2007. szeptemberi hírek

 

Kiszorulhatnak a támogatásokból a kistelepülések

 

A napokban az unió által is elfogadott vidékfejlesztési stratégiában még csak be sincs jelölve, hogy mi lesz azzal a 75 százaléknyi magyar településsel, amelynek lélekszáma 5 ezer fő alatti, így azt sem lehet tudni, mi lesz azokkal a kisvállalkozókkal, akik ezeken a településeken élnek és dolgoznak.

 

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke kedden egy Szombathelyen megtartott fórumon elmondta: a napokban kaptak a helyi ipartestületek értesítést arról, hogy lépjenek be a helyi Leader csoportokba, de szavai szerint a megadott határidők olyanok voltak, hogy az érintettek közül alig tudtak bejelentkezni - tudósít az MTI.

 

˝A módszer pedig olyan, hogy például a szombathelyi ipartestület, amelyik érdekképviseletként nyolc-tíz település ipartestületi ügyeit koordinálja, nem léphet be a csoportba, mert székhelye 10 ezer lakos feletti lélekszámú településen van˝ - mondta.

 

Közölte: arra kérték Gráf József mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztert, függessze fel ezt a helytelen gyakorlatot, ne szűrjék ilyen módon a Leader csoportba jelentkezőket, ne rekesszék ki onnan az ipartestületeket.

 

 

Turisztikai pályázatok három régióban

 

Az ország GDP-jének 8,5 százaléka és 400 ezer munkahely - ezt jelenti ma a turizmus Magyarországnak. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében összesen 300 milliárd forinttal támogatják az ágazatot. Ebből az elkövetkezendő időszakban 90 milliárd forint értékben kezdődhetnek el a fejlesztések. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatot ír ki az Észak-magyarországi régióban turisztikai attrakciók fejlesztésére, a Közép-Dunántúlon turisztikai település- vagy térségfejlesztés és tematikus fejlesztések támogatására, és a balatoni térség turisztikai vonzerejének növelésére.

 

Pályázhatnak költségvetési szervek és intézményeik, központi költségvetési szervek és intézményeik, önkormányzatok és intézményeik, helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok és intézményeik, megyei önkormányzatok és intézményeik, önkormányzati társulások, többcélú kistérségi társulások, térségi fejlesztési tanácsok, nonprofit szervezetek: egyesületek, alapítványok, . egyéb jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezetek, 2009. jan. 1-jéig közhasznú társaságok, egyházak, egyházi intézmények, egyházi jogi személyek, Magyarországon bejegyzett székhelyű vagy telephelyű gazdasági társaságok, vállalkozások, és erdei vasutakat üzemeltető, állami tulajdonú Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaságok. 

 

Észak-Magyarország

 

Támogatják az egészségturizmus fejlesztését, a turisták tájékozódását és a látogathatóságot, értékesítést segítő információs eszközök, törekedve a modern információs technológiák adta lehetőségek kihasználására (pl. infó- és tájékoztató tábla rendszerek, elektronikus tájékoztató pontok, mobil- turisztikai információs rendszerek audio guide˝-rendszerek) kialakítását;  tevékenységhez kapcsolódó üzleti szolgáltatások, és vendégfogadáshoz kapcsolódó szolgáltatások kialakítását, fejlesztését, akadálymentesítést; szakemberek képzését; a régió kastélyainak, várainak turisztikai funkció illesztésével történő megújítását; muzeális intézmények, egyházi műemlékek, zarándokutak, ipartörténeti értékeken lévő meglévő kiállító- és bemutató helyek turisztikai célú látogatóbarát fejlesztését; régióspecifikus, tematikus kulturális utakhoz (pl., Vár egyesület, Palóc út, Vas út, Barokk út, Kastély út) kapcsolódó komplex infrastrukturális fejlesztéseket; kulturális örökséggel összefüggésben lévő turisztikai célú témaparkok fejlesztését (50 százalékos támogatási aránnyal); borospincék kizárólag turisztikai célú infrastrukturális fejlesztéseit; borkészítés, szőlőművelés, a borvidék hagyományait, művészetét bemutató helyek kialakítását.

 

A támogatás vissza nem térítendő, mértéke 50-90 százalékos, összege minimum 20 millió, maximum 500 millió forint lehet.

 

Közép-Dunántúl

 

Támogatják kulturális, történelmi, régészeti, néprajzi emlékhelyek, ipartörténeti emlékek, egyéb szellemi értékek (pl. műemlékmalom, emlékház, kálvária, várrom, bányamúzeum, stb.) turisztikai hasznosítását; a helyszín(ek) számára jelentősséggel bíró természeti és táji értékek (őspark, vízfolyás, szikla-együttes, stb.) turisztikai célú, nem vállalkozási alapú fejlesztéseit; a természeti értékek vállalkozási tevékenység alapú fejlesztését; bor- és gasztronómiai turizmushoz kapcsolódó létesítmények turisztikai célú, bemutathatóságot szolgáló fejlesztését (pincék, vinotéka, hagyományos ételeket készítő műhely, stb.); az egészségturizmushoz kapcsolódó, fürdőhelyi arculatot erősítő létesítmények (sétányok, gyógyvizes díszkutak, ivócsarnokok, Kursaal, stb.) kialakítását, kerékpárutak fejlesztését, ha a megvalósítandó útvonal(ak) a nagy turisztikai látogatottságú fogadóterületek tágabb környékének feltárására, és ezáltal hosszabb tartózkodásra ösztönöz(nek).

 

A támogatás vissza nem térítendő, mértéke 40-80 százalékos, összege minimum 20, maximum 400 millió forint lehet.

 

Balatoni térség

 

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet számára az általános távlati cél - hogy a Balaton Európa egyik legvonzóbb lakó-, munka és üdülőhelyévé váljon - igényességet és új minőséget követel meg a fejlesztések tervezésében, menedzsmentjében és a kialakítandó szolgáltatások színvonalában.

 

Támogatják a meglévő és új turisztikai attrakciók fejlesztése, melyek a régió turisztikai adottságaira, sajátos természeti értékeire építenek. Széleskörű partnerségre építő területi és termékalapú vonzerő-fejlesztéseket, így a víziturizmus fejlesztését, vagyis a balatoni strandok színvonalának növelését, új szolgáltatások kialakítását, családbarát jellegének erősítését, a  strandokhoz kapcsolódó, rekreációt szolgáló minőségi fejlesztéseket, egészségturisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó fejlesztéseket komplex egészségturisztikai célok érdekében (pl. élményfürdő, pezsgőfürdő, masszázs, fitness szolgáltatások megvalósítása stb.). Fontos a vitorlás kikötők fejlesztése, értéknövelő, funkcióbővítő fejlesztése, bővítése, korszerűsítése, termál- és gyógyvízhez kötődő turizmus fejlesztése, a kerékpáros turizmus fejlesztése. Támogatják multifunkcionális ökoturisztikai látogatóközpontok kialakítását, kiszolgáló egységekkel, higiénés létesítményekkel, gyalogos túraútvonalak kialakítását, értéknövelő, funkcióbővítő felújítását, pihenőhelyek szeméttárolók kihelyezésével, Magyarországon érvényben lévő szabványos turistajelzések használatával, kilátók értéknövelő, funkcióbővítő felújítását, új kilátók létrehozását. pályázni lehet kastélyok, várak, romok, egyházi létesítmények, műemlékek értéknövelő megújítására, turisztikai funkciókkal való bővítésére, amelyek hozzájárulnak új munkahelyek teremtéséhez, múzeumok, kiállítóhelyek és régészeti lelőhelyek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztésére, a Balaton térség specifikus, tematikus kulturális utakhoz, zarándokutakhoz kapcsolódó turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésére, rendezvények megvalósítására.

 

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg várhatóan 4,6 milliárd forint, így a Dél-Dunántúlon 2,701 milliárd, Közép-Dunántúlon: 1,8 milliárd, Nyugat-Dunántúlon 0,16 milliárd forint.

 

A pályázatokat november 26-tól 2008. február 1-ig lehet benyújtani.

 

 

 

Nyolcmilliárd forint a Jedlik Ányos-programra az idén

K+f projektek támogatása

 

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal nevében a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda felhasználásorientált kutatás-fejlesztések támogatására pályázatot hirdet Jedlik Ányos-program címen - tette közzé a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a héten. A pályázat célkitűzéseinek elérése érdekében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 8 milliárd forintot biztosít. A támogatott pályaművek várható száma: 18-30. Bejelentették azt is, hogy a Jedlik Ányos-program 2007. évi beadási határideje módosult: az új beadási határidő október 15., 16 óra.

 

A program a gazdaság versenyképességének növelését és a fejlődés fenntarthatóságát kívánja elősegíteni korszerű technológiák területén végzett középtávú, felhasználásorientált stratégiai kutatás-fejlesztéssel. Célja az innováció ösztönzése a magyar k+f stratégiai szempontok figyelembevételével. A program keretében benyújtott projektjavaslat célkitűzésének egyértelműnek és világosnak kell lennie, megvalósításához több területet átfogó (cross-diszciplináris) technológiai megoldások alkalmazhatók.

A gazdasági és társadalmi kihívások k+f megoldásaira négy alprogram keretében van lehetőség projektjavaslatok benyújtására. A négy alprogram - az egészséges ember, a versenyképes ipar és agrárium és az élhető, fenntartható környezet - célja, hogy a gazdaság versenyképességét a nano- és mikrotechnológiák, az információs, a kommunikációs, a bio-, valamint az anyag- és gyártástechnológiák - mint alkalmazott kulcstechnológiák - területein végzett felhasználásorientált kutatás-fejlesztéssel segítsék elő az alábbi tématerületeken: alap-, ipari (alkalmazott) kutatás és kísérleti fejlesztés.

A kutatás típusainak projekten belüli arányát a projekt jellege határozza meg, lehetséges értékei az alapkutatás esetén rögzítettek, mely maximum 30 százalék lehet. Feltétel, hogy alapkutatás önmagában nem, csak a projekt részeként, az ipari (alkalmazott) kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységgel összefüggésben támogatható.

 

A pályázati felhívás és útmutató szerint elkészített projektjavaslatot minden alprogram esetében magyar (egy eredeti) és angol (egy eredeti) nyelven, egyenként összefűzve vagy kötve, zárt csomagban, személyesen vagy futárszolgálaton keresztül kell benyújtani a következő címen: Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda, 1117 Budapest, Neumann János u. 1/c (Infopark, C épület, recepció).

 

A pályázat néhány feltétele

A pályázat minden alprogramja esetében támogatásra jogosult bármely belföldi székhelyű vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet, piacbefolyásoló tevékenységet nem végző jogi személyiségű nonprofit szervezet, költségvetési szerv jogi személyiségű intézménye.

A vállalkozások esetében a támogatás állami támogatásnak minősül.

Az elszámolható költségek alapján számított, kis- és középvállalkozások részére nyújtandó bruttó támogatásintenzitás alapkutatásnál 100, ipari kutatásnál 60, kísérleti fejlesztésnél 35 százalék. Ezek bizonyos esetekben növelhetők.

A konzorciumvezető intézmény csak vállalkozás lehet.

A kkv-nak nem minősülő cégek csak saját forrással, támogatás elnyerése nélkül vehetnek részt a pályázó konzorciumban, vagy de minimis támogatásban részesülhetnek.

 

 

 

Mikrovállalkozások fejlesztése-hitellel

 

Új időszámítás kezdődik a kereskedelmi banki módszerekkel nem, vagy csak korlátozottan finanszírozható mikrovállalkozások fejlesztésében és hitelhez juttatásában. Magyarországon a legkisebb cégek mindössze 20%-a gazdálkodik hitellel. Probléma a fedezet hiánya, valamint, hogy nem rendelkeznek értékelhető gazdálkodási és hitelezési múlttal. A kereskedelmi bankok a túl magas költségek, vagy a hitelbírálati rendszer számára nem megfelelő biztosítékok miatt túlságosan kockázatosnak ítélik a hitelnyújtást. Megoldást jelent az Új Magyarország Fejlesztési Terv visszatérítendő támogatási rendszere, a mikrohitel program, amelynek keretében 2007. október 15-étől jelentkezhetnek a mikrohitelezés közvetítésére a pályázati kiírásnak megfelelő szervezetek. A rendszer gyors beindulása után már az év végén kézhez kaphatják az első mikrohiteleket az igénylő vállalkozók.

 

A mikrohitel-konstrukció elsősorban olyan vállalkozók számára jelent felzárkózási, versenyképességi és fenntarthatósági lehetőséget, akik ez idáig nem férhettek hozzá banki finanszírozáshoz. A vállalkozások a hiteleket gépek, berendezések, tárgyi eszközözök beszerzésére, beruházások finanszírozására fordíthatják. Lehetőségük lesz meglévő üzleti tulajdonuk vagy bérelt infrastruktúrájuk fejlesztésére is. Emellett tevékenységük bővítéséhez, forgóeszközök és szolgáltatások beszerzéséhez is igénybe vehetik az új típusú forrást. A mikrovállalkozásnak a beruházási hitel folyósításához önerővel is kell rendelkeznie, a projekt teljes költségének legalább 20 százalékában. Forgóeszköz hitel esetében azonban nincs önerőre vonatkozó elvárás. A hitel maximális összege 6 millió forint lehet, a kihelyezett hitel maximális futamideje forgóeszköz kölcsönnél 12 hónap, beruházási hitelnél maximum 60 hónap.

 

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 82,8 milliárd forintot biztosít mikrohitelek nyújtására. Az új rendszer úgy működik, hogy hitelkeretet egy ún. holdingalap refinanszírozza. A hitelkérelmek befogadását, elbírálását, a szerződéskötést, a folyósítást, illetve hitelszámlák kezelését azonban a szakosodott mikrofinanszírozó szervezetek  végzik. Ők viselik a hitelek kockázatát is.

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a most meghirdetett közvetítői tenderre megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok, és olyan pénzügyi vállalkozások jelentkezését várja, amelyekben hitelintézet nem rendelkezik közvetlen vagy közvetett többségi részesedéssel, viszont a vonatkozó szabályok alapján hitel- és pénzkölcsön nyújtására, azaz pénzügyi szolgáltatás végzésére érvényes engedéllyel rendelkeznek. A pályázat lezárására legkorábban 2009. október 16-án kerül sor.

 

 

 

Hamarosan EU támogatott lízingkonstrukcióhoz juthatnak a KKV-k

 

A Magyar Lízingszövetség a mai napon bejelentette, hogy elhárult az akadály a pénzügyi lízing igénybevétele elől a mezőgazdasági beruházások EU támogatása során. Mint ismert az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett pályázatok során eddig egy EU jogszabály helytelen fordítása miatt nem volt lehetőség a zártvégű pénzügyi lízing konstrukció alkalmazására.

 

Az 1974/2006EK bizottsági rendeletben tévesen a ˝tartós bérlet˝ szerepelt ˝pénzügyi lízing˝ helyett a támogatható finanszírozási formák között. A Magyar Lízingszövetség által még tavasszal kezdeményezett helyesbítést az Európai Unió 2007. szeptember 5-én fogadta el, és a helyesbítés 2007. szeptember 27-én jelent meg az EU hivatalos lapjának L252-k számában, így megnyílt a lehetőség az EU társfinanszírozott gépberuházások lízing formájában történő finanszírozására.

 

A Lízingszövetség szakértői elkészítették javaslatukat a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal számára a kis és középvállalatok számára előnyös EU támogatott lízing konstrukció mielőbbi bevezetésére vonatkozóan.

 

 

 

Közlemény a TÁMOP 2.1.5 pályázat kiírásának változásairól

 

 A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja tisztelt pályázói figyelmét, hogy a TÁMOP 2.1.5/7/1 jelű, ˝Munkahelyi képzések támogatása kis-és középvállalkozások számára˝ pályázati kiírás szövege több ponton megváltozott.

 

A pályázati felhívás szövegének változtatását az indokolt pályázói kérdések, illetve a 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása tette szükségessé, amely módosította a biztosítékokkal kapcsolatos rendelkezéseket.

 

A pályázatok benyújtására 2007. november 5-től van lehetőség.

 

Változások megtekinthetők:  http://www.nfu.hu/content/644

 

EU-pénzek: a második fázis

 

A Magyar Gazdaságfejlesztési Központot (MAG) a Magyar Fejlesztési Bank alapította tavaly októberben, hogy minél hatékonyabbá tegye az uniós támogatások közvetítését. A MAG közreműködik a gazdasági operatív programokra szánt brüsszeli támogatások felhasználásában, ez az egész magyar keretnek csaknem a tíz százalékát teszi ki, vagyis a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési időszakban 2,9 milliárd eurót. Ezt az összeget kétéves akcióprogramokban írják ki pályáztatásra. A központ egyéves fennállásának tapasztalatairól Novák Csaba szakmai ügyvezető igazgatót kérdezte a Magyar Hírlap.

 

- Tavaly zárult le a Gazdasági versenyképességi operatív program, melyet az idén a Gazdaságfejlesztési operatív program váltott fel. Hogy állunk a brüsszeli pénzek lehívásával?

 

- Azt hiszem, nemzetközi összehasonlításban sem kell szégyenkeznünk, hiszen a rendelkezésünkre álló keretösszegnek legalább a kétharmadát sikerült kifizetni. Ezzel a harmadik helyen állunk az újonnan csatlakozott országok között, és messze lehajrázzuk a régiek közül mondjuk Görögországot.

 

- Azért mégsem lehet minden tökéletes, hiszen a pályázatkezelés az utóbbi évtized legdrasztikusabb átalakításán megy át.

 

- Így van. Nagy változás, hogy a jövőben nem intézményfinanszírozást fogunk kapni tulajdonosunktól. Vagyis egy állami átalány helyett érdekeltté vagyunk téve abban, hogy minél több pénzt fizessünk ki a magyar vállalkozóknak, mert ennek függvényében jutunk mi is forrásokhoz.

 

- Hol látja azokat a gyenge pontokat, amelyeken változtatni kell annak érdekében, hogy a hazai vállalkozók minél több uniós forrást tudjanak fejlesztéseikbe beépíteni?

 

- Alapvetően három területen: egyrészt a bürokratikus eljárások csökkenése, másrészt az átláthatóság, harmadrészt az ügyintézés gyorsasága terén. A papírmunka csökkentésének egyik iskolapéldája az igazolások számának lefaragása volt. Régebben a pályázatok későbbi veszteseinek is be kellett nyújtaniuk a teljes dokumentációt, most pedig csak azoknak, akik már eljutottak a szerződéskötési vagy kifizetési fázisba. Az átláthatóságot segíti, hogy olyan mutatókat dolgoztunk ki, amelyeknek a segítségével a pályázó maga is ellenőrizheti, elérte-e a szükséges pontszámot. Ezt ugyanis cége forgalmi alapadataiból, a vállalt futamhossz és az ahhoz kapcsolódó követelmények alapján kiszámíthatja. A következő fejlesztésünk célja az lesz, hogy ezt számítógép is meg tudja azonnal mondani.

 

- A gyorsaságról se feledkezzünk meg. Mi lesz például azokkal a győztesekkel, akik még a tavasszal nyertek, és azóta sem jutottak hozzá a pénzükhöz, pedig ünnepélyesen be is mutatták őket a sajtónak?

 

- Meg fogják kapni a pénzüket még most ősszel, de előbb sajnos nekik is át kellett esniük, velünk együtt, a kialakuló rendszer néhány gyermekbetegségén.

 

- Mennyire gyorsítható fel ez a folyamat?

 

- Reményeink szerint a rendszer az ősszel pályázóknál már fele annyi idő alatt eredményt tud majd produkálni, vagyis a szerződéskötéstől számított két hónapon belül már megkaphatják a pénzüket. Biztosak vagyunk abban, hogy ha feláll az új rendszer, akkor ezt a tempót üzemszerűen is tartani tudjuk.

 

- Mi a helyzet a biztosítékokkal? Eddig az állam kockázatot nem vállalt, vagyis százhúsz százalékos biztosítékot követelt a vállalkozóktól, gyakorlatilag visszavéve a támogatásnak csaknem egyharmadát e célra. Enyhültek ezek a terhek?

 

- Igen, hiszen tízmillió forint alatt egyáltalán nem kell biztosítékot letenni, és a felső kategóriákban is csökkentek a kisvállalkozások forráshoz jutását.

 

- Mennyire élnek a kis- és középvállalkozások ezzel a lehetőséggel, és milyen esélyeket ad a pályázatkezelési rendszer nekik?

 

- A kkv-szektor az elsődleges partnerünk, és nem panaszkodhatunk az érdeklődésre. Három kategóriát állítottunk fel: egytől tízmillió forintig, az öttől ötvenmillió forintig és az ötventől ötszázmillió forintig terjedőt. Az első kettőben nagyvállalatok egyáltalán nem pályázhatnak, de legnagyobb meglepetésünkre még a nagyoknak szánt keretre is sok a jelentkező a kkv-szektorból. Ezenkívül megjelent a területiségi elv is, tehát a hátrányos helyzetű térségeknek nem kell versenyezniük a nem hátrányos kistérségben megvalósuló beruházásokkal.

 

- Ez utóbbi régiónk már túljutott az unió GDP átlagának 75 százalékában meghúzott támogatási küszöbértéken a fejlődésben? Ha önök jól dolgoznak, akkor elképzelhető, hogy a többiek is túl lesznek 2013-ra egy Románia és Bulgária belépésével lejjebb szálló átlagon? Vagyis ez az utolsó lehetőség, hogy az ország nagy része pénzhez jusson?

 

- Nem hiszem. Bár külön hatástanulmány rajzolhatja ki a helyzetet a 2013 utáni időszakra. Látni kell azonban, hogy az az összeg, amit a MAG Zrt. a magyar vállalkozások éves vissza nem térítendő uniós támogatására kifizet, az összes magánberuházásnak még az öt-tíz százalékát sem éri el. Ez a támogatás a szektor egészének helyzetén radikálisan nem segíthet, csak bizonyos szűk pénzügyi keresztmetszetek felszámolására elég.

 

- A vissza nem térítendő támogatások mellett számíthatnak-e a hazai vállalkozások hitelprogramokra is?

 

- Egy európai uniós mikrohitelprogram beindítását tervezzük még az ősszel, az Új Magyarország vállalkozásösztönzési program keretében. 

 

 

 

A vállalkozók elsőként mikrohitelt igényelhetnek forgóeszközre és beruházásra

Elindul a Jeremie program

 

Egyforintnyi európai uniós támogatásból akár tíz forint vállalkozói tőke is lehet a mikro-, kis- és középvállalkozásokat finanszírozó Jeremie program segítségével, miközben egy forint vissza nem térítendő támogatás csak egyszeri, egyforintnyi finanszírozást generál. A Világgazdaságnak nyilatkozva elöljáróban ezt hangsúlyozta Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakállamtitkára az Új Magyarország finanszírozási program néven elérhető új forráslehetőségről annak mostani startja kapcsán. A pénzügyi közvetítőknek szóló felhívás pénteki meghirdetése után legkorábban november végén kaphatják kézhez az első mikrohiteleket az azokat igénylő vállalkozók.

Az Európai Unió a Jeremie program elindításával maga is elismerte: sehova nem vezet és igencsak gazdaságtalan megoldás az, hogy a közösségi vállalkozásokat elsősorban vissza nem térítendő támogatással igyekeznek fejleszteni a tagországok. Amenynyiben például Magyarországon a Gazdaságfejlesztés operatív program (GOP) 2007-13-as, hozzávetőleg 700 milliárd forintos keretéből valamennyi létező vállalkozást egyenlő módon szeretnénk támogatáshoz juttatni, úgy durván egymillió forintot kaphatnának fejenként. Ugyan mit lehet ma ennyi pénzből csinálni? - kérdezett vissza az államtitkár.

 

Az EU strukturális alapjai egy részét 2007-től arra használja fel, hogy pénzügyi konstrukciók támogatásaként adja oda vállalkozóknak. Ennek köszönhetően a magyar keret többször, nagy tőkeáttétellel megforgatható hét év alatt. Az Új Magyarország finanszírozási programban elsőként induló mikrohitel-konstrukció elsősorban olyan vállalkozók számára jelent felzárkózási, versenyképességi és fenntarthatósági lehetőséget, akik ez idáig nem férhettek hozzá bankfinanszírozáshoz.

Nem akarunk a bankrendszerből elérhető hitelek mellé alternatív forrást biztosítani, hiszen aki onnan kap pénzt, annak már nincs szüksége állami támogatásra - vélekedett Egyed Géza. A most megjelenő felhívás feltételeinek megfelelő pénzügyi közvetítők fogják a kedvezményezettek számára ezt a kölcsönt biztosítani.

 

A program egyéves futamidővel 6 millió forintos forgóeszköz-finanszírozó, valamint ötéves futamidővel - óvatosságból jelenleg - ugyancsak 6 milliós, ám az első tapasztalatok alapján hamarosan 12 millió forintra emelkedő beruházási mikrohitelt kínál az érdeklődőknek. Egyrészt félszázalékos kamattal adunk refinanszírozást, másrészt a refinanszírozott öszszeg 80 százalékára nyújtunk kezességvállalást a hitelfelvevő részére, sőt a közvetítőnek elsőbbségi hozzáférése lesz a biztosítékok egy részéhez is - közölte az államtitkár. A közvetítőket tehát érdekeltté tették ennél a konstrukciónál, hogy ne kérjenek túlzott mértékű - a hitelösszeg 90 százalékánál nagyobb - biztosítékot, és a maximális kamatszintet is előírják.

A tárca számításai szerint az elkövetkező egy évben legalább 10-15 pénzügyi közvetítő csatlakozik a mikrohitelprogramhoz, velük október második felében megkötheti a szerződést a programot működtető Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Az idén 500-1000 millió, jövőre pedig 25 milliárd forint hitel igénybevételével számolnak. Az 55 milliárdos refinanszírozási és a 24 milliárdos kezességvállalási keretből hét év alatt a becslések szerint 250-300 milliárd forint kihelyezés lehet, összesen 50-60 ezer vállalkozónak. Célunk és egyben a konstrukció sikerének a kritériuma is, hogy minél több kedvezményezett váljék stabil, bankképes vállalkozássá - jegyezte meg Egyed Géza.

A program második nagyon fontos pillére a portfóliógarancia-eszköz kis- és középvállalkozások számára. Itt a kkv-k által igényelt hitelösszeg 80 százalékáig garanciát vállal az állam. Hitelgarancia céljára 70 milliárd forint áll rendelkezésre 2007-13 között. Ebből a hét év alatt az államtitkár szerint 1000-1500 milliárd forintnyi kkv-hitelt tudnak nyújtani a bővüléshez, összesen 15 ezer növekvő vállalkozásnak, olyanoknak, amelyek már a magyar gazdaság stabil szegmensének számítanak.

 

S végül a program harmadik pillére kimondottan az innovatív, nagy high-tech kockázati tartalmú tevékenységet folytató vállalkozásoknak biztosít tőkét. Itt a kockázatitőkealap-kezelőkkel kötendő keretszerződés révén a Vállalkozásfinanszírozási Zrt. társfinanszírozóként kapcsolódik be vállalkozói fejlesztések megvalósításába. Ennél a 45 milliárd forintos keretű konstrukciónál az állam aszimmetrikusan pozitívan diszkriminál, s így további 45 milliárd forint magántőkét tud bevonni a vállalkozások fejlesztéseibe 2007-13 között.