2006. augusztusi hírek

 

Hírek

ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV

A foglalkoztatás és növekedés programja

 

Magyarország történetében új fejezet kezdődik: az Európai Unióban megszerzett forrásoknak köszönhetően minden egyes magyar polgárra fejenként legalább 800 ezer forint jut, aminek okos felhasználásával az ország történetének legnagyobb fejlesztési programját hajthatjuk végre.

 

Célok

 

A fejlesztések kora, ˝hét bő esztendeje˝, amely előttünk áll hozzásegíthet minket ahhoz, hogy adottságainkat, ötleteinket és szorgalmunkat kihasználva gyorsított ütemben zárkózzunk fel az Európai Unió nyugati gazdaságaihoz. Ehhez a kormány meggyőződése szerint két fő cél elérésén keresztül vezet az út:

-         a foglalkoztatás bővítése és a

-         a növekedés biztosítása.

A foglalkoztatási cél egyaránt tartalmazza a munkahelyteremtő beruházások és a magyar emberek foglalkoztathatóságának javítását célzó projektek támogatását. A foglalkoztatás terén a cél az, hogy a magyarországi mutatók felzárkózzanak az EU-s foglalkoztatási adatokhoz.

Annak érdekében, hogy gazdaságunk utólérje nyugati szomszédainkét, Magyarország teljesítményének tartósan az EU-átlag fölött kell növekednie. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy minél több ember élhessen jobban, minél több család gyarapodhasson biztonságban.

Közösségi támogatásra az ezen célokkal összhangban lévő beruházási, fejlesztési ötletek számíthatnak. Általános elvárás, hogy a tervek megfeleljenek a fenntarthatóság kritériumának, vagyis további gazdasági növekedést ösztönözzenek, óvják környezeti értékeinket és hozzájáruljanak a társadalmi fejlődéshez. Szintén általános kritérium minden projekttel szemben, hogy csökkentse az országon belüli társadalmi és területi különbségeket. Nem fejlesztési szigeteket akarunk létrehozni, hanem az ország egészét be kívánjuk vonni a fejlődés és felzárkózás folyamatába.

Akkor leszünk képesek sikeres országot teremteni, ha a most megnyíló forrásokat okosan jól használjuk fel, vagyis ha nem pusztán elköltjük ezt a pénzt, hanem befektetjük azt az új Magyarország megteremtése érdekében, hasznot hajtva ezzel az egész ország számára.

 

Új Magyarország Fejlesztési Terv

 

A források eredményes és hatékony felhasználását megalapozó stratégiai keretet tartalmazza az Új Magyarország Fejlesztési Terv, amely megfelel az Európa Unió által megkövetelt Nemzeti Stratégiai Referenciakeretnek. A terv fogja meghatározni azt is, hogy a pénzből mennyi jut az ágazati és mennyi a területfejlesztési célokra. Ez a stratégiai kereteket kijelölő dokumentum azonban még nem tartalmaz konkrét projekteket. Az intézkedéseket és projekteket bemutató ágazati és területi operatív tervek véglegesítésére október végéig kerül sor.

 

A fenti célok elérése érdekében hat kiemelt területen indulnak összehangolt állami és uniós fejlesztések: a gazdaság, a közlekedés, az emberi erőforrások, a környezet és az energetika, a területfejlesztés és a közszolgáltatások terén.

A célokat ágazati (nyolc OP) és regionális (hét OP) operatív programok keretében kiírt pályázatok segítségével és nagyprojektek megvalósításával éri el az ország.

A kormány szándékai szerint, a régiókkal folytatott korábbi egyeztetéseknek megfelelően a strukturális alapok közül a területi felzárkózást segítő pénzek feléről, mintegy 1500 milliárd forint felhasználásáról a regionális sajátosságok és célok figyelembevételével születnek meg a döntések.

 

Regionális programok forrásmegosztása

 

 

Az emberi erőforrások fejlesztésére szolgáló (képzés, oktatás, foglalkoztatás), illetve a területi felzárkózást (infrastrukturális, fizikai beruházásokat) segítő alapok közötti arányt 20-80, vagy 25-75 százalékban javasolja meghatározni a most elfogadott dokumentum.

 

Ágazati programok forrásmegosztása

 

 

Céljainkat úgy kívánjuk elérni, hogy fenntartható módon egyeztetjük össze a gazdasági hatékonyságot a környezet megóvásának és a társadalmi igazságosságnak az igényével. Az igazságosság pedig nem jelent mást, mint felzárkóztatni Magyarországot Európához, az ország elmaradottabb vidékeit a fejlettebb térségekhez, a társadalom hátrányos helyzetben lévő tagjait pedig az ország sikeresebb lakóihoz.

 

Elvek

 

Hogy a beérkező eurók felhasználásával az egész ország nyerhessen, világos és hatékony elvek mentén kell a forrásokat felhasználnunk. Fejlesztéspolitikánk kialakításában ezért a következő elveket követjük:

˝Lyukas zsákba nem öntünk pénzt˝ A fejlesztések szempontjából két fontos dolognak is előfeltétele, hogy egyensúlyt teremtsünk a magyar költségvetésben, illetve útjára indítsuk a nagy elosztórendszerek érdemi reformjait. Egyrészt erre van szükség ahhoz, hogy Magyarország a lehető leghatékonyabban le tudja hívni a rendelkezésére álló fejlesztési forrásokat, másrészt ez kell ahhoz is, hogy a fejlesztési pénzeket ne egyszerűen elköltse, hanem - a fejlődés újabb lépéseit beindítva - befektesse.

Rugalmasság és kiszámíthatóság: a fejlesztéspolitikának egyszerre kell stabil kereteket biztosítania a társadalom és a gazdaság szereplői számára, valamint rugalmasan alkalmazkodnia a gyorsan változó körülményekhez és a végrehajtás során felhalmozott tapasztalatokhoz.

Kiegészítés, nem kiváltás: a fejlesztéspolitikánk mozgósítani, nem helyettesíteni kívánja a társadalomban és gazdaságban meglévő energiákat. A jó ötleteket, a kreativitást és a hozzájuk kapcsolható magánforrásokat kell a fejlesztési célok érdekében bátorítanunk.

 

- Mindezért a programoknak csak a társadalmilag hasznos, de a magántőkét nem helyettesítő beruházásokat szabad finanszíroznia. Ösztönözni kell, hogy a magánforrások bevonásával jelentősen nőjön a befektetett források mennyisége.

-Olyan fejlesztéseket kell ösztönözni, amelyek tovagyűrűző hatásai révén a források felhasználásának hatékonysága megsokszorozódik.

- Elő kell mozdítani a korszerű tudás és technológiák létrejöttét és meghonosítását.

Fenntarthatóság: csak azok a fejlesztések tekinthetők valós előrelépésnek, amelyek pozitív hatásai a fejlesztési kiadások megszűnése után is fennmaradnak. Különösen kerülni kell azokat a beavatkozásokat, amelyeknek rövid távú hatásai vonzóak ugyan, de hosszú távon veszélyt jelentenek a társadalom és a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésére.

 

Átláthatóság és számonkérhetőség: mivel a fejlesztések rendszerének működtetése számtalan kijavítandó hibát a felszínre hozhat, olyan átlátható rendszert kell felépítenünk, amelyben a társadalom bevonása révén a hibák felismerhetőek és javíthatók. Megfelelő nyitottság és a társadalom széles körű részvétele mellett nem csak a fejlesztések közvetlen eredményei, de azok másodlagos hatásai is kedvezőbbé tehetők és biztosítható, hogy ne a közös célokkal ellentétes részérdekek érvényesüljenek.

 

Társadalmi egyeztetés

 

A kormány felelőssége, hogy világos fejlesztési irányokat és építkezési célokat tűzzön ki az ország elé. De a lehetőséget csakis akkor tudjuk sikeresen kihasználni, ha az egész ország, a vállalkozások, a civil szervezetek, az önkormányzatok és a polgárok közül minél többen részt vesznek a konkrét tervek kidolgozásában és végrehajtásában is.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egy keret. Egy ajánlat Magyarország számára, amely tartalmazza a pénzek elosztásának elveit, irányait és megosztását, de valódi és végső tartalommal az érintett társadalmi és gazdasági szereplők javaslatai fogják megtölteni. A kormánynak határozott elképzelései vannak az egyes ágazatok támogatáspolitikában képviselt relatív súlyáról, ezek arányairól. Szükségesnek érzi ugyanakkor a társadalmi konszenzust ezek végső meghatározásában, ezért ehhez is várja a társadalmi- és érdekvédelmi szervezetek, az állampolgárok javaslatait, ötleteit. Ezt szolgálja az augusztus 1-jével meginduló társadalmi egyeztetés, amelynek során a fejlesztési stratégiába beépítjük a javaslatokat, amit ezután nyújtunk be az Európai Uniónak.

A következő hetekben-hónapokban közösen kell megalkotnunk a sikeres új Magyarország megépítésének részletes tervét. Ehhez pedig szükség van minél többek részvételére és építő gondolatára.

 

 

E-bevallás: jövőre minden adózónak kötelező  

 

Minden vállalkozásra kiterjesztik az elektronikus bevallást 2007 januárjától - jelentette ki Katona Tamás államtitkár a Pénzügyminisztérium csütörtöki sajtótájékoztatóján.

 

 

Egyes lapértesülések szerint korábban voltak olyan kormányzati elképzelések, melyek szerint a legkisebb vállalkozások számára nem lett volna kötelező a 2007. eleji bevezetési határidő.

Az e-bevallás jövő januártól minden adózó számára kivétel nélkül kötelező lesz - közölte a FigyelőNet megkeresésére Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) fővárosi szervezetének elnöke.

 

Félrevezető információk

 

Az azonban tény, hogy minden vállalkozó és adózó szerette volna elérni, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások mentesüljenek az elektronikus bevallás kötelezettsége alól. Ezt a hangulatot próbálta kelteni a sajtó és számos vállalkozói érdekképviselet is - tette hozzá az elnök.

 

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy mendemonda a kisvállalkozások e-bevallási kötelezettség alóli mentesítése. Majd hozzátette: elképzelhető valamilyen módosítás vagy változtatás azon adózok esetében, melyek nem rendelkeznek jövedelemmel, mint például az alapítványok.

 

Nullás bevallás

 

Ilyen esetekre egyértelmű szabályt dolgozhatnak ki annak érdekében, hogy az úgynevezett 0-s bevallást ne kelljen havonta beadni. Számos szakember szerint ennek már jelenleg is így kéne működnie. Ez a feladat a Pénzügyminisztériumra hárul majd. Az APEH-nek egy saját adatbázis alapján lenne lehetősége eldönteni, hogy egy adózótól bekéri-e az e-bevallást, vagy sem. Ez a folyamat nagyságrendekkel csökkentené a bevallók számát, illetve az ezzel járó papírmunkákat - fűzte hozzá Zara.

 

Jelenleg a magyar e-bevallási kötelezettség egyedülálló az EU-ban. Franciaországban már létező szolgáltatás ez, ám önkéntes jellegű, ösztönző rendszerrel megtámogatva, mely fejpénztámogatást nyújt az adózónak vagy képviselőjének.

 

Lejár a haladék

 

Mint ismeretes, a hazai kisvállalkozók 2005 decemberében egy év haladékot kaptak az e-bevallás bevezetésére, mely most decemberben fog lejárni. A mikro- és kisvállalkozások kötelezettsége 2007-től havi rendszerességgel lesz kötelező. A nagyvállalatok már elvileg májustól kizárólag elektronikus úton végzik bevallásukat.

 

ITDH: kedvezőbb feltételek a pályázóknak  

 

Bővült az ITDH által kezelt 2006. évi, egyes kereskedelemfejlesztési pályázatok köre, és megemelkedett az elnyerhető maximális támogatási összeg is - közölte a szervezet.

 

Az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. közleménye szerint bővült a ˝külföldi kiállításon való részvétel" és ˝hirdetések megjelentetése folyóiratokban és újságokban" jogcímekre való pályázati lehetőségek köre, és megemelkedett az ezekre a jogcímekre pályázat útján elnyerhető maximális támogatási összeg is. Ugyancsak emelkedett a ˝nemzetközi szervezeti tagdíj" költségeihez adható támogatás mértéke, és kibővült a pályázók köre.

 

Külföldi kiállításokon való részvételre és kísérőrendezvény szervezésére az eddigi egy alkalom helyett immár ötször lehet pályázni. Kiállítási részvétel esetében a területdíj és ehhez kapcsolódó egyéb költségek, valamint a kötelező regisztrációs költség utólagos finanszírozására adható támogatási összeg felső határa is emelkedett. Így az ajánlati listában szereplő rendezvényekre már maximum 1,2 millió forintos támogatásra, míg egyéb kiállításoknál maximum 1 millió forintos támogatásra pályázhatnak a vállalkozások.

 

A hirdetések megjelentetése jogcímen a korábbi egy alkalom helyett már szintén évente öt alkalommal lehet pályázatot benyújtani. A költségek 50 százalékának finanszírozására kapható maximális támogatási keret a duplájára, évi 2 millió forintra emelkedett, a megjelenések számára vonatkozó megkötés nélkül. A nemzetközi szervezeti tagdíj költségeihez való 50 százalékos támogatás szintén a duplájára, 2 millió forintra emelkedett.

 

A pályázók köre is bővült, így november 6-ig már nemcsak a belföldi székhelyű gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, a szakmai alapon szerveződő egyesületek, szövetségek, területi önkormányzatok, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara területi szervezetei, hanem a költségvetési szervezetek, így például a felsőfokú oktatási intézmények is pályázhatnak.

 

Egy cég változatlanul több jogcímen is pályázhat a vissza nem térítendő támogatásokra - áll a közleményben. 

 

 

 

A Corvinus folyamatosan vonna be magántőkét a kockázatitőke-alapjaiba

Hatmilliárdos kihelyezési terv

 

Az év első hat hónapjában összesen 567 millió forint értékű tőkekihelyezést realizált a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévő Corvinus-csoport, amelynek deklarált célja a kis- és középvállalkozói befektetői intézményrendszer teljes átalakítása. A csoporthoz tartozó vállalkozások (Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. és Beszállítói Befektetői Zrt.) Benke Ákos vezérigazgató szerint az idén 5,8-6,0 milliárd forint értékben terveznek friss tőkét juttatni a hazai kkv-knak. A csoportstruktúrán belül a Corvinus Zrt. tőkebefektetésének célja elősegíteni a magyarországi vállalkozások határon túli beruházását, vállalatalapítását, vállalatfelvásárlását. A cégen belül három fő (Külföldi befektetési, Kárpátok-régió és Kkv-k nemzetköziesedése) tőkeprogram fut. A csoporton belül külön részt kévisel a Corvinus Rt. Kockázati tőkeprogramja, amelynek célja a magyarországi kkv-k versenyképességének növeléséhez, földrajzi terjeszkedéséhez és az innovációt szolgáló beruházásaihoz - üzleti alapon - tőkével hozzájárulni.

 

A kockázatitőke-program már működő, komoly fejlődési potenciállal rendelkező vállalkozások finanszírozását szolgálja, induló vállalkozások számára ez a befektetési mód nem áll rendelkezésre. A társaság által elfogadott üzletpolitika szerint az általa vállalt kockázatért ebben az esetben az egyéb tőkeprogramoknál magasabb hozamot vár el. Külön társaságba, a Corvinus Kockázati Tőkealap Kezelő Zrt.-be (CKTA) vonta össze a Corvinus-csoport a kockázati tőkealapok kezelésével kapcsolatos feladatokat. A CKTA tavaly októberben bocsátotta ki első alapját, a Corvinus Első Innovációs Kockázati Tőkealapot (CELIN), amelynek befektetési stratégiájának középpontjában a hazai innováció eredményeinek gazdasági hasznosítása áll. Az alapot még tisztán állami pénzből - az MFB által a Corvinusnak juttatott 5 milliárd forintból - hozták létre, futamideje 15 év. A CELIN a rendelkezésére álló tőkéből 20-750 milliós befektetést hajt végre a kiszemelt társaságokban, amelyeket esetenként pénzkölcsönnel is segíthet.

 

A CELIN klasszikus kockázatitőke-alap, vagyis olyan ötletek felkarolását vállalja, amelyek - bár gazdaságilag alátámaszthatóak - újszerűségükből fakadóan egyéb forrásra nem számíthatnak. A magasabb kockázattal szemben magasabb hozamelvárás áll. A fentiek kapcsán ilyen jellegű forrásra gazdasági múlttal nem rendelkező projekttársaságok is pályázhatnak. Az első, még tisztán állami pénzekből finanszírozott alapot követően a CKTA további két alap elindítását tervezi. A második kockázatitőke-alap még állami pénzből jönne létre - a kezdeti tervek 1,5 milliárd forintról szóltak -, ám az alap befektetési politikájában kötöttségként jelentkezik majd, hogy csak olyan vállalkozásokba fektethetne pénzt, amelyekbe a Corvinus befektetésein felül hasonló mértékű piaci tőkét is sikerül bevonni. A harmadik kockázatitőke-alapot a Corvinus úgy szeretné életre hívni, hogy abban már csak 25-33 százalék erejéig legyen Corvinus-pénz: a 3-4 milliárd forintosra tervezett kockázatitőke-alap vagyonának döntő részét így egyéb befektetők adnák össze.

 

 

Előszeretettel hitelezik a bankok a tőkeprogramba bekapcsolódott cégeket

 

Huszonnégymilliárdnyi fejlesztési tőke

 

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a tőkefinanszírozás területén nem kockázatitőke-befektetőként vesz rész. Ezt támasztja alá az is, hogy csak olyan, stabil, már legalább két teljes évre visszatekintő pénzügyi beszámolóval rendelkező cégeket hiteleznek, amelyek nyereséget tudnak felmutatni vagy jelentős reorganizációt követően már rövid távon nyereségesek - nyilatkozta Tzvetkov Julián, a pénzintézet tőkefinanszírozási igazgatóságának ügyvezető igazgatója. A bank tehát nem kockázati-, hanem fejlesztésitőke-befektetőként van jelen a piacon. A megoldás életszerűségét maga a helyzet indokolja - vélekedik a szakember. A hazai vállalkozások óriási összegű rövid távú hitelállományt görgetnek maguk előtt, ami több tényezőnek tulajdonítható. Az egyik a bankok érdeke: a pénzintézetek rendkívül kevés hosszú távú megtakarítással rendelkeznek, ehhez próbálják a kihelyezéseiket is hozzárendelni. A második ok történelmi: a vállalkozások egy része már az induláskor, e-hitelből realizálta a cégvásárlást, s azóta is folyamatosan rövid távú finanszírozási eszközökben gondolkodik. Ez adja a probléma harmadik elemét: az igazi, elhivatott cégek száma ma még meglehetősen csekély, az opportunista pénzügyi tervezés nem számol a hosszú távú célokkal. A helyzet azonban változóban van. Egyre több cég ismeri fel annak előnyeit, hogy a fejlesztési tőke révén úgy jut forráshoz, hogy hitel/tőke áttétele nem romlik, sőt, egy-egy ilyen befektetés után a kereskedelmi bankok érdeklődése egyre inkább megélénkül az adott vállalkozás iránt, ami abban nyilvánul meg, hogy könnyebben és olcsóbban kap hitelt. Ez nagyban köszönhető annak, hogy az MFB a legszigorúbb nemzetközi szakmai szabályok szerint szűri meg a potenciális partnereit: a befektetési ajánlatok befogadása, a döntés-előkészítés egy ötlépcsős ellenőrzési és döntési folyamatsoron megy keresztül. Egy ilyen, transzparens vizsgálati rendszeren keresztülfutó vállalkozással szemben bőven megalapozott lehet a bankok bizalma.

 

Az MFB-re mint fejlesztési tőkebefektetőre természetesen a várható megtérülés tekintetében is alapvetően más paraméterek vonatkoznak, mint a klasszikus kockázatitőke-befektetőkre: míg a venture capital cégek esetében akár az 50-60 százalékos bukási arányt is finanszíroznia kell a sikeres befektetéseknek, s ezért a klasszikus magántőke-befektetők 25-30 százalékos megtérülés alatt szóba sem állnak vállalkozásokkal, addig a bank - fejlesztési tőkebefektetőként - egész másként gondolkodik. A megtérülési tervek elkészítésekor az iparági lehetőségekhez és a kockázati szinthez igazítja az elvárt hozam mértékét, ráadásul hajlandó a kockázatitőke-társaságoknál hosszabb, akár 5-12 éves időtávban gondolkodni. Bukási arányként az ilyen jellegű befektetések esetében 15-25 százalék elfogadható, az MFB rendre ennél kedvezőbb mutatókkal rendelkezik - mondta el az ügyvezető igazgató. A konstrukció sajátja az is, hogy a bank csak kisebbségi részesedés szerzésére vállalkozik, s a kontraktus mindkét fél számára biztosítja a kilépés lehetőségét (put és call opció) - vagyis a feltételek nem teljesítése esetén az MFB is jogot kap arra, hogy részesedését eladhassa. Ami a konkrét adatokat illeti: Tzvetkov Julián tájékoztatása szerint az MFB július végéig 27 társaságnak nyújtott fejlesztési tőkeforrást, összesen 23,6 milliárd forint értékben. Az eddigi befektetések közül egyetlen esetben került már sor kilépésre, az exit során (hozam nélkül) összesen 245 millió forintnyi befektetési érték került vissza a fejlesztési bankhoz.

 

Magyarországnak mindegy Az Európai Bizottság döntése értelmében a jövőben az eddiginél ötven százalékkal magasabb összeghatárig, másfél millió euróig kaphatnak kockázatitőke-injekciót kis- és közepes vállalkozások anélkül, hogy részletesen vizsgálnák az állami támogatásokra vonatkozó uniós előírásokkal való összeférhetőséget. Általános szabályként elmondható, hogy ha az állami támogatás aránya 50 (elmaradott térségek esetén 70) százaléknál magasabb vagy a tőkeinjekció összértéke meghaladja a másfél millió eurót, részletes értékelést kell készíteni az állami támogatási szabályokat illetően. A könnyített elbírálás feltétele az is, hogy a költségvetés legalább 70 százalékát tőkejellegű eszközökre kell fordítani, és csak a fennmaradó rész lehet hitelviszonyt megtestesítő eszköz. Magyarországot ugyanakkor a mostani engedmény érdemben nem érinti: a tagországoknak minden esetben volt módjuk arra, hogy az alapszabálytól való eltérésre kérjenek engedélyt Brüsszeltől. A Magyar Fejlesztési Bank ennek kapcsán 2 millió eurós határig kapott EU-engedélyt állami támogatás mellett megvalósuló kockázatitőke-befektetésre.

 

Néhány hét alatt összeáll az Új Magyarország fejlesztési terv - Most a társadalmon a sor

 

Az október elsejei beadási időpont miatt gyorsan zajlik az Új Magyarország fejlesztési terv társadalmi vitája, októberben pedig már a regionális programok is összeállnak.

 

Teljes sebességre kapcsolt az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) társadalmi vitája: szeptember 7-éig az egyeztetések során a regionális, a társadalmi, a gazdasági és a tudományos szervezetek fejthetik ki álláspontjukat. A tervek szerint az egyeztetések egy részén részt vesz Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos, valamint jelen lesznek a szakterületekért felelős miniszterek.

 

Az első ilyen találkozót az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanáccsal augusztus 18-án tartották. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség reményei szerint ebben a szakaszban érkezhet a legtöbb javaslat, alakulhat ki a legnagyobb vita és szól hozzá a legtöbb résztvevő. Később, szeptember 8-ától következnek az egyeztetések az úgynevezett makrofórumokkal: ide tartozik az Országos Érdekegyeztető Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, az Országos Környezetvédelmi Tanács, az Országos Területfejlesztési Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia. E fórumokon várhatóan már fokuszáltabbak lesznek az eszmecserék és a viták is.

 

A kormány augusztus elsején hozta nyilvánosságra az ÚMFT névre keresztelt, 2007-2013-ra szóló második nemzeti fejlesztési tervet. A fejlesztéspolitikai kabinet által február végén elfogadott első olvasathoz képest az új változat kibővült a részletes helyzetelemzéssel, az operatív programok közötti lehetséges forrásmegosztásra vonatkozó javaslatokkal, valamint az intézményrendszert bemutató résszel. A 128 oldalas anyag helyzetértékelése szerint Magyarország számára rövid és középtávon különösen nagy kihívást jelent a makrogazdasági stabilitással, a növekedéssel és a foglalkoztatás bővítésével összefüggő célok együttes elérése. A jelenlegi verzió a tervezési célok megvalósítására hatféle tematikus és területi prioritást nevez meg: gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi megújulás, környezeti és energetikai fejlesztés, területfejlesztés, valamint államreform.

 

A nyári időszak ellenére az érdeklődés jelentős, az ÚMFT tervezetét eddig csaknem nyolcezren töltötték le az NFÜ honlapjáról. A társadalmi egyeztetés első lépéseként négyezer szervezet kapott levélben vagy e-mailben felkérést a részvételre, ezenkívül bárki írhat az NFÜ-nek is. A társadalmi vitával párhuzamosan a szeptember elejéig beérkezett észrevételek alapján az NFÜ módosító javaslatokat fogalmaz majd meg, amelyeket a minisztériumok is véleményeznek, ezt követően a tárcaközi operatív bizottságban is megvitatnak. A fejlesztéspolitikai irányító testület pedig várhatóan a szeptember 14-ei ülésén fogalmazza meg ajánlásait a kormány számára, és ennek alapján a dokumentumot szeptember 18-áig dolgozza át az NFÜ.

 

A jelenlegi menetrend szerint a partnerségi véleményekkel módosított dokumentumot vitatja meg a szeptember második felében megalakuló Nemzeti Fejlesztési Tanács, és a partnerek javaslataival gazdagított tervről tart vitanapot szeptember 18-án az Országgyűlés. Ennek keretében várhatóan szeptember 19-én tárgyalják meg a honatyák az ÚMFT-t. A Nemzeti Fejlesztési Tanács szeptember 25-én véleményezi a partnerségi javaslatok alapján átdolgozott verziót, a kormány pedig a szeptember 27-ei ülésén dönt a dokumentumról, amelyet október 1-jén nyújtanak be az Európai Bizottságnak. Ezt követően októberben kezdődik az operatív programok részleteinek kialakítása és társadalmi vitája, ezek végleges változatát november elejéig kell a kormánynak benyújtania Brüsszelnek.

 

Az ÚMFT-vel kapcsolatos véleményét bárki elküldheti szeptember 4-éig a valasz@meh.hu címre, illetve az 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. postacímre. A beérkezett általános észrevételeket és konkrét, szövegszerű javaslatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szakértői feldolgozzák.

 

 

Indul az Új Magyarország fejlesztési terv vitája 

 

A kabinet megtárgyalta, és augusztus 1-jén társadalmi vitára bocsátja az Új Magyarország fejlesztési tervet. A vitába civil és ágazati szervezeteket is bevonnak, összehívják a Nemzeti Fejlesztési Tanácsot és parlamenti vitanapot is kezdeményeznek. 

 

Augusztus 1-jén kerül fel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjára Az Új Magyarország fejlesztési terv. A több mint száz oldalas dokumentumot a kabinet társadalmi vitára bocsátja, a vitába civil és ágazati szervezeteket is bevonnak, illetve a témáról parlamenti vitanapot kezdeményeznek. Összehívják a Nemzeti Fejlesztési Tanácsot is, a kormány pedig szeptember 27-én dönt az Új Magyarország fejlesztési tervről, amelyet október 1-jén nyújt be Magyarország az EU-nak. 

 

Gyurcsány: hosszú távú válaszokra van szükség 

 

Az Új Magyarország fejlesztési terv az a program, amelyet a nagyobbik kormánypárt már a választási kampányban meghirdetett, és azokról a célokról szól, amelyek az ország előtt álló hosszabb távú feladatokat határozzák meg - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön. 

 

Most a vita arról szól, hogyan adunk hosszabb távra szóló kérdésekre hosszabb távú válaszokat - mondta a kormányfő. Kiemelte: a kormánynak a feladata ebben a folyamatban, hogy bemutassa a fennálló állapotokat, és a programról szóló széles körű társadalmi vita előtt felvázolja a lehetséges megoldásokat. A kormány társadalmi vitákat kezdeményez majd az ország előtt álló olyan jelentős feladatokról, mint a nagy elosztó rendszerek átalakítása, az ország hosszabb távra szóló fejlesztési programja, illetve a Magyarország által az EU-nak benyújtandó konvergenciaprogram. 

 

A kormányfő hangoztatta: a kiigazítás, a reformok után a harmadik szakasz a fejlesztések időszaka. A fejlesztésekkel már természetesen egy egyensúlyra törekvő gazdaságot akarunk dinamizálni, alapvetően már az új struktúrában működő rendszereket kívánjuk fejleszteni - húzta alá. 

 

Átcsoportosíthatók a pénzek 

 

A 2007- és 1013 közötti évekre szóló Új Magyarország fejlesztési Tterv, azaz a II. Nemzeti fejlesztési terv a foglalkoztatás és a növekedés programja, ebben az időszakban mintegy 8 ezer milliárd forint áll fejlesztésekre az ország rendelkezésére - mondta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos. Ebből mintegy 7 ezer milliárd forintot tesz ki a regionális és ágazati programokra szánt összeg, és további mintegy ezer milliárd forint jelenik meg a Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Stratégia alapján. 

 

A társadalmi vitára bocsátott Új Magyarország fejlesztési tervben a felhasználható forrásokra minimális, illetve maximális arányt határoztak meg. Ezen belül lesz lehetőség a források átcsoportosítására a beérkező javaslatok alapján, de az EU-nak benyújtandó javaslat nem haladhatja meg a mintegy 7 ezer milliárd forintos keretet. A strukturális alapok pénzeinek 75-80 százalékát infrastruktúra fejlesztésre, 20-25 százalékát humán programokra fordítják. 

 

 

Nyilvános az NFT II.  

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján közzétették kedden az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, ezzel megnyílt a lehetőség az újabb társadalmi egyeztetés előtt - közölte Danks Emese.

 

A kormányszóvivő elmondta: a társadalmi vitában mindenki hozzászólhat a következő időszak fejlesztési elképzeléseihez. Az NFT II-ben 2007. és 2013. közötti időszakban minden magyar állampolgárra 800 ezer forint jut, vagyis az ország naponta 4-5 milliárd forintot költhet fejlesztésre. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetésére 4500 szervezet kapott felkérést, a kormány szeptember 27-én véglegesíti a tervet.

 

Az MSZP azt szeretné, ha a fejlesztések tekintetében nemzeti minimum lenne a fejlesztési terv, amely 2013-ig határozza meg Magyarország jövőjét, választási ciklusokon nyúlik át. Brüsszel nem tolerálja, ha bizonytalanság van egy terv körül, ezért lenne szükséges megállapodni róla - közölte a szocialista politikus. Mesterházy Attila azt mondta: felszólítják a Fidesz-frakciót, tegye félre pártpolitikai érdekeit, vegye komolyan politikai felelősségét, és tartalmilag tegyen hozzá a fejlesztési tervhez. Mint mondta, megalakulása után hat héttel a kormány beváltotta választóknak tett ígéretét, mivel az Új Magyarország terv nem más, mint a választási kampányban tett ígéretek szakmai összefoglalója.

 

Fidesz: az unió nem pénzeszsák

 

Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke úgy reagált: az uniós források elérésének feltétele egy hiteles konvergenciaprogram, éppen ezért szükségesnek tartják, hogy a fejlesztési terv társadalmi vitára bocsátása előtt a Konvergencia Tanács véleményezze az anyagot, és azt is, hogy a terv kerüljön parlament elé. Végiggondolják azt is, hogy rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezzenek-e az ügyben.

 

A fideszes politikus véleménye szerint egy fejlesztési terv attól lesz hiteles és a nemzet számára hasznos, ha pontosan bemutatja a kitűzött célokat, tartalmazza azok számszerűsítését és ütemezését. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy már volt egy Új Magyarország Fejlesztési Terv, ami nem felelt meg sem a szakmai, sem az uniós előírásoknak, és a mostani második tervnek sem csak irányelveket kellene tartalmaznia. Nagy hibát követ a kormány, ha az uniós forrásokat kifogyhatatlan pénzeszsáknak tekinti, amiből a Gyurcsány-csomag okozta gazdasági és társadalmi kárait kívánja ellensúlyozni-tette hozzá. 

 

 

Lekötötték az egész HEFOP-keretösszeget  

 

A humánerőforrás-fejlesztési operatív program 2004–2008 között felhasználható 191 milliárd forintos keretéből eddig már 182,5 milliárd forintot ítéltek oda támogatásként.

 

Eddig 164,4 milliárd forintnyi támogatásra már szerződést is kötött az irányító hatóság, a kifizetett támogatás 61 milliárd forintra rúg-derül ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapjáról.

 

A legnagyobb támogatási összeget, 56,5 milliárd forintot az egészségügyi, szociális és oktatási infrastruktúra fejlesztéséhez hagyták jóvá. Hasonlóan magas, 54,4 milliárd forintban részesülhetnek a felnőttképzési programok. Jelentős összeg, 40,6 milliárd forint szolgálhatja a munkaerő-piaci programokat. Alacsonyabb összeg, 21 milliárd forint segíti az esélyegyenlőség javítását. A legalacsonyabb jóváhagyott keretösszeg, 10 milliárd forint a technikai segítségnyújtás címszó alatt szerepel.

 

Átcsoportosított pénzek

 

Nagy volt az érdeklődés a cégek versenyképességének, az alkalmazottaik képzettségének javítását szolgáló program iránt. 2005-ben 7 milliárd forintos kerettel írták ki először a pályázatot. Ezt azóta már kétszer ki kellett egészíteni a nagy érdeklődés miatt, más keretektől csoportosítottak át ide pénzt. Először 8,5 milliárd, majd 11,5 milliárd forintra egészítették ki, de ez sem bizonyult elegendőnek. A pályázatokat folyamatosan adhatták be a vállalkozások, havonta általában 100 pályázat érkezett. Ez körülbelül 1200 igénylőt jelentett, s látszott, hogy a keret átcsoportosítással sem lesz elegendő.

 

Az irányító hatóság ezért az idén márciusban úgy döntött, hogy 30 napos átmeneti határidővel lezárja a pályázatot. Erről közleményt jelentettek meg. Ezt követően viszont a havonkénti 100 pályázat helyett csaknem 800 érkezett egy hónap alatt. A pályázattal olyan képzési programokat támogattak, amelyek fejlesztik a munkavállalók és a vállalkozások-különösen a kis- és középvállalkozások-alkalmazkodóképességét.

 

 

˝Az idő sürget, fel kell készülnünk az uniós pénzek felhasználásra˝

 

Várhatóan október végére, november eljére készíti el az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a Magyar Befektetési és Kersekdelemfejlesztési Kht. (ITDH) által kiírt pályázat nyerteseként az IDC Magyarországi Kft. azt a magyar infokommunikációs (IKT-) piac helyzetét bemutató tanulmányt, mely a kutatásban részt vevő mintegy 4-500 IT-cég adatain kívül az iparági trendeket, az egyes technológiai részpiaciokat bemutató elemzéseket, valamint az ötven legnagyobb vállalat cégprofilját is tartalmazza majd. A tervek szerint a jövőben évente elkészülő tanulmány fő célja az informatikai piac szállítói oldalának átfogó elemzése, a piac méretének, szerkezetének és változásainak megbízható feltérképezése. Mindez lehetőséget nyújt egy iparági standard kialakítására, az IT-piac szegmentálódására, valamint egy egységes fogalomtár megteremtésére is. Míg a tanulmányt az IVSZ a piaci adatokkal alátámaszott lobbitevékenységre tudja majd hasznosítani, addig az ITDH a magyar informatikai ágazat népszerűsítését kívánja ezzel elősegíteni. Mindezek mellett a felmérés hasznos segítséget nyújthat az informatikai vállalkozások stratégiájának kidolgozásában is, a legfontosabb mégis az, hogy megszűnjön Magyarország nagyarányú lemaradása az információs társadalom építésében az unió egyéb tagországaival szemben. A felzárkózáshoz az IVSZ elnöke szerint központi programokra, a szabályozásokban fontos lépésekre, valamint a világhálós tartalmak és szolgáltatások területén is komolyabb erőlépésekre van szükség. ˝Az idő ugyanakkor sürget, hiszen fel kell készülnünk a 2007-2013 között érkező uniós fejlesztési pénzek felhasználásra ˝- tette hozzá az elnök.

 

Kétezermilliárd forint juthat környezetvédelemre 

 

Az Új Magyarország fejlesztési terv keretében a 2007-2013 közötti pénzügyi időszakban az EU társfinanszírozásával több mint kétezermilliárd forint juthat környezetvédelmi és energetikai projektekre - közölte Németh Imre, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagja. 

 

Környezeti és energetikai fejlesztésekre várhatóan 2200-2800 milliárd forint támogatási keret áll rendelkezésre Magyarországon az Európai Unió társfinanszírozásával a 2007-2013-ig tartó költségvetési időszakban - mondta Németh Imre, a kormány Fejlesztéspolitikai Irányító Testületének tagja hétfőn. 

 

A hétéves uniós büdzsé pénzügyi kereteit is kijelölő Új Magyarország fejlesztési terv 16 operatív programot tartalmaz, amelyből négy érinti a környezetvédelmet és az energetikai fejlesztéseket. Ezeknek a céloknak a kifejezett támogatására szolgál az 1037-1430 milliárd forint kerettel tervezett környezeti és energetika fejlesztés operatív program (keop). Juthat támogatás környezeti és energetikai fejlesztésekre, továbbá az 588-882 milliárd forintos gazdaságfejlesztés operatív programból (gop), az 1114-1210 milliárd forintos regionális operatív programból (rop), és az 1000 milliárd forintos agrár- és vidékfejlesztés operatív programból (avop). Németh Imre úgy számol, hogy a három utóbbi operatív program környezeti és energetikai támogatásaival duplájára bővülnek a keop keretében juttatott források. 

 

Szeptemberben véglegesítik a tervet 

 

A pontos támogatási összegek a másfél éve tartó társadalmi vita további alakulásától és az EU jóváhagyásától függenek. Az bizonyos, hogy a kormány a civil, a gazdasági és a a tudományos szférával folyó párbeszédét követően szeptember 27-én kívánja elfogadni a Nemzeti fejlesztési tervet felváltó Új Magyarország fejlesztési terv stratégia kereteit. Ezt október elején elküldi Brüsszelbe jóváhagyásra - fűzte hozzá Németh Imre. 

Az operatív programok szintjén véglegesített verzió elküldése október végére várható, ezzel párhuzamosan zajlik majd a programok alapján tervezetett pályázati fejezetek kidolgozása és folyamatos egyeztetése. 

 

A vízbázisok megóvására is lehet pályázni 

 

A keop hat környezetvédelmi fejlesztési irányt jelöl ki. Az ˝egészséges és tiszta települések˝ elnevezésű terület pályázatai az ivóvíz-szolgáltatás fejlesztésére, szennyvíztisztítási projektekre és hulladékgazdálkodási beruházásokra fókuszálnak. A ˝környezetbiztonság növelése˝ ár- és belvízvédelmi programokat takar, a ˝vízvédelem˝ keretében tervezett tenderek pedig döntően a felszín alatti vízbázisok megóvását célozzák. A ˝természeti értékek megőrzése˝ keretében a természeti sokféleséget szolgáló fejlesztésekre lehet támogatáshoz jutni. Források válnak igényelhetővé a ˝fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzésére˝ is. 

 

Pályázat az alternatív energiatermelésre 

 

A keop által támogatott energetikai fejlesztési programok az alternatív energiatermelés bővítését, az energiahatékonyság fokozását, a takarékos energiafelhasználás ösztönzését, az energiabiztonság növelését és a helyi erőforrásokra alapozott energiaellátás bővítését kell hogy szolgálják - derül ki a kiosztott sajtóanyagból. A megújuló energiaforrásokkal összefüggő projektek támogatása hangsúlyosan szerepel még az avop-ban is. Főként a biomassza, a geotermális energia és a szélenergia programok számíthatnak támogatásra.