2007. áprilisi hírek

Hírek

 

Milyen következményekkel jár a TEÁOR-változás?

 

Ismét változik a TEÁOR, a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, ez sok százezer vállalkozást érint. Az új uniós osztályozás az idén januárban hatályba lépett, és 2008. január 1-jétől már minden tagállamban alkalmazni kell. A gazdasági élet szereplői azonban még nemigen tudják a teendőiket. A kormányzati törekvésekből viszont kitűnik, hogy senki nem akar emiatt fölösleges terhet róni a cégekre.

 ˝A statisztika a TEÁOR osztályozási rendszer segítségével csoportosítja a gazdaság szereplőit. Az osztályozásokat 10-15 évenként felül kell vizsgálni, hogy hűen tükrözzék a műszaki fejlődést. Az EU-ban és világszinten összehangolt felülvizsgálati munka lezárult, és elkészült a TEÁOR ’08. Alkalmazását az EU 2008-tól minden tagállamban megköveteli a statisztikai adatgyűjtésekben. Ennek előfeltétele, hogy a gazdasági szervezetek új TEÁOR szerinti kódját már 2007-ben meghatározzák. Az új rendszer lényegesen eltér a régitől, így nem lehetséges az automatikus ťátsorolásŤ. Ezért a KSH néhány kérdőívben már 2007-ben a módosított TEÁOR szerint kér adatot. A kérdőívek kitöltését egy internetes alkalmazással támogatja, amely elérhető a KSH honlapján: www.ksh.hu.˝

 

Gál Judit, a Cégbírák és Gazdasági Bírák Országos Egyesületének elnöke

Jogszabály kellene

˝A módosítás megkerülhetetlen. A kérdés a végrehajtás mikéntje, vagyis az, milyen terhet ró a vállalkozásokra, illetve milyen zökkenőket okozhat a cégbírósági munkában. A KSH programját igen jól használhatják majd a vállalatok. A cégjegyzékkel kapcsolatos feladataikhoz azonban már nemigen ad mankót számukra. Ezt legalább egy miniszteri rendeletnek kellene megtennie, mint a legutóbbi TEÁOR-változás esetén. Akkor a módosítást az érintetteknek az első változásbejegyzési kérelemmel kellett kérniük a cégbíróságon, az előírt határidőben. Erre késztette őket a mulasztás esetére kilátásba helyezett törvényességi felügyeleti eljárás, bírság is. A jogszabály a cégbíróságnak szintén eligazítást adhat, emellett szükség van az átkódolást segítő számítógépes programra is.˝

 

Győri Enikő, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője

Mentesülés

˝A minisztérium célja, hogy az új TEÁOR kódok átvezetése a nyilvántartásokban, így különösen a cégnyilvántartásban a legegyszerűbben történjen meg. Ha az automatikus átforgatásra nincs mód, a nyilvántartást vezető szerveknek kell ezt a feladatot elvégezni a KSH-fordítókulcs segítségével. A vállalatok csak akkor kötelezhetők ennek kapcsán közreműködésre, ha az átforgatás nélkülük nem történhet meg. A tárca a cégek piacra lépésének egyszerűsítése keretében lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy a vállalkozások a cégjegyzékben a tevékenységi köreiket - választásuk szerint - legalább a nemzetgazdasági ág megjelölésével adhassák meg, így mentesülhetnek a négyjegyű TEÁOR kódok pontos regisztrációja alól, vagyis azok változása sem jelenthet számukra adminisztrációs terhet.˝

 

Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke

Információhiány

˝Szomorú lenne, ha a TEÁOR-változás miatt rákényszerítenék a vállalatokat a társasági szerződésük módosítására, újabb adminisztrációs terhet róva rájuk, amely a kkv-szektort érintené leginkább. Arról nem is beszélve, hogy - és jelenleg talán ez a legégetőbb probléma - erről az egészről a vállalkozások nem igazán tudnak. Sajnálatos, hogy a küszöbönálló, gyökeres átalakításról az állam részéről széles körű tájékoztatás nem tapasztalható. Ezzel függ össze az is, hogy bár a számok - egy új uniós szabályozásnak megfelelő - megváltozása kihat a cégjegyzékre, ennek ellenére még nem lehet tudni, mit kell tenniük a vállalatoknak, mindez milyen költségekkel jár majd a számukra, illetve hogy számíthatnak-e az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeik kompenzálására.˝

 

Vándor Béla, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezető jogtanácsosa

Megoldás

˝A TEÁOR egységesen érvényesülő EU-szabályozásával az egyes gazdasági tevékenységek jelölése és belső tartalma tekintetében is egy nyelvet beszélhetünk. Megkönnyíti a határon átnyúló cégalapítást, cégeljárást, a tagállami szinten történő statisztikai adatgyűjtést és az adatok értékelését. Fontosnak tartjuk, hogy a vállalkozások számára az új TEÁOR-ra való áttéréshez szükséges minden információ időben és könnyen elérhető legyen, ehhez a kamara a maga eszközeivel minden segítséget megad. A KSH honlapján jelenleg elérhető információkon kívül szükség van az átállást segítő, a fordítókulcsokat tartalmazó kiadványra is. A kamara az áttérésből adódó kötelezettségekre nézve csak olyan megoldást tud támogatni, amely a vállalkozásoknak nem okoz többletterhet.˝

 

 

 

Lépések az uniós kiírások vonzóbbá tételére

Meghosszabbított pályázati határidők -többször is lehet pályázni

 

A komplex vállalati fejlesztésekre vonatkozó uniós pályázati kiírásoknál 2007. június 11-re, a kis összegű eszközbeszerzéseket támogató felhívásoknál pedig 2007. november 30-ra módosult a beadási határidő. Ezzel a bejelentéssel indította tegnap Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos Egyed Géza gazdasági szakállamtitkárral közös sajtóértekezletén azoknak a lépéseknek az ismertetését, amelyeknek köszönhetően kedvezőbb feltételek mellett lehet pályázni gazdaságfejlesztési európai uniós támogatásokra. Egyúttal sikerként értékelte a kormánybiztos, hogy eddig több mint ezer pályázatot nyújtottak be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ez évi első nyolc kiírására, és a rendelkezésre álló 30 milliárd forintos keretből az együttes támogatási igény 15 milliárd forintot lefed.

Az elmúlt másfél hónap tapasztalatai alapján hozott új döntések visszamenőleges hatályúak. Ezek értelmében nemcsak a beadási határidőt hosszabbítják meg, hanem a legnépszerűbb kiírásnál 10 millióra emelik a normatív alapon elnyerhető, eddig 1-5 millió forint közötti támogatási felső határt. Ugyancsak fontos változás, hogy lehetőség nyílik az árbevétel-vállalás euróalapú számítására (így az árfolyamkockázat csökkentésére) a kis- és középvállalkozásokat 5-50 millió, valamint a komplex technológiafejlesztéseket 50- 500 millió forinttal támogató kiírásoknál. További nagy érdeklődésre számot tartó fejlemény, hogy egyazon évben több tenderre is lehet pályázni, így az elszámolásnál bázisévnek mindig a pályázat beadását megelőző esztendő számít.

A sokat vitatott árbevétel-növekmény kiszámításánál két lehetőség közül választhatnak a pályázók: vagy elfogadják az eddigi, konkrét mértéken (8-10-10-15 százalékon) meghatározott mutatót, vagy az inflációhoz kötött növekedés lehetőségét preferálják. Az utóbbinál a mindenkori KSH-adat plusz 8-6-5-4 százalék vállalása kötelező, a célunk annak elérése, hogy a kedvezményezetteknél 4 százalékkal nagyobb legyen a reálnövekedés - hangsúlyozta a kormánybiztos. A pályázónak csak a vállalási időszak végén kell eldöntenie, hogy melyik számára a kedvezőbb teljesítménymérési alap.

Pályázati konstrukció              Nominális (előre rögzített)      Prémium az alternatív

vállalás %                         számításkor %

 

GOP 2.1.1/A és KMOP 1.2.1/A                         15                               8

GOP 2.1.1/B és KMOP 1.2.1/B                         12                               6

GOP 2.1.1/C és 2.1.2/B                                  10                               5

GOP 2.1.2/C                                                   8                                 4

 

Ezek a lépések is azt bizonyítják, hogy az intézményrendszer folyamatosan képes az önkorrekcióra - állapította meg Bajnai Gordon. Elmondta, hogy az új rendszerben harmadára csökkent a döntési idő, s már három hét után értesítették a nyerteseket. Máig mintegy 200 támogató határozat született a gazdaságfejlesztési és munkahelyi képzési EU-s pályázatoknál, és több mint 70 pályázó kapott erről értesítést.

Ami a közeljövő várható kiírásait illeti, Egyed Géza szakállamtitkár elmondta, hogy piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenységre 11,5 milliárd forintos kerettel, vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítésére 5, regionális szolgáltató központok létrehozására 2,2, minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésére 1, e-kereskedelemre 1,3 és ipari parkokra 1,6 milliárdos kerettel írnak ki pályázatot.

 

 

Még ez évben itt a Jeremie 

Ez év nyarán, de legkésőbb ősszel Magyarországon is elindul az Európai Bizottság mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat visszatérítendő támogatásokkal segítő, előfinanszírozással megvalósuló programja, a Jeremie.

Már csak egy egyeztetés van hátra a brüsszeli bizottsággal a 170 milliárd forintos keret lehívásának módjáról.

Lapunk értesülése szerint Magyarország 30 milliárdot kíván lehívni az első alkalommal.

 

 

8% maradt a kamat

 

Nem változtatott az irányadó, nyolcszázalékos jegybanki kamaton a monetáris tanács: bár a múlt hét második felében több elemző is elképzelhetőnek tartott az áprilisi vágást, a többség továbbra is májusban induló kamatcsökkentési ciklusra számít. Ezt a monetáris tanács közleménye is erősítheti, a testület szerint "kockázati megítélés tartós javulása, amennyiben az inflációs folyamatok megengedik, lehetőséget adhat az irányadó kamat mérséklésére".

Kismértékben erősödve, 245,50 körüli euróár mellett várta a forint a kamatdöntést, az elemzők és a piac nagyobb része azonban előzetesen sem várt változást. A monetáris tanács így nem okozott meglepetést a nyolcszázalékos szinten hagyott kamattal.

Az áprilisi vágás lehetősége pár hónappal ezelőtt még abszurdnak tűnt, a múlt héten azonban többen mégsem tartották már kizártnak, miután ismerté váltak a februári béradatok. A bruttó bérek növekedése ugyan önmagában az inflációs várakozások emelkedésére utal, de az adóemelések, illetve a gazdaságban beindult fehéredés miatt a nettó keresetek kisebb mértékben gyarapodtak. A kilencszázalékos infláció mellett ez nyolcszázalékos februári reálbércsökkenést eredményezett, ami meghaladta az előzetes várakozásokat, ugyanakkor valószínűvé teszi, hogy a lakossági fogyasztás a keresleti odalon nem okoz inflációs nyomást az idén.

A béradatok ismeretében a Portfolio.hu legutóbbi felmérésében a múlt héten 19-ből négy elemző már a mai napra is nagyobb esélyt adott a csökkentésnek, mint a szinten tartásnak. A többség májusban vár negyed- vagy félszázalékos csökkentést. Ez is lényegesen optimistább, mint a korábbi várakozások. Az év elején az elemzők döntő része csak a második félévre várta a ciklus kezdetét. Ennek előrébb kerülésével az év végi kamatszintre vonatkozó várakozások is csökkentek. A többség ma már 7 százalékot vár a korábbi 7,25-7,50-es szintek helyett, de megjelentek 6,75 százalékra vonatkozó előrejelzések is.

 

Látnak még bizonytalanságokat

 

A monetáris tanács értékelése szerint az elmúlt hónapban beérkezett információk vegyes képet rajzolnak a magyar gazdaság pályájáról - áll a testület közleményében. Az év első két hónapjának adatai a tanács várakozásainak megfelelő inflációs képet mutattak, azonban a legfrissebb, márciusi adatok már kevésbé egyértelműek. A maginfláció változatlanul csökkenést mutatott, ami kedvező jel a dezinflációs folyamat szempontjából, ugyanakkor a nem tartós iparcikkek és a feldolgozott élelmiszerek árai márciusban a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek. Az emelkedés átmeneti vagy tartós jellegének megítéléséhez azonban további információk szükségesek a tanács értékelése szerint.

A jegybank meglátása szerint a versenyszféra bérkifizetéseinek februári dinamikája kismértékű lassulást mutat, azonban a növekedési ütem továbbra is magasnak tekinthető. A bérinfláció mértékét és annak következményeit még mindig nehéz egyértelműen értékelni, ugyanis a munkapiaci és adózási szabályozás változásaihoz való alkalmazkodás, és az inflációs várakozások megemelkedése egyaránt jelentős lehet.

Utalnak a csökkentésre

A monetáris tanács pozítivan értékelte ugyanakkor, hogy a forint államkötvények kamatfelárának év eleje óta megfigyelt csökkenése áprilisban is folytatódott. Ehhez a költségvetési kiigazítás kedvezőbb piaci megítélésén túl hozzájárulhatott az is, hogy áprilisban a befektetők kockázatvállalási hajlandósága magas szintre emelkedett. A kockázati megítélés tartós javulása, amennyiben az inflációs folyamatok megengedik, lehetőséget adhat az irányadó kamat mérséklésére - szögezte le a testület.

 

 

 

 

PHARE-ban jók voltunk, és most a brüsszeli fazéknál sem állunk rossz helyen

 

Brüsszel elfogadta az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében, a következő 7 évben rendelkezésre álló 7 ezer milliárd forint felosztását - mondta el a Független Hírügynökségnek a fejlesztéspolitikai kormánybiztos kedden. Az Unió kifogásai miatt csak a források 2 százalékát, körülbelül 120 milliárd forintot kellett átcsoportosítani. Ebből a pénzből a kormány egy fejlesztési tartalékot hozott volna létre, amelynek forrásait végül a különböző ágazati programok között osztják fel, közölte a a fejlesztéspolitikai kormánybiztos.

 Brüsszel elfogadta az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében, a következő 7 évben rendelkezésre álló 7 ezer milliárd forint felosztását - mondta el a Független Hírügynökségnek a fejlesztéspolitikai kormánybiztos kedden. Az Unió kifogásai miatt csak a források 2 százalékát, körülbelül 120 milliárd forintot kellett átcsoportosítani. Ebből a pénzből a kormány egy fejlesztési tartalékot hozott volna létre, amelynek forrásait végül a különböző ágazati programok között osztják fel.

Kijelenthető, hogy a stratégiai keretet a magyar érdekeknek megfelelően tudták elfogadtatni az Unióval, most pedig az operatív programokról szóló tárgyalások következnek - mondta a kormánybiztos. Bajnai Gordon arra számít, hogy nyár közepére lezárul a teljes folyamat, és elkezdődhet a fejlesztési pénzek lehívása.

 

A teljes keretösszeg 6875 milliárd forint, amely 85 százalékban uniós támogatás, és 15 százaléka a nemzeti önrész.

Az ÚMFT-ben kifejezetten a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság létesítményeihez kapcsolódó beruházások nem szerepeltek, ezért az elbukott pályázat miatt nem is kell azt módosítani - közölte a kormánybiztos. Az Unió egyébként közvetlenül nem is támogatja a sportfejlesztéseket, mert azt belügynek tekinti - tette hozzá. Az eb-hez tágabban kapcsolódó beruházások azonban így is megvalósulnak, hiszen egyebek mellett a közlekedési infrastruktúra és a turizmus fejlesztése is szerepel az ÚMFT-ben.

 

Az uniós csatlakozás elősegítésére létesített Phare-program 16 éve Magyarország sikersztorija - jelentette ki a fejlesztéspolitikai kormánybiztos az alap lezárásáról szóló keddi konferencián. Az ország számára rendelkezésre álló másfél milliárd euró 96 százalékát sikeresen kötötték le, a pénzek kifizetése pedig már tavaly lezárult - közölte Bajnai Gordon.

A Phare-program 16 évét tanulóidőszaknak, a rendelkezésre álló forrásokat pedig tanulópénznek nevezte a kormánybiztos, amit szerinte hatékonyan hívtak le és fektettek be. Ez a másfél milliárd euró készítette fel az országot arra, hogy ennél nagyságrendekkel nagyobb forrásokat is képes legyen lehívni - mondta Bajnai Gordon. Ez a forrás tette lehetővé, hogy kialakuljon az az intézményrendszer, amely az alapjait képezi az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek, és az a jogi környezet, amely képes a pályázók számára gyorsan és hatékonyan kifizetni a forrásokat - tette hozzá.

Ezeknél is fontosabb, hogy megszületett az a speciális tudás, hogy hogyan kell pályázatot írni, forrásokhoz jutni, és azokat hogyan kell elszámolni - mondta a kormánybiztos. Kialakult az a szakembergárda is, akik nélkül nem lehet sikeres a fejlesztéspolitika. Ma Magyarországon körülbelül 2 ezer ilyen ember van a központi és regionális közigazgatásban.

A fejlesztéspolitikai kormánybiztos szerint Magyarország már az előcsatlakozási alapokban is kiemelkedően teljesített a 2004-ben csatlakozott másik 9 államhoz képest. A program utolsó 3 aktív évében, 2000. és 2003. között a később csatlakozott 10 ország átlagosan 90 százalékos hatékonysággal hívta le a forrásokat, Magyarország viszont 95 százalék feletti eredményeket ért el. Az első Nemzeti Fejlesztési Tervnél ezt az előnyt megtartva Magyarország a 10 ország közül a kifizetéseket tekintve a második-harmadik helyen szerepel. Észtország és Szlovénia csak azért lehet előrébb, mert sokkal kisebb fejlesztési programjaik vannak - közölte a kormánybiztos.

A Phare-támogatásokat az Európai Unió eredetileg Magyarország és Lengyelország csatlakozásának elősegítésére hozta létre, ahogy ez a nevéből is kiderül (Poland and Hungary Assistance with Restructuring the Economy). Magyarországon a több mint másfél évtizedes együttműködés csaknem 200 ágazati- és területfejlesztési program megvalósítását és másfél milliárd euró támogatási összeg felhasználását tette lehetővé. A Phare-korszakot a kifizetések 2006 végi befejezése zárta le.

 

 

 

Lezárultak az Új Magyarország Fejlesztési Tervről szóló tárgyalások

 

Lezárultak a tárgyalások az Új Magyarország Fejlesztési Tervről az Európai Bizottság és a magyar kormány között. A várható változások eredményeként még több pénz jut majd a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés céljainak elérésére, miközben az eredetileg tervezettnél kicsivel kevesebb a közlekedésfejlesztésre.

Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során a magyar kormány által javasolt pénzügyi keretek összesen kevesebb mint 2 százalékkal változtak az egyes programok között, míg a teljes lehívható keret változatlan, továbbra is mintegy 7 000 milliárd forint. (További, körülbelül 1 300 milliárd forintos támogatási keret áll majd rendelkezésre a következő hét évben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium gondozásában készült Új Magyarország Vidékfejlesztési Terven keresztül).

 

 

A legfontosabb pénzügyi változások az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a következők:

 

Több pénzt jut:

 

Gazdaságfejlesztésre (+16 milliárd forint) - A gazdaságfejlesztés szerepe ezzel tíz százalék fölé emelkedik a fejlesztési tervben

Humánerőforrás-fejlesztésre (Társadalmi Megújulás OP +32 milliárd forint) - Tovább erősödik az emberi erőforrás fejlesztési programok támogatása

Környezetvédelemre (+86 milliárd forint) - A környezetvédelmi programok megvalósítására és derogációs kötelezettségeink teljesítésére a szennyvízkezelés, az ivóvízhálózat és  a hulladékgazdálkodási beruházásoknál is jelentősebb források állnak rendelkezésre

Minimálisan nő az e-közigazgatás és államreform OP-k végrehajtását finanszírozó technikai keret

Az eredetileg tervezett teljesítménytartalék az Európai Bizottság kérésére felosztásra került az egyes operatív programok között. Ez fedezte a változások jelentős részét.

 

Kevesebb pénz jut:

 

Közlekedésfejlesztésre (-18 milliárd forint [= -1%]) és

A Közép-Magyarországi Régió programjára (-11,3 milliárd forint) - Ezzel összességében nem csökken a régióra jutó támogatás, mert a programból kivont infrastruktúrafejlesztésre fordítható forrás (11,3 mrd forint) humánfejlesztésre fordítható Társadalmi Megújulás operatív program Közép-Magyarországi Régióra fordítható részébe került.

Az átcsoportosítások hatására 2 százalékkal nő a humán fejlesztések aránya az infrastrukturális beruházásokkal szemben.

 

 

Péntektől pályázható a 890 milliós turisztikai keret  

 

2007. április 23-án megjelentek a 2007. évi regionális turisztikai pályázatok. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a Turisztikai Célelőirányzat keretének terhére a kilenc turisztikai régióban összesen 24 pályázatot hirdetett meg, 890 millió Ft-os keretösszeggel.

A pályázatok keretében támogatható célok az adott régiók prioritásai alapján kerültek meghatározásra. A főbb támogatási célok: termékfejlesztés, marketingtevékenység, hálózatépítés, klaszterek-, táblarendszerek kialakítása, valamint 2007. évi rendezvények megvalósítása.

A pályázatok 2007. április 27-étől nyújthatóak be, a beadási határidő: 2007. június 8. A pályázati dokumentáció részei (felhívás, útmutató, formanyomtatvány) innen letölthetők. 

 

Szakértők szerint szükség volna az átmenetet szabályozó rendeletre

Gyökeresen változnak a TEÁOR-számok

 

Négy év után ismét változik a TEÁOR, a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, és ez sok százezer vállalkozást érint. Az új uniós osztályozás az idén januárban hatályba lépett, és 2008. január 1-jétől már minden tagállamban alkalmazni kell. A Központi Statisztikai Hivatal - nyilvántartásának időben történő átállítása érdekében - egyes kérdőívein már az új besorolásnak megfelelően is kér adatokat. Ezért honlapján részletes segítséget ad a gazdálkodó szervezetek és képviselőik számára az új szakágazati önbesorolás elvégzéséhez.

Vető Istvánné, az információs szolgálat vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a KSH az új TEÁOR-ról közleményt nem ad ki, mivel csatlakozásunk óta az uniós szabályok automatikusan érvényesülnek. Gyökeres módosulásról van szó - hangsúlyozta. Az ipari tevékenység közül kiemelték például a kiadói tevékenységet. Létrehozták az információs technológiai szolgáltatási és az információs szolgáltatási ágat, a jelenlegi TEÁOR szerinti üzletviteli szolgáltatásban felsorolt szakágazatokat ágazati szintre emelték. Mivel teljesen megváltozott a számozási rendszer, nincs mód a hatályos nómenklatúra automatikus átforgatására, mint ahogy az négy éve történt. Így igen nagy munkát jelent az átsorolás. Az APEH és az államkincstár - a KSH-val való tárgyalások eredményeképpen - azonban vállalta, hogy ezt elvégzi az érintett cégek, illetve államigazgatási szervek esetében.

A változás kihat a cégjegyzékre is, de még nem tudni, miként és azt sem, hogy mit kell tenniük a gazdasági társaságoknak meg a cégbíróságoknak. Gál Judit, a Cégbírák és Gazdasági Bírák Országos Egyesületének elnöke emlékeztetett arra, hogy a négy évvel ezelőtti TEÁOR-változások is gondokat okoztak. Egy igazságügy-miniszteri rendelet oldotta meg a problémát: annál a kevés tevékenységi körnél, ahol a korábbi TEÁOR-számokat nem lehetett automatikusan átsorolni, a módosítást az érintett gazdasági társaságnak kellett kérnie - az első változásbejegyzési kérelemmel - a cégbíróságon, mégpedig bírság, törvényességi felügyeleti eljárás terhe mellett. Más kérdés, hogy a jelentős türelmi idő ellenére sok vállalkozás csak az utolsó pillanatban tett eleget kötelezettségének, és ez munkatorlódást okozott a cégbíróságokon. Gál Judit szerint most is, mégpedig - a felkészülés érdekében - mielőbb szükség volna egy hasonló, az átmenetet szabályozó rendeletre és természetesen az átkódolást elősegítő számítógépes programra is a cégbíróságon.

Az igazságügyi és rendészeti tárcánál a Világgazdaság megkeresésére azt válaszolták: jelenleg még a szakmai kérdéseket egyeztetik a KSH-val. Mindent meg fognak tenni azért, hogy minimálisra szorítsák a céges ügyfelek és a cégbíróságok új TEÁOR-ral kapcsolatos adminisztratív terheit. A TEÁOR-szám-változtatás a cégbíróságon - mivel a cégtevékenységgel öszszefüggő módosítás - nem jár külön illetékezési, illetve közzétételi költséggel.

 

Bőven lesz pénz a vállalati képzésekre

 

Több mint duplájára emeli a vállalati képzések támogatására kiírt európai uniós pályázat keretét a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal való egyeztetés után a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - közölte az ügynökség pénteken közleményben az MTI-vel.

Az ügynökség április 6-ával zárta be a mikro- és kisvállalkozások számára vállalati képzés támogatására márciusban kiírt uniós pályázatot, mivel a beérkezett pályázatokban az összesen igényelt támogatás elérte a rendelkezésre álló keretet. A pályázaton 1-25 millió forint közötti összeget lehet igényelni vállalati képzésre, az összesen 1,057 milliárd forintos keret erejéig.

Az NFÜ pénteki tájékoztatása szerint az eredetileg tervezett 100 nyertes helyett várhatóan több mint háromszáz mikro- és kisvállalkozás juthat támogatáshoz alkalmazottainak képzésére. Az eredetileg 100 nyertes helyre - az eddig feldolgozott adatok alapján - mintegy 400 vállalkozás pályázott, míg az igényelt támogatás az eredetileg meghirdetett keret több mint 2,5-szerese.

A pályázati forrás megemelése után az eredetileg rendelkezésre álló egymilliárd forint helyett már összesen több mint kétmilliárd forinthoz juthatnak hozzá a nyertesek - a kiírásnak megfelelően kérelmük benyújtásának sorrendjében a megnövelt keret erejéig.

Az ügynökség a közleményben arra is felhívja a figyelmet, hogy a Közép-magyarországi Régió fejlettsége miatt az uniós szabályok szerint kevesebb pénzre jogosult, mint az ország másik hat térsége. Ennek megfelelően a Közép-Magyarországról beérkezett nyertes pályázatok körülbelül 75 százalékának támogatására nyílik majd lehetőség.

A többi régió esetében a tervek szerint - az eddig feldolgozott pályázatok ismeretében - minden, a múlt hét pénteki határidőig beérkezett érvényes pályázat kifizetésére fedezetet nyújt a megemelt támogatási keret. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hasonló témában 2007. második felében, vagy a következő év első félévében tervez pályázatot megjelentetni.

 

 

Pályázati buktatók kkv-knak

A kirakatból nehéz pénzhez jutni - kritika a szakértőtől

 

Szakértők szerint a pályázati rendszer nem segíti a kis - és középvállalkozásokat. Mint mondják, a cégeknek nem igazán érdemes az adott alacsony támogatási intenzitás mellett vállalniuk az ezzel járó jelentős kötelezettségeket, nem beszélve arról, hogy az árbevétel-növekedésre vonatkozó előírás gyakorlatilag teljesíthetetlen. 

Több szempontból érdemes elemezni a pályázati rendszer hiányosságait, elsőként például, hogy milyen gazdaságpolitika mentén működik. A kormányzati kommunikáció egyértelmű: ˝kiemelten támogatni kell a kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztéseit versenyképességük fokozását˝.

 

Kirakat

A pályázati rendszer ugyanakkor nem több, mint egy kirakat. Talán a szánalmas vagy a komikus lenne a legjobb szó a jellemzésre - mondta egy pályázati tanácsadó cég névtelenséget kérő vezetője. A fővárost és a Pest megyét magában foglaló Központi Régióban 2007-ben mindössze kétszer 800 millió forint vissza nem térítendő támogatási keret áll rendelkezésre erre a célra. Ez a szakember szerint elenyészően kevés egy olyan térségben ahol 481 ezer vállalkozás működik, 2,87 millió ember él és az országos GDP jelentős része képződik. Ennyiből nem lehet a térségben működő, pályázatra alkalmas cégeket támogatni - tették hozzá a cégvezető, aki kiemelte, így a dotáció semmilyen hatással nincs a gazdaságra, holott ez az egyik deklarált célja a támogatásoknak. Sajnos országos szinten sem jobb a helyzet: a közép-magyarországi régión kívüli 6 régióban mindössze 6 milliárd forint támogatási keret áll rendelkezésre a kkv-k számára legfontosabb - GOP 211 B számú - pályázati kiírásban. A pályázat keretében 5-50 millió forint támogatás igényelhető a kkv-szektor technológiai fejlesztéséhez kötődő beruházásokhoz maximum 30 százalékos támogatás mellett. E pályázaton kívül vagy nagyon kicsi vagy nagyon jelentős projektek számára érhetők el további kiírások (szintén csekély keretösszeggel), amelyek méretüknél fogva kifejezetten nem potensek a magyar kis- és középvállalkozói szegmens számára.

 

Tőkehiány

Ismert tény, hogy a magyar kkv-szektorban képviselőinek többsége jelentős tőkehiánnyal küzd, külföldi vagy hazai nagyvállalati vetélytársaikkal szemben komoly technológiai lemaradásban vannak és ebből adódóan alacsony termelési hatékonyságuk. Ebből következően a fejlettebb európai államokhoz képest a hatékonyság és a minőség tekintetében, a fejletlenebb államokhoz képest pedig az olcsóbb munkaerő miatt van versenyhátrányban. A mikro-, kis és középvállalkozások foglalkoztatják a magyarországi munkavállalók 70 százalékát, a bruttó hozzáadott értéknek csaknem 40 százalékát állítják elő. Magyarországnak így elemi érdeke lenne a kkv-k hatékonyságának növelése és nemzetközi versenyképességének erősítése, az ország közép és hosszú távú gazdasági fejlődését ez a szegmens alapozhatja meg - véli a szakértő. A beruházások ösztönzését szolgáló pályázati támogatások szerepe tehát rendkívül nagy. A dotációnak azt a célt kellene szolgálnia, hogy a fejlődőképes vállalkozások számára nagyobb vagy jelentősebb beruházás megvalósítását tegye lehetővé, mint amire e forrás nélkül felelősségteljesen képes lenne. Ennek eredményeként nagyobb ütemben lenne képes felzárkózni fejlettebb európai versenytársaihoz és nagyobb eséllyel képes megtartani és bővíteni piacát. Emellett minden ilyen fejlesztés jelentős multiplikációs hatásokat generál közvetlen beszállítói környezetében, tehát hatványozottan jelentkeznek előnyei. Különösen fontos ez olyan gazdasági környezetben, ahol évtizedes tőkefelhalmozás hiányában a vállalkozások a fejlesztések megindításához szükséges saját erő mértékét is alig tudják előteremteni - hangsúlyozta a szakember. Magyarország számára elérhető európai uniós források rendkívüli mértéke (közel 8 ezer milliárd forint) történelmi lehetőséget és egyben felelősséget ad a kormányzat kezébe. Mindezek tudatában igencsak nehezen érthető, hogy miért ilyen elenyésző a kkv-támogatási keret.

 

Nagy terhet kell bevállalni

A fentiek mellett érdemes górcső alá venni a pályázati rendszer támogatási struktúráját is. A vissza nem térítendő támogatás aránya a teljes beruházásra nézve maximum 25-30 százalékos (hátrányos helyzetű területen 40 százalék) lehet, tehát az adott cégnek 70-75 százalékos forrást kell biztosítani, ami igen nagy terhet és felelősséget jelent egyebek mellett a már említett tőkehiány miatt. A legtöbb cég a 25-30 százalékos támogatás mellett nem tud nagyobb horderejű beruházást vállalni, mint amit a támogatás nélkül amúgy is bevállalt volna - hangsúlyozza a szakértő, aki szerint így nem érvényesül a támogatás beruházásösztönző hatása.

 

Irreális követelmény

A legérthetetlenebb kritérium az, hogy a pályázónak elő van írva, hogy évről évre hány százalékkal kell növelnie árbevételét. Általában 12 vagy 15 százalék a követelmény, ami három év alatt az induló évet figyelembe véve több mint 50 százalékos növekedést jelent. Komikus lenne azt gondolni, hogy ezt bármely cég tudatosan vállalni tudja - véli a cégvezető. ˝Ha összejön akkor jó, ha nem, akkor majd visszafizetjük a támogatást˝ - nagyjából így gondolkodnak a cégek arról, hogy a mostani feltételrendszer mellett induljanak-e a pályázaton. Ez is egyértelműen bizonyítja, hogy nincs a támogatásnak ösztönző szerepe. E feltételt egyébként a pályázatok megnyitása előtt hirtelen módosították. A korábbi kiírásban három év alatt vártak volna el 8-15 százalékos növekedést, ehelyett évente kell produkálni ekkora gyarapodsát. Egyed Géza, a gazdasági tárca szakállamtitkára egy konferencián ennek kapcsán azt mondta, nyomdahiba miatt került be az enyhébb feltétel, de a kommunikáció során mindig a szigorúbb változatról beszéltek, vagyis a pályázatírók számíthattak rá, hogy az utóbbit kell alkalmazni.

 

 

Érdektelen a projekt

Az elbírálás alapjául szolgáló pontozási rendszerről szólva a szakember elmondta, a gazdasági adatok és a gazdasági megvalósíthatóságra összesen 87 pont adható a 100-ból, a maradék 13 pontot az esélyegyenlőség és a környezetvédelem, a cég ipari parkban való működése határozza meg. Tehát a projekt tárgya, valamint maga a pályázat teljesen lényegtelen, nulla pontot ér. A bírálót csak az elmúlt két év számviteli adatai érdeklik, arra egyáltalán nem kíváncsi, melyik ágazatban, milyen konkrét beruházást szeretne megvalósítani az adott cég és ennek milyen gazdasági alapja, hatása van.

 

Mesterséges korlátozás

Emellett a bírálati szempontrendszernek van még egy nagy hátránya, jelesül pedig az, hogy mesterségesen korlátozza a beruházás nagyságát - véli a szakember. Nem lehet ugyanis a saját tőkénél vagy a befektetett eszközöknél nagyobb beruházással eséllyel pályázni, mivel olyan sok pontot veszítenek, hogy esélytelenek lesznek. Ez pedig szakmailag értékelhetetlen - hangsúlyozta a szakember. A nagyon szigorú, likviditásalapú finanszírozási döntési mechanizmust követő bankrendszer minden gond nélkül megfinanszírozza a saját tőke akár négy-hatszorosát is elérő beruházásokat, jó projekt és fejlődőképes cég esetében.

A szakember pozitívumot is tudott mondani, mégpedig azt, hogy a pályázati rendszer tiszta és átlátható. Eddigi munkájuk során nem tapasztaltak korrupcióra utaló jeleket, s ilyen esetről sem a velük kapcsolatban álló partnerek, sem más pályázatíró vállalkozások nem számoltak be.

 

Nem az igazi

Adott egy tipikus kisvállalkozás, amely négy éve működik, első évben veszteséges, a másodikban már nem veszteséges, a harmadikban kismértékű a negyedikben pedig már igen tisztességes nyereséget tudott realizálni. Árbevétele 220 millió forintot saját tőkéje 23 millió forint. Szeretne venni 80 millió forintért mondjuk egy új CNC esztergagépet. A bank megvizsgálta és megfinanszírozza, a saját ereje megvan hozzá, de a pályázatban akkor van esélye indulni, ha 80 helyett csak 23 millió forintért vesz gépet). Alacsony keretösszeggel, kis támogatástartalommal, irreális követelményekkel, túlbürokratizált lassú kifizetésekkel jellemezhető pályázati rendszer mellett még a beruházás is korlátozva van. Nehéz így megtalálni a támogatási rendszer igazi értelmét - mondta a piacot jól ismerő szakértő.

 

 Visszavonulás

A több sebből vérző elbírálási rendszer miatt így még az a cég, amely a fent említett nehézségeket vállalva pályázik, könnyen hoppon maradhat. Szép számmal akadnak olyanok, akik ugyan a pályázat előkészítését becsületesen végigcsinálták (tervdokumentáció, hitelképesség-mérés stb.), de a pályázati feltételek módosítása miatt visszavonultak. Az árbevétel-növekedésre vonatkozó kritérium megváltoztatása miatt az addigi jelentkezők 50 százaléka jelezte, ezt nem tudja teljesíteni. A pályázattal kapcsolatos korábbi munka, kiadások teljesen feleslegesek voltak.

 

Megjelent a ˝A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, munkavállalói létszámuk növelése˝ c. támogatási program megvalósítására kiírt pályázat

 

1. A program célkitűzései

a) A működő kisvállalkozások:

- gazdasági versenyképességének javítása, termelési kapacitásaik modernizációja, a környezetvédelmi jogszabályok teljesítése érdekében a műszaki és technológiai fejlesztése,

-  a menedzsment képességeinek és az alkalmazottak tudásszintjének fejlesztése,

-  foglalkoztatási kapacitásának növelése.

b) A munkanélküliek alkalmazásával a települések (ezen belül kiemelten a kistelepülések) foglalkoztatottsági szintjének (ezen belül kiemelten a romák) növelése, és gazdasági felzárkóztatásának elősegítése.

 

2. A pályázók köre

a.) A támogatási programra a b.) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő, Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel  rendelkező alábbi mikro-, és kisvállalkozás pályázhat:

-         gazdasági társaság, vagy

-         egyéb (KSH 129) szövetkezet, vagy

-         egyéni vállalkozó.

 

3. A támogatási program célcsoportja

E támogatási programban a pályázónak aktív korú munkanélkülieket kell a projektjébe bevonnia és a kiírás szerint foglalkoztatnia.

4. A támogatás formája

A pályázati program keretében nyújtott támogatás formája vissza nem térítendő.

5. A támogatható projektek

A pályázati program keretében a kisvállalkozások által benyújtott pályázatok alapján azon projektek támogathatók, amelyek elősegítik:

-         a munkanélküliek (kiemelten a roma munkanélküli) foglalkoztatását, a települések (kiemelten a kistelepülések) foglalkoztatottsági szintjének növelését, gazdasági felzárkóztatását,

-         a működő kisvállalkozások gazdasági versenyképességének javítását, az innovációt elősegítő termelési kapacitásaik modernizációját, a műszaki és technológiai színvonalának (figyelemmel a környezetvédelmi előírásokra is) fejlesztését,

-         a működő kisvállalkozások foglalkoztatási kapacitásának növelését,

-         a menedzsment képességeinek-, és az alkalmazottak tudásszintjének fejlesztését.

 

6. A támogatható tevékenységek, az elszámolható és nem elszámolható költségek

A támogatható tevékenységek

a.) A gazdasági versenyképesség javítása (termelési kapacitások modernizációja, innovatív tevékenység, környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelés) és az új munkahelyekkel összefüggésben:

-         az építési, felújítási, átalakítási tevékenység, és/vagy

-         a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése, és/vagy

-         a haszongépjárművek, az üzleti tevékenységhez kapcsolódó szoftverek vásárlása.

b.) A kisvállalkozás menedzsmentje képességeinek-, és a foglalkoztatottak tudásszintjének fejlesztése.

Az elszámolható költségek

a.) pontban felsorolt tevékenységek esetében elszámolható költségek:

-         az építési, felújítási, átalakítási költségek,

-         a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésének költségei,

-         az informatikai fejlesztés szoftver költségei,

-         haszongépjárművek vásárlása.

b.) pontban felsorolt tevékenységek esetén elszámolható költségek:

-         marketing ismeretek,

-         ECDL képesítés,

-         idegen nyelvi képzés és nyelvvizsga,

-         az üzleti tevékenységhez kapcsolódó OKJ-s képzés.

 

7. A támogatás és a kötelező önerő (saját forrás) mértéke

A támogatási program keretében az új munkavállaló - aktív korú munkanélküli - figyelembe vételével 2 millió Ft/fő az elnyerhető támogatás mértéke. A pályázó maximum 6 fő létszámbővítést vállalhat a projektjében, ennek figyelembe vételével legfeljebb 12 millió Ft támogatás igényelhető és biztosítható egy pályázó számára.

Az a.) pontban meghatározott, a gazdasági versenyképesség javítása és az új munkahelyekkel összefüggésben:

-         az igényelhető támogatás mértéke   75 %

-         a kötelező saját forrás mértéke                    25 %

A b.) pontban meghatározott menedzsment képességeinek-, és a foglalkoztatottak tudásszintjének fejlesztése estében:

-         az igényelhető támogatás mértéke   90 %

-         a kötelező saját forrás mértéke                    10 %

A pályázó a projekt költségeit a saját, illetve az OFA forráson túl más szervezetektől kapott támogatással (kivétel: 12.4. pontban foglaltak), hitellel (kölcsönnel) is kiegészítheti.

 

8. A pályázatok beadási határideje:          2007. június 30.

Megfordulhat a hazai finanszírozási trend

 

Minőségi üzleti elképzelések esetében a jövőben már nem lehet korlát a szükséges önerő hiánya, az innovatív finanszírozók a hitelnyújtáson túlmenően tőkeinjekcióval is segítik partnereiket.

A magyar piacon kínált finanszírozási megoldások köre innovatív megoldással bővül; hazánkban is megjelenik a projektgazdák által Nyugat-Európában kedvelt és sok esetben preferált alternatív szolgáltatás, melyben a pénzintézet tulajdonosi szerepet is vállal a szükséges önerő megteremtéséhez.

Magyarországon is megjelent ugyanis a nyugat-európai finanszírozási gyakorlatban meghonosodott tőkeoldali szerepvállalás a hitelt nyújtó pénzintézet részéről. A finanszírozó - az általános gyakorlattól eltérve - az adott beruházást megvalósító társaságban tőkeinjekciót hajt végre, és ezzel lehetővé teszi a hitelhez szükséges saját tőke elérését. Finanszírozási oldalon ezt a lépést két tényező tette indokolttá; egyrészt a nagyberuházások hitelmarzsainak jelentős csökkenése az elmúlt években, másrészt a tőkebefektetésen realizálható nagyobb hozam.

Természetesen a finanszírozó hitelen túli tőkeinjekciójához a beruházó cégnek komoly követelményrendszernek kell megfelelnie; az alapvető elvárások között sorolhatjuk fel a bizonyított menedzsment-teljesítményt, korábbi referenciaértékű projektekben tükröződő iparági know-howt és a nem utolsósorban az adott projekt stabilan előrejelezhető cash-flow termelő képességét.

A projektgazda számára a finanszírozó pénzintézet tulajdonostársként történő bevonása más tőkealternatívákkal szemben hosszabb távon azért lehet kiemelkedően vonzó, mert előre rögzített feltételek mellett - akár a beruházásból származó profitból - kivásárolhatja a külső tulajdonost és egyedüli részvényessé válhat. Az újfajta tulajdonosi szerepvállalást is kínáló finanszírozási kooperáció Magyarországon napjainkban indul útjára. Ezzel az alternatív szolgáltatással a hazai piacon az elsők között - saját anyavállalati tapasztalatok által biztosított know-how-ra támaszkodva - a HYPO Alpe-Adria Leasing jelent meg.

A pénzintézet vezérigazgatója, Kiss Zoltán szerint a beruházó és a pénzintézet kapcsolata intenzívebbé válik a tőkeoldali szerepvállalás megjelenésével: ˝Már a projekt-előkészítés fázisában szorosan be kell vonni a finanszírozó partnert. A beruházás természetéből adódóan a hangsúly az együttműködésen és a két fél közös kockázatviselési és megtérülési elvárásain van. A beruházó számára kulcsfontosságú szempont, hogy egy helyen, egy rugalmas partnerrel társulva kapjon komplett pénzügyi szolgáltatásokat: a tőkeinjekciótól, a hitelezésen keresztül, az EU támogatások bevonásáig. Eközben pedig nem veszíti el azt a lehetőséget sem, hogy a jövőben ismét teljes tulajdonosi kontrollt gyakorolhat az üzlete felett.˝

 

 

Jövő tavasszal már lehet pályázni a Svájci Alapra

 

A svájci kormány júniusban dönt véglegesen a tíz új tagország részére elkülönített fejlesztési alap felosztásáról. Magyarország öt év alatt várhatóan 85 millió euró támogatást hívhat le az alapból fejlesztési programok megvalósítására.

A projektek hozzájárulnak az érintett szakma, ágazat fejlesztéséhez, új, modern technológiák bevezetéséhez, munkahelyteremtéshez. Az együttműködési megállapodásban meghatározott lehetséges támogatási területek mindegyike aktuális, a társadalom széles rétegét érintő célokat fogalmaz meg, így a támogatások felhasználásának kulcsszereplői közvetetten hozzájárulnak a társadalom életminőségének javításához.

Figyelembe véve, hogy lehetőség van a projekteket egy vagy több uniós tagállammal együttműködésben is megvalósítani, a projektek végrehajtása során egyaránt erősödnek hazánk Svájccal és más EU tagországokkal folytatott kapcsolatai.

A Magyarország által igénybe vehető alap pályázati lebonyolítója a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség lesz. A tenderkiírásra legkorábban 2008 tavaszán lehet számítani, a döntésre 2008 második negyedévében. Az önkormányzatok kedvező, várhatóan 5-10 százalékos önerővel pályázhatnak a vissza nem térítendő svájci támogatásra. A ˝Svájci Hozzájárulás˝ elnevezésű program támogatási területeiről és tárgyalási irányelveiről szóló kormányhatározat tervezete az NFÜ honlapján (www.nfu.gov.hu) olvasható.

Kiemelt, központi projektek és nagyprojektek

 

A stratégiai fontosságú fejlesztési, beruházási elképzelésekről a kormány nem pályázatok útján, hanem az adott fejlesztés fontosságát, a célokhoz való illeszkedését mérlegelve, egyedileg dönt a. 13 milliárd Ft, illetve környezetvédelmi beruházásoknál 6,5 milliárd forintos támogatási összeg fölött - a kormány javaslatára az Európai Bizottság hoz döntést. Ezeket a kiemelt beruházásokat jelentőségük, nagyságuk miatt az operatív programok kétéves akciótervei nevesítik.

Mivel ezek a jellemzően állami nagyberuházások nem pályázat útján kapnak jelentős uniós támogatást, az átláthatóság érdekében pontosan szabályozni kell kiválasztásuk módját. Ki tehet javaslatot ilyen beruházásokra? Mikor, melyik szinten, minek alapján és kicsoda dönthet a támogatásukról?

Ilyen kiemelt beruházások támogatására kizárólag a tanácsi döntéssel a regionális fejlesztési tanácsok, miniszteri jóváhagyással a szaktárcák, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tehetnek javaslatot. Minden más csatornán érkező beruházási ötletet és fejlesztési igényt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az illetékes minisztériumhoz vagy regionális fejlesztési tanácshoz irányít. Ezek a javaslattevő szervezetek a garanciái annak, hogy egyedi eljárással valóban csak a kiemelt jelentőségű és központi döntést igénylő fejlesztési ötletek kapnak támogatást.

A kormány döntése alapján, a fenti csatornákon keresztül a magánszféra is megjelenhet a kedvezményezettek között. A magánszféra részvételének feltétele, hogy a projekt közcélú és hozzájárul az ÚMFT kiemelt céljaihoz.

A nem pályázatos úton induló fejlesztések kiemelt projektként vagy nagyprojekt formájában valósulhatnak meg. A hatékonyságot és az átláthatóságot szolgálja az ún. ˝projektcsatorna˝ eljárásrend. Ettől eltérő, alternatív eljárás nem lehetséges, függetlenül a pályázatok ágazati jellegétől. Az átlátható rendszer biztosítja, hogy valamennyi projekt esetében egyedileg is követhető legyen az, hogy a folyamat melyik fázisában tart. A projekt jellegétől és tartalmától függetlenül valamennyi kezdeményezést ugyanolyan formában és az NFÜ ugyanazon szervezeti egységénél kell elindítani. A projektcsatornán valamennyi egyedi projektnek át kell haladnia, függetlenül a projektjavaslat eredetétől. Az egyes lépéseket kihagyni nem lehet.

A fejlesztési ötletek egy-egy információs adatlapon kerülnek be a rendszerbe. Ezeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a formai ellenőrzést és a jogosultság - például az Európai Unió szabályozása szerinti támogathatóság - vizsgálatát követően egy országos adatbázisban rögzíti. A beérkezett fejlesztési elképzelések előértékelését - két-két független szakértő értékelését követően - fejlesztési területenként végzi el egy-egy bizottság (zsűri). Ezekben helyet kapnak az NFÜ, a szakminisztériumok, régiók képviselői, külső szakértők. Az előértékeléskor a szakértők elsősorban a fejlesztési ötlet indokoltságát, uniós támogathatóságát vizsgálják, valamint azt, hogy az adott fejlesztés összhangban van-e a nemzeti fejlesztési terv és az operatív programok fő célkitűzéseivel. A bizottság háromféle döntést hozhat: vagy támogatja és részletes kidolgozásra javasolja az ötletet, vagy úgy dönt, hogy annak támogatása másik csatornán - például egy- vagy kétfordulós pályázat keretében - indokolt, vagy pedig elutasítja azt.

A kiemelt projektként indokolt fejlesztések listájáról a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos előterjesztése alapján a kormány évente egyszer, az akciótervek részeként dönt.

A fejlesztési elképzelések gazdái nem csak magához a beruházáshoz, hanem már annak előkészítéséhez - például a tervdokumentációk összeállításához, az engedélyes tervek elkészíttetéséhez - is támogatást kaphatnak.

A részletesen kidolgozott fejlesztési elképzeléseket, ötleteket - többek között a pénzügyi és szakmai megvalósíthatóság, a fenntarthatóság és a hatékonyság szempontjából - ismét szakértők értékelik.

1 milliárd forintos támogatási összegig a végső döntést a támogatásról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség illetékes irányító hatósága hozza meg. Egymilliárd forint feletti, de 5 milliárd forintot meg nem haladó támogatási igényű pályázatoknál a döntéshez az adott ágazatért felelős szakminiszter véleménye is szükséges. Az 5 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű pályázatok esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által előterjesztett támogatási javaslatot a kormány hagyja jóvá.

Hosszadalmas és bonyolult folyamat a ˝nagyprojektek˝ kiválasztása, előkészítése és jóváhagyása. A 13 milliárd, környezetvédelmi beruházásoknál pedig 6,5 milliárd forintot meghaladó támogatási összegű beruházásoknál, úgynevezett ˝nagyprojekteknél˝ a kormány támogató döntése az Európai Bizottsághoz való benyújtást jelenti. Ilyen értékhatár fölött ugyanis az Európai Bizottság jóváhagyása is szükséges.

 

 

Csekély önrésszel juthatnak forráshoz a cégek

 

A bürokratikus akadályok lebontását nevezte az egyik legfontosabbnak a mikro-, kis- és középvállalkozások szempontjából Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gazdaságfejlesztési szakállamtitkára az MSZP közgazdasági tagozatának fórumán.

A mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős hátrányban vannak méretük és a tőke szempontjából, ezért pozitívan kell diszkriminálni őket. ˝Előkészítettünk egy programot, amely alapján 2013-ig három százalékkal csökkentenék a vállalkozások bürokratikus költségeit˝ - mondta Egyed Géza.

A szakállamtitkár elmondta, hogy olyan feltételeket kell teremteni ezeknek a vállalkozásoknak, hogy hozzáférhessenek az eszközökhöz, míg az előttük lévő akadályokat le kell bontani. Mint mondta, Magyarországon a kis- és középvállalkozások kétszer annyi terhet viselnek, mint az Európai Unióban.

A szakállamtitkár megjegyezte, hogy a kormánynak olyan programot kell elfogadnia, amelyről hatástanulmányok bizonyítják, hogy nem rontja a vállalkozások feltételeit. A finanszírozás kapcsán elmondta, hogy mikrohitel-rendszert indítanak, amiben ˝szinte önrész nélkül˝ juthatnak forrásokhoz a vállalkozások.

Egyed Géza fontosnak nevezte a mikro-, kis- és középvállalkozások szempontjából a piaci információkhoz, a menedzsmentismeretekhez való hozzáférést, valamint az angolnyelvtudást és a számítógépes ismereteket. A  kis- és középvállalkozások fejlesztési projektjeihez is segítséget kívánnak nyújtani.

Az államtitkár szerint problémát jelent, hogy ma Magyarországon nincs elég szakképzett munkaerő, míg nagyon sok, a piac számára kevésbé fontos területen túlképzés van. Mint mondta, a vállalkozásnak képesnek kell lennie az innovációra, az új technológiák megismerésére.

Szekeres Imre, a közgazdasági tagozat elnöke, az MSZP elnökhelyettese elmondta, hogy a tagozat támogatja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését, és az államigazgatás szolgáltatási színvonalának növelését. Hozzátette azt is, a munkaadókat ösztönözni kell a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő csoportok foglalkoztatására.

Mint mondta, megfelelően kell kombinálni a képzést, az oktatást és az információszolgáltatást. Szekeres Imre szerint olyan pénzügyi, támogatási programokat kell indítani, amelyek nemcsak piackomformak, hanem a pénzügyi fenntarthatóságot is biztosítják. 

A pályázati tanácsadók szerint rendkívül szigorú feltételeket szabtak a kiírók

Több pénz gazdaságfejlesztésre

 

Az EU-val zajló tárgyalásokon most folyik a Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) végső formába öntése, s optimális esetben nyárra megszületik az Európai Bizottság jóváhagyása is. Kállay László, a gazdasági tárca osztályvezetője a Brit Kereskedelmi Kamara szervezésében a 2007-2013 között rendelkezésére álló EU-forrásokról tartott budapesti konferencián arról is beszámolt, hogy a GOP-on belül nagy hangsúlyt kap a k+f, az innováció és a versenyképesség, és megkezdődött a szakmai egyeztetés a program negyedik prioritásáról, a JEREMIE-típusú pénzügyi eszközökről.

Ha a pályázati feltételeket nem a projektre, a fejlesztésre szabják, úgy Magyarország aligha képes teljes egészében felhasználni a 2007-2013 között rendelkezésére álló EU-forrásokat. Erre figyelmeztetett Orosz Marcell, a Deloitte tanácsadó cég pályázati menedzsere, éppen a GOP első kiírásai kapcsán. Több felszólaló szerint ezekben rendkívül szigorú feltételeket szabtak a kiírók, amelyekkel elérhetik, hogy csak a legjobb cégek pályázzanak, ugyanakkor indokolatlan kockázatvállalásba hajszolhatják bele a támogatásra igazán rászorulókat. Felmerült a magyar támogatáspolitika európai léptékű újragondolása is. Orosz Marcell szerint tarthatatlan az az álláspont, amely szerint csak azt szabad támogatni, aki/amely e nélkül az ˝ingyenpénz˝ nélkül is sikeres lenne. Akkor mi lenne a támogatás? - kérdezte a szakember.

Jó hír lehetett a konferencia résztvevőinek, hogy Kállay László a GOP esetében 674 milliárd helyett 760 milliárd forintos keretről beszélt előadásában. A pénzükre váró nyerteseket azzal nyugtatgatta András Lászlóné, a pályázatokat kezelő közreműködő szervezet MAG Zrt. igazgatója, hogy ütemtervet kaptak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől a kifizetések meggyorsítására. Hetente kell beszámolniuk az adott hétre előirányzott feladatok teljesítéséről, és körülbelül egy hónap múlva már nyilvánvaló lesz munkájuk eredménye.

 

Kezdődik az ipari parkok rostálása

 

A GKM újabb területeknek adott ipari park címet, ezzel számuk 190-re emelkedett. A régóta vár rostálás a fejlesztési források szűkítésével kezdődik - írja a Napi Gazdaság.

A tavalyi kiírás alapján újabb 11 terület nyert ipari park címet, ezzel számuk 190-re emelkedett - adta hírül a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). A tárca évente hirdet pályázatot a címre aspirálók számára; a 2007-es kiírás pedig április végén, május elején várható. Az 1997-es első kiírás óta 2006 végéig összesen 181 terület nyerte el a címet, közülük azonban kettő már lemondott annak viseléséről.

A tárca előzetes adatai szerint 2006 végén a 179 parkba betelepült több mint 3200 vállalkozás együttesen mintegy 165 ezer dolgozót foglalkoztatott; a parkok összterülete megközelítette a tízezer hektárt, a betelepítettség pedig az 51 százalékot. A parkokban tavaly 226 új vállalkozás kezdte meg működését. A cégeknél csökkent a munkahelyek száma, mivel változott a betelepült vállalkozások ipari szerkezete: a munkaigényes iparágak felől a magasabb hozzáadott értéket termelő beruházások felé mozdultak el - állapította meg a GKM elemzése.

A kormány - a gazdasági tárca elképzeléseinek megfelelően - január 18-ai dátummal, január 26-i hatállyal módosította az ipari park cím odaítélését szabályozó 2005-ös jogszabályt. Ezzel megnyílt az út a területek szelekciója előtt. Ezentúl csak olyan terület pályázhat ipari park címre, ahol a pályázat beadásakor már legalább öt vállalkozás működik - ezt korábban azzal is ki lehetett váltani, ha a cégek betelepülésére a pályázó érvényes szerződéssel rendelkezett.

A szelekciót szolgálja a támogatási források megkülönböztetése. A rostálásra azért van szükség, mert a sok, címmel rendelkező terület között látványosan nagyok a különbségek: harmaduk gyenge gazdasági alapokon áll, tizedük pedig a gazdasági eredményeket tekintve nem is tekinthető ipari parknak

 

Pénz hitelképes projektekre   

 

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. várhatóan 2013 végéig meghosszabbítja a Mikrohitel Plusz program érvényességét - jelentette be Aladics Sándor, az MFB vezérigazgató-helyettese a Hitelgarancia (HG) Zrt.-vel és az Országos Vállalkozásfejlesztési Konzorcium Kht.-val (OVKK) közösen tartott sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten.

Aladics Sándor elmondta: a program keretében a tavalyi indulástól március végéig országosan összesen 310 darab kérelmet fogadtak be 2,96 milliárd forint értékben, ebből 240 darabot hagytak jóvá 2,3 milliárd forint összegben. A kérelmek átlagos átfutási ideje a beadástól a folyósításig átlagosan egy hónap volt, az átlagos hitelösszeg 9 millió forint, a futamidő általában a maximális 10 év.

A bank idei tervében mintegy 6 milliárd forint Mikrohitel Plusz kihelyezése szerepel 600 vállalkozásnak, a következő négy évben pedig 40 milliárd forint kihelyezését tervezik a konstrukcióban, ami közel 300 darab, átlagosan 11 millió forintnál nagyobb értékű beruházás megvalósítását segíti elő a mikroszektorban.

Elegendő forrás áll rendelkezésre ahhoz, hogy a mikrovállalkozások, köztük a családi vállalkozások megvalósíthassák elképzeléseiket - hangsúlyozta az MFB vezérigazgató-helyettese, hozzátéve, hogy a mintegy 250 ezerre becsült családi kisvállalkozói kör preferenciát élvez az elbírálási folyamatban. A turisztikai vállalkozások számára várhatóan 25 millió forintra emelik a hitel felső határát.

Az MFB a következő másfél hónapban komplett vidékfejlesztési hitelprogrammal jelenik meg - mondta Aladics Sándor. A bank önkormányzati sajáterő-pótló külön program indítását tervezi az uniós programokhoz, és tőkehitel-program indításán gondolkodnak a mikroszektorban is 6-8 éves lejárattal és 5 éves türelmi idővel, a technikáján még dolgoznak. A fejlesztési bank vizsgálja a devizában való refinanszírozás lehetőségét is, elképzelhető, hogy 2008-tól már devizakonstrukció is lesz, attraktív feltételekkel - mondta Aladics Sándor.

A Mikrohitel Pluszt az MFB a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok által létrehozott bankügynökök közreműködésével folyósítja. A legfeljebb 15 (az agrárszektorban legfeljebb 5) millió forintos, akár 7-10 éves futamidejű és kétéves türelmi idejű, a jegybanki alapkamattal megegyező kamatozású Mikrohitel Pluszért azok a vállalkozók is sikerrel pályázhatnak, akik nem bankképesek, de hitelképes projekttel rendelkeznek. A hitel mögött a Hitelgarancia Zrt. készfizető kezessége áll, aminek költségét az MFB állja a vállalkozók helyett. 

 

 

Leghamarabb nyáron indulhatnak a megújulós pályázatok

 

Nyár előtt biztosan nem írják ki a megújuló energiaforrások támogatására, illetve az energiahatékonyság növelésére szánt uniós pályázatokat - mondta Grónay Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Strukturális Alapok szakértője egy, a megújuló energiaforrásokról rendezett beszélgetésen. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretein belül az említett célokra meghirdetett programokon a korábbi 16-60 százalék helyett várhatóan legfeljebb 30 százalékos támogatást lehet majd igényelni. Reménykedhetnek viszont azok a pályázók, akiknek a 2004-2006-ban benyújtott sikeres beadványai forráshiány miatt egyelőre várólistán vannak. Elképzelhető, hogy a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) vagy a KEOP rendszerén belül lesz pénz ezek támogatására. Az Új Magyarország vidékfejlesztési terv (ÚMVT) első kiírásai valószínűleg már e hónapban megjelennek - mondta Varga Tamás, a földművelésügyi tárca tanácsosa.

A megújulókkal kapcsolatos támogatásokra az Új Magyarország fejlesztési terven (ÚMFT) belül mintegy 50 milliárd forint, az ÚMVT-n belül pedig 50-60 milliárd forint használható fel 2007 és 2013 között. A keret 2004 és 2006 között összesen 6,1 milliárd forint volt, a beérkezett 106 pályázat közül 43-at fogadtak el, három pedig - összesen 264 millió forint értékben - forráshiány miatt várólistára került.

 

 

43 támogatott pályázat

 

A megújuló energia támogatási kerete 2004-2006 között 6,1 milliárd forintot tett ki. A beérkezett 106 pályázatból 43 részesült támogatásban.

A szakértő jelezte, hogy amíg az elmúlt években mindenféle alternatív energiaforrásra jutott a pénzből, addig az elkövetkező időszakban a hangsúly a biomasszával, azon belül is a biogázzal és a bioüzemanyaggal összefüggő projektek támogatásán lesz.

Varga Tamás kifejtette, hogy az ÚMVT fejlesztési támogatásait fás szárú energiaültetvények telepítésére, termelőeszközök, illetve tüzelőberendezések beszerzésére és saját célú, kisüzemi nyersszesz feldolgozásra lehet majd igényelni támogatást, melynek mértéke a teljes beruházási érték legfeljebb 40 százalékát érheti el.

 

Több támogatás, nagyobb terület

 

A tanácsos jelezte: ezenfelül az alapanyag-termelés versenyképessé tételéhez az idén már hektáronként 45 euró kiegészítő területalapú támogatásért folyamodhatnak energia célú növénytermesztésben érdekelt gazdák, akiknek tavaly még csak 29 euró járt erre a célra. Ilyen szubvenciót tavaly 12-14 ezer hektáron vettek igénybe Magyarországon, az idén a kormány 15-25 ezer hektárral számol.

A kiegészítő támogatásokat tavaly még a magyar kormány saját forrásból finanszírozta, ám azokat az idei évtől már teljesen az EU fizeti.

Ezeket a kiegészítő támogatásokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal még áprilisban meghirdeti a többi területalapú támogatással együtt - közölte Varga Tamás. Hozzátette, hogy az igénybevételhez a gazdáknak feldolgozói szerződéssel kell rendelkezniük "minősített piaci szereplőktől".

 

 

Sok pénz jut k+f pályázatokra

A tervek szerint májusban jelennek meg az első kutatás-fejlesztési pályázatok az Új Magyarország fejlesztési terv keretében. A Világgazdaság értesülése szerint az idén hat ilyen kiírás közzététele várható, ezek révén együttesen 42 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a sikerrel pályázó egyetemek, kutatóközpontok és vállalkozások. Bizonyára sláger lesz a vállalati innovációt ösztönző kiírásterv. Itt az előirányzott 14,78 milliárd forintból hozzávetőleg 130-140 projekt számíthat dotációra.

 

 

Több lehet a csekély összegű támogatás

 

Az agrárágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatások hároméves időszakra értendő, kedvezményezettenkénti felső határának emelését javasolja az Európai Bizottság, háromezerről hatezer euróra. Az ilyen támogatások tagállamonként megengedett felső határa a kétszeresére, a mezőgazdasági termelés 0,6 százalékára nőne.

 

 

Közép-Magyarország különleges pályázó

 

A Közép-Magyarország Operatív Programnak (KMOP) össze kell hangolnia az ágazati programokat és a regionális célokat - mondta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)végrehajtását felügyelő eseti bizottság keddi ülésén.

A bizottság a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács épületében tartott kihelyezett ülésén Bajnai Gordon emlékeztetett arra, hogy e régió esetében az EU különleges szabályokat érvényesít a többi magyarországi régióhoz képest a fejlettségi szint miatt.

A Közép-Magyarország régió a versenyképesség kategóriába esik, míg a többiek a felzárkóztatási besorolásba tartoznak. Emiatt Közép-Magyarország számára az EU strukturális alapjaiból elérhető források lehatároltak, ezen kívül a régió számára elérhető forrást jelen majd a kohéziós alap.

A kormánybiztos kiemelte a Közép-Magyarország régió ellentmondásos helyzetét, mivel egyszerre van jelen a fejlett Budapest és az unió fejlettségének 60 százalékát alig elérő Pest megye. A mindennapi tervező munka során figyelni kell arra, hogy támogatást kapjon Budapest az európai versenyben, míg a körülötte lévő területeknél a felzárkóztatásához kell segítséget nyújtani - tette hozzá.

Kérdésre válaszolva Bajnai Gordon elmondta, hogy a stratégiai környezeti vizsgálatok az operatív programokhoz elkészültek és készülnek az akciótervekhez is. Megismételte korábbi kijelentését, hogy az operatív programokról folyó tárgyalásra az EU 4 hónap tiszta időt határozott meg és várhatóan júniusban elfogadással lezárulnak a tárgyalások.

Képviselői kérdésre válaszolva Bajnai Gordon közölte, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban a kis- és középvállalkozások forráshoz juttatásának segítésére, az EU által kezdeményezett Jeremie-program magyarországi programját áprilisban társadalmi egyeztetésre bocsátják. A program várhatóan még az idén elindul.

A kormánybiztos jelezte, hogy az EU-val vitában vannak annak megítélésében, hogy a versenyképességet szolgálja-e a turizmus, illetve a humáninfrastruktúra fejlesztése, például iskolaépítés. Magyarország szeretné, ha az EU a versenyképességi célok között fogadná el ezeket a szempontokat. Bajnai Gordon kérdésre válaszolva elmondta, hogy az operatív programok fő számait az EU nem kifogásolja, ebben nem várható változás.

Szatmáry Kristóf, fideszes képviselő az iránt érdeklődött, hogy a 4-es metró építése érinti-e a Közép-Magyarország Operatív Programot. Baráth Etele szocialista politikus, az eseti bizottság alelnöke szerint a 4-es metró finanszírozásáról - az ülésen akkor már nem jelenlévő - Bajnai Gordontól kell választ kérni, amikor a Brüsszelben folyó tárgyalásokról ad tájékoztatást.

Az NFÜ összefoglaló anyaga szerint a Közép-Magyarország régióban a strukturális alapokból 2007-2013. között - Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és az Európai Szociális Alapból (ESZA) - 1.860,4 millió euró - 2004. évi 265 forint-euró árfolyamon számolva - 493 milliárd forint támogatás használható fel, ami 15 százalék nemzeti hozzájárulással kiegészülve összesen 580 milliárd forintot jelent.

A régió ERFA keretét terheli az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programban szereplő 18,5 milliárd forint. A régió ESZA forrásaiból 98,1 milliárd forint a Társadalmi Megújulás Operatív Programban és a 10,6 milliárd forint az Államreform Operatív Programban a Közép-Magyarország prioritás alatt szerepel.

 

 

Indul a regionális programok szakmai egyeztetése

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) két hetes szakmai egyeztetésre bocsátotta az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális pályázatainak tervezeteit - közölte az NFÜ csütörtökön.

A tervek szerint május elején minden regionális operatív programban egy vagy két pályázati kiírás jelenik meg. A tervezett pályázatok öt témát ölelnek fel:

-          Az önkormányzati intézmények utólagos akadálymentesítésére a Nyugat-Dunántúl, az Észak-Alföld, a Közép-Dunántúl, az Észak-Magyarország regionális operatív programokban indulnak pályázatok.

-          Kerékpárút hálózat fejlesztésére Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon írnak ki pályázatot.

-          Belterületi utak fejlesztésére a Közép-Dunántúl Operatív Programban jelenik meg kiírás.

-          Közoktatási intézmények beruházásának támogatására Közép-Magyarországon jelenik meg pályázat.

-          Ipari parkok, területek fejlesztésére Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön jelenik meg pályázat.

 

A hét régióban indítani tervezett összesen 10 pályázati felhívás 26,9 milliárd forinttal támogatja a beruházások megvalósítását. A pályázati dokumentumok tervezeteit minden régióban külön egyeztetik a Regionális Fejlesztési Ügynökségek vezetésével. Az NFÜ a dokumentumok véleményezésére a pályázati kiírások témáiban érintett társadalmi szervezeteket kért fel.

A véleménynyilvánítás mindenki számára nyitott. Az ehhez szükséges véleményező sablon, a pályázati dokumentációk tervezete, és a véleményeket régiónként begyűjtő közreműködő szervezetek listája, elérhetősége letölthető a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról.

Az észrevételeket a honlapon megjelölt e-mail címekre lehet eljuttatni április 19-én 16 óráig. A beérkezett vélemények feldolgozását követően a javaslatok megvitatására a legnagyobb hazai szakmai, érdekképviseleti szervezetek részvételével április 27-én fórumokat tartanak.

 

 

 

Megkezdődött a regionális pályázati kiírástervezetek vitája

Pluszpénz kkv-s képzéshez

 

Forrásátcsoportosítással 685 millió forinttal egészítette ki az I. Nemzeti fejlesztési terv (I. NFT) Regionális operatív programjának (ROP) irányító hatósága az ország hét régióját lefedő központi képzési programot - közölte a jó hírt Szelényi Endre, a hatóság illetékese a programot lebonyolító Váti Kht. csütörtöki szakmai rendezvényén. Több mint 10 ezer jelentkező ˝szorult be˝ ugyanis a rendszerbe: elvileg megkapták a fejenként felhasználható 250 ezer forintos hozzájárulást a kérelmükhöz, ám már nem vehettek részt konkrét képzésen, mert időközben kimerült a keret.

Két-két milliárd forintos kerettel 2005-ben két képzési pályázatot hirdettek meg a ROP keretében. A 3.1.2-es kódjelű kiírás a területfejlesztésben érintett intézmények, civil- és önkormányzati szervezetek, kereskedelmi és iparkamarák alkalmazottai - a több mint 13 ezer jelentkező közül 8,5 ezer szakember - számára biztosított szakmai képzést.

A 3.4.2-es kiírás kis- és középvállalkozások alkalmazottai és önfoglalkoztatók részére biztosított képzési lehetőséget, régióspecifikus szempontok figyelembevétele alapján. A kamarák partnerségével elindított programban 2005-2007 között több mint 10 ezer ember szakképzése, szakmai továbbképzése valósult meg, ugyancsak 250 ezer forintos személyenkénti támogatással, a régiókban jelentkező hiányszakmákban, 210 képzőintézményben. Itt a legnépszerűbbnek a kereskedő vállalkozói, ABC-eladói, logisztikai ügyintézői, könnyű- és nehézgép-kezelői OKJ-s szakképesítést nyújtó képzések bizonyultak. A program legfőbb értéke azt volt, hogy harmonizálta a képzést a munkaerő-piaci elvárásokkal: rövid távú, gyors lebonyolítású tanfolyamokat biztosított az aktuális kereslet alakulásának megfelelően - állapította meg Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.

Az Új Magyarország fejlesztési tervben 2007 és 2013 között összesen 80-100 milliárd forint juthat különböző képzésekre - vázolta a jövőt Magyar Bálint államtitkár, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagja. Elmondta, hogy például az új Tudásesély program nyújt majd lehetőséget tömeges felnőttképzésre és -továbbképzésre.

 

Egyeztetés a régiókban

Megkezdődött az első regionális pályázati kiírások tervezeteinek kéthetes szakmai egyeztetése.

A kormány tervei szerint május elején valamennyi regionális operatív programból megjelenik egy vagy két pályázati kiírás.

A tíz kiírásjavaslat összesen 26,9 milliárd forinttal támogatja a nyertesek projektjeinek megvalósítását a régiókban.

 

 

 

Április közepétől nyílnak a vidékfejlesztési pályázatok  

 

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz (ÚMVP) kapcsolódó pályázatokat a gazdálkodók várhatóan már e hónap közepétől benyújthatják - mondta Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.

Az operatív programot az unió illetékes bizottsága már elfogadta. Jelenleg a magyar és az uniós szakértők arról az ötvennyolc pályázati jogcímről egyeztetnek, amelyek révén forráshoz juthatnak majd a magyar gazdálkodók az EU kasszájából.

 

Erdőtelepítés és gépbeszerzés

 

Ezek a megbeszélések a miniszter szerint jól haladnak. Így még várhatóan áprilisban pályázhatnak a magyar gazdálkodók az állattartó telepek hígtrágya kezelésének korszerűsítését célzó beruházások támogatására. Továbbá az erdőtelepítés és a gépbeszerzés segítésére. A vidéki mikrovállalkozások támogatásának részleteit pedig még pontosan most tisztázzák a magyar megbízottak a brüsszeli szakértőkkel - tájékoztatott Gráf József.

Korábban Ficsor Ádám, az agrártárca, a területért felelős szakállamtitkára egy nemrégiben tartott szakmai tanácskozáson arról beszélt: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban alapvetően az állattenyésztés fejlesztését, továbbá a megújuló energiaforrások termelését és hasznosítását kívánják ösztönözni.

 

40 százalékos támogatás az állattenyésztésre

 

Mindehhez hozzátéve, hogy az állattenyésztés fejlesztését átlagosan 40 százalékos támogatással kívánják segíteni, míg a bioetanol gyártást a többlet gabonatermés levezetésére szolgáló technológiának tartják elsősorban. Ez utóbbi a területen összességében mintegy 2 millió tonna gabona felhasználására lesz mód a számítások szerint.

A szakállamtitkár aláhúzta: az agrártárca a támogatásoknál még kiemelt jogcímként kezeli a kertészeti ágazathoz tartozó támogatásokat, valamint a modernizációt szolgáló gépbeszerzéseket is. Ezzel kapcsolatban Ficsor Ádám aláhúzza: a speciális erő- és munkagépekre a gazdálkodók 35 százalékos támogatást vehetnek igénybe, míg az általános gépbeszerzés támogatása várhatóan 25 százalékos lesz.

 

Továbbképzés esetén 80 százalékos a támogatás

 

Az agrártárca figyelmet fordít arra is, hogy a gazdálkodók a megfelelő szaktudással rendelkezzenek, ezért képzésükre szintén jelentősebb összeget szán. A szakállamtitkár jelezte: lesznek olyan támogatások, amelyek csak akkor vehetők igénybe, ha a gazdálkodók előzetes képzésen vesznek részt. A képzési támogatás általában 80 százalékos lesz.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program célkitűzése még a munkahelyteremtés támogatása, valamint a falufejlesztés segítése. A munkahelyteremtésre az elkövetkező 7 évben 110-120 milliárd forint áll rendelkezésre, míg a falufejlesztés 60 milliárd forintra számíthat.

A munkahely teremtésre rendelkezésre álló pénzből mintegy 10-20 ezer mikrovállalkozást lehet támogatni vidéken annak érdekében, hogy új munkahelyek jöjjenek létre. A Leader Program végrehajtására, amely a falusi közösségek programjait hivatott finanszírozni, további 70-75 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program végrehajtására 2013 végéig mintegy 5 milliárd euró, azaz 1250-1300 milliárd forint áll rendelkezésre. 

 

 

 

Pályázat- és tenderfigyelés vállalkozásoknak  

 

Az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. és a Magyar Ipar Szövetség (OKISZ) együttműködési megállapodást írt alá pénteken Budapesten.

Rétfalvi György, az ITDH vezérigazgatója elmondta, az OKISZ tagjainak az ITDH hazai és külföldi képviseletei nemcsak exportlehetőségeket közvetítenek, hanem a kereskedelemfejlesztés területén lévő pályázati lehetőségekről is informálják őket, valamint az ITDH-n keresztül hozzáférnek a tagok a Világbanki és az Európai Unió tenderfigyelő szolgálatának információihoz is.

Tokár István, a Magyar Iparszövetség elnöke elmondta, a szövetség 1120 tagszervezete az ipar valamennyi ágazatát magába foglalja. Hozzátette, a megállapodás értelmében a tagoktól érkező ajánlatokat, partnerkeresési, befektetési szándékaikat a szövetség az ITDH felé közvetíti majd.

 

 

Milliókat kaphatnak a roma kkv-k

 

 Pályázatot hirdet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a magyarországi roma mikro-, kis-, és középvállalkozások (kkv) piaci esélyeit és versenyképességét javító fejlesztések és beruházások támogatására a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból (KKC) - mondta Lakatos Sándor, a tárca társadalmi felelősségvállalásért felelős igazgatója.

A roma vállalkozásokat fejlesztő, foglalkoztatást bővítő pályázatra 250 millió forintot különítettek el. Pályázni április 16-tól június 11-ig lehet. A támogatás mértéke a projekt elszámolható költségének legfeljebb 65 százaléka. A támogatás maximális összege 5 millió forint.

A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. A pályázatkészítés költségeire a nyertes pályázók maximum 100 ezer forint támogatásban részesülnek a fejlesztéshez kapcsolódó támogatáson felül.

Lakatos Sándor elmondta, hogy a roma vállalkozásokon túl olyan nem roma cégek is pályázhatnak, amelyek elősegítik a romák foglalkoztatását. Hozzátette, hogy a műszaki gépek, berendezések, technológiai fejlesztéseken túl az idén pályázni lehet minőségbiztosítási tanúsítvány beszerzésére, egyes marketing tevékenységek finanszírozására, valamint a vállalkozás telephelyéhez kapcsolódó ingatlanfejlesztéshez.

 

A GKM szerint a támogatott pályázatok várható száma 80-90 darab. A pályázónak rendelkeznie kell az Országos Cigány Önkormányzat, vagy a területileg illetékes Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) támogató levelével, amelyet kizárólagosan az aláírásra jogosultak írhatnak alá. Amennyiben az adott településen nincs helyi CKÖ, akkor a helyi roma közösség érdekképviseletét ellátó társadalmi szervezet ajánlásával kell rendelkeznie a pályázónak, amely ajánláshoz mellékelni kell a társadalmi szervezet bírósági végzését is. 

Kevesebb papírt kell beadniuk a nyertes pályázóknak a bizottság döntése értelmében

Uniós pénzek: enyhül a szigor

 

Reformdöntés. Korszerűbb pénzügyi szabályokkal, egyszerűbb, praktikusabb megoldásokkal kívánja előmozdítani az EU-alapok jobb felhasználását az Európai Bizottság - közölte szerdán Dalia Grybauskaité költségvetési és pénzügyi programozási biztos.

Az új előírások Brüsszel szerint megkönnyítik a 2007-2013-as, összesen 975 milliárd euróval gazdálkodó közösségi programokhoz való hozzáférést, és a minimálisra csökkentik az adminisztratív eljárások számát - írja a Rapid. A minap elfogadott szabályozás és végrehajtási rendeletek révén a támogatások és az ezekkel kapcsolatos közbeszerzések korszerűsített gyakorlata különösen a pályázó kis- és középvállalkozások, iskolák, egyetemek, kutatók, fejlesztési ügynökségek és önkormányzatok helyzetét könnyítheti meg.

Az új szabályok szerint 25 ezer eurónál kisebb támogatás esetén lényegesen kevesebb dokumentumot kérnek a nyertestől, mint eddig. Általában 60 ezer eurós támogatásig a minimumszabályokat kell betartani, itt a megbízható pénzügyi menedzsment megléte és az érdekkonfliktus elkerülése a követelmény. Emellett 60 ezer eurós beszerzésig nem kérnek pénzügyi garanciákat, és egyszerűsítik a beszerzési eljárásokat. Nagyobb határértékeknél elegendő az EU-megbízásokra pályázóknak nyilatkozni arról, hogy korábbi visszaélések miatt nem folyik ellenük eljárás. Külföldi segélyezésnél (5 millió euróig) egyszerűsítik a közbeszerzésekre vonatkozó megbízási feltételeket.

Az Európai Bizottságnak is nagyobb lesz a mozgástere a költségvetés, a megmaradt EU-pénzek menedzselésében, nem lesz szükség arra, hogy az Európai Tanács és az Európai Parlament hozzájárulását kérje. Az átláthatóságot szolgálja, hogy a kedvezményezettek névsorát a strukturális alapoknál 2008-tól, az agrártámogatásoknál pedig 2009-től közzéteszik.

 

 

 

Egyszerűsítik a pályázati formákat

 

Egyszerűsítik az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati formáit, hogy a rendszer ne csalódott pályázók tömegét termelje ki - mondta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos szerdán Salgótarjánban sajtótájékoztatón.

A kormánybiztos tájékoztatása szerint ennek eleme, hogy kétfordulós pályázati rendszert fejlesztettek ki az önkormányzatok számára. Elmondta, sok önkormányzat került nehéz helyzetbe azért, mert elindult egy egyfordulós pályázaton, majd a száz pályázó közül csak húszat lehetett támogatni, így 80-an fölöslegesen terveztek, miközben sokszor több millió forintba kerül egy beruházás megtervezése, előkészítése.

Az új technika szerint az első körben csak koncepciót kérnek be, és ha látható, hogy 20-ra lesz pénz, akkor a legjobb koncepciók közül 25-öt választanak ki, és ezeknek módszertani, pénzügyi segítséget adnak a pályázat kidolgozásához. Ha beválik, más területeken is alkalmazzák a módszert - tette hozzá a kormánybiztos. Bajnai Gordon megfogalmazása szerint ˝ha a pályázati rendszer túl bonyolult, túl bürokratikus, vagy túl lassú, mint amilyen most, akkor csalódott nyertesek tömegét termeli ki a rendszer, és nem az az érzésünk lesz, aminek kellene, hogy megy előre az ország˝.

A kormánybiztos kitért rá, hogy május első napjaiban jelennek meg a regionális programok első pályázatai. A tervek szerint júniusra megállapodnak Brüsszellel az ágazati, rész- és regionális programok tartalmáról, és elindulhat a hét plusz két éves fejlesztési időszak. Elmondta: pénzügyi méreteit tekintve az észak-alföldi után az észak-magyarországi a második legnagyobb regionális program.

A kormány elkötelezett abban, hogy a fejlesztési terv azoknak is adjon esélyt, akik hátrébb tartanak a fejlődésben, ezért minél fejletlenebb négy mutató - munkanélküliség, egy főre jutó GDP, hátrányos helyzetű települések, kistérségek, illetve lélekszám - alapján egy régió, annál magasabb összeget kap - hangsúlyozta Bajnai Gordon.

 

 

Rosszul szabott pályázatok

 

Alig jelentek meg az első pályázatok az Új Magyarország fejlesztési terv keretében, máris hatalmas viták össztüzébe kerültek. Egyesek szerint alacsony a támogatás mértéke, mások szerint az összege, megint mások pedig úgy vélik, továbbra is túl szigorúak a támogatási feltételek. Nos, első blikkre úgy tűnik, egy kicsit mindenkinek igaza van: az új pályázati rendszer új gyermekbetegségeket nevelt ki magában.

Aki egy kicsit is figyelt a gazdaságpolitikai eseményekre, az már több mint egy éve tisztában kellett legyen azzal: az Új Magyarország fejlesztési terv és az uniós pályázati rendszer kidolgozása, valamint brüsszeli elbírálása komoly hátrányban van. Az okok közt szerepelt nemcsak a választási év miatti lassulás és a költségvetési kiigazítás előtérbe kerülése, de bizony a brüsszeli bürokrácia is, amelynek útvesztőiben hosszú hónapokra el tud tűnni egy-egy ország szintű tervezet.

Ennek ellenére ősz óta gőzerővel folyt a kormányzati szervezés, hogy - a korábbi ígéretekhez híven - januárra strukturálisan felálljon a második nemzeti fejlesztési tervet, végső nevén Új Magyarország fejlesztési tervet kiszolgáló intézménykeret. Ígéretek hangzottak el az első pályázatok januári megjelenésére is, s a hónap utolsó napjaiban meg is jelentek a GVOP-utód Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 2007-2013-ra vonatkozó első kiírásai, majd néhány nappal később a Közép-magyarországi Operatív Program és a Társadalmi Megújulás Operatív Program is előrukkolt néhány pályázattal.

A kiírások megítélése meglehetősen vegyes volt. Szinte mindenki óvatos optimizmussal fogalmazott az egyszerűsödött bürokratikus terhek láttán, ám az új szabályok elsősorban a kis összegű állami támogatásra pályázók terheit csökkentik.

A legnagyobb vitát a támogatásintenzitás jelentős csökkenése gerjesztette, amely komoly teljesítménybeli elvárásokkal párosul. Bár Magyarországon - régiók szerint differenciáltan - magasabb arány is megengedhető lenne, az újonnan kiírt GOP-pályázatok esetében a maximális támogatási arány 30, illetve 40 százalék. A kritikusok szerint ez azt jelenti, hogy a forráshiányos kis- és középvállalkozások banki források nélkül várhatóan nem tudják a fejlesztésekhez szükséges saját erőt előteremteni. A banki forrásokat viszont a sok esetben nem kellően hitelképes vállalkozások számára lehetetlen megszerezni. Bajnai Gordon, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetője ugyanakkor számos fórumon hangsúlyozta, hogy a megpályázandó támogatások ˝nem helyettesítik, hanem ösztönzik a magántőkét˝.

Nyilván ezt a célt szolgálja a pályázati leadások kezdeti határideje előtt egy nappal kihirdetett módosítás is, amely szerint a pályázóknak a korábbiakhoz képest drasztikusan magasabb átlagos árbevétel-növekedést kell teljesíteniük. A GOP-kiírások esetében alapelvárás a beruházás megvalósítását követő három év átlagos árbevételére vonatkozó 15 százalékos növekedés, ami a jelenlegi gazdasági környezetben - értsük ezalatt akár a magyar, akár a nemzetközi gazdaságot - majdhogynem lehetetlen.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Parragh László szerint az árbevétel alakulása sok olyan tényezőtől függ, amely nem a vállalkozáson, még csak nem is a beruházás hatékonyságán múlik, hanem például a közterhek, az infláció, az árfolyamok függvénye. A kamara kifogásolja azt is, hogy a komplex vállalati technológiafejlesztési pályázatnál a nagyobb jelentőségű, 50-500 millió forint támogatásban részesíthető fejlesztéseket kizárólag a beszállítók és az exportőrök érhetik el, holott a belföldi piacra termelő nagyobb vállalkozások számára is fontos lenne ez a forrás.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) alelnöke, Kassai Róbert pedig abszurdumnak és nem teljesíthetőnek nevezte, hogy még az egyéni vállalkozóknak is évi 15 százalékos átlagos árbevétel-növekedést kell produkálniuk a beruházás után. Az alelnök emlékeztetett arra, hogy a GDP növekedési üteme csökken, a lakosság fogyasztása mérséklődik, a piacok beszűkülnek, így szerinte a 15 százalékos bevételnövelésre vonatkozó feltétel meghatározása elszakad a realitástól.

Szakáll Gábor, a Start Tőkegarancia Zrt. üzletág-igazgatója szerint nem lehet általános cél, hogy ha például külső okok miatt az árbevételre vonatkozó kötelezettségvállalás nem teljesül, akkor - egyébként működőképes - vállalkozások kerüljenek a csőd szélére azáltal, hogy a már odaítélt támogatásokat a pályázati hatóság visszaköveteli. Reményei szerint az Irányító Hatóság a később induló pályázatoknál lazít a feltételeken, amellyel lehetővé válik, hogy az egyébként sem könnyű helyzetben lévő kkv-k nagyobb számban részesülhessenek az európai uniós forrásokból.

 

 

 

Sikeresen lekötöttünk 40 milliárdnyi uniós pénzt

 

Magyarország szinte teljes egészében lekötötte a Schengeni Alapban az ország rendelkezésére álló mintegy 40 milliárd forintot - derült ki Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egysége (KPSZE) összesítéséből.

A tagállamok évekkel ezelőtt közösen döntöttek az uniós bel- és igazságügyi szektor eddigi legnagyobb fejlesztéséről, a Schengen Alapról. A kedvezményezett országok közül Magyarországnak jutott a második legnagyobb forrás, 150 millió euró, vagyis közel 40 milliárd forint.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatása szerint 2006. december 31-ig a 40 milliárd forint 99,8 százalékát kötötték le. Magyarországon a Schengen Alap terhére a tavalyi év végéig kétszázhúsz közbeszerzési és beszerzési eljárást bonyolítottak le, ebből kétszázat 2006-ban, az eljárások eredményeként mintegy háromszáz szerződést kötöttek.

Az NFÜ tájékoztatása szerint a megkötött szerződések 2007. szeptember 30-i teljesítésével biztosított Magyarország határidőre történő felkészülése a schengeni övezethez való csatlakozásra. A beruházások révén egyebek között a második generációs Schengeni Információs Rendszer (SIS 2) működéséhez szükséges fejlesztéseket hajtják végre. Kiemelt figyelmet kap az informatikai, adatátviteli és infrastrukturális beruházások végrehajtása, a határőrség és a rendőrség állományának képzése, felkészítése.

 

 

Energiatakarékossági pályázat (NEP-2007)

 

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján már letölthető a lakossági energia-megtakarítás támogatása, valamint a lakossági megújuló energiahordozó-felhasználás támogatása - című pályázat kiírása és a pályázati útmutató. A pályázatot postán lehet beadni, április 10-től. A pályázathoz kapcsolódva működik a szolgáltató, pontos és érdemi információt adó fórum a GKM honlapján. A hagyományos építési technológiával épült házak energiatakarékos felújítására szolgáló pályázatra 2,6 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezt már korábban, 2007. március 18-án, vasárnap, Kóka János miniszter jelentette be. 

 A pályázat célja

Vissza nem térítendő támogatással és/vagy kedvezményes kamatozású hitellel járuljon hozzá:

A.  A lakások energetikai korszerűsítése: az 1994 előtt, hagyományos technológiával épült lakóingatlanok energiamegtakarítást eredményező utólagos hőszigetelésére, nyílászáróinak utólagos hőszigetelésére, vagy cseréjére, a meglévő fűtési, illetve melegvíz-ellátási berendezéseinek korszerűsítésére irányuló beruházásokhoz.

B. A lakossági megújuló energiafelhasználás növelése: lakóingatlanok vonatkozásában a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházásokhoz, a megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítésével vagy biomassza, geotermikus energia, szélenergia, valamint szerves hulladékok felhasználásának növelésével, napkollektorok, illetve napelemek létesítésével.

Rendelkezésre álló forrás

A pályázat meghirdetésekor a vissza nem térítendő támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 2,4 milliárd Ft. Kedvezményes kamatozású hitelre a ˝Sikeres Magyarországért˝ Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogram keretében 16 milliárd Ft.

Az elnyerhető támogatás mértéke

A vissza nem térítendő támogatás mértéke a beruházási költség legfeljebb 15%-a, de lakásonként legfeljebb 265.000,-Ft.  A pályázat alapján a pályázó jogosulttá válik a ˝Sikeres Magyarországért˝ Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogram keretében történő hiteligénylésre. A hitel összege:

Támogatást kiegészítő hitel:

A)  Energiamegtakarítást eredményező beruházásnál a természetes személy, vagy a lakóközösség az állami támogatás mellett a költségek további részét hitelből fedezheti. A hitel mértéke 0-tól 85 %-ig terjedhet, összege lakásonként legfeljebb 1.500.000.-Ft lehet.

B) Hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházásoknál a természetes személy vagy a lakóközösség  az állami támogatás mellett a költségek további részét hitelből fedezheti. A hitel mértéke 0-tól 85 %-ig terjedhet, összege lakásonként legfeljebb 3.735.000.-Ft lehet.

Max. 100%-os hitel:

A)  Energiamegtakarítást eredményező beruházásnál a természetes személy, vagy a lakóközösség a költségek 100 %-át hitelből fedezheti. A hitel mértéke 0-tól 100 %-ig terjedhet, összege lakásonként legfeljebb 1.765.000.-Ft lehet.

B) Hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházásoknál a természetes személy vagy a lakóközösség  a költségek 100 %-át hitelből fedezi. A hitel mértéke 0-tól 100 %-ig terjedhet, összege lakásonként legfeljebb 4. 000 000.-Ft lehet.

A pályázat keretében elnyert vissza nem térítendő támogatás és hitel együttes összege nem lehet nagyobb, mint az elfogadott beruházási költség.

A támogatás és a hitel együttes összege energiamegtakarítást eredményező beruházásnál lakásonként legfeljebb 1.765.000.-Ft lehet, a megújuló energiaforrások használatának bővítésére irányuló beruházásoknál legfeljebb 4.000.000.-Ft lehet.

Egy pályázó energetikai korszerűsítésre és megújuló energia-felhasználás növelésére egyidejűleg is igényelhet vissza nem térítendő támogatást, illetve kedvezményes kamatozású hitelt, ez esetben az egyes pályázati támogatási és hitelösszegek összeadódnak.

 

A pályázók köre

természetes személyek,

lakásszövetkezetek

és társasházak (a lakásszövetkezet és a társasház a továbbiakban együttesen: lakóközösség).

 

Támogatható tevékenységek köre

A.) A lakások energetikai korszerűsítése esetén

1994 előtt, hagyományos technológiával épült lakóépületek (homlokzatok, tetőterek, födémek) utólagos hőszigetelése,

1994 előtt, hagyományos technológiával épült lakóépületek nyílászáróinak utólagos hőszigetelése, vagy cseréje,

hagyományos technológiával épült lakóépületek meglévő fűtési berendezéseinek korszerűsítése, energiatakarékos berendezésre való cseréje,

hagyományos technológiával épült lakóépületek meglévő melegvíz-ellátási berendezéseinek korszerűsítése, energiatakarékos berendezésre való cseréje.

B.) A lakossági megújuló energia-felhasználás növelése esetén

megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia, vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítése,

- megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia, vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítése,

 biomassza-felhasználás növelése,  geotermikus energiafelhasználás növelése,

- szélenergia-felhasználás növelése, nem villamos energia hálózatra történő termelés esetén,szerves hulladék energetikai felhasználásának növelése,

- aktív és passzív napenergia hasznosítás (pl. napkollektorok, napelemek létesítése),

- megújuló energiával üzemelő alternatív, földgázt kiváltó berendezések létesítése,hőszivattyú létesítése.

A pályázat benyújtása

A pályázatok benyújtása 2007. április 10-től lehetséges. 

Energia Központ Kht. ügyfélszolgálata: (06-1) 456-43-02,  (06-1) 456-43-88, fax: (06-1) 456-43-01. Budapest, IX. Ráday u. 42-44., II. emelet 219.

Ügyfél fogadási idő: Hétfő, Kedd: 9.00 - 15.00, Szerda: 9.00 - 18.00, Csütörtök: 9.00 - 12.00.

 

e-mail: ugyfelszolgalat@energiakozpont.hu

A ˝Sikeres Magyarországért˝ Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogramról további tájékoztatás a 06-40-555-555 telefonszámon és a finanszírozó hitelintézeteknél kérhető.

A pályázatok elbírálása a pályázati dokumentáció részét képező Pályázati Útmutatóban közzé tett szempontok alapján történik.

 

 

Vizsgálatot indított Bajnai a késedelmes kifizetések miatt

 

Vizsgálatot indított a nemzeti fejlesztési támogatások késedelmes kifizetése miatt a fejlesztéspolitikai kormánybiztos.

Már júliusra gyorsítják az első Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatainak támogatási kifizetését, hogy orvosolják azt a problémát, miszerint a vállalkozók későn jutnak hozzá pénzükhöz. A 2004-től 2006-ig tartó fejlesztési terv 670 milliárd forintos forrásaira eddig 16 280 darab támogatási szerződést írtak alá, közülük ötezer zárult le, vagyis ennyi esetben fizették ki a teljes támogatást. További 2700 esetben azonban 90 napnál régebbi kifizetetlen számlával rendelkeznek 30 milliárd forint összegben, de ami ennél is kellemetlenebb, 300 beruházás egy évnél régebben vár a támogatás kifizetésére. Ez a helyzet nem elfogadható és nemcsak a vállalkozásoknak, hanem a kormánybiztos szerint az államnak sem.

Bajnai Gordon ezért vizsgálatot rendelt el, hogy mi a késedelmes kifizetések, a hátralékok oka. A húsvét előtti, általa nagytakarításnak hívott intézkedés céljait a kormánybiztos így fogalmazta meg:

- Célként azt tűztük ki, hogy ez év július 20-ára az egy éven túl ki nem fizetett számlák arányát - mert ilyen is van - egy százalék alá szeretnénk leszorítani, és ez év szeptember 15-ére egy százalék alá szeretnénk csökkenteni a hiánypótlással együtt 90 napon belül ki nem fizetett számlák arányát.

A sajtótájékoztatón Bajnai Gordon bejelentette, hogy a 2007-2013. évi Új Magyarország Fejlesztés Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjában januárban kiírt pályázatok közül a mikrovállalkozásoknak szóló technológia-fejlesztési kiírásban megvan az első húsz nyertes pályázat.

 

 

 

Leader-program

 

Hét év alatt 60-65 milliárd forint a helyi közösségek számára

Az unió mostani költségvetési időszakában a Leader-program finanszírozására mintegy 8-9-szer annyi forrás áll rendelkezésre, mint a korábbi időszakban, ez mintegy 60-65 milliárd forint körüli összeget jelent hét év alatt.

 Erről Sirman Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára, a miniszter kabinetfőnöke beszélt pénteken Budapesten az első magyar Leader expo megnyitóján, az Utazás kiállításon, a Kőbányai Vásárvárosban.

 A szakállamtitkár közölte: a Leader-program megvalósításának elsődleges célja, hogy a vidékfejlesztésben nyújtson segítséget a helyi közösségek számára. Ezért a program egyik legfontosabb erénye, hogy közösségteremtő és serkenti a helyben élők kreativitását is.

 Sirman Ferenc kitért arra is, hogy a Leader-programot úgy kell folytatni, ahogyan az korábban elkezdődött, azaz felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a helyi közösségek aktívan vegyenek részt azoknak a projekteknek a kidolgozásában, amelyek a helyi életviszonyokat teszik jobbá. Főként a falusi turizmus élénkítése, a helyi foglalkoztatás bővítése, valamint a falufejlesztés lehetnek a legfontosabb célok.

 Az első magyar Leader expo deklarált célja, hogy a vidéki emberek megmutathassák életformájuk előnyeit a városlakók számára. Ezért a háztáji gazdálkodón és a családi vállalkozón kívül a Leader expón bemutatkoznak a vidéken élő képző- és iparművészek, valamint kézművesek, a népi hagyományokat őrző folklór csoportok, de a mai modern vidéki kultúrát képviselő emberek is.

 

 

 

A legtöbben a kis összegű támogatásokra adtak be igénylést

Több száz pályázat érkezett

 

Eddig több száz pályázat érkezett be az Új Magyarország fejlesztési terv ez évi első kiírásaira, és már meg is született az első támogatási döntés - tudta meg a Világgazdaság. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) közlése szerint a legtöbben - érthető módon - a mikro- és kisvállalkozásoknak szóló kis összegű, csak a jogosultságot vizsgáló eszközbeszerzési kiírásokra adták be igényüket, ám a komplexebb fejlesztésekre vonatkozó, nagyobb öszszegű támogatástípusokra is számos pályamű érkezett.

Az ún. normatív pályázatoknál (GOP 2.1.1/A és KMOP 1.2.1/A) a bírálat folyamatos - mondta el Ormosy Gábor, a pályázatokat kezelő közreműködő szervezet, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (Mag) vezérigazgatója. Ezekben az esetekben, ha a pályázat formailag teljes és a jogosultság igazolható, automatikusan megszületik a támogató döntés. Egyelőre húsz ilyet írtak alá, az első nyertesek már meg is kapták az értesítéseket. Ezeknél a pályázatoknál tehát számít a mielőbbi beadás - hangsúlyozta a szakember.

Hozzátette, hogy a komplex pályázatok elbírálására viszont csak a benyújtási szakasz lezárása után kerül sor, mivel itt a beadványokat pontozzák, és a legnagyobb pontszámot elérteket támogatják.

A pályázatok elbírálására a beadási határidőtől számított maximum 75 nap áll a Mag Zrt. rendelkezésére, ha nincs szükség hiánypótlásra. Az esetleges hiánypótlásra szánt idő meghosszabbítja ezt az időkeretet, ezért is érdemes minél pontosabb és teljesebb pályázatot beadni - tanácsolta a vezérigazgató. Kérdésünkre, hogy tudják-e tartani ezt a határidőt, határozott igennel válaszolt. Mostantól a teljesítmény után kapnak fizetséget a közreműködő szervezetek dolgozói - mondta, s hozzátette: ˝a teljesítményünk egyik legfontosabb eleme, hogy betartjuk-e a határidőinket˝.

Gyorsabb és kiszámíthatóbb pályázatkezelést ígér a Mag Zrt. első embere. Gyorsabb, mert jobban szervezett, egységesebb és követhetőbb folyamatokat alkalmaznak, s a Mag Zrt. mint közreműködő szervezet anyagilag is érdekelt a jogszabályi határidők betartásában. Kiszámíthatóbb, mert a pályázatok értékelési szempontjait - pontozási táblázattal együtt - előre és részletesen bemutatják, így a jelentkező akár maga is ki tudja számítani előre, hogy hány pontot ér a pályázata.

 

 

 

Újabb regionális pályázatokról egyeztetnek

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség április elején szakmai egyeztetésre bocsátja a regionális operatív programok (ROP) újabb pályázati kiírásait, amelyek végleges változatai májusban jelennek meg.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) közölte, hogy az újabb ROP-pályázatok jellemzően akadálymentesítésre, ipari parkok, út- és kerékpárutak fejlesztésére vonatkoznak, minden régióban két pályázati kiírást terveznek.

Az ügynökség tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal arról, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) milyen pályázatokat lehet kiírni még az operatív programok végleges elfogadása előtt. A tervek szerint, ha sikerül a gazdaságfejlesztési pályázatokról megegyezni az Európai Bizottsággal, a magyar kormány döntését követően indulhat el a gazdaságfejlesztési pályázatok egyeztetése majd kiírása, ami májusban várható.

 

 

 

Beszállítói kézikönyv vállalkozóknak

 

Beszállítói Programja keretében a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. kézikönyvet jelentetett meg ˝Beszállítói útmutató - Kézikönyv kis- és közepes vállalkozások számára˝ címmel. Az Útmutatóban azokat az információkat gyűjtötték össze, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy magyar cég beszállítóvá válhasson.

Az általános ismereteken túl az Útmutató bevezeti a vállalkozásokat az üzleti alapismeretekbe, bemutatja a nagyvállalatok beszállítói követelményrendszerét, sorra veszi a jellemző beszállítói tevékenységeket. Ezek mellett a kiadvány kitér a minőségirányítási rendszerekre, külön fejezetben tárgyalja az Európai Unió beszállítói piacát és az itt elérhető támogatásokat.

A könyv magyar sikertörténeteket is bemutat, melyek kapcsán Kárpáti Sándor, az ITDH Beszállítói és Tanácsadó Központjának vezetője hangsúlyozta: a ˝sikerrecept˝ továbbra is az elengedhetetlen követelmények - a szükséges géppark, a megfelelő idegennyelv-tudás, a minőségi tanúsítványok és az informatikai háttér  megléte mellett az együttműködés.

Más alapról tárgyalhatnak ugyanis a nemzetközi cégek beszerzőivel azok a beszállítóvá válni kívánó cégek, akik együtt már közös logisztikai hálózatot, kereskedelmi bázist, esetleg kutatás-fejlesztési csapatot is tudnak biztosítani. Az ilyen együttműködés szerencsére egyre gyakoribb, így a kisebb magyar vállalkozásoknak is nagyobb esélyük van versenybe szállni - mondta a szakember.

A kézikönyv része a gazdasági tárca által 2005-ben kidolgozott Beszállítói Programnak, annak képzési moduljaként valósult meg. A 2007. március 1.-tõl az ITDH Beszállítói és Tanácsadó Központja által működtetett Program azoknak az első és második körbe tartozó hazai beszállítóknak a termékfejlesztéséhez, technológiaváltásához, beruházásaihoz biztosít finanszírozási, szolgáltatási valamint hálózatépítési hátteret, amelyek a régióban működő feldolgozóipari nagyvállalatok és beszállítói integrátorok reális igényeire épülő fejlesztéseket kívánnak végrehajtani.

Váczi András, az ITDH kommunikációs vezetője a Vállalkozói Negyed kérdésére elmondta, hogy a cégeknek rengeteg ismeretanyagot kell elsajátítaniuk a beszállítóvá válláshoz. Magyarországon közel 8000 cég alkalmas arra, hogy multinacionális vállalatoknak partnere legyen, de ebből mindössze 4000 él a lehetőséggel. ˝Reméljük, hogy ezzel az ingyenesen letölthető kézikönyvvel a vállalkozók segítségére lehetünk˝ - hangsúlyozta a vezető.

Az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. szándékai szerint a Kálmán János által jegyzett kézikönyv elősegíti majd a hazai kis- és közepes vállalkozások felkészítését, ezáltal pedig regionális terjeszkedésüket, a határokon átnyúló beszállítói kapcsolatok létrejöttét.

 

 

Nyárig dönt az unió a fejlesztési tervekről

 

Július végéig el kívánja fogadni az Európai Bizottság valamennyi európai uniós tagország esetében azt a határozatot, amely az uniós támogatások felhasználását irányító főszempontokról szóló, úgynevezett nemzeti stratégiai referenciakeretre vonatkozik - erősítette meg hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján Danuta Hübner, a regionális fejlesztési EU-politikáért felelős biztos.

Elmondta, hogy a tagállamok a kohéziós politikára vonatkozó rendeletekben meghatározott határideig, március 5-ig eljutatták a bizottsághoz a prioritásaikat meghatározó dokumentumokat.

A bizottság jelenleg vizsgálja a nemzeti stratégiai referenciakereteket: kettőt - Máltáét és Görögországét - már véglegesítették is (a bizottság határozatot fogadott el az operatív programok és az egyes alapokból származó éves összegek programonkénti felsorolásáról és az egyéb tényezőkről), Ausztria, Dánia és Németország referenciakeretéről pedig az elkövetkezendő napokban születik bizottsági határozat.

Hübner hangoztatta: uniós szinten az új kohéziós politika előkészületei teljes sebességgel zajlanak annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a fokozott növekedést és a minőségi foglalkoztatást az európai régiókban. A teljes kohéziós politika költségvetésének 90 százalékát képviselő programokról folynak jelenleg a tárgyalások.

Közleményében Hübner megerősítette: az Európai Bizottság szorosan együttműködik a nemzeti hatóságokkal a nemzeti stratégiai referenciakeretek véglegesítésével kapcsolatban, melynek során a tagállamok gazdaságának modernizálására irányuló intézkedéseket leíró általánosabb nemzeti reformprogramokat összekapcsolják a munkahelyteremtést és a növekedést szolgáló lisszaboni stratégiával.

˝A 2007-2013-as kohéziós politika fordulópontjához érkeztünk, ami fordulópontot jelent régióink és az Európai Unió modernizálása szempontjából is˝ - mondta Hübner. ˝Ma a hozzám és Vladimír Spidla biztoshoz tartozó bizottsági szolgálatok 311,5 milliárd euró értékű programokról tárgyalnak. A cél, hogy a konkrét beruházások lehetőleg minél hamarabb megkezdődjenek.˝

A tagállami stratégiák egyértelmű üzenetet hordoznak - tette hozzá a biztos. A következő időszak programjai a növekedést, a munkahelyteremtést és a fenntartható fejlődést határozták meg prioritásként, továbbá lesznek olyan nagyobb beruházások, melyek a megújuló energiákra és az energiahatékonyságra, valamint európai jelentősséggel bíró infrastruktúrákra irányulnak.

A korai becslések szerint uniós szinten körülbelül 200 milliárd eurót fognak közvetlenül a lisszaboni menetrendre fordítani, ebből 50 milliárddal támogatják a kutatással és fejlesztéssel (K+F) és 70 milliárddal a humánerőforrásokkal kapcsolatos programokat.

Ami az úgynevezett operatív programokat illeti, a bizottság eddig 311 programot kapott meg a várhatóan összesen 441 programból (206-ot az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 105-öt az Európai Szociális Alap keretére).

Az uniós tagállamok fejlettségi szintjének egymáshoz közelítését - az elmaradottabbak gyorsabb felzárkóztatását - célzó kohéziós politika költségvetése 347,4 milliárd euró a 2007-2013-as időszakra. Ez az összeg az EU költségvetésének egyik legnagyobb tétele, 35 százaléka, és a legnagyobb ilyen típusú beruházás az Európai Unió történetében.

 

 

 

Felszámolja a késő kifizetéseket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetése elrendelte az elszámolási és kifizetési rendszer teljes átvilágítását és a késedelmes kifizetésű projektek tételes vizsgálatát. Az Ügynökség szolgáltató szervezetnek tekinti magát, ezért az egész intézményrendszer működésében érvényesíteni kívánja a hatékonyság és a transzparencia elveit.

Magyarország nemzetközi összehasonlításban jól teljesít az I. Nemzeti Fejlesztési Terv kifizetéseiben. A 2004-ben csatlakozott tíz tagállam között a második-harmadik helyen áll. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) forrásaira eddig 16 280 támogatási szerződés került aláírásra. E projektek közül mostanáig mintegy 5 000 zárult le azzal, hogy megtörtént a támogatási összeg teljes kifizetése. Mostanáig a 670 milliárd forint 60 százaléka, mintegy 404 milliárd forint jutott el a kedvezményezettekhez.

A kedvező átfogó mutatók azonban számos rendszerszintű problémát rejtenek. Jelenleg több mint 11.000 projekt megvalósítása folyik, ebből körülbelül 2.700 projekt (24%) rendelkezik 90 napnál régebbi kifizetetlen számlával. Ezek összértéke 30 milliárd forint.

Ez a helyzet nem elfogadható sem a pályázók, sem az intézményrendszer számára.

A hatékonyság növelése érdekében a munkaszervezetben prioritást kap a hátralékok ledolgozása. Racionalizáljuk az ellenőrzéseket, a kifizetési ügyeket intézők számára ösztönző rendszert alakítunk ki. Minden projekthez azonosítható felelőst rendelünk. Ha a folyamat gyorsítása érdekében szükséges, a közreműködő szervezeteknél és irányító hatóságoknál a teljesítéshez többletkapacitás is igénybe vehető.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség már áttekintette az intézményrendszer működését és egyszerűsítéseket, új érdekeltségi formákat vezetett be. Most lényegében az új működési modell visszamenőleges alkalmazása történik meg annak érdekében, hogy a csúszó kifizetéseket rendezze az Ügynökség.

Az intézkedések segítségével 2007. június 20-ra 5 százalék alá csökken az egy éven túl ki nem fizetett számlák aránya, szeptember 15-re 1 százalék alatt lesz a 90 napnál hosszabb idő óta ki nem fizetett számláké. Az egyik cél, hogy hiánytalan igénylések esetén szeptember 3-tól az I. NFT valamennyi operatív programjánál egységesen tartani lehessen a kifizetések teljesítésénél a legfeljebb 60 napos határidőt.

 

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben már olyan feltételek szerepelnek, amelyek jelentősen megkönnyítik a pályázók munkáját.

A biztosítéki szabályok tekintetében a korábbi 5 millió helyett 10 milliós támogatás alatt nem szükséges biztosíték nyújtása, csökken a biztosíték előírt mértéke, a fenntartási időszakra 50 millió forint alatt az nem is szükséges

Az új rendszerben a pályázatok benyújtásához kevesebb igazolásra van szükség. Ezeket jellemzően csak a már nyertes pályázóktól a támogatási szerződés megkötéséhez kéri be kiíró.

A korábbi harmincféle eljárásrendet öt eljárásrend váltja fel a projektek típusának megfelelően. Egyszerűsödtek, egységessé váltak a pályázati adatlapok és a támogatási szerződések mintái.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyablakos ügyintézést vezet be. Minden szakterületen egyetlen közreműködő szervezet végzi a pályázatkezelést, így a pályázó az eddigi gyakorlattal szemben, immár csak egyetlen közreműködő szervezettel áll kapcsolatban a pályázati anyag összeállításától a projekt befejezéséig.

Kiterjesztésre kerül az elektronikus ügyintézés. Nemcsak a kifizetési kérelmek benyújtása történhet elektronikus úton, hanem a hiánypótlásra felszólító levelek megküldése is.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kétfordulós pályázati eljárást vezet be. Ez az adminisztrációs terheket és a felesleges papírmunkát csökkentheti majd, elsősorban az önkormányzati projektek esetében. A kétfordulós rendszer a fejlesztési ötletek egyfajta előszűrését jelenti majd annak érdekében, hogy a komplex pályázati dokumentációt már csak a valóban jó és támogatható projektötletekre kelljen kidolgozniuk a pályázóknak.

Az egyszerűbb és gyorsabb a kifizetési eljárás részeként csökken a kifizetésekhez benyújtandó dokumentumok száma. Például az általános költségek (így a rezsiköltségek bizonyos körben) a projekt összköltségének adott hányadáig tételes igazolás nélkül elszámolhatóak lesznek.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség teljesítményalapú finanszírozást vezet be az intézményrendszerben, amely kikényszeríti a gyors, pontos és pályázóbarát munkát a támogatásokat kezelő intézményeknél. Ennek részeként az állami igazolások beszerzése a pályázó helyett a kiíró dolga lesz.