A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóság által
meghirdetett GVOP 4.4.1. (Szélessávú hálózat KKV-k általi kiépítésének
támogatása elmaradott régiókban) pályázati kiírás keretében a mai napig 17 db
pályázat kapott támogatást, összesen közel egymilliárd forint értékben.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a kiírás rendelkezésre álló
keretösszege a benyújtott nagyszámú pályázat miatt hamarosan felhasználásra
kerül.
Ennek következtében a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program
Irányító Hatósága a pályázatok befogadását 2006. április 28-i (péntek)
hatállyal felfüggeszti. Amennyiben a támogatható pályázatok forrásigénye
meghaladja a rendelkezésre álló keretösszeget, úgy a támogatási döntést a
felfüggesztés napjáig bezárólag el nem bírált pályázatok tekintetében a GVOP IH
vezetője - a szakaszos elbírálás szabályai szerint - a pályázatok pontszám
alapján történő versenyeztetése útján hozza meg.
A felfüggesztés értelmében a Közreműködő Szervezet, az IT Információs
Társadalom Kht. kizárólag a 2006. április 28-án éjfélig postára adott (postai
érkeztető bélyegzővel ellátott) pályázatokat fogadhatja be, az ezen időpont
után benyújtott pályázatoknál nem áll módjában a pályázatkezelési folyamatot
megindítani.
Gazdaságilag zömében stabil a hazai kis- és középvállalati kör. A cégek
többsége visszaforgatja az üzletbe nyeresége egy részét. Vezetőik szerint
viszont hitelek nélkül nehéz fejlődni, ezért a jelenleg elérhetőknél
testreszabottabb finanszírozási ajánlatokra lenne szükségük - idézi a
BellResearch felmérését a Világgazdaság.
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb statisztikái
szerint 53 ezer cég tartozik a kis- és középvállalati körbe. Ezen vállalkozások
többsége 50-300 millió forint árbevételt termelt 2004-ben, jellemzően 20 fő
alatti létszámmal. A társaságok közül minden második Budapesten vagy a főváros
környékén folytatja tevékenységét; profiljukat tekintve legnagyobb részben a
kereskedelmi ágazatba tartoznak, de az ipari és a szolgáltató cégek aránya is
magas, míg mezőgazdasággal csupán töredékük foglalkozik.
A BellResearch felmérése szerint a kis- és közepes árbevételű
vállalkozások 87 százaléka többségi magyar tulajdonban áll, és közel
háromnegyedük legalább tíz éve működik. A vizsgált vállalkozói kör 83 százaléka
szerint társasága - kisebb-nagyobb mértékben - jövedelmezően működik, mindössze
2 százalékuk látja úgy, hogy a bevételek a költségeket sem fedezik. A jövőbeli
gazdasági várakozások ennél jóval vegyesebbek, alig több mint negyven
százalékuk remél fejlődést, további negyvenöt százalékuk stagnálást vetít
előre. A társaságok napi működését jelentősen hátráltatja ugyanakkor a
körbetartozás, a követelések behajtásának nehézsége.
A kis- és középvállalkozások közül minden negyedik az éves árbevételének
legalább 9 százalékát visszaforgatja a vállalkozásba. A cégek a fejlesztések
túlnyomó részét saját erőből finanszírozzák, beruházási hitele csak minden
ötödiknek van.
A Regionális Támogatás -közvetítő Kht. Nyílt Napra hívja a pályázókat
május 9-én a Hotel Taverna Gambrinus termébe a GVOP-2006-1.1.3 -
˝Feldolgozóipari beszállítók számának növelése és megerősítésük˝ és a
GVOP-2006-1.1.3/B ˝Klasztereknek nyújtott szolgáltatások fejlesztésének
támogatása˝ pályázatokkal kapcsolatosan.
A rendezvény helyszíne: Hotel Taverna (Budapest, Váci utca 20.)
Gambrinus terme
A rendezvény időpontja: 2006.
május 9. 10 és 16 óra között.
A helyszínen a projektötletekkel, illetve a pályázat összeállításához
szükséges információkkal kapcsolatban egyéni konzultációs lehetőséget biztosít
a RTK Kht.
Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságának
közleménye
Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatósága
az alábbi intézkedések és alintézkedések esetében a 2004-2006 időszakra
rendelkezésre álló források kimerülésére való tekintettel a pályázatok
benyújtási lehetőségét 2006. április 25-i hatállyal felfüggeszti.
- 1.1.5. számú ˝Öntözési beruházások támogatása˝ c.
alintézkedés
- 1.1.6. számú
˝Meliorációs beruházások támogatása˝ c. alintézkedés
- 1.4. számú ˝ Fiatal gazdák induló támogatása˝ c.
intézkedés
- 1.5. számú ˝ Szakmai továbbképzés és átképzés
támogatása˝ c. intézkedés
- 3.2.11. számú ˝Öntözőrendszerek fejlesztésére irányuló
kollektív beruházások˝ c. intézkedés
- 3.2.12. számú ˝Vízkárelhárítás önkormányzati és/vagy
magántulajdonban lévő létesítmények kollektív beruházásai˝ c. intézkedés
A 2006. április 25-én 24 óráig postára adott pályázatok még érkeztetésre
kerülnek.
Még 18 ezer cég adóhivatali számítógépes regisztrációja hiányzik. Az
APEH tájékoztatása szerint az 51 ezer érintett cég közül még 18 ezernek
hiányzik a regisztrációja, ezt legkésőbb május 10-ig tehetik meg.
Az adóhivatali regisztrációt azonban meg kell előznie az április 30-ig
megteendő okmányirodai regisztrációnak. Mindez a 10 ezer legnagyobb, a kiemelt
adózókra, valamint a negyedéves és a havi - áfa kivételével - bevallókra
vonatkozik.
Futó Iván, a hivatal informatikai elnökhelyettese szerint a honlapon
mától május 12-ig lehet letölteni a nyomtatványok végleges formáját text és XLM
formátumban egyaránt. A hatóság azonban csak a 100 fő alatti cégeknek
javasolja, mert ennél több alkalmazott esetében kezelhetetlenné válik a
folyamat.
Az új társasági törvény (gt) egyszerűsíti a szabályokat a kis- és
közepes vállalkozások (kkv) esetében, többek között csak a fő tevékenységi kört
kell megjelölni, és két napra is rövidülhet a cégalapítási procedúra - fejtette
ki a NAPI Gazdaságnak Sárközy Tamás, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési
Közalapítvány (BVK) társelnöke.
Az új törvény lehetővé teszi, hogy a vállalkozások olyan tevékenységeket
végezzenek, amilyeneket csak akarnak, szemben az eddig gyakorlattal, amikor
csak olyat folytathattak, amelyik szerepelt a tevékenységi listán.
Az új jogszabály gyorsítja a cégalapítást: a 30 napos átfutási idő
helyett a hagyományos módszerrel 15 napra szűkül a bejegyzési idő, ha azonban a
törvény kínálta alapítási szerződési formanyomtatványt használják, a bejegyzés
nyolc napra csökken, elektronikus úton pedig két nap lehet. Ügyvédi
közbenjárásra a jövőben is szükség lesz, csak nem olyan intenzíven, mint eddig.
A jogszabály 2006. június elsején lép hatályba az újonnan alakuló
vállalkozásoknál, a régiek pedig jövő őszig kapnak haladékot az
alkalmazkodásra. További részletek a szerdai NAPI Gazdaságban.
A 2006. novemberig tartó uniós egyeztető tárgyalásokat követően,
legkorábban ez év végén válhatnak ismertté a gazdaságfejlesztés területén
meghirdetendő támogatási konstrukciók a Versenyképes Gazdaság Operatív Program
(VEGOP) keretében - hangzott el a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési
Kht. múlt heti pályázati szemináriumán.
A szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetéssel összeállított operatív
programot idén június végéig kell majd leadni az Európai Bizottság számára,
amellyel a részletes tárgyalásokra az ősz folyamán kerül sor. Így - bár az új
pályázati kiírások keretei már az év végén ismertté válhatnak - a konkrét
pályázati felhívások meghirdetésére várhatóan 2007 első negyedévében kerül sor.
A program és a kiírások várható újdonságaival kapcsolatban Keller Péter,
a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Stratégiai és Tervezési főosztályának
tanácsosa három tényezőt emelt ki. Egyrészt a VEGOP keretén belül nem csak a
vállalkozások (közülük is főképp a k+f és innovációs tevékenységet folytató
kis- és középvállalkozások), hanem a vállalkozásfejlesztési intézményrendszerek
(például tanácsadó hálózatok, ipari parkok, logisztikai központok) is
pályázhatnak a fejlesztési forrásokra.
A másik fontos újítás, hogy a fejlesztéspolitikai termékek között - a
vissza nem térítendő támogatások mellett - a visszatérítendő pénzügyi
instrumentumok is megjelennek. Így az eddig hazai forrásokból származó
mikrohitel, beruházási hitel, magvető- és kockázati tőke illetve hitelgarancia
finanszírozása a strukturális alapokból társfinanszírozottan történik majd.
A harmadik legfontosabb újdonság a 2007-13. közötti időszakra vonatkozó
II. Nemzeti Fejlesztési Terven belül a regionalitás hangsúlyosabbá válása, azaz
az egyes ágazati operatív programok mellett minden egyes régió is önálló
fejlesztési programmal jelentkezik, melyek kiegészítik az ágazati operatív
programokban megfogalmazott fejlesztési irányokat.
A VEGOP-ban ennek megfelelően a tervek szerint három fő prioritás
szerepel majd: a ˝K+f és innováció a versenyképességért˝, a ˝Vállalkozások
jövedelemtermelő képességének erősítéséért˝ , valamint a ˝Modern üzleti
környezetért˝. Az informatikai fejlesztések jövőre az önálló prioritásként való
szerepeltetés helyett horizontálisan kezelt területté válnak, vagyis minden
pályázaton belül elszámolható költségként felmerül az it-fejlesztés. Ugyanilyen
formában kerülhet sor a humánerőforrás- és szervezeti fejlesztésekre is.
Az első prioritás kiemelten kívánja ösztönözni a vállalatok önálló
innovációs tevékenységét, valamint az egyetemek és kutatóintézmények
vállalkozásokkal történő együttműködését. A kkv-k jövedelemtermelő képességét a
második prioritás a finanszírozás (hitel, tőke, garancia) hozzáférésének
javításával, a technológiai korszerűsítéssel, valamint a vállalati
szervezetfejlesztéssel javítaná.
A technológiai korszerűsítéssel kapcsolatban Keller elmondta: a korábbi
(2004-06-ra vonatkozó) GVOP 2.1.1-es pályázat tapasztalatait felhasználva a
kkv-k számára rendelkezésére álló műszaki-technológia fejlesztés célú
támogatást a jövő évtől meghatározott célokhoz koncentrálnák. Ilyen lesz
várhatóan az export- és beszállítói tevékenység, az adaptív innováció, illetve
az anyag-és energiatakarékosság. A VEGOP ezeken belül is a nagyobb projekteket
támogatná, a kisebbekkel a regionális program keretében lehetne a tervek
szerint pályázni.
A modern üzleti környezetért elnevezésű, harmadik prioritás adna
lehetőséget a vállalkozásfejlesztési intézmények támogatására. A telephelyfejlesztés
és üzleti tanácsadás mellett ide tartozó fejlesztési cél az e-közszolgáltatások
vállalati kiszolgálása és a korszerű közösségi infokommunikációs infrastruktúra
kiépítése is.
A vállalkozói célelőirányzat igénybevevői körét az Európai Gazdasági
Térség (EGT) vállalkozóira is kiterjesztette a gazdasági és közlekedési
miniszter. Az erről szóló rendeletmódosítást a Magyar Közlöny közli.
A korábbi gazdasági miniszter még
2001-ben hozott rendeletet arról, hogy a minisztérium vállalkozási
célelőirányzatait kik és miképpen vehetik igénybe. Ebbe a körbe tartozik a
beruházás ösztönzési-, a kis- és
középvállalkozói célelőirányzat, valamint az energiafelhasználási hatékonyság
javítása előirányzat.
Ezeket április 27-ig csak belföldi székhelyű jogi személyek, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók vehetik igénybe.
(Ha a pályázati felhívás kifejezetten lehetővé teszi, a magyar állampolgárságú
természetes személyek részére nyújtható támogatás.)
Április 27-től viszont a Magyarországon, vagy az EGT területén
székhellyel - az utóbbi esetben Magyarországon fiókteleppel - rendelkező jogi
személyiségű és anélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozók is
kaphatnak támogatást. Amennyiben a pályázati felhívás megengedi, akkor az EGT
tagállamainak állampolgárai is - amennyiben Magyarországon állandó lakhellyel
rendelkeznek - kaphatnak támogatást.
A másik változás, hogy a támogatást kizáró okok (például a csődeljárás,
köztartozás) köre is bővült. Így nem adható támogatás azoknak a gazdasági
szervezeteknek, amelyeknél nem rendezettek a munkaügyi kapcsolatok.
Lakossági
energiatakarékossági pályázatok: elfogyott a pénz
A rendkívüli érdeklődés miatt szűk
egy hónap után fel kellett függeszteni a lakossági energiamegtakarítás
támogatását és a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítését célzó
pályázatok befogadását.
A Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium az Energiafelhasználási Hatékonyság Javítása Célelőirányzatból ˝A
lakossági energiamegtakarítás támogatása NEP-2006 -1˝, valamint ˝A megújuló
energiaforrások felhasználásának bővítése magánszemélyek számára NEP-2006 -2˝
pályázatainak befogadását 2006. április 10-én 24.00 órától átmenetileg
felfüggeszti - közölte a tárca. A minisztérium szerint az intézkedésre a
program iránt mutatkozó óriási érdeklődés miatt van szükség. A március 16-i
meghirdetés óta eltelt kevesebb mint egy hónap alatt több mint 6300 pályázat érkezett,
amelynek forrásigénye az előzetes számítások szerint meghaladja a pályázatokra
rendelkezésre álló keretet.
A 2006. április 10-én 24.00 óráig
postára adott pályázatok kerülhetnek befogadásra, ennél későbbi keletbélyegzésű
pályázatot a minisztérium nem fogad be.
A NEP-2006-2 keretében a támogatás
célja volt a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való
helyettesítése megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia- vagy
villamosenergia-termelő kapacitások létesítésével, a biomassza, a geotermikus
energia, a szélenergia, a szerves hulladékok felhasználásának növelésével,
napkollektorok, illetve napelemek létesítésével. A meghirdetéskor a tárca úgy
vélte, hogy a 183 millió forint keretösszegű pályázat segítségével mintegy 500,
megújuló energiaforrást hasznosító lakossági beruházás valósulhat meg, amelynek
nemzetgazdasági szintű haszna mintegy 128 TJ/év energiahordozó megtakarítása,
kiváltása.
A NEP-2006-1 program a hagyományos
technológiával épült lakások energetikai korszerűsítését, a lakossági
energiafelhasználás mérséklését, a lakosság energetikai terheinek a
csökkentését célozta. A 880 millió forint keretösszegű pályázat segítségével
mintegy 3300 lakás energetikai korszerűsítése valósulhat meg, amelynek
nemzetgazdasági szintű haszna mintegy 95 TJ/év energiahordozó megtakarítása.
Az uniós forrás nem elegendő a
célkitűzésekhez
Becslések szerint a logisztikai és
szállítási tevékenység ma a GDP mintegy 6 százalékát adja. Ez az arány a
második nemzeti fejlesztési tervben meghatározott célok teljesítésével közel a
duplájára emelkedhet, ám ehhez az üzleti szférának és az önkormányzatoknak is
hozzá kell járulniuk.
A második nemzeti fejlesztési terv
(NFT2) egyik kiemelt programjának célja, hogy Magyarország kelet-közép-európa
logisztikai központjává váljon. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és
Készletezési Társaság (MLBKT) becslései szerint a logisztikai és szállítási
tevékenység ma a GDP mintegy 6 százalékát adja, és az arány közel a duplájára,
10-11 százalékra emelhető a program segítségével, de annak megvalósításához az
uniós és a kormányzati források nem elegendőek, az üzleti szféra és a helyi
önkormányzatok befektetéseire is szükség van.
A szervezet alapvetően egyetért az
NFT2-ben meghatározott célokkal, és olyan kormányzati programot sürget, amely
komplex, logisztikai szempontú közlekedési és informatikai
infrastruktúra-fejlesztésre koncentrál, átgondolja a jelenlegi közúti
hálózatot, növeli a vasút szállítási teljesítményét, valamint a légi és a vízi
szállítást is bevonó multimodális rendszereket alakít ki. Az MLBKT szerint
olyan befektetéstámogatási programra van szükség, amely a kis- és
középvállalatokat bekapcsolja a szolgáltatások nyújtásába, felkelti a
multinacionális vállalatok érdeklődését is és ösztönzi a logisztikai
szolgáltató központok létesítését. Az NFT operatív programjában célszerű lenne
az ország globális logisztikai fejlesztését támogató tevékenységre is forrást
biztosítani - vélik a logisztikusok.
A szervezet szerint meg kellene
teremteni a logisztikai központok alapításának jogszabályi feltételeit, és egy
olyan, hatékonyan működő szervezeti-irányítási rendszerre is szükség lenne,
amely képes a programok koordinálására, a különféle tárcák, illetve régiók
eltérő terveinek összehangolására. A tanulmány szerint a programnak csak
nemzetközi összefüggésben van értelme, ezért olyan komplex diplomáciai
rendszerre is szükség lenne, amely lehetővé teszi a sokszor ellentétes érdekű
környező országokkal való összehangolt fejlesztést.
A társaság hangsúlyozza, hogy a
logisztika fejlesztése nem azonosítható még egy kiváló közlekedéspolitikai
koncepció megvalósításával sem, utóbbi a szolgáltató hálózat kialakításának
elengedhetetlen része. A logisztika szállításokhoz kapcsolódó tevékenysége sem
korlátozódhat pusztán az áruszállításra. Az üzleti logisztika nem működhet
korszerű személyszállítási - és városi - logisztika nélkül, amit a multipoláris
klaszterrendszerek, regionális pólusok kialakításakor figyelembe kell venni.
A szolgáltatásokat igénybe vevők a
társaság szerint akkor mennek majd a logisztikai szolgáltató központokba, ha az
ott kapott szolgáltatás javítja versenyképességüket, hatékonyságukat és a
költségmegtakarítás révén termékeiket, szolgáltatásaikat olcsóbbá teszi, ezért
a MLBKT az egyablakos rendszereket szorgalmazza. Ha a környezet megfelelő, a
szolgáltató központokat ipari és logisztikai parkká lehet fejleszteni, sőt
megfelelő háttér mellett olyan kutató-fejlesztő cégeket is letelepíthetnek,
amelyek a közeli tudásközpontok eredményeinek hasznosítására szakosodnak. A
társaság szerint a szállítmányozók jelentős beruházói lehetnek a központoknak,
ezért ösztönözni kell őket arra, hogy szolgáltatásuk ne csak a fuvarszervezésre
és a szállításra koncentráljon, hanem például a szükséges eszközök javítására,
kölcsönzésére is rendezkedjenek be. A vevők számára a parkolási lehetőség
megoldása is kiemelt fontosságú, a járműjavítások, mosatások elvégzésére
alkalmas bázissal együtt. Regionális elosztó központokat várhatóan azok a
gyártók és kereskedők hoznak majd létre, amelyek termékei nagy sorozatban
készülnek gazdaságosan, és nagyobb távolságra szállíttatnak speciális
készterméket vagy a végső kiszerelésre a környező országokban hoztak létre
üzemeket. Így megcélozható partnerek lehetnek az elektromos alkatrészek,
elektronikai eszközök, gyógyszerek, autóalkatrészek és részegységek gyártói,
valamint a nagy kereskedelmi láncok, továbbá komoly lehetőség lenne a
távol-keleti és közép-ázsiai cégekben is.
A MLBKT szerint pénzügyi befektetők
a szolgáltató központok építésére viszonylag könnyen kaphatóak, ha a megtérülés
biztosnak tekinthető. Ehhez szükséges lehet bizonyos garanciavállalás is,
ugyanakkor elvárható, hogy kapcsolódó beruházásokat (például szociális
kiszolgáló létesítményeket) is építsenek. A társaság úgy véli, elképzelhető egy
olyan szervező, irányító holding létrehozása is, amely elsősorban a pénzügyi
befektetőket és a betelepülni szándékozókat hozná össze, valamint a bérleti
lehetőségeket ajánlaná ki.
Baráth Etele uniós ügyekért felelős
tárca nélküli miniszter és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) képviselői a
logisztikai komplex programról egyeztettek a civil szervezetekkel, valamint a
területen érdekelt szövetségekkel március 14-én. A társadalmi vita részeként tartott
tárgyaláson részt vettek az MTA és a gazdasági kamarák képviselői is. Az NFH
szerint a hazai fejlesztéspolitikában mindeddig alapvetően az ágazati
megközelítésű vagy területileg leszűkített fejlesztések valósultak meg a
korlátozott források és a komplexitást kevéssé támogató szabályok,
eljárásrendek miatt. E probléma megoldása újszerű megközelítést, a stratégiai
szemlélet erősítését, a fejlesztési igények átfogó, komplex programok mentén
történő meghatározását igényli, amit a 2007-től rendelkezésre álló közösségi
források nagyságrendje is indokol. A komplex programok ˝prototípusa˝ a
fejlesztési pólus program, de természetükből adódóan komplexek a kiemelt
területi programok is (Balaton, Duna, Tisza). Magyarország földrajzi fekvése,
az a tény, hogy kiemelten fontos európai közlekedési útvonalak
kereszteződésében fekszik, illetve hogy EU-határországként a közösség keleti,
délkeleti kereskedelmi kapuja lesz, kitűnő esélyt kínál, hogy Magyarország a
térség meghatározó logisztikai szolgáltatóközpontjává váljon. Ennek megfelelően
az NFT2 egyik fontos célja, hogy a szállítás-logisztika az ország meghatározó
iparágává váljon, s hogy minél több hazai érték hozzáadásával szolgálják ki az
áthaladó szállításokat.
Javult a
cégek hitelfelvevő képessége
A vállalkozások finanszírozását
segítő Sikeres Magyarországért hitelprogramban az utóbbi négy évben 75 ezer
vállalkozás 612 milliárd forint hitelt, tőkét, pályázati pénzt kapott -
hangsúlyozta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter csütörtökön, a 25
millió forint hitel felvételét lehetővé tevő Széchenyi Kártya bevezetése
alkalmából tartott sajtótájékoztatón.
Összehasonlításként Kóka elmondta:
az ezt megelőző négy évben 18 ezer vállalkozás kapott 71 milliárd forintnyi
pályázati pénzt, hitelt, tőkét. A miniszter úgy ítélte meg, hogy a magyar kis-
és középvállalkozások (kkv) hitelfelvevő képessége az utóbbi években
növekedett, jelenleg a kkv-k 3 ezer milliárd forintnyi külső forrást tudnak
bevonni növekedésük finanszírozására.
A Széchenyi Kártya a legsikeresebb
A miniszter a sajtótájékoztatón a
hitelprogramon belül az egyik legsikeresebb terméknek nevezte a Széchenyi
Kártya-konstrukciót, amely révén 55 ezer vállalkozás tudott kedvező feltételek
mellett hitelhez jutni, de szerinte számuk elérheti a 100-150 ezret is.
A miniszter ennek alátámasztására
elmondta, hogy 2004-ben 2003-hoz képest a magyarországi kkv-k árbevétele 40
százalékkal, profittermelő képességük 50 százalékkal nőtt. A miniszter kitért
arra, hogy 2005-ben mintegy 100 ezer cég tartozott az egyszerűsített
vállalkozói adó körébe. Rámutatott: ebben a kormányzati ciklusban sikerült
bevezetni egy olyan adónemet, amely az elvonások csökkentésével,
egyszerűsítésével igyekszik a kkv-kat segíteni.
Sok ezer milliárd, sok ezer munkahely
A szaktárca vezetője ismertette:
számításuk szerint a következő hét évben az európai uniós pályázati források
közül gazdaságfejlesztésre magyarországi társfinanszírozással együtt 2,5 ezer
milliárd forint jut. Kóka János elmondta, hogy az utóbbi négy évben külföldi
befektetések révén Magyarországon 16-18 ezer új munkahely keletkezett, és
emellett 30-40 ezer új munkahely jött létre a kis- és középvállalkozásoknál.
Emögött húzódik meg, hogy a magyar kkv-k megkapták a lehetőségét, hogy
bekapcsolódjanak a nemzetközi gazdaságba.
Krisán László, a KA-VOSZ Rt.
vezérigazgatója elmondta, hogy a Széchenyi Kártyával cél a működőképes
vállalkozások továbblépésének támogatása. Tájékoztatása szerint eddig 73 ezer
Széchenyi Kártyát igényeltek az indulás óta. Az 55 ezer átadott kártya révén 237
milliárd forint hitelt igényeltek a vállalkozások. A szigorú rendszer
következtében eddig a vállalkozások 2 százalékánál volt gond a hitel
visszafizetésével.
Az Informatikai Vállalkozók
Szövetsége (IVSZ) pénteken délelőtt tartotta meg Cégecskegyorsító Reggelire
keresztelt előadássorozatának első eseményét.
A rendezvényen felszólalt Kovács
Zoltán, az IVSZ elnöke, az előadásokat Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti
Értéktőzsde (BÉT) elnöke, Björn Ehring, a Bosch Alapítvány egykori oktatója,
valamint Kuthy Antal, az IVSZ elnökségi tagja és egyben az Egroup ügyvezetője
tartották.
Az új rendezvénysorozat célja a
vállalkozók inspirálása, illetve az aznap használható tudás átadása. A mostani,
tőkebevonásról szóló rendezvényt még számos további fogja követni a sorban,
vállalkozásvezetés, menedzsment és emberi erőforrás témakörben.
Jelenleg 76 befektetési alap működik
Magyarországon, melyek eddig több mint 1 milliárd dollárt fektettek be magyar
vállalatokba, közölte a BÉT elnöke. Szalay-Berzeviczy aláhúzta, hogy a tőzsdei
cégek osztalékadója 25-ről 10 százalékra csökken, ezzel is motiválva a közepes
és nagy cégeket a tőzsdei bevezetésre.
A tőke akkor száll be szívesen egy
vállalkozásba, ha annak üzleti modellje egy már megvalósult és piacképes
ötleten alapul, ha teljesen áttörő ötlethez várjuk a fiskális segítséget, akkor
az a gyakorlat hiányában elmaradhat, közölte Kovács Zoltán. Majd hozzátette: a
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) számos pályázattal segíti az
olyan innovációval jelentkező pályázó, mint például Rátkai Dániel, a 19 éves
tanuló, aki a háromdimenziós ceruzát valósította meg.
A Közreműködő Szervezetnek állandó
joga van projektünket ellenőrizni, azonban ezt nem teheti, meglepetésszerűen,
bejelentés nélkül. Az ellenőrzéseknek több fajtáját különböztetjük meg,
melyeket az adott pályázathoz tartozó útmutató teljes mértékben részletez
(ezért itt azokra nem térünk ki). Az útmutató tehát egyértelműen szabályozza,
hogy milyen tevékenységek, milyen típusú ellenőrzés (elő, közbenső, utó)
keretében kerülnek vizsgálatra.
Az előzetes helyszíni ellenőrzésnek két típusa lehet:
1. Döntést megelőző ellenőrzés
2. Szerződéskötést megelőző ellenőrzés (az előző kibővített változata a szerződéskötéshez szükséges
dokumentációk ellenőrzésével)
A KSZ az ellenőrzés előtt időpontot
egyeztet a pályázóval, valamint egy tájékoztatót küld, melyben feltünteti, mi
is lesz a vizsgálat célja, mit fognak ellenőrizni. Az előzetes helyszíni
vizsgálatok gyakorisága és tartalma pályázatonként eltérő, egy kisebb volumenű
pályázat esetében (pl.: GVOP-2.1.1.) kevés az előellenőrzött vállalkozások
száma (a fenntartási időszak alatt azért mindenkihez legalább egyszer kimennek
ellenőrizni), egy nagy beruházás esetében (pl.: GVOP-1-es prioritás) minden
egyes beadott pályázatot előellenőriznek, ott nincs kivétel.
Amint elfogadtuk az ellenőrzés
időpontjára vonatkozó ajánlatot, vagy éppen kérünk egy másik időpontot -
akadályoztatásunk esetén -, úgy a vizsgálat lefolytatásának nincsen további
akadálya. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, melyet az értékelő felhasznál a
pályázat pontozásánál, majd ezt követően kerül a bíráló bizottság elé
pályázatunk. (A szerződéskötést megelőző ellenőrzés már feltételes döntés után
realizálódik, vagyis ha rendben van minden, akkor megköti cégünkkel az állam a
Támogatási Szerződést.)
Amire érdemes odafigyelni az előzetes helyszíni ellenőrzés folyamán:
Figyelmesen olvassuk végig a KSZ-től
kapott levelet, melyben leírják, hogy legalább mit fognak megnézni és milyen
dokumentumokra lesz szükségük. Ezek általában a tulajdonviszonyokat, gazdasági
és jogi tartalmat tükröző dokumentumok (tulajdoni lap, cégkivonat, aláírási
címpéldány, szakhatósági engedélyek, munkaügyi kimutatások, éves beszámolók,
stb.), valamint a projekthez kapcsolódó okmányok (számlák, teljesítések,
szerződések, bankszámlakivonatok, építési napló, szállító levelek, stb.).
Ezen kívül mást is vizsgál(hat)nak,
ezért tartsunk minden egyes a pályázathoz kapcsolódó dokumentumot egy mappában,
dossziéban, hogy ne az ellenőrzés folyamán kelljen keresgetni a kért iratokat,
mellyel így az ellenőrzés idejét tudjuk csökkenteni.
Figyelmesen olvassuk végig a már
beadott pályázatot, hogy korrekt válaszokat tudjunk adni a kérdésekre, kerüljük
el a ˝már nem is tudom mit adtunk be˝ kifejezést.
Egy jó pályázatíró, vagy tanácsadó
részt vesz a helyszíni ellenőrzéseken, hiszen ők ismerik legjobban a
pályázatot, ha ez nem így lenne, kérjük meg őket a részvételre.
Amennyiben a beadás óta változás
történt a beruházás egyes elemeiben, vagy a pályázó életében, akkor az előzetes
ellenőrzésen van mód a módosításra, értelemszerűen csak a módosítható
tételekben (pl.: géptípus (nem funkcionális változtatás), egyes költségelemek,
stb.), tehát az egész projektet nem változtathatjuk meg, például egy termelő
gépsor helyett nem építhetünk raktárt, vagy éppen fordítva. A módosításra akkor
van csak lehetőség, ha az eredeti célok nem változnak meg és dokumentálni tudjuk
a változást, például új árajánlattal, nyilatkozatokkal!
Az ellenőr kollégák alap esetben
jóindulatúlag és nem rosszindulatból kérik a különféle, talán feleslegesnek
tűnő dokumentumokat. Minderre azért van szükség, mert hiányos, vagy hiányzó
dokumentumokból később probléma lehet (a fenntartási időszakban), például ebből
adódó szerződésszegés miatt esetleg vissza kell fizetnie a pályázónak a
támogatást.
Nagyra nőtt a Széchenyi-kártya
Az utóbbi négy évben 75 ezer
vállalkozás összesen 612 milliárd forint hitelt, tőkét, pályázaton elnyert
pénzt kapott a finanszírozásukat segítő hitelprogramok keretében - hangsúlyozta
Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter a 25 millió forint hitel
felvételét lehetővé tevő Széchenyi Kártya bevezetése alkalmából tartott
sajtótájékoztatón, Budapesten, 2006. április 13-án.
A GKM vezetője az ezt a periódust megelőző
négy évről - számszerű adatokat sorolva, azokat összehasonlítva - elmondta,
hogy akkor 18 ezer vállalkozás kapott 71 milliárd forintnyi pályázati pénzt,
hitelt, tőkét.
A miniszter megfogalmazta: a magyar
kis- és középvállalkozások hitelfelvevő képessége az utóbbi években növekedett.
Jelenleg a kis- és középvállalkozások 3 ezer milliárd forintnyi külső forrást
tudnak bevonni növekedésük finanszírozására.
A GKM vezetője a tájékoztatón a
hitelprogramon belül az egyik legsikeresebb terméknek nevezte a Széchenyi
Kártya konstrukciót, amely révén már 55 ezer vállalkozás tudott kedvező
feltételek mellett hitelhez jutni, és számuk később elérheti a 100-150 ezret
is. Emlékeztetett, hogy a kormány elősegítette a vállalkozókat terhelő díjak
kedvezőbbé tételét a bankok közötti verseny megteremtésével, viszont a siker
alapjait maguk a vállalkozók és szervezeteik - mint kezdeményezők - teremtették
meg. A miniszter hangsúlyozta, hogy
alapvetően sikeres az a gazdaságpolitika, amely a vállalkozások
hitelképességének, tőkebefogadó képességének fokozására épít.
Fontos információ a tájékozató
sajtóanyagában, hogy KA-VOSZ irodák április 10-étől fogadják be a 11-25 millió
forintos Széchenyi Kártya igényeket, az első kártyák kibocsátására - bankonként
eltérően - április közepe és május eleje között kerül sor. A 11-25 millió forintos kártya igényléséhez a
többi kártyára jellemző feltétel mellett speciális elvárások is vonatkoznak.
Az eseményen elhangzott: 2004-ben 2003-hoz
képest a magyarországi kkv-k árbevétele 40 százalékkal, profittermelő
képességük 50 százalékkal nőtt. A magyar kkv-k megkapták a lehetőségét, hogy bekapcsolódjanak
a nemzetközi gazdaságba. Ez tükröződik abban, hogy az utóbbi négy évben
külföldi befektetések révén Magyarországon 16-18 ezer új munkahely keletkezett,
és emellett 30-40 ezer új munkahely jött létre a kis- és középvállalkozásoknál.
A következő hét évre előre tekintve
Kóka János arról is szólt, hogy az európai uniós pályázati források közül
gazdaságfejlesztésre magyarországi társfinanszírozással együtt 2,5 ezer
milliárd forint jut.
A Széchenyi Kártyával cél a
működőképes vállalkozások továbblépésének támogatása - húzta alá Krisán László,
a KA-VOSZ Rt. vezérigazgatója. Az indulás óta eddig 73 ezer Széchenyi Kártyát
igényeltek, az 55 ezer átadott kártya révén 237 milliárd forint hitelt
igényeltek a vállalkozások, és a vállalkozások 2 százalékánál volt gond a hitel
visszafizetésével - sorolta az adatokat.
A sajtótájékoztató keretében Kóka
János oklevelet adott át Vinkó Andreának, a budapesti Home Kft. ügyvezetőjének
a 25 millió forintos Széchenyi Kártya első igénylőjének.
A miniszter abból az alkalomból,
hogy a Széchenyi Kártyát igénylők száma elérte az 55 ezret, a bankok vezető
képviselőivel közösen jelképes Széchenyi Kártyát nyújtott át Takács Kálmánnak,
a Weaver's Invest Bt. ügyvezetőjének, Szabó Attilának, a Robinex Kft.
ügyvezetőjének, Rózsa Lászlónak, a Romella Kft. ügyvezetőjének, Papp Gyulának,
a Bau-for Építőipari és Szolgáltató Bt. ügyvezetőjének, valamint Krassóy
Csabának, az Angie Kft. ügyvezetőjének.
A Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium GVOP Irányító Hatóság döntése értelmében a kis- és
középvállalkozások számára kiírt ˝Vállalati innováció támogatása˝
(GVOP-2005-3.3.3./02) pályázat legutóbbi szakaszában benyújtott (a sorrendben
legtöbb pontot elért) pályázatok közül 123 db nyert vissza nem térítendő
támogatást, összesen 3,8 milliárd forint értékben.
A Vállalati innováció támogatása
című pályázat keretében - a 2004. második felében történt meghirdetés óta -
összesen 2,94 milliárd forint értékben született kis- és középvállalkozások
kutatás-fejlesztési feladatainak megvalósítását, valamint magas technológiai
szintet képviselő műszaki fejlesztési eredmények megszerzését célzó támogatói
döntés.
A következő pályázati szakaszban -
melynek beadási határideje 2006. április 10-én jár le - a rendelkezésre álló
támogatási összeg minimálisan további 1,2 milliárd forint. Amennyiben a
támogatásra érdemes pályázatok forrásigénye meghaladná a rendelkezésre álló
keretösszeget, úgy a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító
Hatóság a májusi Monitoring Bizottsági ülésen kezdeményezi a szükséges
forrásmennyiség átcsoportosítását más pályázati keretekből.
A pályázati nyertesek listája
megtekinthető a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (www.gkm.gov.hu) és a Kutatás-Fejlesztés
Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (www.kpi.gov.hu) honlapján.
A Gazdasági Versenyképesség Operatív
Programra beérkezett pályázatok közül 2006. március 31.-ig több mint 8.700 db
pályázat nyert támogatást, az Irányító Hatóság 6.100 nyertessel kötött
szerződést, a kifizetések pedig meghaladják a 37,5 milliárd forintot. A
megítélt támogatás meghaladja a 141 milliárd forintot, mely a hároméves keret
90 százaléka.
Offshore cégalapítás
Az offshore cégalapítás révén magyar kis- és középvállalkozások
számára is elérhetőek azok az - uniós direktívák által szabályozott -
adótervezési- és optimalizálási lehetőségek, melyekkel konzerválhatják és
mozgásban tarthatják a cégeladásból származó vagyont.
A rendszerváltás óta a magyar cégek egy jelentős része
felnőtt, ˝eladósorba került˝, a cégeladás pillanatában pedig komoly
árfolyamnyereséggel kecsegtet majd, melyet Magyarországon 25 százalékos adó
sújt - vázolta az alaphelyzetet bevezető előadásában Rybaltovszki Péter, az
offshore cégalapítással foglalkozó Crystal WorldWide ügyvezető igazgatója egy,
a cég által szervezett szakmai konferencián.
Az uniós csatlakozással ugyanakkor új adótervezési és
adó-optimalizálási távlatok is megnyíltak hazai vállalkozások és
cégtulajdonosok előtt, mivel átvettük és a magyar joganyagba beillesztettük az
anya- és leányvállalatok viszonyait szabályozó, úgynevezett átalakulási
direktívát is. Eszerint az ugyanazon tulajdonoshoz tartozó uniós vállalkozások
közötti részesedéscsere nem adóztatható.
Irány Ciprus!
Amennyiben a magyar cégtulajdonos úgy dönt, értékesíti
vállalkozását vagy üzletrészét, legjobban akkor jár, ha saját magával köt
üzletet. Vagyis alapít egy másik vállalkozást például Cipruson, majd hazai
cégének üzletrészét egy szintén a tulajdonában lévő másik uniós országban
bejegyzett cég részesedésére cseréli - adómentesen. A hazai cég teljes vagy
részleges eladása ezután már a külföldi cégbe cserélt üzletrész eladásával
történik, mely révén ezúttal az árfolyamnyereség-adó alól mentesülhet a
tulajdonos.
˝Adózási szempontból jelenleg Ciprus nyújtja a legkedvezőbb
lehetőségeket az EU-n belül˝ - válaszolta a Vállalkozói Negyed kérdésére
Rybaltovszki. Egy luxemburgi cég például egy éven keresztül tulajdonolni kell
ahhoz, hogy annak értékesíteni lehessen a magyar vállalkozást, és a későbbi
befektetések során is jóval szigorúbbak a szabályaik. A ciprusi cég viszont
akár az alapítás másnapján vehet magyarországi részvényeket, harmadnap
eladhatja, és az ebből befolyó nyeresége adómentes - tette hozzá.
Az adó nem évül el,
csak halasztódik
A szabályozás természetesen megfelelő kitételeket is
tartalmaz annak érdekében, hogy ne az adó kijátszására és elkerülésére
használják fel azt, a direktíva alkalmazása során ugyanis az adófizetés csupán
halasztódik: fizetni akkor kell, ha a tulajdonos a ciprusi cégét is eladja. A
célcsoportot tehát főként azok a vállalkozók jelenthetik, akik az eladott
magyar üzletrész árát nem felélni, hanem befektetni akarja - így ugyanis a
ciprusi társaságot holdingként működtetve az adófizetési kötelezettséget
bármeddig görgetheti.
A befektetés a további költségek csökkentése szempontjából
is lényeges elem. Rybaltovszki elmondása szerint ugyanis a ciprusi vállalat
körülbelül egymillió forintba kerülő alapítását követően az éves fenntartás
összege (750 ezer-egymillió forint) nagyban függ attól, hogy mennyire aktív
befektetési tevékenységet végez. ˝Ezeknek az offshore cégeknek a befektetései
viszont adómentes környezetben folynak, míg egy magyar magánszemély bármilyen
befektetése (ingatlan, részvény, bankbetét) adókötelessé válik. Tehát a
folyamatos költségekkel szemben a folyamatos adóelőny áll˝ - teszi hozzá az
ügyvezető.
Még kevesen ismerik
A nyilvánvaló előnyök ellenére a hazai kkv-k közül egyelőre
csak nagyon kevesen élnek a fent említett lehetőséggel, amelyet Rybaltovszki
főképp a megfelelő látásmód és ismeretanyag hiányával magyaráz. A konferencia
megszervezése, vagyis az információ átadása mellett a Crystal WorldWide
ügyvezetője szemléletváltás is fontosnak tart a cégek körében, hogy ˝a
vállalkozó ne feltétlenül csak azt kezelje saját vagyonának, ami az ő nevén és
bankszámláján van, hanem az általa tulajdonolt cég befektetéseit is˝.
Péntektől bárki igényelhet .eu végződésű internetes
honlapcímeket (domainneveket), mivel akkor nyílik meg a páneurópai
regisztrációs folyamat harmadik szakasza. Magyarországról eddig az első két
ütemben 2300 kérelmet adtak be különböző jogosultsági alapon, ezekből eddig
több mint kétszázat hagyott jóvá a kiosztásért felelős brüsszeli szervezet
(EURid) - írja a Világgazdaság.
Magyarországon jelenleg már összesen 15 társaság foglalkozik
az uniós internetcímekre vonatkozó igénylések regisztrálásával, illetve azok
továbbításával. ˝Eddig összesen ötszáz igénylést juttattunk el az EURidhez, a
harmadik szakasz április 7-i megnyitásával viszont azonnal ezer kérelmet
küldünk tovább Brüsszelbe˝ - mondta el Rémiás Mihály, az EU-domain Kft.
vezetője.
A társaságon keresztül többek között a CIB Bank, a Zsolnay
Porcelánmanufaktúra, a Heti Válasz Kiadó Kft., illetve a Csabahús
Élelmiszeripari Kft. adta be az igényét. Rémiás Mihály szerint Magyarországon a
különböző társaságok egyelőre nem veszik elég komolyan a páneurópai címekben rejlő
lehetőségeket, ezzel magyarázható a cégazonosítóként beadott igénylések
viszonylag kis száma a cseh vagy az osztrák kérelmekhez képest.
Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) 2004-es árakon számított
16 ezer milliárd forintos uniós és magyar költségvetési támogatása 2004 és 2010
között összesen 10 százalékponttal gyorsítja a magyar GDP növekedését - mondta
Baráth Etele sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
Az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter
elmondta: az uniós strukturális és kohéziós alap 2006 végéig odaítélendő
támogatásaiból megvalósuló beruházásokat 2008-ig kell befejezni, de annak
gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő hatása 2010-ig érződik.
Baráth Etele közölte: az I. NFT a lakossági fogyasztás
növekedését ebben a hét évben összesen mintegy 8 százalékponttal emeli, míg a
beruházásokét 17,5 százalékponttal. A nyertes projektek 126 ezer munkahely
megtartásához és 45 ezer új munkahely megteremtéséhez járulhatnak hozzá.
A miniszter utalt arra, hogy a modellszámítások szerint
2006-ban a legmagasabb a többlet GDP-növekedés nagysága 2,2 százalékpont,
2007-ben 1,5 százalékponttal több lesz a GDP- növekedés, mint amennyi az uniós
támogatások nélkül keletkezne. Sőt a gazdasági előrejelzés szerint az I. NFT
támogatásainak hatására 2010-ben a magyar GDP-növekedés mintegy 1,3
százalékponttal lesz magasabb.
Baráth Etele közölte: az I. NFT eredményeképpen a támogatott
vállalkozásoknál több mint 293 milliárd forint magán-tőkebefektetés valósult
meg eddig, ami azt jelenti, hogy minden 1 forint közösségi támogatás további
1,5 forint magántőkét vont be a fejlesztésekbe.
˝Ha azonban valamennyi támogatott projektgazdát tekintjük, a
generált magán-tőkebefektetések összege több mint 341 milliárd forint, így az
I. NFT-ből Magyarországon egy főre jutó támogatás értéke több mint 62 ezer
forint˝ - hangsúlyozta Baráth Etele.
A miniszter kiemelte, hogy a kedvezményezettek csaknem 79
százaléka a versenyszférából kerül ki - túlnyomórészt kis- és középvállalkozás.
Az önkormányzatok és a központi költségvetési szervek alkotják a
kedvezményezettek több mint 15 százalékát, míg a nonprofit szervezetek a
kedvezményezetti kör közel 6 százalékát teszik ki.
A megítélt támogatások megosztását tekintve azonban 60,5
százalékkal az önkormányzatok és központi költségvetési szervek részesednek,
31,4 százalékkal a vállalkozások, míg 8,1 százalékkal a nonprofit, civil
szervezetek.
Baráth Etele kiemelte: a strukturális alapból 2004 és 2006
között Magyarország számára a magyar önrésszel együtt rendelkezésre álló
mintegy 680 milliárd forintos támogatás 93 százaléka 2006 végéig le van kötve,
80 százalékára már szerződéssel rendelkeznek, míg 25 százalékát már kifizették.
Ám az ágazatok között van különbség, így például az agrártámogatások keretének
113 százaléka van lekötve.
A miniszter szerint - a visegrádi országok között elsőként -
Magyarország a teljes rendelkezésére álló 371 milliárd forint Kohéziós Alap
támogatási keretet lekötötte, ami a magyar önrésszel eléri a 600 milliárd
forintot. A Kohéziós Alap támogatásával, figyelembe véve a 2000-2004 között
rendelkezésre álló ISPA előcsatlakozási támogatásokat is, összesen 24
környezetvédelmi, 9 közlekedési beruházás, és 15 szakmai segítségnyújtási
valósulhat meg.
A 2007-13-as időszakban megnyíló Kohéziós Alap forrás
körülbelül 1.875 milliárd forintot tesz ki, ami a kapcsolódó hazai forrásokkal
mintegy 2.400 milliárd forint nagy infrastrukturális beruházást tesz lehetővé,
amit további pénzek egészítenek ki a strukturális alapból.
Baráth Etele elmondta, hogy a II. NFT társadalmi
egyeztetésének első fázisa lezárult. Húsvét utáni kedden tartják meg első
összefoglaló értékelését, amelyet a gazdasági kabinet is megtárgyal, továbbá az
Országos Érdekegyeztető Tanács egy hónapon belül napirendjére vesz.
Elsősorban a kis- és középvállalkozások finanszírozási
gondjaira lehet megoldás az üzleti életben a lízing, mégis kevesen élnek vele. Igaz,
többen, mint korábban. Nagy előnye, hogy kicsi vagy nulla önrészt kérnek hozzá
a pénzintézetek, és a törlesztés évekre előre ütemezhető. Más oldalról viszont
a lízing, akárcsak a kedvezményes hitel, könnyen felboríthatja azok pénzügyi
egyensúlyát, akik nem rendelkeznek a versenyképességhez szükséges mértékű saját
vagyonnal.
Elsősorban személygépkocsit vásárolunk lízingbe - derül ki a
szakmai szövetség adataiból -, majd teherjárműveket. A kettő együtt az
egymilliárd (!) forint teljes lízingpiac 84 százalékát tette ki 2005-ben. Annak
ellenére ennyit, hogy a gépek és berendezések lízingbeadása és finanszírozása
több mint 60 százalékkal emelkedett tavaly, így részesedése elérte a 10
százalékot. Az ingatlan - bár 2005 végén több új ajánlat jelent meg a cégek
után immár a magánszemélyek számára is - csak 4 százalékot jelent a teljes
lízingforgalomból. Ami egyébként éppen a duplája az egy évvel korábbi 2
százaléknak. De maga a lízingpiac is jelentős mértékben megnőtt az elmúlt öt
évben: míg 2000-ben a hazai beruházások 13,4 százalékát finanszírozták így,
2005-ben több mint a 20 százalékát.
Zárt és nyílt
Bár a lízing mint finanszírozási megoldás éppen húszéves - a
nyolcvanas évek közepén kezdett terjedni Magyarországon -, a mai napig sokan
keverik az egyes típusait, és nincsenek tisztában az egyik vagy másik fajta
előnyeivel, de hátrányaival sem. Például azzal, hogy a nyílt végű formánál a
futamidő végén az ügyfél döntheti el, hogy ő maga vagy valaki más vásárolja-e
meg a maradványértéken az addig lízingelt gépet, ingatlant, egyebet, míg a zárt
végűnél csak ő veheti meg. A lízingbe vevőt megillető kedvezmények
Mezőgazdasági gépek, berendezések lízingelése esetén a
lízingbe vevő jogosult végleges fejlesztési célú juttatásra és
kamattámogatásra. Gépek, berendezések, egyes járművek lízingelése esetén a
mikro- és kisvállalkozások mint lízingbe vevők a társasági adó alapját
csökkenthetik a beruházás értékével, illetve annak meghatározott százalékával;
a kis- és középvállalkozások pedig a pénzügyi lízingre fizetett kamattal,
illetve annak bizonyos százalékával.
És ez azzal jár együtt, hogy például ingatlan lízingelésekor
már a futamidő elején meg kell fizetni a vásárolt épület nettó értékére jutó 20
százalékos általános forgalmi adót. A nyílt végűnél ezzel szemben fokozatosan,
a törlesztés részeként kérik az áfát is. Igaz, az áfabevallás és -befizetés
rendje szerint az előre befizetett adó vissza is igényelhető, de ennek átfutási
ideje még a negyedéves bevallók esetében is több mint fél év. Vagyis ennyi
időre kell likvid pénzt erre a célra lekötni.
Vannak persze hátrányai is a nyílt végű változatnak. Maradva
az ingatlanlízingnél: a lízingcégnek 10 százalék illetéket kell fizetnie az
ingatlan megszerzéséért (amit persze továbbhárít az ügyfelére), majd újabb 10
százalék illeték terheli közvetlenül az ügyfelet is, amikor ő válik végül
tulajdonossá. A zárt végű lízing esetében a lízingcégnél csak 2 százalék,
kedvezményes illeték merül fel, ha két éven belül az ügyfélhez kerül a
tulajdonjog. Az ügyfél ekkor is 10 százalék illetéket köteles leróni.
Kicsikre szabottan
Nem véletlenül a kis- és közepes vállalkozások közül kerül
ki a lízing- és finanszírozó társaságok üzleti partnereinek túlnyomó többsége -
vonhatjuk le a következtetést a Lízingszövetség adataiból -, hiszen a
konstrukció az ő tőkeszegénységükre lehet megoldás. Nagy előnye ugyanis, hogy
kicsi vagy nulla önrészt kérnek a pénzintézetek, és a törlesztés terhe évekre
előre ütemezhető. Más oldalról viszont a lízing, csakúgy, mint a sokféle
kedvezményes hitel, könnyen felboríthatja annak a vállalkozásnak a pénzügyi
egyensúlyát, amelyik a fejlesztéseit nem alapozza meg piaci tervekkel, és nem
rendelkezik a versenyképességhez, a biztonságos gazdálkodáshoz szükséges értékű
saját vagyonnal. Igaz, a lízingdíj meg nem fizetése esetén annyiban kisebb a
baj, hogy ˝csak˝ a lízingelt eszköz vész el, amit ráadásul addig használhattunk
is.
Ezért ha egy korábban bérelt gépre, berendezésre vagy
irodára, üzlethelyiségre jó eladási ajánlatot kap egy cég, mindenképpen érdemes
számolgatnia. Hiszen gyakran kisebb a havi lízingdíj, mint a bérleti költség, a
lízingeléssel a futamidő végén tulajdont is szerezhet.
Miért előnyös a
pénzügyi lízing?
- A vállalkozás a beruházási szándékait hosszú távú, idegen
forrással tudja megoldani, kímélve ezzel a saját forrásait. - A
lízingdíjrészletek ütemezése igazodhat a bevételeihez mind időben, mind
összegben. - A lízingdíjak a lízingtárgy által megtermelt bevételből is
fizethetők, ezáltal a beruházás önfinanszírozóvá válik. - A lízingügylet
biztosítéka lehet részben vagy egészben a lízingelt tárgy is.
Verseny itt is
A gazdasági elemzők szerint az idén és jövőre a lízingpiac
további bővülésére lehet számítani. A termelőszféra igényeinek növekedésével
egyidejűleg bővül a lakossági lízingbe vevőké is. Párhuzamosan azzal, hogy
erősödik a pénzintézetek érdeklődése is mind a lakosság, mind a kis- és közepes
nagyságú vállalatok iránt, ami a lízingpiacon is növeli a már amúgy éles
versenyt
Uniós modellszámítások szerint az első Nemzeti Fejlesztési
Terv (NFT1) forrásainak köszönhetően a 2004 és 2010 közötti időszakban
Magyarországon tíz százalékkal, mintegy 16 ezer milliárd forinttal nő a bruttó
hazai össztermék - közölte tegnap Baráth Etele uniós ügyekért felelős tárca
nélküli miniszter.
A strukturális és kohéziós alap forrásai nemcsak a GDP-re
fejtenek ki kedvező hatást, a számítások szerint a vizsgált hét év alatt
csaknem húsz százalékkal több beruházás valósul majd meg és a lakossági fogyasztás
is jelentősen emelkedik. A közösségi támogatásoknak köszönhetően a
foglalkoztatási szint is javul, a megkötött szerződésekben tett ígértek alapján
126 ezer munkahely maradhat meg és több mint 45 ezer új munkahelyet hozhatnak
létre.
A strukturális alapok kedvezményezettjeinek többsége ugyan a
versenyszférából került ki, a legtöbb támogatást az önkormányzatok és a
központi költségvetési szervek szerezték meg. Az arányok számottevően már nem
változnak, mivel a 680 milliárd forintnyi strukturális forrás több mint
kilencven százalékát már lekötötték. A visegrádi országok közül elsőként a
magyarok kötötték le a rendelkezésükre álló 371 milliárd forintos kohéziós
alapbeli támogatási keret egészét - emelte ki a miniszter. A magyar önrésszel
kiegészített 600 milliárd forintnyi forrásból jórészt környezetvédelmi és
közlekedési beruházások valósulnak meg. Tavaly az Európai Bizottság a
radarfejlesztéssel, az észak-alföldi ivóvízellátással, a Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyei hulladékgazdálkodással, valamint a vasútfejlesztés előkészítésével
kapcsolatos projektet hagyta jóvá.
Lezárult az NFT2 társadalmi egyeztetésének első fázisa. A
Nemzeti Fejlesztési Hivatal közvetlenül húsvét után adja ki összefoglaló
értékelését, amelyet a gazdasági kabinet is megtárgyal. A koncepcióhoz eddig
388 szervezet szólt hozzá, az egyeztetésre még május elejéig van lehetőség.
Az unió újonnan csatlakozott államaiban a
kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított kiadások nem érik el az uniós átlagot,
pedig a gyorsütemű technológiai fejlődést, az innovatív fejlesztéseket az EU
fontos és meghatározó lehetőségként tartja számon, és a versenyképesség
javítása érdekében nagy hangsúlyt fektet ezek közösségi szintű támogatására.
Magyarországon és a régión belül igen magas a pályázási kedv
a magyar irányító hatóságok által meghirdetett programokra, a közösségi szinten
irányított keretprogramok esetében ugyanakkor a részvétel jóval alacsonyabb,
ami egyrészt az információk hiányából, másrészt a magyartól eltérő pályázási
rendszer iránti félelemből fakad.
Az Ernst & Young (E&Y) uniós támogatásokkal
foglalkozó brüsszeli irodája pályázat útján nyerte el a hatodik keretprogram és
kiemelten az információs társadalom technológiáira vonatkozó programok (IST)
-reklámozási- lehetőségét. Az Európai Bizottság által finanszírozott egész
napos konferenciát szenteltek a keretprogram lehetőségeire. A résztvevők
megismerhették a pályázás folyamatát, a feltételek várható változásait,
valamint a magyar és az uniós támogatási lehetőségeket - mondta lapunknak Czakó
Borbála, az E&Y vezérigazgatója.
A konferencián az áprilisban záruló hatodik keretprogram
sikeres magyar példáit is bemutatták. A Budapesti Műszaki Egyetem által
szervezett konzorcium az IST-program keretében például az orvosi robotika
területén végzett fejlesztéseket, és a végtagbetegségek gyógyulási folyamatát
segítő eszközt dolgozott ki. Komoly lehetőség, hogy a programban a technológia
megalkotásától egészen a szolgáltatás megvalósításáig, azaz a piacra lépésig
szerezhető támogatás - véli Bognár Vilmos, az IST magyarországi
kapcsolattartója. Jó példa erre a mobil fizetési módszerekkel foglalkozó SEMOPS
projekt esete. A hatodik IST-keretprogramban eddig 159 magyar program valósult
meg, 37,8 millió euró támogatással.
A támogatás megnyerése azonban még messze nem elég a
sikerhez - mondta Szakál László, az E&Y partnere, aki szerint a pénz
lehívásához hosszú távú fenntartási kötelezettséget is vállalni kell, amely az
igen gyorsan változó gazdasági és környezeti hatások mellett gyakran
megnehezíti az intézmények és vállalatok dolgát.
A lisszaboni program egyik fő célkitűzése, hogy az uniós
szintű k+f kiadásokat a GDP 3 százalékának megfelelő összegre emeljék. Az EU
hetedik k+f keretprogramjára 2007 és 2013 között várhatóan 72,7 milliárd euró
jut majd.
