2006.
júniusi hírek
A múlt év áprilisában 7 milliárd
forintos kerettel, a humánerőforrás-fejlesztési operatív program (HEFOP)
támogatásával kiírt, a cégek versenyképességének, alkalmazottaik képzettségének
javítását szolgáló pályázat keretét már kétszer egészítették ki
átcsoportosítással, először 8,5 milliárd, majd 11,5 milliárd forintra, de ez
sem bizonyult elegendőnek - ismertette Szentirmai Judit, a HEFOP-ot irányító
hatóság vezetője.
Az irányító hatóság vezetője
elmondta: a pályázatokat folyamatosan adhatták be a vállalkozások, havonta
általában 100 pályázat érkezett az idén márciusig. Ez körülbelül 1.200
pályázatot jelentett, s látszott, hogy a múlt év novemberi 1,5 milliárdos
átcsoportosítással nem lesz elegendő a keret a sikeres pályázók támogatására.
Az irányító hatóság ezért az idén márciusban úgy döntött, hogy 30 napos
átmeneti határidővel lezárja a pályázatot. Erről közleményt jelentettek meg
napilapokban, és az intézmény internetes címén. Ezt követően viszont a
havonkénti 100 pályázat helyett - amire körülbelül számítottak - csaknem 800
érkezett egy hónap alatt.
Szentirmai Judit elmondta, hogy
ekkor további 3 milliárd forintot csoportosítottak át erre a területre, de a
800 pályázatból már csak annyit küldtek el a kétfordulós szakmai bírálatra,
amennyi támogatása még fedezhető volt a már 11,5 milliárd forintra kiegészített
keretből. Ez annyit jelentett, hogy 300 pályázatot továbbküldtek bírálatra, de
500-at már nem. A bírálati költségek ugyanis igen magasak. A támogatási keret
hiányában jelenleg egyébként sem támogatható 500 pályázatnál ezek a költségek
elérték volna a 65 millió forintot.
Az el nem bírált pályázatok beadói,
a pályázatokat megrendelésre készítő cégek viszont ezt nehezményezték, a
sajtóhoz fordultak. Az irányító hatóság jelenleg nem tud több pénzt erre a
területre átcsoportosítani - mondta Szentirmai Judit, aki szerint az eddig már
elbírált, illetőleg bírálat alatt lévő pályázatok közül csaknem 1.100 nyer el
támogatást.
A pályázat kiírása szerint a
munkavállalóik továbbképzését vállaló cégek 1-50 millió forint összegű
támogatást nyerhettek el a HEFOP-ból, a pályázatokat a múlt év június 1-jétől
nyújthatták be, az eredeti kiírás szerint 2006. december 31-ig folyamatosan,
vagy a programot irányító hatóság által meghatározott más időpontig. A
pályázatok értékelése folyamatosan, kéthavonta történt. Az irányító hatóság
fenntartotta a jogot, hogy a keret kimerülése esetén türelmi idővel lezárja a
pályázatot. A pályázat keretösszege 7 milliárd forinttal indult, ebből 5,250
milliárd az Európai Unió támogatása, a többi a magyarországi hozzájárulás. A
támogatást vissza nem fizetendő formában lehetett elnyerni. A pályázóknak 10-65
százalékos önerőt kellett biztosítaniuk.
A pályázattal olyan képzési
programokat támogatnak, amelyek fejlesztik a munkavállalók és a vállalkozások -
különösen a kis- és középvállalkozások - alkalmazkodó képességét. Pályázni
lehetett egyrészt általános képzésben való részvétellel. Azokat a képzéseket
lehetett ide sorolni, amelyek nem, vagy nem elsősorban az éppen végzett
munkához adnak segítséget, hanem más vállalatoknál vagy munkaterületeken is
hasznosíthatók, javítva a dolgozó foglalkoztathatóságát. A másik lehetőség a
szakosított képzésben való részvétel. Ennek kritériuma, hogy a dolgozó
jelenlegi, vagy a tervezett, későbbi munkáját segítse elő.
Egységes elektronikus piacteret
kíván létrehozni az Európai Unió a területén levő kis- és
középvállalkozásoknak. Ez önmagában még nem lenne újdonság - hiszen a
világhálón keresztül eddig is többé-kevésbé sikeresen kommunikáltak az
érintettek -, most azonban egy olyan szabad szoftver kifejlesztését támogatja
az EU, mely kifejezetten az üzletek közötti (B2B) kapcsolatot segít
hatékonyabbá tenni a tagállamok között.
Flavio Bonfatti, a fejlesztést
koordináló konzorcium olasz származású vezetője elmondta: olyan rendszert
kívánnak létrehozni, melynek segítségével a tagállamok bármely vállalkozása
tevékenységi kör, illetve földrajzi elhelyezkedés szerint megtalálhatja
partnereit. Ezen túl pedig közvetlen kommunikációt is biztosít számukra, és az
egymás számára megosztott dokumentumaikat képes lefordítani a másik nyelvére.
(A projekt angol rövidítése is ezt egységességre való törekvést szimbolizálja.
A SEAMLESS kifejezés ugyanis eredetileg varrás nélkülit jelent, de ezúttal
egyben a kisvállalkozások hozzáférése a kibővült Európa elektronikus piacához
egy intelligens infrastruktúrán keresztül.)
Céljaikhoz az unió IT
főigazgatóságától 1800 eurós (nagyjából 470 millió forintnyi) támogatást
kaptak, ami a kiadásaik közel kétharmadát fedezi.
Ehhez azonban több előírást is be
kell tartania a fejlesztő konzorciumnak. Így például 2008 júniusáig semmilyen
profitorientált tevékenységet nem folytathat, utána pedig a teljes nyilvánosság
számára szabadon hozzáférhetővé kell tennie a programot, hogy bárki meg tudja
hozzá írni a saját szoftverét.
Az elképzelések szerint a
vállalkozások hozzáférését közvetítők koordinálnák, a közvetítők munkáját pedig
valamelyik EU-s hivatal, biztosítva a versenysemleges felügyeletet.
Közvetítőként az első két évben a
fejlesztésben részt vevő tizenöt ország egy-egy egyeteme, illetve cége vesz
részt a munkában, utána viszont már bármely állami, illetve magáncég kérheti
felvételét.
A Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium 2006. november 1-ig ismét
fogadja a magyar találmányok külföldi iparjogvédelmi oltalmának megszerzésére
és fenntartására benyújtott pályázatokat. Beadásra, támogatásra jogosultak -
magánszemélyek, mikro-, kis- és középvállalkozások, közhasznú szervezetek,
kutatóintézetek, oktatási intézmények - adhatnak be pályázatot, melyre 50
millió Ft. áll rendelkezésre.
A támogatás elősegíti az innovációs
folyamatokat, ezen belül a találmányok, a növényfajták, a használati minták
oltalmának külföldön történő megszerzését és fenntartását, valamint a
formatervezési minták oltalmának külföldön történő megszerzését és megújítását.
További cél a magyar szellemi termékek hasznosításának elősegítése, illetve a
külföldön értékesített magyar áruk utánzásának megakadályozása is.
A támogatás formája: a pályázó
működési célú támogatásának nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli
végleges juttatás, mely csekély összegű (de minimis) típusú támogatásnak
minősül. Mértéke a bejelentési, fenntartási, illetve megújítási költségek
visszaigényelhető ÁFA nélküli összköltségének maximum 90 %-a lehet. A támogatás
időtartama: legfeljebb 3 év
A benyújtott pályázatok elbírálását
Bíráló Bizottság végzi. A Bizottság a pályázati felhívás feltételei alapján
alakítja ki javaslatát. A Bizottság javaslata alapján a Miniszter, illetve az
általa meghatalmazott személy dönt.
A Pályázati információ és a
szükséges formanyomtatvány a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Internet
honlapjáról www.gkm.gov.hu, a www.lendulet.hu honlapról, valamint a Magyar
Szabadalmi Hivatal ( www.mszh.hu)
honlapjáról letölthető. A formanyomtatvány beszerezhető a Külföldi
Szabadalmaztatást Támogató Pályázati Irodánál is. A pályázatok ügyintézésének
helye a Külföldi Szabadalmaztatást Támogató Pályázati Iroda, címe: 1054
Budapest, Zoltán u. 6 szám, földszint.
Telefon/fax: 331-13-83
Meghaladta a rendelkezésre álló,
mintegy 670 milliárd forintos keretet a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatain
megítélt támogatások összege - vagyis 2006 júniusának elejére gyakorlatilag
gazdára találtak az I. NFT forrásai.
Ez persze nem jelenti azt, hogy az
idén ne lenne még uniós pályázat Magyarországon. A nyertes pályázóknak
kifizetett támogatások összege június elejére átlépte a 200 milliárd forintos
határt.
A szétosztható keret több mint
kétszeresére, egészen pontosan 221 százalékára nyújtott be pályázatot az elmúlt
két és fél évben mintegy 35 és félezer magyar vállalkozás, önkormányzat és
civil szervezet. Közülük június elejéig 16,5 ezren jártak sikerrel: ennyien
valósíthatják meg projektjüket a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatán elnyert,
összesen 670 milliárd forintnyi, leginkább európai uniós támogatással az ország
több mint 1800 településén.
Közép-magyarországi régió az élen
Az elnyert támogatások tekintetében -
a főváros súlyánál fogva - a Közép-magyarországi Régió teljesített a legjobban:
Budapesten és Pest megyében több mint 5 ezer pályázó eddig 265 milliárd forint
támogatást nyert az operatív programok pályázatain. Az Észak-alföldi Régió
három megyéjében 2 ezer 600 pályázó 121 milliárd, az Észak-magyarországiban
pedig valamivel több, mint 1500 pályázó 106 milliárd forint uniós támogatáshoz
jutott eddig.
Munkahelyek megtartása és létrejötte
A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében
megítélt támogatások 49 ezer új munkahely létrejöttét és 136 ezer munkahely
megtartását teszik lehetővé. A megvalósuló képzési programok 18 ezer alapfokú
nevelési-oktatási intézményben tanuló diákot érintenek. Az EU strukturális
alapjainak támogatásával 120 ezer fő képzettséget szerez, 170 ezer pedig
képzésben vesz részt 2008 végéig. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében
megépített vagy felújított, illetve megépítendő vagy felújítandó utak hossza
összesen 677 kilométer.
Több tízezer támogatott kkv
Az uniós támogatással rehabilitált
városi területek több mint 215 ezer embert, a megvalósuló ivóvízminőség-javító
programok pedig 9 ezer 642 háztartást érintenek. A szennyvízkezelés javítását
célzó programok által érintett háztartások száma 55 ezer, a vízközművesítés
javítása által érintetteké pedig 29 ezer. A Nemzeti Fejlesztési Terv nyertes
természetvédelmi pályázatai által érintett területek nagysága 140 ezer hektár.
A gazdasági versenyképességet célzó programok között közvetlen pénzügyi
támogatásban 3500, tanácsadásban pedig 21 ezer hazai kis- és középvállalkozás
részesült.
Támogatási szerződést a Nemzeti
Fejlesztési Terv teljes keretének több mint 85 százalékára, összesen 575
milliárd forintra kötöttek június elejéig az irányító hatóságok, csaknem 12
ezer nyertes pályázóval. A megkötött támogatási szerződések arányát tekintve
Magyarország a legjobban teljesítő a nyolc új, kelet-közép-európai tagállam
közül. Ugyanígy felgyorsultak a kifizetések is, és elérték a 200 milliárd forintos
határt.
Jól állunk a kifizetett pénzekkel is
Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv 2008
végéig felhasználható keretének 30 százaléka már a nyertes pályázók számláján
van. Ráadásul a kifizetéseken belül egyre kisebb hányadot képvisel az előlegek
összege: az átutalt uniós támogatások 62 százaléka már a projektek
előrehaladtával benyújtott számlák ellenében történt kifizetés. A kifizetések
tekintetében - ha nem számítjuk az előlegeket - a nyolc kelet-közép-európai új
uniós tagállam közül csupán Lettország, Észtország és Szlovénia előzött meg
minket.
Noha ˝nominálisan˝ elfogyott az I.
Nemzeti Fejlesztési Terv teljes kerete, van még megpályázható uniós forrás a
rendszerben, ugyanis a jogszabályok a rendelkezésre álló keretet 5-10
százalékkal meghaladó kötelezettségvállalást tesznek lehetővé.
A kiscégek számára még van pályázható pénz
A Környezetvédelem és Infrastruktúra
Operatív Program (KIOP), valamint a Regionális Fejlesztés Operatív Program
(ROP) esetében nincs élő pályázat és idén már nem is várható új kiírás, e két
alap forrásai kimerültek. Az Agrár és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP)
esetében vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítésére és a mezőgazdasághoz
kötődő infrastruktúra fejlesztésére lehet még pályázni uniós forrásra, a
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) esetében pedig vállalaton
belüli elektronikus üzleti rendszerek, üzleti partnerek közötti e-kapcsolatok,
valamint tartalomipari és közcélú tartalomszolgáltatás fejlesztésére, illetve -
kifejezetten a kis- és középvállalkozások számára - üzleti tartalomfejlesztésre
van még megpályázható uniós forrás.
A Humánerőforrás-fejlesztési
Operatív Programnál (HEFOP) jelenleg a szociális területen dolgozó szakemberek
képzésével a társadalmi befogadás erősítését segítő projektekkel lehet uniós
forrásra pályázni, de az elkövetkező hónapokban várhatóan a nők munkaerő-piacra
való visszatérését, valamint az oktatási rendszerben a hátrányos helyzetű
tanulók esélyegyenlőségét segítő programokra is írnak még ki pályázatokat az
Európai Unió strukturális alapjainak támogatásával.
Előbb-utóbb megnyugszik a
pályázatírók az európai uniós csatlakozás után rengeteg résztvevővel kibővült
magyarországi piaca: a megbízható, gyakorlott, etikus magánszemélyek és cégek
győztesen kerülnek ki a megbízásokért folytatott harcból, a többiek azonban
előbb-utóbb felhagynak e komoly, többrétű képzettséget igénylő
tevékenységgel.
Megfelelő végzettség és gyakorlat
nélkül is bárki írhat ma Magyarországon uniós pályázatot, ezért még megbecsülni
is nehéz a piaci szereplők számát. Ennek fényében vajon melyik cég javára
döntsön a kínálatból egy agrobizniszben érdekelt vállalkozó, ha például
AVOP-pénzekhez szeretne hozzájutni? A referenciák, a Pályázatírók és Tanácsadók
Országos Szövetségének (Pátosz) tagsági listája és a Magyar Kereskedelmi és
Iparkamara (MKIK) jegyzéke segítheti a választást - mondja Maróczi Imre, a
Pátosz elnöke. Minden megyei vállalkozásfejlesztési alapítványnál van egy
tanácsadó részleg, ahol munkatársaink segítenek a hozzánk fordulóknak: vagy mi
írjuk meg a pályázatot vagy ajánlunk egy nálunk akkreditált tanácsadót, akinek
ismerjük a referenciáit - tudjuk meg Bujáki Gábortól, a Pest Megyei
Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (PMVA) ügyvezető igazgatójától.
Hamar kihullik a rostán, aki nem ért
a pályázat által érintett területhez - vélik a szakemberek. Nem elég ˝pályázatírónak˝
lenni, tisztában kell lenni az adott ágazat sajátosságaival is. Jó néhány
megírt pályázatra, szaktudásra és etikai érzékre van szüksége annak, aki be
szeretne törni a sikeres pályázatírók közé. Kedvező változás a piacon, hogy
vidéken is - elsősorban a megyeszékhelyeken - egyre több a korrekt, hozzáértő
pályázatíró, és egyre kevesebb ügyfél hisz azoknak, akik azt ígérik: ˝Majd mi
elintézzük a sikeres bírálatot!˝. Karrierjét a pályázatírónak érdemes
valamelyik tapasztalt, sikeres cég munkatársaként indítani és a pályázati nyelv
megismerése után - szaktanfolyamok elvégzése, folyamatos önképzés mellett -
idővel akár a saját lábára állhat. A pályázatírás a tanácsadáshoz hasonlóan
alapvetően ismeretségi alapon működő, bizalomra épülő üzletág, ahol nemcsak a
sikeres, hanem a benyújtott pályázatok száma is fontos, hiszen mindnek van
valamilyen tanulsága - vallja Tóth Péter, az Agrár Európa Tanácsadó Kft.
tulajdonosa, ügyvezető igazgatója.
Szerinte aki pályázni szeretne, nem
fog az interneten keresgélni, hanem körbekérdezi a környező cégeket és
partnereit a tapasztalatokról, ennek alapján választ.
Tóth Péter társasága kapcsolatban
áll az ország hét vezető bankjával, amelyek saját tanácsadójukként,
partnerükként akkreditálták a kft.-t. Megvizsgálták szakmai felkészültségüket,
áraikat, árképzési gyakorlatukat, és miután beválasztották az arra érdemesek
közé, ajánlják szolgáltatásaikat ügyfeleiknek. Bár nem kötelező, a beadott
pályázatokon fel lehet tüntetni a készítő nevét, és miután cégüknek eddig még
nem volt vesztes pályázata, a bírálatnál ez is előnyt jelenthet.
Mi a legmegfelelőbb pályázatíró
cégeket igyekszünk megtalálni ügyfeleinknek ezen a labilis, átláthatatlan
piacon - mondja Molnár Tamás, a pályázatírókra specializálódott McKenston
Hungary pályázati vezetője. Referenciáik alapján - milyen területeken írtak
pályázatot, kiknek, milyen értékben és milyen százalékban nyertek - veszik fel
a társaságokat adatbázisukba, és addig működnek együtt velük, amíg ügyfeleik
visszajelzései szerint megfelelően dolgoznak. Folyamatosan szűkül a kör, de ez
nem hátrány, hiszen csak a jó minőségű szolgáltatást nyújtók maradnak benn -
magyarázza. A vállalkozás nyereségességét tekintve a határon mozog, ami a
jelenleg megpályázható összegek gyér kínálatával is magyarázható.
Sok cég próbálkozott azzal, hogy
csak sikerdíjat kér ügyfeleitől (az elnyert összeg meghatározott százalékát),
de mára a pályázatírók 99 százaléka egyszeri fix díjra is igényt tart, amelyet
jellemzően a pályázat befogadásához vagy az első pótlási felszólítás
megérkezéséhez köt. Minden egyéni megállapodás kérdése: a feladat összetettségétől
és időtávjától függ a konkrét összeg, de egy közepes ráfordítást igénylő
pályázatnál 100-200 ezer forint a fix és az elnyert összeg 4-6 százaléka a
sikerdíj - mondja Maróczi Imre. Szerinte rövid távon - bár az első nemzeti
fejlesztési terv (NFT I.) keretei gyakorlatilag teljes egészében kiürültek - a
kisebb, kevésbé ismert pályázatokra kell helyezni a hangsúlyt. Most csak az tud
érvényesülni ugyanis, akinek kialakult klientúrája van és ismeri az NFT I.-en
kívüli lehetőségeket. Egy-két éves távlatban gondolkodva úgy véli, az NFT II.
keretében lesz munka bőven, szélesedik a szolgáltatások köre: a pályázatírók a
banki ügyek intézésébe, az ügyfél elszámolásainak vezetésébe is lassan
belefolynak majd. Hosszabb távon talán kialakulhat a fejlesztési tanácsadási szakma,
művelőinek feladata pedig - a cégek alkalmazásában - a pályázatok figyelése és
elkészítése lesz, a vállalkozás profiljának, működési mechanizmusának
ismeretében - véli a Pátosz elnöke.
Az uniós csatlakozást megelőző
két-három évben a nagy, elsősorban nemzetközi háttérrel rendelkező vállalatok
már elkezdték kiképezni saját embereiket a pályázatírásra, de az igazi boom
2004-ben, a csatlakozás környékén kezdődött: gombamód jöttek létre a
pályázatíró cégek, irodák, magánvállalkozások - nagy részük mára meg is szűnt,
mert megfelelő szakértelem híján ritkán vagy egyáltalán nem nyertek el
pályázati pénzeket. Magyarországon eleinte - hazai tapasztalatok nem lévén -
külföldről érkező szakemberek tanították a pályázatírás fortélyaira az
érdeklődőket, de mára kialakult az a réteg, amely továbbadja az évek során
felgyülemlett tudását. Ma már sok felsőoktatási intézményben szerveznek
valamilyen formában pályázatíró-képzést, emellett rengeteg - oktatási
intézmények, cégek által szervezett - tanfolyam is indul. Több
érdek-képviseleti szervezetnél is bevett gyakorlat, hogy egy-két munkatársukat
pályázatíró-tanfolyamra küldik, a nagyobb vállalatoknál pedig jellemzően saját
pályázatírót alkalmaznak.
A Magyar Franchise Szövetség a
nemrégiben tartott jubileumi és tisztújító közgyűlése után ugyancsak a Gellért
szállóban tartotta nyílt szakmai napját a franchise-vállalkozói közösség azon
érdeklődő szereplői számára, akik nem tagjai a szövetségnek.
Ezek száma jóval meghaladja a
kétszázat, de megbízható információk a szövetségnél nem állnak rendelkezésre
arról, hogy a sajtóban vagy az interneten megjelenő, s magukról
franchise-vállalkozásként nyilatkozó cégek valójában tervezik vagy gyakorolják
a franchise-hálózat működtetését. A meghívást elfogadó társaságok, illetve
képviselőik érdeklődéssel hallgatták a programot, amelynek keretében elsőként
bemutatkozott a szövetség új elnöke, Lavotha Ildikó, a High Care Cosmetics
tulajdonos-igazgatója.
A rendezvény meghívott előadója Krisán
László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója volt, aki bevezetőként általános
áttekintést adott az aktuális gazdaságpolitikai helyzetről. Ennek keretében
beszámolt a hétvégi érdekegyeztői találkozóról is, amelyen a VOSZ
képviselőjeként vett részt, s ahol a miniszterelnök első alkalommal ismertette
részletesebben kormányának programját.
Krisán László előadásában ismertette
a Széchényi-kártya mint az egyik legkedvezőbb feltételekkel jellemezhető
pénzforrás újabb kiterjesztésének tervét. Az új termék lehetővé tenné a
franchise-rendszerek számára a rendszergazda és partnerei közötti konstrukción
belüli elszámolást, amely így növelhetné a hálózatok pénzügyi stabilitását. A
fejlesztés tervét a KA-VOSZ a szövetséggel, s így annak tagjaival is egyezteti,
hogy szemben néhány utóbbi időben kiírt és a franchise-vállalkozásokat is
érintő pályázatnál a franchise összefüggéseit figyelembe vevő módon életszerűbb
lehessen.
A szövetség főtitkára röviden
áttekintette a 15 év fontosabb eseményeit, az 1991. évi alakulástól az 1992-ben
megrendezett első nemzetközi franchise-konferencia és kiállítás megrendezésén
keresztül az eredményekig és aktuális problémákig, s az ezekből adódó
feladatokig. Valamint szó esett a franchise második Nemzeti Fejlesztési Tervben
betölthető helyéről és szerepéről, valamint a szövetség ez irányú
lobbitevékenységéről.
Az esemény végén több
franchise-rendszer jelezte a szövetséghez történő csatlakozás szándékát, amit -
érdekes módon - néhány, a rendezvényen részt venni nem tudó társaság is
bejelentett.
A Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium 2006. június 15 -én közzétette
Magyar Gazdaság 2006/1 című elemzését, amely a június 9-ig megjelent
makrogazdasági adatok alapján mutatja be a magyar gazdaság helyzetét és
kilátásait.
A Magyar Gazdaság 2006/1 című
kiadvány legfontosabb megállapításai a következők:
- A 2005 második felében kezdődő
világgazdasági konjunktúra az első negyedévi adatok alapján az idén
kiteljesedni látszik, és immár az Európai Unióban is jól érzékelhetők a
fellendülés első jelei.
- Elsősorban a nettó exportnak
valamint a beruházásoknak köszönhetően a magyar gazdaság növekedési üteme
4,6%-ra gyorsult az első negyedévben. A fogyasztás növekedésbeli szerepe a
kismértékű hangsúlyeltolódás ellenére mérsékelt maradt.
- Január-márciusban is az ipar és az
építőipar bizonyult a két legdinamikusabban fejlődő ágazatnak, mindössze a
sorrendjük változott: az ipari kibocsátás növekedési üteme - részben az
alacsony tavalyi bázisértéknek is betudhatóan - 10% fölé emelkedett, az
építőipari dinamika ugyanakkor 7,9%-ra mérséklődött.
- Az első negyedévben - az ilyenkor
szokásos szezonalitásnak megfelelően - 7,7%-ra nőtt a munkanélküliség, miközben
a foglalkoztatottak száma is (éves összevetésben mintegy 40 ezer fős)
emelkedést mutatott. A nettó reálkeresetek átlagosan 5,7%-kal emelkedtek az év
első három hónapjában.
- A rendkívül élénk exportdinamikát
minimálisan meghaladó importnövekedés eredményeképpen a külkereskedelmi
termékforgalom első három havi hiánya 141 millió euróval volt magasabb (655
millió euró), mint egy évvel korábban.
- A rendelkezésre álló adatok
alapján 2005-ben a folyó fizetési mérleg hiánya, illetve a nettó külső
finanszírozási igény az előző évhez képest egyaránt csökkenést mutatott. Tavaly
összesen - minden korábbi éves adatnál magasabb - 5 356 millió euró értékű
külföldi közvetlen tőkebefektetés valósult meg Magyarországon.
- A 2005. évi jelentős inflációcsökkenés
után a dezinfláció az idei év első hónapjaiban újabb erőteljes lendületet vett:
a 12 havi fogyasztói árindex a decemberi 3,3%-ról januárban 2,7%-ra süllyedt,
majd márciusig tovább, 2,3%-ra mérséklődött.
A Magyar Gazdaság 2006/1 című
kiadvány teljes terjedelmében letölthető a GKM honlapjáról.
http://www.gkm.gov.hu/feladataink/gazdasagpol/elemzesek_/elemzesek
Hazai jelentkezők is felkerülhetnek
az idei évtől az egyik rangos európai kkv-s dicsőséglistára.
Magyarországi kis- és
középvállalkozások is jelentkezhetnek az idei évtől a Europe’s 500 - Entrepreneurs
for Growth nevű páneurópai nonprofit szervezet dicsőséglistájára. A nevezés
ingyenes, határideje 2006. július 12.
A Europe’s 500 minden év
novemberében teszi közzé félezres listáját, amelyen a legsikeresebb európai
kkv-k szerepelnek. A 2005-ös összesítésbe az EU 25 tagállamából, továbbá
Svájcból, Norvégiából, és Izlandról pályázó cégek kerültek be, amelyeket
legalább 3 éve bejegyeztek, s amelyek a felkerülés hároméves
referenciaperiódusa elején (2003 elejétől) maximum 5000 főt foglalkoztattak,
illetve munkatársaik száma annak végén (2005 végén) elérte az 50 főt.
Ez az ötszáz kkv három év alatt
összesen mintegy 130 ezer új munkahelyet teremtett és - évi átlagos 14
százalékos gyarapodással - 28,8 milliárd euróval növelte összbevételét. A Europe’s
500 sajátossága, hogy elsősorban a munkaerő-növekmény szerint rangsorol, amely
lehetővé teszi a kisebb és nagyobb vállalatok összevetését. A korábbi listás
cégeknek általában jó pr-t jelentett Europe’s 500-as megjelenésük.
A nagyok és a közepesek a kicsikkel
együtt dolgoznak
Az Irinyi János-program keretében
1,8 milliárd forintos összeggel pályázatot hirdettek a vállalkozások
beszállítói és technológiai innovációs együttműködésének fejlesztésére. A
projektenként igényelhető maximum 120 millió forint. A támogatás futamideje
legfeljebb 24 hónap. A nyertes pályázatok várható száma 20.
A támogatás célja a hazai
vállalkozások - különösen a kkv-k - innovációs képességeinek és technológiai
felkészültségének a megerősítése, hogy valamely közép- vagy nagyvállalkozás
(integrátor) stratégiai, innovációs partnerévé, tartós beszállítójává váljanak
a gép-, a járműgyártás, az elektronikai vagy a műszeripar területén. Cél az
integrátor vállalkozások érdekeltségének erősödése a magyar beszállítói
hálózatok bővítésében; az integrátor, s a beszállító vállalkozások közötti
kooperáció javulása a technológiai innováció területén. Az integrátor nagy-
vagy középvállalkozásnak és a kkv-knak közösen kell meghatározniuk és
megvalósítaniuk a projekt céljait, a termékfejlesztési és technológiai
innovációs feladatokat. Fontos, hogy az egyes vállalkozások által végzett
fejlesztések kapcsolódjanak egymáshoz, és olyan technológia- és
termékfejlesztésre irányuljanak, amely elősegíti, hogy a kkv-k tartós
beszállítóvá váljanak, vagy megőrizzék, illetve erősítsék ezen pozíciójukat. A
projektben az integrátor vállalkozásnak kell meghatároznia azokat a műszaki,
gazdasági és egyéb feltételeket, paramétereket, amelyeket a fejlesztéstől
elvár, illetve amelyeket a partnereknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy
elnyerjék a beszállítói minősítést.
Az integrátor vállalkozásnak
folyamatosan nyomon kell követnie a partnerek tevékenységét és az innovációs
feladatok végrehajtását. A projektjavaslat benyújtásakor az integrátor
vállalkozásnak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a projekt befejezését
követően értékeli a partnerek beszállítói megfelelőségét (audit), majd ennek
sikere esetén beszállítói tanúsítványt ad számukra. A pályázóknak a
projektjavaslat részeként középtávú üzleti tervet is kell készíteniük, amelyben
be kell mutatniuk, hogy a projekt eredményei miként hasznosulnak a beszállító,
illetve az integrátor cégeknél.
A pályázaton belföldi székhelyű és
tevékenységét Magyarországon folytató közép- vagy nagyvállalkozás (integrátor),
valamint az általa kiválasztott, belföldi székhelyű és tevékenységét
Magyarországon folytató közép-, illetve kisvállalkozások (beszállítók) maximum
hattagú konzor-ciuma vehet részt.
A pályázatok folyamatosan nyújthatók
be a keret kimerüléséig. Akkor a Kutatás-fejlesztési Pályázati és
Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) felfüggeszti a felhívást. Bővebb információ a
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (www.nkth.gov.hu) s a KPI
(www.kpi.gov.hu) honlapján. VG
A támogatás feltételei
Alkalmazott kutatás: beszállítóként
a feltüntetett tevékenység elszámolható összes költségének maximum 60 százaléka
Kísérleti fejlesztés: beszállítóként
a tevékenység maximum 35 százaléka
Lehetőség növelésre: az Európai
Közösség k+f keretprogramjához kapcsolódó programoknál 15; kkv-knál 10
százalékpont
Összevonhatóság: a kedvezmények
beszállítóként összevonhatók, de ez bármely beszállítónál nem haladhatja meg a
75, illetve 50 százalékot (alkalmazott kutatás, illetve kísérleti fejlesztés
esetén)
További megkötés: a projekt
költségvetésének legfeljebb 30 százalékát lehet alkalmazott kutatásra
felhasználni
A Magyar Fejlesztési Bank
Részvénytársaságot Czirják Sándor vezérigazgató képviselte a NEFI június
közepén megtartott ülésén. (NEFI: Network of European Financial Institutions
for SMEs - A Kkv-szektor Finanszírozásával Foglalkozó Európai Pénzintézetek
Hálózata.)
A vezérigazgató az elért eredmények,
beruházások példáin keresztül mutatta be azt a szerepet, amelyet az MFB Rt.
tölt be a kis- és középvállalkozók versenyképességének megőrzésében és
erősítésében. ˝A bank jelenleg az »egyablakos« modell 2007 januári
bevezetésének előkészületeivel foglalkozik. Jelentős előrelépés lesz, ha a
kkv-k a fejlesztési elképzeléseikhez szükséges forrásokat egyablakos
rendszerben érhetik el˝ - mondta előadásában Czirják Sándor.
A NEFI a szabályalkotási folyamatok
előkészítésében az Európai Bizottság elismert partnerévé vált, az innováció és
a mikrofinanszírozás kérdéskörében készített tanulmányokat és ezek eredményeit
megvitatták az EB illetékes fórumai - hangzott el az elmúlt két év
értékelésének összegzéseként. A következő két évben aktívan kívánnak részt
venni a strukturális alapok innovatív felhasználását célzó JEREMIE program
előkészítésében, az innovációt finanszírozó eszközök kialakításában, az EU-nak
a kkv-k állami támogatását érintő reformjának előkészítésében, javaslatokat
dolgoznak ki a csoportmentességi és referencia ráta kérdéseiben.
A NEFI felsővezetői csúcstalálkozója
szélesítette az együttműködő partnerek körét az osztrák AWS felvételével. Az
MFB Rt. aláírta a következő öt évre vonatkozó együttműködési megállapodást
Jelentősen megváltozik - sokkal korszerűbb lesz - 2006. június 20-tól az 1995-2004 évek
gazdaságfejlesztési célú pályázatos támogatásainak monitoring és beszámoltatási
rendszere. A rendszer a beszámolók rögzítésére és elemzésére, valamint a
Támogatottak teljesítési adatainak ellenőrzésére szolgál. A jövőben a
Támogatottak elektronikusan, modern nyomtatványkitöltő program segítségével
nyújthatják be beszámolóikat, melyet a rendszer automatikusan rögzít. A
beszámolók beküldési határideje: 2006. július 7. Az új rendszerhez kitöltő
program, illetve kitöltési útmutató 2006. június 21-től már elérhető és
letölthető a GKM, a Magyar Államkincstár, a Magyar Fejlesztési Bank
Részvénytársaság, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., illetve a Regionális
Támogatás-közvetítő Kht. honlapjáról.
A változással érintett pályázatok:
- GFC-pályázatok 2000-ig,
- SZT-2001-VE-12 Versenyképes beruházások,
- SZT-2001-VE-13 Európai regionális vállalati
központok kialakítása,
- SZT-2002-VE-12 Versenyképes beruházások
támogatása,
- SZT-2002-VE-13 Európai regionális vállalati
központok kialakítása,
- SZT-2002-VE-21 Környezetvédelmi szempontú
technológiaváltás,
- A
Gazdaságfejlesztési pályázat keretében nyújtott OMFB Műszaki Fejlesztési
Támogatások
- SMART-2003-1 Versenyképes beruházások
támogatása,
- SMART-2003-2 Regionális vállalati
központok kialakítása,
-
SMART-2003-4 Logisztikai központok és
ipari parkok minőségi szolgáltatásának fejlesztése,
- SMART-2004-5 Környezetvédelmi szempontú
technológiaváltás.
A jövőben a Támogatottak
elektronikusan, modern nyomtatványkitöltő program segítségével nyújthatják be
beszámolóikat. A beszámolókat a rendszer automatikusan rögzíti. Ez váltja fel a
korábbi, a jelentős idő- és számítási igényes, sok hibalehetőséget jelentő papíralapú
beszámoltatást.
Amennyiben a Gazdasági és
Közlekedési Minisztérium a szerződések teljesítésében lemaradást tapasztal - a
pályázóbarát gyakorlat elvét szem előtt tartva - azonnal felveszi a kapcsolatot
a Támogatottakkal. Ezzel megelőzi az esetleg csak több év után felszínre kerülő
problémák késői, nem megfelelő kezelését.
Az új rendszer bevezetésével a
Támogatottak és a GKM között megfelelővé válik a kommunikáció, és a GKM
segíteni tudja a nyertes cégek támogatás-felhasználását.
Az új beszámoltatási rendszerhez
kapcsolódó kitöltő program, illetve kitöltési útmutató 2006. június 21-től
elérhető és letölthető a GKM, a Magyar Államkincstár, a Magyar Fejlesztési Bank
Részvénytársaság, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., illetve a Regionális
Támogatás-közvetítő Kht. honlapjáról.
A beszámolók beküldési határideje a
2006. évben a rendszerbeli változások miatt 2006. július 7.
Várhatóan lerövidítik a pályázati
határidőket
A kkv-k számára informatikai megoldások bevezetéséhez is
nyitva állnak GVOP-s pályázatok, melyekből mintegy hárommilliárd forint vár még
szétosztásra. Erre elvileg ez év végéig lehet pályázni. A beadási határidőt
azonban várhatóan a közeljövőben lerövidítik.
A ˝Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek˝ néven
kiírt pályázat 2,5 milliárd
forintjából ezidáig csak 1,6 milliárd forint talált gazdára.
Az ˝Üzleti partnerek közötti e-kapcsolat fejlesztésére˝ meghirdetett 2,5
milliárd forintra pedig 196 pályázat érkezett, de ebből idáig csak 37 cég
kapott pozitív elbírálást, összesen 400 millió forint értékben - hangzott el
egy tegnapi sajtótájékoztatón.
A források tehát adottak. A tapasztalatok viszont azt
mutatják, hogy a saját erőből készült pályázatok kevésbé eredményesek, ezzel
szemben az adott szakterülten jártas tanácsadó cégek által készített pályázati
anyagok elbírálásának sikeressége 90 százalék feletti. Ezt erősítette meg a
rEVOLUTION Software is, amely a pályázati tanácsadó partnere által - a Vanessia
Vállalkozásfejlesztési és Pályázati Tanácsadó Kft.-vel - 2005-ben leadott
projektek mindegyike pozitív elbírálát kapott.
A sikeres pályázathoz több feltétel szükséges. Kell egy
határozott elképzelésekkel és jó gazdálkodási múlttal rendekező cég, amely
pontosan tudja, hogy milyen feladatokat szeretne informatikai rendszerrel
támogatni. Szükség van forrásra - ez a GVOP-s pályázatokban még adott.
Mindezeket végül a pályázatíró cég önti formába, a pályázat tartalmi és formai
követelményeinek alapos ismeretében. A sikerhez az is hozzátartozik, hogy a
tanácsadó cég ne engedje az eleve kudarcra ítélt munkák beadását.
˝Az elutasított pályázatok száma az összesnek több, mint 60
százaléka - mondta el a Vállalkozói Negyednek Lukács János, a Vanessia Kft.
ügyvezető igazgatója. A pályázó cégnek a vállalatot és annak fejlesztését kell
központba helyeznie, fel kell mérnie erőforrásait és lehetőségeit. Mindezek
függvényében kell elkészítenie a pályázati anyagát. A sikerességét viszont
nagymértékben növeli, ha tanácsadó céghez fordul segítségért.˝
Az, hogy egy cég pontosan mire és mennyi keretösszegben
pályázik, nagymértékben függ a vállalkozás méretétől, és attól, hogy képes-e
hosszabb távon is finanszírozni a projektet. Vagyis mennyire fenntartható az a
program, melyre a támogatást kéri. A cégek egyébként leggyakrabban
műszaki-technológiai fejlesztésekre, humán erőforrás fejlesztésre, és
informatikai fejlesztésekre kérnek támogatásokat - tette hozzá az ügyvezető.
A 2004-2006 között kiírt és még oda nem ítélt 3 milliárd
forintra elvileg ez év végéig lehet pályázni. A beadási határidőt azonban
várhatóan a közeljövőben lerövidítik. Egy pályázat elkészítésének ideje 3-5
hét, a most induló projektekből várhatóan június végére készülhet beadható
anyag.
A következő évben újabb források nyílhatnak meg az
informatikai fejlesztések támogatására. A Nemzeti Fejlesztési Terv II-ben
foglalt - még kialakítás alatt álló -
Versenyképes Gazdaságért Operatív Programban a 2007-2013 közötti időszakban a
támogatandó célok között már tételesen szerepelnek az informatikai rendszerek,
üzleti rendszerek, B2B megoldások. A programot már október közepétől szeretnék
meghirdetni - árulta el a sajtótájékoztatón Lukács János.
Legközelebb azt vizsgálják a brüsszeli ellenőrök, képes-e
lekötni a forrásokat Magyarország
Jövő tavasszal ismét átfogó pénzügyi ellenőrzést hajt végre
Magyarországon az Európai Unió. A közösségi ellenőrök az új hétéves uniós
költségvetési periódus elindulásával azt vizsgálják, hogy a 2007–2013-ra
Magyarország rendelkezésére bocsátott 22,6 milliárd eurós keret lekötését és
felhasználását képes-e hatékonyan menedzselni a hazai rendszer. Egyidejűleg
várható az is, hogy növekszik a helyszíni projektellenőrzések jelentősége.
Általában a nagy, a tartalmilag kockázatos fejlesztések vagy korábbi
szabálytalanság miatt vizsgálják a projekteket.
Nyertesek, támogatások (Milliárd Ft)
|
HEFOP
|
175,8
|
|
GVOP
|
155,5
|
|
ROP
|
122,4
|
|
KIOP
|
112,7
|
|
AVOP
|
105,8
|
A közösségi forrásokat kezelő intézményeket először 2004
második felében auditálta az EU, és akkor megállapította, hogy kellően
szabályozott és biztonságos a rendszer- tájékoztatta lapunkat Heil Péter, a
Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) elnökhelyettese. Azóta több ellenőrzés volt
az irányító hatóságoknál és a közreműködő szervezeteknél, sőt projektszinten
is. Összességében eddig jól vizsgázott a rendszer, de több helyszíni ellenőrzés
kellene az esetleges kockázatok kiküszöbölése érdekében- hangsúlyozta az NFH
illetékese.
Az EU ellenőrei újra meg újra rávilágítanak a közbeszerzés
teljes hazai rendszerében, a kohéziós beruházásoknál az üzemeltetési
szerződések tartalmának önkormányzati értelmezésében és általában az
elszámolható költség megfelelő beazonosításában rejlő kockázatokra. Ha a
támogathatóság megítélése téves, annak anyagi konzekvenciája lehet, a
jogosulatlanul igénybe vett dotációt vissza kell fizetni- figyelmeztet Heil
Péter. Megjegyezte azonban, hogy az első Nemzeti fejlesztési terv (I. NFT)
esetében végrehajtott projektszintű ellenőrzések nyomán visszafizetés még nem
volt.
A gazdasági versenyképesség operatív program (gvop)
intézményrendszerét eddig kétszer- 2005 novemberében, illetve 2006 januárjában-
ellenőrizte az Európai Bizottság, s bár a végleges jelentést még nem küldték
el, az auditorok előzetesen elégedettségüknek adtak hangot. Novák Csaba
főosztályvezető elmondta, hogy az uniós vizsgálat kiterjedt az irányító
hatóságra és az összes közreműködő szervezetre, s több helyszíni ellenőrzés is
volt. A gvop rendszerének ellenőrzése keretében vizsgált nyolc projekt öt
különböző intézkedésből tevődött össze. Három projektnél a Magyar
Vállalkozásfejlesztési Kht., négynél a Magyar Fejlesztési Bank Rt. és egy
esetében az Információs Társadalom Kht. volt a lebonyolításban részt vevő
közreműködő szervezet. Az idén januárban lezajlott projektellenőrzéseknél az
auditorok többek között az eredeti számlák áttekintésére, az elszámolható
költségek vizsgálatára, a beruházás fizikai megvalósulásának ellenőrzésére
összpontosítottak- közölte Novák Csaba.
A regionális operatív programnál az Európai Bizottság által
kijelölt auditidőpontokat mindig közzétesszük az irányító hatóság honlapján-
mondta Kováts Kornél főosztályvezető. Szerinte az EU-s audit azért rendkívül
fontos, mert minden másnál pontosabb visszajelzést ad arról, hogy a
megvalósításban részt vevő szervezetek, szakemberek az uniós előírásoknak
megfelelően végzik-e a munkájukat. Amennyiben mégsem, úgy még a programmegvalósítás
folyamatában van lehetőség a kiigazító lépések megtételére. A ropnál eddig két
vizsgálat volt, s bár az írásos értékelést még ez az irányító hatóság sem kapta
meg, az ellenőrök szóban elmondták, hogy szabályszerűek voltak az eddigi kifizetések.
Ugyanakkor felhívták a figyelmet a pénzügyi folyamatok világosabb
szétválasztására, a gondosabb folyamatszervezésre és a kedvezményezett
tájékoztatási kötelezettségére, hogy az adott projekt az EU
társfinanszírozásával valósul meg.
A humánerőforrás-fejlesztés operatív programnál két uniós
ellenőrzés volt, 2005 májusában, illetve 2006 februárjában- tudtuk meg az
irányító hatóságtól. Az auditorok a hefop-rend-szer működését vizsgálták, azt
ellenőrizték, hogy megfelelő-e a projektszelekció és projektmonitoring, és
pontosak-e a költségelszámolások.
A július 1-től hatályos új társasági törvény számos olyan
változást hoz, ami megkönnyíti a gazdasági társaságok működését. A közkereseti
és a betéti társaságokban átruházható lesz a tagsági viszony és határozatlan
időre is választható az üzletvezető.
Kkt - bt: közös
szabályok
A társasági törvény fontosabb módosításait követő
sorozatunkban most a két jogi személyiség nélküli cég, a közkereseti és betéti társaság
működését érintő újdonságokat foglaljuk össze.
Mindkét társasági formára jellemző, hogy a tagok (a bt-ben
csak a beltag) felelőssége korlátlan, azaz amennyiben a társaság vagyona nem
nyújt fedezetet a hitelezői követelésekre, a tagok saját vagyonukkal is
felelnek. Ebből a szabályból kiindulva közkereseti társaságot elsősorban akkor
érdemes alapítani, ha nem ketten, hanem többen fognak össze a közös gazdasági
cél érdekében, és a felelősségben is osztozni kívánnak.
A két társasági formára továbbra is azonos szabályozás
vonatkozik, a betéti társaság különbségeit kiemeli a törvény. Cikkünk
elsősorban azokra a módosításokra koncentrál, amiket érdemes figyelembe venni
akkor, amikor a társasági szerződést összehangolják az új törvénnyel. Ezt
egyébként minden már működő cégnek meg kell tennie legkésőbb 2007.
szeptemberéig, ha nem akarja, hogy a Cégbíróság megszűntnek nyilvánítsa.
A társaságalapítással kapcsolatban kiemeljük, hogy továbbra
sincs kötelezően meghatározva az induló vagyon nagysága, és mindkét társaság
élhet azzal az új lehetőséggel, hogy szerződésmintát használ társasági
szerződésként. Ekkor azonban a törvény rendelkezéseitől eltérő (az adott
társaság igényeihez alkalmazkodó) szabályokat nem tartalmazhat a társasági
szerződés.
Személyes közreműködés
A hatályos szabályozás szerint a társasági szerződésben kell
meghatározni a személyes közreműködés módját és tartalmát is. Az új törvény
szerint ennek már nem kell szerepelnie a szerződésben, ugyanis a személyes
közreműködésről a tagok külön megállapodást is köthetnek. Ezentúl nem minősül
személyes közreműködésnek az üzletvezetés és képviselet ellátása, valamint a
munkaviszonyban és a megbízási viszonyban végzett tevékenység sem.
Ebből következően kizárólag a társaság valamely tevékenységi
körének megvalósításában a tagsági viszony alapján való tagi részvételt lehet
személyes közreműködésnek tekinteni, de csak akkor, ha az nem valamely más
jogviszony keretében történik. Ennek a szabályozásnak a vezető tisztségviselők
járulékfizetési kötelezettségénél is jelentőssége van, hiszen eddig a vezetős
tisztségviselő személyes közreműködése társadalombiztosítási szempontból
biztosítási jogviszonynak minősült - és ennek megfelelően legalább a minimálbér
erejéig járulékfizetési kötelezettséget vont maga után. Az új szabályozásból
viszont az következik, hogy a vezető tisztségviselő a polgári jogi megbízási
jogviszony alapján látja el tevékenységét, járulékfizetési kötelezettsége pedig
megbízási díjához igazodik.
Tagok gyűlése,
üzletvezetés
Az egyértelműbb szabályozás érdekében ezentúl mindkét
társasági formánál a tagok gyűlése lesz a legfőbb szerv, taggyűlés csak
korlátolt felelősségű társaságoknál működik majd. A családi vállalkozások
életét megkönnyíti, hogy semmilyen formai kötöttség nem lesz a tagok gyűlésének
működésére, a szavazás lebonyolításának módját sem kell meghatározni a
társasági szerződésben. Az éves beszámoló elfogadását kivéve nem kell
összehívni a tagok gyűlését, ülés tartása nélkül is lehet dönteni, írásban
(vagy más bizonyítható módon) szavazni.
Amennyiben a társasági szerződés másképp nem rendelkezik, a
közkereseti társaságnál az üzletvezetésre valamennyi tag jogosult, mégpedig
időbeni korlátozás nélkül. Tehát amennyiben nem mindegyik tagot kívánják erre
feljogosítani, vagy határozott időre akarják választani az üzletvezetőt, erről
kifejezetten rendelkezni kell. (A betéti társaság üzletvezetéséről külön cím
alatt szólunk). Egyszerűsítő szabály, hogy amennyiben változik a társaság
székhelye (telephelye, fióktelepe), illetve tevékenységi köre, az ügyvezetés
önállóan is módosíthatja a szerződést, amennyiben a társasági szerződés erre
felhatalmazza.
Felelősség
Továbbra is az a főszabály, hogy a társasági kötelezettségek
fedezetéül elsősorban a társasági vagyon szolgál, mögöttesen azonban a közkereseti
társaságnál minden tag korlátlanul és egymással egyetemlegesen felel a saját
magánvagyonával (betéti társaságnál ez csak a beltagra vonatkozik!). Új
rendelkezés, hogy a társasági szerződésben kizárható a belépő új tag
felelőssége a belépése előtt keletkezett tartozásokért.
A tagsági viszony megszűnése azonban nem érinti a
társaságtól megváló tag felelősségét a társaságnak harmadik személlyel szembeni
olyan tartozásáért, amely a tagsági viszonya megszűnéséig keletkezett. Az ilyen
tartozásokért még öt évig ugyanúgy felel, mint ahogy a tagsági jogviszonya
fennállta alatt felelt. Az öt éves határidő azonban az új szabályok szerint
jogvesztő, és nem elévülési határidő. Ebből az következik, hogy ha lejárt az öt
év, semmiképpen nem állapítható meg felelősség. A közkereseti társaság tagja és
a betéti társaság beltagja korlátlanul és a többi ilyen taggal egyetemlegesen
felel, a bt. kültagja azonban a tagsági jogviszonya megszűnését követően
egyáltalán nem felel.
A jogviszony
megszűnése
A tagsági jogviszony megszűnésének új lehetősége, ha
valamely tag - akár ingyenesen, akár visszterhesen - átruházza társasági
részesedését. Ez történhet akár a társaság másik tagjára, akár kívülállóra, de
minden esetben írásbeli szerződést kell kötni, amely akkor hatályosul, ha a
társasági szerződést is módosították. A társaság megszűnése
A megszűnésben annyi könnyítést hoz az új törvény, hogy az
eddigi 3 hónapos határidő helyett 6 hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy az egy
főre csökkent társaságot újabb taggal bővítsék. Az átmenetileg egy tagú
társaság tagját akkor is üzletvezetésre és képviseletre jogosultnak kell
tekinteni, ha korábban nem minősült annak.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetői posztjára
jelölt Bajnai Gordon a meglévő intézmények bázisán, ám azokat ˝igény és szükség
szerint jelentősen átalakítva˝ kívánja létrehozni azt az egységes szervezeti
rendszert, amely képes arra, hogy az Európai Unióval egyeztetett nemzeti
fejlesztési célokat elérje, az ehhez szükséges projekteket - részben
pályáztatás, részben központi programok útján - megtalálja, és a
végrehajtásukat nyomon kövesse.
Óriási megtiszteltetés, kivételes feladat, rendkívüli
felelősség - így értékelte jelölését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ)
vezetői posztjára Bajnai Gordon, akinek évente mintegy ezermilliárd forint
felhasználásában lesz döntő szava. A 38 éves közgazdász elmondta: legfontosabb
feladatának azt tartja, hogy a 2007 és 2013 között Magyarország rendelkezésére
álló 22,6 milliárd eurós EU-forrás megtérülése mind az ország, mind az Európai
Unió szempontjából a lehető legjobb legyen és hosszú távon fenntartható
fejlődést eredményezzen.
Úgy véli, ebben a munkában nagy segítségére lesznek azok a
menedzseri tapasztalatok, amelyekre többek között a Wallis Rt.
vezérigazgatójaként és a Budapest Airport Zrt. igazgatóságának elnökeként tett
szert. Hiszen a feladat rendkívül összetett: összhangot kell teremteni a
közösségi és a nemzeti, az ágazati és regionális kohéziós célok, a politikai és
befektetői megfontolások között. A meglévő intézmények bázisán, ám azokat
˝igény és szükség szerint jelentősen átalakítva˝ kívánja létrehozni azt az
egységes szervezeti rendszert, amely képes arra, hogy az Európai Unióval
egyeztetett nemzeti fejlesztési célokat elérje, az ehhez szükséges projekteket
- részben pályáztatás, részben központi programok útján - megtalálja, és a
végrehajtásukat nyomon kövesse.
˝A fejlesztéspolitikai kabinet számára előkészítem azokat, az
ország középtávú jövőjét alapvetően meghatározó döntéseket, amelyek kijelölik a
nemzeti fejlesztéspolitika stratégiai irányát, prioritásait és céljait˝ -
kezdte tennivalói konkrét felsorolását. A közbevetésre, hogy a már majdnem kész
II. Nemzeti fejlesztési tervre (II. NFT) miként kíván építeni, annyit jegyzett
meg: valóban sok munka volt eddig, erre lehet támaszkodni, ám a kormány még
előtte van a végső terv jóváhagyásának.
˝A felelősségünk abban áll, hogy ezek a döntések, az
elhatározott fejlesztések a legnagyobb közjót szolgálják, és harmonizáljanak az
unió versenyképességi célkitűzéseivel˝ - hangsúlyozta. Az EU számára be kell
mutatni, hogy a magyar elképzelések valóban megfelelnek a közösségi kohéziós
céloknak, az ésszerűségi, átláthatósági és hatékonysági követelményeknek -
közölte a továbbiakban. Magyarországé a döntés és a felelősség, hogy a
rendelkezésére bocsátott forrásokat mire használja fel, és hogy a pénzt jól
költse el.
Az Új Magyarország elnevezésű kormányprogram több és
könnyebben elérhető hitelt ígér a kkv-knak. Megújítják és átalakítják a teljes
vállalkozásfinanszírozási rendszert. Az új finanszírozási konstrukciókkal
2006–2010 között 100-150 ezer vállalkozás juthat fejlesztési és működési
hitelhez, garanciához és tőkéhez.
Bővítik a Sikeres Magyarországért hitelprogramok
hitellehetőségeit. Az EU-s fejlesztési támogatások elérését normatív feltételű
saját erő kiegészítő hitellehetőséggel biztosítják, és egységesítik az állami
támogatáshoz kapcsolodó dokumentációt.
Megújítják és kiszélesítik a mikrofinanszírozás rendszerét,
az exporthitelezést. Hitelt és tőkét biztosító, komplex támogatási programot
indítanak a fiatal vállalkozásoknak és a pályakezdőknek.
Az agrártőke bevonására is alkalmas regionális tőkealapokat
állítanak fel. Ösztönzik az ˝üzleti angyal˝ típusú befektetéseket, illetve a
vállalatközi fejlesztő tőke elterjedését. A kkv-réteg ösztönzését a beszállítói
réteg növelésével is támogatni akarja a kormány. A körbetartozás
megszüntetésére is nagy hangsúlyt helyeznek. A kkv-kat érintő kormányprogramnak
részét képezi a rosszhiszemű vállalkozók kiszűrése is.
A számos kedvező ígéret mellett azonban rövidesen több olyan
intézkedés várható, amelyek viszont kedvezőtlenül érintik a kis- és középvállalkozásokat
is. Így vélhetően - a költségvetés stabilizálása érdekében - felfüggeszti a
kormány az ötévesre tervezett adócsökkentési programját.
Vagyis nem szűnik meg év végével a tételes egészségügyi
hozzájárulás, mint ahogy valószínűleg a munkáltatók társadalombiztosítási
járulékát sem csökkentik jövő januártól. Ugyanakkor vélhetően új adófajtával, a
szolidaritási hozzájárulással kell ˝megbarátkozniuk˝ a társaságoknak.
Küldetéssel rendelkező mikrofinanszírozás: Közös tanulás
címmel június 7–9-én Budapesten tartja első közös európai konferenciáját a
párizsi székhelyű European Microfinance Network és a varsói központú
Microfinance Centre.
A magyar hálózat, a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési
alapítványok közreműködésével sorra kerülő rendezvényt Nagy Miklós, a Budapesti
Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) ügyvezető igazgatója a magyar
vállalkozásfejlesztés szempontjából mérföldkőnek nevezte.
Szinte az egész világon működnek mikrofinanszírozási
programok. Magyarországon a Mikrohitel programot a megyei és fővárosi
vállalkozásfejlesztési alapítványok mintegy tíz éve sikeresen működtetik.
Továbbfejlesztéseként a BVK 2005-ben a Magyar Fejlesztési Bankkal közösen
dolgozta ki az új, országos Mikrohitel plusz programot, illetve a fővárosi
vállalkozások rendelkezésére áll az Európa-díjas Budapest kisvállalkozói
hitelprogramjuk.
Ezek révén a profitorientált hitelintézeteknél a kockázatok
miatt nem hitelképes vállalkozásokat (az indulókat is) látják el kedvezményes
forrásokkal. A Magyar Mikrofinanszírozási Hálózatot alkotó megyei és fővárosi
vállalkozásfejlesztési alapítványok nonprofit szervezetek, amelyek
együttműködve a kormányzati és a pénzintézeti szférával alapokat képeznek, és
ebből nyújtanak forrást az ügyfeleiknek - írja a Világgazdaság.
Törvénymódosításokra is szükség van, ha tulajdonosi
jogosítványokat kapna a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), hogy a
vállalkozásfejlesztési szervezeteket egységes rendszerben működtesse. Az
EU-források közvetítésével pedig csak kiegészül a bank funkciója - számol be a
Világgazdaság.
A MFB a vállalkozói banki koncepció keretében azt javasolja,
hogy a kis- és középvállalkozásoknak ne csak speciális szervezethez lehessen
benyújtaniuk a pályázatot, hanem a kereskedelmi hitelintézetekhez is - mondta
Czirják Sándor vezérigazgató. Ezzel felgyorsulhat a forráshoz jutás folyamata.
Ezáltal valósulhat meg az ˝egyablakos˝ rendszer.
Az elképzelés szerint a vállalkozóknál és csak bizonyos
összeghatárig működne ez az automatizmus. A nagy, bonyolult vagy épp speciális
területen lévő fejlesztések esetén pedig maradna a jelenlegi rendszer, vagyis a
bizottsági döntés. A területfejlesztési vagy környezetvédelmi projektről sem lehet
automatikusan dönteni.
Ezeknél az MFB közvetítő szerepet fog játszani: elemzi a
kérést és véleményezi, hogy a projekt szakmai szempontból megfelelő-e vagy sem.
A döntést pedig - ahogy eddig is - szakértői bizottság hozza. Tevékenységének
kibővítésében, vállalkozói banki működésének kialakításában az MFB Rt.
együttműködik a McKinsey céggel.
Törvénymódosításokra is szükség van, például ha tulajdonosi
jogosítványokat kapna az MFB, hogy a vállalkozásfejlesztési szervezeteket
egységes rendszerben működtesse, azt törvényi úton kell szabályozni. Jelenleg
ez nem lehetséges, a privatizációra és az MFB-re vonatkozó törvényt módosítani
kell. Czirják Sándor hangsúlyozta, hogy a bankcsoport funkciói megmaradnak,
csak kiegészülnek az EU-források közvetítésével.
Általában nagy létszámú, ám nagyon szétforgácsolt, ezért
kevéssé hatékony hálózatok működnek a támogatásközvetítések területén. Brüsszel
is előírja, hogy egységes rendszerben történjen a támogatások eljuttatása. Az egységesítés
jegyében merült fel, hogy a támogatásközvetítő rendszert át kell világítani, s
valamilyen mértékben centralizálni kell.
Nem feltétlen egy szervezetbe összevonva. Továbbra is külön
egységként működő intézmények esetén együttműködési megállapodás keretében kell
pontosan ugyanazt a szolgáltatást nyújtani, illetve támogatás-közvetítést
végrehajtani.
Valamennyi régióban jelentős fejlesztés valósult meg a
Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében, összesen 116,7 milliárd
forint vissza nem térítendő támogatásból.
A ROP egyike az I. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó
operatív programoknak, amelyek elsősorban a gazdaság élénkítését szolgálják, a
környezetvédelmi beruházásokat segítik és a munkaerő fejlesztésére és
képzésekre irányulnak.
A beérkezett pályázatok közül 2233-ból 518-at támogattak
különböző mértékben. A támogatott kör sokszínű: találhatunk milliárdos
nagyságrendű, világörökség megőrzését szolgáló beruházásokat, oktatási
intézmények felújítását vagy akár buszmegállók kialakítását is a nyertesek
névsorában. Abban azonban valamennyi megegyezik, hogy az állampolgárok már ma
is érezhetik pozitív hatásait, például megújult útburkolaton közlekedhetnek, a
gyógyfürdőkben kibővült szolgáltatásokat vehetnek igénybe, vagy munkahelyhez
juthatnak.
Bács-Kiskun megyében 25 pályázó nyert el ROP támogatást. A
vissza nem térítendő uniós forrásból turisztikai, útfejlesztési,
város-rehabilitációs, óvodai és alapfokú oktatási intézmény-fejlesztési beruházási,
illetve képzési és foglalkoztatási projektek megvalósítását segítik
nagyvárosokban és kisebb településeken egyaránt.
A támogatottak között található a Dél-Alföld egyik
legrangosabb turisztikai vállalkozása, a lajosmizsei Gerébi Kúria Hotel is. A
XIX. században épült kúria az idők során használhatatlanná vált, a romos
épületet felújították, majd 1986-ban megnyílt a vendégek előtt. A fennállásának
20. évfordulóját ünneplő társaság a ROP támogatás segítségével a korábbi
bungalók helyén felépítette a Tornácos Hotelt. Az új hotel stílusában a kúria
építészeti jellegéhez igazodik. Az épületben 37 kétágyas szobát alakítottak ki.
A mintegy 60 millió forint uniós támogatásból megvalósult beruházásnak
köszönhetően immár 150 vendégnek tudnak szállást biztosítani. A ROP pályázat
nagy segítséget jelent a tulajdonosok számára, hiszen a Tornácos Hotel
megépítése jelentős mérföldkő a Gerébi Kúria Hotel 20 éves történetében.
