2007. júniusi hírek
A Kormány
egyszerűbb, kedvezőbb biztosítéki rendszert vezet be az uniós forrást elnyert
vállalkozások,
szervezetek számára visszamenőleges hatállyal, összehangolva az Új Magyarország
Fejlesztési Terv és az I. Nemzeti Fejlesztési Terv biztosítékadásra vonatkozó
szabályait.
A főbb változások röviden:
- Az I. Nemzeti
Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv esetében is az új
szabály szerint a pályázó választhat, hogy kötelező biztosítékként az azonnali
beszedési megbízást vagy bankgaranciát mutat fel.
- A használható
biztosítékok köre kiegészül az óvadékkal.
- A módosítás
alapján nem kötelesek biztosítékot nyújtani:
-
bármely
kedvezményezett, amennyiben a támogatás összege nem haladja meg a 10 millió
forintot (korábban 5 millió forint volt a határ);
-
bármely
kedvezményezett, ha a támogatás nem beruházási célú és kutatásfejlesztésre vagy
innovációra irányul;
-
a
megvalósítási időszakra azok a kedvezményezettek, akik a támogatás kifizetését
a projekt megvalósítását követően egy összegben kérik.
- A megvalósítási
időszakra és az azt követő fenntartási időszakra kedvezőbb mértékű biztosítékot
kell adni.
- Újítás, hogy a
fenntartási időszakra a bejegyzett terhelési tilalom törölhető.
- A módosítás az
I. NFT pályázatai esetében is lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok biztosíték
helyett nyilatkozattal vállalják a visszafizetési kötelezettséget esetlegesen
meghiúsuló, vagy szabálytalan beruházásaik után.
Háttér:
Az európai uniós
támogatások felhasználása során a kedvezményezett részéről elvárt
biztosítékadási kötelezettség célja, hogy a projekt részben vagy egészben
történő meghiúsulása, illetve a források szabálytalan felhasználásának esetére
garanciát nyújtson az állam és így az adófizetők részére.
A biztosítékokra
vonatkozó szabályok módosítása a fenti cél sérelme nélkül igyekszik bővíteni a
források felhasználásának lehetőségét, illetve csökkenteni a pályázók terheit
azzal, hogy összhangba hozza az I. és II. NFT tekintetében alkalmazandó
biztosíték-adási kötelezettséget.
A tervezet nem
módosítja automatikusan a megkötött szerződéseket, hanem az igényeknek
megfelelően formális támogatási szerződés-módosításra kerül sor, amelyet a
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ajánl fel a kedvezményezetteknek.
A pályázóbarát
szemléletnek megfelelően az ügynökség, illetve a támogatási szerzőződést kötő
közreműködő szervezetek keresik meg az érintett pályázókat. A
szerződésmódosítás az így megkapott írásbeli tájékoztatás elfogadásával,
praktikusan a levél aláírásával és annak visszaküldésével válik hatályossá.
A fenti intézkedések eredményeképpen:
-
az
I. NFT pályázóit is kedvezőbb biztosítékadási kötelezettség illeti meg;
-
az
I. NFT nyertes pályázói lehetőséget kapnak a biztosíték kicserélésére, bizonyos
esetekben mentesülnek a biztosítékadási kötelezettség alól;
-
Az
I. NFT nyertes pályázói biztosítékterhük miatt nem kerülnek kedvezőtlenebb
helyzetbe az új pályázatoknál.
Az unió közös
agrárpolitikája (KAP) 2013 után, azaz a mostani költségvetési időszak végén
akár meg is szűnhet - hangzott el szerdán Budapesten azon a szakmai
tanácskozáson, amelyet az EU közös agrárpolitikájának lehetséges alakulásáról
rendeztek.
A KAP megszűnése
az egyik lehetséges, ám kevéssé valószínű változat - mondta az MTI-nek Halmai
Péter, a Szent István
Egyetem tanára a tanácskozás szünetében. A szakértő szerint legvalószínűbb az,
hogy az unió közös agrárpolitikáját lényegesen megreformálják, ahogyan azt
2003-ban elhatározták a tagországok. Ezt a reformot szolgálja a közeljövőben
megtartandó úgynevezett egészségügyi felülvizsgálat, valamint a 2008-2009-re tervezett
költségvetési felülvizsgálat. Ezek a vizsgálatok túlmutatnak a technikai
kiigazításon és várhatóan érdemi változásokat hoznak az európai közösség
agrárpolitikájában.
Várhatóan a
termeléshez kötődő támogatások hosszú távon teljes mértékben megszűnnek és a
közjavakhoz kapcsolódóan működnek tovább jövedelemtámogatásként. Emellett
fennmaradnak a vidékfejlesztési támogatások, amelyek egy részét azonban az első
pillérhez kapcsolódó támogatásokból finanszíroznak majd.
Az egyetemi tanár
ugyanakkor jelezte, hogy az unió közös költségvetése az unió közkiadásainak
csupán 2 százalékát teszi ki, erről folyik most a vita. Az unió jelenleg évente
mintegy 120 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik. Ebből az összegből
mintegy 50 milliárd eurót fordítanak a közös agrárpolitika finanszírozására.
Halmai Péter
ugyanakkor utalt arra is, hogy a fejlett országok egyre kevésbé kívánják
finanszírozni a közös agrárpolitikát, mivel szerintük annak finanszírozása és
pénzköltése kevésbé hatékony, Ezért egyre inkább előtérbe kerül, hogy a
különböző kiadásokat ne csak az unió, hanem a nemzeti költségvetések is
társfinanszírozásban oldják meg.
Halmai Péter szerint
Magyarország számára az volna az előnyös, ha a közös agrárpolitika
megreformálva ugyan, de hosszabb távon is fennmaradna.
Felhívjuk szíves
figyelmüket, hogy a mai napon, 2007. június 1-jén a Nemzeti Fejlesztési
Ügynökség újra megnyitotta az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok
programra való pályázás lehetőségét.
A Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség, mint az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok
program Nemzeti Kapcsolattartója 2007. február 2-án felfüggesztette a program
pályázati kiírásának harmadik fordulóját annak érdekében, hogy egy
egyszerűsített, kétkörös pályáztatás keretében válassza ki a továbbiakban azon
projekt koncepciókat, amelyek egy előszűrést követően a második fordulóban
nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a program által biztosított forrásokra.
A februári
felfüggesztést követően a támogató országokkal számos egyeztető megbeszélésre
került sor. A részletekben történt megegyezést követően az elkészült,
meghirdetésre szánt anyagokat 2007. április 16-25. között társadalmi
véleményezésre bocsátottuk, amelynek során számos hasznos észrevétel érkezett a
pályázóktól. A pályázati kiíráshoz kapcsolódó dokumentumok többszöri
átdolgozását követően 2007. május 30-án megkaptuk a három donor ország jóváhagyását
a meghirdetésre kerülő anyagokra vonatkozóan.
A pályázati
felhíváshoz kapcsolódó dokumentumok itt letölthetők http://www.nfu.gov.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=ci_98
Felhívjuk szíves
figyelmüket, hogy a Nemzeti Kapcsolattartó mintegy (a menedzsmentköltségeket is
tartalmazó) 6,5 millió eurós NGO Alap
létrehozásáról is döntött, amely meghirdetésére a közeljövőben fog sor kerülni.
Az NGO
Alap pályázati
kiírása nem képezi jelen felhívás részét.
Amennyiben a
Jelentkezési lap kitöltésével kapcsolatban kérdésük merül fel, segítséget
kaphatnak a 06 40 638 638-as telefonszámon, illetve a nepf@meh.hu email címen.
Egyszerűbb lett a
Norvég Alap harmadik körében június elsején megnyílt pályázati eljárás. A
programban Magyarország összesen 125-130 millió euró támogatásban részesülhet,
amelynek felhasználására 2011-ig van lehetőség.
Az Európai
Gazdasági Térség (EGT) és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (Norvég Alap)
2004-2009. évi programjában Magyarország összesen 125-130 millió euró
támogatásban részesülhet, amelynek pénzügyi forrása az EGT nem európai uniós
tagállamai - Norvégia Liechtenstein és
Izland - által létrehozott alapokból származik. A forrás felhasználására
2011-ig van lehetőség - mondta el Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési
Ügynökség főosztályvezetője, a nemzeti kapcsolattartó szervezet vezetője.
A Norvég Alap
első és második pályázati köre után megmaradt 45 millió euró keretre kétfordulós
pályázati eljárást vezettek be. A harmadik pályázati kör első fordulójában
június 1. és augusztus 31. között lehet beadni a projekt-koncepciót 250 ezer és
3 millió euró támogatásra. Az ügynökség számítása szerint a 45 millió euró
keretre mintegy 3.000 projekt-koncepció várható, amelyből mintegy 150 kerülhet
a második fordulóba, ahol lehetőség van támogatást elszámolni a kidolgozás
költségére. Átlagosan 1 millió euró támogatással számolva 45 nyertes pályázat
támogatására lesz lehetőség a harmadik pályázati körben.
Az NFÜ adatai
szerint Norvég Alap első pályázati körében 292 pályázatot nyújtottak be,
amelyből mintegy százat lehetett tartalmilag értékelni, ebből 17 jutott tovább
a nemzeti bírálaton, és került a donor országok brüsszeli irodájába végső
döntésre. A második pályázati körben 570 pályázat érkezett, ebből 241-et
tartalmilag értékelnek, és augusztus közepére várható a nemzeti értékelés
befejezése.
A Norvég Alap 45
millió euró keretén felül 6,5 millió eurót elkülönítettek a nem kormányzati
szervezek (NGO) számára, amely pályázati alapként működik majd. A tervek
szerint a donor országok brüsszeli irodája még az idén kiválasztja az NGO-alap
közvetítő szervezetét, amely várhatóan 2008. januárjában írja ki a pályázatot a
nem kormányzati szervezetek számára. A tervek szerint a NGO-alapból 10 ezer és
250 ezer euró közötti projektekre lehet támogatást kérni egyszerűsített
formában.
A Norvég Alaphoz
hasonló pályázati eljárás és NGO-alap képzés várható a Svájci Alapnál is,
amelyre várhatóan már az idén év végén lehet majd pályázni.
Könnyítés az uniós pályázatoknál
Enyhítenek az
Európai Uniós pályázatok feltételeinek szigorán, és a kormány a második fél
évben visszatérítendő támogatási formákat vezet be a mikro-, kis- és közepes
vállalkozások számára. A Jeremie uniós forrásból kockázati tőkét, garanciát és
mikrohitelt ad.
A kis- és
középvállalkozásoknak meghirdetett gazdaságfejlesztési pályázatok többségénél a
meghosszabbított beadási határidő is lejár a jövő héten. Újabb kiírásokra a
nyár folyamán számíthatnak a cégek, hamarosan megjelennek a kutatás-fejlesztést
támogató felhívások, az év második felében pedig elérhetővé válnak az induló
vagy tőkeszegény vállalkozásokat segítő támogatások - írja a Népszabadság.
A kis- és
középvállalkozások foglalkoztatják a hazai dolgozók 65 százalékát, állítják elő
a bruttó hozzáadott érték felét, adják az export közel 40 százalékát.
Mindezekhez képest csak kis részük képes helytállni a nemzetközi piacon. Az
okok ismertek: elavult a technológiai színvonaluk, nem jutnak finanszírozási
forrásokhoz, és a humán erőforrás terén is nehézségekkel küzdenek. A
Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében eddig megjelent, illetve a
közeljövőben kiírandó pályázatok éppen e hiányosságok orvoslását célozzák.
Technológiai
fejlesztésekre eddig öt pályázatot írt ki a kormány a GOP keretében. Az első
hármat annak függvényében, hogy az érintett cég, 1-5, 5-50 vagy 50-500 millió
forintos támogatást szeretne elnyerni. Az első, mostanra 1-10 millió forintra
módosult kategóriában mintegy 1000-1500 mikro- és kisvállalkozás kaphat 6
milliárd forintot eszközbeszerzésre. A pénzhez normatív alapon juthatnak hozzá.
A jelentkezések, azaz a hiánytalanul befogadott dokumentációk sorrendjét
figyelembe véve osztják szét közöttük a támogatást.
Hatmilliárd
forint jut nagyjából 150-200 kis- és középvállalkozásnak eszközbeszerzésre,
építésre, informatikai fejlesztésre, piacra jutásra. Az 5-50 millió forint
közötti támogatást legfeljebb a beruházási összeg 30 százalékáig lehet
igényelni. Számukra nem jár automatikusan a pénz, elbírálják a pályázatukat. Az
50-100 millió forintos támogatásra pályázó vállalkozások számára 7,6 milliárd
forintot szán a kormány. Mintegy 20-50 cég az innovációs képessége
erősítéséhez; energiatakarékossági célokra; piacra jutáshoz; beszállítóvá
válásához veheti igénybe az uniós pénzt, legfeljebb a beruházási összeg 30
százalékáig.
Az első két
támogatási kategóriájú pályázathoz hasonló tartalommal, 800 milliós, illetve
1,5 milliárd forintos kerettel írták ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ)
technológiafejlesztési pályázatait a Közép-Magyarország régióban. További két
felhívás jelent meg a GOP keretében 3,9, illetve 5,1 milliárd forintos kerettel
a hátrányos helyzetű kistérségekben működő és munkahelyteremtő beruházásokat
tervező kis- és középvállalkozások számára. Ebben az esetben a 235
leghátrányosabb helyzetű település érdekelt, és minden olyan vállalkozás
jogosult pályázni, amely a meghatározott hátrányos helyzetű területeken hajtja
végre a beruházást, függetlenül bejegyzése helyétől.
Napok kérdése, és
a jelenleg kis- és középvállalkozások számára elérhető, hét gazdaságfejlesztési
uniós pályázatból öt bezár. Mint azt a Magyar Gazdaságfejlesztési Központnál
(MAG) megtudtuk, mintegy 1300 pályázat érkezett be hozzájuk, és eddig 380
nyertest hirdettek. A legnagyobb érdeklődés az 1-10 millió forint közötti
támogatások iránt volt: 1,2 milliárd forintot igényelt több mint 440
vállalkozás. Úgy tűnik, nőtt a cégek aktivitása, hiszen tavaly a hasonló
kiírásokon nyertes pályázatok száma mindössze 130 volt. Egyébként éppen a
legkisebbeknek szóló pályázati ablak marad nyitva november végéig, ráadásul az
eredetileg 1-5 millió forint közötti támogatási összeg felső határa nemrégiben
10 millióra nőtt. A GOP keretében idén több körben is hirdetnek még pályázatot
kutatás-fejlesztés, infokommunikáció, minőség-, környezet- és egyéb irányítási
rendszerek, szabványok bevezetése témakörökben.
Az eddigi
tapasztalatok tükrében számos változtatást hajtottak végre az elmúlt hetekben.
Így például az 5-50, valamint az 50-500 millió forint közötti támogatást nyújtó
technológiai fejlesztésre kiírt pályázatok esetében lehetőség nyílik az
árfolyamkockázat csökkentésére az árbevétel-vállalás euróalapú számításával. Ez
elsősorban az exportáló cégeknek teszi tervezhetőbbé a támogatás
igénybevételét. Az NFÜ alternatív lehetőséget biztosít a vállalt
árbevétel-növekedés kiszámításához: az eddig konkrét mértéken meghatározott
(8-15 százalék) helyett választható az inflációhoz kötött növekedési ütem. Újdonság,
hogy az árbevétel-növekedés számításának alapjául szolgáló bázisárbevétel a
pályázat beadását megelőző év lett, míg korábban a megelőző és a megvalósítás
éve közül kötelezően a magasabbat kellett használni.
Enyhítették azt a
korlátozást is, amely kizárja, hogy egy évben egy vállalkozás csak egy
pályázatot nyerhet el egy-egy témakörön belül. Már nem köteles a
kedvezményezett biztosítékot nyújtani, ha a támogatás összege nem haladja meg a
10 millió forintot, vagy nem beruházási célú, kutatás-fejlesztésre vagy
innovációra irányul. Az önkormányzatok biztosíték helyett nyilatkozattal
vállalhatják a visszafizetési kötelezettséget az esetlegesen meghiúsuló vagy
szabálytalan beruházásaik után. A változások visszamenőleg is érvényesek.
A kormány a
második fél évben visszatérítendő támogatási formákat vezet be a mikro-, kis-
és közepes vállalkozások számára. Az EU Jeremie (Joint European Resources for
Micro to Medium Enterprises) programjának bevezetésével több tízezer
vállalkozás érhető majd el. Az elkülönített 170 milliárd forint a következő hét
évben áttételesen több mint kétezermilliárdos forrást mozgat meg, amihez a
vállalkozások pénzügyi közvetítőkön keresztül juthatnak hozzá. A Jeremie a 2007-2013-as időszak
első két évében három konstrukcióval indul. A mikrohitelprogram célja az, hogy
a kereskedelmi banki módszerekkel eddig nem finanszírozott, de hitelképes
mikrovállalkozások forrásait bővítse. Az e célra befektethető, zömmel uniós
forrás összesen 35 milliárd forint lehet hét év alatt. A mikrohitelezés tíz
százalékkal csökkenthetné a csődbe jutott vállalkozások számát.
A különböző
garanciaeszközök alkalmazása növeli majd a kis- és középvállalkozások hitelhez
jutási esélyeit. A célra befektethető forrás a tervek szerint hozzávetőleg 90
milliárd forintot tehet ki. A Jeremie először portfóliógaranciát nyújt a
pályázati úton kiválasztott hitelintézeteknek. Ezzel úgy segíti a vállalkozások
hitelhez jutását, hogy közben csökkenhet a bankok kockázatvállalása, és nőhet a
hitelezési hajlandósága.
A "harmadik
láb", a kockázati tőkealapok létrehozása és működtetése magán-, és állami
befektetők részvételével történik majd, a célra használható, jellemzően uniós
forrás a tervek szerint összesen mintegy 60 milliárd forint lehet. A
létrehozott alapokkal olyan, magántulajdonban lévő alapkezelők foglalkoznak
majd, amelyek a szükséges mértékű, de az alap legalább 30 százalékát kitevő
magánforrást biztosítani tudják. Az alapok kimondottan a "magvető" és
korai életszakaszokban lévő cégek tőkefinanszírozására koncentrálnak majd.
Szinte bárki és
bármire igényelhet támogatást, ha megfelel a feltételeknek
Hat és fél millió
eurós kerettel külön pályázati alapot hoztak létre a magyarországi nem
kormányzati szervezetek támogatására az Európai Gazdasági Térség (EGT) és a
norvég finanszírozási mechanizmusok program keretében, s 2008 januárjában meg
is jelenhetnek az új alap első kiírásai. A többi között ezt jelentették be a
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) illetékesei, Szalóki Flórián
főosztályvezető és helyettese, Mikulás Brigitta a programról tartott
sajtóbeszélgetésen.
Az új pályázati
alap kiírásain 10 ezer és 250 ezer euró közötti támogatás nyerhető, s kisebb
civilszervezetek lehetnek a végső kedvezményezettek. Bárki és bármilyen konkrét
terület, tevékenység, kezdeményezés, rendezvény, projekt stb. támogatható az
alapból, aki/amely megfelel az adományozó országok elvárásainak. A nyertes
pályázatok kiválasztása egyszerűsített eljárással történik, a donorországok
(Izland, Liechtenstein, Norvégia) azonban mindenképpen versenyeztetni akarják a
támogatást igénylőket - közölte Szalóki Flórián.
Az alap
létrehozásának bejelentése után következő lépésként a program brüsszeli irodája
hamarosan pályázatot ír a közreműködő szervezeti feladatok ellátására. Itt
nyolc-tíz jelentkezőre számítanak: közülük választják ki a civilalap kezelőjét,
amely majd napi munkakapcsolatot tart fenn a pályázókkal, a
kedvezményezettekkel és az NFÜ-vel.
Az ügynökség
munkatársai egyúttal ismét felhívták a figyelmet arra, hogy június 1-jén
megjelent a norvég alap legújabb - immár kétfordulós - pályázata. Az első
körben projektkoncepciók, a másodikban pedig kidolgozott projektek, pályázatok
versengnek. Az igényelt támogatás összege nem lehet kevesebb 250 ezer és nem
lehet több 3 millió eurónál. Projekt- és pályázatkészítésre 410 ezer eurós
kerettel itt is létrehoztak egy külön forrást: ebből egyenként 5-20 ezer eurós
támogatás igényelhető.
A ˝kicsiknek˝
szóló külön alap ötlete azért is merült fel, mert óriási az érdeklődés,
ráadásul az eredeti programon belül túl magasak a támogatási küszöbök, s
ezeknél csak a nagy értékű projektek esélyesek a nyerésre - jegyezte
meg Mikulás Brigitta.
Eddig az EGT és
norvég finanszírozási mechanizmusok első pályázati fordulójában 292 pályázatot
adtak be, ebből 17-et javasolt támogatásra az NFÜ a program brüsszeli
irodájának, itt még várat magára a jóváhagyó döntés. A második körben 570
pályázatot nyújtottak be, ebből 241 jutott tovább tartalmi értékelésre, amely
most zajlik; a magyar támogatási javaslatot ennek végeztével jóváhagyásra
ugyancsak elküldik Brüsszelbe.
A májusban
megjelent első uniós támogatások eredményei bizonyítják, hogy nem voltak
alaptalanok azok az aggodalmak, amelyek szerint épp azok a térségek nem tudnak
pályázati forrásokhoz jutni, amelyeknek a legnagyobb szüksége volna rá.
2007. májusában
megjelentek az első EU-s támogatások eredményei. A Gazdaságfejlesztési Operatív
Program (GOP), a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), valamint a
Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) keretében sikeresen megpályázott
támogatási összegek kistérségi, regionális, valamint megyei szintű megoszlását,
összehasonlító elemzését a Pillars Tanácsadó Kft. szakértői készítették el -
írja a Piac és Profit.
A három különböző
operatív program keretében lehívott támogatási összegek a következőképpen
alakultak: a TÁMOP 1923 millió forintot ítélt meg az összesen 327 darab sikeres
pályázat megvalósítására, míg a KMOP keretből lehívott - összesen 124
pályázatra fordítható - összeg 418 millió forint. A GOP 253 pályázatnak ítélt
meg támogatást, összesen 832 millió forint értékben.
A GOP, a TÁMOP
illetve a KMOP által odaítélt támogatási összegek együttesen véve meghaladták a
3,1 milliárd forintot, mely értékek regionális, kistérségi valamint megyei
szintű megoszlása egyaránt meglehetősen nagy eltéréseket mutatnak.
A fejlesztési
tervek megvalósításához Budapest nyerte el a legnagyobb összeget, majdnem 900
millió forintot a KMOP és a TÁMOP által biztosított kereteken belül. A 3
operatív program összesen 705 pályázatot ítélt sikeresnek, melyből több mint
150 pályázat Budapestről érkezett. A fejlesztési pénzek eloszlása követi a
korábbi támogatási periódus trendjét, mely szerint minél fejlettebb egy
kistérség, annál nagyobb arányban képes a források lehívására. Ebből
kifolyólag, általános tendencia, hogy a fejlesztésre fordítható támogatási
összegek nem mindig a valós rászorultságot tükrözik, inkább a pályázati
hajlandóságot illetve az abszorpciós képességet.
KMOP
Az összesen 124
sikeres pályázat fele (62) a budapesti kis- és középvállalati szektorból
érkezett, míg a fennmaradó 62 pályázat a Közép-Magyarországi régió települései
illetve városai között oszlik meg, amely nem feltétlenül tükrözi a valós
fejlesztési igényeket. A budapesti agglomerációs övezethez tartozó városok és
kisebb települések kkv-i hatékonyan pályáztak.
TÁMOP
Nem meglepő módon
Budapest mind a két listán (pályázatok száma és az elnyert támogatási összegek)
toronymagasan vezet, annál meglepőbb viszont, hogy méretben a fővárost követő
nagyvárosok csak a mezőny közepére illetve végére kerültek. Pécs aktivitása szembetűnően
gyenge, mindössze 3 nyertes pályázattal büszkélkedhetnek. A fejlesztési pólusok
közül sem Debrecen sem Székesfehérvár nem szerepel az első 10 legsikeresebb
pályázó között. 23 megyei jogú város közül háromban (Érd, Salgótarján és
Tatabánya) egyetlen nyertes pályázat sem valósul meg, így a rendelkezésre álló
TÁMOP fejlesztési források ezen városok számára nem hívhatók le. Ennél többet
sikerült elérnie Dunaújvárosnak, ahol az egyetlen elnyert pályázat
megközelítőleg 10 millió forinttal segítheti a város fejlesztési terveit. Ez
mind az érintett városok szükségleteit mind pedig gazdasági helyzetüket ismerve
jelentős veszélyt rejt magában a versenyképességük csökkenése terén. A civil
szervezetek hétfőn nyílt levélben fordultak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz,
annak érdekében, hogy több pályázati forrás álljon rendelkezésükre a
TÁMOP-keretein belül.
GOP
A GOP által
támogatott fejlesztési terveket, a sikeres pályázatok számának jelentőségét és
az ezekre fordítható, elnyert támogatások összértékét a megyei jogú városokra
vonatkozó adatok alapján lehet a legszemléletesebb módon bemutatni, valamint
elemezni. A GOP által biztosított forrásokat összesen 132 pályázatra költhetik
el Magyarország megyei jogú városai, 443 millió forint összértékben. A lista
első 3 helyét Csongrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron megye megyei
jogú városai foglalják el, összesen 43 sikeres pályázattal és több, mint 153,5
millió forintnyi - fejlesztésre elnyert - támogatással. A rangsor 1. helyére
Szeged került, 18 sikeres pályázattal és több, mint 67,5 millió forintnyi
elnyert támogatással, melyet Miskolc és Győr követ 13 valamint 12 pályázattal.
A Győr által lehívott fejlesztésre elnyert támogatási forrás megközelíti az 50
millió forintot, míg Miskolc majdnem 37 millió forintot fordíthat hasonló
terveire. A nyertes pályázatok száma alapján 4. helyen álló Pécs 21 millió
forintot költhet fejlesztésekre, ezzel az elnyert támogatás nagyságának
listáján csak a 9. helyre kerülhetett. Debrecen, Nyíregyháza, Szombathely,
Székesfehérvár és Kecskemét a rangsor középső részén helyezkednek el, egyenként
9-9 sikeres pályázattal, melyek összértékei 20 és 35 millió forint között
mozognak. A pályázati hajlandóság és aktivitás hiánya a leginkább
Salgótarjánban mutatkozott meg, ahol összesen egyetlen - alig több mint 3,5
millió forintnyi - pályázat került elfogadásra, ezzel az utolsó helyre szorítva
Nógrád megyét. Dunaújváros, Kaposvár és Veszprém az elnyerhető támogatásokból
egyenként kevesebb, mint 10 millió forintot tudtak megpályázni, amely
egyáltalán nem tükrözi arányosan valós gazdasági erejüket és pályázati
potenciáljukat.
Hírek
Már több mint 800 pályázónak küldött
levelet a Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) és a Közép-Magyarország
operatív program (KMOP) közreműködő szervezete, a Magyar Gazdaságfejlesztő
Központ (MAG) Zrt. A következő napokban további pályázók
kapnak értesítést az idei első kiírások egyes feltételeinek változásáról és az
azzal járó kedvezményekről - tájékoztatta lapunkat Ormosy Gábor vezérigazgató.
Fontos figyelni a postaládát, mert - mint a levélből is kiderül - annak
kézhezvételét követő öt munkanapon belül várják a visszajelzést az
érintettektől.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jó egy
hónapja egy sor olyan intézkedést jelentett be, amelyek alapvető célja, hogy
vonzóbbá tegyék az európai uniós forrásokra épülő gazdaságfejlesztési
kiírásokat (VG, 2007. április 24., 5. oldal).
A GOP öt és a KMOP két kiírását
módosították a változások alapján. A már elutasított és a még ki nem bontott,
valamint a nagy (C jelű) pályázatokat kivéve mindenki kap levelet.
Ormosy Gábor arról is beszámolt, hogy
szűk három hónappal a beadások megkezdése után eddig összesen 1127 pályázatot
kaptak, több mint 23 milliárd forintos támogatási igénnyel. Közülük már 371 a nyertes.
|
MAG
Zrt., 2007. május 22-i adatok
|
|
Beadott
igényelt támogatás
|
Darab
|
(Mrd
Ft)
|
|
GOP-2.1.1/A
|
415
|
1,362
|
|
GOP-2.1.1/B
|
209
|
4,532
|
|
GOP-2.1.1/C
|
51
|
7,251
|
|
GOP-2.1.2/B
|
121
|
3,139
|
|
GOP-2.1.2/C
|
28
|
4,096
|
|
KMOP-1.2.1/A
|
200
|
0,692
|
|
KMOP-1.2.1/B
|
103
|
2,200
|
Megkezdődött a társadalmi egyeztetés
arról, hogy a következő két évben pontosan milyen célokra és milyen formában
használja fel Magyarország a rendelkezésére álló uniós forrásokat.
Az ún. akciótervek már az indítani
tervezett konkrét pályázati kiírásokat és projekteket mutatják be az operatív
programokban. Az akciótervek végleges, a kormány elé kerülő változatainak
elkészítéséhez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a szakmai, érdekképviseleti és
társadalmi szervezetek, a gazdasági, az önkormányzati és a civil szféra
képviselőinek javaslataira számít.
A humán szféra fejlesztését szolgáló
Társadalmi Megújulás és Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programok, valamint
a területi kiegyenlítődést elősegítő 7 regionális program akciótervei május 25.
és június 11. között kerülnek társadalmi egyeztetésre.
A partnerszervezetekkel folytatott
egyeztetés sikerének kulcsa a részt vevők kiválasztása, ezért a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség elsősorban olyan szervezetek és intézmények véleményére
számít, amelyek hitelesen képviselik az adott szakterületet vagy társadalmi
csoportot, és nemcsak jogokkal bírnak, hanem felelősséget is vállalnak a
folyamatban játszott szerepükért. Az akcióterveknek a feldolgozott vélemények
alapján módosított változatai még júniusban a kormány elé kerülnek, és a
kabinet dönt a dokumentumok végleges elfogadásáról. Ennek alapján indulhatnak
nyár végén, ősz elején a pályázatok nagy tömegben.
Mától adhatók be a régiós pályázatok. A
hét régióban tíz felhívás jelent meg helyi fejlesztésekre; akadálymentesítésre,
kerékpárút, belterületi utak, ipari parkok és közoktatási intézmények
fejlesztésére lehet pályázni.
Pályázatok
uniós pénzből - uniós áldás nélkül
Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikai
kormánybiztos nem tartja kockázatosnak, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
úgy írta ki a regionális operatív program első pályázatait, hogy azokra
Brüsszel még nem adta áldását. Az unió Magyarország operatív programjait a
nyáron fogadhatja el, de a kormány nem szeretne addig várni. Azért lehetett még
az uniós elfogadás előtt megjelentetni a kiírásokat, mert ezekről nincs vita
Brüsszelben, ráadásul már korábban is támogattak hasonló programokat, így
várhatóan most sem lesz ez másképp. A brüsszeli döntés előtt a fejlesztési
ügynökség csak az állami költségvetés terhére írhatna alá szerződést a nyertesekkel, azonban az első győztesek
várhatóan csak szeptemberre lesznek meg, és addig az uniós döntés is
megszületik.
Mintegy
5 milliárd akadálymentesítésre
A program helyi önkormányzatok, helyi
kisebbségi önkormányzatok és társulásaik, valamint egyesületek, egyházak,
alapítványok, közhasznú társaságok és egyéb jogi személyiségű non-profit
szervezetek által nyújtott fizikai
illetve infokommunikációs akadálymentesítés megvalósítását támogatja. A
támogatásra a Nyugat-dunántúli Régióban 0,73 milliárd, az Észak-alföldi
Régióban 1,84 milliárd, a Közép-dunántúli Régióban 0,42 milliárd, az
Észak-magyarországi Régióban 2 milliárd forint áll rendelkezésre.
Több
mint 6 milliárd útfejlesztésre
A kerékpárúthálózat fejlesztésének
támogatására a Dél-dunántúli Régióban 1,2 milliárd, a Dél-alföldi régióban 3,1
milliárd forint áll rendelkezésre. Belterületi utak fejlesztésére a
Közép-dunántúli Régióban jelent meg pályázati kiírás. A támogatás keretében
önkormányzati tulajdonú belterületi utak felújítása, közterületi elemek
korszerűsítése, burkolat megerősítéséhez kapcsolódó tevékenységek kiviteli
tervének készítése valósulhat meg. A
támogatásra 1,8 milliárd forint áll rendelkezésre.
5
milliárd iskolák fejlesztésére
Közoktatási intézmények beruházásának
támogatására lehet pályázni a Közép-magyarországi Régióban. A támogatás célja a
neveléshez és az oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése,
valamint a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése. A pályázat lehetőséget nyújt
egyebek között a közoktatási intézmények felújítására, energiatakarékossá
tételére, bútorok, készségfejlesztő eszközök, informatikai eszközök
beszerzésére. A támogatásra csaknem 5 milliárd forint fordítható.
Mintegy
11 milliárd ipari parkok fejlesztésére
Ipari parkok, ipari területek
fejlesztésére az Észak-Magyarországi és az Észak-alföldi Régióban jelentettek
meg pályázatot. A program az Észak-alföldi Régióban ipari parkok és területek,
az Észak-magyarországi Régióban ipari parkok magas szintű infrastruktúrával,
magas színvonalú szolgáltatásokkal történő ellátását támogatja. Lehetőség
nyílik a gáz- és elektromos szolgáltatás kiépítésére, az ipari parkban, vagy
más ipari területen lévő épületek átalakítására, korszerűsítésére, üzemcsarnok
építésére. A támogatási keret az Észak-alföldi Régióban 7,9 milliárd, az Észak-magyarországi Régióban 3 milliárd
forint.
Két
forduló - egyszerűbb eljárás
Újdonság a két fordulós pályázati
eljárás, amelyet az ipari parkokra, ipari területekre vonatkozó kiírásoknál
használhatnak a pályázók. Az első fordulóban az ötlet ismertetése történik meg,
ezt követi a használható elképzelések kiválasztása, majd a négy-hat hónapos
projektkidolgozás. Végül a második fordulóban születik döntés a tényleges támogatásról.
Ezzel a jelentkezők időt és pénzt takaríthatnak meg, mert csak annak kell
részletesen kidolgoznia projektjét, aki túljutott az első fordulón.
Logisztikai fejlesztésre 2007 és 2013
között mintegy 850 milliárd forint beruházás valósulhat meg - mondta Egyed
Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára, kedden
Budapesten.
Hozzátette: az európai uniós támogatások
és a hozzákapcsolódó magyar költségvetési önrész mintegy 100 milliárd forintot
tehet ki, és további mintegy 750 milliárd forint várható a magánszféra
befektetéseiből.
˝A logisztika a magyar gazdaság
növekedésének motorja lehet a következő hét évben, amennyiben a becsült és
tervezett fejlesztések megvalósulnak, és élni tudunk az Ázsiából az unióba
érkező áruk átrakó központi szerepének lehetőségeivel˝ - hangsúlyozta a
szakállamtitkár. Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos
elmondta: a logisztikai fejlesztésektől részben azt várják, hogy az ipari
hozzáadott érték 3-4 százaléka, mintegy 200 milliárd forint megtakarítható
lesz.
Ha egy uniós pályázat kedvezményezettje
nem fejezi be az előírt határidőre a beruházását, jó esélye van, hogy ne kapja
meg az elnyert támogatást. Magyarországon azonban még egyetlen projekt sem
hiúsult meg emiatt.
Az uniós pénzt elnyerő pályázóknak
jellemzően két évük lesz arra, hogy befejezzék beruházásukat, máskülönben
búcsút mondhatnak a tervezettnél később felvetődő költségek támogatására. A
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerint az első nemzeti fejlesztési terv
tapasztalatai azt mutatták, hogy a kisebb projektek esetében nincsenek
problémák a határidők betartásával, a nagyobbak esetében azonban előfordulnak
csúszások. Ugyanakkor még így is van arra mód, hogy az Európai Bizottsággal
egyeztetve módosítsák a határidőket. Eddig egyébként egyetlenegy projekt sem
hiúsult meg késés miatt Magyarországon - írja a Magyar Hírlap.
Az ügynökség szerint az EU-szabályok nem
minden esetben írnak elő kétéves határidőt. Hosszabb megvalósítási időt igénylő
beruházásoknál, vagy például a kutatás-fejlesztési projekteknél a megvalósítási
idő négy-öt év is lehet. Egy-egy nagy projekt kivitelezése extrém esetben pedig
hét-kilenc évig is eltarthat.
Egy nyertes pályázó átlagosan 63 nap
alatt jut pénzhez, de csak akkor, ha a kifizetéshez szükséges dokumentációt
hiánytalanul benyújtotta. A tapasztalat azonban eddig azt mutatta, hogy nem
minden esetben kapják meg ennyi idő alatt a pénzüket a kedvezményezettek. Több
ezer esetben a három hónapot is túllépte ez az időintervallum, míg több száz
projekt kifizetésének csúszása az egy évet is meghaladja. A Nemzeti Fejlesztési
Ügynökségnél ezért ˝nagytakarítást˝ rendeltek el. Ígérik: szeptemberre rendezik
a tartozásokat.
Szigorú
ellenőrzések minden szinten
Az uniós pénzek felhasználását szigorúan,
több szinten ellenőrzik. Első körben a közreműködő szervezetek átnézik a
dokumentumokat, és helyszíni szemlét tartanak. Ezen túl a Kormányzati
Ellenőrzési Hivatal az uniós források legalább öt-tizenöt százalékának
felhasználását kontrollálja, beleértve a projektgazdákat is. Rajtuk kívül az
Európai Bizottság, az Állami Számvevőszék és az Európai Számvevőszék is végez
ellenőrzéseket. Ezekre a programozási időszak zárása utáni három évig, tehát az
első nemzeti fejlesztési terv esetében 2012-ig, az Új Magyarország fejlesztési
terv esetében 2019-ig lehet számítani.
Az idén és jövőre rendelkezésre álló 2780
milliárdos fejlesztési forrás több mint a fele pályázati úton lesz elérhető -
ígérte Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos. Sajtóbeszélgetésen
közölte, hogy a 2007-2013-as időszakra igaz:
több forrás jut a pályázóknak, mint 2004-2006 között.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján
az akciótervek előirányzatait végignézve összességében az látszik, hogy a 2007-2008-ra
előirányzott fejlesztési pénzek jelentős része, csaknem 1800 milliárd forint
ágazati projektek megvalósítását szolgálja. A pályázók szempontjából kiemelt
fontosságú a Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP): itt a kétéves
akciótervben a 4. prioritás (Jeremie típusú pénzügyi eszközök) 70 milliárd
forintos elő-irányzatát leszámítva gyakorlatilag a teljes keret sorsa
kiírásokon dől el. Az 1. prioritásra (K+f és innováció a versenyképességért) 96
milliárd, a 2. prioritásra (A vállalkozások, kiemelten kkv-k komplex
fejlesztése) legalább 90 milliárd és a 3. prioritásra (A modern üzleti
környezet erősítése) 36 milliárd forint jut - írja a Világgazdaság.
Jelentős a pályázati arány a Társadalmi
megújulás operatív programnál (TÁMOP) is. Ugyanakkor az Államreform operatív
program (ÁROP) csupa kiemelt programból áll, az Elektronikus közigazgatás
operatív programnál (EKOP) pedig 10 százalék alatt van a pályázható forrás.
A régiók közül Közép-Magyarország
használja fel a legtöbb forrást - 249 milliárd forintot - az első két évben.
Ennek az az oka, hogy 2007-től kivezetik a konvergenciarégiók közül, s így
elemi érdeke a magasabb támogatottságú években felhasználni keretét. Itt a
teljes keret pályázható része alatta marad az 50 százaléknak.
Várhatóan júliusban elfogadásra kerülnek
a Regionális Operatív Programok az Európai Bizottság által, és a tervek szerint
július közepén a kormány dönt a végrehajtást szolgáló regionális
akciótervekről.
Dr. Lamperth Mónika Önkormányzati és
Területfejlesztési Miniszter ezúton köszöni meg a tervezőknek, az érintett
politikusoknak, valamint a tervezés folyamatában részt vevő szervezeteknek és
polgároknak eredményes munkájukat.
A 2007-13 közötti időszak során érkező
európai uniós források felhasználására minden magyarországi régió kidolgozta
saját önálló operatív programját. Ezek a programok az országba érkező
támogatások mintegy negyedrészének, 1600 milliárd forintnak a felhasználására
tesznek konkrét javaslatot.
A regionális programokat és az
akcióterveket a Regionális Fejlesztési Tanácsok és azok munkaszervezetei - a
Regionális Fejlesztési Ügynökségek - dolgozták ki az Önkormányzati és Területfejlesztési
Minisztérium koordinációja és módszertani támogatása mellett.
A tervezők a stratégiai célok
meghatározásába bevonták a szakmai és civil szervezeteket, önkormányzatokat, a
vállalkozókat, valamint a tudományos élet képviselőit. A rendszeres partneri
egyeztetések révén sikerült elérni azt, hogy a régiók lakosságának széles
rétegei megismerték és egyetértenek a legfontosabb fejlesztési irányokkal és
feladatokkal.
A Regionális Fejlesztési Tanácsok június
hónap elején elkészítették, és társadalmi vitára bocsátották az akciótervek
első változatát. Jelenleg a társadalmi egyeztetés során beérkezett javaslatok
értékelése és a tervekbe történő beépítése folyik a régiókban. A napokban az
RFT - k véglegesítik a terveket, és megküldik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
részére. A tervek szerint július közepén a kormány dönt a végrehajtást szolgáló
regionális akciótervekről.
A társadalmi vita során több száz
vélemény érkezett a programokhoz és akciótervekhez. A siker ezért közös, és jó
alapot ad arra, hogy a regionális szintű fejlesztéspolitikai célok a jövőben a
kormányzati munkában is egyre határozottabban megjelenjenek.
Vállalkozni szándékozó, és már
vállalkozást vezető nőknek indítanak képzést a Közép-Magyarország régióban,
amelynek célja a nők munkaerőpiaci elhelyezkedésének megkönnyítése. A
Humánerőforrás-fejlesztési operatív program (HEFOP) által száz százalékban
támogatott program ingyenes, és folyamatosan lehet rá jelentkezni.
Vállalkozó Nők Regionális Fóruma címmel
komplex kompetenciafejlesztő és kapcsolatépítő programot indít e-learning és
e-mentoring támogatással a Közép-Magyarország régióban a Pest Megyei
Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (PMVA), a Budapesti Vállalkozásfejlesztési
Közalapítvány (BVK) és a Térerő Alapítvány közreműködésével. A
Humánerőforrás-fejlesztési operatív program (HEFOP) által száz százalékban
támogatott program ingyenes, és folyamatosan lehet rá jelentkezni.
A program célja vállalkozásfejlesztési
eszközöket ötvöző komplex program kialakítása, a már működő női vállalkozások
versenyképességének javítása, a már működő női vállalkozások innovációs
képességének fejlesztése, és főként a munkaerőpiacról kiszorult és
vállalkozóként visszakerülni szándékozó nők vállalkozói készségeinek fejlesztése,
ezzel piaci esélyeik javítása.
A programban a Közép-Magyarország
régióban élő nők vehetnek részt, így már működő vállalkozások női vezetői,
tulajdonosai, pályakezdő fiatalok, gyesen lévő, gyesről visszatérők, 40-50 év
közötti nők, pályaváltoztatásra kényszerült, de vállalkozásra képes, és már
meglévő vállalkozásukat fejleszteni szándékozó nők közül választanak ki első
körben 200-250 jelentkezőt. A kiválasztásnál előnyben részesítik a hátrányos
helyzetű kistérségekből jelentkezőket. A kiválasztási szempontok között
szerepel a fejlesztési szándék, üzleti elképzelés, azakma, minimális
számítógépes felhasználói ismeretek, és e-learning esetén internet-hozzáférés
megléte.
A képzés része e-learning alapú
távoktatással vállalkozói ismeretek, EU-projektmenedzsment-ismeretek,
vállalkozói informatika, vállalkozói személyiségfejlesztő tréning, üzletviteli
tanácsadás és mentálhigiénés mentorálás, szakmai fórumok, záró workshop és
kiegészítő szolgáltatás, mint például a gyermekfelügyelet.
Három termelői kategóriába tartozó
regisztrált gazdálkodók évente kaphatnak támogatást az Európai Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési Alapból szaktanácsadási szolgáltatásokra. A szaktanácsadás
széles területet ölel fel. Bele tartozik például az energetikai- vagy
gépesítési terv készítése, a pályázatírás, a közvetlen támogatási kérelem
elkészítése, vagy éppen a higiéniai terv összeállítása.
A három támogatotti csoport:
mezőgazdasági termelő, erdőgazdálkodó és kertészeti termelő. A pályázaton a
tanácsadás 80 százalékát, de legfeljebb - termelőnként - 350
ezer forintot lehet elnyerni - az erről szóló földművelésügyi és
vidékfejlesztési miniszteri rendelet a Magyar Közlönyben jelent meg.
Az erdőgazdálkodónál a támogatás az erdő
hektárban meghatározott méretéhez, míg a másik két kategóriában az európai
méretegységhez (EUME) kötött. Erdőgazdálkodónál 1-50 hektár között
40 ezer forint jár (ügyfelenként és évente), míg 1.001 hektár
felett jár a maximális, 350 ezer forintos támogatás. A mezőgazdasági termelőnél
az alsó kategória 2-5 EUME, míg a maximális támogatás 150 EUME felett jár. A
kertészeti termelőknél 1-2 egység között jár évi 40 ezer forint, míg 101 egység
felett a 350 ezer forint.
Annál a termelőnél, aki a Nemzeti
Vidékfejlesztési Terv, vagy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
keretében kapott támogatást, a tanácsadási támogatásnak nincs alsó
gazdaságméret határa. Azok a szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó
gazdaságok, amelyek a rájuk vonatkozó keretből kaptak támogatást, tanácsadásra
dupla összegre jogosultak (de a 350 ezer forintos felső határ esetükben sem
léphető át).
A támogatási kérelmeket a területi
szaktanácsadási központhoz (TSzK) kell benyújtani szeptember 15-ig.
Számottevően felgyorsult a támogatások
kifizetése a pályázatok nyerteseinek
Szeptember közepére egy százalék alá
kívánja leszorítani a kifizetetlen számlák arányát a Nemzeti Fejlesztési
Ügynökség - erősítette meg Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési
miniszter újságíróknak. Az EU-források kedvezményezettjei javára eddig
elvégzett intézményrendszeri ˝nagytakarítás˝időközi eredményeiről szólva
közölte: a program március végi meghirdetése óta 45 ezer számlát fizettek ki,
vagyis számottevően fölgyorsult az EU-támogatások kifizetése Magyarországon.
A nagytakarítás indulásakor 2700,
kilencven napon túli keltezéssel benyújtott számlát regisztráltak, ezek közül
eddig 1386-ot fizettek ki. Az intézményrendszer egy éven túli
˝tartozása˝ugyancsak majdnem harmadára, 370 számláról 125-re csökkent.
Leginkább az I. Nemzeti fejlesztési terv Gazdasági versenyképesség és
humánerőforrás-fejlesztési operatív programjánál mutatkozik lemaradás még
mindig.
Egyszerre gyorsítani és kapacitást
bővíteni - ez a szándék vezérli az NFÜ-t. A kifizetések kiszámíthatatlan
elhúzódása nem elfogadható sem a pályázók, sem az intézményrendszer számára -
hangsúlyozta újólag a miniszter. Ezért az ügynökség vezetése az elszámolási és
kifizetési rendszer teljes átvilágítását és a késedelmes kifizetésű projektek
tételes vizsgálatát rendelte el.
A kifizetés többszereplős folyamat,
amelyben a kedvezményezett, az intézményrendszer és külső szereplők (pl.:
engedélyező hatóságok, szállítók) sora egyaránt felelős résztvevő. A
késedelemben valamennyiüknek szerepük lehet. Az intézményrendszerben a
(kapacitáshiány, munkaszervezés stb. miatt) fölhalmozódó rendezetlen számlák, a
kedvezményezetteknél elhúzódó, többszöri hiánypótlás, a hibás számla vagy nem
elszámolható költség feltüntetése, a szállítónak történő közvetlen kifizetésnél
a kedvezményezett szükséges önrészének elmaradt átutalása a leggyakoribb
késedelmi ok.
A nagytakarítást segítette a pályázók és
az intézményrendszer munkáját egyszerűsítő intézkedések sora, a
teljesítményérdekeltség bevezetése az irányító hatóságok és közreműködő
szervezetek munkatársainál. A teljesítményérdekeltség nyilvánvalóan jó tesz az
intézményrendszernek, a nagytakarítás hatására egyúttal javul a pályázók
likviditási helyzete, és felgyorsul a projektek megvalósítása is - állapította
meg a miniszter.
A
takarítás eddigi eredményei
-
Több
mint 16 ezer támogatási szerződést írtak alá eddig az I. NFT keretében
-
A
támogatott projektek közül több mint 11 ezer megvalósítása zajlik jelenleg is
-
A
90 napnál régebbi fizetetlen számlák közül 1386-ot már átutaltak
-
Az
egy évnél régebbi számlák aránya harmadára csökkent április óta
Alapkutatásnál akár a ráfordítás egésze is
támogatható a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból - a szerdán hatályba
lépő, erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben jelent meg.
Az alapból támogatás akkor nyújtható, ha
az bizonyíthatóan növeli a K+F tevékenységben részvevők számát vagy a várható
eredményeket, a projekt időtartamát illetve a támogatott által az innovációra
fordított teljes összeget. Nem kell bizonyítani az előbbi négy mutató
növekedését - egyebek mellett - akkor, ha kis és középvállalkozásoknál a K+F
támogatás, illetve a megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás nem éri
el a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, továbbá az ennek a
vállalkozói körnek nyújtott iparjogvédelmi támogatásnál.
A támogatás mértéke alapkutatásnál 100
százalék, ipari kutatásnál 50, míg kísérleti fejlesztésnél 25 százalék lehet.
Az előbbi maximális támogatási arányok a kisvállalkozásoknál 20, a középvállalkozásoknál
pedig 10 százalékponttal emelkednek. További 15 százalékponttal emelhető a
támogatás aránya (de csak legfeljebb 80 százalékig), ha ipari kutatást vagy
kísérleti fejlesztést két egymástól független cég együttműködve végez.
További feltétel ebben az esetben, hogy a
kutatás-fejlesztést két különböző uniós tagállamban végezzék. A rendelet
valamennyi támogatás-kategóriára további részletes szabályokat tartalmaz.
Például a magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez 50 százalékos támogatás
igényelhető az alapból, de külön csoportot alkotnak a fiatal innovatív
vállalkozások is.
Ez utóbbiak Budapesten és Pest megyében
legfeljebb 1,25 millió eurónak megfelelő, míg az ország többi részén 1,5 millió
eurónak megfelelő támogatást kaphatnak. Külön támogatotti kategória a klaszter,
amelybe a különböző méretű és tevékenységű, de a fejlesztésben egymáshoz
kapcsolódó cégek tömörülnek. Ezek beruházási támogatást kaphatnak az alapból,
de az régiónként eltérő (15-50 százalék közötti).
Lezárultak a tárgyalások az Európai
Unióval azokról az operatív programokról, amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Terv
alapján dolgoztak ki. A miniszterelnök azt mondja, készüljenek a fejlesztési
lehetőségekre, mert szeptembertől sok-sok pályázatot írnak ki. Egyszerűbb lesz
a pályázati rendszer, a kisvállalkozások három hét alatt választ kapnak majd.
Júliusban újabb 20 pályázatot írnak ki 30 milliárd forint keretösszeggel -
olvasható a radio.hu-n.
Egy év után fontos szakaszához érkezett a
Nemzeti Fejlesztési Terv - mondta a miniszterelnök a Nemzeti Fejlesztési Tanács
ülésén. Gyurcsány Ferenc arról tájékoztatott, hogy az elmúlt napokban az
operatív programokról is megállapodtak Brüsszellel, azaz csaknem 60 milliárd
értékű pályázati lehetőség nyílt meg a gazdaságfejlesztéstől kezdve a
városfejlesztésig.
Bajnai Gordon önkormányzati és
területfejlesztési miniszter azt hangsúlyozta, a kiemelt projekteljárások nem
azt jelentik, hogy bizonyos pályázatok megkerülhetik a szigorú feltételeket.
Két jelenség van, aminek mindenképpen a
kormány ellen szeretne állni. Az egyik, hogy a kiemelt projekt eljárás az nem
arra van, hogy a pályázatokat kerüljék meg ezek a projektek, hanem olyan
projektek futhassanak be, amelyek nem férnek be egy pályázati kiírás standard,
és ezért sokszor szükségszerűen uniform keretei közé. A másik dolog az
előkészítettség. Nem tehetjük meg azt, hogy gyengén előkészített, félig-meddig
kitalált projekteket befogadunk.
Bajnai Gordon hozzátette, törekedtek a
pályáztatás egyszerűsítésére: ˝A legkisebb vállalkozásoknál, ahol 10 millió
forintig lehet most már igényelni támogatást, és normatívan jár a pénz, ott
három hétre csökkentettük az elbírálási határidőt.˝ A tanács ülésén az is
elhangzott, az eddig kiírt 18 pályázatból nyolcat már lezártak, ami összesen
23-24 milliárd forintnyi támogatást jelent. Júliusban pedig újabb 20 pályázat
jelenik meg 30 milliárd forint értékben - számol be a radio.hu.
Az EU-támogatást hatvan nap elteltével
kaphatják kézhez az idei első nyertesek
A hét végéig valamennyi nyertes - több
mint 550 mikro- és kisvállalkozás - számára postázzák a támogatási
szerződéscsomagot a gazdaságfejlesztési (GOP) pályázatokat kezelő közreműködő
szervezetnél, a Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) képzési
kiírásánál pedig a 389 szerencsés közül eddig 70 kapta kézhez a dokumentumokat.
A GOP-2.1.1/A jelű pályázatok nyertesei
közül Matesz István kazincbarcikai cukrász vállalkozó eszközbeszerzésre pályázott.
Mint lapunknak elmondta: gyorsan megkapta az értesítést, hogy 2,237 millió
forintot nyert. Új tésztanyújtó és rolótekerő gépekre igényelt támogatást, s
ezeket több mint hétmillió forintos beruházással már meg is vette. Most a
szükséges igazolások beszerzésén dolgozik, és nagyon várja a szerződéskötést,
mert szeretné benyújtani a számlákat és megkapni a támogatást.
˝Munka van, szükség lenne a gépre,
amelynek beszerzéséhez a támogatást igényeltem, ám megfogadtam, addig nem
vásárolom meg, amíg nem írjuk alá a szerződést˝ - nyilatkozta egy másik
nyertes. Herczeg Gábor balatonlellei fémmegmunkáló vállalkozó 4,646 millió
forint támogatást nyert, és most abban bízik, hogy mivel a pályázata a 70-es
sorszámot kapta, és nem élt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által
időközben felajánlott támogatásemelés lehetőségével, hamar tető alá hozzák a
szerződést. Hazai és külföldi (német, belga) megrendelésre végez CNC-marást és
gépi forgácsolást, számára fontos a pontos teljesítés.
A szerződéskötési folyamat gyakorlatilag
már hetekkel ezelőtt megkezdődött - tájékoztatta a Világgazdaságot a GOP-os
pályázatokat és a szerződéseket kezelő MAG Zrt. - Magyar Gazdaságfejlesztési
Központ. Az április 23-án életbe léptetett pályázati feltételek visszamenőleges
hatályú változásairól a közreműködő szervezet köteles volt tájékoztatni az
addig nyertes pályázókat, akiknek nyilatkozniuk kellett az új feltételek
elfogadásáról. A támogatási szerződések kiküldése csak ez után kezdődhetett
meg, és az eddigi több mint 550 nyertes nagy része már kézhez kapta az
aláírandó szerződést. A nyerteseknek 30 nap áll rendelkezésre, hogy
visszaküldjék azt. Ezt követően még hiánypótlásra is sor kerülhet, ami tovább
nyújthatja a szerződéskötés időtartamát. Amennyiben egy kedvezményezett
hiánytalanul megküldi a dokumentációt, akkor a támogató 15 napon belül aláírja,
és hatályba lép a szerződés.
Július végére, augusztus elejére akár
valamennyi nyertesnél ott lehet az aláírt szerződés - erősítették meg a HEFOP
Irányító Hatóságánál. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a
szerződéskötés mindig kétoldalú folyamat, s csak akkor teljesíthető a
rendelkezésre álló 60 nap alatt, ha a kedvezményezett is gyors, és pontosan
benyújtja a szükséges dokumentumokat.
Amennyiben ez az idő letelik, további 30
nap áll rendelkezésre, és ha addigra sem adja be a kért igazolásokat, akkor
érvényét veszti a támogatási döntés.
A Fa-Zon Bútor Gyártó, Szolgáltató és
Kereskedelmi Kft. mind a GOP-os, mind pedig a TÁMOP-os kiírásra pályázott.
˝Szerencsések vagyunk, mert mindkét projektünk támogatást nyert˝ - mondta el Kovács László
projektmenedzser. CNC-megmunkáló központra ötmillió forintot, képzési (angol
nyelvi és CNC-gép-kezelői) projektjükhöz 7,8 millió forintot ítéltek meg
számukra. Náluk a szerződéskötés ugyancsak folyamatban van.
A cég tulajdonképpen rutinos pályázónak
számít: két éve a Gazdasági versenyképesség operatív program (GVOP) keretében
kilencmillió forint támogatást kaptak lapszabász- és élzáró gép beszerzésére.
Emellett több pályázatuk (tanulói alapgépek vásárlására, illetve
kereskedelemfejlesztésre) elbírálás alatt van, s már újabbon gondolkoznak a cég
külföldi piaci megjelenésének előremozdítása érdekében.
Szerződéskötési
menetrend
Legfeljebb 60 napot ír elő a támogatási
szerződés megkötésére a 16/2006. (XII. 28.) miniszteri rendelet. Ha feltételes
közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, ez 150 nap lehet.
Ha a határidőket a kedvezményezett nem
tudja tartani, és ez egy harmadik fél hibájából történik, akkor legfeljebb 45
napos meghosszabbítás lehetséges.
