2006. márciusi hírek

 

 

 

Hírek

Most kell pályázni komoly pénzekért

 

Az utóbbi időben sokat lehet hallani arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül a következő években euró-milliárdok áramlanak a magyar gazdaságba. Az uniós források mellett azonban vannak kizárólag hazai finanszírozású pályázatok is - az [origo] az önkormányzatok számára fennálló költségvetési forrású lehetőségek között nézett szét.

 

A tisztán hazai finanszírozású, önkormányzatok által igényelhető támogatások kivétel nélkül vissza nem térítendőek, és általában mindegyikhez kell némi saját önrész (10-70 százalékig) is. Az ilyen jellegű pályázatokat jellemzően az energetika, a munkaügy, az egészségügy, a gyermek- és ifjúsági ügyek, a regionalitás és egyéb, kulturális projektek támogatására írják ki. Az önkormányzatok összeségében közel kétmilliárd forintnyi hazai forrásból részesülhetnek a különféle pályázatok révén. Nem árt sietni a támogatások igénylésével, a legtöbb pályázat benyújtási határideje ugyanis március végén lejár. A pályázatok egy része országos érvényű, más része területi, regionális, megyei szinten pályázható. A pályázatokról, az igénylés feltételeiről részletes tájékoztatást nyújt az Országos Területfejlesztési Hivatal Pályázati Információs Központja.

 

Energetika

 

Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására és a lakóépületek környezetének felújítására írt ki pályázatot a Regionális Fejlesztésért és Felzárkóztatásért Felelős Tárca Nélküli Miniszter. A pályázat szempontjából iparosított technológiával épült lakóépületeknek tekintendő a panel, a blokk, az alagútzsalu, az öntöttfalas, a vasbeton vázas és egyéb előregyártott technológia felhasználásával épült lakóépület. A támogatással hő- és vízszigetelésre, nyílászárók cseréjére, a fűtési és az egyéb épületgépészeti rendszerek felújítására kerülhet sor. Emellett a támogatás a lakóépületek közvetlen környezetében lévő utak, parkolók, játszóterek, parkok korszerűsítésére, felújítására is igénybe vehető. A támogatás mértéke a bekerülési költség maximum harmada, de lakásonként legfeljebb 50 000 forint lehet. A pályázati határidő szeptember 29.

 

A helyi önkormányzatok energiagazdálkodás-felmérésének javítására írt ki pályázatot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. A pályázatot a gazdasági tárca felhatalmazása alapján az Energia Központ Kht. kezeli, a finanszírozásban az ENSZ Fejlesztési Program (UNDP) és a Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) is részt vesz. A támogatás célja az önkormányzati energetikai veszteségfeltáró vizsgálatok és megvalósíthatósági tanulmányok finanszírozása, energiahatékonysági beruházások megvalósításának céljából. Az utólagos finanszírozással igényelhető támogatás az adott projektnek legfeljebb 80 százalékát fedezi. Az így elnyerhető összeg 2 és 5 millió forint között változik, a pályázat benyújtási határideje 2006. április 30.

 

Munkaügy

 

Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújt vissza nem térítendő költségvetési támogatást a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által kiírt pályázat, melyre március 31-ig lehet jelentkezni. A pályázat célja a munkáltatók foglalkozási rehabilitációs tevékenységének segítése, az egészségi állapotuk, illetőleg fogyatékosságuk jellege miatt nyílt munkaerőpiacon nem foglalkoztatható személyek munkavégzésének elősegítése. A leadási határidő március 31., támogatásként a foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek legfeljebb 80 százaléka téríthető meg.

 

Humán erőforrás fejlesztésére igényelhető támogatás a Közép-Dunántúlon. A pályázat célja a régióban működő gyermek és ifjúsági szervezetek képzési programjainak támogatása, mely a szervezet tagjainak, önkéntes segítőinek szakmai előrelépését szolgálja. A közel 2 millió forintos keretből azon önkormányzatok részesülhetnek, amelyek legalább 25 százalék önrészt képesek biztosítani; az elnyerhető támogatás maximális összege 300 000 forint, a pályázat benyújtásának határideje március 30.

 

Egészségügy

 

Egészségügyi jellegű célokra (drogprevenció, játszóház, turistaházak) 500 millió forintot meghaladó keret áll rendelkezésre, a pályázat kiírója minden esetben az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM).

 

Természetjárás céljára szolgáló belföldi szálláshelyek fejlesztésére 178 milliós keretet biztosítanak

 

 

Tematikailag némileg határterületet foglal el a természetjárás céljára szolgáló belföldi szálláshelyek fejlesztésének támogatására kiírt pályázat. A 178 milliós keretből gazdálkodó, vissza nem térítendő forrásokat biztosító alap legalább 50 százalékos önrészt igényel, és 0,5 valamint 5 millió forint közötti összeg nyerhető el általa. Azon szálláshelyek pályázhatnak, amelyek a nem üzleti célú szabadidős szálláshelyekről szóló 173/2003. (X. 28.) kormányrendelet hatálya alá tartoznak.

 

Kábítószerügyi egyeztető fórumok megalakulására, valamint működésük fejlesztésére, és a drogprobléma kezelését célzó helyi stratégiák előmozdítására igényelhető 500 000 és 2 millió forint közötti értékben támogatás, legalább 10 százalékos önrésszel. A 145 millió forintos kerettel rendelkezésre álló forrás március 28-ig pályázható. A tárca kimondottan a kábítószer-fogyasztás visszaszorításával foglalkozó szervezeteket is támogatja pályázataival; erre a célra összességében 170 millió forintos keretet biztosítanak. A támogatás a fejlesztéssel, bővítéssel, működéssel összefüggésben felmerült költségek fedezetére, ezen belül például közüzemi számlák kiegyenlítésére, személyi juttatásokra igényelhető. A március 24-ig leadható igényléseknek legalább 10 százalékos önrészt kell felmutatniuk, és 100 000 illetve 4,5 millió forint közötti összeg nyerhető el. A kábítószer probléma kezelésével foglalkozó szakanyagok támogatására külön 25 millió forintos keret áll rendelkezésre az ICSSZEM forrásában. A támogatás legfeljebb a kiadások 80 százalékát fedezi; vagyis 200 000 és 3 millió forint közötti összeg nyerhető el. A benyújtási határidő március 28.

 

A mobil játszóházi szolgáltatás támogatására és szolgáltatás igénybevételére szintén pályázatot írt ki az ICSSZEM, melynek keretösszege 1,5 millió forint. A támogatás célja a játékkultúra színvonalának emelése és a játéktevékenység fejlesztése 3-14 évesek körében. A leadási határidő március 24. és április 10. A vissza nem térítendő támogatás mértéke 300 000 és 1,5 millió forint között változik.

 

 

Gyermek- és ifjúsági ügyek

 

Ilyen célokra összességében mintegy 500 millió forintos keret pályázható, a pályázat kiírója minden esetben az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium.

 

 

150 millió forintos keretből igényelhető támogatás ifjúsági programokhoz

 

 

A legnagyobb, 141 millió forintos keret belföldi ifjúsági közösségi terek kialakításának, fejlesztésének támogatására áll rendelkezésre. Az elnyerhető legnagyobb támogatás legalább 30 százalékos önrész mellett 5 millió forint; a pályázati határidő azonban március 23-án lejár!

 

A másik nagy, szintén 141 millió forintos keretből gazdálkodó pályázat a gyermekek és fiatalok társadalmi részvételének, toleráns és befogadó attitűdjének, egészségtudatos magatartásának fejlesztését támogatja. Minimum 20 százalékos önrésszel 200 000 és 2 millió forint közötti vissza nem térítendő dotáció nyerhető el ilyen célra. A pályázat benyújtásának határideje március 27. éjfél.

 

További jelentős forrásból, 150 millió forintos keretből igényelhető támogatás a különféle ifjúsági és gyermek táborok, események, rendezvények és programok megvalósításához. Nullától 30 százalékos önrész biztosítása mellett egy-egy projekthez 100 000 és 500 000 forint közötti támogatás nyerhető.

 

Körülbelül 25 millió forintot tartalmaz az az alap, amelyből különböző, gyermek és ifjúsági célú, kis értékű eszközök vásárlásához adnak támogatást. Itt 10-től 25 százalékos önrész felmutatása mellett 50 000 és 200 000 forint közötti összeg igényelhető konkrét tárgyi eszközök beszerzéséhez. Egyéb ifjúsági tevékenységek, képzések, tanfolyamok és együttműködések finanszírozására mintegy 40 millió forintot különítettek el különféle pályázatokban. Nullától 30 százalékos önrész felmutatása mellett 50 000 forinttól 700 000 forintig kapható támogatás. A benyújtási határidő az egyes pályázatok esetében eltérő.

 

 

100 millió forintos keret fedezi az art mozi-hálózat fejlesztésének támogatását

 

Kulturális célú pályázatokra összességében több mint 100 millió forint keret áll rendelkezésre. Muzeális intézmények, vagy azok fenntartói számára állományvédelem, gyűjteménygyarapítás, muzeológiai feldolgozás és publikációs célokra 1,5-2 millió forintos vissza nem térítendő támogatás igényelhető, azonban bizonyos önrész megléte szükséges feltétel. A Múzeumi Szakmai Kollégium pályázatára 2006. március 27.-ig lehet jelentkezni, a kiíró szervezet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Pályázni a 2007. június 30-ig megvalósuló állagvédelmi feladatokra lehet.

 

Jelentős tétel, 100 millió forintos keret fedezi az úgynevezett ˝art˝ mozi-hálózat fejlesztésének támogatását. Az április 28-ig igényelhető, vissza nem térítendő támogatással legfeljebb 25 millió forintot lehet elnyerni, 25 százalékos önrész mellett. A pályázatot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma írta ki. A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a fejleszteni kívánt mozit a Nemzeti Filmiroda ˝art˝ mozinak minősítse.

 

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának megünneplésére állítandó köztéri képzőművészeti alkotások támogatására írt ki pályázatot a Miniszterelnöki Hivatal, melyet március 30-ig lehet benyújtani. A pályázat feltétele, hogy az emlékművet 2006-ban kell felavatni. A vissza nem térítendő dotáció legfeljebb 70 százalékban, maximum 8 millió forinttal támogatja (településmérettől függően) az egyes műalkotások megvalósulását.

 

Demokráciára való nevelés címmel képzések, előadássorozatok, konferenciák, egyéb rendezvények támogatására pályázatot írt ki az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. A pályázat célja a fiatalok helyi szintű érdekérvényesítésének, illetve a helyi önkormányzattal való együttműködés kialakításának, hosszú távú fenntarthatóságának támogatása. A március 30-ig benyújtandó igénylések 6,3 millió forintos keretből részesülhetnek; a vissza nem térítendő támogatás mértéke az egyes esetekben legfeljebb 300 000 forint, legkevesebb 30 százalék önrész biztosítása mellett. A minisztérium azonban csak a nyugat-dunántúli önkormányzatok és szervezetek számára biztosít forrást.

 

Önálló írott és elektronikus kiadványok, sajtótermékek támogatására közel 2 millió forintos keretet biztosít az ICSSZEM. A diákok támogatható (már működő) önálló kiadványai lehetnek: program és tájékoztató füzet, hírlevél, ismeretterjesztő kiadvány, szervezetet bemutató kiadvány, nyomtatott vagy elektronikus formátumban (rádió, televízió, honlap). A közép-dunántúlra korlátozódó pályázatra március 30-ig lehet jelentkezni, a támogatás vissza nem térítendő, mértéke a kiadások legfeljebb 75 százaléka, 200 000 forint.

 

Regionális korosztályi képviseleti fórumok támogatására 2 millió forintos keretet alakítottak ki

 

 

A regionalitás erősítésére 15 millió forintos keret áll rendelkezésre. Olyan regionális vagy megyei szintű kistérségi rendezvények, programok támogatására, melyek a fiatalok (14-26 év közöttiek) közösségének kezdeményezésére, aktív közreműködésével valósulnak meg, közel 13 milliós keretet biztosít az ICSSZEM. A 30 százalékos önrészt igénylő támogatás maximális értéke félmillió forint, jelentkezni március 29-ig lehet.

 

Települési, kistérségi, regionális korosztályi képviseleti fórumok létrejöttének, működésének támogatására 2 millió forintos keretet alakítottak ki az ICSSZEM költségvetésén belül. A fiatalok által választott, vagy szervezeteik által delegált, demokratikusan működő korosztályi képviseleti testület létrehozását, és a már meglévő testületek működtetését esetenként legfeljebb 200 000 forintottal támogatja a pályázat, melyet szeptember 15-ig lehet benyújtani.

 

Új támogatások a foglalkoztatás javításához 

 

Új, a foglalkoztatást javító támogatási formák is szerepelnek a humánerőforrás-fejlesztési operatív program utódjaként jelenleg tervezés alatt álló emberi erőforrások fejlesztése operatív program javasolt intézkedései között. A foglalkoztatási tárca várja a szociális partnerek véleményét. 

 

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium társadalmi vitára bocsátotta az emberi erőforrások fejlesztése operatív program első munkaanyagát, hogy a szociális partnerek véleményét már a további tervezés során is felhasználhassa. A munkaanyagban hangsúlyozottan csak ötletként, s nem végleges javaslatként vázol fel a szaktárca több új támogatási formát. 

 

A múlt év őszétől alkalmazott startkártya fenntartása is szerepel a javaslatban. A feltételek a jelenlegiek: 15, illetve 25 százalékos járulékfizetés, a minimálbér másfél-, illetve kétszeres mértékéig történő igénybevételi határ. Kiegészítésként a terv ugyanakkor megjegyzi, hogy a gyermeknevelést követően elhelyezkedőknél hasonló járulékkedvezménnyel kellene ösztönözni a foglalkoztatást. 

 

Munkatapasztalat-szerzési lehetőség 

 

Új lenne az egy vagy két negyedéves időtartamra szóló munkakipróbálás intézménye is. Ennek révén a munkáltatók továbbfoglalkoztatási kötelezettség nélkül kaphatnák meg a teljes bérköltséget, ha a szaktárca által meghatározott szakmákban lehetőséget adnának a fiataloknak a munkatapasztalat megszerzésére, majd tevékenységüket egy minősítő dokumentummal értékelnék. Ez hasonlít az ösztöndíjas foglalkoztatásra, amely keretében kezdetben 50 százalékos járulékkedvezményt vehetett igénybe a munkáltató, később a Startkártyaprogram szerinti nagyobb kedvezményhez is hozzájuthatott. Az ösztöndíjas foglalkoztatás során önálló munkakörrel nem lehet megbízni a fiatalt, felkészítése kidolgozott terv szerint történik, egy kijelölt személy segíti szakmai és munkatapasztalat szerzését, majd a munkavégzésével kapcsolatos eredményeket a munkáltató a további foglalkoztatóknak ajánlólevélben foglaltja össze. 

 

Az 50 év felettiek elhelyezkedését segítené a fiataloknál is már javasolt, egy vagy két negyedéves időszakra szóló munkakipróbálás intézménye. A bérköltség átvállalásán kívül az 50 év felettiek a készségeikre, képességeikre építő felkészítésen, továbbképzésen vehetnének részt. Az állami foglalkoztatási szolgálat munkatársai pedig felkeresnék a térség munkáltatóit, hogy tisztázzák, van-e fogadókészség az érintettek foglalkoztatására. 

 

További járulékkedvezmények 

 

A javaslat szerint a mikro-, kis- és közepes vállalkozások továbbra is elnyerhetnék a jelenlegi, egy évre szóló teljes járulékmentességet, ha a most is érvényes szabályok szerint legalább három hónapja regisztrált álláskeresőt alkalmaznak. Feltétel, hogy további egy évig már járulékfizetéssel is foglalkoztassák ezeket a munkavállalókat. 

 

A javasolt továbbfejlesztés, hogy ez a vállalkozási kategória, amennyiben szakképesítéssel, középfokú végzettséggel nem rendelkező, tehát egyébként nehezebben elhelyezkedő munkavállalót vesz fel, akkor másfél évig csak 15 százalékos járulékot kell teljesítenie. Ugyanezt a kedvezményt vehetné igénybe akkor is, ha 50 év feletti regisztrált álláskeresőt alkalmazna. 

 

Vállalkozói felkészítő program 

 

Új forma lehetne a javaslat szerint a diplomás, szakképzett fiatalok felkészítése vállalkozásban való részvételre. Ezt a programot a gazdasági tárcával, a helyi kamarákkal közösen indítaná a munkaügyi minisztérium. Az érdekeltek kis csoportokban készülnének fel egy cégnél vagy több egymással kapcsolatban álló vállalkozásnál, üzleti ötleteket dolgoznának ki. Ha ezek az ötletek jónak minősíthetők, akkor hozzájárulást nyerhetnének el az alaptőkéhez, akár több évre szóló tanácsadást, segítséget a helyi kamarától. 

Átalakításokkal, új konstrukciókkal forgatták fel nemrég a bankok a kisebb vállalkozásoknak ajánlott cégszámlák piacát. Így igen nehézkesen lehet eligazodni a gyakorta dráguló, vagy szolgáltatásaikat szűkítő konstrukciók között, noha lehet testre szabott és olcsó lehetőségeket is találni.

 

Számlacsomag vagy klasszikus bankszámla?

 

A bankok bizonyos ügyfél típusra kialakított számlacsomag ajánlatai a legjobb esetben azt jelentik, hogy az ügyfél egyetlen havi fix díjat fizet a bankszámlájához kötődő valamennyi alapvető szolgáltatásért. Természetesen választhatóak a hagyományos céges számlák is, ezek kondícióinál azonban sok változás történt. A számlacsomag igénybe vétele esetén az adott cégnek nem kell fejben tartania, hogy pénzintézete például hány ezrelékes jutalékokat von le utalásai, készpénzfelvételei vagy éppen befizetési ügyletei után, hiszen e tranzakciók, legalábbis bizonyos darabszámig ingyenesnek számítanak. Ezek a csomagok általában külön díj fizetése nélkül a számlához elengedhetetlen céges bankkártya vagy éppen az internet és/vagy mobilbanki kapcsolat fenntartását is tartalmazzák.

 

A Citibank átalánydíjas, csomagszerű kisvállalati konstrukciója is figyelmet érdemel. Ennek lényege, hogy az ügyfél elektronikus utalási tranzakciói ellenértékeként mindössze egy, az árbevételétől függő fix havi átalánydíjat fizet, s további egyszeri költségei nincsenek, vagyis annyit utalhat, amennyit csak akar.

A legtöbb hitelintézet azonban kissé mást ért a csomag fogalmán: a számlavezetési díjért cserében nem nyújtanak költségmentes szolgáltatásokat a CIB, a K&H, az MKB és a Raiffeisen. Általában a számlaforgalom, kevés vagy sok havi utalás alapján különböztetik meg csomagjaikat. E pénzintézeteknél így tipikusan megtalálható egy olyan kedvezményes számlafajta, amelynek havi díja nagyon alacsony összegű, viszont az egyes utalások jutaléka meglehetősen borsos. A termékpaletta másik oldalán természetesen a nagy havidíjú számlák állnak. Utóbbiaknál viszont az átutalásokért elkért ezrelékek csekélyebbek, ami a nagy forgalmat bonyolító, gyakran utaló cégeknek kedvez.

 

Más megoldástra is találunk példát: a BB és az Erste Bank bizonyos csomagoknál nem számít fel havi fix díjat. A BB esetében az ingyenesség ára, hogy a számlán bizonyos összeget állandóan tartani kell. Ennek félmilliós volumene egy, gyakorta likviditási gondokkal küzdő mikrocég számára nem is olyan kis elvárás.

Egyes, a piacon lévő, alacsonyabb jutalékú csomagok esetében a hitelintézetek havi vagy éves felső forgalmi korlátot szabnak, így ezeket nem lehet parttalanul igénybe venni.

 

Az internetbank mindenhol olcsóbb

Szinte mindegyik banknál megfigyelhető, hogy az elektronikus tranzakciók jóval olcsóbbak az ugyanolyan papíralapú műveletekhez képest. Itt sem véletlenről van szó: a pénzintézetek tudatosan akarják a számukra legkisebb költséget jelentő elektronikus banki vagy internetbanki megoldások felé terelni a kis- és középvállalati-szektort. Kirívóan olcsóbbak az elektronikus tranzakciók többek között a CIB-nél, a Citibanknál az Erste Banknál, a HVB-nél, a Raiffeisennél, sőt az OTP Banknál is.

A Volksbank termékei (E-asy, E-conomy és E-xpert) között mindössze az internetes vagy telepített modemes bankkapcsolat, a számlához kötődő bankkártya, illetve az egyenlegekről, tranzakciókról mobiltelefonra küldött sms kondícióit tekintve találni kisebb-nagyobb különbségeket. Lényegében elektronikusnak számít az IEB és az OTP egy-egy csomagja is.

 

Az előző években több bank próbált a cégek tevékenységi köre alapján is egyedi számlaajánlatokat kifejleszteni. Így korábban léteztek, s elvétve még ma is vannak (Erste, CIB, MKB) az orvosok, közjegyzők vagy ügyvédek számára kisebb-nagyobb kedvezményeket nyújtó konstrukciók. Úgy tűnik, ezen egyedi ajánlatok többsége azonban vagy nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket, vagy nem is tartalmaztak igazi többletlehetőségeket.

Érdekes módon kevés az olyan számlacsomag, amely annak fejében nyújtana számlakedvezményeket, hogy az adott vállalkozás a hitelintézet egyéb szolgáltatásait is igénybe venné.

 

Az bizonyosnak tűnik, hogy egyelőre csak a verseny elején tartunk, a kis- és középvállalkozásoknak biztosított számlacsomagok lehetőségeit még jócskán bővíteni lehetne. Nagy segítség lenne a cégek számára, ha a folyószámlahitelt is a számlacsomagjuk részeként kaphatnák. A mostani termékek többségénél a változtatások leginkább a ˝csomagolt˝ áremelésről szólnak.

 

Bankolás: a csábító ajánlat visszaüthet

 

Az első látásra csábító, kisvállalkozásoknak szánt folyószámlacsomagok nem mindig alkalmasak a banki költségek hatékony lefaragására, az új ügyfeleknek járó alacsony havi díjakhoz ugyanis tetemes átutalási költségek társulnak. Komoly megtakarítást csak az elektronikus csatornákat használó ügyfelek érhetnek el.

 

A kisvállalkozásoknak szánt számlacsomagok nem feltétlenül váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen a tranzakciós díjakat tekintve többnyire nem sokkal olcsóbbak a normál vállalati folyószámláknál - derül ki a hitelintézetek honlapjain szereplő kondíciós listákból. Az alacsony havi számlavezetési díj mellett kínált konstrukcióknál csak akkor érhet el komoly megtakarítást az ügyfél, ha szinte nem is használja a számlát vagy szükségessé váló átutalásait valamely elektronikus csatornán keresztül intézi.

 

A számlavezetés havi díját tekintve a Budapest Bank Egyforintos Számlacsomagja viszi a prímet: nem árt ugyanakkor tudni, hogy a konstrukciót új ügyfeleknek szánta a hitelintézet, akik eddig más banknál vezették pénzforgalmi számlájukat vagy új cégként igénylik a szolgáltatást. Az egyforintos számlavezetési díj pedig csak akkor érvényes, ha az ügyfél egymást követő három hónap alatt legalább négy fizetési megbízást indított. (Ez utóbbi feltétel teljesítése ugyanakkor egy valóban működő cégnél nem okozhat különösebb nehézséget.)

 

A HVB Mini-Max csomagjának havi díját ugyancsak igen kedvező szinten, 450 forintban állapították meg, ám a tranzakcióknál nem árt vigyázni: egy papíralapú utalás bankon belül és kívül egyaránt legalább 800 forintjába kerül a számla tulajdonosának.

 

A tranzakciós díjakat tekintve a papíralapú megbízásoknál a K&H Start Csomagja tűnik az egyik legkedvezőbb ajánlatnak: a hitelintézet a bankon belüli tranzakcióért 0,11 százalékos, minimum 150 forintos jutalékot kér, ám a bankon kívüli utalásoknál a mérték 0,21 százalék, de legalább háromszáz forint. (Ennél a konstrukciónál a havi díj szintén igen kedvezőnek mondható, nem egészen 400 forint.)

 

Viszonylag alacsony átutalási díjakat kínál a CIB Mikro üzleti csomagja is - a díj minimum 250, illetve 300 forint -, ám az ügyfélnek havi csaknem kétezer forintos számlavezetési díjjal kell számolnia.

 

Az elektronikus csatornákat használó ügyfelek jóval barátságosabb kondíciókkal számolhatnak, ám a hitelintézetek itt sem hajlandók sokat engedni az ennél a célcsoportnál egyébként is igen szerény díjbevételekből. Az ily módon megoldott bankon belüli átvezetésekért 0,13-0,25 százalékos díjat számolnak fel a hitelintézetek, a tételenkénti minimális összeg 150 és 250 forint között mozog. (Kivételt jelent ugyanakkor a K&H, amely a bankon belüli tételekért nem számol fel díjat.) A bankon kívüli tranzakcióknál nem sokkal súlyosabb a helyzet, bár a tételenként felszámolt minimális díj elérheti a 350 forintot is.

 

 

HEFOP/2005/3.4.1 pályázattal kapcsolatos közlemény

 

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Program Irányító Hatósága (HEFOP IH) ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA Kht.) közreműködésével meghirdetett,

 

HEFOP/2005/3.4.1 hivatkozási számú

˝A vállalkozói készségek és a munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztését célzó képzések támogatása˝ című pályázatot-a benyújtott pályázatok támogatási igényére és a rendelkezésre álló keretre tekintettel- a mai nappal, azaz

 

2005. március 23-án további intézkedésig felfüggeszti.

 

Tájékoztatjuk a pályázókat, hogy pályázatokat a felfüggesztéstől számított 30 napig lehet még benyújtani, így a legkésőbb 2006. április 24-én 24 óráig postára adott pályázatokat az ESZA Kht. még befogadja. A felfüggesztés ideje alatt beérkezett pályázatok elbírálása érkezési sorrendben történik.

 

A pályázatról és felfüggesztéséről további felvilágosítást a pályázati felhívás hivatkozási számának megjelölésével ügyfélszolgálatunkon kérhetnek (tel: (1) 471-7696, fax: (1) 471-7675 e-mail: EUtamogatas@esf.hu). Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy kérdéseiket a pályázattal kapcsolatban legkésőbb a beadási határidőt megelőző 11. napon tehetik fel.

 

A GVOP legnépszerűbb pályázata ismét meghirdetésre került

 

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GVOP Irányító Hatósága meghirdeti a kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztését támogató pályázat (GVOP 2.1.1.) negyedik szakaszát. A nyertes projektek támogatására rendelkezésre álló összeg 4 Mrd Ft.

A pályázatok benyújtására 2006. április 3. napjától 2006. május 5-ig van lehetőség. A pályázati felhívás 2006. március 31-től letölthető a www.gkm.gov.hu, a www.lendulet.hu valamint a www.mvf.hu weboldalakról.

 

A ˝GVOP 2.1.1. Műszaki-technológiai fejlesztés˝ pályázat keretében eddig három szakaszban, összesen 35,7 Mrd Ft értékben született kis- és középvállalkozások eszközvásárlását, telephely fejlesztését támogató döntés. Közel 2000 db szerződés került megkötésre és a benyújtott elszámolások alapján kifizetett összeg meghaladja a 9,5 Mrd Ft-ot.

 

• A KKV-k körében legnépszerűbb uniós pályázat támogatási feltételei alapvetően nem változnak, azonban az elszámolható költségek köre az alábbiak szerint módosul:

Ingatlan építés, bővítés, korszerűsítés, átalakítás, átépítés, felújítás költsége nem támogatható, így a pályázat eszközbeszerzésre, műszaki gépek és berendezések beszerzésére, technológiai fejlesztésre irányul.

 

A fenti általános szabályon túl az üzembe helyezésre aktiválható mindazon költségek köre továbbra is elszámolható, amely közvetlenül a pályázat keretében beszerzett berendezés beszereléséhez, üzembe állításához kapcsolódik.

 

• Módosul a bírálati szempontrendszer is:

 

1. A bírálat során még nagyobb súlyt kapnak a vállalkozás gazdálkodási adatai. A stabil gazdálkodást, növekedést felmutató pályázó a korábbiaknál több ponthoz jut az értékelés során.

 

2. Megszűnik a foglalkoztatotti létszám bővítésével kapcsolatos kötelezettség vállalás, azonban továbbra is előnyt élveznek a hátrányos helyzetű embereket foglalkoztató vállalkozások. A nők, a fogyatékkal élők, a romák és további hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásáért (pl: pályakezdők, gyesről visszatérő nők, 50 év felettiek, munkanélküliek), valamint a munkahelyi esélyegyenlőséget javító egyéb intézkedésekért (pl. akadálymentesített, vagy családbarát munkahelyért) továbbra is többlet pontszám jár.

 

3. Bevezetésre kerül a területi versenyképesség értékelése, melynek célja az országon belüli fejlettségi egyenetlenségek csökkentése. A módosítás eredményeként több pont jár a pályázónak akkor, ha mérsékelten, vagy jelentősen elmaradott területen valósítja meg projektjét. A területi besorolásokat az Útmutatóban hivatkozott jogszabály tartalmazza.

 

Meghirdetésre kerültek az energetikai pályázatok

 

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter 2006. március 16-án meghirdette a lakosság részére a 2006. évi energetikai pályázatokat, vissza nem térítendő támogatás formájában.

A támogatás célja a lakások energetikai korszerűsítése, a lakossági energiafelhasználás mérséklése, a lakosság energetikai terheinek a csökkentése, valamint a megújuló energiahordozó felhasználás növelése.

 

SAJTÓANYAG

 

A miniszter két pályázatot jelentett be: az egyik a lakossági energiamegtakarítás támogatását, a másik a megújuló energiaforrások bővítését szolgálja.

A lakossági energiamegtakarítás pályázatnál (nyílászáró csere, hőszigetelés, energiatakarékos berendezések) összesen 880 millió forint áll rendelkezésre, ez körülbelül 3300 eredményesen pályázó támogatását teszi lehetővé.

A megújuló energiaforrások felhasználásának bővítésére kiírt pályázat keretösszege 183 millió forint, melyből becslések alapján 500 pályázó kaphat pénzügyi segítséget.

A Pályázati Formanyomtatvány, valamint az˝Útmutató˝ a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (www.gkm.gov.hu) honlapjáról tölthető le. ( Az előbbi aláhúzott szövegrészre kattinva, megtalálhatja a pályázatokat. A pályázatokat megnyitva, legalul töltheti le a dokumentumokat.)

 

A pályázatokkal kapcsolatban érdeklődhetnek az Energia Központ KHT. ügyfélszolgálatán: Tel: 456-4302; 4388;

www.energiaközpont.hu

 

A pályázatok benyújtására postai úton az Energia Központ címére – 1476 Budapest, Pf: 288 - 2006. március 31-től van lehetőség.

 

A pályázatok elősegítik az energiaimport függőség mérséklését, a környezetvédelmi nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítését, valamint az energiahatékonyság és a megújuló energiahordozó felhasználás területén az EU színvonalhoz történő közelítést.

 

1. NEP-2006-1 kódszámon lehet pályázni a lakossági energiamegtakarítás támogatására. A rendelkezésre álló keretösszeg 880 MFt, amiből az előzetes becslések szerint kb. 3300 lakás energetikai korszerűsítése valósulhat meg.

A támogatásért hagyományos technológiával épült lakások tulajdonosai pályázhatnak, abban az esetben, ha magyar állampolgárságú természetes személyek. Az egyedi lakás tulajdonosok mellett pályázhatnak a  hagyományos technológiával épült épületeknél a lakásszövetkezetek, illetve társasházak tulajdonosi közösségei.

Pályázni a következő korszerűsítési célokra lehet:

- 1994 előtt, hagyományos technológiával épült lakóépületek utólagos hőszigetelése,

- 1994 előtt, hagyományos technológiával épült lakóépületek nyílászáróinak utólagos hőszigetelése, illetve cseréje,

- hagyományos technológiával épült lakóépületek meglévő fűtési, illetve melegvíz ellátási berendezéseinek korszerűsítése, energiatakarékos berendezésre való cseréje,

Egyedi tulajdonosként induló pályázatóknál az elnyerhető támogatás abban az esetben a felsoroltak közül, ha csak egy korszerűsítési célra irányul max. 300 eFt, ha kettő vagy három célra, max. 600 eFt. A támogatás nem haladhatja meg a beruházási költség egyharmadát.

Társasházak, illetve lakásszövetkezetek esetében, ha egy célra irányul a pályázat, az elnyerhető támogatás a beruházásban érintett lakásszám x 200 eFt, több korszerűsítési cél esetében az érintett lakásszám x 400 eFt. A támogatás itt sem haladhatja meg az összberuházás egyharmadát.

 

2. NEP-2006-2 kódszámmal lehet pályázni a megújuló energiaforrások felhasználásának a bővítésére. Ebben a pályázatban kizárólag magánszemélyek pályázhatnak saját ingatlan vonatkozásában, amennyiben magyar állampolgárságú személyek. A rendelkezésre álló keretösszeg 183 MFt, amiből várhatóan kb. 500 db pályázat lesz támogatható.

A pályázatban az alábbi beruházásokkal lehet pályázni:

- biomassza-felhasználás növelése,

- geotermikus-felhasználás növelése,

- szélenergia-felhasználás növelése,

- napkollektorok, napelemek létesítése,

- megújuló energiával üzemelő alternatív, földgázt kiváltó berendezések létesítése,

- hőszivattyú létesítése.

Az elnyerhető támogatás abban az esetben, ha kizárólag napkollektoros rendszer létesül, nem haladhatja meg a 300 eFt-ot, egyéb beruházásnál, vagy ha a napkollektor mellett más megújuló energiahordozó beruházás is történik, akkor nem haladhatja meg az 500 eFt-ot. Az a feltétel itt is érvényesül, hogy a beruházás egyharmadát nem haladhatja meg a támogatás.

 

Az AVOP-pályázatokhoz is igényelhető MFB-kölcsön

 

Két héten belül az agrár- és vidékfejlesztés operatív program (avop) pályázataihoz kapcsolódóan is lehet igényelni a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. 40 milliárd forintos keretű Sikeres Magyarországért agrárfejlesztési hitelprogramjából. Brüsszel már jóváhagyta ezt, írja a Világgazdaság.

 

 

Hamarosan az MFB Sikeres Magyarországért programjából is lehet igényelni hitelt az avop-pályázatokhoz kapcsolódóan. A kedvezményes kamatozású agrárberuházási, -feldolgozóipari, illetve fiatal agrárvállalkozói kölcsönt eddig mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó ingatlan építésére, megvásárlására, korszerűsítésére, felújítására, új gépek, berendezések, felszerelések, szoftverek vásárlására lehetett felhasználni.

 

A hitelt mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és értékesítésével foglalkozó olyan kis- és középvállalkozások igényelhetik, amelyeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal nyilvántartásba vett. A hosszú lejáratú kölcsön összege az agrárberuházásnál 5-400 millió forint, termelői szerveződések, integrátorok esetében 750 millió, agrár-feldolgozóipari hitel esetében 5-300 millió, fiatal agrárvállalkozók beruházásainál pedig 5-50 millió.

 

Az MFB legfrissebb adatai szerint az agrárfejlesztési hitelprogramra eddig 199 igénylést adtak be 9,3 milliárd forintot meghaladó összértékben. A szerződöttek száma 190, értéke pedig több mint 8,7 milliárd forint.

 

Kijelölték a II. NFT fejlesztési központjait

 

A kormány kijelölte a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) fejlesztési pólusait: fővároson kívül központ lesz Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc és Győr térsége, míg a közép-dunántúli régióban a Székesfehérvár-Veszprém tengely.

 

A fejlesztési pólus egy adott, földrajzilag jól körülhatárolható területen található, egymással összekapcsolódó képzési, kutatási és ipari tevékenységek kombinációját jelenti - mondta Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Ezek kialakítása nem csupán a kijelölt régióközpontok fejlesztését jelenti, az ország versenyképességének növelése céljából a városoknak együtt kell működniük a vonzáskörzetükbe tartozó településekkel.

 

Baráth Etele rámutatott: az a cél, hogy a 2007-2013. időszakra szóló II. Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjait Magyarország júniusban hivatalosan is beadja az Európai Uniónak, és ezekbe már beépüljenek a fejlesztési pólusok elgondolásai is. Ma már nemcsak az országok, hanem a világvárosok is versenyeznek, és ebben fontos Budapest szerepének erősítése. Éppen ezért az ország legfontosabb fejlesztési pólusa Budapest lesz, mert rajta kívül nincs olyan magyarországi város, amelyik országhatáron túl is ki tudná fejteni vonzását.

 

A fejlesztési pólussá kijelölt városoknak az innováció, és a gazdaság fejlesztését segítő programot kell kidolgozniuk, amelyek a 2007-2013 közötti időszakra készülő II. Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaiba épülnek majd be. A programok kidolgozásába bevonják a helyi gazdasági élet meghatározó szereplőit, a kutatóhelyeket, egyetemeket, képzési központokat, a végrehajtásban pedig a privát szférára is számítanak.

 

Szűcs Erika, a fejlesztései pólusok miniszteri biztosa kiemelte, hogy az idén lezáródó I. NFT operatív programjai támogatásának 16 százalékát, mintegy 100 milliárd forintot, egyenként 16-25 milliárd forintos mértékben a pólusközpontok kapták. Összességében az elmúlt három év alatt a pólusvárosok részesedése a régiók uniós támogatásából 23-28 százalékot tett ki.

Közlemény a GVOP-2006-1.1.3. kiírás megjelentetéséről

 

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóság 2006. március 17-től ismét meghirdeti a˝Feldolgozóipari beszállítók számának növelése és megerősítésük támogatása˝ (GVOP-2006-1.1.3.) pályázatot. A pályázatok beadása 2006. május 31-ig folyamatos. A pályázati felhívás letölthető a www.gkm.gov.hu, weboldalról.

 

Feldolgozóipari beszállítók számának növelése és megerősítésük támogatása

 

A pályázat célja annak a kis- és középvállalati feldolgozó-ipari beszállító körnek a megerősítése, amelynek termékei közvetlenül vagy közvetetten (más beszállítókon keresztül) beépülnek a végterméket előállító, jellemzően nagyvállalat termékébe. A cél olyan fejlesztések támogatása, amelyek révén javul a végtermékek minősége, versenyképessége, gazdaságossága, megerősödik a pályázók gazdasági helyzete és technológiai felkészültsége, melynek eredményeképpen tartós ipari beszállítóvá válhatnak.

 

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 1200 millió Ft.

 

A támogatás formája visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás, ami olyan közvetlen pénzbeli támogatást jelent, melyet - a nem szerződésszerű teljesítés esetétől eltekintve - nem terhel semmiféle visszafizetési kötelezettség. Az elnyerhető támogatás maximális mértéke: a beruházás helyszínétől függően a projekt összes elszámolható költségének maximum 50%-a, amely maximum 100 millió Ft lehet.

 

 

Nem változott a jegybanki alapkamat 

 

A várakozásoknak megfelelően hat százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot a Monetáris Tanács. Közleményében a testület megjegyzi, kedvezőek a nemzetközi és a belföldi kilátások, ugyanakkor egyre égetőbbnek látják a költségvetési hiány csökkentését. 

 

A Monetáris Tanács 6 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot a hétfői ülésén - áll a Magyar Nemzeti Bank közleményében. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. 

A 6 százalékos alapkamat 2005. szeptember 20-a óta van érvényben. 

A közlemény szerint a testület a gazdasági és a pénzügyi folyamatokat áttekintve hagyta változatlanul a jegybanki alapkamatot. 

 

Az elmúlt hetek friss makrogazdasági adatai megerősítették a Monetáris Tanácsnak a konjunktúráról kialakított képét: mind a külpiaci, mind a belföldi konjunkturális kilátások kedvezőek - fogalmaz a testület. 

Teljesülhetnek az inflációs célkitűzések 

 

Hozzáteszik, hogy bár az év eleji adócsökkentések a vártnál kisebb árcsökkenést eredményeztek, és emiatt az idei évre számított fogyasztói infláció a korábban vártnál magasabb lehet, a bér- és fogyasztóiár-adatok, valamint a piaci szolgáltatások körében év elején megindult dezinfláció összességükben nem változtattak a kedvező középtávú inflációs kilátásokon. 

A korábbi hónapokhoz képest határozott változás történt márciusban a nemzetközi tőkepiacokon - jegyzi meg a Monetáris Tanács közleménye. A szigorúbb monetáris kondíciók irányába mutató jelek váltak meghatározóvá a fejlett országokban, ami - a globális kockázatvállalási hajlandóság romlásán keresztül - a feltörekvő piacokra is nyomást gyakorolt. 

 

Kockázatok az egyensúlytalanság miatt 

 

Hangsúlyozzák, hogy korábbi közleményeikben többször felhívták a figyelmet a rendkívül kedvező nemzetközi tőkepiaci hangulat megváltozásából fakadó hazai kockázatokra. "A jelenleg egyre kézzelfoghatóbbá váló kockázatok felerősítik a költségvetési hiánycsökkentés szükségességét. A magyar gazdaság egyensúlytalanságának csökkentésével lehet tompítani a kedvezőtlen nemzetközi folyamatok magyar gazdaságra gyakorolt hatását" - szögezik le. 

 

A Monetáris Tanács legfontosabb feladatának a középtávra kitűzött árstabilitási cél elérését tekinti - áll a közleményben. Amennyiben a nemzetközi tőkepiaci környezet változása vagy a hazai egyensúlyi helyzet tartós hatást gyakorol az inflációs kilátásokat meghatározó folyamatokra, azokat a Monetáris Tanács döntéseiben figyelembe fogja venni - teszik hozzá. 

 

 

 

Az eljárás egyszerűsítésével segítené az EU az induló társaságokat

Új cégek alapítása egy hét alatt

 

Legyenek egyablakos rendszerben, egy hét alatt bejegyezhetők az új vállalkozások az EU egész területén 2007 végére – erre vállalhatnak kötelezettséget a holnap kezdődő uniós csúcstalálkozó résztvevői. Magyarországon a további fejlesztéseket igénylő egyablakos rendszer már 1998 óta működik, júliustól pedig elektronikus úton akár két nap alatt bejegyezhetők cégek.

 

Az értesüléseink szerint az EU-csúcs Magyarország által is támogatott nyilatkozattervezete kimondja, hogy a cégalapítás díja legyen a lehető legalacsonyabb, és az első alkalmazott felvétele ne igényeljen egynél több adminisztratív eljárást. Günter Verheugen, az EU vállalkozási biztosa elismerte, hogy az unió eddig túlságosan is el volt foglalva a nagyvállalatok megsegítésével, és kevés figyelmet szentelt a kisebb cégek igényeinek. Márpedig a vállalatalapítás nehézségére és költségességére régóta panaszkodnak az európai vállalkozók, általában az Egyesült Államokkal példálózva. Míg ott a Világbank adatai szerint öt nap alatt útjára indítható egy vállalkozás, addig az EU-ban egyedül a dán bürokrácia működik hasonlóan gyorsan, de például Szlovéniában az eljárás akár 60 napig is elhúzódhat.

Magyarországon az egyablakos rendszer 1998 óta működik, de a szakemberek szerint további fejlesztést igényel. A cégbejegyzés határideje a nem jogi személyiségű cégeknél 15, kft. és rt. esetében 30 munkanap. A július 1-jével hatályos cégtörvény már a törvényi szerződésmintára, illetve a hagyományos társasági szerződéses cégalapításra tekintettel, ám változatlanul 15 és 30 munkanapban írja elő a cégbejegyzési határidőket. Emellett lehetővé teszi az egyszerűsített cégeljárást, amikor is két munkanap alatt bejegyezhető az új vállalkozás. Ennek feltétele az elektronikus út, a szerződésminta alkalmazása és az úgynevezett cégnévfoglalás. 2007. október elsejétől tovább rövidül cégbejegyzési határidő, szerződésminta esetén 8, hagyományos társasági szerződésnél 15 napra.

Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország is a cégalapítási eljárás egyszerűsítését tervezi. A jelenleg egy hónapos procedúra, amely során a kincstárügyi hivatal, a statisztikai hivatal, a társadalombiztosítási intézet és az önkormányzati hivatal külön-külön engedélyének beszerzése szükséges, ez az egyablakos rendszer bevezetésével két-három napra rövidülhet. Varsó a cégalapítást elsősorban a befektetői kedv erősítése érdekében szeretné egyszerűsíteni; ezt szolgálná az is, hogy a későbbiekben a vállalati tevékenység beindulása után is megmaradna a cégek egyablakos hatósági kiszolgálása,˝utókezelése˝.

 

 

 

Lízingelt fejlődés

 

Elsősorban a kis- és középvállalkozások finanszírozási gondjaira lehet megoldás az üzleti életben a lízing, mégis kevesen élnek vele. Igaz, többen, mint korábban. Nagy előnye, hogy kicsi vagy nulla önrészt kérnek hozzá a pénzintézetek, és a törlesztés évekre előre ütemezhető. Más oldalról viszont a lízing, akárcsak a kedvezményes hitel, könnyen felboríthatja azok pénzügyi egyensúlyát, akik nem rendelkeznek a versenyképességhez szükséges mértékű saját vagyonnal.

 

Elsősorban személygépkocsit vásárolunk lízingbe - derül ki a szakmai szövetség adataiból -, majd teherjárműveket. A kettő együtt az egymilliárd (!) forint teljes lízingpiac 84 százalékát tette ki 2005-ben. Annak ellenére ennyit, hogy a gépek és berendezések lízingbeadása és finanszírozása több mint 60 százalékkal emelkedett tavaly, így részesedése elérte a 10 százalékot. Az ingatlan - bár 2005 végén több új ajánlat jelent meg a cégek után immár a magánszemélyek számára is - csak 4 százalékot jelent a teljes lízingforgalomból. Ami egyébként éppen a duplája az egy évvel korábbi 2 százaléknak. De maga a lízingpiac is jelentős mértékben megnőtt az elmúlt öt évben: míg 2000-ben a hazai beruházások 13,4 százalékát finanszírozták így, 2005-ben több mint a 20 százalékát.

 

Zárt és nyílt

 

Bár a lízing mint finanszírozási megoldás éppen húszéves - a nyolcvanas évek közepén kezdett terjedni Magyarországon -, a mai napig sokan keverik az egyes típusait, és nincsenek tisztában az egyik vagy másik fajta előnyeivel, de hátrányaival sem. Például azzal, hogy a nyílt végű formánál a futamidő végén az ügyfél döntheti el, hogy ő maga vagy valaki más vásárolja-e meg a maradványértéken az addig lízingelt gépet, ingatlant, egyebet, míg a zárt végűnél csak ő veheti meg. A lízingbe vevőt megillető kedvezmények

Mezőgazdasági gépek, berendezések lízingelése esetén a lízingbe vevő jogosult végleges fejlesztési célú juttatásra és kamattámogatásra. Gépek, berendezések, egyes járművek lízingelése esetén a mikro- és kisvállalkozások mint lízingbe vevők a társasági adó alapját csökkenthetik a beruházás értékével, illetve annak meghatározott százalékával; a kis- és középvállalkozások pedig a pénzügyi lízingre fizetett kamattal, illetve annak bizonyos százalékával.

 

És ez azzal jár együtt, hogy például ingatlan lízingelésekor már a futamidő elején meg kell fizetni a vásárolt épület nettó értékére jutó 20 százalékos általános forgalmi adót. A nyílt végűnél ezzel szemben fokozatosan, a törlesztés részeként kérik az áfát is. Igaz, az áfabevallás és -befizetés rendje szerint az előre befizetett adó vissza is igényelhető, de ennek átfutási ideje még a negyedéves bevallók esetében is több mint fél év. Vagyis ennyi időre kell likvid pénzt erre a célra lekötni.

 

Vannak persze hátrányai is a nyílt végű változatnak. Maradva az ingatlanlízingnél: a lízingcégnek 10 százalék illetéket kell fizetnie az ingatlan megszerzéséért (amit persze továbbhárít az ügyfelére), majd újabb 10 százalék illeték terheli közvetlenül az ügyfelet is, amikor ő válik végül tulajdonossá. A zárt végű lízing esetében a lízingcégnél csak 2 százalék, kedvezményes illeték merül fel, ha két éven belül az ügyfélhez kerül a tulajdonjog. Az ügyfél ekkor is 10 százalék illetéket köteles leróni.

 

Kicsikre szabottan

 

Nem véletlenül a kis- és közepes vállalkozások közül kerül ki a lízing- és finanszírozó társaságok üzleti partnereinek túlnyomó többsége - vonhatjuk le a következtetést a Lízingszövetség adataiból -, hiszen a konstrukció az ő tőkeszegénységükre lehet megoldás. Nagy előnye ugyanis, hogy kicsi vagy nulla önrészt kérnek a pénzintézetek, és a törlesztés terhe évekre előre ütemezhető. Más oldalról viszont a lízing, csakúgy, mint a sokféle kedvezményes hitel, könnyen felboríthatja annak a vállalkozásnak a pénzügyi egyensúlyát, amelyik a fejlesztéseit nem alapozza meg piaci tervekkel, és nem rendelkezik a versenyképességhez, a biztonságos gazdálkodáshoz szükséges értékű saját vagyonnal. Igaz, a lízingdíj meg nem fizetése esetén annyiban kisebb a baj, hogy "csak" a lízingelt eszköz vész el, amit ráadásul addig használhattunk is.

 

Ezért ha egy korábban bérelt gépre, berendezésre vagy irodára, üzlethelyiségre jó eladási ajánlatot kap egy cég, mindenképpen érdemes számolgatnia. Hiszen gyakran kisebb a havi lízingdíj, mint a bérleti költség, a lízingeléssel a futamidő végén tulajdont is szerezhet.

 

 

Verseny itt is

A gazdasági elemzők szerint az idén és jövőre a lízingpiac további bővülésére lehet számítani. A termelőszféra igényeinek növekedésével egyidejűleg bővül a lakossági lízingbe vevőké is. Párhuzamosan azzal, hogy erősödik a pénzintézetek érdeklődése is mind a lakosság, mind a kis- és közepes nagyságú vállalatok iránt, ami a lízingpiacon is növeli a már amúgy éles versenyt.

 

Miért előnyös a pénzügyi lízing?

• A vállalkozás a beruházási szándékait hosszú távú, idegen forrással tudja megoldani, kímélve ezzel a saját forrásait. • A lízingdíjrészletek ütemezése igazodhat a bevételeihez mind időben, mind összegben. • A lízingdíjak a lízingtárgy által megtermelt bevételből is fizethetők, ezáltal a beruházás önfinanszírozóvá válik. • A lízingügylet biztosítéka lehet részben vagy egészben a lízingelt tárgy is.

 

 

 

Március 10-től olcsóbb lett a Széchenyi kártya

 

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a KA-VOSZ Rt. és a konstrukcióban résztvevő hitelintézetek - az OTP Bank Rt, az ERSTE Bank Hungary Rt, az MKB Bank Rt. a több mint 120 takarékszövetkezet és a Magyarországi Volksbank Rt. - valamint a Hitelgarancia ZRt. megállapodásának eredményeként a Széchenyi Kártya konstrukció 2006. március 10-től jelentősen olcsóbb lett.

 

A hitel kamata 1 százalékponttal, 3 havi BUBOR+4%-ra csökkent, a kezelési költség 0,2 százalékponttal 0,8%-ra csökkent, és a Hitelgarancia ZRt díja - a kezesség mértékének változása mellett - 0,3 százalékponttal, 1,5%-ra csökkent.

 

A változásokkal összességében kb. 1,5 százalékkal lett olcsóbb a konstrukció.

 

A hiteldíj változása a már élő Széchenyi Kártyákra is érvényes.

 

A Széchenyi Kártya konstrukcióban további változások is várhatók, a 10 milliósnál nagyobb, legfeljebb 25 millió forintos hitelkereteket áprilistól igényelhetik a kis- és közepes vállalkozások.

 

 

HEFOP/2006/3.4.2

 

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága által nyilvánosságra hozott rövid szakmai összefoglalót a rövidesen meghirdetésre kerülő HEFOP/2006/3.4.2 hivatkozási számú, Mikro- és kisvállalkozások versenyképességének és alkalmazkodó-képességének fejlesztését célzó képzések támogatása című pályázati felhívással kapcsolatos előzetes ismeretszerzési igények kielégítésére készítették. Az Irányító Hatóság célja, hogy az érdeklődők számára minél részletesebb információk biztosításával növeljék a felkészülésre, projektkidolgozásra jutó idő hosszát, valamint hozzájáruljanak a pályázási szándék megalapozottságához.

 

HEFOP/2006/3.4.2 Mikro- és kisvállalkozások versenyképességének és alkalmazkodó-képességének fejlesztését célzó képzések támogatása - előzetes rövid összefoglaló ť

 

Felhívjuk a Tisztelt Pályázó Szervezetek figyelmét arra, hogy az Irányító Hatóság a pályázati felhívás hivatalos megjelenéséig a változtatás jogát egyoldalúan fenntartja, illetve a jelen szakmai összefoglalóban közölt információk kizárólag tájékoztatási feladatokat látnak el.

 

Amennyiben kérdései merülnek fel a pályázati kiírás pontos szakmai tartalmára vonatkozóan, azokat kizárólag a pályázati kiírás hivatalos megjelenését követően teheti fel írásban (e-mail), a pályázati útmutatóban rögzített illetékes Közreműködő Szervezeteknél, a fenti említett pályázati kiírás esetében az ESZA Kht.-nál az EUtamogatas@esf.hu e-mail címen.

 

 

Mikro- és kisvállalkozások versenyképességének és alkalmazkodó-képességének fejlesztését célzó képzések támogatása

HEFOP/2006/3.4.2.

Rövid szakmai összefoglaló

 

1. A pályázati program célkitűzése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében a vállalkozásoknak korábban meghirdetett pályázatokban meghatározott feltételek a közép-és nagyvállalatokra jellemző intézményi struktúrát és projektmenedzselési kapacitást tették szükségessé. Emiatt a gazdálkodó szervezetek jelentős része nem tudta önállóan kihasználni a pályázat adta lehetőségeket, részben a támogatási összeg nagysága, részben a szervezet kapacitásának hiánya miatt. Jelen pályázati program a gazdálkodó szervezeteken belül kizárólag a mikro-, és kisvállalkozások képzési igények megvalósítását kívánja támogatni, a szektor sajátosságainak figyelembevételével. A képzések a szakmai szervezetek, érdekképviseletek (ernyőszervezetek) bevonásával valósulnak meg. Az alkalmazottak és vállalkozások versenyképességének fokozása érdekében ezen pályázat olyan képzési programokat támogat, melyek fejlesztik a mikro- és kisvállalkozások – alkalmazkodó képességét.

 

További célja a támogatási programnak, hogy elősegítse a vállalkozások közti együttműködés rendszerének kialakulását és az EU támogatási rendszer követelményeinek megfelelő projektszemlélet meghonosodását.

 

2. Célcsoport

Közvetlen célcsoport: szakmai szervezetek, érdekképviseletek (részletesen ld. a 6. pont alatt. )

Közvetett célcsoport: kis - és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro- és kisvállalkozások vezetői, tulajdonosai, alkalmazottai.

 

3. A projektek időtartama

A projektek időtartama maximum 24 hónap lehet.

 

4. A pályázat keretében odaítélhető támogatás összege

Jelen pályázati felhívás keretében 3000 millió forint (750 millió forint hazai támogatás, 2250 millió Ft az Európai Szociális Alap társfinanszírozása) áll rendelkezésre. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás.

A támogatások mértéke 100%, önerő biztosítása a pályázathoz nem szükséges. A képzéseken résztvevő vállalkozásoknak (a közvetett célcsoport tagjainak) a támogatásból finanszírozott képzési költséghez hozzá kell járulnia, melyet a megvalósítás során a támogatott projektet végrehajtó szervezetnek/regionális konzorciumnak kell a képzésekben résztvevő vállalkozások felé érvényesítenie.

 

Általános képzések esetében a képzési költség legfeljebb 60 %-a támogatható. Továbbá

ˇ         A kis-és középvállalkozások, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. tv 3.§ szerinti kis- és középvállalkozások esetében a támogatási mérték további 20 százalékponttal növelhető.

ˇ         a Bizottság 68/2001/EK Rendelete 2. cikk g) pont szerint hátrányos helyzetűnek minősülő személyek képzése esetében további támogatás nyújtható az alábbiak szerint:

ˇ         Minden egyes hátrányos helyzetű személy képzése esetén további egy százalékpont, de legfeljebb összesen 10 százalékpont.

ˇ         tehát általános képzések esetén a képzésre jelentkező vállalkozás (a támogatás címzettje) legfeljebb az elszámolható képzési költségek 90%-os térítésben részesül. A fentiekből következően a címzetteknek legalább 10%-nak megfelelő saját forrással kell hozzájárulni a képzés költségéhez, amelybe az államháztartás alrendszereiből kapott támogatás nem számítható be.

 

5. Támogatott tevékenységek

A program keretében kizárólag az alábbi képzéstípusok megvalósítására igényelhető támogatás:

1. Informatikai képzés és készségfejlesztés, különösen az ECDL bizonyítvány megszerzésére irányuló képzés, kivéve e-business ismeretek

2. Általános nyelvi képzések

3. Kezdő vállalkozások képzése (a képzésre jelentkezést megelőző 1 éven belül alakult)

4. Az Európai Unióra vonatkozó ismeretekkel kapcsolatos képzések,

5. Pályázatírási ismeretek,

6. Európai Uniós vállalkozási ismeretek,

 

6. Kik pályázhatnak?

Jelen kiírásra kizárólag regionális konzorciumok pályázhatnak

Főpályázó és/vagy konzorciumi tag lehet Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkező, vállalkozásfejlesztési vagy oktatási tevékenységet folytató önálló jogi személyiséggel rendelkező országos vagy regionális/megyei hatókörű non-profit, nem-kormányzati szervezet, amely az alábbi szervezeti forma valamelyikében működik:

 

 

Közlemény egyes GVOP pályázatok támogatási ponthatárainak csökkentéséről és a pályázati útmutatók módosításairól 

 

Tájékoztatjuk pályázóinkat, hogy a GVOP-2005-4.1.1, GVOP-2005-4.1.2, GVOP-2005-4.2.1, és GVOP-2005-4.2.2. számú pályázati kiírásoknál 2006. március 8-tól a támogatáshoz szükséges minimális ponthatár az alábbiak szerint módosul:

 

Támogatásban csak az a pályázat részesülhet, amely összességében eléri az adható pontok 50%-át, illetve ha a három részszempont (A projekt és a pályázati kiírási célok összhangja; A projekt várható eredményei a ráfordítások arányában; A projekt megvalósítási kockázata) értékelésekor egyaránt megkapja az egyes részszempontokra maximálisan adható pontok legalább 40%-át.

 

A fentieknek megfelelően módosul az érintett pályázati útmutatók IX. Projekt kiválasztási kritériumok című fejezete is.

 

Az értékelési szempontok és az azokra adható pontszámok továbbra is változatlanok.

 

A fenti változás a GVOP-2005-4.4.1. és GVOP-2005-4.4.2. pályázatokat nem érinti.

 

Továbbá a GVOP-2005-4.1.1, GVOP-2005-4.1.2, GVOP-2005-4.2.1, GVOP-2005-4.2.2. és GVOP-2005-4.4.1. pályázati útmutatók  XI. számú, Általános tájékoztató a GVOP Információs társadalom és gazdaságfejlesztés prioritás kiválasztási és lebonyolítási folyamatáról című fejezetének 5. számú Döntés című pontjából a fenti dátummal törlésre került az alábbi mondat:

„A GVOP IH által hozott döntés végleges, annak felülvizsgálatára, jogorvoslatára nincs lehetőség”.

 

Ezúton is felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a pályázatok a források teljes kimerüléséig pályázhatóak. A támogatásra rendelkezésre álló forrás aktuális összege az IT Kht. honlapján (www.itkht.hu) a Rendelkezésre álló keretösszeg táblázatban megtekinthető.

 

Az it-pályázati keret harmada még gazdát keres

 

Önkormányzati informatikára kiköltekezett, az e-gazdaság élénkítését szolgáló beruházásokra viszont még pályázókat vár a GVOP. A rendelkezésre álló forrás még 35 milliárd, de jó pályázatból nincs elég. Ha a magyar it-szektor nem akarja a kasszában hagyni az uniós pénzt, akkor bele kell erősítenie, írja a Népszabadság.

 

A leggyorsabban az önkormányzati információszolgáltató tevékenységek fejlesztésére beérkezett pályázatok merítették ki a GVOP lehetőségeit. Ezekre az elmúlt két évben 56 pályázat érkezett, és közülük a GVOP irányító hatósága 29-et tartott megfelelőnek a támogatásra. Ezzel együtt a területre előirányzott 11 milliárdos keretből alig egymillió maradt, így kénytelenek voltak felfüggeszteni a további pályázatok befogadását ezen a területen.

 

Hasonló tapasztalatokat hoztak az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítására beérkezett pályázatok is. A negyvenegy beadott projektből tizenhét kapott támogatást, ez elegendő volt a csaknem 1,9 milliárd forintos keret kimerítéséhez. Szintén a már felfüggesztett pályázatok között szerepelnek az elmaradott régiók önkormányzatainak széles sávú hálózatépítési programjai.

 

Más pályázatoknál ugyanakkor határidő-hosszabbításra van szükség a támogatások szétosztásához.A cégen belüli elektronikus üzleti rendszerek kiépítésére ugyan 659 pályázó kért és 157 kapott támogatást, mindez azonban az előre kialakított 5,3 milliárd forintos keretnek alig a felét emésztette fel. A kiforrott vállalatirányítási rendszerek ugyanis viszonylag olcsónak is számítanak, kiépítésükhöz elég néhány millió forint.

 

Vannak még tartalékai a GVOP-nak az e-gazdaság fejlesztésében is. Az üzleti partnerek közötti elektronikus kapcsolatok fejlesztésére rendelkezésre álló több mint kétmilliárd forintból ugyanis eddig közel 600 milliót osztottak szét, de kockázatos területnek számít az üzleti tartalomfejlesztés is. A kis- és középvállalkozások számára megnyitott 1,15 milliárd forintos keretből az IT Kht. adatai szerint eddig kevesebb, mint 340 millió forint talált gazdára.

 

A források kimerüléséig hosszabbították meg a határidőt az üzletileg kevésbé vonzó települések széles sávú internetfejlesztéseinek pályáztatásánál is. A másfél milliárdos keretből majdnem félmilliárd még gazdára vár.

 

 

Újra emelkedik a mikrohitel értékhatára

 

A Mikrohitel plusz hitelprogram felső összeghatára ötmillió forinttal, tízmillióról tizenötmillió forintra emelkedik. Az intézkedést még ezen a héten bejelenti a kormány - írta a Világgazdaság.

 

Az új elképzelés értelmében a tavaly decemberben 6,35 millió forintra növelt plafonú Mikrohitel és a Mikrohitel plusz konstrukció együttes igénybevételével egy mikrovállalkozás akár 21,35 millió forintos forráshoz is juthat, amellyel egyaránt fedezheti fejlesztési és ahhoz kapcsolódó forgóeszköz-finanszírozási igényét.

 

A Mikrohitel plusz forrásai ingatlanvásárláshoz, -felújításhoz, és -korszerűsítéshez, valamint gépek, berendezések, illetve szoftverek beszerzéséhez vehető igénybe. A hitelt felvevő mikrovállalkozásoknak a mindenkori jegybanki alapkamaton (ez jelenleg 6 százalék), valamint az egyszeri 15 ezer forintos hitelképesség-vizsgálati díjon kívül semmilyen más költséget nem kell fizetnie. A programban együttműködő Hitelgarancia Rt. kezességvállalásának díját is kifizeti az MFB a hiteligénylő helyett.

 

A beruházási kölcsönt olyan vállalkozások vehetik igénybe, amelyeknél az alkalmazottak száma legfeljebb kilenc fő, és éves árbevételük vagy mérlegfőösszegük nem haladja meg a kétmillió eurónak megfelelő forintösszeget. A hitel legfeljebb tízmillió forintig igényelhető, a vállalkozásnak pedig tíz éve van rá, hogy visszafizesse.

 

 

Teljes a káosz a hamarosan induló e-bevallás körül

 

Hamarosan indul a havi elektronikus adóbevallás és adatszolgáltatás, a vállalkozások nagy részének azonban még az infrastrukturális feltételei sincsenek meg ehhez.

 

Az is kétséges, hogy az adóhatóság képes lesz-e kezelni az egyszerre rázúduló hatalmas adattömeget.

 

A hamarosan, két részletben induló havi elektronikus adóbevallás és adatszolgáltatás kapcsán a vállalkozásoknak növekvő adminisztrációval kell számolniuk, a kisebb cégeknek pedig alkalmassá kell tenniük technikai infrastruktúrájukat is. Piaci felmérések szerint a magyarországi vállalkozások felső 50 ezres táborába tartozó cégek közül mindössze 4 ezernek van meg az e-bevallást komplexen kezelő vállalatirányítási rendszere, további 26 ezer cégnek van az eljárást valamilyen módon segítő ügyviteli alkalmazása, 20 ezer társaságnak viszont egyáltalán nincs ügyviteli szoftvere.

 

A kisebb cégek és könyvelővállalkozások számára a váltás többletkiadást jelenthet, mivel ennél a két csoportnál a jelenlegi technikai háttér nem feltétlenül alkalmas a hamarosan elinduló rendszerbe való bekapcsolódásra. Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke becslése szerint egyszeri kiadásként operációs rendszerrel együtt egy számítógép beszerzése 150-200 ezer forint körüli összeggel terhelheti az adott vállalkozás vagy könyvelő kasszáját. Emellett a megfelelő sávszélességű internet-előfizetést nem lehet megúszni havi 10 ezer forint alatt.

 

A kormányzat kompenzáció nélkül terheli rá az érintettekre ezeket a költségeket. Az adókamara, a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete és a Magyar Könyvelők Egyesülete múlt év végén létrehozta a Könyvelők Fórumát, amely a könyvelővállalkozások részére harcolt a szükséges technikai eszközök beszerzését enyhítő adókedvezményért, ám hiába. Az adószakértő azt tanácsolja, hogy akinek nem kötelező májusban csatlakoznia a havi e-bevalláshoz, az ne lépjen be önként a rendszerbe. Érdemes ugyanis a többletmunkától a kötelező csatlakozás határidejéig ˝távol tartania˝ magát a cégnek.

 

 

7 Mrd Ft a KKV-k körében legnépszerűbb uniós pályázat legújabb nyerteseinek

 

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter a mai napon bejelentette, hogy 7 Mrd Ft vissza nem térítendő támogatáshoz jut 662 kis- és középvállalkozás, melyek a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program legnépszerűbb pályázatára, a műszaki-technológiai fejlesztésre adták be pályázati anyagaikat.

 

Ebben a szakaszban 1.617 db pályázat érkezett be, több mint 14 Mrd Ft támogatási igénnyel. Ebből 1.324 db pályázat felelt meg a kiírási feltételeknek összesen 11,7 Mrd Ft összegű támogatási igénnyel.

A rendelkezésre álló mintegy 7 Mrd Ft forrás figyelembevételével sorrendben a legtöbb pontot elért, összesen 662 db pályázat juthat támogatáshoz.

 

A ˝GVOP 2.1.1. műszaki-technológiai fejlesztés˝ pályázat keretében eddig 3 szakaszban, összesen 35,7 Mrd Ft értékben született kis- és középvállalatok eszközvásárlását, telephely fejlesztését támogató döntés. Több mint 1800 db szerződés került megkötésre és a benyújtott elszámolások alapján kifizetett összeg meghaladja a 8,5 Mrd Ft-ot.

 

A pályázat negyedik szakasza várhatóan április elején mintegy 4,5-5 Mrd Ft keretösszeggel kerül újra meghirdetésre.

 

A pályázati nyertesek listája megtekinthető a GVOP (www.gvop.gov.hu), valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (www.gkm.gov.hu) honlapján.

 

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Programra összes beérkezett pályázat közül több mint 8 ezer nyert támogatást több mint 130 Mrd Ft értékben, mely a hároméves keret 85 százaléka.

Az Irányító Hatóság 5600 nyertessel kötött szerződést, a kifizetetések pedig meghaladják a 34 Mrd Ft -ot.

 

 

1900 pályázat: A HEFOP-programokra 63,6 milliárdot

 

A humánerőforrás-fejlesztési operatív program (HEFOP) keretében indított foglalkoztatással, felnőttképzéssel összefüggő célokra 73,2 milliárd forint áll rendelkezésre 2004-2006 között, ebből eddig csaknem 63,6 milliárd forintnyi támogatást kötöttek le, ítéltek oda a pályázatokra, központi programokra - közölte a pályáztatást intéző ESZA Kht.

 

A 63,6 milliárd forint nagyobb részét a központi programok finanszírozása teszi ki. Az összes beérkezett pályázat száma mintegy 1900, a teljes támogatási igény csaknem 61 milliárd forint volt. A nyertes pályázatok száma 617, a bírálat alatt lévő pályázatok száma 471, az odaítélt támogatási összeg 17,6 milliárd forint. A központi programokra, illetve szolgáltatást nyújtó konzorciummal történt szerződésre mintegy 46 milliárd forint fordítható.

 

Az első pályázatokat 2004-ben írták ki, s ma már 17 pályázó a vállalt programot befejezte, ennek eredményeként e támogatást elnyerő cégek 841 dolgozója szerzett saját maga és munkáltatója versenyképességét javító képzettséget. Többek között a papíripar, csomagolóanyag-gyártás területén, takarékszövetkezetnél, szoftverfejlesztési, távközlési, számítástechnikai cégnél, szervizeléssel, építőiparral foglalkozó vállalkozásnál fejezték be dolgozóik továbbképzését az elnyert támogatást felhasználva.

 

A képzések között volt nyelvi program, EU-ismeretek oktatása, vezetői készségek fejlesztése, szervezetfejlesztés-csapatépítés, ügyfélkezelési tréning, értékesítési tréning, eladástechnika, kommunikációs készségek fejlesztése. A társaságok és dolgozóik versenyképességét javító képzésekhez összesen 67 cég nyert el 544 millió forintos támogatást. A 67 cég közül 50 még folytatja a programot.

 

Sok más programra is kiírták már korábban a pályázatokat. Így például a nők munkaerőpiaci részvételének támogatására, a családi kötelezettségek és a munka összehangolásának segítésére. Pályázatokat írtak ki a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságának javítása érdekében is, például alternatív munkaerő-piaci képzésre és foglalkoztatásra.

 

A pályázatok része volt a vállalkozói készségek fejlesztése az új munkahelyek létesítését is elősegítve. Pályázatot írtak ki a felnőttképzés hozzáférésének javítása érdekében, a rendelkezésre álló közművelődési intézményrendszert hasznosítva.

 

A központi programok közül 8,2 milliárd forint áll rendelkezésre a munkaügyi intézményrendszer modernizálásához. A másik központi program révén 29,8 milliárd forintból a munkaügyi intézményrendszer indíthat a szokásosnál kedvezőbb feltételekkel különféle tréningeket, képzéseket, támogatott foglalkoztatásokat.

 

A harmadik központi program 3,5 milliárd forintos támogatással a felnőttképzési módszerek fejlesztését szolgálja. A negyedik központi program 3,9 milliárd forintot szánt a nem szakképesített személyek továbbképzésére.

 

 

GKM-közlemény

 

Tájékoztató a fenntartási kötelezettséggel és az eszközcserével kapcsolatosan a GVOP Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés prioritása esetében

 

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés prioritás keretében meghirdetett pályázatoknál - a kiírások témájából adódóan - jelentős informatikai beruházások történnek.

Az informatikai beruházások esetében jellegük miatt felmerül a fenntartási idő alatti eszközcsere és - bővítés kérdése, amellyel kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatjuk pályázóinkat.

A hardver és szoftver eszközök cseréje, bővítése nincs kizárva a fenntartási időszak alatt, azonban bizonyos szempontokat figyelembe kell venni ahhoz, hogy az eszközcsere, illetve bővítés megfeleljen a támogatásokkal kapcsolatos előírásoknak, és a projekt teljesítse a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeket. Ezek esetleges megsértése ugyanis a támogatás visszavonásához és visszafizetéséhez is vezethet.

Fontos, hogy a cserének alapvetően az elhasználódás pótlását, az elhasználódott, vagy elavult eszközök cseréjét kell jelentenie, de jelenthet korszerűsítést, frissítést, rendszerbővítést is, úgy hogy mindeközben az informatikai beruházás teljesíteni tudja a támogatási szerződésben rögzített célokat, funkciókat. Amennyiben egy-egy meghibásodott eszköz gátolja a rendszer folyamatos működését, úgy azt az eszközt a kedvezményezett köteles megjavíttatni vagy a cseréjéről gondoskodni.

 

A fenntartási időszakban figyelembe veendő szempontok a következők:

 

- a projektnek a pályázatban vállaltak szerint (beruházás célja, vállalt eredményei stb.) meg kell valósulnia és azt az előírt időszak végéig fenn kell tartani;

- az új eszközöknek ugyanazon célokat, feladatokat, folyamatokat kell szolgálnia a projektben, mint a lecseréltnek;

- gazdasági profit nem képződhet a csere során, a cserének az elhasználódott vagy elavult eszközök pótlására kell irányulnia;

- eszközcsere indokával a megítélt támogatás folytatólagosan nem bővíthető, vagyis a fenntartási időszak alatti csere és bővítés költségei már a pályázót terhelik;

- a projektben felhasznált új eszközökre nem lehet támogatást igényelni strukturális alapokból, vagy kormányzati támogatásból.

 

További felvilágosítás, tájékoztatás érdekében kérjük, szíveskedjenek az IT Információs Társadalom Kht. ügyfélszolgálatához fordulni a 461-3901 telefonszámon vagy az info@itkht.hu emailcímen.

 

 

Pályázóbarát internetes szolgáltatás

 

Az uniós pénzek felhasználásának átláthatóvá és nyilvánossá tételére új szolgáltatással gazdagodott a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapja. A fejlesztés eredményeként az uniós pénzekre pályázó projektgazdák egy jelszóval védett felületen nyomon követhetik a saját pályázatuk útját a befogadástól a döntésen át a pénzek kifizetéséig.

 Az Európai Unió szigorú kötelezettségeket ró a támogatásokkal foglalkozó intézményrendszer valamennyi szereplőjére, így a Nemzeti Fejlesztési Hivatalra is a nyilvánosság és az átláthatóság tekintetében. A hivatal - Európában ma még egyedülálló módon - honlapján napi frissítéssel, megyei és operatív programok szerinti bontásban teszi közzé a támogatások felhasználásának főbb adatait, a beérkezett pályázatok számától kezdve egészen a már kifizetett támogatások összegéig. Ugyanott hozzáférhetők a nyertes pályázatok - kéthetente megújított - legfontosabb adatai: a pályázó neve, a támogatott cél és a támogatás összege, a projekt helyszíne is.

E szolgáltatás fontos új elemmel bővült: mától a pályázók egy jelszóval védett felületen nyomon követhetik a saját pályázatuk, valamint a számláik, jelentéseik útját a pályáztató intézményrendszerben. Elsőként az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program és a GVOP pályázói jutnak hozzá a jelszavukhoz, de a jövő hét elejére a többiek számára is elérhetővé válik a szolgáltatás.

 

Egységes Monitoring Információs Rendszer Pályázói Tájékoztatás

A mindenki számára nyilvános statisztikákat, a nyertes pályázatok adatait és az új szolgáltatást a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján, a ˝Pályázati információk˝ menüpont alatt érhetik el az internetezők.

 

 

Nem változott az alapkamat  

A Monetáris Tanács változatlanul 6 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén - közölte Magyar Nemzeti Bank.

A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. Az alapkamat 2005. szeptember 20 óta 6 százalék.

Az elmúlt 12 hónapban a Monetáris Tanács nyolcszor mérsékelte a kamatot: 2005. februárjában 75 bázisponttal 8,25 százalékra, márciusban 50 bázisponttal 7,75 százalékra, majd áprilisban, májusban, júniusban és júliusban egyaránt 25 bázisponttal 6,75 százalékra, augusztusban 50 bázisponttal 6,25 százalékra, szeptemberben pedig 25 bázisponttal a jelenlegi 6 százalékra.

Nincs változás

A Monetáris Tanács véleménye a hazai makrogazdasági folyamatokról nem változott számottevően a legutóbbi kamat-meghatározó ülés óta. A tanács a legfrissebb adatok alapján középtávon továbbra is alacsony inflációt segítő környezetet és kedvező konjunktúrát vár. A fogyasztói infláció 2007 végére adott előrejelzése összhangban van a jegybank középtávú 3 százalékos inflációs céljával, ugyanakkor a novemberi előrejelzéshez képest mind a lefelé, mind a felfelé mutató kockázatok növekedtek.

2006 januárjában a fogyasztói árak növekedésének üteme 2,7 százalékra, több évtizede nem látott szintre csökkent, döntően az áfa-csökkentés következtében.

A munkapiaci folyamatok 2005-ben a korábbi éveknél jóval kiegyensúlyozottabbak voltak. Az inflációs várakozások árstabilitáshoz való alkalmazkodásával párhuzamosan a bérinfláció az év folyamán tovább csökkent, miközben a növekvő munkakínálat mellett a munkakereslet enyhe emelkedése sem okozott érzékelhető bérinflációs nyomást. A tanács középtávon sem számít a munkapiac irányából számottevő inflációs nyomásra, de kitüntetett figyelemmel fogja kísérni a 2006-os minimálbér-emelésből adódó felfelé mutató kockázatokat.

Egy kis aggodalom

A kedvező inflációs és konjunkturális kilátások mellett továbbra is aggodalomra ad okot a magyar gazdaság egyensúlyi pályáját övező bizonytalanság. A különösen kedvező globális kockázatvállalási hajlandóság ugyan egyelőre ellensúlyozza a jelentős hazai egyensúlyi kockázatokat, de a monetáris politika mozgásterét hosszabb távon korlátozhatja, ha a nemzetközi befektetők magasabb kockázati prémiumot várnak el a forintbefektetésektől. A Monetáris Tanács úgy látja, hogy a jelenlegi helyzetben a magyar gazdaság számára kulcskérdés a fiskális konszolidáció. A fiskális fegyelem megszilárdítása érdekében hiteles kiigazítási lépéseket kell tenni.

A Monetáris Tanács megtárgyalta az MNB 2005. novemberi inflációs jelentésében közölt előrejelzés 2006. februári felülvizsgálatát. A korábbi bejelentésével összhangban az MNB a rendszeres februári és augusztusi Jelentés az infláció alakulásáról című kiadvány helyett rövidebb jelentést készít, amelyben az előző inflációs jelentésben közölt inflációs kilátásokhoz képest bekövetkezett főbb változásokat mutatja be.

A jegybank már felkészítette a piacot

A Monetáris Tanács ülésén nem volt más érdemi javaslat, mint a jegybanki alapkamat tartása - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn, a tanács ülését követően újságíróknak. Bár az előző kamatmeghatározó ülés óta a Monetáris Tanács néhány tagja különböző helyeken jelezte, hogy lehetőség lenne a kamatmérséklésre, az azóta eltelt időszakban nem merült fel komolyan a javaslat - tette hozzá. A Monetáris Tanács a hétfői ülésen egységes volt a testület a jegybanki alapkamat 6 százalékos szinten tartásában - mondta Járai.

Azonban szerinte sok a kérdőjel, egyelőre a piacok kivárnak, de nem tudni, mikor fordulhat meg ez a folyamat. Kérdésekre válaszolva elmondta: a monetáris politika stabilitása, hitelessége is hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi befektetők a korábbihoz hasonlóan ítélik meg a magyar gazdaságot. ˝A hitelminősítői döntések nem okoztak különösebb meglepetést, mert a jegybank korábbi kommunikációja felkészítette a piacot a magyar gazdaság tényleges állapotára.˝

Jelentés 

A Magyar Nemzeti Bank hétfőn közzétette Jelentés az inflációról című félévente rendszeresen megjelenő tanulmányát. Az inflációs jelentése szerint a jegybank 2007 végére a fogyasztói árak növekedését 2,9 százalékra várja, 2007-ben az év egészét tekintve 2,8 százalék lesz.

A közzétett inflációs jelentés alapján a maginfláció 2007 negyedik negyedévének végén 3 százalék lesz, éves átlagban pedig 2,8 százalék. Mindeközben az idei év végére 1,3 százalékos pénzromlást vár a jegybank, és éves átlagban is 1,3 százalékra várják az inflációt. Eközben a maginfláció 2006-ban a jegybank szakértői szerint 0,9, 2007-ben 2,8 százalék lesz.

A GDP bővülését a jegybank szakértői 2006-ban 4,6 százalékra, 2007-ben 4,3 százalékra prognosztizálják, miközben a lakossági fogyasztás bővülését ez évben 3,8 százalékra, 2007-ben pedig 3,2 százalékra valószínűsítik.

  Konszenzus 

A hétfői kamatdöntés egybevágott az elemzői várakozásokkal. A Reuters szokásos - a jegybank hétfői döntését megelőző csütörtökön közzétett felmérésében 20 elemző állította egybehangzóan, hogy nem számít változásra. A legtöbben azt is ki merték jelenteni, hogy a választásokig nem lép semmi érdemit a jegybank. A konszenzus szerint ezt követen sem számítanak nagy változásra az idén.

 

Túl a hatszázmilliárd forinton az uniós pályázatok 

A Nemzeti Fejlesztési Hivatal legfrissebb adatai szerint az első NFT forrásainak kilenctizede gazdára talált, a megítélt támogatások összege meghaladta a hatszázmilliárd forintot. 

Átlépte a 600 milliárd forintos határt az első Nemzeti fejlesztési terv (NFT I.) öt operatív programján megítélt támogatások összege február utolsó napjaiban - közölte a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH). Ezzel a 2004 és 2006 között rendelkezésre álló források kilenctizede gazdára talált.  Az NFT I. eddigi nyertes pályázatai mintegy 1700 településen járulnak hozzá az ott élők életminőségének javításához. 

 

Harmincezernél is több pályázat 

 

A Nemzeti Fejlesztési Hivatal adatai szerint február 26-ig az öt operatív programra 31 ezer 217 pályázat érkezett, és ezen pályázatok támogatási igénye elérte az 1400 milliárd forintot. Ez az összeg több mint kétszeresen, összesen 108 százalékkal haladja meg a teljes, 677 milliárd forintos keretet.  A pályázói aktivitás tekintetében a főváros és Pest megye után az északkeleti országrész, vagyis Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye pályázói voltak a legaktívabbak.  Az operatív programok irányító hatóságai eddig 13 400 pályázónak összesen csaknem 607 milliárd forint, nagyobbrészt az Európai Unió strukturális alapjaiból társfinanszírozott támogatást ítéltek oda. Ez azt jelenti, hogy az első Nemzeti fejlesztési terv teljes keretének kilenctizede mostanra gazdára talált. 

 

A központi régióban van a legtöbb nyertes 

A legtöbb nyertes pályázatot a főváros (2930) és Pest megye (1072) után Borsod-Abaúj-Zemplén (898), Hajdú-Bihar (886) és Csongrád (815) megyében regisztrálták. 

Az elnyert támogatások tekintetében a főváros (109,6 milliárd forint) után, Pest megyét megelőzve ismét az északkeleti országrész három megyéje: Borsod-Abaúj-Zemplén (55,6 milliárd), Hajdú-Bihar (42,5 milliárd) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (37,2 milliárd forint) vitte a prímet. 

A nyertes pályázók közül eddig 9842 projektgazdával kötöttek támogatási szerződést, összesen több mint 515 milliárd forint értékben. Vagyis a 2004 és 2006 közötti időszakra szóló,  NFT I. keretének több mint háromnegyedét mostanra szerződéssel lekötötték. 

 

Gyorsulnak a kifizetések is 

A hivatal tájékoztatása szerint folyamatosan gyorsulnak a kifizetések is: eddig 5 ezer 478 projektgazda számlájára összesen 147,6 milliárd forintot európai uniós társfinanszírozású fejlesztési forrást utaltak át a pályáztató intézmények. Ez az első NFT 2008 végéig felhasználható keretének csaknem 22 százaléka. 

A kifizetések összege Budapest (31,9 milliárd) mellett Békés (12,1 milliárd) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (10,3 milliárd forint) már tizenegy számjegyű, vagyis meghaladta a 10 milliárd forintot. Ma már nincs olyan megyéje az országnak - beleértve a legkisebb lélekszámúakat is -, ahol a megítélt támogatások összege ne haladná meg a 10 milliárd, a kifizetések összege pedig a 3 milliárd forintot.  

 

EMMA egyre több mindenről tud

 Az Egységes magyar munkaügyi adatbázis (EMMA) szervezetileg és technikailag is alkalmas arra, hogy az összekapcsolódás után is ellássa az adatszolgáltatási, illetve -tárolási feladatokat.

Javában zajlanak a tárcaközi egyeztetések az EMMA, az APEH és az OEP adatbázisainak összekapcsolásáról, hogy a munkaviszonyok utáni adó- és járulékfizetési kötelezettségek teljesítését egyértelműen ellenőrizhessék a hatóságok - értesült a Világgazdaság.

Oroszlán Andrea, a Munkaügyi Nyilvántartó Központ vezetője elmondta, az Egységes magyar munkaügyi adatbázis (EMMA) szervezetileg és technikailag is alkalmas arra, hogy az összekapcsolódás után is ellássa az adatszolgáltatási, illetve -tárolási feladatokat. Az már bizonyosnak látszik, hogy az idén az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisaival hangolják össze az EMMA-t. Így kiszűrhető lesz például az a regisztrált munkanélküli, aki az álláskeresési támogatást ugyan felveszi, mellette azonban még munkát is vállal.

Kontrollálni tudják majd azokat a cégeket, amelyeket továbbfoglalkoztatási kötelezettség terhel, nyomon követhetővé válik, hogy például a bértámogatást igénybe vevő cégek teljesítik-e ilyen típusú vállalásukat. Javában zajlik az EMMA adattisztítása, amelyet a munkaadók saját maguk is megtehetnek az adatbázis honlapján, méghozzá PIN kódjuk segítségével. A rendszer információinak frissítésére azért volt szükség, mert nemegyszer előfordult, hogy olyan munkatárs szerepelt egy vállalkozás alkalmazottjaként az EMMA-ban, aki sosem dolgozott ott. A jövő hét végére befejeződik az EMMA céginformációs adatbázissal való egybevetése is, addig még 28 ezer munkaadó adatainak ellenőrzése zajlik - mondta Oroszlán Andrea.

A 2004. május óta működő munkaügyi rendszerben 2,7 millió aktív munkaviszony szerepel, amelyet összesen 250 ezer munkaadó jelentett be. A foglalkoztatásukkal kapcsolatban információt kérő dolgozók egyelőre azt tudhatják meg az adatbázisból, hogy bejelentette-e őket a munkaadójuk, és mekkora összeggel.

Azonban úgy tűnik, nemcsak a munkavállalók kérnek szívesen adatokat az EMMA-ból, hanem a különböző hatóságok is. A vállalkozásokkal kapcsolatban főleg a munkaügyi ellenőrök tájékozódnak, legtöbbször még helyszíni vizsgálódásaik előtt megnézik a cég EMMA-ba való be-, illetve kijelentéseit.

 

Kevés volt a logisztikai pályázati keret

A logisztikai szolgáltatásokat nyújtó kis- és középvállalkozások az elmúlt két évben határidő előtt kimerítették a rendelkezésekre álló állami támogatási kereteket - mondta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakértője az MTI-nek.

A Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP) keretében a 2004-2006 közötti időszakra a logisztikai vállalkozások számára 4 milliárd forintot meghaladó keretet hirdettek. A gazdasági tárca adatai szerint az elmúlt két évben a GVOP két alprojektjén keresztül mintegy 40 vállalat nyert el támogatást.

 A 2,6 milliárd forint keretösszegű ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztésére, valamint az 1,79 milliárd forinttal gazdálkodó logisztikai központok és szolgáltatásainak bővítésére elkülönített, három évre tervezett összeg az átcsoportosításokkal együtt tavaly kimerült.

2004-ben a 31 pályázatból 19 volt sikeres, míg a tavaly beadott 38 kérelem közül 13-at már jóváhagytak, és várhatóan további 7-8 pályázat számára ítélnek még meg támogatást. Az átlagos támogatási összeg 80-90 millió forint volt, a pályázat feltétele volt egyebek között, hogy a fejlesztés során elszámolható összeg elérje a 100 millió forintot. A legtöbb pályázat komplex raktárfejlesztésre érkezett, de támogatta az állam például kikötői mobildaru és konténerrakodó beszerzését is.

Az idén logisztikai témában csak az 1,4 milliárd forint keretösszegű, a vállalatok belső logisztikai fejlesztéseit támogató programra lehet pályázni. A  II. Nemzeti Fejlesztési Terv jövőre elérhető forrásainak 80 százaléka az infrastrukturális fejlesztések miatt közvetetten, 20 százaléka viszont közvetlenül támogatja majd a vállalkozásokat - mondta a szakértő.

Az Európai Unió hat éven keresztül folyósított többmilliárd forintos kereteinek elnyeréséhez az eddigiekhez hasonló módon lehet majd pályázni. A tapasztalatok alapján az unió nagy hangsúlyt fektet a folyósítások felgyorsítására, mivel a pályázat beadása és a kifizetés között eltelt idő az egy évet is elérhette. A fejlesztések áfaköltségének pénzintézetek által történő finanszírozását azonban továbbra is rendeletileg tiltják.

A gazdasági tárca szakembere úgy vélekedett, hogy a pályázati rendszer alapvetően sikeres volt, és az NFT II. pályázati konstrukciója ugyan még kialakítás alatt van, jelentős változtatást nem terveznek. Magyarországon jelenleg 400-500 logisztikai szolgáltatást nyújtó vállalat működik, összforgalmuk 1000 milliárd forintra tehető.

 

Pályázati lehetőség uniós e-közszolgáltatásra

 

 Ismét lehet pályázni az Európai Unió által meghirdetett eTen programra, melynek révén a magyar vállalkozások is bekapcsolódhatnak a közösségi információs társadalom építésébe. Az eseménnyel kapcsolatos tájékoztató napra 2006. március 2-án kerül sor az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) szervezésében.

Február 17-én tette közzé az Európai Bizottság a 2006-os eTen pályázati felhívást, melynek célja, hogy segítse az információs társadalom kiépülését a transzeurópai e-szolgáltatások kifejlesztésén keresztül. A legalább három tagból álló konzorciumok egy már működő szolgáltatási prototípus kezdeti bevezetésére vagy az ezt megelőző piacfelmérésre pályázhatnak.

Ezen belül is a programban meghatározott témák egyikének kell, hogy megfeleljen az adott szolgáltatás. A témák 2006-ban a következők: eKormányzat, eEgészségügy, eBefogadás, eTanulás, Bizalom és Biztonság illetve a Kis- és középvállalkozások számára nyújtott szolgáltatások.

Mint arról korábban a Vállalkozói Negyed beszámolt, időben kezdett szervezéssel, hosszútávú elképzelésekkel a magyar kkv-k is érdekeltek lehetnek a részvételben, hiszen határon átnyúló üzleti kapcsolataikat is hasznosíthatják. Tavaly tíz olyan konzorciumban vállaltak szerepet magyar résztvevők, melyek pályázata sikeresnek bizonyult.

A felhívás teljes költségvetése 45,6 millió euró, ezen összeg 60 százalékáig terjedő keretösszegig előnyben részesülnek a kezdeti bevezetési projektek, melyeknél a társfinanszírozás mértéke legfeljebb a beruházás 30 százalékát teheti ki. A piacfelmérési projektek esetében a támogatás maximum a becsült összköltség 10 százaléka.

A pályázati kiírás részleteiről, a korábbi évek tapasztalairól 2006. március 2-án információs napot tart az IHM, ahol a résztvevőknek partnerkeresésre is alkalmuk lesz. A konzorciumok pályázataikat brüsszeli idő szerint 2006. május 31-én 16 óráig nyújthatják be, bővebb információt a program uniós honlapján is találhatnak az érdeklődők.

 

Széchenyi-kártya: a nagyobb hitelösszegre várni kell

Bár már sok kisvállalkozás érdeklődne az eddig is rendkívül népszerű támogatási eszköz, a Széchenyi-kártya 25 millió forintra emelt hitelkerete iránt, a tényleges igénylésre egyelőre nincs módjuk. A Vállalkozói Negyed úgy tudja, a vállalkozások legkorábban március végén vehetik majd fel a másfélszer magasabb összeget.

Utolsó fázisukba léptek a tárgyalások a Széchenyi-kártya hitelkeretének 25 millió forintra történő emeléséről, és az ezzel kapcsolatos megváltozott feltételekről a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), a Ka-Vosz és a konstrukcióban részt vevő hitelintézetek képviselői között.

A hitelkeret emelkedésével kapcsolatos konkrét változásokat várhatóan március közepén-végén hozzák nyilvánosságra az érintett szervezetek - tájékoztatta a Vállalkozói Negyedet Tóth Judit, a GKM szóvivője. Kérdésünkre Szép Zoltán, a Ka-Vosz fejlesztési igazgatója hozzátette: a végleges változat kialakításánál az elsődleges szempont az volt, hogy a vállalkozó számára átláthatóbb legyen a folyamat, és olcsóbb legyen a konstrukció.

A Széchenyi Kártya támogatásáról egy 2005. decemberi kormányhatározat rendelkezik, mely a konstrukcióhoz 2010-ig (fokozatosan csökkenő mértékben) biztosít támogatást. A jelenleg még érvényben lévő, maximum tízmillió forintos összeghatárig a garanciadíj támogatás mellett a kamattámogatás az idei évben továbbra is 2 százalékpont, 2007-ben egy százalékra mérséklődik, 2008-tól pedig teljesen megszűnik. A vállalkozókat leginkább érintő kérdés azonban, hogy mikortól és milyen feltételekkel lehet majd igényelni a 20 és 25 milliós hitelösszegeket, még nyitva áll.

A Ka-Vosz tájékoztatása szerint mostanáig már több mint 50 ezer vállalkozás élt a Széchenyi-kártya által nyújtott lehetőségekkel, ezzel összesen 230 milliárd forint került ki gazdaságba, óriási segítséget adva a hazai kkv-szektornak. A konstrukcióban a bukások aránya (amikor a vállalkozás bármilyen okból nem képes a hitel törlesztésére) alig éri el a 1,5 százalékot, ami a banki gyakorlatban is nagyon alacsonynak számít.

 

 

Start-kártyával csökkenthetők a bérköltségek

 

A 2005. október 1-jén elindult Start-program november 15-én túljutott az első bevallási időszakon, és - miután november 11-re a bevallási formanyomtatvány is elkészült, és a határidő napjának délutánján a kontrollprogram is felkerült az APEH honlapjára - úgy tűnik az utolsó akadály is elhárult, hogy a munkaadók elkezdjék alkalmazni azt bérkiadásaik mérséklésére.

A program célja ugyanis az, hogy a pályakezdők és az ösztöndíjasok foglalkoztatását felvállaló munkaadók számára járulékkedvezményeket biztosítson. Ezek a következők:

a tételes egészségügyi hozzájárulás (EHO) alóli mentesség,

a 3 százalékos mértékű munkaadói járulék és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 15 százalékának, második évében 25 százalékának megfelelő fizetési kötelezettség.

A munkavállaló által fizetendő nyugdíj- és egészségbiztosítási (egyéni) járulékok tekintetében kedvezmény nem érvényesíthető.

A munkaadó a kedvezményt alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdők esetében legfeljebb a minimálbér (2005-ben bruttó 57 ezer forint) másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdők esetében pedig a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. Az munkabér e fölötti része a ˝megszokott˝ módon adózik.

A munkaadót a pályakezdő fiatal foglalkoztatásának időtartamára, a munkavállaló a Start-kártyájának érvényességi idején belül illeti meg a kedvezmény. A kedvezményre való jogosultságnál nem meghatározó, hogy a pályakezdő fiatalt határozott vagy határozatlan szerződés alapján, illetve teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatják. A Start-programban résztvevőkről a foglalkoztató a tárgyhónapot követő hónap 15-ig az - immár elkészült és az APEH honlapon elérhető - K81-es nyomtatvány kitöltésével köteles az adóhatóságnak adatot szolgáltatni.

 

A Start-kártya kiváltásával kapcsolatos fontos tudnivalók az alábbiak:

Erre 2005. október elsejétől jogosult minden pályakezdő fiatal, aki megfelel a feltételeknek (a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettségű esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, tanulmányait befejezte, megszakította vagy abbahagyta, és még nem vállalt munkát).

Az is jogosult, aki 2005. január 1. után vállalt pályakezdőként munkát és egyébként a feltételeknek megfelel.

A kártya megszerzéséhez az állandó lakóhely szerinti APEH-irodába kell bemenni, ha ilyen nincs, akkor az ideiglenes lakóhely, vagy a tartózkodási hely szerinti APEH-be, külföldiek esetében pedig az APEH észak-budapesti  ügyfélszolgálatára. A kitöltött nyomtatvány postai úton, vagy meghatalmazott által is eljuttatható az illetékes APEH-irodába.

Az igénylés elindításhoz az APEH honlapjáról letölthető, vagy az ügyfélszolgálatokon díjmentesen beszerezhető 0534/START elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni, és - felsőfokú végzettség esetén - csatolni kell hozzá a diploma másolatát is. (A személyazonosság igazolása miatt természetesen szükség lehet még a személyazonosító igazolványra, a lakcímkártyára, valamint az adókártyára is.)

A kártya kiadása ingyenes. Ha elveszik, megsemmisül, azt azonnal be kell jelenteni; a második kártya már illetékköteles. (Ez nem vonatkozik a téves vagy megváltozott adatot tartalmazó kártya cseréjére.)

Érvényessége a kiadástól számított két év, ezért célszerű a fiataloknak először munkáltatót találniuk, és csak a munkahely biztos ígéretének birtokában kiváltani a kártyát - hiszen a két évet mérő óra a kiadás napjától ketyeg. Javasoljuk tehát, hogy a munkáltatók vizsgálják meg, hogy idén kit vettek fel pályakezdőként, és kérjék meg őket a START-kártya kiváltására, hiszen a kedvezmény mértéke jelentős, elveszítése pedig zsebbevágó!

Példa: Ha a Start-kártyával rendelkező, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal munkabére bruttó 300 ezer forint, a kedvezmény alapja - a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap - 2005-ben 114 ezer forint. Az ezt meghaladó rész, azaz 186 ezer forint után az általános szabályok szerint kell a kötelezettségeket teljesíteni. Ebben az esetben a 2005K81 számú adatszolgáltatás 13. sorában - a 2004. évi CXXIII törvény (Pftv.) 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kedvezmény figyelembevétele nélkül - számított járulékalap 114 ezer forint. Az erre az összegre igénybe vehető kedvezmények a következőképpen alakulnak: az EHO alóli mentesség miatt a munkaadó (november elsejétől) havonta 1950 forintot takarít meg. Ehhez hozzáadódik további 3 százalék, vagyis 3420 forint az elengedett munkaadói járulék miatt. A 29 százalékos társadalombiztosítási járulék és a 15 százalékos Start-kulcs közötti különbségből adódik további 14 százalék, vagyis 15 960 forint. Ez összesen 21 330 forint megtakarítást jelent a munkaadónak havonta.