2006. szeptemberi hírek
A jelenleginél egyszerűbb és
gyorsabb lesz a II. NFT-hez kapcsolódó pályázati
ügyintézés. A jelentkezők számára képzéseket indítanak, és a projekteket az
interneten is nyomon követhetik majd. A fejlesztési tervet több mint 12 ezren
töltötték le, az egyeztetésben négyezer szervezet vett részt.
Bajnai Gordon szerint eredményes volt az Új Magyarország fejlesztési terv (II.
Nemzeti fejlesztési terv) társadalmi egyeztetése; a fejlesztési ügyekért
felelős kormánybiztos ezt hétfői sajtótájékoztatóján mondta. Közlése szerint a
növekedés, foglalkoztatás, kohézió, fenntarthatóság célkitűzéseket az
egyeztetésben résztvevők általában támogatták.
A kormánybiztos szólt arról, hogy a
jövőben javítják a támogatás intézményrendszerét, egyszerűbbé, gyorsabbá,
áttekinthetőbbé teszik a rendszert, amely most lassú, túlbiztosított és nem
eléggé hatékony.
Egyszerűsödhet az ügyintézés
Hamarosan egyszerűsítő
intézkedéseket vezetnek be, interneten is lehetővé teszik a pályázati
ügyintézést, kevesebb dokumentumot kérnek, egységesítik az intézményrendszer
működését, széles körű képzést indítanak a pályázók számára, megerősítik a
pályázati tanácsadó call centert.
A jövőben gyorsítják a rendszert,
ennek keretében csökkentik a közreműködő szervezetek számát, és egy pályázó egy
szervezettel lesz kapcsolatban, érdekeltté teszik az intézményrendszer
szereplőit az előírt határidők betartásában, problémamegoldó akciócsoportot
hoznak létre a reklamációs bejelentések mihamarabbi megoldására.
Az átláthatóság javítása is fontos
Bajnai Gordon hangsúlyozta: javítják az átláthatóságot. Utalt arra, hogy az
interneten jelszó segítségével már most is minden pályázó nyomon követheti
projektjének ügyintézését. A tervek között szerepel, hogy jövőre független
szakértői listáról sorsolnak egy bírálóbizottsági tagot az értékelő
testületbe.
Előre szabályozott, átlátható
projektcsatornákat hoznak létre a kormánydöntést igénylő projektek
javasolására, azok a projektek kerülnek a kormány elé, amelyeket a
szakminisztérium, regionális fejlesztési ügynökség, a Nemzeti Fejlesztési
Ügynökség is támogat.
Négyezer szervezet vett részt
A társadalmi egyeztetéssel
kapcsolatban Bajnai Gordon elmondta, hogy mintegy
4000 szervezetet kértek fel az egyeztetésben való részvételre, több mint 12
ezren töltötték le a tervet, levélben, e-mailen 250 javaslatot kaptak mintegy
600 egyéni hozzászólótól, szervezettől, és mintegy 100 szervezet képviselőivel
személyesen is találkoztak.
A társadalmi egyeztetéseken
elhangzott tapasztalatokról a kormánybiztos elmondta, hogy dilemmák
fogalmazódtak meg a környezetvédelem és útépítés, a humán- és
infrastruktúrafejlesztés, a régiós és ágazati programok, a pólusok és az
elmaradott kistérségek fejlesztése közti arányokról.
Kormánydöntés szeptember 27-én
A kormánybiztos elmondta, hogy a
szeptember 27-i ülésén dönt a kormány a források elosztásának arányáról a
társadalmi egyeztetések, a szeptember 19-i parlamenti vitanap, illetve a
Nemzeti Fejlesztési Tanács szeptember 25-i ülésének tapasztalatait is
figyelembe véve.
Bajnai Gordon elmondta: a környezetvédők azt szeretnék, ha útépítésre kevésbé
költenének az uniós fejlesztésekből, azonban figyelembe kell venni a régiókban
megjelenő közlekedési igényeket is.
Szükséges a pólusok fejlesztése
A civilek a humánfejlesztésre
juttatnának többet az infrastruktúra-beruházás, a gazdaságfejlesztés rovására.
A kormánybiztos szerint az eddigi humánprogramok sikeresek voltak, a jövőben is
fordítani kell erre a területre, azonban a programok tartalmát, hatékonyságát
figyelembe kell venni. A kormánybiztos úgy értékelte, hogy szükség van a
pólusok fejlesztésére és az elmaradott térségek felzárkóztatására is. A
leghátrányosabb térségek fejlesztésére programokat lehet indítani pályáztatás
nélkül is.
A kormánybiztos elmondta, hogy a
kormány döntését követően október 1-jéig beadják az Új
Magyarország fejlesztési tervet az Európai Uniónak függetlenül attól, hogy az
erre vonatkozó uniós jogszabály várhatóan október közepén jelenik meg.
A kormányzat a kockázatok
átvállalásával élénkítené a kockázatitőke-piacot, de
a tőkealapoknak a megfelelő méretű befektetések hiánya gondot okozhat.
Új eszközök segítik a vállalkozások
forráshoz jutását 2007-től: a II. nemzeti fejlesztési terv versenyképes
operatív programjának keretében a kormány új típusú pénzügyi eszközökkel
támogatja a kis- és közepes cégek tőkéhez jutását. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
a jövőben nagyobb szerepet szán a kockázati tőkének, ezért egy
vállalkozásfejlesztési célú központi holdingalapot hoznak létre, amely
társfinanszírozást ad majd a magánalapoknak - tájékoztatták lapunkat a GKM-nél. Az ösztönzés része lesz, hogy bizonyos esetekben
lehetővé válik a költségek és a hozamok olyan megosztása, ami ösztönözheti a
magánbefektetőket.
Ezektől az intézkedésektől reméli a kormányzat a fejlett országokéhoz képest
elmaradottabb magyar kockázatitőke-piac élénkítését.
A magánalapok támogatása csökkentheti a finanszírozási rést, vagyis azt a
helyzetet, amikor a vállalkozások a piac hiányosságai miatt nem jutnak
forráshoz. A kockázati tőke jobban kedveli a növekedési szakaszban lévő
cégeket, mert ezekben vonzóbb megtérülési lehetőségek rejlenek, mint a korai
szakaszban történő befektetések esetében. Magyarországon 2005-ben a harminc
ügyletből mindössze hat történt a korai fázisban. Állami támogatás nélkül a
magánbefektetők a kis értékű tranzakciókat is elkerülik, mert az adminisztrációs
terhek és azok költségei a mérettel nem csökkennek.
Magyarországon a 2,5
millió euró alatti befektetéseket állami tulajdonú társaságok hajtják végre,
ami a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület statisztikája szerint az összes
tranzakció közel 85 százalékát jelentette 2005-ben. A nagy nemzetközi alapok
csak nehezen találnak megfelelő méretű célpontot, ezek kínálata a hazai piacon
elég szűkös. Magyarországon sem elegendő csupán a kockázati tőke támogatása,
hanem a teljes befektetési láncnak - az innovációtól egészen a kiszállásig -
kedvező környezetet kell biztosítania. A nemzetközi tapasztalatok ugyanis azt
is bizonyítják, hogy GDP-arányosan ott a legmagasabbak a kockázatitőke-befektetések,
ahol a k+f transzfer is magasabb. A január elsejétől életbe lépett új kockázatitőke-szabályozás kedvezőbb környezetet teremthet
az ilyen típusú befektetésnek, bár ennek tapasztalatairól még korai lenne
beszélni. A szabályozás lényege, hogy a tőkealapok útján történő befektetés
kedvezőbb adózási lehetőséget nyújt a befektetőknek.
Az új törvény értelmében a tőkealap
meghatározott időtartamra, legalább hat évre jön létre. Az alap jegyeinek
névértéke nem lehet kevesebb, mint 250 millió forint, alapításkor elég a
névérték 10 százalékát, de legalább 250 millió forintot befizetni, a többit
pedig az alapítást követő hat éven belül kell átutalni.
Szeptember legnépszerűbb pályázata
az INNOCSEKK pályázat, amelynek közvetlen célja a mikro- és kisvállalkozások
innovációs kezdeményezéseinek támogatása és a régió felzárkóztatásának
elősegítése. A támogatásra rendelkezésre álló forrás
mértéke idén 1.700 millió forint, a 2007 végéig terjedő időszakra pedig
összesen 5.000 millió forint.
Pályázni innovációs projekttel
lehet. Jelen pályázatban az innovációs projekt olyan projekt, amelynek célja
valamely kutatás-fejlesztési (K+F) eredmény eddig nem ismert alkalmazása,
illetve a piacon elérhetőhöz képest új, azaz eddig nem ismert, vagy az eddig
ismertekhez képest lényegesen módosított, kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező
technológia, termék vagy szolgáltatás kifejlesztése, piaci sikerének
megalapozása.
A pályázat magába foglalja:
- a régió gazdaságának és
versenyképességének kutatás-fejlesztésen és innováción alapuló fejlesztését, a
régióban tevékenykedő vállalkozások, kiemelten a mikro- és kisvállalkozások
versenyképességének fokozását, innovációs tevékenységének előmozdítását,
- a régió innovációs szereplőinek
hálózati együttműködését,
- a regionális innovációt ösztönző,
segítő, innováció-barát környezet kialakítását,
- növekedési potenciállal rendelkező
új, tudás- és technológia-intenzív vállalkozások megjelenését,
- új munkahelyek, ezen belül
magasabb kvalifikációt igénylő munkahelyek számának növekedését,
- az innováció jelentőségének
tudatosítását és az innovációs készség fejlődését a privát és közszférában.
A megpályázható támogatás az
innovációs projektek megvalósításához kapcsolódó meghatározott típusú
beszerzések és igénybe venni szándékozott szolgáltatások költségeinek
fedezésére, illetve az ezzel kapcsolatos követelések
kiegyenlítésére szolgál. Nem igényelhető támogatás a pályázónak az innovációs
projekt megvalósítása érdekében saját maga által végzett tevékenységéhez, pl.
személyi juttatások (munkabér) és járulékaik, anyagköltség, eszközök, általános
költségek (rezsi), gépek berendezések beszerzésének költségei és egyéb
beruházási jellegű tevékenység.
A támogatás a következőkben felsorolt tevékenységekhez használható fel:
- az innovációs ötlet
megvalósulásához szükséges szellemi termék beszerzése
- K+F szolgáltatás igénybevétele
- inkubációs szolgáltatás
igénybevétele
- a prototípus elkészítéséhez,
vizsgálatához, minősítéséhez szükséges technológiai háttérszolgáltatás
igénybevétele
- projektmenedzselési szolgáltatás
igénybevétele
- innovációs marketing szolgáltatás
igénybevétele
- az innovációs projekt
továbbfejlesztését elősegítő megvalósíthatósági tanulmány piackutatás, piacfelmérő
tanulmány készítése
- marketing tanulmány elkészítése
- technológiai tanácsadás
igénybevétele
- ipar- és szerzői jogvédelmi
tanácsadás igénybevétele
- vállalkozási menedzsment
tanácsadás igénybevétele
- termelékenységi tanácsadás
igénybevétele
- újdonságvizsgálat és
szabadalomkutatás
- hazai szabadalmi, védjegy,
használati és formatervezési mintaoltalmi bejelentés
A támogatásra jogosult minden, az
adott régióban székhellyel vagy telephellyel rendelkező belföldi székhelyű,
jogi személyiségű vagy jogi személyiséggel nem rendelkező mikro- és
kisvállalkozás, amely vállalja, hogy a projektet az adott régióban lévő
telephelyén valósítja meg. A pályaművet önállóan kell benyújtani.
A támogatás az elszámolható
költségek teljes körére kiterjed, saját forrás biztosítása nem feltétel.A projektenként
igényelhető támogatás minimális összege 2 millió Ft, maximális összege 100.000
eurónak megfelelő forintösszeg.
A pályázat benyújtása a meghirdetés
időpontjától folyamatos. A benyújtott pályázatok legalább havonta kerülnek
elbírálásra. A pályázat benyújtásának végső határideje 2007. szeptember 28.
A következő években hozzávetően 600
milliárd forint fejlesztési forrás érkezhet az uniótól
Pest megyébe - egyebek mellett erről beszélt Szabó Imre szerdán, a Pest Megyei
Területfejlesztési Tanács 10 éves fennállása alkalmából rendezett szakmai
tanácskozáson.
A tanács elnöke elmondta: a főváros
és Pest megye alkotta Közép-Magyarországi Régióba az elmúlt években 3.200 pályázat alapján 1.735 beruházás valósult meg, amelyek
nagy része az úthálózat fejlesztését, új óvodák, iskolák építését szolgálta.
Erre azért volt szükség, mert a megye lakossága az ideköltözők nagy száma miatt
folyamatosan nő, jelenleg a lélekszám meghaladja az 1,2
milliót.
A tervek között szólva az elnök
kiemelte, hogy a megye továbbra is Budapesttel közösen kíván közös régiót
alkotni, s fő törekvése, hogy Közép-Kelet-Európa vezető régiójává váljon. Ennek
érdekében többi között a tudásipar megerősítése a feladat.
Emellett a közlekedés
továbbfejlesztése keretében a Duna szerepét kívánják növelni, új kikötők
épülnek majd, hogy a víziközlekedés adottságait
jobban ki lehessen használni az áruszállításban és az idegenforgalomban
egyaránt - húzta alá Szabó Imre.
Uniós pénz induló
vállalkozásoknak
Európai uniós pénzből nemzeti
inkubátorház-hálózat alapítását és induló vállalkozásoknak speciális kockázatitőke-alapok, úgynevezett magvető alapok létrehozását
vette tervbe az Innostart Nemzeti Üzleti és
Innovációs Központ Alapítvány - mondta Garab Kinga,
az alapítvány igazgatója.
Garab Kinga úgy véli, hogy 2007-2013 között a magvető és a nemzeti inkubációs
programra együttesen 25 milliárd forint kellene, ami nagyrészt az EU
strukturált alapjaiból szerezhető meg.
Az EU a 2007-2013-as tervezési
időszakra létrehozza a versenyképességi és innovációs keretprogramot (CIP),
ezen belül a gyorsan növekvő és innovatív kis- és középvállalkozások
támogatására (GIF) szolgáló forrásokra lehet majd pályázni.
A szakszóval seed
és start-up - hazai kifejezéssel magvető - alapokat
tehát nagyrészt az innen származó pénzzel tőkésítenék fel, de az Innostart az EU-s forrásokon
kívül állami és magántőkét is bevonna a programba, elsősorban ennek egyik
speciális változata, az általa működtetett ˝Üzleti Angyal-Klub˝
segítségével.
Az elképzeléseket továbbították a
Nemzeti Fejlesztési Hivatalnak (NFH) és a Gazdasági és Közlekedési
Minisztériumnak azzal a javaslattal, hogy az kerüljön bele a 2007-2013 közötti
időszakra szóló II. nemzeti fejlesztési tervbe.
A vállalkozásoknak nyújtható csekély
mértékű állami támogatás, a ˝de minimis˝ három évre
folyósítható összege a jelenlegi 100 ezer euróról 200 ezer euróra emelkedik
jövőre az unió bizottságának novemberben várható döntése nyomán - mondta Gál
Péter, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. vezető
közgazdásza.
A magyar gazdaságfejlesztés lehetőségeit
jelentősen bővíti a ˝de minimis˝
támogatás bővítése, mivel a Brüsszel az ilyen típusú támogatásoknál nem
kötelezi a tagállamokat az állami támogatás előzetes bejelentésére, s uniós
vizsgálatára, notifikációra - közölte Gál Péter.
Az MFB vezető közgazdásza
magyarázatként hozzátette: az EU álláspontja szerint a ˝de minimis˝
támogatás nagysága még nem éri el azt az ösztönzési szintet, amely torzítaná a
piaci versenyt és/vagy befolyásolná a tagállamok közötti kereskedelmet.
A kormány kezdeményezte, hogy a
parlament október 12-én, csütörtökön tartson vitanapot az Új Magyarország
Fejlesztési Tervről. Az erről szóló indítványt elküldte az Országgyűlés
elnökének.
Minden egyes megtakarított forintra
öt forint fejlesztési forrás jut a következő években.
Nem felesleges áldozatokról szól tehát a kormány politikája, hanem értelmes
befektetésről. A költségvetés rendbetétele ugyanis nem a cél, hanem az eszköz:
ez teremti meg a feltételeket ahhoz, hogy le lehessen hívni az Európai Uniótól
a kiharcolt forrásokat, s így az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében
soha nem látott összeget, összesen 8000 milliárd forintot lehessen
fejlesztésekre fordítani.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv
nemcsak illeszkedik a konvergencia programhoz, hanem egyenesen arra épül, mint
egy ház falaira a tető: egyensúlyteremtéssel kell megalapozni, aztán fel kell
húzni a falakat, vagyis véghez kell vinni a reformokat; majd a folyamatot a
fejlesztésekkel kell betetőzni. A konvergenciaprogramban
megfogalmazott valamennyi intézkedés, változtatás és reform azt a célt
szolgálja, hogy a lehető leghamarabb egyensúlyi állapotba hozzuk az ország
költségvetését, és a lehető legtöbb fejlesztési forrást hívhassuk le az Európai
Uniótól, és így biztosíthatjuk a tartós növekedést.
A kormány nemzeti sorskérdésnek
tekinti, hogy Magyarország élni tudjon ezzel a történelmi lehetőséggel, mert ez
teremti a feltételeket a tartós növekedéshez: valamennyi magyarnak az az érdeke, hogy ezt a hatalmas összeget úgy használja fel
az ország, hogy az a lehető legtöbb embernek a lehető legnagyobb hasznot
hajtsa; és egy igazságosabb Magyarország felépítését szolgálja.
A legfontosabb cél, hogy az uniós
forrásokat úgy használja fel Magyarország, hogy megoldásokat adjon a
legjelentősebb kihívásokra. Ezért a legfontosabb területeken célzott kiemelt
programokat kell indítani a foglalkoztatás növelésétől kezdve a hátrányos
helyzetű kistérségek felzárkóztatásán és az egészségügyi fejlesztéseken át a
kis- és középvállalkozások megerősítéséig.
Éppen ezért tartja fontosnak a kormány, hogy az Új Magyarország
Fejlesztési Terv társadalmi vitájának lezárása után, de még a dokumentum
véglegesítése előtt tárgyaljon róla az Országgyűlés egy vitanap keretében. Ezt
követően a Nemzeti Fejlesztési Tanácsban egyeztet a javaslatról a kormányzat a
régiós fejlesztési tanácsok képviselőivel és független szakértőkkel, majd a
kormány véglegesíti az Európai Uniónak benyújtandó tervet.
Befejeződött a régiós egyeztetés az
Új Magyarország Fejlesztési Tervről múlt hét csütörtökön. Az egyeztetéssorozat utolsó állomása a dél-dunántúli régió
volt.
Bajnai Gordon
fejlesztéspolitikai kormánybiztos csütörtökön az utolsó egyeztetést követően
elmondta: minden fejlesztési tanács határozatban vagy állásfoglalásban támogatta
az alapvető célokat, azaz a foglalkoztatás bővítését, a növekedést, a
fenntarthatóságot és a felzárkóztatást.
A kormánybiztos beszámolt arról,
hogy az egyeztetések során a felek sok olyan kéréssel, javaslattal álltak elő,
amelyek alapján módosítják a tervet. Régiónként eltérően, de markánsan jelent
meg például az infrastrukturális fejlesztések igénye, különösen az utakra,
közutakra, a szennyvízhálózat építésre és a vízellátás javítására vonatkozóan.
Az Új Magyarország Fejlesztési
Tervet a társadalmi egyeztetése során több szervezet is megtárgyalja,
szeptember 19-én parlamenti vitanapot rendeznek, szeptember 25-én a Nemzeti
Fejlesztési Tanács tűzi napirendre, és a kormány szeptember 27-én dönt az
Európai Uniónak elküldendő végleges változatról.
Dél-Dunántúlnak 185 milliárd forint
jut az NFT II.-ből
Legalább 185 milliárd forintot
használhat fel a fejlesztésekre a dél-dunántúli régió 2007-2013 között a
jelenlegi tervek szerint - jelentette be Kolber
István, a Fejlesztéspolitikai Irányító testület vezetője sajtótájékoztatón
Kaposváron csütörtökön, egy Pécsett tartott vitanap után.
˝A szakemberek a legnagyobb gondot a
régió megközelítésében látják, éppen ezért a fejlesztési terv kiemelten
támogatja a főként tolnai és baranyai embereket érintő M6-os autópálya
megépítését, Somogyban pedig a 67-es út településeket megkerülő szakaszainak
elkészítését˝ - fűzte hozzá.
A régió fejlesztéséhez jelentős
összeget kap a turizmus, a hulladékgazdálkodás és az ivóvízminőség javítása, az
iskolák felújítása és a kis- és középvállalkozások támogatása - közölte. A
kormány az Új Magyarország Fejlesztési Tervet szeptember végén nyújtja be a
parlamentnek - tette hozzá.
A következő hét évben a 25 uniós
tagország (valamint az elméletileg 2007-ben csatlakozó Románia és Bulgária) 77,66 milliárd eurót költhet vidékfejlesztésre, holott a
tavaly decemberben nagy harc után összehozott 2007-2013-as költségvetés csak
69,75 milliárdot irányzott elő a célra. Lengyelország jár a legjobban, amely a
hét év alatt 13,23 milliárd euróra számíthat, s csak
messze utána jön Olaszország 8,39, majd Németország 8,11 milliárddal.
Magyarországnak valamivel több mint 3,8 milliárd euró
jut. Ezek az összegek Románia és Bulgária felvételével valószínűleg módosulnak.
A vidékfejlesztési támogatások az EU
óriási, évente mintegy 44 milliárd eurós mezőgazdasági támogatási keretének
mintegy 20-25 százalékát viszik el. A vidéknek minősített térségek az EU
területének 90 százalékát adják, és ezeken él az uniós népesség mintegy fele. A
2003-ban megkezdett reform alapján az egyes országok a közvetlen mezőgazdasági
támogatások 4 százalékát fordítják vidékfejlesztési projektekre, ami jövőre 5
százalékra emelkedik. A vidékfejlesztési alapokat fel lehet használni a
mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint az erdőgazdaság versenyképességének
javítására, s kulcsfontosságúak a környezetvédelem támogatásában. Ezen
túlmenően alkalmazhatóak új munkahelyek és vállalkozások létrehozására is
vidéken, különösen annak a programnak a keretében, amely az életminőség
javítását és a diverzifikálást, vagyis a mezőgazdaságon kívüli vállalkozások,
tevékenységek segítését célozza.
Brüsszel közzétette az állami
regionális támogatási szabályokat
Nem kedveznek Budapestnek az Európai
Bizottság állami regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatásai
2007-2013-ra. Ez derül ki az EU végrehajtó testületének tegnapi döntéséből, amelylyel első körben hét tagállam - Észt-, Görög-, Lett-,
Lengyel-, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia - által a gazdaság szereplőinek
nyújtható állami támogatás plafonszámait rögzítették. A döntést kommentálva a
kevesebb és jobban összpontosított állami támogatások mellett szállt síkra Neelie Kroes versenyügyi biztos -
jelentette a Rapid.
Magyarországon Budapest esetében a
magas fejlettségi mutatók miatt két lépésben (2007-2010, illetve 2011-2013
között) az állami támogatás mértéke a jelenlegi 35 százalékról előbb 25-re,
majd 10-re csökken. Az ugyancsak a Közép-Magyarország régióhoz tartozó Pest
megye esetében 40-ről 30 százalékra mérséklődik ez a szint. Hasonlóan csökken
Közép-Dunántúl (50-ről 40 százalékra) és Nyugat-Dunántúl (45-ről 30 százalékra)
esetében. Továbbra is 50 százalékos marad Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon,
Észak-Alföldön és Dél-Alföldön
a gazdaság szereplőinek állami támogatása. A bizottság fő törekvése a minapi
döntéssel az, hogy Magyarországon és a többi öt felsorolt tagállamban
a régiókban nyújtott állami támogatás mértéke ne sértse sem az erre vonatkozó
közösségi előírásokat, sem az uniós versenyszabályokat. Szakértők szerint a
testület az állam támogatási mértékek betartásánál továbbra is lehetőséget
biztosít bizonyos kivételekre. Ezek közé tartozik a
kis- és középvállalkozások esetében változatlanul alkalmazható, de minimis szabály, amely szerint ugyanazon kedvezményezett
mindaddig támogatható, amíg a neki folyósított támogatás teljes összege három
év alatt nem haladja meg a 100 ezer eurót. Hasonlóan kivételes elbírálás alá
esnek az innovatív, magas hozzáadott értéket eredményező fejlesztések is.
Jóváhagyta az Európai Bizottság
szerdán hét európai uniós tagország, köztük Magyarország 2007-2013 közötti regionális
támogatási programját.
A brüsszeli testület egy nemrégiben
elhatározott döntés értelmében felülvizsgálja minden tagország állami
támogatási rendszerét a területfejlesztésben, és azt követően, új
iránymutatások alapján hagyja jóvá a nemzeti programokat. Magyarország mellett
ezúttal Észtország, Görögország, Lettország, Lengyelország, Szlovákia és
Szlovénia programját fogadták el.
A legszegényebbek segítése a cél
Az iránymutatások szerint a cél a
legszegényebb régiók segítése, versenyképessé tétele. A szegényebb területek
fejlesztését előmozdító állami támogatások (többek között közvetlen befektetési
támogatások és a vállalatoknak biztosított adócsökkentések) engedélyezésére
Brüsszel új szabályokat dolgozott ki. Az új iránymutatások fókusza a kibővített
unió leghátrányosabb helyzetű régióira helyeződik át, a versenyképesség
javításának és a zökkenőmentes átmenet szükségességének egyidejű figyelembe
vételével.
A lakosság több mint fele érintett
Uniós adatok szerint az EU
lakosságának 52,2 százaléka él regionális állami
támogatásra jogosult régiókban.
Az egy főre jutó átlagos bruttó
össztermék 75 százalékát el nem érő (tehát hátrányos helyzetben lévő) régiók a
legmagasabb támogatási kulcsokra, valamint működési támogatásra (a vállalatok folyó
kiadásainak csökkentését célzó regionális támogatás) is jogosultak. A legkülső
régiók egyedi hátrányaik miatt GDP-jük arányától függetlenül hátrányos
helyzetűnek minősülnek.
Átmenetileg hátrányos helyzet
Az úgynevezett˝statisztikai hatás˝
által érintett régiók azok, amelyek GDP-je nem éri el a régebbi 15 tagország
átlagának 75 százalékát, de meghaladja a jelenlegi 25 tag átlagának 75
százalékát, átmenetileg hátrányos helyzetben lévő státust élveznek, és
alacsonyabb támogatási kulcsokra lesznek jogosultak.
Átmeneti intézkedéseket terveznek
2010-ig azokra a régiókra, amelyek esetén a legnagyobb mértékben csökkennek a
támogatási kulcsok, valamint 2008-ig azokra a régiókra, amelyek az új
iránymutatások alapján elvesztik támogatási jogosultságukat.
Biztosi felszólítás
Neelie Kroes versenyügyi EU-biztos
emlékeztetett arra, hogy a cél a kevesebb, de célirányosabb támogatás.
Felszólította egyúttal a programjával még adós 10 tagállamot, hogy tegyen
eleget ennek a kötelezettségének.
A most elfogadott programú országok
közül hat (Szlovákiát leszámítva valamennyi) teljes területén folyósíthat
regionális támogatást a következő hét évben, de helyenként csak korlátozott
mértékben - teszi hozzá a bizottság.
50 bázispontot emelt az MNB
A Monetáris Tanács a hétfői ülésén a gazdasági és pénzügyi
folyamatokat áttekintve 2006. augusztus 29-ei hatállyal 6,75
százalékról 50 bázisponttal 7,25 százalékra emelte a jegybanki alapkamatlábat.
Nem volt meglepetés
A gazdasági elemzőket nem érte meglepetésként a Monetáris
Tanács hétfői döntése, bár a piac megosztott volt a 25 és 50 bázispontos
emelést illetően.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank
elemzője hangsúlyozta, hogy a jegybank inflációs előrejelzése is alátámasztotta
a magasabb kamatemelési mértéket. Az elemző az év végéig az alapkamat további
emelkedését valószínűsítette, legalább 7,5 százalékra.
Barcza György elképzelhetőnek tartja, hogy
a kamat 8-8,25 százalékig emelkedik az év végéig,
ahogyan azt a piac is beárazta. Az ING elemzője ugyanakkor úgy vélte, hogy
jelentősen erősödő forintárfolyam esetében, 265 forintos euróárfolyamnál
ennél alacsonyabb szinten is megállhat a kamatemelési periódus. Az elemző
szerint a tanács burkoltan arra is utalt, hogy a 278 forintos euróárfolyamnál erősebbet tart szükségesnek az inflációs
cél eléréséhez.
Pozitívnak értékelte, hogy a közlemény hangvétele a tanács
egységességére enged következtetni.
Az MNB szerint a
tervezett lépések számottevő mértékben hozzájárulnak az államháztartási deficit
és a külső finanszírozási igény jelentős csökkentéséhez, ami az ország
kockázati megítélését javíthatja. Az inflációs kockázatok jelentős
megnövekedése miatt azonban a középtávú árstabilitási cél elérése a
jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat igényel - áll a jegybank
közleményében.
A belföldi kereslet
ellensúlyozhat
Az MNB szerint a fogyasztói árakat rövid távon legnagyobb
mértékben a költségvetési intézkedések közvetlen hatásai, az indirekt adók és a szabályozott árak emelése fogja megnövelni. Ehhez
hozzájárulnak a termelési költségeket növelő lépések, amelyek idővel a
vállalati szektort áremelésekre kényszeríthetik. A jövedelmeket érintő
kormányzati intézkedések ugyanakkor fékezőleg hatnak a belföldi keresletre, ami
részben ellensúlyozhatja a közvetlen inflációs hatásokat.
A legújabb fogyasztóiár-adatok,
különösen a feldolgozott élelmiszerek és a piaci szolgáltatások körében, az
infláció trendjének emelkedését mutatják. A fiskális intézkedések várható
hatásán túl továbbra is inflációs kockázatot jelent az importált infláció,
különösen a világpiaci olajárak emelkedése.
Jövőre inflációs csúcs
A jegybank szerint az infláció átmenetileg megemelkedik,
majd a várhatóan 2007 első felében elért csúcsról 2008 végére fokozatosan
csökkenhet. A fiskális intézkedések átmeneti hatásaitól eltekintve is,
amennyiben a jelenlegi monetáris feltételek a teljes előrejelzési horizonton
fennmaradnak, a célt meghaladó infláció valószínűsíthető. Ezen belül a
monetáris politika szempontjából kitüntetett időszakon, 6-8 negyedév múlva, az infláció
és a maginfláció is számottevően magasabb lenne a jegybank 3 százalékos
középtávú inflációs céljánál.
A közeljövőben várható egyszeri áremelkedések középtávú
hatásában, esetleges tovagyűrűzésében kulcsfontosságú szerephez jutnak az
inflációs várakozások és a munkaerőpiac állapota. A csökkenő kereslet, illetve
a munkaköltségek emelkedése a vállalati szektor munkakeresletét visszavetheti,
és ez az állami létszámleépítésekkel együtt a munkaerő kínálat növekedését
eredményezheti.
Ennek ellenére a versenyszektorban a nominálbérek emelkedése
csak akkor maradhat mérsékelt, ha az egyszeri áremelkedések nem épülnek be a
gazdasági szereplők várakozásaiba. A Monetáris Tanács ezért kiemelten fontos
feladatnak tartja, hogy kiszámítható politikájával koordinálja az inflációs
várakozásokat és mérsékelje a költségvetési intézkedések másodlagos inflációs
hatásait.
A szigorítás indokolt
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank
elnöke szerint szükséges volt a monetáris szigorítás, mivel a mostani
körülmények között veszélyben van az árstabilitás elérése; Magyarország 2008
végére sem érné el az eredetileg tervezett 3 százalékos éves inflációs
mértéket, ha a mostani kamatemelést nem lépte volna meg a Monetáris Tanács.
A jegybankelnök úgy gondolja, hogy a mostani 50 bázispontos
emelés hozzájárult a Monetáris Tanács hitelességének növeléséhez. Kiemelte:
egyhangú volt a tanács véleménye az 50 bázispontos emelés szükségességéről, sőt
más kamatemelési javaslat sem hangzott el.
Járai kérdésre válaszolva elmondta: a
kormány konvergenciaprogramja - az eddig ismertté
vált adatok szerint - ugyan nem jó, de "talán először tesz eleget annak,
hogy igaz számok vannak benne". A jelenlegi feltételek az elhatározott
kormányintézkedések mellett a konvergenciaprogram
konzervatív előrejelzésen alapul, de a kormány és az MNB Monetáris Tanácsának
véleménye az infláció alakulásáról a következő évekre vonatkozóan eltér -
hangsúlyozta Járai.
További emelés jöhet
Az idei évben ez már a harmadik kamatemelés volt. A piac az
év végéig még további egy-két kamatemelést tart elképzelhetőnek.
Az MNB közleménye szerint az ülés rövidített jegyzőkönyve
2006. szeptember 8-án 14 órakor jelenik meg.
Több mint húszmilliárd forint érvényes követelése van az
államnak olyan magyarországi cégekkel, vállalkozókkal és civil szervezetekkel
szemben, amelyek megszegték a pályázaton nyert támogatás felhasználására
vonatkozó szerződést - értesült a Magyar Hírlap. A kincstár tapasztalatai
szerint egy adott évben a követelések 8-12 százalékát sikerül behajtani, így
például tavaly a 14 milliárd forint kintlévőségből 1,7
milliárdot. Az államnak tartozók ugyanis többnyire rossz pénzügyi helyzetben
vannak, s legalább harmaduk felszámolás vagy csődeljárás alatt áll.
A lap eddigi információi szerint a legnagyobb tartozást a
gazdák halmozták fel. Az államkincstár nyilvántartása szerint 664 gazdálkodónak
7,4 milliárd forintot kellene visszafizetnie. A
legtöbb adós viszont a civil szférában van: a Nemzeti Civil Alapprogram
keretében kiosztott támogatásokat 1297 civil szervezetnek kellene
visszafizetnie. Igaz, itt kis összegekről van szó: átlagosan 127 ezer forinttal
tartoznak. A másik szélsőségnek a gazdasági tárca által támogatott
nagyvállalatok számítanak. A gazdasági tárca nyilvántartásából ítélve inkább a
nagyobb cégekkel van gyakran probléma. Náluk ugyanis a kiosztott támogatások 16
százaléka esetében bontják fel utólag a szerződést, míg a kisebbek esetében ez
alig egy százalék. Az összehasonlításhoz érdemes azt is figyelembe venni, hogy
a kisebb cégek 9 százaléka már a szerződés elolvasásakor úgy dönt, inkább
mégsem vállalja az állami támogatással járó kötöttségeket. Ám azért sokat
elárul, hogy a kisebbekkel az elmúlt öt évben megkötött 117 milliárd forintnyi,
21 ezer darab szerződésből mindössze 56 ment tévútra,
egymilliárd forint értékben, míg a nagyvállalatokra eső néhány száz
szerződésből 85 darab végződött állami követeléssel, 5,8 milliárd forint
értékben.
Az Állami Számvevőszék nem fogadta el az NKTH
gazdálkodásáról szóló beszámolót
Az idei pályázatokra csaknem 34 milliárd forint
kötelezettséget vállalt a kormány tudomány- és technológiapolitikájának
stratégiai előkészítéséért és végrehajtásáért felelős szervezete, a 2004-ben
létrehozott Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH). Két éve a
nyerteseket csupán 15 százalékban képviselték vállalkozások, ez a szám jelenleg
46 százalék - mondta el a Világgazdaságnak Boda
Miklós elnök. Ez azt is jelenti, hazánk összességében több pénzt fordít erre a
célra, hiszen a vállalkozásoknak ugyanakkora önrészt kell betenniük, mint
amennyi pénzt kapnak. Míg 2004-ben 450 vállalat végzett kutatás-fejlesztést,
addig számuk ma már 650, s ebben szerepe volt az NKTH-nak
is, hiszen már az első évben előírták a vállalati részvételt a pályáztatás
során; tavaly előnyt élveztek azok a konzorciumok, amelyeket cégek vezettek, az
idén pedig már kötelező feltétel volt a pályázatok vállalati irányítása.
Az utóbbi néhány évben fejlődés mutatkozott az innováció, a
kutatás-fejlesztés területén hazánkban, e munka során ugyanis egyre inkább
előtérbe kerülnek a megvalósíthatóság, a hasznosíthatóság, valamint a regionalitás szempontjai, és kezdenek egymásra találni a
vállalkozók és a tudósok. A fejlett országokban az innováció elválaszthatatlan
a felsőoktatási intézményektől, nálunk is történt előrehaladás ezen a téren, de
még sok a tennivaló - állítja a hivatal elnöke. Ezt a célt szolgálja a Pázmány
Péter-program, amelynek során lehetővé válik a regionális egyetemi
tudásközpontok létrehozása és egy olyan kutatóegyetemi hálózat kialakítása,
amelyben a vállalkozások az oktatási intézményekkel, továbbá más innovációval foglalkozó szervezettel együttműködve
nemzetközi színvonalú munkát végeznek.
Komoly gondot jelent - fogalmaz Boda
Miklós -, hogy a kis- és középvállalkozások anyagiak hiányában nem tudnak olyan
munkatársakat alkalmazni, akik nem elsősorban a napi termelőmunkában vesznek
részt, hanem új megoldáson, ötleteken törik a fejüket. A Kozma László-program a
k+f munkahelyek kialakításához nyújt támogatást,
ezáltal lehetővé válik az is, hogy a műszaki és természettudományos végzettségű
fiatalok könnyebben találjanak érdeklődésüknek és végzettségüknek megfelelő
munkát. De szintén nem használ az innovációnak az sem, hogy pénz, lehetőségek
híján tehetséges magyar fiatalok kénytelenek külföldön érvényesülni. A Polányi Mihály-program azt tűzte ki célul, hogy közülük
többeket hazacsábítsanak, s a támogatás eredményeként Magyarországon
folytathatják a megkezdett munkájukat egy általuk vezetett hazai
kutatócsoporttal.
A pályázatok elbírálása nyomán vita alakult ki, miért az
erre szánt pénzből kell támogatni az olyan projekteket, amelyeknek nem sok
közük van az innovációhoz, kutatáshoz-fejlesztéshez. Erre jó példa az egyik
pályázat, amelynek az alábbi a címe: A James
Joyce-életmű magyar szövegkorpuszának kialakítása; a magyar Joyce-recepció
hozzáigazítása a nemzetközi eredményekhez és trendekhez. A hivatal elnöke erre
azt mondta, ők valójában megörökölték a nemzeti kutatási és fejlesztési
programokat - ez most Jedlik Ányos-program néven fut tovább -, és ennek alprogramja a modern társadalom. Ennek keretében adott be
pályázatot az MTA Irodalomtudományi Intézete, amelyet a bírálóbizottság támogatandónak
tartott. Boda Miklós úgy véli, az ilyen pályázatokra,
munkákra is szükség van, más kérdés, hogy nem feltétlenül az innováció, k+f
kebelén belül, így kezdeményezi, hogy más testülethez kerüljenek az ilyen
projektek.
Az NKTH munkáját azonban beárnyékolja, hogy az Állami
Számvevőszék elutasította a hivatal 2005. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót,
mivel az a vagyoni, pénzügyi helyzetet nem megbízható módon mutatta, az abban
feltüntetett adatok nem a valós képet tükrözték. Boda
Miklós azonban lapunkkal azt közölte: a részükre eljuttatott jelentéstervezetek
szakmai és tárgyi hiányosságokat, tévedéseket tartalmaztak, ezeket jelezték is
az ÁSZ-nak, és egyben az észrevételeiket
bizonyító dokumentumokat is elküldték. A dokumentumokkal alátámasztott
észrevételeiket a jelentésben figyelmen kívül hagyták, érdemi választ ezekre
nem kaptak. Emiatt a dokumentum nem alátámasztott, méltatlanul szubjektív
megállapításokat tartalmaz, sok esetben téves és hiányos. Így az NKTH igazgatására
vonatkozó ÁSZ-jelentést nem tudták elfogadni.
Külföldiek a
bírálótestületben
A pályázatok elbírálásának velejárója a lobbizás és a
döntnökök befolyásolási kísérlete. A hivatal azonban ezt szeretné elkerülni.
Ezért csak a 20-30 fős bírálóbizottság tagjainak a személye ismert ám, hogy a
konkrét ügyekben ki az az öt-hat ember, aki a döntési
javaslatot készíti, nem publikus.
Ugyanezt a célt szolgálja, hogy az elnök számos külföldi
tudóst kér fel a bírálótestületbe.
Megalakult a Nemzeti Fejlesztési Tanács, a kormány külső
stratégiai és társadalmi tanácsadó testülete - jelentette be Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikai kormánybiztos.
A tanács évente minimum háromszor ülésezik, és tanácsadó
testületként értékeli és nyomon követi a fejlesztéspolitikai célok
megvalósulását, valamint javaslatot tehet a tervek módosítására a kormánynak -
mondta el Bajnai.
A Nemzeti Fejlesztési Tanácsot a miniszterelnök vezeti,
alelnöke a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT) alelnöke, tagjai a
regionális fejlesztési tanácsok hét képviselője, a Gazdasági és Szociális
Tanács által delegált hét személy, a fejlesztéspolitika horizontális céljait
képviselő, a miniszterelnök által felkért öt szakember, valamint állandó
meghívottként részt vesznek a FIT tagjai.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv menetrendjével
kapcsolatban a kormánybiztos elmondta, hogy a régiós egyeztetések péntekig
lezárulnak mind a hét régióközpontban. A régiós tárgyalások tapasztalatairól
beszámolva Bajnai hozzátette, hogy eddig mind az öt
régióban támogatták a tervet.
A kormánybiztos elmondta azt is, hogy az eddigi egyeztetések
során számos dilemma is előkerült: mivel egyszerre kell kezelni a lisszaboni és
a kohéziós célokat, választani kell versenyképesség és területi fejlesztés
között. Emiatt nagy a pénzügyi feszültség a közlekedési és a környezeti
fejlesztések illetve az infrastrukturális és humán fejlesztések aránya között -
jegyezte meg Bajnai.
A Nemzeti Fejlesztési Tanács szeptember 25-én véleményezi
majd a kész tervet, a szeptember 27-i kormányülés előtt.
Az EU regionális politikája és támogatási rendszere* Az
európai regionális politika célja az egyes országok és régiók között fennálló
fejlettségbeli különbségek mérséklése és a kevésbé fejlett térségek
felzárkózásának elősegítése. Ezek a különbségek részben természeti, részben
társadalmi és gazdasági okokra vezethetők vissza. Más a területek földrajzi
elhelyezkedése, különböznek a természeti erőforrásaik, a gazdasági szerkezetük,
eltérő a foglalkoztatottság és az egy főre jutó jövedelem mértéke.
Az Európai Unió
elsősorban többéves fejlesztési programok társfinanszírozásával gyakorol
érezhető hatást a régiók versenyképességére és a lakosság életkörülményeire. A
programok négy Strukturális Alapból kaphatnak támogatást: az Európai Regionális
Fejlesztési Alapból (ERFA) az infrastruktúrafejlesztő és a munkahelyteremtő
beruházások esetében, az Európai Szociális Alapból (ESZA) a szakképzés terén,
az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) a
mezőgazdasági beruházások és vidékfejlesztés esetén, illetve a Halászati
Pénzügyi Orientációs Eszközökből (HOPE) a halászati projektek esetén. A
gazdasági és társadalmi kohézió céljainak megvalósítására jelentős pénzügyi
forrás áll rendelkezésre, hiszen a közösségi költségvetés egyharmadát e célra
fordítják.
A megítélt támogatások nagyságában jelentős szerepe van az
ország méretének, lakosságszámának és fejlettségi szintjének. A 2000-2006-os költségvetési
időszakban három célkitűzés keretében számíthattak támogatásra a jogosult
régiók: Az első célkitűzés a fejlődésben elmaradott régiók fejlődésének és
strukturális átalakulásának elősegítésére irányul. A második célkitűzés a
strukturális problémákkal küzdő területek gazdasági és társadalmi
átalakulásának támogatását szolgálja. A harmadik célkitűzés alapján a
tagországokat oktatási, szakképzési és foglalkoztatási rendszereik
modernizálásában és adaptációjában segítik. A Közösség számos olyan probléma
megoldásában vesz részt a Strukturális Alapok felhasználásával, melyek több
országot érintenek, és a Közösség számára kiemelkedő fontossággal bírnak. Ezen feladatok megoldására hozták létre a fenti célkitűzések
kiegészítésére a közösségi kezdeményezésű programokat. A programok célja, hogy
valamilyen kritikusnak ítélt problémára felhívja a figyelmet, azaz hogy a
tagállamok szándékát pályázattal erre terelje. További célja, hogy a Bizottság
a hasonló problémákkal küszködő régiókat azonos eszközökkel támogassa. A
közösségi kezdeményezések fő célja a specifikus területekhez tartozó úttörő
jellegű, innovatív megközelítések támogatása. A jelenlegi programozási
időszakban négy közösségi kezdeményezés működik:
Az INTERREG a határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködést támogatja, a LEADER program
célja a vidéki vagy agrártérségek fejlődése, az EQUAL program a munkaerőpiacon
tapasztalható hátrányos megkülönböztetés és egyenlőtlenség leküzdésében segít,
míg az URBAN II kezdeményezés a válságban lévő városi területeknek nyújt
segítséget. A Strukturális Alapok mellett az 1993-ban megjelent Kohéziós Alap
keretében nyújtott támogatások is a regionális politikát szolgálják. A Kohéziós
Alap támogatásai a környezetvédelemmel kapcsolatos és a transzeurópai
közlekedési hálózattal összefüggő infrastrukturális beruházások megvalósítására
használhatók fel. A Kohéziós Alap nem tartozik a Strukturális Alapok közé,
különálló szabályozás vonatkozik rá, és nem régiókat (mint a Strukturális
Alapok), hanem országokat támogat. Az Alapból csak azok a tagállamok
támogathatóak, amelyeknek az egy lakosra jutó GNP-je
kevesebb, mint a közösségi átlag 90%-a. A Kohéziós Alapból jelenleg az újonnan
csatlakozott 10 ország és három régi tagállam (Spanyolország, Görögország és
Portugália) részesül. Írország 2004. január elseje óta nem jogosult támogatások
lehívására ebből az alapból.
A Kohéziós Alapból és a Strukturális Alapokból elnyerhető
pénzek önmagukban csak a lehetőséget teremtik meg, nagyok sok összetevő
szükséges ahhoz, hogy ezek segítségével projektek valósuljanak meg - mondja Nádasi Tamás, az Aquaprofit Zrt.
elnöke. Mindenekelőtt szükség van egy életképes projektötletre, melyet
megfelelő módon elő kell készíteni, hiszen az Unió nem ötletekre, hanem
kidolgozott, koncepciókkal, tanulmányokkal, tervekkel, engedélyekkel stb.
alátámasztott projektekhez nyújt támogatást. A pályázóknak rendelkezniük kell a
szükséges saját forrásokkal, az előkészítési költségek egy-egy nagyobb projekt
esetében akár a több tíz millió forintot is meghaladhatják. A legtöbb pályázat
esetében önerő biztosítása is szükséges, arról nem is beszélve, hogy a
pályázati rendszer alapvetően utófinanszírozású. Nem utolsósorban az adott
projektnek illeszkednie kell valamely pályázati kiírás célkitűzéséhez - teszi
hozzá Nádasi Tamás. Nemzeti Fejlesztési Terv,
pályázati mérleg 2004-2006 A Nemzeti Fejlesztési Terv (továbbiakban: NFT)
európai uniós csatlakozásunk egyik legfontosabb dokumentuma, hiszen ennek a
kidolgozása volt a feltétele annak, hogy Magyarország 2004 és 2006 között
fejlesztésekre fordíthassa azt a mintegy 1500 milliárd forint
értékű forrást, melyet az uniós támogatás a kormányzati
társfinanszírozással és a szükséges önrésszel együttesen jelent. (NFT-t minden olyan tagállamnak készítenie kell, amelynek az
egy főre jutó GDP-je az EU-átlag 75%-a alatt van.) Az NFT és azon belül is az Operatív Programok
(továbbiakban: OP) határozzák meg, hogy az egyes célokhoz milyen konkrét
támogatás tartozik és azokat milyen célokra vehetik igénybe a pályázók. Az OP-ken belül prioritások, intézkedések, azon belül pedig
konkrét pályázatok jelentik a támogatást. Az öt Operatív
Programban mintegy 688 milliárd forint áll a pályázók
rendelkezésére, amelyből 2006 júniusának elejére valamivel több
mint 200 milliárd forintot fizettek ki a nyertes pályázóknak. A környező,
hazánkkal egyszerre csatlakozó országok különböző prioritásokra szánt kiadási
arányait vizsgálva képet kapunk arról, hogy melyik ország mit tart
fontosabbnak, mire van inkább szüksége, ez egyben az országok fejlettségi
szintjét is jelzi. Szlovénia például infrastruktúrafejlesztés helyett a
vállalkozások versenyképességére költ többet. Bár
˝nominálisan˝ elfogyott az I. NFT teljes kerete, van még megpályázható uniós
forrás a rendszerben, mivel a jogszabályok a rendelkezésre álló keretet 5-10
százalékkal meghaladó kötelezettségvállalást tesznek lehetővé. Ennek több oka
van: egyrészt vannak pályázók, akik megváltozott körülményeik miatt
visszamondják a már megnyert támogatásokat, és olyan is előfordul, hogy a nyertes
pályázók a megítélt támogatásnál kevesebb pénzt használnak fel projektjükhöz.
Harmadsorban pedig a gyengébb forintárfolyam is bizonyos többletforrásként
jelentkezik a pályázati rendszerben.
Az 5 Operatív Program keretében több mint félszáz pályázati
felhívás jelent meg, ezek többsége mára már lezárult a pénzügyi keretek
kimerülése miatt - tájékoztat Musits Róbert, az Aquaprofit Zrt. Pályázati Tanácsadásért felelős üzletágának
igazgatója. Elmondható, hogy mindegyik OP-ban voltak
kiemelkedő népszerűségnek örvendő pályázatok. Ide lehet sorolni a KKV-k
technológiai korszerűsítését támogató GVOP pályázatot, az AVOP keretében
megjelent, falufejlesztésekkel és felújításokkal foglalkozó kiírást. Nagy volt
az érdeklődés a szennyvízkezelést és -tisztítást segítő
pályázati ablak iránt (KIOP) is, csakúgy, mint a ˝ROP-os˝
városi területek rehabilitációjához támogatást nyújtó pályázatra. Néhány héttel
ezelőtt került felfüggesztésre a HEFOP ˝vállalkozói készségek és a
munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztését célzó képzések támogatását˝
segítő kiírás. A nagyszámú pályázati igény mellett megemlítendő, hogy a
pályázatok jelentős része formai vagy tartalmi okokból elutasításra kerül.
Fontos, hogy a benyújtott pályázat megfelelően kidolgozott legyen. Sok ígéretes
projekt megvalósítása bukik el vagy szenved késedelmet
azért, mert nem megfelelő szakértelemmel kerülnek a projektek előkészítésre,
illetve a pályázatok összeállításra. A potenciális pályázók között sajnos még
mindig él a ˝pályázathoz projektet˝ szemlélet, melyen mindenképpen változtatni
szükséges a jövőben, hogy az ország a rendelkezésére álló pénzügyi kereteket
minél hatékonyabban felhasználhassa - világít rá Musits
Róbert. Ugyanakkor a ˝pályázatkezelői rendszer˝ egyes elemei is átalakításra
szorulnak. Sok pályázót riaszt el például az, hogy a pályázat benyújtásától
számítva hosszú idő telik el a támogatási szerződés megkötéséig. Azért is
fontos, hogy mind a pályázói, mind a pályázatkezelői oldal olajozottan
működjön, mert Magyarország a következő 7 évben az eddig rendelkezésre álló
uniós támogatások többszöröséhez juthat hozzá, melyet jól szemléltet az ˝Uniós
fejlesztési források˝ grafikon. Ezeket a
pénzösszegeket kiegészíti a hazai társfinanszírozás és a pályázók önereje. A
Közép-magyarországi régió teljesítménye a 2004-2006-os programozási periódusban
A csatlakozás óta 35 ezer magyar vállalkozás, önkormányzat
és civil szervezet nyújtott be pályázatot az Operatív Programok valamelyikére,
és közülük június elejéig több mint 16 ezer járt sikerrel. Az elnyert
támogatások tekintetében a Közép-magyarországi régió teljesített a legjobban:
Budapesten és Pest megyében eddig több mint 270 milliárd forint
támogatást nyertek az operatív programok pályázatain. A következő
grafikon a régióknak juttatott, megítélt támogatások
megoszlását mutatja: A Közép-magyarországi régiónak jutó források a
következőképpen oszlottak meg az egyes operatív programok között: A régió
fejlesztési forrásai a 2007-2013-as időszakra vonatkozóan A következő pénzügyi
ciklusban a Magyarország rendelkezésére álló európai uniós forrás a hazai
társfinanszírozással együtt várhatóan eléri a 12 000 milliárd forintot. Az
Európai Tanács 2005. decemberi döntése értelmében Magyarország a Strukturális
Alapokból 22,66 milliárd euró (6345 milliárd forint )
támogatásban részesülhet a 2007-2013-as időszakban. A Strukturális Alapok
forrásait az Európai Mezőgazdasági Alap és az Európai Halászati Alap egészítik
ki, amelyekből az ország évente mintegy 120 milliárd forint felhasználására
lesz jogosult. Ezek vonatkozásában régiós felosztás nem készül, így a
Közép-magyarországi régióra jutó források nagyságrendje csak jelentős
bizonytalanságok mellett lenne becsülhető. A Strukturális Alapok tekintetében
pontosabb becslés végezhető.
A Közép-magyarországi régió számára 2007-2013 között mintegy
521 milliárd forint (1,86 milliárd euró) fejlesztési
forrás lesz lehívható. Ez az összeg az Európai Regionális Fejlesztési Alap
(ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) együttes nagysága. Ehhez társul a
hazai társfinanszírozás, illetve az egyes pályázatokhoz szükséges önrész
forrásai. A Strukturális Alapok forrásain kívül még számos egyéb uniós forrás
(Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, Kutatás-Fejlesztési
és Demonstrációs Keretprogram stb.) is létezik, amelyekért a régió szereplői is
versenybe szállhatnak. A Strukturális Alapokból származó régiós források éves
becsült értékeit az ˝ERFA és ESZA források˝ grafikonon mutatjuk be. Jól
látható, hogy a projektgazdáknak az első 2-3 évben kell a források jelentős
részét lekötniük projektekkel, ugyanis a támogatások idővel jelentősen
csökkennek. A projekt-előkészítés sürgősségét támasztja alá, hogy az adott
évben le nem kötött források a régió számára elvesznek, a következő évekre nem
vihetőek át, illetve hogy az ún. n+2-es (első három
évben n+3-as) szabály értelmében az adott fejlesztésnek kettő (eleinte három)
éven belül le kell zárulnia. A régió saját operatívprogram-tervezetében öt
prioritást neveztek meg, amelyek keretében 2007-től meghirdetésre kerülnek a
pályázati felhívások.
Idén májusban az Eurostat
közzétette egy elemzését (2003-as adatok), melyben az Európai Unió régióinak
fejlettségi szintjét hasonlították össze, a vásárlóerő-paritáson mért, egy főre
jutó GDP alapján - ismerteti Udud Péter, az Aquaprofit Zrt. vezérigazgatója. Az EU régióinak
fejlettségi rangsorában Közép-Magyarország a középmezőny második felében
található, az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP a huszonötök átlagos
egy főre jutó GDP-jének 95%-a. 2001-ben ez 89% volt, tehát a régió jóval
nagyobb gazdasági növekedést mutat, mint az uniós átlag. Mivel a Központi régió
egy főre jutó GDP-je meghaladja az uniós átlag 75%-át, ezért 2007-től a régió a
hátrányos helyzetű térségeknek szánt forrásokból nem részesülhet,
Magyarországon egyedüliként kevésbé hátrányos helyzetűnek minősülve a második
célkitűzés keretei között jut majd forrásokhoz.
