2007. februári hírek

 

Hírek

Ötmilliárd euró jut vidékfejlesztésre  

 

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program végrehajtására 2013 végéig mintegy 5 milliárd euró, azaz 1250-1300 milliárd forint áll rendelkezésre - hangoztatta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Magyar Tudományos Akadémián tartott szakmai tanácskozáson.

 

 Gőgös Zoltán elmondta: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedései közül a leghangsúlyosabb a modernizációs tengely, amely a rendelkezésre álló források 47 százalékát köti majd le 7 év alatt. Az államtitkár szerint a modernizációs programrész végrehajtásában nagy hangsúlyt kell helyezni a fenntartható fejlődést biztosító intézkedésekre. Példaként említette a trágyakezelés támogatását, továbbá az erdősítést, ezen belül is az energia célú ültetvények területének jelentős növelését.

 

Gőgös Zoltán külön is hangsúlyozta, hogy a technikai, technológiai fejlesztésre szánt pénzek prioritásai között fontos helyen szerepel a fenntartható fejlődést biztosító beruházások támogatása. Ezek közül fontosnak ítélte a környezetterhelés csökkentését biztosító fejlesztések megvalósítását. Elsősorban a nagy állattartó telepek állatjóléti beruházásainak fejlesztését és nitrát-terhelésének csökkentését mondta gyors megoldandó feladatnak. Ezért is támogatja a program 75 százalékos mértékben a hígtrágya-kezelés korszerű technológiával történő ártalmatlanítását.

 

A mezőgazdasági területek erdősítését különösen a 20 aranykorona alatti területeken tartja fontosnak Gőgös Zoltán, ahol a mezőgazdasági termelés már nem kifizetődő. Az államtitkár az erdősítés során főként az energia jellegű ültetvények széles körű elterjesztése mellett érvelt, mondván ezek nemcsak ökológiai, hanem gazdasági hasznot is hajtanak.

 

Jelezte azt is, hogy a modernizációs programrész támogatási jogcímei között előkelő helyen szerepel az ökológiai technológiai, technikai berendezések korszerűsítésének segítése. Példaként említette a növényvédelmi célokat szolgáló gépek vásárlásához adott támogatást, amelynek nyomán tovább csökkenthető a környezeti terhelés. 

 

 

EMVA ismertetése

 

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) az Európai Tanács 1698/2005/EK az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatásokról szóló rendelet alapján elkészített, a 2007-2013 évekre vonatkozó magyar vidékfejlesztési program stratégiai kereteit tartalmazza.

 

Hazánknak 2007-2013 között mintegy 5 milliárd euró fejlesztési forrást van lehetősége az agrárium, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére költeni. Ezzel lehetővé válik, hogy a megkezdett szerkezetváltás folytatódjon, valamint, hogy a vidéki térségek leszakadása lelassuljon és megkezdődjön a társadalmi-gazdasági felzárkózás.

 

A Stratégia a lisszaboni célkitűzésekkel és a Göteborgban megfogalmazott elvekkel összhangban kívánja megteremteni a mezőgazdaság fejlesztéséhez, a vidék környezeti értékeinek megőrzéséhez, a vidéki térségek gazdaságának megerősödéséhez és a vidéki társadalom kohéziójához szükséges fejlesztési kereteket.

 

Az elmúlt időszak nemzeti forrásból finanszírozott, valamint uniós társfinanszírozással megvalósuló agrár-vidékfejlesztési programjainak tapasztalatain alapulva a Stratégia célja, hogy - összhangban az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és a vonatkozó közösségi és hazai fejlesztési dokumentumokkal - kijelölje az agrár-vidékfejlesztés irányait, célkitűzéseit, és meghatározza a célok elérésének módját, eszközeit.

 

Az azonosított szükségletekre és fejlődési potenciálokra, a program öt prioritást kíván megcélozni:

 

I. A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elősegítése

 

II. A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség, a piacorientált szemlélet elterjedésére

 

III. A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erősítése

 

IV. A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, illetve a vidéki életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása

 

V. Helyi közösségek fejlesztése

 

A prioritások végrehajtására négy támogatási tengely került kidolgozásra:

 

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) tengelyei

 

I. tengely: A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező- és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban

 

II. tengely: A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembe vételével

 

III. tengely: A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása

 

IV. tengely (LEADER):  Helyi közösségek fejlesztése

 

 

 

Várható támogatási intenzitások:

 

-          Állattenyésztés fejlesztése témakörben a támogatási intenzitás 40%

-          Általános gépbeszerzés 25%

-          Speciális erő és munkagépek (állattenyésztés) 35% (25+10)

-          Gazdák képzése (lesznek olyan támogatások, amik csak akkor vehetők igénybe, ha előtte a gazdák adott képzésen vesznek részt) 80 %

-          Gépbeszerzés esetén a fiatal gazdálkodók +10%-ot kapnak

 

Az intézkedések várhatóan nem egyszerre kerülnek meghirdetésre, hanem fokozatosan. Az első intézkedések várhatóan 2007. áprilisában jelennek meg! Április 10.-től lehet beadni a pályázatokat kb egy hónapig.

 

A betakarító gépek, kombájnok, jelentős kapacitású erőgépek esetében még egyeztetés van Brüsszellel, hogy támogathatók lesznek vagy sem. További információ a www.emva.hu oldalon található.

 

Gépberuházások támogatása - EMVA

A gépek megvételéhez általában 25 százalékos támogatás vehető igénybe

 

- Az elkövetkező 7 évben, azaz az unió jelenlegi költségvetési időszakában Magyarország a technológiai és a technikai színvonal fejlesztésére kívánják fordítani  számára rendelkezésre álló vidékfejlesztési források 47 százalékát - mondta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerdán Budapesten egy szakmai tanácskozáson.

 

A gépesítés jövőjéről tartott fórumon a miniszter kijelentette: Magyarország még mindig technikai és technológiai színvonal tekintetében lemaradt az unió fejlett mezőgazdasággal rendelkező országai mögött. 

 

A mintegy két évtizedes lemaradás csökkentése érdekében az agrárkormányzat az elkövetkező 7 évben rendelkezésre álló, mintegy 1.250-1.280 milliárd forintos vidékfejlesztési forrás csaknem felét kívánja a gépberuházások támogatására költeni.

 

A miniszter jelezte: a gépek megvételéhez a gazdálkodók általában 25 százalékos támogatást vehetnek igénybe, de például az állattenyésztéshez kapcsolódó gépberuházások esetén ez további 10 százalékkal nő. A fiatal gazdálkodók további plusz támogatásban is részesülnek - tette hozzá.

 

Gráf József hangsúlyozta: a gépi berendezések fejlesztésének támogatása nem öncélú, ugyanis az elkövetkező 10 évben a magyar mezőgazdaság termelését mintegy 30 százalékkal kívánja növelni az agrárkormányzat.

 

A megnövekedett árumennyiség döntő hányadát az unióban egy részét harmadik országban szeretnék értékesíteni. A miniszter példaként jelölte meg az árutöbblet lehetséges elhelyezésére Oroszországot, Horvátországot és Szerbiát.

 

A miniszter felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a mezőgazdaságban jelenleg dolgozó generációk felelőssége igen nagy, mivel a fejlesztésre egyszeri és megismételhetetlen lehetősége van jelenleg az ágazatnak.

 

Ficsor Ádám a témában illetékes szakállamtitkár arról beszélt, hogy már elkészült az a rendelettervezet, amelynek alapján a géptámogatást igénybe vehetik a gazdálkodók. Az első támogatási kérelmek benyújtására várhatóan április 10-e után kerülhet sor. Ezt követően egy hónapig pályázhatnak az érintettek a támogatásra. Ficsor Ádám jelezte azt is, hogy a betakarító gépek, kombájnok és a jelentős kapacitású erőgépek tekintetében még Magyarországnak vitája van az unióval, mert szerinte e területen is támogathatók lesznek a vásárlások.

 

A szakállamtitkár úgy vélte az idei és a jövő évi jelentősebb arányú gépvásárlási támogatás 2009-től valamelyest csökkenő mértékű lesz.

 

Az MTI kérdésére válaszolva a szakállamtitkár közölte: az idén rendelkezésre álló mintegy 30 milliárd forintos összes támogatási összeg 60-70 százaléka fordítható a gépberuházások segítésére.

 

Hajdú József a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének főigazgató-helyettese az MTI-nek elmondta: a múlt évben Magyarországon a gazdálkodók gépvásárlásra mintegy 60-65 milliárd forintot fordítottak. Ez az összeg az idén a támogatásoknak köszönhetően meghaladja majd a 100 milliárd forintot.

 

 

Pénzeső

 

Április elején írják ki az akár 500 millió forintos vissza nem térítendő támogatás megszerzésére is lehetőséget adó logisztikai, ipari parkok létesítésére vonatkozó pályázatokat, de a k+f-es felhívások és a regionális szolgáltató központok támogatását célzó intézkedések pályázatai is ez idő tájt jelennek majd meg.

 

A fiatal vállalkozások szempontjából fontos, hogy - eltérve az eddigi gyakorlattól, amely szerint csak két évnél régebbi cégek pályázhattak - szintén áprilisban kezdő gazdasági társaságoknak szóló kiírások is lesznek - mondta a NAPI Gazdaságnak Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Kft. ügyvezető igazgatója.

 

Március 12-én az Észak-alföldi ROP-on belül hotelek, wellness-szállók építését támogató pályázatot írnak ki. A Jeremy-típusú pályázatok - ezek révén a vállalkozások kedvezményes bankhitelekhez, bankgaranciákhoz juthatnak - nyár közepén, végén jelennek meg. Az energiahatékonysági és az alternatív energiára vonatkozó kiírások nyárra várhatók - hívta fel a figyelmet Essősy.

 

A kis beruházásokat támogató A kategóriás pályázatoknál fontos az időzítés, hiszen minél hamarabb adja be valaki a szükséges papírokat, annál nagyobb rá az esélye, hogy még részesül a keretből. Közepes és nagy (B és C kategóriás) kiírásoknál érdemes átgondolni a pályázónak, hogy biztosan teljesíteni tudja-e a kötelező árbevétel-növekményt. Ellenkező esetben a pályázati forrást dupla jegybanki alapkamattal kell visszafizetnie. Az újdonságok közé tartozik, hogy 2007-től azok a cégek is pályázhatnak, amelyek létszámcsökkentést terveznek, azok a vállalatok viszont, amelyek a társadalmi megújulás operatív program (Támop) segítségével informatikai, nyelvi vagy egyéb OKJ-s képzésre szeretnének pénzt nyerni, csak akkreditált intézmény akkreditált tanfolyamában gondolkozhatnak.

 

A mezőgazdasági vállalkozóknak is számtalan változást hoz a 2007-2013-as időszak, hiszen az agrár- és vidékfejlesztés operatív programot (AVOP) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) váltja fel. A február közepén megjelent támogatási rendelettervezetek már formájukban is jelentősen eltérnek az előző időszak rendeleteitől, hiszen 2007-től egy-egy intézkedést (alintézkedést) már egy-egy FVM-rendelet fog szabályozni, azzal a kiegészítéssel, hogy mindegyik egy általános EMVA-rendeletre épül - mondta lapunknak Keszthelyi Krisztián vezető pályázatkészítő, az EMVA Tanácsadó Iroda ügyvezetője.

 

A korábbi pályázati időszakhoz képest a legfontosabb újdonság, hogy beruházási támogatások mellett más jellegű támogatások is igényelhetők EMVA-forrásból, ezért a jogszabályi tervezetek igen összetettek, a szabályozások intézkedésenként jelentősen eltérnek. Fontos, hogy a pályázóknak az árajánlatok bekérése helyett referenciaárak alapján kell majd a beruházások értékét meghatározniuk, ahol pedig ez nem lehetséges, ott a közbeszerzési törvény egyszerű eljárásra vonatkozó előírása szerint kell majd eljárni. Az EMVA-n belül 30 napos, legfeljebb még 30 nappal meghosszabbítható pályázati időszakokat írnak ki, és csak ezeken belül fogadják be a pályázatokat - tette hozzá Keszthelyi.

 

Úgy tudjuk, hogy áprilisban indulnak a trágyakezelési, gépberuházási és a mikrovállalkozások támogatását célzó pályázatok is, a fiatal gazdálkodók viszont csak az év második felében reménykedhetnek az EU-s források meghirdetésében. Az egészségügy fejlesztésére a 2007-2013-as időszakra szánt mintegy 400 milliárd forint felére a tervek szerint már az idén pályázni lehet. Mint arról korábban már beszámoltunk az elsősorban fizikai, infrastrukturális beruházásokat támogató társadalmi infrastruktúra operatív programon (TIOP) belül a kistérségi járóbeteg-szakellátók építésére, aktív kórházi ellátásokat kiváltó szolgáltatások és a sürgősségi ellátás fejlesztésére várhatóanáprilistól írják ki a pályázatokat - 25-25 milliárdos keretösszeggel.

 

 

Az INTERREG Közösségi Kezdeményezés

 

Az INTERREG együttműködés egy az Európai Unió négy Közösségi Kezdeményezése közül. Az INTERREG kezdeményezéseket - szemben a regionális és egyéb strukturális programokkal - az Európai Bizottság javasolja a Tagállamoknak, mint az egész európai térség fejlesztése és kohéziója szempontjából alapvetően fontos együttműködési területeket. Az Európai Unió meghatároz egy pénzkeretet, valamint a kezdeményezések átfogó céljait és prioritásait, amely alapján az előre definiált határmenti és makro-térségeket alkotó EU Tagállamok (az érintett szomszédos nem EU tagállamok támogatásával) közös, részletes javaslatot nyújtanak be az Európai Bizottsághoz (Közösségi Kezdeményezési Programok, CIP). A programok szabályszerű végrehajtásáért és a kezdeményezések céljainak elérésért a Tagállamok által programonként kinevezett közös Irányító Hatóságok felelősek.

 

Szemben a nemzeti és a regionális programokkal, az INTERREG együttműködés önálló adminisztratív struktúrákkal, önálló jogrendszerrel nem rendelkező területeken jön létre. A határon átnyúló karaktere alapján az adott feladatra (programra) kinevezett intézmények külön megállapodásokban rögzített szabályok szerint járnak el.

 

Az INTERREG kezdeményezés 3 alapvető - és egymástól elsősorban az együttműködési területében különböző formája:

 

Határmenti együttműködés - INTERREG IIIA

 

Az INTERREG IIIA programban két, egyes esetekben három ország határmenti megyéi működnek együtt a határon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztése érdekében.

A beavatkozás fő területei: kis- és középvállalatok együttműködése, helyi gazdaságfejlesztési kapcsolatok, város- és vidékfejlesztés, emberi erőforrás fejlesztés, környezetvédelem, megújuló energia, közlekedési, információs és vízügyi együttműködés, jogi és közigazgatási együttműködés stb.

 

Transznacionális együttműködés - INTERREG IIIB

 

Az INTERREG IIIB az országok feletti, úgy nevezett transznacionális együttműködések létrejöttét támogatja, mégpedig az európai térség területi integrációjának elősegítése érdekében. Ehhez Európát 13 makro-térségre osztották fől, amelyek közül Magyarország a Közép-Európát és a Balkánt magába foglaló térség programjaiban vesz részt.

A beavatkozás fő területei: transznacionális fejlesztési stratégiák kidolgozása, hatékony és fenntartható közlekedési hálózat kialakítása, az információs társadalomhoz való kapcsolódás elősegítése, környezetvédelmi együttműködések, kulturális és természeti értékek védelme stb.

 

Interregionális együttműködés - INTERREG IIIC

 

AZ INTERREG IIIC programban Magyarország egész területéről részt vehetnek különböző szervezetek, a partnerek pedig Európa teljes területéről származhatnak. Cél a regionális fejlesztés és a kohézió stratégiájának, valamint eszközeinek fejlesztése egész Európát felölelő együttműködéseken keresztül.

 

 

 

A saját erő négyszeresét elérő projektérték biztosítható

Forráskiegészítő MFB-hitel

 

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kedvezményes kiegészítő hitelt kínál azokhoz a projektekhez, amelyek esetében a pályázók - a minimálisan előírt 25 százalékos saját erő mellett - igénylik a Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) keretében a március elsejétől megnyíló támogatásokat. Mivel a vissza nem térítendő támogatás a projekt értékének (elszámolható költségeinek) legfeljebb 30 százaléka lehet, az MFB a saját erő és a dotáció együttes összegén felül még hiányzó finanszírozásra 20 milliárd forintot különített el a Sikeres Magyarországért vállalkozásfejlesztési hitelprogram keretéből. Igény esetén a keret tovább bővíthető.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján közzétett Gazdaságfejlesztési operatív program öt új pályázata keretében március elsejétől igényelhető támogatás. A maximális vissza nem térítendő szubvenciók (a projektérték 30 százaléka) elnyeréséhez a pályázónak előzetesen a projekt 70 százalékára kell legyen finanszírozása. Ebből a saját erővel le nem fedett részre, azaz a projekt értékének legfeljebb 45 százalékára vehető igénybe a Magyar Fejlesztési Bank kedvezményes hitele. Ezzel a tőkeszegény kis- és közepes vállalkozásokat hozzásegíti ahhoz, hogy a minimálisan előírt saját erő négyszeresét kitevő értékű projektek megvalósításába is belekezdhessenek, és maximálisan kihasználják a pályázatok keretében elnyerhető támogatást. Abban az esetben, ha egy vállalkozás a technológia fejlesztését támogató (GOP-2007-2.1.1.) pályázatból ötmillió forintot nyer el (ez a projekt 30 százaléka), akkor 7,5 millió forint kedvezményes MFB-hitelt vehet fel.

 

A kedvezményes kamatozású, hosszú futamidőre, forintban igényelhető kölcsön felhasználható egyrészt tárgyi eszközbe való beruházáshoz, beszerzéshez vagy létesítéshez, a beszerzett tárgyi eszközök üzembe helyezéséhez, ezek rendeltetésszerű használatbavételéig végzett tevékenységhez (szállítás, üzembe helyezés, közvetítés, egyéb) vagy a beszerzéshez hozzákapcsolható egyéb tevékenységhez (tervezés, előkészítés, lebonyolítás), avagy a meglévő tárgyi eszközök bővítéséhez. Másrészt a beruházáshoz és a fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, egy egész üzemre vonatkozó licenc, know-how-k vagy nem szabadalmazott technikai tudás vásárlásához. Továbbá a beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó tartós forgóeszköz finanszírozásához.

A hitel az MFB-vel szerződött kereskedelmi bankoknál és takarékszövetkezeteknél igényelhető, de az 50 millió forintot meghaladó kérelem közvetlenül az MFB Rt.-hez is benyújtható. MK

 

 

Pályázati hitel

(forráskiegészítő)

 

Összeg: 5-1000 millió forint

Saját erő: a beruházás nettó értékének 25%-a, de a saját erő maximum 50%-a is finanszírozható a hitelcélból

Kamat: háromhavi Euribor + legfeljebb 4%/év

Futamidő: 15 év, maximum két év türelmi idővel

 

Hitelintézetek listája

(a Sikeres Magyarországért vállalkozásfejlesztési hitelprogramban részt vevő hitelintézetek)

 

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-vel szerződött takarékszövetkezetek

Budapest Bank Nyrt.

CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt.

Citibank Zrt.

Commerzbank Zrt.

Erste Bank Hungary Nyrt.

HVB Bank Hungary Zrt.

IC Bank Zrt.

ING Bank (Magyarország) Zrt.

Inter-Európa Bank Zrt.

K&H Bank Nyrt.

Magyarországi Volksbank Zrt.

Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt.

MKB Bank Nyrt.

OTP Bank Nyrt.

Porsche Bank Hungaria Zrt.

Raiffeisen Bank Zrt.

Sopron Bank Zrt.

Alsónémedi és Vidéke Takarékszöv.

Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet

Dunakanyar Takarékszövetkezet

Hajdúdorog és Vidéke Takarékszöv.

Kunszentmárton és Vidéke Takarékszöv.

Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet

Monor és Vidéke Takarékszövetkezet

Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet

Örkényi Takarékszövetkezet

Partiscum XI Takarékszövetkezet

Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszöv.

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet

Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet

Szabolcs Takarékszövetkezet

Szarvas és Vidéke Körzeti Takarékszöv.

Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet

Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet

Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet

 

 

 

Széchenyi Kártya: szigorú feltételei vannak a lejárt keret meghosszabbításának, a hitel folytatásának

Hasznos tanácsok ˝hiteles˝ vállalkozóknak

 

Ha egy vállalkozásnak Széchenyi Kártyája van, az azt jelenti, hogy hitelképesnek minősítette nemcsak a bank, de a támogatás miatt a konstrukcióban együttműködő összes szervezet. Az ilyen ˝hiteles˝ vállalkozónak is vannak azonban teendői, hogy ugyanez a bank az egyéves futamidő lejáratakor meg is hoszszabbítsa a hitelkeretet.

 

A meghosszabbításhoz a vállalkozásnak (a képviseletére jogosult személynek személyesen) 30 nappal a hitel lejáratát megelőzően újabb, hiánytalanul kitöltött igénylést kell benyújtania a VOSZ vagy a területi kereskedelmi és iparkamarák, illetve a KA-VOSZ által működtetett területileg illetékes regisztráló irodákba. A hitel lejáratát a hitelszerződésben kell ellenőrizni!

 

A vállalkozásnak azonban a futamidő alatt tisztában kell lennie a meghosszabbítási kérelem feltételeivel. Nagyon sok múlik a vállalkozás - a hitelszerződés aláírását követő egy évben tanúsított - fizetési pontosságán és üzleti eredményein is. Többek közt ügyelni kell a negyedéves feltöltések határidőben történő teljesítésére, hiszen a bank ezzel is ellenőrzi a fizetőképességet. A ˝negyedéves csúszás˝ akadálya lehet a hitel folytatásának, és biztos akadálya a keretemelésnek.

 

Különösen nagy gondot kell fordítani a hitelszerződésben előírt, ˝Széchenyi Kártyát nyújtó banknál˝ lebonyolítandó kötelező bankszámlaforgalom teljesítésére, hiszen ez a hosszabbítás és a későbbi keretemelés feltétele is. A hitelintézet a számlaforgalom ellenőrzésekor a vállalkozás valamennyi nála vezetett számláját figyelembe veheti. A legfeljebb 10 millió forint összegű hitel igénylése háromszoros, míg 11-25 millió közötti hitelkeret igénylése ötszörös (!) bankszámlaforgalom teljesítéséhez kötött. Az utóbbi összeg igénylésénél a bank ingatlanfedezetet is bevonhat (ez a bank bírálatának az eredményétől függ), ezért az igénylési lapon meg kell adni a fedezetként bevonható ingatlan adatait.

 

Mivel a Széchenyi Kártya az eredményesen működő vállalkozások forgóeszköz-finanszírozását, az üzlet gyorsítását szolgálja, a hosszabbítás és főként a hitelkeret emelése a vállalkozás fejlődését feltételezi. Semmiképpen sem szerencsés tehát, ha az év negatív eredménnyel zárul. Így előfordulhat, hogy a hitelintézet a kérelmet elutasítja, mert a bírálat alapvetően a gazdálkodási adatok alapján történik. (A bankok nem a terveket, hanem a tényeket vizsgálják.)

Az igénylés befogadását késleltetheti, vagy akár meg is akadályozhatja egyebek között, ha a vállalkozásnak lejárt adótartozása van. A hitelkérelemhez minden esetben kötelező csatolni egy 30 napnál nem régebbi, az APEH által kiállított nemleges adóigazolást, a tartozás átütemezése esetén pedig az adóhatóság erről szóló határozatát is.

 

Késleltetheti vagy akadályozhatja az igénylés befogadását továbbá az is, ha az aláírónak lejár(t) a vállalkozás képviseletére való jogosultsága, mivel ez esetben nincs olyan személy, aki az igénylést, illetve a hitelszerződést jogszerűen aláírhatja. Ezért tanácsos még a futamidő alatt ellenőrizni, hogy meddig hatályos az aláírásra jogosult képviseleti joga, annak lejárata esetén pedig időben gondoskodni kell a meghoszszabbításról. Folyamatban lévő tulajdonosváltozás is akadálya lehet a hosszabbítási kérelem beadásának, hiszen ennek feltétele a tulajdonosváltozás megtörténtére vonatkozó végzés bemutatása is. Ha a taggyűlés úgy dönt, hogy cégformát váltanak, az igénylés befogadásához cégbírósági bejegyzésre is szükség van. A többi módosítás esetén az igénylés leadható cégbírósági pecséttel ellátott változásbejegyzési kérelemmel és annak mellékleteivel.

 

Az igénylés befogadását kizárja, ha a vállalkozás nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek (ennek ellenőrzése a hatósági nyilvántartások alapján történik). Kizáró ok, ha a vállalkozásnak, egyéni vállalkozónak vagy az ügylet magánszemély kezesének lejárt (hitel)tartozása van. Ezt a KHR - régebben BAR - rendszerben tartják nyilván, a vállalkozó, illetve a vállalkozása az abban szereplő adatairól, illetve tartozásairól a számlavezető, illetve a hitelező bankjától kérhet további információt. A korábbi Széchenyi Kártya-tartozás késedelmes, a lejáratot követő 30 napon túli viszszafizetése vagy a hitelbírálat időpontjában a korábbi Széchenyi Kártya-hitelszerződésből eredő 30 napon túli lejárt tartozás is kizárja az igénylés befogadását.

 

A konstrukció részleteiről további információ a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamaránál, illetve a VOSZ-irodáknál, a KA-VOSZ Zrt. központi ügyfélszolgálatánál, valamint

a www.kavosz.hu weboldalon kapható. MK

 

Még mindig Nagy az érdeklődés

 

A Széchenyi Kártya iránti érdeklődés ebben az évben sem csökken, a havi igénylések száma - az év eleji szokásos csendesebb időszak ellenére - továbbra is 2000 felett van.

A legnagyobb érdeklődés (főként a 10 millió felettiekre vonatkozó szigorúbb feltételek miatt) az 1-10 milliós összegűek iránt van.

 

A kártyák 60 százaléka 5 millió forint vagy az alatti hitelösszegű, de jelentős még a 10 milliósok részaránya is.

A Széchenyi Kártyát igénylő ügyfelek 80 százaléka kéri annak meghoszszabbítását, és 70 százalékuk az egyéves futamidő elteltét követően meg is kapja azt.

Ezek természetesen a legfeljebb 10 milliós kártyák, a nagyobb összegűeknél ez a szempont még nem vizsgálható, hiszen az első 10-25 milliósok csak az idén májusban járnak le.

 

A meghosszabbítási kérelem befogadását kizáró okok

 

Előírt bankszámlaforgalom nemteljesítése

A vállalkozás nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek

A vállalkozásnak/egyéni vállalkozónak vagy az ügylet magánszemély kezesének lejárt (hitel)tartozása van

A korábbi Széchenyi Kártya-tartozást késedelmesen, a lejáratot követő 30 napon túl fizették vissza (vagy ha a hitelbírálat időpontjában a korábbi Széchenyi Kártya kapcsán 30 napon túli lejárt tartozás áll fenn)

A vállalkozás az alapvető feltételeinek változása miatt már nem felel meg az üzletszabályzatban előírt egyéb befogadási feltételeknek

 

A hosszabbítási igénylés befogadását akadályozhatja

 

A vállalkozás lejárt adótartozása

A vállalkozás aláírójának lejárt mandátuma (jogszerűen aláíró személy hiánya)

Folyamatban lévő tulajdonosváltozás

A cégformaváltás cégbírósági bejegyzésének a hiánya

 

 

 

Március 1-jétől csúcsforgalomra számít a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ

Várják az új pályázatokat

 

Az eddigieknél átláthatóbb, költséghatékonyabb és ügyfélközpontúbb pályázatkezelésre készül a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG). Az új közreműködő szervezet (ksz) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., a Magyar Fejlesztési Bank Támogatásközvetítési Igazgatósága, az IT Információs Társadalom Kht. és részben a Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda integrálásával jött létre.

A szakemberek szerint az összevonással hatékonyabban érhetik el, hogy a kis- és középvállalkozások különböző fejlesztési terveik megvalósításához egy kézből jussanak európai uniós forrásokhoz. A fenti célok érdekében az új ksz az elődszervezetek legjobb gyakorlatai (best practice) alapján alakította ki működési standardjait – tudatja a MAG közleményében. A központ a korábbi intézményfinanszírozással szemben teljesítményfinanszírozásban részesül, így közvetlen érdeke fűződik a gyors és eredményes pályázatértékeléshez, valamint a mielőbbi kifizetésekhez.

 

Az intézményi szisztéma átalakulása mellett a szabályrendszer alapvető könnyítései is a pályázók érdekeit szolgálják. Az előző időszakban (2004–2006) a legtöbb kritika a túlzott adminisztrációs és dokumentációs kötelezettségek, valamint a biztosítékok aránytalan terhei miatt érte a pályáztatást. Az új szabályok kipróbálását is a MAG kezdi el.

 

A javított jogszabályoknak köszönhetően megnyílik az egyszerűsített eljárási rend alkalmazásának a lehetősége a kis összegű beszerzési pályázatoknál. Enyhülnek a biztosítékok rendszerének szabályai: ötmillió forintról tízmillióra nő a biztosítékadás alóli általános mentesség értékhatára, s a támogatás 120 százalékáról 100 százalékára csökken a biztosíték értéke. A fenntartási időszakra ötvenmillió forint alatti támogatásnál nem kell biztosítékot adni, e felett pedig a támogatás 50 százalékára csökken a biztosíték értéke, valamint öt év helyett három lesz a biztosíték fenntartásának kötelezettsége. Csökkennek a pályázók adminisztrációs terhei, lényegesen egyszerűsödik a projekteket kísérő dokumentáció, egyszerűbb adatlapok szolgálják az ügyfelek érdekeit. Az elutasított pályázók panaszt tehetnek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél.

 

 

Tudnivalók a GOP negyedik prioritásáról

Cél a forrásokhoz történő hozzáférés javítása

 

A GOP 4. prioritása új típusú finanszírozási eszközként szolgálja a kkv-k pénzügyi forrásokhoz jutását. A közpénzek pénzügyi közvetítőkön keresztül jutnak majd el a cégekhez.

 

A 2007 és 2013-as tervezési időszakra vonatkozó magyarországi fejlesztési terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának (GOP) 4. prioritása keretében meghirdetésre kerülő pénzügyi programok (hitel, garancia, tőke) a hozzájuk kapcsolódó tanácsadással több területen is jelentősebb mértékben javítani fogják a kis- és középvállalkozások külső forrásbevonásának lehetőségeit.

 

A GOP 4. prioritása új típusú finanszírozási eszközként szolgálja a mikro-, kis- és középvállalkozások pénzügyi forrásokhoz jutását a következő három fő területen:

 

ˇ         Mikrofinanszírozás.

ˇ         Garanciaeszközök.

ˇ         Tőkepiac fejlesztése.

 

Hasonló típusú konstrukciók a 2004 és 2006 között működő Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjában még nem jelentek meg, azonban a GOP már külön prioritásként segíti a vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférését.

 

A pénzügyi program (hitel, garancia, tőke) célja

 

A GOP 4. prioritása kifejezetten a mikro-, kis-, és középvállalkozások számára tervezett pénzügyi konstrukciók segítségével mozdítja elő azok pénzügyi forrásokhoz való jobb hozzáférését, mivel a kisebb, megfelelő gazdálkodási múlttal nem rendelkező vállalkozásoknak fejlett üzleti és pénzügyi környezet mellett is finanszírozási problémái lehetnek a fajlagos tranzakciós költségek nagysága, illetve a szükségszerűen fellépő információs aszimmetria következtében.

 

A vállalkozások finanszírozáshoz jutásának segítése a létrejövő fejlesztések eredményeként hozzájárul a foglalkoztatás és a beruházások növekedéséhez, valamint fizikai tőke minőségének javulásához egyaránt.

 

A pénzügyi program működése

 

A GOP uniós és hazai társfinanszírozási forrásból járul hozzá a pénzügyi program (hitel, garancia, tőke) működéséhez. Az operatív programból egy un. holding alapba kerül a pénz, amelyet pénzügyi közvetítőkön keresztül, a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásának megkönnyítésére kívánunk felhasználni 2007-2013 között.

 

A holding alap kezelője nyílt pályázatot ír ki a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozásában érdekelt pénzügyi közvetítőknek (mikrohitelt nyújtó szervezetek, bankok, takarékszövetkezetek, kockázati tőkealapok, stb.). A holding alap kezelője értékeli, kiválasztja és hivatalosan akkreditálja a pénzügyi közvetítő intézményeket.

 

A pénzügyi közvetítők - a piaci igényeknek megfelelően - tőkét, hitelt és garanciát nyújtanak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, amire vonatkozó alapelveket az irányító hatóság határozza meg. A pénzügyi közvetítők figyelemmel kísérik a finanszírozott mikro-, kis- és középvállalkozások teljesítményét, és a finanszírozási megállapodásban foglaltaknak megfelelően jelentést készítenek a holding alap kezelőjének.

 

A pénzügyi program hatásáról a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) honlapján olvashat.

 

 

 

Közeledik a beadási határidő az első pályázatoknál

Új kiírások, kritikus pontok

 

Számos új feltétel szerepel az EU-s pénzek felhasználására a közelmúltban kiírt gazdaságfejlesztési pályázati kiírásokban. A március 1-jei beadási határidő közeledtével erre figyelmeztet Ormosy Gábor, a beérkező pályázatokat kezelő új közreműködő szervezet, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (Mag) vezérigazgatója.

Elsőként a projekt területi korlátozására vonatkozó kikötéseket emelte ki lapunknak nyilatkozva. A beruházás megvalósításának helyszíne kiemelt szerepet kap a gazdaságfejlesztési (gop) és a közép-magyarországi operatív programok (kmop) új kiírásainál. Az egyes pályázati konstrukciókban pontosan meghatározzák, mely – külön listán felsorolt – településeken megvalósuló projekt esetében lehet pályázatot benyújtani. Ez az előző évektől eltérően nem pontozási szempont, hanem már benyújtási feltétel – hangsúlyozta a vezérigazgató.

További buktató lehet, ha a projektgazda már a pályázat befogadása előtt elindítja a fejlesztést, akkor jogszabályváltozás miatt ebben az esetben nem igényelhető uniós támogatás. Erre különösen azért fontos odafigyelni, mert eddig már a pályázat benyújtása után el lehetett kezdeni a beruházást – mondta Ormosy Gábor.

 

A szakember szerint általában is szigorúbbak lettek a benyújtási feltételek: 1. a pályázónak vállalkozásánál legalább kétéves működést kell tudnia igazolni, 2. nem lehet negatív a vállalat saját tőkéje, 3. az egy foglalkoztatottra eső minimális nettó árbevétel összege meghatározott, 4. az is kizáró tényező, ha az árbevétel több mint 5 százalékkal csökkent az elmúlt évben a korábbihoz képest. Korábban ezek közül egyedül a negatív saját tőke volt kizáró tényező.

 

Feltételek

Csak meghatározott helyszínekre (külön listán felsorolt településekre) tervezett projektekkel lehet pályázni

Kizárólag a pályázat befogadása után indulhat meg a beruházás

Az értékelésnél többet nyomnak a latban a pályázó vállalkozás gazdasági adatai

 

 

40 milliárdra pályázhat Közép-Dunántúl

 

A következő két évben 40 milliárd forintra lehet pályázni a Közép-dunántúli Régió operatív programjában - mondta el Pál Béla, a regionális fejlesztési tanács elnöke Tatabányán, a regionális akcióterv egyeztető fórumán.

 

"Márciusban jelennek meg az első pályázatok a belterületi utak felújítására és az önkormányzatok akadálymentesítésére, a nyerteseket várhatóan szeptemberben hirdetjük ki" - tette hozzá Pál Béla.

 

A tanács elnöke elmondta, a Közép-dunántúli Régióban minden kistérségnek 12 millió forintot biztosítanának, hogy kidolgozhassák a körzet legnagyobb beruházásának megvalósíthatósági tanulmányát.

 

Szintén 12 millió forintot kapnának erre a célra a megyeszékhelyek és a Balaton. Az összeget a pályázat-előkészítésre szánt négy milliárd forintból fedeznék. A javaslatot az elnök a február 23-iki ülésen terjeszti a regionális fejlesztési tanács elé.

 

Pál Béla elmondta,  a 2013-ig tartó időszakban 140 milliárd forintos pályázati forrás rejlik a régió operatív programjában, azonban az ágazati programokkal együtt a hétéves ciklus végéig további 700-800 milliárd forint értékű fejlesztésekkel gyarapodhat a Közép-dunántúli Régió.

 

A régió fejlesztési feladatai közül a gazdaságfejlesztést, a turizmus élénkítését, az integrált városfejlesztést  valamint a helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztéseket helyezik előtérbe. A legtöbbet - 60 milliárd forintot meghaladó összeget - fordítanának a kohéziót segítő infrastruktúrára, további 20 milliárd forintot költenének gazdaságfejlesztésre és integrált városfejlesztésre, és 35 milliárd forintot szánnak a turizmus fejlesztésére.

 

Pál Béla elmondta, a regionális operatív programokból olyan beruházásokat támogatnak majd, amelyek nem a gyorsan megtérülő fejlesztések közé tartoznak. Ezt tükrözi az önrész kialakításának mértéke is. Míg a nagyvállalkozások 40 százalékos önrésszel pályázhatnak, a kisvállalkozásoknál ez az arány 60 százalék, az önkormányzatoknál, civil- és non-profit szervezeteknél pedig elérheti a 85 százalékot.

 

 

Megjelentek a Közép-magyarországi Operatív Program pályázatai

 

Közép-magyarországi Operatív Program keretében mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése

KMOP-2007-1.2.1./A

 

Alapvető cél

 

A növekedési potenciállal rendelkező mikro- és kisvállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése technológiai korszerűsítésen keresztül.

Keretösszeg: 800 millió forint a 2007. évre.

 

A támogatott pályázatok várható száma a 2007. évben: 160 -400 db.

 

 

PÁLYÁZÓK KÖRE

 

Jogi forma

Jelen pályázati konstrukcióra pályázhatnak:

-          gazdasági társaságok

-          szövetkezetek,

-          egyéni vállalkozók.

 

A pályázati kiírásra kizárólag a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló, 2004. évi XXXIV. törvény alapján mikro-, vagy kisvállalkozásnak minősülő vállalkozások pályázhatnak, amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fő volt.

 

 

Támogatható tevékenységek köre

 

A pályázati kiírás keretében támogatható tevékenységek technológiai fejlesztésekhez kapcsolódó beruházások, az alábbiak szerint:

-          új eszköz beszerzése vagy

-          olyan használt eszköz beszerzése, amely esetében a pályázó igazolni tudja, hogy a használt eszköz 3 évnél nem régebbi (azaz az eszköz gyártási éve nem lehet korábbi, mint a pályázat benyújtását megelőző harmadik év).

 

 

Elszámolható költségek köre

 

Elszámolható költség a 3 évnél nem régebbi, egyenként minimum nettó 200.000 Ft értékű, technológiai korszerűsítést eredményező eszközök vételára. Informatikai beszerzések esetén a számítógép konfiguráció egy tételnek számít.

A pályázati útmutató V. számú mellékleteként megtalálható az elszámolható költségek körét meghatározó lista. A pályázat keretében csak a listán feltüntetett Vámtarifa Szám (továbbiakban VTSZ) alá tartozó eszközök kerülhetnek beszerzésre.

 

 

Projekt területi szűkítése

 

A fejlesztés megvalósulásának helyszíne a pályázó közép-magyarországi régióban lévő székhelye, telephelye vagy fióktelepe lehet.

-          Kizárólag a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztés támogatható

-          Nem támogatható olyan fejlesztés, amely a következő feltételek valamelyikének megfelelő településen valósul meg, amennyiben a pályázó mikrovállalkozás:

-                     népsűrűsége nem nagyobb, mint 100 fő/km2, vagy

-                     állandó népessége nem haladja meg az 5 000 főt

 

 

Ennek értelmében, amennyiben a pályázó mikrovállalkozás, akkor csak a jelen Pályázati Útmutató VI. számú mellékletében található településeken megvalósuló beruházások támogathatóak.

 

 

 

Támogatás mértéke

 

Az ebben a pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 30%-a Pest megyében, míg Budapesten 25%.

 

Támogatás összege

 

A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás mértéke minimum 1 millió Ft, maximum 5 millió Ft lehet.

 

A pályázatok benyújtása 2007. március 1-től 2007. április 23-ig lehetséges.

 

 

Komplex vállalati technológia fejlesztés kis- és középvállalkozások számára

 

KMOP-2007-1.2.1/B

 

TÁMOGATÁS CÉLJA, RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS

 

A KKV-knál alkalmazott műszaki technológiai színvonal javításának érdekében a komplex vállalkozásfejlesztési projektek célja, a fejlődőképes és komoly növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások:

1.         Innovációs, adaptációs képességének erősítéséhez;

2.         Vállalkozások által előállított hozzáadott érték növeléséhez;

3.         Környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célokhoz való hozzájárulás elősegítéséhez;

4.         Piacra jutáshoz

kapcsolódó technológiai korszerűsítés megvalósítása.

 

Keretösszeg 1500 millió 2007. évre. A támogatott pályázatok várható száma a 2007. évben: 16-40 db.

 

 

PÁLYÁZÓK KÖRE

 

Jelen pályázati konstrukcióra pályázhatnak:

§         gazdasági társaságok

§         szövetkezetek,

§         egyéni vállalkozók.

 

A pályázati kiírásra kizárólag a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló, 2004. évi XXXIV. törvény alapján mikro-, kis-, és középvállalkozásnak minősülő vállalkozások pályázhatnak, amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fő volt.

 

 

Támogatható tevékenységek köre

 

1          Eszközbeszerzés

-          Technológiai korszerűsítést eredményező 3 évnél nem régebbi eszközök beszerzése (azaz az eszköz gyártási éve nem lehet korábbi, mint a pályázat benyújtását megelőző harmadik év),

-          szállítás és üzembe helyezés,

-          betanítás (közvetlenül az eszközhöz kapcsolódva),

 

2          Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó infrastrukturális és ingatlan beruházás:

-          infrastruktúra építése, korszerűsítése,

-          szolgáltatónak közmű- és hálózatfejlesztési hozzájárulás fizetése,

-          ingatlan építése, bővítése, korszerűsítése,

-          ingatlanfejlesztési kiviteli tervek,

 

3          Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licence, gyártási know-how beszerzések

 

4          Információs technológia fejlesztés, beleértve az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások, üzleti alkalmazások támogatását is:

-          hardware,

-          software (beleértve: speciális egyedi fejlesztésű szoftver).

 

 

5          Piacra jutás támogatása:

-          piaci megjelenés (vásárokon, kiállításokon való részvétel),

-          piackutatás, igényfelmérés,

-          marketing eszközök elkészítése, beszerzése.

 

6          Vállalati HR fejlesztés a projekthez kapcsolódóan:

-          munkavállalók képzése (betanítás, tanfolyamok, tréningek, képzések).

 

7          Tanácsadás igénybevétele az alábbi támogatott tanácsadási területeken:

-          vállalati stratégiai tanácsadás,

-          szervezetfejlesztési tanácsadás,

-          menedzsmentfejlesztési tanácsadás,

-          vállalati folyamatmenedzsment támogatása,

-          online megjelenéshez, e-kereskedelemhez kapcsolódó tanácsadás,

-          technológiai fejlesztési tanácsadás,

-          marketing tanácsadás,

-          logisztikai tanácsadás,

-          pénzügyi tanácsadás.

 

8          Minőség -, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása:

-          ISO 9001 szabvány előírása szerinti minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

-          ISO 14001 követelményeknek megfelelő környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

-          ISOTS 16949; QS 9000, VDA6 járműipari beszállítói követelményeknek megfelelő rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

-          AQAP 2110/2120 szerinti NATO beszállítói követelményeknek megfelelő minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

-          ISO 13485 szabvány előírása szerinti speciális orvostechnikai többletkövetelményeket tartalmazó minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

-          BS 7799-2/ISO 17799 szabvány előírásai szerinti információvédelmi irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

-          Élelmiszer-biztonsági rendszer szabványok (BRC, EFSIS, IFS, ISO 22000) bevezetése és tanúsíttatása,

-          EMAS minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

-          ISO/IEC 17025 szerinti rendszer akkreditálásának költségei.

 

Elszámolható költségek köre

 

1. Technológiai korszerűsítést eredményező, új, illetve 3 évnél nem régebbi (azaz az eszköz gyártási éve nem lehet korábbi, mint a pályázat benyújtását megelőző harmadik év), egyenként minimum nettó 200.000 Ft értékű eszközök beszerzése esetén az alábbi költségek számolhatók el:

-     tevékenységek végzéséhez szükséges új, illetve három évnél nem régebbi eszközök és berendezések vételára,

-     szállítás és üzembe helyezés beruházási költsége, beleértve az első minősítés, hitelesítés költségét is,

-     betanítás költsége (közvetlenül a beszerzett eszközhöz kapcsolódva),

-     az eszközök első felszerszámozásához a szerszámok, kiegészítő berendezések költsége.

 

2. Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó infrastrukturális és ingatlan beruházás esetében az alábbi költségek számolhatóak el (maximum a projekt összes elszámolható költségének 20%-áig):

-          Telekhatáron belüli infrastrukturális beruházások költsége:

-ivó-, ipari- és tűzi-víz hálózat, korszerű tűzvédelmi hálózat kiépítése,

-földgázvezeték, gázfogadó állomás, távhővezeték,

-elektromos energiaellátás hálózata, transzformátor-állomás,

-eső- és szennyvízelvezetés, szennyvíztisztító,

-iparvágány,

-a külső telefon és telekommunikációs hálózat csatlakozási pontjainak kiépítése,

-útépítés, parkoló építés,

-őrző-védő elektronikai rendszer,

-informatikai és távközlési alaphálózat kiépítése.

 

-          A technológiai fejlesztéshez kapcsolódó ingatlan építés, bővítés, átalakítás, felújítás, korszerűsítés költségei (kivitelezőnek fizettet ellenszolgáltatás).

             

3. Eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzésének költsége, vételára (maximum a projekt összes elszámolható költségének 10%-áig).

 

4. Információs technológia fejlesztés (beleértve az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások, üzleti alkalmazások támogatását is) esetén az alábbi költségek számolhatók el:

-          Hardverekhez kapcsolódó tevékenységek, egyenként minimum nettó 200.000 Ft értékű eszközök költségei (Informatikai beszerzések esetén a számítógép konfiguráció egy tételnek számít.):

-közvetlenül a projekthez rendelhető hardver eszközök beszerzési költségei,

-közvetlenül a projekthez rendelhető hardver eszközök bérleti díja a végső pénzügyi -elszámolás időpontjáig (elszámolása legalább évente),

-kommunikáció, hálózat létesítés költségei (csak a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódóan),

-információ / adattárolás költségei,

-input / output egységek költségei.

 

-          Szoftverekhez kapcsolódó tevékenységek költségei:

-üzleti alkalmazások, szoftverek beszerzése és a beszerzéshez kapcsolódó szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások,

-immateriális javak (licenc) költségei,

-szoftver-tervezés, testreszabás költségei,

-migrációs (adatok is) fejlesztések költségei.

             

             

5.       Piacra jutás támogatása esetén az alábbi költségek számolhatók el (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig):

-          vásárokon, kiállításokon való megjelenés díja (utazás, napidíj, bérköltség, szállás kivételével),

-          tanulmányok költsége,

-          marketing anyagok, marketing akciók költsége.

            .

6. A projekthez kapcsolódó vállalati HR fejlesztés esetén az alábbi költségek számolhatók el (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig):

-          képzési igények felmérésének költsége,

-          tréneri díjak értéke,

-          oktatók, képzők, betanítást végzők díja,

-          külső képzésekhez kapcsolódó terembérlet költsége.

 

7. Tanácsadás igénybevétele esetén az alábbi költségek számolhatók el (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig):

-          A támogatott tanácsadói területeken igénybevett tanácsadás díja (tanácsadói díjak a támogatható tevékenységek 7. pontjában felsoroltak alapján), továbbá a vállalati folyamatmenedzsment támogatása esetén folyamatszervezés, BPR, szervezetfejlesztés költségei, információ, adatmenedzsment költségei.

 

8. Minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása esetén az alábbi költségek számolhatók el (maximum a projekt összes elszámolható költségének 10%-áig, de maximum 2,5 millió forintig):

-          Rendszer kialakítása: irányítási rendszer kézikönyve, folyamatleírások, munkautasítások, munkaköri leírások készítése, irányítási rendszer bevezetése, oktatás a felkészítő, tanácsadó szervezet árajánlata alapján elszámolt költségek,

-          Nemzetközileg elismert tanúsíttatás: előaudit, tanúsító audit, a tanúsítvány regisztrációjának költsége a tanúsító szervezet árajánlata alapján.

 

9. Le nem vonható ÁFA.

 

PROJEKT TERÜLETI SZŰKÍTÉSE

 

A fejlesztés megvalósulásának helyszíne a pályázó magyarországi székhelye, telephelye vagy fióktelepe lehet.

-          Kizárólag a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztés támogatható.

-          Nem támogatható olyan fejlesztés, amely a következő feltételek valamelyikének megfelelő településen valósul meg, amennyiben a pályázó mikrovállalkozás:

-népsűrűsége nem nagyobb, mint 100 fő/km2, vagy

-állandó népessége nem haladja meg az 5 000 főt

 

Ennek értelmében, amennyiben a pályázó mikrovállalkozás, akkor csak a jelen Pályázati Útmutató V. számú mellékletében található településeken megvalósuló beruházások támogathatóak.

 

Támogatás mértéke

Az ebben a pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 30 %-a Pest megyében, 25%-a Budapesten.

 

Támogatás összege

 

A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás mértéke: minimum 5.000.001 Ft, de maximum 50.000.000 Ft lehet.

 

A pályázatok benyújtása 2007. március 1-től 2007. április 30-ig lehetséges.

 

 

Áprilisban legalább tucatnyi kiírás várható

Jönnek az újabb pályázatok

 

Több új pályázati kiírásra lehet számítani március-áprilisban az Új Magyarország fejlesztési terv keretében. Ezek az európai uniós társfinanszírozású felhívások vagy az ország minden részén, vagy legalább egy-egy régióban elérhetők.

 

A napokban meghirdetett öt pályázat után további nyolc felhívás várható áprilisban a gazdaságfejlesztési operatív programban (gop) - értesült a Világgazdaság. Az elektronikus hírközlési szolgáltató vállalkozások körében bizonyára népszerű lesz a hálózati infrastruktúra létrehozását támogató pályázat, amelynek keretében Magyarország hátrányos helyzetű, üzletileg kevésbé vonzó kistérségeiben valósulhatnak meg informatikai fejlesztések, projektenként minimum 50 millió, maximum 250 millió forintos támogatással. Ugyancsak a közeljövőben esedékes a vállalati szervezet, korszerű folyamatmenedzsment, továbbá az ipari parkok telephely- és szolgáltatási, valamint a logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztését ösztönző kiírás, projektenként 50-300 millió forintos támogatással. Tavasszal hirdetik meg a minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetését segítő pályázatokat is. Emellett a gop keretében két kutatás-fejlesztési (k+f) felhívásra is lehet számítani. Várható, hogy a társadalmi megújulás operatív program (támop) a vállalati képzés támogatását a mikro- és kisvállalkozások után kiterjeszti a nagyobb cégekre is. A már közzétett közép-magyarországi felhívások után pedig március-áprilisban a többi régió is megjelenhet az első pályázatokkal.

A kormány egyelőre két újabb kiírás tervezetét hagyta jóvá a társadalmi megújulás operatív program (támop) keretében - reagált lapunk értesüléseire Fadgyas Gábor, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szóvivője. Megítélése szerint egyelőre ezek - a közszférából kikerülő dolgozókat, főleg pedagógusokat segítő új pálya, valamint a közintézmények akadálymentesítése programja - tekinthetők biztos pályázatnak.

 

Hol várhatók a kiírások?

(témakörönként)

 

-          Gazdaságfejlesztés (gop)

-          Hálózati infrastruktúra fejlesztése

-          Vállalati szervezetfejlesztés, korszerű folyamatmenedzsment

-          Ipari parkok telephely- és szolgáltatási fejlesztése

-          Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése

-          Minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetése

-          Kutatási eredmények vállalati alkalmazása

 

-          Társadalmi megújulás (támop)

-          Vállalati képzés támogatásának kiterjesztése a nagyobb cégekre

-          Új pálya program köztisztviselőknek

-          Akadálymentesítés a közintézményekben

 

-          Regionális operatív programok (rop)

-          Vállalati technológiafejlesztés

-          Kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése

-          Akadálymentesítés

 

Kedvezményes pályázati forráskiegészítést kínál az MFB  

 

A Magyar Fejlesztési Bank kedvezményes kiegészítő hitelt kínál azokhoz a projektekhez, melyeknél a pályázók igénylik a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében ez év március elsejétől megnyíló támogatásokat.

 

Mivel a vissza nem térítendő támogatás a projekt értékének (elszámolható költségeinek) legfeljebb 30 százaléka lehet. Az MFB a saját erő és támogatás együttes összegén felül még hiányzó finanszírozásra 20 milliárd forintot különített el a ˝Sikeres Magyarországért˝ Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretéből.

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján közzétett GOP öt új pályázata keretében március elsejétől igényelhető támogatás. Az elnyerés feltétele minimálisan 25 százalékos saját erő biztosítása, de a vissza nem térítendő támogatások felső határa nem haladhatja meg a projektérték 30 százalékát. Ennek maximális elnyeréséhez a pályázónak előzetesen a projekt 70 százalékára kell finanszírozással rendelkeznie.

 

Ebből a finanszírozási igényből a saját erővel le nem fedett részre, azaz a projekt értékének legfeljebb 45 százalékára a Magyar Fejlesztési Bank kedvezményes hitelt biztosít. Ezzel a tőkeszegény kis- és közepes vállalkozásokat hozzásegíti ahhoz, hogy a minimálisan előírt saját erő négyszeresét kitevő értékű projektek megvalósításába is belekezdhessenek, és maximálisan kihasználják a pályázatok keretében elnyerhető támogatást.

 

A kedvezményes hitelt forintban lehet igényelni. Összege elérheti akár az 1 milliárd forintot is, futamideje 15 év, 2 év türelmi idővel, kamata kb. 7,5 százalék.

 

Munkahelyi képzést támogat az EU  

 

Újra pályázhatnak a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi képzéseket támogató uniós forrásokra. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv több mint 1 milliárd forintos pályázata hasonló a Nemzeti Fejlesztési Terv egyik legnépszerűbb programjához.

 

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) egyik fő célja, a foglalkoztathatóság javítása. Ennek érdekében, a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) második prioritása az alkalmazkodóképesség javítását helyezi középpontba - a kormány szerint ugyanis a gazdaság és a munkaerőpiac folyamatos változásai nagy alkalmazkodóképességet kívánnak mind a munkavállalóktól, mind a vállalkozásoktól. A technológiai újításokat például tudnia kell használnia a munkavállalóknak és a cégeknek, különben lemaradnak a versenyben.

 

Tudatos emberierőforrás-gazdálkodás

 

A TÁMOP 2.1.3-as pályázati kiírása a versenyképes tudás és versenyképes munkaerő fejlesztését célozza. Az egész életen át tartó tanulás a munkaerő foglalkoztathatóságának és változásokhoz való alkalmazkodóképességének záloga, ezért a pályázat alapvető célja, hogy az alkalmazottak foglalkoztathatóságának javítása révén a vállalkozások versenyképességét növelje és ösztönözze a foglalkoztatókat munkavállalóik tudásának folyamatos fejlesztésére. Fontos, hogy a képzésekkel létrejöjjön a tudatos emberi erőforrás gazdálkodás alapja a mikro- és kisvállalkozásoknál.

 

A pályázati kiírás céljaihoz hasonló, korábban a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának (HEFOP) egyik legnépszerűbb pályázati programjára több mint 2000 pályázat érkezett be mintegy 29 milliárd Ft támogatási igénnyel. Nagy az érdeklődés a szakmailag még jobban alátámasztott, még magasabb minőségű képzést lehetővé tevő új pályázati kiírás iránt, hiszen a korábban nyertes több mint 1000 nyertes pályázó több mint 12 milliárd forintos támogatásból megközelítőleg 40.000 fő képzését tudja megvalósítani.

 

Fontos a dolgozók képzése

 

A pályázat céljainak népszerűségét bizonyítja az ESZA Kht. megbízásából 2006-ban a Magyar Gallup Intézet által készített kutatás, amelynek eredményei szerint a vállalkozások számára fontos a dolgozók képzése. A megkérdezett vállalkozások 62 százaléka fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja a képzést. Ezt támasztja alá az is, hogy átlagosan a vállalkozások csaknem háromnegyede finanszírozta részben vagy egészben az elmúlt évben a dolgozók képzését, és 61 százalékuk készített felmérést, elemzést arról, hogy munkavállalóiknak milyen készségekre, ismeretekre, s ehhez milyen képzésekre van szükségük.

 

Azoknak a vállalatoknak, akik tervezik a jövő évi képzéseket, a fele pályázna annak érdekében, hogy nagyobb költségvetéssel szervezhessen képzést, míg azok körében, akik nem terveznek képzést a jövő évben, 43 százalékuk pályázna, ha 100 százalékos költségtámogatással valósíthatna meg képzést. Azok között, akik finanszíroztak képzést az elmúlt évben, a kisebb vállalkozások mindössze 7 százaléka, s a nagyobb vállalkozásoknak is csak 20-30 százaléka vett igénybe támogatást valamilyen formában.

 

Célzott támogatások

 

A Társadalmi Megújulás Operatív Program első pályázati kiírása a korábbiakhoz képest sokkal célzottabb, ezért az alacsonyabb keretösszeg esetében nagyobb hangsúlyt lehet fektetni a képzések minőségére. Támogathatók a szakmai képzések, az Európai Unióval kapcsolatos képzések, a vállalkozás működésével kapcsolatos képzések (pénzügyi, számviteli, adó, vám, társadalombiztosítási, stb.), idegen nyelvi képzés, számítástechnikai, informatikai képzés, munka- és egészségvédelem, valamint vezetőképzés amelyeken a pályázatot benyújtó vállalkozás munkavállalói, a vállalkozás tulajdonosa, és vezető tisztségviselői vehetnek részt.

 

A pályázati kiírás keretein belül kizárólag akkreditált intézmény által nyújtott képzés vehető igénybe. Az igénybe vett képzés kizárólag OKJ-s vagy akkreditált képzés lehet, amelynek időtartama minimum 3, maximum 18 hónap.

 

A pályázaton 80 százalékos támogatás nyerhető el. Hátrányos helyzetű személyek képzésének esetében ez a támogatási arány maximum 90 százalékra növelhető. A Közép-Magyarországi Régióban végrehajtott képzési programok támogatása 75 százalékos, hátrányos helyzetű személyek esetében legfeljebb 85 százalék lehet.

 

A rendelkezésre álló 1,057 milliárd forint keret biztosan nem lesz elegendő a hivatalos benyújtási határidőig (2007. december 31.), de a benyújtott pályázatok forráslekötése jóval lassabb lesz a korábbi évekhez viszonyítva. Ennek az az oka, hogy a pályázati felhívás több olyan kritériumot határoz meg, melyek jelentősen szűrik a pályázók projektjeit. Például meghatározzák a képzések minimum óraszámait és a a projekt súlyozott óradíjait is. A támogatás mértéke 75-90 százalék, az elnyerhető támogatás mértéke 1-25 millió forintig terjed.

 

 

Kormányrendelet rögzíti az összeférhetetlenség feltételeit a támogatások felhasználásánál

EU-pénzek: szabályos szigor

 

 

Fontos volt egyértelműen és előre rögzíteni az összeférhetetlenség szabályait az európai uniós támogatások felhasználásával kapcsolatban - a VG kérdésére válaszolva ekként indokolta Pettendi Zsuzsanna, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettese a 255/2006. (XII. 8.) számú kormányrendelet 18. paragrafusának a létjogosultságát. A rendelet a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának a szabályait tartalmazza.

 

Magyarországon az elmúlt időszak összeférhetetlenségi szabályai hasonlóak voltak. Eddig nem fordult elő olyan eset, hogy a pályázatok érvényessége, elbírálásának jogszerűsége a bírálók személyére érvényes öszszeférhetetlenségi szabályokra figyelemmel megkérdőjelezhetővé vált volna. Ugyanakkor az Európai Unió változatlanul előírja, hogy a tagállamok biztosítsák a közösségi támogatások felhasználásának átláthatóságát és tisztaságát, s ennek megfelelően rögzítsék az összeférhetetlenség feltételeit is.

 

A rendelet 18. paragrafusa értelmében a támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában nem vehet részt olyan személy vagy szervezet, aki (amely) az adott támogatási konstrukcióra projektjavaslatot nyújtott be, vagy annak előkészítésében részt vett. Ugyanez a szabály vonatkozik a hozzátartozókra, illetve azokra is, akiknek elfogultságát a bírálóbizottság megállapítja. További előírás, hogy az egy- és kétfordulós pályázatok esetében a döntés előkészítésében vagy meghozatalában értékelőként vagy bírálóbizottsági tagként nem vehet részt politikai párt vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, valamint önkormányzati vagy országgyűlési képviselő.

 

Az összeférhetetlenségről az érintett értékelőnek vagy bírálóbizottsági tagnak az eljárás megkezdésekor írásban nyilatkoznia kell. Ez a nyilatkozat közokiratnak számít, s büntetőjogi következménnyel jár, ha valótlanságot tartalmaz - figyelmeztet az NFÜ illetékese.

 

Amennyiben konkrét támogatási ügyben az összeférhetetlenséget megállapítják, azt az érintett személynek vagy szervezetnek tudatnia kell a bírálóbizottság elnökével, illetve a közreműködő szervezettel. Ha egyikre sincs mód, akkor az NFÜ-nek kell haladéktalanul írásban bejelenteni az összeférhetetlenséget. A bírálóbizottság bármely tagja jogosult a bejelentés megtételére, ha az érintett azt elmulasztja. A bejelentés következménye az lesz, hogy a továbbiakban nem járhat el az a személy, akinél az összeférhetetlenség fennáll, és addigi eljárásait, döntéseit érvénytelennek kell tekinteni, tehát meg kell ismételni azokat. Amennyiben ez sem történik meg, akkor az a személy, aki jogosult panasszal élni, jogszabálysértésre hivatkozással megteheti ezt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél.

 

 

7500 vállalkozás kapott pénzt a GVOP-ból  

 

A 2004-2006. évi Első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.) Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjában (GVOP) a három év alatt több mint 21 ezer projektet nyújtottak be, a pályázati ablakok bezárultak.

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) összesítése szerint a támogatási igény megközelíti a 350 milliárd forintot. A beérkezett kérelmek közül mintegy 10 ezer projektet támogatott az irányító hatóság 165 milliárd forint értékben. Ezek a projektek közvetlenül 341 milliárd forint beruházást generáltak a magyar gazdaságban.

 

A három éves keret biztonságos felhasználása érdekében és az árfolyamváltozás miatt megnövelt támogatási keretnek köszönhetően a 2004. évi árfolyamokkal számolt keret több mint 100 százalékára történt a kötelezettségvállalás. A szerződéskötéssel lekötött összeg is megközelíti az eredeti keret 100 százalékát. A megkötött támogatási szerződések mintegy kétharmadánál már kifizették a támogatást 83 milliárd forint értékben.

 

A GVOP sikerei

 

A GVOP-támogatások 42 ezer új munkahely létesítését és mintegy 90 ezer munkahely megtartását segítik elő. A GVOP támogatásaira 93 százalékban vállalkozások - elsősorban kis- és középvállalkozások - igényeltek forrást. A legnépszerűbb támogatási konstrukciók a kkv-k műszaki-technológiai fejlesztése és a kkv-k számára korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatása. Ezekre érkezett a pályázatok 70 százaléka.

 

A GVOP keretén belül rendelkezésre álló források 64 százalékát a kkv-k nyerték el. A számukra megítélt támogatás megközelíti a 100 milliárd forintot. A mintegy 9000 támogatott projekt 7500 kis- és középvállalkozást érint. A GVOP keretében eddig 117 nagyvállalat esetében született támogató döntés, a megítélt támogatás megközelíti a 14 milliárd forintot.

 

Önkormányzatok is pályáztak

 

Az önkormányzatok összesen 220 pályázatot nyújtottak be a GVOP támogatási konstrukcióira, elsősorban az önkormányzatok információ-szolgáltató tevékenységének fejlesztésére, az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítására és a szélessávú hálózatok önkormányzatok általi kiépítésének támogatására. Az általuk igényelt támogatás 44 milliárd forint. A 107 támogatott önkormányzati projektre megítélt támogatás megközelíti a 24 milliárd forintot.

 

Az NFT I. nyílt pályázati konstrukciói közül a legnépszerűbb a gazdasági versenyképességhez kapcsolódó program, a legnépszerűbb pályázati felhívás pedig ezen belül a kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése volt, melyet összesen 5 alkalommal hirdettek meg.

 

A GVOP keretében 24 nyílt eljárásos pályázati konstrukciót hirdettek meg. A nyílt konstrukciók rendelkezésre álló kerete meghaladja a 140 milliárd forintot. Ezen kívül meghirdetettek 2 központi programot, amelyek végső kedvezményezettjei az államigazgatási szervezetek, haszonélvezői azonban a vállalkozások.

 

A központi programokból az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. 1,5 milliárd forint támogatást kap az egyablakos ügyintézés létrehozására, a hatékony ügyfélkövetési rendszer kialakítására, valamint az emelt szintű pro-aktív beruházás-ösztönzési tevékenységre.

 

Mintegy 2 milliárd forint támogatást kapnak a helyi vállalkozói központok, így a 20 helyi vállalkozói központ mindegyikében igénybe vehető az ingyenes. 

 

 

A szigorúbb feltételek miatt csalódottak a pályázatírók

 

Csalódást okozott a pályázatkészítő vállalkozásoknak a napokban megjelent Új Magyarország fejlesztési terv első tendereinek kiírása. A szigorú feltételek miatt ugyanis a vártnál kevesebb cég számíthat uniós forrásokra, így pályázatírókból is sokkal kevesebbre lesz szükség.

 

Több ezer pályázatíró vállalkozás várta startra készen az Új Magyarország fejlesztési terv pályázati kiírásait. Ám miután kiderült, hogy milyen feltételek mellett lehet uniós forrásokhoz jutni, máris százával mondhatnak búcsút a jól jövedelmező tevékenységnek. A nyolcszázezer hazai mikro-, kis- és középvállalkozás közül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerint alig háromezer részesülhet a meghirdetett harmincmilliárd forintból. Így a pályázatkészítő vállalkozások jelentős részére egyáltalán nem lesz szükség.

 

˝A kiírás leginkább azoknak okozott csalódást, akik jövedelem-kiegészítésként tekintettek a pályázatírásra˝ - mondta a Magyar Hírlapnak a Magyar Pályázatkészítő Iroda ügyvezető igazgatója. Essősy Zsombor szerint a professzionális vállalkozások azért számítottak arra, hogy az új fejlesztési tervvel nem érkezik el azonnal a Kánaán.

 

˝A szigorú feltételek miatt olyan ügyfelünk sem juthat uniós pénzhez, akinek négymilliárdos az éves forgalma, és négyszáz alkalmazottja van˝ - ecsetelte a nehézségeket Essősy, ráadásul a háromezer esélyes cég többségének nem is lesz szüksége a pályázatírók szolgáltatásaira. Az egy-öt millió forintos támogatások elnyerése ugyanis nem követel bonyolult papírmunkát. Ezt figyelembe véve várhatóan négy-ötszáz ügyféllel érdemes kalkulálni, ami 150, legfeljebb kétszáz vállalkozásnak adhat tenderírói megbízást.

 

Kevésbé látja borúsan a helyzetet a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének elnöke. Maróczi Imre szerint korai még elsiratni a szakmát, hiszen még csak az első kiírások jelentek meg. Úgy látja, hogy a feltételeket sem szigorították meg minden tekintetben. A hátrányos helyzetű térségekben például kisebb az elvárt önrész (60 százalék), mint Budapesten és Pest megyében (75 százalék). Az első fejlesztési tervvel szemben most a régiók önállóan is kiírhatnak pályázatokat, így több tenderrel lehet számolni mint korábban - s ez azért némi optimizmusra adhat okot a szakma művelőinek.

 

A pályáztatást is eléri a minőségellenőrzés

 

Mintegy kétszáz, tavaly beadott informatikai pályázat bírálatával kapcsolatban vizsgáljuk az elvégzett munka minőségét - tájékoztatta a Világgazdaságot Novák Csaba, az illetékes irányító hatóság vezetője. Gyakorlatilag megerősítette a lap azon értesülését, hogy egyrészt jelzéseket kaptak, másrészt egyes pályázatírói cégek panaszt is megfogalmaztak az elvégzett értékeléssel, a külső értékelők munkájával kapcsolatban.

 

 

Az irányító hatóság - ezekre a jelzésekre tekintettel - még decemberben úgy döntött, hogy a II. Nemzeti fejlesztési tervvel (II. NFT) 2007-től életbe lépő új értékelési szempontok tesztelését ezeken az érintett, 2006 utolsó negyedévében elbírált - gvop 4.1.1-es és 4.1.2-es kódjelű - informatikai pályázatokon végzi el. Ez a munka már javában zajlik, és várhatóan március végére fejeződik be - közölte Novák Csaba. Egyúttal azt is elmondta, hogy megkövetik az érintett pályázókat: türelmet kérő levelet postáztak valamennyiüknek.

 

Több kritika is érte az I. NFT lebonyolítását végző intézményrendszert - ismerte el válaszában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) is. Az észrevételek elsősorban a túl bürokratikusnak tartott elbírálási, szerződéskötési vagy kifizetési eljárás lassúsága okán hangzottak el, esetenként bírálták a nem megfelelő ügyfélszolgálati tevékenységet is.

 

Az informatikai pályázatokat kezelő közreműködő szervezetre (ksz), az IT Kht.-ra részben szintén vonatkoztathatók ezek a megjegyzések. Az NFÜ ezeket a panaszokat és a saját tapasztalatait elemezve alakítja ki a közreműködő szervezetek működésének új kereteit. Az IT Kht. integrálódik a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-be. Ennek során új szervezeti felépítést hoznak létre, egységesítik a folyamatokat, és az ügyfélszolgálatok munkája is egyszerűbb, átláthatóbb lesz

 

Megjelentek az első pályázható kiírások!

ˇ         Gazdaságfejlesztési Operatív Program mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése GOP-2007-2.1.1/A 

-          Elszámolható költség a 3 évnél nem régebbi, egyenként minimum nettó 200.000 Ft értékű, technológiai korszerűsítést eredményező eszközök vételára.

-          Az ebben a pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 30%-a.

 

ˇ         Komplex vállalati technológia fejlesztés kis- és középvállalkozások számára GOP-2007-2.1.1/B

-          Elszámolható költségek:

Ø       technológiai korszerűsítést eredményező, új, illetve 3 évnél nem régebbi, egyenként minimum nettó 200.000 Ft értékű eszközök beszerzése,

Ø       eszközbeszerzéshez kapcsolódó infrastrukturális és ingatlan beruházás (maximum a projekt összes elszámolható költségének 20%-áig),

Ø       kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzésének költsége, vételára (maximum a projekt összes elszámolható költségének 10%-áig).

Ø       Információs technológia fejlesztés (beleértve az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások, üzleti alkalmazások támogatását is),

Ø       piacra jutás támogatása (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig),

Ø       a projekthez kapcsolódó vállalati HR fejlesztése (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig),

Ø       tanácsadás igénybevétele (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig),

Ø       Minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása (maximum a projekt összes elszámolható költségének 10%-áig, de maximum 2,5 millió forintig).

 

-          Az ebben a pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 30%-a.

 

ˇ         Komplex vállalati technológia fejlesztés GOP-2007-2.1.1/C

-          Elszámolható költségek:

Ø       technológiai korszerűsítést eredményező, új, illetve 3 évnél nem régebbi, egyenként minimum nettó 200.000 Ft értékű eszközök beszerzése,

Ø       eszközbeszerzéshez kapcsolódó infrastrukturális és ingatlan beruházás (maximum a projekt összes elszámolható költségének 20%-áig),

Ø       kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzésének költsége, vételára (maximum a projekt összes elszámolható költségének 10%-áig).

Ø       Információs technológia fejlesztés (beleértve az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások, üzleti alkalmazások támogatását is),

Ø       piacra jutás támogatása (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig),

Ø       a projekthez kapcsolódó vállalati HR fejlesztése (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig),

Ø       tanácsadás igénybevétele (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig),

Ø       Minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig, de maximum 5 millió forintig)

 

-          Az ebben a pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 30%-a.

 

ˇ         Munkalehetőség teremtő komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben kis- és középvállalkozások számára GOP-2007-2.1.2/B

-          Elszámolható költségek:

Ø       technológiai korszerűsítést eredményező, új, illetve 3 évnél nem régebbi, egyenként minimum nettó 200.000 Ft értékű eszközök beszerzése,

Ø       eszközbeszerzéshez kapcsolódó infrastrukturális és ingatlan beruházás (maximum a projekt összes elszámolható költségének 20%-áig),

Ø       kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzésének költsége, vételára (maximum a projekt összes elszámolható költségének 10%-áig).

Ø       Információs technológia fejlesztés (beleértve az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások, üzleti alkalmazások támogatását is),

Ø       piacra jutás támogatása (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig),

Ø       a projekthez kapcsolódó vállalati HR fejlesztése (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig),

Ø       tanácsadás igénybevétele (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig),

Ø       Minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása (maximum a projekt összes elszámolható költségének 10%-áig, de maximum 2,5 millió forintig).

 

-          Az ebben a pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 40%-a.

 

ˇ         Munkalehetőség teremtő komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben GOP-2007-2.1.2/C

-          Elszámolható költségek:

Ø       technológiai korszerűsítést eredményező, új, illetve 3 évnél nem régebbi, egyenként minimum nettó 200.000 Ft értékű eszközök beszerzése,

Ø       eszközbeszerzéshez kapcsolódó infrastrukturális és ingatlan beruházás (maximum a projekt összes elszámolható költségének 20%-áig),

Ø       kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzésének költsége, vételára (maximum a projekt összes elszámolható költségének 10%-áig).

Ø       Információs technológia fejlesztés (beleértve az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások, üzleti alkalmazások támogatását is),

Ø       piacra jutás támogatása (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig),

Ø       a projekthez kapcsolódó vállalati HR fejlesztése (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig),

Ø       tanácsadás igénybevétele (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig),

Ø       Minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása esetén az alábbi költségek számolhatók el (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig, de maximum 5 millió forintig):

 

-          Az ebben a pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 40%-a.

 

Azonban nem támogatható a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztés.

 

 

 

A tagállamok közül elsőként Magyarország kezdi 2007-2013-as kerete lekötését

Pályázhatók az EU-pénzek

 

Csaknem 31 milliárd forint támogatást kaphatnak az idén azok a pályázók, akik az Új Magyarország fejlesztési terv ma és holnap megjelenő kiírásaira benyújtják a projektjüket. Ez a 60-75 százalékos önerővel együtt mintegy 100 milliárdos fejlesztést, hozzávetőleg háromezer projekt megvalósításának a támogatását jelenti a közeljövőben - hangsúlyozta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos a felhívások ismertetésekor. A meghirdetés tényét bejelentő budapesti sajtótájékoztatón Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter azt emelte ki, hogy elsősorban a növekedésben érdekelt vállalkozásokat kívánják támogatni az új fejlesztési terv keretében.

Az Európai Unió tagállamai közül Magyarország elsőként ír ki pályázatot a 2007-2013 között a rendelkezésére álló uniós keret lekötésére. Bajnai Gordon szerint ez a tény önmagában figyelemre méltó teljesítmény a hazai intézményrendszer részéről. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy megváltozott a támogatásfilozófia Magyarországon: az idei évtől az uniós források felhasználása nem helyettesíti, hanem kiegészíti a magántőkét; a közös felelősségvállalást és kockázatviselést fejezi ki, hogy a pályázóknak 60-75 százalékos önrészt kell biztosítani az első felhívásoknál.

Ebben az évben az első pályázati kiírások a gazdaságfejlesztési operatív program keretében jelennek meg a vállalati technológiai fejlesztés és a hátrányos helyzetű régiókban munkahelyet teremtő beruházások támogatására. A feltételeket tekintve a korábbi fejlesztési terv hasonló kiírásainál bevallottan jóval szigorúbbak a mostani felhívások. Azért is, mert 2004-2006 között Magyarország kellő tapasztalatra tett szert a közösségi források lekötésénél és felhasználásánál, s ezek birtokában gondosan kíván ügyelni a 2007-től lényegesen szigorúbb uniós előírások betartására.

Munkahelyteremtés EU-pénzből

 

Két kiírás is van az Új Magyarország fejlesztési terv gazdaságfejlesztési operatív programja (gop) keretében meghirdetett ez évi első pályázatok között, amelyek a hátrányos helyzetű kistérségekben megvalósuló, munkalehetőség-teremtő komplex beruházásokhoz ígérnek támogatást. Ezekre minden olyan vállalkozás jogosult pályázni, amelyik - függetlenül magyarországi bejegyzési helyétől - az említett meghatározott területeken (irányadó a 64/2004. (IV. 15.) kormányrendelet 3., 4. és 5. számú melléklete) hajt végre beruházást.

A gop-2007-2.1.2/B kódjelű kiírás 3,875 milliárd forintos keretösszeggel gazdálkodik, és a kis- és középvállalkozások beruházásait támogatja. Fontos kikötés, hogy a pályázó vállalkozásnál az éves átlagos statisztikai állományi létszám a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fő legyen, hogy a kedvezményezett a fejlesztés eredményét a beruházás befejezésétől (üzembe helyezési időpontjától) számítva három évig fenntartsa. A felhívás készítői összességében 100-150 támogatott pályázattal számolnak 2007-re. Az elnyerhető támogatás mértéke az elszámolható költség maximum 40 százaléka lehet, összege minimum öt-, maximum ötvenmillió forint.

 

Bár nem szerepelnek a vállalkozások a gop-2007-2.1.1/C kódjelű pályázat címében, nyilvánvalóan pályázhatnak erre a kiírásra is. A keretösszeg 5,129 milliárd forint, a támogatandó projektek számát 12-40 darabban jelölte meg a kiíró hatóság. A támogatási intenzitás ennél a kiírásnál is 40 százalékos, az elnyerhető összeg minimum ötven-, maximum ötszázmillió forint lehet.

 

	Gop-2007-2.1.2/B	Gop-2007-2.1.1/C
Keretösszeg (milliárd forint)	3,875	5,129
Támogatási intenzitás	40%	40%
Elnyerhető támogatás (millió forint)                               - minimum	5	50
- maximum	50	500
Támogatott pályázatok várható száma (darab)	100-150	12-40
Pályázati határidő	márc. 1.-ápr. 30.	márc. 1.-máj. 21.

 

 

Új pályázatok, új feltételek, ismerős gondok

 

Kedvezőtlen, hogy az elnyert támogatáshoz a jövőben is csak hosszú idő után juthat hozzá a pályázó. A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) élt a lehetőséggel és számos észrevételt továbbított a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez a gazdaságfejlesztési operatív program (gop) idei első pályázati kiírásaival kapcsolatban, amelyek elég jelentős koncepcióváltásról tanúskodnak. Tardos János, a szövetség II. Nemzeti fejlesztési tervvel foglalkozó társadalmi bizottságának elnöke elöljáróban kedvezőnek értékelte, hogy a kiírások tervezeteit szakmai vitára bocsátotta az ügynökség. Az már más kérdés - mondta -, hogy a VOSZ észrevételeiből mennyit vettek figyelembe, ez csak most, a minap közzétett felhívások szövegéből derülhet ki. A koncepcióváltás lényege szerinte az, hogy csak az jusson támogatáshoz, addicionális pénzhez, aki saját erőből nem tudná fejleszteni a vállalkozását.

 

A szövetség tagjai kedvezőnek tartják, hogy egyszerűsödik és rugalmasabb lesz a pályázati feltételrendszer. Pozitív változás az is, hogy ötről három évre csökkent a projekt fenntarthatóságával kapcsolatos előírás, és a pályázó, amennyiben nem nyert, panasszal élhet az elutasító döntéssel szemben.

Ugyanakkor csalódást kelt, hogy még mindig rendkívül hosszú az elbírálási idő, az intézményrendszer szereplőit a feladataik ellátására továbbra sem kötelezik fix határidők, változatlanul kétszáz vagy akár több nap is eltelhet, mire a megítélt támogatáshoz hozzájuthat a nyertes. A VOSZ számára külön szívfájdalom, hogy csökken a támogatási intenzitás. Tardos János felidézte: ennek mértéke 2004-ben még 50 százalékos volt, ám ez - néhány kivételtől eltekintve - időközben 35 százalékra csökkent. Ez az idén még tovább apad: az elnyerhető támogatás az új kiírásoknál szinte egységesen már csak 30 százalékos lehet. A vállalkozások megérdemelnék a 40 százalékot, hiszen a versenyszféra támogatása az Európai Unióban akár 50 százalékig is terjedhet - szögezte le a VOSZ szakértője.

 

Ebben az évben - az új kiírásokból ez is kiderül - erősen megszűrik a pályázók körét, nyilvánvalóan el szeretnék kerülni, hogy túl sokan legyenek. Ráadásul a versenyképességet és az esélyegyenlőséget csorbítják azok a kitételek, amelyek vállalkozásokat zárnak ki az uniós támogatásra jogosultak köréből - figyelmeztet Tardos János. Szerinte a szigorú - vagy inkább a teljesíthetetlen - feltételek egyaránt lassítják majd a kis- és középvállalkozói kör fejlesztéseit és fejlődését.

 

VOSZ-mérleg a feltételekről

 

Kedvező változások

-          Panaszt tehet a pályázó a döntéssel szemben

-          A korábbi öttel szemben három év a fenntarthatósági előírás

-          Csökken az adminisztrációs teher

-          A támogatás nagyságától függően egyszerűbb és gyorsabb az eljárás

 

Néhány további észrevétel, javaslat

-          Jelentősen korlátozzák az induló vállalkozások pályázati részvételét

-          Nem derül ki, hogy az előzetes mérleg elfogadható-e lezárt üzleti évnek

-          Fetisizálják az árbevétel-növekedést

-          A projekt területi korlátozásánál a mikrovállalkozásokra vonatkozó megfogalmazás nem érthető, nem egyértelmű

-          Nem egyértelmű, hogy egy alprogramon belül lehet-e több tevékenység megvalósítására pályázni, vagy pályázhat-e valaki egy pályázat keretében több tevékenységre (pl. képzésre, ISO 9001 és 14 001 bevezetésére stb.)

-          Mivel a környezetvédelem fontos horizontális szempont, a VOSZ javasolja, hogy a kiírások tartalmazzanak egy a vállalatok környezeti teljesítményének fejlesztésére vonatkozó tevékenységet, vagy a technológiai fejlesztési tanácsadás keretében tegyék lehetővé a környezeti teljesítmény- és közvetve technológiafejlesztést célzó programra való pályázást

-          Megfontolandó, hogy csak akkor indítható el a projekt megvalósítása (pl. gépbeszerzés), ha dokumentáltan a pályázó „kezében” van a döntés

 

Uniós pénzek: az nyer, aki gyors és pontos

 

Az Új Magyarország fejlesztési terv keretében kedden meghírdetett első pályázatoknál az 1-5 millió forint összegű támogatást igénylők projektjük elbírálásakor egyszerű, normatív eljárásra számíthatnak. A rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret erejéig gyakorlatilag befogadási sorrendben, szinte automatikusan születnek majd a támogatási döntések. Ha a pályázó/pályázat megfelel a kiírásban szereplő jogosultsági és teljességi feltételeknek, és még nem fogyott el a keret, biztos lehet a támogatás elnyerésében.

 

Rendkívül fontos tehát a gyorsaság és a pontosság. Először a jogosultságot vizsgálják. Megnézik, hogy a tevékenységre, a megvalósítás helyére és idejére, vagy más korlátozó tényezőre vonatkozó feltételek teljesülnek-e. A projektgazda jogosult-e a támogatásra, és megvannak-e a szükséges forrásai? Ha itt minden rendben, a pályázat teljességének vizsgálata következik. Áttekintik, pontosan töltötték-e ki az adatlapot, teljes-e a mellékletek köre. Ha ez is rendben, s még nem fogyott el a keret, megítélik a támogatást. A hiánypótlás időveszteséget jelent, aki később érkezik, de pontos, az beelőzhet. Sőt a hibázó akár a támogatástól is eleshet, ha időközben kimerül a keret.

 

Kóka és Bajnai kinyitotta a pénzcsapot

 

Technológiafejlesztést és foglalkoztatásbővítést szolgálnak a második fejlesztési terv első pályázatai. Bár a pályázati kiírások már kedden megjelentek és azokra március 1-jétől lehet jelentkezni, Kóka János és Bajnai Gordon már beharangozták az új programokat. Becslések szerint 100 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg a most meghirdetett 29,5 milliárdos támogatásból, amiből háromezer vállalkozás is kaphat.

 

Három éve még nem is volt EU-tag Magyarország, januárban már megjelentek az első fejlesztési terv első pályázatai. Ez évtől új fejlesztési terv van, és bár azt Brüsszel várhatóan csak júniusban véglegesíti, az első gazdaságfejlesztési pályázatokat már az év első hónapjában kiírják, bár azokra csak március 1-jétől lehet jelentkezni.

 

Technológia, munkahelyteremtés

A gazdaságfejlesztési operatív programból (gop) három, a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiafejlesztését, valamint további két, a hátrányos helyzetű térségekben a foglalkoztatás bővítését segítő pályázat jelenik meg kedden - jelentette be Bajnai Gordon. Az uniós pénzekért felelős kormánybiztos elmondta: az öt pályázaton 29,5 milliárd forintot osztanak ki, amit kiegészít a közép-magyarországi operatív program keretében meghirdetett, szintén technológiai fejlesztést szolgáló 2,3 milliárd forint.

 

Az így összesen 31,8 milliárdnyi támogatásból Bajnai becslései szerint háromezer vállalkozás is kaphat, ami 10 millió forint körüli átlagos támogatást valószínűsít. Kóka János gazdasági miniszter arra számít, hogy a támogatás segítségével 100 milliárd forintnyi beruházás valósul meg.

 

Az akkor 25, ma 27 tagú Európai Unióból hazánk negyedikként nyújtotta be december 20-án a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési programot. Az Új Magyarország tervet várhatóan júniusban véglegesítik Brüsszelben, amivel szintén az elsők között lehet hazánk. Több ország terveit várhatóan csak októberben-novemberben zárják le - mondta a kormánybiztos.

 

Egyszerűbb, de szigorúbb

Az új fejlesztési terv több jelentős változást hoz az eddigi pályázatokhoz képest. Egyszerűbb lesz a pályázás. Például a mikro- és kisvállalkozások technológiafejlesztésére GOP-2007-2.1.1/A kódszámmal kiírandó pályázat normatív alapú támogatást kínál: a pályázónak csak egy kérdőívet kell kitölteni, és ha megfelel a feltételeknek, további elbírálások nélkül jogosult a pénzre. Kedvezőbbek lettek a biztosítéki feltételek, miután a biztosíték 120-ról 100 százalékra csökkent, míg 50 millió alatti támogatásnál teljesen megszűnt.

 

Komolyodtak a nyertesekkel szembeni elvárások. A pályázóknak 60-75 százalék közötti önrészt kell biztosítaniuk, valamint a támogatás elnyerésétől számított 3-5 évig átlagosan évi 8-15 százalékkal növelniük kell az árbevételt (a futamidő és az emelkedés a pályázó cég nagyságától függ). A feltételnek a ciklus végén kell megfelelni, akinek nem sikerült, annak a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt támogatási összeget kell visszafizetnie.

 

A legtöbb pénz

Az egyes pályázatokon belül a legtöbb pénzt a komplex vállalati technológiafejlesztésre szánják. Az erre fordítható 7,637 milliárdos keretből 50-500 millió forintos támogatásokat fizetnek ki. A kis- és középvállalkozások ugyanilyen célra 6,041 milliárdos keretből kaphatnak 5-50 millió forint közötti támogatást, míg a legkisebb cégek között szintén 6,041 milliárdból osztanak szét 1-5 milliót.

 

Azok a vállalkozások, amelyek hátrányos helyzetű térségekben - az ország 168 kistérségéből 95 számít ilyennek, köztük a teljes Nógrád megye, valamint szinte az összes Baranya, Borsod-Abaúj Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyei kistérség -, továbbá a 235 leghátrányosabb helyzetű településen végeznek munkahelyteremtő beruházást, összesen 9 milliárdot kaphatnak (akkor is, ha székhelyük nem ebben a térségben van). Ebből 3,9 milliárdot 5-50 milliós összeghatáron belül, a további 5,1 milliárdot 50-500 milliós keretben osztják szét. A támogatásra azok a vállalkozások is jogosultak, amelyeknek nem a hátrányos helyzetű térségben van a székhelyük.