2006. decemberi hírek

 

Hírek

 

250 milliárd jut Észak-Magyarországnak

 

 Az észak-magyarországi régió három megyéje - Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád - 2007 és 2013 között 250 milliárd forintot kaphat fejlesztésekre a Regionális Operatív Program (ROP) pályázatai keretében.

 

A kiemelt projektek közé bekerült az edelényi  L'Huillier-Coburg kastély felújítása, valamint az aggteleki ÖKO Centrum létrehozása is - mondta Gúr Nándor, a Regionális Fejlesztési Tanács tagja, a parlament munkaügyi és foglalkoztatási bizottságának alelnöke Miskolcon.

 

Az edelényi térség eddigi hátrányos helyzetéből a pályázatok segítségével előnyt kovácsolhat, így esélye lehet a felzárkózásra, hiszen európai uniós forrásokhoz juthat. A fejlesztések húzóerőként működnek a gazdasági élet szinte minden területén - mondta Gúr Nándor.

 

A pályázati források által nő a gazdasági versenyképesség, illetve javul a foglalkoztatás, amely Edelény és vonzáskörzetében az egyik legkiemelkedőbb szempont, mert itt különösen magas a munkanélküliség - tette hozzá.

 

A 2007 és 2013 közötti II. Nemzeti Fejlesztési Terv alapján az ország számára rendelkezésére álló 8 ezer milliárd forintból 1 550 milliárdról közvetlenül a régiók gondoskodnak. Ebből a pénzből a regionális operatív program keretében 250 milliárd forint erejéig pályázhatnak a három megye vállalkozásai, önkormányzatai, intézményei, de az összeg az ágazati fejlesztési források révén ennek többszöröse is lehet.

 

Mint az alelnök elmondta, a régió bízik abban, hogy legalább ezer milliárd forint fejlesztési forráshoz jut összességében. Megjegyezte, hogy a pályázatok beadására jövő év tavaszán kerül sor, a lehívható pénzösszegeket pedig már 2007-2008-ban a konkrét feladatokra, programokra lehet fordítani.

 

Nem veszik el pénz az n+2-es szabály miatt

 

Az új tagállamok nagy eséllyel egyetlen eurónyi fejlesztési pénztől sem esnek el az év végi záráskor az n+2-es szabály miatt - közölte pénteken a regionális fejlesztési biztos azt követően, hogy az Európai Bizottság elfogadta a 2007-2013 közötti kohéziós politika végrehajtási szabályait.

 

 Az Európai Unió 10 új tagállama december elejéig közel 100 százalékban felhasználta a 2004-ben a strukturális alapokból rá eső támogatási keretet, így valószínűnek tűnik, hogy egyetlen eurótól sem esnek el az n+2-es szabály miatt - közölte pénteken Danuta Hübner regionális politikáért felelős biztos. Hübner hozzátette, hogy december 31-ig még van idő a tagállamoknak a pénzügyi igények benyújtására. Ahhoz, hogy az új tagállamok forrásfelhasználása száz százalékos legyen, a strukturális alapok második célterületébe sorolt Prágának és Pozsonynak kell még eljuttatnia Brüsszelbe a fizetési igénylést.

 

Az idei év vége az első időpont, amikor reális képet lehet kapni az új tagállamok pénzfelhasználó (más szóval abszorpciós) képességéről. Év végén jár le ugyanis az a két éves határidő (n+2-es szabály), amit a 2004-ben odaítélt (pénzügyi kötelezettségvállalás formájában) források felhasználására kapnak az Unió tagállamai. A 2005-ös és a 2006-os keretet legkésőbb 2007-ig, illetve 2008-ig kell elkölteni, ezért mostanáig csak felületes képet kaphattunk az egyes országok teljesítményéről. Ami a 2004 és 2006 között rendelkezésre álló strukturális támogatások felhasználását illeti, Magyarország néhány héttel ezelőtt körülbelül 50 százalékos szinten állt, ami Szlovénia után a legjobb volt az új tagállamok között. Egy, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (a szociális alap mellett a másik strukturális alap) felhasználásáról készült friss bizottsági kimutatás szerint Magyarországnak 2006. december 8-i állás szerint több mint 282 millió eurót utalt át a Bizottság. Hazánk egyébként 2,83 milliárd euró felzárkóztatási támogatást kaphat az EU-tól 2004 és 2006 között, ebből 1,64 milliárd eurót strukturális alapok, 1,1 milliárdot pedig kohéziós támogatás formájában. 2007 és 2013 között ennek az összegnek a nyolcszorosa áll majd a rendelkezésünkre.

 

Brüsszel további 2 milliárd, az EU-25-ök által benyújtott euró kifizetési igénylést bírál el az év hátralevő részében, ami ha meglesz, 100 százalékos kifizetési rátát jelent majd 2006-ban - mutatott rá a Bizottság.

 

Magyarország az elsők között nyújtotta be a napokban az Európai Bizottságnak a Nemzeti Stratégiai Referenciakeretet (NSRK), más néven a 2-ik Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT 2.) végleges változatát. Hazánkon kívül Ausztria, Lettország, Dánia, Málta és Lengyelország is benyújtotta a dokumentumot. Brüsszel Lettországtól, Dániától és Ausztriától eddig 12 operatív programot is megkapott már. A magyar operatív programokat még decemberben kívánja benyújtani a kormány. A Bizottság az uniós szinten összesen 330 operatív program javáról 2007 közepéig ígéri a döntés meghozatalát, ám a programok elindításával nem kell megvárni a jóváhagyást.

 

Egyszerűbb szabályok, de szigorúbb pénzügyi ellenőrzés

 

Az Európai Bizottság pénteken elfogadta a 2007 és 2013 közötti kohéziós (felzárkóztatási) politika végrehajtási szabályait, megteremtve ezzel a következő hétéves időszak kohéziós politikájának teljes szabályozó keretét. Danuta Hübner biztos szerint az új szabályok négy elven alapulnak: az eddigieknél egyszerűbbek, jobban decentralizáltak, nagyobb felelősséget adva a tagállamoknak és a régióknak, jobban figyelembe veszik az arányosság elvét, és az átláthatóságot is, amennyiben a jövőben a tagállamoknak kötelezően nyilvánosságra kell hozniuk, hogy ki és mennyi pénzt kap az uniós fejlesztési alapokból.

 

Az új szabályok közül a legfontosabbak:

 

-          Az egyszerűsítés jegyében az eddigi 9 bizottsági rendeletet 2007-től egyetlen végrehajtási rendelet váltja fel. Egységes szabályrendszer lesz érvényes a strukturális és a kohéziós alapokra (tájékoztatási követelmények, könyvvizsgálás, euró használata stb.).

 

-          Az operatív programok többségénél közösségi helyett nemzeti szinten rögzítik majd a jogosultság szabályait. Jelenleg két különböző jogosultsági szabály létezik: egy, a közösség büdzséből társfinanszírozott projektek, egy pedig a kizárólag nemzeti forrásból finanszírozott projektek esetében. A lépés az egyszerűsítést és a decentralizációt egyaránt szolgálja.

 

-          Az arányosság elvét is erősítik különösen a könyvvizsgálat, az auditálás terén. Bizonyos operatív programok esetében, ahol a közkiadások teljes összege nem éri el a 750 millió eurót és a közösségi társfinanszírozási ráta a teljes közkiadás 40 százaléka alatt marad, bizonyos pénzügyi ellenőrzéseket a nemzeti hatóságok hajthatnak majd végre a nemzeti szabályok alapján.

 

-          Ugyancsak a pénzügyi ellenőrzés szigorításának irányába mutat az a rendelkezés, miszerint a jövőben a Bizottság ezentúl semmilyen kiadást nem fog visszatéríteni mielőtt egy független testület nem biztosítja arról, hogy a tagállamok által létrehozott működtetési és ellenőrzési rendszerek szabályszerűen és megfelelően működnek.

 

-          Először vezetik majd be a kiadások kötelező „pántlikázásának” (earmarking) eljárását, aminek eredményeképpen a Bizottságnak először lesz pontos rálátása arra, hogy az alapok hogyan oszlanak meg az egyes politikai területek között. A régi 15 EU-tagállamnak például előírták, hogy a strukturális alap első célterületénél a támogatások 60, a második célterületnél pedig a 75 százalékát az úgynevezett lisszaboni - növekedési és munkahelyteremtési - célokra fordítsák. Bár a tíz új tagállammal szemben nem támasztottak ilyen követelményt, Hübner biztos szerint az ő esetükben is látványosan növekszik a lisszaboni célokra, így például az innováció javítására fordított pénzek aránya.

 

-          Először lesz kötelező mindenkinek kizárólag elektronikus úton eljuttatni a dokumentumokat Brüsszelbe. Hübner emlékeztetett rá, hogy 2007-től az uniós büdzsé 48 százalékát elektronikus úton bonyolítják majd.

 

-          A nagyobb átláthatóság érdekében a tagállamoknak egy listán közzé kell majd tenniük a közösségi támogatások kedvezményezettjeinek nevét, illetve a támogatások összegét.

 

-          Először lesz támogatható a lakás- és házfelújítás, ami elsősorban az új tagállamok panelházait érinti majd.

 

 

Nyolc százalék maradt az alapkamat  

 

A várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamatláb mértékén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Járai Zsigond jegybankelnök viszont attól tart, hogy a vártnál nagyobb lehet az infláció.

 

Az év utolsó, december 18-i kamatdöntő ülésén nyolc százalékon hagyta az alapkamat mértékét a Járai Zsigmond vezette testület. A döntés nem meglepő, a Reuters által készített legutóbbi elemzői körkérdés eredménye is ezt a várakozást tükrözte. A piaci konszenzus szerint ezzel akár véget érhet a kamatemelési sorozat: a Monetáris Tanács a jegybanki alapkamatot legutóbb október 25-i hatállyal emelte 25 bázisponttal 8 százalékra. Az alapkamat június óta 2 százalékponttal emelkedett, 6 százalékról 8 százalékra.

 

Járai magasabb inflációra számít

 

A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek a jegybanki alapkamat szinten tartásában, más javaslat nem is volt - közölte a testület ülése után Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a távirati iroda tudósítása szerint. Az eurokamatok alakulását figyelembe véve a magyar állampapírok felára csökkenni fog minden valószínűség szerint - tette hozzá a jegybankelnök.

 

A jegybankelnök úgy vélte, hogy a kormányzati és önkormányzati áremelések gyorsabbak, illetve magasabbak lesznek az eddigi várakozásoknál, így különösen a jövő év első felében az eddig vártnál magasabb lehet az árszínvonal-emelkedés üteme. Fékezheti viszont a folyamatot a viszonylag erős forint, és egyelőre úgy tűnik, hogy a béremelések is a várható infláció szintje körül alakulnak.

 

Stabilan magas infláció

 

A Monetáris Tanács hivatalos indoklása szerint az elmúlt időszakot erőteljes áremelkedés jellemezte, amely a termékek széles körére kiterjedt. A legfrissebb adatok alapján novemberben az infláció emelkedése lelassult, szintje azonban változatlanul magas.

 

2007 elején részben az idei év eleji áfacsökkentéssel összefüggő bázishatás, részben a szabályozott árak további emelése miatt az infláció újra jelentősen emelkedni fog, és számottevő csökkenés csak 2007 második felében várható. A tartósan magas árnövekedési ütem miatt az egyszeri áremelések tovagyűrűződésének veszélye továbbra is fennáll.

 

A nemzetközi konjunktúra hatására az ipari termelés és a nettó export dinamikusan nőtt, ezzel szemben a belföldi felhasználás gyakorlatilag stagnált az utolsó két negyedévben. A kedvező nemzetközi folyamatok ellenére jövőre a növekedési ütem számottevő mérséklődése várható főleg a belső kereslet lassulása miatt, ez pedig enyhítheti az inflációs nyomást.

 

Javult a nemzetközi környezet

 

A nemzetközi befektetői környezet javult, ami a forinthozamok csökkenésében és az árfolyam erősödésében is tükröződött. Az elmúlt időszak pénz- és tőkepiaci folyamataira ugyancsak hatással volt, hogy a bejelentett fiskális konszolidációs szándék hitelessége növekedett.

 

A Monetáris Tanács értékelése szerint az infláció várható alakulását övező kockázatok jelentősek, és nagy valószínűséggel a következő hónapokban is fennmaradnak. Tekintettel a bizonytalanságokra, a Monetáris Tanács továbbra is figyelemmel kíséri az inflációs folyamatok alakulását és arra törekszik, hogy megakadályozza az esetleges másodlagos hatások kialakulását.

 

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2007. január 12-én 14 órakor jelenik meg.

 

Pályázattal segítik a mikrovállalkozásokat adózni  

 

A kisvállalkozók jelentős része nem használ számítógépet, internetet, így az elektronikus adó- és járulékbevallási kötelezettség komoly gondot jelent számukra.

 

Ezen a problémán kíván segíteni a Országos Foglalkoztatási Közalapítvány most kiírt meghívásos pályázata. Olyan képzési programokat támogatnak, amelyek révén a mikro-vállalkozások képviselőit felkészítik az internet használatára, az adó- és járulékszámítás és -bevallás ismereteire, az elektronikus nyomtatványkitöltés módjára, az ügyfélkapu használatára. A képzés támogatására 200 millió forint használható fel a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből, a nem iskolarendszerben történő felnőttképzés keretéből.

 

A meghívásos pályázaton a regionális képző intézmények vehetnek részt. A képző intézménynek megállapodást kell kötni valamelyik kisvállalkozói érdekképviselettel. Így szerződő lehet az IPOSZ, a KISOSZ, a VOSZ. A program keretében mikro-vállalkozásonként egy-egy személy ingyenesen vehet részt a képzésben. A pályázatokat a jövő év január 5-ig lehet benyújtani. A képzéseket 15 órás időtartamra kell tervezni, egy-egy csoportban 18-20 jelentkező bevonásával.

 

Elszámolható az oktatók keresete járulékokkal, a képzésszervezés, az oktatásszervezés költsége. Átlagban személyenként 6 ezer forint támogatás igényelhető. 

 

Indulnak Brüsszelbe az operatív programok

 

 A kormány a héten küldi el az Európai Uniónak az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) operatív programjait, és befogadása esetén formailag is megnyílik a lehetőség a 2007 utáni fejlesztési források felhasználására.

 

Az operatív programok benyújtása után három-négy hónapos feldolgozásra lehet számítani. Azokban a témákban, amelyekben egyetértés van az Európai Unióval, az operatív programok jóváhagyása előtt pályázati kiírások jelennek meg. Várhatóan január végén a 2007. utáni fejlesztési forrásokra pályázatokat írnak ki a kisvállalkozások támogatására, munkahelyteremtésre, a foglalkoztatás ösztönzésére az ideiglenes akciótervek alapján.

 

Az új pályázati rendszer egyszerűbb, gyorsabb, átláthatóbb és érthetőbb lesz. Ennek jegyében kevesebb igazolást kérnek be, az állami igazolások beszerzése pedig a pályáztató feladata lesz. Egységesítik az eljárási rendet, bevezetik az egyablakos ügyintézést. A tervek szerint jövőre teljes körű elektronikus ügyintézést, egyszerűbb és gyorsabb kifizetési eljárást vezetnek be.

 

Könnyítés várható a garanciák területén, többi között az önkormányzatoktól, civil szervezetektől, egyházaktól nem kérnek pénzügyi garanciát, a gazdálkodó szervezetek pedig a projekt megvalósítás utáni szakaszában csökkentett mértékű garanciát fizetnek.

 

 

Elkezdődik a vállalkozói elit gyarapodása

 

A GKM vezető kkv szakértője, Leskó Tamás ismertette többek közt a Gazdaságfejlesztési Operatív Program négy fő prioritását is.

 

Az első prioritás a kutatás-fejlesztés és innováció, melyek fő célja, hogy kizárólag olyan fejlesztési projecteket támogasson, amiknek van a piacon megjelenő haszna. A második a kkv-k jövedelemtermelő képességének fokozása. A harmadik az információtechnikai fejlődés és a modern üzleti környezet megteremtése, melynek lényege, hogy olyan központokat hozzanak létre, amelyek kutatás-fejlesztési szolgálatot nyújtanak a vállalkozásoknak, és elősegíti a szélessávú internet elterjedését.

 

A negyedik prioritás a pénzügyi eszközök megfelelő kihasználására irányul. A szakemberek fontosnak tartják, hogy azok a vállalkozások is pénzhez jussanak akik a bankoktól nem tudnak igényelni, mert vagy kisebb összeget vagy más konsturkciókat igényelnek. A cél, hogy az innovációs fejlesztésekre ösztönözzük a vállalkozókat - mondta Leskó.

 

Többféle pályázati konstrukció létezik a vállalatok beruházásának támogatására. A pályázati összeg 1-500 millió forintig terjedhet, amit három csoportba sorolnak. A legkisebb 1-5 millió, a második 5-50 millió, és a legnagyobb csoport 50-500 millió forintig terjedhet. Az 1-5 millió forintig terjedő támogatást jellemzően a kkv-k veszik majd igénybe, ezért kidolgoztak egy új értékelési technikát. Az automatikus döntéshozatali rendszer lényege, hogy ha a vállalkozás teljesíti az előre meghirdetett pályzati feltételeket, automatikusan megkapja a támogatást. A követelmények ugyan szigorúak lesznek, de ha ezeknem nem tudnak megfelelni, nem lesz működőképes a vállalkozás. Így szürhető majd ki az az elit vállalkozói réteg, aki verseny és tőkeképes, és ezzel ösztönzik majd a fejlődő cégeket is az innovatív normarendszer alkalmazására. 

 

Csökken a garanciák mértéke

 

 A pályázatok mellé benyújtandó garanciák mértékét csökkenteni akarják. Az 50 millió alatti egyedi támogatásoknál a fenntartási időszakra 25 százalék környékére mérséklődne - tudta meg a Magyar Rádió.

 

A jövőben nem küldözgetik a pályázókat egyik ügyintézőtől a másikig, egyablakos rendszerben foglalkoznak velük. Internetre terelik a pályázatokat, de szerződni egyelőre még személyesen kell. Rendszeresen szerveznek képzést is a pályázóknak. Csak azoktól kérnek majd igazolásokat, akik sikeresen indultak egy pályázaton - sorolta a változtatásokat Bajnai Gordon fejlesztési kormánybiztos.

 

Eddig gyakori panasz volt, hogy túlságosan nagy összegű garanciát kértek, ami kedvét szegte a pályázóknak. A gazdálkodó szervezeteknél csökkentik ennek mértékét. 100 százalék körül lesz a beruházási időszakban, a fenntartási időszakban pedig 50 százalék környékére csökkentjük a garanciát a következő öt évre, de az 50 millió alatti egyedi támogatásoknál 25 százalék környékére szeretnénk csökkenteni - olvasható a tudósítás a Magyar Rádió honlapján.

 

 

 

Négy kiírással indul a 2007-2013-as EU-keret felhasználása

Jönnek az új pályázatok

   

 

Négy, január második felében megjelenő pályázati kiírás tervezete kerül ma a kormány elé jóváhagyásra. Mint a Világgazdaság kormányzati forrásokból megtudta, a négy kiírás a konvergenciaprogramhoz kapcsolódóan - annak kedvezőtlen hatásait ellensúlyozandó - a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás terén kívánja pályázati lehetőségekhez juttatni a majdani kedvezményezetteket. Ezek közül két felhívás a kis- és középvállalkozások körében legsürgetőbb eszközvásárlást és minőségi tanúsítvány megszerzését, további kettő pedig a hátrányos helyzetű kistérségekben a foglalkoztatás növekedését szolgáló befektetéseket támogatja majd.

 

A szakemberek szerint az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjainak e heti benyújtásával formailag megnyílik a lehetőség arra, hogy a hazai pályázati intézmények számlákat fogadjanak be, és januártól megkezdődjön a 2007-2013 között Magyarország rendelkezésére álló 22,4 milliárd euró lehívása. A kormány kizárólag olyan kiírásokat kíván meghirdetni, amelyek témáinál egyfelől biztosra vehető az Európai Bizottság jóváhagyása, másfelől egyértelmű a nemzeti mozgástér: az operatív programok márciusra várható brüsszeli szentesítése előtt is eldönthető, hogy mekkora keretösszeggel, milyen kritériumok alapján, kik kaphassanak EU-támogatást sikeres pályázat esetén.

 

Mivel sürgősen kiírandó, sokaknak szóló pályázati lehetőségekről van szó, a szerdai kormányülést követően, az ünnepek elmúltával a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség január 5-19. között a kamarák, szakmai és civilszervezetek körében társadalmi vitára bocsátja a kiírástervezeteket, csak azután kerül sor a pályázati felhívások hivatalos kihirdetésére. Lapunk információi szerint mire megjelennek ezek a kiírások, kialakul a forrásokhoz rendelt hazai intézményrendszer is.

 

 

 

Pályázóbarát döntések

 

Az új kiírásokkal egyidejűleg számos pályázóbarát intézkedés lép életbe. Az ezekkel kapcsolatos miniszteri végrehajtási rendeletről ugyancsak ezen a héten várható döntés.

Az egyszerűsítések sorában kedvező fejlemény, hogy az önkormányzatoktól, egyházaktól és civilszervezetektől a jövő évtől nem kérnek pénzügyi garanciát, s a gazdálkodó szervezeteknél a megítélt támogatás 120 százalékáról 100-ra csökkentik annak keretét. Ugyancsak fontos információ az önkormányzatoknak, hogy 2007-ben is lesz önerőalap: öszszesen 10,1 milliárd forint fix keretösszeget biztosít a költségvetés rászorultsági alapon erre a célra.

 

A régióknak segítség, hogy a 2007-es akciótervbe bekerülő egyedi projektjeik előkészítésére 4 milliárd forint áll rendelkezésükre a pályázat-előkészítő alap keretében.

Januártól elérhető néhány GOP-pályázat  

 

A jövő évtől induló Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében komplex vállalatfejlesztési pályázatokra lehet majd uniós pénzt igényelni - közölte Novák Csaba, a GOP Irányító Hatóságának vezetője.

 

A GVOP 2004-2006 hároméves kerete öt kiemelt prioritásra összesen 162,38 milliárd forintot szánt. A program során közel 21 ezer pályázatot rögzítettek, a támogatási igény meghaladta a 335 milliárd forintot. A megítélt támogatások összege meghaladta a 163 milliárd forintot, ezáltal több mint 346 milliárd forint értékben valósultak meg a különböző projektek.

 

A 2007-2013-as tervezési időszakban 670 milliárd forint áll majd a GOP rendelkezésére, az Új Magyarország Fejlesztési Terv 8 ezer milliárd forintos keretéből. A gazdaságfejlesztés eszközei közül a regionális operatív programokban kapnak helyet: vállalkozások együttműködését támogató konstrukciók, a klaszterek, az inkubáció, a hálózatosodás, az új technológiai transzfer irodák kiépítése és működtetése, a kis és középvállakozások (kkv) kialakulását támogató inkubációs szolgáltatások létrehozása, illetve a vállalkozói tanácsadás és információ ellátás a helyben kiépült intézményrendszerre alapozva, valamint a helyi jelentőségű ipari parkok, telephelyek támogatása.

 

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program alá minden régió beletartozik, kivéve a Közép-Magyarországi Régiót, mely külön pénzkeretet fog kapni, 120 milliárd forintot.

 

A GOP az alábbi négy prioritásra koncentrál százalékos megoszlással: K+F és innováció a versenyképességért (31 százalék), vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése (36 százalék), a modern üzleti környezet erősítése (10 százalék), pénzügyi eszközök a kkv-k finanszírozáshoz juttatásáért (23 százalék).

 

 

 Az említett prioritások közül a K+F és a vállalkozások komplex fejlesztése prioritásokban már várhatóan januárban elindul néhány pályázat, a 2.1.1 vállalati beruházások támogatása, valamint a 2.1.2. munkalehetőség teremtő, vállalkozásfejlesztő beruházások támogatása a hátrányos kistérségekben. Ezek a korábbi GVOP-s nagysikerű pályázatok ˝utódpályázatai˝.

 

A különbség Novák elmondása szerint az lesz, hogy a korábbinál erősebb projekteket várnak, valamint szélesebb elszámolható kör társul a pályázatok mellé. Novák kiemelte, hogy az elbocsátott köztisztviselők számára magánszemély hitelt terveznek nyújtani cégalapításra.

 

 

Negyedét fizették ki az NFT I. projekteknek  

 

Befejeződött a 2004-2006. évi I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében támogatott projektek egynegyedének kivitelezése és kifizetése.

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint a 2006. november 15-iki adatok alapján a 3.851 beruházásra kifizetett több mint 47 milliárd forint mintegy 13.000 új munkahely létrehozását és 34.000 megtartását teszi lehetővé. Az eddig lezárt projektek elsősorban a gazdaság-, illetve a vidékfejlesztési programokból kaptak támogatást.

 

A Gazdasági és Versenyképességi Operatív Programon belül elsősorban a kis- és középvállalatok technológiai korszerűsítését és minőségirányítási rendszereik kialakítását segítő projektek teremtettek új munkalehetőségeket.

 

Az NFÜ tájékoztatása szerint a lezárt projektek teljes összköltsége 112 milliárd forint, ami a 2005. évi 22.026 milliárd forintos bruttó hazai termék 0,51 százaléka. Ez a 2004-2006-os időszakra vetítve, mintegy 0,17 százalékos hozzájárulást jelent a GDP-hez éves szinten. 

 

 

Egyszerűbb lesz a regionális fejlesztés

 

Egyszerűbb szabályok szerint és a nemzeti kormányok nagyobb beleszólásával költhetik majd el az EU-tagországok a január 1-jén induló hétéves regionális támogatási terv költségvetését.

 

Az egyes országoknak ugyanakkor több pénzt kell fordítaniuk az EU munkahelyteremtő és gazdasági növekedést generáló lisszaboni projektjeinek megvalósítására, igaz, erőteljesen növekszik az innovatív programokra költhető összeg.

 

Danuta Hübner regionális politikáért felelős biztos szerint ezentúl nem lesznek gondok a regionális fejlesztésekre szánt pénzek elköltésével - ez korábban több új tagország számára is állandó probléma volt. A biztos beszámolt arról, hogy novemberben a tíz új tagállam úgynevezett abszorpciós kapacitása 99,99 százalékon állt, így decemberre minden jelek szerint elérik a 100 százalékot.

 

Hübner szerint elismerésre méltó, hogy az új tagországok is támogatják a lisszaboni célokat, noha őket elvileg semmi sem kötelezi erre. Máltát hozta fel jó példaként: a szigetország vezetése azt ígérte, hogy megduplázza a lisszaboni célok elérésének programjaira szánt pénzügyi keretet.

 

Mint ismeretes, azok az országok, amelyek három éven belül nem költik el a nekik megítélt pénzeket, elveszítik a fel nem használt összegeket. A biztos szerint a legutóbbi idők tapasztalata az, hogy minden ország komolyan veszi a feladatot, és ennek eredményeként valószínűleg nem fognak "elveszni" támogatási összegek.

 

A tagállamok közül mind ez idáig csupán hat - Ausztria, Dánia, Lengyelország Lettország, Magyarország és Málta - nyújtotta be hét évre szóló regionális támogatási programját az EU-nak, ezek közül is csupán a máltait fogadják el a korábban előírt határidőre.

 

 

Jövőre tejben-vajban fürösztik a kkv-kat

 

"A siker további alapját az újabb tervek adják" - hangzott el a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság éves tevékenységét értékelő és a 2007-es év fejlesztéspolitikával összefüggő feladatait összegző sajtótájékoztatón. A bank jövőre újabb termékeket és fejlesztéseket ígér.

 

Az összejövetelen elhangzott, hogy az MFB 2006. évi tevékenysége során a várható adatok szerint több mint 270 milliárd forint hitelt hagyott jóvá, 7 milliárd forintot meghaladó új fejlesztési tőke kihelyezést hajt végre, és közel 6 milliárd forint nyilvántartási értékű befektetést értékesít az év végéig. A bank az év során összesen 1 600 millió euró (409,6 milliárd forint) forrást vont be.

 

A "Sikeres Magyarországért" Hitelprogramok beruházási céljait az év során tovább bővítették, többek között olyan elemekkel, mint az Újjáépítési és Pályamódosító Hitelprogramok, valamint az agrárvállalkozókat megcélzó Mikrohitel Plusz program. A bank vezetői bejelentették, hogy valamennyi hitelprogram benyújtási határidejét 2007. június 30-ig meghosszabbították, az Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési és a Panel Plusz változatlanul 2007. december 31-ig igényelhető.

 

Erős János, az MFB Rt. vezérigazgatója előadásában elmondta, hogy a bank nemzetközi szerepe nagymértékben erősödött, aktív szereplőjévé vált a különféle nemzetközi fórumoknak. A bank fő célcsoportjának a kkv-szektort nevezte meg. "A kkv-k üzleti kultúrája pozitívan változott" - hangsúlyozta. "Átgondoltabb és körültekintőbb ötletek születnek, a forrásokat pedig jóval fegyelmezettebben használják fel."

 

A vezérigazgató ismertette, hogy a "Sikeres Magyarországért" program keretein belül 2006. december elsejéig összesen 4 521 hitelkérelmet fogadtak be, és több mint 270 milliárd forintot hagytak jóvá. Ezen belül vállalkozásfejlesztési célokra 3 134 darab pályázat érkezett, mintegy 153 478 millió forint értékben. A fejlesztési tőkefinanszírozás terén 272 darab beérkezett pályázatból 27 zárult szerződéssel, ennek több, mint 80 százaléka (22 darab) kkv-k érdekében történt.

 

Az MFB Rt. 2007 évben fejlesztéspolitikával összefüggő új feladatokkal is számol, amelyek többek között: 

 

a II. NFT-hez kapcsolódó hitelprogramok fejlesztése,

saját erőt pótló vagy kiegészítő hitelek,

a mikrofinanszírozásban többcsatornás hitelkonstrukció fejlesztése,

speciális hitelek,

referenciahitelek.

Újságírói kérdésre a vezérigazgató kiemelte, hogy jövőre több mint 50 milliárd forint értékű törlesztés várható, viszont továbbra is a hitelfelvétel lesz jellemző, mivel a hitelek piacán még mindig túlkínálat tapasztalható.

 

 

 

Projektek előkészítésének támogatása

Pályázat Előkészítő Alap

 

Az Európai Unióhoz való csatlakozás nemcsak nagy lehetőség, hanem nagy felelősség is - hívja fel a figyelmet Udud Péter, az Aquaprofit Zrt. vezérigazgatója. Az országnak vétek lenne nem kihasználnia a beáramló forrásokban rejlő potenciált. Az uniós támogatások megfelelő felhasználása érdekében már 2003-ban döntés született arról, hogy életre kell hívni egy alapot, amely javítja hazánk abszorpciós képességét.

 

A kormány az Európai Unió Phare programja segítségével mintegy 6 milliárd forint értékben hozta létre a Pályázat Előkészítő Alapot (PEA), amelynek célja olyan színvonalas projektek teljes körű előkészítése volt, amelyek illeszkednek a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) céljaihoz és amelyek az EU-csatlakozással megnyíló támogatások elnyerése esetén megvalósíthatók. A PEA I. nem közvetlen anyagi támogatást nyújtott a projektötletek megvalósításához, hanem tanácsadási szolgáltatás keretében olyan szakértői segítséget, amelynek eredményeként a kiválasztott projektötletekből az EU-csatlakozás után jól előkészített, kész pályázatok születhettek.

 

A PEA I.-et 2003. április 1-jén hirdette meg a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala. A 2003. május 30-i beadási határidő lejártáig mintegy két hónap állt a pályázók rendelkezésére, hogy benyújtsák ötleteiket. A PEA I. pályázat keretében 4 operatív program összesen 22 területére lehetett projektötletekkel pályázni. Összesen 2791 projektötlet érkezett. A pályázatok regionális megoszlása a következőképpen alakult.

 

2006. január 31-ig 476 olyan pályázatot nyújtottak be a Strukturális Alapokra, amelyek a PEA I. program keretében kerültek kidolgozásra. A benyújtott pályázatok közül 2006. június 30-ig 465 került elbírálásra, melyek közül 298 pályázat kapott támogatást. Az eddig megítélt 116 milliárd forint támogatáshoz 18 milliárd forint önerő társul, így 134 milliárd forint értékű beruházás valósul meg az NFT keretein belül a PEA program segítségével.

 

A számok azt mutatják, hogy a PEA programban előkészített, az NFT operatív programjaiban támogatott projektekre megítélt támogatás az érintett NFT-intézkedések hároméves keretének 34,2 százalékát teszi ki. A PEA program segítségével megvalósuló projektek összértéke a PEA költségvetésének közel hússzorosa.

 

A PEA program keretében nem volt lehetőség mind az öt operatív program összes pályázati ablakára jelentkezni, így a következő diagram azt mutatja meg, hogy a megpályázható pályázati ablakok esetén az I. Nemzeti Fejlesztési Tervben az Irányító Hatóságok (IH) által jóváhagyott pályázatok összköltségén belül mekkora volt a PEA keretében előkészített nyertes projektek összköltsége.

 

 

A második Pályázat  Előkészítő Alap

 

A PEA I. alapján, annak tapasztalatait és népszerűségét figyelembe véve 2004-ben folytatódott a projekt-előkészítő tevékenység. Ez a támogatási program alapvetően a régiókra épített, és lényegesen nagyobb volt a kedvezményezettek köre, illetve a hatósugara is, mint az elsőnek.

 

A PEA II. annyiban hasonlított a PEA I.-re, hogy az első komponense a projekt-ötletgazdáknak és a helyi pályázatíróknak biztosított támogatási lehetőséget. Ennek keretében a benyújtott munkák értékelésében az eddiginél nagyobb feladatok hárultak a hét regionális fejlesztési ügynökségre, illetve regionális fejlesztési tanácsra. Itt a lényeg egyrészt a helyi pályázókedv további ösztönzése, másrészt a vállalkozó szelleműek támogatására olyan helyi szakértői-pályázatírói csapat kialakítása volt, amely az alap finanszírozásában elkészíti a projekt- és a pályázati csomagokat.

 

A programban újdonság volt a második komponens, amelyet a kiemelt - részben a nagy, regionális léptékű, részben az elmaradott kistérségek gyorsabb fejlődését szolgáló - projektek alkottak. Ugyanehhez a komponenshez tartozott a ˝zászlóshajó˝ program is, amelynek célja az ország 15 legelmaradottabb kistérségének a többiekénél gyorsabb tempójú fejlesztése volt.

A PEA II. harmadik komponensével az erőteljes, célirányos képzést és tájékoztatást tűzték ki célul. E téren a gyakorlatorientált megközelítésé volt a főszerep. A fejlesztési-pályázati szakképzés előmozdítása, az uniós strukturális alapokkal összefüggő ismeretek országos elterjesztése érdekében külön képzési alapot hoztak létre. Erre a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek, intézmények pályázhattak.

 

A harmadik Pályázat-Előkészítő Alap

 

2004 végén született döntés arról, hogy az alapból a 2007-2013 közötti tervezési időszak legelején indítandó, a közlekedési és környezetvédelmi szektorba tartozó, az EU-definíció szerinti ún. nagyprojektek előkészítését kell finanszírozni.

 

A támogatható projektek kiválasztása két körben valósult meg. Az első körben támogatott területként a környezetvédelem és a közlekedés jelent meg. A környezetvédelmen belül a fő prioritások a hulladékgazdálkodás, a szennyvízkezelés, az ivóvízellátás, az árvízvédelem, a kármentesítés és a megújuló energiák hasznosítása voltak. A közlekedésen belül nagy hangsúlyt kapott minden terület, így a vasúti, közúti, légi, vízi és tömegközlekedés is.

 

A támogatásra a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által meghatározott állami szervezetek, önkormányzatok vagy önkormányzati szervek voltak jogosultak.

A támogatásra benyújtott projekteknek első helyen uniós, második helyen pedig kormányzati vagy Országgyűlés által vállalt kötelezettséget kell kielégíteniük, 2007-ben, legkésőbb 2008-ban indítható, az EU által definiált nagyprojektnek kell lenniük.

 

A nagyprojekt EU-s kritériuma a két területen

Ø       Környezetvédelem Közlekedés

Ø       Minimális projektérték (millió euró) 25 50

 

A nagyprojektek első körének kiválasztási folyamata befejeződött, összesen 196 projektjavaslat futott be. Ennek 41 százaléka környezetvédelmi, 53 százaléka közlekedési és 6 százaléka egyéb (ezek a második kör keretében támogatott turisztikai, illetve humán infra-struktúra területekről érkeztek).

 

A 196 projektjavaslatból az 1067/2005. (VI. 30.) kormányhatározat 20 környezetvédelmi, 14 közlekedési és 4 budapesti (köztük környezetvédelmi és közlekedési témájúak egyaránt vannak) nagyprojektet javasolt támogatásra, összesen mintegy 18 milliárd forint értékben. Időközben ez a 38 nagyprojekt 35 darabra csökkent, majd harminchatodikként hozzájuk került a Pécs - Európa kulturális fővárosa program. Az előkészítési támogatásban részesülő nagyprojektek a következők.

 

A projekt-előkészítés tekintetében kiemelkedő nagyságú, stratégiai jelentőségű forrás ˝befektetése˝ történik, azonban ki kell emelni, hogy az előkészítésre váró 36 projekt a 2007-2013-as periódusban rendelkezésre álló források csak kis százalékát determinálja. A támogatás célja, hogy a korábban elaprózott, illetve nem megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló előkészítési forrásokat koncentrálja, illetve a projektek minőségbiztosítását kiterjessze az előkészítési fázisra is, biztosítva ezzel a projektek Brüsszel általi zökkenőmentes jóváhagyását, valamint a gördülékeny projektvégrehajtást. Mindemellett a beruházás későbbi kedvezményezettjének a beruházás műszaki és pénzügyi lebonyolításához elengedhetetlen felkészültségét is megalapozza az előkészítési támogatás.

 

 

A PEA III. második körébe a környezetvédelmi és közlekedési projektötleteken kívül a turisztikával és a humán infrastruktúrával kapcsolatos javaslatokat is várták. Az erre a fordulóra szánt előkészítési keret 12 milliárd forint, amelynek a megoszlása a következőképp alakul.

 

Szakterület megoszlás (százalék) Összeg (milliárd forint)

Ø       Környezetvédelem 30 3,6

Ø       Közlekedés 30 3,6

Ø       Turizmus 20 2,4

Ø       Humán infrastruktúra 20 2,4

Ø       Összesen: 100 12,0

Ø        

A turizmuson belül a fő prioritások az egészség-, a konferencia-, az örökség-, az öko-, a golf- és a vízi turizmus, a humán infrastruktúrán belül pedig többek között az egészségügy, az oktatás vagy a kutatás-fejlesztés. Összesen körülbelül 800 projektjavaslat érkezett be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, jelenleg ezek tartalmi vizsgálata zajlik - tájékoztat Nádasi Tamás, az Aquaprofit Zrt. elnöke.

 

A dél-dunántúli régió fejlettségi szintje és a 2004-2006-os időszakban nyújtott teljesítménye Magyarországon még 2004-ben is jelentős különbségek mutatkoztak gazdasági fejlettség terén az ország egyes régiói között. A Dél-Dunántúl tetemes hátránnyal küszködött a fejlettebb régiókhoz képest, és lemaradása évről évre csak nőtt. 2004-ben is az országos GDP-növekedési szint alatt teljesített a régió, a második legrosszabb bruttó hozzáadott érték növekményt produkálva.

 

Az első Nemzeti Fejlesztési Terv feladata volt az unió konvergencia-célkitűzésének megvalósítása révén hozzásegíteni a leszakadt régiókat a fejlettségi lejtőn történő megkapaszkodáshoz. A Dél-Dunántúlon az NFT keretében mintegy 68 milliárd forint támogatást ítéltek már oda. Rendkívül népszerűek voltak a ROP illetve a HEFOP pályázati kiírásai. A felzárkózás tehát a régiónak juttatott uniós források segítségével már elkezdődhetett.

Forrás: EMIR

 

A régió fejlesztési forrásai a 2007-2013-as időszakra vonatkozóan

 

Ha a régió megfelelően él lehetőségeivel, úgy a következő EU-s költségvetési periódus során jelentős fejlődés elé nézhet. Az Európai Unió forrásainak felhasználási kereteit kijelölő Új Magyarország Fejlesztési Terv mintegy 7000 milliárd forint allokálásáról rendelkezik. Ebből több mint 1100 milliárd kerül közvetlenül a régiókhoz (a különleges helyzetű közép-magyarországi régiót nem számítva). Természetesen a dél-dunántúli vállalkozások, önkormányzatok, nonprofit szervezetek számára más operatív programok is nyitva állnak, de azok esetén országosan folyik a verseny, nincsenek régiós szintre leosztva a források - magyarázza Musits Róbert, az Aquaprofit Zrt. pályázati tanácsadásért felelős üzletágának igazgatója.

 

Az egyes régióknak jutó támogatások meghatározása során a következő szempontokat vették figyelembe:

Ø       fejlettség (40 százalékos súllyal),

Ø       lakosságszám (20),

Ø       munkanélküliség (20),

Ø       települések száma (10),

Ø       elmaradott településeken élők száma (10).

 

A Dél-dunántúli Regionális Operatív Program mindezek alapján a régiós források 16,4 százalékára lesz jogosult, ez 186 milliárd forintot jelent. Ennél három régió is több forráshoz jut, viszont a Dél-Dunántúlon a legmagasabb az egy főre jutó támogatás.

 

 

 

 

Többet kapnak a fejletlenebb régiók

Nincs limit az operatív programokban

 

Januárban mindenképpen elindul az Új Magyarország Fejlesztési Terv, de programjainak tartalma csak a jövő év első negyedében válik véglegessé - mondta Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese. 

 

- Mikorra várhatóak az új nemzeti fejlesztési terv első pályázatai?

- A kormány a napokban fogadta el az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) szövegét. Az előzetes egyeztetések és megbeszélések alapján arra lehet következtetni, hogy a dokumentummal az unió is egyetért. A tervhez kapcsolódó ágazati és regionális operatív programok decemberre készülnek el. A teljes anyag várhatóan március-áprilisig fut végig Brüsszelen, ennyi idő kell a jóváhagyásra. Ha a tervek szerint haladunk, március végére meglesz a hétéves megállapodásunk arról, hogy milyen célokra fordítjuk a 8000 milliárd forintot. Közben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség úgynevezett akcióterveket is kidolgoz. Az akciótervben határozzák meg, hogy milyen jellegű pályázatokat, milyen célcsoportoknak, milyen célból, mekkora költségvetéssel, mikor írjanak ki. Az akcióterveket a szakminiszterek, illetve a régiók javaslatai alapján a kormány hagyja jóvá. Ugyanakkor az uniós jogszabályok szerint a támogatási keretösszegeket attól a naptól lehet felhasználni, amikor az operatív program tervezetét Brüsszel befogadja. Így a nemzeti fejlesztési terv végrehajtása várhatóan már az idén megkezdődhet. Az első pályázati kiírások legkésőbb a jövő év legelején megjelennek.

 

- Nem egészen világos az akcióterv, miért is van rá szükség?

- Az akciótervek feladata az, hogy az operatív programok célkitűzéseit konkrét cselekvési tervekké formálják, megteremtsék a kapcsolatot a stratégiai célok és a konkrét pályázati kiírások között. Ezért fontos, hogy hétéves távlatban készülnek, de alapvetően a következő két év konkrét támogatási akcióit kívánják meghatározni.

 

- Milyen területen várhatóak az első pályázati kiírások?

- Konkrétumot még nem lehet mondani. Azt azonban szeretnénk elérni, hogy egyértelműen érezhető legyen mindenki, vagy inkább minden potenciális pályázó számára, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv januárban ténylegesen elindul. Azon dolgozunk, hogy a terv haszonélvezői, legyenek akár vállalkozások, civil szervezetek vagy az önkormányzatok, jövő év elején valós, pályázható forrásokkal találkozzanak.

 

- Csúszik át az első nemzeti fejlesztési tervből forrás 2007-re?

- Az eddig jóváhagyott projektek költségvetése már meghaladja a rendelkezésre álló kereteket, számszerűen 103 százaléknál tartunk.

 

- Tehát nem lesz áthozható pénz.

- De igen, vannak még olyan területek, ahol sor kerül további pályázatok kiírására. Túl kell ugyanis vállalnunk magunkat, mert elképzelhető, hogy lesznek olyan projektek, amelyek ilyen-olyan ok miatt nem valósulnak meg, esetleg a fejlesztők forrást takarítanak meg és nem lesz szükségük a teljes megítélt támogatásra. A kötelezettségvállalási kereteink túllépésére emellett az árfolyammozgások miatt is szükség lehet. A terv eredeti, hatszázhetvenmilliárdos költségvetését 252 forintos euróárfolyamon számítottuk ki. Ha emelkedik az euró árfolyama, növekszik az EU-támogatás forintban mért értéke, akár tízmilliárdokkal is. Ez pedig azt jelenti, hogy ennyivel több projektet kell megvalósítanunk. Nem kizárt tehát, hogy az első fejlesztési terv terhére még 2008-ban is indítunk új pályázatot.

 

- Az első évben mennyi pénz áll majd rendelkezésre a régiók számára?

- Az Európai Unió által egy év alatt átutalható összeg felső határát - ez mintegy 896 milliárd forintnak megfelelő összeg - az unió költségvetése határozza meg. Nem tudok olyan példáról, hogy bármely EU-tagország valaha is beleütközött volna ebbe a költségvetési korlátba. A várható felhasználás nálunk is lényegesen alacsonyabb lesz. A régiók, az ágazatok szempontjából egy a fontos: nem fordulhat elő az, hogy bármely program megvalósítását pénzhiány miatt lassítani kell. Az állami költségvetés belső szerkezete ugyanis rugalmas, egyfelől az ÚMFT-re szánt előirányzatok felfelé nyitottak, másfelől a gyorsabban haladó programok - szükség esetén - kölcsön vehetik a lassabban induló fejlesztésekre szánt költségkereteket.

 

- Annak terhére?

- A hétéves periódus egészét tekintve egyik program sem veszi el a másik elől a keretösszeget, legfeljebb előbb használja ki a forrásait, mint a másik. Nagyon nagy pénztömegről van szó, értelemszerűen szükség van likviditásmenedzsmentre. Erre módja van Brüsszelnek is. Szükség esetén átmenetileg igénybe vehetjük más országok fel nem használt keretösszegeit is. Nagyon fontos és ezt tudatosítani kell mindenkiben, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása előtt gyakorlatilag nincs költségvetési korlát, mert minden általunk elköltött forinthoz 5-6 másik jön Brüsszeltől. Az országnak tehát jó üzlet, ha a tervet gyorsan valósítjuk meg. Ennek ellenére a realitásokat figyelembe véve azt kell mondjam: nem valószínű, hogy az egyébként rendelkezésre álló EU-keretnél bármely ország többet tudna költeni.

 

- Azért gőzerővel dolgoznak, hogy lehívják a nyolcezermilliárdot.

- Természetesen. Az első nemzeti fejlesztési tervből komoly tapasztalatokat szereztünk és jól látszik, hogy mire készülhetünk. A hároméves büdzsé első évében - nulláról indulva - a tényleges kifizetés a keretösszeg 0,75 százaléka volt. Magyarán, éppen hogy eljutottunk odáig, hogy szerződést kötöttünk és megkezdődhetett a fejlesztés. Az EU-forráslehívás nagyobbik részét tehát 2007-ben még az első fejlesztési tervtől várhatjuk. Most, a harmadik év vége felé a tényleges kifizetés megközelítette a 40 százalékot. Ezzel a kifizetési aránnyal Magyarország az újonnan csatlakozott tagok között a legjobbak között van, egyedül az észtek előztek meg bennünket. Valószínűleg tehát nem az első évben fogjuk támogatásra kifizetni a nyolcezermilliárdnak a nagyobbik részét. Még akkor sem, ha van olyan nagyberuházás, amelyet úgyszólván ˝reptében˝ veszünk át. Ilyen például a 4-es metró, amely már az első évben is komoly kiadást generálhat. A jól előkészített infrastrukturális beruházásokat a fejlesztési tervbe azonnal bevonhatjuk, ami tehermentesítheti az állami költségvetést. Ennek természetesen az az ára, hogy más gazdasági területeken az államnak a hazai adóbevételek terhére kell nagyobb szerepet vállalnia.

- Önök vagy a kormány feladata elosztani a régiók között a pénzt? Nem cél, hogy egy fejlettebb megye nagyobb támogatáshoz jusson, mint egy fejletlenebb, fokozva ezzel az ország egyes régiói közötti különbséget.

- A források elosztása végső soron a kormány feladata. Ma már kint van a honlapunkon a teljes számsor, amelyből kiderül, melyik régió mekkora keretre számíthat. A felhasználható pénzek kiszámítására egyébként régóta megvan a kialakult módszer. Az Országgyűlés évekkel ezelőtt szabályozta, hogy a lélekszámtól és a relatív fejletségtől függően az állami fejlesztési forrásokból az egyes régiók milyen arányban részesüljenek. Vannak olyan pályázati források is, amelyekhez minden régió hozzáférhet. E keretek elosztásánál a pénz a pályázatok - előre közzétett - értékelési kritériumrendszerén keresztül terelhető az elmaradottabb régiók irányába. Lehetnek persze más prioritások is. A közlekedésben egy országos hálózatot kell fejleszteni, hosszú távú stratégiai szempontok alapján. Szükség lehet arra is, hogy egy-egy ágazat fejlesztését preferáljuk a többivel szemben. Ennek természetesen szintén vannak területi hatásai. Összességében véve a rendszer jól működött az első nemzeti fejlesztési tervben, hiszen az elmaradottabb régiók arányaiban több forráshoz jutottak, mint a fejlettebbek.

 

 

 

Tájékoztatás az MVf Kht. költözésével kapcsolatban

 

Értesítjük minden kedves ügyfelünket, hogy az MVf Kht. 2006. december közepén új irodaházba költözik. A költözés ideje alatt (december 14-15) a Kht. valamennyi szolgáltatása szünetel.

 

Jelenlegi Ügyfélszolgálatunkon (Budapest, XIII. Váci út 99.) az utolsó ügyfélfogadási nap december 13.

A költözés ideje alatt (december 14 - 15) az MVf Kht. telefonos ügyfélszolgálata sem érhető el.

Ügyfélszolgálatunk az új helyszínen - amelyről a közeljövőben honlapunkról tájékozódhatnak - várhatóan december 19-től áll ismét ügyfeleink szolgálatára.

 

A költözés nem érinti az MVf Kht. ügyfélszolgálati telefonszámát illetve email címét, melyek változatlanul, a jövőben is a következők:

Telefonszám: 06-40-200-617

Email: mvf@mvf.hu

Szíves megértésüket és türelmüket köszönjük!

 

 

 

A kormány elfogadta mind a tizenöt operatív programot

 

A kormány elfogadta az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) tizenöt operatív programját, melyek keretében uniós támogatással 7000 milliárd forintot fordíthatunk az elkövetkező 7 évben Magyarország fejlesztésére. Ezek a programok ágazati és regionális szinten fogalmazzák meg, hogy mire és milyen arányban használjuk fel a rendelkezésünkre álló forrást. A jóváhagyott operatív programokat Magyarország december közepén nyújtja be az Európai Bizottságnak.

 

A fejlesztési régiók 1600 milliárd, míg az ágazati operatív programok keretében 5300 milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre 2007 és 2013 között. A legtöbb fejlesztést a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP), a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) és a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) forrásai révén lehet megvalósítani.

 

A pályáztatáshoz szükséges akcióterveket csak azt követően lehet elkészíteni, hogy az Európai Unió elfogadta az operatív programokat, de a gyorsabb ügyintézés érdekében az ideiglenes akciótervek kidolgozása már megkezdődött. Terveink szerint így a jövő év elején lehetővé válik néhány már jól bevált pályázati kiírás meghirdetése.

 

A kormány által elfogadott operatív programok:

 

v      Gazdaságfejlesztés OP -GOP

v      Közlekedés OP -KÖZOP

v      Társadalmi megújulás OP -TAMOP

v      Társadalmi infrastruktúra OP -TIOP

v      Környezet és energia OP -KEOP

v      Államreform OP -ÁROP

v      Elektronikus közigazgatás OP -EKOP

v      Nyugat-dunántúli OP -NYDOP

v      Dél-alföldi OP -DAOP

v      Észak-alföldi OP -EAOP

v      Közép-magyarországi OP -KMOP

v      Észak-magyarországi OP -EMOP

v      Közép-dunántúli OP -KDOP

v      Dél-dunántúli OP -DDOP

v      Végrehajtás OP -VOP

 

 

Kötelező és érdemes módosítani a társasági szerződést  

 

2007. szeptember 1-ig minden gazdasági társaságnak össze kell hangolnia szabályozását a júliusban hatályba lépett új társasági törvénnyel. A feladatot lehet még tologatni, de nem árt tudni, hogy ha bármi miatt összehívják a taggyűlést, egyúttal eleget kell tenni a módosítási kötelezettségnek is.

 

Az éves eredmény elfogadásáról legkésőbb 2007. május 31-ig dönteni kell, így legkésőbb ezen a taggyűlésen/közgyűlésen fel fog merülni a társasági szerződés kötelező módosítása. Az ürömben némi öröm, hogy az új törvény számos olyan könnyítést tartalmaz, amely egyszerűbbé teszi a társasági működést. Ezért hasznos, ha a társaság tagjai is tájékozódnak az új lehetőségekről, nem kizárólag a jogi képviselőre bízzák a döntést. A Magyarországon bejegyzett cégek többsége betéti és korlátolt felelősségű társasági formában működik, két részes összeállításunk nekik kíván segítséget nyújtani.

 

Tagok gyűlése

 

Az egyértelműbb szabályozás érdekében betéti társaságnál a tagok gyűlése a legfőbb szerv, taggyűlés csak korlátolt felelősségű társaságoknál működik. A családi vállalkozások életét megkönnyíti, hogy semmilyen formai kötöttség nincs a tagok gyűlésének működésére, a szavazás lebonyolításának módját sem kell meghatározni a társasági szerződésben. Az éves beszámoló elfogadását kivéve nem kell összehívni a tagok gyűlését, ülés tartása nélkül is lehet dönteni, írásban (vagy más bizonyítható módon) szavazni.

 

Üzletvezetés

 

Mind a kft., mind a bt. dönthet úgy, hogy a Cégtörvény mellékleteiben felsorolt,  társasági törvény rendelkezési alapján készült szerződésminta kitöltésével módosítja a társasági szerződést. Ebben az esetben a szerződésminta lép az eredeti társasági szerződés helyébe. Ilyenkor a tagok csak a szükséges adatokkal egészítik ki a mintát, ügyvédi, jogtanácsosi ellenjegyzésre, illetve közokiratba foglalásra azonban szükség van, a cégeljárásban a jogi képviselet továbbra is kötelező. Az új Gt. szabályai sok helyen rugalmasabbak, a tagokra bízzák, hogy hol térnek el a törvény rendelkezéseitől. Ezért ahhoz, hogy a társaság napi működése is rugalmasabb legyen, illetve megfeleljen a tagok tényleges akaratának, sok esetben érdemes a társasági szerződést a adottságaira formálni és nem az iratmintát használni.

 

Megkönnyíti a társaságok működését annak törvényi rögzítése, hogy mivel a vezető tisztségviselőket a társaság legfőbb szerve választja - az eddigi szabályozással ellentétben - ez nem igényli a társasági szerződés módosítását, és nevüket sem tartalmazza kötelezően a szerződés. Ezért nem kell csak azért módosítani a társasági szerződést, mert lejárt az ügyvezető megbízatása, vagy más okból újat választanak - csak emiatt nem kell cégbírósági illetéket, közzétételi díjat és ügyvédet fizetni. Az első vezető tisztségviselőket továbbra is fel kell tüntetni a társasági szerződésben, hiszen a társaság alapításakor még nem működik a legfőbb szerv.

 

Könnyebbség az is, hogy a társasági szerződés rendelkezhet úgy is, hogy a vezető tisztségviselői jogviszony határozatlan ideig áll fenn. A folyamatos működés során így nem fordulhat elő, hogy az üzletvezető megbízatása úgy jár le, hogy azt senki nem veszi észre, és csak hónapok múlva jelentik be a cégbíróságnak a változást, miközben a taggyűlésnek utólag jóvá kell hagyni a lejárt megbízatású üzletvezető eljárását. Amennyiben azonban a társasági szerződés nem rendelkezik az időtartamról, a tisztségviselőt továbbra is 5 évre választottnak kell tekinteni.

 

Fontos új szabály, hogy a vezető tisztségviselő, ebben a minőségében nem állhat munkaviszonyban. Ez nem jelenti azonban azt, hogy az üzletvezető vezető tisztségviselői jogviszonya mellett ne lehetne más minőségben alkalmazott a társaságnál. Azok a munkaviszonyok, amelyek a törvény hatálybalépésekor (2006. július 1.) fennálltak, ha határozott időre szólnak, akkor lejártukig, ha határozatlan időre szólnak, akkor pedig a vezető tisztségviselői jogviszony lejártáig, de legfeljebb a megválasztástól számított öt évig maradnak hatályban.

 

Kültag is lehet képviselő

 

A társasági szerződés a kültagot is feljogosíthatja üzletvezetésre és képviseletre. Amennyiben a társasági szerződés erről nem rendelkezik, akkor továbbra is csak a beltag láthatja el ezt a feladatot, külön meghatalmazással azonban ilyenkor is feljogosítható képviseletre a kültag. Amennyiben pedig a társaság egy tagúra csökken, és csak kültagja marad, automatikusan a kültagot kell képviselőnek tekinteni a maximum 6 hónapos átmeneti időszakban.

 

Személyes közreműködés

 

Az új törvény szerint a személyes közreműködés módját és tartalmát nem kell meghatározni a társasági szerződésben, a tagok külön megállapodást köthetnek erről. Kiemeljük, hogy nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban és a megbízási viszonyban végzett tevékenység sem.

 

Ennek a szabályozásnak a vezető tisztségviselők járulékfizetési kötelezettségénél is jelentőssége van, hiszen eddig a vezetős tisztségviselő személyes közreműködése társadalombiztosítási szempontból biztosítási jogviszonynak minősült - és ennek megfelelően legalább a minimálbér erejéig járulékfizetési kötelezettséget vont maga után. Az új szabály értelmében a vezető tisztségviselő a polgári jogi megbízási jogviszony alapján látja el tevékenységét, így járulékfizetési kötelezettsége is a megbízási díjához igazodik.

 

Átruházható a társasági részesedés

 

A tagsági jogviszony megszűnésének új lehetősége, ha valamely tag - akár ingyenesen, akár visszterhesen - átruházza társasági részesedését. Ez - hasonlóan a kft-nél szabályozott üzletrész-átruházáshoz - történhet akár a társaság másik tagjára, akár kívülállóra, de minden esetben írásbeli szerződést kell kötni, amely akkor hatályosul, ha a társasági szerződést is módosították.

 

Tagi felelősség

 

Továbbra is az a főszabály, hogy a társasági kötelezettségek fedezetéül elsősorban a társasági vagyon szolgál, mögöttesen azonban a beltag korlátlanul és a többi taggal egyetemlegesen felel a saját magánvagyonával is. Ezentúl azonban a társasági szerződésben kizárható a belépő új tag felelőssége a belépése előtt keletkezett tartozásokért.

 

A tagsági viszony megszűnése nem érinti a társaságtól megváló beltag felelősségét a társaságnak harmadik személlyel szembeni olyan tartozásáért, amely a tagsági viszonya megszűnéséig keletkezett. Az ilyen tartozásokért még öt évig ugyanúgy felel, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt. Az öt éves határidő azonban az új szabályok szerint jogvesztő, és nem elévülési határidő. Ebből az következik, hogy ha lejárt az öt év, semmiképpen nem állapítható meg felelősség.

 

Szintén lényeges változás, hogy megszűnt annak a kültagnak a korlátlan felelőssége, akinek a neve szerepel a társaság cégnevében. Azok a kültagok, akiknek a neve 2006. július 1-jét megelőzően szerepelt a cégnévben, nevüknek a cégnévből való törlésétől, de legkésőbb a törvény hatálybalépésétől számított 5 évig a beltaggal azonos módon felelnek azokért a tartozásokért, amelyek nevüknek a cégnévből való törlése előtt keletkeztek.

 

Székhelyváltozás, megszűnés

 

Egyszerűsítő szabály, hogy amennyiben változik a társaság székhelye (telephelye, fióktelepe), illetve tevékenységi köre, az ügyvezetés önállóan is módosíthatja a szerződést, amennyiben a társasági szerződés erre felhatalmazza. Tehát emiatt nem kell összehívni a tagok gyűlését, az üzletvezető határozata alapján elkészíthető a módosító okirat.

 

Az eddigi 3 hónapos határidő helyett 6 hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy az egy főre csökkent társaságot újabb taggal bővítsék, annak érdekében, hogy ne szűnjön meg a társaság. Ilyenkor az átmenetileg egy tagú társaság tagját akkor is üzletvezetésre és képviseletre jogosultnak kell tekinteni, ha korábban nem minősült annak.

 

 A ˝Jogi sarokban˝ a Nádas Ügyvédi Iroda folyamatosan tájékoztat a közvéleményt érdeklő jogszabályokról, ezek változásairól, tervezetekről, alkalmanként egyedi esetekről. Az olvasók által felvetett problémákra - amennyiben ezeket a többi olvasó számára is érdekesnek tartja -jogi megoldási javaslatokat kínál. A konkrét ügy megoldása azonban ügyvédi tevékenység, amihez az események és iratok teljes ismerete szükséges, és meghaladja a rovat lehetőségeit.

 

 

 

Dupla pénz a kkv-knak

 

A csekély összegű állami támogatások összege januártól duplájára emelkedik - így döntött az Európai Bizottság. A három éven át egy adott kedvezményezettnek nyújtott támogatás összege így nem haladja meg a 200 ezer eurót.

 

Az Európai Bizottság elfogadta a csekély öszszegű (de minimis) állami támogatások 2007. január 1-jétől életbe lépő szabályait. A kkv-k számára kedvező döntés értelmében a duplájára - a jelenlegi 100 ezer euróról 200 ezerre - nő az a keret, amelyet a tagállamok a bizottság jóváhagyása nélkül adhatnak a kedvezményezetteknek.

 

A szabályozás lényege, hogy a három éven át egy adott kedvezményezettnek nyújtott támogatás (ideértve a pénzügyi eszközöket, így a tőkeinjekciót, a kedvezményes kamatozású hitelt, a kockázati tőkét és a hitelgaranciát) együttesen ne haladja meg a 200 ezer eurót. Ugyancsak előírás, hogy a hitelgaranciánál az államilag garantált rész nem lépheti túl az 1,5 millió eurót, és a garancia nem lehet 200 ezer eurónál több.

 

Újdonság az is, hogy bár a szabályozás már kiterjed a közlekedési szektorra is, itt 100 ezer euró marad a de minimis plafonja, és ez sem vehető igénybe teherautók vásárlására.

 

Neelie Kroes illetékes biztos szerint mindezzel az EU és a tagállamok is költségeket takarítanak meg, mert nem kell kérniük a bizottság jóvágyását, ugyanakkor megakadályozhatják a piaci verseny torzulását

 

Kereskedelemfejlesztési pályázat -jövőre újra pályázható, de már idén benyújtható az ITDH felé a szándéknyilatkozat!

 

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (továbbiakban GKM) döntése alapján az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (továbbiakban ITDH) által meghirdetett, kezelt és finanszírozott pályázati rendszer magyar termékek és szolgáltatások versenyképességének javítását, külpiaci értékesítését kívánja elősegíteni.

A pályázati rendszer keretében vissza nem térítendő támogatás igényelhető a jövő évben is, melynek maximálisan adható értéke a tervezett, ill. a figyelembe vehető - ÁFA vagy értéktöbbletadó nélküli - támogatott költségek alapján, az alábbiakban jogcímenként megadott mértékben kerül meghatározásra.

 

Támogatási jogcímek

 

A 1. Külföldi kiállításon való részvétel - maximum 1.200.000,- Ft,

2. Kísérő rendezvény szervezése

 

B Nyomdai úton előállított kiadványok - évente egy alkalommal, a költségek maximum 50%-ára, 500.000,- Ft értékhatárig

 

C Elektronikus adathordozók évente egy alkalommal, a költségek maximum 50%-ára, 500.000,- Ft értékhatárig, maximum az első 500 példány előállítására igényelhető támogatás.

 

D Hirdetések megjelentetése - évente maximum 5 alkalommal lehet e jogcím keretében való megjelentetés költségeihez támogatást kérni a költségek maximum 50%-ára, évente összesen 2.000.000,- Ft értékhatárig.

 

E Piaci szervezet egyes költségei - külföldön tervezett vállalati iroda, kiállító-, illetve bemutatóterem működésének első évére vonatkozó nettó bérleti díj maximum 50%-ára, 2.000.000,- Ft értékhatárig évente egy alkalommal

 

F Nemzetközi szervezeti tagdíj - Támogatás évente egy alkalommal, a költségek maximum 50%-ára, 2.000.000,- Ft értékhatárig igényelhető.

 

G Megfelelőség-tanúsítási eljárás - Támogatás évente egy alkalommal, a költségek maximum 50%-ára, 1.000.000,- Ft értékhatárig igényelhető.

 

Pályázók köre

 

Alábbi ágazatok, ill. tevékenységet végző vállalkozások részesülhetnek e pályázat keretében támogatásban:

D Feldolgozóipar

F Építőipar

G Kereskedelem, javítás fejezet

Kivéve: 51.11, 51.12, 51.21, 51.23, 51.25

K 72 Számítástechnikai tevékenység

73 Kutatás, fejlesztés

74.2 Mérnöki tevékenység, tanácsadás

74.87 Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás

O 91.1 Vállalkozói, szakmai érdekképviselet

 

Eurómilliárdok innovációra

 

K+F. Ma szavazza meg az Európai Parlament az unió 7. kutatási keretprogramját (FP7), amely 2007–13 között több mint 50 milliárd euróról rendelkezik. Az öszszeg majdnem kétharmadát a téma szerint felsorolt kutatási együttműködések kapják; ezen belül az informatikai és az egészségügyi kutatások számíthatnak a legbőkezűbb apanázsra.

 

Az idén lezáruló 6. keretprogramhoz képest újdonság, hogy a hadiipart és az űrkutatást is felvették a támogatandó területek listájára -igaz, viszonylag szerény összegekkel. Nem változtak a dotáció elvei, tehát ezentúl is csak olyan kutatási programokat segít az unió, amelyekben több tagország egyetemei, vállalatai, kutatóközpontjai és állami szervei vesznek részt.

 

A keretprogram egyéb fejezetei egy önálló Európai Kutatási Tanács létrehozását, a kutatók továbbképzését, a Közös Kutatási Központ nem nukleáris projektjeit és a kutatási infrastruktúra fejlesztését célozzák. Új elem, hogy külön alapot hoznak létre az innovációs projektek banki finanszírozásának a támogatására; ehhez az unió félmilliárd eurót biztosít 2010-ig.

 

Magyarországnak főleg az információs és kommunikációs technológiák, élettudományok, bioenergetika, vegyipar, nanotechnológia és gépjárműipar terén érdemes bekapcsolódnia a 7. keretprogramba -véli Boda Miklós, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke. A hazai kutatóintézeteknek, egyetemeknek és vállalatoknak elsősorban olyan projektekkel tanácsos pályáz-niuk, amelyeknél megkapják a nemzetközi koordinátori szerepet. Így az ország számára gazdaságilag fontos területeken ők indítják el a fejlesztéseket, és ők vonják be a projekt megvalósításához szükséges stratégiai fontosságú nemzetközi partnereiket, majd ennek köszönhetően a kutatási eredmények hasznosításából is közvetlenül tudnak részesedni.

További lehetőség a globális kihívásokhoz, így például a klímaváltozáshoz, a járványokhoz kapcsolódó nagy nemzetközi kutatások. Fontos -figyelmeztet Boda Miklós –, hogy a fokozódó verseny a k+f-re fordítandó erőforrások koncentrációját követeli meg. Magyarország magányos farkasként aligha tudna megfelelni ezeknek a kihívásoknak.

 

 

 

Félmillióba is kerülhet, ha valaki lemarad az e-adózásról

 

Akár félmilliós bírságot is kaphat az, aki a felszólítás ellenére év végéig nem jelentkezik be a kormányzati ügyfélkapun az elektronikus adóbevallásra. Az APEH adatai szerint ezt egymillió kifizetőnek minősülő vállalkozónak, magánszemélynek kell megtennie, de még 350 ezren hiányoznak a rendszerből. 

 

Jövő januártól minden járulékot fizető vállalkozónak, vállalkozásnak kötelező lesz a járulékokkal és az szja-val kapcsolatos munkáltatói bevallást havonta elektronikusan elkészíteni, és azt elküldeni az APEH-nak. Mindenkinek magánszemélyként kell bejelentkeznie, és ezt követően ki-ki aszerint regisztráltathatja magát, hogy melyik vállalkozást képviseli. Akinek nincs számítógépe, annak adótanácsadóhoz vagy könyvelőhöz kell fordulnia. A könyvelőirodák még nem tapasztaltak keresletbővülést az e-bevallás kapcsán. A Napi Gazdaság összeállításából kiderül, hogy jellemzően azok regisztrálták magukat az adóhivatalban, akik eddig is könyvelőt alkalmaztak, ám a maguknak könyvelő egyéni vállalkozók többségének fogalma sincs elektronikus bevallási kötelezettségéről. Bár a változások miatt megnőnek a könyvelők kötelezettségei, nem készülnek díjemelésre, mert a sokszor irreálisan olcsón, szerződés nélkül munkát vállaló versenytársak leszorítják az árakat.

Közlemény jogszabályváltozásról

 

Módosításra került a Kohéziós Alap felhasználásának általános szabályairól szóló rendelet, mely a 2004. és 2005. és 2006. évi GVOP pályázatokon támogatást nyert projektek megvalósítását is érinti.

 

A projektek rugalmasabb megvalósítása érdekében módosításra került a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló miniszteri rendelet (14/2004 (VIII. 13.) TNM-FMM-FVM-GKM-PM miniszteri rendelet).

 

Ez az alábbiak szerint érinti az MVf Kht-nál az NFT I. keretében GVOP-s támogatást nyert pályázókat:

 

Nem kell szerződést módosítani az egyes költségkategóriák évek szerinti megoszlásának változásakor.

A rendelet hatályba lépését követően indított közbeszerzési eljárások tekintetében a projekt előrehaladási jelentésekhez (PEJ) minden esetben csatolni kell a közbeszerzési eljárást megindító felhívást, valamint az ajánlatok elbírálásának befejezésekor készített összegzést. Valamint ha a közbeszerzési eljárásban hirdetményt tettek közzé, a Támogatót a hirdetés megjelenésének helyéről és időpontjáról is tájékoztatni kell.

Amennyiben a projekt keretében lefolytatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárás indul, és azt nem a Támogató kezdeményezte, a Közbeszerzési Döntőbizottság értesítésének megküldésével tájékoztatni kell a Támogatót.

 

Projekt előrehaladási jelentéseket (PEJ) félévente kell benyújtani a korábbi negyedéves beszámolás helyett.

Amennyiben a támogatott félévnél gyakrabban kíván kifizetést igényelni, egyszerűsített projekt előrehaladási jelentést (EPEJ) kell benyújtania. Ennek részletei, illetve az ehhez szükséges szoftver megtalálhatók a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, a www.nfh.hu/emir/palyazo címen.

 

 

A módosított rendelet 2006. november 19.-től hatályos.

 

Körvonalazódik az új gazdaságfejlesztési program

 

A magyarországi éves GDP 4 százalékát kitevő európai uniós források hatékony felhasználása érdekében az innováció, valamint a kutatás és fejlesztés mellett hangsúlyozottan az innovációk adaptációját befogadni képes cégeket fogja támogatni a 2007-13 között működő Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Ehhez újabb ipari és üzleti parkokra, az induló vállalkozásokat segítő technológiai inkubátorokra van szükség.

 

A rendszerváltás után a kis- és középvállalkozások saját maguk tapasztalatait felhasználva váltak üzletileg sikeressé, miközben külföldi példákból is sokat tanultak. Rájöttek, hogy speciális igényeik vannak, amelyben semmi extra nincsen a nyugati társaikéval szemben.

 

Kovács Zoltán, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke megnyitó beszédében ezeket az elvárásokat tolmácsolta a mai IVSZ kkv konferencián megjelent állami vezetőknek. Fontos lenne, hogy az innovatív kkv-k érdemi adókedvezményt kapjanak, illetve az egész kkv-szektor koncentráltan szeretne hozzájutni a működésüket elősegítő információkhoz, forráslehetőségekhez. Eközben tudomásul kell venni, hogy ezen cégek kevés tőkével rendelkeznek.

 

Egyed Géza a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára válaszában elmondta, hogy a minisztérium Üzletre hangolva elnevezésű programja januárban kerül a kormány elé. A magyarországi éves GDP 4 százalékát kitevő európai uniós források hatékony felhasználása érdekében az innováció, valamint a kutatás és fejlesztés mellett hangsúlyozottan az innovációk adaptációját befogadni képes cégeket fogja támogatni a 2007-13 között működő Gazdaságfejlesztési Operatív Program.

 

Ezeknek a vállalkozásoknak ismernie kell a globális trendeket és a menedzselés, a piaci információk gyors beszerzése mellett képesnek kell lennie konkurenciaelemzés átvételére is. Az ilyen típusú adaptáció elengedhetetlen alapfeltétele az innovatív üzleti környezet - emelte ki a szakállamtitkár. Ehhez újabb ipari és üzleti parkokra, az induló vállalkozásokat segítő technológiai inkubátorokra van szükség. Lényeges, hogy a jogi környezet is támogassa, és ne hátráltassa a cégek működését. Emellett az állam mindenkép változtatni fog a pénzügyi fegyelmet érintő szabályozásokon - mondta Egyed Géza.

 

 

 

 II. NFT-n belül a következő hét évben 670 milliárd forint jut a vállalkozásoknak

Középpontban az innováció

 

 

Jó hír a hazai kis- és középvállalkozóknak: már január közepén kiírják a gazdaságfejlesztés operatív program (gop) első pályázatait. Novák Csaba, az illetékes irányító hatóság vezetője a Világgazdaságnak elmondta, hogy a program keretében indulásként három-öt pályázatot kívánnak meghirdetni egyszerű műszaki tartalmú és komplex vállalkozásfejlesztés témakörben. Az előkészítés a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal és háttérintézményeivel együttműködésben történik.

 

A 2007–2013 között Magyarország rendelkezésére álló európai uniós forrásokból lényegesen több pénz jut a kkv-knak, mint 2004–2006-ban, a program teljes kerete hét évre 670 milliárd forint -hangsúlyozta az igazgató. Alapvetően egylépcsős, nyílt pályázati rendszerben juthatnak hozzá a gazdaságfejlesztési támogatásokhoz a kis- és középvállalkozások. Mindemellett a programon belül lesz olyan pályázati ablak is, amelyekkel az ország nyolc nagyvárosában (Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Veszprém) a pólusvárosi programokat -erős egyetemi háttérrel elsősorban a specializált innovációs és technológiai parkok létrehozását -támogatják, kétfordulós pályázatok kiírásával. A minőségi, európai, sőt világszínvonalú eredményekhez itt nyilvánvalóan a források koncentrálására van szükség -jegyezte meg a gopigazgató. A nyílt pályázatcsoporton belül ugyanakkor rendkívül markánsan jelenik meg a vállalati innováció és a kutatás-fejlesztés támogatása. A kis értékű, nagy darabszámú, egyszerű műszaki tartalmú pályázatokhoz egylépcsős, egyszerűsített, gyorsított eljárásrend társul majd. Ezeknél a közreműködő szervezet saját hatáskörben hozza a támogatási döntéseket. Összesen négy ilyen kiírás lesz. Ezek az egyszerű eszközbeszerzést, az ISO minősítés bevezetését, a vállalati informatikai rendszerek kialakítását és a céges honlap létrehozását szolgálják.

 

A nyílt pályázatok másik csoportjánál az eddigi, hagyományos rendszer szerint bírálóbizottságban zajlik az értékelés, és az irányító hatóság dönt a támogatásról. Idetartozik a vállalkozásfejlesztés és a kutatás-fejlesztés. Alapvető célkitűzés, hogy a vállalkozásfejlesztési és a k+f-es kiírásoknál egyaránt mindinkább zárt adatlap, objektív mutatók alapján történjen az értékelés, s mielőbb valósuljon meg a szubjektív elemek kiszűrése. Jelentős változás a 2004–2006-os gazdasági versenyképesség operatív programban (gvop) megszokott eszközberuházási pályázatokhoz képest, hogy a komplex vállalkozásfejlesztésre, az üzleti tervet megalapozó technológiai modernizációra helyezzük a hangsúlyt -szögezte le Novák Csaba. Szerinte így a pályázó a technológiai beruházások mellé elszámolható költségként beillesztheti a pályázatába az informatikai fejlesztéseket, bizonyos mértékig a külföldi megjelenést, marketinget és más fontos kiegészítő tételeket, amelyek a beruházások üzleti sikerességéhez fontosak.

 

A gop keretében a méretben legnagyobb támogatások a vállalati innováció, a cégek és az egyetemek fejlesztési pólusokhoz kapcsolódó együttműködésénél és a vállalkozási beruházások esetén várhatók. A támogatásintenzitás a gvop beruházási pályázatainál kezdetben maximum 50 százalékos volt és 35 százalékra csökkent. A gop esetében ez a k+f-nél éri el a legmagasabb szintet, a vállalkozásfejlesztésnél már csökken, és a tömegtermeléshez kapcsolódó projekteknél lesz a legkisebb. Mindegyik esetben nyilvánvalóan a változó európai uniós maximumokhoz vagy az alá kell igazítani a támogatási rátákat. Azt a közösségi filozófiát kívánják érvényesíteni a gop pályázati kiírá-sainál, hogy lehetőleg csak olyan mértékig adjanak állami támogatást, amellyel a projekt még megvalósítható. A programban új elem, hogy jelentős méretű viszszatérítendő támogatásrész jelenik meg, a keret 23 százaléka lesz ilyen pénzügyi eszköz, ezt később vissza kell fizetni. Azt viszont a pályázó dönti el, miként kombinálja a visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatást, a lényeg az, hogy az állami támogatási plafonokat nem lépheti át. Például: 50 százalékos támogatásnál igénybe vehető 40 százalék vissza nem térítendő és 10 százalék visszatérítendő forrás. A gvop-s pályázatoknál viszonylag kevés olyan volt, amely kombinálta a visszatérítendő és a nem visszatérítendő állami forrásokat, természetesen nagyon örülnénk, ha ez a jövőben másképp lenne -közölte a gop irányító hatóságának vezetője.

 

Kiírástípusok

-Nyílt pályázatok:

kis érték, nagy darabszám, egyszerű műszaki tartalom,

komplex vállalkozásfejlesztés, k+f

-Kétfordulós pályázatok:

pólusprogramok támoga-tása

 

 

 

 

Kormányzati Kommunikációs Központ

Mintegy 3 500 milliárd forint EU-támogatás felhasználási céljairól döntött a kormány első körben

 

Öt ágazati programot hagyott jóvá a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv 15 operatív programjából. Ezek támogatási összértéke mintegy 3 500 milliárd forint.

 

Az operatív programok foglalják össze azokat a fejlesztési elemeket, amelyekre az ország a következő hét évben uniós támogatási pénzeket fordít majd. A most elfogadott egyes programok az alábbi területek fejlesztését támogatják:

 

Gazdaságfejlesztés (összes forrás: 674 milliárd forint; 2004-es árakon, 265 forint/euró árfolyamon számolva)

Célja: A magyar gazdaság hosszú távon fenntartható növekedésének biztosítása

Fő proritásai: - Kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzése

- A hazai mikro-, családi-, kis és közepes vállalkozások támogatása

 

Társadalmi infrastruktúra fejlesztése (összes forrás: 538 milliárd forint)

Célja: A közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése

Fő proritásai: - Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

- Az oktatási infrastruktúra fejlesztése

 

Környezet- és energia-fejlesztés (összes forrás: 1053 milliárd forint)

Célja: A környezet védelmének bitztosítása és hatékonyabb energiafelhasználás

Fő proritásai: - Hulladékgazdálkodás-, szennyvízkezelés, vízbázis-védelem és ivóvízminőség-javítás)

- Árvízvédelem, vízgazdálkodás, kármentesítés, rekultiváció

 

Államigazgatás fejlesztése (összes forrás: 40 milliárd forint)

Célja: Hatékony és olcsó közigazgatás megteremtése

Fő proritásai: - A közigazgatási folyamatok korszerűsítése és szervezetfejlesztés

- A kormányzás megújulási képességének javítása

 

Elektronikus közigazgatás (összes forrás: 99 milliárd forint)

Célja: A közigazgatás teljesítményének javítása

Fő proritásai: - A közigazgatási szolgáltatások elérését biztosító infrastruktúra fejlesztése

- A közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak és szervezetének megújítása

 

A most elfogadott ágazati programokon felül hamarosan döntés születik három további ágazati programról: a Közlekedésfejlesztés OP-ról, a jellemzően az oktatás- és képzés fejlesztéséért felelős Társadalmi megújulás operatív programról, illetve az intézményrendszer működését támogató Végrehajtás operatív programról.

 

A következő két hétben a kormány dönt a regionális operatív programokról is.

 

A kormánydöntés után mind a 15 operatív programot megküldjük az Európai Bizottságnak. Az ezt követően a bizottsággal folytatott tárgyalások ideje alatt (a decemberben megszülető ideiglenes akcióterveknek megfelelően) 2007 januárjában megjelennek az első pályázati kiírások. Gyakorlati kérdésekre Bajnai Gordon közölte: néhány területen már januárban be lehet fogadni a pályázatokat, de a tömeges pályázati ˝hullámra˝ csak tavasszal kerülhet sor. A jelenleg igénybe vehető EU-s források felhasználásában Magyarország jól áll, Szlovénia után, Észtországgal fej-fej mellett haladva 46 százalékos mutatóval rendelkezik - mondta a kormánybiztos.

 

Azt sem titkolta, hogy a pályázatokkal foglalkozó intézményrendszer lassú és bürokratikus, így az átfutási idő 4-5 hónap. ˝Csökkentjük a szervezetek számát, s a gyorsítást hoz az is, hogy interneten keresztül is be lehet majd adni a pályázatokat˝ - jelentett be Bajnai.

 

 

MFB: 270 milliárd fejlesztési pénz a vállalatoknak

 

Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) december elejéig több mint 270 milliárd forint összegű hitelt hagyott jóvá, az idén több mint 7 milliárd forintnyi új fejlesztési tőkekihelyezést hajt végre és közel 6 milliárd forint nyilvántartási értékű befektetést értékesít az év végéig. A bank vezetőinek hétfői budapesti tájékoztatóján elhangzott, hogy a programok finanszírozásához az MFB az idén összesen 1,6 milliárd euró forrást vont be. ˝Soha ennyi államilag támogatott fejlesztési pénz nem jutott el a magyar vállalatokhoz és önkormányzatokhoz˝ - hangsúlyozta Erős János vezérigazgató. Az MFB mérlegfőösszege az üzleti tervben szereplő 819 millió forinttal szemben várhatóan 1.050-1.060 milliárd forint lesz, az adózás előtti nyereséget 10,9 milliárd forintra várják, ami kissé meghaladja a tervezett 10,1 milliárd forintot. A Nemzeti Ingatlanfejlesztő és Lakásberuházó Zrt. (NIL) alapjain egy új társaság, az MFB Invest jön létre, ez gondozza majd az MFB fejlesztési tőke portfolióját és a korábbi NIL portfoliót, továbbá részben integrálja a Corvinus Zrt. befektetéseinek kezelését is. A Corvinus tevékenységét új profillal folytatja jövőre.

 

 

Jövő januártól már lesznek elérhető uniós pályázatok

 

Lezárult az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjainak társadalmi vitája, az elkészült tervezetet nemsokára Brüsszelben tárgyalják majd az illetékesek. Bár a véleményezés és elfogadás procedúrája hónapokig is eltarthat, Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos bízik benne, hogy az első támogatási ablakok már januárban megnyílhatnak.

 

Az Új Magyarország fejlesztési terv fogadtatásáról és a társadalmi szervezeteknek az operatív programokkal kapcsolatos véleményéről kérdeztük Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztost.

 

- Az Új Magyarország fejlesztési terv társadalmi egyeztetése már korábban lezárult, a kormány jóváhagyása után november elején megküldték Brüsszelbe az anyagot. Ezzel kapcsolatban mintegy hatszáz szervezettől kaptunk véleményt, amelyek zöme a határidő lejártának napján -sőt néhány utána -érkezett be hozzánk. Az Új Magyarország fejlesztési tervhez kapcsolódó operatív programok társadalmi egyeztetése ezzel szemben csak néhány napja fejeződött be. Ezek a fejlesztéspolitikai dokumentumok már jóval izgalmasabbak, mint maga a fejlesztési terv, hisz ágazati és regionális szinten fogalmazzák meg azt, hogy a 2007 és 2013 között hazánkba érkező, csaknem hétezer milliárd forintnyi fejlesztési forrást milyen arányban és mire fordítsuk. A reakciók számát azonban nem tudom pontosan megmondani, mivel a legtöbben itt is az utolsó pillanatra hagyták a reagálást, szakmai észrevételt. Az egyeztetés célja, hogy közösen talán bölcsebbek lehetünk, hiszen a mi budapesti irodáinkból nagyon nehéz megítélni, mit kell építeni, fejleszteni az ország különböző részein. Ugyanakkor természetesen nem minden javaslat kerül automatikusan be a programba. Azt ugyanis látni kell, hogy itt különféle érdekek, lobbik feszülnek egymásnak, amelyek sok esetben kizárják egymást. Viszont minden javaslatot feldolgozunk, és elsősorban szakmai szempontból megnézzük, mi hasznosítható belőlük. Mindazt, ami azt szolgálja, hogy a fejlesztési prioritások megvalósuljanak, örömmel beépítjük a programba, de csak ezért nem puhítjuk fel. Persze nemcsak a társadalmi egyeztetés eredményeit építjük be a stratégiába, hanem mi magunk is tovább dolgozunk az anyagon.

 

- Mi változott az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjaiban a 2004-2006-os időszakban megszokott rendszerhez képest? Milyen új prioritások kerültek bele?

 

- Teljesen megváltozott az operatív programok felépítése a 2004-2006 között megszokott struktúrához képest. Az eddigi egy regionális program helyett minden régió kapott egy külön címet, így rögtön hét program lett belőle, de külön fejezetet nyitottunk az államreformoknak is. Belső tartalmában nagyon erősen módosul a humánerőforrás-fejlesztési csomag, amelynek a neve is megváltozott, így Társadalmi megújulás, valamint Társadalmi infrastruktúra Operatív Program néven lesz elérhető 2007-től. Mint az már sok helyen megjelent, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program nemcsak nevében változik -Gazdaságfejlesztés Operatív Programmá - , hanem tartalmában is, hiszen az eddig ismert vissza nem térítendő támogatások mellett megjelennek majd a visszatérítendő támogatási formák is. Összesen 15 operatív programot alakítottunk ki, amelyből 14-et bocsátottunk társadalmi vitára.

 

-Jó, hogy említi a visszatérítendő támogatásokat. Már tavasszal elhangzottak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium berkeiből olyan hangok, amelyek szerint az első nemzeti fejlesztési tervben megismert vissza nem térítendő támogatások helyét átveszik majd a visszatérítendő támogatások, amelyekből több céget szeretnének segíteni, ezzel is szélesítendő a támogatotti kört.

 

- Nem ˝vagy–vagy˝ kérdések ezek, hanem ˝és˝ típusúak. Lesznek klasszikus támogatásjellegű formák, amelyekre vonatkoznak az unió támogatási szabályai. Ezeket arra szeretnénk használni, hogy bizonyos, magyar gazdaságot korszerűsítő-fejlesztő folyamatokat támogassunk. Ezekért az ˝ingyenpénzekért˝ cserébe azt szeretnénk kapni, hogy olyan folyamatok induljanak be a gazdaságban, mint a korszerű technológiák behozatala vagy a már meglévő technológiák innovatív továbbfejlesztése. Ezek a technológiák összekapcsolhatnák a magyar kis -és középvállalatok hálózatát korszerű csúcstechnológiai eszközök segítségével a nagyvállalatokkal vagy éppen az egyetemi kutatóbázisokkal. De ezek a támogatások segítenek majd az informatika mélyebb bevitelében is a kis- és középvállalkozásokba, vagy akár a piacra jutásban a szektor tagjainak. Vagyis egyfajta struktúrapolitika valósul meg a vissza nem térítendő támogatások terén. A visszatérítendő támogatások szétosztása az unió Jeremie-programja - Joint European Resocurces for Micro to Medium Enterprises, azaz közös európai források a mikro-, és középvállalkozások részére -keretében valósulna meg, amelynek értelmében hitel -, tőke- és garanciatípusú támogatásokkal tudjuk segíteni a vállalkozásokat. Az ebbe a körbe tartozó pénzügyi segítségek idővel természetesen visszafizetendők, például akkor, amikor egy induló vállalkozás bankképes méretűvé növi ki magát, és a támogatási összeget lecseréli bankhitelre, vagy amikor a kezdeti időszakban kapott kockázati tőkét öt-nyolc év múlva kivásárolja. Ezeket a piaci viszonyokhoz képest rendkívül kedvező futamidővel és kamatokkal kínáljuk majd a vállalatoknak. Az a cél, hogy szélesítsük azt a mikro-, kis- és középvállalkozói bázist, amelyen a magyar gazdaság nyugszik. Egyrészt ugyanis nem elég széles az elérhető bázis, ha a ténylegesen működő vállalkozásokat nézzük, másrészt a találkozási pontok, a kapcsolódások hálója egyes helyeken igencsak vékony. Például segítség nélkül nagyon nehezen tud egy kisvállalkozás a nagy társaság beszállítójává válni, vagy éppen egy középvállalkozás az európai piacokra kijutni. Ezekkel az ösztönzőkkel nem egy-egy ágazatot kívánunk támogatni, hanem az egész kis- és középvállalkozói szektort. Szeretnénk ezen felül elérni, hogy a támogatások valóban ott, azokban a régiókban, kistérségekben hassanak leginkább, ahol arra a legnagyobb szükség van.

 

- Az első nemzeti fejlesztési terv operatív programjainak végrehajtását számtalan kritika érte: túl bürokratikus, túl sok hivatal vesz benne részt, akadozik az elbírálás és a kifizetés, túl sok garanciát kérnek a vállalkozásoktól. Hogyan építették be ezeket a kritikákat az új rendszer kialakításakor?

 

- Sosem lesz olyan rendszer - kivéve az azonnali teljes körű osztogatást -, amire ne mondaná valaki azt, hogy nehézkes. Ugyanakkor én is úgy gondolom, hogy jelentős egyszerűsítést, deregulációt, ˝ügyfélbarátabb˝ megközelítést kell alkalmaznunk, ha el akarjuk érni a kívánt hatást. Gyökeresen át fogjuk alakítani, az elosztási rendszert. Egyrészt létrehozunk a Magyar Fejlesztési Bank hatáskörén belül egy vállalkozás támogatási rt.-t, amely az összes eddigi ilyen jellegű tevékenységet magába olvasztja. Ezzel elérhetjük, hogy egyablakos rendszerben tudjuk a vállalkozásoknak szolgáltatásainkat, támogatásainkat kínálni, ami jelentősen leegyszerűsíti a vissza nem térítendő pályázati pénzek elérését. A visszatérítendő támogatások esetében pedig szeretnénk bevonni a munkába a piaci alapon működő hitel-, tőke- és garanciatársaságokat ezekbe a programokba, hiszen ezek jóval hatékonyabban találják meg a megfelelő ügyfélkört, mint ha az állam maga állna neki keresgélni. Nem versenyezni akarunk a pénzpiaci szereplőkkel, hanem számukra is üzleti lehetőséget kínálva igénybe venni a segítségüket, hogy új termékeket juttassunk el a piacra, ami szélesítheti a kedvezményezetti kört. Ez egyúttal nekünk is komoly hasznot jelent, hisz akár egy bankfiókban vagy egy helyi vállalkozásfejlesztési kirendeltségnél is el lehet érni ezeket a támogatásokat. Így olyan -akár családi -vállalkozásokat is elérhetünk, amelyeknek korábban semmiféle esélyük nem volt támogatási pénzek elérésében. Az általunk nyújtandó -például garanciális -termékek összességében sok ezer milliárd forintnyi pluszforrást hozhatnak majd a gazdaságnak, ha jól végezzük a dolgunkat.

 

- A vállalkozásokat azonban azt hiszem, mégiscsak az érdekli a legjobban, mikor pályázhatnak végre az Európai Unióból érkező forrásokra…

 

-          December elejére szeretnénk leadni Brüsszel számára az operatív programok tervezetét, az ottani hivatalos reakciók azonban még hónapokig eltarthatnak. Fokozatosan, ahogy jönnek az uniótól a jóváhagyások, indítjuk be a programjainkat. Januárban már lesznek elérhető források, és nagyon remélem, hogy a jövő év első felében minden tervünket át tudjuk ültetni a gyakorlatba. Az unió által elfogadott terv természetesen nem kőbe vésett szabály lesz, ha látjuk, hogy valami jól megy, oda több forrást összpontosítunk, más területeken pedig, ha nem működik az általunk elképzelt rendszer, változtatni fogunk a konstrukción. Nekünk nem a tökéletes rendszert kell szállítanunk januárra, hanem el kell indítanunk programokat, és képesnek kell lennünk hét éven keresztül rugalmasan és átláthatóan üzemeltetni őket. 

 

 

 

A cégek fele uniós pénzből ruházna be  

 

 

˝Uniós támogatások Magyarországon˝ címmel, több mint félezer cég részvételével tartottak a HVB Bank szakértői szerte az országban vállalati találkozókat október és november hónapokban.

 

 ˝Bankunk tapasztalatai egyértelműek: a vállalati érdeklődés az európai uniós támogatások iránt csúcsra jár. A rendezvényeken részt vevő vállalatok közel fele tervez a közeljövőben beruházást uniós támogatással˝ -nyilatkozta Tamás Gábor, a bank vállalati üzletpolitikai igazgatója.

 

˝Az is megállapítható, hogy minél alacsonyabb egy terület fejlettségi szintje, annál nagyobb a beruházási kedv nem utolsósorban az uniós támogatás lehetősége miatt. Az előadássorozatunkat látogató mintegy félezer cég elég pontos területi különbségeket reprezentál. Míg a konferencián részt vett budapesti vállalkozásoknak csak 40 százaléka tervez a közeljövőben beruházást, Nyugat-Magyarországon ez az arány már közel 50 százalékos, a kelet-magyarországi régió cégeinek pedig már több mint 55 százaléka bizakodik abban, hogy uniós támogatások elnyerésével fejlesztheti versenyképességét˝ -fűzte hozzá a szakember.

 

A Budapesten és hét magyarországi régióban tartott eseményeken a szakemberek és az érdeklődő vállalatvezetők arról tartottak átfogó eszmecserét, hogyan érintik a jelen gazdasági/politikai trendek és intézkedések a vállalati szektor 2007. évi kilátásait, és melyek azok a lehetőségek, különös tekintettel az uniós támogatásokra, amelyek a vállalatok további fejlesztésének kulcsát jelenthetik. A szakmai rendezvényeken részt vevők tájékoztatást kaptak ezen kívül arról is, hogyan tudják a bankok az uniós források elnyerését támogatni. Elsősorban a kelet-magyarországi régió vállalatainak téma iránti érdeklődését az is meghatározta, hogy az Európai Unió bővítéséhez kapcsolódóan is számítanak új beruházási lehetőségekre, uniós támogatásokra.

 

Üzemszerűen működik az eu-támogatások kifizetését gyorsító elektronikus rendszer

 

Üzemszerűen működik 2006. november 22-től az új elektronikus beszámolási rendszer, amely jelentős mértékben gyorsítja az eu-támogatások kifizetését. Az újabb pályázóbarát intézkedés bevezetését a 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes eljárási rendelet módosítása tette lehetővé.

 

A módosított rendelet hatálybalépésével a kötelező féléves beszámolási és támogatásigénylési időpontok között, úgynevezett időközi elszámolást nyújthatnak be a nyertes pályázók, és így a jelenleginél gyakrabban juthatnak támogatásaikhoz. Az új, időközi elszámolást és a kapcsolódó beszámolást támogató elektronikus alkalmazások jelentősen megkönnyítik a projektgazdáknak az adatszolgáltatást, és egyben csökkentik a támogató adminisztrációs feladatait, melynek eredményeként felgyorsulhatnak a kifizetések.

 

Az intézkedés kétféle alkalmazási lehetőséget is nyújt a nyertes pályázóknak. Az egyik, az on-line támogatásigénylés, vagyis az Ügynökség honlapján (www.nfh.hu/emir/palyazo) keresztül történő adatfeltöltés. Ennek a verziónak a különlegességét az adja, hogy a rendszer a jelszavas belépést követő azonosítással az adott pályázatra szabott információkkal támogatja az adatfeltöltést, kiiktatva ezzel az adminisztratív hibalehetőségeket és megkönnyítve ezzel az adatok feldolgozását. Nem utolsó sorban pedig a feltöltést követően már másnap megjelenik a legfrissebb adatokat tartalmazó támogatásigénylés a támogatónál, és ezáltal el is indítható a kifizetési folyamat. Emellett az Ügynökség gondolt azokra a projektgazdákra is, akik nem rendelkeznek folyamatos internet kapcsolattal, az ő munkájukat egy letölthető és telepíthető program fogja segíteni. Ez lenne a másik alkalmazási lehetőség, mely esetben az igényléseket CD-n kell megküldeniük a kedvezményezetteknek a támogató felé. Azonban az alkalmazási változatok egyike sem helyettesíti a papíralapú dokumentációt, így az időközi elszámolásokat -ugyanúgy, mint a féléves beszámolásokat és támogatásigényléseket -cégszerűen aláírva, nyomtatott formátumban is be kell nyújtani. Az alkalmazási módok pontos használatához telefonos Help Desk segítséget  kapnak a projektgazdák, a Pályázati Információs Központ 06-40 2004-94-es kék számán keresztül.

 

Az új eljárás bevezetése jelentős segítséget nyújt az uniós fejlesztések megvalósításához, hiszen a gyorsabb és időközi kifizetések nagymértékben javíthatják a projektgazdák likviditását. Ezzel együtt nem jelenti azt, hogy megszüntetné a kedvezményezettek szerződésből fakadó kötelezettségeit. Az említett időközi kifizetés ugyanis egy olyan lehetőség, amelyet a projektgazdák vagy kihasználnak, vagy nem, de ettől függetlenül nem váltja ki a féléves kötelező beszámolásokat!

 

Az újabb elektronikus pályázóbarát intézkedéssel ma már elmondható, hogy a kedvezményezettek szinte teljes informatikai támogatást kapnak az ideális pályázati lehetőség kiválasztásától kezdve egészen a projektjük sikeres végrehajtásáig és elszámolásaik beadásáig.

 

 

Sokkoló különbségek a régiók fejlettsége között

 

Az észak-alföldi régió fejlettsége jelenleg az Európai Unió átlagának 36-37 százalékát éri el, miközben Budapesten ez a mutató 125 százalékos, ezért a fejlesztési forrásokat a jövőben az ország elmaradottabb részeire kell eljuttatni - mondta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos tiszazugi polgármesterek és vállalkozók előtt egy keddi, tiszaföldvári ipartestületi fórumon.

 

Magyarország ugyan jól teljesített az elmúlt tíz évben az Európai Unióhoz való felzárkózásban, így országos szinten 15 százalékkal kerültünk közelebb az uniós átlaghoz, de az a baj, hogy közben egyes régiók, mint a dél-dunántúli, dél-alföldi, vagy az észak-alföldi, 14 százalékkal leszakadtak a magyar átlaghoz képest - mondta Bajnai Gordon.

 

˝A 19. század vége óta nem látott időszak köszöntött Magyarországra a fejlesztések terén, mert (2007-től) hét év alatt 8 ezer milliárd forint uniós pénzt költhetünk el (a II. Nemzeti Fejlesztési Terv során) - fogalmazott az elkövetkező időszak kilátásairól a kormánybiztos.

 

Bajnai Gordon kiemelte: minden régiót külön-külön támogatnak, és mivel az észak-alföldi régió a statisztikai mutatók alapján a legfejletlenebb, a legtöbb fejlesztési pénzt, összesen 270 milliárd forintot ez a térség kapja.

 

A pénzből egyebek között vállalkozás- és településfejlesztésre, kis iskolák felújítására, a turisztika fellendítésére, helyi környezetvédelemre, és járóbeteg-szakellátásra lehet majd pályázniuk a településeknek.