2007. májusi hírek
Ünnepélyes keretek között írta alá az
Európai Bizottság és a magyar kormány az Új Magyarország Fejlesztési Tervet a
mai napon a németországi Hof városában. A dokumentum rögzíti, hogy milyen
területekre mennyi pénzt költhet Magyarország a rendelkezésére álló mintegy 7
000 milliárd forintból a következő hét évben. A fejlesztési tervről szóló
tárgyalások eredményeként alig két százalékkal változott a széleskörű
társadalmi egyeztetés után a kormány által Brüsszelnek benyújtott terv belső
pénzügyi szerkezete.
˝A most aláírt fejlesztési terv egy hét
évre szóló szerződés az Európai Unió 490 millió polgára és 10 millió magyar
között hazánk uniós segítséggel történő fejlesztésére. Örülök annak, hogy az
Európai Bizottság az első tagállamok között, minimális változtatásokkal fogadta
el fejlesztési elképzeléseinket. A most aláírt dokumentum, illetve az ezen
keresztül biztosított több ezer milliárd forintnyi forrás egyben a bizalomról
is szól, hiszen nem szabad elfelejtenünk: ez az összeg más tagállamok
polgárainak adócentjeiből gyűlt össze. Azt gondolom, hogy a most elfogadott
tervvel ezt a bizalmat meg tudjuk szolgálni és nemzeti érdekeinknek megfelelő
módon tudjuk elősegíteni az ország gyarapodását és az egész unió előbbre
jutását˝ – mondta el Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos az
ünnepélyes aláírás kapcsán.
Az Európai Bizottság részéről Danuta
Hübner, regionális politikáért felelős biztos, míg a kormány képviseletében
Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos írta alá az Új Magyarország
Fejlesztési Terv végleges változatát ma kora délután a németországi Hof-ban.
A fejlesztési tervről szóló, az Európai
Bizottsággal folytatott tárgyalások során a magyar kormány által javasolt
pénzügyi keretek összesen kevesebb mint 2 százalékkal változtak az egyes
programok között, míg a teljes lehívható keret változatlan, továbbra is mintegy
7 000 milliárd forint. (További, körülbelül 1 300 milliárd forintos támogatási
keret áll majd rendelkezésre a következő hét évben a Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium gondozásában készült Új Magyarország
Vidékfejlesztési Terven keresztül).
A tárgyalások eredményeként még több pénz
jut a humánerőforrás fejlesztésére, környezetvédelemre és gazdaságfejlesztésre,
míg a közlekedésfejlesztésre fordítható pénzek egy százalékkal csökkentek az
eredetileg tervezetthez képest.
A mostani aláírás az utolsó előtti lépés
a Brüsszellel folytatott egyeztetések lezárása előtt. Az operatív programok
tárgyalásai továbbra is folynak az Európai Bizottság és Magyarország között,
azok várhatóan idén nyár közepéig fejeződnek be.
Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó
pályázatok tömeges kiírására ez év nyarán és őszén lehet számítani - mondta
Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos csütörtökön Budapesten azon a
konferencián, amelyet a GKI Gazdaságkutató Zrt. és az Erste Bank Hungary
rendezett "EU-pályázatok felül- és alulnézetben" címmel.
Bajnai Gordon hangoztatta, a Brüsszel
által frissen elfogadott Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján 6.875
milliárd forint uniós forrás áll majd az ország rendelkezésére 2007-2013.
között, ebből a legnagyobb résszel a Közlekedés Operatív Program rendelkezik,
összesen 1.703 milliárd forinttal (265 forintos euró árfolyamon számítva).
A fejlesztéspolitikai biztos aláhúzta,
"az Európai Uniótól csupán a felhatalmazást kaptuk meg arra, hogy erre a
keretösszegre megfelelő pályázatokat nyújtsunk be, komoly munka vár ránk a
pályázatok összeállítása során".
Bajnai Gordon részletesen ismertette az
EU által jóváhagyott keretösszegeket az egyes operatív programokra. A
Társadalmi Megújulás Operatív Program keretösszegként 966 milliárd forinttal
gazdálkodhat, a Társadalmi Infrastruktúra Program 539 milliárd forintot mondhat
magáénak. A Környezet és Energia Program részére 1.140 milliárd forint jut, a
régiók különböző fejlesztési céljaira összesen 1.609 milliárd forint áll
rendelkezésre. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretösszege 690 milliárd
forintot tesz ki. Az Államreform Operatív Program kerete 41 milliárd forint,
míg az e-közigazgatásra 100 milliárd forintot szánnak.
Bajnai Gordon hozzátette: természetesen
vidékfejlesztésre egy külön keret áll majd rendelkezésre, mintegy 1.300
milliárd forinttal.
A fejlesztéspolitikai kormánybiztos
szerint a Gazdaságfejlesztés Operatív Programon kívül erre a célra a régiós
pénzekből is kaphatnak összegeket a pályázók.
A fejlesztéspolitikai kormánybiztos
elmondta: a március elején, illetve végén megnyitott pályázati lehetőségekre
eddig több mint 1.500 beadvány érkezett, a keretösszeg ez esetben 30 milliárd
forint volt, amelyből 20 milliárd forintot igényeltek a pályázók. A beadott
pályázatok több mint 90 százaléka a normatív egyszerűsített kiírásokra
vonatkozott.
Bajnai Gordon arról is szólt, hogy az év
második felében megindul a Jeremie Program, amelyben visszatérítendő
támogatásokat igényelhetnek a kis- és középvállalkozások. Elsősorban a
tőkeszegény vagy induló kis- és középvállalkozásokat akarják segíteni ebben a
programban, amelynek a kerete 170 milliárd forintra rúg majd.
A tanácskozáson Ficsor Ádám, a
földművelésügyi tárca szakállamtitkára hangsúlyozta: a most indult uniós
költségvetési időszakban a mezőgazdaságban is a tudásalapú gazdaságot kell
megteremteni, a vidékfejlesztésben ennek érdekében a tőkepótlásra kell helyezni
a hangsúlyt. Az a cél, hogy az agrárgazdaságban működő vállalkozások által
megtermelt javakban illetve szolgáltatásokban nőjön a hozzáadott érték, ezért
csak olyan cégeket érdemes támogatni, amelyek hosszabb távon versenyképes
termelést tudnak biztosítani. A következő hét évben a mezőgazdaság áru- és
szolgáltatáskibocsátása 30-40 százalékkal bővülhet, a hozzáadott érték
növekedése pedig mintegy 50 százalékot érhet el ebben az ágazatban.
A szakállamtitkár felhívta a figyelmet,
hogy világszerte a mezőgazdaságban trendváltás figyelhető meg. Egyrészt a
délkelet-ázsiai országok a korábbinál nagyobb mértékben bekapcsolódtak a
mezőgazdasági termelésbe, másrészt az "energiaéhség" elérte az agrárágazatot
is, ez a következő években meghatározza majd az unió agrárpolitikáját.
Lázár János, Hódmezővásárhely
polgármestere szerint az önkormányzatoknak minél előbb rá kell ébrednie arra,
hogy helyi szinten is hatékony gazdálkodást kell folytatniuk. Ez azt jelenti,
hogy hosszabb távon is meg kell tervezni működési költségeiket és ennek
érdekében eszközeiket, vagyonukat a lehető leghatékonyabban kell működtetni.
Lázár János véleménye szerint az egyes
helyi önkormányzatokban "a hatalomban lévő polgármestereknek mindenütt
gesztusokat kell tenniük az ellenzéknek", hisz egy-egy város életében a
mostani döntések 15-20 évre is meghatározhatják az adott település jövőjét,
fejlődését. Aláhúzta: a fejlesztési célok között kiemelt helyen kell állnia a
helyi gazdálkodókkal, vállalkozásokkal való együttműködésnek, a közös
fejlesztéseknek. Megjegyezte: "én a saját városomat úgy fogom fel, mintegy
egy 60 ezer ember számára szolgáltató intézményt".
Az FVM szakmai irányításával készülő Új
magyar vidékfejlesztési program több területen is érintkezik a kulturális
vidékfejlesztéssel 2007–2013 között, ebben a hét évben körülbelül
kétszázmilliárd forint áll rendelkezésre uniós forrásokból. Kiemelt cél a
meglévő épületek felújítása, korszerű kulturális és szabadidős terek
kialakítása. A legjelentősebb forrás, 31 milliárd forint a Dél-dunántúli
operatív programon belül a 2010-es pécsi Európa kulturális fővárosa projektre
jut.
Kedvezőbbek lettek a feltételek
Május 11-től, vagyis mától érhető el a
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján (www.nfu.gov.hu) a módosított
pályázati dokumentáció és kitöltőprogram, amely már a pályázatok nemrégiben
bejelentett változásait is tartalmazza. Ez a Gazdaságfejlesztési operatív
program öt és a Közép-Magyarország operatív program két eddig meghirdetett
beadási szakaszát és feltételeit érinti. A módosítás szerint a kis összegű
beszerzésekre az eredeti április 23-i beadási határidő november 30-ra változik,
a komplex fejlesztésekre szóló kiírások esetében pedig június 11-re. Az elmúlt
másfél hónap tapasztalatai alapján kedvezőbbé válnak a pályázat egyes elemei
is. A legfontosabb változás, hogy az egyszerűsített eljárású, a mikro- és
kisvállalkozások technológiai fejlesztését célzó, folyamatos elbírálású
pályázatoknál 10 millió forintra emelkedik az eddigi legfeljebb 5 millió
forintos támogatási összeg felső határa. Az árbevétel euróalapú számításával
lehetőség nyílik az árfolyamkockázat csökkentésére az 5–50 millió forint
közötti – kkv-knak szóló – támogatást nyújtó, valamint az 50–500 milliós
támogatásra lehetőséget adó komplex technológiai fejlesztésre kiírt pályázatok
esetében. Ezenkívül az NFÜ alternatív lehetőséget kíván biztosítani a vállalt
árbevétel-emelkedés kiszámításához. Az eddig konkrét mértékben meghatározott
növekedés (8-10-12-15 százalék) mellett bevezetik az inflációhoz kötött ütem
választásának lehetőségét. Ebben az esetben a pályázó a vállalási időszak végén
eldöntheti, hogy számára melyik a kedvezőbb teljesítménymérési alap. Enyhítik
azt a korlátozást is, amely kizárja, hogy egy évben egy vállalkozás csak egy
pályázatot nyerhet adott prioritáson belül. Az elfogadott módosítások
visszamenőleges hatályúak, vagyis az eddig nyertes pályázókra is vonatkoznak.
A 8000 milliárd forintot elosztó Új
Magyarország fejlesztési terv első pályázati kiírásai a kkv-k számára nyíltak
meg – mondta lapunknak a pályázati gyorsmérleg kapcsán Gáspár Bence, a Magyar
Gazdaságfejlesztési Központ szóvivője. A vállalkozások fejlesztését célzó
Gazdaságfejlesztési operatív program öt és a Közép-Magyarország operatív
program két pályázata elsősorban technológiai fejlesztéshez és
munkalehetőség-teremtéshez nyújt segítséget. Ez a hét kiírás összesen mintegy
30 milliárd forintnyi támogatást jelent, ebből mintegy 16 milliárdhoz kizárólag
mikro-, kis- és közepes méretű vállalatok juthatnak hozzá, de természetesen a
többi 14 milliárdra is pályázhatnak (erre azonban már nagyvállalatok is).
Attól függően, hogy a tervezett beruházás
az ország mely régiójában valósul meg, 25, 30 vagy 40 százalékos vissza nem
térítendő támogatást lehet nyerni ezeken a pályázatokon.
A 2007–2013-as időszak fontos
újdonságokat hozott a gazdaságfejlesztési pályázatok terén. Egyik ilyen az
úgynevezett normatív pályázati eljárás, amelyet a kis összegű, egyszerű
technológiai fejlesztéseket célzó pályázatoknál vezettek be. Ennek segítségével
lehetővé vált, hogy a pályázó egy igen egyszerű kérdőív kitöltésével igazolja,
jogosult a támogatásra, és ha a pályázata emellett még formailag is helyes,
akkor automatikusan megkapja a támogatást. Az egyszerűsített eljárásnak
köszönhetően az ilyen összegű pályázatok elbírálási ideje a negyedére csökkent.
Másik fontos újdonság a komplex
támogatások bevezetése, ezek keretében a korábbiaknál szélesebb körben lehet
költségeket elszámolni a beruházással kapcsolatban. A komplex támogatások
keretében a gépbeszerzés mellett a hozzájuk kapcsolódó informatikai, humán- és
infrastrukturális fejlesztésekre, know-how beszerzésére, tanácsadásra,
minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerekre, valamint piacra jutási
törekvésekre is lehet forrást igényelni.
A pályázatokat március 1-je óta lehet
beadni, eddig csaknem ezer érkezett. A normatív pályázatokat folyamatosan
értékelik, ezek közül már 230-nál több nyert is. A komplex pályázatokat a
beadási határidő után, egyszerre értékelik.
A beadott pályázatok nagy része
hiánypótlásra szorul – tudtuk meg Gáspár Bencétől. Elsősorban azért, mert
pontatlanul töltötték ki. A pontatlanul megadott cégnév, rossz kerekítések,
következetlen időzítés vagy költségterv, nemritkán az aláírás hiánya az, ami
miatt pótlást kell kérni a pályázótól. Szerencsére elutasítani csak kevés pályaművet
kell, erre a leggyakoribb ok az, hogy el nem számolható költségek is kerülnek a
támogatási igénybe, pedig ezek körét a pályázati útmutató pontosan
meghatározza.
Érdemes az elkészült pályázatot beadás
előtt még egyszer alaposan átolvasni – tanácsolja, ezzel sok időt és
bosszúságot takaríthat meg a pályázó. Fontos az is, hogy tájékozódjanak a
legújabb módosításokról is.
A Dél-alföldi Regionális Operatív Program
(DAROP) 238 milliárd forintos teljes keretéből 46 milliárd forint jut
turisztikai célokra a régióban 2007-2013 között - közölte Ujhelyi István, az
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára.
A támogatásokból 34,4 milliárd forintot a
versenyképes turisztikai termékek és attrakciók fejlesztésére, 11,6 milliárd
forintot pedig a turisztikai fogadóképesség javítása fordítanak - mondta el az
MTI-nek az államtitkár a kormányzati, önkormányzati és szakmai képviselőkből
álló Dél-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság (DARIB) alakuló ülését
követően.
A fejlesztési elképzelésekhez
kapcsolódóan akcióterv készült, amely turisztikai részének tervezése során
kiemelt szerepet kaptak a régió ágazati szempontból kedvező adottságai a
gyógyhatású termálvízkészlet, az épített örökség turisztikai célú fejlesztése,
a bor- és a lovasturizmus, valamint a gasztronómiai látványosságokhoz
kapcsolódó szolgáltatások bővítése. Az új idegenforgalmi termékek kialakítását
célzó programon belül önálló komponens lesz a régió egészségturisztikai
létesítményei termál- és gyógyvízkészletén alapuló szolgáltatásainak komplex
fejlesztése tette hozzá.
Ujhelyi István elmondta, hamarosan
lezajlik a régió gazdasági és társadalmi szereplőivel a regionális akcióterv
társadalmi vitája is, a konkrét pályázatokat pedig azután írja ki a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség. Az államtitkár kiemelte annak a jelentőségét, hogy a
Brüsszellel való tárgyalásokon sikerült megőrizni a turisztikára szánt források
egészét, így a következő években robbanásszerű fejlődésnek indulhat a magyar
turizmus.
Június 4-én fogadhatja el az Országgyűlés
a módosított cégtörvényt, amelyet hetekig pihentetett a koalíció. Az új
szabályok értelmében júliustól hárommillió forintról egymillióra csökken a kft.
és húszmillióról ötmillióra a részvénytársaság kötelező tőkeminimuma. Egy év
múlva az egyszerűsített cégeljárásban egy óra lesz az ügyintézési határidő.
2009 januárjától kötelező lesz az elektronikus út a cégbejegyzési és a
változásbejegyzési eljárásban. A vezető tisztségviselői feladatokat ismét el
lehet látni munkaviszonyban.
Minél előbb minél több pénzt kell lehívni
a Jeremie programból - tanácsolja Magyarországnak az Európai Beruházási Alap
(EIF) illetékese.
Marc Schublin abból az alkalomból
nyilatkozott a VG.hu-nak, hogy a mikrohitelezés hazai jövőjéről tartott
budapesti nemzetközi konferencián nagy figyelmet szenteltek ennek a kis- és
középvállalkozásokat kiszolgáló uniós programnak, amelyet az Európai Bizottság
kezdeményezett, és a megvalósításában közreműködik az EIF is.
Bár a program elindításának a
részleteiről a tárgyalások még zajlanak a tagállamokkal, az már megállapítható,
hogy egyaránt pozitívak a visszajelzések az EU15 (régi tagok) és az EU12 (új
tagok) részéről. Bulgáriában, Csehországban, Dániában, Görögországban,
Romániában, Svédországban és Szlovákiában az alapra bízzák Jeremie-ügyeik
intézését. Más tagállamok - így Nagy-Britannia, Francia-, Lengyel- és
Olaszország - regionális szinten építik ki a rendszert. Megint másutt - például
Magyarországon - úgy döntöttek, hogy nemzeti szinten teremtik meg az intézményi
feltételeket. Ebben az esetben valószínűleg tanácsadóként kapcsolódik be a
programba az Európai Beruházási Alap.
Mivel előfinanszírozó programról van szó,
fontos a gyors lehívás. Marc Schublin szerint erre leghamarabb 2007 utolsó
negyedévében kerülhet sor, mert "a rendszer kialakítása tovább tart, mint
szerettük volna". Fontos az is, hogy az első lehívás összegét minél előbb
használják fel, s azután gyorsan hívják le a következő részt. A program 2013-ig
tart, s rendkívül fontos az, hogy minél előbb minél nagyobb részt tudjanak
forgatni, és minél több vállalkozó férjen hozzá ehhez a forráshoz mikrohitel,
kockázati tőke és állami garancia formájában.
Magyarország kerete a következő hét évre
175 milliárd forint. Mint Egyed Géza, a gazdasági tárca szakállamtitkára a
konferencián hangsúlyozta: a kockázatmegosztáson alapuló piacfejlesztő
eszközökkel a vállalkozások versenyképességét kívánják javítani. A három fő
beavatkozási terület a mikrohitelezés, a portfóliógarancia és a tőkeprogram
lesz. A program 2007-2008-as akciótervének szakmai vitája most zajlik. A
kormány mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó új stratégiája
összhangban van a Jeremie programmal: a piacgazdaság, a verseny logikájára épül.
Nem ad ingyenpénzt a pályázóknak, ugyanakkor 105 ezer mikrovállalkozást tesz
bankképessé 2013-ra, a pénzügyi közvetítő szektor bevonásával.
Aki ki akarja vágni a szőlőültetvényét,
az június 22-ig adhatja be a kérelmet, a támogatás hektáronként 1.450-12.300
euró - az erről szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendelet a
Magyar Közlöny legújabb számában jelent meg.
A szőlőültetvény kivágásához támogatás
csak akkor igényelhető, ha a terület meghaladja a 0,1 hektárt. A támogatási
kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal központjába kell
eljuttatni június 22-ig. Miután a keret 2.000 hektár
kivágására szól, a kérelmeket beérkezési sorrendben bírálja el a hivatal.
Amikor betelt a keret, a további kérelmeket elutasítják.
A támogatás alapegysége az átlagos
borkihozatal. Ez az utolsó 5 év hektáronkénti termésátlagát jelenti, amit a
hegybíró igazol. Aki bort nem állít elő, csak szőlőt termel, annál a
borkihozatal a szőlő termésátlagának 70 százaléka.
A hektáronkénti támogatás - a
borkihozatal függvényében - 1.450 eurótól 12.300 euróig terjed. Az első
lépcsőben a borkihozatal 20-30 hektoliter, az utolsóban meghaladja a 160
hektolitert. (A közbülső négy lépcsőben arányos a borkihozatal és a támogatás.)
Akinek a területe 0,1 és 0,25 hektár közé
esik, az - egy hektárra vetítve - legfeljebb 4.300 euró támogatást kaphat.
A támogatással kivágott ültetvény után
nem keletkezik újratelepítési jog.
Partnerség. Két közös technológiai
kezdeményezésre tett javaslatot a 7. keretprogram témakörében az Európai
Bizottság. A tervek május 21–22-én kerülnek a versenyképességi tanács elé,
megvalósításuk 2008 elején kezdődhet el – jelentette a Rapid.
Az egyik kezdeményezés, az Artemis a
gyorsan tért nyerő, láthatatlan komputerekkel (autókba, repülőgépekbe,
telefonokba, mosógépekbe, televíziókba stb. beágyazott számítástechnikai
rendszerekkel) foglalkozik. Az ezekkel kapcsolatos kutatásokra 2,7 milliárd eurót
irányoztak elő 2013-ig. Brüsszeli számítások szerint a forrás 60 százalékát az
ipar biztosítja. Ehhez 410 millió eurót tesz hozzá a közösség, 800 millió
euróval szállnak be a tagállamok. A kezdeményezés súlyát jelzi, hogy a
beágyazott számítástechnikai rendszerek száma a becslések szerint 2010-re
meghaladja a 16 milliárdot, 2020-ra a 40 milliárdot, s a beépített csipek
egy-egy új termék értékének 30-40 százalékát adják.
A másik közös vállalkozás, az IMI az
innovatív gyógyszerekkel kapcsolatos kutatásokat támogatja. A programban
2007–2013 között 2,7 milliárd euró használható fel a kis- és
középvállalkozások, valamint az egyetemek gyógyszeriparban hasznosítható
kutatásaihoz. Az IMI kialakítói szerint hármas haszonnal járhat a program:
növeli a kutatási és fejlesztési célú magánráfordításokat, javítja a szakmai
ismeretek átadását az egyetemek és a vállalatok között, s bevonja a
kisvállalkozásokat az európai kutatásokba.
A hírek szerint az EB a jövőben további
kezdeményezésekre készül a nanoelektronika, a tiszta égbolt, valamint a
hidrogén- és üzemanyagcellák területén.
Mivel a tárgyalásokon nincs stratégiai
véleménykülönbség már a jövő hónapban lezárható az egyeztetés az Új
Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) operatív programjairól Magyarország és az
Európai Unió között - hangoztatta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős
kormánybiztos az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság
ülésén.
Bajnai Gordon emlékeztetett arra, hogy az
ÚMFT stratégiáját az Európai Unió jóváhagyta, az erről szóló dokumentumot
nemrégiben aláírták, így a 2007-2013. közötti hét évre a pénzügyi keret
hivatalosnak tekinthető - tudósít az MTI.
Az operatív programok egyeztetése mellett
készülő akciótervek közül jó néhányat már társadalmi egyeztetésre bocsátottak.
Terveik szerint az akciótervek egyeztetését június második felében lezárják,
majd ezek eredményét viszik a kormány elé döntésre. A kormánybiztos szerint a
két évre készülő és évente felülvizsgált akciótervek kiszámítható
fejlesztéspolitikát tesznek lehetővé.
A tervezés mellett folyamatosan jelennek
meg a pályázati kiírások. 2007. januárjában a kis- és középvállalkozások
fejlesztését szolgáló pályázatokat írtak ki mintegy 30 milliárd forintos
keretre, amelyre 20 milliárd forint igény érkezett eddig. Nemrégiben jelentek
meg a régiós programok pályázatai, amelyek többnyire az önkormányzatokat és
azok intézményeit érintik. A hét régióban május elején 10 pályázatot írtak ki
27 milliárd forint keretre, régiónként eltérően, összesen 5 témakörben:
akadálymentesítésre, belterületi utakra, kerékpárutakra, ipari parkokra,
közoktatás-fejlesztésre. Céljuk, hogy még a nyáron mind a hét régióban pályázni
lehessen az eddig kiírt öt témában. Őszre pedig 20-25 témában jelenik majd meg
pályázati kiírás a regionális programokon belül.
Képviselői kérdésre válaszolva Bajnai
Gordon elmondta, hogy a régiók számára 4 milliárd forint áll rendelkezésre
program-előkészítésre uniós illetve magyar költségvetési forrásból. Cél, hogy
ebből az 500 millió forint feletti fejlesztési program előkészítését
támogassák. Utalt arra, hogy a 4 milliárd forintos keretet a régiók között
felosztották.
Az ÚMFT-ben a Balaton fejlesztése kiemelt
szerepet kap. A Balaton fejlesztéséről tárgyalásokat folytatnak az érintett
regionális fejlesztési tanácsokkal. A regionális programok mellett az ágazati
programokban is lesznek források a Balaton fejlesztésére. A Balaton Fejlesztési
Tanács számára ebben koordináló szerepet szánnak.
A kormánybiztos szerint elegendő idő lesz
az akciótervek társadalmi egyeztetésére. Az akciótervek ütemezésére vonatkozó
kérdésre válaszolva Bajnai Gordon elmondta, hogy az idén az év második felében
a 2008-2009. évre szóló akcióterveket készítik elő.
Az ülésen Bóka István fideszes képviselő
úgy vélekedett, hogy az önerő megteremtését szolgáló alap szabályozását felül
kellene vizsgálni. Erre válaszolva Bajnai Gordon elmondta, hogy a költségvetés
tervezésekor lehet áttekinteni az Önkormányzati és Területfejlesztési
Minisztériumnál lévő önerő alapot, és a működés szabályozásakor egyre inkább a
rászorultságnak kell megjelennie. A kormánybiztos jelezte, hogy dolgoznak más
típusú önerős alap kidolgozásán is, példaként említette a kedvezményes hitel
lehetőségeket.
Az
AVOP Irányító Hatósága május 15-i határidővel felfüggeszti a "Minőségi
mezőgazdasági termékek marketingje" c. pályázatok benyújtási lehetőségét.
Közlemény AVOP pályázati jogcím
felfüggesztéséről:
Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív
Program (AVOP) Irányító Hatósága az AVOP 3.1.2. "Minőségi mezőgazdasági
termékek marketingje" c. intézkedés esetében a 2004-2006 időszakra
rendelkezésre álló források kimerülésére való tekintettel a pályázatok
benyújtási lehetőségét 2007. május 15-i hatállyal felfüggeszti.
A 2007. május 15-én, 24 óráig postára
adott pályázatok még érkeztetésre kerülnek.
Forrás: FVM - Közösségi Ügyekért Felelős
Szakállamtitkár
Utolsó
előtti lépés az ezermilliárdokhoz
Sikerült
megállapodni Brüsszellel a következő hét évben hazánkba érkező ezermilliárdok
elköltésének fő számairól. A kormány terveit az unió minimális módosításokkal
elfogadta. A megállapodást ma délután írják alá, utolsó előtti lépésként,
mielőtt megnyílnak a pénzcsapok.
Az
Európai Unió illetékesei a közelmúltban gyakorlatilag rábólintottak a kormány
Új Magyarország fejlesztési tervére, azaz indokoltnak és átgondoltnak ítélték a
magyar elképzeléseket arról, hogy 2013-ig mely ágazatokra mennyi pénzt
költenénk. Brüsszel javaslatára a mintegy 8 ezermilliárd forintnyi forrás
kevesebb mint 2 százalékát kellett átcsoportosítanunk. Az eredeti terveinkhez
képest valamivel többet kell költeni például humánerőforrás- és
gazdaságfejlesztésre (plusz 32, illetve 16 milliárd) és környezetvédelemre
(plusz 86 milliárd), s minthogy a támogatási keret adott, ezért valamivel
kevesebb pénz jut majd a közlekedési beruházásokra (mínusz 18 milliárd forint).
Az úgynevezett "teljesítménytartaléknak" köszönhetően a
többletkiadásokat csak minimális mértékben kell máshonnan fedezni. Az egyezkedés
e szakasza délután tehát hivatalosan is lezárul, így az egyes ágazatok
fejlesztésére fordítható összegek és arányok már biztosan nem változhatnak. (A
mai találkozón Lengyelország, Ciprus, Németország és Spanyolország fejlesztési
terveit is véglegesítik.)
Mindez
gyakorlatilag az uniós pénzek lehívásához vezető utolsó előtti lépés. Az utolsó
majd az lesz, ha a részletekről is sikerül - legalábbis nagy vonalakban, tehát
nem a támogatható konkrét beruházások szintjén - megállapodnunk Brüsszellel.
Például olyan dilemmákról, hogy a közlekedési beruházásokon belül milyen
arányban költsünk vasútra és mennyit közutakra. E prioritási kérdéseket az
úgynevezett operatív programok tartalmazzák, amelyek szintén az unió asztalán
vannak már. A tárgyalások várhatóan a nyár végén fejeződnek be, azaz akkortól
tekinthető végleg adottnak, hogy mely célokra mennyi jut, és onnantól
nyílhatnak meg a brüsszeli pénzcsapok.
2007 januárjában megjelentek az Új
Magyarország Fejlesztési Terv első pályázati felhívásai, amelyek a kis- és
középvállalatok komplex fejlesztését, illetve a tudásalapú gazdaság
fejlesztését hivatottak szolgálni. A pályázatok a támogatási szerződések
biztosítékaitól függően vagyonbiztosítási kötelezettséget róhatnak a pályázatok
elnyerőire, amivel mindenképpen érdemes előre számolni.
A támogatási szerződés általában előírja,
hogy a támogatás kedvezményezettje adjon biztosítékot, ami lehetővé teszi az
elnyert és kiutalt pénz visszavételét, amennyiben a pályázó nem tesz eleget a
kötelezettségeinek. A pályázatokkal kapcsolatos – a pályázók jelentős része
szempontjából kedvező - új fejlemény, hogy a bankgarancián, kezességvállaláson
és garanciabiztosításon kívül immár ingatlanra vagy ingóságra bejegyzett
jelzálogjog is használható biztosítékként.
A kedvezményezettnek általában egyaránt
vagyonbiztosítást kell kötnie a jelzáloggal terhelt ingatlanra vagy ingóságra,
illetve a támogatás nyomán beruházással megvalósuló vagyontárgyra is.
Az uniós pályázatokon való részvétel
során a független alkuszok az érintett több ezer pályázó vállalkozásnak
többféle segítséget is tudnak nyújtani:
-
A
megvalósítandó vagyontárgyak, illetve a biztosítékok vagyonbiztosításának
előzetes kalkulációjával tervezhetővé teszik a projekt lebonyolításához
kapcsolódó biztosítási költségeket.
-
Garantálják,
hogy az ügyfél éppen a szükséges kockázatokra kapjon fedezetet. A felesleges
túlbiztosításnál csak az a kellemetlenebb, ha alulbiztosítás miatt esetleg
késik a támogatások kifizetése.
-
Mivel
a biztosítások ezen fajtái jórészt egyedileg kidolgozott díjak, az alkuszok a
biztosítások megkötésekor – nem utolsósorban az egyes ajánlatok versenyeztetése
miatt – a közvetlenül a biztosítóktól kapott ajánlatokhoz képest jelentős, akár
közel egyharmados díjcsökkenést is képesek elérni, a szolgáltatás körének
csökkenése nélkül.
-
Átvállalják
a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges biztosítási dokumentáció (igazoló
dokumentumok beszerzése, stb.) összeállítását.
Bajnai Gordon tájékoztatója
Az Országgyűlés Foglalkoztatási és
munkaügyi bizottsága meghallgatta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai
kormánybiztos tájékoztatóját a Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP),
valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), azaz a Nemzeti Stratégiai
Referenciakerethez kapcsolódó intézkedésekről és lehetőségekről.
A bizottság Simon Gábor elnök vezetésével
arra volt kíváncsi, hogy a fejlesztési tervek milyen hatást gyakorolnak a hazai
munkaerőpiac helyzetére.
Mára lezárultak az Európai Bizottság és a
magyar kormány között a tárgyalások, amelyek eredményeként az ÚMFT
vonatkozásában 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban
részesülünk, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd
forint tesz ki.
A TÁMOP törekvése olyan beavatkozások
sikeres végrehajtása a 2007-2013-as programozási periódusban, amelyek az egész
ország lakosságát érintik, és amelyekhez az infrastrukturális hátteret, a
minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést elsősorban a
Társadalmi infrastruktúra operatív program, illetve a regionális operatív
programok biztosítják. Finanszírozásának hátterét az Európai Szociális Alap és
a kapcsolódó hazai források képezik.
A TÁMOP a növekedéshez és a
foglalkoztatás bővítéséhez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára irányuló
intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá. A gazdaság
rendelkezésére álló munkaerő-kínálat növekedésében rejlő lehetőségek csak akkor
használhatók ki, ha növekszik az álláskeresési aktivitás, csökken a
munkaerő-piaci és társadalmi diszkrimináció mértéke, javul az összhang a kínált
és a keresett képzettségek, képességek között, továbbá az egészségkultúra növekedése
által nő az egészséges munkaerő aránya. A foglalkoztatás bővítéséhez tehát a
munkaerő-kínálat minőségének és foglalkoztathatóságának javításán és az
aktivitás növelésén keresztül vezet az út.
A Társadalmi megújulás Operatív Program
beavatkozási területei összesen 4 097 millió euro áll rendelkezésünkre a TÁMOP
keretében a hazai munkaerő fejlesztésére.
Simon Gábor szerint a nagyobb aktivitás,
a munkaerő-piaci részvétel növelését a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a
szociális terület, az egészségügy, a kultúra, valamint a közművelődés
eszközrendszerének, továbbá az antidiszkriminációs eszközök jogszabályi
megerősítésével lehet hatékonyan elérni.
Tízmilliós vissza nem térítendő
támogatás
Mától tekinthetők meg a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség internetes honlapján azon pályázati kiírások, amelyek
intézmények utólagos akadálymentesítésről szólnak.
A honlapon az észak-magyarországi, az
észak-alföldi, a nyugat- és a közép-dunántúli régió pályázati lehetőségei
tekinthetőek meg - mondta Fülep Gábor, a Váti Magyar Fejlesztési és
Urbanisztikai Kht. képviselője.
Maximálisan
10 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak azok, illetve
azon cégek, amelyek egyszintes intézmény akadály mentesítését vállalják.
Többszintes intézmény esetén a vissza nem térítendő támogatás összege 20 millió
forint. A támogatás a projekt elszámolható összköltségének legfeljebb 90
százalékát teheti ki. A pályázatokat augusztus végéig lehet benyújtani, az
észak-magyarországi régió három megyéje - Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád -
pályázói között 3 milliárd forintot oszthatnak ki.
Tíz pályázattal indul a ROP
Valós helyi igényekre, széles körű
társadalmi egyeztetés eredményeire épülnek a 2007–13-as regionális operatív
programok első kiírásai. A régiók számára először nyílik meg a lehetőség arra,
hogy a 2007-2013 között hazánkba érkező uniós források segítségével
megvalósítsák fejlesztési elképzeléseiket.
Május 7-én a hét régióban összesen tíz felhívás jelenik meg, mintegy 27
milliárd forintos kerettel. Pályázni lehet akadálymentesítésre, kerékpárút,
belterületi utak, ipari parkok és közoktatási intézmények fejlesztésére.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a
regionális operatív programok elkészítését megelőzően több mint egy évet szánt
arra, hogy felmérje a helyi fejlesztési elképzeléseket. Az új pályázati
kiírásokok, két hétig tartó társadalmi egyeztetésüket követően mától érhetők el
az NFÜ honlapján.
A most megjelenő pályázatok a hét
régióban, öt témát ölelnek fel:
-
Utólagos
akadálymentesítés (Nyugat-Dunántúl, Észak-Alföld, Közép-Dunántúl,
Észak-Magyarország)
-
Kerékpárút
hálózat fejlesztése (Dél- Alföld, Dél-Dunántúl)
-
Belterületi
utak fejlesztése (Közép-Dunántúl)
-
Közoktatási
intézmények beruházásának támogatása (Közép-Magyarország)
-
Ipari
parkok/területek fejlesztése (Észak-Magyarország, Észak-Alföld)
A pályázati felhívások összesen 26,9
milliárd Ft-tal támogatják a feltételeknek megfelelő beruházások
megvalósítását.
Újdonság a két fordulós pályázati
eljárás, amelyet az ipari parkokra, ipari területekre vonatkozó kiírásoknál
használhatnak a pályázók. Az első fordulóban a projektötlet ismertetése
történik meg, ezt követi a használható ötletek kiválasztása, majd a négy-hat
hónapos projektkidolgozás. Végül a második fordulóban születik döntés a
tényleges támogatásról. Ezzel jelentősen csökkenthető a felesleges idő- és
pénzráfordítás. Csak annak kell minden részletében kidolgoznia a projektjét,
aki az első fordulón túljutott.
A
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK
Utólagos akadálymentesítés
(Nyugat-Dunántúl, ÉszakcAlföld, Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország)
A helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi
önkormányzatok és társulásaik, valamint egyesületek, egyházak, alapítványok,
közhasznú társaságok és egyéb jogi személyiségű non-profit szervezetek által
nyújtott fizikai (például épületeken belül liftépítés vagy épületen kívül rámpák
építése) és infokommunikációs (digitális tartalmak internetes hozzáférése)
akadálymentesítés megvalósítását támogatja. A támogatásra a Nyugat-dunántúli
Régióban 0,73 milliárd forint, az Észak-alföldi Régióban 1,84 milliárd forint,
a Közép-dunántúli Régióban 0,42 milliárd forint, az Észak-magyarországi
Régióban 2 milliárd forint áll rendelkezésre.
Kerékpárút hálózat fejlesztése (Dél-Alföld,
Dél-Dunántúl)
A program az aktív turizmust támogató és
a települések elérését segítő kerékpárutak építéséhez, túraútvonalak
kijelöléséhez, információs táblák, kerékpártárolók elhelyezéséhez járul hozzá.
A támogatásra a Dél-dunántúli Régióban 1,2 milliárd forint, a Dél-alföldi
Régióban 3,1 milliárd forint áll rendelkezésre.
Belterületi
utak fejlesztése (Közép-Dunántúl)
A támogatás keretében önkormányzati
tulajdonú belterületi utak felújítása, közterületi elemek korszerűsítése
(közművilágítás), burkolat megerősítéséhez kapcsolódó tevékenységek (kiviteli
terv készítése) valósulhatnak meg. A
támogatásra 1,8 milliárd forint áll rendelkezésre.
Közoktatási
intézmények beruházásának támogatása (Közép-Magyarország)
A támogatás célja a neveléshez és az
oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, beszerzése, valamint a
kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése. A pályázat lehetőséget nyújt többek
között a közoktatási intézmények felújítására, energiatakarékossá tételére,
bútorok, készségfejlesztő eszközök, informatikai eszközök beszerzésére. A
támogatásra mintegy 5 milliárd forint fordítható.
Ipari
parkok/területek fejlesztése (Észak-Magyarország, Észak- Alföld)
A program az Észak-alföldi Régióban ipari
parkok és területek, az Észak-magyarországi Régióban ipari parkok magas szintű
infrastruktúrával, magas színvonalú szolgáltatásokkal történő ellátását
támogatja. Lehetőség nyílik többek között a gáz-, elektromos szolgáltatás
kiépítésére, az ipari parkban, vagy más ipari területen lévő épületek
átalakítására, korszerűsítésére, üzemcsarnok építésére. A támogatási keret az
Észak-alföldi Régióban 7,9 milliárd forint, az Észak-magyarországi Régióban 3
milliárd forint.
A szakmai, érdekképviseleti szervezetek
számos hasznos javaslattal járultak hozzá a pályázati anyagok tartalmának
véglegesítéséhez a két hetes szakmai egyeztetés során.
Ennek
hatására a kiírásokban például az alábbi változások történtek:
-Az ipari parkok, ipari területek
fejlesztését ösztönző kiírásoknál csak a támogatási szerződés megkötéséhez
szükséges az építési engedély beszerzése, magában a pályázat beadásához nem.
-Nem csak a fizikai, de az
infokommunikációs akadálymentesítés is támogatható.
A beérkező pályázatok értékelése régiós
szinten a regionális fejlesztési ügynökségeknél, vagy a Váti Kht. helyi
kirendeltségeinél zajlik majd.
A további információk valamint a teljes
pályázati dokumentáció a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján
(www.nfu.gov.hu) érhetők el.
Az Észak-magyarországi régió három
megyéje - Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád - 2008-ig 78 milliárd forintra
pályázhat a regionális operatív program keretében - mondta Szabó György, a
régió fejlesztési tanácsnak elnöke pénteken miskolci sajtótájékoztatóján. A
fejlesztési tanács pénteki ülésén elfogadta a régió 2007-2008-as évekre
kidolgozott akciótervét, ezt társadalmi vitára bocsátják, az egyeztetések után
válnak majd véglegessé - mondta Szabó György.
Közlése szerint az operatív program
céljai a régióban a versenyképes gazdaság megteremtése, a turisztikai potenciál
erősítése, a településfejlesztés, a humán közösségi infrastruktúra fejlesztése,
valamint a térségi közlekedés fejlesztése. E célokra a 2007-2008-ban 78
milliárd forint értékű uniós forrás juthat, amelyet pályázat útján nyerhetnek
el az önkormányzatok, civilszervezetek, vállalkozások. Sokan érdeklődnek arról,
hogy mikor pályázhatnak a fejlesztési forrásokra, ez azonban Brüsszeltől függ,
"a brüsszeli tempót nem tudjuk áthágni, megváltoztatni" - mondta
Szabó György.
A bürokrácia meglehetősen körülményes és
lassú Brüsszelben is, ugyanakkor a pályázatok egyeztetésében Magyarország jár a
legegyenletesebb és leggyorsabb úton, és a legelőbb tart az új tagállamok
között - hangsúlyozta az elnök, aki kitért arra is: arra számítanak, hogy május
végén lezárulhat a kormányzat, a régiók és Brüsszel között az egyeztetés. Szabó
György ugyanakkor úgy fogalmazott: a brüsszeli kívánalmak többségét - amelyet a
regionális operatív programmal kapcsolatban megfogalmaztak nem támogatják. Az
unió azt igényelte, hogy az ágazati programokból "több feladat jöjjön le a
regionális programokba, de ehhez többletforrást nem biztosítana".
Álláspontunkat meg tudjuk védeni - tette hozzá.
Régiós pénzekért futnak versenyt
huszonhétmilliárd forintos keretösszeggel megjelentek a regionális operatív
programok első kiírásai. Többek között akadálymentesítésre és
iskolafejlesztésre lehet pályázni. Mindezt úgy, hogy az EU még el sem fogadta a
benyújtott regionális programokat.
Bajnai Gordon nem lát kockázatot abban,
hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség úgy írta ki tegnap a regionális operatív
program első pályázatait, hogy azokra még Brüsszel nem adta áldását. A
fejlesztéspolitikai kormánybiztos elmondta, nyár közepén fogadhatja el az unió
Magyarország operatív programjait, ám addig a kormány nem szeretne várni. Ezért
a hét régióban tíz felhívást tettek közzé mintegy 27 milliárd forintos
keretösszeggel. A pályázók akadálymentesítésre, kerékpár- és belterületi utak
építésére, valamint ipari parkok és közoktatási intézmények fejlesztésére
nyerhetnek támogatásokat. Bajnai Gordon szerint azért lehetett még az uniós
elfogadás előtt megjelentetni a kiírásokat, mert ezekről nincs vita Brüsszelben
- írja a Magyar Hírlap
A Magyar Pályázatkészítő Iroda
ügyvezetője, Essősy Zsombor szerint az unió már korábban is támogatott hasonló
programokat, így vélhetően most sem lesz másként. A szakértő hangsúlyozta, hogy
a brüsszeli igen előtt a fejlesztési ügynökség csak az állami költségvetés
terhére írhat alá szerződést a pályázatok nyerteseivel. Mint elmondta, az
operatív programok kiírásainak várhatóan csak szeptemberre lesznek meg az első
győztesei, és addig az uniós áldás is megszületik.
A pályázatok kétfordulósak, ezzel időt és
pénzt takaríthatnak meg a jelentkezők, csak annak kell ugyanis részletesen
kidolgoznia a projektjét, aki túljutott az első fordulón. Pozitív
diszkriminációt is érvényesítenek. Az elmaradott régiók nagyobb támogatást
kaphatnak. Észak-Magyarországon csak ötszázalékos önrészt kell biztosítani az
akadálymentesítésre elnyerhető pénzekhez, míg Nyugat-Magyarországon harminc
százalékot.
A közép-magyarországi régióban
elkezdődött az iskolafelújítási program. Ebben 4,9 milliárd forintra lehet
pályázni. Hiller István oktatási és kulturális miniszter elmondta: a keret
nyolcvan százaléka infrastrukturális fejlesztésekre, húsz százaléka
eszközbeszerzésre fordítható. A Fidesz szerint nem hoznak gazdaságélénkítést és
munkahelyteremtést a pályázatok, mert a huszonhétmilliárdos kiírás csupán
tíz-húsz pályázatot jelent régiónként.
A mikrohitelezési konstrukció
átalakításával a legkisebb vállalkozásoknak is esélyük lesz arra, hogy hitelhez
jussanak, és így a következő hét évben az uniós és a magánforrások együtt
mintegy 27 ezer mikrovállalkozás számára biztosíthatnak forrásokat.
Kóka János gazdasági miniszter kedden egy
konferencián azt mondta: a mikrohitelezésben egyre több konstrukció jelenik
meg, enyhülnek a fedezeti követelmények, és könnyebb lesz a hitelhez jutás. A
kkv-k számára megalkotott uniós Jeremie programban a következő hét évre 175
milliárd forintot különítettek el, ami várhatóan 2000 milliárd forint forrást
mozgat meg. A 175 milliárdból 35 milliárd a mikrovállalkozások finanszírozására
fordítható.
Kóka János hangsúlyozta: a mikrohitel
népszerűsítésére és elérhetőbbé tételére azért is szükség van, mert a magyar
vállalkozások mintegy 80 százaléka hitel nélkül gazdálkodik, míg a fejlett
országokban ez az arány csak 15-20 százalékos. Ennek egyik oka, hogy a kisebb
vállalkozások jelentős része nem tud bekerülni a banki finanszírozási körbe. A
változások - szavai szerint - megteremtik az ügyfelekért folytatott versenyt a
pénzintézetek között.
600
milliárd áramolhat a gazdaságba
Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium (GKM) gazdaságfejlesztési szakállamtitkára elmondta, hogy az uniós
forrásoknak köszönhetően a következő hét évben mintegy 55 milliárd forintot
fordíthatnak a mikrohitelezési konstrukciók támogatására, és ezzel mintegy 600
milliárd forint hitel áramolhat a gazdaságba. Az összegből 100 ezer vállalkozás
integrálható a pénzügyi közvetítés rendszerébe, azaz juthat hitelhez, és
130-150 ezer munkahely megtartása, illetve létrehozása válik lehetővé.
A tervek szerint az 55 milliárd forintból
25 milliárdot a mikrohitelt nyújtók közvetlen refinanszírozására, 30 milliárd
forintot pedig portfolió-garancianyújtásra fordítanak.
A minisztérium számai szerint az elmúlt
15 évben több mint 25 400 mikrovállalkozó jutott összesen 42,6 milliárd forint
összeghez.
Kiszámíthatatlan
a gazdasági szabályozás
Egyed Géza emlékezetett rá, hogy az
országban a vállalkozások 96 százaléka mikro- és kisvállalkozás. Jelentőségük
azonban nemcsak gazdasági súlyukban rejlik - a szektor állítja elő a GDP
egyharmadát -, hanem meghatározó szerepet töltenek be a társadalmi kohézió
erősítésében is.
Gazdálkodásukat illetően a
szakállamtitkár kedvezőtlennek nevezte a gazdasági szabályozás
kiszámíthatatlanságát, a gyakran tisztességtelen versenyt, illetve a hitelhez
jutás nehézségét. Célként jelölte meg az üzleti környezet javításán túl a
finanszírozási lehetőségek bővítését, illetve a piaci információkhoz jutást.
A vállalkozások helyzetén javíthat az EU
Jeremie elnevezésű programja, amelynek egyik kiemelt eleme a mikrohitelezés. A
program célja, hogy olyan mikrovállalkozók is forráshoz juthassanak, akik eddig
erre a bankok számára nem voltak alkalmasak, de megfelelő növekedési
potenciállal rendelkeznek.
A
Jeremie választható eszköz
Marc Scublin, az Európai Beruházási Alap
igazgatója szerint a Jeremie választható eszköz, nem minden tagállam dönt úgy,
hogy strukturális alapjain keresztül alkalmazza a kis- és középvállalkozások
pénzügyi támogatására. A kezdeményezést igénybe vevő tagállamok létrehozzák a
Jeremie holding alapot, illetve egy pénzügyi közvetítőt, majd pénzügyi társintézményeket
választanak pályázattal.
A Jeremie alap pénzügyi eszközök széles
skáláját - tőkekonstrukció, hitel, garancia - foglalhatja magában,
segélynyújtásra azonban nincs lehetőség.
Óriási könnyebbséget jelenthet cégek
tízezrei számára a pályázati biztosítékok rendszerének visszamenőleges
megváltoztatása. Az NFÜ a könnyítések sorozatát – amely talán abból a
félelemből táplálkozik, hogy nem lesz elég igénylő – az egyablakos telefonos
ügyfél-tájékoztatási rendszer beüzemelésével folytatja.
Akár 10-15 ezer nyertes pályázót is
érinthet az a döntés, hogy a kormány 2004-ig visszamenőleg 120-ról 100
százalékra csökkentette az előírt biztosíték mértékét, és néhány esetben el is
törölte. Ez a lépés felszabadítja a korábban sikeresen pályázó cégeket,
ráadásul hitelképességük is javul. Ennél komolyabb könnyítést el sem tudok
képzelni – mondta a NAPI Gazdaságnak Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő
Iroda ügyvezető igazgatója. Essősy szerint ugyanakkor kicsit a ló másik
oldalára esett át a szabályozás, hiszen az eddigi garanciális túlbiztosítás
után mostantól önmagában az inkasszó is elegendő lesz.
Az új feltételek értelmében a pályázó
választhat, hogy kötelező biztosítékként azonnali beszedési megbízást
(gyakorlatilag ingyenes inkasszót) vagy bankgaranciát, jelzálogot ajánl fel. A
használható biztosítékok köre bővül az óvadékkal, az önkormányzatoknak, civil
szervezeteknek és egyházaknak pedig az új fejlesztési tervben teljesen
megszűnik a biztosítékadási kötelezettsége. Ugyanez vonatkozik a gazdasági
társaságokra, ha a támogatási összeg tízmillió forint alatt marad. Ötvenmillió
forintig csak a projekt megvalósításának időszakára kell fedezetet nyújtani a
támogatási mérték 100 százalékáig, ötvenmillió forint feletti forrás elnyerése
esetén pedig a megvalósítás idejére 100 százaléknyi, a fenntartási időszakra a
támogatási összeghez mérten 50 százalékos biztosítékot kell előteremteni.
Bajnai Gordon, a Nemzeti Fejlesztési
Ügynökséget (NFÜ) vezető kormánybiztos már jelentett be könnyítéseket a
pályázati rendszerben, visszamenőleges hatállyal: az eddigi 1–5 millió forintos
támogatási összeg felső határa például 10 millióra emelkedett és az NFÜ a
konkrét mértékben meghatározott árbevétel-növekedés mellett megadta az inflációhoz
kötött – 8, 6, 5, illetve 4 százalékos – növekedési ütem választásának
lehetőségét. Feloldják azt a korlátozást is, amely szerint egy évben egy
vállalkozás legfeljebb egy célra pályázhat – mostantól kettő a határ.
Az újabb enyhítések és a pályázati határidők
meghosszabbítása azt sejteti, hogy az NFÜ tart attól, nem lesz elég igénylő a
különböző kiírásokra, pedig ez a veszély nem fenyeget – mondta lapunknak egy
pályázatíró. Ráadásul sok pályázó a határidők megnyújtását inkább
negatívumként, mintsem pozitívumként értékeli, hiszen így nagyobb a verseny.
Májustól az ˝egyablakos˝, menüpontokra
épülő telefonos ügyfél-tájékoztatási rendszer is egyszerűsíti a pályázók
dolgát: a sikeres tesztek után az NFÜ beüzemelte az úgynevezett Contact
Centert, amelynek munkatársai a megfelelő támogatási konstrukció
kiválasztásában, a pályázati feltételek értelmezésében és a kitöltő programok
használatában segítik a potenciális pályázókat. Az éppen futó, aktuális
pályázati lehetőségekről automata tájékoztatja az érdeklődőket, a központ
munkatársai pedig a szükséges dokumentációk hollétéről, a jogosultság
feltételeiről, a kért csatolmányokról, az érvényességi kritériumokról vagy a
támogatás terhére elszámolható költségeik köréről nyújtanak információt. Egy
speciális funkciónak köszönhetően a telefonáló közvetlenül is kapcsolatba tud
lépni a pályázatát kezelő illetékes közreműködő szervezetekkel. Így ugyanazon
szám felhívásával a tender menetéhez igazodva projektszintű tanácsadást kaphat
vagy akár a támogatást elnyert projekt megvalósításáról is egyeztethet – tudtuk
meg az NFÜ-től.
Visszamenőleg egyszerűsödik a biztosítéki
rendszer
Biztosítéknyújtási kötelezettségeik miatt
nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe az új pályázatoknál az I. Nemzeti
fejlesztési terv (I. NFT) nyertesei. Ez a szándék vezérelte a kormányt abban,
hogy hozzáigazította annak biztosítékrendszerét az Új Magyarország fejlesztési
terv kedvezőbb feltételeihez. A kormánydöntés a vállalkozások és szervezetek
számára visszamenőleges hatályú - tudatta közleményében a Nemzeti Fejlesztési
Ügynökség (NFÜ).
A 2004-2006-os rendszert sokat bírálták,
túl szigorúnak találták a pályázók. Ez is közrejátszhatott abban, hogy a
2007-2013-as időszakban elérhető uniós források esetében már az indulástól
kedvezőbbek a feltételek.
A nyertesnek - immár az I. NFT esetében
is - a korábbi 120 százalék helyett a támogatás 100 százalékára kell
biztosítékot adni. Fontos változás az is, hogy választhat a pályázó: kötelező
biztosítékként mit - azonnali beszedési megbízást (gyakorlatilag ingyenes
inkasszót) vagy bankgaranciát - mutat fel. Egyidejűleg az óvadékkal ki is
bővült a használható biztosítékok köre.
További fontos fejlemény, hogy ötmillió
forintról tízmillióra nőtt az a támogatási összeghatár, amelynél a kedvezményezettnek
nem kell biztosítékot nyújtani. Ugyanez érvényes akkor is, ha a támogatás
kutatás-fejlesztést vagy innovációt segít elő, vagy ha a kedvezményezett
vállalja, hogy csak a projektje megvalósítását követően, egy összegben kéri
majd a támogatást.
A fenntartási időszakra csupán az 50
millió forintnál nagyobb értékű projektekre kell biztosítékot adni, s ezeknél
is csak a teljes beruházási érték 50 százalékára.
A támogatások megszerzése és megtartása
szigorú feltételrendszerhez kötött a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Fejlesztési Igazgatósága (KvVM FI), mint a támogatásközvetítésért felelős
közreműködő szervezetek gyűjtőszervezete, felelős a környezetvédelmi célú hazai
projektek teljes körű lebonyolításának koordinálásáért a projekt-előkészítéstől
egészen a beruházások befejezését követő ellenőrzésekig. A FI az egyetlen olyan
központi hatóság, amely közvetlen napi kapcsolatban áll a környezetvédelmi célú
projektek kedvezményezettjeivel, első kézből értesül a projektmegvalósítás
során felmerülő problémákról. A Fejlesztési Igazgatóságon azon dolgozunk, hogy
megadjunk minden szakmai segítséget a potenciális kedvezményezetteknek a
beruházások sikeres megvalósításához - mutatott rá Rupp Tamás főosztályvezető.
A magyar környezetvédelmi szektor
kétségkívül egyedülálló fejlesztési lehetőségek előtt áll a 2007-13-as
periódusban: a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében összesen
mintegy 1323 milliárd forint támogatásra (2006. évi folyó áron, 271 forint/euró
árfolyamon) számíthatnak a projektek kedvezményezettjei a 7 év alatt, amely
összegbe az uniós és a hazai központi költségvetési társfinanszírozási hányad
is beletartozik. Összességében tehát - az önerő mértékétől függően - mintegy
1500-1800 milliárd forint értékű projekt megvalósításáról beszélhetünk.
A támogatások megszerzése és megtartása
azonban komoly és szigorú feltételrendszerhez kötött. E feltételek közül most
szeretném ráirányítani a figyelmet egy olyan kérdéskörre, amely az elmúlt év
során került a Kohéziós Alap Közreműködő Szervezet tevékenységeinek fókuszába:
az uniós támogatással létrejövő eszközállomány működtetésének, üzemeltetésének
kérdésére.
E tekintetben két kulcsterületről
beszélhetünk, amelyekkel kapcsolatosan kiemelt uniós auditra számíthatnak a
projektkedvezményezettek: a versenysemlegesség az üzemeltetési jog odaítélése
során és a pénzügyi fenntarthatóság kérdése.
Mivel 2000-2004 között az ún. ISPA
előcsatlakozási alapból és 2004-2006 között a Kohéziós Alapból elsősorban
víziközmű- és hulladékgazdálkodási nagyberuházások kaptak támogatást, ezért az
üzemeltetés témakörét e két szektorban vizsgáljuk kiemelten. A hazai jogi
szabályozás tekintetében az első és legfontosabb a 16/2006. MeHVM-PM együttes
rendelet, mely a 2007-13-as időszakban uniós támogatással megvalósuló
beruházások eljárási szabályairól szól. Ennek értelmében a támogatás
nyújtásának feltétele, hogy a létrejövő eszközállomány üzemeltetése az unió
alapelveivel összhangban valósuljon meg. A vonatkozó ágazati szabályozás
azonban eltérő a két területen.
A versenysemlegesség tekintetében a
hulladékgazdálkodási területen a 224/2004. kormányrendeletnek megfelelően az
üzemeltető kiválasztása a Közbeszerzési törvény (Kbt.) szabályai szerint kell
hogy történjen, azaz közbeszerzési eljárás lefolytatásával. Ezalól egyedül a
Kbt. 2/A §-ának maradéktalanul megfelelő üzemeltetők mentesülnek, az ő
esetükben közbeszerzési eljárás nélkül is átengedhető az újonnan létrejött
eszközállomány üzemeltetési joga. Az említett ˝2/A˝ szakmai berkekben már fogalomnak
számít (a teljesség igénye nélkül: ez a 100 százalékban önkormányzati és/vagy
állami tulajdonban lévő cégeket foglalja magában), ám e feltétel önmagában nem
elegendő a pályáztatás elhagyásához, a pontos törvényi előírások betartása
elengedhetetlen.
A vízi közművek működtetése
koncesszióköteles tevékenység. A vízgazdálkodásról szóló törvény (továbbiakban
Vgtv.) értelmében a koncessziós törvény rendelkezései szerint kell kiválasztani
az újonnan létrejövő víziközmű-állomány jövőbeni üzemeltetőjét. A Vgtv. ez év
január 1-jétől hatályos 9. § (2) bekezdése definiálja azon eseteket, amelyek
teljesülésekor a koncessziós pályáztatás mellőzhető. Itt szintén a kizárólagos
állami és/vagy önkormányzati tulajdon az egyik alapfeltétel, akárcsak a
hulladékgazdálkodás esetén.
A fenti esetek elsősorban a zöldmezős
beruházásokra alkalmazhatók, más a helyzet akkor, amikor a támogatással
megvalósuló eszközállomány egy meglévő infrastruktúrához kapcsolódik, kizárólag
azzal együtt működtethető. Ilyen például a víziközmű-szektorban a
csatornahálózat és/vagy egy meglévő szennyvíztisztító telep bővítése. Ekkor
ugyanis a projektterületen már élő szerződések rendelkeznek a helyi
közszolgáltatás ellátásáról. Amennyiben a meglévő üzemeltetők kiválasztása a
megkötéskor érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően történt és a szerződések
tartalmazzák az EU-támogatásból létrejövő eszközállomány működtetésével
kapcsolatos szerződéses feltételeket, akkor a korábbiakban felsorolt
feltételeknek meg nem felelő közszolgáltató is megbízható az újonnan létrejövő
eszközállomány üzemeltetésével. A helyi önkormányzatokról szóló törvény
(továbbiakban: Ötv.) rendelkezései alapján 2007. január 1-jétől lehetőség van
az eszközállomány vagyonkezelésbe adására is.
A Fejlesztési Igazgatóság, mint közreműködő
szervezet szerepe az üzemeltető kiválasztásában jelentős: egyrészt az egyes
üzemeltetési konstrukciók kialakítása során tanácsadói szerepkörben állunk a
projektek kedvezményezettjeinek rendelkezésére, másrészt a KSZ jogosult
megfigyelőt delegálni a koncessziós, illetve vagyonkezelési pályázatokat
értékelő testületbe, valamint az üzemeltető kiválasztására irányuló
közbeszerzési eljárás bírálóbizottságába.
A versenysemlegesség biztosításán túl
kiemelt EU-alapelv a pénzügyi fenntarthatóság. E tekintetben a kiindulópont az,
hogy az unió egyazon célra csak egyszer ad támogatást adott térségnek, a
beruházás befejezését követően a rendszernek már önfenntartónak kell lennie, a
˝szennyező fizet˝ elv figyelembevételével. Mindez azt jelenti, hogy a
támogatással létrejövő eszközök folyamatos felújítását, újrapótlását a
tulajdonos önkormányzatoknak és/vagy az államnak kell elvégeznie, a
közszolgáltatói díjakban e célra megképzett fejlesztési forrásból. A
fenntarthatóság biztosítása tehát minden esetben a díjak emelésével fog járni,
a díjemelés mértékének meghatározásakor azonban figyelemmel kell lenni a helyi
lakosság pénzügyi terhelhetőségére. Az unióban erre megállapított mutató az ún.
terhelhetőségi ráta (affordability rate), amely azt mutatja meg, hogy adott háztartás
az éves jövedelmének hány százalékát hajlandó, illetőleg képes adott
közszolgáltatás igénybevételére fordítani. E ráta a víziközmű-szolgáltatások
tekintetében 3, a
hulladékgazdálkodás esetén pedig 1 százalék az EU 15-ök esetében.
Az Európai Bizottság felkérésére a
Fejlesztési Igazgatóság a már elfogadott, illetve az előkészítés alatt álló
környezetvédelmi nagyprojektek tekintetében 2006-ban részletesen megvizsgálta a
projektek üzemeltetési helyzetét, amelyről összefoglaló jelentés keretében
számot adott a bizottság felé. A helyzetelemzések célja volt annak felderítése,
hogy a Kohéziós Alapból létrejövő közvagyon üzemeltetésének során
érvényesülnek-e a vonatkozó hazai jogszabályok rendelkezései és az acquis
communautaire-ből levezethető EU-alapelvek.
A vizsgálat eredményeképp megállapítható,
hogy a hulladékgazdálkodási szektorban a jelenleg hatályban lévő
közszolgáltatási szerződések - néhány kivételtől eltekintve - általában nem
rendelkeznek a Kohéziós Alapból megvalósuló létesítmények jövőbeni üzemeltetésének
kérdéseiről. Az új eszközök üzemeltetésére eddig már megkötött szerződések
jellemzően közbeszerzési vagy nyílt pályázati eljárás mellőzésével jöttek
létre, azaz ezek esetében nem érvényesültek a verseny tisztaságára,
nyíltságára, az egyenlő nemzeti elbánásra vonatkozó EU-alapelvek. A vizsgált
szerződésekből ezeken felül hiányoznak az új létesítmények hosszú távú
fenntartását biztosító pénzügyi garanciák, így e szerződésekben nem biztosított
az unió által megkövetelt pénzügyi fenntarthatóság kritériuma sem.
Ami a víziközmű-beruházásokat illeti, a
versenysemlegesség tekintetében megállapítható, hogy a vizsgálat alá vont, EU-s
támogatásból megvalósuló eszközrendszer üzemeltetésére kiterjedő szerződések
megfelelnek a 16/2006-os együttes rendelet előírásainak, azaz az egyes
szerződések aláírásakor érvényben lévő hazai jogszabályoknak. A Vgtv. korábban
említett módosított paragrafusa (9. § [2]) e szerződések megkötése után lépett
életbe, amely a jövőben kötendő üzemeltetési/közszolgáltatói szerződésekre
vonatkozóan írja elő a kizárólagos önkormányzati és/vagy állami tulajdont.
A vizsgált víziközmű-üzemeltetési
szerződések többsége ezzel egyidejűleg tartalmazza az új létesítmények hosszú
távú, fenntartható fejlesztését szolgáló pénzügyi garanciákat is, azonban nem
állapítható meg minden esetben a forrásképzés alapja, esetenként nem átlátható
az üzemeltetésre átvett eszközök felújításának szabályrendszere és előfordul a
víziközmű-ágazatban képződött fejlesztési forrás más célra való kivonása is. A
jelenleg érvényben lévő (hulladékgazdálkodási és víziközmű) közszolgáltatási és
üzemeltetési szerződésekről általánosságban elmondható, hogy azok az egyes
önkormányzatok és a szolgáltatók közötti viszonyokat tartalmazzák, ezért a több
önkormányzatot érintő, regionális szintű rendszerek üzemeltetésére
szerződésmódosítás vagy új közbeszerzési/koncessziós eljárás lefolytatása
nélkül nem terjeszthetők ki.
A Fejlesztési Igazgatóságon az
üzemeltetés témaköréhez kapcsolódóan célunk kettős: egyrészt a múlt hibáiból
adódó problémák megoldásához szeretnénk mielőbb hozzásegíteni az érintett
kedvezményezetteket, másrészt a jövőben (uniós támogatással) létrejövő
eszközállomány üzemeltetésére vonatkozó világos szabályrendszer kialakításán
dolgozunk. Ennek érdekében megosztottuk az érintett kedvezményezettekkel az
üzemeltetési átvilágítás eredményeképp létrejött, projektspecifikus
helyzetelemzéseket, és azóta is folyamatos konzultációk keretében támogatjuk az
érintett önkormányzatokat az optimális üzemeltetési struktúra kialakításában.
Emellett közvetve rész veszünk a releváns jogszabály-alkotási folyamatokban.
Sikeres fejlesztéspolitikai időszaknak
értékeli a kormány illetékes kormánybiztosa a Magyarország európai uniós
csatlakozása óta eltelt három évet. Bajnai Gordon erről az MTI-nek adott
interjúban beszélt.
A fejlesztéspolitikai kormánybiztos
elmondta: Magyarország az előcsatlakozási alapok felhasználása terén szerzett
korábbi tapasztalatait felhasználva alapvetően sikeresen működő rendszert
hozott létre, néhány kisebb hiányosságtól eltekintve.
Bajnai Gordon szerint az önkormányzatok,
a civil szervezetek és a vállalkozások rengeteget fejlődtek abban, hogyan kell
elkészíteni egy-egy pályázatot. Ez lehetett az alapja annak, hogy Magyarország az
I. Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak kifizetésében dobogós helyen áll a
2004-ben csatlakozott tíz tagország között. Bajnai azt mondta, az elmúlt három
évben a pályázók a lebonyolító intézményekkel együtt tanulták meg a rendszer
működését, "együtt sírtak, együtt nevettek".
A kormánybiztos egyetértett azzal, hogy
sokáig nem látszottak a beruházások tényleges eredményei, de ez mára
megváltozott. Az összesen több mint 16 ezer nyertes projektből 5 ezer lezárult,
esetükben megtörténtek a kifizetések is. További több mint 11 ezer terven
dolgoznak a projektgazdák, ezek eredménye napjainkban érik be és 2008 végéig
valamennyi "első körös" projektnek le is kell zárulnia. Mint
elmondta, a Magyarország uniós csatlakozását követő első három évben 670 milliárd
forint befektetéséről született döntés, ennek hatására 2008 végéig a vállalások
szerint több mint 670 kilométernyi út épül vagy újul meg, több mint 45 ezer új
munkahely jön létre és 150 ezernél is többet sikerül megtartani.
A fejlesztéspolitikai kormánybiztos emlékeztetett
rá, hogy rengeteg olyan problémát kellett megoldani az elmúlt három évben,
amely egy új rendszer beindításakor előre nem látható. Bajnai Gordon szerint
annak mindenképpen örülni kell, hogy az EU-források felhasználása nemzetközi
összehasonlításban is jó ütemben halad. Elismerte ugyanakkor, hogy a rendszer
működése kapcsán sok volt az elégedetlen hang, elsősorban annak lassúsága és
bürokratikussága miatt.
Utóbbiak kiküszöbölése érdekében - mint
mondta - több olyan intézkedést hoztak, amely a rendszert gyorsabbá,
egyszerűbbé és átláthatóbbá tette. Bajnai Gordon emlékeztetett arra, hogy a
kormány már 2005-ben bevezette a 25 százalékos előlegrendszert az
utófinanszírozott uniós projektekre, ezt minden kedvezményezett kérhette és
automatikusan meg is kapta. Kitért a kormánybiztos arra is, hogy jelentősen
csökkentek a biztosítékadási elvárások, sőt, egyes esetekben, például az
önkormányzatoknál meg is szüntették. A legújabb pályázatoknál bevezették a
normatív pályázati rendszert, ami jelentősen megkönnyíti a pályázók dolgát és
gyorsítja az elbírálási folyamatot.
Bajnai Gordon külön kitért arra, egykapus
ügyintézést vezettek be annak érdekében, hogy a pályázóknak ne kelljen egy
pályázat miatt több hatósággal tartani a kapcsolatot. Megjegyezte, hogy jelentősen
csökkent a beadandó igazolások száma is, ezeket már csak a nyertesektől kérik
be, a folyamatok jó részét pedig az internetre terelik.
A kormány az Új Magyarország Fejlesztési
Terv keretében visszatérítendő támogatási formákat indít el 2007- ben a mikro-,
kis- és közepes vállalkozások számára a Jeremie-programban. Számítások szerint
az Európai Unió kezdeményezte Jeremie (Joint European Resources for Micro to
Medium Enterprises) program magyarországi bevezetése több tízezer vállalkozást
érint majd. A Jeremie program a 2007-2013-as időszak első két évében három
pénzügyi konstrukcióval indul.
Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium szakállamtitkára az NFÜ-ben, április végén tartott
sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a
Jeremie-program széles körű szakmai
egyeztetés után az év közepén, de legkésőbb szeptemberben indul a mikrohitel
konstrukcióval.
A mikrohitel program célja az, hogy a
kereskedelmi banki módszerekkel eddig nem finanszírozott, de hitelképes
mikrovállalkozások forrásait bővítse. Az erre a célra befektethető zömmel uniós
forrás összesen 35 milliárd forint lehet a következő hét évben.
A program második eleme olyan
garanciaeszközök alkalmazása, amelyek növelik majd a kis- és középvállalkozások
hitelhez jutási esélyeit. Az erre célra befektethető forrás - a tervek szerint
- összesen 80 milliárd forint lehet a következő hét évben.
A program harmadik eleme kockázati
tőkealapok létrehozása és működtetése magán- és állami befektetők
részvételével. Az e célra befektethető, jellemzően uniós forrás a jelenlegi
tervek szerint összesen mintegy 60 milliárd forint lehet.
A tőkeprogram keretében létrehozott
kockázati tőke alapok kezelésével olyan magántulajdonban lévő alapkezelők
foglalkoznak majd, amelyek a szükséges mértékű, de az alap legalább 30
százalékát kitevő magánforrást biztosítani tudják.
A program keretei lehetővé teszik a
2007-2013-as időszakban további pénzügyi konstrukciók indítását, valamint szükség
esetén az előirányzott összegek konstrukciók közötti átcsoportosítását.
Támogatott: termelő
infrastruktúra kiépítése, felújítása, beruházás a működést és termelést
elősegítő szolgáltatások mennyiségének és minőségének bővítéséhez.
Közreműködő Szervezet:
Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Észak-Magyarországi Operatív Program. Kód:
ÉMOP-2007/1.3.1/2F.
A
kétfordulós pályázat célja: a munkahelyteremtést, a működő tőke beáramlását
elősegítő, magas szintű infrastruktúrával és magas színvonalú szolgáltatásokkal
rendelkező ipari parki területek kialakítása a régióban. A régióban működő,
illetve letelepülni kívánó, elsősorban gyártó, beszállító, valamint feldolgozó
és szolgáltató vállalkozások korszerű telephelyi feltételeinek megteremtése az
ipari parkokban. A vállalkozások számára nyújtott üzleti szolgáltatások
bővítése az Észak-Magyarországi Régióban.
Keret: 3 Mrd Ft.
Pályázhatnak: Önkormányzatok
és azok által létrehozott társulások; a régióban ipari parkot üzemeltető
gazdasági társaságok, közhasznú és non-profit szervezetek. Csak partnerként:
gazdaság- és vállalkozásfejlesztő non-profit szervezetek.
Támogatott:
-
termelő
infrastruktúra kiépítése, felújítása, bővítése, a telekhatáron belül,
betelepülő vállalkozások számára nyújtott működést és termelést elősegítő
szolgáltatások, mennyiségének és minőségének bővítéséhez szükséges beruházások
Betelepülő vállalkozások számára nyújtott működést és termelést elősegítő
műszaki eszközök beszerzése
-
Termelő
tevékenységekhez kapcsolódó üzemcsarnokok, tárolók építése, meglévő épületek
átalakítása, bővítése, az ezzel kapcsolatos épületgépészeti beruházások
végrehajtása
-
Befektetés-ösztönzéshez
kapcsolódó marketingtevékenység (pl. innovatív vállalkozások betelepülését
segítő, tájékoztató anyagok elkészítése, honlap készítése).
-
Előkészítő
tevékenységek (megalapozó tanulmányok, elvi-, engedélyezési-, kivitelezési
tervek, a kötelező eljárások lebonyolítása pl. közbeszerzés)
-
Földterület
vásárlás (a támogatható költségek max. 10%-ig) az előkészítés folyamán a
beruházásra nem aktíválható költségelemekre de minimis támogatás kapható a
regionális beruházási támogatás mellett.
-
A
támogatás vissza nem térítendő, mértéke a projekt elszámolható költségeinek
legfeljebb 50 %-a, minimum 150 millió Ft, de maximum 300 millió Ft.
Nem
nyújtható támogatás azon pályázók részére,
-
akik
a GOP által támogatott, országosan kiemelt integrátor ipari parkokra vonatkozó
pályázat jogosultjaként szerepelhet, tehát az alábbi kritériumok közül hármat
teljesít:
-
minimális
működési idő, min.: 5 év
-
betelepült
vállalkozások száma: min.: 20 db betelepült vállalatok
-
minimum
25 %-ánál az éves nettó árbevétel meghaladja a 200 mFt-ot
-
a
betelepült vállalkozások által foglalkoztatottak száma: min.: 500 fő
Az első fordulóban a kiválasztás egyszerű
projektterv alapján történik, a projektfejlesztés és részletes kimunkálás a
második forduló során történik.
Pályázatok benyújtása: 2007. május 21-től 2007. július 21-ig. További
információ: www.nfu.gov.hu és a
www.norda.hu 46/504-461
