkentek a banki kamatok. Az egy évnél rövidebb időre lekötött lakossági betétek átlagkamata 4,94 százalékkal 10,08-ról 5,14 százalékra; a fogyasztási hiteleké 4,31 százalékkal 22,97-ról 18,66 százalékra, a lakáshiteleké pedig 3,37 százalékkal 12,27-ról 8,90 százalékra mérséklődött. Így a betéti és a hitelkamatok közötti különbség a fogyasztási hitelek esetében 0,62 százalékkal 12,89-ról 13,51 százalékra, a lakás hiteleknél pedig 1,57 százalékkal 2,19-ról 3,76 százalékra emelkedett.

 

Tavaly még tovább gyorsult a betéti és hitelkamatok közötti különbség növekedése. A 2005. esztendő során a jegybank 4 százalékkal 10,5-ről 6,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Közben a bankközi pénzpiacon az egynapos kihelyezések kamata 4, 52 százalékkal 9,93-ról 5,41 százalékra, az egyhónapos kihelyezéseké pedig 3,65 százalékkal 9,70-ról 6,05 százalékra mérséklődött.

 

Tavaly az egy évnél rövidebb időre lekötött lakossági betétek átlagkamata 3,56 százalékkal 8,70-ról 5,14 százalékra; a fogyasztási hiteleké 1,19 százalékkal 19,85-ról 18,66 százalékra, a lakáshiteleké pedig 2,93 százalékkal 11,83-ról 8,90 százalékra mérséklődött. Így a betéti és a hitelkamatok közötti különbség a fogyasztási hitelek esetében 2,36 százalékkal 11,15-ról 13,51 százalékra, a lakás hiteleknél pedig 0,63 százalékkal 3,13-ról 3,76 százalékra emelkedett.

 

Így nem csoda, hogy nyereségének jelentős növekedéséről számolt be a magyar pénzintézet zöme. Tavaly a tíz legnagyobb magyar bankból kilenc adatait közlő társaság 28,2 százalékkal, 260,7 milliárd forintról 334,2 milliárd forintra növelte adózás előtti nyerségét és 22,7 százalékkal 218,6 milliárd forintról 268,3 milliárd forintra növelte nettó profitját. A hét kamatbevételeiről is beszámoló bank 13,5 százalékkal, 473,67 milliárd forintról 537,66 milliárd forintra növelte nettó kamatjövedelemét.

 

 A jegbanki alapkamat változására mindig a kamatkülönbség növelésével reagálnak a bankok

 

 A jegybanki alapkamat megváltozására a pénzintézetek mindig a betéti és a hitelkamatok közti különbség növelésével reagálnak - állítja a Magyar Nemzeti Bank egyik szakértője. Szerinte az alapkamat csökkentése után a pénzintézetek a betéti kamatokat gyorsan, a hitelkamatokat lassabban csökkentik; az alapkamat növelése után pedig a bankok a hitelkamatokat előbb, betéti kamataikat pedig később emelik. A szakember úgy véli, ezt a gyakorlatot a kereskedelmi bankok óvatosságból alakították ki. Gondolatmenetéből adódik, hogy ő a kamatszint megállapodása után kamatkülönbség mérséklődésére számít

 

Három okát is látja a betéti és hitelkamatok közti különbség növekedésének Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szerinte óvatosságra intette pénzintézeteket, hogy az utóbbi hónapokban a pénzpiaci szereplők már nem számítanak érdemi kamatcsökkentésre. Úgy véli, a kamatrés növekedéséhez hozzájárult a bankokra kivetett különadó és még inkább a nem kellően hatékony verseny, amihez hozzájárul banki termékek nehéz összehasonlíthatósága is. Az elemző belátható időn belül nem számít sem a kamatszint érdemi változására, sem a bankok közti versenyhelyzet élesedésére, ezért a betéti és a hitelkamatok közti különbség lényeges csökkenésére sem.

 

A bankok közti látszólagos versennyel és a pénzügyi szolgáltatások fogyasztóinak tájékozatlanságával magyarázza betéti és hitelkamatok közti különbség növekedését Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. Szerinte a bankok közt folyó verseny nem olyan kiélezett, mint amilyennek látszik. Az országban ugyan számos pénzintézet működik, a lakossági szolgáltatások piacát azonban néhány bank uralja.

 

Amelyik bank be akar törni közéjük, annak komoly összeget kell fiókhálózatának bővítésébe fektetnie, melyet beépít szolgáltatásai árába. A tájékozatlan és nem tudatos magatartás tanúsító ügyfelek pedig tovább fokozzák a bankok lehetőségeit például azzal, hogy hitelt nem a kamat mértéke, hanem a törlesztés nagysága alapján választanak. A kutató nem látja jelét annak, hogy a vázolt helyzet a közeljövőben érdemben változni tudna.

 

Ahol fejlettebb a pénzügyi kultúra, ott gyorsabban váltanak bankot az ügyfelek

 

A fogyasztási hitelek kamatai azért csökkennek lassan, mert nő azok kockázata - állítja Losoncz Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője. Szerinte ugyanis, ahogy bővül a finanszírozott áruk köre és a hitelt felvevők száma, úgy nő a hitelt visszafizetni nem tudók aránya is. A lakáshitelek kamatai pedig szerinte azért csökkentek lassabban, mint a betéti kamatok, mert az állam mérsékelte a lakáshitelek támogatását.

 

Az elmaradott pénzügyi kultúra és a néhány nagybank által meghatározott piac akadályozza a bankok közti verseny komollyá válását és ezzel hozzájárul a széles kamatrés fennmaradásához - teszi hozzá a kutatásvezető. Szerinte ahol fejlettebb a lakosság pénzügyi kultúrája, ott a szolgáltatások árában, színvonalában megnyilvánuló kis különbségek esetén is gyorsan bankot váltanak az ügyfelek. Ezért a bankok kénytelenek olcsó és színvonalas szolgáltatások nyújtani. Losoncz Miklós szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Gazdasági Versenyhivatal és fogyasztóvédelem sokat tehetne a verseny élénkítése, az ügyfelek olcsóbb és színvonalasabb kiszolgálása érdekében.

 

Már nincs sok jelentősége a hitelezésben a forintkamatok alakulásának, ugyanis az új lakáshitelek mintegy 95 százalékát az új fogyasztási hiteleknek pedig csaknem egészét devizaalapon igénylik az ügyfelek - állítja Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző vezérigazgatója. Szerinte forinthiteleket elsősorban a különleges és egyedi igényeket is kielégíteni tudó takarékszövetkezetek és a Cetelem Bank tudnak versenyképesen nyújtani.

 

Mivel így régebben nyújtott hitelek állnak szemben később fogadott betétekkel, természetes, hogy nem csökken, sőt akár még nőhet is a bankok forintbetétjeinek és forinthiteleinek kamati közti különbség - helyezi a korábbiktól gyökeresen eltérő megvilágításba a problémát a szakember.

 

A bankok ügyfelei a forinthitelekről a devizahitelekre történő áttérést kamatcsökkenésként, egyben a kamatrés mérséklődéseként élték meg - állítja Király Júlia. Szerinte a hitelezés területén a bankok közt folyó verseny így a forinthitelek piacáról átkerült devizahitelekére. A szakember ezért arra számít, hogy devizahitelek kamata és a bankok nettó kamatjövedelme lassan fokozatosan csökken majd Magyarországon.

 

 

Nincs idő az e-gazdaságban a felzárkózásra

 

 A kis- és közepes vállalkozásoknak szóló, az e-gazdaságba való belépéshez fenntartott informatikai támogatási keretet egyelőre 60 százalékban sikerült lekötni. Az idei évre szánt pénzek várhatóan év végéig kitartanak.

 

 Európa fejlettebbik része már túl van az e-gazdasággal való ismerkedési szakaszon

 

 Az e-business megoldások alkalmazása az elmúlt néhány évben elsősorban a multinacionális vállalatokra volt jellemző. Ezek a cégek sok esetben ˝nyomást gyakoroltak˝ beszállítóikra, hogy kapcsolódjanak az ő üzleti megoldásaikhoz, magukkal húzva ezzel a kis- és közepes társaságokat az e-gazdaságba vezető, a múlt évtizedben lekövezett úton.

 

Tehát a multik nyomában haladó közép- és kisvállalatoknak elemi érdekük az e-gazdaságba való belépés, az ˝önállóan közlekedő˝ cégeknél viszont saját felismerésüktől, döntésüktől függ, hogy mikor és milyen szegmensben lépnek be az új világba.

 

A hezitálásra nincs idő, Európa fejlettebbik része már túl van az e-gazdasággal való ismerkedési szakaszon, néhol a kis- és középvállalatok 48 százaléka használja beszerzésre és 15 százaléka értékesítésre az informatikai csatornákat. Ezt alapul véve egyértelmű, hogy a magyar felzárkózás nem halasztható - összegzi a helyzetet Genczler Judit, a vállalati tanácsadással és informatikai fejlesztések menedzselésével foglalkozó Régens Informatikai Rt. partnere.

 

A GVOP 4-es prioritásában elérhető pályázati forráslehetőségek a magyar kis- és középvállalkozások széles köre számára nyitnak lehetőséget az új gazdaságba való belépéshez vagy a csatornák fejlesztéséhez. A Nemzeti Fejlesztési Terv készítésekor nem véletlenül fektettek hangsúlyt a szakértők az e-gazdaság fejlesztésére. A GVOP 4.1.2 egész pontosan négy kiemeléssel él: ez az elektronikus piacterek létesítése, vállalati elektronikus értékesítési és ügyfélszolgálati rendszer létrehozása, vállalatközi elektronikus üzletviteli rendszer kialakítása és csatlakozás az elektronikus piacterekhez.

 

Az e-gazdasághoz való felzárkózásra az év elején másfél milliárd forint állt rendelkezésre. A pályázatok beadási határideje 2006. december 31-e. A források várhatóan év végéig kitartanak.

 

A pályázatokat felügyelő hatóság igyekszik minden potenciális résztvevőt cselekvésre ösztönözni - mondja Lukács János, a pályázati tanácsadással foglalkozó Vanessia Kft. ügyvezető igazgatója, ugyanis, mint mondja, a hároméves keretnek eddig mindössze 58-60 százalékát sikerült lekötni. Nem véletlenül, ugyanis az elutasított pályázatok aránya általában magas, ám Lukács szerint a kockázatot megfelelő tervezéssel, jó előkészítéssel szinte nullára lehet csökkenteni.

 

A pályázat elbírálásában a feltételek vizsgálatán, a vállalások és a célok megvalósíthatóságának mérlegelésén túl a tapasztalatok szerint kiemelten fontos szerepet játszik a konkurensek, illetve szövetséges vállalatok viselkedése is.

 

Minden vállalatnak, amelynek döntéshozói felismerik, hogy számukra új lehetőségeket hozhat az e-gazdaságba való belépés, érdemes döntést hoznia arról, hogy pályázat útján szerezzen ehhez forrásokat - állítja Genczler. Ám fontosnak tartja leszögezni, hogy a pályázati anyag kidolgozása még nem egyenlő a sikerrel. A gyakorlat azt mutatja, hogy a támogatásról szóló döntésre általában három hónapot kell várni, de a pályázó dönthet úgy, hogy a projektet a saját kockázatára megkezdi rögtön a pályázati anyag beadását követően.

 

Ha az elbírálás sikeres, a vállalati rendszer fejlesztésének lezárására - a támogatási szerződés megkötésétől számítva - két év áll rendelkezésre, de legkésőbb 2008. október 31-éig pénzügyileg is meg kell valósítani. Így tehát a most meghozott döntések átlagosan 2007-ben lesznek hatással a vállalkozó cégek működésére.

 

A Vanessia által menedzselt projekteket 18-26 hónapos megtérüléssel tervezték és az elmúlt két év tapasztalatai alapján már látszik, hogy ezeknek a rendszereknek köszönhetően valóban jelentős az elektronikus árbevétel növekedése, illetve számottevő költségcsökkenés is tapasztalható. Az eredményeknek, illetve a piacon magasnak számító 50 százalékos vissza nem térítendő fejlesztési forrás bevonásának köszönhetően a Régens adatai szerint egyre több jó projektötlettel állnak elő a vállalkozások.

 

Jellemző elutasítási okok - kizáró okok figyelmen kívül hagyása, jogosulatlan pályázás - nem elszámolható költségelemek szerepeltetése a pályázati költségvetésben - a programhoz képest túl alacsony vagy túl magas költségek - irreális, vagy a projekt szempontjából nem célszerű ütemezés - túl általános érvelés a projektadatlapban, nem meggyőző logika - a projekt nem, vagy csak részben felel meg a kiírás átfogó céljainak.

 

A pályázat kiválasztása előtt részletesen elemezni kell a vállalat jelenlegi helyzetét, erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és buktatóit, stratégiáját, céljait; ezután szülessen döntés arról, hogy az adott pályázat-e a legmegfelelőbb fejlesztési forrás a projekttervhez. Legyen kevesebb, de konkrét célja a projektnek, jól körülhatárolt célcsoporttal és lehetőleg mérhető eredményekkel. A fejlesztési forrást ne ˝ajándéknak˝ fogja fel a projektgazda, hanem olyan lehetőségnek, ami nagy idő- és energiaráfordítással jár. Emiatt érdemes kijelölni azt a szakembert (belső projektfelelőst), aki elsősorban a pályázattal fog foglalkozni. A pályázat kidolgozója használja a kitöltési útmutatóban megadott szempontokat az adatlap kitöltésekor; tartsa be a formai és tartalmi követelményeket. A költségvetés az egyik legfontosabb része a pályázatnak. Ügyeljen arra, hogy reális árakon, indokolt költségekkel számoljon. Ne forduljon elő túlárazás, és legyen világos a párhuzam a pályázat szöveges és számszerű részei között. Az elkészült pályázat minőségét ˝tesztelje˝ egy külső féllel, illetve olvastassa el egy olyan külső szemlélővel, aki a projektet és/vagy a pályázati kiírást jól ismeri.

 

 

Márkanév-bevezetést is fedezhet az NFT2

 

Többek között márkanév-bevezetésre, megújuló energiaforrásokra, minőségbiztosítási rendszerek és új technológiák piaci bevezetésére is adnak majd pénzt az NFT2 keretében. A tervezetről tegnap tárgyalt a kormány, s ma kezdődik annak társadalmi vitája.

 

  

 A kezdő innovatív vállalkozásokat ˝magvető tőke˝ biztosításával, illetve technológiai inkubátorok működésével ösztönöznék

 

 A második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT2) keretében külföldi márkanevek bevezetését is támogathatja majd közvetlen módon az állam - értesült a Napi Gazdaság. A produktív szektor versenyképességének növelése érdekében a terv kiemelten kezeli a kkv-k jövedelemtermelő képességének és az üzleti környezetnek a javítását, valamint a munkahelyteremtést segítő beruházásösztönzést.

 

A célokat a kormány részben pénzügyi eszközök révén kívánja elérni, amelyekből a márkanevek bevezetése mellett támogatnák a megújuló energiaforrások használatát, a minőségirányítási és minőségbiztosítási rendszerek bevezetését, valamint új technológiák piacra lépését.

 

A versenyképesség növelésének másik kiemelt területe az innováció és a kutatás-fejlesztés. Itt az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti együttműködések ösztönzése mellett többek között ˝műszaki tolmács˝-szolgáltatások használatának támogatására is futná az NFT2 keretéből. A kezdő innovatív vállalkozásokat ˝magvető tőke˝ biztosításával, illetve technológiai inkubátorok működésével ösztönöznék.

 

Mindezek háttérintézményéről egyelőre nem árult el biztosat a kormány. ˝Nem tudom megerősíteni, hogy sor kerülne öt irányító hatóság felállítására a második Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásához kapcsolódóan˝ - mondta a Napi Gazdaságnak Batiz András kormányszóvivő.

 

Baráth Etele uniós tárca nélküli miniszter január közepén a kormányzati portál beszámolója szerint még arról beszélt: az NFT2-höz öt irányító hatóság tartozna, a gazdasági versenyképességi, humánerőforrás-fejlesztési, környezeti, területfejlesztési és egy központi intézmény. Batiz hozzátette: a kormány tagjai tegnap tájékoztatást kaptak és konzultációt folytattak a tervezetről, melyet ezt követően ismét társadalmi vitára bocsátanak. Elvileg ma már olvasható a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján a tervezet alapját képező nemzeti stratégiai referenciakeret és a hozzá kapcsolódó kérdőív. Erre Baráth januári közlése szerint már február 15-ig sort kellett volna keríteni.

 

A feladat- és forrásmegosztásról még zajlanak az egyeztetések a tárcák között, a végső szót a miniszterelnök mondja majd ki. A Világgazdaság információi szerint az új fejlesztési tervben 15 operatív program kap helyet, a megvalósulást pedig öt hatóság felügyeli majd, de számos terület hovatartozásáról még zajlanak az alkudozások.

 

A tervezet végleges verziója már áprilisban a kormány elé kerülhet, elfogadni azonban már az új Országgyűlés fogja, s júniusig kell eljuttatni Brüsszelbe; az Európai Bizottsággal szeptemberig kell befejezni a tárgyalásokat. Az operatív programokat december végéig kell elfogadni, így az NFT2 egyeztetése és véglegesítése már az új kormány kompetenciájába tartozik majd. A pályázatok - amennyiben elfogadja a tervet az EU - ez év végén jelenhetnek meg, először a már bejáratott kiírások.

 

A kkv szektorban tarolt a rEVOLUTION  

 

A rEVOLUTION Software Kft. 354 millió forintos árbevételről közel 15 millió forintos adózás előtti eredményről számolt be a 2005-ös évet értékelve. Az elmúlt évben a legnagyobb mértékű, 49 százalékos növekedést a kis- és középvállalatok körében értékesített vállalatirányítási (ERP) rendszerek terén érte el a cég.

 

A magyar ügyviteli szoftverpiac egyik jelentős szereplőjeként számon tartott vállalat bevételeit 14 százalékkal növelte az elmúlt évhez képest, így 354 millió forintos árbevételt jelentett be.

 

A rEVOLUTION kisvállalkozásoknak szánt dobozos termékeinek (számlázó szoftverek, EVA- és útnyilvántartó programok) értékesítése 24 százalékkal, a kkv-piacon futó Iroda++ integrált ügyviteli rendszerének eladása pedig 18 százalékkal nőtt. A legnagyobb mértékű, 49 százalékos növekedést a vállalat a kis- és középvállalatok körében bevezetett ERP-rendszerek terén érte el.

 

Uniós pályázatokat díjazott a Nemzeti Fejlesztési Hivatal 

 

Szerdán Baráth Etele EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke átadták ˝Az Év Projektje˝ díjakat. A pályázatra 114, EU-támogatással megvalósuló projektet neveztek, a díjazottak között van a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Központ, amely karrierfejlesztő központ létrehozásával érdemelte ki az elismerést. 

 

Baráth Etele EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) elnöke átadta az ˝Az Év Projektje˝ díjakat szerdán. A 2005. év legjobb civil projektje elismerésben a Dobroda- és Ménes-völgyi Mikrotérség Egyesület jelzőrendszeres házi segítségnyújtó szolgálatának kialakítása részesült. A projektben a települési önkormányzatok összefogásával a Regionális fejlesztés operatív program (ROP) mintegy 148 millió forint támogatásával jelzőrendszeres házi segítségnyújtás mikrotérségi modelljét alakítják ki. A modell a kistelepülési hálózatban új, minőségi szociális ellátást nyújt a rászorulóknak. 

 

Karrierfejlesztő projekt lett az év közintézményi fejlesztése 

 

A 2005. év legjobb közintézményi projektje elismerést a Móra Ferenc Művelődési Központ kapta a ˝Láncszem - a kiskunfélegyházi kistérség karrierközpontja˝ című fejlesztésért. Az intézmény a Humánerőforrás-fejlesztési operatív program 50 millió forintos támogatásával a kiskunfélegyházi kistérség 11 települését kapcsolja össze, és segíti az ott élőket az álláskeresésben, hozzájárul a felnőttképzés kiterjesztéséhez. 

 

Orvosi fejlesztés kapta a legjobb vállalkozói projekt díját 

 

A 2005. év legjobb vállalkozói projektje lett az Innomed Medical Orvostechnikai Fejlesztő és Gyártó Rt. 100 kHz-es, nagyfrekvenciás technika alkalmazása a röntgengenerátorokban című pályázata. A Gazdasági versenyképesség operatív program csaknem 69 millió forintos támogatásával megvalósuló projektben a vállalkozás a legújabb műszaki lehetőségeket felhasználó, új, nagyfrekvenciás, nagyfeszültségű egységet és teljesítményfokozatot fejlesztett ki röntgengenerátorokhoz. 

 

Gyuláé a legjobb önkormányzati projekt 

 

A legjobb önkormányzati projekt díjat Gyula város önkormányzata kapta, a ˝Kérdezz engem!˝ információs és segítő animátori szolgálat megvalósításáért. A díjat Baráth Etele tárca nélküli miniszter csütörtökön a gyulai látogatása során adja át. A gyulai önkormányzat projektje a Regionális fejlesztés operatív program 144 millió forint támogatásával a város turisztikai vonzerejének javítása mellett munkalehetőséget teremt a városban élő, képzett pályakezdő munkanélküliek számára. 

 

Négy kategóriában 114 pályázat érkezett 

 

A Nemzeti Fejlesztési Hivatal pályázatára 114 európai uniós támogatással megvalósuló pályamű érkezett. Az elismerések odaítéléséről szakmai zsűri döntött. A négy kategóriában meghirdetett díjjal a NFH azoknak a projektgazdáknak a munkáját ismeri el, akik fejlesztéseikkel kiemelten hozzájárulnak egy-egy térség fejlődéséhez, felzárkózásához, az ott élők életminőségének javulásához. 

 

 

A névjegy sok mindent elárul tulajdonosáról!

 

Egy apró papírdarabka, amelyet ismerkedéskor átnyújtunk a másik félnek - hangozhat a névjegy definíciója. Ennél azonban jóval többről van szó, hiszen a névjegy sok mindent elárulhat a tulajdonosáról, s már egy kis- és középvállalkozás sem engedheti meg magának, hogy csak úgy ˝kutyafuttában˝, a sarki névjegykártyásnál készíttesse el.

 

A kisebb vállalatoknak is érdemes időt szánniuk arra, hogy grafikussal csináltassák a névjegyüket, hiszen egy jó névjegykártyának a cég arculatát kell tükröznie - hangsúlyozta Gálik Péter, a Scholz & Friends Reklámügynökség kreatív igazgatója. A névjegykártya a kisarculat része, éppen ezért egy ilyen megterveztetése mellett - amennyiben a céglogó már készen van - hasznosnak bizonyulhat a levélpapírt, a borítékot, illetve faxformátumot is hasonló jellegűre kialakítani, azaz a külső kommunikációban is egységes koncepciót kellene felmutatnia a vállalatnak - emelte ki Pikler Katalin, a By Design vezetője. Ráadásul ez nem kerül sokba, pár tíz ezer forintos kiadásról van szó - tette hozzá.

 

Milyen is a jó névjegykártya? A giccses jelleg mindenképpen kerülendő, s az sem túl szerencsés, ha formabontó, azaz eltérő mérete miatt nem fér be a névjegytartóba, ilyen esetekben ugyanis általában a szemeteskosárba kerül. Az egyszerűbb és a tisztább formavilág az uralkodó - adott betekintést a névjegyek mostani világába Gálik Péter -, kezdenek visszatérni a letisztult formák, s egyszerűsödik a színvilág is.

 

A szakemberek leggyakoribb javaslatai között a fehér vagy krémszínű kártya szerepel, fekete betűkkel. Bár az is igaz, hogy a szolgáltatók (például ruhaszalonok, fodrászok) a színesebb, extrémebb irányba mennek el, s egyre több üzlet, sportcentrum készíttet úgynevezett üzletkártyát - amelynek a mérete megegyezik a névjegykártyáéval -, ahol szintén a figyelemfelkeltést szolgálják a színek. S bár különféle szakmákban nagyon elterjedt a fényképes névjegy, ezt a piaci szakértők korántsem javasolják, mondván: túl hivalkodó, s kissé nevetséges is.

 

A színeket illetően trendekről nem lehet beszélni, bár időről időre adódnak formabontó elemek - jegyezte meg a Scholz & Friends kreatív igazgatója. Idesorolható a T-csoport, hiszen egy olyan színt fogadtattak el a piaccal, amelyet korábban aligha bátorkodott volna bárki is használni, most azonban a kisebb cégek is mernek ilyenben gondolkodni.

 

Túl sok adat, túl kicsi betűméret - sorolja a leggyakoribb hibákat Pikler Katalin, s véleménye szerint az sem túl előnyös, ha nincs megfelelő kontraszt a kártya és a betűk színei között, illetve arra is érdemes figyelni, hogy az elrendezés ne legyen zavaró. A névjegy információ tárolására való - ez a legfontosabb tulajdonsága, bár - mint megjegyezte - akad olyan ügyfél, aki elfelejtkezik erről.

 

Fontos, hogy a névjegy grafikai elemei ne az informatív rész terhére kerüljenek rá, s az sem tekinthető követendő útnak, ha aránytalanul nagy a logó - mondta az igazgató. Érdemes kerülni a hivatalos és a magánnévjegy azonos kártyán való használatát is, hiszen lehetnek egyesek, akiknek aligha szívesen adja meg az otthoni címét a vállalkozó - emelte ki a By Design vezetője.

 

Vannak, akik a fengsuit hívják segítségül a névjegykártya készítésnél is, remélve ezzel üzleti vállalkozásuk fellendítését. S hogyan néz ki egy ilyen névjegy? A dőlt betűk használatával felgyorsíthatjuk az üzletmenetet - hangzik a jó tanács. Amennyiben kezdő vállalkozását szeretné elindítani, úgy az álló névjegykártya-formátum a javasolt, mivel ez a fa elemet képviseli, amely a növekedéssel hozható összefüggésbe. Azonban ha már egy jól működő üzlete van, akkor a fekvő - föld elemű - névjegy a jobb, mert ez stabillá teszi sikerét. A cég logót a névjegy jobb oldala felé érdemes eltolni, mert a kártya jobb fele képviseli a jövőt, míg a bal fele a múltat. S fontos az is, hogy a világos és a sötét színek harmóniában legyenek.

 

Talán közhelynek tűnik, hogy a kapott névjegyet azonnal illik egy sajáttal viszonozni. Fontos a névjegy figyelmes elolvasása, még akkor is, ha felületesen már ismerjük az illetőt. Később a társalgásnál a kapott névjegy kitehető az asztalra annak érdekében, hogy partnerünk nevét el ne tévesszük.

 

 

Az Unióban kizárhatóak a közbeszerzési eljárásból a köztartozást felhalmozó cégek (2006.02.09)

 

 

Megszületett az Európai Bíróság első olyan ítélete, amely szerint kizárhatók a közbeszerzési eljárásból azon szolgáltatók, akik nem rendezték társadalombiztosI járulék- és adófizetési kötelezettségeiket.

A La Cascina, a Zilch és a G.f.M társaságok ajánlatot nyújtottak be az olasz védelmi minisztériumnak az olasz gazdasági- és pénzügy‑minisztériummal egyetértésben a védelmi minisztérium szervezetei és osztályai részére nyújtandó étkeztetési szolgáltatásokra vonatkozóan 2002. decemberében közzétett ajánlati felhívására.

 

Az ajánlatkérő 2003-ban kizárta az eljárásból a társaságokat azon az alapon, hogy a La Cascina és a G.f.M. nem rendezte a munkavállalókkal kapcsolatos társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét, valamint a Zilch társaságot azon az alapon, hogy nem rendezte adófizetési kötelezettségét.

 

A fenti három társaság kérte e határozat hatályon kívül helyezését. A La Cascina és a G.f.M. előadta, hogy a társadalombiztosítás felé fennálló tartozásukat utólag rendezték. A Zilch arra hivatkozott, hogy az adófizetés tekintetében rendezte helyzetét, mivel adóamnesztiában, illetve adókedvezményben részesült.

 

A Tribunale amministrativo regionale del Lazio azt kérdezte az Európai Közösségek Bíróságától, hogy 1) mely időpontban kell a szolgáltatót úgy tekinteni, hogy a közbeszerzési eljárásban való részvétele érdekében eleget tett társadalombiztosítási járulék- és adófizetési kötelezettségének, 2) mely időpontban kell a szolgáltatónak bizonyítania e kötelezettségei teljesítését és 3) a közbeszerzési szerződésekről szóló irányelv értelmében eleget tett‑e vagy sem kötelezettségeinek az a szolgáltató, aki késedelembe esett a társadalombiztosítási járulék- és adófizetési kötelezettségei teljesítésével, részletfizetési kedvezményt kapott az illetékes hatóságoktól e járulékok, illetve adók teljesítésére vagy a társadalombiztosítási járulék-, illetve adófizetési kötelezettségei fennállását vagy összegét vitatva közigazgatási vagy bírósági jogorvoslattal élt.

 

A Bíróság először is megjegyzi, hogy a közbeszerzési szerződésekről szóló irányelv kimerítő felsorolásban hét olyan okot állapít meg, amely a közbeszerzési eljárás résztvevőjének kizárását vonja maga után, és amelyek között szerepel azon jelentkezők kizárása, akik nem tettek eleget társadalombiztosítási járulék‑, valamint adófizetési kötelezettségeiknek. A szabályozás a tagállamokra bízza azt, hogy alkalmazzák‑e az egyes kizárási okokat, azonban újakat nem írhatnak elő.

 

Az irányelv nem tartalmazza a ˝nem tesz eleget kötelezettségének˝ kifejezés meghatározását, ennélfogva visszautal a nemzeti szabályokra. Ezért a tagállamok hatáskörébe tartozik a szóban forgó adózási és társadalombiztosítási kötelezettségek tartalmának és hatályának, valamint a teljesülésükhöz szükséges feltételek meghatározása.

 

Következésképpen a tagállamoknak kell meghatározniuk azt a határidőt, amelyen belül az érdekelteknek meg kell fizetniük tartozásaikat, amely a részvételi kérelem benyújtásának határnapjától a közbeszerzési szerződés odaítélését közvetlenül megelőző időpontig terjedhet. Az átláthatóság és egyenlő bánásmód elve megköveteli, hogy e határidőt a lehető legnagyobb pontossággal meghatározzák és közzétegyék.

 

Ezért elvben azt a jelentkezőt kell úgy tekinteni, hogy eleget tett kötelezettségeinek, aki a határidőn belül teljes mértékben megfizette a kötelezettségeinek megfelelő összeget. Ellenkező esetben e határidőn belül bizonyítania kell, hogy a nemzeti jogban meghatározottakhoz hasonló adóamnesztiában részesült, javára méltányossági intézkedést hoztak, közigazgatási megállapodást kötött vagy jogorvoslattal élt.

 

A közösségi joggal összeegyeztethető az a nemzeti jogszabály, amely ezekben az esetekben úgy tekinti, hogy a résztvevő rendezte kötelezettségeit.

 

(A Bíróság C-226/04. és C-228/04. sz. egyesített ügyekben hozott ítélete, La Cascina Soc. coop. arl és Zilch kontra Ministero della Difesa és társai, valamint Consorzio G. f. M. kontra Ministero della Difesa és társai)

 

 

Közlemény a GVOP Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés prioritásának (4. prioritás) keretében kiírt és 2006-ra meghosszabbított pályázatok útmutatóinak módosításáról

 

A GVOP Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés prioritásának keretében 2005. évben meghirdetett és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Lendület  valamint az IT Kht  honlapján korábban megjelent közlemény szerint meghosszabbított GVOP-2005-4.1.1, GVOP-2005-4.1.2, GVOP-2005-4.2.1, GVOP-2005-4.2.2, valamint GVOP-2005-4.4.1 pályázatok útmutatóit az alábbiak szerint módosítjuk.

 

Valamennyi pályázat a források kimerüléséig pályázható. A pályázatok támogatására rendelkezésre álló forrás aktuális összege az IT Kht. honlapján található meg.

 

Kérjük, hogy pályázatuk elkészítése és beadása során szíveskedjenek figyelembe venni a változásokat!

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy 2006. február 9-től a módosított Pályázati Útmutatók érvényesek, használatuk kötelező.

 

Az útmutatók fejezeteinek főbb módosításai a következők:

 

I. A támogatás háttere, célja című fejezet (GVOP-2005-4.1.1):

 

A GVOP-2005-4.1.1-es kiírásban egyedi fejlesztés, valamint verzióváltozat-követés (update) egyik cél esetében sem támogatható.

 

IV. A pályázók köre (támogatásra jogosultak) című fejezet:

 

A meghosszabbított kiírásokban a jogosultság megállapításának b) pontban részletezett mutatói a Magyar Nemzeti Bank 2005. december 31-én érvényes hivatalos deviza középárfolyamán (252,73 Ft/euró) kerültek kiszámításra.

 

A pályázók köre a GVOP-2005-4.1.2-es kiírás esetében kiegészült az 1989. évi II. törvény alapján létrehozott kereskedelmi-szakmai szervezetekkel és szövetségekkel.

 

VI. A támogatás mértéke című fejezet:

 

A 2006-tól megváltozott ÁFA-elszámolásnak megfelelően a fejezet ide vonatkozó bekezdéseit az alábbiak szerint módosítottuk:

Ha a pályázónak a támogatásból finanszírozott projekttel kapcsolatban nincs ÁFA levonási jogosultsága (alanya az ÁFA-nak, de tárgyi adómentes tevékenységet végez; nem alanya az ÁFA-nak; EVA körbe tartozik), akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFA-val növelt, bruttó összköltsége.

Ha a pályázó a támogatásból finanszírozott projekttel kapcsolatban ÁFA levonására jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a projekt nettó összköltsége.

 

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az útmutató fenti változását is megalapozó, az ÁFA törvény 2006. január 1-i változásának pályázókat érintő következményeiről szintén közlemény jelent meg a GKM, a Lendület és az IT Kht.  honlapján.

 

VII. Kizáró okok című fejezet:

 

A kapcsolódó jogszabály-változásnak megfelelően a fejezet az alábbiakkal bővült:

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXVII. törvény rendelkezései szerint csak abban az esetben nyújtható támogatás, ha a támogatás iránti kérelem benyújtója megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok e törvényben meghatározott követelményének.

(Az erről szóló nyilatkozat a Pályázati Útmutató I. számú mellékletében található meg. A rendezett munkaügyi kapcsolat törvénynek megfelelő leírása a fogalom meghatározás fejezetben olvasható.)

 

VIII. Támogatható tevékenységek és elszámolható költségek című fejezet:

 

b) Elszámolható költségek pontja az alábbi mondattal egészült ki minden pályázatnál:

Egyéb, a pályázati kiírásban fel nem sorolt, az egyes támogatható tevékenységekhez szorosan kapcsolódó elszámolható költségeket a pályázatok értékelése során a szakértők bírálják el, melyről a Bíráló Bizottság és az Irányító Hatóság vezetője dönt véglegesen. Az el nem számolható költségek semmilyen formában nem támogathatóak, mérlegelésükre nincs lehetőség.

 

Továbbá, GVOP-2005-4.1.1-es kiírásunk I. fejezete értelmében az a) Támogatható tevékenységek pont kiegészült az alábbival: Nem támogatható egyedi fejlesztés, valamint verzióváltozat-követés (update).

 

A GVOP-2005-4.4.1-es kiírásnál amennyiben a pályázó már meglévő infrastruktúrát tervez felhasználni az 1-3. pontokban leírt fejlesztések bármelyikéhez, a pályázatához csatolni kell a hálózattulajdonos hozzájárulását ahhoz, hogy a megépülő hálózat elemeit a meglévő hálózati infrastruktúrán elhelyezheti, illetve amennyiben a hálózat a pályázó tulajdona, akkor a pályázatában ennek tényéről kell nyilatkoznia. (Az erről szóló nyilatkozatok a mellékletek között, új mellékletként szerepelnek)

Továbbá részletezésre kerültek a logikai rendszerterv és a részletes műszaki terv (topológia) tartalmi követelményei.

Az elszámolható költségek között a tevékenységhez szükséges fel/alépítmények, létesítmények tervezésének, engedélyezésének műszaki dokumentálásának, engedélyeztetésének költségei a nettó elszámolható költségek maximum 5%-ról 10%-ra emelkedett.

 

XII. A pályázat benyújtásának gyakorlati útmutatója című fejezet:

 

A kötelezően benyújtandó dokumentumok közül a szállítói árajánlat(ok) érvényességet 4 hónapra mérsékeltük.

 

XIII. Egyéb, a támogatáshoz kapcsolódó feltételek című fejezet:

 

A fejezet Biztosítékok pontja kiegészült az alábbiakkal:

Az elállási nyilatkozat és a Kedvezményezett részére az elállás időpontjáig kifizetett támogatás és kamatai visszafizetési kötelezettségre történő felszólítása egyidejűleg történik. Kedvezményezett tudomásul veszi, amennyiben a fizetési felszólítás részére történő megküldését követően, az abban foglalt határidőn belül nem teljesíti visszafizetési kötelezettségét, úgy Támogató követelésének kielégítése iránt az azonnali beszedési megbízás, illetve a nyújtott biztosíték érvényesítése útján haladéktalanul intézkedik.

 

Valamint:

A szerződésből eredő kötelezettségek biztosítására a Kedvezményezett a megnyert támogatási összegre és járulékaira (a támogatási összeg + a támogatási összeg 20%-a) biztosítékot köteles adni, melynek feltételeit a Támogatási Szerződés rögzíti. Biztosítékként bankgarancia, kezesi biztosítás, illetve ingatlan jelzálogjog nyújtható be. Amennyiben a pályázó ingatlan jelzálogot kíván biztosítékként nyújtani, úgy annak alkalmazásának feltételeiről kérjük, olvassa el a www.itkht.hu honlapon található ˝Tájékoztató ingatlan jelzálogról˝ szóló dokumentumot!

 

Továbbá a GVOP-2005-4.1.1, GVOP-2005-4.1.2, GVOP-2005-4.2.1, GVOP-2005-4.2.2. útmutatók esetében a fejezet Kapcsolódó támogatási lehetőségek pontjában az igénybe vehető HEFOP pályázatokról szóló rész a 2006-os feltételeknek, változásoknak megfelelően kiegészült.

Az útmutatóban említett mindkét HEFOP kiírás dokumentációja és a kiírásokkal kapcsolatos egyéb tudnivalók az ESZA Kht. honlapjáról (www.esf.hu) letölthetőek.

 

XIV. Szerződéskötés és módosítás feltételei című fejezet:

 

1. A Támogatási Szerződés megkötésének feltételei c), (illetve egyes kiírásoknál d)) pontja az alábbiakkal egészült ki: Hitelfelvétel esetén a pályázathoz csatolt hitelígérvényre vonatkozó hitelszerződés. Tagi kölcsön, magán kölcsön, egyéb forrás esetén a megkötött kölcsönszerződés valamint a pénztári befizetési bizonylat eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolata.

 

XV. Pénzügyi elszámolás és finanszírozás folyamata című fejezet:

 

A fejezet a pénzügyi elszámolásra beadott dokumentációra vonatkozó része az egyes kiírásoknak megfelelően módosult illetve kiegészült.

 

XVIII. Fogalom meghatározás című fejezet:

 

Frissítésre került a célelőirányzat (előirányzat) fogalma tekintetében, valamint bővült a ˝rendezett munkaügyi kapcsolat˝ fogalmának meghatározásával.

 

XIX. Jogszabály gyűjtemény című fejezet:

 

Bővült az alábbiakkal:

 

A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. sz. törvény,

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXVII. törvény

 

Valamint a GVOP-2005-4.1.2-es kiírásunk tekintetében a 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról

 

XX. A GVOP-2005-4.1.1-es kiírás Az informatikai rendszerre vonatkozó követelmények című fejezete:

• Az integrált üzleti rendszerrel szemben támasztott követelmények alatt a szállítóval szemben támasztott követelmények felsorolásának 6. pontja (Az elmúlt három év során leszállított rendszerek összértéke meghaladja a 75 M Ft-ot) törlésre került.

 

• A vezetői döntéstámogató és üzleti intelligencia rendszerrel szemben támasztott követelmények alatt a szállítóval szemben támasztott követelmények felsorolásának 5. pontja (Az elmúlt három év során leszállított rendszerek összértéke meghaladja a 10 M Ft-ot) törlésre került.

 

• A munkafolyamat-irányítási, elektronikus iratkezelési rendszerrel szemben támasztott követelmények alatt a szállítóval szemben támasztott követelmények felsorolásának 5. pontja (Az elmúlt három év során leszállított rendszerek összértéke meghaladja a 10 M Ft-ot) törlésre került.

 

A fent felsorolt módosításoknak megfelelően az alábbi beadandó mellékletek változtak meg, illetve egészültek ki (részletesebben a Pályázati Útmutatókban találhatók):

 

1. sz. Nyilatkozatok

2. sz. Adatlap a támogatási döntésről

3. sz. Nyilatkozat a felajánlani kívánt biztosítékokról

4. sz. ÁFA nyilatkozat

6. sz. KKV nyilatkozat

7. sz. Megvalósíthatósági tanulmány vázlat 1. sz. melléklete (költségterv)

 

A GVOP-2005-4.4.1 kiírásban új mellékletek jelentek meg a VIII. Támogatható tevékenységek és elszámolható költségek című fejezetnél leírtaknak megfelelően:

11. számú melléklet: Hálózattulajdonos hozzájárulása a fejlesztéshez (amennyiben szükséges)

12. számú melléklet: Nyilatkozat saját tulajdonú hálózatról (amennyiben szükséges)

 

Csúcson az EU-pénzek kifizetése

 

Négyszázmillió eurónyi felzárkózási támogatást fizetett ki az EU tavaly Magyarországnak, ez kétszerese a cseh adatnak - derül ki az Európai Bizottság összesítéseiből. A 2005. év végéig hazánk a 2004-2006 közötti keret 84 százalékát már odaítélte, 72 százalékát pedig már le is kötötte a kiválasztott projektgazdákkal kötött támogatási szerződések formájában.

 

 Az uniós strukturális alapok múlt évre vonatkozó, az uniós tagállamok számára előirányzott keretének majdnem teljes összegét sikerült lekötni 2005-ben - jelentette be Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális ügyekért felelős tagja. Az elmúlt évet - a közösségi támogatások lekötése és a kifizetés szempontjából - értékelő brüsszeli kimutatás szerint összesen 27,1 milliárd euró támogatást kötöttek le az európai regionális fejlesztési és a kohéziós alap keretében a tagállamok, valamint az ISPA-ban a két tagjelölt ország (Bulgária és Románia) számára. Ekkora összeget egy év alatt még sohasem kötöttek le a közösségi regionális politika eddigi történetében az EU-ban.

 

Ami a támogatások konkrét kifizetéseit illeti, tavaly összesen 16,9 milliárd eurót utaltak át a regionális fejlesztési alap, 3 milliárdot a kohéziós, valamint az ISPA keretében. Összességében a négy strukturális, valamint a kohéziós és az ISPA-alapon keresztül 33,1 milliárd eurónyi kifizetés történt a 25 tagállam, illetve tagjelölt Bulgária és Románia számára.

 

A regionális ügyekért felelős biztos kiemelte: az új tagállamokra vetítve is sikeresnek értékelhető az előző év. A nekik 2005 végén átutalt támogatások aránya nagyjából megegyezik a régi tagországok számára a 2000-2006-os költségvetési időszak kezdetétől számított két év alatt - 2001 végéig - kifizetett összeggel. Átlagosan a bizottság a 2004-2006 közötti időszakban az új tagállamok számára előirányzott támogatás 20 százalékát fizette ki a 2004-ben csatlakozott tízeknek.

 

Az EB kimutatása szerint tavaly Magyarország számára összesen 401 millió euró támogatást fizettek ki a strukturális és kohéziós alapokból, míg Csehország ugyanebben az időszakban feleennyit, 204 millió eurót kapott.

 

Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter szerint a következő időszak egyik megoldandó kérdése az lesz, hogy a pályázók - különösen az önkormányzatok - minél nagyobb arányban teljesítsék vállalásaikat, vagyis minél kevesebb vesszen el a már szerződésekkel lekötött támogatási összegekből. A régi uniós tagállamok tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a már lekötött pénzekből 10-15 százaléknyi morzsolódik le, és végül nem használják fel.

 

Múlt év végére egyébként a 2004-2006. közötti I. Nemzeti Fejlesztési Terv teljes, 677 milliárd forintos keretének 84 százalékát (567 milliárd forintot) már megítélték 12 ezer nyertes páylázónak, 72 százalékát (488 milliárdot) támogatási szerződéssel le is kötöttek az operatív programok irányító hatóságai. A 2008-ig felhasználható keret majd egyötödét (126 milliárdot) pedig már ténylegesen ki is fizettek mintegy 4600 nyertes pályázó számára.

 

 

 

 

 

 Vállalati képzés uniós forrásból

 

 A régiók szakképzési és továbbképzési igényeit figyelembe vevő, kétmilliárd forint keretösszegű oktatási programot indít a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság a mikro-, kis- és középvállalkozások alkalmazottai, az önfoglalkoztatók számára. A cégek a képzések, és a kieső munkaidő okozta veszteség támogatására pályázhatnak.

 

A régiók munkaerőpiacának szakképzési igényei, valamint képzési kínálatuk felmérése után tette közzé a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI) a Regionális Fejlesztés Operatív Program régióspecifikus szakképzési és továbbképzési központi programjának 31 intézmény 104 kurzusát tartalmazó képzési listáját. Az ezen szereplő szakképzési, szakmai továbbképzési kurzusokon való részvétel részleges támogatására elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások alkalmazottai, maguk a cégek, valamint az önfoglalkoztatók pályázhatnak majd. A képzések, és a cégeknél a kieső munkaidő miatt jelentkező veszteség támogatására 1,67 milliárd forintot különítettek el.

 

Molnár Annamária, a ROP végső kedvezményezetti csoport vezetője elmondta: ötezer résztvevőre számítanak a támogatott képzési programban 2005-2007 között, körülbelül 1500-2000 kis- és középvállalkozástól, és várhatóan legalább 4500-an sikeresen zárják a választott képzést.

 

Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter szerint fejlesztés alatt legtöbbször a fizikailag is látható infrastrukturális beruházásokat értik, pedig a munkavállalók tudásának bővítése hosszú távon éppoly fontos és éppúggy megtérül, mint egy-egy autópálya megépítése. A most meghirdetett program célja éppen ezért az, hogy megfelelő szakmai ismereteket szerezhessenek azok, akik el szeretnének helyezkedni az egyes régiókban a szakemberhiánnyal küzdő kulcsfontosságú ágazatokban és hiányszakmákban. másrészről a turisztikai vállalkozásokat szeretnék fellendíteni az oktatással.

 

A támogatás 2007 végéig legfeljebb ötmillió forint lehet cégenként. A vállalkozások csak a saját régiójukban meghirdetett kurzusokra jelentkezhetnek majd, és ezeknek legkésőbb 2007. december 31-ig be kell fejeződniük. A VÁTI Kht. közvetlenül a társaságoknak téríti vissza a képzési díj 60 százalékát a kurzusok lezárása után, alkalmazottanként maximum 250 ezer forintot. Ez az összeg egy dolgozó esetében több képzés finanszírozására is felhasználható lesz. Alkalmazottak és önfoglalkoztatók esetében a támogatás összege a képzési díj 80 százaléka - szintén fejenként 250 ezer forint -, amelyet az önrész befizetése és a képzés elvégzése után a jelentkező nevében a VÁTI Kht. közvetlenül a képző intézménynek fizet meg.

 

A képzési lista elkészítése során felhasználták a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által a gazdaság szereplői, valamint a képző intézmények kétszeri megkérdezésével készített elemzéseket a régiók fejlesztési stratégiáiban szereplő kulcsfontosságú ágazatokban a hiányszakmákról és a szakképzési hiányosságokról.

 

Az eredmények alapján új, a képzési piacon még nem elérhető képzéseket is meghatároztak és kifejlesztettek. A végül közzétett listán döntően rövid, 30-120 órás, gyakorlatorientált képzések szerepelnek, a turisztikai vállalkozások igényeinek kielégítésére pedig külön figyelmet fordított a jegyzéket összeállító VÁTI Kht. A listán többek között szakmaival bővített nyelvi képzések, marketing, értékesítési, tárgyalástechnikai, ügyfélkezelési tréningek, gépkezelői, minőségellenőri és különféle auditálási kurzusok, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi szakmák, vállalkozási, logisztikai, bérelszámolói, pénzügyi ismereteket kínáló képzések szerepelnek.

 

A kamara folyamatosan figyelemmel kíséri majd a régiók munkaerő-piaci igényei, ezek változásait, s ennek alapján tesz majd javaslatot a képzési lista változtatására is. Negyedévente előrehaladási jelentést készítenek, amelyek a regionális és országos kamarai portálokon is elérhetők lesznek, csakúgy, mint két héten belül az első régiós igényfelmérések, és az ezek elemzésével készített módszertani útmutató. A képzések és intézmények folyamatosan frissített listája a www.vati.hu/rop34 oldalon érhető el.

 

Négyszeresére nőnek a területi együttműködésre fordítható EU-források

 

Évente másfél-kétszer annyi uniós pénz fordítható területi együttműködésre 2007-től, mint a most futó Interreg programban, ez hét évre számolva az ilyen források megnégyszereződését jelenti Magyarország számára.

 

Hasonló figyelemre érdemesek a most készülő nemzeti fejlesztési tervek, amelyekről már javában zajlanak egyeztetések Magyarország és szomszédai között.

 

Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal enlöke szerint nyitott szemmel kell járniuk a magyar vállalkozóknak és pályázóknak, hiszen mind több fejlesztés valósul meg EU-támogatással a szomszédos országokban is, ahol jól hasznosíthatják tapasztalataikat. Az NFH vezetője közölte: a fejlesztési tervek ügyében természetes az egyeztetés az EU-tagokkal (Ausztriával, Szlovákiával és Szlovéniával), de magyar részről nagy hangsúllyal tekintenek a visegrádi négyek hasonló konzultációira, mindemellett tárgyalások folynak Romániával és Horvátországgal. Zágrábbal már megállapodás is született, hogy mindkét ország fejlesztési tervében helyet kap a természet- és környezetvédelmi feladatok sorát tartalmazó Ős-Dráva program.

 

Répássy Helga, az Országos Területfejlesztési Hivatal elnökhelyettese elmondta, hogy a területi együttműködés integrálódása a strukturális alapokba a felértékelődés jele, és ez kitörési lehetőségeket kínálhat Magyarország számára is. Az elnökhelyettes asszony megítélése szerint megfelelő tagállami és térségi támogatással hazánk eséllyel pályázhat a balkáni térség határon átnyúló és transznacionális együttműködéseinek intézményi pozícióira az EU-ban. Az OTH az erről szóló javaslatot már eljuttatta a kormányhoz

 

 

Ismét meghirdetésre került két pályázat a beruházás-ösztönzés prioritáson belül

 

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóság 2006. február 1-től ismét meghirdeti a ˝Klasztereknek nyújtott szolgáltatások fejlesztésének támogatása˝(GVOP-2006-1.1.3/B.) és a ˝Regionális vállalati központok létesítése˝(GVOP-2006-1.1.2.) pályázatokat. A pályázatok beadása 2006. május 31-ig folyamatos. A pályázati felhívás letölthető a www.gkm.gov.hu, illetve a www.lendulet.hu weboldalról.

 

Klasztereknek nyújtott szolgáltatások fejlesztésének támogatása

 

A pályázat célja: Üzleti vállalkozások és nem üzleti szervezetek (helyi gazdaságfejlesztési intézmények, önkormányzatok, felsőoktatási intézmények, alapítványok, kutató-fejlesztő szervezetek és szervezeti egységek, egyéb közhasznú társaságok) által alkotott klaszterek klasztermenedzsmentjei által nyújtott szolgáltatások körének bővítése, a klasztertagoknak nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése.

 

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg:

300 millió Ft.

 

A támogatás formája visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás, ami olyan közvetlen pénzbeli támogatást jelent, melyet - a nem szerződésszerű teljesítés esetétől eltekintve - nem terhel semmiféle visszafizetési kötelezettség. Az elnyerhető támogatás maximális mértéke: a támogatható tevékenységektől függően a projekt összes elszámolható költségének maximum 50, illetve 80%-a, amely minimum 1 millió Ft és maximum 25 millió Ft lehet.

 

Regionális vállalati központok létesítése

 

A pályázat célja: Magyarországnak a kelet-közép-európai térség regionális szolgáltató központjává fejlesztése, középponti helyének és súlyának erősítése, fokozottabb bekapcsolása a világ hálózataiba.

 

Ennek érdekében a pályázat támogatja

 

• az európai, különösképpen a kelet-közép-európai regionális hatáskörrel rendelkező vállalati szolgáltató központok magyarországi kialakítását és bővítését;

• a több régióban működő vállalatok szolgáltatási (például informatikai, disztribúciós, logisztikai, kereskedelmi, pénzügyi, szerviz- és vevőszolgálati, számviteli, irányítási, piac- és közvélemény kutatási, kutatás-fejlesztési, oktatási) alrendszereinek Magyarországról történő irányítását ellátó központ létrehozását szolgáló beruházások megvalósítását.

 

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 1, 430 millió Ft.

 

A támogatás formája visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás, ami olyan közvetlen pénzbeli támogatást jelent, melyet - a nem szerződésszerű teljesítés esetétől eltekintve - nem terhel semmiféle visszafizetési kötelezettség.

 

Sportprogramok támogatására írt ki pályázatokat az NSH 

 

A Nemzeti Sporthivatal hárommilliárd forint értékben írt ki pályázatokat az iskolai és lakossági sportolási lehetőségek bővítésére, a sport infrastruktúrájának fejlesztésére, valamint az utánpótlás-nevelés és a sportágfejlesztés támogatására. 

 

Már lehet pályázni arra az összesen 3 milliárd forintos támogatásra, amely a sport három kiemelt területének fejlesztését szolgálja. Az intézkedéscsomag az iskolai és lakossági sportolási lehetőségek bővítését, a sport infrastruktúrájának fejlesztését, valamint az utánpótlás-nevelés és a sportágfejlesztés támogatását foglalja magában. 

 

Iskolai és szabadidősport támogatása 

 

A Nemzeti Sporthivatal (NSH) tájékoztatása szerint az első lépés célja a rendszeres iskolai és lakossági testmozgás lehetőségeinek kiszélesítése. A cselekvési program első része pályázat keretében támogatja a gyerekek tanórán kívüli, hetente legalább két alkalommal, minimum egy órás iskolai sportfoglalkozásait. Ennek keretében az iskolai sport fejlesztésére összesen 650 millió forintra lehet pályázni. 

Szintén e lépés részeként 300 millió forint támogatás nyerhető el a népesség egészségi állapotának javítására. Ennek megvalósításához országos komplex program indul a lakosság egészségi- és fizikai állapotának felmérésére, fejlesztésére és sportolási szokásainak aktív befolyásolására. A sportolási terek és lehetőségek bővítése érdekében elindul  a tárt kapus sportlétesítmények programja. A megyei és megyei jogú városi önkormányzatoknak támogatást nyújtanak, hogy a területükön lévő sportlétesítmények széles közönség előtti kitárását és az ott megszervezett szabadidősport programokat támogatni tudják. 

 

Sportlétesítmények felújítása 

 

Az infrastrukturális háttér fejlesztése azt jelenti, hogy 500 millió forintos keretösszeggel folytatódik a 2500 lakos alatti kistelepülések sportlétesítményeinek felújítása, s a program 400 millió forintos kerettel kibővül a 2500-nál nagyobb, de 20 ezresnél kisebb lélekszámú településekre is. E lépéshez kapcsolódva 300 millió forint lett elkülönítve a lakótelepi sportpályák, futópályák, szabadtéri tornapályák, extrém sportpályák, vízi sportok űzésére alkalmas létesítmények korszerűsítésére, bővítésére, míg az egyesületek, iskolák által megpályázható sporteszközpark megújításra 150 millió forint jut.    

Utánpótlás, versenyek 

A harmadik lépés az utánpótlás-nevelést és a versenysport fejlesztését célozza. A 150 millió forintos támogatást élvező Csillagprogram a Héraklész-programból ˝kinőtt˝, 19-23 éves korosztály legtehetségesebb sportolóinak felkarolását, menedzselését szolgálja.  

 

Az egyesületi típusú sportiskolák és az utánpótlás-képzési műhelyek 250 millió forintos támogatása is a fiatalok magas szintű felkészítését, versenyeztetését segíti. A harmadik lépés részeként, a sportági szakszövetségek koncepciója alapján, egyes sportágak fejlesztése  összesen 300 millió forint támogatással valósulhat meg. 

A ˝Három lépés a sportban˝ program nyújtotta előnyökből több száz iskola, szabadidősport egyesület és sportolói kisközösség, 350-400 település, valamint az utánpótlás-nevelésben érintett több ezer tehetséges ifjú sportoló részesülhet.   

 

A pályázati kiírásokat a Letölthető dokumentumok között találja. 

 

Öt évig felelős a kilépett beltag

 

Meddig és mire terjed ki a Bt.-k beltagjainak felelőssége, miután kilép a vállalkozásból? A ˝befelé˝ rendezett viszonyok ellenére, a társaság hitelezői a kilépett személlyel szemben is érvényesíthetik igényeiket. Ilyen lehet, amikor a beltag tagsági jogviszonya alatt a vállalkozás kölcsönt vesz fel, vagy gépjárművet lízingel.

 

Amikor egy betéti társaságból a beltag kilép, az ügyvédek általában figyelmeztetik arra, hogy a társaság viselt dolgaiért még öt évig köteles helytállni. A beltag ugyanis korlátlanul felel a társaság vagyona által nem fedezett kötelezettségekért, és ez a szigorú törvényi felelősség a tagság megszűnését követően is fennáll.

 

A kilépést rögzítő okirat általában tartalmazza, hogy a beltag elszámolt a társasággal és a többi taggal, és egymással szemben nincs követelésük. Ez a megállapodás azonban csak ˝befelé˝ rendezi a viszonyokat, a társaság hitelezői a kilépett személlyel szemben is érvényesíthetik igényeiket.

 

Általában számolnak az öt évig fennálló a felelősséggel, mégis előállhat olyan eset, ami igencsak meglepi a gyanútlan, volt beltagot. Ha ő annak tudatában lép ki, hogy a társaságot adótartozás, vagy bármilyen lejárt követelés terheli, akkor okkal számíthat rá, hogy a hitelezők a ki nem fizetett számlák behajtása érdekében őt is perelhetik mögöttes felelőssége alapján.

 

Amennyiben az adóhatóság kilépés után fedez fel korábbi adóhiányt a cégnél, a tartozás ugyancsak behajtható. Nem szükséges tehát, hogy ismerjék a követelést vagy annak nagyságát, a jogszabály csak annyit ír elő, hogy a tartozásnak abban az időszakban kellett keletkeznie, amikor a beltag tagsági viszonya fennállt a társaságban.

 

Ki is ˝tartozik˝?

 

És itt jöhet a meglepetés! A magyar társasági törvény úgy fogalmaz, hogy a felelősség továbbélése mindazon - és ez a fontos szó - tartozásokért fennáll, amelyek a tagsági jogviszony megszűnése előtt keletkeztek. Miről is van szó?

 

Vegyük azt, hogy a beltag tagsági jogviszonya alatt a vállalkozás kölcsönt vesz fel, vagy gépjárművet lízingel. A kilépés után, két év múlva azonban a cég fizetésképtelen lesz, és nem tudja tovább törleszteni a részleteket.

 

A bank perli a céget, és mivel előrelátható, hogy a cégvagyon nem fedezi a tartozást, mögöttes felelősség alapján a beltagot is perbe vonja. És perbe vonja a régi, két éve kilépett személyt is, mivel a ˝tartozás˝, azaz a tartozást keletkeztető szerződés az ő jogviszonya alatt keletkezett.

 

A ˝tartozás˝ jogi értelemben a szerződés megkötésével keletkezik. Ezen túlmenően a hitel- és kölcsönviszonyok szabályozásánál a Ptk. kifejezetten ˝adós˝ és ˝hitelező˝-ként említi a feleket, tehát a kölcsönszerződés olyan speciális szerződésnek is tekinthető, ahol a szerződések létrejöttével kapcsolatos jogelméleti álláspont szó szerint visszaköszön a hatályos jogszabályban.

 

Ez abból fakad, hogy a hitelszerződésnél a bank a hitelezett összeg átadásával teljesít, más kötelezettsége nincs, a hitelfelvevő adós azonban hosszú távú kötelezettségre kötelezett: vissza kell fizetnie a hitelt. Lejárttá a tartozás azonban csak akkor válik, ha az adós késedelembe esik, mondjuk nem fizeti pontosan a részleteket.

 

Egy bérleti szerződés megkötésével a bérlőnek ugyancsak ˝tartozása˝ keletkezik a bérleti díj megfizetésére. A másik oldalon a bérbeadó azonban folyamatosan ˝tartozik˝ a bérlőnek, mivel a bérelt dolgokat rendelkezésre kell bocsátania. De vajon ez a különbség számít-e, amikor a kilépett beltagot felelőssé kívánjuk tenni a volt cége tartozásaiért?

 

Kinek jutna eszében a volt beltagot perelni például azért, mert a kilépését követő három év múlva a bérlő cég nem fizeti a bérleti díjat, vagy mondjuk kárt tesz a bérleményben, és azt nem téríti meg? Ki gondolna arra, hogy egy könyvelő cég (amely megbízási jogviszonyban látja el feladatait) szakmai hibájából eredő kárt az öt éve kilépett beltagon hajtson be, csak azért, mert a szolgáltatási szerződést még a kilépett beltag idején kötötték?

 

Játék a szavakkal, de a törvény szavakból áll. Márpedig egyelőre nagyon úgy fest, hogy nincs olyan értelmezési lehetőség, amely alapján a kilépett beltag mentesülhetne a teljes felelősség alól, ha ˝tartozás˝, azaz azt keletkeztető szerződés az ő idejében köttetett.

 

 

 

Zsebbe vágó csődfelelősség

 

Sok vétlen cégvezetőt hurcolhatnak meg a módosult csődszabályok miatt. Igaz, az új szabályzók a vezetőket visszatarthatják a felelőtlen üzleti döntésektől, ám a vétség bizonyítása még igazságügyi szakértői eszközökkel is bonyolult.

 

A jövőben az eddiginél is jobban megérezhetik a csőd hatását a bajba jutott gazdálkodó szervezetek magas díjazású vezetői. A módosult, júliusban hatályba lépő csődtörvény ugyanis a hitelezők kielégítési sorrendjében hátrébb sorolta igényeiket, illetve hozzátartozójuk, élettársuk, továbbá a többségi befolyással bíró tag vagy annak követelését, akinek jogosultsága ingyenes szerződésen alapul. A Fővárosi Bíróság előtt folyó felszámolási ügyekben gyakran tapasztalják, hogy a cégek évek óta tartó likviditási gondjaik ellenére igen jelentős összegeket fizetnek ki tiszteletdíjként, illetve munkabérként vezetőiknek.

 

A hátrasorolás nem feltétlenül azt fejezi ki, hogy igényeik valótlanok vagy rosszhiszeműek, ám az esetleges felelőtlen üzleti döntésektől visszatarthatja őket - mondta Kiss Gábor, az igazságszolgáltató fórum gazdasági kollégiumának vezetője. Mindenesetre a szigorú és hasznos vagyonvédelmi szabállyal több lehetőség nyílik arra, hogy a szállítók, az állam, illetve más hitelezők előbb jussanak pénzhez, mint a tönkrement cég vezetői.

 

Ehhez képest a hitelezői vagyon védelmében született új jogintézmény némelyike bírói szemmel kifejezetten aggályosnak tűnik, mivel adott esetben nehéz bizonyítani a tulajdonosi kör, illetve a vezetők felelősségét. Kiss Gábor utalt arra: még a mostani felelősségi rendelkezések alapján sem igen indult per, mindössze egy ilyen folyik a Fővárosi Bíróság előtt.

 

A felszámolás alatt a hitelező vagy a felszámoló kérheti annak megállapítását, hogy az a vezető, aki a felszámolást megelőző három évben nem a hitelezők érdekeinek elsődlegességére figyelemmel látta el feladatát, felel a cég vagyonában bekövetkezett értékcsökkenésért. Vagyis a hitelezőnek, illetve a felszámolónak kellene meghatároznia, hogy mennyi volt korábban a cégvagyon, és ahhoz képest menynyire zsugorodott össze - fejtette ki a kollégiumvezető. Ezt azonban még igazságügyi szakértői eszközökkel is bonyolult igazolni. A szabály ugyanis azt feltételezi, hogy a cég pontosan vezette a könyveit, ügyletei átláthatók, vagyona utólag megállapítható, összevethető, ám ez a legtöbb esetben nem áll meg. Nehéz annak megítélése is, hogy mentesülhet-e a vezető a felelősség alól, erre akkor van mód, ha a veszteség csökkentése érdekében megtette az adott helyzetben elvárható intézkedéseket.

 

Szigorodtak a tulajdonosi körrel szembeni elvárások. A minősített többségi befolyású részvényes - hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel - korlátlan felelősséggel tartozhat a ki nem elégített követelésekért. Ám a szabályozásból nem derül ki pontosan: a bíróságnak kell-e mérlegelnie az üzletpolitikát vagy azt egyértelműen hátrányosnak minősíti a tény, hogy nincs vagyona a cégnek. Nem látható előre, hogy ezek a rendelkezések elegendő fenyegetettséget jelentenek-e és jó irányban befolyásolják vagy - átlátva egy esetleges per, illetve a bizonyítás nehézségeit - kevésbé ösztönzik majd tisztességes működésre a cégeket - mondta Kiss Gábor.

 

Az új szabályozással kapcsolatos aggályokat osztja Réti László, a PricewaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó céggel együttműködő Réti, Antall és Madl ügyvédi iroda vezetője. Úgy véli: a rosszhiszemű cégátruházásokról szóló jogszabályban és az új társasági törvényben ugyancsak megjelenő jogalkotói szándék, amely szerint nagyobb felelősségi terhet kell kapniuk a cégvezetőknek, elvileg ugyan elfogadható, de az alkalmazott eszközök kiválasztása nem a legsikeresebb. Az ártatlanság bizonyítási kényszerének bevezetése szerinte sok vétlen ember meghurcolásához vezethet, ráadásul egységes bírósági gyakorlat híján 4-5 éven keresztül a magyar gazdaság a jogi kísérletezés terepe lesz, s ez tovább növeli a bizonytalanságot

 

 

 

Irodakulcs lízingbe

 

Sok, ingatlanát bérlő kisvállalat nem sejti, hogy a havi lízingdíj nem haladná meg mostani bérleti költségét. S közben néhány év alatt tulajdonossá válna.

 

Az ingatlanlízinggel foglalkozó finanszírozók csak az utóbbi években kezdtek nyitni a kis- és középvállalkozók (kkv) felé. A banki hitelek sokáig ˝agyonadminisztráltak˝ voltak, s a hitelintézetek nem is tudtak mit kezdeni azzal, hogy kizárólag a jelzálogfedezetet, nem pedig a cash-flow-t kellene figyelembe venni - indokolta az érdeklődés megugrását Varga Eszter, a tavaly ősszel startolt, s a CIB Bank ötmilliárdos refinanszírozási keretét is maga mögött tudó Central European Ingatlanhitel (CEC) Rt. vezérigazgatója.

 

A piac többi szereplőjénél különböző lízingtípusok léteznek, attól függően, hogy a futamidő végén az ingatlan az ügyfél tulajdonába kerül-e, az ő vagy a lízingbeadó könyveiben szerepel-e az épület, illetve ki milyen adót, illetéket, amortizációt számol el. A kkv-k leggyakrabban a zárt végű pénzügyi lízinget veszik igénybe, ahol az ingatlan az ő számviteli nyilvántartásukba kerül, ők írhatják le az értékcsökkenést, sőt költségként elszámolhatják a lízingdíjak kamatrészét is. Ráadásul a futamidő végén mindenképp az ingatlan birtokosává válnak.

 

A legkisebb cégekre fókuszáló, maximum 100 millió forintnyi finanszírozásra vállalkozó CEC akár 20 éves futamidőre szóló zárt végű pénzügyi lízinget kínál. A lízingcégek (is) önrészt várnak el az ügyféltől: a CEC által kért saját erő legalább 40 százalék - tehát az ingatlan teljes értéke mintegy 166 millió forint lehet -, de az ingatlan kategóriájától függően ettől plusz-mínusz 10 százalékkal el lehet térni. A tapasztalatok szerint az ügyfelek átlagosan 30-50 milliós finanszírozási összegre szerződnek, például éttermek vagy fodrászszalonok lízingeléséhez.

 

Az elsők között, jó két éve nyitott a kisvállalati ingatlanlízing irányába a HVB Leasing Rt., amely a 7-20 éves futamidőtől függően jelenleg legalább 100-200 millió forintnyi finanszírozási összegre szerződik, zárt és nyílt végű pénzügyi lízingkonstrukcióban egyaránt, nagyobb összegre operatív lízing is választható. Jól gazdálkodó cég esetében a finanszírozás akár az ingatlan 100 százaléka is lehet, nincs önerő - hangsúlyozta Magasházi Anikó, a lízingcég elnöke.

 

A CIB Ingatlanlízing Rt. tavaly nyár óta kínálja 10-250 millió forint közötti értékű ingatlanokra szóló, zárt végű pénzügyi lízingkonstrukcióját. A futamidő e kifejezetten kkv-k számára kifejlesztett terméknél 1-12 év, a CIB sztenderd esetben 10-40 százaléknyi önerőt vár el, az ingatlan földrajzi elhelyezkedésétől, s funkciójától függően. A CIB-csoport - másokhoz hasonlóan - igény esetén 300 millió forintot meghaladó finanszírozási összegre és jellemzően 5-15 éves futamidőre is kínál nyílt és zárt végű pénzügyi lízinget, valamint operatív lízinget (tartós bérletet).

 

Adók, illetékek

 

A nyílt végű formánál a futamidő végén az ügyfél maga döntheti el, hogy ő vagy más vásárolja meg az utolsó részlet kifizetése után az addig lízingelt ingatlant. Miközben a zárt végű típusnál a lízingelő kkv-nek a futamidő elején meg kell fizetnie az épület nettó értékére jutó 20 százalékos általános forgalmi adót, a nyílt végűnél és a bérletnél az áfát csak fokozatosan, a lízingdíjak törlesztésekor, azok tőkerésze után kell leróni. Persze idővel a futamidő elején befizetett adót egy összegben vissza is fizeti az állam. Ez a tapasztalatok szerint azonban még a negyedéves áfabevalló cégek esetében is mintegy 6-8 hónapot vesz igénybe.

 

Amit a nyílt végű módozatnál megnyert az adóval az ügyfél, azt elveszíti másutt. Itt ugyanis a lízingcégnek 10 százaléknyi illetéket kell fizetnie az ingatlan megszerzéséért, s ugyanekkora az ügyfél terhe (utóbbit nem akkor kell lerónia, amikor végül ő válik tulajdonossá, hanem az ügyletet követően önadózóként, korábbi bevallását módosítva).

 

A zárt végű típusnál viszont a finanszírozót csak 2 százaléknyi kedvezményes illeték sújtja, ha 2 éven belül pénzügyi lízingben továbbadja az épület tulajdonjogát. Márpedig ha a lízingbeadó terhe kisebb, az nyilvánvalóan kissé lejjebb srófolja a lízingdíjat is (az ügyfélnek itt is 10 százaléknyi az illetékkel kell számolnia saját tulajdonszerzése fejében).

 

Az áfát persze a kkv-nek akkor is ki kellene fizetnie, ha adásvétellel szerezné meg az ingatlant. Az illetékfizetésért pedig bőven kárpótolhatja, hogy a lízingcégek a hitelező bankok által jellemzően elvárt 50 százaléknál jóval alacsonyabb önerőt írnak elő. A lízingnél ugyanis az ügyfélnek így több szabad, a továbbiakban fialtatható forrása marad - világít rá Pusztai László, a CIB ingatlanfinanszírozási üzletágának vezetője. Szükség esetén több piaci szereplő anyabankja áthidaló kölcsönt nyújt az áfafizetés fedezésére is.

 

Kinek, hol és miért?

 

Mivel a lízingelt épület a futamidő alatt végig a lízingcég tulajdonában marad, számára kisebb az ügyfél fizetésképtelenségének kockázata egy klasszikus hitelügylethez képest. Így a szerződéskötés előtti adósvizsgálat is egyszerűbb. A finanszírozók megnézik, hogy baj esetén az ingatlant mennyire könnyen lehet értékesíteni, s rossz fekvésűbe nemigen szállnak be. Nem számít likvidnek az olyan, speciális iparág igényeire kialakított épületek sem, amely iránt kis kör (az iparági riválisok) érdeklődne vevőként. Magát a kiszemelt ingatlant egyébként előzőleg zöldmezősen is felépíthetik vagy - és ez a gyakoribb - már meglévőként a finanszírozó az ügyfél megbízásából veheti meg lízingbeadás céljából.

 

A CEC egyedülálló a piacon azzal, hogy a szerződéskötéshez egyáltalán nem vizsgálja meg az ügyfélnek jelentkező cég pénzügyi jellemzőit. Kizárólag az ingatlan értékbecslését végeztetik el, 150-200 milliós épület esetében 100 ezer forint körüli díj fejében. A CIB Ingatlanlízing górcső alá veszi az ügyfélnek jelentkező céget, amelynek egyebek közt nem lehet köztartozása vagy negatív saját tőkéje. Rosszabb cégadatok növelhetik az elvárt önerőt. Az eszközfedezet azért egy banki hitellel összevetve itt is magasabb súllyal szerepel a bírálatnál, fontos szempont például, hogy az általában 30-100 ezer forintért felértékelt ingatlan megyeszékhelyen vagy ˝kiemelt helyen˝ legyen. A folyamodó kkv-nek célszerű céges folyószámlát nyitnia a CIB Banknál. Az ingatlanátíráshoz az ügyfeleknek mindenütt akár százezres közjegyzői díjat is kell fizetniük, és sok helyütt (CIB, CEC) van körülbelül 1 százaléknyi szerződéskötési díj. Az esetleges előtörlesztés költsége 5 százalékra is rúghat (a CEC-nél ez az első évben legfeljebb 3,5 százalék, a továbbiakban fokozatosan 2 százalékra csökken.)

 

A HVB Leasingnél az akár 100 százalékos finanszírozásért cserébe a kisvállalatnak be kell mutatnia előző 3 évi mérlegét és eredménykutatását. A finanszírozó kíváncsi arra, hogy az ügyfél a tervezett ingatlan-beruházással milyen üzleti elképzeléseket valósít meg, s elvárja, hogy a kkv forgalma a beruházási volumennél (jóval) nagyobb legyen. Természetesen itt is szempont az ingatlan elhelyezkedése, jellege.

 

Döntés és kamatozás

 

Ha minden dokumentum megérkezett, a finanszírozásról szóló döntést a HVB Leasing 10 napon, a CIB Ingatlanlízing 5 napon belül ígéri. A lízingszerződés megkötéséhez vagy azt megelőzően egy alkalommal a vidéki kisvállalatok vezetőinek mindenképp személyesen is el kell menniük a finanszírozók budapesti központjába. Az igényléshez szükséges dokumentumok a CIB és a HVB bankfiókokban elérhetők (előbbi 3-4 megyéből álló régióhálózat kiépítését is tervezi).

 

A piaci szereplők a bírálat során azt is becsületesen megmondják, ha az ügyfélnek esetleg mégis a (bankcsoporton belülről előteremthető) hitel az előnyösebb. A CEC specialitása, hogy ilyen esetekben szívesen nyújt hitelt a kisvállalatnak a cégvezető(k) magáningatlanának terhére.

 

A lízingdíj változó kamatozású, a forint mellett általában külföldi deviza alapon is elérhető. A HVB Leasing és a CEC 6 havi, a CIB Ingatlanlízing 3 havi uniós (Euribor) vagy svájci frank bankközi kamatlábhoz viszonyítja kamatát, forint esetén ugyanilyen kamatperiódusokkal a budapesti bankközi kamatláb (Bubor) az irányadó. Ehhez további százalékok jönnek, de ezek mértékéről egyik piaci szereplő sem kívánt beszámolni. A HVB Leasingnél jellemzően 5-10 éves futamidőre létezik fix kamat is (a változónál 1-2 százalékkal drágábban), sőt a futamidő alatt egyszer a változó kamatozású konstrukció is ilyenné alakítható.

 

 Program az alkalmazottak ingyenes képzésére

 

A kormány ˝Lépj egyet előre˝ programja révén idén akár munkaviszonyban állók is ingyen tanulhatnak. Eredetileg csak az inaktívak, s az alacsony képzettségűek képzését finanszírozta az állam - írja a Világgazdaság.

 

A program keretében a munkaadók csak áttételesen iskolázhatják be dolgozóikat, vagyis a kollégáknak egyénileg kell jelentkezniük a lakóhely szerint illetékes munkaügyi kirendeltségnél. Munkaviszonyban állók csak felzárkóztató, valamint OKJ szerinti szakképzésekhez igényelhetnek támogatást.

 

A képzések listája letölthető az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapjáról. Szinte megyénként változik, hol, milyen végzettségek megszerzését finanszírozza a szaktárca az uniós forrásból.

 

Többek között ECDL-vizsgára felkészítő tanfolyam elvégzése, hegesztői, bádogosi, kőművesi, általános ápolói, bolti eladói végzettség megszerzése, illetve feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők képzése valósítható meg a program révén.

 

 

Feketelista az uniós pénzekkel visszaélőkről

 

Feketelista bevezetését javasolja az Európai Bizottság adminisztrációs biztosa az uniós támogatásokkal visszaélő cégek nyilvántartására. Siim Kallasnak a Világbank támogatását élvező tervezete az uniós pályázatok körüli homályt próbálná eloszlatni.

 

 A 100 milliárd eurós költségvetés 1 százaléka magánzsebekbe vándorol

 

Az Európai Parlament képviselőinek becslése szerint az EU 100 milliárd eurós éves költségvetésének körülbelül 1 százaléka vándorol magánzsebekbe, a visszaélések megakadályozása azonban - egyelőre legalábbis - nem tűnik uniós preferenciának - írja a Világgazdaság.

 

A közös mezőgazdasági politika (CAP) körébe eső, illetve strukturális alapokra beadott pályázatok ügyében az elmúlt tíz évben mindössze egy esetben ítéltek el céget visszaélés miatt. Ezek az alapok évente összesen körülbelül 80 milliárd euró felhasználását teszik lehetővé, de a pályázatok elbírálásának nincs az EU egészére kiterjedő, egységes szabályzata, a támogatások odaítélése tagállamról tagállamra változó, informális irányelvek alapján történik.

 

A támogatásokat igénylő cégek ellen kizárólag saját tagállamuk kezdeményezésére indítható eljárás, a tapasztalat pedig azt mutatja, hogy az országok meglehetősen nehezen szánják rá magukat, hogy a visszásságokat Brüsszel elé tárják. A cél kitűzése persze sokkal könnyebb, mint a tényleges megvalósítás. Az idő még a globális korrupció visszaszorításáért küzdő Transparency International szerint sem érett meg arra, hogy a szabálytalan cégeket az unió valamennyi országában kizárják az alapokra pályázók köréből. Optimizmusra adhat okot azonban, hogy több tagállam is a szigorítás mellett tör lándzsát.

 

 

 

 

Érintőképernyőn a ROP-pályázatok

 

 A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) keretében az Európai Unió forrásainak felhasználására kiírt pályázatokat bemutató érintőképernyős információs pultot adott át Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, valamint Baráth Etele EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn a Parlamentben.

 

Hamarosan további pultokat is üzembe helyeznek a hét régióban a regionális fejlesztési ügynökségeknél, egyet pedig mozgó terminálként működtetnek - hangzott el az átadáson. Kolber István miniszter elmondta, hogy a ROP keretében 2004-2006. között rendelkezésre álló mintegy 110 milliárd forint több mint 90 százalékát lekötötték, a források 80 százalékának felhasználására már aláírták a szerződéseket.

 

Baráth Etele elmondta, hogy az uniós források felhasználásáról kötelező kommunikálni, és ezt a célt szolgálják a ROP pályázatait, a fejlesztéseket bemutató érintő képernyős információs pultok. A ROP irányító hatóság tájékoztatása szerint a programban 2004-2006. között rendelkezésre álló 107,14 milliárd forint összegű keret 94 százaléka lekötésre került. Ez 100,37 milliárd forint forrást képvisel.

 

A keret 78 százalékáról, 84 milliárd forint   felhasználásáról már szerződés született. A legtöbb szerződött fejlesztés csaknem 100 alapfokú oktatási intézményfejlesztés beruházásait szolgálja, ennél valamelyest kevesebb a képzési, foglalkoztatási program. A ROP pályázatok pénzügyi segítségével 29 város rehabilitációs fejlesztése valósul meg, míg 69 projekt szolgálja az útfejlesztést és mintegy félszáz a turisztikai célokat.

 

Az irányító hatóság tájékoztatása szerint az informatikai fejlesztés, a tíz pult kialakítása, az információk frissítése, működtetése mintegy 10 millió forintba kerül, amelyet a ROP kommunikációs költségéből fedeznek.

 

 

 

 Decentralizációs törekvések a technológia-fejlesztésben

 

 A Corinna projekt célja a határon átnyúló együttműködés élénkítése a technológiafejlesztés területén, többek között a kutatásfejlesztés és a gazdaság szereplői közötti információáramlás megteremtésével. Ez a cél aktuális Magyarországon, hiszen az elmúlt évben kezdődött el a nemzeti innovációs és technológiapolitika decentralizációja.

 

Az Európai Unió hálózati együttműködéseket támogató Interreg IIIC programja keretében a múlt héten Győrött találkoztak hat szomszédos régió innovációkutatással, gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezetének képviselői. Ők az úgynevezett Corinna projekt munkacsoportjába gyűltek egybe az MTA regionális kutatóintézetében.

 

A projekt célja a határon átnyúló együttműködés élénkítése a technológiafejlesztés területén, az Alpok-Adria térségben. Egyúttal el akarják érni a kutatásfejlesztés és a gazdaság szereplői közötti információáramlást, és a kutatási eredmények realizálását a gazdaságban.

 

A projektben az olaszországi Friuli-Venezia-Giulia, Szlovénia, a nyugat-dunántúli régió, valamint Ausztriából Karintia, Stájerország és Burgenland régiók vesznek részt. Ennek a költségvetése 1,18 millió euró, amelynek 60 százaléka az unió hozzájárulása.

 

Az első évben, 2005-ben a partnerrégiók innovációs rendszerére irányuló elemzések és kutatások képezték a projekt fő irányát. Az összegyűjtött információk a regionális innovációs politikára vonatkozó benchmarking és stratégiafejlesztés során hasznosulnak. A projekt később a vállalkozásokat is megszólítja.

 

A Corinna projekt célja aktuális Magyarországon, hiszen az elmúlt évben kezdődött el a nemzeti innovációs és technológiapolitika decentralizációja - mondta Lippényi Tivadar, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese. Megalakultak a regionális innovációs ügynökségek és a regionális innovációs tanácsok, amelyek már kiírták az első pályázati felhívásokat is a decentralizált innovációs alap forrásaira.

 

Georg Panholzer, a osztrák szövetségi kormány gazdasági minisztériumának képviselője annak a jelentőségét hangsúlyozta, hogy idén Ausztria látja el az Európa Tanács soros elnöki tisztét, és az osztrák kormány nagy jelentőséget tulajdonít a régiók együttműködésének, sőt támogatja is azt.

 

Michael Azodanloo, a legfejlettebb régió, Stájerország tartományi önkormányzatának képviselője elmondta: az összefogás legfőbb célja, hogy a résztvevő régiók versenyképesen, eséllyel pályázhassanak a brüsszeli forrásokra, azokra a pénzekre, amelyek egyébként mindannyiunknak járnak.

 

 

200 milliárd forintot kaphat a logisztikai ágazat

 

 

 Az agrárlogisztika, valamint a logisztika versenyképességének és infrastruktúrájának fejlesztésére több mint 200 milliárd forintot szán a kormány a II. Nemzeti fejlesztési terv forrásaiból - mondta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) logisztikai referense egy budapesti konferencián.

 

Gecse Gergely a Central European Business Center (CEBC) logisztikai konferenciáján elmondta: az iparág 1000 milliárd forint körüli forgalmával a GDP 3-4 százalékát adja, miközben a cél a részarány 8-10 százalékra növelése.

 

Ehhez az NFT II.-ből a tervek szerint az agrárlogisztika fejlesztését 40 milliárd forinttal, az iparágat a Versenyképességi Operatív Program keretében (VOP) 20 milliárd forinttal, az Infrastrukturális Operatív Program (IOP) során 150 milliárd forinttal támogatja majd a kormány - ismertette a szakember, majd hozzátette: az egyedi kormánydöntéses támogatás keretében a 10 millió euró feletti beruházások esetében további támogatásokról lehet tárgyalni.

 

A brüsszeli célok között kiemelt helyen áll a vasútfejlesztés. A kohéziós alapforrások felét szeretnék ilyen célra fordítani, uniós forrásból 600 milliárd forintra lehet számítani. Ezzel 800-1000 kilométer vasútvonal korszerűsítését lehet megvalósítani. A dunai és tiszai vízi utak fejlesztésére 80 milliárd forintot szánnak, ami a Duna teljes hajózhatóságának megoldására elég lenne. A folyón vízlépcső építésére is szükség lehet - jegyezte meg a szakértő.

 

A logisztikai beruházásokkal kapcsolatban Gecse Gergely elmondta, hogy a minisztériumhoz beérkezett pályázatok 8-10 milliárd forint körüli összeget tettek ki tavaly, míg 2004-ben 6-8 milliárd forintnyi pályázat érkezett a GKM-hez.

 

Tavaly a legnagyobb arányban a csomagszállítási és a futárszolgáltatás árbevétele emelkedett az iparágon belül, a növekedés 20 százalékra tehető. Az árbevétel a fuvarozás terültén stagnált, a szállítmányozásnál 6-8 százalékkal nőtt. A csatlakozás legnagyobb vesztese a vámszakma, forgalmuk a csatlakozás után tizedére esett.

 

Zsirai István, a Közlekedéstudományi Intézet tanácsadója a több szállítási formát alkalmazó kombinált szállítás fejlesztésének szükségességét emelte ki, és azt hangsúlyozta, hogy a logisztika területén is oldani kell a fővároscentrikusságot.

 

Kiss Gyula, a MÁV Kombiterminál Kft. igazgatója úgy vélekedett, hogy a logisztika a magyar gazdaságpolitika meghatározó eleme lett, kitörési pontot jelenthet a gazdaság fejlődésében, és az ország a régió logisztikai központjává válhat. Ehhez a már meglévő központok fejlesztésére, 80-100 milliárd forint beruházásra lenne szükség - mondta.

 

 

Megjelentek az Európai Gazdasági Térség pályázatai 

 

Kiírták az Európai Gazdasági Térség, valamint a Norvég Finanszírozási Mechanizmus pályázatait. A több mint százmillió eurós keretösszegre 2008 tavaszáig folyamatosan lehet jelentkezni. 

Megjelentek az Európai Gazdasági Térség (EGT), valamint a Norvég Finanszírozási Mechanizmus pályázati kiírásai a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján; a rendelkezésre álló keretösszeg 2008 tavaszáig mintegy 102 millió euró - közölte a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH). 

 

Az NFH közleménye szerint a támogatásra a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, az európai örökség megőrzése, a humánerőforrás-fejlesztés és oktatás, az egészségügy, a gyermek- és ifjúságpolitika, a regionális fejlesztés és a határon átnyúló együttműködés, a bel- és igazságügyi együttműködés, valamint az ezekhez kapcsolódó kutatás-fejlesztés területén folytatott tevékenységekkel lehet pályázni. 

Projektötlet kidolgozására egyelőre nem lehet pályázni, ennek pályáztatása várhatóan idén tavasszal indul. 

 

Folyamatosan elérhető a támogatás 

 

A finanszírozási mechanizmusok létrehozásával az EGT-tagállamok és Norvégia legfőbb célja a Magyarországgal való együttműködés és partnerségi viszony erősítése, az életszínvonal növelése, valamint Európa egységének mielőbbi megteremtése. 

A mechanizmusok által nyújtott támogatás 2008 tavaszáig folyamatosan elérhető, ami jelentősen megkönnyíti a tervezést a pályázók számára, így a civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek is jobban ki tudják használni a lehetőségeket. 

 

A pályázati dokumentáció letölthető a www.eeagrants.hu és www.nfh.hu oldalakról. 

 

Segítség kell a magyar vállalkozóknak

 

Az uniós csatlakozás után több mint másfél évvel egyre inkább segítségre szorulnak a hazai kis- és középvállalkozások és az is problémát jelent, hogy nincs egy olyan erős vállalkozói szervezet, amely az Európai Unióban megfelelő lobbit tudna kiépíteni.

 

Erről Bisztray-B. György, a Kis- és Középvállalkozások Egyesületének elnöke beszélt egy, a vállalkozók helyzetével foglalkozó kétnapos konferencia alkalmából.

 

- A rossz és egyre romló kölcsönökhöz való hozzájutás, az adminisztráció féktelensége és lassúsága nehezíti a kisvállalkozók dolgát, és ne felejtsük el, hogy Németországban nemrégen komoly gondba kerültek a magyar vállalkozók, és igazán az állam nem állt a kisvállalkozók védelmére, holott azért vannak gazdasági attasék a különböző országokban -mondta Bisztray-B. György.

 

Az elnök ugyanakkor arra is kitért, hogy sok vállalkozás maga is felelős a kialakult kedvezőtlen helyzetért:

 

- Rengeteg olyan program volt, ahova nem tudtunk lasszóval embereket találni, akik nem voltak hajlandók anno felkészülni, azok talán ma a leghangosabb bírálók.

 

Bisztray-B. György a helyzet javítására abban is lát esélyt, hogy a következő két évben két uniós munkacsoport, a női és az induló, valamint a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó is magyar elnököt választott, mindazonáltal nagyobb állami segítségre lenne szükség, véli a Kis- és Középvállalkozások Egyesületének elnöke.

 

-          A parlament és a kormány kellene, hogy a támogatásnak minden részét kidolgozzák. A promóciós ügyekben nagyon sokat tudna segíteni egy európai hálózat. Én nem nagyon tudok arról, hogy volna valami folyamatos és állandóan szervezett, úgymond marketingje a magyar piacnak Európában és a világban.

 

Az Európai Bizottság regionális biztosa összességében elégedett Magyarországgal

 

Túlszabályozott közbeszerzés

 

Hatalmas terheket rak az EU felzárkóztatási támogatásait felhasználók nyakába, hogy az új tagállamok szinte mindegyikében túlszabályozzák a közbeszerzést -véli lapunknak adott interjújában Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális ügyekben felelős biztosa. Ezt leszámítva azonban elégedett az új tagok, köztük Magyarország eddigi teljesítményével.

 

˝Tapasztalatom szerint a közbeszerzési törvény végrehajtása egyelőre mindenütt nagyon bonyolult” -mondta lapunknak Hübner. Ez nyilván összefügg azzal is, hogy a tisztviselők általában mindenhol nagyon óvatosak, komolyan tartva az esetleges szabálytalanságok várható következményeitől. Emiatt aztán hajlamosak rá, hogy túlszabályozzák a végrehajtási folyamatot -még ha a törvény maga esetleg egyszerű is –, csak hogy védve legyenek. Ezt talán el is érik így, viszont hatalmas terheket raknak a tényleges felhasználók, mindenekelőtt a minimális saját adminisztrációjú vállalatok, vállalkozók nyakába. Úgyhogy itt még komoly teendők vannak -véli a biztos.

 

Ennek dacára összességében nagyon bátorítónak látja mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket éppen az új tagországok a nemzeti rendszerek egyszerűsítése, tökéletesítése érdekében tesznek. Gyorsan tanulnak, hamar felismerik a folyamatokat netán gátló tényezőket, látják, és lépnek is ellenük. Mindenütt a túl bonyolult bürokrácia egyszerűsítésén dolgoznak -hangsúlyozta Hübner.

 

Ami a 2007–2013-as költségvetési időszakra való felkészülést illeti, a regionális biztos elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy decemberben sikerült tető alá hozni a hétéves büdzsét. ˝A mi esetünkben meghatározó kérdés, hogy legyen elég időnk az előkészületekre. Korábban mindig hatalmas késéssel indult meg az ilyesmi. Most először, miután tavaly megszületett a megállapodás a keretekről, abban reménykedhetünk, hogy talán időben készen leszünk” -húzta alá Hübner.

 

Ez azért is fontos, mert jobb felkészüléssel a kevesebből is hatékonyabban gazdálkodhatunk. A pénzfelhasználás hatékonyságával igyekszik tehát majd kompenzálni az Európai Bizottság azt a tényt, hogy a korábbi javaslatokhoz képest csak kisebb keretből gazdálkodhat az elmaradott régiók felzárkóztatásában a decemberi alku eredményeként. A kurtítások kedvezőtlen következményeit azonban régi és új tagállamok egyaránt megszenvedik. A régieket a költségvetési tárgyalások első fordulóját lezáró júniusi luxemburgi javaslat szorongatta meg. Az újak várható keretét a második fordulót vezető brit elnökség kezdte ki jobban.

 

Pályázók és pályázatírók klubja

 

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) kiemelt figyelmet szentelt a vállalkozások megfelelő európai uniós felkészítésének. A jelen követelménye: az érdekeltek minél szélesebb körű bevonása a hazánk európai uniós tagsága folytán megnyílt lehetőségekbe, valamint az erről szóló rendszeres tájékoztatás.

 

Magyarországon összesen mintegy 3000 vállalkozás foglalkozik pályázatírással. Több szervezet és intézmény megpróbálkozott már különféle kritériumok alapján kialakított minősítőrendszer kidolgozásával, több-kevesebb sikerrel. Végül is - többek között - a piac, a gyakorlat, a vállalkozás humán erőforrásai és a kialakult kapcsolatok együttesen befolyásolják a sikeres pályázatírást és a projekt megvalósítását/lebonyolítását.

 

A -Pályázók és pályázatírók klubja- olyan rendszeres összejövetelt biztosító szerveződés - a BKIK Pályázati Irodája, valamint az EURO-Információs és Dokumentációs Szolgáltató Központja együttműködésével -, amely egyrészt rendszeres összejövetelt biztosít a klubtagoknak, akik az összejöveteleken első kézből kaphatnak tájékoztatást prominens személyiségektől. Másrészt pedig a kamarai szolgáltatóközpontok munkatársai - a megjelölt időpontban, előzetes bejelentkezés alapján - ügyfélfogadást tartanak.

 

A BKIK tagjai számára kedvezményes, éves klubtagsági díj: 10 000 Ft + áfa, egyéb esetben 20 000 Ft + áfa. A tagság lehetőséget biztosít a klubfoglalkozások látogatására és konzultációra.

 

Az idén tervezett klubfoglalkozások

 

-          szerdánként 15-17.30 óra között:

-          február 22.

-          március 22.

-          április 19.

-          május 17.

-          szeptember 13.

-          október 11.

-          november 15.

Fogadóóra: minden kedden 13-16 óra között

 

További információ

 

Pályázati iroda:

Szabó Ottó osztályvezető. Telefon: 488-2000/2480 mellék, mobiltelefon: 06/20/3264550

 

EU-iroda:

Gyúró Erzsébet irodavezető. Telefon: 488-2165

 

 

Amikor vissza kell fizetni az uniós támogatásokat

 

Vissza kell fizetni azokat az uniós támogatásokat, ha a célzott projekt nem valósult meg. Az európai ügyekért felelős miniszter szerint ez a civil- és a gazdasági szektort veszélyezteti.

 

Bár az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter szerint Magyarország jól áll az uniós támogatások lekötését illetően, a kis- és középvállalkozások könnyen eleshetnek a már lekötött brüsszeli források 10-15 százalékától.

 

Baráth Etele az InfoRádiónak azt mondta: a megkötött szerződések a leggyakrabban a gazdasági szektorban hiúsulnak meg. Ha egy ilyen beruházás európai uniós támogatást kapott, az összeget kamatokkal együtt kell visszafizetni.

 

A PHARE-programok esetében erre a pályázatok 6-8 százalékában van példa, bár az állam és a kereskedelmi bankok is segíthetnek a megelőzésben. A tárca nélküli miniszter szerint az önkormányzati és az állami szektorban nem kell ilyen problémától tartani.

 

 Megalakul a Magyar Vállalkozások Bankja 

 

A kormány létrehozza a Magyar Vállalkozások Bankját, ahol a cégek egy helyen találnak meg minden, a vállalkozásokat támogató állami eszközt, forrást, hitelt és kamattámogatást - jelentette be a Parlamentben Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök évértékelő beszédében a jelenlegi ciklusban elért eredményeket és a legfontosabb feladatokat is összefoglalta. 

 

A kormány létrehozza a Magyar Vállalkozások Bankját, ahol a hazai kis és közepes vállalkozások egy helyen találják meg az állami lehetőségeket, forrásokat és eszközöket - jelentette be hétfőn a Parlamentben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A kormányfő szerint nehezíti a vállalkozások helyzetét, hogy az állami hitelek, kamattámogatások és más eszközök jelenleg több, különálló intézményben lelhetők fel. A Magyar Vállalkozások Bankjában a kormány tervei szerint egy helyen lesznek elérhetők az állami hitelek, az európai uniós pénzeszközök, kamattámogatások. A kabinet az új szervezet létrehozásához szükséges jogszabályokat február végéig elkészíti. 

 

 

Az MVF Kht. új címe - közlemény

 

Ezúton tájékoztatjuk minden érintett partnerünket, hogy a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. január 30-tól új irodaházba költözik.

 

Új címünk és elérhetőségeink a következők:

 

Székhely: 1139 Budapest, Váci út 99.

(ügyfélszolgálati bejárat a Forgách u. 2-4 felől)

 

Posta: 1539 Budapest Postafiók 684.

Kék szám: 06/40-200-617

Ügyfélszolgálat nyitva tartása: H -CS 8-17, P 8-14

 

Hatékonyabb pályázati intézményrendszert ígér az NFH

 

 

 Nagyobb nyitottságot, hatékonyabb és gyorsabb pályázatkezelést ígértek az európai uniós források magyarországi felhasználását menedzselő intézményrendszer munkatársai éves konferenciájukon, ahol arról is döntöttek: az intézményi szerepelők a jövőben nagyobb hangsúlyt helyeznek az egymástól való tanulásra.

 

Egységesebb és jobban koordinált lesz a pályázati rendszer az új uniós költségvetési periódusban, ehhez első lépésként március végéig lekészülnek a szükséges hazai rendelet. Egyidejűleg az irányító hatóságok és közreműködő szervezetek tematikus szakmai megbeszéléseket tartanak a 2007 és 2013 között rájuk váró feladatokról, s ezekre a tanácskozásokra meghívják a tervezőket is.

 

Fokozott hangsúlyt kap az intézményrendszerben dolgozók teljesítményének mérése is, egyrészt a pályázók jobb kiszolgálása érdekében, másrészt mert Brüsszel is szeretné látni, hogy mennyire hatékony az a hatszáz szakember, akik az EU támogatásával dolgozik a rendszerben. A jövőben normatív alapon működnének a ma még némelykor az államigazgatási logikához görcsösen ragaszkodó közreműködő szervezetek: csak az elvégzett munkáért kapják meg az őket megillető pénzt.

 

Az egységes monitoring információs rendszer (emir) alapján ugyanis mindenki nyomon tudja követni, hogy saját maga miként halad előre, illetve hol vagy kinél akad el a munka. Emellett a közösségi támogatási keretet az egyes operatív programok irányító hatóságai maguk is független elemzőkkel értékeltették az eddig végzett munkát, tehát - ha nem dugják homokba a fejüket - maguk is látják, hol vannak a gyenge pontok.