2006. májusi hírek
˝Ügyfélorientáció, egy márka és imázs alkotásának vágya motiválja majd a
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) dolgozóit. Az állam befektetői
attitűddel fogja működtetni a versenyképességre fordítható uniós pénzek
lekötését˝ - nyilatkozta Egyed Géza, az EU fejlesztési alapokért felelős
helyettes államtitkár a FigyelőNetnek.
Egyed Géza, EU fejlesztési alapokért felelõs
helyettes-államtitkár. Egyed kinevezése előtt számos banknál töltött be vezető
pozíciókat. Három nyelven, angolul, németül és oroszul beszél.
- Tudom, hogy bagatellnek tűnik a kérdés, de miért van az, hogy a hazai
állami fejlesztési programok megjegyezhetetlen hosszúságú elnevezést kapnak,
valamint az ezek rövidítéséül szolgáló, a köztudatba is sulykolt mozaikszavak
(például: VEGOP, HEFOP, GVOP) a hétköznapi emberek számára semmitmondóak.
- Nagyon izgalmas dologra kérdezett rá, ugyanis a felszínen első
hallásra gyermeki kérdés mögött szakmai, filozófiai tartalom húzódik meg.
Véleményem szerint azért ilyen nehezen megjegyezhető, hosszú és furcsa hangzású
betűszavakkal jelöli a fejlesztéspolitika az egyes programokat, mert talán
kevésbé itatja át a programok alkotóinak a gondolkodását a jó értelemben vett
marketingszemlélet, ügyfél-orientáció, egy márka és imázs alkotásának vágya.
Tehát kevésbé gondolkodnak piaci kategóriákban, s inkább államigazgatási,
technokrata, ˝mérnöki˝ kategóriákban mozognak. Valami hasonlót tartanék
helyesnek, mint amit az előző kormány kitalált, amikor a gazdaságfejlesztési
programjait Széchenyi-tervre keresztelte el. Lehetne a Nemzeti Fejlesztési Terv
(NFT) 2-ben a Versenyképes Gazdasági Operatív Program (VEGOP) ˝márkaneve˝
például ˝Lendület Program˝, vagy a Közlekedési Operatív Program ˝Baross
Program˝. De annyi bizonyos, hogy a jelenleginél frappánsabb elnevezés
hatásosabb lenne.
- Kik találják ki az elnevezéseket?
- Nincs intézményesítve. Magukat a technokrata elnevezéseket az irányító
hatóságok (IH), illetve ezek operatív programjai (OP) tervezésével foglalkozó
minisztériumok, hivatalok kreálják. Azt hiszem, ezt a feladatot érdemes lenne
odaadni egy megfelelő PR- és marketingtudással rendelkező kreatív csapatnak,
hogy alkossa meg az NFT, és az egyes alprogramok brand-szintre emelhető nevét.
Ez szimbolikus jelentőséggel bírna. Már csak azért is, mivel az NFT 2-őt nem
úgy fogjuk működtetni, mint az NFT 1-et, ahol a programok kialakítása és a
végrehajtás mikéntje elsősorban az egyes minisztériumok, háttérszervezetek
adminisztratív, hivatali kultúrájából és hozzáállásából táplálkozott. A
központi fejlesztési célok mellett nem vette figyelembe, hogy mi a rendszer
haszonélvezőjének, a támogatottnak, az ügyfélnek az igénye és kívánsága.
- Tulajdonképpen akkor el lehet
mondani, hogy a 2003-ban kialakított NFT intézményrendszer három év alatt
elavult. Ezekre az alapokra fog épülni a második felvonás is?
- Az NFT 1 olyan fejlesztéspolitikai program, melynek az NFT 2-től
függetlenül definiált a finanszírozási háttere és a tartalma. Ehhez képest az
NFT 2 finanszírozási szempontból egy szeparált program. Természetesen az új
program tartalmaiban és célkitűzéseiben épít az első NFT célkitűzéseire, függetlenül
attól, hogy ez másik, új keretforrásból fog táplálkozni. Az NFT 2 végrehajtása
az NFT 1 végrehajtó szervezeti rendszeréből fog megújulni. Rengeteg
tapasztalatunk van, amelyek birtokában az új rendszer biztos, hogy jobban fog
működni, mint az NFT 1 rendszere. Az persze világos, hogy minden tapasztalat
annyit ér, amilyen mértékben cselekvőerővé válik. Egy hét múlva már tudunk
konkrét információkat is, ekkorra elkészül az új kormány struktúrája és
szervezete. Ez determinálni fogja az NFT 2 végrehajtó intézményrendszerét is.
- Hogyan sikerült Magyarországnak
lehívni az NFT 1 keretein belül rendelkezésre álló uniós keretösszeget,
valamint a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) a pénzekből milyen előnye
származott?
- Amikor pénzről beszélünk, két fogalmat érdemes elkülöníteni: a
kötelezettségvállalást és a lekötött pénz lehívását. Ami a
kötelezettségvállalási szintet illeti, Magyarország kiválóan teljesített, az
NFT 1 EU-s keretösszegének már több mint 90 százaléka felett vagyunk. Ez nagyon
jó teljesítmény, hasonló, első NFT-jüket működtető országok, Görögország,
Írország annak idején nem volt képes ilyen szintet elérni. Ami a pénzek konkrét
elköltését illeti, ott sem állunk rosszul, az úgynevezett N+2 szabályhoz képest
jól költjük a pénzt. Az EU-programok utófinanszírozott programok, tehát a
megvalósítást követően, a számla kiállítása után térítik meg az összeget. Ebből
következik, hogy a lekötöttséghez képest a kifizetés mindig alacsonyabb
számokat mutat. Nem mindegy azonban, mennyire van az utóbbi hátrányban. Az
előbb említett N+2 uniós szabály kimondja, hogy a megítélt uniós pénzek
elköltését ütemezni kell. Ha ez nem valósul meg, akkor ez a pénz nem áll a
továbbiakban rendelkezésre, ez a legfontosabb, a pénzlehívás ütemezésével
kapcsolatos szabály az EU-ban. Addig, amíg egy ország ennek keretén belül képes
haladni programjaival, projektjeivel, nagy baj nincsen. Magyarország 2006
közepén az NFT 1 kapcsán jó helyzetben van, mert most annyi pénz került
lehívásra, amiből már gyakorlatilag 2007 eleji N+2 szabály szerinti teljesítési
szinten vagyunk. Ezzel azonban nem szeretnék olcsó vigaszt nyújtani egy olyan
pályázónak sem, aki késve kapja meg a számla ellenértékét. A közreműködő
szervezeti rendszer sokszor nem feltétlenül hatékonyan, ügyfélorientáltan,
hanem inkább bürokratikus és körülményes szabályok alkalmazásával dolgozik.
Néha jóval bonyolultabb szabályok alkalmazásával, mint amit akár a háttér
magyar vagy EU-s jogszabályok szükségszerűvé tennének. Amióta egy éve
kineveztek erre a posztra, egyik kezemben a bozótvágó kés, másik kezemben
mézesmadzag és ostor.
- Mit lehet, mit kell várni az NFT
második felvonásában? Milyen tapasztalatokat építenek bele az új programba?
- Az NFT 2-ről, mint végleges produktumról korai beszélni. A tervezés
nagyjából 60 százaléknál jár. Ez nem azt jelenti, hogy az NFT 2 félig kész,
hanem azt, hogy az ernyődokumentuma és a programok dokumentumai már
elkészültek, megvannak a 2.0-s tervezetek, de ezek további egyeztetése az
Európai Bizottsággal, a szakmai szervezetekkel még mintegy fél évig fog
zajlani. Elődjéből okulva várhatóan kétirányú tapasztalatot fog tartalmazni az
NFT 2; az egyik a tartalmi kérdéseket, a másik a végrehajtási
intézményrendszert érinti. Egy versenyképes programhoz sokkal fókuszáltabban és
bátrabban kell meghatározni az ország fejlesztési céljait. Mert csak ennek
fényében látjuk, kik lesznek az ügyfelei, kedvezményezettjei ennek a
programnak. Egy fókuszáltabb programra és ebből levezetett pályázati kiírási,
tartalmi háttérre van szükség, mint ami az NFT 1-et jellemzi. Ami még nagyon
fontos tapasztalat ennek kapcsán, hogy nem volt igazán jól átgondolt, cizellált
indikátor rendszer. Ez alatt azt értjük, hogy a pályázó a támogatásból
megvalósuló projekttel bizonyos eredményeket kell hogy produkáljon. Legyen ez
akár többlet foglalkoztatotti létszám, plusz árbevétel, hozzáadott
értéktermelés, hátrányos helyzetűek, csökkent munkaképességűek foglalkoztatása
stb. Ezeknek az elvárt eredményeknek a számbavételét és visszamérését szolgálja
egy jó indikátorrendszer, amely összhangban áll az ország
gazdasági-versenyképességi célkitűzéseivel.
Az NFT 2-ben egy olyan mutató- és teljesítményvállalási rendszert
tervezünk bevezetni, mely tökéletesen szolgálja az ország gazdasági
stratégiáját, ami mérhetővé teszi a támogatottak kötelezettségeit és ennek
következtében folyamatosan nyomonkövethetővé válik, hogy a pályázatok és a
támogatások valóban a kötelezettségvállalásnak megfelelő módon kerülnek
hasznosításra. Számtalan egyéb tapasztalatunk is van, például a kistérségekről.
Ugyanis egy főre vetítetten összességében kevesebb pályázat érkezett, mint a
nem hátrányos kistérségekből, viszont a nyerési arány közel annyi volt, mint a
nem hátrányos régiókban. Ám emiatt egy főre vetítetten összességében kevesebb
pénz jutott a hátrányosabb kistérségekbe. Nekünk arra kell ügyelnünk, hogy a
versenyképes gazdaságért program országos jelentőségű, a gazdaság számára húzó
fejlesztéseket támogasson, emellett figyeljen oda az ország kiegyenlítettebb
fejlődésének ösztönzésére is.
- Számos szakember észrevételezte,
hogy nem egyedi vállalkozásokat, hanem konkrét szektorokat lenne szükséges
támogatni. Ön hogyan vélekedik erről?
- A következő programban nagyobb mértékben szeretnénk közvetetten és nem
közvetlenül vállalkozásokat támogatni. Ez alatt azt értem, hogy az üzleti
környezeten, az üzleti infrastruktúrán keresztül támogatjuk a cégeket, tehát
nem az egyedi vállalatnak nyújtunk elsősorban vissza nem térítendő vagy más
formájú támogatást. Hanem azt mondjuk, megtámogatjuk a szélessávú internet
kiépítését, úgy hogy az egész ország legyen lefedve infrastruktúrával.
Megtámogatjuk a logisztikai, ipari parkok alapinfrastruktúrájának a
kialakítását, nyilván a beköltöző vállalkozásoknak ebből profitálniuk kell.
Támogatni fogjuk továbbá a k+f és az innováció infrastruktúráját úgy, hogy
például inkubációs házak, technológiai parkok létrehozásához adunk pénzt,
melyek valóban nevüknek megfelelően működnek, és nem csupán ingatlanprojektek.
Ezeknek az lenne a feladatuk, hogy kezdő, spin off, kreatív vállalkozásoknak
nyújtsanak üzleti infrastruktúrális, üzletviteli, jogi,
marketingszolgáltatásokat, műszaki, technikai támogatást. Ezzel növelhető lehet
a kezdő vállalkozások komfortérzete, csökkenthetőek a kezdő vállakozói lét
kockázatai. Relatív hányadban tehát kisebb mértékben fogunk egy adott
vállalatot támogatni, nagyobb mértékben pedig a vállalkozások
infrastruktúráját. Ezen felül az üzleti szféra számára fontos közigazgatási,
államigazgatási szolgáltatások jobb működését tervezzük. Támogatni fogjuk a
cégbejegyzés és az ingatlanbejegyzés meggyorsítását, valamint a szerződések
bírósági úton való kikényszeríthetősége átfutási idejének csökkentését,
különböző engedélyek beszerzését. Az adóadminisztráció időszükségletét is
lerövidítenénk azáltal, hogy hozzájárulunk ezen terültek elektronikus
ügyintézésre történő minél gyorsabb átállásához. Ezekben a kérdésekben
Magyarország az OECD-átlaghoz képest sem áll jól, nekünk pedig az a
kötelességünk, hogy azt fejlesszük, amiben a leggyengébbek vagyunk.
- Számos kamarai és egyéb
érdekképviseleti vezető is rosszallását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a
vállalkozásoknak nem vissza nem térítendő támogatásokat juttat a következő
gazdaságfejlesztési program.
- Nem fogunk csak vissza nem térítendő támogatásokat alkalmazni, mint a
jelenlegi periódusban. Egyes infrastruktúrális és üzleti környezetet támogató
célokhoz vissza nem térítendőt fogunk nyújtani, ahol ez logikus.
Beruházásösztönzésnél, beruházási technológiai transzfereknél, exportösztönző,
piacra jutást támogató intézkedéseknél pedig el fogunk menni a visszatérítendő
típusú támogatás irányába. Tehát uniós pénzeket arra fogunk használni, hogy a
vállalkozások hitelgaranciát, tőkebefektetést, hitelt kapjanak. Fogunk adni
uniós pénzből forrást tőkealapoknak, vállalkozói, kockázati, magvető
tőkealapoknak, hogy ebből ők állami fejlesztéspolitikai és piaci szempontokat
figyelembe vevő kritériumrendszer alapján fektessenek be vállalatokba. Az állam
befektetői attitűddel fogja működtetni a versenyképességre fordítható uniós
pénzek lekötését.
- A pályázati pénzek kifizetésének
elhúzódását hogyan lehetne megszüntetni?
- Két módon. Első lépésként sokkal jobban átgondolt és egyszerűbb
elszámolási szabályok mentén fogunk a pályázókkal elszámolni. Ezzel
párhuzamosan magát a végrehajtó rendszert, mely az elszámolásokat feldolgozza,
világítjuk át, vonjuk össze és létrehozunk hatékony, a vállalkozói pályázatokat
támogató, feldolgozó online rendszert. A vállalkozó számára minimalizálódik a
hiba, hiszen a számítógépes feldolgozás gyakorlatilag minimálisra csökkenti a
formai hiba lehetőségét. Ezzel el lehet kerülni a hiánypótlásnak nevezett vég
nélküli levelezést. Egyszerűbb eljárásrendben, hatékonyabb szervezetben és 21.
századi technológiai szinten fogjuk a pályázatokat és az elszámolásokat
kezelni.
- A késedelmes fizetéssel maga az
állam is felelős a magyar gazdaságot és főként a kkv-kat érintő
körbetartozásért. Hogyan lehet ezt orvosolni?
- Sajnos a körbetartozás egy részéért az állam maga a felelős. Ennek
okait minden kompetens döntéshozónak a maga területén kell megszüntetni. Én
olyan kifizetési procedúrákat és szervezeti rendet óhajtok működtetni
(amennyiben erre a kormány megalakulása után felkérést kapok), amely azt
garantálja, hogy az egyébként jogszabályban rögzített határidőket be lehessen
tartani. Az tarthatatlan hogy az állam, amely egyébként a szabályokat alkotja,
maga szegi meg a szabályokat, ennek ugyanis nagyon negatív üzenete van a
társadalom számára. Pacta sund servanda!
Jó hír minden nyertesnek, hogy beindult a támogatási szerződéskötési
folyamat az ESZA Kht. által lebonyolított HEFOP/2005/3.4.1
kódszámú pályázatnál.
Ez egy un. projektindító nappal kezdődött, ahol tájékoztatták a nyerteseket
a várható eseményekről. A következő lépés a szerződéskötést előkészítő levél,
melyben minden pályázó részletes információt kap a szerződéskötéshez beküldendő
dokumentumokról
A szerződést előkészítő papírok elkészítésére 15 naptári nap áll rendelkezésre,
ami nagyon rövid idő. Ezt az időt terheli a biztosíték adás végleges formába
öntése is, melyet célszerű minél előbb elintézni, mert kifizetés csak érvényes
biztosíték mellett lehetséges, ami vonatkozik az előlegre is. 25 % előleg
automatikusan jár a kedvezményezettnek a támogatási szerződés megkötésével
egyidejűleg.
Lehetőség van a projekt átütemezésére és a költségek bizonyos mértékű
átcsoportosítására. A fő szabály, hogy három számjegyű soron belül szabad az
átcsoportosítás, két számjegyű sor között 10 %-ot lehet mozgatni, de a 10 %-ot
a kisebb összeghez kell mérni. Pl. 2.1 sor Bér és járulékok 10 millió Ft, 3.1
igénybe vett külső szolgáltatás 20 millió Ft, akkor hiába lehetne a 3.1-ről 2
millió Ft-ot átcsoportosítani, mivel a 2.1 sor csak 1 millió Ft-ot tesz
lehetővé, így végeredményképpen 1 millió Ft mozgatására van lehetőség.
Fontos információ, hogy új, de utólag is érvényesítendő, előírás él a
költségek belső arányára. Az oktatási időre jutó bérek és közterheik nem
haladhatják meg a külső beszerzések értékét (külső beszerzésnek minősül saját
oktatás esetén az oktatók bére is). Ezen arány érvényesítése érdekében akár a
támogatási összeg utólagos csökkentése is lehetséges.
A szerződéskötést előkészítésére beküldött dokumentumokat az ESZA Kht.
ellenőrzi, és ha mindent rendben talál, akkor fogja kiküldeni a
szerződéstervezetet aláírásra.
A munkahelyteremtő támogatás feltételeinek sajátossága miatt főleg az
induló cégek, illetve a kevésbé szem előtt lévő kis- és középvállalkozások
jutottak forráshoz. A nyertesek között a tavalyihoz képest több lett az egyéni
vállalkozás - írja a Világgazdaság.
Több mint 2,3 milliárd forint vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatást
osztott szét az idén a munkaügyi tárca a hazai vállalkozások között. Az év
elején kiírt pályázatokon 148 cég nyert, s ők 2300 új munkahelyet teremtenek.
Közülük tíz vállalkozás a magas hozzáadott értékű munkahelyteremtő
beruházásokat támogató, kétszázmilliós keretösszegű kiíráson nyert.
Míg tavaly a hasonló mértékű támogatásból alig ötvenmilliót tudott
kiosztani a tárca, az idén a teljes keret elfogyott. Mivel a feltételek között
szerepelt, hogy a pályázó az elmúlt fél évben nem csökkenthette a létszámát,
illetve az elmúlt két évben nem gyűlhetett meg a baja a munkaügyi
felügyelőkkel, így a kiírásnak főleg az induló cégek, illetve a kevésbé szem
előtt lévő kis- és középvállalkozások tudtak megfelelni.
A beruházási kedvet és az innovációt is bizonyítja: a nyertesek között
több lett az egyéni vállalkozás. Tavaly négyen jutottak forráshoz, az idén
tizenhat egyéni vállalkozó 155 új kolléga felvételére szerződött.
A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) elsősorban a régiók
fejlettségbeli különbségeinek mérséklődését szolgálja, ám tavaly a kkv-k
számára meghirdetett pályázatok nagy népszerűségnek örvendtek. A ˝Turisztikai
fogadóképesség javítása˝ című kiírásra négyszeres volt a túljelentkezés, ezért
még ebben a hónapban kibővítik a támogatási keretet.
Az operatív program forrásait a fejletlen és a legfejlettebb régiók közt
75-25 százalékos arányban kell felosztani. A tavalyi évben a kis- és
középvállalkozások számára is elérhető pályázatokat, sőt az összes, az Európai
Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott kiírást fel kellett függeszteni.
Részben azért, mert egyes esetekben, például a ˝Turisztikai fogadóképesség
javítása˝ címre négyszeres volt a túljelentkezés - mondta Kováts Kornél,az
MTRFH kormány-főtanácsadója.
Jelenleg a kkv-k egyedül az Európai Szociális alapból támogatott
˝Felsőoktatási intézmények és helyi szereplők együttműködésének erősítése˝
kiírásra pályázhatnak, de májusban újra érkezik a már említett ˝Turisztikai
fogadóképesség javítása˝, kibővített pályázati kerettel.
A Regionális Fejlesztés Operatív Program 1.2-es ˝Turisztikai
fogadóképesség javítása˝ című pályázati felhívása - az előzetes tájékoztatástól
eltérően - a ROP Monitoring Bizottságának (MB) 2005. május 19-i ülése után
kerül kiírásra.
A pályázati kiírások feltételrendszeréül szolgáló Programkiegészítő
Dokumentum változásának elfogadása a Monitoring Bizottság hatáskörébe tartozik,
s ez május 19-én kerül napirendre. A kiírás pontos idejéről a www.rop.hu
honlapon, közleményben ad majd tájékoztatást a ROP Irányító Hatósága.
A kkv-k alkalmazottainak
képzésére biztosít jó lehetőséget a regionális fejlesztés operatív program
(rop) 3.4.2-es pályázata. A mintegy kétmilliárd forintos kerettel gazdálkodó
központi programban régióspecifikus (szak-, át- és tovább-) képzésekhez
nyerhető támogatás - írja a VIlággazdaság.
A kurzusok 2006 elejétől indultak el, a nyertes pályázatok alapján
jelenleg 360 ember vesz részt 34 képzésben, 15 helyszínen. A vállalkozásoknak,
az alkalmazottaiknak és az önfoglalkoztatóknak folyamatosan lehet pályázni 2007
közepéig, s ahogy nő a nyertesek száma, úgy bővül a kör: májustól már 77
intézmény 260 képzése érhető el. A szakemberek arra számítanak, hogy 2005–2007
között 1500-2000 kis- és középvállalkozás él a lehetőséggel, s összesen ötezer
fő juthat támogatáshoz.
Igazán pályázóbarát kiírásról van szó, ezt igazolták vissza az első
tapasztalatok is – mondta Molnár Annamária, a VÁTI Kht.
osztályvezető-helyettese. Eddig a jelentkezők közül 82 volt vállalkozás (360
alkalmazottal) és 820 magánszemély. Mintegy 95 százalékuk részesül a
támogatásban. Ennek mértéke vállalkozásoknál a képzési díj 60, alkalmazottaknál
és önfoglalkoztatóknál a 80 százaléka. A maximálisan elérhető támogatási összeg
250 ezer forint/fő.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) megyei szervezetei segítettek
a képzési piac feltérképezésében a VÁTI-nak. A felmérések a legnagyobb igényt a
marketing- és reklámszakemberek iránt jelezték, csak ebben a szakmában mintegy
18 ezer fő kiképzésére volna szükség.
Kiemelkedő az érdeklődés a tárgyalási technika képzése iránt, itt a
piaci kereslet 4900 főre terjed ki. Nagy szükség van még a logisztikai
szakemberekre (3500 fő), de a nehéz- és könnyűgépkezelők iránti kereslet is
mintegy 4700 fővel haladja meg a kínálatot.
A régiók közül Közép-Magyarország a legaktívabb, innen került ki eddig a
legtöbb pályázó, és itt zajlik a legtöbb kurzus, az összes mintegy harmada.
Komoly az érdeklődés Nyugat-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön,
részesedésük a rop-képzésekből meghaladja a 40 százalékot
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) internetes cégkatalógust,
valamint internetes áruház szolgáltatást indít június elejétől. Ezekbe azon
cégek kerülhetnek be, amelyeket a szövetség ajánl a fogyasztóknak.
Az IPOSZ elektronikus
cégkatalógusa információt nyújt majd a benne lévő vállalkozásokról az ügyfelek
számára. Keresni lehet majd tevékenységi kör, illetve település szerint. Az
ipartestületi tagvállalkozások elnevezése mellett szerepelni fog, hogy az adott
cég melyik ipartestület tagja.
Ezzel a szövetség egy ipartestületi védjegy létrehozását kívánja
megalapozni. Az elindítandó cégkatalógust illetve az internetes áruházat a
www.e-iksz.hu illetve a www.e-x.hu regisztrált domain név alatt lehet majd
elérni az interneten.
Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke az internetes cégkatalógus, illetve
internetes áruház szolgáltatások elindításának bejelentésekor azt mondta, hogy
az IPOSZ új szolgáltatásaiba azon cégek kerülhetnek be, amelyeket a szövetség
ajánl a fogyasztóknak.
A Budapesti Corvinus Egyetem
által szervezett tegnapi konferencián Chikán Attila - az intézmény tanára -
elmondta, hogy a vállalatok csak több mint 2-3 év múlva érzik majd az ígért
gazdasági reformok versenyképességre gyakorolt pozitív hatását.
Az Corvinus egyetemen Chikán
Attila vezetésével működő Versenyképességi Kutató Központ kétnapos nemzetközi
konferenciát szervezett ˝Versenyben a világgal˝ címmel. A konferencia célja a
vállalati szféra lehetőségeit kutató központ eredményeinek nemzetközi
összefüggésbe helyezése. A kétnapos konferenciáján neves magyar és külföldi
szakértők tartanak előadásokat a versenyképességről.
Bár a vállalatok először a reformok negatív hatásait érzik majd, a
változások makrogazdasági szinten indítják el a pozitív folyamatokat, amelyek
pár év múlva a mikro szinten is éreztetik hatásukat - mutatott rá az egyetemi
oktató. A bürokrácia csökkentésére irányuló lépések hatásához ugyanakkor akár
tíz évre is szükség lehet.
A Versenyképességi Kutató Központ 2004-ben indította ˝Versenyben a
világgal˝ című programját. A várhatóan idén ősszel véget érő projekt során több
mint 100 kutató vizsgálta a magyar és nemzetközi kis-, közepes- és
nagyvállalatok versenyképességét.
A kérdőíves kutatás során 1 200 vállalatvezető válaszát elemezték,
interjúkat és tanulmányokat készítettek. Tapasztalataik alapján a vállalati
szintű versenyképesség növeléséhez stabil gazdaság, jelentősebb vállalati
innováció és a vezetési módszerek javítása szükséges.
A főleg vállalatok által finanszírozott kétéves kutatás eredményeit
várhatóan ősszel teszik közzé, jövő évtől pedig a vállalatok és környezetük
összefüggéseire helyezik a hangsúlyt.
A gazdasági versenyképességi operatív programban (gvop) meghirdetett
három beruházásösztönzési pályázatnak is küszöbönáll a beadási határideje. Már
csak május 31-ig lehet pályázni a regionális vállalati központok létesítéséhez,
a feldolgozóipari beszállítók számának növeléséhez és megerősítéséhez, valamint
a klasztereknek nyújtott szolgáltatások fejlesztéséhez igényelt támogatásokra.
A regionális vállalati központok létesítésének támogatására kiírt
pályázat (GVOP-2006-1.1.2) célja az
európai - különösképpen a kelet-közép-európai - regionális hatáskörű vállalati
szolgáltató központok magyarországi kialakítása és bővítése. Ezen túlmenően
pedig a több régióban működő társaságok szolgáltatási (például informatikai,
disztribúciós, logisztikai, kereskedelmi, pénzügyi, szerviz- és vevőszolgálati,
számviteli, irányítási, piac- és közvélemény-kutatási, kutatás-fejlesztési,
oktatási) alrendszereinek Magyarországról történő irányítását ellátó központ
létrehozását szolgáló beruházások megvalósítása.
A pályázatot 1,1 milliárd forint kerettel hirdették meg. A támogatott
pályázatok várható száma nyolc-tíz. Az elnyerhető támogatás mértéke a beruházás
helyszínének, illetve az összes elszámolható beruházási költségnek függvényében
változó, de legfeljebb 300 millió forint lehet.
A feldolgozóipari beszállítók számának növelését és megerősítésüket
támogató pályázat (GVOP-2006-1.1.3)
célja annak a kis- és középvállalati feldolgozóipari beszállítói körnek a
megerősítése, amelynek produktumai közvetlenül vagy közvetve (más beszállítókon
keresztül) beépülnek a végterméket előállító, jellemzően nagyvállalat
termékébe. Olyan fejlesztések támogatását célozza, amelyek révén javul a
végtermékek minősége, versenyképessége, gazdaságossága, megerősödik a pályázók
gazdasági helyzete és technológiai felkészültsége, s ennek eredményeképp tartós
ipari beszállítóvá válhatnak. A pályázat meghirdetéskori kerete 1,2 milliárd
forint, a támogatott pályázatok várható száma 15-25. Az elnyerhető támogatás
függ a beruházás helyszínétől, de legfeljebb százmillió forint lehet.
A klasztereknek nyújtott szolgáltatások fejlesztésének támogatására
kiírt pályázat (GVOP-2006-1.1.3/B)
célja az üzleti vállalkozások és nem üzleti szervezetek (helyi
gazdaságfejlesztési intézmények, önkormányzatok, felsőoktatási intézmények,
alapítványok, kutató-fejlesztő szervezetek és szervezeti egységek, egyéb
közhasznú társaságok) által alkotott klaszterek menedzsmentjei útján nyújtott
szolgáltatások körének bővítése, a klasztertagoknak nyújtott szolgáltatások
színvonalának emelése. A pályázat meghirdetéskori 2006. évre tervezett kerete
200 millió forint. A támogatott pályázatok várható száma nyolc-tizenkettő. A
kiírás keretében elnyerhető támogatás maximális mértéke a támogatható
tevékenységektől függően a projekt összes elszámolható költségének maximum 50,
illetve 80 százaléka, ez minimum egymillió, maximum 25 millió forint lehet. MK
Május 31-ig lehet benyújtani pályázatot
- Regionális vállalati központok létesítésének támogatására
- A feldolgozóipari beszállítók számának növelésére és megerősítésük
támogatására
- Klasztereknek nyújtott szolgáltatások fejlesztésének támogatására
Információ
A pályázatok felhívásai, részletes útmutatói és a projektadatlapok
elektronikusan letölthetők a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapjáról,
a Lendület portálról vagy a Magyar Fejlesztési Bank honlapjáról.
A gazdasági versenyképesség operatív programról általános tájékoztatást
ad az EU Pályázati Információs Központ (06-40-2004-94). A konkrét pályázatokkal
kapcsolatban felvilágosítás az MFB-nél (06/40-555-555) kérhető.
A gazdasági és közlekedési tárca továbbfejleszti az adatbázist
A nemzetközi cégek véleménye szerint a hazai kis- és középvállalkozások
nem igazán tudnak megfelelni a beszállítókkal szemben támasztott magas szintű
technológiai, minőségi, logisztikai és gazdálkodási követelményeknek,
tőkeszegények, elavult technológiát alkalmaznak s alacsony hatékonyságuk miatt
nem versenyképesek. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nemrég indult új
beszállítói programjának célja, hogy a hazai beszállítók termékfejlesztéséhez,
beruházásaihoz megfelelő finanszírozási és szolgáltatási hátteret biztosítson.
A három modulból álló program elsősorban a jármű- és járműalkatrész-gyártó
ágazatra, az elektronikai és a gépiparra koncentrál. A támogatási elemek között
vannak már működők, továbbfejlesztendők és kialakítandók.
A finanszírozási modulnak már mindhárom eleme működik. A kedvezményes
kamatozású hitel - a Sikeres Magyarországért vállalkozásfejlesztési
hitelprogram részeként, az MFB által refinanszírozott kedvezményes kamatozású
konstrukció - beszállítói beruházási célú kerete 2006. december 31-ig 25
milliárd forint. A kölcsönt feldolgozóipari kkv-k vehetik igénybe. A szintén
működő kamattámogatási program 1,5 százalékpontos kamattámogatást nyújt a
beszállítói hitelt igénybe vevő kkv-knak a kétéves türelmi időszakban.
A finanszírozási modul harmadik elemét a pályázatok alkotják. Támogatást
nyerni beszállítói képesség fejlesztéséhez, a beszállítói kapcsolatok
megerősítéséhez, technológiai fejlesztésekhez, valamint a beszállítói
klaszterek fejlesztéséhez lehet.
A továbbfejlesztendő területek közé a hálózatépítési modul tartozik. A
pilot projekt 2005-ben indult a Suzuki Motor Hungary Rt. és az ITDH Beszállítói
és Tanácsadó Központjának szervezésében. A projekt kiértékelése után a
szaktárca több konkrét beszállítói hálózatépítési program elindítását tervezi,
elsősorban a járműipar, elektronika és a gépipar területén.
Az ITDH-nak már több ezer vállalatot nyilvántartó adatbankja van, ebben
1500 ipari beszállító cég részletes adatai is megtalálhatók. A beszállítói
tevékenységet folytató vagy azt tervező hazai vállalkozások az ITDH honlapjáról
letölthető regisztrációs lap segítségével jelentkezhetnek az adatbázisba.
A szaktárca a beszállítói program keretében bővíteni, illetve
korszerűsíteni kívánja a beszállítói adatbázist. Cél: egy interaktív adatbázis
megteremtése, amelynek segítségével mind a hazánkba települt, mind pedig a
befektetést tervező külföldi vállalatok gyorsan és hatékonyan kerülhetnek
kapcsolatba az általuk igényelt termékeket, alkatrészeket gyártó hazai
beszállítókkal. MK
Beszállítói program kkv-knak
A program valamennyi szolgáltatása minden Magyarországon bejegyzett
beszállítói tevékenységet végző kkv számára elérhető, tekintet nélkül arra,
hogy mely országban működő nagyvállalatnak szállít alkatrészeket,
részegységeket.
Így a hazánkban megtelepedett cégek mellett egyre több a környező
országokban működő, nemzetközi céggel alakulhat ki beszállítói kapcsolat.
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ˝Kaláka˝
garancia-programja egy újabb segítség a vidéki kis- és középvállalkozások
(kkv), mely elsősorban a vidékfejlesztés területén működő vállalkozások részére
nyújt kedvező feltételek mellett hitelgaranciát.
Az alapítvány ez év áprilisában pályázati úton elnyerte az Európai
Beruházási Alap (European Investment Fund, EIF) viszontgaranciáját. Az EIF az
Eupai Bizottság Multiannual Programja keretében, uniós forrásból nyújt
viszontgaranciát a tagállamok garanciaszervezeteinek. Az EIF az Európai
Beruházási Bank csoportjához tartozik.
Vidéki fejlesztésekre szánják
Az uniós viszont-garanciához kapcsolódó Kaláka garancia program
keretében az alapítvány május 1-től nyújt kedvező feltételekkel hitelgaranciát
a 100 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kis- és középvállalkozások
számára. A program vidéki szolgáltatások létesítését, a vidéki kezdő
vállalkozások beruházását, a fiatal vállalkozók vidéki beruházását, a vidéki
turizmus létesítését, valamint innovatív és falufejlesztési beruházások
megvalósulását szolgálják.
A támogatható beruházási hitelek futamideje minimálisan 3, maximálisan
10 év lehet. Az alapítvány a Kaláka garanciát egyszeri, 0,25 százalékos díjon
kínálja a hitel összegétől, futamidejétől és a garancia mértékétől függetlenül.
A garanciabírálat gyorsított, három napon belül minden esetben döntés születik.
Nagy kockázatú cégeknek is
Az alapítvány célja az, hogy a magas kockázatú vállalkozások számára
nyújtson készfizető kezességet, közölte Dr. Ulrich Anikó ügyvezető igazgató.
Majd hozzátette, hogy átlagosan 30 százaléknyi az alapítvány saját kockázata
egy-egy kezességvállalás esetében. Az is elmondható, hogy átlagosan a
biztosított hitelek összege 20 millió forint körül mozog.
Az idén közel 500 ügyet terveznek garantálni, összesen 40 milliárd
forintból. Egyre gyakoribb azonban a magasabb mértékű hitelgarancia kérelem,
nemrégiben 100 milliós vállalásra került sor, tette hozzá az ügyvezető.
Előzetes kockázat-számítások szerint az igénylő vállalkozások 4,5 százaléka fog
belebukni tevékenységébe, ez nagyrészt azért fog bekövetkezni, mivel ezek
általában kezdő vállalkozók, summázta véleményét Ulrich.
A fejlesztési és versenyképességi célok megvalósítása érdekében
együttműködési megállapodást írtak alá azoknak a régiós és gazdasági
érdek-képviseleti intézményeknek a vezetői - köztük a Budapesti Kereskedelmi és
Iparkamara (BKIK) elnöke - , akik részt vettek a napokban a fővárosban
megtartott Fejlesztési pólusok című nemzetközi konferencián. Ezen hazai és
francia szakemberek ismertették a fejlesztési, versenyképességi pólusok
szerepéről, feladatairól szerzett tapasztalataikat, ugyanakkor véleménycserére
is volt lehetőség.
Egész napos tanácskozás témája volt a magyarországi fejlesztési,
versenyképességi pólusok kialakításának lehetősége, az ehhez kapcsolódó
feladatok megvalósíthatóságáról azon a - Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében
megtartott - konferencián volt szó, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH)
szervezett. A konzultációra is alkalmat adó rendezvényen - a többi között -
főleg az NFH, a fejlesztési pólusok, az ezekben érintett kamarák, valamint
pénzintézetek és egyetemek vezetői, polgármesterek vettek részt. A konferencia
záróeseményeinek részeként a fejlesztési pólusok polgármesterei, az érintett
kamarák - köztük a BKIK - elnökei a tervek megvalósítása érdekében memorandumot
írtak alá.
A dokumentumban a többi között megfogalmazták, hogy a hazai
fejlesztéspolitika középpontjában a tudásalapú gazdaság és társadalom megteremtése
áll, ami egyszerre feltételezi a kreativitás kibontakoztatását, az alkotó
energiák felszabadítását és az innovációorientált gazdasági fejlődés
feltételeinek megteremtését. Ennek kulcselemei: a tudáscentrumok létrejötte, a
kutatási-fejlesztési tevékenység segítése, a vállalkozások támogatása az új
termékek kifejlesztésében, előnyösebb technológia vagy innovatív szolgáltatások
kidolgozásában és azok piacra vitelében. E célok megvalósítására konkrét
lépéseket jelent majd az öt vidéki nagyvárosban - Debrecenben, Győrött,
Miskolcon, Pécsett és Szegeden -, valamint Budapesten és a Közép-dunántúli
Régióban a Székesfehérvár-Veszprém tengelyhez kapcsolódva kialakítandó
fejlesztési pólus. E terv 2007 utáni leghangsúlyosabb elemei: a fejlesztési
időszak innovációtámogatási, az ezen alapuló gazdaságfejlesztési, illetve
regionális fejlesztési politikájának kialakítása.
A regionális tudásközpontokhoz kapcsolódó koncentrált gazdaságfejlesztés
szükségessége az - országgyűlési határozattal is megerősített - Országos
Fejlesztéspolitikai Koncepcióban és az Országos Területfejlesztési Koncepcióban
is megfogalmazódik. Maga a pólus gondolat és annak fejlesztéspolitikai tartalma
szakmai viták kereszttüzében, politikai és társadalmi egyeztetések során
érlelődött és kristályosodott ki.
A nemzetközi tapasztalatokra is építő hazai póluskoncepció összecseng az
Európai Unió kutatás-fejlesztési keretprogramjában bevezetett új eszközökkel és
fogalmakkal is. Ezek fontos társadalmi-gazdasági célokat szolgálnak, erősítik
Európa gazdasági versenyképességét. Az új eszközök mindenekelőtt a
hálózatépítést, illetve az ismeretek kritikus tömegének összegyűjtését segítik,
integrálva az innovációs lánc valamennyi elemét. Ilyen funkciót töltenek be a
fejlesztési pólusok, amelyek biztosítják a források koncentrált és hatékony
felhasználását is.
A dokumentum szerint a siker kulcsa tehát az együttműködés.
Együttműködés a települések között, együttműködés a vállalkozások között,
együttműködés a gazdaság, az oktatás és a tudomány között. Hazánk adottságai
alapján csakis a feladatok és a funkciók ésszerű megosztásán alapuló
együttműködés, a kooperáció, a hálózatok létrejötte viheti sikerre az ügyet. A
méreteinkből adódóan ez a feltétele a nemzetközi megjelenésnek is, hiszen egy
térség akkor fejlődhet sikeresen, ha az ott kialakuló versenyképességi pólus a
nemzetközi szintnek megfelelő tömeget ér el az innovációk, az ismeretek terén.
Ezeket az alapelveket és célokat elfogadva ˝alulírottak jelen Memorandum
aláírásával kinyilvánítják azon szándékukat, hogy az érintett fejlesztési pólus
stratégiájának, az arra épülő programnak az elkészítésében, a kapcsolódó
kulcsprojektek kidolgozásában és majdani megvalósításában - tekintettel arra,
hogy a projektek megvalósulásában kölcsönösen érdekeltek - együttműködnek˝.
Az aláírók célja az, hogy a fejlesztési pólusként meghatározott
nagyvárosok harmonikus, egymással együttműködő (város)hálózatok központjaiként
- egy policentrikus településrendszer elemeiként - az ország egészének versenyképességét
növeljék.
Egy fejlesztési pólus úgy definiálható, mint egy adott földrajzi
területen azok a vállalatok, magán- és állami képzési és kutatóközpontok,
amelyek egy partnerségi viszony keretén belül elkötelezték magukat egy
innovatív jellegű közös projekt érdekében a szinergiák kiaknázására. Ez a
partnerség egy hozzá kapcsolódó piac és tudományos-technológiai terület köré
szerveződik és a versenyképesség eléréséhez szükséges kritikus tömeget,
valamint a nemzetközi láthatóságot kell elérnie.
A három alapvető hozzávaló - vállalatok, képzés, kutatás/innováció - a
három prioritás, azaz a konkrét közös projektek, a nemzetközi láthatóság és a
partnerség által egyesítve válik a versenyképességi pólus kulcselemévé.
A fejlesztési pólusok az ország legnagyobb népességű városai, az ott
megvalósuló programok - közvetlenül vagy közvetve - az ország lakosságának
mintegy felét érintik. A fejlesztések hatása azonban nem korlátozódhat a
településhatárokon belülre; a pólusok felelősséget viselnek környezetük fejlesztésért
is. A tudomány, a felsőoktatás, a kutatás-fejlesztés, a gazdaság és az
infrastruktúra térbeni koncentrációja nem elmélyíti a fejlettségbeli
különbségeket, hanem a pólusok - kölcsönhatásuk és regionális gazdaságszervező
funkciójuk révén - hozzájárulnak a szűkebb és tágabb környezetük
dinamizálásához is.
Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv GDP-növekedésre gyakorolt hatása 2005-ben
jelentős volt: az EU strukturális alapjainak támogatása nélkül a tényleges 4,1
százalékos gazdasági növekedés csupán 2,6 százalékos lett volna - áll a
fejlesztési terv gazdasági hatásairól készített tanulmányban. A tanulmányt
Baráth Etele EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter ismertette, május
16-án.
A 2004-2006 közötti években rendelkezésre álló, de 2008-ig
felhasználható források révén a beruházási többlet 2004 és 2008 között évente
átlagosan 3,1 százalék, mondta a tárca nélküli miniszter, és hozzátette: az
elmúlt időszakban Magyarországon a beruházási növekmény 60-70 százalékát az
EU-források és a hozzájuk kapcsolódó egyéb befektetések teszik ki. Az I. NFT
megvalósítása révén a többletfogyasztás évente átlagosan 1 százalékkal
növekszik, a foglalkoztatottak száma pedig évente átlagosan 31 ezer fővel több,
mint a terv megvalósítása nélkül - mondta Baráth Etele. A Pályázati Információs
Központ adatai szerint az április 1-jéig támogatott projektek eredményeként
mintegy 2 ezer településen valósul meg beruházás, illetve érezhető beruházás
hatása. Ezek révén több mint 48 ezer új munkahely létesült, és 136 ezer
munkahelyet nem kellett megszüntetni.
A miniszter a 2007-2013. évekre szóló II. Nemzeti Fejlesztési Terv - az
Új Magyarország programja - készítésével kapcsolatban elmondta: a tervezés
folyamatában biztosítani kell az összhangot a lisszaboni stratégia nemzeti
akciótervével. Ennek megvalósításában az első év végén jár az ország, június
26-27-én Joaquin Almunia biztos vezetésével EU-delegáció érkezik Magyarországra,
és átnézik a foglalkoztatás és a növekedés területén vállaltak teljesítését.
A II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez a Nemzeti Fejlesztési Hivatal két
modellszámítást készített, az egyik a növekedésre, a másik a foglalkoztatás
bővítésére helyezi a nagyobb hangsúlyt. Baráth Etele elmondta: politikai döntés
kérdése az, hogy melyik változatot veszik figyelembe, azonban hozzátette:
személy szerint a foglalkoztatás növelését jelentő koncepció áll közelebb
hozzá. A tárca nélküli miniszter szerint a foglalkoztatás bővítése a
költségvetési befizetéseket növelné, kevesebb szociális kiadást jelentene, és
ezek kedvezően hatnának a költségvetésre.
Átlátható a Strukturális Alapok felhasználása Magyarországon,
állapította meg a Transparency International tanulmányában. A korrupció
kivédését tekintve az intézményi keretek és szabályozások jók, az állami
bürokrácia érintett résztvevői nyitottak a civil partnerségre és az információ
széleskörű megosztásra, ugyanakkor egy igazán átlátható rendszer megteremtése
érdekében további lépések szükségesek, hangzott el a Nemzeti Fejlesztési
Hivatal együttműködésével rendezett sajtótájékoztatón.
A Transparency International nemzetközi civil szervezet fő célkitűzése a
korrupció elleni küzdelem, az átlátható és elszámoltatható viszonyok
megteremtése a közpénzeket érintő folyamatokban. A szervezet az Európai
Bizottságtól (Bővítési Főigazgatóság) nyert pályázati támogatás keretében az új
uniós tagországok Strukturális Alapok (Bővebben a Strukturális Alapokról)
felhasználási gyakorlatát vizsgálta 2005 tavaszán. A Projekt első szakaszában
minden új tagországban (kivéve a déli államokat) helyzetfeltáró elemzés
született arról, hogy mennyiben teljesülnek az átláthatóság feltételei.
A magyarországi helyzetfeltárás röviden összefoglalható tanulsága az
volt, hogy a korrupció kivédését tekintve az intézményi keretek és
szabályozások jók, valamint az állami bürokrácia érintett résztvevői nyitottak
a civil partnerségre és az információ széleskörű megosztásra, ugyanakkor egy
igazán átlátható rendszer megteremtése érdekében további lépések szükségesek.
A helyzetelemzés során feltárt hiányosságok orvoslására elkészült egy
akcióterv, amelynek megvalósítását a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH)
támogatta a ˝Strukturális Alapok átlátható felhasználása Magyarországon˝ című
projekt keretében. A tanulmány beszámol a projekt végrehajtásáról, valamint a
helyzetelemzés eredményei és az akcióterv végrehajtása során keletkezett
megállapítások és javaslatok alapján összefoglalja a Strukturális Alapok
magyarországi felhasználásával kapcsolatos tapasztalatokat, tanulságokat.
A Strukturális Alapok felhasználásának hazai vizsgálata alapján
elmondható, hogy a források fogadásához szükséges intézményrendszer és
szabályozás az uniós normák által előírtaknak összességében megfelel, hangzott
el a sajtótájékoztatón. A rendszer gyakorlati működése ugyanakkor nem
zökkenőmentes, a legjelentősebb hiányosságokat a tervezési folyamatok
átláthatósága, a kedvezményezettek jogbizonytalansága, a végrehajtás
eljárásrendjének túlszabályozása, valamint a közbeszerzési eljárások
bonyolultsága terén találta a Transparency International.
A három vizsgált terület közül az információhoz való hozzáférés
feltételei a leginkább biztosítottak. Komolyabb ráfordítást igényel a
Strukturális Alapok fogadásához kapcsolódó tervezési eljárásrend és
intézményrendszer újragondolása, átalakítása, ami a tervezés átláthatósága és a
partnerség megvalósulásának elengedhetetlen feltétele, a szervezet szerint. A
partnerség elvének szaktárcai szintű érvényesüléséhez a megfelelő jogszabályok
és kapacitások mellett alapvető szemléletváltásra van szükség, ugyanakkor az
elkészült dokumentumok társadalmi egyeztetésének minősége az elmúlt egy évben
jelentősen javult, áll a tanulmányban.
A tervezés koordinációjáért felelős Nemzeti Fejlesztési Hivatal, és a
végrehajtásban részt vevő intézmények nagy erőssége, hogy nyitottak a civil
oldal véleményének befogadására, valamint, hogy a tevékenységeik során szerzett
tapasztalataikat kapacitásukhoz mérten igyekeznek a rendszer egészébe
beépíteni. A tervezésben részt vevő szaktárcák szemléletváltását ugyanakkor még
segíteni kell. A társadalom és a média Strukturális Alapokkal kapcsolatos
érdeklődése általában a pályázati lehetőségekre koncentrálódik, megfelelő uniós
és hazai források hiányában azonban a stratégiai dokumentumok társadalmi
egyeztetése köré szervezendő médiakampány nyújtotta promóciós lehetőségek
behatároltak.
A tanulmány elmarasztalást is tartalmaz: a támogatási kifizetések
késedelme tarthatatlan, sürgősen meg kell teremteni a támogatások kifizetéséhez
szükséges intézményi és személyi feltételeket. A végrehajtás során jelentkező
további kiemelt problémakör a közbeszerzések kérdése, több szakértői vélemény
is alátámasztja, hogy a jelenlegi eljárásrendi szabályok rengeteg kiskaput
rejtenek, és túl bonyolultak ahhoz, hogy átláthatóak legyenek.
Összességében elmondható, hogy Magyarországon a Strukturális Alapok
felhasználásával kapcsolatos eddig kialakított szabályozások,
intézményrendszer, együttműködések minősége biztos alapot nyújt a rendszer
további fejlesztéséhez - állapította meg a Transparency International.
Több
hitel a vállalkozásoknak
Az elmúlt hat évben megtöbbszöröződött
a kis- és középvállalkozások által felvett hitelek állománya, 1999-ben ez 460
milliárd forint, 2005 végén már közel 3 ezer milliárd forint volt - mondta
Kállay László.
A Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium (GKM) főosztályvezető-helyettese a K&H Bank
sajtótájékoztatóján, kedden Budapesten elmondta: a Második Nemzeti Fejlesztési
Tervben a kormányzat szeretné egyszerűsíteni és kibővíteni a kis- és közepes
cégek hitelezését, hogy az döntő részt képviseljen a külső forráshoz való hozzájutásukban.
Kállay László kifejtette: a
gazdasági tárca adatai szerint, míg 2000 végén a kis- és középvállalkozások
által felvett hitelek összege mintegy 904 milliárd forint volt, addig 2001
végére 1280,7 milliárd forintra, 2002 végére 1402,4 milliárd forintra és 2004
végére már 2225,5 milliárd forintra nőtt a kis- és középvállalatok által
felvett kereskedelmi banki hitelek állománya. Napjainkra erős verseny alakult
ki a hitelintézetek között a kis- és középvállalkozások megnyeréséért, ez
hozzájárul ahhoz, hogy egyre kedvezőbb kondíciók mellett jussanak
finanszírozáshoz a kkv-k - emelte ki.
A GKM főosztályvezető-helyettese
arról is szólt, hogy az uniós források szintén rendelkezésére állnak a kis- és
közepes cégeknek, e tekintetben azonban maximum néhány 10 milliárd forint külső
forráshoz juthatnak különböző pályázatok révén, így beruházásaik, fejlesztéseik
beindításához, későbbi finanszírozásához továbbra is döntő részben a banki
hitelek adják majd a külső forrást.
Ipacs Viktor, a K&H Bank
főosztályvezetője aláhúzta: a hitelintézet a kis- és közepes cégek - amelyeknek
nettó éves árbevétele nem haladja meg a 700 millió forintot - számára
könnyített feltételekkel gyorshitel-konstrukciót dolgozott ki, az első négy
hétben az ilyen gyorshitel állománya elérte a 2 milliárd forintot. A kkv-k
gyorshitelét eredetileg egy akció keretében ez év május végéig akarták
folyósítani, de az akció idejét várhatóan június végéig meghosszabbítják.
Elmondta: a bank könnyített
gyorshitele olyan termékek körét öleli fel, amelyek éven belüli kölcsönöket,
elsősorban folyószámla-hiteleket, illetve rövid lejáratú forgóeszközhitelt
jelentenek. A hitel összegét, amely akár 50 millió forint is lehet, 3-6 havi
igazolt számlaforgalom alapján határozza meg az ügyfélminősítés függvényében a
hitelintézet. A felvehető kölcsön összege rendszerint a maximum féléves
számlaforgalom hozzávetőleg egyötöd része lehet. Ezeknek a rövid lejáratú
kölcsönöknek az esetében a fedezeti feltételeket - a korábbiakhoz képest -
kevésbé szigorúan határozza meg a bank.
A bank főosztályvezetője kérdésre
elmondta: tavaly a K&H-nál a kis- és közepes vállalkozások hitelállománya
meghaladta a 70 milliárd forintot, míg betétállományuk hozzávetőleg 135
milliárd forintra rúgott. A kkv-k hitelállománya egy év alatt mintegy 50
százalékkal emelkedett, az elhelyezett betéteik összege több mint 10
százalékkal nőtt.
Jelentősen javultak a magyar cégek
üzleti várakozásai az első félévben - közölte Parragh László, a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző
Intézet (MKIK GVI) áprilisban végzett konjunktúra felmérésének megállapításait
ismertető sajtótájékoztatón.
Az üzleti helyzet megítélése körüli
bizonytalanság ugyanakkor nem változott - idézte Parraghot az MTI Eco.
Tóth István János, az MKIK GVI
ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta, hogy számításuk szerint a második
negyedévben tovább erősödik a gazdasági fellendülés, ami a harmadik negyedévben
is kitart. A fellendüléshez a magyar cégek export piacainak kedvező alakulása
is hozzájárul, és ilyen konjunkturális viszonyok mellett alkalmas az idő
radikális kormányzati, költségvetési lépésekre.
A beruházási aktivitás erősödése
érzékelhető a megkérdezett cégek körében, ami elsősorban gépberuházásokra
irányul - mondta Parragh László. A felmérés szerint a beruházási aktivitás
várható növekedése az idegenforgalomban, az iparban jellemző leginkább,
emellett tovább növekedett a vállalkozások munkaerő kereslete. Nőtt a létszám
stabilitásával és bővítéssel számoló cégek aránya, csökkent a leépítést
tervezőké. A létszámot leginkább a többségi külföldi tulajdonban lévő cégek
tervezik növelni.
Parragh László szerint a következő
félévben megállhat a munkanélküliségi ráta növekedése, és bővülhet a
foglalkoztatottság.
A kapacitáskihasználtság
számottevően javult az elmúlt félévhez képest és átlagos értéke meghaladta a 76
százalékot. Az értékesítés 2005. áprilisban megindult növekedése tovább
folytatódott: a cégek több mint 42 százaléka számolt be az értékesítési volumen
növekedéséről és 24 százalékuk csökkenésről.
A szolidaritási adó bevezetésével
kapcsolatos újsághírre vonatkozó kérdésre válaszolva Parragh László közölte:
ötletekkel, pletykákkal nem kívánnak foglalkozni. Mint mondta, várják a kormány
hivatalos komplex programját a költségvetés rendbetételére.
Az MKIK GVI minden évben tavasszal
és ősszel elkészíti el a kamara tagvállalatai körében a konjunktúra felmérését.
A mostani kutatás során a megkérdezett 11 ezer cégből 1.349 válaszolt.
Gyakori problémája a kis- és
középvállalati szektornak, hogy bár minden más vállalkozásnál nagyobb szükségük
lenne tőkére fejlesztéseikhez, épp méreteikből adódóan gyakran nincs kellő
apparátusuk, szakértelmük a források, pályázatok elkészítéséhez és
menedzseléséhez.
Európai viszonylatban is újszerűnek
számító, ám Magyarországon egészen kivételes konstrukciót dolgozott ki ennek
megoldására az IC Bank Zrt., az IQSYS Informatikai Rt. és a Brüsszel Center
Magyar Pályázati Tanácsadó Központ Kft., amit a felek szakmai konferencián
mutattak be az érdeklődőknek.
Minden kkv konferencián elhangzik,
hogy ez a szegmens a gazdaság motorja, támogassuk tőkével, pályázatokkal,
hitelekkel. Ugyanakkor arról a legritkább esetben esik szó, hogy ugyan
ténylegesen mennyi és milyen típusú forrásokat kellene igénybe venni ezeknek a
cégeknek. Mert ahhoz ugyanis, hogy segíteni lehessen a forrás elérését, először
a cégnek kell jelentkeznie, segítséget kérnie. Azonban a legtöbb cégnél nincs
kellő kapacitás arra, hogy nyomon kövessék a kínálkozó lehetőségeket.
Ezért a most létrejött közös
kezdeményezés abban segít, hogy egy lépéssel az igények elébe mehessenek a
szakértők. Az összefogás már attól a ponttól vezeti a vállalkozást, ha az a
három résztvevő fél bármelyikénél jelzi igényét.
Szakértők szerint a Monetáris Tanács
mai ülésén sem változtat a 6 százalékos jegybanki alapkamat mértékén. Elemzők
szerint ráadásul egyelőre nem is várható, hogy az MNB egyelőre lépne.
A jegybank már több mint fél éve nem
nyúlt a kamat mértékéhez. Egyes múlt héten napvilágot látott vélemények szerint
az is előfordulhat, hogy ez jövőre is 6 százalék marad, igaz, addig le és fel
is mozog majd.
A GVOP forrásainak legnagyobb részét
a kis- és középvállalkozások támogatása köti le, melynek célja a KKV-k technológiai
modernizációja, menedzsmentjük fejlesztése, együttműködéseik ösztönzése.
A GVOP legnépszerűbb, a kis- és
középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztését támogató (GVOP
2.1.1.) pályázat negyedik szakaszában -
2006. március 31-től 2006. május 05-ig - a benyújtási határidőig - 1.750
db pályázat érkezett be, átlagosan 10,3 millió forint támogatási igénnyel. Ez
derült ki a mostanra feldolgozott adatok összesítéséből.
A rendelkezésre álló 4 milliárd
forint forrásból sorrendben a legtöbb pontot elérő pályázatok juthatnak majd
támogatáshoz.
A ˝GVOP 2.1.1. Műszaki-technológiai
fejlesztés˝ pályázat keretében a korábbi 3 szakaszban összesen 35,7 milliárd
forint értékben született kis és közép vállalatok eszközvásárlását, telephely fejlesztését
támogató döntés. Közel 2. 200 db szerződés kötöttek meg, és a benyújtott
elszámolások alapján kifizetett összeg meghaladja a 11 milliárd forintot.
A Gazdasági Versenyképesség Operatív
Program keretében összesen eddig mintegy 9 ezer pályázat nyert támogatást, az
Irányító Hatóság 6.800 nyertes pályázóval kötött szerződést, a kifizetetések
pedig meghaladják a 42 milliárd forintot.
További információ megtalálható a
www.gvop.gov.hu és a www.gkm.gov.hu weboldalakon.
Pályázati pénzek: ne érintsék a cashflow-t
Az Oracle szervezésében április 25-én megtartott kis- és
középvállalkozási konferencián az állami szféra, a Magyar Pályázatkészítő Iroda
(MPI) és kkv-k képviseltették magukat.
Esőssy Zsombor az M & PI Kft. ügyvezető igazgatója
elmondta, a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) I. keretein belül 2004-2006 között
eddig összesen 667 milliárd forint kerül kifizetésre, ebből megközelítőleg 597
milliárdot már ki is utaltak, ám összesen 1400 milliárd forintra érkezett
igény. Az NFT II. során összesen 6500 milliárd forint sorsáról döntenek majd.
Ebből 5500 milliárd forint EU-támogatásokból származik majd, amit a magyar
állam 1000 milliárddal fog megtoldani 2007-2013 között.
A pályázatok átfutási ideje a papíron vállalt 60 nap helyett
szinte kivétel nélkül minden esetben minimum 190 nap, de inkább egy év, közölte
Esőssy. A pályázati elbírálással, az átfutással kapcsolatos információhiány,
bizonytalanság és kiszámíthatatlanság sajnos mind kerékkötői a pályázati
rendszereknek. A pályázó felek közötti esélyegyenlőség kialakítása, valamint a
szerződés ténye hatékony motiváló erő lenne a kkv-k felé. A jogorvoslati
lehetőségek hiányának felszámolása is nagyban segítené a pályázókat.
Esőssy aláhúzta, hogy a pályázati rendszerekben már olyan
vívmányokat értek el, mint a mellékleti lista, a hiánypótlás, a rendre nevelés,
a gazdaság fehérítése. Sajnos azonban még számos dolog nem tisztázott, többek
között a kkv definíciója, hogy ki és hogyan pályázhat.
A magyar IT-pályázati pénzek elérése túl van biztosítva,
többszereplős és időigényes, közölte Dzsogán József, az IT Kht. EU-pályáztatási
vezetője. A jelenlegi nehézkes intézményrendszerek nem alkalmasak az
informatikára szánt pénzek elosztására.
Jobbágy Valér, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
főosztályvezetője elmondta, hogy a jelenlegi végrehajtási rendszer
túlbiztosított és idejét múlt. Hiszen a 2003-ban kialakított intézményrendszer
- mely az akkori standardhoz hasonult - már nem képes ellátni feladatát, és sok
visszásságot okoz. Akkoriban ugyanis kevés tapasztalattal rendelkeztek a
végrehajtó szervezet kialakítása tekintetében. A főosztályvezető hangsúlyozta,
hogy a cél egy tipikus pályázati infrastruktúra kialakítása.
Esőssy felhívta a figyelmet, hogy nincs kommunikáció az
állami intézmény és a pályázó között. Sőt, az is gyakori példa, hogy az állami
alkalmazottak már olyan gyerekes „játékokat˝ űztek a pályázókkal, hogy nem
vették fel a telefont, e-mailre nem válaszoltak. Az ügyvezető elmondta, hogy
azon IT-cégeknek érdemes pályázniuk, melyek cashflow-ját nem érinti a pályázati
pénzek befolyásának határideje.
Tájékoztató a Kedvezményezettek cégnevében
bekövetkezett változás (pl. Nyrt, Zrt.) esetén szükséges intézkedésről a GVOP
pályázatok esetében
A GVOP Irányító Hatóság ezúton tájékoztatja a GVOP
pályázatokon nyertes Kedvezményezetteket, hogy amennyiben a gazdasági
társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 2005. VII. 1-jétől hatályos
módosítása következtében cégnevükben a működési forma megjelölése „nyilvánosan
működő részvénytársaság˝-ra, „zártkörűen működő részvénytársaság˝-ra, illetve a
rövidített elnevezésében „nyrt.˝ vagy „zrt.˝ rövidítésre változott, a cég
nevének fenti változását kötelesek bejelenteni a pályázatukat kezelő
Közreműködő Szervezetnek a cégbíróság határozatának megküldésével.
A cégnév fenti
változása miatt nem szükséges a támogatási szerződés módosítása.
Magyarország aktív Európa-politikát folytat a jövőben is -
hangoztatta Baráth Etele EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter kedden
Budapesten sajtótájékoztatón, amelyen Magyarország kétéves uniós tagságát
értékelte.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak
szeptemberig kell elkészítenie a konvergenciaprogramot, amelyben lényeges
döntéseket kell rögzíteni az euróövezethez való csatlakozás érdekében. Az
ország fejlesztésorientált magatartással szorosan együttműködik az EU-val, és
folytatja a decentralizációs folyamatot.
Baráth Etele úgy értékelte, hogy az uniós csatlakozás
Magyarország európaiságának teljes mértékű elismerése. A miniszter szólt arról,
hogy a 2007-2013 közötti évekre szóló pénzügyi perspektívában az uniós
támogatás mértéke eléri a 85 százalékot is a nagyobb fejlesztésekben, ez
kedvezően hat az államháztartás folyamataira.
50 ezer munkahely jött
létre
A miniszter kitért arra, hogy a 2004-2006-os évekre szóló
első Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása mintegy 50 ezer munkahelyet
teremtett, illetve 126 ezer stabilitásához járult hozzá. Baráth Etele elmondta,
hogy Magyarország küzd azért, hogy az európai piacok teljes egészében
liberalizáltak legyenek. Utalt arra, hogy 2006. május 1-jével megnyitotta
munkaerőpiacát Finnország, Portugália, Spanyolország. Könnyítéseket vezet be
Dánia, Belgium, Franciaország, Görögország és Hollandia. Kérdésre válaszolva a
miniszter elmondta, hogy Magyarország a viszonosság elvét alkalmazza a
munkaerőpiacot megnyitó országok esetében.
A miniszter úgy értékelte, hogy az uniós tagság pozitív
hatást gyakorolt a gazdaságra. Kiemelte: az EU-15-ökkel folytatott
kereskedelemben pozitív kereskedelmi egyenlege 2004-ről 2005-re 70 százalékkal
nőtt. Ebben az időszakban az új tagállamokba irányuló magyar export 40
százalékkal bővült.
Az NFT folytatódik
Baráth Etele elmondta, hogy az I. Nemzeti Fejlesztési Terv
pályázati szakasza várhatóan május végén, június elején lezárul, és a
folyamatos pályáztatás érdekében ott lehet többletvállalási lehetőséget adni,
amely területek támogatása folytatódik a 2007-ben induló II. Nemzeti
Fejlesztési Tervben.
A Nemzeti Fejlesztési Hivatal adatai szerint 2004-2006.
között 33.090 pályázatot nyújtottak be az I. Nemzeti Fejlesztési Terv
kiírásaira. A 2004-2006. között rendelkezésre álló 684 milliárd forintos
pályázati keret 96 százalékát már lekötötték a megítélt támogatásokkal, a keret
81 százalékának felhasználására már megkötött szerződéssel rendelkeznek.
A miniszter elmondta, hogy az I. Nemzeti Fejlesztési Terv
forrásainak felhasználását a hatóságoknak 2008-ig kell irányítaniuk. A 2007-től
jelentősen megnövekedő EU-fejlesztési források felhasználására is létre kell
hozni az irányító hatóságokat, de addig, amíg az új kormányzati struktúra létre
nem jön, nem lehet tudni, hol lesz ebben a helyük.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a Gazdasági
Versenyképesség Operatív Program és a Környezetvédelem és Infrastruktúra
Operatív Program kutatási tárgyú, nyílt, közösségi értékhatárt elérő
közbeszerzési eljárást hirdetett meg esélyegyenlőségi és környezeti
fenntarthatósági témákban. A hirdetmény az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a
hirdetmények elektronikus napilapjában [(továbbiakban: TED) a honlap címe:
http://ted.publications.eu.int/] 2006. április 15-én jelent meg. Az Ajánlati
Felhívás száma: 2006/S 74-077664.
Az Ajánlati Felhívás hivatalos szövege a TED honlapján
tekinthető meg, a felhívás továbbá megjelent tájékoztató jelleggel 2006.
április 25. napján a Közbeszerzési Értesítő XII. évfolyama, 45. számában
(17251. oldal), mely szintén elérhető az interneten a Közbeszerzések Tanácsa
hivatalos honlapján (http://www.kozbeszerzes.hu/), illetve letölthető a GVOP
honlapjáról is pdf. formátumban, az alábbi címről: http://www.gvop.gov.hu/.
Az Ajánlati Felhívás VI.3) További információk; 5. pontja
értelmében a „dokumentáció átvétele az érvényes ajánlattétel feltétele˝.
Az Ajánlati Felhívás IV.3.3) pontjának megfelelően: „Az
ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen bocsátja az ajánlattevők
rendelkezésére. A dokumentáció munkanapokon 9:00-14:00 óra között, az
ajánlattételi határidő napján 9:00-10:00 óra között átvételi elismervény
ellenében átvehető a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Margit krt. 85.
257. sz. irodahelyiség, Közbeszerzési, Pályázati és Monitoring Titkárságon. Az
ajánlatkérő - az ajánlattevő írásbeli megkeresése esetén - a dokumentációt a
Kbt. 54. § (4) bekezdése szerinti feltételekkel megküldi az ajánlattevő által
megadott címre.˝
Két héttel meghosszabbította az elektronikus adóbevallások
határidejét az APEH. Eredetileg a hét végéig kellett volna benyújtani az
internetes adóbevallásokat 51 ezer vállalkozásnak, azonban az új adózási mód
kifogott a fejlesztőkön, akiknek nem sikerült zökkenőmentessé tenni a rendszer
működését - írja a Népszabadság.
A panaszok hatására döntött úgy az adóhivatal, hogy május
31-ig moratóriumot hirdet: addig a napig nem sújtja bírsággal azokat, akik
késve vagy hibásan nyújtják be a bevallásukat. A moratórium azonban csak a
bevallásokra vonatkozik, a fizetési kötelezettségeket május 12-ig teljesíteni
kell. Az APEH elektronikus rendszerével nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem
tudtak kapcsolatot létesíteni eddig a bevallásra kötelezettek, s ha a kapcsolat
létre is jött, a bevallásokat a rendszer hibaüzenettel visszadobta. Az APEH
illetékese szerint a rendszer biztosan fogadja és áttölti a bevallásokat a
hibaüzenet ellenére is. Az 51 ezer cég közül eddig csak 1100 érkezett meg az
ügyfélkapun keresztül, 4500 cég nem is regisztráltatta magát, közülük
háromezerrel még az APEH-nek sem sikerült kapcsolatot létesítenie.
A miniszteri tanács több ponton
eltért az Európai Parlament szövegtervezetétől
Késhet a 2007-2013-as uniós felzárkóztatási támogatások
felhasználását szabályozó közösségi rendeletek elfogadása, miután a
tagállamokat képviselő miniszteri tanács pénteken több ponton is az Európai
Parlament véleményével ellentétes keretek kialakításáról döntött. Ez azért
lehet gond, mert már jelenleg is igen feszített a pénzfelhasználás megkezdésére
való felkészülés ütemezése, s ha további csúszás következik be a közösségi
szabályok megalkotásában, akkor félő, hogy Magyarország és a többi
kedvezményezett január 1-jén nem tudja megkezdeni a támogatások felhasználását.
„Napi hárommilliárd forintnyi EU-forrás sorsáról van szó˝ -
érzékeltette a tét nagyságát lapunknak Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési
Hivatal elnöke. A tervek szerint az EP regionális fejlesztési bizottsága június
22-én tárgyalja a tanács által módosított szabályokat (ezek öt direktíva
formáját öltik, de ezek közül csak három esetében van együttdöntési joga az
EP-nek, a másik kettőnél csak a hozzájárulása szükséges - ez azért fontos, mert
csak együttdöntés esetén módosíthatja a szöveget, a hozzájárulási eljárás során
csak szavaz róla). Ezt követően az EP plenáris ülése júliusban tűzhetné
napirendre őket, s ekkor születhetne meg a végzős megállapodás is. Ezt a menetrendet
tartani kellene Szaló szerint, különben a tagországok kicsúszhatnak a
felkészülési időből.
Csakhogy a tanács például elutasította az EP azon
javaslatát, amely közösségi szintű teljesítési tartalékot hozott volna létre a
fel nem használt pénzekből, s kérdés, „lenyeli-e˝ ezt a parlament vagy
ragaszkodik elképzeléséhez. Ha igen, csúszhat a menetrend. Szaló szerint szinte
minden tagállam a közösségi tartalék ellen volt a tanácsban, hazánk is „negatív
semleges˝ álláspontra helyezkedett, mert az újítás szembefordítaná egymással a
tagországokat. Más szakértők szerint a közösségi tartalék a gyakorlatban
valószínűleg főleg a régi tagországokba csorgatná vissza az újakban fel nem
használt támogatásokat. A tanács a bizottság eredeti javaslatától is számos ponton
eltért, például a vissza nem téríthető áfa elszámolhatóságát illetően.
