2007. augusztusi hírek

 

Egyelőre sötétben tapogatózik, de több programnál számára kedvező kiírásra számít a hét település

Pályázatra várnak a pólusvárosok

Az ősszel meghirdetendő pályázatok közül várhatóan több kifejezetten a pólusvárosoknak (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Veszprém) szól majd. Az érintettek már nagyon várják ezeket a kiírásokat. A konkrét meghirdetési időpontokról és feltételekről azonban még keveset tudnak, így némileg a sötétben tapogatóznak. A Gazdaságfejlesztési operatív programnál (GOP) őszszel két, a Társadalmi megújulás (TÁMOP) és a Társadalmi infrastruktúra (TIOP) operatív programnál talán még az idén vagy 2008 első felében 2-3, pólusvárosoknak kedvező pályázatra számítanak az érintettek.

 

Legtisztább a kép a GOP-nál, ahol két pályázat közzététele várható októberben a ˝k+f és innováció a versenyképességért˝prioritás keretében. A 2007-2008-as akcióterv szerint pólus innovációs klaszterek támogatására 15,2 milliárd forint az előirányzott keret. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Pólus zászlóshajó programjában nevesített önkormányzatok többségi tulajdonában lévő innovációs és technológiai parkok összesen 21 milliárd forint forráshoz juthatnak a GOP másik őszi pályázata segítségével. A két kiírásnál együttesen 16 kedvezményezettel számolnak, ezek fejenként 0,4-6,0 milliárd forint támogatáshoz juthatnak.

 

A GOP-nál valami legalább már látszik - jegyezte meg lapunknak Merza Péter, a Pécs Fejlesztési Kht. igazgatója. Egyúttal közölte, hogy a pécsi egészségipari innovációs központ projektjének megvalósításához mindenképpen szeretnének támogatást kapni. Felmerült a gondolata annak is, hogy a Pécs - Európa kulturális fővárosa program digitális animációs tudásközpont projektjével ugyancsak pályáznak a GOP keretében.

Debrecen indulni szeretne valamennyi, a pólusvárosoknak szóló pályázaton - tájékoztatta a Világgazdaságot Nyulasi András, a polgármesteri hivatal szakmai főtanácsadója. Miután a kormány nem fogadta el kiemelt projektnek a Pharmapolice gyógyszergyártó klaszter tervét, most azt tervezik, hogy ez alatt a név alatt gyűjtik össze azokat a projekteket, amelyekkel indulni kívánnak a TÁMOP és a TIOP várható póluskiírásain is.

Ezt a szándékot erősítette meg Fodor András, a debreceni pólusprogramot menedzselő Euro-Régió Ház Kht. ügyvezetője is. Eddigi tapasztalataikról szólva megjegyezte: igencsak megnehezítik a pólusvárosok dolgát azok a váratlan radikális átalakítások, amelyek az operatív programokban és az akciótervekben történtek. Ezekről a pólusvárosokkal senki nem egyeztetett, így nincs más választásunk, mint alkalmazkodni a kiszámíthatatlanul változó feltételekhez - jegyezte meg végül az ügyvezető.

 

Pólus pályázati előirányzatok

 

Operatív programonként, 2007-2008 (milliárd forint)
Gazdaságfejlesztés (GOP)
1.2.1. Pólus innovációs klaszterek támogatása	15,2
1.2.2. Innovációs és technológiai parkok támogatása	21,0
Társadalmi infrastruktúra (TIOP)
1.3.3. Agora pólus: pólus-, illetve társpólusvárosok innovatív kulturális infrastruktúra fejlesztéseinek támogatása	10,1
1.3.4. Regionális tudástárak - pólus-, illetve társpólusvárosok egyetemi központjaihoz kapcsolódó könyvtárfejlesztések	4,0
2.1.7. Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban	75,0
Társadalmi megújulás (TÁMOP)
4.1.4. Korszerű matematikai, műszaki, informatikai és természettudományos  végzettségűek számarányának növeléséhez szükséges tartalmi és képzési kapacitások kialakítása, fejlesztése*	7,7
4.2.1. A tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz- és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése*	12,5
* Nem csak pólusvárosok jelentkezhetnek, de intézményeik a bírálat során előnyt élveznek.

 

 

 

Az ÁSZ felvetéseire több konkrét intézkedéssel reagált a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Komoly kockázatok az EU-pénzeknél

   

Az időtúllépések és a tervtől való eltérések - például a pluszköltségek - okozzák a legtöbb gondot az európai uniós források felhasználásánál. Egyebek mellett ezt állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a hazai monitoring és ellenőrző rendszerekről készült jelentésében. A 2006-ban elvégzett ellenőrzés tanulságaként, a vizsgált rendszerek hatékonyabb működtetése érdekében számos javaslatot tett nemrég közreadott jelentésében az ÁSZ, s ezekkel összhangban több intézkedést hajtott végre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ).

 

A 2007-2013-as időszakra a felkészülési feladatok ütemtervének kidolgozását, a szakmai monitoring és informatikai rendszerek megerősítését, a nagyprojektek kockázatait figyelembe vevő ellenőrzési eljárások kialakítását, továbbá az intézményi működési költségek elkülönített és megfelelő részletezett nyilvántartását szorgalmazták az ÁSZ szakemberei.

 

A jelentés legfőbb megállapítása az, hogy a vizsgált hazai rendszerek kialakítása és működtetése 2006-ban teljesítette az uniós források lehívásának és felhasználásának e rendszerekhez kapcsolódó feltételeit, ugyanakkor működésük eredményessége és hatékonysága támogatásonként eltérő - mondta lapunknak Zöldréti Attila, az ÁSZ osztályvezető főtanácsosa. Szerinte 2006-ban az érintettek nem tudták a támogatásközvetítési folyamat időszükségletét a jogszabályi keretek között tartani. Ráadásul a költségtúllépések miatt lecsökkent egyes projektek EU-támogatási aránya, ez költségvetési és önkormányzati többletráfordítással jár. Hiányosak a projekt- és programmutatók, késedelmes a programszintű értékelés. Néhány támogatás esetében nem teljesültek a programcélok (a területi kiegyenlítődés és a kistérségek közötti aránytalan megoszlás felszámolása).

 

Az intézményrendszer átalakításának elhúzódása 2006 júliusától negatívan hatott a monitoring és az ellenőrzés feltételeinek folyamatos fenntartására, növelte az előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés érvényesítési kockázatát. Az ÁSZ szerint a humánkapacitások racionalizálása egyes területeken negatívan hatott a szakmai monitoring feladatok ellátására.

A rendszer működik, az ÁSZ-vizsgálat egyetlen szabály megsértését sem tárta fel - kommentálta a jelentést az NFÜ. Az ügynökség arról tájékoztatta lapunkat, hogy Magyarország eddig nem veszített EU-forrást a Nemzeti fejlesztési tervvel vagy a kohéziós alappal kapcsolatban, és cáfolta azt, hogy lenne olyan általános kockázat, ami miatt forrásvesztéstől kellene tartani. Ugyanakkor elismerte, hogy van néhány jól azonosítható terület, ahol egyes projektek vagy programrészek megvalósításának gyorsítása szükséges (közlekedési nagyprojektek, Humánerőforrás-fejlesztési operatív program).

 

Az NFÜ az uniós források felhasználásánál az eredményességet, a szakmai megalapozottságot tartja a legfontosabbnak. A 2007-2013-as időszak EU-szabályai a kohéziós alapnál szigorodtak, ez a közlekedési és környezetvédelmi nagyprojekteket érinti. Ezeknél a projekteknél különösen fontos lesz a határidők tartása. Ennek érdekében a projektek jóváhagyásakor az előkészítettség elvárt szintjét jelentősen emelték és jogszabályban rögzítették (16/2006. MeHVM- PM-rendelet). A kockázatok kivédését szolgálja az is, hogy egyúttal jelentős forrásokkal támogatják az ilyen projektek előkészítését.

 

NFÜ-intézkedések

(az ÁSZ javaslatainak témakörében)

 

-         A 2007-13-as időszakra megtörtént a támogatások elindításának intézményi, jogszabályi és informatikai előkészítése

-         Az operatív programokból, akciótervekből pontosan nyomon követhetők a forrásfelhasználás irányai és feltételei

-         Egyszerűsítették a pályázást, a pályázat- és projektkezelést

-         2007 januárja óta elindult a pályázatok kiírása, a nyertesekkel a támogatási szerződések megkötése

-         Az ellenőrzéseket a nagyobb kockázatú területekre koncentrálják

-         Az intézményrendszerben tovább erősítették a szakmai, eredményességi és hatékonysági szempontokat

-         Egycsatornássá tették a közreműködő szervezetek finanszírozását, megkövetelik működési költségeik elkülönített és megfelelő részletezésű nyilvántartását

 

Kedvezményes ingatlan- és járműhitel a kkv-knak

 

Várhatóan ősztől nyújtja kisvállalkozásoknak szóló kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú hitelét a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. - tudósít a Világgazdaság.

 

Az 1-50 millió forintos, 15 éves futamidejű kölcsönt a vállalkozások tevékenységéhez szükséges ingatlan vásárlásához, átalakításához, építéséhez, használt és új gépek beszerzéséhez, járművek és tárgyi eszközök vásárlásához lehet felvenni.

 

A hitelt ügynökhálózaton keresztül fogják értékesíteni. Az MFB a takarékszövetkezetekkel tárgyal ez ügyben. A konstrukció 2013. december 31-éig él.

 

Visszatérés a munkaerő-piacra: START program 43 milliárdos támogatással

 

 A kiemelt projekt a kisgyermek otthoni gondozását vagy közeli hozzátartozó ápolását követően munkába álló személyek, valamint a tartósan munkanélküliek újbóli foglalkoztatását ösztönzi járulékkedvezmények biztosításával. A támogatás lényege, hogy a hátrányos helyzetű munkavállalók után fizetendő nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék egy részét a program átvállalja a munkáltatótól. A számítások szerint a projekt 2010-ig 42 ezer hátrányos helyzetű ember foglalkoztatásához nyújt támogatást, idén és jövőre 18 ezer munkavállalót érinthet a kedvezmény.

 

A START+ kedvezmény alapján járulékkedvezményben részesül az a munkáltató, aki GYES-ről visszatérőt, illetve amellett elhelyezkedni kívánó munkavállalót alkalmaz, vagy olyan kisgyermekes anyákat, akiknek a munkaviszonya távollétük alatt megszűnt.

A START Extra kedvezmény azoknak a tartósan álláskeresőknek az elhelyezkedését segíti, akik az életkoruk, vagy alacsony iskolai végzettségük miatt nehezen tudnak be- és visszalépni a munkaerő-piacra. Az ilyen személyeket foglalkoztató munkáltatót jelentős járulékkedvezmény illet meg.

 

A rendelkezésre álló keretösszeg a 2007-2010 közötti időszakra mintegy 43 milliárd forint, ezen belül a 2007-2008 között felhasználható összeg 18.5 milliárd. A projekt közvetlen kedvezményezettje a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, mint a Munkaerőpiaci Alap kezelője. Az állást kereső személy jogosultságát az APEH állapítja meg, itt válthatja ki a kedvezményekre jogosító START+ és START Extra kártyát is. A munkába állás után az elszámolást az adóhatóság, a munkáltató és a Munkaerőpiaci Alap bonyolítják.

 

 

 

Szeptember közepére ígérik a döntést a támogatásról, a tét akár félmilliárd is lehet

Jön a nagypályázatok értékelése

 

Szeptember közepére várható a támogatási döntés a Gazdaságfejlesztési és a Közép-magyarországi operatív program (GOP, KMOP) június 11-én lezárt pályázatainál. Ezek a B és C jelű kiírások komplex technológiafejlesztésre és munkahelyteremtésre vonatkoztak, az érdeklődés irántuk a vártnál lényegesen nagyobb volt, az előirányzott keretösszeg 117 és 508 százaléka között mozgott. Lapunk úgy értesült, hogy a jövő hónap közepén kerülnek az értékelők javaslatai a bírálóbizottság elé, és ezeket egyenként megvizsgálva születik döntési javaslat minden pályázatról. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) ezek alapján dönt. Egyes szakértői vélekedések szerint némileg meghoszszabbíthatja ezt a folyamatot, hogy viszonylag sok - több tucat - méltányossági kérelmet adtak be az elutasított pályázatok gazdái az illetékes irányító hatósághoz és az NFÜ-höz; ezek elbírálása időt igényel. A fellebbezések sorozata az elutasítások ellen azt erősíti meg, hogy az országban igen nagy, a központi régióban pedig kiugróan magas - több mint ötszörös - az igény az ilyen jellegű fejlesztések iránt.

 

A támogatást igénylő projektterv vizsgálata mellett döntés-előkészítés keretében a legnagyobb - 50-500 millió forintos - támogatást ígérő C típusú pályázatoknál kötelező volt teljes körű előzetes helyszíni ellenőrzést tartani. Ez mintegy 180 pályázót érintett. Ennek során győződtek meg a Magyar Gazdaságfejlesztő Központ (Mag) Zrt. illetékesei a beruházások megvalósíthatóságáról, megalapozottságáról. A B típusú, 5-50 millió forintot igénylő pályázatok értékelése is a vége felé közeledik. Ezeknél a projektgazdák a támogatási döntés után számíthatnak szúrópróbaszerű ellenőrzésre.

 

Pályázatszámok (Forrás: Mag Zrt. )

 

Kiírás	Beérkezett (db)	Keret (Mrd Ft)
GOP-2.1.1/B	343	6,041
GOP-2.1.1/C	123	7,637
GOP-2.1.2/B	191	3,875
GOP-2.1.2/C	73	5,129
KMOP-1.2.1/B	197	0,800

 

 

 

A turisztikai tervről is egyeztetnének

 

Megkezdődik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a turisztikai pályázat-tervek társadalmi egyeztetése, amely alapján megfogalmazódnak a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kiemelt fejlesztési céljai is.

 

Molnár Gábor, a Balatoni Integrációs Kht. ügyvezetője az MTI-nek elmondta, a balatoni régió fejlesztési céljaira a három érintett statisztikai régió összesen 4,6 milliárd forintos keretösszeget különített el a következő két évre. Az összeg Dél-Dunántúl 2,7 milliárd, Közép-Dunántúl 1,8 milliárd, és Nyugat-Dunántúl 0,16 milliárd forintjából adódik össze. Ezen felül 5,5 milliárd forintot biztosít a Nyugat- és Közép-Dunántúli Régió a kiemelt projektek megvalósítására.

 

A rendelkezésre álló forrás várhatóan mintegy 50 pályázat támogatására lesz elegendő. A támogatási célok között szerepel a balatoni strandok színvonalának növelése, új szolgáltatások kialakítása, a vitorláskikötők fejlesztése, továbbá kiemelten kezelik a termál- és gyógy-, a kerékpáros-, öko-, valamint kulturális turizmus fejlesztési igényeit is. Várhatóan támogatás igényelhető majd a kiemelt üdülőkörzetben tervezett fesztiválokra, rendezvényekre is, továbbá a balatonfenyvesi kisvasút fejlesztésére. Valamennyi nyertes projekt számára kötelező lesz az akadálymentesítés megvalósítása.

 

Nem a balatoni keretből, hanem az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból támogathatók az üdülőrégió falusi-, lovas-, horgász-, vadász-, valamint a borturizmussal kapcsolatos fejlesztéseit.

 

 

 

EGT- és norvég forrás: már nagyon várják a koncepciókat

 

Szeptember 24-ig várják a projektkoncepciókat az Európai Gazdasági Térség (EGT) finanszírozási mechanizmusa és a Norvég Alap legutóbbi pályázati felhívására. A donorországok - Izland, Liechtenstein és Norvégia - az Európai Unió 2004-es bővítése után a megnagyobbodott egységes piachoz való szabad hozzáférésért cserébe ajánlottak fel fejlesztési forrásokat az új tagoknak. Mint Mikulás Brigittától, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség illetékes főosztályvezető-helyettesétől megtudtuk: ezekből még mintegy 45 millió euró áll rendelkezésre az újonnan pályázók részére.

 

Kedvezett a pályázók felkészülésének, hogy augusztus 31-ről szeptember 24-re, gyakorlatilag három héttel meghosszabbították a beadási határidőt, hogy legyen idejük a partnerkeresésre a donorállamokban, mert az ilyen együttműködéseket plusz tíz ponttal jutalmazzák az értékeléskor.

 

A támogatásban részesülő projektek kiválasztása az új rendszerben két szakaszban történik. Az első fordulóban projektkoncepciót nyújtanak be a pályázók. Ezeket kiértékelik, s az EGT- és norvég forrásra esélyeseket részletesen kidolgozzák a második körben, amelynek végén megszületik a támogatási döntés. Eddig harminc projektkoncepciót nyújtottak be, de Mikulás Brigitta nem aggódik: szerinte jó magyar szokás szerint az utolsó beadási napon fog bezúdulni a pályázatok zöme.

Ez történt az előző fordulóban is, amelynek értékelési finise párhuzamosan jelenleg zajlik. Tavaly ősszel rekordmennyiségű, összesen 570 pályázatot kaptak, s ezek közül 241 jutott el a mostani szakmai értékelés fázisába. Az év végéig kétszáz felhívást hirdetnek meg, 1100 milliárd forint kerettel

Több kiírás, több pénz

 

Pályázati csúcsidőszakot ígért őszre Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter: legalább 200 kiírással és összesen 1100 milliárd forint keretösszeggel kecsegtette a támogatást/forrást keresőket. Az idén egyelőre a Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) tűnik a legnagyobb pályázatgyárnak, bár ősz felé közeledve már jócskán felveszik vele a versenyt a regionális operatív programok.

 

Noha rögvest itt a szeptember, lapunk tapasztalatai szerint a legtöbb illetékes még mindig mélyen hallgat a miniszteri ígéret konkrét részleteiről. Gyakorlatilag mindegyik operatív programnál az akciótervek az irányadók a várható kiírásokkal kapcsolatban. A pályázók számára a konkrét hasznuk az, hogy két évre előre kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszi az elérhető forrásokat, az európai uniós támogatással megvalósítható projekteket. Akik tüzetesen áttanulmányozzák ezeket a dokumentumokat, megtudhatják, hogy az egyes támogatási konstrukciókban milyen eljárásban (egy- vagy kétfordulós pályázaton stb.), milyen tevékenységekre, milyen formában használható fel az előirányzott keret, kik tartoznak a kedvezményezettek köréhez, mekkora lehet a minimum és maximum elnyerhető összeg, és mekkora a támogatás százalékos mértéke. A GOP-nál például csaknem 30 pályázatra és legalább 47 000 kedvezményezettre lehet számítani a tervezők szerint 2007-ben és 2008-ban.

Ahogy közeledik az őszi pályázatkiírási csúcsidőszak, egymást érik a társadalmi egyeztetések. E tekintetben a legilletékesebb Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ) annyit megtudtunk, hogy több száz szakmai, érdek-képviseleti, társadalmi szervezet - a gazdasági, önkormányzati, tudományos és civil szféra - képviselőit vonták/vonják be a pályázattervezetek vitájába.

 

Jelenleg folyik az egyeztetés a regionális operatív programok keretében szeptemberben meghirdetendő, az üzleti infrastruktúra fejlesztését célzó pályázati kiírásokról (www.nfu.hu). Ugyanez a helyzet a szeptember 4-én megjelenő Társadalmi megújulás operatív programnak (TÁMOP) a szak- és felnőttképzés strukturális átalakítását szolgáló konstrukciójával. A Társadalmi infrastruktúra operatív programhoz (TIOP) kapcsolódik a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtését, a munkaerő-piaci és szociális szolgáltatások akadálymentesítését szolgáló 3.3.1-es kódjelű pályázati kiírás. Erről a vélemények beküldésére augusztus 21-ig van lehetőség. A hat régió (Közép-Magyarország kivételével) oktatásfejlesztéséhez kapcsolódó kiírásokhoz ugyancsak augusztus 21-ig várja az észrevételeket az NFÜ. Egyszerre tíz, az életminőség javítását célzó pályázati kiírást bocsátott társadalmi egyeztetésre a Környezet és energia operatív program (KEOP). Ezekről az érdeklődők augusztus 27-ig írhatják le a véleményüket.

 

 

Közvéleménykutatók az uniós pénzek veszélyeiről

 

Az unió nemrégiben döntött arról a 13 operatív programról, amely révén több mint 25 milliárd euróhoz juthat Magyarország az elkövetkező hét évben. Áldás vagy átok lesz ez a pénz, támogatják vagy kioltják egymást a programok, mi a feltétele és esélye annak, hogy a remélt gazdasági és társadalmi változást meghozzák? Ezt vizsgálta a Tárki és a Kopint, több javaslatot is megfogalmazva.

 

Magyarország sajátos válaszút előtt áll, ami kicsit hasonlítható azoknak az országoknak a dilemmájához, amelyek hirtelen - például természeti erőforrásaik révén - nagyobb bevételhez jutottak. Nehezen megválaszolható kérdés, hogy miért él ˝okosan˝ ezzel az egyik, hosszú távú fejlődési pályára állítva a társadalmat, és miért pazarolja el a másik, presztízsberuházásokra és egy szűk réteg luxusfogyasztására. Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója szerint a kulcs a közpolitika intézményrendszere, ami viszont az adott ország állampolgárait jellemző attitűd, mentalitás függvénye is. Optimális fejlesztéspolitikát el lehet képzelni az íróasztal mellett, ezek a források azonban meghatározott társadalmi közegbe érkeznek - olvasható a Népszabadságban.

 

Tóth szerint nálunk pillanatnyilag nyitott kérdés, hogy a fejlesztési terv és a hozzá kapcsolódó források megváltoztatják-e a hazai intézményrendszert, vagy az intézményrendszer ˝gyűri maga alá˝ a fejlesztési tervet. Magyarország hosszú paternalista múltra tekint viszsza, ahol ma is nagyon erős az államfüggőség - vázolja a szerinte legnagyobb kockázati tényezőt. Ebben a közegben az emberek hajlamosak az államot egy tőlük független, hatalmas zsebként felfogni, amiben kotorászni lehet. És így tekintenek az unióra is. A ˝könnyen jött˝ pénzeknél ráadásul a gazdaságpolitikusok kevésbé tudnak ellenállni a lobbinyomásoknak. Az esetleges következmény pedig az, hogy a fejlesztési programok nem új hozzáadott értéket hoznak létre, hanem a meglevő kiadási terheket váltják ki, drágább megoldásokkal.

 

A paternalista múlt másik veszélye: a döntéshozók hajlamosak elhinni magukról, hogy náluk van a bölcsek köve, és a piaci szereplőknél jobban tudják, hol hasznosul a pénz. Az adófizetők figyelme is lazul, ha nagy külső forrás érkezik: kevésbé rigorózusan kérik számon a döntéshozóktól, hogy mire költik azt. Ilyen helyzetekben - állapítja mag a Tárki vezérigazgatója - érdemes a rendkívüli bevételeket az éves költségvetésben amúgy nem szereplő tételekre fordítani és azokkal hosszú távú fejlesztési célokat szolgálni. Magyarországon ráadásul külön kockázati tényező, hogy a pénzeket fogadó régiók valójában még nem létező, a parlamenti döntéshozatalba be nem illeszthető és nem elszámoltatható szervezetek.

 

Az operatív programok legfontosabb célja - a kutatók szerint - a foglalkoztatás növelése. Hogy mi a gond és melyek a továbblépés feltételei, azt a társadalmi megújulási és társadalmiinfrastruktúra-programok jól határozzák meg. Jóllehet, nagyon egyszerűen hangzik, hogy a pénz legjobb felhasználása, ha az emberekbe invesztálnak, ennek megvalósítása azonban már komplikáltabb - állapítja meg Tóth. Nem a speciális szakismeretek növelésére van szükség, hanem az általános alkalmazkodási képesség, a munkaerő-kínálat minőségének javítására. A hosszú távú foglalkoztathatóság megalapozása már a formális oktatási rendszert megelőző intézményekben, az óvodában, bölcsődében kezdődik. Ugyanakkor fontosnak tartanák, hogy a karrierút felénél mindenkinek lehetősége legyen egy második oktatási fázison keresztülmennie.

 

- Nem a vállalatoknál folyó képzés támogatása a megoldás - hangsúlyozza. Értékelésük szerint - szemben a gazdaságfejlesztési operatív program feltételezésével - az innováció támogatása nem növeli a foglalkoztatottságot. Úgy vélik, a cégeknek juttatandó egyedi támogatásoknál hatásosabban szolgálná ezt a célt a növekedési korlátok eltávolítása a vállalkozások útjából. De a foglalkoztatás növelésének feltétele a kistérségek elérhetőségének a javítása is. Ez - adott esetben - ellentétbe kerülhet a nagy autópálya-fejlesztési programokkal: ezek ugyanis elszívhatják a közlekedési infrastruktúra javítására szánt pénzt. De a regionális operatív programokban jelzett egyedi támogatások (jellemzően turisztikai, közútfejlesztési, környezetvédelmi beruházásokról van szó) és a közmunkaprogramok hatását is kétségesnek ítélik a kutatók a foglalkoztatás szempontjából.

 

Ez is mutatja, hogy a növekedés önmagában nem csökkenti az egyenlőtlenséget, sőt előrejelzésük szerint rövid és középtávon inkább növeli. A versenyképesség javítása, az értékesebb termékek előállítása ugyanis továbbra is a magasan képzett, igényes munkaerőt hozza kedvezőbb helyzetbe. Ezért a Tárki vezérigazgatója vitatja azokat a véleményeket is, amelyek szerint általános ˝értelmiségi˝-túlképzés lenne az országban. Egyszerűen ma már több idő kell annak a tudásnak a megszerzéséhez, amire a gyorsan változó világban szükség van. Éppen ezért várhatóan tovább folytatódik a fiatalok javára a korosztályi jövedelmi ˝átrendeződés˝, ha nem is olyan ütemben, mint eddig, Nem valószínűsíthető a regionális egyenlőtlenségek csökkenése sem, mert a fejlesztési pénzek jellemzően oda áramlanak, ahol nagyobb az érdekérvényesítő képesség: a fővárosba, a megyeszékhelyekre, nagyvárosokba. Ugyanakkor a fejlesztések eredményeként gyorsabban nő a hazai össztermék - optimális esetben évi 0,3-0,4 százalékra becsülik a pótlólagos növekedést generáló hatást -, ami az abszolút szegénységben élők számát és arányát csökkentheti.

 

A Tárki elemzői több területen javasolnak ˝hangsúlyáthelyezést˝. A közvetlen vállalati fejlesztések helyett a növekedési korlátok eltávolítását javasolják erősíteni, a nagy infrastruktúra-fejlesztésekkel szemben inkább a humántőke-beruházásoknak adnának elsőbbséget. Fontosnak tartják, hogy az alacsony iskolázottság - ami ma a foglalkoztatásbővítés legnagyobb gátja - továbbörökítése megálljon. Külön kiemelik, hogy ehhez egy egységes - a foglalkoztatottság és az iskolázottság növelését célzó - roma integrációs programra is szükség lenne.

 

 

A következő két évben 240 milliárd forint támogatás nyerhető el a KEOP pályázatain

Zöldegyeztetés EU-pénzekről

 

Tíz pályázati kiírástervezet társadalmi egyeztetésével elindulhat a Környezetvédelem és energia operatív program (KEOP) megvalósítása is. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) augusztus 27-ig várja az észrevételeket a honlapján (www.nfu.hu) megtalálható dokumentumokhoz. A pályázatok révén mintegy 240 milliárd forint támogatás nyerhető el 2007-08-ban. A KEOP legfőbb jellemzője, hogy a 2007-13 között rendelkezésre álló keretet, ahol csak lehet, pályázati formában kívánják hasznosítani.

 

Kétfordulós tendert írnak ki a szennyvízelvezető és -tisztító, ivóvízminőség-javító beruházásokra, hulladékgazdálkodási és természetvédelmi programokra, a közigazgatás környezetvédelmi célú informatikai fejlesztéseire stb. Az első fordulóban a fejlesztési elgondolásokat gyűjti be az NFÜ. A továbbjutóknak a támogatási döntés időpontjától két év áll rendelkezésre a pályázatok kidolgozására. A fejlesztés megvalósításáról a támogatási határozatot a második fordulóban hozzák meg. Azoknál a projekteknél, amelyek beruházási öszszeghatára eléri a 25 millió eurót, a második forduló a nagyprojektekre vonatkozó eljárásrend szerint bővül, és támogatásukhoz az Európai Unió jóváhagyása is szükséges. Az ezekről szóló, az 1067/2005. (VI. 30.) kormányhatározatban nevesített projektek, illetve azok elemei közvetlenül a második fordulóba pályázhatnak.

 

A társadalmi egyeztetésre bocsátott konstrukciók között két egyfordulós pályázat is szerepel. Ezeknél megújuló energiaforrásból nyerhető hő- és/vagy villamos energia előállítására, valamint az energetikai hatékonyság fokozására igényelhető támogatás.

 

 

 

A vidékpolitika kettős kihívása

 

Helyi vidékfejlesztési iroda nyílik a napokban az ország mind a 167 kistérségében. A feladatuk az lesz, hogy segítsenek megfelelő programokat kidolgozni az Európai Unió vidékfejlesztési támogatásának felhasználására.

 

A Csongrád megyei Kisteleken az elmúlt napokban megnyílt vidékfejlesztési iroda összesen 18 fiatal, diplomás, Európát járt, esetenként több nyelven beszélő szakembert foglalkoztat, akik között a korelnök a 32 éves irodavezető, Kácsor Péter, a Szegedi Tudományegyetemen végzett településfejlesztő geográfus. A kistérség központja a fideszes többség vezette Kistelek: a megnyitón a pártpolitikai ellentéteken való felülemelkedésről, az ágazatok közötti koordináció javításáról is beszéltek a jelen lévő MSZP-s politikusok: Ficsor Ádám, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára, Újhelyi István, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára, és Tabajdi Csaba, az Európai Parlament MSZP-s képviselője, az EP mezőgazdasági bizottságának tagja - olvasható a Népszabadságban.

 

Ficsor Ádám arról beszélt, kettős kihívás áll a magyar vidékpolitika előtt: a vidéki településeken az elmúlt 17 év az elesettség fokozódását, a hátrányok felhalmozódását hozta, miközben Nyugat-Európában a vidék felértékelődött. Késve, de az Európai Unió támogatásával nálunk is feláll az a szervezet, a vidékfejlesztési irodák hálózata, amely segít ezen változtatni. Az FVM koncepciója szerint a vidékfejlesztésben kiemelten érvényesül az Európai Unió egyik alapelve, a szubszidiaritás - azaz a jövőről szóló döntések ott születnek meg, ahol majd a hatásaikat is érezni fogják. Körülbelül egymilliárd eurót fognak hét év alatt az új irodahálózat segítségével felhasználni. Azért különösen fontos, hogy a felzárkózási döntések helyben szülessenek meg, mert mindenütt mások az adottságok, a lehetőségek és az emberek, akiknek ki kell találniuk egy-egy helység kitörési pontjait.

 

Ficsor Ádám hangsúlyozta: sokféle eleme van a magyar vidék elmaradottságának. Ilyen a nehéz elérhetőség, a szolgáltatások fejletlensége - de a legnagyobb gond a munkahely és a biztos megélhetés hiánya. Az egymilliárd euró nem elég ahhoz, hogy az összes hátrány megszűnjék: a felhasználás fő prioritása, hogy munkához, jövedelemhez segítsék a vidéken élőket. Azt, hogy ennek mi legyen a fő iránya, a helyi körülményekből kiindulva a helyi közösségeknek kell eldönteniük. Van, ahol az idegenforgalom, másutt valamilyen speciális termék, vagy tudás, megint másutt peremvárosi körülmények megteremtése a jó megoldás. A vidékfejlesztési irodák feladata, hogy segítsék megtalálni ezeket az irányokat, és segítsenek kialakítani azokat a helyi közösségeket, amelyek e kreatív folyamat motorjaivá válnak.

 

Gráf József agrárminiszter az elmúlt napokban aláírta a helyi közösségek regisztrációjáról szóló rendeletet. A vidékfejlesztési irodák koordinálásával szeptember végéig alakulnak a helyi vállalkozókból, civil szervezetekből a potenciális LEADER-csoportok. Októbertől négy hónapon át zajlik majd a helyi programok kidolgozása - amelyben a közösségek között versenyre is számítanak. A 167 kistérség közül 70 ugyanis e négy hónapos időszakot követően, a programok színvonala alapján LEADER Közösség címet kap. Ez azzal jár, hogy a hét év alatt kistérségenként átlagosan kétmilliárd forintot használhatnak föl nagy szabadságfokkal a helyi közösségek. További 70 kistérség helyi vidékfejlesztési közösségként 1-1,5 milliárd forintot kap fejlesztésekre. Nagy Sándor, Kistelek polgármestere hozzáfűzte: 941 helyi vállalkozó vesz részt kistérségük fejlesztési terveinek előkészítésében.

 

Az elmúlt időszakban a fejlesztések komoly akadálya volt az egyes ágazatok közti koordináció hiánya. Újhelyi István államtitkár azért jött Kistelekre, hogy demonstrálja a szándékot: a vidék ügyeivel foglalkozó másik szaktárca, az Új Magyarország Fejlesztési Tervet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség révén koordináló Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium országos szervezetei (az önkormányzati és kistérségi koordinátor hálózat és a Nemzeti Fejlesztési Terv tanácsadó hálózata) a közös fogadóórákat is beleértve fognak együttműködni a vidékfejlesztési irodákkal.

 

Tabajdi Csaba EP-képviselő (MSZP) megjegyezte: bár jobb lett volna, ha ezek az irodák már 1997-ben megalakultak volna, így, kicsit megkésve is nagyszerű dolog indult el. A most megalakuló hálózat teljesítményén múlik ugyanis, hogy a magyar vidékből, a rendszerváltozás veszteséből lesz-e az európai uniós csatlakozás nyertese.

 

 

 

Péntektől újabb pályázatok

 

Az augusztus 24-én induló pályázatok célja nemzetközi szolgáltatóközpontok léthozása, minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetése, és kis- és középvállalkozások informatikai fejlesztése.

 

Az ország régiós szerepe

 

A nemzetközi szolgáltatóközpontok létrejöttéért, fejlesztéséért kiírt konstrukció célja Magyarország regionális központi a nemzetközi szolgáltató központ létesítéséhez, fejlesztéséhez kapcsolódóan létrehozott új munkahelyre felvett munkavállalók foglalkoztatását támogatják. Elszámolható a beruházás megkezdését követően két éven keresztül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók munkaszerződés szerinti személyi alapbérének és járulékainak első 24 havi összege.

 

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 960 millió forint. Várhatóan 2-4 pályázatot támogatnak majd. A támogatás vissza nem térítendő, ha 100-150 új munkahely jön létre maximum 300 millió, ha a projekt eredményeként létrehozott új munkahelyek száma meghaladja a 150-et, akkor a támogatás maximum 500 millió Ft lehet.

 

A pályázatot december 31-ig lehet benyújtani.

 

Környezettudatos cégvezetés

 

A minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésére kiírt pályázat célja az EU és NATO szabványainak való megfelelés érdekében a minőségtudatos vállalatirányítás megteremtése, minőségi menedzsment kialakítása, a környezetközpontú szemlélet megerősítése, a vállalkozások működési biztonságának és versenyképességének javítása.

 

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 2007-2008. években 270 millió forint, amelyből 162 millió forint kerül meghirdetésre jelen Pályázati felhívás és útmutató keretében, a további 108 millió forint keretösszegre 2008. első félévében jelenik meg pályázati kiírás. A támogatott pályázatok várható száma a 2007-2008. évben 200-400, amelyből 2007. évben 120-240, 2008. évben 80-160 db.

 

A pályázati határidő 2007. november 30.

 

Informatikai fejlesztés

 

A kis- és középvállalkozások informatikai fejlesztése érdekében kiírt pályázat célja a hazai cégek jövedelemtermelő képességének erősítése az információs és kommunikációs technológiai megoldások hatékony alkalmazása révén mind a vállalatközi üzleti folyamatokban, mind a vállalkozások által nyújtott szolgáltatásokban, ennek révén a hazai KKV-szektor versenyképességének növelése.

 

Pályázhatnak az elektronikus kereskedelmi szolgáltató üzleti partnereinek elektronikus értékesítésbe és beszerzésbe vetett bizalmát növelő tartalmak (pl. tájékoztató anyagok, demonstrációs anyagok, általános szerződési feltételek) előállítására, valamint a tranzakciók biztonságát szolgáló informatikai rendszer bevezetésére, elektronikus szerződéskötési és fizetési módok, elektronikus számlázás kialakítására, online ügyfélszolgálati rendszer, integrált, értékesítést támogató, marketing automatizáló és ügyfélkapcsolat kezelési (CRM) rendszer kialakítására. Támogatják virtuális bevásárlóközpont szolgáltatás beindítását, virtuális bevásárlóközponthoz történő csatlakozást, az elektronikus úton értékesített árut kiszállító (kiszállíttató) e-boltok. Valamint elektronikus úton nyújtott szolgáltatások beindítását, vállalatok üzleti informatikai rendszerének összekapcsolását, a rendszerek együttműködési képességét biztosító informatikai megoldások bevezetését, B2B internet platformok kialakítását és igénybe vételét, ennek keretében elektronikus piacterek kialakítását, a piacterekhez történő csatlakozáshoz szükséges informatikai és telekommunikációs rendszerek megtervezését, beszerzését és adaptálását, online szállítói és termékkatalógusok kialakítására és működő vertikális és horizontális piacterek nemzetközi bővítését.

 

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 2007-2008. években 690 millió forint, amelyből 412 millió forintot hirdetnek meg idén, a további 278 millió forint keretösszegre 2008. első félévében jelenik meg pályázati kiírás. 2007-2008-ban várhatóan 100-130, amelyből idén 60-78 db, jövőre 40-52 db. pályázatot támogatnak. Az elnyerhető támogatás összege minimum 2 millió, maximum 16 millió forint.

 

A pályázatok benyújtása 2007. augusztus 24-től 2007. november 30-ig lehetséges.

 

 

Minőségi vállalati képzésekkel a versenyképességért - indul az új pályázat

 

Újra megnyílik a munkahelyi képzések támogatását szolgáló pályázati ablak. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség augusztus 21-én megjelenő új pályázatára kis- és középvállalkozások jogosultak pályázatot benyújtani. A rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 2007-2008-ban több mint 3 milliárd forint, ebből 1,4 milliárd fordítható a Közép-Magyarországi Régióban székhellyel rendelkező vállalkozások projektjeinek támogatására.

 

 

Munkahelyi képzések támogatása kis- és középvállalkozások számára

TÁMOP-2.1.5/07/1.

 

Alapvető cél és háttér információ

Célunk az, hogy biztosítsuk annak feltételeit, hogy az emberek ötvözhessék a tanulást és a munkavégzést, és a képzési lehetőségek mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. A vállalatok versenyképessége szempontjából meghatározó, hogy munkavállalóiknak lehetőségük van-e a tudásuk és készségeik folyamatos fejlesztésére. Ezért fontos, hogy a munkáltatók a munkavállalók képzését megtérülő befektetésnek tekintsék. Ezt a befektetést kiegészítve a munkahelyi képzést, a technológiaváltáshoz való alkalmazkodást, a vállalkozói és a vállalatirányítással összefüggő készségek és tudás fejlesztését kívánjuk ösztönözni, támogatni.

 

Pályázók köre

Jelen pályázati kiírás keretében támogatás a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező

- egyéni vállalkozók

- jogi személyiségű gazdasági társaságok

- jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok - szövetkezetek

részére nyújtható.

 

Méret

A pályázati kiírásra a kis-és középvállalkozások, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. Törvény szerinti kis- és középvállalkozások jogosultak pályázatot benyújtani.

 

Középvállalkozás: összhangban az Európai Bizottságnak a mikro-, kis és középvállalkozások definíciójáról szóló 2003/361/EK ajánlásával, a KKV kategórián belül középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amely minimum 50, de 250 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkezik, és amelynek az éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Kisvállalkozás: összhangban az Európai Bizottságnak a mikro-, kis és középvállalkozások definíciójáról szóló 2003/361/EK ajánlásával, a KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amely 50 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkezik, és amelynek az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Amennyiben a kisvállalkozás székhelye a közép-magyarországi régióban található, akkor nem jogosult pályázatot benyújtani.

 

Támogatható tevékenységek köre

A pályázati kiírás keretében kizárólag az alábbi képzéstípusok megvalósítására igényelhető támogatás:

- szakmai képzések;

- az Európai Unióval kapcsolatos képzések;

- a vállalkozás működésével kapcsolatos képzések (pénzügyi, számviteli, adó, vám, társadalombiztosítási stb.);

- idegen nyelvi képzés;

- számítástechnikai, informatikai képzés;

- munka- és egészségvédelem;

- a vállalkozás tevékenységével összefüggésben környezetgazdálkodással kapcsolatos képzés;

- vezetőképzés a vállalkozás vezető tisztségviselői és középvezetői számára

A pályázati kiírás keretein belül kizárólag akkreditált intézmény által nyújtott képzés vehető igénybe.

Az igénybe vett képzés kizárólag OKJ-s vagy akkreditált képzés lehet.

 

 

Elszámolható költségek köre

Képzéshez kapcsolódó költségek

a)képzés költsége (beleértve a képzéshez szükséges tankönyvek, jegyzetek díját, vizsgadíjakat, bizonyítvány kiállítás díját, nem elszámolható azonban a tananyagfejlesztés) - belső képzés esetén a pályázó cég alkalmazásában álló oktatók bére, járulékai

b)szállás és ellátás költsége max 8000Ft/fő/éj (ÁFA nélkül)

c) utazási költség (oktatók és a képzésben résztvevők)

 

Az egyes képzéstípusokhoz kapcsolódóan az alábbi minimum óraszámokat kell figyelembe venni, amelyektől lefelé eltérni nem lehet.

 

 

 

Támogatás mértéke

I. Képzési támogatás esetén:

Jelen programban általános képzések valósíthatóak meg.

Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg az alábbiakban meghatározott mértéket:

Maximális támogatási intenzitás: 70%.

 

A maximális támogatási intenzitást 10 százalékponttal növelni lehet a hátrányos helyzetű munkavállalóknak 2 nyújtott képzés esetén.

A támogatási intenzitás számításánál a vállalkozás székhelye irányadó.

 

A pályázatok benyújtása 2007. október 5-től 2007. december 31-ig lehetséges.

Hírek

45 millió euro várja a Norvég Alapra pályázókat

 

Egy 2004. május 1-jén életbe lépett szerződés értelmében a nem EU-tag országok díjat fizetnek a kontinens belső piaci részvételéért. Emellett Norvégia a tíz újonnan csatlakozott ország részére kétoldalú szerződésekkel létrehozta a Norvég Finanszírozási Mechanizmust (Norvég Alap), melynek teljes összege 5 éven keresztül évi 113 millió euró, amelyből Magyarország részesedése 13 százalék, azaz évi 15 millió euró. Ebből most 45 millió eurora pályázhatnak.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. június 1-jén pályázati felhívást tett közzé projekt-koncepciók benyújtására az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében. A pályázati felhívás keretében hozzávetőlegesen 45 millió euro áll a pályázók rendelkezésére. 

Pályázhatnak Magyarországon alapított, hivatalos állami, magán vagy nem kormányzati szervezetek, amelyek a köz érdekében tevékenykednek pl. nemzeti, regionális és helyi hatóságok, oktatási/kutatási intézmények, környezetvédelmi szervezetek, önkéntes és közösségi szervezetek közösségi és magán szervezetek közötti együttműködések (PPP). 

A program kilenc kiemelt terület: környezetvédelem, fenntartható fejlődés, az európai örökség megőrzése, humánerőforrás fejlesztése, oktatás, egészségügy, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, és fiatalok támogatása, regionális fejlesztés és határon átnyúló együttműködés, bel- és igazságügyi együttműködés, és a tudományos kutatás projektjeit támogatja.

A támogatás mértékét eseti alapon határozzák meg, figyelembe véve a projekt előrehaladásához szükséges minimális igényt. Az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus hozzájárulása a projekthez, a projekt teljes elszámolható költségének 60 százaléka lehet, kivéve azon projektek esetén, amelyek társfinanszírozása egyébként legalább 15 százalékos mértékben központi, regionális, vagy a helyi önkormányzati szervek költségvetéséből történik. Ez esetben a hozzájárulás legfeljebb 85 százalék lehet. Az igényelt támogatás nem lehet kevesebb 250 ezer, és nem lehet több 3 millió eurónál.

A meghosszabbított pályázati határidő: 2007. szeptember 24.

 

 

Mérsékelt érdeklődés a járulékkedvezmény iránt

 

 Bár mentesül némi járulékteher alól a vállalkozó, egyelőre nem túl nagy az érdeklődés a július elsejétől rendelkezésre álló Start Plusz, valamint a Start Extra kártya iránt. A kettőből együtt az első hónapban alig több, mint ötszázat állítottak ki.

 

A két éve, 2005 őszén bevezetett Start kártya iránt is visszaesett az idén az érdeklődés az első félévi adatok szerint. Míg tavaly az év első felében húszezren igényeltek Start kártyát, addig 2007 első felében csak mintegy tizenhatezren tették ugyanezt.

A benyújtott kérelmeknek egyébként tavaly és az idén is csupán minimális részét kellett elutasítani az APEH-nek. Az elutasítás egyik fő oka az volt, ha az igénylő még nem töltötte be a huszonötödik életévét, míg a másik, ha már munkaviszonnyal rendelkezve kérte valaki a kártyát, holott a jogszabály szerint a kártya igénylésének időpontjában az igénylő nem állhat foglalkoztatási jogviszonyban. Az igénylőlapot tehát még a munkaviszony létesítését megelőzően kell benyújtani.

A munkaadó ugyanis csak akkor számolhatja el a járulékkedvezményt a pályakezdő foglalkoztatása esetére, ha a jogosultnak a munkába lépést megelőző napon van Start kártyája vagy azt helyettesítő igazolása, vagyis a kártya a munkába lépést megelőző napon érvényes.

A vállalkozónak továbbá a járulékkedvezmény érvényesítéséhez a havi munkabérkorlátokat be kell tartania. A kedvezmény ugyanis felsőfokú pályakezdő esetén legfeljebb a minimálbér kétszerese után, ennél alacsonyabb végzettségűeknél pedig a minimálbér másfélszereséig érvényesíthető.

 

 

Ősztől pályázhatnak a környezetvédelmi programokra

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség őszre ígéri a pályázati lehetőségek tömeges közzétételét. Ekkor jelennek meg a Környezet és Energia Operatív Program első pályázati kiírásai is, amelyek a környezet fenntartható használatára irányulnak.

 

A kormány megbízásából a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tavaly december 20-án hivatalosan benyújtotta az Európai Bizottságnak az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) 15 operatív programját - köztük a Környezet és Energia Operatív Programot (KEOP) - bemutató dokumentumokat. A programokat a bizottság már elfogadta, így megkezdődhet azok akcióterveinek végrehajtása, ami egyben azt is jelenti, hogy a magyar állam uniós pénzből finanszírozhatja a meghirdetett pályázatokat - írja a Piac és Profit.

 

Az alapok

 

A 2007-2013 közötti európai uniós költségvetési időszakra vonatkozó ÚMFT és ezen belül a KEOP (korábban: Környezeti Operatív Program - KOP) a két legfontosabb magyar fejlesztéspolitikai dokumentumra, az országgyűlés által 2005-ben elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióra és az Országos Területfejlesztési Koncepcióra épít.

A KEOP alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése a biztonságos, tiszta és jó minőségű környezet, az egészségesebb, hosszabb és teljesebb emberi élet lehetőségének megteremtésével. Az első KEOP-pályázati csomag várhatóan 2007. szeptember 18-án indul, majd ezt követően 2008 januárjában kerül sor a másodikra. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közlése szerint az első kétéves keret - 2007-2008-ra - 29 milliárd forint lesz.

Szeptemberben négy konstrukció jelenik meg, a következő témakörökben: Hő és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása (KEOP 4.1.1), Energetikai hatékonyság fokozása (KEOP 5.1.1), Harmadik feles finanszírozás - energetikai hatékonyság fokozása (KEOP 5.1.2), valamint Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (KEOP 6.3). A KEOP pályázatai feltehetően nagy érdeklődésre számíthatnak, hiszen egyre többen tartják szem előtt az energiatakarékosságot és a környezettudatos gazdálkodást.

 

Megújuló energiaforrás-felhasználás

 

A megújuló energiaforrások alkalmazásának meghatározó területe a hő- és/vagy villamosenergia-termelés a fosszilis energiahordozók kiváltására a meglévő ellátási területeken, illetve új többletkapacitások létrehozásával. A hazai adottságok lehetőséget adnak a megújuló energiaforrások intenzívebb kiaknázásához, ugyanakkor a szükséges beruházások megtérülése és kockázata megkívánja ezeknek a beruházásoknak az ösztönzését, támogatását. A támogatás persze a gazdaság egész területén szükséges és indokolt: Így az intézmények, nonprofit szervezetek mellett a gazdálkodószervezeteknek - különös figyelemmel a távhőt termelőkre és szolgáltatókra - is részesedniük kell belőle.

A KEOP 4.1.1 elsősorban kkv-k és önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (például távhőszolgáltatók) által megvalósítandó, hő- és/vagy villamosenergia-termelésre, valamint bioetanol-előállításra fokuszáló, kis- és közepes méretű projekteket támogatja, az adott projekt megtérülési paramétereitől függően 10-50 százalék közötti arányban. E beruházások eredményeként a megújuló energiaforrásokból termelt hő- és villamos energia részaránya a teljes energiafogyasztáson belül növekszik, s hozzájárul a fosszilis energiahordozók felhasználásával járó szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséhez.

 

A konstrukció

A támogatás mértékének megállapításánál figyelembe veszik az adott projekt jövedelemtermelő képességét, megtérülését, költséghatékonyságát. Kiemelt szempont az adott energiaforrás fenntartható használatának igazolhatósága. A konstrukció figyelembe veszi Magyarország kiemelkedően kedvező mezőgazdasági adottságait, ezért a környezeti szempontokat is szem előtt tartó, elsősorban energianövényekre és mezőgazdasági melléktermékekre alapozó, mezőgazdasági fejlesztéshez kapcsolódó megújuló energiatermelésre összpontosít, de lehetőséget ad a fafelhasználására is, ha nem sérül a fenntarthatóság elve (például vágástéri apadék, fafeldolgozási hulladékok). A megújuló energiaforrások alkalmazásának fontos területe a szilárd biomasszára alapozott energia előállítása és felhasználása is. E terület speciális szegmense a biológiai eredetű motorhajtóanyagok és/vagy komponensek előállítása, ami szintén elősegíti a fosszilis energiahordozók kiváltását.

 

 

 

ESZA Kht.: sikeres az automatikus EU-pályázati rendszer

Bevált a normatív modell

 

Bevált az automatikus, normatív pályázat, jól működik a rendszer, minél több ilyen lehetőségre lenne szükségük a pályázóknak és az intézményrendszer munkatársainak egyaránt - összegezte lapunk megkeresésére idei első közreműködő szervezeti tapasztalatait Köves Alexandra, az ESZA (Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató) Kht. uniós programigazgatója.

Köves Alexandra szerint a 2007-13 közötti időszakra vonatkozó Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) első sikertörténetének minősíthető a Társadalmi megújulás operatív program (Támop) 2.1.3/07/1-es jelű felhívása mikro- és kisvállalkozások munkahelyi képzésének támogatására. A februárban meghirdetett kiírás iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés, ennek hatására menet közben több mint duplájára, 1,057 milliárdról 2,5 milliárd forintra növelték a keretet, majd a beadási határidő lejárta előtt felfüggesztették a pályázatot. ˝Ma már ott tartunk, hogy a 340 nyertes közül 157-tel megkötöttük a támogatási szerződést˝ - mondta az igazgató.

Megítélése szerint az európai uniós forrásokat kezelő intézményrendszer és annak idején a PHARE-programok közreműködő szervezeteként is tevékenykedő ESZA Kht. történetében is nagy eredménynek számít, hogy a bírálattól a szerződéskötésig három hónap telt el.

Az ESZA Kht. radikális növekedése ez év januárjától következett be, amikor öt intézkedéssel bővült tevékenységi köre az I. Nemzeti fejlesztési terv humánerőforrás-fejlesztési (Hefop) projektjeinél, a szakmai mellett eljárásrendi és pénzügyi feladatok is átkerültek más szervezetektől. Ezenkívül az ÚMFT-ben megkapták a Támopon kívül a Társadalmi infrastruktúra és a Közép-Magyarország operatív program foglalkoztatási és szociális beruházásaira vonatkozó pályázataival összefüggő feladatokat, valamint kizárólag hazai forrásokból finanszírozott pályázatok kezelését is. A nagyságrendekkel több feladat ellátásához elengedhetetlen volt az erőforrások hatékonyabb és rugalmasabb felhasználása, a végrehajtott szervezeti átalakítás ezt szolgálja - hangsúlyozta a továbbiakban Köves Alexandra.

Az átalakulás során alapvető törekvés volt, hogy a pályázatoknál a nehezen tervezhető, hihetetlenül nagy munkacsúcsokat is megfelelően, belsőleg kezelni tudják. Erre tervezték meg az erőforrás-menedzsmentet, amelynek keretében a programvezetők - akik igazából az egyes intézkedések menedzserei - előre tervezik a kapacitásaikat. Az elkészült kapacitástervek alapján mindig oda allokálják a munkatársak jelentős részét, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Ezzel a rendszerrel az ESZA Kht. programigazgatója szerint a pályázók egyértelműen jól járnak. Pragmatikus rendszer kíséri őket végig útjukon a pályázástól a szerződéskötésen át a projekt megvalósításáig és a végső elszámolásig. Hamarosan call centert hoznak létre a kedvezményezettekkel való kapcsolattartásra.

 

 

 

Megváltozott a vállalkozásfejlesztési hitel feltételrendszere

Hárommilliárdos plafon

 

Feltételek. Az Európai Unió állami támogatási jogszabályainak módosulása jegyében a közelmúltban megváltozott az MFB Sikeres Magyarországért vállalkozásfejlesztési hitelprogramjának feltételrendszere. Egyúttal beépítették a program gyakorlati tapasztalatait és az értékesítésben közreműködő hitelintézetek javaslatait is. Ezek eredményeként a hitelprogram kiegészült az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) és az Új Magyarország vidékfejlesztési program (ÚMVP) társfinanszírozását segítő, projektkiegészítő hitellehetőségekkel; a vállalkozások tőkehelyzetét erősítő, áthidaló tőkehitellel; a bérlakás és idősek otthona építését támogató fejlesztési hitellehetőségekkel; a mezőgazdasági termékek feldolgozásával, értékesítésével kapcsolatos beruházások finanszírozási lehetőségeivel; valamint a vidékfejlesztési hitelprogrammal.

Változtak továbbá a főbb feltételek is. Így az igénybe vehető hitel felső határa a korábbi egymilliárd forintról hárommilliárdra bővült. A mikro-, kis- és középvállalkozások mellett a teljes vállalkozói szektor - nagyvállalatok, állami és önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozások - is igényelhetik a kedvezményes kamatozású fejlesztési hitelt. A saját erő - támogatási kategóriától függően - 10, illetve 25 százalékos lehet. A program keretében 2013. december 31-éig lehet kölcsönt nyújtani. Továbbra is háromhavi Euribor - legfeljebb négy százalék a kamat, maximum 15 év a futamidő, és a minimális hitel ötmillió forint.

A hitelprogram célja egyrészt, hogy kedvezményes kamatozású hitelt nyújtson a vállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepének növeléséhez, innovációs és beszállítói tevékenységének erősítéséhez, környezetvédelmi és egészségügyi célú beruházásaihoz. Másrészt, hogy fejlesztési és beruházási tárgyú pályázatokhoz - különösen az ÚMFT és az ÚMVP pályázataihoz - kapcsolódóan kiegészítő forrást biztosítson. A hitelt Magyarországon bejegyzett egyéni vállalkozás, gazdasági társaság, szövetkezet, európai részvénytársaság formában működő mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok, önkormányzati és állami tulajdonú cégek igényelhetik. MK

 

A hitelprogram 

Kamat: háromhavi Euribor - legfeljebb 4 százalék

Futamidő: legfeljebb 15 év

A hitel nagysága: 5 millió és 3 milliárd forint között

Saját erő: 10, illetve 25 százalék

Igénybevételi lehetőség: 2013. december 31-e

 

A program keretében való hitelszerződés megkötési lehetőség.

 

 

Finanszírozható beruházások 

 

Kereskedelemmel összefüggő fejlesztések és beruházások

Minőségfejlesztés

Műszaki-technológiai háttér fejlesztése

Állami és önkormányzati közszolgáltatások ellátásában

a magánpartner részvételét elősegítő (PPP-) beruházások

Szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése

Bérlakás, idősek otthona építése, felújítása

Technológiai korszerűsítés

Termelő infrastruktúra fejlesztése

Ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztése

Beszállítói beruházások

Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése

Regionális vállalati központok létesítése

Vállalkozói övezetben végrehajtott beruházás

Városi területek rehabilitációja

Turisztikai vonzerők fejlesztése

Gyógyturizmus fejlesztése

A sportolás feltételeinek megteremtését célzó beruházások

Bizonyos agrártermékek feldolgozásával, értékesítésével kapcsolatos beruházások

Környezetvédelemhez kapcsolódó beruházási célok

Innovációs beruházási célok

Kulturális tevékenységhez kapcsolódó beruházási célok

Nemzetköziesedést elősegítő beruházási cél

Humán-egészségügyi ellátást szolgáló beruházási cél

Projektkiegészítő hitel az ÚMFT, az ÚMVP, illetve egyéb

hazai finanszírozású pályázatok kiegészítő finanszírozására

˝Forrás˝ áthidaló tőkehitel

Vidékfejlesztési hitelprogram

Mikrohitel plusz program

 

 

Jön a sztárpályázat munkahelyi képzésre

 

Több mint száz munkahelyi képzési projekt valósulhat meg a Társadalmi megújulás operatív program keretében hamarosan megjelenő pályázat eredményeként. A kiírás tervezetének társadalmi egyeztetését augusztus 10-ig tartja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: a dokumentumcsomag a kapcsolódó kérdőívvel együtt a www. nfu.hu honlapon található meg. A pályázatokat várhatóan 2007. október 21-étől lehet beadni.

A kiíró hatóság abból indul ki, hogy a vállalkozások versenyképességét döntően befolyásolja a náluk dolgozók tudásminősége. Az év elején a mikro- és kisvállalkozások számára már meghirdették ezt az igen népszerűnek bizonyult pályázatot: a 389 nyertes csaknem kétmilliárd forint uniós forrást használhat fel.

A mostani kiírás több mint hárommilliárd forintos keretének legfeljebb harminc százaléka fordítható majd Közép-Magyarország régióban székhelyet fenntartó vállalkozások projektjeinek támogatására. Az elnyerhető öszszeg minimum tíz-, maximum ötvenmillió forint, s a projekt elszámolható költségeinek legfeljebb nyolcvan - Közép-Magyarország régióban hetvenöt - százaléka támogatható. Ez minden egyes hátrányos helyzetű személy képzése esetén további egy, de összesen legfeljebb tíz százalékponttal növelhető.

Előírás még, hogy legfeljebb tizenöt különféle képzés lehet egy-egy projektben, és a pályázat keretein belül kizárólag akkreditált intézmény szolgáltatásai vehetők igénybe. További fontos feltétel az új kiírástervezetben, hogy csakis általános - OKJ-s vagy akkreditált - képzések valósíthatók meg a pályázat támogatásával, minimum hat, maximum huszonnégy hónap alatt.

Mi támogatható?

Szakmai képzések

A vállalkozás működéséhez kapcsolódó képzések

Idegen nyelvi képzés

Számítástechnikai, informatikai képzés

Munka- és egészségvédelem

Környezetgazdálkodási képzés

Vezetőképzés a vállalkozás irányítói számára

 

 

 

Hétfőtől nyílnak meg a vidékfejlesztési irodák

 

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében augusztus 6-ától megnyílnak a vidékfejlesztési irodák, a vidékfejlesztési programokat pedig augusztus közepén hirdetik meg.

 

A helyi vidékfejlesztési irodák az augusztus 6-i héttel nyílnak meg, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pedig augusztus közepén hirdeti meg a kapcsolódó LEADER programot - mondta Halmai Gáborné, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága vidékpolitikai albizottságának szocialista tagja. Mint kiemelte, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében létrejön egy vidékfejlesztési hálózat, vidékfejlesztési irodák nyílnak képzett szakemberekkel, akik segítik a helyi lakosságot abban, hogy eredményesek legyenek az uniós pályázatok készítésében - adja hírül az MTI.

Magyarország az uniós alapból összesen 188 milliárd forintot nyerhet el vidékfejlesztési intézkedésekre. Halmai Gáborné példaként említette, hogy a mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatására 85,2 milliárd forintot, a turisztikai tevékenységek ösztönzésére 16,6 milliárd forintot, falumegújításra és falufejlesztésre 20 milliárd forintot lehet elnyerni.

A kormány által megfogalmazott új vidékpolitika szinte mindegyik eleme épít a helyi értékekre, igénybe veszi a helyi ismereteket, tudásokat, számít a helyi erőforrásokra, az együttműködésre - hangsúlyozta a képviselő. Megjegyezte: ma már a vidék nem jelent egyet a mezőgazdasággal, más foglalkoztatási formákból is meg lehet élni.

A szocialista képviselő kitért arra, a helyi vidékfejlesztési közösségek arra is lehetőséget kapnak, hogy a LEADER programból pályázati forrásokhoz jussanak. A sikeres tervezés, pályázatok készítése és a végrehajtás a helyi közösségeken múlik. A többfunkciós közösségi terek kialakítására, valamint a falumegújításra és falufejlesztésre még 2007 őszén elindul a pályázat. A települések életében az új lehetőségek akkor tudnak valósággá válni, ha az érintett szereplők mindegyike, többek között a polgármester, a képviselők, a gazdák, a vállalkozók, a civil szervezetek egyaránt tájékozottak a megnyíló forrásokról - mondta a szocialista politikus.

 

 

Jedlik Ányos program a kutatás-fejlesztések támogatására

 

Jedlik Ányos munkásságát a kísérletezés, a tudás hasznosítása és annak termékké alakítása jellemezte, ezért viseli nevét a korábban Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok néven futó pályázat. A szódavíz, a dinamó, a galvánelemek és az induktortekercselési eljárás feltalálója tudásának hasznosságát bizonyítja, hogy az ötleteiből létrehozott termékeket napjainkban is használjuk. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal nevében a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda felhasználás orientált kutatás-fejlesztések támogatására pályázatot hirdet Jedlik Ányos Program címen.

A program a gazdaság versenyképességének növelését és a fejlődés fenntarthatóságát kívánja elősegíteni korszerű technológiák területén végzett középtávú, felhasználás orientált stratégiai kutatás-fejlesztéssel. Célja az innováció ösztönzése a magyar K+F stratégiai szempontok figyelembevételével. A program keretében benyújtott projektjavaslatoknak egyértelmű, világos célkitűzéssel kell rendelkezniük, amelynek megvalósításához több területet átfogó technológiai megoldások alkalmazhatók. A program hozzájárulhat ahhoz, hogy a fiatal kutatók tudományos pályán maradjanak és elősegítheti a posztdoktorok valamint a sikeres szenior kutatók hazatérését.

A Pályázat célkitűzéseinek elérése érdekében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 8 milliárd forintot biztosít. Várhatóan 18-30 pályaművet támogatnak.

A gazdasági és társadalmi kihívások K+F megoldásaira a program négy alprogram keretében nyújt lehetőséget projektjavaslatok benyújtására. Az alprogramok a gazdaság versenyképességének növelését a nano- és mikrotechnológiák, az információs és kommunikációs technológiák, a biotechnológiák, valamint az anyag- és gyártástechnológiák, - mint alkalmazott kulcstechnológiák -, területein végzett felhasználás orientált kutatás-fejlesztéssel kívánja elősegíteni az alábbi tématerületeken: egészséges ember, versenyképes ipar, versenyképes agrárium, élhető, fenntartható környezet.

 

Projektjavaslatok várhatóan 2007. október 1-én 16:00 óráig nyújthatóak be.

 

 

Fiatal gazdálkodók

 

A 40 év alatti gazdálkodók több agrártámogatási program keretében is 10 százalékkal több támogatáshoz juthatnak, abban az esetben, ha augusztus 1-15. között regisztráltatják magukat fiatal mezőgazdasági termelőként.

A magyar mezőgazdaságban, hasonlóan az Európában tapasztaltakhoz, egyre jellemzőbb az elöregedés. Ezért a generációváltást az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) több eszközzel is segíti. Az intézkedések között szerepel a fiatal mezőgazdasági termelők indulásának, és az idősebb termelők úgynevezett gazdaság-átadásának támogatása. Ezeket egészíti ki most egy új lépés, amely többletforrást nyújt a 40 év alatti gazdálkodók számára a regisztráció esetén.

A fiatal gazdálkodók többlettámogatást kaphat - a regisztrációt követően - a növénytermesztés és a kertészet korszerűsítésére, az állattartó telepek modernizálására, a növénytermesztésben, az állattenyésztésben alkalmazott önálló, építéssel nem járó gépek, berendezések beszerzésére és az ültetvénytelepítésre is.

A többlet támogatás igénylésének legfontosabb feltétele, hogy az adott gazdálkodó regisztráltassa magát, mint fiatal mezőgazdasági termelő. A regisztrációs feladatot az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézete (VKSZI) végzi.

A regisztrációt azok a 20-40 év közötti gazdálkodók kérhetik, akik rendelkeznek a tevékenységükkel kapcsolatos, a gazdálkodáshoz szükséges üzleti tervvel és a jogszabályban meghatározott mezőgazdasági végzettséggel. A regisztráció augusztus 1-jétől kérhető. A regisztráció végső időpontja augusztus 15.-e a jogszabályi rendelkezés szerint.

A kérelemről - annak elfogadásáról - a VKSZI 15 napon belül határoz és kiadja az igazolást, amely szükséges a többlet támogatás igényléséhez. A sikeres regisztráció 2008. december 31.-ig feljogosítja a 40 év alatt gazdálkodót a 10 százalék többlet támogatás igénylésére. Az igazolás iránti kérelem kiállításáról részletes tájékoztatást kaphatnak a www.vkszi.hu honlap Vidékfejlesztés menüpontjában.

A regisztráció elmulasztása esetén 2008. december 31.-ig nem élhetnek a többlettámogatás lehetőségével.

 

Kapcsolódó cikkek:

http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&articleID=10812&ctag=articlelist&iid=1

 

 

Ültetvények korszerűsítése

 

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerűsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 81. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

 

A támogatás célja

1. § A támogatás célja ültetvények telepítésével, meglévő ültetvények korszerűsítésével, a fajtaszerkezet javításával a piaci igényekhez alkalmazkodni tudó hatékony és minőségi követelményeknek megfelelő gazdálkodás hátterének megteremtése.

 

A támogatás jellege

3. § Támogatás vehető igénybe az 1. számú mellékletben felsorolt ültetvény fajok fajtaszerkezet-változtatása, korszerűsítése érdekében meglévő ültetvények újratelepítésére, kiegészítő jellegű telepítésére és új ültetvények telepítésére (a továbbiakban: telepítésre) és a termőre fordulásig történő ápoláshoz.

 

A támogatás igénybevételének feltételei

4. § (1) Támogatás igénybevételére jogosult a mezőgazdasági termelő (a továbbiakban: ügyfél), ha

a) a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló 9003/2002. (SK. 6.) KSH közlemény (a továbbiakban: TEÁOR) szerinti 01.1., 01.3., növénytermelési, vegyes gazdálkodási tevékenységet végez,

b) a beruházással érintett mezőgazdasági üzemének mérete meghaladja a 4 európai méretegységet (EUME).

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel nem vonatkozik az induló vállalkozásra. Ha az ügyfél induló vállalkozás, akkor a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozatban vállalnia kell, hogy legkésőbb a beruházás befejezését követő első teljes naptári évben megfelel az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek.

(3) E rendelet alapján támogatás a 4. számú mellékletben az adott ültetvény fajra meghatározott méret feletti ültetvény telepítéséhez nyújtható.

(4) Meglévő, korszerű ültetvény kiegészítő telepítése is támogatható, amennyiben a beruházással az ügyfél művelésében lévő ültetvény mérete az adott fajból eléri a 4. számú mellékletben meghatározott legkisebb támogatható ültetvényméretet.

(5) Nem nyújtható kivágási támogatás azon ültetvényekre, amelyeket 1995 után állami támogatással telepítettek.

(6) Telepíteni csak vírusmentes szaporítóanyaggal lehet, kivéve azon fajták, melyek újdonságok és a hazai vírusmentesítés folyamatán még nem mentek keresztül.

(7) Az ügyfél köteles

a) az 5. § (6) bekezdés a)-d) és f)-g) pontjaiban foglalt tevékenységeket a támogatási határozat kézhezvételétől számított 12 hónapon belül befejezni;

b) az ültetvényt termesztésben tartani a beruházás befejezésétől számított, a 2. számú mellékletben meghatározott időpontig;

c) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, e jogcím tárgyában szervezett kötelező képzésen részt venni az utolsó kifizetési kérelem benyújtása előtt;

d) a 3. számú mellékletben meghatározott elvárt hozamszintet teljesíteni;

e) az ültetvénykivágást, továbbá az ültetést követő egy éven belül a Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatalnál a kivágás, illetve a telepítés elvégzése tényének ellenőrzését kezdeményezni.

 

A támogatás mértéke

5. § (1) A támogatás összege évente és ügyfelenként legfeljebb 100 millió forint lehet. E rendelet alapján a támogatásban részesülő területekre a kötelező termesztésben tartásig e jogcím keretében egy alkalommal vehető igénybe támogatás.

(2) A támogatás mértéke a beruházás összes elszámolható kiadásának legfeljebb 40%-a, kivéve a (3)-(4) bekezdésben foglaltakat.

(3) A támogatás mértéke a beruházás összes elszámolható kiadásának legfeljebb 50%-a, ha

a) az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő, vagy

b) a beruházás kedvezőtlen adottságú vagy NATURA 2000 területen valósul meg.

(4) A támogatás mértéke a beruházás összes elszámolható kiadásának legfeljebb 60%-a, ha

a) az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő, és

b) a beruházás kedvezőtlen adottságú vagy a NATURA 2000 területen valósul meg.

(5) A támogatás kiszámításának alapját az 1. számú mellékletben szereplő fajlagos kiadások képezik.

(6) A támogatás az alábbi tevékenységek megvalósítására vehető igénybe:

a) terület-előkészítés (az 1. számú mellékletben felsorolt bizonyos fajok esetében a kivágás is),

b) tápanyagfeltöltés,

c) szaporítóanyag-beszerzés,

d) telepítés,

e) a beruházás befejezéséig az éves ápolás (telepítési terv szerint),

f) támberendezés létesítése,

g) kerítés, térburkolat-kialakítás,

h) göngyöleg vásárlás.

(7)  (6) bekezdés f)-h) pontja szerinti kiadások nem haladhatják meg az összes elszámolható kiadás 20%-át.

 

A támogatási kérelem benyújtása

6. § (1) A támogatási kérelmet évente, október 1-31. között lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: MVH).

(2) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:

a) az ügyfél nyilatkozatát a mezőgazdasági őstermelői igazolvány, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány meglétéről, érvényességéről és számáról;

b) vírusmentes szaporítóanyag esetén a jegyző által kiadott érvényes ültetvénytelepítési engedélyt; újdonságok és a hazai vírusmentesítés folyamatán még át nem ment szaporítóanyag fajták esetén az eseti engedélyt;

c) a szakmaközi szervezet(ek) által kiállított tagsági igazolást;

d) a termőhely alkalmasságának igazolását arról, hogy a betelepítésre kerülő tábla ökológiailag milyen gyümölcsfaj telepítésére alkalmas. Az igazolást az Országos Gyümölcs Termőhely Katasztert vezető Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Kht. adja ki, együttműködve az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht.-val és a Fertődi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Kht.-val;

e) a faiskola, illetve a faiskolai lerakat igazolását a kérelemmel összhangban lévő szaporítóanyag meglétéről, gyümölcsfaj, fajta és alany szerinti bontásban;

f) a talajalkalmassági és tápanyag-feltöltési szakvéleményét;

g) előzetes költségtervet;

h) az ügyfél nyilatkozatát

ha) a támogatással érintett, már meglévő ültetvény telepítésének időpontjáról,

hb) az 50 ha alatti ültetvény esetében arról, hogy egy felsőfokú kertészeti végzettségű szaktanácsadó szolgáltatásait igénybe veszi, illetve 50 ha-t meghaladó ültetvény esetében arról, hogy egy felsőfokú kertészeti végzettségű szakembert foglalkoztat a telepítéstől kezdődően a beruházás befejezéséig;

i) az ültetvények tervezett határvonalainak vázrajzát, külső töréspontjainak Egységes Országos Vetületi Rendszerben legalább 0,5 méter pontossággal megadott koordinátáinak feltüntetésével;

j) az 5. számú mellékletben meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat.

(3) Egy ügyfél egy támogatási kérelem benyújtási időszakban csak egy kérelmet nyújthat be.

Kifizetési kérelem

8. § (1) A kifizetési kérelmet 2008-tól kezdődően évente

a) január 1-31.,

b) április 1-30.,

c) július 1-31.,

d) október 1-31.

között lehet benyújtani.

(2) Az utolsó kifizetési kérelemhez mellékelni kell a 4. § (7) bekezdés c) pontja szerinti képzésen való részvételről szóló igazolást.

 

 

A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről

 

A támogatás célja

1. § Az intézkedés célja a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának, valamint a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő korstruktúrájának javítása, a vidék népességmegtartó képességének növelése és a mezőgazdasági tevékenység hosszú távú fenntartása.

A támogatás jellege, összege

3. § (1) A fiatal mezőgazdasági termelő (a továbbiakban: ügyfél) e rendelet alapján a mezőgazdasági tevékenység megkezdéséhez egy alkalommal jövedelempótló támogatást vehet igénybe.

(2) A támogatás összege 40 000 eurónak megfelelő forintösszeg.

A támogatás igénybevételének feltételei

4. § (1) Az ügyfél a támogatást akkor veheti igénybe, ha:

a) a támogatási kérelem benyújtásakor elmúlt 18 éves, de a támogatási kérelem benyújtásának évében 40. életévét még nem töltötte be;

b) mezőgazdasági üzem vezetőjeként első alkalommal kezd gazdálkodni, új gazdaságot hoz létre, vagy gazdaságot vesz át;

c) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 13.) FVM rendelet 5. számú mellékletében felsorolt képzettségek legalább egyikével, vagy felsőfokú agrár végzettséggel rendelkezik, ideértve a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény szerint honosított külföldön szerzett bizonyítványokat és okleveleket is;

d) gazdálkodási tevékenysége fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet nyújt be.

(2) Az ügyfél a támogatást nem veheti igénybe, ha a támogatási kérelem benyújtásakor részére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által kiadott, agrár vagy agrár-vidékfejlesztési célú érvényes támogatási határozattal vagy érvényes támogatási szerződéssel rendelkezik.

(3) Az ügyfél köteles:

a) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében szervezett kötelező képzésen részt venni, és azt elvégezni;

b) a mezőgazdasági üzemet személyesen vezetni, az életképesség elérése után a mezőgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytatni;

c) az üzleti tervben foglaltakat az abban meghatározott ütemezésnek megfelelően teljesíteni;

d) ha az üzem mérete a támogatási kérelem benyújtásakor nem éri el a 4 EUME-t, akkor az üzemének méretét a támogatási határozat kézhezvételét követő 3 év alatt legalább 4 EUME-ra növelni, és az életképes gazdaság méretét fenntartani az üzemeltetési kötelezettség időtartamáig;

e) ha az üzem mérete a támogatási kérelem benyújtásakor eléri a 4 EUME-t, akkor az életképes gazdaság méretét fenntartani az üzemeltetési kötelezettség időtartamáig;

f) a mezőgazdasági tevékenységet a támogatási határozat kézhezvételét követő 5 évig egyéni vállalkozóként folytatni;

g) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból támogatott programok és intézkedések pénzügyi, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról, lebonyolításának rendjéről szóló 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 19. §-ában foglaltaknak megfelelően biztosítékot nyújtani a támogatás mértékének 120%-áig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, ami ingó vagy ingatlan dolgot terhelő jelzálog is lehet.

 

A támogatási kérelem benyújtása

5. § (1) A támogatási kérelmet a 2007. évben december 3. és 2008. február 7. között, ezt követően minden év április 15. és május 15. között lehet benyújtani az MVH által rendszeresített nyomtatványon írott formában, valamint az MVH honlapján keresztül elektronikus formában is.

(2) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:

a) az MVH által közleményben közzétett üzleti terv minta alapján elkészített üzleti tervet;

b) a végzettséget igazoló okirat hiteles másolatát;

c) az egyéni vállalkozói igazolvány hiteles másolatát, amennyiben az rendelkezésre áll;

d) az értékelési szempontokhoz a mellékletben meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat;

e) biztosíték felajánlási nyilatkozatot a 4. § (3) bekezdésének g) pontjában foglaltaknak megfelelően;

f) amennyiben a felajánlott biztosíték ingatlan, annak 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját, vagy annak hiteles másolatát, valamint értékbecslését;

g) amennyiben a felajánlott biztosíték ingóság, annak tulajdonjogát igazoló dokumentumot, értékbecslését, valamint a tulajdonosi nyilatkozatot az ingóságon fennálló terhekről;

h) amennyiben a biztosítékként felajánlott ingatlan, illetve ingóság tulajdonosa nem a kérelmező, a tulajdonosnak a jelzálogjog-bejegyzéshez történő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát.

 

 

Számon kérik a pályázókat

 

Ezekben a napokban sorra keresik fel az ellenőrök azokat a pályázókat, akik a Gazdaságfejlesztési és a Közép-magyarországi operatív program (GOP, KMOP) június 11-én lezárult B és C jelű kiírásain jelentős összegű támogatást igényeltek. Mint a pályázatokat kezelő közreműködő szervezettől, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központtól (MAG Zrt.) megtudtuk, legalább öt munkanappal előbb levélben értesítik az érintetteket a támogatási döntést megelőző helyszíni szemléről. Ennek során a projekt megvalósíthatóságát, a dotációra való jogosultság megalapozottságát és a pályázatban szereplő információk helytállóságát vizsgálják.

Az uniós és a hazai előírások szerint a támogatás helyes felhasználása érdekében gyakorlatilag a projekt bármelyik szakaszában sor kerülhet ellenőrzésre. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatása szerint helyszíni szemlét tarthatnak a döntést megelőzően, de később is, közbenső, utólagos vagy projektlezáró vizsgálat formájában. A kedvezményezetteket nemcsak a közreműködő szervezet, hanem az Európai Bizottság illetékes szervezetei, az Európai Számvevőszék, az Állami Számvevőszék, a kormány által kijelölt ellenőrzési szervek, a Magyar Államkincstár, illetve az EU-támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság képviselői is vizsgálhatják. A támogatás felhasználásával és az ellenőrzéssel összefüggő kötelezettségek be nem tartása szerződésszegésnek minősül, és szankciót von maga után.

A GOP és a KMOP pályázatait kezelő MAG Zrt. esetében általában elégedetten nyilatkoztak az ellenőrzések menetéről a pályázatíró és tanácsadó cégek, amelyeknek a képviselői rendszerint maguk is jelen vannak a helyszíni szemléken. Az ellenőrök rendkívül segítőkészek, felkészülten és alaposan végzik a munkájukat - nyilatkozott lapunknak Fejes Katalin, az EU Pályázati Központ vezető tanácsadója. Ezt erősítette meg Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda ügyvezető igazgatója, aki azonban megjegyezte: olykor nehézséget okoz, hogy nincs egységes módszertana a vizsgálatnak, alkalmanként eltérők az elvárások.

Alapvetően elégedetten nyilatkozott Glósz Andrea, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége gazdaságfejlesztési munkacsoportjának vezetője is, ugyanakkor hozzátette, hogy főleg a nagyobb támogatást igénylő pályázatoknál olykor indokolatlanul nagy figyelmet kap az esélyegyenlőség és a környezeti fenntarthatóság vizsgálata. Szerinte a ˝többórás faggatózást˝ kiküszöbölhetnék az illetékesek, ha a C típusú pályázatoknál strukturáltabb lenne az egyébként egyértelműen pályázóbarát, egyszerűen kitölthető adatlap.

Essősy Zsombor és Fejes Katalin egyaránt furcsának nevezte, hogy az I. Nemzeti fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési operatív programjának (HEFOP) kedvezményezettjeinél szintén most zajló helyszíni szemléken az illetékes közreműködő szervezet, az ESZA Kht. részéről konkurens pályázatíró cégek képviselői végzik az ellenőrzést. ˝Olykor az a benyomásunk, mintha kecskére bíznák a káposztát, amikor azt tapasztaljuk, hogy saját céges névjegykártyájukat osztogatják a vizsgálat során˝ - mondták. Az is előfordult, hogy az értesítés ellenére az ESZA Kht. ellenőrei a megadott időpontban nem jelentek meg a helyszínen, és azóta sem tájékoztatták a pályázót arról, hogy mikor lesz az elmaradt ellenőrzés.

Mikor jönnek?

50 millió forintnál nagyobb támogatás esetén a közreműködő szervezet a projektet legalább egyszer - amennyiben a kockázatelemzés korábban nem indokolja, a megvalósítás zárásakor -, a helyszínen ellenőrzi.

250 millió forintnál nagyobb támogatás esetén a közreműködő szervezet a projektet évente legalább egyszer, továbbá a megvalósítás zárásakor a helyszínen ellenőrzi.

 

 

Nem egyértelmű, hogy miért nyertek

 

 Pályázaton, nem pedig egyedi döntésekkel osztja szét az uniós pénzek zömét a kormány - ígéri Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Az ellenzék és több szakmai szervezet ugyanakkor úgy látja: a nyertesek listájából nem egyértelmű, hogy milyen alapon hagyták jóvá a pályázatokat - számol be a radio.hu.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint míg a kis- és középvállalkozók a túlélésért küzdenek, addig az uniós pénzeknek legföljebb 10-15 százaléka jut majd nekik.

Magyarország jelenleg egy komoly növekedési problémával küszködik, hiszen az egyensúlyteremtés okán olyan adónövelések történtek és olyan fogyasztásnövekedési visszaesés van, hogy a magyar gazdaság növekedése az uniós átlagra csúszott vissza, tehát a mi közeledésünk Európa felé lelassult vagy megállt

˝Ebben a helyzetben nekünk minden erőforrást meg kellene ragadni annak érdekében, hogy újraindítsuk a növekedés motorjait, márpedig ilyen eszközünk nagyon kevés van˝ - mondta az elnök. Szerinte arra kellene törekedni, hogy a kis-és középvállalkozások föltőkésítése megtörténjen Magyarországon. A hazai cégeket kellene helyzetbe hozni az uniós pénzek kapcsán annak érdekében, hogy megerősödjenek.

Magyarország egy rendszerváltó ország, ahol nincs több száz éves hagyománya a magánvállalkozásnak, nincsenek dinasztiák, nincsenek olyan pénzügyi források a magáncégeknél, ami mondjuk egy osztrák vagy svájci vagy német cégnél megvan.

˝Én komolyan tartok attól, hogy az uniós pénzeknek - mivel nagy projektek lesznek jobbára - a lehívásában elsődlegesen külföldi cégek fognak jelen lenni, ők lesznek képesek arra, hogy egy 30, 50 vagy 100 milliárdos beruházásnál szerződő felek legyenek - hangsúlyozta Parragh, aki szerint a magyar cégek jobbára majd csak alvállalkozók lesznek, ahol nem lehet majd átlátni, hogy a pénznek mekkora része folyik vissza - olvsató a radio-hu-n.

 

 

13 operatív programot már elfogadott az Európai Bizottság

 

 2007. augusztus elsejével a 15 operatív program közül a Regionális Politikáért felelős Főigazgatósághoz tartozó 13 programra már rákerült az Európai Bizottság elfogadó pecsétje. A Foglalkoztatási Főigazgatósághoz tartozó Társadalmi Megújulás Operatív Program és Államreform Operatív Program kapcsán is várhatóan még augusztusban megszületik a Bizottság formális elfogadó határozata. A várható változások eredményeként még több pénz jut majd a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés céljainak elérésére, miközben az eredetileg tervezettnél kicsivel kevesebb a közlekedésfejlesztésre.

Amint azt már korábban bejelentettük, az Európai Bizottsággal az Új Magyarország Fejlesztési Tervről folytatott, áprilisban lezárult tárgyalások során a magyar kormány által javasolt pénzügyi keretek összesen kevesebb mint 2 százalékkal változtak az egyes programok között, míg a teljes lehívható keret változatlan, továbbra is mintegy 7 000 milliárd forint. (További, körülbelül 1 300 milliárd forintos támogatási keret áll majd rendelkezésre a következő hét évben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium gondozásában készült Új Magyarország Vidékfejlesztési Terven keresztül).  

Az operatív programokról folytatott tárgyalások június végi lezárását követően a kormány 2007. július 25-én, a Közlekedés Operatív Program kivételével elfogadta a konkrét pályázati kiírásokat, illetve a kiemelt projekteket tartalmazó akcióterveket. A Közlekedés Operatív Program akcióterveinek kormány általi jóváhagyására holnap, 2007. augusztus 8-án kerül sor. 

 

Az elfogadott operatív programok mától letölthetők a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról. (www.nfu.hu)

 

 Bajnai tartja az ígéretét

 

Továbbra is kétszáz uniós pályázatot, és 1100 milliárd forintot prognosztizál az idei évre Bajnai Gordon. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a Világgazdaságnak azt is elmondta: némileg levon a projektek értékéből, hogy kevés az igazán helyi kezdeményezés.

Jónak tartja Bajnai Gordon azt, hogy 271 kiemelt projektet gyakorlatilag˝első ránézésre˝el tudott fogadni a kormány, bár némileg levon ennek értékéből, hogy ezek közül 130 helyi útépítés, 50 pedig kiemelt országos projekt, például foglalkoztatási program, így kevés az egyedi helyi kezdeményezés.

A miniszter elmondta: nem támogatták azokat a pályázati beadványokat, amelyeket azért nyújtottak be itt az aspiránsok, hogy ezzel kerüljék ki a más pályázatokon érvényesülő versenyt. Azok sem jártak nagy szerencsével, akik a projekt által megkívánt reális költségvetésnél magasabb összeggel kalkuláltak.

Az útépítési, valamint a városi fejlesztéssel kapcsolatos projektekről augusztus 8-án dönt a kormány. A környezetvédelmi beruházásokat kétfordulós pályázaton fogják támogatni, hogy ezáltal alaposabban készítsék elő azokat.

Ezután az újabb pályázati kiírástervezetek következnek. Bajnai ismét megerősítette az idei évre érvényes 200 pályázatra, és 1100 milliárd forintra vonatkozó ígéretét - számol be a Világgazdaság.

 

Várható:˝Svájci Alap". Környezetvédelem és infrastruktúra, gazdaságfejlesztés    

 

A Svájci Hozzájárulás programból várhatóan a következő területek kaphatnak támogatást: Környezetvédelem és infrastruktúra; Biztonság, stabilitás, reformok;  A magánszektor támogatása; Humánerőforrás- és társadalomfejlesztés

1. Biztonság, stabilitás, reformok: 

-          Regionális és helyi menedzsment fejlesztés;

-          Intézkedések a határok biztosítása érdekében; Bevándorlási és menekültügyek intézményi erősítése;

-          A biztonság jogi aspektusainak erősítése, az igazságügyi információs rendszerekhez való hozzáférés támogatása;

-          Az igazságszolgáltatás modernizációja;

-          A korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc intézményeinek erősítése;

-          Nukleáris biztonság; 

-          Természeti katasztrófák megelőzése és kezelése;

-          Regionális fejlesztési kezdeményezések periférikus és hátrányos helyzetű régiókban.

 

2. Környezetvédelem és infrastruktúra:

-          Környezethigiénia, az alap-infrastruktúra modernizációja (energiahatékonyság, ivóvíz, szennyvízkezelés, hulladékkezelés, tömegközlekedés);

-          Környezeti feltételek javítása, károsanyag-kibocsátás csökkentése, ökológiai monitoring szabványok és normák kialakítása és alkalmazása;

-          Mérgező hulladék ártalmatlanítása, mérgezett ipari területek revitalizációja;

-          A településfelhasználás, az infrastruktúra, a környezetvédelem, stb. települési, regionális és nemzeti tervezése;

-          Határon átnyúló környezeti kezdeményezések,˝élhető környezet Európában”;

-          Biodiverzitás és természetvédelem.

 

3. A magánszektor támogatása:

-          A magánszektor támogatása és az export ösztönzése, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra;

-          Tőkéhez való hozzáférés elősegítése, a kkv-k menedzsment támogatása;

-          Igazolt bio-termesztés és bio-termelés elősegítése a mezőgazdaságban;

-          A szabványoknak, normáknak való megfelelőség előmozdítása a mezőgazdaságban és az ipari termelésben,  - A társadalmilag, környezetileg és öko-hatékonyság szempontjából fenntartható fejlődés alapelvének megfelelő ipari termelés támogatása;

-          A pénzügyi szektor szabályozásának javítása, a pénzpiacok és a pénzügyi intézmények erősítése;

-          A szellemi tulajdon védelme.

 

4. Humánerőforrás- és társadalomfejlesztés:

-          A közigazgatás kapacitásfejlesztése központi, regionális és önkormányzati szinten;

-          Szakképzés;

-          Kutatás és fejlesztés (tudományos csereprogramok, pályázatok, partnerség kialakítása, együttműködés az alkalmazott kutatások területén);

-          Egészségügy (kórházak modernizációja, egészségbiztosítási rendszer reformja, megelőző intézkedések, stb.);

-          Testvérvárosi programok;

-          Nemzetközi fejlesztési kezdeményezések támogatása.

 

Munkavállalók képzése - középvállalkozások pályázhatnak!     

 

10-50 M Ft támogatásra lehet pályázni a 3 Mrd Ft-os keretből. A pályázat meghirdetése szeptemberben várható, benyújtás 2007. november 21-ig

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - Társadalmi megújulás Operatív Program (TÁMOP 2.1.5.)

Ellentétben az előző pályázattal, amelyet meghirdetése után igen gyorsan felfüggesztettek kerethiány miatt, a támogatást már nem mikro- és kisvállalkozásoknak, hanem a középvállalkozásoknak hirdetik meg, s a gazdasági társaságok közül közhasznú társaságok nem pályázhatnak.

Mit támogatnak?  A szakmai és a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, s az Európai Unióval kapcsolatos képzések indulhatnak. Kiemelt a működéssel kapcsolatos oktatás: a pénzügyi, számviteli, adó, vám, társadalombiztosítási és az idegen nyelvi képzés, valamint a számítástechnikai és informatikai és a munka- és egészségvédelmi ismeretek bővítése. Csak ezen képzésekhez kapcsolódóan pályázható a cégek tisztségviselői és a középvezetői számára a vezetőképzés.

Feltétel továbbra is, hogy kizárólag OKJ-s vagy akkreditált intézmény képzése vehető igénybe.

A pályázó csak külső, piaci szereplő által nyújtott szolgáltatásokat vehet igénybe.

A támogatás mértéke a korábbival azonosnak tűnik: függ a pályázó székhelyének elhelyezkedésétől, és az oktatás típusától és a résztvevő munkavállalóktól, összességében max. 85% lehet Közép-Magyarországon és 90% a többi régióban.

 

Turisztika, közlekedés, infrastruktúra, természetvédelem: 176 M euró     

 

Támogatott: gazdasági infrastruktúra, turisztika, információszolgáltatás, vízgazdálkodás, árvizek és szennyezések megelőzése, természetvédelem, közlekedési infrastruktúra, képzési és kulturális programok- az új közös magyar szlovák fejlesztési program alapján

 

176 millió euró támogatással indulhatnak el a közös magyar-szlovák-fejlesztések a korábbi Phare programok óta ismerős területeken: a támogatások a határ menti térség gazdasági versenyképességének erősítését, az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növelését, az elérhetőség és az információcsere javítását segítik

A projekteket 5% önerővel, 85% EU, 10% nemzeti támogatás mellett lehet megvalósítani.

Az együttműködésben magyar részről Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, valamint Budapest vesznek részt. Partnereik szlovák részről a következő megyék: Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya és Kassa.

A pályázati felhívások a program EU elfogadása után, várhatóan 2007 végén, 2008 elején jelennek majd meg.

Támogatásban részesülhetnek a közös iparági együttműködések, az ún. klaszterek, továbbá az információszolgáltatási tevékenység mindkét ország kis- és középvállalkozásai számára. Prioritást kap a közös turisztikai termékek fejlesztése, az idegenforgalmi célpontok és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és korszerűsítése. Kiemelt figyelmet kap a vízgazdálkodás harmonizációja, az árvizek és szennyezések megelőzése, árvíz-előrejelző rendszerek kiépítése, tározók létesítése valamint a vízminőség javítása. A természetvédelmi együttműködés területén külön hangsúlyt kap a határon átnyúló nemzeti parkok és természetvédelmi területek fejlesztése. A gazdasági kapcsolatok élénkítésére szükséges a határ mentén elhelyezkedő településeket összekötő közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Mindez magába foglalja utak, kerékpárutak építését, a határon átnyúló, rendszeres közösségi közlekedés megteremtését vasúton, közúton és a légi közlekedés területén egyaránt. Ide tartozik a folyókon való jobb határátkelési lehetőségek biztosítása, a kompok és kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése is. A program egymás megértését segítő képzési programokat, identitásra és hagyományőrzésre irányuló tevékenységeket is támogat: múzeumokat, könyvtárakat, közösségi házakat, színházak együttműködését éppúgy mint a kulturális, művészeti és néprajzi értékek védelmét. 

A program végrehajtásáért magyar részről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, szlovák részről az Építésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a felelős.

 

Új hitelprogram indul a mikrovállalkozásoknak

Még az idén elindul mintegy 160-165 milliárd forintos kerettel a Jeremie hitelprogram, amelyet alapvetően azoknak a mikro- és kisvállalkozásoknak szánnak, amelyek˝kevésbé bankképesek˝- közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. vezérigazgató-helyettese Orosházán, egy vállalkozói fórum előtt az MTI-vel.

A 2007 és 2013 közötti időszakra szánt, uniós és hazai forrásokból álló forrást az MFB keretein belül működő és bejegyzés alatt álló Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. fogja kezelni - tájékoztatott Aladics Sándor.  Elmondta: a fejlesztési célú, a tervek szerint átlagosan mintegy hat millió forintos hitelt várhatóan 8-10 év alatt kell a vállalkozásoknak visszafizetniük.

A várható kamatról a pénzügyi szakember pontos százalékot még nem tudott mondani, de azt hangsúlyozta, hogy az mind a pénzintézet, mind a vállalkozó számára megfelelő lesz, de alacsonyabb, mint a  piaci ár. ˝Ma úgy gondoljuk, hogy kilenc százalék fölött alakul˝- szögezte le.

Aladics Sándor rámutatott: a Jeremie típusú hitelt azonban nem pusztán önmagában kell vizsgálni, mert kedvező esetben, multiplikátor hatását is figyelembe kell venni.   A kereskedelmi bankok is csatlakozhatnak ugyanis egy-egy hitelkonstrukcióhoz a Jeremie program garanciális elemeinek segítségével, így számításai szerint a következő fejlesztési időszakban akár több százmilliárd forint ilyen célra fordítható forrás is kihelyezésre kerülhet.   A Jeremie részeként, várhatóan a jövő év elejétől ebben a szférában tőkebefektetésekre is sor kerülhet.

Mivel ezek az állami források a privát tőkével együtt fognak a piacon megjelenni, először még az alapokat kell létrehozni, illetve az intézményi befektetőkel kell megállapodnia az MFB-nek.  Aladics Sándor várokozásai szerint így létrejöhet egy olyan, megközelítőleg 100 milliárd forintos befektetési alap, amely képes lefedni a hazai igényeket.