Az Ipartestületek Országos
Szövetsége (IPOSZ) és az Eye Watch Global Kft. megállapodást írt alá országos,
a körbetartozások és lánctartozások felszámolását segítő franchise-rendszer
kialakításáról. A tervek szerint más országos és területi érdekvédelmi
szervezetekkel együttműködve több mint száz új területi központ nyitja meg
kapuit.
A cégek továbbképzési, információval történő
ellátása már nem merülhet ki egy címlista vagy releváns könyv átadásával. Az
elmúlt években folyamatosan nőtt az érdekképviselet kintlevőségeinek összege,
valamint a csődeljárások száma. A fizetésképtelenség tavaly 14 százalékkal volt
magasabb, mint egy évvel korábban - közölte Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke.
Egyre nehezebb a gazdasági környezetben a kis- és középvállalkozások (kkv)
helyzete, hiszen a körbetartozások miatt számos cég profitjának harmada elvész,
egy másik harmadot pedig a banki hitelek törlesztése emészt fel.
Az uniós pályázatok esetében a kkv-k
eddig is alvállalkozói státusban dolgoztak. A fővállalkozó cégek 35 százaléka
nem teljesítette fizetési kötelezettségét az IPOSZ által képviselt beszállítók
felé - mutatott rá Kassai. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a nagyobb cégek
a kiscégek tőkéjével és ki nem fizetésével pótolják cash-flow-jukat. Így a vállalkozások
ellehetetlenülnek, tovább automatikusan kizárják magukat a további uniós
pályázati lehetőségektől.
Ezen problémák kivédése érdekében az
Eye Watch egy rendszerbe fogta össze a szükséges kkv-knak nyújtott
szolgáltatásokat. A több mint 200 kialakításra váró területi képviselet valódi
érdekképviseletet nyújt majd a vállalkozások számára, melynek keretein belül az
üzleti alapoktól egészen a projektmenedzsment-szolgáltatásokig minden
megtalálható - mondta el Tuba József, az Eye Watch ügyvezető igazgatója.
Mint ismeretes, a vállalatok 97
százaléka a kis- és középvállalkozói szektorba tartozik. Ezek a kkv-k adják a
munkahelyek 87 százalékát. Ennek ellenére a mikrovállalatok 74 százaléka
érintett a csődeljárásokban. Nagyon sok a 90 napon túli fizetési teljesítés, az
egy évnél régebbi követeléseknek pedig mindössze 18 százaléka hajtható be -
mutatott rá Tuba.
Az ügyvezető becslése szerint 3-4
ezer milliárd forintra rúg Magyarországon a körbetartozás. Ebből az összegből
csupán 100 milliárd forintot adnak ki professzionális kintlevőség-kezelő
cégeknek behajtásra. A rendszer használat például egy 20 millió forintos
szerződés esetén maximum 80-100 ezer forintra tehető, a faktoring szolgáltatás
használata nélkül. A faktorálás díja az összeg 1,5-3 százaléka - mondta el
Tuba.
Az érdekképviselet és a
követelés-nyilvántartó megállapodása szerint az információs rendszer
követeléskezelés-, szerződésklinika- (jogi tanácsadás), partnerelőminősítés-,
termékminősítő rendszer (igazságügyi szakértő bevonásával), hiteltanácsadás-,
faktoring- és projektmenedzsment-szolgáltatásokat nyújt az igénylő cégek
számára. Egyedi szolgáltatás a faktoringbörze, mely a le nem járt követeléseket
a faktorcégek felé online aukciókra bocsátja.
Még néha az is meglepődik azon, hogy
az ÁFA követelésünk és mindenféle pályázati forrás, támogatás összege
faktorálható, aki egyébként már ismeri a faktoring ügylet fogalmát és menetét.
Pedig minden, még nem lejárt követelésre köthető faktoring megállapodás.
1.) ÁFA követelés faktorálása
Ha minden, még nem lejárt
követelésre köthető faktoring megállapodás, akkor köthető az ÁFA visszaigénylés
összegére is. Ebben az esetben fontos közölnünk a faktoring céggel, hogy milyen
az ÁFA bevallás gyakorisága (havi, negyedéves), be kell mutatnunk az erre
vonatkozó APEH határozatot is. Ennél az ügyletnél az átlagos hitelképességi
vizsgálatnál szigorúbbra számíthatunk...
2.) Támogatás, pályázati forrás faktorálása
Amennyiben megnyert, igazolhatóan
eldöntött és megítélt támogatási összegre vagyunk jogosultak, de annak
folyósítására később kerül sor, vagy pályázati forrást nyertünk, szintén
gondolhatunk a követelésünk eladására (faktorálására).
Ebben az esetben a támogatási okirat
és az igénylés jogosságát alátámasztó dokumentumok benyújtását mindenképpen
kéri a faktoring cég.
Dokumentumok, amelyek minden faktoring ügylethez kellenek:
-
30
napnál nem régebbi Cégkivonat (az eredeti bemutatása mellett)
-
Aláírási
címpéldány (az eredeti bemutatása mellett)
-
2003.
évi teljes mérlegbeszámoló
-
2004.
évi teljes mérlegbeszámoló
-
aktuális
évközi mérlegadatok és/vagy aktuális főkönyvi kivonat és/vagy előzetes mérleg
-
7
napnál nem régebbi nemleges APEH-igazolás (eredeti)
Az igazságügyi tárca által
kidolgozott javaslat szerint 2008-tól hitelezővédelmi okokból a cégjegyzékben
is szerepelnek majd a jogerős bírósági vagy hatósági, elmarasztaló határozatok,
a cég ellen indított pénzkövetelésre irányuló peres eljárások. Ezeket az
adatokat bárki megtekintheti a cégfigyelő lapról.
A tervezet szerint 2008-tól a
cégjegyzékből azonosíthatóak lesznek az adott céghez kapcsolódó anya- és
leányvállalatok is, a számviteli beszámoló közzétételére kötelezett cégeknél
pedig szerepelni fog az éves beszámoló eredmény-kimutatása és mérlegadatai, és
a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma is. A
mérlegadatokat nem lesz nehéz szerepeltetni, ugyanis a javaslat kötelezővé
teszi a számviteli beszámoló elektronikus megküldését.
Kérhető referencia-adatok
2008-tól lehetőség lesz arra, hogy a
cég külön kérelmére a cégjegyzékben feltüntessenek olyan adatokat is, amelyek
cégn üzleti jó hírét erősítik, referenciául szolgálnak. Ezek az adatok azonban
csak egy évig szerepelnek majd a cégjegyzékben, ezt követően automatikusan
törlik, hacsak nem kérik a bejegyzés meghosszabbítását további egy évre. Ilyen
referencia-adat lehet, ha a cég:
szerepel a Közbeszerzések Tanácsa
által vezetett, minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékében;
a környezetbarát vagy
környezetkímélő minősítés jelzés használatára jogosított terméket vagy
technológiát gyárt, illetve forgalmaz ( ilyenkor a cégjegyzékbe bejegyezhető a
termék vagy a technológia megnevezése, a védjegy használatára való jogosultság
kezdő napja és a védjegy érvényességi ideje);
megváltozott munkaképességű
személyek foglalkoztatására jogosító akkreditációval rendelkezik;
közhasznú vagy kiemelkedően
közhasznú társadalmi szervezet, egyesület vagy nonprofit gazdasági társaság
tagja;
a bejegyzés időpontját megelőzően,
legalább tíz éven át nem halmozott fel köztartozást. Ezeknek az adatoknak a
bejegyzését a cég jogi képviselője kérheti elektronikus úton, de a kérelemhez a
referenciákat igazoló okiratokat is csatolni kell majd. A kérelem benyújtása
illetékmentes lesz.
Kötelező hitelezővédelmi adatok
Emellett a cégjegyzék kötelezően fog
tartalmazni olyan adatokat is, amelyek a hitelezők védelme szempontjából
jelentősek:
-
a
csődeljárás kezdő és befejező időpontját, a csődeljárás megszűntetésének okát,
illetve a csődeljárás befejezetté nyilvánításának tényét,
-
a
felszámolás kezdő időpontját és befejezését, hitelezői osztályonként, a ki nem
elégített hitelezői követelések összegét (az adatokat a felszámolást lefolytató
bíróság elektronikus úton közli majd a cégbírósággal),
-
a
cég elleni végrehajtás - ideértve a biztosítási intézkedést is - elrendelésének
időpontját, a végrehajtás jogcímét, a végrehajtható követelés összegét, az
eljárás megszűntetésének időpontját és okát, a kielégített követelés összegét,
továbbá azt a tényt, ha a követelést a későbbiekben kielégítették,
-
a
céggel szemben hozott, külön törvények szerinti jogerős elmarasztaló és
bírságot kiszabó hatósági határozat esetén, az eljáró hatóság (például
Bányászati Hivatal, Gazdasáági versenyhivatal, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség)
nevét, a jogerős határozat ügyszámát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,
rendelkező részét, a jogszabálysértést, a jogszabályhely megjelölésével,
-
a
cég tulajdonában álló ingatlanon fennálló, az ingatlan-nyilvántartásban
bejegyzett jelzálogjog (önálló zálogjog) esetén az ingatlan helyrajzi számát, a
jelzálogjog jogosultját, a követelés jogcímét, a jelzálogjoggal biztosított
követelés összegét, a cégnek a központi hitelinformációs rendszerbe (KHR) kerülése
esetén a bekerülés tényét, a bekerülés időpontját, valamint azt a tényt, ha a
nyilvántartott adatokkal összefüggésben per van folyamatban,
-
a
megyei bíróságnak tíz millió forint feletti pénzkövetelésre irányuló perben
hozott elsőfokú határozatának számát, az eljáró bíróság nevét, a határozat
rendelkező részét, valamint arra való utalást, hogy fellebbezés van
folyamatban, továbbá a jogerős bírósági határozat keltét, jogerőre
emelkedésének időpontját, és rendelkező részét,
-
azt
a tényt, hogy a társaság tartozásaiért korlátozott felelősséggel tartozó
gazdasági társaság felelősségét a bíróság jogerősen korlátlanná minősítette, a
bírósági határozat számát, keltét, a határozatot hozó bíróság nevét, valamint a
határozat rendelkező részét, ha a vezető tisztségviselőt jogerős bírósági
határozat tiltotta el a vezető tisztség gyakorlásától, az eljáró bíróság nevét,
az ügyszámot, a jogerős bírósági határozat keltét, jogerőre emelkedésének
időpontját és rendelkező részét.
Az úgynevezett cégfigyelő-lapról
bárki megnézheti majd, hogy szerződő partnere ellen folyik-e per, van-e olyan
ingatlana, amit jelzálog terhel. A cégfigyelő-lapot 5000 forintos illeték
ellenében lehet kikérni. Ahhoz, hogy a fenti adatokat bejegyezzék, az érintett
hivataloknak és hatóságoknak kötelező lesz elektronikus úton megküldeni a
határozatokat a cégbíróságnak.
Legkorábban 2007-től hívható le a
svájci támogatás
Várhatóan 2007-től hívhatja le
Magyarország azt a 130 millió frankos támogatást, amelyről a vasárnapi
népszavazáson döntött Svájc. A pénzt a hazai kis-és középvállakozások kaphatják
majd, és öt év alatt, egyenlő részletekben használhatja majd fel hazánk.
A vasárnapi népszavazás után a
svájci parlament törvényt alkot a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott országok
támogatásokról. Ezután az érintett országokkal kötnek szerződést, mely
tartalmazza majd a támogatás lehívásának módját, feltételeit és időpontját -
mondta el a Független Hírügynökségnek Polgár Viktor, a Külügyminisztérium
szóvivője.
Az előzetes tervek szerint
Magyarország 2007-től hívhatja le a 130 millió frankos svájci támogatást,
melyet öt év alatt, egyenlő részletekben kap majd meg. Ez évente körülbelül 4-4
és fél milliárd forintot jelent. Polgár Viktor hozzátette: valószínűleg további
öt év áll majd rendelkezésre a támogatás felhasználására. Elsősorban a kis-és
középvállakozásokat támogatására fordítják az összeget, hogy ezzel is segítsék
a hazai munkahelyteremtést, illetve erősítsék a gazdaságot.
Svájc összesen egymilliárd frankos
(több mint 160 milliárd forintos) támogatást szavazott meg az érintett uniós
tagországoknak vasárnap. A javaslat szerint az összeg csaknem felét, 490 millió
frankot Lengyelország kapja, a második legnagyobb összeg Magyarországnak (130
millió frank), majd Csehországnak (110 millió frank) jut. A fennmaradó 270
millió pedig nagyjából egyenlő arányban oszlik meg a fennmaradó hét ˝új˝
2004-ben csatlakozó uniós ország között.
2008-tól kezdve kötelező lesz
nyilvánosságra hozni valamennyi uniós támogatás kedvezményezettjét - erről
állapodtak meg a tagállamok és az Európai Parlament képviselői Brüsszelben.
Idehaza a strukturális és kohéziós
támogatások kedvezményezettjeinek a neve, a szubvenciók összege és jogcíme már
ma is bárki számára hozzáférhető a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján
(www.nfh.hu). Az agrárpénzek azonban máig nem nyilvánosak - írja a Világgazdaság.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos
a közelmúltban adta ki azt az állásfoglalását, amely szerint már a jelenlegi
magyar jogszabályok értelmében is név szerint megismerhető, ki mennyi uniós
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatást kap Magyarországon.
Az ombudsman a Világgazdaság kérdése
alapján indított vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy nyilvános és
közzéteendő személyes adatnak minősülnek az agrártárcához tartozó,
kifizetőügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH)
kezelt támogatások. Az MVH még nem hozta nyilvánosságra a kért adatokat. Az
agrártárca a közelmúltban maga is hivatalos brüsszeli állásfoglalást kért az
ügyben.
A tárca jogi véleménye szerint
egyébként az MVH megfelelt a közzétételi követelményeknek az elmúlt években. A
hivatalnak ugyanis - állítja a minisztérium - csak az államháztartás
˝alrendszeréből˝ finanszírozott dotációk (SAPARD, avop) ügyféladatait kellett
nyilvánosságra hoznia, és e kötelezettséget internetes honlapján teljesítette
is. Más agrártármogatások - így a legnagyobb részarányt képviselő területalapú
pénzek - név szerinti felhasználása nem ismerhető meg – derül ki a tárca
közelmúltbeli állásfoglalásából.
Ma dönt a kormány az ágazati
operatív programokról - Zajlik a nagyprojektek válogatása is
A társadalmi egyeztetés lezárultával
első körben az Új Magyarország fejlesztési terv ágazati operatív programjait
(op) véglegesíti a kormány. Ma hat ágazati fejlesztési csomag
(gazdaságfejlesztés, közlekedés, társadalmi infrastruktúra, környezet és
energia, elektronikus közigazgatás, államreform) szerepel az ülés napirendjén,
egyedül a társadalmi megújulás operatív program (tamop) nem kerül most a
kormány asztalára. Az ezzel kapcsolatos döntés a következő két héten belül
várható, akárcsak a hét regionális operatív program esetében - derült ki a
Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) tartott sajtóbeszélgetésen. A kormány
terve az, hogy december közepén továbbítja Brüsszelbe az operatív programokat,
amelyek jóváhagyása márciusra várható az Európai Bizottság részéről.
Ezzel együtt már januárban lesznek
pályázatok az Új Magyarország fejlesztési terv keretében - közölte Bajnai
Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos. A 2007-ben és 2008-ban megvalósuló
fejlesztéseket nevesítő első kétéves akcióterv január közepére készül el, és
ennek előirányzatai alapján indulásként az egyszerű, kézenfekvő pályázatokat
hirdetik meg.
Egyidejűleg zajlik az olyan
nagyprojektek válogatása is, amelyeknek a szakemberek szerint jelentős szerepük
lehet az uniós források lekötésében 2007-től - erősítette meg a Világgazdaság
kérdésére a kormánybiztos. A jóváhagyott projekttervek mellett nyár óta
újabbakról is zajlik a dialógus a tárcák, illetve a regionális fejlesztési
tanácsok és az NFÜ között. Mintegy 800 projektelgondolást véleményeztek az
elmúlt időszakban, és ezek közül 500-600-at további szelektálásra visszaküldtek
az érintett minisztériumokba, illetve fejlesztési tanácsokhoz. Bajnai Gordon
szerint most az ágazati, illetve regionális szelektálás előrehaladásán múlik,
mikor nyújthat be Magyarország ilyen fejlesztési csomagokat Brüsszelnek.
Vita az útépítési Pénzekről
Az Európai Bizottság képviselőivel
várhatóan januárban elindulnak az operatív programokról szóló tárgyalások.
Az EU véleményéről egyelőre annyit
lehet tudni, hogy a közlekedési op-on belül 50 százalék alatt tartanák az
útépítések arányát, és a humánerőforrás-fejlesztésnél növelnék a
munkahelyteremtő fejlesztéseket.
Az Országos Területfejlesztési
Tanács (OTT) keddi ülésén egyhangúan támogatta az Új Magyarország Fejlesztési
Terv operatív programjait. Az ülésen Bajnai Gordon kormánybiztos hangsúlyozta:
a kormány ezen a héten az ágazati operatív programokat, két héten belül a
regionális operatív programokat tárgyalja és véglegesíti.
A kormánybiztos utalt arra, hogy az
operatív programok kidolgozása után a tervezés folyamatában az akció tervek
készítése következik. Az operatív programokat várhatóan március-áprilisban
véglegesíti az unió. Bajnai Gordon elmondta, hogy - azokban a témákban,
amelyekben egyetértés van az unióval - januárban több pályázat is elindulhat.
Az ülésen Lamperth Mónika
önkormányzati és területfejlesztési miniszter ünnepélyesen átadta Bajnai Gordon
kormánybiztosnak a társadalmi vita után kialakult, a regionális fejlesztési
tanácsokkal együtt készített regionális fejlesztési operatív programokat.
Az ülésen Szaló Péter, az
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára elmondta,
hogy minden regionális fejlesztési operatív programban kiemelten szerepel a
területi versenyképesség javítása, az innovációs folyamat erősítése, a kis- és
középvállalkozások dinamizálása, a gazdaság igényeinek megfelelő szakképzés
kialakítása, a turizmus fejlesztése. A régiókban ezen belül megfogalmazódott
a helyi infrastruktúra fejlesztésének
előtérbe helyezése.
Az ülésen Pál Béla, a
Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke azt kérte, hogy az ágazati
operatív programok ne a regionális operatív programok terhére valósuljanak meg.
Egyeztetést javasolt arról, hogy a Balaton kiemelt térség fejlesztését hogyan
lehetne sikeresen megvalósítani. Bajnai Gordon kormánybiztos erre reagálva úgy
vélekedett, hogy a Balaton fejlesztésében érintett régiók, a Balatoni
Fejlesztési Tanács koordinálják az ezzel kapcsolatos elképzeléseiket,
forráslehetőségeiket.
Az ülésen Kompaktor Emília, a Magyar
Kereskedelmi és Iparakamara (MKIK) igazgatója emlékeztetett arra, hogy a
regionális fejlesztési operatív programok gazdaságfejlesztésről is szólnak,
ezért indokoltnak tartanák a reálszféra, a gazdasági önkormányzat bekapcsolását
a döntési folyamatba.
Az OTT támogatta, hogy szülessen
kormányhatározat a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet területfejlesztési
koncepciójáról, továbbá elfogadta a térségi komplex programok tervezési és
programozási helyzetéről szóló tájékoztatót.
Kétezer milliárd jut a közlekedési op-re
Közzétette a gazdasági minisztérium a közlekedési operatív program
(közop) projektlistáját, amely indikatív jellegű és felültervezett javaslat. A
társadalmi vitára bocsátott anyag - amely a kormány szervezeteinek szakmai
munkája, illetve az eddigi egyeztetéseken elhangzott javaslatok vagy azok
kapcsán beérkezett észrevételek alapján készült - az egyeztetések során még
változhat. A vélemények, javaslatok beküldésére szűk határidőt szabtak, azokat
a péntek este közzétett listára november 20-ig lehet megtenni.
A közlekedés fejlesztésére 2007-2013 között az Új Magyarország
fejlesztési tervben 2000 milliárd forintot szánnak. Ebből 1700 milliárdot
meghaladó öszszeget a közlekedési operatív program tartalmaz, a többit a
regionális operatív programok. Az utóbbiakból a közlekedés területén elsősorban
a helyi érdekeket szolgáló utak fejlesztése valósulhat meg.
A közopforrásnak mintegy fele a közúthálózat - alapvetően a
gyorsforgalmi úthálózat -, valamint az egy és két számjegyű utak fejlesztésére
fordítható majd. Az összeg másik fele főleg a vasúti és közösségi közlekedési
fejlesztést, valamint a közlekedési módozat váltását lehetővé tevő helyszínek,
intermodális logisztikai központok támogatását szolgálja. A lista összesen 65
projektet tartalmaz, közülük 11 egyéb (nem közop-) forrásból valósul meg.
A listán szereplő, az EU által társfinanszírozott beruházások
mindegyikéről a kormány határoz majd, több esetében az Európai Bizottság
jóváhagyása is szükséges. A végleges listáról a kormány várhatóan november
végén, december elején dönt. A beruházások összesen hét évre szólnak. A
kiválasztott és az időszak elején indítható projektek részletes megvalósítási
ütemtervét és költségigényét a decemberben kialakítandó akciótervek
tartalmazzák majd.
A listán szereplő projektek megvalósításához hozzájárul - az említett
összegen túl - a közel 500 milliárd forintnyi magánszférából származó (PPP)
forrás is. Ez az összeg elsődlegesen a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére
szolgál.
Az indikatív listán olyan beruházások szerepelnek, mint az M0-s vagy az
M2-es autópálya folytatása, a 4-es főút 2-szer 2 sávossá bővítése Szolnok és
Püspökladány között, vagy a Budapest-Székesfehérvár vasútvonal fejlesztése,
120-160 km/óra pályasebességre.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv forrásaira
előreláthatólag jövő év tavaszától lehet majd pályázni, amennyiben a magyar
elképzeléseket az Európai Unió illetékesei jóváhagyják. A stratégiai tervet már
októberben elküldték Brüsszelbe, a döntést várhatóan még novemberben meghozzák
az unió központjában - tájékoztatta Pásztohy András, a Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa az MTI-t.
Közölte azt is, hogy az agrártárca a szakmai és a társadalmi szervezetek
közreműködésével megalakítja a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózatot, amely
várhatóan a jövő év elején kezd működni. Ez a szervezet ellenőrzi majd az
Európai Unió új költségvetési időszakában - 2007-2013 között - agrár- és
vidékfejlesztési célokra rendelkezésre álló, évenkénti mintegy 180 milliárd
forint megalapozott hasznosítását. A cél, hogy a források a felhasználása
ésszerű, gyors és hatékony legyen. A szervezet a gyakorlati tapasztalatok
alapján javaslatokat tesz majd az esetleges változtatásokra is - mondta a
miniszteri biztos.
Rámutatott: a felhasználható források mintegy 47 százalékát a
szerkezetváltásra és a piacteremtésre, a versenyképesség javítására -
elsősorban a folyamatokat megalapozó technikai, technológiai korszerűsítésre -
fordítják. Környezetkímélő gazdálkodásra költhető a pénzek 32 százaléka. A
vidék felzárkóztatására, infrastrukturális helyzetének javítására a források
11,5 százaléka jut, míg a Leader-program keretében a kistérségi együttműködés
ösztönzésére - azaz a Leader-program finanszírozására pedig 5,5 százalékot
lehet fordítani. A fennmaradó 4 százalék az úgynevezett technikai
segítségnyújtásra felhasználható összeg. Ez utóbbiból működtetnék egyebek
között a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózatot is.
Kifejezetten a vidéki életkörülmények javítására és az infrastruktúra
modernizálására, azaz a vidék felzárkóztatására a források valamivel több mint
11 százalékát költhetik a következő hét évben. A Leader-program keretében a
kistérségi együttműködés ösztönzésére további 5 százalékot lehetne fordítani.
Ez összességében évente 30-35 milliárd forintnyi többletforrást jelent a
vidéken élők helyzetének javítására. Ez az összeg háromszor annyi, mint amit
2004-2006 között erre a célra el lehetett költeni évente.
A miniszteri biztos jelezte: a regionális programokból (ROP) -, amelyek
szintén a vidékfejlesztést szolgálják - évente további több mint 170 milliárd
forint jut közvetlenül vidékfejlesztésre. Aláhúzta: az agrártárca forrásai
elsősorban közvetlenül a helyi viszonyok javítását - például a falusi turizmus
fejlesztését szolgálják, addig a regionális forrásokból a térségi, azaz több
település közös - elsősorban infrastrukturális - fejlesztéseit, például a
korszerű összekötő úthálózat megteremtését finanszírozzák.
Tesztüzemmódban ismerkedhetnek mától a pályázók azzal az új elektronikus
beszámolási rendszerrel, amely jelentős mértékben gyorsítja az eu-támogatások
kifizetését. Az újabb pályázóbarát intézkedés bevezetését a 14/2004. (VIII.
13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes eljárási rendelet módosítása tette lehetővé.
A módosított rendelet hatálybalépésétől (körülbelül egy hónap múlva) a
kötelező féléves beszámolási és támogatásigénylési időpontok között,
úgynevezett időközi elszámolást nyújthatnak be a nyertes pályázók, és így a
jelenleginél gyakrabban juthatnak támogatásaikhoz. Az új, időközi elszámolást
és a kapcsolódó beszámolást támogató elektronikus alkalmazások jelentősen
megkönnyítik a projektgazdáknak az adatszolgáltatást, és egyben csökkentik a
támogató adminisztrációs feladatait, melynek eredményeként felgyorsulhatnak a
kifizetések.
Az intézkedés kétféle alkalmazási lehetőséget is nyújt a nyertes pályázóknak.
Az egyik, az on-line támogatásigénylés, vagyis az Ügynökség honlapján
(www.nfh.hu/emir/palyazo) keresztül történő adatfeltöltés. Ennek a verziónak a
különlegességét az adja, hogy a rendszer a jelszavas belépést követő
azonosítással az adott pályázatra szabott információkkal támogatja az
adatfeltöltést, kiiktatva ezzel az adminisztratív hibalehetőségeket és
megkönnyítve ezzel az adatok feldolgozását. Nem utolsó sorban pedig a
feltöltést követően már másnap megjelenik a legfrissebb adatokat tartalmazó támogatásigénylés
a támogatónál, ezáltal azonnal el is indítható a kifizetési folyamat. Emellett
az Ügynökség gondolt azokra a projektgazdákra is, akik nem rendelkeznek
folyamatos internet kapcsolattal, az ő munkájukat egy letölthető és telepíthető
program fogja segíteni. Ez lenne a másik alkalmazási lehetőség, mely esetben az
igényléseket CD-n kell megküldeniük a kedvezményezetteknek a támogató felé.
Azonban az alkalmazási változatok egyike sem helyettesíti a papíralapú
dokumentációt, így az időközi elszámolásokat - ugyanúgy, mint a féléves
beszámolásokat és támogatásigényléseket - cégszerűen aláírva, nyomtatott
formátumban is be kell nyújtani. Az alkalmazási módok pontos használatához
telefonos Help Desk segítséget kapnak a
projektgazdák, a Pályázati Információs Központ 06-40 2004-94-es kék számán
keresztül.
Az új eljárás bevezetése jelentős segítséget nyújt az uniós fejlesztések
megvalósításához, hiszen a gyorsabb és időközi kifizetések nagymértékben
javíthatják a projektgazdák likviditását. Ezzel együtt nem jelenti azt, hogy
megszüntetné a kedvezményezettek szerződésből fakadó kötelezettségeit. Az
említett időközi kifizetés ugyanis egy olyan lehetőség, amelyet a projektgazdák
vagy kihasználnak, vagy nem, de ettől függetlenül nem váltja ki a féléves kötelező
beszámolásokat! A tesztüzemmód ideje alatt a támogató sem elektronikusan sem
nyomtatott formában nem fogadja be az új eljárás szerint készített időközi
beszámolókat, támogatásigényléseket!
Az újabb elektronikus pályázóbarát intézkedéssel ma már elmondható, hogy
a kedvezményezettek szinte teljes informatikai támogatást kapnak az ideális
pályázati lehetőség kiválasztásától kezdve egészen a projektjük sikeres
végrehajtásáig és elszámolásaik beadásáig.
Korábban beindított elektronikus
alkalmazások:
2005. során több kormányzati portálon - természetesen az NFÜ-n is -
intelligens pályázati keresőket hoztunk létre az érdeklődők számára; a
pályázatok elbírálásának gyorsítása érdekében 2005. során 15 különböző
pályázati kiírás esetében volt lehetőség a jelentkezési dokumentáció
elektronikus beadására (HEFOP, GVOP);
2005. augusztusától az NFÜ honlapján kéthetente magyarul és 2006.
júniusától angol nyelven is megjelentetjük a támogatott projektek listáját
ezzel tájékoztatva mind a pályázókat, mind a közvéleményt a támogatásban
részesült pályázatokról;
2005. őszétől az NFÜ honlapja napi frissítéssel közli az NFT aggregált
adatait, amely alapján, a közvélemény tájékoztatást kap a strukturális alapok
támogatásainak felhasználásáról;
2006. februárban az NFÜ honlapján megjelenítettük a pályázókat
projektjük helyzetéről tájékoztató alkalmazást - a Pályázótájékoztató
felületet. A felület segítségével a projektgazdák követhetik pályázatuk értékelésének
szakaszait, illetve a támogatás elnyerése után tájékozódhatnak a pályázat
végrehajtásának elemeiről, például elszámolásaikról, előrehaladási
jelentéseikről.
AVOP pályázat
A minőségi borok termelői is pályázhatnak a ˝minőségi mezőgazdasági
termékek marketingje˝ alintézkedés keretében
Megnyílt a lehetőség arra, hogy a minőségi borok termelői is
pályázhassanak termékeik értékesíthetőségét, népszerűsítését elősegítő
projektekre az AVOP 3.1.2 Minőségi mezőgazdasági termékek marketingje
alintézkedés keretében.
A részletes pályázati feltételeket tartalmazó Vidéki jövedelemszerzési
lehetőségek bővítése (Kódszám:3.1) című pályázati felhívás 2006. november 13-án
lép hatályba, az FVM (www.fvm.hu) és az MVH (www.mvh.gov.hu) honlapján
közzétételre került.
A Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése című pályázati felhívás
valamennyi - 3.1.1. Agrártevékenységek diverzifikációja; 3.1.2 Minőségi
mezőgazdasági termékek marketingje; 3.1.3. Idegenforgalom fejlesztése (falusi
turizmus); 3.1.4 Kézműipari tevékenység fejlesztése - alintézkedésére lehet még
pályázatot benyújtani.
A jelen Közleménnyel egyidejűleg
a pályázati felhívás és a pályázati csomag egységes szerkezetben került
közzétételre.
A pályázati felhívásban - a korábbiakhoz képest - a Magyarországon
elismert minőség megjelölési rendszerei kiegészültek a borgazdálkodásra és a
minőségi borok eredetvédelmére vonatkozó szabályokkal, ami lehetővé teszi a
minőségi borok piacra jutási feltételeit javító pályázatok támogatását.
A pályázati csomagba bekerült egy új formanyomtatvány, amelyen arról
kell a pályázóknak nyilatkozni, hogy a projekt megvalósításához a mezőgazdasági
termékek belső piacon, illetve harmadik országban történő megismertetésével és
promóciójával kapcsolatos intézkedésre vonatkozó uniós forrás terhére megkötött
és folyamatban lévő támogatási szerződéssel nem rendelkezik.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa november 20-i ülésén
változatlanul hagyta a jegybanki kamatkondíciókat, maradt a 8 százalékos
mérték.
Megingás után visszaerősödött a
forint
Az elemzői vélemények a hétfői
kamatdöntés előtt megoszlottak arról, hogy 25 bázispontos emelést hajt-e végre
a monetáris tanács vagy változatlanul hagyja a 8 százalékos kamatszintet. Múlt
hét második felében azonban inkább az látszott valószínűbbnek, hogy a tanács
nem változtat az alapkamat szintjén, mivel Járai Zsigmond egy nyilatkozatában
arról beszélt, hogy a kamatemelés nem az egyetlen opció.
A jegybank elnöke akkor azt mondta, hogy a monetáris tanács hétfői
kamatdöntő ülésén az első számú téma az infláció lesz, amely októberben éves
szinten 6,3 százalékra nőtt Magyarországon. Ha erős az inflációs várakozás,
akkor a feladat a monetáris feltételek szigorítása - mondta az elnök,
hozzáfűzve, hogy a forint erősödése ugyanakkor enyhíti az inflációs nyomást,
ezért a monetáris politika alakításának feltételei az infláció szempontjából
valamivel kedvezőbbek, mint pár hónapja.
˝Így nem mondhatom, hogy a
kamatemelés az egyetlen opció˝ - fogalmazott akkor Járai.
A Monetáris Tanács megosztott volt,
a többség a 8 százalékos jegybanki alapkamat megtartása mellett döntött, a
kisebbség 25 bázispontos emelést javasolt - mondta a döntést követő
tájékoztatón a jegybank elnöke. Még a kamat megtartása mellett szavazók is úgy
vélték, hogy ha a folyamatok kedvezőtlenebbül alakulnak, akkor szükség lesz
újabb kamatemelésre - jelentette ki egy kérdésre a tájékoztatón Járai Zsigmond.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint most a tanács többsége nem látott okot
arra, hogy a testület megemelje a 8 százalékos alapkamatot.
Közel a kamatemelési sorozat
befejezése?
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a kamat tartása melletti
legfőbb érv az erősödő forint, a (szeptemberben mért) mérséklődő bérkiáramlás,
valamint a reáljövedelmek csökkenése miatti visszaeső kereslet lehetett.
Ugyanakkor az MNB az inflációs jelentésében 2008-ra 4,1 százalékos átlagos
inflációt vár (októberi átlagos forintárfolyam mellett), ami messze van a 3
százalékos inflációs célkitűzésétől, és a +/-1 százalékos toleranciasávon is
kívül esik, ami további kamatemelés(ek)re késztetheti a jegybankot a következő
hónapokban. A kamatok szintentartásával feltehetően jelzést kívánt adni a
döntéshozói testület, hogy lassítani kíván a kamatemelési sorozaton, illetve
közel lehet a kamatemelési sorozat vége.
8,50 százalék lesz a ˝vége˝?
Adam Slater, az Intrinseca Research európai feltörekvő piaci
gazdaságelemző központ igazgatója szerint jó eséllyel nem zárult le végleg az
MNB kamatemelési sorozata, mivel a gazdaságban meglévő alapszintű inflációs nyomás
változatlanul erős. Slater szerint a hétfői döntés fő eleme a forint ˝igen
meredek˝ erősödése az elmúlt időszakban, kérdéses azonban, hogy ez meddig
tartható. Az elemző szerint a forintnak innen már ˝igen korlátozott˝ erősödési
mozgástere van; 255 forintos euróárfolyam ˝már nagyon erős lenne˝.
Slater - arra a kérdésre, hogy milyen szinten várja a magyar
pénzügypolitikai szigorító ciklus tetőzését - azt mondta: cége még két,
egyenként negyed százalékpontos emelést vár, vagyis 8,5 százalékra jósolja a legmagasabb
kamatszintet. Az idén azonban már nem lesz emelés; a következő szigorítás
valamikor a jövő év első felében várható, tette hozzá.
˝Galamb˝ lesz az utód
Olivier Desbarres, a Crédit Suisse befektetési csoport londoni
részlegének feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke a hétfői döntés után
az MTI-nek azt mondta: a Monetáris Tanácsban most ˝a galamboké az előny˝, és az
MNB alapkamata ezután ˝belátható ideig˝ 8,00 százalékon marad, hacsak nem lesz
valamilyen drámai változás az alapszintű makrodinamikában, például a
maginflációban vagy a forintárfolyamban.
Desbarres szerint az MNB - azzal, hogy 2008-ra is a cél fölé jósolja az
inflációt - saját magának hagy mozgásteret az esetleges későbbi
kamatemelésekhez, de ez ˝nem a legközelebbi jövőre szól˝. Arra a kérdésre, hogy
milyen időtávot ért ˝belátható időn˝, a Crédit Suisse vezető londoni elemzője
azt mondta: mivel Járai Zsigmond MNB-elnök márciusban távozik, és utódja jó
eséllyel ˝galamb˝ lesz, így a szigorítási szünet átnyúlhat akár 2007 második negyedébe
is.
A londoni elemzői közösség várakozása már a múlt héten a magyarországi
jegybanki kamat hétfői szinten tartásának valószínűsítése felé mozdult el,
elsősorban a forint ereje és Járai Zsigmond egy nyilatkozata miatt.
A Monetáris Tanács legutóbb október 25-i hatállyal emelte 25
bázisponttal 8 százalékra, azt megelőzően szeptember 26-i hatállyal 50
bázisponttal 7,75 százalékra a jegybanki alapkamatot. A döntések lényegében
megfeleltek az akkori elemzői várakozásoknak.
Az Európai Unió számára rendkívül
fontosak a vállalkozások 97 százalékát kitevő, és a GDP 65 százalékát
megtermelő kis- és középvállalkozások, ezért 2007-2013 között mintegy 431
milliárd euróval támogatják azok versenyképességét - mondta Francoise Le Bail,
az Európai Bizottság Vállalkozói és Ipari Főigazgatóság helyettes vezetője
Budapesten, 2006. november 20-án. Az
Európai Bizottság az Ipartestületek Országos Szövetsége segítségével szervezett,
két napos nemzetközi konferencián az unió 25 tagállamából érkezett 120
szakember a kézműipari vállalkozásoknak, valamint a kisvállalkozásoknak az EU
egységes piacára 2010-ig történő sikeres integrációjához szükséges feladatokkal
foglalkozik.
Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára
megnyitójában kiemelte: a kormány törekvése, hogy a kézműves kisvállalkozások
az eddiginél hatékonyabban, kedvezőbb üzleti környezetben, egyszerűbb
adminisztrációval tudjanak minőségi, igényes munkát végezni. Utalt arra, hogy
ezt szolgálja a tárca ˝Üzletre hangolva˝ programja, melynek eredményét egy
esztendő múlva már érzékelhetik a mikrovállalkozók is. A szakállamtitkár a
képzés, a felkészítés és a piacra jutás fontosságát is hangsúlyozta.
A rendezvényen téma a határon átnyúló együttműködés, a sikeres piaci
részvételt megalapozó innováció, a szakképzés, a fiatal kézművesek oktatása.
Kiemelten foglalkoznak az EU jogszabályoknak való megfeleléssel, a kézműves és
kisvállalkozások előtt álló, a környezetvédelemmel és energia ellátással
kapcsolatos kihívásokkal.
Francoise Le Bail közölte: a kkv-k háromféle uniós támogatást kaphatnak
2007-2013 között. Mintegy 1 milliárd euró használható fel
kockázattőke-befektetésre és hitelgarancia-vállalásra. A strukturális alapokból
380 milliárd eurót kaphatnak az EU kkv-i, aminek 75 százaléka a versenyképesség
javítására fordítható. A szakember szerint további 50 milliárd euró
szolgálhatja az uniós kkv-k kutatás-fejlesztéseit. A főigazgató helyettes elmondta: 25
százalékkal csökkenteni szeretnék a kkv-k adminisztrációs terheit.
Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke javasolta, hogy a magyar kkv-k könnyebb
EU támogatáshoz való jutása érdekében a pályázatokat interneten is be adhassák,
egyablakos rendszerben végezzék az adminisztrációt. Megfogalmazta: hasznos
lenne, ha követni lehetne a pályázat elbírálásának menetét, nyilvános lenne a
bírálati jegyzőkönyv és gyorsabb a kifizetési határidő. Azt is javasolta, hogy
a megkezdett beruházás ne lenne kizáró ok a támogatásnál.
Véget vetne a pénzügyi felügyelet az etikátlan hitelezési gyakorlatnak.
A hatóság ajánlása szerint a pozitív hitelbírálat előtt nem szabad fölösleges
költségbe verni az ügyfelet, később pedig mondvacsinált okokkal díjat emelni.
Vásároljon kamatmentes hitelre! - ajánlja a Cetelem Bank és a Beneficial
Zrt. különböző áruházakban, holott a kölcsönök teljeshiteldíj-mutatója (THM) a
Cetelemnél 36,32-38,69 százalék között van, a Beneficialnél pedig 25,68
százalék. Az anomália oka, hogy bár a kamatot tényleg nem kell megfizetni, a
tíz százalék körüli kezelési költséget azonban igen.
Többek között az efféle hiteltrükkök ellen emel szót a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletének legfrissebb ajánlása, amely a pénzintézetek hitelezési
gyakorlatát igyekszik átláthatóbbá tenni. A vonatkozó kormányrendelet szerint a
THM-et az akciós ajánlatot tartalmazó szöveggel azonos méretű szöveggel kell
feltüntetni.
Számos pénzintézet elutasítja a Központi Hitelinformációs Rendszerben
(KHR) szereplő, BAR-listás ügyfelek hitelkérelmét, akik csak akkor értesülnek
erről, miután kifizették a több ezer forintos hitelbírálati díjat. A felügyelet
arra kéri a bankokat, hogy tájékoztassák az ügyfeleket erről a gyakorlatról,
emellett hívják fel a figyelmüket arra, hogy évente egyszer ingyenesen
lekérdezhetik adataikat a KHR-ből.
A kölcsönök egy részénél a hitelnyújtás feltétele egy hitelfedezeti
életbiztosítás megkötése. Ilyen esetekben az ügyfél a havi törlesztőrészlet egy
részét életbiztosításban gyűjtögeti, amelyből lejárta után törleszti a hitel
tőketartozását. A már megkötött életbiztosítást viszont az első néhány évben
rendszerint csak veszteséggel lehet felmondani, ezért a felügyelet ajánlása
szerint csak a pozitív hitelbírálat után szabad megkötni a biztosítási
szerződéseket.
Több elvárása van a PSZÁF-nak a hitelintézetek egyoldalú
szerződésmódosításaival kapcsolatban. Nem szabad mondvacsinált indokkal díjat
emelni, nem lehet például a kezelési költség növelését a jegybanki alapkamat változásával
magyarázni. A díjemelések csak a valós költségek fedezését szolgálhatják. A
felügyelet azt is elvárja a pénzügyi intézményektől, hogy ha úgy módosítják
hitelszerződéseiket, hogy az az ügyfeleknek hátrányt okoz, és az ügyfél emiatt
fel akarja mondani a szerződést vagy előtörlesztené a hitelt, tekintsenek el az
ilyenkor szokásos díjaktól.
Ezerötszáz
milliárdból fejlődhetnek a régiók
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv,
azaz a Nemzeti Fejlesztési Terv II. forrásaiból 1 550 milliárd forint felhasználását
a régiók felelősségébe utalta az NFT II. Ezt egészítik ki az ágazati operatív
programok keretében a térségekbe érkező fejlesztési pénzek, amit fontos lesz
összehangolni. Az elmúlt héten a régiókban tartott partnerségi találkozókkal
lezárult a ROP társadalmi vitája.
Lamperth Mónika önkormányzati és
területfejlesztési miniszter az Észak-alföldi régió partnerségi találkozóján
kijelentette: ma a Budapest-centrikusságot ˝oldani kell˝. Ezt szolgálja az
úgynevezett pólus program, amely kiemelt módon kezel öt nagyvárost - Debrecen,
Győr, Miskolc, Pécs és Szeged -, valamint társközpontokként Székesfehérvárt és
Veszprémet.
Az önkormányzati és
területfejlesztési miniszter ennek kapcsán hozzátette: egy-egy pólusvárosnak az
egész régió fejlesztésére kihatással kell lennie. Lamperth Mónika a társadalmi
vitán utalt arra, hogy 2007 és 2013 között 1 550 milliárd forint forrás
felhasználásáról a régiókban dönthetnek. Ezt egészítik ki az ágazati operatív
programok keretében a térségbe érkező fejlesztési pénzek, amit fontos lesz
összehangolni.
A rendelkezésre álló teljes
regionális forrásból az észak-alföldi régió három megyéjében - Hajdú-Bihar,
Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg - 269,6 milliárd forintot
használhatnak fel. A helyiek a legfontosabbnak a térség gazdaságfejlesztését
ítélték meg, emellett a régió operatív programjában az elérhetőség javítása, a
turizmusfejlesztés, a város- és térségfejlesztés jelenti a prioritást.
A közép-magyarországi régió, amelybe
Budapest és Pest megye tartozik, a következő 7 évben, azaz az unió új
költségvetési időszakában 430 milliárd forintnyi fejlesztési pénzre számíthat.
Budapestet kiemelt pólusként kezeli a kormányzat, mivel a főváros nemzetközi
versenyképességét javítani kell. A központi régióban a miniszter fejlesztési
irányként jelölte meg az infokommunikációt, a környezetipart, a biotechnológiát
és az orvosi iparág területeit.
A Közép-dunántúli régióban 140
milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás felhasználására lesz lehetőség
2007-13 között a regionális operatív program megvalósítására, melynek céljai
között a gazdaságot, a regionális turizmust, a kohéziót erősítő
infrastrukturális fejlesztést és a kiegyensúlyozott környezethasználatot
szolgáló fejlesztések megvalósítása szerepel.
Lamperth Mónika aláhúzta: a
regionális operatív programok társadalmi vitája e hónap elején lezárul. Ezt
követően összegzik a regionális fejlesztési ügynökségek a programokhoz
beérkezett véleményeket. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter által
felügyelt Regionális Fejlesztési Tanács (RFT) napirendjére tűzi az összesített
tapasztalatokat, véleményeket javaslatokat.
Ezután az RFT kialakítja végső
állásfoglalását, majd a kormánynak megküldi a Regionális Operatív Programot. A
kormány döntését követően Brüsszelben hagyják jóvá előreláthatólag decemberben
a regionális programok végleges változatát.
A szolidaritási adóból levonható
lesz a kutatásokra és fejlesztésekre fordított összeg, erről döntött szerdai
ülésén a kormány.
A Kormányszóvivői Iroda közleménye
szerint a kormány azzal számol, hogy ez a kedvezmény a szolidaritási adóból
jövőre várt, éves szinten 170 milliárd forintnyi bevételnek alig 3 százalékát
érinti.
A leírható mintegy 5 milliárd forintnyi k+f költség
azonban megtérül. A kutatás-fejlesztés megerősödésének eredménye önmagában is a
több, ráadásul magasabb hozzáadott értékre alapuló munkahely, a kitartó
külföldi befektetői kedv pedig szintén garantálja a beruházások bővülését, és
így munkahelyek létrejöttét. Ez érdeke a költségvetésnek is, hiszen a több
munkahely több adó- és járulékbevételt jelent - írja a közlemény.
A Közbeszerzések Tanácsa igyekszik
segíteni a kisebb cégeket
A mikro-, kis- és középvállalkozások
tavaly a közbeszerzési eljárások 67 százalékát nyerték meg, szemben a 2004. évi
(azaz részben még az EU-csatlakozás előtti) 72,5 százalékkal - derül ki a
Közbeszerzések Tanácsa (KT) statisztikájából. Ez a vállalkozói kör az elmúlt
évben értékben a megbízások 41 százalékához jutott, az idei első fél évben
azonban még ennyihez sem.
Az Európai Unió tagállamaként
Magyarországnak sincs lehetősége arra, hogy közvetlen jogszabályi
rendelkezésekkel biztosítson bármilyen előnyt a hazai vállalkozások számára -
mondta lapunknak Berényi Lajos, a KT elnöke. A hazai ajánlattevők ˝helyzetbe
hozása˝ a közbeszerzések szabályrendszerén kívül egyéb legális eszközrendszer
kialakításával azonban lehetséges.
A közbeszerzésekben részt vevők
szakszerű információkkal való támogatásának jegyében a tanács ez év májusi
ülésén cselekvési tervet fogadott el a kis- és középvállalkozások közbeszerzési
eljárásokban való sikeres részvételének elősegítése érdekében. Ebben azokat az
általuk megtehető intézkedéseket sorolták fel, amelyekkel a hazai kkv-k
részvételi esélyei támogathatók.
Az akcióprogram első lépéseként a KT
kidolgozta ezen vállalkozói kör közbeszerzésekben való részvételét elősegítő
ajánlását, amely a Közbeszerzési Értesítőben (110. szám) is megjelent. Ebben az
ajánlatkérőket szólítják meg, felhíva figyelmüket néhány egyszerű megoldásra. A
kkv-k ugyanis gyakran bonyolultnak és költségesnek tartják a tenderekben való
részvételt, a megszabott határidőket szorosnak érzik, és emiatt nehezen tartanak
lépést a nagyobb, közbeszerzésekben tapasztaltabb vállalatokkal. A
terminológiában is kevésbé jártasak, így a hirdetményekben való eligazodás is
nagyobb gondot okoz számukra. A sikertelen pályázás okát sok esetben abban
látják, hogy nem kaptak elegendő és pontos információt az érvényes
ajánlattételhez szükséges elvárásokról.
Mivel az ajánlatkérők
tudatosságának, a tenderek megfelelő kiírásának jelentős szerepe van a kisebb
vállalkozások sikeres részvételében, a KT ajánlása számos ezt támogató eszközt
sorol fel. A közbeszerzési törvény ugyanis több olyan lehetőséget is kínál,
amellyel ha az ajánlatkérők élnek, megkönnyíthetik a kisebb vállalkozások
számára az ajánlattételt.
Így például az ajánlás azt javasolja
az ajánlatkérőknek, hogy fordítsanak kellő figyelmet a közbeszerzési eljárások
előkészítésekor elvégzendő egyes eljárási cselekményekre, amelyek a
későbbiekben döntő módon befolyásolhatják a kkv-k sikeres ajánlatadását. Ezért
fontos az eljárás tárgyának megfelelő pontossággal és részletességgel történő
meghatározása, az idegen szakkifejezések lehetőség szerinti elkerülése,
valamint az ajánlatkérői elvárások világos, egyértelmű és közérthető
megfogalmazása.
Az ajánlás kitér arra is, hogy az
eljárások előkészítése során ügyeljenek a reális eljárási határidők
kialakítására, továbbá a részvétel indokolatlanul magas elvárásokhoz való
kötésének mellőzésére.
A gyakran kapacitásgondokkal küzdő
kkv-k komplexebb beszerzésekre pályázása elősegíthető a részajánlattételi
lehetőséggel is. A legalább egyszeri hiánypótlás szintén nagyban hozzájárulhat
az ajánlatadás formai elvárásaiban kevésbé járatos kkv-k megfelelő
pályázásához.
A KT ajánlása a cselekvési terv első
állomása - tudtuk meg Berényi Lajostól. Dolgoznak az ajánlattevők, ezen belül
is elsősorban a közbeszerzésekben kevésbé jártas kis- és középvállalkozások
ajánlatadását segítő útmutató kialakításán. Ezt még az idén közre kívánják
adni.
A Gazdasági és Szociális Tanács
(GSZT) alapvetően támogatta az Új Magyarország Fejlesztési Terv (II. Nemzeti
Fejlesztési Terv) operatív programjait, és egyetértett a fő célkitűzésekkel -
mondta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos szerdán, a GSZT ülését
követő sajtótájékoztatón Budapesten.
A GSZT az Új Magyarország
Fejlesztési Terv hét ágazati operatív programját véleményezte. Szabó Endre, a
GSZT soros elnöke elmondta: a tanács határozatban rögzítette, hogy egyetértenek
a fő célkitűzésekkel, a vitában elhangzottak alapján minden programhoz
álláspontot alakítanak ki, amelyeket megküldenek a Nemzeti Fejlesztési
Ügynökségnek.
Bajnai Gordon a sajtótájékoztatón
hangsúlyozta, hogy az egyeztetésen a tanács jó néhány részletkérdésben tett
észrevételt, ugyanakkor pozitívnak ítélte meg a programok hosszú távú
társadalmi hatásait. A kormánybiztos elmondta, hogy nagy támogatottságot kapott
a gazdaságfejlesztési operatív program, a környezetvédelem, az elektronikus
közigazgatás fejlesztése.
Bajnai utalt arra, hogy a Levegő
Munkacsoport külön véleményt fogalmazott meg a közútfejlesztéssel kapcsolatban.
Hozzátette: a civil szféra kérdésében és az államreform programmal
kapcsolatosan szükségesnek látják a további egyeztetést a tanáccsal.
Kérdésre válaszolva a kormánybiztos közölte,
erőteljes vélemény fogalmazódott meg, hogy erősíteni kell a kutatás-fejlesztés
révén a gazdaság versenyképességét. Összességében 400 milliárd forint direkt
támogatást kaphat a kutatás-fejlesztés, az innováció és az ezen alapuló
tudásgazdaság az Új Magyarország Fejlesztési Tervben.
Szabó Endre, a GSZT soros elnöke
hangsúlyozta: a civilek nagyobb anyagi támogatást szeretnének kapni az Új
Magyarország Fejlesztési Tervben, hogy aktívan közreműködhessenek a programok
végrehajtásában. Szabó utalt arra, hogy az államreform ügye olyan neuralgikus
kérdés, amely nem elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Terv kereteire korlátozódik.
Ezért is állapodtak meg abban, hogy
további egyeztetést tartanak a kérdésről. Alapvető problémájuk, hogy nem látják
az államreformnak a komplex, koherens koncepcióját, és az erre alapozó
programot, ehelyett inkább improvizatív intézkedések vannak a közszférában,
közigazgatásban.
Bajnai Gordon kérdésre válaszolva
elmondta, hogy az államreform és a civilszféra témakörében lefolytatandó
szűkebb körű egyeztetéseken azt szeretnék tisztázni, hogy milyen tartalom
kapcsolódna a civil szféra nagyobb támogatásához. Az államreform területén
pedig szeretnék tisztázni az elképzeléseket.
A Környezetvédelmi és Vízügyi
Minisztérium (KVvM) költségvetésének kiadási oldala 22,6 százalékkal emelkedik
2007-ben, míg bevételei - elsősorban az uniós pénzeknek köszönhetően - 43
százalékkal nőnek. A minisztérium és a felügyelete alá tartozó intézmények idei
7190 fős létszámkerete 6672-re csökken jövőre. A karcsúsítás arányaiban
alacsonyabb mértékű, mint a teljes közigazgatásban tervezett leépítés - mondta
Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter.
A KVvM a következő hét évben az Új
Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) forrásainak 16 százalékával számolhat, de
a Közlekedési, a Gazdaságfejlesztési, a Közép-magyarországi régió és a
Regionális Operatív Programokban is lesznek a környezetvédelemhez köthető
fejlesztések. Szűken értelmezve 1474 milliárd, tágan - például a vasút vagy a
tömegközlekedés fejlesztését is beleértve - további 1341 milliárd forintra
számíthat a magyar környezetvédelem, míg az Új Magyarország vidékfejlesztési
stratégia keretéből mintegy 400 milliárd forint segítheti a fejlesztéseket.
Kiemelt feladatként kezeljük majd a
Vásárhelyi terv továbbfejlesztését, a vízkár-elhárítási művek fenntartását, az
Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtását - mondta Persányi
Miklós.
A tárcavezető az uniós támogatással
megvalósuló jelentősebb programok között megemlítette a Ráckevei (Soroksári)
Duna-ág vízgazdálkodásának és vízminőségének javítását, a Kis-Balaton
vízvédelmi rendszerének megvalósítását és a Duna-projektet, de fontos, el nem
hanyagolható területnek nevezte a hulladékgazdálkodást, az ivóvíz-javítási és
-kármentesítési programok folytatását, a szennyvízkezelést, továbbá az árvíz-
és természetvédelmet is.
Teljesítményalapú lesz az uniós
pénzek szétosztását végző közreműködő szervezetek finanszírozása
A teljesítményalapú finanszírozás
kerül előtérbe 2007-től az európai uniós forrásokat kezelő hazai
intézményrendszerben. A készülő intézkedés - mint a Világgazdaság megtudta -
mindenekelőtt a pályázatokat menedzselő közreműködő szervezetekre terjed ki. A
rendszerben a jelenlegi 22 helyett mintegy 18 ilyen kap majd helyet.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
(NFÜ) alapvető célkitűzésének tekinti, hogy kiküszöbölje a közreműködő
szervezetek tevékenységében tapasztalható problémákat, egyszerűsítse és
egycsatornássá tegye a rendszert, növelje hatékonyságát és átláthatóságát.
A szakemberek szerint a fejlesztések
megvalósításának elhúzódásában jelentős szerepe lehet annak, hogy jelenleg
hiányzik a rendszerből a teljesítmény mérése és ösztönzése, ráadásul aszimmetria
mutatkozik az adott pályázó és az irányító hatóság/közreműködő szervezet
kapcsolatában. Hónapokat igényel a pályázatok elbírálása, a szerződés megkötése
és a támogatás kifizetése, s nincsenek beépítve olyan mutatók, amelyek
egyértelművé teszik, hogy mindez mennyiben a pályázók és mennyiben az említett
intézmények hibája. Bonyolítja a helyzetet, hogy az irányító hatóságok és a
közreműködő szervezetek munkájában gyakoriak a párhuzamosságok, amelyek
indokolatlanul meghosszabbítják a pályázatkezelési folyamatot.
Mivel a pályázó leginkább a
közreműködő szervezettel áll kapcsolatban, fontos azok piaci alapú,
szolgáltatói jellegű működésének biztosítása.
Az NFÜ a jövőben pontos elszámolást kér
arról, mennyi pályázatot bíráltak el, mennyi és mekkora értékű szerződést
kötöttek meg, milyen összegű kifizetést teljesítettek meghatározott idő alatt.
Amennyiben a határidőket nem tartják be, akár többhavi díjuk visszavonásával is
csökkenthetik járandóságukat és fordítva, ha kiemelkedően teljesítenek, a
jutalmuk akár többhavi bér is lehet.
A jövőben nem kívánják szétaprózni a
feladatokat. Ezért szám szerint kevesebb, ám méret szerint több nagyobb
közreműködő szervezet lesz 2007-től. A gazdaságfejlesztés operatív programnál
például a Magyar Vállalkozások Bankja látja el a közreműködő szervezeti
feladatokat.
A közlekedés operatív programnál az
Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, a társadalmi megújulás operatív
programnál pedig az ESZA Kht. lesz a közreműködő szervezet.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács
(OÉT) hétfői ülésén a munkavállalói és munkáltatói oldal egyaránt támogatta az
Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak tervezeteit, illetve a
munkavédelmi törvény módosítását.
ajnai Gordon kormánybiztos az ülésen
hangsúlyozta: a gazdaságfejlesztési operatív program különösen nagy hangsúlyt
helyez a kis- és közepes vállalkozások helyzetbe hozására. A hitelgarancia
eszközökkel például néhány 10 milliárd forint több száz 100 milliárd forintnyi
likviditási bőséget jelenthet.
A vissza nem fizetendő támogatásokat
is hatékonyabban kívánják hasznosítani ebben a szektorban. Nem általában, hanem
bizonyos célok szerint részesülhetnek majd ebből az eszközből. Így azok
kaphatnak ilyen segítséget, akik például magasabb hozzáadott értéket jelentő
termelést, szolgáltatást fejlesztenek, technológiát vásárolnak vagy beszállítói
programban vesznek részt.
A témakör vitája során Vadász
György, a munkáltatói oldal szóvivője kritikaként fogalmazta meg, hogy a napi
gyakorlatban a kormány másként áll hozzá a nagy, multinacionális cégek
kéréseihez, mint a kis- és közepes vállalkozások javaslataihoz.
Az Audi javaslatát, miszerint a
szolidaritási adóból legyen levonható a K+F költség, például elfogadták, és ez
helyes - hangsúlyozta Vadász György-, az viszont már nem, hogy a kkv-k
többnyire ebből nem tudnak profitálni. Ők korábban azt kérték, hogy a jövő
évben bizonyos társadalombiztosítási költségeket számolhassanak el a
szolidaritási adónál, de erre nem kaptak kedvező választ.
Papp István, az Országos
Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMSZ) elnöke a munkavédelmi
törvény módosítási javaslatát indokolva elmondta: lényeges lenne a
munkabiztonsági és a munkaegészségügyi egységes szakmai rendszer létrehozása.
Az Európai Unió országaiban már csak Magyarországon és Csehországban nem
egységes ez a két szakterület.
Egy ilyen egységes intézményrendszer
szolgálná a komplex megelőzést is. A munkahelyeken például a kockázatelemzések
elkészítése során sem lehet elkülönítetten foglalkozni a munkabiztonsági és
munkaegészségügyi kérdésekkel.
Az OMMSZ elnöke szólt arról is: a
módosítás lehetőséget ad majd arra, hogy a munkavédelmi bírsággal elmarasztalt
munkáltatók listáját is nyilvánosságra hozza a hatóság.
A teljesítményalapú finanszírozás kerül
előtérbe 2007-től az európai uniós forrásokat kezelő hazai
intézményrendszerben. A készülő intézkedés - mint a Világgazdaság megtudta -
mindenekelőtt a pályázatokat menedzselő közreműködő szervezetekre terjed ki. A
rendszerben a jelenlegi 22 helyett mintegy 18 ilyen kap majd helyet.
A szakemberek szerint a fejlesztések
megvalósításának elhúzódásában jelentős szerepe lehet annak, hogy jelenleg
hiányzik a rendszerből a teljesítmény mérése és ösztönzése, ráadásul
aszimmetria mutatkozik az adott pályázó és az irányító hatóság/közreműködő
szervezet kapcsolatában.
Hónapokat igényel a pályázatok
elbírálása, a szerződés megkötése és a támogatás kifizetése, s nincsenek
beépítve olyan mutatók, amelyek egyértelművé teszik, hogy mindez mennyiben a
pályázók és mennyiben az említett intézmények hibája. Bonyolítja a helyzetet,
hogy az irányító hatóságok és a közreműködő szervezetek munkájában gyakoriak a
párhuzamosságok, amelyek indokolatlanul meghosszabbítják a pályázatkezelési
folyamatot.
Mivel a pályázó leginkább a
közreműködő szervezettel áll kapcsolatban, fontos azok piaci alapú,
szolgáltatói jellegű működésének biztosítása. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a
jövőben pontos elszámolást kér arról, mennyi pályázatot bíráltak el, mennyi és
mekkora értékű szerződést kötöttek meg, milyen összegű kifizetést teljesítettek
meghatározott idő alatt.
Amennyiben a határidőket nem tartják
be, akár többhavi díjuk visszavonásával is csökkenthetik járandóságukat és
fordítva, ha kiemelkedően teljesítenek, a jutalmuk akár többhavi bér is lehet.
A jövőben nem kívánják szétaprózni a feladatokat. Ezért szám szerint kevesebb,
ám méret szerint több nagyobb közreműködő szervezet lesz 2007-től.
A gazdaságfejlesztés operatív
programnál például a Magyar Vállalkozások Bankja látja el a közreműködő
szervezeti feladatokat. A közlekedés operatív programnál az Útgazdálkodási és
Koordinációs Igazgatóság, a társadalmi megújulás operatív programnál pedig az
ESZA Kht. lesz a közreműködő szervezet
Az MSZP szerint januárban
megjelennek a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjainak pályázatai, míg a
Fidesz szerint az eddigi kommunikációval szemben január elsejétől nem állnak
rendelkezésre az uniós források. Erről a pártok képviselői beszéltek kedden
újságíróknak az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának zárt ülése után.
A legfontosabb kérdésekben, az
intézményrendszer kialakításának szempontjaiban, a megoldandó gondokban, az
ellenőrzés szükségességében egyetértés volt, és abban is, hogy a politikai
kontrollt meg kell teremteni - közölte Kocsi László, a bizottság szocialista
alelnöke. Hozzátette: Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos
meghallgatása műhelybeszélgetés volt a politikusok, a gazdasági szakemberek és
a tudományos élet képviselői között.
A kormánypárti képviselő elmondta:
egyetértés van abban is, hogy a nagyobb fajsúlyú programoknak kell
megvalósulniuk, amelyek hatása előre látható, hogy ne forgácsolódjanak szét a
pénzek forráshiányos, előkészítetlen pályázatokra. Vannak ˝zászlóshajó˝
programok, amelyek a leghátrányosabb területeket komplex módon kívánják
fejleszteni. Hozzátette: azokra a területekre, ahol sokkal nagyobb
fejlesztésekre van szükség, arányosan több forrás jut. A képviselő elmondása
szerint januárban a pályázatok megjelennek, és tavaszra elég jelentős pályázati
aktivitás lesz tapasztalható.
Az MTI azon kérdésre, mi indokolta a
zárt ülés elrendelését, Kocsi László közölte: önmagában az, ami elhangzott, nem
indokolta a zárt ülést, de az volt a szándék, hogy a bizottság tagjai és a
meghívottak is szabadon beszélhessenek, és ne legyen bennük politika által
motivált szereplési vágy.
Nincs meg az intézményrendszer,
nincsenek meg az eljárások, a szabályozók, nincsenek meg azok a szakemberek,
akik a pályázatokat kezelnék, de még a pályázatok formai kialakítása sem
történt meg - közölte Pelczné Gáll Ildikó, a bizottság fideszes tagja
újságírókkal. Elmondta: az eddigi kommunikációval szemben január 1-től nem
állnak rendelkezésre a források.
A politikus kifogásolta, hogy az
operatív programokban nincs egy rendező elv, amely irányt mutathatna a
gazdasági élet szereplőinek. Szavai szerint a kormány választ majd ki
mesterségesen egy-két nagy projektet, amelyeket nagy ˝csinnadratta mellett˝
indít el, miközben a gazdasági élet szereplői, a mikro-, kis- és
középvállalkozások levegő után kapkodnak, és nem tudják, hogyan kapcsolódhatnak
be a fejlesztésekbe.
Pelczné
Gáll Ildikó azt mondta: a Fidesznek voltak javaslatai, azt kezdeményezték, hogy
ne ilyen bonyolult intézményrendszert hozzanak létre, illetve állítsanak fel
egy parlamenti bizottságot, de a kormány egyik javaslatot sem támogatta. A
politikus szerint semmi nem indokolta, hogy zárt ülésen hallgassák meg Bajnai
Gordont. Mint mondta, megítélése szerint az európai uniós források
tervezésének, elköltésének átlátható és a nyilvános módon kell folynia.
Kétmilliárd euró jut a Life Plus
programra
A képviselők 2007 és 2013 között 1,9 milliárd eurót
szánnának a LIFE+ környezetvédelmi programra és elutasítják azt a
kezdeményezést, hogy ennek 80 százalékát automatikusan a tagállamok kapják meg.
A nagy többséggel elfogadott jelentés indokolása szerint az
EP első olvasatban felhívta a figyelmet arra, hogy a LIFE+ pénzügyi eszköz
forrásai nem elegendőek az Európai Unió által kezdeményezett összes
környezetvédelmi politika végrehajtásához, és nem elégségesek ahhoz, hogy az EU
szembenézzen a környezetvédelmi kihívásokkal.
Az EP így az első olvasat során arra koncentrált, hogy a
Natura 2000 (ez az európai biodiverzitás megőrzését, védelmét és igazgatását
támogató hálózat) megfelelő finanszírozáshoz jusson. A jelentéstevő szerint
viszont az elfogadott, 2007-2013-as költségvetés mégsem tükrözte ezt, hiszen
csupán 100 millió eurót irányoztak elő a Natura 2000-re.
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a LIFE+
finanszírozásának 80 százalékát a tagállamok részére különítsék el. Ez - véli a
jelentéstevő - ˝azt jelentené, hogy a teljes európai hozzáadott érték
elveszne˝, ráadásul a tagállamok jó eséllyel saját környezetvédelmi
adminisztrációjukat finanszíroznák a pénzből az európai projektek helyett.
Ezért a képviselők elutasították ezt a bizottsági javaslatot.
Az EP javaslata szerint a LIFE+ 2007 és 2013 között (2004-es
árakon) 1,911 milliárd eurót kapna. Ez kevesebb az Európai Bizottság terveihez
képest, de több a Tanács javaslatánál. Ennek az összegnek az 55 százalékát
kellene a természet és a biodiverzitás megőrzését támogató intézkedésekre
költeni a képviselők szerint.
Olajos: aggasztó a Natura 2000 és a LIFE helyzete
A jelentés hétfő esti vitájában felszólalt a néppárti Olajos
Péter. A képviselő azt mondta, ˝ a 2000 óta folyó LIFE III pályázat keretében
több mint 950 millió eurót költöttünk el különböző környezetvédelmi
programokra, számtalan helyi, regionális, illetve határon átnyúló projekt
sikeres végrehajtására˝. Szerinte az ilyen projekteken keresztül kerül közel az
unió a hétköznapi emberekhez.
Olajos szerint ugyanakkor a LIFE + és benne a Natura 2000
program helyzete aggasztó. A képviselő azt javasolta, hogy ˝kövessük a 2004-es
megoldást, amikor is az Európai Parlament és a Tanács egy rendelet
elfogadásával az akkor lejáró LIFE III programot további két évvel és 317
millió euróval toldotta meg˝. A képviselő nem értett egyet azzal a tanácsi
javaslattal, amely az elkölthető források 80 százalékát tagállami hatáskörbe
utalná, ez ugyanis szerinte ellentétes a környezetvédelemnél szükséges nemzetek
feletti megközelítéssel és az uniós logikával is.
Várhatóan csak a jövő héten kerül Brüsszelbe a hét évre
szóló Nemzeti fejlesztési terv
Magyarország 2007-2013 között a tervek szerint a fejlesztési
források 45 százalékát fordítja nagyprojektekre és kiemelt beruházásokra, 25-25
százalékát egy- és kétfordulós pályázatokra, s 5 százalékát normatív támogatásokra
- tudta meg a Világgazdaság, miután a kormány tegnapi ülésén véglegesítette az
Új Magyarország fejlesztési tervet. Az előirányzott számokat, amelyek bázisát a
következő hét esztendőre rendelkezésre álló uniós forrás és a hazai
hozzájárulás együttes összege, 6943 milliárd forint képezi, természetesen még
az Európai Uniónak is jóvá kell hagynia. A kormányülést követően az is
kiderült, hogy ezen a héten már aligha küldik tovább a tervet Brüsszelbe, az
Európai Bizottság illetékesei várhatóan a jövő héten kapják kézhez a magyar
fejlesztési csomagot.
A nagyprojektek és a kiemelt beruházások (uniós előírások
érvényesítése az ivóvízminőségben, a szennyvíztisztításban, a
hulladékgazdálkodásban és az utak 11,5 tonnás tengelyterhelésében stb.)
gyakorlatilag központi programoknak minősülnek. A kétfordulós pályázatoknál az
előkészítő alap eddigi tapasztalatai alapján előbb ötletbörzét tartanak, majd a
begyűjtött legjobb javaslatokból készülnek pályázatként beadható
projektcsomagok. Figyelemre méltó összeg - 347,15 milliárd forint - jut
normatív támogatásokra, az elképzelések szerint pályázónként automatikusan
megítélendő 3 millió forint támogatási igényhatárig.
Lapunk nem tudott konkrét információkat szerezni a döntés
további részleteiről. Így arról, hogy miként rögzítette a forrásfelhasználási
számokat a kormány a hat konvergenciarégiónál és az egyes ágazati operatív
programoknál. Korábbi értesülés alapján tudjuk, hogy a forrásnagyságot tekintve
elmozdulás van az emberierőforrás-fejlesztési és a közlekedési operatív
programok javára, valamint a konvergenciarégiók kárára (VG, 2006. október 18.,
5. oldal). A terv parlamenti vitája során a miniszterelnök központi programokat
ígért a 28 legelmaradottabb kistérség feltámasztására és a gyermekszegénység
felszámolására, s kiterjedt hitel- és kamatlehetőségeket helyezett kilátásba a
kis- és középvállalkozásoknak a korábbi vissza nem térítendő támogatások
helyett.
Mi kell a kkv-knak az informatikai piacon?
Bár az informatikai cégek a kis- és középvállalati szektor
fontosságát hangsúlyozzák évek óta, a korszerű technológiák (IT) használata
ebben a körben mégis alacsonyabb az átlagosnál. A céges hálózatok piacán
meghatározó gyártóként ismert Cisco Systems hazai szakértői szerint ezen
vállalkozások hívó szavai főként a versenyképességet javító IT-megoldások
lehetnek, a valóban nekik szóló ajánlatok kidolgozásához azonban még mindig
szükség van a kkv-szektor alapos feltérképezésére, a szektoron belül elkülöníthető
más-más igényeket támasztó csoportok azonosítására. A kisvállalati kör
tapasztalata szerint ugyanis a mai gyakorlat inkább az, hogy az IT-szállítók az
eredetileg a nagy cégekre szabott rendszerek lebutított változatát kínálják
ennek a körnek. Az informatikai tanácsadók ugyanakkor azt is megszívlelendőnek
tartják, hogy a kkv-k maguk is komolyan vegyék a feladatot, ha megfelelő
hatékonyságnövekedést akarnak elérni az informatikai beruházásokkal, akkor az
azzal kapcsolatos döntéseket ne ad hoc, hanem az üzleti stratégia részeként
kezeljék.
S hogy mire költenék majd az IT-re szánt pénzüket a kkv-k? A
Coleman Parkes piackutató cég - 12 európai országra, köztük Cseh-, Lengyel- és
Magyarországra is - kiterjedő kutatásából kiderül, hogy a működéshez
nélkülözhetetlen technológiák közt a cégek 93 százalékban az internetet, 90
százalékban a biztonságos hálózatokat, 61 százalékban távoli elérésű
hálózatokat, míg 87 százalékban az adattárolást és -mentést jelölték meg.
A Cisco a kisvállalati igényekhez való alkalmazkodás
jegyében a közelmúltban szervezetileg is átalakult. Míg a nagy- és
középvállalati körben a cég közvetlen ügyfélmenedzseri rendszerben szólítja meg
a piacot, addig a kkv-k esetében folyamatos piackutatási tevékenységgel
cégméret- és iparág-specifikus megoldások célba juttatásával, viszonteladóik
segítségével igyekszik eljutni a végfelhasználókhoz. A társaság emellett
létrehozott egy kkv-s csoportot is az üzleti lehetőségek felkutatására.
A finanszírozási gondokra a Cisco Capital és a HVB Leasing
közösen kínál több lehetőséget, köztük tartós bérletet a legújabb
technológiákhoz, technológiai migrációs lízinget a folyamatos IT-megújításhoz,
szolgáltatáslízinget az eszközök beszerzéséhez, illetve pénzügyi lízinget,
amelynek végén automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába kerül át az eszköz.
Az IT-fejlesztések
gátja és húzóereje
Főként pénzügyi korlátai vannak ma még a kkv-k
IT-fejlesztéseinek - derül ki a BellResearch egyik kutatásából.
Jellemző azonban még a munkavállalók alacsony szintű
IT-ismerete, az ellenállás az alkalmazottak és a vezetés részéről egyaránt.
Hajtóerő lehet viszont a vállalati hálózatok jobb
menedzselhetősége, a sebesség növelése, az ügyfélkapcsolatok és a számlázás
elektronizálására való törekvés, valamint a dokumentumkezelés javítása.
A kormány szerdán elfogadta, és a jövő hét elején Brüsszelbe
küldi a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet a 2007 és 2013 közötti európai uniós
fejlesztési források felhasználásáról - mondta Fadgyas Gábor, a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség szóvivője csütörtökön.
Magyarország 2007 és 2013 között a II. Nemzeti Fejlesztési
Terv keretében 6943 milliárd forint európai uniós és magyar fejlesztési
forrással rendelkezik majd, amely további tőkét mozgathat meg.
A II. Nemzeti Fejlesztési Terv (Új Magyarország Fejlesztési
Terv) legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés
feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít összehangolt
állami és uniós fejlesztéseket a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom
megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a
területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben.
A kormány augusztus elején bocsátotta társadalmi vitára az
Új Magyarország Fejlesztési Tervet, amelyben többek között a felhasználható
forrásokra minimális, illetve maximális arányt határoztak meg. A társadalmi
egyeztetés során mintegy 4000 szerveztet kértek fel az egyeztetésben való részvételre,
több mint 12 ezren töltötték le a tervet, levélben, e-mailen 250 javaslatot
kaptak mintegy 600 egyéni hozzászólótól, szervezettől, és mintegy 100 szervezet
képviselőivel személyesen is találkoztak. A fejlesztési tervről parlamenti
vitanapot tartottak, megtárgyalta a dokumentumot a Nemzeti Fejlesztési Tanács
is október 19-én.
A magyar és európai uniós forrásból rendelkezésre álló
mintegy 7000 milliárd forint keret fejlesztési lehetőséget jelent, és a
felhasználható pénz nagysága függ a pályázatoktól, a programoktól.
A strukturális alapok felhasználásának tapasztalatai azt
mutatják, hogy a tagországok eltérő arányban használják fel a rendelkezésre
álló forrásokat. A mostani költségvetési ciklusban Svédország jár az élen a
források megközelítően 80 százalékos felhasználásával. Átlagban elmondható,
hogy a régi EU-tagországok többsége 60 százalékos felhasználási arányt
produkál.
Újra pályázhatók az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív
Program (AVOP) keretén belül a vidéki térségek fejlesztésére szánt
LEADER-források október 25-től egy hónapig.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az MTI-hez
csütörtökön eljuttatott közleményében hangsúlyozza: az agrártárca és a
kormányzat eltökélt célja, hogy minden vidékfejlesztésre szánt forintot
felhasználhassanak az akciócsoportok. Ezért az AVOP irányító hatósága november
24-ig ismét lehetővé teszi a helyi
pályáztatást, hogy egyetlen LEADER-forint se vesszen el a magyar
vidéktől.
A tájékoztatás szerint a LEADER első fordulójában, 2006
tavaszán hetven akciócsoport vidékfejlesztési terve nyert egyenként 90-100
millió forintos támogatást. A szeptemberben zárult második fordulóban az
akciócsoportok gesztorszervezeteinek helyi pályázatokat kellett kiírniuk a
tervek megvalósítására. Az akciócsoportok döntő többségéhez már eddig is
elegendő pályázat érkezett be ahhoz, hogy teljesen fel tudja használni a
pályázati keretet.
A közlemény kiemeli, hogy a LEADER bonyolult
eljárásrendszere ellenére az egyik legsikeresebb uniós pályázat volt az elmúlt
évben. Magyarországon korábban még nem volt példa arra, hogy helyben
szerveződő, önkormányzatokból, civil szervezetekből és vállalkozókból álló
akciócsoportok pályázhassanak helyi vidékfejlesztési terveik megvalósítására.
Az Európai Falu táblával jelzett LEADER-települések mintegy
harmadát érintheti ismét a pályázat. Az idén 960 település részesülhet majd
LEADER-forrásokból, és általuk több mint másfél millió vidéki lakos
életfeltételei és lehetőségei javulhatnak.
A közlemény szerint ahol nem sikerült nagy biztonsággal
lefedni az első körben a teljes keretösszeget, most ismét lehetőségük lesz az
akciócsoportoknak a pályázásra. A pályázat sikere bebizonyította, hogy a magyar
vidék önszerveződő képessége révén képes lesz a 2007 és 2013 között rendelkezésre
álló mintegy 60-70 milliárd forintnyi LEADER-pénzek lehívására is - fogalmaz
közleményében az FVM
Az EU 2007-től indítja új versenyképességi-innovációs
keretprogramját
Több pénzre - hozzávetőleg 5 milliárd euróra - pályázhatnak
2007 és 2013 között a közösségi, így a magyar kis- és középvállalkozások
kutatás-fejlesztési és innovációs céllal az Európai Unióban. A tagállamok
ugyanis úgy döntöttek, hogy a lisszaboni stratégiával összhangban külön
keretprogramot hoznak létre a versenyképesség és az innováció fejlesztésére. Az
elért megállapodás alapján 3,621 milliárd eurós büdzséből gazdálkodik az új
program - tudtuk meg a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól (NKTH).
A döntéssel lehetővé válik 1. a kis- és középvállalkozások
versenyképességének előmozdítása, 2. az innováció valamennyi formájának, így az
ökoinnovációnak a támogatása, 3. a versenyképes, innovatív és integrált
információs társadalom fejlődésének fölgyorsítása, 4. az energiahatékonyság,
valamint az új és megújuló energiaforrások támogatása valamennyi ágazatban,
ideértve a közlekedést is.
Az imént felsorolt célkitűzések elérését három egyedi
program szolgálja: 1. vállalkozási és innovációs program (EIP), 2. információs
és kommunikációs technológia (IKT) támogatási program és 3. az intelligens
Európa program (IEE). Ezek mindegyikének van saját kerete,
és közülük messze a legnagyobb az EIP. Külön érdekesség, hogy az EIP keretén
belül megközelítőleg 430 millió euró jut az ökoinnováció fejlesztésére.
További lehetőség a kkv-k kutatás-fejlesztési
tevékenységének erősítésére az EU 7. keretprogramja, itt szintén az összes
kiírásra pályázhatnak a kkv-k. A program teljes költségvetése 50,521 milliárd
euró lesz 2007 és 2013 között. Speciális programjai között szerepel a kis- és
középvállalkozások k+f tevékenységének támogatása 1,336 milliárd euróval.
Fel
tudjuk-e használni a EU-pénzeket 2007-től?
Az előttünk álló hét évben legalább ötször annyi európai
uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére, mint 2004-2006 között. Fontos
tehát az alapos felkészülés a 2007-től beáramló pénzek mielőbbi lekötésére és
hatékony felhasználására. A megkérdezett szakemberek ezzel kapcsolatban mondják
el véleményüket, javaslataikat és panaszaikat is.
Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikai kormánybiztos. Pályázati
út: ˝Igen, Magyarországnak erre minden esélye megvan. A most megnyíló közösségi
forrásokat 2015-ig kell teljes egészében felhasználnunk. Többségük pályázati
úton talál majd gazdára, vagyis nagyon sok múlik azon, hogy jó minőségű,
megfelelően előkészített, átgondolt, megalapozott tervvel álljanak elő a
reménybeli kedvezményezettek. Az eddigi tapasztalatok szerint a tagállamok jól
teljesítenek, az előírt határidőkig jellemzően a források jóval több mint
kilencven százaléka gazdára talál, befektetésre kerül. Magyarország az I.
Nemzeti fejlesztési terv forrásainak kifizetését tekintve jelenleg a 2-3.
helyen áll a tíz új tagállam között. Legalább ilyen fontos az is, hogy ezeket a
pénzeket az ország és a polgárok hosszú távú céljait leginkább szolgáló
területeken, megfelelő módon fektessük be.˝
Balázs Péter , az első magyar EU-biztos, a Közép-európai
Egyetem tanára. Nagyprojektek: ˝Megelégedéssel tölt el, hogy a kormány nem a
népszerűséget keresi: a sok kis pályázat helyett néhány nagyprojektre igyekszik
koncentrálni. Ez ugyanis a célravezetőbb megoldás, biztosítja a hatékonyabb
forrásfelhasználást, egyidejűleg a nagyobb problémák megoldását, és kisebb
(adminisztratív, korrupciós stb.) veszteséggel jár. Ugyancsak fontos, ám
egyelőre nem látszik, miként valósul meg: nagyon hamar el kellene indítani a
nagyprojekteket. A villámgyors brüsszeli benyújtás, az adott beruházás mielőbbi
megkezdése élből biztosítja a gyors és jelentős forráslekötést és
-felhasználást. Tekintettel kell lenni arra, hogy egyrészt a hét év hamar
elszáll, másrészt a nettó befizető tagok ragaszkodnak az uniós szabályokat
szigorúan betartó felhasználáshoz.˝
Esőssy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda ügyvezető
igazgatója. Vállalkozói gondok: ˝A problémát nem az abszorpciós képességben
látom, sokkal inkább abban, hogy a vállalkozásoknak nem lesz elég pályázat. A
mostani tervek alapján a vállalkozások által elérhető közvetlen támogatás nem
vagy csak kismértékben haladja meg az eddigi éves keretet, ami már korábban sem
volt elég. Ahhoz, hogy a forprofit cégek minél nagyobb adóbefizetésekkel
segítsenek Magyarország költségvetési egyensúlyának helyreállításában,
elengedhetetlen, hogy a második Nemzeti fejlesztési tervben nagyobb
részesedéshez jussanak. Az viszont, hogy éves szinten mindössze 30-40 milliárd
forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, ennek előmozdításához kevés
és rendkívül elszomorító. A relatíve csekély elérhető forrást a tőkehiánnyal
küzdő vállalkozók pillanatok alatt lekötik majd.˝
Márkus Eszter, a Nonprofit Szektoranalízis Egyesület (Nosza)
ügyvezetője. Civil kérések: ˝Csalódást kelt a civilszervezetek körében, hogy az
egyeztetések korábbi fázisaiban benyújtott javaslataikat nem vagy csak elvétve
találják meg a második Nemzeti fejlesztési terv most éppen Új Magyarország
néven futó X. változatában. Félő, hogy az operatív programok egyeztetésére
rendelkezésre álló rövid idő szintén azt bizonyítja, a politika még nem érett
és nem kész az érdemi (szakmai) párbeszédre, beéri a strigulázással. Ha lehetne
három kívánsága a civileknek, akkor azt kérnénk, hogy 1. a politikusok ne
vegyék tőlünk (ellenzéki) szentségtörésnek, ha támogatást sürgetünk a szociális
és környezetvédelmi problémák megoldásához, 2. a megkötött szerződések szigorú
betartására az intézményrendszer, a hatalom szereplőit is kötelezzék és 3.
fizessék ki pontosan az elnyert támogatásokat.˝
Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos
Szövetségének elnöke. Felkészültünk: ˝Természetesen fel tudjuk használni, sőt
az ország, a pályázók le tudnának kötni több forrást is. Szerintem 2007-től nem
lesz annyival nagyobb az EU-keretünk, mint amennyire félnek most egyesek, hogy
majd nem tudjuk elkölteni a pénzt. Amellett a kormánynak bármikor megvan a
lehetősége arra, hogy beavatkozzon, például néhány nagyprojekt benyújtásával,
ha elmaradás mutatkozna a forráslekötésben. Az is biztos, hogy a pályázatírók
és tanácsadók segítségére lesznek ebben: jelenleg tizenötször többen, legalább
négy-ötezren kínálják szolgáltatásaikat a piacon, mint öt éve. Meggyőződésem,
hogy pályázóban sem lesz hiány: még a bebukó projekteket is időben pótolni
lehet pályáztatással. Egyidejűleg konkrét ígéretek vannak arra, hogy gyorsabb
és hatékonyabb lesz az intézményrendszer.˝
A Közbeszerzési értesítőben Ön szabja meg, hogy milyen
közbeszerzési információk érdeklik.
A kormány által jóváhagyott II. Nemzeti Fejlesztési Tervben (Új
Magyarország Fejlesztési Terv) a Gazdaságfejlesztés Operatív Program forrása
674 milliárd forint, a közlekedésé pedig 1.721,5 milliárd forint - mondta
Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos a pénteki budapesti
kormányszóvivői tájékoztatón.
A terv a kedvezményezett területek közé sorolja a
közlekedésfejlesztését, amelyre az ágazati és régiós programokból együtt, a még
nem végleges adatok szerint mintegy 2.000 milliárd forint jut. A
gazdaságfejlesztés becsült forrása 1.300 milliárd forint, a humánfejlesztéseké
1.600 milliárd forint és környezetvédelmi beruházásoké 1.100 milliárd forint.
A kormánybiztos elmondta: a Közlekedés Operatív Programból
közúti közlekedésre a még nem végleges adatok alapján 700-800 milliárd forint
jut. A maradékon osztozik a városi közlekedés és a nagy vasúti programok. Az
operatív programokról szóló vita végén várhatóan 500-600 milliárd forint juthat
a vasútfejlesztésre, ez nem tartalmazza az elővárosi vonalak fejlesztését.
Bajnai Gordon elmondta: a gazdaságfejlesztési programon
belül kiemelt terület a kis- és középvállalkozások fejlesztése. Ez vissza nem
térítendő, illetve visszatérítendő támogatás formájában jut el a
vállalkozásokhoz. Utóbbira példaként említette a hitel-, tőke- és
garanciaprogramokat, szakértői számítások szerint ezekkel több mint 3.000
milliárd forint mozdítható meg. Egy új, uniós szabályozás arra is lehetőséget
ad, hogy a visszatérítendő támogatásokat az ország előre lehívja és alapszerűen
kezelje.
Bajnai közölte: a társadalmi egyeztetés eredményeként az
anyagban jelentősen nőtt a humán szempontok súlya, bővült a vonatkozó
intézkedések köre. Hangsúlyosabbá vált a civilek szerepe, megjelentek az egyház
szempontjai. Nemzetközi résszel bővült a helyzetelemzés, precízebb és több
mérőszám, indikátor került a tervbe. Továbbá erősödtek az esélyegyenlőséget
támogató szempontok.
A kormánybiztos közölte: a kormány kiemelten kezeli a
humánerőforrás fejlesztést, ezen belül az oktatás-képzést, a foglalkoztatást,
az egészségügyi helyzet javítását. Kiemelt ügyként említette a hátrányos
helyzetű kistérségek felzárkóztatása is, valamint a kis- és középvállalkozások
forráshoz juttatása.
A Társadalmi megújulás Operatív Program forrása 933,29
milliárd forint, a társadalmi infrastruktúráé 538,95 milliárd, a Környezet és
energia Operatív Program forrása 1.053,56 milliárd, az államreformé 40,61
milliárd, az elektronikus közigazgatásé 99,49 milliárd forint, a Végrehajtás
Operatív Programra 94,88 milliárd forint, a Nemzeti Teljesítmény Tartalékra
pedig 98,38 milliárd forint jut.
Az Észak-alföldi Operatív Program forrása 269,64 milliárd
forint, Észak-magyarországé 249,91 milliárd, a Dél-alföldi 207,05 milliárd, a
Dél-dunántúli 194,99 milliárd, a Közép-dunántúli 140,46 milliárd forintot tesz
ki, a Nyugat-dunántúli 128,25 milliárd forint, míg a Közép-magyarország
Operatív Program kerete, ágazati és régiós forrásokkal együtt 430,29 milliárd
forint.
Bajnai Gordon szavai szerint arra számítanak, hogy a
források több mint fele pályázatok útján kerül kiosztásra.
Danks Emese kormányszóvivő elmondta: a kormány által szerdán
elfogadott tervet jövő héten küldik ki Brüsszelbe. A végleges uniós vélemények
kialakítása azonban több hónapot is igénybe vehet - tette hozzá a
kormánybiztos. Ez azonban nem akadályozza meg, hogy már januárban konkrét
pályázatok jelenjenek meg egyes területeken - mondta Bajnai Gordon.
A kormánybiztos közölte: november végéig folytatódik az
Operatív Programok vitája, a programok benyújtása után a két évre szóló
akcióterv kidolgozása következik.
A kontinens vállalatai egyre jobban leszakadnak az
amerikaiak mögött az innováció terén
Az USA és Európa közötti innovációs szakadék tovább mélyült
az elmúlt években, ugyanis az amerikai cégek továbbra is többet költenek
kutatás-fejlesztésre, mint európai társaik - derül ki a brit kereskedelmi és
ipari minisztérium felméréséből. A jelentés az elmúlt egy év k+f kiadásai
alapján rangsorolta a világ vállalatait. Az 1250 legjelentősebb társaságot
rangsoroló dokumentum szerint az európai cégek az elmúlt egy évben csak 5,8
százalékkal emelték k+f kiadásaikat, szemben az amerikai vállalatok 8,2
százalékos növekedésével. Az európai és amerikai cégek innovációra fordított
költségei közötti szakadék még nagyobb, ha hosszabb távon hasonlítjuk öszsze a
két térség adatait. E szerint Európában az elmúlt egy évben 5,6 százalékkal
többet fordítottak kutatásra, mint az előző négy év átlagában. Ezzel szemben az
USA-ban a hasonló adat 15,4 százalékos növekedést mutat. A jelentés adatai
valószínűleg tovább erősítik azokat a hangokat Európában, miszerint az EU-nak
kiemelt kérdésként kell kezelnie a kutatás-fejlesztés terén tapasztalható
lemaradás csökkentését - jegyzi meg a felmérést összegző Financial Times.
A nagyobb európai államok közül Németország teljesített a
legrosszabbul, az elmúlt egy évben csupán két százalékkal nőtt az ország
cégeinek k+f költése. Hosszabb távon még rosszabb a német cégek teljesítménye,
mivel az elmúlt négy év átlagos szintjéhez képest két százalékkal kevesebbet
fordítottak innovációra. Globális szinten az ázsiai cégek növelték legnagyobb
mértékben k+f kiadásaikat. A listán szereplő 44 tajvani vállalat tavaly például
30,5 százalékkal emelte az innovációra költött öszszeget, míg a 17 dél-koreai
cég közel 12 százalékkal.
Az egyes iparágakat tekintve a gyógyszeriparban nőtt a
leginkább a társaságok k+f ráfordítása az utóbbi időszakban: 1992-ben a világ
20 leginnovatívabb vállalata közé még nem került be egyetlen gyógyszercég sem,
most viszont hatot is találni köztük.
A világ 1250
legjelentősebb társaságát rangsoroló listán Magyarországról egyedül a Richter
Gedeon található meg, amely a felmérés szerint 34,35 millió fontot (mintegy 50
millió eurót) fordított az elmúlt egy évben kutatás-fejlesztésre. A
gyógyszeripari cég az Európai Bizottság október eleji ranglistája szerint a kelet-közép-európai térség
leginnovatívabb cégének számít a k+f-re fordított kiadások alapján.
