2006. októberi hírek

Hírek

Áprilistól már lehet pályázni a vidékfejlesztési támogatásokra

 

A jövő év április elsejétől lehet majd benyújtani az első pályázatokat a 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklusban érkező vidékfejlesztési támogatásokra. Az unió hét év alatt mintegy 1250 milliárd forintot folyósít Magyarországnak 20-25 százalékos társfinanszírozás mellett - írja a Világgazdaság.

 

Az agrárminiszter szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) jövőre elsősorban olyan támogatásokat kíván meghirdetni, amelyekre a pénzek gyorsan kifizethetők. Ezzel a tárca meg szeretné előzni, hogy - hasonlóan a 2004-2006 között hatályos Nemzeti vidékfejlesztési tervhez (NVT) - jelentős mennyiségű forrás ragadjon benn. Mint ismert, a kormány a 190 milliárd forintos NVT-ben számos pénzátcsoportosítást kezdeményezett az elmúlt két évben, és az idén további lépések várhatók a felhasználatlan keretek megmentése érdekében.

 

Az FVM a gyorsan támogatható, új jogcímek közé a gépberuházási konstrukciót vezeti be és több, környezetvédelemhez kapcsolható, talajminőség-javító munkára is fizetni szeretne 2007-ben. Emellett folytatódnak a 2004-2006 között életbe léptetett NVT-s intézkedések is. Ezek között az agrár-környezetgazdálkodási (akg) kiutalások a legjelentősebbek, amelyek éves pénzigénye - a korábban megkötött, ötéves szerződések alapján - 42-44 milliárd forint. Az NVT-ből áthúzódó, jelentős akg-determináció miatt az FVM előreláthatólag csak 2009-től hirdet új környezetgazdálkodási pályázatokat - jelezte az agrártárca vezetője.

 

A 2007-2013 közötti vidékfejlesztési pénzeket Brüsszel négy nagy csoportban, az úgynevezett versenyképességi, környezetgazdálkodási, életminőség-javító és helyi kezdeményezéseken alapuló (Leader) tengelyben folyósítja. Az FVM az 1250 milliárdos pénzkeretet 47-32-11,5-5,5 százalékos arányban osztaná meg a fenti csoportok között, 4 százalékot pedig technikai segítségnyújtásra használna fel. A hosszabb távú (hétéves) hazai prioritások között az állattenyésztés, a (bio-)energiaforrások és a kertészet fejlesztése szerepel.

 

Lekötötték a ROP képzési keretét

 

A 2004-2006. évi I. Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) regionális képzési programjában Közép-Magyarországon már teljesen, a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a közép- dunántúli régióban 98 százalékban lekötötték a regionális szereplők képzését támogató keretet - közölte a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI).

 

Az Észak-Alföldön a keret 88, Dél-Alföldön 84, Észak-Magyarországon 73 százalékát kötötték le. A közép-magyarországi régióban a keret kimerülése miatt a VÁTI lezárta a jelentkezéseket, a dél-dunántúli, nyugat-dunántúli és közép-dunántúli régióban már nem lehet jelentkezni.

 

A mintegy 2 milliárd forint keretösszegű, mind a hét régiót lefedő országos képzési program 2005-ben indult a területfejlesztésben érintett intézmények és civil szervezetek munkatársainak továbbképzésének támogatására.

 

Az akkreditált képzési programok a regionális fejlesztéshez, az uniós támogatások felhasználásához, a közszféra hatékony működéséhez, a horizontális témákhoz, illetve a projektmenedzsmenthez kapcsolódó ismeretek elsajátítását segítik.

 

A legfrissebb összesítés szerint 2006. október 15-ig a programra 11 209-en jelentkeztek, akiknek több mint 50 százaléka önkormányzati intézményi közalkalmazott. A képzési listán 61 intézmény 124 képzése szerepel, amelyek több mint 70 százaléka felnőttképzési akkreditációval rendelkező (FAT) képzés. Eddig 1 328 képzés indult el az országban, ennek több mint fele a közép-magyarországi régióban.

 

 

122 milliárd támogatás juthat Nyugat-Dunántúlra

 

A kormány döntése alapján 2007-2013 között a nyugat-dunántúli régió 122 milliárd forint támogatásra számíthat a ROP összesen 1600 milliárd forintos keretéből.

 

A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Regionális Fejlesztés Operatív Programja (ROP) keretében eddig 45 nyugat-dunántúli projekt nyert el összesen 7 milliárd 460 millió forint támogatást. A régióból a legtöbb (16) sikeres pályázat Vas megyéből érkezett. A vasiaknak megítélt támogatás 2,5 milliárd forint. A Győr-Moson-Sopron megyei 15 pályázó 2 milliárd 198, a 14 zalai projekt 2 milliárd 739 millió forintos támogatást nyert el.

 

Az NFT folytatását jelentő Új Magyarország Fejlesztési Tervben, amely megfelel az Európai Unió által megkövetelt Nemzeti Stratégiai Referenciakeret követelményeinek, országosan hat kiemelt területen indulnak összehangolt állami és uniós fejlesztések. Ezek a gazdaság, a közlekedés, az emberi erőforrások, a környezet és az energetika, a terület, valamint a közszolgáltatások fejlesztését szolgálják. Ennek megvalósítására nyolc ágazati (OP) és hét regionális operatív program (ROP) keretében írnak ki pályázatot.

 

Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter javaslatára a kormány a napokban fogadta el a Regionális Fejlesztés Operatív Programokat, s határozott a 2007-2013 közötti időszak ROP-forrásainak felosztásáról.

 

A következő hét évben felhasználható mintegy 1600 milliárd forintos keret két részből áll: az Európai Unió 1317 milliárd forintos támogatásából, valamint a 233 milliárd forintos nemzeti forrásból.

 

A kormány döntése értelmében a ROP keretéből 122 milliárd forint szolgálja majd a nyugat-dunántúli regionális operatív program végrehajtását. Ez az összeg kevéssel meghaladja az előzetesen kalkulált összeg alsó határát. Az optimista várakozások 132 milliárd forintot reméltek. A kormány döntése alapján az éves régiós támogatási mértékek 15 és 19 milliárd forint között alakulnak majd, amelyből 2-3 milliárd forint lesz a nemzeti forrás.

 

A kormány által elfogadott regionális operatív programokat a hónap végén széles körű társadalmi egyeztetésre bocsátják, majd ennek lezárulását követően november végén terjesztik az Európai Unió illetékesei elé. A nyugat-dunántúli régió ROP-jának legfontosabb céljai között szerepel a térségi vállalkozói igényekre alapozott tanácsadás, a hálózatosodás és gazdasági infrastruktúra fejlesztése, a gyógy- és egészségmegőrző szolgáltatásokra, valamint az örökséghasznosításra alapozott turizmus tematikus elvű bővítése, a térségi központi funkciókat ellátó városok megújítása, a lakókörülmények korszerűsítése, a helyi szükségletekre és a településszerkezetre épülő közszolgáltatások kialakítása, kistérségek infrastrukturális feltételeinek javítása.

 

Az elkövetkező hét év fejlesztéseinek megvalósítását a ROP mellett az ágazati programok is segítik, amelyek várhatóan további százmilliárdos nagyságrendű forrásokat biztosítanak majd a nyugat-dunántúli régió számára.

 

 

Közel 1500 munkavállalót képeztek tovább

 

Csaknem 40 ezer ember képzésére több mint 12 milliárd forintot fordíthat az ezernél is több nyertes pályázó - jelentős részük kis- és középvállalkozás -, az Európai Unió és a magyar állam támogatásának eredményeképp.

 

A Nemzeti fejlesztési terv humánerőforrás-fejlesztési operatív programjának keretében a vállalkozások versenyképességének javítása és a munkavállalóik képzettségi szintjének növelése a cél.

 

A pályázatok általános és szakosított képzési programokat támogatnak, s a résztvevők a saját, határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott dolgozóik képzésére fordíthatják az elnyert pénzt. Az érdeklődést jól jelzi, hogy a három kiírásra az elmúlt három évben mintegy kétezer pályázat érkezett, a jelentkezők 29 milliárd forintot igényeltek.

 

A pályázók közül eddig 34 fejezte be a projektjét, ennek keretében 1456 munkavállaló tehetett szert új ismeretekre. A képzések sokrétűek voltak, a tematikában szerepelt nyelvóra, EU-ismeretek oktatása, a vezetői és a kommunikációs készségek fejlesztése, csapatépítés, ügyfélkezelési és értékesítési tréning, informatikai képzés.

 

A társadalmi megújulás elnevezésű operatív program keretében a jövőben az alacsonyabb végzettségű és az idősebb munkavállalók számára is lehetőség nyílik arra, hogy továbbképezzék magukat.

 

Nagyprojektek versenyfutása

 

A jelek arra mutatnak, hogy komoly verseny alakulhat ki a 2007-13 között megvalósítandó magyarországi nagyprojektek között. Várhatóan hamarosan eldől, hogy a kormány melyiküket javasolja támogatásra az Európai Uniónak, és továbbítja Brüsszelbe az első körben. Az első körösök benyújtására leghamarabb 2007-ben kerülhet sor - válaszolta lapunk kérdésére Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos. Szavai szerint egyáltalán nem vehető készpénznek, hogy a már kidolgozás alatt álló nagyprojektek közül kerülnek ki az első körös befutók. Értésre adta azt is, hogy előbb még - miután szerdán a kormány véglegesítette - az Új Magyarország fejlesztési tervet (várhatóan pénteken vagy jövő hétfőn), majd november végén az operatív programokat kell benyújtani az Európai Bizottságnak. Csak utánuk következhetnek az első körös nagyprojektek.

 

Az 1067/2005. (VI. 30.) kormányhatározat 38 (21 környezetvédelmi és 17 közlekedési) nagyprojekt tervet szentesített; ezek megítélése szerint már az új, hétéves európai uniós költségvetési időszak kezdetétől, 2007-től eséllyel pályázhatnak közösségi kohéziós forrásra (VG, március 8., 5. oldal). Az eredeti terv az volt, hogy a mielőbbi uniós forráslekötés érdekében a legesélyesebb fejlesztési csomagokat már akár 2006 őszén, de legkésőbb 2007 elején benyújtják az Európai Bizottságnak. Az előkészítési munkálatokra 18,3 milliárd forintos keretet különítettek el a költségvetésben. Mára ezen nagyprojektek közül 35 maradt versenyben, s harminchatodikként társult hozzájuk a Pécs - Európa kulturális fővárosa program. Lapunk értesülése szerint előrehaladott állapotban van a debreceni, miskolci és szegedi városi közlekedési, a makói, székesfehérvári és tápiói szennyvízkezelési, valamint a Mecsek-Dráva és a győr-soproni hulladékgazdálkodási nagyprojekt előkészítése. A Budapest: P+R parkolórendszer támogatásától előzetesen elzárkózott az EU, az M6-os autópálya és az M44-es gyorsforgalmi út építése pedig más formában valósul meg.

Ugyanakkor már további száz nagyprojekt javaslatot vizsgálnak a kormány illetékesei. A Világgazdaság értesülése szerint az újabb projektgyűjtés még májusban kezdődött, amelynek keretében mintegy 800 ötlet érkezett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez. Jelenleg a nagyprojektként szóba jöhető fejlesztési ötletek tartalmi vizsgálata zajlik, s 20-30-ra szűkülhet ez a kör. Az elképzelések tartalmát tekintve az eddigi területek - környezetvédelem és közlekedés - mellett a Brüsszelnek támogatásra javasolt fejlesztések közé egészségügyi és turisztikai tervek is bekerülhetnek. Az újabb nagyprojektek előkészítésére, kidolgozására várhatóan 12 milliárd forintot biztosít a költségvetés.

 

Előkészítési támogatásban részesülő nagyprojekttervek

 

-                Dél-Alföld régió: ivóvízminőség-javítás

-                Észak-Alföld régió: ivóvízminőség-javítás

-                Nyíregyháza város és külterületei csatornázása és szennyvíztisztítása

-                Békéscsaba város és külterületei csatornázása és szennyvíztisztítása

-                Székesfehérvár és térsége szennyvízcsatornázása

-                Makó és térsége szennyvízcsatornázása

-                Nagykanizsa és környéke: csatornázás és szennyvíztisztítás

-                Tápió menti térség: szennyvízelvezetés és -tisztítás

-                A Balaton-törvény alá eső dél-balatoni települések szennyvízkezelése

-                Szamos-Kraszna közi árvízszintcsökkentő tározó

-                Nagykunsági árvízszintcsökkentő tározó

-                Hanyi-tiszasülyi árvízszintcsökkentő tározó

-                Tiszai hullámtérprojekt: árvízvédelem, hajózhatóság, rekreációs fejlesztés

-                Duna-projekt: árvízvédelem, mellékágak rehabilitációja, kerékpárút

-                Kis-Balaton: vízvédelmi rendszer (2. ütem)

-                A Ráckevei-Duna-ág vízgazdálkodásának és vízminőségének a javítása

-                A Duna-Tisza közi Homokhátság fenntartható fejlesztése

-                Mecsek-Dráva térség: hulladékgazdálkodás

-                Győr-Mosonmagyaróvár-Sopron: hulladékgazdálkodás

-                Közép-Duna-vidék: hulladékgazdálkodás

-                A dél-budai agglomeráció csatornázása és szennyvíztisztítása

-                A Budapest-Székesfehérvár-Boba vasútvonal rekonstrukciója

-                A Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vasútvonal rekonstrukciója

-                A budapesti elővárosi vasútvonal rekonstrukciója

-                Az M3-as gyorsforgalmi út Nyíregyháza-Vásárosnamény szakaszának építése

-                4. számú főút: Monor-Pilis elkerülő szakasz építése

-                85-86. sz. főút: Csorna elkerülő szakaszának építése

-                A 4. számú főút burkolatának erősítése (Szapárfalu-Karcag)

-                A 8. számú főút burkolatának erősítése (Ajka-országhatár)

-                Győr-Gönyű országos közforgalmú kikötő építése

-                A miskolci villamosvasút fejlesztése

-                Debrecen villamoshálózatának a fejlesztése (2-es vonal)

-                Szeged: elektromos tömegközlekedés fejlesztése

-                Budapest: az 1-es és a 3-as villamos meghosszabbítása (1. ütem)

-                Észak-dél irányú regionális gyorsvasút: Békásmegyer-Szentendre szakasz

-                Pécs - Európa kulturális fővárosa program

 

 

Az alkalmazottak ellenállásán buknak a fejlesztések

A 7200 milliárdból 1200 milliárd a kis cégeké

 

Az egyedi pályázatok készítése helyett a kkv-szektornak fontosabbak azok a nagy volumenű projektek, beruházások, amelyben alvállalkozóként vesznek részt. Ehhez nélkülözhetetlen az informatikai megoldások alkalmazása. Magyarországon leginkább a költségek nagysága és az alkalmazottak ellenállása hátráltatja az informatikai beruházásokat. Megtudtuk még, hogy az európai fejlesztési pénzek 16 százaléka közvetlenül a kkv-ké lesz.

 

Bár az informatikai szállítók a kis- és közepes vállalkozásokat évek óta kiemelten kezelik, az informatikai technológiák elterjedése e cégek körében mégis alacsonyabb az átlagosnál - mondta Vass Gábor, a Cisco System Magyarország marketing igazgatója.

 

A csütörtöki sajtórendezvényen felvetődött a kérdés, hogy az alacsonyabb szám annak tudható be, hogy a kisebb cégek egy bizonyos körének működéséhez nem szükségesek informatikai megoldások.

 

Információszerzésre és kapcsolattartásra használják leginkább az internetet a kkv-k, kereskedelemre, pénzügyi manőverek végrehajtására már csak kevesen - mondta Kádas Péter, a Vállalkozók Országos Szövetsége informatikai szekciójának vezetője.

 

Hozzátette, hogy az egyedi pályázatok készítése helyett a kkv-szektornak fontosabbak azok a nagy volumenű projektek, beruházások, amelyben a lánc végén, alvállalkozóként vesznek részt. Az ilyen típusú munkák elnyeréséhez nélkülözhetetlen az informatikai megoldások alkalmazása.

 

A pályázatok kapcsán elhangzott még, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Terv keretében hazánknak fenntartott 27 milliárd euró (mintegy 7200 milliárd forint) 16 százalékát a kkv-szektor részére tartják fenn. Ez forintban kifejezve majd 1200 milliárdot jelent. Kádas szerint a közszolgáltatások - ügyintézési idő csökkenése érdekében történő - elektronizálása is szükségessé teszi a számítógépek és az internet használatát.

 

Sallai Attila, a Cisco Systems Magyarország kkv-üzletágának vezetője elmondta, hogy ma már minden cég vezet listát - ha a legegyszerűbbet is - vevőiről, az általa árult áruról és hasonlókról. Kulcskérdés lesz ezért a jövőben az adat és rendszerbiztonság.

 

 

A kormány előtt a második NFT

 

A kormány szerdán tárgyalja az Európai Uniónak megküldendő Új Magyarország Fejlesztési Terv (II. Nemzeti Fejlesztési Terv) stratégiáját a 2007-2013 között érkező európai uniós fejlesztési forrásainak felhasználásáról.

 

Magyarország 2007-2013 között az Új Magyarország Fejlesztési terv keretében 6 943 milliárd forintot elosztható európai uniós és magyar fejlesztési forrással rendelkezik majd, amely további egyéb tőkét mozgathat meg.

 

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el össze-hangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben.

 

A kormány augusztus elején társadalmi vitára bocsátotta az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, amelyben többi között a felhasználható forrásokra minimális illetve maximális arányt határoztak meg. A társadalmi egyeztetés során mintegy 4 ezer szerveztet kértek fel az egyeztetésben való részvételre, több mint 12 ezren töltötték le a tervet, levélben, emailen 250 javaslatot kaptak mintegy 600 egyéni hozzászólótól, szervezettől, és mintegy 100 szervezet képviselőivel személyesen is találkoztak. A fejlesztési tervről parlamenti vitanapot tartottak, október 19-én a Nemzeti Fejlesztési Tanács is megtárgyalta a dokumentumot.

 

A magyar és európai uniós forrásból rendelkezésre álló mintegy 7 ezer milliárd forint keret fejlesztési lehetőséget jelent, és a felhasználható pénz nagysága függ a pályázatoktól, a programoktól.

 

A strukturális alapok felhasználásának tapasztalatai azt mutatják, hogy a tagországok eltérő arányban használják fel a rendelkezésre álló forrásokat. A mostani költségvetési ciklusban Svédország jár az élen a források megközelítően 80 százalékos felhasználásával. Átlagban elmondható, hogy a régi EU-tagországok többsége 60 százalékos felhasználási arányt produkál.

NFT I. eredmények (ROP)

 

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv részeként 2004-2006 között 107,14 milliárd forintos keret áll a Regionális Fejlesztés Operatív Program rendelkezésére. A források 109%-a, azaz 117,21 milliárd forint már lekötésre került, 104%, azaz 111,83 milliárd forint folyósítására pedig már szerződés aláírásával is kötelezettséget vállalt a ROP IH figyelembe véve a központi projekteket is.

 

2006. október 2-ig összesen 2300 pályázat érkezett be, amelyek közül 537 volt sikeres, ezek esetében született meg a támogatási döntés. Az 537 nyertes pályázat összesen 107,37 milliárd forintos támogatást nyert el. 506 esetben már a szerződéskötés is megtörtént, a leszerződött pályázatok 101,99 milliárd forint forrást kötnek le. A szerződött pályázatok közül

 

Ø       128 turisztikai

Ø       útfejlesztési

Ø       33 városrehabilitációs

Ø       óvoda és iskolafejlesztési

Ø       135 képzési- és foglalkoztatási projekt

 

A ROP nyertes pályázatok közül 134 teljesen megvalósult és átadásra került, ezek támogatási összértéke 29,01 milliárd forint. Van tíz részben átadott beruházás, és számtalan olyan program van folyamatban, amelyek lezárására idén ősszel, illetve az év végén kerül sor.

 

A ROP keretében 13 központi projekt indult, amelyek támogatási összértéke 10,1 milliárd forint.

 

 

 

 

 Az EU vállalkozások alapításához is biztosít kedvezményeket

 Jövőre változik a támogatási térkép

 

Az Európai Unió az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás 2005-ös és 2006-os felülvizsgálatával elvileg a ˝kisebb és hatékonyabb˝állami támogatási szintek kialakítását próbálja ösztönözni. Ennek része új regionális támogatási térkép elfogadása, amely azt határozza meg, hogy az egyes országokban a fejlesztéseknél, beruházásoknál az állami támogatás mértéke, az úgynevezett támogatási intenzitás mekkora lehet. A bruttó támogatásintenzitási lehetőségeket objektív kritériumok (az egy főre jutó GDP) alapján állapítják meg. A módosítás révén Magyarország egyes régióiban - az elmúlt évek gazdasági fejlődésének következtében és az uniós trendeknek megfelelően - a jövő év januárjától a korábbinál alacsonyabb arányú támogatások nyújthatók a fejlesztésekhez. A változás révén a támogatás lehetősége új területekre is vonatkozik, így a nagyberuházásokra és az újonnan létrejövő kisvállalkozásokra is. Ezt egészíti ki majd az automatikus engedélyezés regionális támogatásokra való kiterjesztése, aminek révén a támogatott hitelek kihelyezése is egyszerűsödik.

 

Mint a Magyar Fejlesztési Bank sajtótájékoztatóján elhangzott, a korábbi, 2004-2006 között érvényben lévő támogatási intenzitások négy régióban változatlanok maradnak, míg Budapest, Pest megye, Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl esetében változásokra kerül sor. Az adott fejlesztés támogatható költségeinek százalékos mértékét meghatározó támogatásintenzitási mutatókat tekintve 2007-2013 között két lépcsőben jelentős változásra kerül sor Budapesten: míg 2004-2006 között itt a támogatásintenzitás 35 százalékos lehetett, ez a mérték januárban 25 százalékra csökken, majd 2011-től a fővárosi projektek fejlesztésére szánt összegek csak maximum 10 százalékos mértékben hordozhatnak támogatási elemet. A központi régióhoz tartozó Pest megyei fejlesztések támogatási szintjében januártól szintén 10 százalékpontos támogatásiarány-szűkülésre kerül sor, de ezt további mérséklés 2013-ig már nem követi. A jövő év januárjától 2004-2006-hoz képest a legjelentősebb változásra a nyugat-dunántúli régióban kerül sor, a támogatásintenzitás mértéke 45 százalékról 30 százalékra csökken, míg a közép-dunántúli régióban 50 százalékról 40 százalékra mérséklődik. Az EU a további magyarországi régiók esetében az elkövetkező 7 évre fenntartja a korábbi 50 százalékos támogatási küszöböt, mivel ezek relatív fejlettségi szintje az EU átlagához képest nem változott számottevően.

 

A változó támogatás-intenzitás az érintett területeken azt jelenti, hogy az adott fejlesztéshez nyújtható állami támogatás mértéke a korábbinál alacsonyabb mértékű lesz. Ugyanakkor ezt a változást kompenzálja a csekély összegű támogatások szabályozásának módosulása, ami növeli pl. a kedvezményes kamatozású hitelek kihelyezésének lehetőségét. A következő hét évre érvényes szabályozás további kedvezményekkel is preferálja a vállalkozások bizonyos körét. Életben marad az a szabályozási elem, amely szerint a területi elven megítélt támogatási intenzitások kisvállalatok esetében további 20, középvállalkozásoknál 10 százalékkal növelhetőek, amennyiben az adott projekt költségei nem haladják meg az 50 millió eurót, ami valljuk meg egy magyar KKV-beruházás esetén lényegében elérhetetlen nagyságrendnek számít. Teljesen új elem azonban a szabályozásban, hogy a támogatott területeken az Unió lehetővé teszi a vállalkozások alapításának támogatását is, ami a kisvállalkozások létrehozásának első öt évében nyújtható. Mindezeket összevetve az állami támogatás, s így pl. a Magyar Fejlesztési Bank államilag támogatottnak minősülő hiteleinek kihelyezési lehetőségei a 2007-2013 közötti időszakban javulnak, s a lebonyolítás a szabályok változása következtében egyszerűbbé válik.

 

Nagyvállalati küszöbök

Az EU a 2007-2013 közötti időszakban megszabta azokat a küszöbértékeket, amelyeket nagyberuházások esetén külön bejelentés nélkül kifizethetőek támogatásként a projektek támogatására. Pl. 2011-ben Budapesten, ahol a regionális támogatási felső határ akkor 10% lesz, egy 50 milliós támogatásnál a támogatott összeg legfeljebb 5 millió euró lehet, ezért a támogatás a 7,5 millió eurós bejelentési küszöböt nem éri el, s így nem kell Brüsszel előzetes engedélyét kérni. Az ország kevésbé fejlett területein - ahol a következő 7 évben is életben marad az 50 százalékos támogatás-intenzitási érték - 37,50 millió eurós támogatási tétel alatt nem kell Brüsszelhez fordulni a projekt támogatásának engedélyezéséhez.

 

 

 Interjú Gál Péterrel, az MFB ZRt. vezető közgazdászával

 ˝Bővülő lehetőség a kkv-knak˝

 

Stratégiai és szakmai sikerként értékeli a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), hogy sikerült az Európai Unió szemléletét megváltoztatni a de minimis támogatások nyújtásával kapcsolatban. 

 

- Márciusban igencsak elégedetlen volt a bizottság első rendelettervével. Milyen hátrányokat okozott volna konkrétan a korábbi elképzelések elfogadása a magyar vállalkozásoknak?

- Azt kell mondanom, hogy közvetlenül sem a bank, sem a magyar kis- és középvállalkozások számára nem jelentettek volna érzékelhető változást az új de minimis szabályok: a márciusban elvégzett számításaink szerint a bank de minimis feltételrendszerben addig folyósított mintegy 250 hitele közül összesen 4 nem felelt volna meg a változó szabályozásnak - ekkor még 150 ezer euróban maximálták volna a támogatás összegét. Most 200 ezer euró a három év alatt külön engedélyeztetés nélkül felhasználható támogatási összeg. Az MFB a támogatott hiteleket részben a kkv-k jelenlegi hitelkereslete, másrészt a különböző egyéb, úgynevezett csoportmentességi lehetőségek, harmadrészt a notifikációs eljárások révén továbbra is tudta volna biztosítani.

 

- Miért kellett akkor mégis a márciusi elképzelést vitató lobbi élére állni?

- Megítélésünk szerint az akkori elképzelés, amely hátrányba hozta volna a visszatérítendő támogatásokat, egyértelműen az adomány jellegű (grant) támogatások felé nyomta volna el a piacot. Ez a szabályozás azonban nem piackonform, ellentmond a globalizált gazdasági körülmények miatt kialakult gazdasági környezet logikájának és az uniós egységes belső piac működési elveinek, s kedvezőtlenül befolyásolta volna a hatékonysági szempontok érvényesülését is. Közvetve tehát egyértelműen kiszorító hatás érvényesült volna, amely végső soron egyrészt az adomány jellegű támogatások irányába nyomta volna el a vállalkozások támogatási igényét - ez rontaná az alkalmazkodókészséget -, másrészt hosszú távon csökkentette volna a vállalkozási fejlesztési források nagyságát, ráadásul ezek révén a költségvetési helyzetre is kedvezőtlen lett volna a hatása.

 

- Mi okozhatta a változást az ezzel kapcsolatos uniós szemléletben?

- Tudni kell, hogy az EU-ban két, egymással látszólag ellentmondásban lévő szempont küzd egymással: az egységes piac, azaz a szabad verseny révén elérhető hatékonyságjavítás, illetve a régiók, gazdaságok felzárkóztatási igényének elősegítése. Az EU-val folytatott közvetett egyeztetések során azzal érveltünk, hogy e két célt együttesen képes szolgálni, ha a támogatások filozófiájában nem diszkriminálják a visszatérítendő, önfinanszírozó formákhoz kapcsolt fejlesztési támogatásokat, sőt hangsúlyos szerepet kapnak a hitelekhez, kezességvállaláshoz, kockázati tőkebefektetéshez való hozzájutási lehetőségek. Ezáltal ugyanis egységnyi támogatással lényegesen nagyobb kört lehet támogatni, hiszen a hiteleknél a támogatási összeg a piaci kamat és a kedvezményes kamat közötti különbséget jelenti, míg az adomány jellegű támogatásoknál a támogatási összeg maga a támogatás abszolút nagysága.

 

- De a piaci kamatszint és a támogatott kamatszint közötti marzs lényegesen nagyobb Magyarországon, mint például az euróövezetben.

- Valóban így van: míg hazánkban a kedvezményes kamatozású kölcsönöknél 250-300 bázispontnyi kamat értéke számít jelenleg támogatásnak, addig egy alacsonyabb kamatszintű euróövezeti gazdaságnál már 50 bázispontos támogatás is hangsúlyosan tudja javítani a kis- és középvállalkozások versenyképességét. Ez tehát azt jelenti, hogy egy nyugat-európai cég de minimis támogatás révén a magyar versenytársánál 5-6-szor nagyobb hitelt tud igénybe venni. Ha a jövő évi hazai de minimis hitellehetőségekkel, vagyis a 200 ezer eurós maximális támogatási összeggel számolunk, akkor míg nálunk a kedvezményes hitelek maximális nagysága 450-550 millió forint körül lehet majd, egy német cég akár 2 milliárd forintnak megfelelő összegű fejlesztési hitelét is előzetes brüsszeli jóváhagyás nélkül lehet folyósítani.

 

- Nem okoz ez majd versenyhátrányt a hazai cégeknek?

- Nem szabad elfelejtkezni a támogatásintenzitási besorolásról sem. Ez ugyanis alapvetően meghatározza, hogy egy-egy fejlesztésen belül mekkora lehet a támogatás részaránya, s ez az arány sokkal kedvezőbb a fejletlenebb régiókban, így Magyarországon, mint az EU fejlettebb régióiban. Visszatérve ugyanakkor a kérdésben rejlő ˝féltésre”, azt kell mondanom, az igazán jó dolog az lenne, ha a magyar vállalkozások nem éreznék a szabályozás versenyhátrányát. Ehhez azonban első körben arra lenne szükség, hogy a hazai cégek maximálisan kihasználják de minimis-kereteiket. Ez azonban koránt sincs így.

 

- Mi ennek az oka?

- A különböző támogatási programok közötti különbséget sem a támogatottak, de számos esetben még a támogatásnyújtók sem kellően ismerik. A különböző jogcímen kapott uniós támogatások ugyanis nem egyszerűen összeadódnak, hanem például a hitelek esetében - ha azok a de minimis szabályozás alapján kerülnek felvételre - csak azok támogatástartalmát kell megvizsgálni. Ezzel sokan nincsenek tisztában, s azzal sem, hogy különböző jogcímeken különböző támogatások, fejlesztési források vehetőek igénybe. Az MFB napjainkban zajló átalakítása, a vállalkozók bankja koncepció éppen ebben szeretne segítséget nyújtani. Azzal, hogy az összes támogatási lehetőséget egy átlátható, úgymond egyablakos banki modellbe koncentráljuk, lényegesen szakszerűbbé tesszük a termékekhez, fejlesztési forrásokhoz történő hozzáférést.

 

- A vállalkozók bankja koncepció ugyanakkor többek között a kereskedelmi bankokkal számol végpontokként. A ˝végpontok˝lesznek azok, amelyek ajánlják majd a támogatási termékeket?

- Alapvetően igen. Nem kis energiát fektetünk abba, hogy a kereskedelmi banki partnereinkkel együttműködve készüljünk erre a kihívásra. Szerencsére minden fél érdeke, hogy az ügyfelek beruházásösztönző olcsó hitellehetőségekhez jussanak. Ráadásul az így kialakuló szinergiák az ügyfeleknek átlátható forrásstruktúrát, a bankoknak pótlólagos üzleti lehetőségeket teremtenek. Azzal, hogy a de minimis-szabályozás ilyen piackonform, valódi fejlesztésekre ösztönző, a hatékonyságot maximálisan érvényesítő irányt vett, hosszú távon bővült a kitörési lehetőségek mértéke a hazai kis- és középvállalkozások számára. Az MFB jelentős nagyságú szabad forrással rendelkezik a hitelprogramok tőkeszükségletének előteremtésére. A támogatási oldalon biztosított kormányzati árfolyam-garanciával kapcsolatban pedig úgy látom, a kabinet tisztában van azzal, hogy az általa biztosított - az MFB körültekintő tevékenysége esetén és rendkívüli gazdasági esemény híján a költségvetésnek terhet nem jelentő - árfolyam-garancia révén hihetetlenül sok, olcsó fejlesztési forrást lehet biztosítani a hazai vállalkozások versenyképességének javítására.

 

Új szabályok

Az EU szeptember 20-án elfogadott rendelettervezete lényegében a Magyar Fejlesztési Bank javaslataival összhangban gondolná újra a kis összegű állami támogatások uniós szabályozását. A január 1-jétől életbe lépő új rendszer az eddigi 100 ezer euróról 200 ezerre növeli a külön bejelentés és engedélyezés nélkül - néhány érzékeny terület és az exporttámogatás kivételével - folyósítható támogatási összeget, és a márciusban napvilágot látott elképzelésekkel szemben a hitel típusúakat nem diszkriminálja. Az MFB és a vele egyetértők lobbizásának köszönhetően a szabályozás szerint a hiteleknél a támogatási összeg megegyezik a bruttó támogatástartalommal, ami alatt a 200 ezer eurós támogatáson a piaci és a kedvezményes kamat közötti különbség értendő.

 

 

 

 

 

 Nincs külön büntetés a túllépésért

 A kedvezményezett felelőssége

 

A jelenlegi szabályozás értelmében a támogatások kedvezményezettjeinek kötelessége, hogy nyilvántartsák, hogy milyen mértékben használták ki a támogatási lehetőségeiket. A támogatást nyújtók számára ugyanakkor egyértelmű kötelezettség, hogy minden támogatástartalmú termék esetén feltüntessék, milyen engedélyrendszernek megfelően került sor a támogatás folyósítására és az adott támogatásból a vizsgált időszak alatt náluk mennyit használt fel a vállalkozás. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy meddig halmozódhat a támogatás, illetve mekkora lehet a maximális támogatástartalom a projekten belül. Mindez azt jelenti, hogy például az adókedvezmény formájában kapott támogatásokról az adóhatóságnak, a támogatott hitel formájában nyújtott segítségről a hitel folyósítójának, esetünkben a Magyar Fejlesztési Banknak kell kimutatást nyújtania a támogatásban részesülő vállalkozás számára. Az MFB Rt. a támogatás odaítélésekor, vagyis a szerződéssel egy időben tájékoztatja a kedvezményezettet a nyújtott kedvezményes kölcsön támogatástartalmáról és a támogatásra vonatkozó támogatási kategóriáról (de minimis). Az új de minimis támogatás odaítélését megelőző két évben kapott valamennyi csekély összegű támogatásról a kedvezményezett vállalkozás ad nyilatkozatot az új támogatás nyújtójának, vagyis az MFB-nek (erről tehát magának a vállalkozásnak kell saját magának nyilvántartást vezetnie, hiszen több helyről, több támogatásnyújtótól is kaphat csekély összegű támogatást a megelőző két pénzügyi évben).

 

A szabályozás nem szankciópárti - ezt jelzi az a szabálypont, amely szerint a számára engedélyezett támogatási keretek túllépése esetén az érintett vállalkozásnak csak a jogtalanul kapott támogatásrészt kell visszafizetnie, a felvett támogatások egészét ugyanakkor nem kell visszatéríteni.

 

 

 

Az agrármarketing is támogatható

 

A de minimis szabályozás általános változásaival kapcsolatban számos olyan kizárás is enyhült, illetve megszűnt, amelynek révén az eddigieknél szélesebb körben lehet majd támogatott hiteleket igénybe venni. Míg korábban a mezőgazdasági termékfeldolgozók, az agrárszektor más szereplőihez hasonlóan, csak minimális mértékben vehettek igénybe de minimis támogatásokat - ezek összege a nevetségesen alacsony 3 ezer eurót nem haladhatta meg -, addig a jövő év januárjától az alap támogatási keret, azaz 200 ezer eurós effektív támogatástartalom mértékéig terjedő összegig kaphatnak támogatott hiteleket a fejlesztési bankoktól. Magyarország számára ennél is nagyobb jelentőségű talán, hogy Brüsszel - bizonyos megkötésekkel - a jövőben a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos marketingcélú fejlesztéseket sem különíti el, azaz a hazai termékek piacra jutását segítő törekvések komoly segítséget kaphatnak a de minimis támogatás révén. Ugyancsak a korábbinál kedvezőbb elbírálásra számíthatnak, azaz a többi területhez hasonlóan vehetnek igénybe de minimis támogatásokat a szállítási ágazat vállalkozásai, a közúti szállítás kivételével.

 

Szektorsemleges előnyt jelent a vállalkozások számára, hogy az unió a regionális támogatásokra vonatkozó új támogatási iránymutatásban a támogatható célok között említi a vállalkozások alapításának és piacra lépésének segítését. Ez a támogatási mód ugyanakkor csak a kisvállalkozások létrehozásának első öt évében nyújtható az érintett cégeknek - állított az EU különleges korlátot.

 

 

Az Innocsekk pályázat felfüggesztése - GKM Közlemény

 

2006. október 31-ig lehet még pályázni!

 

 

Tisztelt pályázó! Az Innocsekk programot eredetileg folyamatos beadással és 2007. szeptember 28-i határidővel hirdettük meg. Az utóbbi hónapokban örvendetes módon megnőtt az érdeklődés az Innocsekk támogatás iránt, ennek következtében a benyújtott pályaművek támogatásigénye hamarosan kimeríti az Innocsekk programra előirányzott 5 milliárd forintos keretet.

 

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda összhangban a pályázati felhívással

 

2006. október 31-én 16:00 órától

 

meghatározatlan ideig felfüggeszti a pályázatok fogadását és regisztrálását.

 

A mai napig hozzánk érkezett döntési javaslatok támogatásigénye kitölti az egyes régiók számára fenntartott kereteket, ezért a továbbiakban érkező döntési javaslatokat, ha nem szorulnak hiánypótlásra, az érkeztetés időrendi sorrendjében fogjuk döntésre felterjeszteni egészen a keret kimerüléséig. A hiánypótlásra szoruló döntési javaslatok esetében az érkeztetés időpontját a korrekt hiánypótlás beérkezésének időpontjához igazítjuk. Ha a keret kitöltése szempontjából figyelembe vehető utolsó döntési javaslat támogatásigényével meghaladnánk a keretet, úgy abból - a regionális bíráló bizottság által megállapított pontszám szerinti sorrend figyelembevételével - csak azokat a legjobbnak ítélt pályaműveket terjesztjük fel döntésre, amelyeknek a támogatásigényével éppen kitöltjük a keretet.

 

Várható, hogy a felfüggesztés időpontjáig több támogatásra javasolt pályamű fog beérkezni, mint amennyinek a befogadását a keret lehetővé teszi. Ezen pályaművek támogatását forrás hiányában kénytelenek leszünk elutasítani. Ha ez mégsem következne be, a felfüggesztést meghatározott időre feloldjuk.

 

A forráshiány miatt elutasított pályaműveket tartaléklistára tesszük. A visszalépések vagy szerződéskötések meghiúsulása miatt a felszabaduló forrásból felkínáljuk a támogatást azon projektek megvalósításához, amelyeket a regionális bíráló bizottságok döntési javaslatukban a legjobbnak ítéltek.

 

Tájékoztatjuk az Innocsekk támogatás iránt érdeklődőket, hogy a megújított program újraindítása szerepel a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2007. évi terveiben. Kérjük, kísérjék figyelemmel a pályázati felhívásainkat.

 

Újdonságok a gazdaságfejlesztési programban

 

Nem számít majd gazdag operatív programnak a gazdaságfejlesztési megnevezésű. Alapvető törekvés viszont, hogy egyszerűbbé tegyék a jelentkezők dolgát. Újdonság, hogy bizonyos elemek elszámolható költségként jelenik meg a program prioritásainál - írja a Világgazdaság.

 

A vállalkozások szempontjából meghatározó jelentőségű gazdaságfejlesztési operatív program (gfop) pályázatainál alapvetően a vissza nem térítendő támogatás és a pénzügyi eszközök (mikrohitel, tőkefinanszírozás, hitelgarancia) kombinált alkalmazása várható 2007 és 2013 között.

 

Azzal kell kalkulálni a pályázatok ütemezésekor, hogy a gfop - szakértői megfogalmazás szerint - nem számít majd gazdag operatív programnak: előirányzott részaránya a második Nemzeti Fejlesztési Tervben 8,5-12,7 százalék, kerete pedig 588-882 milliárd forint között van.

 

Újdonság, hogy az infokommunikációs technológia és szolgáltatások, valamint a vállalati humánerőforrás fejlesztése (üzleti, piacfejlesztési tanácsadás) elszámolható költségként jelenik meg a program prioritásainál.

 

Alapvető törekvés, hogy egyszerűbbé tegyék a jelentkezők dolgát. Az egy-hárommillió forint közötti támogatásigénynél nem lesz különösebb eljárás, a jogosult pályázók a keret erejéig automatikusan megkapják az igényelt összeget. A tíz-húszmillió forint értékű igények kielégítéséről egyszerűsített, standardizált eljárás keretében döntenek - számol be a Világgazdaság.

 

 

 

 

 

A gazdaságfejlesztési operatív programnál a legtöbb támogatást a komplex projektek kaphatják

Százmilliós pályázatok jövőre

 

 

A vállalkozások szempontjából meghatározó jelentőségű gazdaságfejlesztési operatív program (gfop) pályázatainál alapvetően a vissza nem térítendő támogatás és a pénzügyi eszközök (mikrohitel, tőkefinanszírozás, hitelgarancia) kombinált alkalmazása várható 2007 és 2013 között. Lapunk értesülései szerint a jövőre induló új, hétéves uniós költségvetési időszak elején a megítélt támogatások nagy része még viszsza nem térítendő lesz, ám időben előre haladva - elsősorban a vállalkozóknál, tehát a gfop-nál - egyre nő a visszatérítendő részarány. Azzal is kalkulálni kell a pályázatok ütemezésekor, hogy a gfop - szakértői megfogalmazás szerint - nem számít majd gazdag operatív programnak: előirányzott részaránya a második Nemzeti fejlesztési tervben 8,5-12,7 százalék, kerete pedig 588-882 milliárd forint között van.

 

A pályázni szándékozó vállalkozóknak tehát már most érdemes nyomon követni a fejleményeket. Így a pénzügyi eszközök kínálatának alakulását, amelyek jelentős segítséget nyújthatnak elsősorban a saját rész/önerő biztosításában és - a támogatás kézhezvételéig - a projektmegvalósítás finanszírozásában. További újdonság, hogy az infokommunikációs technológia és szolgáltatások, valamint a vállalati humánerőforrás fejlesztése (üzleti, piacfejlesztési tanácsadás) elszámolható költségként jelenik meg a program prioritásainál.

 

Alapvető törekvés, hogy egyszerűbbé tegyék a jelentkezők dolgát. Ennek megfelelően a tervek szerint az egy-hárommillió forint közötti támogatásigénynél nem lesz különösebb eljárás, a jogosult pályázók a keret erejéig automatikusan megkapják az igényelt összeget. A tíz-húszmillió forint értékű igények kielégítéséről egyszerűsített, standardizált eljárás keretében döntenek. A szakemberek arra számítanak, hogy összességében ebben a két kategóriában lesz a legnagyobb a dotációs igény, ezért várható, hogy itt hamar elfogy a pénz.

 

Kiemelt figyelmet érdemel a tíz-húszmillió forint fölötti kategória, ahol - ha úgy tetszik, a határ a csillagos ég - akár 500 millió forintos támogatás is elnyerhető. Itt előnyt élveznek azok a komplex projektek, amelyek a környezettudatos és energiatakarékos technológiafejlesztést, a vállalkozás beszállítóként való megerősítését, külföldi piacokon való megjelenését vagy a sikeres működést előmozdító licencek, know-how-k megvásárlását szolgálják.

Az ágazati programok forrásfelosztása (2007-2013)

 

 

 

 

 

 

Gfop-prioritások

1. K+f és innováció a versenyképességért (az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti innovációs k+f együttműködés ösztönzése

 

2. A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) jövedelemtermelő képességének erősítése (vállalkozások technológiai korszerűsítése méret szerinti eljárásrenddel; az elmaradott térségek munkahelyteremtő beruházásai; vállalati szervezetfejlesztés, korszerű folyamatmenedzsment, e-kereskedelem, e-szolgáltatások, honlap)

 

3. Az információs társadalom és a modern üzleti környezet fejlesztése (korszerű, széles sávú infokommunikációs alap-infrastruktúra; telephely - ipari parkok, logisztikai központok - fejlesztése; üzleti, információs és piacfejlesztési tanácsadás vállalkozásoknak)

 

4. Pénzügyi eszközök (mikrohitel, garancia, tőkepiac fejlesztése)

 

 

Tovább erősödhetnek a magyar beszállítók

 

 A hazai vállalkozások - különös tekintettel a kis- és középvállalkozások - innovációs képességeinek és technológiai felkészültségének a megerősítése kiírt pályázat határidejét későbbre tolták ki.

 

Az Irinyi János Program keretében kiírt, A vállalkozások beszállítói és technológiai innovációs együttműködésének fejlesztése címet viselő pályázat beadási határidejét - melynek meghosszabbítását a Joint Venture Szövetség is szorgalmazta - október 4. helyett október 30-ára módosították.

 

A pályázat célkitűzése hazai vállalkozások - különös tekintettel a kis- és középvállalkozások - innovációs képességeinek és technológiai felkészültségének a megerősítése annak érdekében, hogy valamely közép vagy nagyvállalkozás stratégiai partnerévé, tartós beszállítójává, innovációs partnerévé váljanak a gépgyártás, a járműgyártás, az elektronikai vagy a műszeripar területén.

 

Bővebbet a pályázatról az NKTH honlapján olvashat.

 

 

A térség nagy cégei közül a magyarok szerepelnek legjobban az uniós k+f ranglistán

Innovatív magyar vállalatok

 

Kelet-Közép-Európában a magyar nagyvállalatok költik a legtöbbet kutatás-fejlesztésre - derül ki az Európai Bizottság most kiadott jelentéséből. A brüsszeli elemzők a 2005-ös k+f kiadások nagysága alapján rangsorolták a tagországok cégeit. Az ezer legjelentősebb társaságot tartalmazó listán térségünkből kilenc vállalat szerepel: három magyar, két-két lengyel és cseh, valamint egy-egy szlovák és szlovén.

 

Ha a kiadások nagyságát is figyelembe vesszük, akkor még látványosabb a magyar elsőség. A Richter Gedeon ugyanis nemcsak a hazai, hanem a térségbeli cégeket is egytől-egyig lekörözi az innovációra fordított összeg nagysága alapján, másik nagy gyógyszeripari vállalatunk, az Egis pedig a harmadik helyet mondhatja magáénak.

 

A nyugat-európai versenytársak mellett persze így is eltörpülnek a magyar nagyvállalatok k+f kiadásai. A hazánkhoz hasonló lélekszámú Belgiumból vagy a nyolcmillió lakosú Ausztriából több tucat cég került fel az unió ezres listájára, némelyikük több százmillió eurós összeggel. Még az EU legkisebb tagországa, Luxemburg is lekörözi Kelet-Közép-Európát, hiszen a fémiparban tevékenykedő Arcelor egymaga 138 millió eurót fordított tavaly kutatás-fejlesztésre, és ezt a nagyhercegségben bejegyzett öt másik vállalat 306 millióra egészítette ki (térségünk kilenc nagyvállalata együttesen alig 160 millió euróval büszkélkedhet). A régi tagállamok közül csak Görögország és Portugália tartozik a visegrádiakkal egy súlycsoportba.

 

Az EU nagyvállalatai összességében 5,3 százalékkal emelték k+f költségvetésüket tavaly, és ez sokkal jobb eredmény a 2004-es 0,7 százaléknál, pláne a 2003-ban mért kétszázalékos csökkenésnél. Erre alapozva jelentette ki Janez Potočnik kutatási és tudományos biztos, hogy az EU jó úton halad lemaradása ledolgozása felé. Az eredményeket azonban óvatosan kell kezelni, hiszen az 1000 legfontosabb unión kívüli versenytárs nem kevesebb mint 7,7 százalékkal növelte k+f büdzséjét az elmúlt esztendőben.

 

A világ ötven leginnovatívabb vállalatának listáján ugyananynyi (18) uniós vállalat szerepel, mint amerikai. Ez is csalóka azonban, hiszen az első három helyezett mindegyike amerikai (Ford, Pfizer, General Motors), és a negyedik helyen álló Daimler-Chrysler európaisága is csupán adminisztratív. A top tízben ezenkívül a Siemensnek (8.) és a GlaxoSmithKline-nak (10.) sikerült beférni. Az ötvenes élbolyban autó- és autóalkatrész-gyártók szerepelnek a legnagyobb számban, majd a gyógyszergyárak és a hardvercégek következnek. A nagyságrendeket jól érzékelteti, hogy a lista 50. helyére került olasz Finmeccanica 1,7 milliárd eurót költött k+f-re, vagyis 34-szer annyit, mint a Richter.

 

 

Több támogatást a kkv-knak

 

A növekedés és az egyensúly biztosítása, a strukturális reformok elindítása égető feladat Magyarországon. Megvalósításuk nélkül nem lehet megőrizni és javítani a gazdaság versenyképességét, nem lehetnek életképesek a kis- és középvállalkozások, nem lehet tovább mélyíteni az integrációt - hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, miután Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos részvételével megvitatták az Új Magyarország fejlesztési tervet.

 

Nem tartható fenn a gazdaságban az a hosszabb ideje uralkodó állapot, amelyet a költségvetési túlköltekezés, a strukturális reformok halogatása jellemez, jelentős többletterheket és versenyhátrányt okozva a hazai vállalkozóknak uniós társaikkal szemben - szögezte le a kamarák álláspontját ismertetve az MKIK elnöke. A kamarák ezért rendkívül fontosnak tartják a 2007-2013-as időszakra szóló Új Magyarország fejlesztési terv összehangolását a konvergencia programmal. Ugyanakkor úgy ítélik meg, hogy a konvergencia program nagyjában-egészében megfelel az egyensúlyi követelményeknek, ám kevéssé összpontosít a növekedésre. Fennáll a veszélye annak, hogy a konvergencia program és az Új Magyarország fejlesztési terv intézkedései kioltják egymást. Ebben az összefüggésben fokozottan ügyelni kell arra, hogy a programok és a tervek reális helyzetelemzésre épüljenek, egymás között konzisztensek (NFT – konvergencia program - reformok - gazdaságpolitikai eszköztár) legyenek, és következetesen végre is hajtsák őket.

 

A kamarák a kezdetektől fogva képviselik azt az álláspontot, hogy a fejlesztési terv csak abban az esetben hozhatja meg a várt eredményt, ha a magyar gazdaság fejlődésében a fejlesztéspolitika és a versenyképesség növelése kapja a kulcsszerepet. A költségvetés jelenlegi helyzetében alapvető követelménynek tartjuk, hogy olyan programok kapjanak prioritást, amelyek gazdasági hozama már rövid távon is érzékelhető a GDP növekedésében, a foglalkoztatás bővülésében - részletezte a kamarai véleményt Parragh László. Fontos továbbá, hogy az EU- és a kapcsolódó források elosztásában a vállalkozói szféra nagyobb súlyt kapjon (és ez nem csak a gazdaságfejlesztési előirányzatra vonatkozik!).

 

Ennek érdekében a gazdasági kamarákat - a tervezéstől kezdve az egyes programok felügyeletéig - valamennyi operatív programnál tényleges partnerként, közreműködő/kedvezményezett szervezetként indokolt bevonni a tervezési-fejlesztési-végrehajtási folyamatokba. A kamarák elsősorban az üzleti környezet javításával, klaszterek és beszállítói hálózatok szervezésével, képzéssel és tanácsadással, a piacra jutás elősegítésével, az információk áramoltatásával, tanácsadással tudják és kívánják elősegíteni a II. NFT megvalósítását. Az MKIK és az előző kormányok megállapodásban rögzítették, hogy a kamarák minden szinten teljes jogú tagként vegyenek részt a területfejlesztési tanácsokban. Ez a gyakorlat „felborult”. A tagságot mielőbb célszerű helyreállítani.

 

A vállalkozások jobb eligazodását szolgálná, ha a hazai és brüsszeli pályázatok folyamatosan aktualizált paramétereit magyarul, közérthető és visszakereshető formában tennék elérhetővé valamelyik kormányzati honlapon - szögezte le végül Parragh László.

 

 

Ösztönzési-megerősítési javaslatok

 

A kkv-k megerősítéséhez elsősorban tőkésítésre, vissza nem térítendő támogatások nyújtására van szükség. Az általuk közvetlenül igénybe vehető források arányának legalább 25-30 százalékot kell kitennie, és fontos, hogy ennek fele vissza nem térítendő támogatás legyen.

Helyes lenne, ha a kutatás-fejlesztési pályázatokra elsősorban a vállalkozások nyújthatnának be pályázatokat, így nem kapnának teret az „öncélú megélhetési” kutatások.

 

Az üzleti szolgáltatások fejlesztését a kamarák országos hálózatára támaszkodva célszerű megoldani. Az üzleti központoknak jellemzően nincsenek valós vállalkozói kapcsolataik, szinte kizárólag mikrohiteleznek, vagyis „kváziköltségvetési szervek”.

 

A beszállítói piac bővítését szolgálhatja, ha a lehetőségekre, köztük a közbeszerzési eljárásokra célzottan felkészítik a kkv-kat. E feladat ellátására a kereskedelmi és iparkamarák hálózata alkalmas.