A jövő év közepétől a blankettán készült alapító okirattal rendelkező és
elektronikus eljárással bejegyeztetni kívánt cégeket egy óra alatt jegyzik be a
cégbíróságok, és lényegesen kisebb lesz az ezért fizetendő illeték is -egyebek mellett ezt tartalmazza a parlamenthez Petrétei József igazságügyi és rendészei miniszter által
benyújtott törvényjavaslat.
Az EU több dokumentuma követelményként rögzíti, hogy a kis- és közepes
vállalkozások alapítása egyszerű legyen, a működésüket pedig minimális
adminisztratív előírások terheljék. Ennek jegyében kívánja módosítani most a
kormány nevében az igazságügyi és rendészei miniszter a cégtörvényt, valamint a
cégeljárásról szóló törvényt. (Ez utóbbihoz a 2005. decemberi átszabáskor
hozzákapcsolták a végelszámolásokat is - amikor a cégek önszántukból szüntetik
be tevékenységüket. Korábban ez a csődtörvény része volt.)
A cégalapítás leggyorsabb módja jelenleg a 2006. július 1-je óta létező
egyszerűsített cégeljárás. Az új cégtörvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a
közkereseti, a betéti és a korlátolt felelősségű társaságot (kkt-t, bt-t és kft-t) 2 munkanap alatt jegyezze be a
cégbíróság. Ennek feltétele, hogy a cég társasági szerződését szerződésminta
alkalmazásával készítsék el, a jogi képviselő a cégbíróságon előzetesen
cégnevet foglaljon a bejegyzendő társaság számára, továbbá elektronikus úton
nyújtsa be a bejegyzési kérelmet. A kérelemhez valamennyi törvényben előírt
mellékletet csatolni kell, valamint az eljárási illetéket előzetesen be kell
fizetni. A kétnapos határidő 2008. július 1-jétől egy munkaórára csökken.
A javaslat szerint ez év szeptemberétől a cégalapítással kapcsolatos
minden tennivaló az alapításnál közreműködő ügyvéd vagy közjegyző kezében
összpontosul. Az ügyvéd is jogosult lesz aláírási címpéldányt készíteni (ez ma
a közjegyző privilégiuma), továbbá ő igazolja a pénzbeli betét befizetését. Így
a cégnek nem előre, hanem a bejegyzést követően 8 napon belül kell bankszámlát
nyitnia.
A cél arra ösztönözni a vállalkozásokat, hogy az egyszerűsített
cégeljárás szabályait alkalmazzák. Ehhez sokkal több, és az eddigieknél
rugalmasabb szerződésminták állnak rendelkezésre a törvény mellékletében. A
bejegyzendő adatokkal összefüggő okiratok jogszerűségi kontrollját
a társasági szerződést ellenjegyző jogi képviselő végzi el, és igazolja azt a
bejegyzési kérelemben a cégbíróságnak. A cégbíróság feladata ehhez képest az
egyszerűsített eljárásban olyan technikai teendők
elvégzésére korlátozódik, mint a bejegyzési kérelem kitöltésének és
aláírásának, a jogi képviselő meghatalmazásának, valamint az illeték
megfizetésének az ellenőrzése. Ilyen körülmények között a cégbírósági munkát
jellemzően számítógépes program is képes lesz elvégezni, illetve a cégalapítás
cégbírósági szakaszának esetleges kockázata (a hibázás kockázata) is a minimálisra
csökkenthető.
Nem csak a cégbejegyzés lesz egyszerűbb, de az illetéke is drasztikusan
csökken, egységesen 15 ezer forint lesz. (Jelenleg a kft és a zrt bejegyzési illetése 100 ezer, míg a kkt
és a bt illetéke 50 ezer forint.)
Az egyszerűsített eljárással alapított cégeknél a változás bejegyzése is
hasonlóan egyszerű - és olcsó - lesz.
A cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárások lefolytatása 2008. július 1-től valamennyi cégnél kizárólag elektronikus úton
történhet. Az elektronikus cégeljárás kötelezővé tételéig megszületik azon
törvény, amely megteremti az elektronikus kézbesítés új rendjét, és bevezeti az
elektronikus tértivevényt. Az előbbi időponttól a
cégbírósági határozatok postai kézbesítésére csak kivételes esetben kerül majd
sor.
Ez év szeptemberétől a kft kötelező jegyzett tőkéje 3 millió forintról
500 ezer forintra csökken. A zártkörű részvénytársaságnál 20 millióról 5
millióra esik a tőkeminimum, viszont a nyilvános részvénytársaságoknál marad a
jelenlegi 20 millió forint.
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) sajnálattal állapítja meg,
hogy bőséges ígéretek ellenére egyre szűkösebbek a lehetőségek az európai uniós
pályázatoknál a mikro- és kisvállalkozások számára - közölte a szövetség.
Tájékoztatásuk szerint kezdettől fogva nagy figyelemmel kísérik, hogy az
uniós és a hazai források pályázati úton mi módon
kerülnek a családi- és mikrovállalkozásokhoz.
A kicsik kizárva
Az IPOSZ szerint az újonnan kiírt pályázatoknál kirekesztették a
családi- és mikrovállalkozásokat, mert nem
teljesíthető az elvárt évi 8-15 százalékos árbevétel-növekedés. A
humánerőforrás fejlesztésére kiírt pályázatban a minimálisan megpályázható 1
millió forint támogatást számításaik szerint csak a
minimum 20 fős létszámú vállalkozások tudják igénybe venni, az ennél kisebbek
nem
A pályázati problémák fő oka a kiírások és az elbírálás indokolatlanul
komplikált rendszere, aminek megváltoztatására 13 pontban foglalták össze
jobbító szándékú szakmai javaslataikat.
Egy ablak
Az IPOSZ azt javasolja, hogy a pályázatokat az interneten is be lehessen
adni, működtessenek egyablakos rendszert, illetve minél kevesebb nyomtatványt
kelljen kitölteni. Szorgalmazzák, hogy az elbírálás menetét elektronikusan
lehessen követni, és a bírálati jegyzőkönyvet is el lehessen olvasni. Az IPOSZ
szerint az állami szervezeteknek is szorosabb határidővel kellene dolgozniuk, a
kifizetések esetében is.
Új feltételeket javasolnak
Az IPOSZ szeretné elérni, hogy a támogatás költségei között legyenek
elszámolhatóak a pályázat elkészítésének és monitoring tevékenységének a
költségei, illetve nyíljon lehetőség részteljesítések elszámolására is és
könnyítsék az áfa-finanszírozást. A szövetség javasolja azt is, hogy a már
megkezdett beruházásra is lehessen támogatást kérni.
A szövetség a megkövetelt garancia és biztosítékok kérdésének teljes
áttekintését szorgalmazza, továbbá szeretné elérni, hogy a legkisebb
vállalkozások számára is írjanak ki pályázatokat.
Az IPOSZ javaslatait eljuttatta az EU Kézműves-, Kis- és
Középvállalkozói Szövetségén keresztül az Európai Bizottsághoz is azzal a
céllal, hogy kiderüljön, a magyar pályázati kiírásokban mi a kötelező EU-s előírás, mi az a feltételrendszer, amely csak hazai
kompetenciába tartozik.
A brüsszeli kiírások zömét a régi tagállamok ˝viszik el˝
Kevés magyar k+f pályázat
A magyarok sikeresek és ügyesek a brüsszeli kiírású EU-pályázatokon,
ám még mindig nem használják ki eléggé ezeket a közösségi
lehetőségeket - vélik a szakértők. A hazánknak jutó EU-pénzek
zömét ugyan a magyarországi lebonyolítású programok teszik ki, de jócskán van
elérhető forrás a brüsszeli menedzselésű kiírásokban is. Európai bizottsági
adatok szerint 2004-ben 92,2, 2005-ben pedig 102
millió euróhoz jutott Magyarország az utóbbiakból, a ˝belső politikák˝
forrásaiból.
Tavaly a brüsszeli kiírású közösségi programok közül a legnépszerűbbek a
közösségi nonprofit és a kutatás-fejlesztési
pályázatok voltak, ugyanakkor a k+f területről még hiányoznak a magyar cégek,
főleg a kis- és középvállalkozások - mondta el lapunknak Egerszegi
Dorottya, az Equality Consulting Kft. szakmai igazgatója. A brüsszeli kiírásokra pályázók körében
eddig a legsikeresebbek az MTA kutatóintézetei, az egyetemek és főiskolák,
valamint a nonprofit szervezetek voltak. Leleményesek
a fiatalok, valamint az oktatási intézmények: nem titkoltan nyelvtanulás,
nemzetközi szakmai gyakorlat céljából szívesen indulnak a Mobilitás program
kiírásain, amelyek tanulmányutakon, szakmai képzési projektekben való
részvételt támogatnak.
Brüsszelben észrevehetően szívesen látnák, ha kiírásaikra minél többen
pályáznának a 2004-ben csatlakozott tíz új tagállamból, mert eddig ezeket a közösségi forrásokat zömében a régi tagállamok
pályázói nyerték el - hangsúlyozta Egerszegi
Dorottya. A magyar pályázóknak is hasznos lehet ez a megmérettetés:
referenciára, kapcsolati tőkére, know-how-ra tehetnek szert, amelyeket jól
hasznosíthatnak a következő pályázatoknál.
A kutatás-fejlesztés közösségi bázisául szolgáló 7. keretprogramban
(FP7) való részvételt olyan magyar kkv-knak,
nagyvállalatoknak, érdek-képviseleti szervezeteknek, egyetemi kutatói
közösségeknek ajánlom, akik egy-egy témakörben (alap- és alkalmazott kutatás)
már értek el bizonyos (EU-szintű) eredményeket, s
megfogalmazták maguk számára, hogy milyen kutatási témában szeretnének
előrelépni, európai konzorciumi partnerekkel - tanácsolta Kállai Tünde, a
brüsszeli képviseletet is működtető X10D International
IT Services Hungary Kft. ügyvezető
igazgatója. Szerinte alapvető fontosságú például a konzorciumi partnerek
előzetes közös projekt-előkészítő munkája ahhoz, hogy a megjelent kiírásokra
május 8-i határidőre be tudják adni a pályázatokat. Vannak felhívások az FP7-en
belül, amelyeknél - éppen a meghirdetett 2007-2008-as témakörök nehézségi fokát
elismerve - ki is tolták a benyújtási határidőt. Az uniós pályázatoknál
bírálóként is közreműködő szakember szerint a gigaprojektekben (integrált
projektek, Network of Excellence) történő részvétel előkészítésébe csak az
szálljon be, akinek arra megfelelő (humán- és pénzügyi) erőforrása van.
A kkv-k 75 százalékos támogatása az FP7-ben ösztönző lehet, s kedvező az
eddigi költségvetési modell megszűnése és egyszerűsödése is.
Ajánlott lenne Magyarország részéről, hogy a NKTH fontos ˝facilitator˝ szerepet töltsön be az egyes pályázatoknál
kezdettől fogva, és rövid időn belül brüsszeli irodát vagy egy help desket hozzon létre. Ennek
hiányában erős kétségeim vannak afelől, hogy el tudnánk érni az FP6-ban elért
39 millió támogatást - szögezte le végül Kállai Tünde. Magyar-olasz-német
partnerségben valósult meg az a kísérleti projekt, amelynek vak és súlyosan
látássérült emberek számára biztosított szakképzést, szakmai gyakorlatot és
utána munkavállalási lehetőséget.
A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány pályázata és a projektet
alkotó partnerség kiválóságával tavaly októberben elnyerte az Európai Szakképző
Intézmények Szövetségének Europa 2006 díját.
Tapasztalataikról szólva az újdonságok keresését, a hiányosságok, gyengeségek
pontos feltérképezését, szektortól függetlenül ajánlja a pályázók számára
Lengyel Szilvia projektmenedzser. Szerinte így sokkal
nagyobb eséllyel indulhatnak a kiélezett pályázati versenyben. Fontos még a
hatékony és jól együttműködő partnerek megtalálása a projekt megvalósításához,
hiszen egy rosszul működő partnerség bármilyen eredeti ötletet tönkretehet.
Mire tanácsos figyelni a Brüsszelbe
pályázóknak?
A konzorciumi együttműködés lehetőségeire
Körültekintő partner- és tanácsadó-keresésre
A másféle gondolkodásmódra, ami eltér a hazai uniós pályázatokétól
A nyelvtudásra, mert a kiírások nem magyarul jelennek meg
A szükséges dokumentumok szakmailag és nyelvileg megfelelő
összeállítására
Az euróban zajló elszámolás pontosságára
Mi is jön?
A közvetlenül Brüsszelből pályázható pénzek a ˝belső politikák˝ (internal policies) támogatásai.
Ezeknél az államnak sem a támogatások összegében, sem azok elosztásában, sem a
kedvezményezettek meghatározásában nincs döntési jogköre. Ugyanakkor adott
esetben államháztartási szerv is lehet a kedvezményezett. Ilyenkor ezek a
támogatások az adott szerv költségvetésében természetesen megjelennek, de nem
feltétlenül - sőt sokszor nem - önálló soron.
111.2 Kölcsönös megfeleltetés követelményeire
és a megújuló energiaforrások támogatása (2007.04.01)
111.3 Az ÚMVP I. ill. II.
intézkedéscsoportjának intézkedéseihez kapcsolódó képzések (2007.04.02)
111.4 Az ÚMVP III. intézkedéscsoportjának
intézkedéseihez kapcsolódó képzések (2007.04.02)
111.5 Az ÚMVP III. intézkedéscsoportjának
intézkedéseihez kapcsolódó bemutató, tájékoztató programok (2007.04.02)
114 Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele (2007.04.02)
115 Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási szaktanácsadási
szolgáltatások (2007.04.02)
121.2 Állattartó telepek korszerűsítése
(2007.04.09)
121.3 Gépek, technológiai berendezések
beszerzése (2007.04.09)
125 Mezőgazdaság és erdészet fejlesztésével összefüggő infrastruktúra
(2007.04.02)
133 Élelmiszer-minőségi rendszerekhez tartozó termelői csoportok
népszerűsítése (2007.04.02)
312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása (2007.04.09)
IV. prioritás LEADER (2007.04.02)
Az
agrártámogatásokról vitáztak a parlamentben
A megváltozott uniós agrártámogatási
rendszerhez alkalmazkodó törvényjavaslatról vitáztak kedden a képviselők a
parlamentben. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati
támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről
szóló törvényjavaslat általános vitáját a délutáni órákban folytatta és zárta
le az Országgyűlés.
Az Európai Unió Tanácsa 2005. június
21-én elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) finanszírozásáról szóló rendeletet,
mely a 2007-es pénzügyi évtől jelentős változásokat léptetett életbe a
közösségi agrártámogatások és egyéb agrárpiaci intézkedések pénzügyi hátterét
illetően.
Az új KAP-finanszírozási
rendszer lényege, hogy a jelenlegi pénzügyi forrást biztosító Európai
Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) helyébe két új alap lép: az
Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési Alap (EMVA). Ennek eredményeként az EMOGA Garancia Részlegéből
kiválnak a vidékfejlesztési támogatások, illetve megszűnik az Agrár- és
Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) strukturális alap jellege, és az
összes mezőgazdasági célú vidékfejlesztési támogatás egy alapban összpontosul.
Ezzel megvalósul
a KAP két pillérének világos elkülönítése - olvasható a tervezetben. A reform
elsődleges célja, hogy a KAP végrehajtásának finanszírozási háttere más
közösségi alapoktól elkülönülve önálló, közös szabályokra épülő rendszert
alkosson.
A javaslat a törvényi szintű
garanciális szabályok mellett három további szabályozási szintre tesz
javaslatot: a pénzügyi elszámolási, lebonyolítási kérdések, valamint az
ügyfél-, illetve mezőgazdasági üzemregiszterrel összefüggő részletes szabályok
kormányrendeleti, míg az egyes intézkedésekhez kapcsolódó, és egyéb technikai
kérdések miniszteri rendeleti szinten kerülnek szabályozásra.
Az általános vitában Paizs József szocialista képviselő kiemelte, hogy az adott
térséget és a pályázati rendszert egyaránt ismerő szakemberekre van szükség az
uniós pénzek lehívásakor. A pályáztatáskor pedig a hatóságnak partnerként kell
viselkednie.
Ángyán József fideszes
politikus szerint a pályázatok esetében alapvető kérdés a nyilvánosság. Monitoringbizottság felállítására lenne szükség, hogy
társadalmi kontroll érvényesülhessen az uniós pályázatok kapcsán - tette hozzá.
Az ellenzéki képviselő kiemelte: a szaktárca valójában nem akarja megvitatni a
társadalommal és az érintettekkel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervet,
amely egyebek mellett az agráriumot érintő
fejlesztési kérdéseket tartalmazza a következő hét évre.
Jakab István (Fidesz)
felszólalásában hangsúlyozta, hogy olyan feltételrendszert kellene kialakítani,
amely rákényszeríti a résztvevőket, hogy együttműködjenek. Az ellenzéki
képviselő kifogásolta, hogy miniszteri rendeletekkel szabályozzák az 1 500
milliárd uniós támogatás elköltését, amely nem egyezik az unió elképzeléseivel.
Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára hangsúlyozta: elemi igény volt a
gazdálkodók részéről, hogy egyszerűbb és átláthatóbb legyen a szabályozás, ezt
pedig rendeleti úton lehet megoldani. Az államtitkár kiemelte: továbbra is fenntartják
a birtokrendezési támogatásokat. Az ülést vezető Áder
János az általános vitát lezárta, és bejelentette, hogy a részletes vitát
várhatóan a következő ülésén tárgyalja meg az Országgyűlés.
Elkészült és a pályázók számára is
elérhetővé vált mától az új pályázatkezelő szoftver: az Elektronikus
Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer (EPER) regisztrációs oldala. A
szoftver a Mobilitás megrendelésére készült, s a 2007. évi hazai pályázatok már
ebben az új rendszerben kerülnek meghirdetésre, kezelésre.
2007. március és április hónapban
meghirdetésre kerülnek a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Nemzeti Civil
Alapprogram és a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram idei pályázati felhívásai.
Amennyiben a pályázati felhívás úgy rendelkezik, hogy a pályázatot a pályázó
választása szerint, vagy kizárólag internetes pályázatként kell benyújtani, a
pályázónak a pályamű benyújtása előtt regisztrálnia kell az EPER rendszerben.
Kérjük, keresse föl az Internetes
Pályázatkezelő Rendszer menüpontot http://eper.esf.hu/webeper/paly/palynyito.aspx , melynek segítségével eljuthat a regisztrációs felületre.
A regisztráció megkezdése előtt el
kell dönteni, hogy személyként vagy szervezetként szeretne nyilvántartásba
kerülni az EPER rendszerben. Személy alatt a magánszemélyeket, valamint az
egyéni vállalkozókat, szervezet alatt a társadalmi szervezeteket,
alapítványokat, közalapítványokat, közhasznú társaságokat, gazdasági
társaságokat, önkormányzatokat, egyházakat, személyek egyéb közösségeit,
intézményeket stb. értjük. Fontos, hogy amennyiben Ön egy szervezet nevében
szeretne később pályázatot beadni, akkor a szervezet regisztrációja funkciót
válassza, hiszen a pályázó adataihoz a regisztráció során megadott adatokat
fogjuk automatikusan beemelni.
Sikeres regisztrációt követően
minden pályázónak ki kell nyomtatnia egy Regisztrációs Nyilatkozatot. Ezt a
rendszerbe történő belépést követően a ˝Reg.nyilatkozat˝ menüpont alatt a nyilatkozat nyomtatása
gombbal teheti meg. Az így kinyomtatott nyilatkozatot hivatalos aláírással kell
ellátnia, és azt legkésőbb az Ön által megpályázni kívánt kategória beadási
határidejéig meg kell küldenie az ESZA Kht. címére.
Ezen kívül addig be kell fizetnie a rendszer használatának éves, adott naptári
évre vonatkozó díját, 3000 Ft-ot az ESZA Kht.
10032000-00286318-00000031 számú bankszámlaszámára. Kérjük a befizetés,
átutalás során mindenképp tüntesse fel felhasználónevét vagy adószámát a
közlemény rovatban a könnyebb azonosíthatóság érdekében!
Áprilistól
pályázható a ROP
Az akadálymentesítést,
a közút és kerékpárút fejlesztést, az ipari parkokat és a közoktatási
intézmények fejlesztését szolgáló tenderek jelennek a Nemzeti Fejlesztési Terv
regionális operatív programjain alapuló pályázatok első hullámában - jelentette
ki Kolber István csütörtökön Hatvanban.
A Kistérségi Fejlesztő Szervezetek
Országos Szövetségének közgyűlésén a Miniszterelnöki Hivatal
fejlesztéspolitikai államtitkára elmondta, hogy várhatóan őszre írják ki az
összes idei pályázatot. A politikus elmondta, hogy a regionális operatív
programok végrehajtása során, összesen 1 640 milliárd forint használható fel a
következő hét évben.
Ez azt jelenti, hogy az Észak-Alföld 270 milliárd, Észak-Magyarország 250 milliárd,
a Dél-Alföld 207 milliárd, a Dél-Dunántúl 195
milliárd, a Közép-Dunántúl 140 milliárd, a Nyugat-Dunántúl 128 milliárd,
Közép-Magyarország pedig 430 milliárd forintot használhat fel fejlesztések
végrehajtására. A pályázatok kiírásával párhuzamosan folyik a pályázatok
koordinálása érdekében a regionális akciótervek kidolgozása is - mondta Kolber István.
Szabó György, az Észak-Magyarországi
Regionális Fejlesztési Tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy az Új Magyarország
Fejlesztési Programon belül külön program foglalkozik a 28 legelmaradottabb
kistérség felzárkóztatásával. Ennek nyomán egyenként külön 4 milliárd forintot
használhatnak fel hét év alatt ezek a kistérségek lemaradásuk csökkentésére -
szögezte le. A továbbiakban úgy vélekedett: a fejlesztéspolitika legfőbb célja
a kohézió, a kistérségek közötti különbségek csökkentése.
Ugyanakkor ezt az elmúlt években a
forráshiány mellett az is akadályozta, hogy a kistérséghez tartozó egyes
települések külön célokat fogalmaztak meg, amelyek nyomán rendszerint rossz
kompromisszumok születtek. Ebben a helyzetben, a jövőben a rivalizálás mellett
a partneri együttműködést kell megtanulnia az önkormányzatoknak - mondta Szabó
György.
Csak
látszólag feneketlen a támogatás kútja
Bár összesen 1000-1500 milliárd
forint jut energiafejlesztésre, környezetvédelemre a 2007-2013 között, ám ebből
mindössze 45 milliárd forint jut megújuló energiák felhazsnálására
irányuló beruházásokra.
Az Új Magyarország fejlesztési terv
kiemelt prioritásként kezeli a környezetvédelmet és az energiafejlesztést,
amelyre a Környezet és Energiafejlesztés Operatív Programban (KEOP) 1000-1500
milliárd forint áll rendelkezésre a 2007-2013 közötti időszakban, ám ebből
mindössze 45 milliárd forint juthat a megújuló energiák felhasználásának
támogatására. A KEOP nem a nagy erőművi beruházásokat
támogatja, hanem a kistérségi rendszerek kialakítását, a technológiaváltást
célzó és a k+f tevékenységre a Gazdaságfejlesztési Program keretében lehet
pályázni.
A megújuló energiák közül a
magyarországi adottságok a biomassza előállítására a legkedvezőbbek, ezért ezek
támogatása a kulcskérdés. A fejlesztési tervek szerint 2013-ig 1500
gigawattórával kell növelni a zöldenergiák felhasználását, melynek alapját a
biomassza és biogáz alapú fejlesztések jelentik. A megújuló energiák termelése
szempontjából kulcskérdés, hogy a mezőgazdasági támogatások kedvezően
alakuljanak. A következő hét évben mintegy 450 milliárd forint jut a magyar
mezőgazdaság energetikai célú fejlesztésére. Kedvező, hogy hektáronként 45 euró
(12 ezer forint) közvetlen támogatást kaphatnak az új tagállamokban is azok,
akik energianövényeket termesztenek.
Az Új Magyarország vidékfejlesztési
program keretében a rövid vágásfordulójú energiaültetvényekre hektáronként
75-80 ezer forint, a nagyon rövid vágásfordulójú energiaültetvényekre 150-160
ezer forint telepítési támogatás kapható. Kormányzati
szintű cél, hogy 7-8 millió tonna biomassza elsődleges feldolgozását segítő
technológiai berendezések beszerzését támogassák. A támogatási ciklus végére 90
ezer hektár fás szárú energiaültetvény telepítése várható. Egyéb forrásokat
jelenthet a Regionális Operatív Programok, valamint a Közlekedési Operatív
Program keretében támogatandó környezetbarát közlekedési módok kialakítása és a
bioüzemanyag elterjedésének segítése. Összességében
600-700 milliárd forint juthat a zöldenergia támogatására a következő hét
évben.
Magyar szempontból siker koronázta a
kormány azon törekvését, hogy a megújuló energia felhasználási arányát - bár az
egész unióra nézve kötelező vállalás - azt tagállamokra lebontva határozzák
meg. Vagyis egyes országok nagyobb arányt vállalnak, míg a kedvezőtlenebb
természeti adottságúak kisebb arányban lesznek kötelesek a környezetbarát
energia hasznosítására. Mint Gyurcsány Ferenc
miniszterelnök fogalmazott, sikerült a ˝távlatos ökológiai célokat
összeegyeztetni a nemzeti lehetőségekkel˝. Gyurcsány elmondta, Magyarországnak 30 milliárd forintjába
kerülne csupán egy százaléknyival emelni a megújuló energiahordozók arányát. A
megállapodáshoz hozzájárult, hogy pénteken reggel Gyurcsány
kérte a visegrádi négyek külön találkozóját, amire meghívást kapott Bulgária
is. Mivel Prága, Pozsony és Szófia is érdekelt abban, hogy nukleáris
energiájukat környezetbarát forrásként ˝adhassák el˝,
támogatták a magyar ˝testre szabott˝ követelést, amire végül Merkel, majd a csúcs is rábólintott.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) január
végén megjelent gazdaságfejlesztési pályázati kiírásaira mintegy 120 pályázat
érkezett március 1-je óta - közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az
MTI érdeklődésére.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv
(ÚMFT) Gazdasági Operatív Programjának (GOP) öt pályázati kiírására, illetve a
Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) két gazdaságfejlesztési felhívására
március 1-jétől lehet beadni a jelentkezéseket a MAG - Magyar
Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-hez
A NFÜ tájékoztatása szerint az eddig
beadott pályázatok kétharmada a mikrovállalkozásoknak
szóló eszközbeszerzést finanszírozó kiírásra érkezett, amely a feltételeknek
való megfelelés esetén 1-5 millió forint normatív támogatást ad. Az NFÜ
számítása szerint a január végén kiírt mintegy 31 milliárd forint pályázati
keretből átlagos támogatottságot alapul véve 3 ezer pályázó nyerhet fejlesztési
forrást. A kiírási feltételeknek mintegy 40 ezer működő vállalkozás felel meg.
Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai
kormánybiztos az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti
bizottság ülésén korábban azt mondta, hogy várhatóan áprilisban jelennek meg a
regionális operatív programok első pályázati kiírásai, amelyek a helyi
közlekedést, az akadálymentesítést, turizmust, iskolafelújítást érintik régiónként eltérően.
2006 végén elfogadásra kerültek a
2007-13-as programozási időszak EU támogatásainak felhasználását szabályozó
hazai jogszabályok. A rendeletek nagymértékben a korábbi szabályozásra épülnek,
ugyanakkor – az EU szabályok változásának megfelelően –
immár egységesen kezelik az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai
Szociális Alap és a Kohéziós Alap támogatásait.
Az intézményi rendelet (255/2006. Korm. rendelet, ˝új 1/2004-es˝), legfőbb tartalmi eleme,
hogy az irányító hatósági feladatokat - a Kormány korábbi döntésének
megfelelően - az NFÜ látja el, illetve hogy az igazoló
hatóság mellett az ellenőrző hatóság feladatainak ellátását is a
Pénzügyminiszter biztosítja. Voltaképp ehhez kapcsolódik, hogy a KEHI a
pénzügyminiszter irányítása alá került.
A rendelet a szaktárcák, valamint
regionális operatív programok esetében a regionális fejlesztési tanácsok
feladataiként határozza meg az operatív program és az akcióterv tartalmára, a
kiemelt projektek, illetve nagyprojektek előzetes nevesítésére, a közreműködő
szervezetek kiválasztására vonatkozó javaslattételt, a monitoring bizottságban
és a bíráló bizottságban való részvételt.
Egységesen a közreműködő szervezetek
(KSZ-ek) feladataként határozza meg a projektszintű
feladatokat, és megteremti a KSz-ek teljesítményalapú
finanszírozásának alapját. Bevezeti a támogatási konstrukciókat (pályázatokat,
kiemelt projekteket, illetve nagyprojekteket) bemutató kétéves akcióterv
fogalmát, és meghatározza, hogy az akciótervet az NFÜ előterjesztése alapján a
Kormány hagyja jóvá.
Jogszabály rögzíti a lehetséges
projekt-kiválasztási eljárásokat: egyfordulós pályázat, kétfordulós pályázat,
kiemelt projekt, illetve nagyprojekt, utóbbiak az akciótervben történő előzetes
nevesítésére a szakminiszter, a regionális fejlesztési tanács vagy az NFÜ
javaslata alapján, szakmai értékelést követően kerülhet sor. Az NFÜ feladata a
panaszok kivizsgálása.
A pénzügyi rendelet (281/2006. Korm. rendelet, ˝új 360/2004-es˝)
magában foglalja a biztosítékokról, illetve a behajtásról szóló korábbi
54-55/2005. Korm. rendeletek
szabályait is. Fő újdonsága, hogy 100 ezer forint alatti költségek
elszámolásakor elegendő számlaösszesítő bekérése (nem kell sem a számla, sem a
kifizetést igazoló dokumentumok). A rendelet ugyancsak lehetővé teszi általános
költségek (pl. rezsi) tételes felsorolás nélküli elszámolását is. További
változás, hogy 5 MFt-ról 10 MFt-ra
nő a biztosítékadás alóli általános mentesség
értékhatára, és a támogatás 120%-áról 100%-ára csökken a biztosíték értéke. A
fenntartási időszakra 50MFt alatti támogatásnál nem kell biztosítékot adni,
50MFt feletti támogatásnál a támogatás 50%-ára csökken a biztosíték értéke. A
rendelet az igazoló hatóság feladataként szabályozza a közösségi hozzájárulás
rendezését és az Európai Bizottsággal való elszámolás kezdeményezését. Utóbbi
érdekében a KSz havonta hitelesítési jelentést állít
ki, amelyet az NFÜ ellenjegyez és továbbít az igazoló hatóság részére.
Az eljárási rendelet (16/2006. MeHVM-PM együttes rendelet, ˝új 14/2004-es˝).
Fontos változtatás, hogy a pályázók által benyújtandó dokumentumokat csak a
szerződéskötéshez kell benyújtani, így azokat csak a támogatásban részesített
pályázóktól kell bekérni. Ez lehetővé teszi az elektronikus pályáztatás
szélesebb körű alkalmazását. Módosult az értékelők, illetve a bíráló
bizottságok szerepe. Ezt szolgálja pl. a bíráló bizottság létszámának
csökkentése, újraértékelési szerepének korlátozása.
Szűkül azon esetek köre, amikor a
projekt módosítása a támogatási szerződés módosítását igényli majd: pl. a
megvalósítás határidejének 3 hónapnál rövidebb csúszása, a nagyobb projektek
kivételével a költségek évek szerinti bontásának változása miatt nem szükséges
a támogatási szerződés módosítása. Ez hozzájárul a kifizetések gyorsításához.
Módosult az államháztartás működési
rendjéről szóló 217/1998. Korm. rendelet
is (ld. 356/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet),
amely alapján egyebek mellett meghatározott körben lehetővé válik korábban
megkezdett projektek támogatása, illetve indokolt esetben a pénzügyminiszter
egyetértésével előleg fizetése válik lehetségessé.
EU-pénz
intelligens energiaprojektekre
Közösségi program. A jövő hónapban
teszik közzé az első pályázati kiírást a 2007- 2013-as
időszakra szóló Intelligens energia - Európa II (IEE II) közösségi program
keretében, és erről április 19-én információs napot tartanak Brüsszelben -
jelentette be tegnap az Európai Bizottság.
Az idén az Európai Unió
költségvetéséből hozzávetőleg 55 millió eurót szánnak ebben a témakörben új
projektek és úgynevezett ˝integrált kezdeményezések˝ támogatására. Fontos
változás, hogy 2007-től a korábbi 50 százalékról az elszámolható költségek 75
százalékára terjed ki a társfinanszírozási ráta. Lapunk Brüsszelből kapott
információi szerint az idei munkaprogram az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrá-sokra és a közlekedésre koncentrál, az egyes
projektek támogatásával ezeken a területeken kívánja
fölgyorsítani az EU a változásokat.
Összességében a 2007-2013-ra
vonatkozó közösségi program teljes kerete 780 millió euró. A korábbi -
2003-2006-os - időszakban 250 millió euróra pályázhattak a közösség
tagállamaiból, s jelenleg 280 projekt van folyamatban. Az IEE II-ben jelentős forrásra számíthatnak az olyan
kezdeményezések, amelyek jobb piaci feltételeket teremtenek az intelligens
energiák számára, e téren előmozdítják az innovációt, az oktatást és képzést, a
megfelelő intézményrendszer és információs hálózat kiépítését.
Az idén 52 millió eurót irányoztak
elő az energiahatékonyságot és -megtakarítást
szolgáló Save, az alternatív, megújuló forrásokat
ösztönző Altener és a mindezek közlekedési
hasznosulását előmozdító Steer programból mintegy 70
projekt támogatására, s további 3 millió euró jut integrált kezdeményezésekre,
hozzávetőleg 12 projekt esetében.
Az EU 2007-től indítja útjára
versenyképességi és innovációs keretprogramját (CIP), öszszesen
3,6 milliárd eurós forrással. Ennek kell egyszerre
szolgálnia a gazdaság növekedését, a versenyképesség javítását és a
munkahelyteremtés előmozdítását a közösség országaiban.
A közösségi keretprogramban kap
helyet a megfigyelők szerint egyre inkább felértékelődő intelligens
energiaprogram mintegy 20, a vállalkozási és innovációs program csaknem 70,
valamint az információs és kommunikációs technológiák támogatási programja
valamivel több mint 10 százalékos részesedéssel. VG
Pályázható területek
(programonként)
Save: hatékonyabb
energiafelhasználás és -megtakarítás (lakó- és ipari
épületek)
Altener: alternatív, megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása
Steer: hatékonyabb
energiafelhasználás és megújuló energiaforrások a közlekedésben
Coopener: helyi/regionális energiaügynökségek létrehozása
Idén is kiírják a Nemzeti
Energiatakarékossági Programot (NEP), várhatóan március második felében. A
tavaly igen népszerű, tíz nap alatt szétkapkodott pályázati keret összege emelkedik.
A vissza nem térítendő rész kisebb lesz, de a fennmaradó önrész akár teljes
egészét hitellel is lehet finanszírozni.
A lakossági energiamegtakarítási
tenderen a lakóépületek, nyílászárók hőszigetelésére, illetve cseréjére lehet
pénzt elnyerni, energiatakarékos rendszerekre (fűtési, melegvíz-ellátási
berendezések), valamint a megújuló energiaforrások alkalmazására. Ez utóbbin
belül a biomassza-, a geotermia-, illetve a
szélenergia-felhasználás növelésére, napkollektorok, napelemek létesítésére, megújuló
energiával üzemelő alternatív, földgázt kiváltó berendezések
és hőszivattyú létesítésére lehet pályázni.
A pályázaton várhatóan a hagyományos
technológiával épült lakások magyar állampolgárságú tulajdonosai,
lakásszövetkezetek és társasházak is indulhatnak majd. A 2007. évi NEP-pályázatok tárcaközi egyeztetése jelenleg is folyik, a
pályázatok meghirdetése március végére várható - válaszolták a Gazdasági és
Közlekedési Minisztériumnál (GKM). A pályázatokat befogadó Energiaközpont Kht. tájékoztatása szerint a március közepén-végén várható
kiírás után a GKM honlapjáról minden szükséges tudnivaló, információ letölthető
lesz az igényléshez. További információt az Energiaközpont ügyfélszolgálatán is
lehet kérni.
Az energiatakarékossági pályázat
keretében 14-15 ezer lakás támogatására van lehetőség. A rendszer előnye, hogy
a lakosság gyakorlatilag készpénz nélkül is pályázhat, hiszen az állami
támogatás kiváltja a hitel melletti sajátforrás-igényt is, így az állami
támogatásból és a hitelből megoldható a beruházás finanszírozása. A megújulóenergia-hordozó pályázat segítséget nyújthat a
villamos energiával el nem látott tanyák szerényebb mértékű, megújulóenergia-hordozó bázisú villamosenergia-ellátásához
is. A tavalyi összesen 1,2 milliárd forintos keretnél
idén több áll majd rendelkezésre ilyen célra.
Többet kell visszafizetni, de csökken az önrész
A tavalyi évben nagyon népszerű volt
a GKM által indított energiahatékonysági program, ezzel magyarázható, hogy
olyan gyorsan lehívták a rendelkezésre álló keretet a felhasználók - mondta Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
szakállamtitkára. Idén változik a program, amely jelenleg a véglegesítés
fázisában van, a kormány a következő hetekben dönt a pontos paraméterekről. A
tervek szerint annyiban változna a program, hogy egyfelől a tavalyi 30
százalékhoz képest idén az állami, vissza nem térítendő részt 15 százalékban
határozzák meg.
Úgy tűnhet, hogy ez egy visszalépés,
de én azt gondolom, hogy előreléptünk - mondta Felsmann.
- Hiszen szemben a tavalyi évvel idén a teljes 100 százalékra kívánjuk a
programot biztosítani, ami azt jelenti, hogy a fennmaradó 85 százalék
vonatkozásában lehetőséget nyújtunk arra, hogy az MFB hosszú lejáratú hitelét
vegye igénybe az, aki egyébként elindítja ezt a beruházást. Minden, amit a
költségvetésből finanszíroznak, valamilyen szinten meghatározott, úgyhogy idén
is előfordulhat, hogy ez az összeg nem lesz elég az év egészére.
A büdzsé 2,6 milliárd forintot ad
A költségvetési lehetőségként adott
2,6 milliárd forint azonban, ha hozzávesszük azt a
körülbelül 16 milliárd forintot, amit az MFB a hosszú lejáratú hitelágon tud
biztosítani, akkor sokszorosa a tavalyi lehetőségnek. Az idén elérhető akár
16-18 ezer pályázó nagyságrendekkel több a tavalyinál. Az eddigi gondolkodás
egy kicsit akörül forgott, hogy az állam közvetlenül,
direkt módon mennyit ad és mennyi a vissza nem térítendő rész. Ebben a
tekintetben szemléletváltásra van szükség - vélte Felsmann.
Hiszen aki energiatakarékossági beruházásba fektet, attól jogosan várható el,
hogy valóban takarékosabb rendszereket üzemeltessen ezt követően. Ezért ez a
fajta komplex program, aminek részben vissza nem térítendő, részben
visszatérítendő ága van, ösztönzőleg hathat arra, hogy tényleges energiamegtakarítást hozó fejlesztések történjenek.
A NEP-re
kiosztható keretösszeg az elmúlt években fogyott, dacára a program
keresettségének. A 2003-as NEP-tenderekre 3,8 milliárd forintot, 2002-ben 4,3 milliárd forintot osztott
szét a gazdasági tárca. Ezután 2004-ben 2,1 milliárd
forintot hirdettek meg annyira sikeresen, hogy már nyáron kiürült a kassza. A
2005-ös költségvetésben már csak 520 millió forint akadt e célra, új pályázatot
ekkor már nem fogadtak be. Tavaly körülbelül 1,2
milliárd forint állt rendelkezésre, ezt az összeget azonban gyakorlatilag napok
alatt többszörösen túligényelték a pályázók; később az év folyamán - bár volt
szó róla - már nem csoportosítottak át újabb pénzeket erre a célra. A
jelentkezők zöme 2006-ban egyébként a nyílászárók cseréjéhez igényelte a
támogatást.
A KEOP-támogatások
célja elsősorban középületek energiafelhasználásának csökkentése, a
közvilágítás és a távhőellátás energiahatékonyságának
növelése, kis és középvállalkozások energiafelhasználásának csökkentése. Ebből
a keretből az energiahatékonyságot támogató pályázatokon összesen 34 milliárd
forint uniós támogatásra lehet pályázni. Önkormányzati intézményfenntartók
fűtés- és világításkorszerűsítést célzó beruházásaik finanszírozásához igénybe
vehetik a Szemünk Fénye program keretében biztosított kedvezményes hitelt, amit
kiegészíthetnek a KEOP-ból elnyerhető támogatással. A
KEOP támogatásait más, kedvezményes kamatozású hitellel is ki lehet majd
egészíteni - közölte a gazdasági tárca.
Zöld bizonyítványok
Az államnak a direkt támogatáspolitika
csak az egyik lehetséges eszköze arra, hogy ösztönözzen
bizonyos történéseket. A zöldenergia használatának ösztönzésére a beruházási
támogatás zöldenergia termelő létesítményekre az egyik lehetőség. A másik
lehetőség, hogy a liberalizált energiapiacon olyan piaci környezetet kell létre
hozni, ahol az áramszolgáltatókat ösztönözzük és másik
oldalról kötelezzük arra, hogy egyre nagyobb mértékben juttassanak a rendszerbe
zöldenergiát. Ennek a technikáján már dolgozunk, ez lesz az úgynevezett
"zöld bizonyítványok" rendszere, és nagyon mélyen hiszünk abban, hogy
ez a piaci megoldás nagyon kedvező eredményeket fog hozni - mondta a gazdasági
tárca energetikai szakállamtitkára.
Hamarosan megjelennek a régiós
pályázatok
A Nemzeti Fejlesztési
Ügynökség (NFÜ) hamarosan a kormány elé viszi az Új Magyarország Fejlesztési
Terv (ÚMFT) regionális operatív programjainak intézkedéseit, és ezek alapján március végén, április elején minden régióban
pályázatok jelennek meg - mondta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai
kormánybiztos kedden az ÚMFT végrehajtását felügyelő eseti bizottság ülésén.
Bajnai Gordon elmondta, hogy várhatóan régiónként 2-2
pályázatot írnak ki, amelyek a helyi közlekedést, az akadálymentesítést,
turizmust, iskolafelújítást érintik régiónként
eltérően. A kormánybiztos jelezte, hogy még az operatív programok brüsszeli
jóváhagyását megelőzően pályázatot jelentetnek meg kutatás-fejlesztés,
vállalkozásfejlesztés támogatására uniós források felhasználásával.
Bajnai Gordon beszámolt arról, hogy az ÚMFT végrehajtásához
kapcsoló akciótervek kidolgozása folyamatban van az európai bizottsággal az
operatív programokról folyó tárgyalásokkal összhangban. Szerinte várhatóan az
első akcióterveket a kormány májusban, júniusban fogadhatja el. A két évre kidolgozott
terveket évente aktualizálják gördülő tervezés formájában, ami lehetőséget ad
az időközi korrekcióra.
A kormánybiztos hangsúlyozta a társadalmi egyeztetés
fontosságát a pályázati kiírásokról, illetve az akciótervekről. Példaként
említette, hogy április közepe és május vége között lefolytatják a partnerekkel
az egyeztetést az akció tervekről.
A bizottság ülésén Pelczné Gáll Ildikó, az eseti bizottság elnöke kifogásolta, hogy
pályázati kiírások megjelenésekor nem áll rendelkezésre a megfelelő intézményrendszer.
Példaként említette, hogy a regionális fejlesztési ügynökségek bizonytalanok,
illetve nem láthatóak azok az indikátorok, amelyek megmutatnák a források
felhasználásának hatásait.
Erre válaszolva Bajnai Gordon kijelentette: a pályázatok kiírásának
időpontjára meglesznek az aláírt szerződések a regionális operatív programokban
közreműködő szervezetekkel, a regionális fejlesztési ügynökségekkel, illetve
minden pályázati kiíráshoz kapcsolódnak számítások. Képviselői felvetésre
válaszolva Bajnai Gordon elmondta, hogy az ÚMFT-ben
mintegy 1 600-1 700 milliárd forintot fordít az ország humánprogramokra.
A kormány segíti az autóbuszos
vállalkozásokat
A magyar kormány a szabályozási keretfeltételek
kialakításával, és az európai unió közvetett pénzügyi támogatásával próbálja
segíteni az autóbuszos személyszállító vállalkozásokat a 2012-es uniós
piacnyitásra - mondta Felsmann Balázs, a Gazdasági és
Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára.
A Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete által
rendezett konferencián a szakállamtitkár közölte: bár e vállalkozói réteg
közvetett módon, címzetten nincs nevesítve a 2007-2013 közötti operatív
programokban, közvetve a közösségi és agglomerációs közlekedés fejlesztésére, a
környezetbarát járművek beszerzésének támogatására a hét év alatt mintegy 500
milliárd forintnak megfelelő összeg áll rendelkezésre.
Megszűnik a munkabér-támogatás a
ROP 3.4.2. programban
2007. március 3-tól megszűnik a vállalkozások számára
alkalmazottanként legfeljebb 200 ezer forint értékű
munkabér-támogatás igénylésének lehetősége. A vállalkozások a képzés díjának
támogatását változatlan feltételekkel igényelhetik a pénzügyi források erejéig.
A munkabér-támogatás lehetősége még fennáll a 2007. március
2-ig a VÁTI Kht.-hoz benyújtott és pozitívan elbírált
képzési szerződések esetében. Az ezt követően megkötésre kerülő támogatási
megállapodások alapján azonban munkabér-támogatás már nem igényelhető.
A fenti intézkedés nem érinti
• a felhívás VI.2.1 szakaszát, mely szerint egy vállalkozás
legfeljebb 5 millió forint költségtérítésre jogosult, továbbá a támogatás
mértéke a képzéseken résztvevő alkalmazott(ak)
képzési díjának legfeljebb 60 %-a, de maximum 250.000
forint/fő, mely keretösszeg ugyanazon alkalmazott esetében több képzésen való
részvételéhez is felhasználható, amennyiben az adott régió forráskeretei ezt
lehetővé teszik;
• a 2007. március 2. előtt megkötött, illetve már
szerződéskötési folyamatban lévő költségtérítési megállapodások alapján
jelentkező munkabér-támogatási igényeket.
Bajnai az Új Magyarország
Fejlesztési Terv intézményrendszeréről
A kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
intézményrendszerének kialakításában, működtetésében a decentralizáció, a
partnerség és a szubszidiaritás elvét követve jár el
- mondta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos az ÚMFT végrehajtását
felügyelő eseti bizottság keddi ülésén.
Elmondta: a kormány szándéka a régiók erősítése. Példaként
említette, hogy a közigazgatást ezen a szinten szervezi a kormány, illetve az régióknál megjelenő forrás az I. NFT-ben szereplő 110
milliárd forinttal szemben a következő két évben 1.500 milliárd forintra nőtt
és önálló operatív programjuk van.
A kormánybiztos beszámolt arról, hogy a regionális
fejlesztési tanácsok hatásköre bővült és kezdeményezési joguk van fejlesztési
kérdésekben, jelen vannak a végrehajtást követő monitoring bizottságokban.
Bajnai Gordon kitért arra, hogy erősödött a regionális fejlesztési
ügynökségek szerepköre is az ÚMFT intézményrendszerében, míg korábban a
lebonyolításba kapcsolódott be ez az intézmény, most közreműködő szervezetként
vesznek részt a regionális operatív programokban.
Pelczné Gáll
Ildikó fideszes képviselő, az eseti bizottság elnöke
úgy vélekedett, hogy decentralizáció helyett centralizáció valósul meg az
intézményeknél. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy politikai szintet megtestesítő
államtitkár hatáskörbe került a monitoring vezetése, és nem tartotta jó megoldásnak
a regionális igazgatgatók kinevezésének gyakorlatát sem. Szerinte a regionális
fejlesztési ügynökségek nincsenek felkészülve a kibővült feladatra.
Pelczné Gáll
Ildikó felvetette azt a kérdést is, hogy miért kell kormányzati többség az
uniós források felhasználásához, az uniós forrás nem a kormány, hanem az
országé.
Bajnai Gordon erre reagálva elmondta, azzal, hogy a
Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT) tagjai vezetik a monitoring
bizottságokat köztisztviselők helyett, ezzel szétválasztották azt a funkciót,
amely szerint az irányító hatóság vezetője ellenőrizte saját területét. Az
uniós források felhasználásáért a magyar kormány felel, nagyobb önállóságot
lehetne adni a régióknak ebben a kérdésbe, ha választott testület lenne a
regionális fejlesztési tanács, és anyagi felelősséget tudna vállalni
döntéseiért.
Szatmáry Kristóf fideszes
képviselő az első körben kiírt pályázati feltételek utolsó napokban történt
megváltoztatása iránt érdeklődött. Bajnai Gordon válaszában hibának nevezte,
hogy az árbevétel kiszámításának képletét rosszul jelentették meg, de a
kormányzati szándék teljesülése érdekében, azaz három év átlagában az éves
árbevétel növekedés 8-15 százalékos legyen, korrigálni kellett a kiszámítás
módján. A fejlesztéspolitikai kormánybiztos elmondta, a társadalmi
egyeztetésnél figyelembe vették az észrevételeket, és példaként említette, hogy
ennek hatására csökkentették a végleges kiírásban az egy főre vetített
árbevételi elvárást a hátrányos helyzetű kistérségekben. Szerinte a társadalmi
egyeztetésen észre kellett volna venni, hogy ellentét van az árbevétel
számítási képlet és az árbevételi elvárás között.
A kormánybiztos kérdésre válaszolva elmondta, hogy valóban
külső támadás érte az NFÜ szerverét a múlt héten, a hibát még aznap kijavították.
Az ügyben rendőrségi feljelentést tettek és azt kérte, erősítsék meg a
biztonságot annak érdekében, hogy ilyen ne forduljon elő.
Bajnai Gordon képviselői kérdésre válaszolva elmondta, hogy
az első körben kiír pályázatokra eddig mintegy 50 ajánlat érkezett, ezek döntő
többsége a mikro cégeknek szóló 1-5 millió forintos normatív támogatást érinti,
a mintegy másfél hónapos beadási határidő alatt még több ezer pályázatot
várnak.
Az eseti bizottság
legközelebb március 20-án ülésezik kommunikáció témában
Nem okozott fennakadást a feltételek kései módosítása, de
már készül az enyhítés
A beadási időszak megnyílását követő pillanatban már
érkeztek a pályázatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ), hétfő estig
összesen mintegy ötven beadvány futott be, a tárcánál a feltételek enyhítésén
dolgoznak.
A benyújtott pályázatok száma napról napra emelkedik, ezeket
folyamatosan iktatják. Eddigi tapasztalataink alapján a beadási határidő
közeledtével jelentősen megugrik majd az érkező dokumentumok száma - tudta meg
a NAPI Gazdaság az NFÜ kommunikációs igazgatóságán, ahol arról is tájékoztatták
lapunkat, hogy hétfő estig már ötven pályázat érkezett a gazdaságfejlesztési
operatív program (GOP) első öt kiírására. Bár a pályázati feltételek nem sokkal
a beadási időszak megnyílása előtt változtak meg az NFÜ tapasztalata szerint ez
nem okozott fennakadást, és a beadott anyagok teljességét sem befolyásolta. A
jelentős szigorítások (például a 15 százalékos árbevétel-növekedés előírása) után
a vállalkozások pozitív változásokat is remélhetnek.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) ígérete
szerint az árbevétel-növekményből nem vonják majd le az infláció mértékét, ami
jelentős könnyebbség a pályázók számára és az éves vállalásokat sem
halmozottan, hanem külön-külön kell teljesíteni. Információnk szerint szó van
arról is, hogy a vis maior
kategóriába eső gazdasági eseményeket kibővítsék, azaz ha egy nagy beszállító
vagy megrendelés kiesik, akkor a nyertesnek nem kell azonnal visszafizetnie az
uniós támogatást. Éves vállalását teljesítheti 12 vagy 24 hónappal később is,
hiszen ahogy a gazdaságé, a cégek fejlődése sem folyamatos és töretlen - mondta
a NAPI Gazdaságnak Essősy Zsombor, a Magyar
Pályázatkészítő Iroda ügyvezető igazgatója.
Az NFÜ-nél úgy látják, alapvetően
jól működik az online kitöltőprogram. Néhány pályázó
nyomtatási problémát jelzett felénk, ami leginkább akkor fordult elő, amikor
nem a megfelelő verziójú kitöltőprogramot alkalmazták
vagy speciális nyomtatót használtak, a problémákat ügyfélszolgálatunk
segítségével minden esetben megoldottuk - mondta lapunknak Fadgyas
Gábor, az NFÜ szóvivője. A szervezet nem tervezi a már megjelent kiírások kitöltőprogramjainak módosítását, a később megjelenő
pályázatokat segítő szoftverek azonban a mostani tapasztalatok alapján
javulhatnak, fejlődhetnek. Fontos, hogy csak a vonalkódot is tartalmazó, aláírt
pályázati anyag adható be. A vonalkód a dokumentum minden mentésekor változik,
ezért a végső változatot kell a cd-re menteni és a pályázati adatlap minden oldalát ki kell nyomtatni - hívták fel a figyelmet az NFÜ
munkatársai.
Kiírási ütemterv
Mint arról korábban már beszámoltunk, áprilisban várhatóak a
logisztikai, ipari parkok létesítésére vonatkozó felhívások, a k+f és a
regionális szolgáltató központok támogatását célzó kiírások és a két évnél
fiatalabb vállalkozásoknak szóló pályázatok. A Jeremie
típusú pénzügyi eszközök prioritáspályázatai és az energiahatékonysági
programok valószínűleg nyáron jelennek meg. Az első félévben a GOP első három
prioritásának mindegyike: a k+f és innováció a versenyképességért, a
vállalkozások (kiemelten kkv-k) komplex fejlesztése és a modern üzleti
környezet erősítése is beindul majd - mondta Leskó
Tamás, a GKM vállalkozásfinanszírozási főosztályának vezetője. A szélessávú
internet kiépítését segítő pályázatokkal azonban az első félév végéig nem
érdemes számolnia az elmaradott térségeknek.
Kaphatnak előleget a nyertes
pályázók
A projektvégrehajtás biztonságát szolgálta az 52/2005. számú
kormányrendelet, amelynek értelmében a megítélt támogatás 25 százaléka erejéig
előleget kaphatnak a nyertes pályázók. Rákérdeztünk a Nemzeti Fejlesztési
Ügynökségnél (NFÜ), kaphatnak-e előleget a most pályázók is. A válasz
lényegében igen volt. Az igénylőlapot a nyertesek a támogatási szerződés
dokumentációjának részeként kapják meg, ezt kitöltve kérhetik az előleget -
közölte az NFÜ.
A pályázati útmutatókat végigböngészve a jelenleg elérhető
európai uniós támogatású nyolc kiírás közül öt kínálja fel az előleg lehetőségét.
Ezeknél lényegében egyformán rendelkeznek a kiírók. A Gazdaságfejlesztési
operatív programban a kis- és középvállalkozások komplex vállalati
technológiájának fejlesztését szolgáló GOP-2007-2.1.1/B
kódjelű pályázatnál például az útmutató szerint indokolt esetben az elnyert
támogatás 25 százaléka erejéig igényelhető előleg. Ezzel a lehetőséggel a
támogatási szerződés hatálybalépésének napjától számított három hónapon belül a
projekt elindításához, az első kifizetési kérelem benyújtása előtt élhetnek a kedvezményezettek.
Fontos számításba venni azt is, hogy az előleg és az időközi kifizetések
együttes összege nem haladhatja meg a megítélt támogatás 80 százalékát.
Amennyiben a támogatás elnyerése esetén a kedvezményezett biztosítékok
nyújtására köteles, úgy az előleg folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha a
megkövetelt biztosítékok rendelkezésre állnak.
Hasonló az előlegszabályozás a komplex vállalati technológia
fejlesztését támogató GOP-2007-2.1.1/C, a hátrányos
helyzetű kistérségekben megvalósuló, munkalehetőség-teremtő beruházásokat
támogató GOP-2007-2.1.2/B és a GOP-2007-2.1.2/C kódjelű pályázatoknál, valamint
a Közép-magyarországi operatív program kis- és középvállalkozások komplex
vállalati technológia fejlesztését támogató, KMOP-2007-1.2.1/B kódjelű
kiírásánál is. Ugyanakkor a mikro- és kisvállalkozások technológiafejlesztését
támogató GOP-2007-2.1.1/A és a hasonló tartalmú
KMOP-2007-1.2.1/A kódjelű pályázatnál nincs lehetőség előleg igénylésére.
Irreálisak lehetnek a követelmények
A pályázati források elnyerésének feltételei szigorodtak, ám
ennek ellenére lesz annyi támogatható projekt, amennyit a kiírók várnak, mivel
a keretszámok a korábbinál jóval alacsonyabbak.
A rövid időszakra kiírt GOP-pályázatok
és az azokra fordított összegek mintha azt jeleznék, hogy nincs elég pénz az
időszak első évére - mondta lapunknak Illés Tünde.
A Fókusz-2 Kft. ügyvezetője szerint
a jelenlegi pályázati feltételek mellett a pénz csak a legjobbakhoz (de
hozzájuk sem biztosan) jut majd el. Ha valóban ez az NFÜ célja, akkor a
kiírások nagyon jók, ám ezzel a stratégiával nagy csalódást okoznak a
vállalkozói körnek, mert az eddigi kommunikáció kizárólag arról szólt, hogy
mennyi pénz érkezik majd az ÚMFT keretében, sőt sokan azt is megkérdőjelezték,
hogy el lehet-e költeni - vélekedik az ügyvezető. A szakértő szerint pedig
akadtak cégek, amelyek a ˝nagy pénzekre˝várva elhalasztották fejlesztő
beruházásaikat, kockáztatva ezzel a piacvesztést is.
A pályázati tanácsadók szerint a jelenlegi gazdasági
helyzetben nehezen teljesíthető a támogatás igénybevétele után három éven
keresztül elvárt 8-15 százalékos átlagos árbevétel-bővülés. Ezt a feltételt a
már meghirdetett GOP-os pályázati lehetőségek
esetében az utolsó pillanatban, két nappal a beadási időszak kezdete előtt
módosították, a korábbi kiírásban három év alatt vártak volna el 8-15
százalékos növekedést - mondta lapunknak Maróczi
Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke. A
szervezet múlt heti konferenciáján Egyed Géza, a gazdasági tárca
szakállamtitkára hangsúlyozta, hogy nyomdahiba miatt került be az enyhébb
feltétel, de a kommunikáció során mindig a szigorúbb változatról beszéltek,
vagyis a pályázatírók számíthattak rá, hogy az utóbbit kell alkalmazni. Maróczi egyelőre nem tudja, hányan állnak el emiatt a
pályázat beadásától, de számos olyan ügyfélről hallott, aki az új feltételeket
nem tudná teljesíteni. A bizonytalanság ellenére sokan vállalják majd a
pályázást - vélekedik Gödör István.
Az Econoserve ügyvezetője
hozzátette: egyes korábbi pályázatoknál szigorú feltételek vonatkoztak a
létszámbővítésre is, a végén azonban a cégek egy nyilatkozatban
megmagyarázhatták, miért nem sikerült teljesíteni.
Különösen irreális követelmény a 8-15 százalékos éves
növekedés például a beszállítói cégek esetében, amelyektől folyamatosan
csökkenő árakat várnak el a megrendelők - vélekedik Illés. Ha egy vegyes
profilú cég pályázat keretében korszerűsíti az egyik tevékenységét, annak nincs
akkora piaci jelentősége és kapacitásbővítő hatása, hogy a vállalkozás szintjén
ilyen mértékben, folyamatosan növekedjen - tette hozzá a szakértő. Illés
szerint a kiválóságnak nem kifejezetten az árbevétel-növekedés a mutatója, mert
azonos árbevétel mellett költségcsökkentéssel egy másik vállalat még sikeresebb
is lehet. Ezzel egyetért Gödör is, aki szerint a sikeresség mérésekor inkább a
hozzáadott értéket kellene figyelembe venni. A tanácsadók szerint ezekkel a feltételekkel csak könyvelési trükközésre
kényszerítik a pályázókat.
Illés szerint a két lezárt üzleti évre vonatkozó elvárás
csak abban az esetben fogadható el, ha más kiírásoknál gondolnak majd a
projektcégekre és az induló vállalkozásokra is. Az egy foglalkoztatottra eső
árbevétel követelményénél problémát jelent, hogy a termelő és a szolgáltató
vállalatokat nem különböztetik meg, nem veszik figyelembe például a
könnyűiparban vagy a beszállítóiparban gyakran
alkalmazott anyagmentes bérmunka konstrukciót, ahol az anyag értéke be sem épül
az árbevételbe.
A projektek megvalósítása során számos vállalkozás
speciális, számára egyedileg gyártott berendezést vásárol. Mivel a gyártási
folyamat több mint fél évig is eltarthat, a cégek sok esetben már a pályázat
előtt megrendelik a szükséges gépeket. Ez korábban nem jelentett problémát, a
jelenlegi feltételek mellett viszont már a megrendelésekor megkezdettnek számít
a projekt. Emiatt kiváló cégek esnek el pályázati lehetőségtől, mert ismerve a
hosszú átfutási időt, már megrendelték gépeiket.
A pályázatírók szerint javult az együttműködés a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökséggel, amely az előkészítő szakaszban több céget és civil
szervezetet foglalkozatott, amelyek az NFT I. tapasztalatai alapján
közreműködtek a pályázatok kiírásával kapcsolatos koncepció megalkotásában. Az
ÚMFT esetében az előzetes kiírások társadalmi egyeztetés után számos
javaslattal egészültek ki, amelyeket beépítettek a végleges változatba. Nagy
segítséget jelent, hogy a pontozásos pályázatértékelő rendszert nyilvánosságra
hozták, ez ugyanis a jelenlegi szigorú, kizárólag a kiválóságokat támogató
pályázati kiírások esetében segíti a tanácsadót és a pályázót, hogy a projektet
átgondolva, költségráfordítás nélkül el tudja dönteni, érdemes-e pályázni
egyáltalán - mondta lapunknak Illés Tünde. Szerinte ez jelentős költségcsökkenést
eredményezhet a közreműködő szervezetek esetében is, mivel kevesebb támogatásra
nem érdemes pályázatot kell majd átfuttatni a rendszeren.
