2007. novemberi
hírek
Hatmilló forint mikrohitel igényelhető decembertől az Új Magyarország
Vállalkozói Program keretében, s a kérelmek elbírálása rendkívül gyors lesz.
Ezt nyilatkozta Benke Ákos, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV)
Zrt. vezérigazgatója. Beszámolt arról, hogy a pénzügyi közvetítőknek -
mikrofinanszírozóknak és bankoknak, tagszövetkezeteknek - október elején kiírt két pályázat eredményeként több
nyertessel a végső fázisához érkezett az akkreditációs folyamat. Ha így
haladunk előre, az év végén már legalább 8-10 pénzügyi közvetítő kínálhatja az
EU-ban Jeremie (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises)
rövidítéssel (VG, 2007. szeptember 11., 5. oldal) ismertté vált, itthon az Új
Magyarország Vállalkozói Programba illesztett mikrohitel konstrukcióit -
közölte a vezérigazgató. Összességében a program keretében 55-60 ezer
vállalkozás juthat hét év alatt visszatérítendő fejlesztési forráshoz
(mikrohitel, portfoliógarancia, tőke) Magyarországon - olvasható a
Világgazdaságban.
Programszámok; 2007-2013. (Forrás: Magyar Vállalkozásfinanszírozási
Zrt.)
Mikrohitel: 55+25 milliárd forintos keret; 20-25 ezer vállalkozásnak
Portfoliógarancia: 70 milliárd forint; 35 ezer vállalkozásnak
Tőkeprogram: 45-50 milliárd forint; néhány száz vállalkozásnak
Az uniós források felhasználása során tapasztalt problémák miatt
változások várhatók a közbeszerzési törvényben.
Az igazságügyi tárca és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közösen
készülő szakmai koncepciója szerint egyrészt a hiánypótlási szabályok rendezése
várható. Jelenleg ezek nem konzisztensek, eltérő az értelmezésük, és a hiány
fogalma sem egyértelmű. A módosítás célja, hogy ne lehessen a hiánypótlás
keretében összeállítani az ajánlatokat, és egyszerű, világos szabályok
legyenek. A tervek szerint megszűnne az önkéntes hiánypótlás lehetősége, és
csak a pályázat formai részére terjedne ki, a tartalmira azonban nem.
Másrészt a jogorvoslatra vonatkozó szabályok megreformálása várható.
Az elképzelések között szerepel, hogy megindított jogorvoslati eljárás közben
ne lehessen szerződést kötni. Ezt a moratóriumot az EU közbeszerzésekkel
kapcsolatos, új, rövidesen hatályba lépő irányelve is előírja; igaz, ennek
nemzeti átültetésére 24 hónapot adnak. A szakmai koncepció szerint a
jogorvoslati szerv köteles lenne szakértőt kirendelni a jogorvoslati
eljárásban, ha valamelyik fél kéri. A nagy értékű közbeszerzések elleni
jogorvoslatnál pedig a jogi képviselet is kötelező lenne.
Azt is tervezik, hogy az ajánlattevő közbeszerzéstől való eltiltása
lehetőségének - amelyet a gyakorlatban nem alkalmaznak - időtartamát a
jelenlegi 0-5 év közöttiről hat hónap-két évre csökkentsék, de bizonyos
esetekben kötelezővé tennék. Például eltiltással is büntetnék a hamis
adatszolgáltatást, ha kideríthető, tetten érthető.
Napirenden van a döntőbizottsági határozatot követő hosszadalmas
bírósági szakasz rövidítése is. Mivel a tapasztalatok szerint a testület
határozatát a bíróság általában helybenhagyja, vagy megsemmisíti és csak ritkán
változtatja meg, az utóbbi lehetőséget meg is szüntetnék. Ezzel a következő
bírósági szakaszt is kiiktatnák. Így a jogerős ítélet - az elektronikus
bírósággal, illetve a mostaninál kevesebb fórummal is számolva - a jelenlegi
két év helyett száz napon belül megszületne.
Ugyanakkor - mint megtudtuk - a szakma nagy ellenállása miatt egyelőre
lekerült a napirendről a választott bíróság mint jogorvoslati szerv a
közbeszerzési jogorvoslatoknál. A közbeszerzési szereplők a megkötött
szerződéssel kapcsolatos vitáikat egyébként most is választott bíróság elé vihetik,
nem csak a rendes bíróságokhoz utalhatják.
A készülő módosítási javaslat a hatályos jogszabály azon paszszusára
is kitér, amely szerint az ajánlattevő az alkalmassági követelményeknek úgy is
megfelelhet, hogy más szervezet(ek) erőforrásaira támaszkodik. Ezt ugyanis a
pályázók jelenleg gyakran arra használják, hogy kikerülik az alkalmassági
igazolást, úgy, hogy bizonyos kérdésekben más szervezetet hoznak létre. Ennek
kiküszöbölésére azt tervezik, hogy nem alkalmassági igazolási kérdés lesz azon
szervezet bemutatása, amelytől az ajánlattevő a teljesítés során forrást vesz
igénybe. Ettől függetlenül az alkalmasságát igazolnia kell.
A most készülő szakmai koncepció alapján kialakuló előterjesztést -
információink szerint - december 19-én kellene kormány elé vinni. Ez azonban
még sok mindentől függ.
Minden fronton támad a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ): idén és
jövőre közel ötmilliárd forintot költ arra, hogy megismertesse és elismertesse
a lakossággal az ország fejlesztési terveit, a hozzájuk kapcsolódó programokat,
pályázatokat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv kommunikációs kerete 2,7, az
első Nemzeti Fejlesztési Tervé pedig kétmilliárd forint - tudta meg lapunk. A
programok kommunikációjára kötelezi is az EU a tagországokat, és állja is ennek
költségeit. Ettől függetlenül nagy szükség van a közösségi pénzek
felhasználásának bemutatására, a lakosság ugyanis alig tud erről valamit, s ha
van is véleménye, az inkább negatív a tavalyi felmérések szerint. Ráadásul az
emberek információi többnyire felületesek, szájhagyomány útján terjednek, és
sokszor botrányokhoz kapcsolódnak.
Hogy most mit gondolnak, arról hamarosan kutatást készíttet az NFÜ, és
még ebben az évben erőteljes arculatjavító kampány indul. Az ügynökség
nemrégiben zárt le egy 505, valamint egy 490 milliós közbeszerzést ezen a
területen, és egy hónapon belül hirdet meg egy újabb, 420 milliós tendert.
Médiára - vagyis a reklámhelyek megvásárlására - pedig 1,7 milliárdot költenek
jövő nyárig. Ezek mellett - közbeszerzésen kívül - az NFÜ együttműködési
megállapodásokat köt televíziókkal, kutatásokat, elemzéseket készíttet,
kommunikációs tanácsokat kér. Elnézve az egyik legutóbbi közbeszerzési
értesítőt, kevés PR- és reklámügynökség van az országban, amely ne vett volna
vagy a jövőben ne venne részt a kampányban, hiszen a közbeszerzésen nyertes
cégek további szerződéseket köthetnek - írja a Népszabadság.
Még ebben az évben indul egy hathetes ˝alapozó˝ kampány a fejlesztési
programokról, majd olyan üzenetekkel folytatódik a jövő nyárig, amelyek az
uniós programok és pályázatok társadalmi megítélését hivatottak javítani. A cél
az, hogy addig nagyjából tudatosuljon mindenkiben, melyek az uniós fejlesztések
irányai, mi a programok lényege. A ˝mindenki˝ pedig szó szerint értendő, hiszen
nemcsak a lakosságot bombázzák információkkal, hanem a parlamenti képviselőket,
a polgármestereket, a civil és szakmai szervezeteket, az egyházakat is - vagyis
azokat, akik döntéshozó helyzetben vannak, és tovább tudják adni az üzenetet.
Vagyis igyekeznek élni a reklámipar egyik leghagyományosabb eszközével, a
˝szájreklámmal˝.
Az uniós fejlesztési forrásokról legutóbb - tavaly - készült
közvélemény-kutatás még meglehetősen siralmas képet vázolt. Az Eurobarométer
azt mutatta: a megkérdezettek 53 százaléka nem is hallott az Új Magyarország
Fejlesztési Tervről, miközben a kormány kommunikációs stratégiájának
központjában épp ez a téma állt - vagyis nem kevés közpénzt költöttünk akkor
erre. Azzal, hogy az ország fejlődésének kulcsa az uniós finanszírozás, az
emberek 68 százaléka egyetértett, de a pályázati rendszert már főképp bírálat
érte. Hogy ez a foglalkoztatottságot javítaná, azt a megkérdezettek mindössze
42 százaléka gondolta, s ennyien sem vélték érezhetőnek a fejlesztések hatását
2006-ban. S hogy mindezt átgondolt stratégia mentén csinálná a kormányzat, azt
az emberek 38 százaléka gondolta. De a konkrétumok szintjén sem volt túl
pozitív a visszajelzés: a felhívások feltételei alig 33 százalék szerint voltak
értelmezhetőek mindenki számára, elbírálásuk csak 28 százalék szerint igazságos
és alig 16 százalék szerint korrupciómentes. Az emberek többsége úgy látja: a
fejlesztések a pártpolitikától függnek.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ezúton értesíti a tisztelt pályázókat,
hogy a turisztikai attrakció-fejlesztési pályázatok az eredetileg megjelent
2007. november 26-a helyett legkorábban 2008. január 4-től adhatók be, mert a
pályázatok beadását lehetővé tévő és egyben kötelezően használandó elektronikus
kitöltő program technikai okok miatt csak ekkora készül el.
Ebből következően néhány régióban a beadási határidő vége is módosul.
Az új beadási határidőket az alábbi táblázat mutatja. A kitöltő program csak a
pályázati adatlapot érinti, a pályázat többi tartalmi elemét jelen módosítás
nem érinti.
Hangsúlyozzuk, hogy a beadás kezdetének elhalasztása miatt egyetlen
pályázót sem ér hátrány. A pályázatok benyújtása és elbírálása ugyanis
szakaszos, ami azt jelenti, hogy egy-egy régióban a pályázatok szakmai
értékelése csak azután kezdődik, ha abban az adott régióban a beadási határidő
lejárt.
Akár a teljes kötelezettség elszámolható a képzés megszervezésével
Mivel a honatyák nemrég elutasították a kisadók összevonását, jövőre
is megmarad a rehabilitációs és a szakképzési hozzájárulás, valamint az
innovációs járulék. Érdemes tehát áttekinteni ezek befizetésének jogszabályi
környezetét. Ezen a héten a szakképzési hozzájárulás teljesítéséről számolunk
be.
Szakképzési hozzájárulást valamennyi gazdasági társaság köteles
fizetni, a szövetkezetek, az állami vállalatok, sőt, az egyéni vállalkozók is,
az átalányadót fizetők kivételével. A kötelezettség alapja a számviteli
törvényben meghatározott bérköltség, a számviteli törvény hatálya alá nem
tartozó, hozzájárulás fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó esetében pedig a
foglalkoztatott magánszemély számára kifizetett bérköltség. A teher mértéke a
bérköltség 1,5 százaléka.
A szakképzési hozzájárulás ugyanakkor teljesíthető a szakképzés
elősegítésével, vagyis valamely oktatási intézettel kötött megállapodás vagy
tanulószerződés segítségével. El lehet számolni a szakképzéssel kapcsolatos
költségeket, valamint a képzést elősegítő eszközök beszerzésére, bérleti
díjára, karbantartására, felújítására, bővítésére, továbbá a szükséges
szoftverek beszerzésére fordított összeget. Igaz, ebből le kell vonni a
Munkaerő-piaci Alap (MA) képzési alaprészéből nyújtott támogatás értékét.
Csökkentő tétel lehet a tanműhely bérleti díja, valamint a tanuló gyakorlati
képzése során felmerülő anyagköltség, utóbbi viszont éves szinten maximum a
minimálbér 20 százalékáig vehető figyelembe. A hozzájárulás még fennmaradó
részét a vállalkozás teljesítheti a dolgozók számára szervezett képzés
költségével, ez a tétel azonban nem lehet magasabb az összes kötelezettség
egyharmadánál. Lehetőség van arra is, hogy a vállalkozás szakképző iskola
számára fejlesztési támogatást nyújtson, ez a teljes hozzájárulás maximum 75
százalékának arányában szintén figyelembe vehető csökkentő tétel gyanánt.
Felsőoktatási intézmények esetében ez az arány legfeljebb 37,5 százalék lehet.
A kötelezettség csökkentés utáni részét - amennyiben még van ilyen - a
vállalkozás a MA-hoz köteles befizetni. A 2007-es kötelezettséget 2008. február
15-ig kell megtéríteni.
Amennyiben a cég nem vesz részt gyakorlati képzés szervezésében, a
hozzájárulás teljes összegét az állami adóhatósághoz, a szakképzési
hozzájárulás számlára köteles befizetni. A bruttó tétel azonban maximum annak
80 százalékáig mérsékelhető a szakképző iskola vagy felsőoktatási intézmény
számára nyújtott fejlesztési támogatás összegével.
Előbbi esetben a teljes kötelezettség 75, utóbbinál viszont csak 37,5
százaléka számolható el. Emellett csökkentő tétel lehet a dolgozók számára
szervezett képzés, legfeljebb a teljes kötelezettség egyharmadának arányában. A
bevallás határideje ez esetben is február 15-e.
A szakképzési hozzájárulás terhére
elszámolható
A tanulónak adott juttatás és a gyakorlat vagy gyakorlati képzés
időtartamára
kifizetett díjazás (a havi minimálbér 50 százalékáig)
A juttatással kapcsolatos járulékok
A tanuló vagy hallgató számára biztosított (kötött) szervezett
–
munkaruha;
védő- és tisztálkodási eszköz; étkezés; úti- és szállásköltség-térítés;
–
kötelező
felelősségbiztosítás; orvosi vizsgálat költsége, valamint
–
az
oktató díjazása, járulékokkal, útiköltség-térítéssel
Kötelezettségét tanulószerződés alapján teljesítő kötelezett esetében
elszámolható
–
a
tanulónak adott juttatás
–
a
további költségek fedezetére tanulónként évente a min.-bérnek megfelelő összeg
Több pályázatnak 2007. november 30-án jár le a beadási határideje a
Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP).
A GOP-2007-2.1.1/A kódjelű felhívás a mikro- és kisvállalkozásoknál technológia
fejlesztésre kínál lehetőséget, 2007-re 6,041 milliárd forintos keretösszeggel.
A kiíró Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1000-1500 darab nyertes pályázattal
számol erre az évre. Erre a konstrukcióra gazdasági társaságok, szövetkezetek
és egyéni vállalkozók pályázhatnak új vagy olyan használt eszköz beszerzésére,
amely igazolhatóan három évnél nem régebbi (azaz az eszköz gyártási éve nem
lehet korábbi, mint a pályázat benyújtását megelőző harmadik év), s egyenként
minimum 200 ezer forint értékű. Ugyancsak kikötés, hogy a használt eszköz
vásárlása kizárólag piaci értéken történhet. További feltétel, hogy nem
támogatható a közép-magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztés. A vissza
nem térítendő támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett az
elszámolható költségek legalább 25 százalékát saját forrásból biztosítja, és ha
a beruházást annak befejezésétől (az üzembe helyezés időpontjától) számított
három évig fenntartja. Az elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes
elszámolható költség 30 százaléka, összege pedig minimum 1 millió, maximum 10
millió forint lehet. A támogatási mérték a régiók fejlettsége alapján változó:
Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl esetében 50,
Közép-Dunántúlon 40, Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban pedig 30
százalékos lehet. A maximális támogatási intenzitások a regionális támogatási
térképen meghatározottakhoz képest mikro- és kisvállalkozások esetén 20 százalékkal
növelhetők. A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt befejezési évét
közvetlenül követő három üzleti évben az éves nettó árbevétel (egyéni
vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevétel) százalékos nominális
növekménye átlagosan legalább 15, vagy reálnövekménye átlagosan legalább 8
százalék lesz.
Ugyancsak november 30-ig kell beadni a pályázatot a GOP 2.2.2-es kódjelű pályázatára, amely
a kis- és középvállalkozásoknál a minőség-, környezet és egyéb irányítási
rendszerek, szabványok bevezetését ösztönzi. Ennek a kiírásnak az előirányzott
keretösszege 2007-re 955 millió forint, s a várhatóan támogatásban részesülő
projektek száma itt szintén 1000-1500 darab. Ennél a pályázatnál sem kaphatnak
támogatást a közép-magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztések. Az
elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum az összes
elszámolható költség 50 százaléka, összege pedig minimum 600 ezer, maximum 1,5
millió forint lehet.
S végül ugyanakkor, november 30-án jár le a beadási határidő a GOP 2.2.3-as kódjelű kiírásánál is,
amely az e-kereskedelmet és egyéb e-szolgáltatásokat támogatja. Itt a tervezett
keretösszeg 2007-re 1,292 milliárd forint. A kiíró szerint a támogatásban
részesülő projektek száma idén itt 150-180 darab lesz. Erre a kiírásra mikro-,
kis-, és középvállalkozásnak minősülő vállalkozások, továbbá a magyarországi
székhelyű gazdasági kamarák, és a vállalkozások érdekképviseleti szervezetei
esetén, azok pályázhatnak, amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma
a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum
egy fő volt. A támogatásból létrejövő fejlesztés megvalósításának helyszíne
ebben az esetben sem lehet a közép-magyarországi régió területén. Az elnyerhető
támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 50 százaléka, összege
pedig minimum 3 millió, maximum 20 millió forint lehet.
Projektszámok; a keretösszeg és a
nyertes pályázatok száma (GOP, 2007)
2.1.1 A mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése: 6,041
milliárd forint, 1000-1500 nyertes pályázat
2.2.2. Minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek bevezetése:
0,955 milliárd forint, 1000-1500 nyertes pályázat
2.2.3. E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása: 1,292
milliárd forint, 150-180 nyertes pályázat
Ipari
parkok: korlátozott szerepben
Mintegy hatmilliárd forintos keretű a 2008-tól 2010-ig érvényes
Innocsekk pályázati program - mondta el a Világgazdaságnak Barkó József, a
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) munkatársa. A mikro- és
kisvállalkozásokat innovációs szolgáltatások igénybevételében segítő programot
az elmúlt három évben több mint 1300-an pályázták meg, közülük 308-an nyertek
el támogatást. A pályázati pénzek segítségével nagyrészt tanácsadást vettek
igénybe a sikeres pályázók, az inkubációs szolgáltatások iránt kisebb volt az
érdeklődés - közölte Barkó József. A szakember a vállalkozások tevékenységi
körét illetően az informatikát és a szoftverfejlesztést emelte ki. A sikeres
pályázók döntően a Közép-Magyarország régióból kerültek ki.
A hazánkban működő ipari parkok a jelenleginél várhatóan nagyobb
szerepet fognak játszani az innovációs szolgáltatások előállításában. Az NKTH
többek között az Innocsekk programon keresztül a keresleti oldal erősödését
támogatja - mondta Imre
József főosztályvezető-helyettes az ipari parkok lehetséges innovációs szerepét
bemutató tegnapi konferencián. Ennek során mutatta be az Ipargazdasági és
Kutató Kft. az NKTH által támogatott, ebben a témában készült tanulmányát. A
cég 160 hazai ipari park körében végzett felmérést. A hazai ipari parkok
korlátozott innovációs szerepére utal, hogy jelenlegi tanácsadási
szolgáltatásaik közül az innovációval kapcsolatos hét százalékot tesz ki.
További hátrányt jelent, hogy a régiójukban működő más ipari parkokkal csak 20
százalékuknak van rendszeresnek mondható együttműködése.
Kommunikációs kötelezettségeik
teljesítésében kívánja segíteni az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági
Versenyképesség Operatív Programjának (GVOP) nyerteseit az illetékes irányító
hatóság azzal, hogy átvállalja a projektek helyszínén kötelezően kihelyezésre
kerülő emlékeztető táblák legyártásának költségeit.
A felajánlás egyúttal kiterjed az
öntapadós matricákra is: ezeket postázzák a jóváhagyott pénzügyi beszámolóval
rendelkező kedvezményezettek részére. Az emlékeztető táblák célja az, hogy jól
látható és közérthető módon egységes arculattal tudassák a közvéleménnyel, hogy
a projekt és annak eredményei az Európai Unió társfinanszírozásával jöttek
létre
Bajnai százmilliárdokat ígér
jövőre
˝Nincsenek miniszterelnöki
ambícióim, pártpolitikus sem vagyok˝ - mondta a Magyar Hírlapnak Bajnai Gordon.
Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter szerint az idén csupán néhány
milliárd, talán tízmilliárd forintnyi uniós pénz jön az országba, jövőre már az
összeg több százmilliárd lehet. A tárcavezető ígéri, napokon belül beszámol az
uniós pénzekkel kapcsolatos visszaélések gyanúja miatt indított vizsgálatok
eredményéről.
- Átalakították az uniós pénzekért felelős intézményrendszert a bürokrácia
csökkentése és a kifizetések felgyorsítása végett. Az Új Magyarország
fejlesztési terv első nyertesei március óta egyetlen egy fillér támogatást sem
kaptak kézhez. Hiba van a gépezetben?
- Radikálisan leegyszerűsítettük a
pályáztatást, aminek köszönhetően például a tízmilliónál kisebb értékű
kiírásokat három hét alatt elbíráljuk. A rendszer átlátható, szinte
automatikusan jár a pénz. Csökkentettük az adminisztrációs terheket, bevezettük
az egyablakos ügyintézést. Az elmúlt hónapokban több mint 2100 pályázó nyert
támogatást, döntően kisvállalkozások. Abban azonban nincs változás, hogy az
unió utófinanszírozást ír elő. A kifizetés csak a szerződéskötés és a beruházás
megvalósítása után történhet meg.
- A márciusi nyertesek gépbeszerzésre pályáztak, és nem hónapokig
tartó beruházás megvalósításához kértek segítséget.
- Egy ipari berendezést általában
meg kell rendelni, le kell gyártatni, ami hónapokba telik. Ha ezen túljutott a
kedvezményezett, és benyújtja a tételes elszámolást, akkor hatvan nap alatt
megkapja a támogatást.
- A hatvan napot garantálják?
- A márciusi nyertesek mostanában
nyújtják majd be elszámolásaikat. Ezek között biztosan lesz olyan, amely
hiánypótlásra szorul. Ez csúszáshoz vezethet. Most azonban nem lesznek olyan
elmaradások, mint korábban voltak. Érdekeltté tettük az ügyintézőket az év végi
jutalmakkal, hogy tartsák a határidőt. Elrendeltem egy úgynevezett
nagytakarítást is, annak eredményeként az I. nemzeti fejlesztési terv esetében
egy százalék alá csökkentettük azoknak a szerződéseknek a számarányát, amelyek
kifizetése az intézményrendszer hibájából késett.
- Nincs két hónap hátra az évből. Mennyi uniós támogatás érkezhet
Magyarországra az idén?
- Az utófinanszírozás miatt az Új
Magyarország fejlesztési terv keretében az idén befolyó pénzek néhány
milliárdra, talán tízmilliárdra tehetők. Jövőre ezzel szemben már több
százmilliárd forint jön be a nevezett fejlesztési terv forrásaiból. Ezt
egészítik ki az első fejlesztési terv támogatásai, amelyek kifizetése jó ütemben
halad. A rendelkezésre álló pénzek több mint 71 százalékát fizettük ki eddig.
- A 71 százalék ugyanakkor csak a strukturális alap forrásaira
vonatkozik. A kohéziós alapból csak 26 százalékot tudtunk lehívni. Így felemás
a bizonyítvány.
- Az I. nemzeti fejlesztési
tervesetében a két alapot még különválasztva kell kezelni, ugyanis a kohéziós
alap forrásaira más időkorlátok vonatkoznak, mivel ezeket a pénzeket nem 2008
végéig, hanem 2011-ig hívhatjuk le. A kohéziós alapból ráadásul olyan nagy
beruházások valósulnak meg, mint a csepeli szennyvíztisztító és az M0-s
körgyűrű. Ezzel együtt nem vagyok elégedett. Gyorsítjuk a folyamatot.
- A gazdaság növekedése lassabb a vártnál. Egyes közgazdászok azt is
megkérdőjelezik, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika mellett 2009-től gyorsul a
bővülés. Az uniós pénzeket nem akkor lehet hatékonyan felhasználni, ha érdemi a
növekedés?
- Úgy állítottuk össze a
fejlesztési tervet, hogy azt a törvényszerű lassulást, amit a
konvergenciaprogram okoz, uniós forrásokból ellensúlyozni tudjuk. A támogatások
a kilábalást is gyorsítják. Az igazi nagy feladat az, hogy egészséges
szerkezetű növekedést biztosítsunk. Ezért az exportorientált és gyorsan növekvő
cégeket kiemelten kell lehetőségekhez segíteni. Közpénzt ugyanakkor ingyen nem
adunk a magánvállalkozásoknak. A támogatásokért növekedést várunk cserébe.
Kiemelt célnak tekintjük a tudásalapú gazdaság megteremtését is, ilyen céllal a
támogatások révén megteremtjük a kapcsolatot a kutatóintézmények és a
vállalkozások között. Pontosan szabályozzuk, hogy a vállalkozásnak a támogatás
hányad részét kell az egyetemeken keresztül kutatás-fejlesztésre költenie.
- Sokak szerint a pályázati feltételek vállalhatatlanok.
- A tények mást mutatnak. Az
eddigi kiírásokat átlagosan kétszeresen túljegyezték.
- Nem kockázatos a jelenlegi gazdasági helyzetben érdemi növekedést
várni a vállalkozásoktól?
- A legnagyobb kockázattal az
járna, ha elvtelenül szétszórnánk a támogatásokat. Olyan cégeket támogatunk az adófizetők
pénzéből, amelyek a gazdaság szekerét is gyorsabban húzzák. Az eddig eldöntött
36 milliárdnyi támogatás mintegy 150 milliárd forint volumenű vállalati
beruházást tesz lehetővé. Ez már országosan is érzékelhető szint.
- A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kamara szerint aggasztó
tendenciát mutat, hogy amíg a külföldi multinacionális cégek magyarországi
leányvállalatai aratnak a pályázatokon, addig a magyar kis- és közepes
vállalkozások kiszorulnak a lehetőségekből. Ez lenne a jó cél?
- Ez így nem igaz. Az eddigi 2100
nyertesből körülbelül ötven minősül nagyvállalkozásnak. Ráadásul ezek
mindegyike egy nagyobb beruházást valósít meg, amelyek finanszírozását döntő
részben a kedvezményezettek állják. A külföldi cégek munkahelyeket teremtenek,
technológiát és pénzt hoznak az országba. Mindezeken túl a befektetések zömében
hátrányos helyzetű térségekben valósulnak meg, hozzájárulva a helyi beszállítói
kör megerősödéséhez. Hozzáteszem, az unió nem engedi meg, hogy nemzeti alapon
különbséget tegyünk a cégek tulajdonosai között. Azt sem árt elfelejteni, hogy
a sokat kritizált multik is vállalták a növekedést a támogatásért cserébe, és
azt is, hogy minimum öt évig fenntartják a beruházásukat.
- Munkahelyteremtést azonban senkinek nem kell vállalnia. Ez ugyanis
nem szerepel a feltételek között. Miért?
- Az új beruházások automatikusan
munkahelyeket is teremtenek. Ezen a területen nem akartuk adminisztratív
eszközökkel megkötni a nyertesek kezét. Sok esetben ugyanis a beszállítói kör
hozza létre az új álláshelyek nagyobb részét.
- A gazdasági helyzet, a magas adóterhek ugyanakkor nem segítik a kis-
és közepes vállalkozások létszámbővítését. A kormány sem számol a
foglalkoztatás jelentős bővülésével jövőre.
- Egy egészséges gazdaság alapját
az egészséges, gyarapodó kisvállalkozások tömege alkotja. Ezért hamarosan
elindul az elmúlt tizenhét év legnagyobb vállalkozásösztönzési programja. Olyan
mikrovállalkozásokat juttatunk forráshoz, amelyek a bankoktól eddig nem
kaphattak hiteleket. A cégek hatmillió forintos hitelt igényelhetnek öt évre, a
piacinál jóval kedvezőbb kamatozással és garanciafeltételekkel. Sok tízezer
vállalkozáson segíthet a konstrukció. Ha az unióban igent mondanak rá, akkor
később a hatmillió forintot szeretnénk tizenkettőre emelni. Ezt követi majd egy
olyan hitelgarancia-csomag, amelynek keretében százmilliós hitelig beállunk a
közepes vállalkozások mögé fedezettel.
- Számos pályázatot hirdettek meg az elmúlt hónapokban, ám a közbeszéd
részben mégsem a lehetőségekről, hanem a napvilágra került botrányokról,
korrupciógyanús esetekről szól.
- Bárki, aki csalárd szándékkal
bukkan fel az uniós pénzek körül, az az ország ellensége, mert a jövőnk
sikerességét kockáztatja. Ugyanakkor ne legyünk naivak, minden uniós országban
vannak visszaélések. A kérdés az, hogy feltárjuk-e és szigorúan
szankcionáljuk-e az efféle eseteket. Olyan intézményrendszert építettünk és
építünk ki, amely margóra szorítja a csalók lehetőségeit. Ezt szolgálja a
parlament előtt lévő összeférhetetlenségi törvényjavaslat is, amely európai
szinten is rendkívül szigorúnak számít. Már korábban is több, az átláthatóságot
szolgáló intézkedést hoztunk. Például az unióban sehol nem várják el, ám mi
tavaly mégis bevezettük, hogy minden pályázati bírálóbizottságban legyen egy
civil tag, akit sorsolással választanak ki. A bizottságok összetételét,
döntéseit, értékeléseit ráadásul a pályázók interneten keresztül
megtekinthetik.
- Hol tartanak a Disco Magic Kft. ügyének kivizsgálásában? A hírek
szerint uniós támogatásokból a piaci árnál jóval drágábban vásároltak
berendezéseket.
- Még ezen a héten beszámolunk az
eredményről. Ezt tesszük a Dögei iskola és a nem uniós pénzeket érintő Rózsa
motel ügyében is. Mindezek mellett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség más eseteket
is vizsgál. Tavaly 124 szabálytalansági eljárást indítottunk, majd jelentettük
őket az unió csalásellenes hivatalának.
- A pályázatok elbírálásában a kistérségek nem vehetnek részt. A
helybeliek helyett megint fentről hozzák meg a döntést.
- A kistérségek véleményezni fogják
a kiválasztottakat, de döntést a leendő munkaadóval kell meghozni, mivel a
személyek a kormányt fogják képviselni. Világos, átlátható szolgáltató
rendszert építünk ki.
Pályázati célok
A) Már meglevő, Ipari Park címmel
rendelkező, további ipartelepítésére alkalmas terület infrastruktúrájának
bővítése (a telekhatáron belüli gáz, ivóvíz, közlekedési infrastruktúra,
csapadékvíz, szennyvíz, tüzivíz, elektromos áram, szélessávú infokommunikációs
infrastruktúra, stb.) a megfelelő szintű infrastruktúrával eddig el nem látott
területeken, ahol az alapinfrastruktúra hiánya, akadálya újabb vállalkozások
betelepülésének. Nem indokolt a kapacitásbővítő fejlesztések támogatása azon
települések és kistérségek esetében, amelyek területén meglévő kihasználatlan
Ipari Parki kapacitások állnak rendelkezésre.
B) Ipari Park címmel nem rendelkező
területek ipari telepítésére alkalmassá tétele elsősorban barnamezős területek
rehabilitációjával, a termelő tevékenységekhez kapcsolódó ingatlanfejlesztés,
továbbá a infrastruktúra kiépítésével (a telekhatáron belüli gáz, ivóvíz,
közlekedési infrastruktúra, csapadékvíz, szennyvíz, tüzivíz, elektromos áram,
szélessávú infokommunikációs infrastruktúra, stb.).
C) Az ipari parkok és
inkubátorházak telephelyen belüli, a vállalkozások működését és a termelését
segítő emelt szintű szolgáltatások és ennek helyet adó épületek fejlesztése
- önmagában vagy
infrastruktúrafejlesztést célzó projektekben kötelező elemként pályázható
tevékenység.
Pályázók köre:
-
helyi
önkormányzatok, önkormányzati társulások, valamint ezen szervezetek által
létrehozott társulások (KSH 321,322,362,364,),
-
gazdasági
társaságok, szövetkezetek (KSH 112,113,114,121,122,124,129,211,212,226),
-
egyesületek,
köztestületek, közhasznú szervezetek (KSH 529,541,549,571),
-
alapítványok,
közalapítványok (KSH 561,562,569),
Támogatható tevékenységek köre
1.Meglévő Ipari Parkokban,
valamint kialakításra kerülő ipari területeken, inkubátorházakban az
infrastruktúra kiépítése, felújítása, bővítése, a telekhatáron belül,
- Gáz hálózat,
- Elektromos hálózat,
- Ivóvíz hálózat,
- Szennyvízhálózat,
- Csapadékvíz elvezető rendszer,
- Tüzivíz vezetékek, tároló,
- Kiszolgáló közlekedési
infrastruktúra (utak, vasutak, hidak, vízi létesítmények, tárolási célú és
egyéb térburkolat), logisztikai eszközök kiépítése
- Hulladékkezelő,
- Egyedi szennyvízelhelyezés,
- Hírközlési, informatikai
hálózat.
A telekhatáron kívüli
infrastruktúra kiépítése csak az ún. deminimis támogatási típus szabályainak
megfelelően támogatható.
2. Betelepülő vállalkozások
számára nyújtott működést és termelést segítő emelt szintű szolgáltatások
mennyiségének és minőségének bővítéséhez szükséges beruházások és beszerzések.
Önmagában vagy infrastruktúrafejlesztést célzó projektekben kötelező elemként
pályázható tevékenység.
3. Befektetés-ösztönzéshez
kapcsolódó marketingtevékenység a projektben létrehozott infrastruktúrához
kötődő (pl. innovatív vállalkozások betelepülését segítő, tájékoztató anyagok
elkészítése, honlap készítése).
4. Előkészítő tevékenységek az
összes elszámolható költségek legfeljebb 6%-ig
5. Meglévő ipari park bővítéséhez
kapcsolódó földterület és ingatlan vásárlás (az összes elszámolható költségek
max. 10%-ig), amennyiben a nettó alapterület kihasználtsága eléri a 80%-ot
6. Kármentesítés az összes
elszámolható költségek legfeljebb 15%-ig
7.
A
pályázati útmutatóban felsorolt minőség-, környezet- és egyéb irányítási
rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása; amennyiben az Ipari Park
működtetéséhez közvetlenül kapcsolódnak az összes elszámolható költségek
legfeljebb az 5%-ig és legfeljebb 2,5 millió Ft-ig.
Támogatás mértéke
25-50% között, régiónként eltérő.
A támogatás összege
A támogatás minimális és maximális
összege, a beruházás céljától függően:
1.Már meglévő Ipari Park címmel
rendelkező terület infrastruktúrájának, valamint a pályázó által nyújtott
telephelyen belüli szolgáltatások, és ennek helyet adó épületek fejlesztése:
min. 10 millió Ft, max. 400 millió Ft
2.Új, Ipari Park címmel nem
rendelkező terület infrastruktúrájának, valamint a pályázó által nyújtott
telephelyen belüli szolgáltatások, és ennek helyet adó épületek fejlesztése:
min 10 millió Ft, max. 300 millió Ft
3.Inkubátorházak és technológiai
inkubátorházak létesítése és szolgáltatásaik fejlesztése: min. 10 millió Ft,
max. 400 millió Ft
A pályázatok benyújtása 2007. november 5-től 2008. január 18-ig
lehetséges.
Januártól 4 millióról 5 millió
forintra emelkedik az alanyi adómentesség felső határa, a 20, illetve 5
százalékos áfakulcsok nem változnak. A parlament hétfőn döntött arról is, hogy
2009-től csak értékalapon vethetik ki az önkormányzatok az építményadót.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a
felsőoktatási törvény módosítását, ugyancsak megszavaztak a képviselők két, az
öt frakció által közösen kezdeményezett törvénymódosító javaslatot, ami az
Országgyűlés és a kormány európai ügyekben történő együttműködéséről szól,
emellett az ország hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos
feladatokról szóló határozati javaslatot is elfogadták.
Tanács alakul a fenntartható fejlődésért
Az ötpárti konszenzus övezte
előterjesztés, az Országgyűlés és a kormány európai uniós ügyekben történő
együttműködéséről szóló törvény módosítása alapján a miniszterelnöknek az
Európai ügyek bizottsága tagjai helyett ezentúl a bizottság elnökét és
alelnökeit kell tájékoztatni az Európai Tanács ülései előtt. Ezt a
törvényjavaslatot 343 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta
el az Országgyűlés. A szintén ötpárti, a Magyar Köztársaság hosszú távú
fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat
feladatairól szóló határozati javaslatról, amely alapján fenntartható fejlődési
tanács jön létre a fenntartható fejlődéssel foglalkozó stratégia rendszeres
megújításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek fórumaként, 338 igen,
1 nem szavazattal, tartózkodás nélkül döntöttek a képviselők.
Elfogadta az Országgyűlés az
Országos Rádió és Televízió Testület 2006-os költségvetésének végrehajtásáról
szóló törvényjavaslatot is, melyet 173 igen, 147 nem szavazattal és 1
tartózkodással szavazott meg a Ház. A Ház tárgysorozatba vette a költségvetési
bizottság által elutasított, az egykulcsos személyi jövedelemadó
előkészítéséről szóló határozati javaslatot. A javaslat felkéri a kormányt,
mérlegelje, hogy lehet az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszert bevezetni
Magyarországon.
Az Országgyűlés elfogadta a
tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló törvényt. A
képviselők 332 igen, 5 nem szavazattal szavazták meg a jogszabályt. A törvény
szerint az Európai Unió tagállamaiban alapított valamennyi korlátolt
felelősségű társaság, részvénytársaság, valamint a jogszabályban meghatározott
szövetkezet egyesülhet, ha székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti
tevékenysége fő helye az EU-ban van. A határokon átnyúló egyesülés esetében is
figyelembe kell venni az adott társasági formára irányadó többletszabályokat.
Az indoklás szerint a határokon átnyúló tőkeegyesítés jelentős mértékben képes
a kis- és középvállalkozások gazdasági helyzetét, működési mobilitását
javítani. A törvény 2007. december 15-én lép hatályba.
Egyszerűsödik a szabadalmi ügyintézés
Az Országgyűlés 334 igen, 4 nem
szavazattal fogadta el az egyes iparvédelmi törvények módosítását. Az új
rendelkezések célja, hogy könnyebbé tegyék az ügyintézést a Magyar Szabadalmi Hivatal
ügyfeleinek. Az iparjogvédelmi törvények módosítását a nemzetközi szerződések
tették szükségessé. A törvény 2008. január 1-jén lép hatályba.
A képviselők szavaztak a
Tisza-völgy árvízi biztonságának növeléséről szóló törvénymódosító javaslat módosító
javaslatairól is. Az Országgyűlés elsöprő többséggel fogadta el a támogatott
módosítójavaslatokat. A képviselők elfogadták azt a módosítást is, amely
kimondja, hogy az állam feladata a vizek kártételei elleni védelem érdekében a
vízkár-elhárítási tevékenység tervezése, szabályozása, szervezése, irányítása,
ellenőrzése, a kiemelten közcélú védőművek építése, fejlesztése, fenntartása,
üzemeltetése, valamint a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés.
Szintén nagy többséggel - 334
igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül - fogadta el a Ház a
hegyközségekről és a borgazdálkodásról szóló törvénymódosító javaslat
támogatott módosítójavaslatait. A képviselők megszavazták azt a módosítást is,
hogy a hegybírót pályázat alapján a választmány jelöli, és a közgyűlés
választja meg. Választmány hiányában a jelölés is a közgyűlést illeti meg.
Ötmillió forintra emelkedik az alanyi adómentesség felső határa
Az Országgyűlés elfogadta az
általános forgalmi adóról (áfa) szóló törvényjavaslatot, 190 igen, 145 nem
szavazattal, tartózkodás nélkül. A Ház támogatta a kormány által is támogatott
módosítóindítványokat. A jelenlegi áfatörvényt januártól felváltó új jogszabály
4 millióról 5 millió forintra emeli az alanyi adómentesség értékhatárát. Nem
változnak az áfakulcsok (maradt a 20, illetve 5 százalék), és gyakorlatilag
változatlan maradt a kedvezményesen adózó termékkör is. A jövő évtől
magánszemélyek is áfaalanyokká válnak, ha ingatlant vagy építési telket
˝sorozat jelleggel˝ értékesítenek.
December 5-re módosult a ˝A
munkahelyi képzések kis- és középvállalkozások számára˝ pályázat beadási dátuma
Felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy a
TÁMOP-2.1.5/07/1 kódszámú, ˝A munkahelyi képzések kis- és középvállalkozások
számára˝ elnevezésű pályázat felhívása és útmutatója több ponton megváltozik,
továbbá a pályázatok beadásának legkorábbi időpontja 2007. november 5-ről, 2007. december 5-re módosul. A pályázati
dokumentációban történt változások enyhítettek
a kizáró feltételeken (pl. ha nem ugyanazon képzésre nyert támogatást a
pályázó a gépbeszerzéshez kapcsolódó kiíráson, amire a TAMOP 215-ben pályázna,
lehetősége van pályázatot benyújtani).
A 2007. évi Kereskedelemfejlesztési pályázatok benyújtási
határidejét 2007. november 16-ig meghosszabbították, s az eredeti kerethez
képest (500 M
Ft) 250 M
Ft többletforrásra kaphatnak a magyar termékek és szolgáltatások külpiaci
értékesítését szolgáló pályázatok.
Támogatás kérhető: külföldi kiállításon való
részvételre, külföldi kiállítás illetve kísérő rendezvények szervezésére,
nyomdai úton előállított kiadványok és elektronikus adathordozók
készíttetésére, hirdetések megjelentetésére, piaci szervezet egyes költségeire,
nemzetközi szervezeti tagdíjra valamint megfelelőség-tanúsítási eljárásra.
Pályázhatnak: vállalkozások, gazdasági
társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, szakmai
alapon szerveződő egyesületek, szövetségek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
és területi szervezetei és költségvetési szervek. Támogatott ágazatok: D
Feldolgozóipar . F Építőipar . G Kereskedelem, javítás fejezet. Kivéve: 51.11,
51.12, 51.21, 51.23, 51.25 . K 72 Számítástechnikai tevékenység. 73 Kutatás,
fejlesztés. 74.2 Mérnöki tevékenység, tanácsadás 74.87 Máshova nem sorolt,
egyéb gazdasági szolgáltatás O 91.1 Vállalkozói, szakmai érdekképviselet
A támogatás:
A/ Külföldi kiállításon való részvétel - egy naptári évben
maximum 5 alkalommal kérhető támogatás.
A/1. kiállítóként való megjelenés, vagy információs stand:
ajánlott kiállítás: maximum 1,2
M Ft, egyéb nemzetközi kiállítás maximum 1 M Ft.
A/2. összefogó szervezet által megvalósított kísérő
rendezvény(ek);: az ajánlati listában szereplő rendezvényekre maximum 700 000 Ft, egyéb
nemzetközi kiállításokra maximum 500 000 Ft.
B/ Nyomdai úton előállított kiadványok: évente egy
alkalommal, a költségek maximum 50%-ára, 500.000 Ft-ig.
C/ Elektronikus adathordozók: CD-ROM, DVD, PEN-DRIVE évente
egy alkalommal, a költségek maximum 50%-ára, 500.000 Ft-ig, az első 500
példányra.
D/ Hirdetések megjelentetése Évente maximum 5 alkalommal a
költségek maximum 50%-ára, évente összesen 2 M Ft értékhatárig.
E/ Piaci szervezet egyes költségei: külföldi vállalati
iroda, kiállító-, illetve bemutatóterem működésének első évére a nettó bérleti
díj maximum 50%-a, 2 M
Ft-ig évente egy alkalommal.
F/ Nemzetközi szervezeti tagdíj: évente egy alkalommal, a
költségek maximum 50%-ára, 2 M
Ft értékhatárig igényelhető.
G/ Kötelezően előírt megfelelőség-tanúsítási eljárás.
Támogatás évente egy alkalommal, a költségek maximum 50%-ára, 1 M Ft-ig igényelhető.
Támogatás jogcímenként 100 ezer forint értékhatár alatt
nem igényelhető.
A pályázat elbírálásának előfeltétele a Regisztrációs lap
és Pályázati adatlap pontos kitöltése, az ITDH számára történő elektronikus
elküldése a palyazat@itd.huEz az
e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát
a megtekintéshez. címre, valamint ezek kinyomtatott formában történő beadása a:
ITDH Kiállítások és Egyedi Pályázatok Igazgatóságára (1061 Budapest, Andrássy
út 12);.
Benyújtás: 2007. november 16-ig folyamatos.
Érdemi hiánypótlás: egy alkalommal
További információ: ITDH Kiállítások és Egyedi
Pályázatok Igazgatóság Telefon: 472-8139, 473-8212, 472-8192 Fax: 472 8132
E-mail: kiallit@itd.hu
Az idén és jövőre mintegy 300 beruházás valósulhat meg
uniós támogatással
Újabb 32 környezetvédelmi pályázatot jelentettek be kedden
az Ökotech 2007 nemzetközi környezetvédelmi és kommunális szakkiállítás
nyitónapján, 2007- 2008-ra összesen 214 milliárd forint támogatási kerettel. A
szerdától a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.hu) elérhető
kiírások közül kilencet a Környezet és energia (KEOP), 23-at pedig a regionális
operatív programok égisze alatt hirdettek meg olyan fontos területekre, mint az
árvízvédelem, az ivóvízbázis-oltalom vagy a hulladékgazdálkodás.
Magyarország jelentős deficittel küzd a környezetvédelmi
fejlesztések és a környezettudatosság terén - indokolta a döntést Bajnai Gordon
önkormányzati és területfejlesztési miniszter a pályázatokat bemutató
sajtótájékoztatón. Rendkívül sok a tennivaló, ezek sürgősségét mutatja, hogy az
Új Magyarország fejlesztési terv keretében már szeptemberben is kiírtak európai
uniós társfinanszírozású pályázatokat, ezeknél 324 milliárd forintot osztanak
szét a nyertesek között.
A 2007-2013 között Magyarország rendelkezésére álló
mintegy 7000 milliárd forintos fejlesztési keretből 20 százalék jut
környezetvédelemre, ebből 2007-re és 2008-ra 556 milliárd - közölte Fodor Gábor
környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Utalt rá: a kérdésre, hogy mire
költenének többet az emberek, a legutóbbi közvélemény-kutatás alkalmával a
környezetvédelmet sorolták az első helyre a megkérdezettek. Egyúttal
emlékeztetett arra is, hogy nemcsak Magyarországon kap ekkora figyelmet és
forrást a környezetvédelem, hanem az egész Európai Unióban.
Felfüggesztett
e-kereskedelmi pályázat
Kimerült a keret, ezért csak november 12-ig fogadják el az
e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatására kiírt pályázatokat.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési
Programok Irányító Hatósága a
KMOP-2007-1.2.7 E-kereskedelem, és egyéb e-szolgáltatások
támogatása c. pályázat esetében - a 2007. évre rendelkezésre álló források
kimerülésére való tekintettel - a pályázatok benyújtási lehetőségét 2007.
november 12-ei hatállyal felfüggeszti. A pályázat ismételten meghirdetésre
kerül 2008 I. negyedévében.
A 2007. november 12-én 24 óráig postára adott pályázatok
még érkeztetésre kerülnek.
