A kabinet széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés után szeptember
27-i ülésén véglegesíti a második Nemzeti Fejlesztési Tervet, amelyet három
nappal később meg is küldenek az Európai Uniónak.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az Informatikai Vállalkozások
Szövetségével közösen rendezett szakmai tanácskozást a második Nemzeti
Fejlesztési Tervről és a tudásintenzív gazdaság fejlesztésével kapcsolatos
elképzelésekről.
Kóka támogatja az IVSZ
elképzeléseit
AZ IVSZ szerint a kabinetnek az autópálya-építés után második
prioritásként kellene kezelni az IKT-beruházásokat az
infrastruktúra-fejlesztésben, mert ezek a beruházások a tovább fokozzák a
hatékonyságot és a versenyképességet. Erről Kovács Zoltán, a szövetség elnöke
beszélt a pénteki konferencián. Kóka János gazdasági miniszter beszédében
jelezte, támogatja az IVSZ elképzeléseit, hozzátette azonban, hogy a
vállalkozások a következő időszakban Európai Uniós támogatásokból,
PPP-konstrukcióval, illetve hitel- és tőkefinanszírozás formájában számíthatnak
forrásokra, nagy költségvetési támogatás nem fog rendelkezésükre állni.
Szeptember végére készül el az
NFT2
Az első NFT 670 milliárdos keretéből Magyarországon már 230 milliárd
forintot kifizettek különböző jogcímeken, ezzel Észtország és Szlovénia után a
harmadik helyen állunk az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz ország
rangsorában - mondta előadásában Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai
kormánybiztos. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője ismertette az NFT2 főbb
céljait - tartós gazdasági növekedés és a foglalkoztatás javítása - , valamint
a fejlesztési terv benyújtásának menetrendjét. Eszerint a kormány szeptemberben
széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést folytat a tervezetről, amelyet a
szeptember 27-i kormányülésen véglegesítenek és 30-án nyújtanak be az Uniónak.
Az egyes ágazati programok októberre készülnek el, a hónap folyamán egyeztetnek
és a hó végén küldik meg őket az EU-nak.
Hat fejlesztési program, koncentrált
támogatások
Az NFT2 hat fő fejlesztési programot tartalmaz. A humán program az
oktatási, szociális, foglalkoztatási és egészségügyi fejlesztéseket öleli fel,
a környezet és energia program elsősorban a két terület infrastrukturális
fejlesztéseire koncentrál. Az államreform programban kapnak helyet az
e-közigazgatási fejlesztések, a regionális program a hét régió
infrastrukturális fejlesztéseiről szól majd. Külön program indul a közlekedés -
elsősorban a vasút és a közutak - fejlesztésére, a hat közül a legnagyobb
fejezet a GVOP utódjaként induló gazdaságfejlesztési program lesz. Bajnai
Gordon kiemelte, hogy a fejlesztési programokban kiemelt figyelmet kapnak majd
a mikro vállalkozások, amelyek visszatérítendő, ám igen kedvező feltételekkel
felvehető hitelekre számíthatnak.
Eredmények az e-közigazgatásban
Az e-közigazgatásban az elmúlt időszakban létrejött az Elektronikus
Kormányzati Gerinchálózat (EKG), a szigorú biztonsági követelményeket
teljesítő, zárt láncú hálózatra egységesen csatlakozhatnak a közigazgatási
intézmények. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény (Ket) megteremtette az e-közigazgatás jogi hátterét,
a központi rendszer az Európai Unió által meghatározott húsz e-szolgáltatáson
túl több mint százféle ügy intézésében nyújt segítséget. A Kormányzati
Portállal és negyvenhat központi közigazgatási honlap egységesítésével
megvalósult az átlátható, on-line állampolgári információszolgáltatás, valamint
létrejött a 189-es számon hívható Kormányzati Ügyféltájékoztatási Központ (Kük)
- összegezte az eredményeket Simon Géza, kormányzati informatikáért felelős
kormánybiztos. Ezen a területen 2006 és 2010 között megvalósul a központi
adatbázisok és ágazati IT-rendszerek konszolidációja, az elektronikus fizetés
közigazgatási szolgáltatásoknál, és TB-kártya alapon alanyi jogú ügyfélkártyát
bocsátanak ki. Kiemelt cél az összes adó- és járulékbevallás elektronizálása
is.
A Miniszterelnöki Hivatalnál marad a
közigazgatási informatika
A kormányzati munkamegosztásban a megszűnt IHM feladatait a gazdasági
tárca veszi át, a közigazgatási informatika felügyelete a Miniszterelnöki
Hivatalnál marad. A GKM-hez tartoznak majd az információs társadalom általános
kérdései, a szabályozás, az olyan átfogó programok, mint a Magyar Információs
Társadalom Stratégia (MITS), a Közháló program, vagy a kutatói hálózat (NIIF),
valamint az e-kereskedelem, az e-aláírás és az adatvédelmi ügyek. A MEH
szabályozza a közigazgatási informatika speciális kérdéseit, a nagy
közigazgatási rendszereket, mint az EKG és az EDR (a készenléti szervek
egységes rádiótávközlési hálózata) vagy a Központi Elektronikus Szolgáltató
Rendszer.
Szükség van az elitképzésre
Csepeli György, a gazdasági tárca közpolitikai igazgatója az elitképzés
fontosságát hangsúlyozta, amelyet nem az egyetemeken, hanem a középiskolás
korosztályban kell elindítani. Csepeli szerint Magyarország az EU-n belüli
kedvező geopolitikai adottságinak köszönhetően kapott néhány év türelmi időt a
tudásvezérelt gazdaság kialakítására.
A Monetáris Tanács a 2006. július 24-i ülésén a gazdasági és pénzügyi
folyamatokat áttekintve 2006. július 25-i hatállyal 6,25 százalékról 50
bázisponttal 6,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatlábat.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a kormánnyal közösen kitűzött 3
százalékos inflációs cél elérése a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat
igényel. A szigorúbb monetáris kondíciókat a Tanács több lépésben, az irányadó
kamat emelésével kívánja megteremteni - áll az MNB közleményében.
Az elmúlt hónapokban az inflációs folyamatok tartós komponensét
megragadó trendinfláció és a maginfláció valamennyi lényeges eleme egyaránt
emelkedett. Ez az infláció növekedésének tartósságára utal.
A Tanács megítélése szerint az infláció 2007-ben jelentősen
megemelkedik, és változatlan monetáris kondíciók esetén a monetáris politika
számára releváns 2008-as évben is a 3 százalékos cél fölött alakulhat. A
trendinflációs folyamatokon kívül egyszeri árnövelő hatású a költségvetési
kiigazítási csomag több eleme, valamint az árnövekedés irányába hat a hosszabb
ideje gyengébb forintárfolyam is. A monetáris kondíciók szigorításával a Tanács
arra törekszik, hogy a gazdaság külső és belső egyensúlyának visszaállításához
kulcsfontosságú államháztartási intézkedések árnövelő hatásai ne épüljenek be a
gazdasági szereplők várakozásaiba, és így ne okozzanak tartós inflációs
nyomást.
A jegybanki alapkamat megemeléséről hozott döntése során a Monetáris
Tanács figyelembe vette azt is, hogy a globális és regionális befektetői
hangulat az elmúlt hónapokban kedvezőtlenebbé vált, és a megváltozott
környezetben a befektetők a hazai gazdasági helyzettől függetlenül is a
korábbinál kockázatosabbnak tekintik a régióba történő befektetéseket.
A kormány csütörtökön jelentette be, hogy augusztus elsejétől kéthónapos
társadalmi vitára bocsátja a hét plusz kettő évre szóló, 8 ezer milliárd
forintnyi uniós forrás elosztásának elveit és sarokszámait. Bajnai Gordon,
fejlesztésekért felelős kormánybiztos szerint egy fair eljáráson keresztül ki
fogják zárni az egyéni érdekek érvényesülését és a kulturális alapú
gazdaságfejlesztés is megjelenik valahogy a programban. Az operatív programok
részletei októberre alakulnak ki, van tehát idő a társadalmi egyeztetésre.
- Hogyan tervezik megvalósítani a
transzparenciát a döntésekben?
- Már önmagában a szeptemberi elejéig tervezett társadalmi vita mutatja,
hogy kíváncsiak vagyunk a társadalom véleményére. Ráadásul nem tehetjük meg,
hogy azok, akiknek a konkrét projekteket el kell készíteniük, ne érezzék a
sajátjuknak a programot. Ebből az elefántcsonttoronyból, vagy ahogy tetszik:
azbezttoronyból, mint ez a budapesti épület, mi nem tudjuk megmondani, hogy mit
kell építeni Békésben vagy Baranyában. Emiatt szükségünk van mindenkire, az
önkormányzatokra, a vállalkozásokra, a polgárokra.. A döntésekre a garancia az
átlátható, új intézményrendszer lesz.
Eddig a végrehajtás a különböző hivatalokban volt szétszórva, a polgár
nagyon nehezen tudta megmondani, hogy hol döntöttek, miről, és mit jelentenek
azok a szavak, amelyeket az eurokraták használnak. Az új szervezettel részben
azt próbáljuk elérni, hogy közérthető módon elmagyarázzuk a fejlesztési
célokat. Hiszen ha ez nincs, akkor nem is jönnek jó pályázatok és építő
kritikák. Lehet minket szeretni vagy utálni, de legalább mindenki be tudja majd
azonosítani, hogy kik a felelősek a döntésekért. A másik ok, amiért létrehoztuk
a szervezetet, hogy most négyszer annyi pénz elköltését kell megszerveznünk.
Ehhez az eddiginél sokkal hatékonyabb szervezetre van szükség, amellyel új
pályára állíthatjuk az egyes régiókat.
- A társadalmi egyeztetés
javaslatai, netalán szakmai kritikái hogyan hasznosulnak a programban?
- Az egyeztetés célja, hogy közösen talán bölcsebbek lehetünk. Ám ha
valaki azt gondolja, hogy az egyeztetés arról szól, hogy minden javaslatot
beépítünk a programba, annak csalódást kell okoznom. Hiszen egymásnak
ellentmondó érdekekről van szó. Amit ígérhetek: minden javaslatot feldolgozunk;
elsősorban szakmai szempontból nézzük meg, hogy mi hasznosítható belőlük. Ám
nem szabad elfelejteni: a kormánynak van víziója arról, hogy az országnak mi
lenne a jó. Minden olyan dolog, ami azt szolgálja, hogy a fejlesztési
prioritások megvalósuljanak, azt örömmel beépítjük a programba, de csak ezért
nem puhítjuk fel.
- Avasson be: hogyan készült a
Fejlesztési Terv? Úgy tudjuk, hogy a program kisebb változtatásokkal megegyezik
a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret szövegével, amelyből forrásaink szerint
hiányzik az átfogó - tágabb értelemben vett - fejlesztési koncepció, mivel a
programot a minisztériumok tették össze a maguk különböző szektorális
érdekeivel együtt és a koordináló Nemzeti Fejlesztési Hivatalnak nem volt
felülírási joga.
- Idő előttinek érzem a kritikát. Legfeljebb munkaanyagokról
beszélhetünk, amelyek ráadásul korai stádiumban vannak. A konkrét operatív
programok ráadásul októberre lesznek készen.
- Értjük. Akkor jöjjön egy jövőre
vonatkozó kérdés. Az Unióban egyre hangsúlyosabb szerepet kap egy új
kezdeményezés, a kulturális alapú gazdaságfejlesztés gondolata - különösen az
elmaradott régiók fejlesztése kapcsán. Magyarország talán éppen a kulturális tőke
és kreatív ipar területén veheti fel nagy eséllyel a versenyt az unió többi
tagországával - amellett, hogy az ország sajátos közép-európai kulturális
tapasztalata új színt vihet a közösség életébe. A Fejlesztési Tervben a kultúra
fogalma meglehetősen szűk értelemben szerepel - például az épített örökség
védelme kapcsán. Ön szerint a program jövőbeli, hosszú távú céljai között
mekkora hangsúlyt kap a kulturális alapú gazdaság- és városfejlesztés
gondolata? Egyáltalán: milyen szerepet tölt be a kultúra a Fejlesztési Tervben?
- E pillanatban az uniós támogatások gazdasági jellegűek: elsősorban a
területi esélyegyenlőség megteremtésére és versenyképesség növelésére
irányulnak. Ennek megfelelően a programban a kultúra támogatása nem kiemelt
prioritás, legfeljebb közvetett módon. Meglévő kulturális intézmények működési
támogatása például nem szerepelhet a céljaink között. Elsősorban a Humán
Infrastruktúra Operatív Programon belül lesz egy kulturális célra fordítható
pénzügyi keret, amelynek a határait még nem döntöttük el, és a
turizmusfejlesztésnél is előkerül a kultúra. Viszont a tágabb értelemben vett
társadalmi kultúrafogalom - egyfajta szemléletváltás - nagyon hangsúlyosan
megjelenik a programban. Így például az öngondoskodás elve, az egyéni
kezdeményezés és teljesítmény megbecsülésének elve, a vállalkozások támogatása,
a társadalmi szolidaritás erősítése kiemelt szerepet játszik a Fejlesztési
Tervben.
- Miért két évre nevezték ki
kormánybiztosnak?
- A kormánybiztosi megbízás jogszabályi okok miatt legfeljebb két évre
szólhat. Ez a munka egy nagyon sajátos, tárcaközi egyeztetést lehetővé tévő
feladatkör, ami az új szervezetrendszer kialakításához szükséges stratégiai
egyeztető-szervező, és tervező feladatot jelent.
- Minisztériumi forrásaink szerint a
minisztériumok fejlesztési kérdésekben szervezetileg csak Önhöz, illetve a
Tervezési Operatív Bizottsághoz (TOB) tudnak eljutni, a miniszterelnökhöz,
illetve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testülethez (FIT) már nem. Korábban nem
ez volt a gyakorlat. Mi e két szervezet szerepe a rendszerben?
- A TOB a tervezésnek egy tárcaközi fóruma, nem egy új képződmény, már
eddig is létezett. Ami változik: augusztustól az operatív programokat is ebben
a tárcaközi bizottságban tervezzük. A gyakorlatban ez úgy néz majd ki, hogy a
minisztériumok stratégiai tervezői elkészítik a javaslataikat, a TOB ezeket
megtárgyalja, majd felterjeszti a kormány elé. A kormány dönt róla, az NFÜ
pedig végrehajtja a döntéseket. A FIT a kormány belső tanácsadó testülete,
amely kéthetente ülésezik. Tagjai között a szakmapolitikában jártas korábbi
miniszterek találhatók.
- Sokak szerint a FIT pusztán
kádertemető, illetve intézményes csatorna a pártvonalon történő lobbizásnak
fejlesztési ügyekben...
- Én másként látom. A FIT egy tanácsadó és állást foglaló, előkészítő
testület, amely a kormány elé terjeszti állásfoglalásait fejlesztési
kérdésekben. E javaslatokat a kormány vagy elfogadja vagy nem. A magam részéről
korszerű dolognak tartom, hogy legyenek olyan szakpolitikusok, akik kifejezetten
fejlesztéspolitikai szemszögből nézik a dolgot. Egy miniszter ugyanis
valószínűleg elég sokat megtanult a szakterületéről, amit hasznosítani kell.
Ebben az értelemben a FIT megfelelő szakpolitikai kiegészítést jelent a
minisztériumok közigazgatási, stratégiaalkotási feladatai mellett - így lesz
egyensúlyban a rendszer. A másik ok, hogy a végrehajtás egy technokrata
folyamat, míg a megrendelő mindig a jó értelemben vett politikák. Az irányítási
és a végrehajtási rendszer transzparens működése lesz a garancia arra, hogy az
egyéni részérdekek ne kerülhessek a közcélok elé.
- Milyen fejlesztéspolitikai elveket
alkalmaztak a források elosztásánál?
- Három dolgot kellett figyelembe vennünk. Az egyik, hogy milyen
politikai irányelvek alapján állítjuk össze a programot. A másik, hogy milyen
determinációk vannak a rendszerben, végül pedig, hogy milyen
fejlesztéspolitikai célokat akarunk elérni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
(NFÜ) stratégiai céljai a Lisszabonban lefektetett két fő európai uniós célnak megfelelően,
a foglalkoztatás bővítése és a versenyképesség javítása. A két legfontosabb
horizontális cél pedig a társadalmi és a területi kohézió erősítése és a
fenntarthatóság képviselete a döntésekben. Úgy mondanám, hogy a gázpedál a
versenyképesség javítása és a foglalkoztatás bővítése, a fék pedig a
horizontális cél: ahhoz, hogy ne szálljunk el a kanyarban, szükség van a
fenntarthatóság szempontjára is.
- Az Új Magyarország Fejlesztési
Tervben hogyan osztották fel a fejlesztési területek közötti források arányát
és mértékét?
- Az uniónak vannak erre vonatkozó irányelvei, és van a magyar
kormánynak egy programja, emellett léteznek uniós kötelezettségeink is. A
regionális és ágazati forrásmegosztás aránya pedig azon alapul, hogy kellő
esélyt adjunk az elmaradottabb régiók felzárkóztatására is. Ezeket figyelembe
véve kellett lebontani a forrásokat a két stratégiai cél elérése érdekében.
Ebből jött ki egy táblázat. Viszont a kormány úgy döntött, hogy minden nagy
fejlesztési területre egy értéksávot határozunk meg, amit valós társadalmi
vitára bocsátunk a transzparencia érdekében. Szeretnénk odafigyelni a szakmai
és civil szervezetek, a parlament véleményére. Már csak azért is, mert a
program összesen 9 (7+2) évre szól, a megvalósítással együtt. Hangsúlyozom,
hogy nem politikai szempontok szerint osztjuk el a pénzt. A kormány szerint
első körben az lenne az ideális állapot, hogy az ország fejlődése ne
pártpolitikai alapon dőljön el.
- Sokak szerint a Fejlesztési Tervből
hiányzik az agrár-vidékfejlesztési stratégiával való kapcsolat. A program
látómezejéből mintha kiesnének a vidék lényeges életminőségét és
esélyegyenlőséget érintő kérdések, másrészt mintha ellentétbe kerülnének
egymással a városfejlesztés és az agrár-vidékfejlesztési területek is...
- Az Új Magyarország Fejlesztési Terv augusztus elsején fog megjelenni.
Az agrár-vidékfejlesztési program ezzel párhuzamosan készül és szorosan össze
fog kapcsolódni a mi programunkkal. Megint azt tudom mondani, hogy várjuk meg a
kritikával a végleges, lezárt szövegeket. Utána persze újra fel lehet tenni
ezeket a kérdéseket!
- Köszönjük a lehetőséget, élni
fogunk vele. A Fejlesztési Terv 16 operatív programot tartalmaz. Ez nem teszi
túl széttagolttá a feladatok végrehajtását?
- Két szempont keveredik. A hatékonyság azt diktálná, hogy egyetlen
regionális program legyen, és ezen belül rugalmasan csoportosíthassunk át
pénzeket. Ugyanakkor a régiókban óriási igény van a specifikus, csak az adott
régióra jellemző programokra. Hiszen teljesen mást kell fejleszteni a
Dél-Dunántúlon vagy Észak-Alföldön. Ez nem jelenti azt, hogy széttagolt lenne a
tervezés és működtetés. Éppen ellenkezőleg: a kormány úgy döntött, hogy a 16
operatív programot egyetlen szervezetbe összpontosítja a nagyobb hatékonyság és
átláthatóság érdekében.
- A program sokak szerint igen
áttekinthetetlen módon foglalkozik a közigazgatási reformmal, amit
indokolatlanul leszűkít a központi közigazgatásra. Milyen területen jelennek
meg a programban a régiós, megyei és helyi önkormányzatok lehetőségei?
- A helyi önkormányzatok lesznek az egyik legnagyobb haszonélvezői a
fejlesztésnek. Célunk az, hogy a fejlesztés és az államreform kéz a kézben
járjon. A kormány továbbra is elkötelezett a közigazgatási reform, a regionális
rendszer bevezetése mellett - még a parlamenti szavazás kudarca ellenére is.
Bár a szavazás évekkel tolta el a gazdasági és politikai potenciállal
felszerelt régiók elindulását, a kormány támogatni kívánja a régió fokozatos
önállósodását és a lemaradt területek felzárkóztatását. Összevonjuk a
decentralizált kormányszerveket regionális szintre és támogatjuk a kistérségek
létrehozását. Maga az Új Magyarország Fejlesztési Program is régiókban
gondolkodik. Ez egyébként egyezik az uniós logikával is.
- Az önkormányzatoknak lesz elegendő
önrészük a pályázáshoz?
- Az unióval történő tárgyalásokon általánosan 15 százalékra alkudtuk le
a minimális önrészt. Azonban egyes projektek estében ennél nagyobb is lehet az
önrész.. Arra szeretnénk bátorítani, hogy a magánszféra és a helyi
önkormányzatok közösen is pályázzanak egy helyi projekt esetében. De azt sem
tartom abszurdnak, ha egy önkormányzat bankhitelt vesz fel az önrész
előteremtésére. Erre már korábban is volt számos - jól működő - példa.
Magyarország jól teljesít az unós fejlesztési források felhasználásában
az Európai Bizottság értékelése szerint - közölte tegnap Berky Tamás, a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség főosztályvezető-helyettese. A legfrissebb adatok szerint
685 milliárd forint támogatást ítéltek meg, s ez meghaladja a 2004-2006 közötti
első nemzeti fejlesztési terv 670 milliárd forintos nominális keretét.
Szerződéssel lekötötték a keret 89 százalékát, ami 600 milliárd forintot
jelent.
Jövőre radikálisan csökken a fejlesztésekre adható uniós támogatások
összege Magyarország fejlett térségeiben
Egy új, januárban életbe lépő kormányrendelet szerint 2007-től
Budapesten a jelenlegi 35 százalék helyett majd csak 25 százalékát fizetheti
egy-egy beruházásnak az állam. Az uniós támogatások regionális szabályozása
szerint az ország fejlettebb régióiban, amelyek közé Budapest is tartozik,
2007-től legfeljebb 25 százalékos, 2011-től pedig csak 10 százalékos támogatást
lehet adni.
A Közép-Dunántúlon 40 százalék lesz az adható támogatás maximális
mértéke, a hátrányos helyzetű régiókban pedig (Észak-Magyarországon,
Észak-Alföldön, Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon) 50 százalék. A csökkentést
Magyarország felzárkózása mellett az is magyarázza, hogy az EU elhatározta,
hogy leszorítja a nagyvállatoknak adott beruházás-ösztönzési támogatásokat.
Lesznek
önálló regionális operatív programok
A forráselosztási variációk kialakításánál a
meghatározó szempont az, hogy a kevésbé fejlett régió kapjon több fejlesztési
pénzt. A 2007 és 2013 között Magyarország rendelkezésére álló nyolcezer
milliárd forintnyi felzárkóztatási EU-forrásból összesen két és fél ezer
milliárdot a régiók saját operatív programuk keretében használhatnak fel
fejlesztési céljaik megvalósítására a tervek szerint - számol be a
Világgazdaság.
Lesznek önálló regionális operatív
programok 2007-től - mondta Szaló Péter, az Önkormányzati és Területfejlesztési
Minisztérium illetékes államtitkára. Szerinte a közigazgatási reform hétfői
parlamenti leszavazása nem befolyásolja a kormány tervét és eltökéltségét, hogy
a 2007 és 2013 között Magyarország rendelkezésére álló nyolcezer milliárd
forintnyi felzárkóztatási EU-forrásból összesen két és fél ezer milliárdot a
régiók saját operatív program keretében használhassanak fel fejlesztési céljaik
megvalósítására.
A folyamat előrehaladását
bizonyítja, hogy hamarosan a döntéshozók elé kerül a következő hétéves időszak
forrásallokációjára vonatkozó javaslat, négy változatban. Ugyanezt erősíti meg,
hogy az országos területfejlesztési koncepcióról és az önálló regionális
operatív programokról kívánnak tárgyalni az Európai Bizottság jövő héten
Budapestre látogató illetékesei. S ebbe az irányba mutat az is, hogy a tervek
szerint szeptemberben a parlament elé kerül a területfejlesztési törvény
módosítása (ez önálló elnököt ígér a régióknak), továbbá a beruházások
megvalósítását garantáló közszerződés tervezete, amelyet majd az állam és a
kedvezményezett köt meg.
Szaló Péter elmondta, hogy a
forrásallokációs variációk kialakításánál a meghatározó szempont az, hogy a
kevésbé fejlett régió kapjon több (felzárkóztatási) fejlesztési pénzt.
Egyidejűleg ajánlások készültek az egyes tárcáknak is, amelyekben az érintett
minisztérium régiókban felhasználandó fejlesztési forrásainak célterületek
szerinti rangsorolására és felosztására tettek javaslatot. S mindezzel
harmonizálniuk kell a fejlesztési pólus programoknak - tette hozzá az
államtitkár -, ahol viszont a versenyképesség szempontjából dinamikus területek
számíthatnak több forrásra. Ekként létrejön egy olyan területfejlesztési háló,
amely egyszerre és harmonikusan szolgálja az adott régió és Magyarország
fejlesztését
Átlátható lesz az európai uniós
források fölhasználása - ígérte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője
Brüsszelben. Bajnai Gordon az Európai Uniónál tett bemutatkozó látogatása végén
magyar újságíróknak azt mondta: pontosan látható lesz, ki, hol, mikor, milyen
célok mentén, hogyan döntött. Hozzátette: konkrét ügyekben nem tudnak jobb
módszert követni, mint a mostani, vagyis hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
kéthetenként frissülő honlapján feltüntetik, hogy melyik pályázat keretében ki
nyert, mekkora összeget, milyen célra.
Újból lehetőséget kapnak a
gazdálkodók arra, hogy a nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) keretében
támogatáshoz jussanak. A kedvezőtlen adottságú területek (KAT) és a félig
önellátó gazdaságok (FÖG) szerkezetének átalakításához július 31-ig, a termelői
csoportok (TCS) létrehozásához és működtetéséhez pedig augusztus 1-31. között
egy hónapon át lehet támogatási kérelmeket benyújtani az Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH).
A hivatal a határidőig azok
kérelmeit várja az ismételten megnyílt és ötéves periódusra vonatkozó
intézkedéseknél, akik eddig különböző okok miatt kimaradtak a programból, de
most vállalnák a támogatási feltételek betartását. A FÖG, illetve a TCS
támogatása esetében a támogatási kérelem egyben első éves kifizetési kérelemnek
is minősül, a további évekre vonatkozóan azonban kifizetési kérelmet kell
benyújtani. A KAT-támogatás esetében a benyújtott támogatási kérelem
jóváhagyása nem jelent automatikusan kifizetést, ezzel csak a támogatási
jogosultságot szerezhetik meg a kérelmezők a következő, 2006/2007-es
gazdálkodási évtől kezdődően. A jogosult összeg kifizetésének igényléséhez
azonban évente kifizetési kérelmet kell benyújtani. Ennek módja és ideje a
támogatási rendeletben megtalálható. Mindhárom jogcím tekintetében a támogatás
igényléséhez szükséges nyomtatványcsomag letölthető az MVH honlapjáról
(www.mvh.gov.hu), de beszerezhető a hivatal megyei kirendeltségein, illetve a
falugazdászoktól is. A kitöltött kérelmet a nevezett határidőig postai úton
juttathatják el a lakhely/székhely szerint illetékes megyei kirendeltségre (KAT
és FÖG esetében), TCS vonatkozásában a hivatal központi irodájába.
Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai
kormánybiztos szerint 2007 elején már valószínűleg sikerül kiírni az Európai
Unió következő, 2007-2013-ig tartó költségvetési ciklusához kötődő új uniós
pályázatokat. A döntések terén a gyorsaságot, az átláthatóságot, a
hatékonyságot és az eredményességet az új fejlesztéspolitikai intézményrendszer
biztosítja majd.
A fejlesztéspolitikai kormánybiztos
ezt az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának múlt hét keddi ülésén mondta,
amikor az új fejlesztéspolitikai intézményrendszert, illetve a Nemzeti Fejlesztési
Terv elfogadásának menetrendjét ismertette a honatyáknak.
Bajnai Gordon arról is szólt, hogy a
készülő második Nemzeti Fejlesztési Tervet július végén vitatja meg a kormány,
ezt követően két hónapos társadalmi vitát tartanak róla, amelynek során
várhatóan szeptember közepén parlamenti vitanapot is tartanak a II. NFT
célkitűzéseiről. Mindezek után a kormány szeptember végén nyújtja be az Európai
Bizottságnak a II. NFT-t, az operatív programok beadására pedig október végén
kerül sor.
A kormánybiztos hangsúlyozta:
Magyarország konvergenciaprogramja és a II. Nemzeti Fejlesztési Terv ˝kéz a
kézben jár, célkitűzéseiknek és megvalósításuknak párhuzamosan kell haladnia˝.
Ismertette, hogy az EU következő költségvetési időszakában - ha a fejlesztések
befejezésére szánt kétéves intervallumot is figyelembe vesszük - 2007 és 2015
között 8.000 milliárd forint fejlesztési pénz áll az ország rendelkezésére,
amelynek 85 százaléka uniós forrás, 15 százaléka pedig magyar
társfinanszírozás.
Ez óriási összeg az első Nemzeti
Fejlesztési Terv mintegy 670 milliárd forintos keretéhez képest, emiatt is
szükséges a döntési mechanizmus felgyorsítása, a korábbinál jóval hatékonyabbá
tétele. A fejlesztés új intézményrendszerében a legfontosabb döntéseket, így a
Nemzeti Fejlesztési Terv fő irányait, a hétéves operatív programokat a kormány
határozza meg, döntéseinek előkészítésében támaszkodik a kormány stratégiai,
társadalmi tanácsadó testületére, a Nemzeti Fejlesztési Tanácsra.
Bajnai Gordon kérdésekre válaszolva
elmondta: az a jó fejlesztési program, amelynek során 85 fillér EU-forrás és 15
fillér magyar társfinanszírozási összeg mellé még sikerül 1-2 forint magánpénzt
is társítani. Kiemelte: a különböző uniós fejlesztések kapcsán a kormány számít
majd a kockázati tőke bevonására is.
A kutatás-fejlesztésre szánt
összegekkel kapcsolatban aláhúzta: a mostani széttagolt finanszírozási
rendszert meg kell változtatni, a kiutalt K+F összegeket össze kell hangolni az
uniós pályázatokon elnyert pénzekkel. Nyomatékosította, hogy a pályázatok
elbírálásánál semmilyen pártpolitikai szempontot nem fognak érvényesíteni,
kizárólag a pályázatok minősége lesz az alapja az elbírálásnak.
Arra a kérdésre, hogy hogyan állunk
az uniós források kiutalásával, Bajnai Gordon kiemelte: egy uniós összegzés
szerint az újonnan csatlakozott országok között csupán Észtország és Szlovénia
áll előttünk, az eddig kiutalt pénzeszközök arányát tekintve. Az első Nemzeti
Fejlesztési Tervben rendelkezésre álló 670 milliárd forintos pályázati
összegből eddig 220-230 milliárd forintot fizetett ki a kormányzat.
Idén az első félévben 2554
közbeszerzési eljárásban 840 milliárd forint közpénz sorsáról született döntés;
az eljárások száma 1215-tel, a beszerzési érték 340 milliárd forinttal
emelkedett a múlt év azonos időszakához viszonyítva - mondta Berényi Lajos
sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
A Közbeszerzések Tanácsának elnöke
közölte: a jelentős növekedés oka, hogy a közbeszerzések felét kitevő beruházási
pályázatok száma és értéke kiugró mértékben emelkedett. E tekintetben kiemelte
a 4-es metró fúrási tenderét, a metró kocsi beszerzési, és az autópálya építési
pályázatokat.
Berényi Lajos szerint egyre inkább
tért hódítanak az unió kohéziós és strukturális támogatása által megvalósuló
közlekedési, szennyvíz, és ivóvíz beruházások is.
Becslése szerint 2006-ban a
közbeszerzések értéke meghaladhatja az 1700 milliárd forintot, ez mintegy 200
milliárd forintos bővülés 2005-höz képest, és tartalmazza az egyszerű
eljárásokat is, amelyek csak a jövő év elején kerülnek be a statisztikába.
Az Európai Unió külön
kedvezményekkel próbálja rábírni a szállásadással foglalkozó mikro-, kis- és
középvállalkozásokat az Európai Ökocímke bevezetésére. Az első három
jelentkezőnek most ingyenesen készítik el pályázatát. A szakemberek szerint
Magyarország turisztikai versenyképessége szempontjából fontos, hogy minél több
szálláshely szerezze meg ezt.
Turizmus csak ott lehetséges, ahol
élvezhető a környezet, ezért a turisztikai szolgáltatóknak is elemi érdeke a
környezet megóvása. Ezt támasztják alá a nemzetközi turisztikai trendek is,
amelyek az ökoturizmus iránti érdeklődés növekedését mutatják, hangozott el a
Magyar Turizmus Zrt. Sajtótájékoztatóján, amely a szálláshelyek Európai
Ökocímkéjének bemutatását szolgálta.
Galla Gábor igazgató szerint a
szállodákon kívül is vannak szolgáltatók - kemping-, ifjúsági szálláshely-,
magánszállás és panzió üzemeltetők -, amelyek környezettudatosan működtetik
vállalkozásukat.
Nekik szól az Európai Bizottság és a
25 tagország által kidolgozott és Európa-szerte elfogadott Európai Ökocímke.
Galla kiemelte, hogy ez a szemléletmód gazdaságosan működő turizmust jelent.
A program megalkotói a kisebb
szálláshelyadókat külön kedvezményekkel rábírni a fenntartható fejlődés
érdekében kialakított szemléletmód átvételére. Az ökocímkéért ugyanis fizetni
kell, ami a kérelmezési díjból és a címkehasználati díjból tevődik össze.
A pályázóknak a pályázat
benyújtásakor kell az eljárási díjat megfizetniük. A minimális eljárási díj
300, a maximális 1 300 euró. A 10-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató
mikrovállalkozások és a hegyi menedékházak az eljárási díjból 75 százalékos, a
kis- és közepes vállalkozások 25 százalékos kedvezményt kapnak.
A használatáért fizetendő éves díj
összege a szálláshely forgalmától függ. A díj a szobaárbevétel 0,075 százaléka.
A minimális éves ökocímke használati díj 100 euró. Kempingek esetében ez
máshogyan alakul. Ezen formában működő vállalkozások az ökocímke használatáért
a nettó bevétel 0,15 százalékát fizetik meg. Ekkor a minimális éves használati
díj 100 euró.
Éri Vilma, az Európai Ökocímke
népszerűsítésében és elterjesztésében résztvevő Környezettudományi Központ
igazgatója elmondta, hogy a címke a szolgáltatás magas minőségét is tanúsítja.
Egyúttal jelezte, hogy az első három jelentkezőnek ingyenesen készítik el
pályázatát.
Az EU következő pénzügyi
perspektívájának időszakában rendelkezésre álló mintegy 8 ezer milliárd forint
fejlesztési összeg felhasználásához átlátható, gyors, hatékony és eredményes
döntéseket és végrehajtást hozó intézményrendszer kell - mondta Bajnai Gordon
fejlesztéspolitikai kormánybiztos, a fejlesztéspolitika új
intézményrendszerének bemutatásakor.
Az új intézményrendszerben a
legfontosabb döntéseket továbbra is a kormány hozza meg, amelynek határozatait,
döntéseit annak stratégiai, társadalmi tanácsadó testületeként tevékenykedő
Nemzeti Fejlesztési Tanács (NFT) készíti elő.
A tanács elnöke a miniszterelnök,
alelnöke a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT) alelnöke, Magyar Bálint
lesz. Tagjai a regionális fejlesztési tanácsok 7 képviselője, a Gazdasági és
Szociális Tanács által delegált 7 személy, a fejlesztéspolitika horizontális
céljait képviselő szakemberek közül pedig a miniszterelnök által felkért 5
személy.
A kormány, illetve az NFT
irányításával működik majd a FIT, melynek elnöke a miniszterelnök lesz,
alelnöke Magyar Bálint, tagjai között szerepel Baja Ferenc
(közigazgatás-fejlesztés), Burány Sándor (gazdaság- és közlekedésfejlesztés),
Kolber István (területfejlesztés), Németh Imre (környezet- és energiaügyi
fejlesztés), Bajnai Gordon, és állandó meghívottként részt vesz a munkában az
államreformért felelős kormánybiztos, Draskovics Tibor is.
Az új intézményrendszerben a FIT
útmutatásával tevékenykedő fejlesztéspolitikai kormánybiztos felügyeli az új
végrehajtó szervezetet, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget. Bajnai bejelentette:
a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke Vági Márton lesz, aki jelenleg még az
Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója.
Bajnai utalt arra, hogy a II. Nemzeti
Fejlesztési Terv véglegesítését szeptember 30-ig szeretnék befejezni, amelyet
előtte a kormány társadalmi vitára bocsátana. Az operatív programok tervét
október végéig nyújtanák be az Európai Bizottságnak, az akciótervet pedig
november 1-jéig fogadják el a tervek szerint. Az első pályázatok kiírása 2007
elején várható.
A fejlesztéspolitikai kormánybiztos
elrendelte a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programba (HEFOP) 2006.
április 24-ig beérkezett összes pályázat elbírálását.
Az értékelések végeredményéről az
érintettek szeptemberig tájékoztatást kapnak - közölte A Nemzeti Fejlesztési
Ügynökség (NFÜ) kommunikációs főosztálya pénteken. A közlemény szerint a
kormánybiztos - egyeztetve a szociális és munkaügyi miniszterrel -
kezdeményezte a HEFOP pályázatok kiértékelésének lezárásával kapcsolatos döntés
visszavonását.
A NFÜ közleménye utal arra, hogy
a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív
Program 2005/3.4.1. számú, ˝A vállalkozói készségek és a munkavállalók
alkalmazkodóképességének fejlesztését célzó képzések támogatása˝ címen kiírt
pályázatával kapcsolatban az elmúlt hetekben több panasz érkezett az illetékes
szervekhez, amelyek azt sérelmezték, hogy a rendelkezésre álló források
kimerülése után leállt a beadott pályázatok kiértékelése.
Az irányító hatóság tájékoztatása
szerint HEFOP ezen pályázati kiírására az induló 7 milliárd forint keret
kétszeri megemelése után 11,5 milliárd forint állt rendelkezésre. Az idén
március elején már látszott, hogy április végére elfogy a keret, ezért a HEFOP
irányító hatósága április 24-i határidővel felfüggesztette a pályázatok
befogadását.
Ennek hírére márciusban jelentősen
megnőtt a beadott pályázatok száma, ezért az április 24-i határidőt április
6-ára előbbre hozták. Az április 6. és április 24. között beérkezett mintegy
560 pályázatot az irányító hatóság értékelés nélkül elutasította. Az mostani
NFÜ-döntés után az összes beadott pályázatot elbírálják és a legjobbak kapnak
támogatást a rendelkezésre álló kereten belül. (MTI)
A 2007-től ugrásszerűen megnövő
EU-támogatásokat megfelelően kezelni tudó intézményrendszer kialakítását ígéri
Bajnai Gordon kormánybiztos. A tervezésben, a konkrét állásfoglalásokban, azok
előkészítésében és a végrehajtásban a Nemzeti Fejlesztési Tanács, a
Fejlesztéspolitikai Irányító Testület, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az
egyes tárcák lesznek a kormány segítségére - számol be a Világgazdaság.
Magyarországon fejenként 800 ezer
forint, azaz összességében 8 ezer milliárd forint jut fejlesztésre uniós
forrásból 2007 és 2013 között. Ezt Bajnai Gordon kormánybiztos jelentette be a
fejlesztéspolitika új hazai intézményrendszeréről tartott kormányszóvivői
tájékoztatón. Átlátható, gyors, hatékony és eredményes lesz a Magyarország
modernizációját támogató uniós pénzek felhasználása a következő hét évben,
olyan intézményrendszer kialakítására törekszünk, amely a 2007-től ugrásszerűen
megnövő EU-támogatásokat megfelelően tudja kezelni - ígérte.
A fejlesztési célokról és a források
felhasználásáról a kormány dönt. A tervezésben, a konkrét állásfoglalásokban,
azok előkészítésében és a végrehajtásban a Nemzeti Fejlesztési Tanács, a
Fejlesztéspolitikai Irányító Testület, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az
egyes tárcák lesznek a kormány segítségére. Az évente minimum háromszor
ülésező, 21 tagú Nemzeti Fejlesztési Tanácsban a regionális fejlesztési
tanácsok és a Gazdasági és Szociális Tanács 7-7 képviselője, valamint a
horizontális célok (esélyegyenlőség, környezetvédelem stb.) öt szakértője és a
Fejlesztéspolitikai Irányító Testület alelnöke kap helyet.
A feladata a fejlesztéspolitikai
célok megvalósulásának nyomon követése, a tervekben az esetleges módosítások
kezdeményezése lesz. Az intézményi hierarchiában a következő lépcsőfok a
rendszeresen ülésező, kormány-tanácsadói, döntés-előkészítő és javaslattételi
feladatokat ellátó Fejlesztéspolitikai Irányító Testület. A korábbi Nemzeti
Fejlesztési Hivatalból (NFH) és négy irányító hatóságból jött létre július
1-jétől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, ennek irányításáért Bajnai Gordon
felel, és az elnöke Vági Márton, az ÁPV Rt. vezérigazgatója lesz.
Az átalakításokkal az ügynökség
nagyobb hatékonyságot, kisebb bürokráciát, átláthatóbb, rövidebb döntési utat
ígér a fejlesztési pénzek felhasználásánál, miközben a korábbi NFH-nál mintegy
10 százalékos létszámcsökkentést hajtanak végre. Az intézményrendszer előtt
álló feladatokról Bajnai Gordon elmondta, hogy szeptember 30-ig véglegesítik a
II. Nemzeti fejlesztési tervet, amelynek társadalmi egyeztetése előtte
lezajlik. Az operatív programokat október végéig kívánják benyújtani az Európai
Bizottságnak, míg az első pályázatok kiírását 2007 elejére irányozták elő -
írja a Világgazdaság.
A Gazdasági Versenyképesség Operatív
Program Irányító Hatóság által meghirdetett GVOP-2005-4.1.1, GVOP-2005-4.1.2,
GVOP-2005-4.2.1, GVOP-2005-4.2.2. pályázati kiírások keretében 2006. július
5-ig 210 db pályázat kapott támogatást, összesen több mint három milliárd
forint értékben. Felhívjuk pályázóink szíves figyelmét, hogy a GVOP-2005-4.1.1,
GVOP-2005-4.1.2, GVOP-2005-4.2.1. és GVOP-2005-4.2.2. pályázati kiírások
rendelkezésre álló keretösszege hamarosan felhasználásra kerül. Ennek
következtében a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatósága a
fenti kiírásokra beadott pályázatok befogadását 2006. augusztus 11-i (péntek)
hatállyal felfüggeszti.
A 14/2004. számú TNM-GKM-FMM-FVM-PM
együttes rendelet 25. § 1. pontja alapján amennyiben a támogatható pályázatok
forrásigénye meghaladja a rendelkezésre álló keretösszeget, úgy a támogatási
döntést a felfüggesztés napjáig bezárólag el nem bírált pályázatok tekintetében
a GVOP IH vezetője - a szakaszos elbírálás szabályai szerint - a pályázatok
pontszám alapján történő versenyeztetése útján hozza meg.
A felfüggesztés értelmében a
Közreműködő Szervezet, az IT Információs Társadalom Kht. kizárólag a 2006.
augusztus 11-én éjfélig postára adott (postai érkeztető bélyegzővel ellátott)
pályázatokat fogadhatja be, az ezen időpont után benyújtott pályázatoknál nem
áll módjában a pályázatkezelési folyamatot megindítani.
Ingyenes lehet a cégbejegyzés
A vállalatalapítás nehézségére és költségességére régóta
panaszkodnak az európai, ezen belül pedig a magyar vállalkozók. A Világbank
adatai szerint az Amerikai Egyesült Államokban öt nap alatt útjára indítható
egy vállalkozás, az EU-ban egyedül a dán bürokrácia működik hasonlóan gyorsan.
Ezért az EU ide vonatkozó nyilatkozattervezete kimondja,
hogy a cégalapítás díja legyen a lehető legalacsonyabb. A hazánkban 2006.
július elsejével életbe lépő - 2006. évi IV. törvény - új cégtörvény
kidolgozásakor még az is felmerült, hogy az első vállalkozás alapításakor nem
kell majd az államnak az ezzel kapcsolatos illetékeket, díjakat kifizetni, így
egy kisvállalkozás bejegyzése - betéti, korlátolt felelősségű, illetve
közkereseti társaságok esetében - teljesen ingyenes lesz. Erre még ugyan várni
kell, de így is sok könnyebbséget hoznak a változások.
Minimális
adatszolgáltatás
A jogszabályalkotók igyekeztek a minimálisra szorítani a
szolgáltatandó adatokat. Eddig bevett gyakorlat volt, hogy a vállalkozások a
lehető legtöbb tevékenységi kört tüntették fel az alapító szerződéseikben,
miközben csak néhányat gyakorolnak. Ennek kapcsán Dr. Duxné Dr. Velcsov Katalin,
a Csongrád Megyei Bíróság, mint Cégbíróság csoportvezető megyei bírója
elmondta, hogy a jövő hónaptól kötelezően csak a főtevékenységet és az
engedélyköteleseket kell cégjegyzékbe venni. Ezeken túl minden vállalkozás maga
dönti el, hogy mit vetet még fel és ezt csak külön kérésre jegyzik be. A
közhitelesség miatt a ténylegesen gyakorolt tevékenységeket érdemes lesz ezen
túl is megjelölni - tette hozzá az elnökasszony.
Változások a
munkaviszonyban
Fontos újdonság még, hogy vezető tisztségviselő - az rt.-ken
túl kft.-nél, kkt.-nál és bt.-nél - a következő hónaptól nem állhat
munkaviszonyban. Emellett természetesen lehet munkaviszonya a céggel, a lényeg,
hogy nem vezető tisztségviselői minőségben. Ez esetben a két jogviszonyt élesen
el kell különíteni. Ez a módosítás az alkalmazotti viszonnyal járó védettség -
például a fizetett szabadság - és a különböző kedvezményes juttatások - többek
között a lakástámogatás, étkezési jegy - megszűnését jelenti. A
társadalombiztosítás és adózás szempontjából is más elbírálás alá esnek ezzel a
vezető tisztséget ellátók.Az új gazdasági törvény hatályba lépése előtt
fennálló munkaszerződések azonban a lejáratig érvényben maradhatnak - mondta
Dr. Duxné.
A vezető tisztségviselő társasági jogviszonya kapcsán a
gazdasági társaságokról szóló törvény mellett a Ptk. megbízásra vonatkozó
szabályai az irányadók. A közkereseti és a betéti társaságokat érintő kevés
változás egyike még, hogyha ezen vállalkozások egyszemélyesre csökkennek, akkor
az eddigi három helyett hat hónapig működhetnek tovább egy taggal, s ha a
beltag esik ki, a bt.-nél a kültag is jogosult a képviseletre.
Szerződésminta a
törvényben
Nagy áttörés Magyarországon, hogy szerződésmintát is
tartalmaz a törvény, amelyben csupán néhány adatot kell kitölteni, így elektronikus
úton akár két napon belül is alapítható például betéti társaság, ha nincsenek
különösebb igények. A szerződésminta kitöltéséhez nincs szükség jogi
végzettségre, de a kötelező jogi képviseletet azonban továbbra is megmarad. A
szerződésmintákat a cégtörvény melléklete tartalmazza. Ebben az esetben a tagok
csak a szükséges adatokkal egészítik ki a mintát.
Az egyszerűsített cégeljárásban - szerződésmintát
alkalmazva, elektronikus úton beadva - résztvevő gazdasági társaságok rövid elintézési
határidővel számolhatnak: két nap alatt bejegyezik így a cégeket. Azok a
társaságok, amelyek papíralapon, szerződésminta alkalmazásával kérik
bejegyzésüket, 15 munkanap alatt lesznek bejegyezhetők. A szerződésminta
nélküli alapbejegyzések esetén 30 nap áll rendelkezésre a cégbíróságoknak. A
változásbejegyzési eljárást pedig 45 nap alatt kell elvégezni. Ezek a határidők
átmenetiek, egy évig lesznek érvényben.
A bejegyzés kapcsán
fizetendő díjak változatlanok maradnak
A betéti társaság esetében a cégbejegyzési kérelem illetéke
50 ezer forint, ugyanez egy kft. esetében 100 ezer forintra rúg. A közzétételi
díj bt-nél 14 ezer forint, kft-nél pedig 25 ezer forintot tesz ki.
Az új szabályok alapján, a cég (leendő cég) jogi
képviselője, legfeljebb 60 napos időszakra, előzetes cégnév-foglalással élhet.
Ez azt jelenti, hogy a cég bejegyzése előtt kérni lehet azt, hogy a cégbíróság
vizsgálja meg: a választott cégnév alkalmazható-e. A bíróság 3 napon belül
válaszol a kérdésre, de ez 5000 forintba kerül. Lényeges, hogy ha a 60 nap
alatt a cégbejegyzési (névváltoztatási) kérelmet nem nyújtják be, a névfoglalás
megszűnik. Változás történt a felügyelőbizottságokra vonatkozóan is: a
magánszektorban ezek működtetése fakultatív, vagyis a kft.-nél sem lesz kötelező
50 milliós törzstőke felett.
A Joint Venture Szövetség szervezésével június 15-én
˝Hatékonysági tartalékok, források és eszközök a gazdasági növekedésért˝ címmel
tartottak szemléletformáló konferenciát kifejezetten kkv-k számára. A
konferencia tematikája érintette az összes olyan területet, amely a
gazdálkodást, a folyamatokat hatékonyabbá tudja tenni.
Ma már nem elegendőek a fejlődéshez önmagában az
értékesítésben és módszereiben rejlő lehetőségek. A vállalatok szervezetében,
gazdasági folyamataiban és szemléletében jelentős hatékonysági tartalékok
lappangnak, amelyek mozgósíthatók a növekedésért.
A konferencia tematikája érintette az összes olyan
területet, amely a gazdálkodást, a folyamatokat hatékonyabbá tudja tenni,
szolgálja a fejlődést, a stabilitást és a versenyképességet. Az előadók
elsősorban gyakorlati tapasztalatokon keresztül mutatták be a már megvalósult
ötleteket, fejlesztéseket, elősegítve a szervezetben rejlő tartalékok
előhívását, és az ötletek továbbgondolását.
Bármilyen konferenciától azt várom, hogy kapjak belőle
egy-egy morzsát, ami alapján kompletté tudom tenni a saját elképzeléseimet -
mondta el a Vállalkozói Negyednek Dr. Prohászka Balázs, a jászberényi
Aprítógépgyár Corp. ügyvezetője, a konferencia egyik meghívott vállalkozója.
Aki sűrűn jár hasonló rendezvényre, és rendszeresen képzi magát, annak nem
teljesen ismeretlen, amit itt hall, de ha akad valamilyen újdonság, azzal
tovább tud lépni.
Valamilyen konkrét módszert várok egy ilyen konferenciától -
összegezte Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési
Tanácsadó Intézet ügyvezetője, szintén a rendezvény meghívott vendége. Már volt
néhány nagyon jó előadás, például az emberi erőforrással kapcsolatos, ami
tetszett, és kielégítette ezt az igényemet.
Talán néhány olyan vállalat előadása hiányzik, akik
véghezvittek már egy-egy konkrét módszert. A tapasztalatok megosztása a
résztvevőkkel mindenképpen rendkívül hasznos lehetne - tette hozzá Dr.
Prohászka Balázs.
Az előadásokon többek között szó volt a hatékony emberi
erőforrás gazdálkodáról is. A XXI. századtól a humán erőforrás felértékelődése
egyre erőteljesebb, hazánk már a rendszerváltás idején is ebbe az irányba
indult. Az előadó felvázolta a magyar kkv-k általános fejlődési életgörbéjét,
és ezen belül az emberi erőforrás szerepét.
Ha a vállalkozás speciális ismereteket vagy képzettséget
igénylő tevékenységet végez, akkor már kezdettől a szabad piacról vesznek fel
munkatársakat, de ebből van a kevesebb. A legtöbb cég a kezdetekben az
alapítóval és annak családtagjaival, baráti és ismerősi körével indul. Csak egy
bizonyos idő elteltével - amikor a cég már elég sikeres, és a dinamikus
növekedés útjára lép - alkalmaznak profi szakembereket a munkaerőpiacról.
Habár az ˝idegen˝ munkaerő bevonása nehézségekkel is jár -
amely az eltérő munkamódszerekből, az esetleges kezdeti bizalmatlanságból és az
ezekkel összefüggő bizonytalanságból adódik - kétségkívül szükséges és elkerülhetetlen
lépés a fejlődéshez. A hiányos emberi erőforrás ugyanis gátolja a cég
növekedését, a megfelelő mennyiségi növekedéshez hozzátartozik a bővülő
létszám, ráadásul a sokszínű menedzsment kreatívabb megoldásokhoz vezet, amely
mindenképpen előnyös a vállalkozás számára.
A leghatékonyabb módszerre nincs általános recept: ahány
cég, annyi individuális megoldás. A toborzás előtt mindenképpen meg kell
határozni az emberi és szakmai feltételrendszert, a jövedelmi szempontokat, és
figyelembe kell venni a munkakörnyezetet és a szubkultúrát is. Nem a lehető
legjobbat, hanem a leginkább odaillőt érdemes kiválasztani. A jó
információ-átadás pedig egyenlő a fél sikerrel.
A konferencián a pályázati lehetőségek is szóba kerültek.
Általános tapasztalat, hogy jelenleg a beadott pályázatok alig 10 százaléka
felel meg a formai követelményeknek. Ennek elkerülése érdekében mindenképpen
érdemes pályázati tanácsadó cégekhez fordulni. Várható, hogy a jövőben
megötszöröződnek a pályázatokon nyerhető támogatások, a Nemzeti Fejlesztési
Terv céljai között szerepel az elmaradott régiók preferálása is. Pályázatbeadás
előtt feltétlenül szükséges stratégiai tervezést készíteni.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője vizsgálatot ígér az
értékelés nélkül elutasított több mint 500 pályázat ügyében. Bajnai Gordon a
Klubrádió Nagypálya című műsorában elmondta: a pénz idén elfogyott, de megoldás
lehet, hogy a jövőre induló 2. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében is támogatják
a vállalkozások képzési tevékenységét.
Bajnai Gordon hangsúlyozta, hogy a HEFOP-pályázat
(Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program) nagyon sikeres volt, és már jóval
lezárulása előtt látszott, hogy elfogy a pénz. Az elmúlt hetekben derült ki,
hogy 560 pályázó anyagát elbírálás nélkül utólag dobták vissza a
Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program jelentkezői közül.
A képzési tevékenység támogatásától a rengeteg kis- és
középvállalkozás mellett olyan nagyok is elestek, mint például a Bombardier. A
semmisnek nyilvánított dokumentumok a HEFOP 3.4.1. pályázatára április 6-23.
között beadott pályázatok voltak, írja a Klub Rádió Online.
Az uniós fejlesztési pénzek elosztása felett őrködő új
kormányzati hivatal vezetője arról is beszélt, hogy a támogatások felhasználásának
követésére szigorú belső, ellenőrző szervezet hoznak létre. Mint mondta:
bizonyára lesznek olyanok, akik panaszkodnak majd a sok bürokratikus
követelmény miatt, de a kormány és a pályázók sem vállalhatják annak
kockázatát, hogy Brüsszel visszakérje a pénzt helytelen felhasználás miatt.
Bajnai Gordon tervei között említette, hogy a 2. Nemzeti
Fejlesztési Terv keretében érkező pénzek felhasználásáról a szakmai, civil és
tudományos élet jelentős szereplőinek bevonásával alapos társadalmi egyeztetési
folyamatot kezdenek. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szeretne valamilyen módon
a parlament felé is beszámolni, mert a terv alapján létrejövő fejlesztések
megvalósítása három kormányzati ciklust ölelnek át.
A Magyar Nemzeti Bank - egyes piaci várakozásokkal
ellentétben - nem emelte az alapkamatot. Az MNB közleménye szerint egyelőre
nincs szükség kamatemelésre.
˝A Monetáris Tanács áttekintette a pénz- és tőkepiaci
folyamatokat. Mivel az elmúlt időszakban kérdések vetődtek fel a monetáris
politika inflációs céljával kapcsolatban, a Monetáris Tanács fontosnak tartja
egyértelműen kinyilvánítani, hogy a kormánnyal egyetértésben meghatározott
középtávú célja továbbra is az árstabilitásnak megfelelő 3 százalék körüli
inflációs szint elérése és fenntartása˝ - áll az MNB közleményében.
A Monetáris Tanács véleménye szerint a közelmúltban
bejelentett költségvetési lépések jelentősen hozzájárulnak a gazdaság
megbomlott belső és külső egyensúlyának helyreállításához. Az intézkedések
keresletszűkítő hatásai várhatóan mérséklik a középtávú inflációs kockázatokat,
2007-ben azonban a lépések számottevő közvetlen áremelő hatással is járnak. A
Monetáris Tanács határozottan arra törekszik, hogy az átmenetileg megemelkedő
infláció ne épüljön be a gazdasági szereplők inflációs várakozásaiba, és az
infláció 2008-ban visszatérjen a 3 százalékos célhoz.
A Monetáris Tanács az alapkamat fokozatos emelésével olyan
monetáris kondíciókat kíván kialakítani, amelyek mellett az infláció visszatér
az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos szintre˝ - áll a Monetáris Tanács
2006. július 3-i ülésével kapcsolatos közleményben.
Hárommillió forint törzstőke helyett jövőre ezer forint elég
lesz a kft. alapításához - tudta meg a Népszabadság az igazságügyi tárca
szakállamtitkárától.
Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
szakállamtitkára a Népszabadságnak elmondta, hogy a kft.-k esetében nem lesz
kötelező a hárommilliós törzstőke, illetve az egymillió forint készpénz, hanem
mindössze ezer forintra lesz szükség. A bankok vagy a biztosítók esetében sem
írnak elő kötelező összeget.
A vállalkozói érdekképviseletek az eddigi szabályozás
helyett a cégnyilvántartások nyilvánosságától, a gazdasági bűncselekményekkel
kapcsolatos szabályozástól, illetve a vezető tisztségviselők személyes
felelősségét előíró rendelkezésektől várják a cégek biztonságosabb működését.
A magyar átalakítás így a brit és japán példát követné, ahol
egy font, illetve egy jen szükséges a cégalapításhoz.
