Az a pályázó, akinek a székhelye a Közép-Magyarországi régióban (továbbiakban: KMR) van, csak abban az esetben pályázhat, amennyiben a megvalósítás helyszíne KMR-en kívül bejegyzett telephely.

A KMOP-2008-1.2.5 pályázati konstrukció esetében:

Az a pályázó, akinek a székhelye nem a Közép-Magyarországi régióban (továbbiakban: KMR) van, csak abban az esetben pályázhat, amennyiben a megvalósítás helyszíne KMR-ben bejegyzett telephely.

A pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek:

Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, amely tekintetében az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

- akinek, vagy amelynek a saját tőkéje a jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott) legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámolója alapján negatív, vagy;

- akinek, vagy amelynek a jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott) legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámolója alapján a saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent;

- aki, vagy amely nem rendelkezik legalább egy lezárt (beszámolóval/SZJA bevallással/EVA bevallással alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel (nem számít bele a lezárt, teljes üzleti évbe az előtársaságként való működés időszaka), vagy;

- akinek, vagy amelynek az egy foglalkoztatottra eső nettó árbevétele, vagy egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói adóalapba beszámított bevétele a jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott) legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámolója alapján nem érte el legalább a 4 millió forintot (gazdasági kamarákra, vállalkozások érdekképviseleti szervezeteire ez a kizáró ok nem vonatkozik);

- aki, vagy amely az EVA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság, amely nem vezet kettős könyvvitelt.

Támogatható tevékenységek köre

Modern vállalat/szervezet irányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó komplex vállalati és szervezeti infokommunikációs fejlesztések. Ezek a következő célterületekre terjedhetnek ki:

1. integrált vállalatirányítási/szervezeti menedzsment rendszerek (ERP);

2. üzleti intelligencia rendszerek (BI);

3. döntéstámogató rendszerek (DSS);

4. elektronikus iratkezelési rendszerek;

5. munkafolyamat-irányítási rendszerek (WF);

6. tudásmenedzsment rendszerek (KMS);

7. csoportmunkát támogató rendszerek;

8. távmunkát támogató rendszerek;

9. intranet, belső portál rendszerek;

10. ERP-hez kapcsolódó mobil technikát használó rendszerek;

11. térinformatikai és földrajzi információs rendszerek (GIS);

12. RFID technológiát alkalmazó rendszerek;

13. a fenti rendszerekhez, alkalmazásokhoz kapcsolódó szervezetfejlesztés, az üzleti folyamatok újraszervezése (BPR).

Már bevezetett ERP esetén lehetőség van:

1. ERP modulbővítésre (min. 1 új modul);

2. Illetve az alábbi rendszerek önmagukban is bevezethetők:

- üzleti intelligencia rendszer (BI) és / vagy

- döntéstámogató rendszer (DSS) és / vagy

- elektronikus iratkezelési rendszer és / vagy

- munkafolyamat-irányítási rendszer (WF) és / vagy

- tudásmenedzsment rendszer (KMS) és / vagy

- csoportmunkát támogató rendszer és / vagy

- távmunkát támogató rendszer.

Elszámolható költségek köre

I. Hardver eszközök:

- közvetlenül a fejlesztéshez rendelhető hardver eszközök bekerülési értéke (a beszerzésre kerülő eszközök vételárának egyenként minimum nettó 15.000 Ft összegűnek kell lenniük);

- közvetlenül a fejlesztéshez rendelhető hálózati eszközök bekerülési értéke;

- közvetlenül a fejlesztéshez rendelhető input / output egységek bekerülési értéke.

- A beszerzésre kerülő hardver eszközök összes költsége nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 25%-át, de maximum 10 millió forint lehet.

II. Szoftver eszközök:

- üzleti alkalmazások, szoftverek, licence-k díja;

- egyedi fejlesztésű szoftver (abban az esetben számolható el, amennyiben a számlán szerepel az SZJ 72.22.12 megjelölés)

A pályázónak a beszerzett szoftver eszközöket teljes egészében aktiválnia kell.

A beszerzésre kerülő szoftverek költségének az összes elszámolható költség minimum 40%-át el kell érniük.

III. Szolgáltatás, tanácsadás, betanítás:

- A hardver és szoftver eszközökhöz, a fejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatások, tanácsadás költségei, például:

1. hardver-szaktanácsadás,

2. információ / adattárolás,

3. szoftver beszerzéséhez kapcsolódó szolgáltatások költségei, szoftver tervezéséhez, testre szabásához kapcsolódó tanácsadás,

(Az egyedi fejlesztésű szoftverek szolgáltatási költségei - SZJ 72.22.12 - a projekt adatlap 6.5-ös táblázataiban a szoftver költségek közé sorolandók.)

4. migrációs (adatok is) fejlesztések,

5. üzletviteli tanácsadás,

6. folyamatszervezés, BPR, szervezetfejlesztés,

7. rendszer minőségbiztosítása, költségei. (A költségként elszámolható szolgáltatások katalógusát a VI. számú melléklet tartalmazza.);

- a hálózati infrastruktúra létrehozásával összefüggő szolgáltatások költségei (részletesen lásd a VI. számú mellékletet);

- a fejlesztéshez kapcsolódó betanítás költségei.

A beszerzésre kerülő szolgáltatások összes költségének az összes elszámolható költség minimum 10%-ának kell lennie és nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 40%-át, de maximum 16 millió forint lehet.

Támogatás mértéke

A GOP-2008-2.2.1 pályázati konstrukció keretében:

Ezen Pályázati felhívás és útmutató alapján elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 50%-a lehet.

A KMOP-2008-1.2.5 pályázati konstrukció keretében:

Ezen Pályázati felhívás és útmutató alapján elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 35%-a lehet.

Támogatás összege

A GOP-2008-2.2.1 pályázati konstrukció keretében:

A jelen pályázat keretében az igényelhető támogatás összege: minimum 3.000.000 Ft, maximum 20.000.000 Ft lehet, de maximum az előző pontban meghatározott támogatási mértéknek megfelelő arányban.

A KMOP-2008-1.2.5 pályázati konstrukció keretében:

A jelen pályázat keretében az igényelhető támogatás összege: minimum 2.000.000 Ft, maximum 16.000.000 Ft lehet, de maximum az előző pontban meghatározott támogatási mértéknek megfelelő arányban

A pályázatok benyújtása 2008. május 5-től 2008. június 6-ig lehetséges.

E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása GOP-2008-2.2.3 és KMOP-2008-1.2.7

Alapvető cél

A konstrukció fő célja a hazai kis- és középvállalkozások (továbbiakban: KKV) jövedelemtermelő képességének erősítése az információs és kommunikációs technológiai (továbbiakban: IKT) megoldások hatékony alkalmazása révén mind a vállalatközi üzleti folyamatokban, mind a vállalkozások által nyújtott szolgáltatásokban, ennek révén a hazai KKV-szektor versenyképességének növelése.

Rendelkezésre álló forrás

A GOP-2008-2.2.3 pályázati konstrukció keretében:

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 2 milliárd forint a 2008. évre.

A KMOP-2008-1.2.7 pályázati konstrukció keretében:

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 278 millió forint a 2008. évre.

Pályázók köre

Jelen pályázati konstrukcióra pályázhatnak mikro-, kis-, és középvállalkozások:

- Kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok;

- Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező gazdasági társaságok fióktelepei;

- Szövetkezetek;

- SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók;

- Magyarországi székhelyű gazdasági kamarák (a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény alapján) közül:

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara;

területi kereskedelmi és iparkamarák.

- Vállalkozások érdekképviseleti szervezetei

A pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek:

Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, amely tekintetében az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

- aki, vagy amely az EVA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság, amely nem vezet kettős könyvvitelt.

Támogatható tevékenységek köre

E-kereskedelem és kapcsolódó e-szolgáltatások kialakítása, illetve azok elterjesztése. Ezek a következő célterületekre terjedhetnek ki:

1. On-line ügyfélszolgálati rendszer, integrált, értékesítést támogató, marketing automatizáló és ügyfélkapcsolat kezelési (CRM) rendszer kialakítása.

2. B2C és C2C alapú virtuális bevásárlóközpontok/elektronikus szolgáltatások kialakítása, feltöltése és beindítása.

3. B2B alapú virtuális bevásárlóközpontok/elektronikus szolgáltatások kialakítása, feltöltése és beindítása.

4. Elektronikus szerződéskötés kialakítása.

5. Elektronikus számlázás kialakítása.

6. Vállalatok üzleti informatikai rendszerének összekapcsolása, a rendszerek együttműködési képességét (interoperabilitását) biztosító informatikai megoldások bevezetése

7. A fenti alkalmazásokhoz (1-6) kapcsolódóan elektronikus fizetés kialakítása.

8. A fenti alkalmazásokhoz (1-6) kapcsolódóan fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás bevezetése.

9. A fenti alkalmazásokhoz (1-6) kapcsolódóan elektronikus kereskedelmi szolgáltató üzleti partnereinek elektronikus értékesítésbe és beszerzésbe vetett bizalmát növelő tartalmak (pl. tájékoztató anyagok, demonstrációs anyagok, általános szerződési feltételek) előállítása.

10. A fenti alkalmazásokhoz (1-6) kapcsolódóan a tranzakciók biztonságát szolgáló, illetve növelő informatikai rendszer bevezetése.

Elszámolható költségek köre

I. Hardver eszközök:

- közvetlenül a fejlesztéshez rendelhető telekommunikációs eszközök bekerülési értéke.

A beszerzésre kerülő hardver eszközök összes költsége nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 20%-át, de maximum 8 millió forint lehet.

II. Szoftver eszközök:

- üzleti alkalmazások, szoftverek, licence-k díja;

- egyedi fejlesztésű szoftver (abban az esetben számolható el, amennyiben a számlán szerepel az SZJ 72.22.12 megjelölés)

A pályázónak a beszerzett szoftver eszközöket teljes egészében aktiválnia kell. A beszerzésre kerülő szoftverek költségének az összes elszámolható költség minimum 45%-át el kell érniük.

III. Hardverhez és szoftverhez kapcsolódó szolgáltatás:

- A hardver és szoftver eszközökhöz, a fejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatások költségei, például:

1. migrációs (adatok is) fejlesztések,

2. a használathoz kapcsolódó, el nem választható testre szabás, költségei.

- a telekommunikációs infrastruktúra létrehozásával összefüggő szolgáltatások költségei;

IV. Tanácsadás:

- A hardver és szoftver eszközökhöz, a fejlesztéshez kapcsolódó tanácsadás költségei, például:

1. hardver-szaktanácsadás,

2. szoftver beszerzéséhez, szoftver tervezéséhez, testre szabásához kapcsolódó tanácsadás (az egyedi fejlesztésű szoftverek szolgáltatási költségei - SZJ 72.22.12

3. üzletviteli tanácsadás,

4. egyéb számítástechnikai szakértés,

5. adat- / cikkfeltöltés költségei.

A tanácsadás nem lehet folyamatos vagy visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint folyamatos adótanácsadás, rendszeres jogi szolgáltatás vagy hirdetés.

V. Képzés, betanítás:

- a fejlesztéshez kapcsolódó betanítás költségei.

VI. Promóciós költségek:

- promóciós költségek (a megvalósítás időszakában az elektronikus kereskedelemmel és egyéb szolgáltatás nyújtásával közvetlen kapcsolatba hozható promóciós költség, maximum a projekt összes elszámolható költségének 3%-áig, de legfeljebb 1 millió forint; részletesen lásd a VI. számú mellékletet);

- elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó minősítési rendszerhez való csatlakozás díja;

A beszerzésre kerülő III. IV, V, VI-os kategóriába eső költségek értéke összesen nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 40%-át, de maximum 16 millió forint lehet.

Területi korlátozás

A GOP-2008-2.2.3 pályázati konstrukció keretében:

A támogatásból létrejövő fejlesztés megvalósításának helyszíne nem lehet a Közép-Magyarországi régió területén.

A pályázó csak abban az esetben pályázhat, ha a projekt megvalósítását követően, a fejlesztés eredményeként létrejövő, általa nyújtott valamennyi szolgáltatás (mint pl. e-bolton keresztül történt megrendelés kiszállítása) lehetőség szerint országosan elérhetővé válik, de kiterjed legalább egy KMR-en kívüli régióra.

A KMOP-2008-1.2.7 pályázati konstrukció keretében:

A támogatásból létrejövő fejlesztés megvalósításának helyszíne kizárólag a Közép-Magyarországi régió területén lehet.

Támogatás mértéke

A GOP-2008-2.2.3 pályázati konstrukció keretében:

Ezen Pályázati felhívás és útmutató alapján elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 50%-a lehet.

A KMOP-2008-1.2.7 pályázati konstrukció keretében:

Ezen Pályázati felhívás és útmutató alapján elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 35%-a lehet.

Támogatás összege

A GOP-2008-2.2.3 pályázati konstrukció keretében:

A KMOP-2008-1.2.7 pályázati konstrukció keretében:

A pályázatok benyújtása 2008. május 5-től 2008. augusztus 1-ig lehetséges.

Komplex technológiai beruházás a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások részére GOP-2008-2.1.2/D és KMOP-2008-1.2.2

Cél:

A komplex technológiai fejlesztésen, korszerűsítésen alapuló vállalkozásfejlesztési projektek célja a vállalkozások jövedelemtermelő képességének növelésén keresztül, az:

1. Innovációs, adaptációs képességének erősítéséhez,

2. Vállalkozások által előállított hozzáadott érték növeléséhez,

3. Piacra jutáshoz

kapcsolódó technológiai fejlesztés és/vagy korszerűsítés megvalósítása, induló vállalkozások (kiemelten KKV-k) esetében a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben.

Rendelkezésre álló forrás

A GOP-2008-2.1.2/D pályázati konstrukció keretében:

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 6,5 milliárd forint a 2008. évre.

A KMOP-2008-1.2.2 pályázati konstrukció keretében:

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 988 millió forint a 2008 évre.

Pályázók köre

- kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok,

- szövetkezetek,

- SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

Speciális kizáró okok:

Nem pályázhat

- aki, vagy amely rendelkezik kettő lezárt (beszámolóval/ SZJA bevallással/ EVA bevallással alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel,

- aki, vagy amely a pályázat benyújtásának időpontjában jogerős bírósági bejegyzéssel nem rendelkezik, egyéni vállalkozó esetében vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkezik,

- aki, vagy amely az EVA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság, amely nem vezet kettős könyvvitelt.

Támogatható tevékenységek köre

A 2., 3., 5.-8. pontokban szereplő tevékenységek csak az 1. vagy 4. pontokkal együtt támogathatóak. Azonban az 1. és 4. pontban felsorolt tevékenységek önállóan is támogathatóak.

1. Eszközbeszerzés:

- technológiai korszerűsítést eredményező új, illetve 3 évnél nem régebbi eszközök beszerzése (azaz az eszköz gyártási éve nem lehet korábbi, mint a pályázat benyújtását megelőző harmadik év),

- szállítás és üzembe helyezés,

- betanítás (közvetlenül az eszközhöz kapcsolódva).

2. Infrastrukturális és ingatlan beruházás (30%-ig):

- infrastruktúra építése, korszerűsítése,

- ingatlan építése, bővítése, korszerűsítése, átalakítása.

3. Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések.(10%-ig)

4. Információs technológia-fejlesztés, beleértve az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások, modern vállalatirányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó komplex vállalati infokommunikációs fejlesztések, üzleti alkalmazások támogatását is:

- hardver,

- szoftver (beleértve: speciális egyedi fejlesztésű szoftver),

- betanítás (közvetlenül a hardverhez, szoftverhez kapcsolódóan).

5 Piacra jutás támogatása (5%-ig):

- piaci megjelenés (vásárokon, kiállításokon való részvétel),

- marketingeszközök elkészítése, beszerzése.

6 Vállalati HR fejlesztés (5%-ig):

- munkavállalók képzése (tanfolyamok, tréningek, képzések, idegen nyelvi, informatikai oktatás).

7 Tanácsadás igénybevétele az alábbi támogatott tanácsadási területeken (5%-ig):

- vállalati stratégiai tanácsadás,

- szervezetfejlesztési tanácsadás,

- menedzsmentfejlesztési tanácsadás,

- vállalati folyamatmenedzsment támogatása,

- online megjelenéshez, e-kereskedelemhez kapcsolódó tanácsadás,

- technológiai fejlesztési tanácsadás,

- marketing tanácsadás, piackutatás, igényfelmérés,

- logisztikai tanácsadás,

- a horizontális célok érvényesítéséhez kapcsolódó tanácsadás.

8 Minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása ( 5% -ig, de maximum 2,5 millió Ft-ig):

- ISO 9001 szabvány előírása szerinti minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

- ISO 14001 követelményeknek megfelelő környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

- ISO/TS 16949; QS 9000, VDA járműipari beszállítói követelményeknek megfelelő rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

- AQAP 2110/2120, valamint AQAP 150 és 160 szerinti NATO beszállítói követelményeknek megfelelő minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

- ISO 13485 szabvány előírása szerinti speciális orvostechnikai többletkövetelményeket tartalmazó minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

- Élelmiszer-biztonsági rendszer szabványok (BRC, EFSIS, IFS, ISO 22000) bevezetése és tanúsíttatása,

- EMAS minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

- MSZ 28001 (OHSAS 18001) szerinti munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer bevezetése és tanúsítása,

- ISO 27001:2005, informatikai biztonsági menedzsment követelményeknek megfelelő irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

- ISO/IEC 15408:1999 (Common Criteria 2.1) informatikai rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó menedzsment követelményeknek megfelelő irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

- BS 15000:2000 (ITIL) informatikai szolgáltatás menedzsment követelményeknek megfelelő irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

- COBIT3 informatikai rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó menedzsment követelményeknek megfelelő irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

- ISO/IEC 17025 szerinti vizsgáló- és kalibráló laboratóriumi rendszer akkreditálása,

- TAPA FSR High-tech rakományok szállításával, raktározásával kapcsolatos biztonsági előírások teljesítésének megfelelő irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

- ISO/PAS 28000 ellátási lánc biztonságtechnikai irányítási rendszer bevezetése, auditálása és tanúsíttatása,

- TickIT szoftvertermékek kifejlesztésének, terjesztésének, adatbázisok üzemeltetésnek és tájékoztatási szolgáltatások minőségirányító rendszerének bevezetése, auditálása és tanúsíttatása.

Támogatás mértéke

A GOP-2008-2.1.2/D pályázati konstrukció keretében:

- a Pályázati felhívás és útmutató V. számú mellékletében (mikrovállalkozások esetében a VII. számú mellékletben) felsorolt településeken megvalósuló projekt esetében maximum az összes elszámolható költség 50% a,

- a Pályázati felhívás és útmutató VI. számú mellékletében (mikrovállalkozások esetében a VIII. számú mellékletben) felsorolt településeken megvalósuló projekt esetében maximum az összes elszámolható költség 40%-a.

A KMOP-2008-1.2.2 pályázati konstrukció keretében:

Az ebben a pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke 30%.

Támogatás összege

A GOP-2008-2.1.2/D pályázati konstrukció keretében:

Jelen pályázat keretében az igényelhető támogatás összege: minimum 10.000.000 Ft, maximum 500.000.000 Ft, de maximum az előző pontban meghatározott támogatási mértéknek megfelelő arányban.

A KMOP-2008-1.2.2 pályázati konstrukció keretében:

Jelen pályázat keretében az igényelhető támogatás minimum 10.000.000 Ft, maximum 150.000.000 Ft.

A pályázatok benyújtása 2008. május 5-től 2008. december 1-ig lehetséges.

Nemzetközi szolgáltató kp-k létrehozása, fejlesztése GOP-2008-2.1.3

Cél

A konstrukció célja olyan nemzetközi szolgáltató központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása, amelyek segítségével erősödik Magyarország regionális központi szerepe.

Rendelkezésre álló forrás

4,08 milliárd forint a 2008. évre.

Pályázók köre

Jelen pályázati konstrukcióra kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok pályázhatnak.

Jelen pályázati kiírás keretében csak azon pályázók támogathatóak, amelyek a TEÁOR 2003 G, I, J kategóriákban, vagy a 72; 73; 74.12; 74.13; 74.14; 74.2; 74.3; 74.86; 80.42 ágazati kód alá tartozó egyes szolgáltatási tevékenységeket végeznek, vagy a fejlesztés következtében végezni fognak.

Ugyanezen kategóriák a TEÁOR 2008 alapján a G, H, K kategóriák, vagy a 58.2, 61, 62, 63, 69.20, 70.22, 71.1, 71.2, 72, 73.20, 82.20, 85.59, 95.1 ágazati, alágazati, szakágazati besorolás alá tartoznak.

Speciális kizáró okok

- Nem támogatható a Közép-Magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztés.

- A nemzetközi szolgáltató központ legalább egy, Magyarországon kívüli országban, vagy Magyarországon belül két régióban vállalatcsoporton belül vagy kívül szolgáltat, vagy a fejlesztés eredményeként jelen lesz és szolgáltatni fog. A nemzetközi szolgáltató központ által nyújtott szolgáltatás igénybevevője a nemzetközi szolgáltató központ vállalatcsoportján belüli vállalat is lehet.

- A konstrukció eredményeként megvalósuló, vagy bővítésre kerülő nemzetközi szolgáltató központ által megjelölt vállalati szolgáltatási alrendszer egésze vagy része, az egyéb országokba, vagy régiókba telepített többi tagvállalat vagy egyéb vállalatok szükségletét elégíti ki. A nemzetközi szolgáltató központ hatáskörébe tartozó, az adott szolgáltatási alrendszer részeként végzett tevékenységet ezek a tagvállalatok vagy egyéb vállalatok Magyarországon nem végezhetik.

- Aki, vagy amely a pályázat benyújtásának időpontjában jogerős bírósági bejegyzéssel rendelkezik.

- Nem nyújtható támogatás harmadik országokba vagy tagországokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, nevezetesen az exportált mennyiségekkel, értékesítési hálózatok létrehozásával és működtetésével vagy exporttevékenységgel összefüggésben közvetlenül felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz.

Támogatható tevékenységek köre

A konstrukció keretében - a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Programra vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet 4. § k) pontja, a 7. § b) pontja, a 8.-12.§-ai alapján - támogatható tevékenység a nemzetközi szolgáltató központ létesítéséhez, fejlesztéséhez kapcsolódóan létrehozott új munkahelyre felvett munkavállalók foglalkoztatása.

Elszámolható költségek köre

A beruházás megkezdését követően két éven keresztül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók munkaszerződés szerinti személyi alapbérének és járulékainak első 24 havi összege. 24 hónapnál rövidebb időszakra támogatás nem igényelhető. Amennyiben a munkaviszony kezdete nem a hónap első napjára esik, akkor a 24 havi személyi alapbér és járulékai az azt követő hónap első napjától számolhatóak el.

Támogatás mértéke

Az ezen Pályázati felhívás és útmutató alapján elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 30%-a.

Támogatás összege

Jelen pályázat keretében az igényelhető támogatás összege maximum 500.000.000 Ft

A pályázatok benyújtása 2008. május 5-től 2008. augusztus 1-ig lehetséges

Hírek

Kisvállalkozói ˝ügynök˝ hitelt indítanak

Március végétől a Magyar Fejlesztési Bank széles ügynökhálózattal valószínűleg bevezeti az Új Magyarország kisvállalkozói hitelt.

A nem csak bankokban elérhető konstrukció célja, hogy gyorsan és egyszerűen lehessen legfeljebb 50 millió forintos beruházási és fejlesztési hitelhez jutni.

Már 29 intézménnyel írták alá az ügynöki szerződést. A program első lépésben 10 milliárd forintos keretösszeggel indul, ez 400-500 vállalkozás számára jelentheti a versenyképességet javító forrást. Feltételei megegyeznek az Új Magyarország vállalkozásfejlesztési hitelprogram jellemzőivel.

Így kamata három havi Euribor + legfeljebb négy százalék, futamideje pedig maximum 15 év. Az MFB nem csak pénzintézetekkel, kamarákkal, szakmai és érdekszövetségekkel, az üzleti szektor képviselőivel is együttműködésre törekszik a konstrukció bevezetésekor.

Indulnak a határon átnyúló európai uniós programok

Hamarosan indulnak a határon átnyúló európai uniós programok Magyarországon - mondta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter, aki szerint ezzel új távlatok nyílnak a szomszédsági kapcsolatokban.

Utalt arra, hogy az Európai Unió már jóváhagyta az Európai Területi Együttműködés (ETE) keretében a magyar-osztrák, a magyar-szlovák, a magyar-szlovén, a magyar-román operatív programokat, jóváhagyásra várnak a magyar-horvát, a magyar-szerb, a magyar-ukrán-szlovák-román operatív programok - tudósít az MTI.

Magyarország számára a 2007-2013 közötti uniós tervezési ciklusban a határon átnyúló közös programokra mintegy 200 milliárd forint áll rendelkezésre. Magyarország további 54 milliárd forintot használhat fel a 16 ország részvételével megvalósuló Dél-kelet-európai Együttműködés keretében.

A miniszter nemzetközi elismerésként értékelte, hogy a magyar-osztrák és a magyar-szlovén program kivételével Magyarország adja a programok irányító hatóságát. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter elmondta: a programokat indító konferenciákon mutatják be az érintett térség képviselői számára. Várhatóan az év második negyedévében írják ki az elfogadott operatív programokban a pályázatokat.

Támogatható tevékenység a gazdaságfejlesztés, a turizmus, a környezetvédelem, a helyi érdekeltségű közlekedés, a kultúra fejlesztése. A tájékoztatón elhangzott: minden programnak határon átnyúló hatással kell rendelkeznie. A programban résztvevők konzorciumot hoznak létre, amelynek vezetőjével támogatási szerződést köt az irányító hatóság.

Nyilvánosság és szigor

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) új stratégiát érvényesít a tavasszal megjelenő, innovációs fejlesztési központokat támogató pályázatnál - mondta el Pártos Ferenc az NKTH elnöke.

Az eddigi kutatás-fejlesztési pályázatokhoz képest változás lesz, hogy a pályázatot nyilvános vitán kell ismertetni a független bírálóbizottsági döntést megelőzően. Bizonyítani kell azt is, hogy nemzetközileg versenyképes lesz a támogatással megvalósuló kutatás eredménye. Az eddiginél szigorúbb ellenőrzési mechanizmust építenek be a pályázati rendszerbe - hangsúlyozta Pártos Ferenc. A tervek szerint a bíráló bizottságban szereplők nevét a döntést követően nyilvánosságra hozzák, és független auditáló szervezet ellenőrzi a pályázat megvalósulását - adja hírül az MTI.

A tervek szerint a késő tavasszal megjelenő pályázati kiírás első lépcsőjében 10 pályázó nyerhet majd egyenként mintegy 3 milliárd forint támogatást, a jövő évben várható második fordulóban pedig 5 pályázónak szánnak pályázatonként 6 milliárd forint támogatást. Elmondta:ahhoz, hogy Magyarország csúcstechnológiai országgá váljon, koncentrálni kell a rendelkezésre álló forrásokat. Az elnyert támogatáshoz 50 százalék saját vagy külső forrást is biztosítani kell a pályázónak.

Az NKTH az új pályázat mellett jövőben is működteti a tudásbázis programot, a nemzeti technológia pályázatot és a nemzetközi egyezményekre épülő pályázatokat.

Országos könyvtárfejlesztési program indul

A technikai eszközök körének bővítése, a digitalizálás, a tartalmi infrastruktúra-fejlesztés, tehát a könyvtári terület megújítási stratégiájának minden eleme elkezdődik az idén - tájékoztatott a kezdeményezést gondozó Oktatási és Kulturális Minisztérium könyvtári osztályának vezetője.

Skaliczki Judit a csaknem húszmilliárd forintos uniós forrásból megvalósuló programról szólva elmondta: az idén kezdődő és 2013-ig tartó fejlesztés keretében az első lépés a technikai eszközök körének bővítése lesz.

A második negyedévben megjelenő pályázat célja a teljes könyvtári rendszer nagyarányú fejlesztése, amelynek során minden könyvtár magasabb technikai-informatikai szintre kerül. Ezt követi a harmadik negyedévben a hárommilliárd forintos fejlesztési program, ennek keretében a katalógusok digitalizálása történik meg. E lépések a könyvtárak internetes elérését, illetve a könyvtárközi kölcsönzés gördülékenységét szolgálják - mutatott rá a főosztályvezető-helyettes. A cél, hogy a könyvtári rendszer olyan nyitott legyen, hogy a közönség segítség nélkül, otthonról csaknem az összes szolgáltatást igénybe tudja venni - mondta.

Skaliczki Judit hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ehhez szorosan kapcsolódik az olvasáskultúra fejlesztését célzó lépés, amely európai mintára szervezett kampányok segítségével szeretné az embereket visszaszoktatni az olvasásra. Erre, az oktatást és továbbképzést is magában foglaló programrészre a pályázat keretében mintegy nyolcmilliárd forint áll rendelkezésre, amelyre szintén az idei évtől lehet majd jelentkezni.

A Portál program humán részét képező kampány a könyvtárak kintről való elérése mellett éppen a könyvtári olvasócsoportok újbóli létrejöttét ösztönzi majd, a bibliotékák berendezésének és felszereltségének javításával - közölte Skaliczki Judit.

A digitalizálási folyamatban az első lépésként a Reneszánsz Év programsorozatához kapcsolódó pilótaprojekt kap helyet: a Magyar Digitális Képkönyvtár elnevezésű kezdeményezéssel a könyvtárakban őrzött képek, térképek, fotók, metszetek számítógépes bázisának megalkotásával tesztelik a hosszabb távú tervet.

A főosztályvezető-helyettes hangsúlyozta, hogy a könyvtáraknak konzorciumokban érdemes jelentkezniük. Így a pályázatírásra is jobban felkészült megyei és egyetemi könyvtárak részéről mintegy hatvan jelentkezés érkezik majd be, amelyek azonban több mint háromezer intézmény fejlesztését fedik.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter tavaly júliusban jelentette be, hogy mintegy húszmilliárd forint jut a magyarországi könyvtárak fejlesztésére uniós pályázati forrásokból a 2008-2013 közötti időszakban. A tárcavezető akkor elmondta: öt év alatt 16,67 milliárd forint jut a könyvtári terület fejlesztésére, ezen felül pedig 4,25 milliárd forint a könyvtári állomány digitalizálására fordítható.

A program kidolgozottsága jó esélyt ad arra, hogy a pályázat útján elérhető húszmilliárd forintot kitevő uniós források teljes összege lehívható legyen - hangsúlyozta, megjegyezve, hogy a ˝könyvtárügyet˝ a vidékfejlesztési stratégia egyik központi elemévé kívánja tenni.

Csaknem ezer állattartó telep újulhat meg

Mintegy 913 állattartó telep újulhat meg az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaiból nyújtott támogatások révén

Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaiból nyújtott támogatások nyomán 913 állattartó telep újulhat meg a közeljövőben - tájékoztatta az MTI-t Soproni Horváth Lajos, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke. A sajtófőnök emlékeztetett rá: az EMVA meghirdetett támogatási formái közül a géptámogatáshoz hasonlóan az állattartó telepek korszerűsítése elnevezésű jogcím is az elsők egyike volt.

Ennél a támogatásnál a trágyakezelés korszerűsítésére beérkezett 968 kérelemből 732 esetében hozott jóváhagyó határozatot hozott a hivatal. Ez 68 milliárd forint kötelezettségvállalást jelent. Ebből az összegből 913 állattartó telep újulhat meg, mivel egy gazdálkodó több telepre is kérhetett anyagi segítséget. A támogatási határozatokat ezekben a napokban küldik ki az érintetteknek. A támogatási kérelmekben előterjesztett eredeti igény meghaladta a 100 milliárd forintot. De ez az összeg az indokoltsági vizsgálatokat követően csökkent.

Az állattartó telepek komplex korszerűsítésére 1.285 kérelmező szeretne támogatást kapni. Ez az igény eléri a 160 milliárd forintot. E jogcím esetében az elbírálást követően a támogatási határozatokat várhatóan a jövő hónapban kapják meg a kérelmezők.

Új Magyarország Agrár Hitelprogram

Húszmilliárd forintos kerettel új hitelprogramot indít a kormány mezőgazdasági vállalkozásoknak, a hitelt forgóeszköz-beruházásra - például takarmányvásárlásra, gépalkatrész-beszerzésre, villanyszámla kiegyenlítésére, illetve bérek kifizetésére - lehet fordítani.

A kormány döntött a húszmilliárd forint keretösszegű Új Magyarország agrár forgóeszköz hitelprogramról - közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő szerdán. A március végétől hozzáférhető kedvezményes hitelt forgóeszköz-beruházásra - például takarmányvásárlásra, gépalkatrész-beszerzésre, villanyszámla kiegyenlítésére, illetve bérek kifizetésére - fordíthatják a mezőgazdasági vállalkozók. A hitelt állóeszközre, azaz például az állatállomány növelésére nem lehet fordítani.

A kedvezményes hitelt a Magyar Fejlesztési Bank refinanszírozásával a kereskedelmi bankokon keresztül biztosítja a gazdálkodóknak a kormány 8,1, illetve 8,9 százalék közötti kamatra. Jelenleg a kereskedelmi bankoktól 11-13 százalékos kamatra kapnak hitelt a mezőgazdasági vállalkozások.

Nem kell saját erő a hitelhez

Hitelfelvételre azok a mezőgazdasági vállalkozások jogosultak, amelyek elsődleges mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, és jelenleg is rendelkeznek beruházási célú bankhitellel, vagy a jövőben szándékoznak felvenni ilyet. A forgóeszközhitel tehát azoknak nyújt segítséget, akik már belekezdtek valamilyen beruházásba, vagy ilyet terveznek, de a vállalkozás működtetéséhez is szükségük van forrásokra - mondta a szóvivő. Az egyéni vállalkozások, a gazdasági társaságok, szövetkezetek, őstermelők juthatnak hozzá a minimum egymillió, maximum 200 millió forint ötéves futamidejű hitelhez, amelyhez saját erő nem szükséges.

Sikeres az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Jól startolt tavaly az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), azt követően ugyanis, hogy az Európai Bizottság a múlt év szeptemberében egyhangúlag elfogadta, már az uniós pénzekre pályázók közül sokan forrásokhoz is jutottak - tájékoztatta Forgács Barnabás az agrártárca e területért felelős szakállamtitkára az MTI-t.

A 2007-2013. évre szóló program elfogadásával a magyar mezőgazdaság részére több mint 5 milliárd euró fejlesztési forrás nyílt meg, ebből 3,8 milliárd euró a közösségi rész, a fennmaradó hányad magyar nemzeti kiegészítés. Számítások szerint az önerő figyelembevételével a források felhasználása révén 9 milliárd euró értékű fejlesztés valósulhat meg a magyar agráriumban és a vidéken.

Forgács Barnabás emlékeztetett: a gépvásárlási jogcím már korábban megnyílt, ennek köszönhetően a gépvásárlások esetében a múlt év május 16. és június 15. között benyújtott kérelmek száma megközelítette a 4.800-at. A benyújtott kérelmek beruházási költsége közel 170 milliárd forintot tett ki. A kérelmek támogatási igénye meghaladta a 43 milliárd forintot. A múlt év végéig közel 16 milliárd forint támogatást fizetett ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). (A kötelezettségvállalás fennmaradó hányada az idei forrásokat terheli majd.) A 16 milliárd forint géptámogatás kifizetése közel 60 milliárd forint beruházási szint elérését tette lehetővé a 2007-ben.

˝Az állattenyésztés fejlesztése˝ elnevezésű jogcím esetében a kérelmek száma meghaladta a 2.200-at, amely közel 600 milliárd forint értékű beruházás megvalósítását teheti lehetővé. E jogcím támogatási igénye eléri a 280 milliárd forintot. A jóváhagyott kérelmek száma 732 volt. A szóban forgó beruházások támogatási vonzata pedig 68 milliárd forint.

Az idei évre több mint 537 millió euró - azaz mintegy 135 milliárd forint - forrás áll rendelkezésre az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA). Mindezt kiegészíti még a tavaly el nem költött EMVA források összege, valamint a nemzeti költségvetésből finanszírozott rész.

Most a gazdaságfejlesztési pályázatokat véleményezhetjük

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) újabb négy gazdaságfejlesztési pályázat kiírást bocsátott társadalmi egyeztetésre a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP), illetve a Közép-Magyarországi Operatív Programban.

Az észrevételeket március 10-éig várja az ügynökség, a pályázati kiírások várhatóan március 31-én jelennek meg. A nemzetközi szolgáltató központok létrehozására, fejlesztésére kiírt pályázat célja olyan nemzetközi szolgáltató központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása, amelyek segítségével erősödik Magyarország regionális központi szerepe. A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 4,08 milliárd forint 2008-ra. Ebből várhatóan 8-40 darab pályázatot támogatnak majd - adja hírül az MTI.

A komplex technológiai beruházás a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozásoknak szóló pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszege 2008-ban 6,5 milliárd forint a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban és 988 millió forint a Közép-Magyarországi Operatív Programban. A GOP-ban a támogatott pályázatok várható száma 13 és 250 között lehet, a KMOP-ban 10-98 nyertes lehet.

Az e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása szóló pályázat tervezetében cél a kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének erősítése az információs és kommunikációs technológiai megoldások alkalmazása révén. A pályázati keretösszeg a GOP-ban 2 milliárd forint, a KMOP-ban 278 millió forint az idén. A tervek szerint a GOP forrásából 270-330, a KMOP keretéből 40-52 nyertes pályázat lehet.

A vállalati folyamatmenedzsment támogatására vonatkozó konstrukció a vállalati folyamat-menedzsment hatékonyságának növelését tűzi célul. A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 3,3 milliárd forint a GOP-ban és 278 millió forint a KMOP-ban. A kiírók tervei szerint a GOP-ban 270-330, Közép-Magyarországon 24-36 nyertes lehet.

Az eddigi gazdaságfejlesztési pályázatokhoz hasonlóan a támogatás mértéke függ annak a területnek a fejlettségi szintjétől, ahol a beruházás megvalósul. A kiemelten leghátrányosabb területeken a támogatás mértéke 50 százalék is lehet, míg a fejlettebb területeken ez a mérték 30-40 százalék között változik.

Tízszer több pénz a Leader-programra

Az unió jelenlegi költségvetési időszakában az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program részeként megvalósítandó Leader-program finanszírozására mintegy tízszer annyi forrás áll rendelkezésre, mint a korábbi időszakban, hét év alatt 70 milliárd forint áll rendelkezésre erre.

Erről Pásztohy András, az agrártárca témáért felelős miniszteri biztosa beszélt pénteken Budapesten a Leader Expo megnyitóját megelőzően a kőbányai vásárvárosban az Utazás kiállításon. A miniszteri biztos elmondta: a Leader-program megvalósításának elsődleges célja, hogy a vidékfejlesztésben segítséget nyújtson a helyi közösségek számára. Ezért a program egyik legfontosabb erénye, hogy közösségteremtő és serkenti a helyben élők kreativitását is. Jelenleg Magyarországon száz helyi vidékfejlesztési közösség működik, illetve a Leader-csoportok száma eléri a 70-et. A helyi közösségeknek négy hónap áll rendelkezésükre, hogy stratégiájukat kimunkálják saját régiójuk fejlesztésére a már előkészített elképzeléseik alapján. Egy-egy helyi közösség 800 millió forinttól 2,5 milliárd forintig kaphat forrásokat elképzeléseik megvalósításához - tudósít az MTI.

A helyi közösségek elsősorban munkahelyeket kívánnak teremteni lakóhelyükön, illetve annak környezetében, továbbá fejleszteni kívánják a falusi turizmust, vendéglátást, valamint a helyi hagyományokat is meg kívánják őrizni és modernizálni, fejleszteni szeretnék a helyi közösségi tereket is.

Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a megnyitón elmondott üdvözlőbeszédében azt hangsúlyozta, hogy a helyi ügyekben a helyi közösségeknek kell dönteniük, és ezért csak összefogással lehet eredményeket elérni. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a második alkalommal megrendezett Leadaer Expo deklarált célja, hogy a vidéki emberek megmutathassák életformájuk előnyeit a városiak számára. Ezért igen sokszínű bemutatóval várják a városiakat ezen a kiállításon annak érdekében, hogy minél többen látogassanak el Magyarország egy-egy ismert, vagy jelenleg még kevésbé ismert régiójába. Az államtitkár közölte azt is, hogy jövőre már európai szinten rendezik meg a Leader Expót, azaz várják az uniós országok hasonló szervezeteit is.

A megnyitón a Leader Expo kiállítóit és látogatóit üdvözölte Jose Manuel Sousa Uva, az Európai Bizottság Fejlesztési Igazgatóságának igazgatója, valamint Jack Roche, a Nemzeti Leader Hálózatok Európai Szövetségének elnöke is.

Új ÚMVP-progamok

Cél a magyar mezőgazdaság felzárkóztatása

Az idén tavasszal induló, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz (ÚMVP) kapcsolódó programok fő célja, hogy folytatódjon a magyar mezőgazdaság felzárkózása az unió fejlett agrárgazdaságaihoz - hangoztatta Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára pénteken, Budapesten, egy szakmai konferencián.

A szakállamtitkár a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) konferenciáján beszélt arról, hogy a véget ért igénylési időszakban, a múlt év végétől február elejéig a Fiatal Mezőgazdasági Termelő elnevezésű programra a keretet meghaladó igény érkezett.

A projektre hét év alatt mintegy 8 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, ám a beérkezett igények alapján 21-22 milliárd forintos támogatási összegre lenne szükség.

Forgács Barnabás a konferencián jelenlévőknek ígéretet tett arra, hogy esetleg forrásátcsoportosítással lehetőség lesz a támogatási keret növelésére.

A szakminisztériumi vezető tisztségviselő elmondta, hogy ez év április elején indul a kertészeti ágazat korszerűsítését célul kitűző ÚMVP-program. Ennek lényege, hogy az ágazatban a termeléshez és a tároláshoz használt létesítményeket modernizálni tudják a gazdálkodók, továbbá a szükséges korszerű gépeket is be tudják szerezni. A program keretében a beruházásokat 40-60 százalék közötti támogatásban lehet részesíteni. A támogatás felső határának összege 735 ezer euró, azaz mintegy 180-200 millió forint.

Az élelmiszeripari termelő berendezések korszerűsítését is támogatja az ÚMVP, ez a program május 1-jén kezdődik. A legkisebb összeg, amelyet az élelmiszer előállítás korszerűsítéséhez az alapanyag termelés modernizációjához, valamint a logisztikai eszközök fejlesztéséhez vehetnek igénybe a gazdálkodók 500 ezer forint, a legnagyobb forrás pedig 250 millió forint.

A szakállamtitkár jelezte azt is, hogy az öntözés és a melioráció támogatására szintén program kezdődik április 1-jén. A gazdálkodók informatikai hátterének korszerűsítésére pedig ez év második felétől lehet pályázati úton pénzt szerezni. A Gazdanet-program 2 ezer eurót, azaz mintegy 500 ezer forintot biztosít az informatikai háttér korszerűsítésére.

Segíteni kell a kis- és középvállalatokat

Az európai uniós lehetőségek és szabályok ismertetésének és kihasználásának, illetve az adminisztratív terhek csökkentésének fontosságára helyezték a hangsúlyt annak a kis- és középvállalatokkal foglalkozó kerekasztal-beszélgetésnek a neves résztvevői, amelyre az úgynevezett Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub rendezvényének keretében a belga fővárosban került sor kedd este.

A klub célja a Brüsszelben működő gazdasági érdekképviseletek és az uniós intézmények gazdasági területtel foglalkozó munkatársai, valamint a régióban sikeres üzletemberek között egy aktív, informális kapcsolatrendszer kialakítása. A mostani találkozó témája a kis- és középvállalkozói szektor (kkv) támogatása volt az európai uniós és magyar trendek, prioritások fényében, a résztvevők magas rangú magyar EU-illetékesek, európai parlamenti képviselők, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezető képviselői voltak - adja hírül az MTI.

A kerekasztal-beszélgetés középpontjában a készülő európai uniós kisvállalkozói törvény (Small Business Act) állt, illetve annak várható hatásait a magyar kis- és középvállalkozói körre. Kovács László vám- és adóügyi biztos egyebek között arról beszélt, hogy a kis- és középvállalatok számára a nemzetközi működés több és nagyobb nehézségekbe ütközik, mint a nagyvállalatok vagy a nemzetközi monopóliumok számára, egyebek között a kevesebb tapasztalat és a szabályok kevésbé alapos ismerete miatt. Leszögezte, hogy az adópolitikát ösztönző eszközként kell felfogni.

Terták Elemér, az Európai Bizottság egyik belső piaci igazgatója hangsúlyozta, hogy a kisvállalkozásokról készülő uniós jogszabály kedvező kereteket kíván teremteni a szektor valamennyi vállalkozása számára. Az EU-nak számtalan programja van, amelyek révén a kisvállalkozások pénzhez, üzleti lehetőséghez juthatnak - emlékeztetett.

Herczog Edit (MSZP) EP-képviselő, az EP kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának vezetője egyebek között azt emelte ki, hogy az idei az úgynevezett e-befogadás éve az unióban, és ennek egyik központi eleme a kis- és középvállalkozások mostaninál jobb összekapcsolása. Úgy vélte emellett, hogy Magyarország még nem használta ki kellőképpen az uniós belső piac előnyeit.

Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ) EP-képviselő a kisvállalkozók speciális gondjairól beszélt, és arra is rámutatott, hogy miközben az uniós források és az említett uniós jogszabály is segíteni tud a szektornak, ˝a legfőbb segítség mégiscsak az, ha az állam jó gazdaként, a foglalkoztatást is növelve ezeket a vállalkozásokat védi, támogatja, bátorítja˝.

Parragh László, az MKIK elnöke számokkal igazolta, hogy a magyar vállalkozások adminisztratív terhei az unióban a legmagasabbak közé tartoznak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon jóval kisebbek a kkv-cégek méretei, mint az EU többi országában, és a vállalkozások nálunk kevéssé mozgékonyak.

Nagyobb keretösszeggel megnyílt az új munkahelyek teremtésére kiírt MPA pályázat!!

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján közzétették az új munkahelyek támogatására kiírt idei pályázat feltételeit.

Alapesetben munkahelyenként legfeljebb nyolcszázezer forint a támogatás, de a hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken vagy régiókban ez növelhető kétszázezer forinttal. Ha a pályázó regisztrált álláskeresőket alkalmaz, azért újabb kétszázezer forint jár, ha pedig romákat, akkor újabb százezer forinttal több a támogatás.

Így munkahelyenként akár másfél millió forintos támogatás is elnyerhető. A pályázónként alapesetben elnyerhető nyolcvanmillió forintos támogatás hátrányos helyzetű régiókban 160 millió forintra növelhető, legalább háromszáz új munkahely létesítése esetén további százmillió forinttal. A pályázatokat február 18 és április 4 közt kell beadni. A pályázó cégeknek vállalniuk kell, hogy telephelyenként legalább öt dolgozónak létesítenek munkahelyet. A létesített gyártó vagy szolgáltató kapacitást legalább öt évig kell fenntartani, a kis- és közepes vállalatoknak ez a kötelezettség három évre szól.

A vállalásban szereplő többletlétszámot legalább három éven keresztül, kis- és közepes vállalatoknál pedig két évig kell foglalkoztatni. Általában a teljes fejlesztési összeg negyedére-felére nyerhető el támogatás, más állami támogatásokkal összevonva, attól függően, hogy a beruházást mely régióban valósítják meg. A támogatás mértéke közepes vállalkozásoknál tíz százalékponttal, kisvállalkozásoknál húsz százalékponttal növelhető.

A támogatás keretében kétezer új munkahely létrehozását vállalták a sikeres pályázók. A 2006-ban rendelkezésre álló 1,8 milliárd forintból 1815 új munkahelyet hoztak létre. 2003-ban még jóval több pénzt szántak a célra, akkor 5,6 milliárd forint állt rendelkezésre, amiből ötezerötszáz új állás létesítését vállalták a támogatott cégek

Kiírták a technológia-korszerűsítés pályázatokat-Harminc milliárd a kicsiknek

A pénteken meghirdetett öt gazdaságfejlesztési pályázat célja a kis- és középvállalkozások megerősítése, és a területi felzárkóztatás elősegítése.

A Gazdasági Operatív Program legújabb 5 pályázata a kis- és középvállalkozások versenyképességének, és ezáltal piaci pozícióinak megerősítését szolgálja. A több, mint 30 milliárd forintnyi támogatás elsődleges célja, a kkv-k széles köre számára vonzóvá és elérhetővé tegye a tudásintenzív, magasabb hozzáadott értékű tevékenységek végzését, növelve ezzel termelékenységüket és csökkentve a lemaradásukat a szerkezeti modernizációban és termelékenységben előrébb járó országok vállalataihoz képest. Ugyancsak kiemelt célja a most induló pályázatoknak a területi felzárkóztatás elősegítése, vállalkozások közötti területi esélyegyenlőtlenség csökkentése. A többségében hátrányos és leghátrányosabb kistérségekben megvalósuló beruházások hozzájárulnak az adott kistérségek felzárkózásához, a foglalkoztatás növeléséhez. A pályázatokon elnyerhető vissza nem térítendő támogatások és az olyan visszatérítendő finanszírozási lehetőség, mint a tizenötezer vállalkozást fejlesztési forráshoz juttató Mikrohitel program az Unió egyik legmerészebb és leggyorsabb nemzeti vállalkozásfejlesztési programjává tették az Új Magyarország Fejlesztési Tervet - írja Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

Versenyképes kkv-k

A mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős szerepet töltenek be az ország gazdasági életében. Többségük gazdálkodását magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi, ezért jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint a hozzáadott érték illetve jövedelemtermelésből. Fontos társadalmi és gazdasági érdekünk tehát az, hogy a kkv-k széles köre számára vonzóvá és elérhetővé tegyük a tudásintenzív, magasabb hozzáadott értékű tevékenységek és együttműködések végzését. A vállalkozások korszerűsítése és a modernizációt eredményező innovatív eljárások széleskörű alkalmazása segíti nemzetközi versenyképességük megtartását, növelését vagy beszállítói pozícióik megtartását és megerősítését.

A hátrány az előny

A területi felzárkóztatás kiemelt fontosságú a 2008-as pályázatokban. A meghirdetett 5 pályázat közül kettő az Új Magyarország Felzárkóztatási Programhoz kapcsolódva a leszakadó kistérségek hanyatlásának megállítására, gazdasági és társadalmi felzárkózásuk elindítására irányulnak. E két pályázat keretében csak a komplex programmal segítendő 33 legnehezebb helyzetben lévő kistérségben megvalósuló fejlesztések támogathatóak.

Öt pályázat - öt tevékenység

A meghirdetett 5 pályázat keretében a vállalkozások eszközbeszerzéshez, infrastrukturális és ingatlan beruházáshoz, az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzésekhez, információs technológia-fejlesztéshez, piacra jutás támogatásához, vállalati HR fejlesztéshez, és minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetéhez kaphatnak vissza nem térítendő támogatást.

Április 4-től - könnyebb feltételekkel

A 2008 április 4.-től megnyíló pályázatok - hasonlóan a Gazdasági Operatív Program tavalyi konstrukcióihoz - feltételeiben továbbra is az alapgondolat: támogatásért cserébe fejlődést! Hangsúlyozzák, hogy az idei kiírások a tavalyi pályázatokhoz viszonyítva könnyített feltételeket tartalmaznak a kötelezettségvállalás terén. Az elvárt nettó árbevétel-növekedés százalékos növekményét csak reálnövekmény formájában és területi alapon, a hátrányos helyzetű térségek számára kedvező módon határozták meg, mértéke pedig általánosan csökkent. A növekedési vállalásokat két évre kell tenni, ennek megfelelően a támogatáshoz viszonyított árbevétel-növekményre vonatkozó vállalási kötelezettség a pályázók számára jóval könnyebbé vált.

Tavaly 100 milliárd

Az Új Magyarország Vállalkozói Program legfontosabb feladata, hogy a mikro- kis- és középvállalkozói szférát kiemelten támogassa, hiszen nélkülük az unós fejlesztéspolitika két kiemelt célja: a magyar gazdaság versenyképességének és Magyarország foglalkoztatási mutatóinak javítása nem érhető el. A pályázatok révén az újonnan csatlakozott országok közül elsőként nyíltak meg vissza nem térítendő uniós fejlesztési támogatások: 2007-ben a Gazdasági Operatív Program 16 pályázatában közel 100 milliárd forint forrást nyitottunk meg. Sikeresen elindult a Mikrohitel Program, melyben a következő években 83 milliárd forint segíti a kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek javítását. Ezt egészíti ki a Portfoliógarancia Program 67 milliárd forint értékben és jó hír, hogy júliusban elindul a Kockázati Tőke programunk is 40 milliárd forint értékben.

Turisztikai fejlesztésekre 90 milliárd forint

Sietni kell a benyújtással

Tanácsos figyelni a turisztikai pályázatoknál a beadási határidőkre. A vonzerőfejlesztés témakörében már csak Észak-Alföld és Közép-Magyarország regionális operatív programok kiírásainál fogadják be a pályázatokat február végéig, illetve március végéig, a többinél lejárt a határidő. A hét régióban 250 projekt több mint 58 milliárd forintos támogatásával kecsegtetnek az egészség-, az öko-, a kulturális és a borturizmus területén.

A turisztikai fogadóképesség- és szálláshelyfejlesztésre meghirdetett felhívásoknál még jó a helyzet: itt általában március közepéig fogadják a pályázatokat, de májusi lejárat is előfordul. Március 1-jéig lehet beadni a pályázatokat a Dél-Alföld operatív program felhívására. Utána a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi pályázóknak kell figyelni. Legutoljára Közép-Magyarországon kérik be a pályázatokat, május 12-ig. Ennél a kiírástípusnál összesen 130 projekt támogatására van ígéret, együttesen 32 milliárd forint támogatással. Az első negyedévében újabb pályázatot írnak ki a desztinációmenedzsmenti rendszer fejlesztésére. Az Új Magyarország fejlesztési terv regionális operatív programjai keretében a 2007-2013 között összesen 300 milliárd forint a turisztikai előirányzat.

Első körben 31 milliárdnyi uniós pályázat

Az idén az első körben meghirdetett európai uniós pályázati kiírások összesen mintegy 31 milliárd forint támogatás elnyerésére adnak lehetőséget a vállalkozások számára - mondta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter.

A 31 milliárd forintnyi elnyerhető támogatás elsődleges célja az, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára elérhetővé tegye a magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket segítő beruházásokat - tette hozzá.

Kiemelte, hogy a pályázatok alapján a leghátrányosabb kistérségekben megvalósuló beruházások hozzájárulnak a térségek felzárkóztatásához, a foglalkoztatás bővítéséhez.

A 33 kiemelten hátrányos helyzetű kistérség vállalkozásai számára az idén hozzávetőleg ötmilliárd forint válik elérhetővé az uniós pályázatok alapján.

Bajnai Gordon kifejtette: néhány változás lesz már az első körben meghirdetett pályázatoknál.

Így az úgynevezett "automatikus", mikro- és kisvállalkozásoknak technológiafejlesztésre igénybe vehető pályázatok esetében az elnyerhető támogatás felső határa a korábbi 10 millió forintról 20 millió forintra emelkedik, a komplex vállalati technológiafejlesztés esetében pedig a mikrocégek, illetve a kkv-k számára az elnyerhető támogatási összeg 10-50 millió forint helyett 10-150 millió forint lesz.

A miniszter elmondta: a 2008. évi úgynevezett első körös pályázatok együttes keretösszege 30,7 milliárd forint, amiből az 1 milliótól 20 millió forintig terjedő, mikro- és kisvállalkozások által technológiafejlesztésre igényelhető összeg együttesen 8,7 milliárd forintot tesz ki, a komplex technológiafejlesztésre igényelhető mikrocégek és kkv-k számára szánt együttes keretösszeg hozzávetőleg 11,25 milliárd forint.

Kifejtette: a hátrányos helyzetű kistérségekben a cégek által igényelhető, komplex vállalati technológiafejlesztésre szánt keret 6,05 milliárd forint lesz, ebben az esetben az elnyerhető támogatási összeg 150 millió forinttól 500 millió forintig terjed.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a kis- és közepes cégek az első támogatási kategóriában, azaz 10 millió forinttól 150 millió forintig szóló pályázatoknál együttesen 3,5 milliárd forintot igényelhetnek, míg a 150 milliótól 500 millió forintig terjedő kategóriában 1,2 milliárd forintot kérhetnek.

Az NCA Közép-magyarországi Regionális Kollégiuma pályázatot hirdet

civil szervezetek működésének támogatására NCA-KM -08

1. A pályázat célja

A pályázat a civil társadalom erősítését, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítését szolgálja. A pályázat célja a civil szervezetek működéséhez való hozzájárulás, mind eszköz és infrastruktúra, mind humánerőforrás tekintetében, melyek elősegítik a szervezet fejlődését, működését.

2. A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg mértéke

A Közép-magyarországi Regionális Kollégium az arra érdemes pályázatok között összesen 910 000 000 Ft-ot, továbbá a pályázat értékeléséig még befolyó bevételnek a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 11. § foglalt összegét oszthatja szét.

3.A támogatottak köre

Az alábbi szervezetek nyújthatják be papíralapú vagy elektronikus pályázatukat:

a) Mindazon társadalmi szervezetek vagy alapítványok, amelyeket a bíróság 2007. január 1. előtt jogerősen nyilvántartásba vett, az alapszabályuknak, illetve alapító okiratuknak megfelelő tevékenységüket ténylegesen folytatják, és

b) a Közép-magyarországi régióban (Budapesten vagy Pest megyében) van a székhelyük, valamint

c) az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszerben (EPER) regisztráltak a pályázati útmutató 4. pontja szerint.

A tevékenységét - önbevallás alapján - legalább 7 megyére kiterjedő hatókörrel végző civil szervezet csak az országos hatókörű szervezetek támogatási kollégiumához nyújthat be működési pályázatot, ennél kisebb hatókörű szervezet pedig csak a székhelye szerint illetékes regionális kollégiumhoz!

4. A támogatás formája és mértéke

A támogatás a pályázó 2008. június 1. és 2009. május 31. között elszámolt működési költségeihez és ugyanezen időszakban működéséhez kapcsolódó tárgyi eszköz beszerzéséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatás.

A pályázatban csak a támogatási időszakot terhelő költségekre vonatkozó számlák számolhatók el, melyek pénzügyi teljesítésének az elszámolási időszak végéig meg kell történnie.

A működési támogatások összeghatára

Éves korrigált ráfordítás (költség)			Igényelhető maximuma
	-	500 eFt	500 eFt
500 eFt	-	3 mFt	500 eFt + az 500 eFt fölötti rész 28 %-a
3 mFt	-	10 mFt	1.200 eFt + a 3 mFt fölötti rész 25 %-a
10 mFt	-		3 mFt + a 10 mFt fölötti rész 20 %-a, de maximum 7 millió Ft

Beadási határidő: 2008. április hó 02 nap 24.00 óra

Péntektől elérhetők a sztárpályázatok

Hét felhívás. Pénteken hirdetik meg az idei első gazdaságfejlesztési pályázatokat. Az Új Magyarország fejlesztési terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programja (GOP) és a Közép-Magyarország operatív program (KMOP) keretében megjelenő hét kiírás a társadalmi egyeztetés során tett észrevételek hatására több esetben kedvezőbb feltételeket tartalmaz majd a tavalyi felhívásoknál.

A GOP mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztését támogató pályázatában az éves nettó árbevételnél a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a projekt befejezését közvetlenül követő két üzleti évben átlagosan legalább három-, a hátrányos helyzetű térségekben átlagosan legalább négy- és a nem hátrányos helyzetű kistérségekben átlagosan legalább ötszázalékos növekményt várnak el - írja a Világgazdaság.

Ugyanez a feltétel a KMOP tükörkiírásánál legalább hatszázalékos.Az éves árbevétel-növekmény abszolút értékének a várható új feltételek szerint nem hátrányos kistérségben megvalósuló projektnél meg kell egyeznie az elnyert támogatás teljes összegével, a hátrányos és a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben pedig a 80 százalékával.

A Közép-Magyarország régióban ugyanakkor az elnyert támogatás 1,8-szeresét kell elérnie az árbevétel-növekménynek. A hátrányos kistérségek számára fontos változás azt is, hogy a GOP 2.1.1.B kódjelű kiírásánál az értékeléskor az elérhető százon felül plusz 5 pontra számíthatnak.

A Magyarország rendelkezésére álló európai uniós forrásokra kiírt pályázatok közül eddig mindig (tavaly is) a gazdaságfejlesztési felhívások voltak a legnépszerűbbek, és mindig túljegyezték a rendelkezésre álló keretet. A péntektől elérhető idei kiírásokra együttesen csaknem 28 milliárd forint az előirányzott keret. Ebből minimum 920, maximum legalább háromezer projekt támogatására nyílhat lehetőség. A GOP pályázatai közül és a KMOP-nél legnagyobb a keret a B jelű, a kis- és középvállalkozások komplex fejlesztését támogató kiírásoknál, az előbbinél 9,4, az utóbbinál 1,8 milliárd forint. A legtöbb nyertes az idén is az A jelű, egyszerű technológiai fejlesztéseket szolgáló gazdaságfejlesztési kiírásoknál várható, a becslések szerint legalább 800- 2000

Pályázat teheráru-fuvarozóknak - Marco Polo a zöld árufuvarozásért

Keret: 59 millió euro.Támogatás mértéke: 35-50%.

Cél: árufuvarozási szolgáltatások kialakítása és fejlesztése, az utak zsúfoltságának enyhítése, az árufuvarozás környezetvédelmi teljesítményjavítása...

A Bizottság közvetlen támogatást ajánl a teheráru-fuvarozó magántársaságoknak a közutak forgalmát és zsúfoltságát, valamint a káros környezeti hatásokat enyhítő tevékenységekhez

Az Európai Bizottság a II. Marco Polo program keretében közzétette az árufuvarozási szolgáltatások kialakítására és fejlesztésére irányuló második pályázati felhívását. Olyan projektekkel lehet pályázni, amelyek az európai utak zsúfoltságának enyhítését és az árufuvarozási rendszer környezetvédelmi teljesítményjavítását célozzák. Az Európai Unió területén belüli és kívüli társaságok is pályázhatnak.

A program fő célja, hogy segítse a társaságokat új szolgáltatások bevezetésének vagy a meglévő szolgáltatások jelentős korszerűsítésének kezdeti, magas kockázattal járó időszakában, amikor a közútról a rövidtávú tengeri, vasúti vagy belvízi útvonalakra helyezik át az árufuvarozást.

Csak azoknak a pályázatoknak van esélyük támogatást elnyerni, amelyek fenntartható módon képesek nem közúti árufuvarozási szolgáltatást nyújtani, tehát azoknak a projekteknek, akik piacon tudnak maradni azután is, hogy az uniós támogatás megszűnik. A támogatást ötfajta tevékenységgel lehet megpályázni:

- Modalitás változtatására irányuló tevékenységekkel, amelyek keretében a közútról a rövid távú tengeri, vasúti vagy belvízi útvonalakra, illetve a közlekedési módok kombinációjára helyezik át az árufuvarozást.

- Innovatív, katalizáló hatású tevékenységekkel, amelyek célja az Európai Unió árufuvarozási piacának olyan strukturális akadályait megszüntetni, mint például a tehervonatok alacsony sebessége, vagy a közlekedési módok közötti műszaki átjárhatósági problémák.

- Közös képzési tevékenységgel, amely elősegíti az árufuvarozói lánc szereplői által alkalmazott munkamódszerek, valamint eljárások koordinációját és optimalizálását.

- Tengeri gyorsforgalmi utak kialakítását célzó tevékenységgel, amely keretében a közútról rövid távú tengeri útvonalra, vagy rövid távú tengeri és más közlekedési módok által kiszolgált útvonalak kombinációjára helyezik át az árufuvarozást, és ezáltal különösen nagy mennyiségű árut tudnak nagy gyakoriságú, intermodális tengeri áruszállítási szolgáltatás keretében elszállítani.

- Forgalomkiküszöbölő tevékenységek, amelyek a közúti árufuvarozási keresletet azáltal csökkentik, hogy a fuvarozást a termelési logisztikába integrálják.A 2008-as támogatás összege 59 millió EUR-ra nőtt a 2007-es 57 millió EUR-hoz képest.

A Marco Polo program honlapja: http://ec.europa.eu/transport/marcopolo/guide_proposers/index_en.htm

Az előrelátók 2013 utánra néznek

Magyarországnak már most lobbiznia kell a 2013 utáni uniós támogatások számunkra kedvező keretfeltételeinek kialakításáért és érdemes építeni az eddig elkészült felmérések eredményeire - véli Harangozó Gábor, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának főtagja. A képviselő szerint a fenti szakpolitikai, komoly pénzügyi vonatkozással bíró fejezetek terén igen aktív tagállami lobbi tapasztalható Brüsszelben, amely már előrevetíti az érdekütközést a versenyképesség-orientált régi és kohézió-orientált új tagállamok között a 2013 utáni prioritások, forrásarányok meghatározása terén.

Az uniós intézményközi egyezetések magas szintű fóruma, a Területi Kohéziós Munkacsoport által Brüsszelben megvitatott AER-felmérés (Assembly of European Regions) eredményei a felzárkóztatás-politika alapvető reformjának szükségességét támasztják alá. Az EU költségvetés reformja, beleértve a kohéziós politikát, az agrár-és vidékfejlesztési politikát, a brüsszeli intézményközi egyeztetések, fórumok központi témája lett az utóbbi időszakban - adja hírül az MTI.

Régiek és újak ellentétes érdekei

Az új tagállamok kohéziós kerekasztalának kezdeményezőjeként, a magas szintű intézményközi egyezetési fórumként működő Területi Kohéziós Munkacsoport tagjaként, Harangozó Gábor egy széleskörű egyeztetési hálózatot kíván kialakítani, ami elősegíti a hazai érdekek együttes képviseletét Brüsszelben. A 2013 utáni időszak költségvetési kereteinek kialakítása terén már most hosszú távra kell terveznünk, ez stratégiai érdekünk, ha nem akarjuk, hogy a régi tagállamok parlamenti, tanácsi lobbija ˝lenyomja˝ az új tagállamok kohézió-orientált szemléletmódjának érvényesítését.

A megkérdezettek szolidaritást szeretnének

Egy 60 régióra kiterjedő, 22 országot lefedő, 2007. II. félévében készült kutatás szerint erősíteni kell a kohéziós politika és a vidékfejlesztés közti kapcsolatot, több figyelmet igényelnek a demográfiai változások. A megkérdezettek 85 százaléka helyesnek tartja a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérének beillesztését a területi kohéziós politikába, 98 százalékuk szívesen látná az új kohéziós politikában a szolidaritás elvének megjelenítését, 89 százalék támogatja a lisszaboni célok továbbvitelét, többen elképzelhetőnek tartják fenntarthatóság területére külön források elkülönítését.

Közös hajó

Harangozó Gábor úgy véli, itt az ideje, hogy egy hajóba szálljon mindenki, aki a magyar érdekek hosszú távú megjelenítéséért és képviseletéért tevékenykedik itthon és külföldön egyaránt. Ez a stratégia hozhat eredményt a hivatalos tárgyalási álláspont kialakításában és brüsszeli érvényesítésében.

Uniós információs hálózat kisvállalatoknak

Európai uniós hálózatot hozott létre az Európai Bizottság a 23 milliónyi kis- és középvállalkozás segítésére; az ötszáz információs ponton adminisztratív segítséget és tanácsadást nyújtó rendszer átszövi az EU 27 tagországát és még további tucatnyi partnerállamra is kiterjed.

Günter Verheugen európai bizottsági alelnök bejelentése szerint a vállalatok európai hálózatával (Enterprise Europe Network) egyablakos szolgáltatásnyújtás jött létre, amellyel a vállalatok - házhoz jövő vállalkozástámogatást - élveznek - tudósít az MTI.

A hálózat egyebek között segít a vállalatok nemzetközi jelenlétének kidomborításában. Becslések szerint körülbelül egymillió európai kis- és középcég vesz részt a határokon átnyúló kereskedelemben és beruházásokban. A hálózat elősegíti a vállalatok közötti információcserét, az új ötletek megszületését, a lehetséges partnerségek támogatását, illetve arra ösztönzi az egyes vállalatokat, hogy szélesítsék ki tevékenységi körüket.

További fontos szolgáltatás az innovációs tevékenység támogatása, új termékek és a lehetőségek megragadása az egységes uniós piacon. A hálózat tanácsokat ad a kisvállalkozásoknak szakmai témákban, például a szellemi tulajdonjogokkal, szabványokkal és uniós jogszabályokkal kapcsolatos kérdésekben. A hálózat arról is gondoskodni hivatott, hogy az uniós finanszírozási források terén a vállalatok megismerjék a számukra nyitva álló lehetőségeket - derül ki a brüsszeli bizottság közleményéből.

500 milliárdos kifizetés várható az uniós pályázatokon 2008-ban

Várhatóan mintegy 500 milliárd forint kifizetése történik meg 2008-ban az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (I.NFT) keretében - jelentette be Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter pénteken Budapesten a kormányszóvivői tájékoztatón.

A miniszter hozzátette: a 2007. évi tapasztalatok alapján minden egy forint támogatás három forintnyi beruházást jelent. A 2007-től 2013-ig szóló európai uniós támogatások első évében, 2007-ben 62 lezárt pályázaton 3.089 projekt kapott támogatást 82,5 milliárd forint értékben. Az első kifizetések már meg is történtek, elsőként az Európai Unióban. A miniszter emlékeztetett arra, hogy az uniós pályázatokon utófinanszírozás van, a beruházás megvalósulása után fizetik ki a támogatás összegét.

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv 2008. december 31-én lezárul. A miniszter felhívja a még folyamatban lévő projektek gazdáinak figyelmét arra, hogy eddig az időpontig be kell fejezni a beruházást, különben a támogatás összegét vissza kell fizetni.

Ebben az évben várhatóan 150 pályázatot írnak ki az ÚMFT keretében. Ugyanakkor megkezdődnek a határon átnyúló fejlesztések. Magyarország hét határmenti, két transznacionális és négy interregionális programban vesz részt, összesen 682 millió euró (mintegy 150 milliárd forint) értékben.

Bajnai Gordon elmondta: 2007-ben 340 kiemelt projektet nevesítettek 1.630 milliárd forint támogatással. Ebben az évben a tervek szerint megkötik a támogatási szerződéseket és megkezdődhetnek az építkezések. A miniszter hangsúlyozta, hogy a nagyprojektek megvalósítására szánt idő kétharmada az előkészítés, egyharmada a tényleges megvalósítás. Gyorsítani kell az előkészítést, de csak nagyon jól előkészített projekttel érdemes pályázni, ami nagyon jól előkésztett - tette hozzá.

A pályázatokkal kapcsolatos bürokrácia csökkentésére a kormányzat az idén sok kezdeményezést tesz, de a projektgazdák ˝elhamarkodottságától˝ is óvott a miniszter.

Bajnai Gordon a sajtótájékoztatón megemlítette, hogy jelentős befektetői érdeklődés van a magyarországi turizmusba azon túl, hogy uniós forrásból 300 milliárd forint áll rendelkezésre az idegenforgalom fejlesztésére. Több száz, de akár milliárd eurós nagyságrendű befektetői érdeklődésről beszélt Bajnai Gordon, aki újságírói kérdésre válaszolva elmondta: külföldi szakmai befektetők komplex idegenforgalmi beruházásokat valósítanának meg elsősorban vidéken és a Balaton környékén. Ezek eredményeként nagyságrendekkel nőhetne a turisták száma, ami 2007-ben 7,4 millió volt.

A miniszter az elmúlt év eredményeit összegezve közölte: az ÚMFT keretében 185 pályázatot írtak ki 1.350 milliárd forint uniós forrással, amire 8.634 projekt érkezett.

Városrehabilitáció: lakóterületek fejlesztése, közterületek felújítása...

A pályázat célja: a leromlott városi lakóterületek (hagyományos városi jellegű beépítés, szegregált lakóterület) fejlesztése illetve a leromlással fenyegetett lakótelepek megújítása, közintézmények, közterületek felújítása, hozzá kapcsolódó ESZA-programok megvalósítása.

Pályázhat: A régiók 15 ezer főnél magasabb állandó lakosságszámmal rendelkező városainak (kivéve a megyei jogú városok) helyi települési önkormányzata.

Partner/konzorciumi tag lehet: városi, megyei önkormányzat intézménye, önkormányzati tulajdonú non-profit szervezet, társasház, lakásszövetkezet, önkormányzati tulajdonú for-profit szervezet, központi költségvetési szerv és intézmény, non-profit szervezet, gazdasági társaság, nem profitorientált gazdasági társaság, állami gazdálkodó szervezet, állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szervezet. Amennyiben a pályázó támogatható tevékenységei között a bűnmegelőzés megjelenik, kötelező bevonni partnerként az illetékes rendvédelmi szervet.

Támogatás: az elszámolható költségek 50-85%-a. Minimum 100 millió Ft, maximum 400 millió Ft.

A pályázatok benyújtása 2008. január 18-tól 2008. május 16-ig lehetséges.

82 százalékkal vagyunk az elsők

Rekordmértékű volt tavaly az elmaradottabb térségek és ágazatok támogatására szánt költségvetés kihasználása az Európai Unióban, és az új tagállamok felszívóképessége megközelítette a régi EU-tagországokét - jelentette be Danuta Hübner európai biztos kedden Brüsszelben. Az új tagállamok közül 82 százalékos kifizetési mutatóval Magyarország bizonyult a legeredményesebbnek - derül ki a statisztikából, amely esetükben a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozik.

Magyarország kedvező mutatója nem számít meglepetésnek. Hübner már év elején bejelentette, hogy Magyarország az első helyen áll az új tagországok között az uniós pénzek felhasználásában.

Hübner méltatta azt is, hogy tavaly sikerült elfogadni a 98 százalékát azoknak az úgynevezett operatív programoknak, nemzeti fejlesztési terveknek, amelyek alapján a támogatások felhasználása a 2007-2013 költségvetési időszakban történik. Összesen 400 több programról van szó. Hét év alatt az unióban összesen 347 milliárd eurónyi fejlesztést hajtanak végre brüsszeli adat szerint. Hétmilliárd eurónyit már tavaly kifizetett az unió. Tavaly összesen 41 milliárd eurónyi kifizetést foganatosított az EU ebből a büdzséből, 8 milliárddal többet az előző évinél - tudósít az MTI.

A 2000-2006 közötti felhasználási ráta 62 és 91 százalék között ingadozott: legkisebb aránnyal Ciprus, legnagyobbal Írország büszkélkedhet. Az új tagállamok mutatója 62-82 százalék között változott.

Danuta Hübner arra szólította fel a tagállamokat, hogy használják ki a lendületet, és ültessék át a gyakorlatba az ambiciózus gazdasági növekedési, versenyképességi és foglalkoztatási célokat.

Hogyan alkalmazzuk az új áfatörvényt?

Nem mindegy, hogy egy ügylet során mely áfatörvényt alkalmazzuk. Az ˝áthúzódó˝ szerződéseknél például a régit kell.

Az adóhatóság a napokban megjelent tájékoztatója az új áfatörvény 269. paragrafusában foglalt speciális átmeneti rendelkezéseket vizsgálja. A rendelkezés alapján, ha ugyanazon ügylet kapcsán mind a régi, mind az új áfatörvény alkalmazása felmerülhet, úgy a régi szabályokat kell alkalmazni - áll a KPMG Tanácsadó Kft. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Ha azonban a felek számára előnyösebbek az új törvény rendelkezései, 2008. február 15-ig közös nyilatkozatban jelezhetik az adóhatóságnak, hogy a teljes ügyletre az új áfatörvény rendelkezéseit kívánják alkalmazni.

A rendelkezés alkalmazása akkor merül fel, ha egy konkrét termékre vonatkozó, vagy általánosságban egy konkrét teljesítésre irányuló jogviszonynál előleg felszámítása vagy részteljesítés történt már 2008. január 1-jét megelőzően. Ennek hiányában az ügylet már mindenképpen az új áfatörvény szabályai szerint kezelendő.

Alkalmazható lehet tehát az átmeneti szabályozás például egy termék bérletéről szóló szerződés, vagy építési szerződés esetén, ha ezek a fentiek szerint ˝áthúzódó˝ szerződések. Ugyanakkor egyéb, időszakos elszámolású szolgáltatások esetén általában nem alkalmazható a szabály: a 2008-as elszámolásokra már a 2008-as szabályok vonatkoznak.

Amennyiben a felek az új szabályok alkalmazásáról adnak nyilatkozatot, úgy önellenőrzéssel már a 2008-at megelőző teljesítéseiket is az új szabályok szerint kell módosítaniuk.

Szőlőültetvények szerkezetátalakítása

Az idei borpiaci évben - ami 2007. augusztus 1-től 2008. július 31-ig tart - a szőlőültetvények szerkezetátalakításához az Európai Unió csaknem 3 milliárd forint támogatást nyújt - közölte a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. A támogatható terület nagyságát a brüsszeli bizottság Magyarország számára a folyó borpiaci évre 1472 hektárban határozta meg. A támogatások iránti kérelmeket március 31-ig nyújthatják be a gazdálkodók, kizárólag postai úton a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához. A támogatásokra felhasználható keret 2,9 milliárd forint. Ebből a fajtaváltás és ültetvény-áttelepítés támogatására 1,95 millió forint adható hektáronként. A fennmaradó összeg - azaz 1 milliárd forint - az ültevények támrendszereinek korszerűsítésére, illetve újak létesítésére vehető igénybe támogatásként. A támogatás igénybevételéhez a gazdáknak minden esetben mellékelniük kell az úgynevezett egyéni tervet, amely többek között tartalmazza az ültetvény helyét és nagyságát, illetve az adott intézkedés megvalósítási időpontjának kezdetét és végét. A támogatás csak legalább negyed hektár nagyságú, összefüggő területre igényelhető és adható. A fajtaváltás és ültetvény áttelepítése esetén 3300 tő/hektár, ültetvény támrendszerének létesítése és ültetvény támrendszerének korszerűsítése esetén 2300 tő/hektár tőszám alatti ültetvényre támogatás nem igényelhető. A március 31-ét követően benyújtott kérelmeket az MVH érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Szálláshelyfejlesztés pályázat ismertetése

Támogatási intenzitás:

- Új szálláshely: 30-35%

- Meglévő fejlesztése: 40-45%

Elnyerhető min - max támogatási összeg

- 20-600 millió Ft

Támogatható tevékenységek köre

- Előkészület költségei (2006. 12. 20. után) -általában max. a teljes költség 6%-

- Meglévő szálláshelyek kapacitásnövelése, minőségi fejlesztése

- Eszköz-, és immateriális javak beszerzése

- Építés

- Szolgáltatás - általában max. a teljes költség 12%-a -

- Szolgáltatások körének bővítése (konferenciaturizmus, wellness- és gyógyturizmus)

- Kapcsolódó turisztikai szakmai képzések

- Marketing -általában max. a teljes költség 5%-a

Kedvezményezettek köre

- Költségvetési szervek

- Non profit szervezetek

- Szövetkezetek

- Profit orientált gazdasági társaságok

- Egyéni vállalkozók

- Szakmai szervezetek

- Felsőoktatási intézmények

Különleges kizáró okok

- Bizonyos esetekben, ha nem a tulajdonos pályázik

- 1, 2, 5, ill. üdülési jogot értékesítő, valamint esetenként 3 csillagos szálloda, 1.2 csillagos kemping, III. osztályú panzió és üdülőház, falusi magánszálláshely és nem kereskedelmi , ill. A kategóriás ifjúsági szálló létrehozása

- Nem történik akadálymentesítés (új esetében min. 4%, meglévő esetében min. 2%)

- Új szálláshely létesítésénél a helyszín, ahol létrehozzák nem tartozik a régió turiszikai magterületébe

- A fejlesztés keretében lovasturisztikai és100 000 Euro alatti borturisztikai fejlesztés valósul meg

Benyújtható:

- Általában 2008. 02. 04.-03. 17.

A kialakítható projekt hossza

- Max. 24 hónap

Nemzeti Technológiai Platform (korábbi Jedlik Ányos Pályázat)

Projekt célja:

- Technológia alapú innováció

- Versenyképes termékek és szolgáltatások kifejlesztése

- Vállalkozások és a K+F szféra együttműködése

- PhD hallgatók és fiatal kutatók bevonása

Dedikált tématerületek a mostani felhívás alkalmával:

- Élettudomány

- Versenyképes ipar

- Nanomedicina

- Megújuló energiák

- Infokommunikációs eszközökkel támogatott életvitel (AAL)

- Biztonságos közlekedés

Támogatásra jogosultak:

- Magyarországi székhelyű gazdasági társaságok

- Magyarországi fiókteleppel rendelkező külföldi gazdasági társaságok

- Jogi személyiségű non-profit szervezetek, költségvetési szervek, és azok jogi személyiséggel rendelkező intézményei

- Illetve ezek, max. 6 tagból álló, vállalkozás által vezetett konzorciuma

Támogatás futamideje:

- 24-48 hónap

Támogatás mértéke:

- 200-1000 millió Ft (90% előleg igényelhető)

Támogatás intenzitása:

- Alapkutatás (melyet csak kutatóhely végezhet, és maximum az összköltség 30%-t teheti ki): 100 %

- Ipari kutatás: 50%

- Kísérleti fejlesztés. 25%

- Az utóbbi kettőnél az intenzitás növekszik (max. 80%-ig), ha:

- Kisvállalkozás: + 20%

- Középvállalkozás: +10%

- Egyik vállalkozás sem viseli a költségek több mint 70%-t, és legalább egy KKV van az együttműködésben vagy a projekt határon átnyúló: +15%

- Egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködése valósul meg (a kutatási szervezet a költségek minimum 10%-t viseli és jogában áll a projekt eredményeit közzétenni): +15%

- A projekt eredményeit széles körben terjesztik (technikai és tudományos konferenciák, tudományos és műszaki szaklapok, szabadon hozzáférhető adattárak): +15%

- Jogi személyiséggel rendelkező non-profit szervezet, költségvetési szerv és annak jogi személyiségű intézménye esetében a támogatási intenzitás: 100%

- A támogatás min. 50%-t a konzorciumban résztvevő vállalkozás/ok kell, hogy igénybe vegyék

Benyújtás határideje:

A mostani dedikált felhívásnak 2008. 03. 06.

A következő dedikált felhívásnak (versenyképes agrárium, fenntartható környezet): várhatóan 2008. július

Új szabályok az uniós támogatások felhasználásához

Az NFÜ az első pályázatok kiírása során szerzett tapasztalatok alapján módosította a 16/2006. (XII. 28.) MEHVM-PM rendeletet (˝eljárási rendelet˝). A módosításoktól a jogszerűség, a gyorsaság és a nyilvánosság terén vár javulást. A főbb módosítások alább olvashatóak, a rendelet alkalmazóinak azonban elengedhetetlen a módosított szöveg ismerete.

A nagyprojektek kiválasztása ezentúl történhet egyfordulós, kétfordulós vagy kiemelt projekt-kiválasztási eljárás keretében is: a nagyprojekt mint külön projekt-kiválasztási eljárás megszűnt. A pályázati útmutatóban ezentúl szerepelni fog a támogatás folyósításának formája és a kifizetési kérelmek benyújtásának gyakorisága is. Az elbírálás után az elutasított pályázatok is megjelennek az nfu.hu-n, a támogatott projektek mellett.

A projekt adatlapokat és az előrehaladási jelentéseket ezentúl elektronikusan kell benyújtani. (Ha azonban a projekt támogatásban részesül, és korábban nem nyújtottak be aláírással hitelesített projekt adatlapot, akkor azt legkésőbb a támogatási szerződés megkötéséig pótolni kell.)

A módosítás tartalmazza a konzorciumok pályázásának alapjait. Változtak az értékelőkre és a bíráló bizottságok tagjaira vonatkozó szakmai feltételek: az adott konstrukció tárgyában legalább 3 év szakmai gyakorlattal kell rendelkezniük. Az NFÜ írásbeli kifogással élhet a bíráló bizottság tagjaira és a megfigyelőkre vonatkozóan. A rendelet újraszabályozza a regionális fejlesztési tanácsok szerepét és feladatát is.

A jövőben a támogatási szerződés nélkül is lehet támogatást nyújtani és kifizetni. A támogatási szerződés megkötése többnyire hosszadalmas, a rövid megvalósítási idejű, kis volumenű és költségvetésű projektek esetében ezt váltaná ki a rendeletben szabályozott döntés. Mindig a konkrét konstrukció indításakor kell majd meghatározni, hogy a kedvezményezettekkel szerződést kötnek vagy a rendeletben szabályozott döntés alapján nyújtanak támogatást.

A korrupciós helyzetek csökkentése érdekében a közbeszerzések területén az NFÜ fokozza a nyilvánosságot, így honlapján közzéteszi az ajánlatok elbírálásakor készített összegezéseket, valamint a közbeszerzési eljárással kapcsolatban szabálytalanság megállapításával végződő szabálytalansági eljárások legfontosabb adatait.

Négyen már biztosan mikrohitelképesek

Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter a sajtó munkatársai előtt adta át az Új Magyarország Mikrohitel első négy szerződését. Azok a mikrovállalkozók, akik ezzel a hitelkonstrukcióval éltek, néhány nap alatt jutottak pénzhez.

Legalább 50-60 ezer hazai mikrovállalkozásnak adhat esélyt az a hitelkonstrukció, amely az ún. Jeremie program keretében, az Európai Unió támogatásának köszönhetően rendkívül kedvező feltételekkel, 6,5 százalékos kamattal, kezelési költség nélkül kínál finanszírozási lehetőséget a legfeljebb 200 millió forint éves nettó árbevételt jegyző cégeknek. A hitel plafonösszege 6 millió forint, futamideje akár öt év is lehet, törlesztést két év türelmi idő után is lehet kezdeni. A termék ma már elérhető az MVA és a legjelentősebb kisvállalkozói érdekképviseletek alakította konzorciumon keresztül, és a hálózat folyamatosan bővülni fog.

Csak életképeseknek

Az Új Magyarország Mikrohitel olyan állami segítség, ami nem torzítja a piacot, és összhangban van az öngondoskodás filizófiájával. A visszatérítendő támogatás folyamatos lehetőséget nyújt a kis- és középvállalkozások számára, hiszen újra és újra kihelyezhető, és egy-egy cég akár többszöt is igényelheti majd. A konstrukció azt a vállalkozói réteget juttatja forráshoz, amelynek piaci pozíciója kereskedelmi banki módszerekkel nem, vagy legalább is nem a kívánt mértékben erősíthető. A tapasztalat azt mutatja, hogy számos jól fejlődő, ígéretes mikrovállalkozás működik, amelyek eredményeik, mutatóik alapján hitelképesek lennének, de a szigorú követelményrendszer miatt mégsem képesek bekerülni a banki finanszírozás körébe.

A verseny egyre kedvezőbb feltételeket teremt

Az Új Magyarország Mikrohitelt egymással versengő közvetítő szervezetek juttatják el a vállalkozásokhoz. Elsőként a MiFiN - Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt. - kapcsolódott be a programba. A társaság a mikrohitelezés területén nagy múltú és elismert Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA), a kisvállalkozói érdekképviseletek (IPOSZ, OKISZ, KISOSZ, ÁFEOSZ), valamint helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok (HVK-k) összefogásával jött létre. Vezetői azt ígérik, hogy a hitelszerződéshez szükséges papírok hiánytalan benyújtása esetén 24 órán belül átutalják az igényelt összeget. A MIFIN közvetítésével ma már minden megyeszékhelyen elérhető az Új Magyarország Mikrohitel. A program meghirdetése óta eltelt két hétben több százan érdeklődtek a MiFiN-nél, és az első szerződések már meg is köttettek. Hamarosan újabb közvetítő szervezetek kapcsolódnak be az Új Magyarország Mikrohitel értékesítésébe, ezzel a verseny révén tovább javulhatnak a feltételek.

Ebben is mi vagyunk az elsők

Az EU-hoz frissen csatlakozott 12 ország közül elsőként hazánkban került piacra ez az EU által finanszírozott, visszatérítendő támogatást nyújtó hitelkonstrukció. Az Új Magyarország Vállalkozói Program 2013-ig 83 milliárd forintot költhet el erre a célra.

Az első négy fecske

Kovács Gyula budapesti taxisofőr 34 éve taxizik, Zsigulival kezdte, ma már egy Mercedes-szel dolgozik. Az Új Magyarország Mikrohitelből igényelt 3 millió forintot. Blaskó György érdi vállalkozó betéti társasága elsősorban koncertek, rendezvények hangosításával foglalkozik. A tíz éves felszerelés elhasználódott, elavult: ennek megújítását szolgálja a 60 hónapra felvett, 2 millió forintos mikrohitel. Balogh Barnabás építőiparral foglalkozik. A felvett 6 millió forintból most saját vállalkozását kívánja felépíteni, mikrobuszt vesz, hogy akalmazottait szállíthassa, és építőipari kisgépeket vásárol. A See Star Bt amerikai sportcipők és sportruházati termékek forgalmazásával foglalkozik, és az Új Magyarország Mikrohitel révén 6 millió forintos többletforráshoz jutott. A cégvezető Mezei Zoltán már 6-7 évvel ezelőtt is szeretett volna mikrohitelhez jutni, de kérelmét elutasították.

A következő lépések

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik legfontosabb célja, hogy a mikro- kis- és középvállalkozói szférát kiemelten támogassa, mégpedig azért, mert nélkülük a magyar gazdaság egészének versenyképességi mutatói nem javíthatóak.

Szintén még az első negyedévben várható a következő típusú uniós visszatérítendő támogatási forma, a bankhitelek hátteréül szolgáló Új Magyarország Garancia megjelenése, amely a kis- és középvállalkozásoknak nyújt majd hitelgarancia-lehetőséget, akár 100millió forintos hitelhez is. Még ebben az évben szeretnék elindítani a kockázati tőke alapokat is, amellyel tőkét biztosítanak a vállalkozásoknak.

Újjászerveződő kistérségi hálózat

A kormány 2007. decemberi döntésének megfelelően a megszűnő Önkormányzati és Térségi Koordinátori és az ÚMFT Tanácsadó Hálózat feladatait az újonnan felálló Kistérségi Koordinációs Hálózat veszi át. Az ÚMFT forrásainak sikeres felhasználása érdekében az új szervezet minden kistérségben a korábbinál komplexebb és szélesebb körű szolgáltatásokat nyújt majd a hazai projektgazdáknak és a pályázóknak.

A hátrányos helyzetű térségekben külön munkatárs foglalkozik majd a települések felzárkóztatásával. Az új munkatársak kiválasztása nyílt pályázat útján történik. A regionális pályázati felhívásokat az illetékes Regionális Fejlesztési Ügynökség honlapján találja.

Számok tükrében: lezárult a Nemzeti Fejlesztési Terv első időszaka

Az Irányító Hatóságok 2004-től összesen több mint harmincezer projektről döntöttek, húszezernek ítéltek meg támogatást 720 milliárd Forint értékben, melynek 84%-át 2007 végéig ki is fizették. A programok, régiók, kistérségek szerinti eloszlásról, a megítélt pályázatok részletes adatairól tanulmány készült az NFÜ-ben.

Pályázatok, döntések, támogatások

A 2004-ben indult Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) során 2007 végéig összesen több mint harmincezer projekt esetében hoztak döntést az Irányító Hatóságok (IH). Közel húszezer projektnek ítéltek meg támogatást összesen kb. 720 Milliárd Ft értékben. A megítélt támogatásokban összesen kb. 7% túlvállalás van. (A technikai célú túlvállalás az EU engedélyével az esetleges visszalépések, illetve az árfolyam-ingadozások miatt van beépítve a rendszerbe.)

2007 során folyamatosan és jelentősen növekedett azon projektek száma, ahol bármilyen kifizetés (előleg, részfizetés, teljes kifizetés) történt. Az összes támogatást nézve a GVOP-ra (Gazdasági Versenyképesség Operatív Program) benyújtott pályázatok kapták a legtöbb támogatást. (Kilenc és fél ezer pályázó összesen 150 milliárd Forintot.)

Megvalósulás, munkahelyek

Az NFT által támogatott beruházások befejezéséig 1,1 milliárd Ft beruházás valósul meg, melyekhez a kedvezményezettek közel 400 milliárd Ft saját erővel járulnak hozzá. Így ötvenötezer új munkahely jön létre és több mint 160 ezer régit sikerül megtartani.

Területi eltérések

A legnagyobb egy főre jutó megítélt támogatást az Észak-Magyarországi Régió kapta, ez 86 ezer Ft/fő. A fejlettebb régiók egy főre jutó támogatása az átlag (68e Ft/fő) alatt maradt. Az elmaradottabb régiók jelentősebb ROP (Regionális Fejlesztés Operatív Program) támogatásban részesültek, a fejlettebbekben viszont a GVOP támogatás volt nagyobb.

Önkormányzatok

A több mint ötezer önkormányzati támogatási igényből az IH-k közel kétezerhétszázat támogattak, az össztámogatás mértéke 170 milliárd Forint fölött van. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Pest megye kapta a legnagyobb mértékű támogatást. A pályázók a megítélt támogatások közel 80%-át már megkapták A legnagyobb számban AVOP (Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program) támogatásban részesültek az önkormányzatok. Sokkal több önkormányzat szeretett volna azonban ROP támogatást kapni, mint amennyi ténylegesen hozzájutott.

Kistérségek

Az ország 174 kistérségéből* pályázó több mint háromezer önkormányzat közül két és fél ezer részesült NFT forrásban.

A hátrányos helyzetű kistérségekben él az ország lakónépességének mintegy 31%-a, ugyanakkor ide került az NFT pályázati támogatásának 36%-a. Egy főre jutó támogatásuk az országos átlag 115%-a, ötvenkilencezer Ft/fő. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ez az összeg hatvanezer forint felett van.

A kistérségek fejlettségéhez viszonyított támogatásának mértéke, azaz a fejlettség és a támogatás összefüggése szerint fajlagosan jelentősen túltámogatott a Debreceni, az Egri, a Gárdonyi és a Pécsi kistérség. Kedvező tény azonban, hogy a kistérségek túlnyomó többsége (101 db) az átlagos fajlagos támogatottságú kategóriába tartozik. Jelentősen alultámogatott egyedül a Sarkadi és Lengyeltóti kistérség. (Alultámogatottnak mondhatók még a Bodrogközi, a Csengeri, a Hajdúhadházi, a Kazincbarcikai, a Mátészalkai, a Mezőcsáti, a Nagyatádi, az Ózdi, a Szécsényi és a Záhonyi kistérségek. Az alultámogatott kistérségek egyébként kivétel nélkül elmaradott térségek. A Bodrogközi, a Csengeri, a Mátészalkai, a Mezőcsáti és az Ózdi kistérségek részesei lesznek az Új Magyarország Felzárkóztatási Programnak, mivel az ország lakosságának 10%-át kitevő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartoznak.)

*A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény 174-ben határozza meg a magyarországi kistérségek számát.

Területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségeknek minősülnek a hátrányos helyzetű kistérségek és ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségek:

1. Hátrányos helyzetű kistérségnek kell minősíteni azokat a kistérségeket, amelyek (országgyűlési határozatban leírt) komplex mutatója kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga.

2. A hátrányos helyzetű kistérségeken belül azokat a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségeket, amelyekben az ország lakónépességének 15%-a él, leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek kell minősíteni.

3. Azokra a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező leghátrányosabb helyzetű kistérségekre, amelyekben az ország lakónépességének 10%-a él, felzárkóztatásuk érdekében alapvetően európai uniós forrásokra építve komplex programot kell kidolgozni, és annak megvalósítását kiemelten szükséges támogatni.

A kedvezményezett kistérségek besorolását kormányrendelet tartalmazza. Eszerint 94 kistérség számít hátrányosnak, ezen belül 47 a leghátrányosabb, és ezen belül 33 kistérség a komplex programokkal segítendő.

Új kezekben a k+f pályázatok kezelése

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) február elsején beolvad a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalba (NKTH), amely így eddigi tevékenységei mellett a KPI jogutódjává is válik.

A pályázatok kiírásával és a pályázati döntésekkel továbbra is az NKTH foglalkozik, azzal a változtatással, hogy ám a pályázatok kezelésének jelentős részét ezentúl az NKTH megbízásából a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG Zrt.) fogja végezni. A támogatási szerződések megkötését és azok keretében történő kifizetéseket pedig a MAG Zrt. előkészítése alapján szintén az NKTH fogja végezni.

A beolvadással és a változásokkal kapcsolatos információkat a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal weboldalán lehet követni: (A hivatal részletes útmutatókkal segíti a pályázókat, érdeklődőket, hogy az átállás zökkenőmentes legyen és mihamarabb megvalósulhasson az egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb pályázati rendszer.

Kiadáscsökkentés kicsiknek: fogalommá vált a Széchenyi Kártya

A Széchenyi Kártya mára fogalommá vált a magyar vállalkozók körében, neve egyet jelent a kedvezményes, gyors és támogatott feltételek mellett igénybe vehető banki hitellel.

A konstrukció 2002-es indulása óta tízezreknek segített a pénzügyi gondok áthidalásában - mondta lapunknak Ábry Zoltán, a Széchenyi Kártya Klub kereskedelmi igazgatója. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy nemcsak a pénz, de a kapcsolat is tőke! A Széchenyi Kártya-programhoz kapcsolódóan 2005-ben útnak indult klub arra hivatott, hogy a magyar kkv-szektor működési költségeit csökkentse az általuk leginkább keresett termékek és szolgáltatások kedvezményes beszerzési lehetőségének biztosításával.

Napjainkban egy magyar kis- és középvállalkozó kiszolgáltatott helyzetben van, egyedül nem juthat a nagyvállalatok számára könnyen elérhető kedvező beszerzési árakhoz, ezért jelentős kedvezményektől esik el. A Széchenyi Kártya Klub tagjaként azonban egy olyan komoly gazdasági erőt képviselő beszerzési társulásnak lehet részese, ahol a nagyvállalatok egyedi, direkt ennek a vállalkozói körnek összeállított, rendkívül kedvező ajánlatai közül válogathatnak.

A jelenlegi nagyvállalati ajánlattevők jellemzően olyan szolgáltatásokra adnak kedvezményt, amelyek alapszükségletek egy vállalkozás működtetése során. Így az ajánlatok között szerepel pályázati tanácsadás, mobilkommunikáció, üzletviteli szoftverek és természetesen a vállalkozás mozgását biztosító kedvezményes üzemanyagbeszerzési lehetőség is.

A Széchenyi Kártya Klub segíteni kívánja ügyfeleit a hazai vállalkozások egyik legsúlyosabb betegségében, a körbetartozás problémakörében is. A szakszerű követeléskezelésre, valamint a behajthatatlan kinnlevőség megelőzésére az ország legismertebb követeléskezelő cége támogatja a Széchenyi kártyás vállalkozások akadálymentes működését.

A klub nagyvállalati körének legfrissebb ajánlatát a Vodafone Magyarország adja. Ez tavaly októbertől érhető el az ország bármely Vodafone-üzletében, de nemcsak a Széchenyi Kártyával rendelkező vállalkozások számára, hanem a stratégiai partnerséghez kapcsolódó Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének, valamint annak társszervezeteinek (többek között a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete és a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete) tagsága részére is. A mobilszolgáltató jelentős kedvezményeket kínál a kisvállalkozói tarifacsomag keretében a kiemelt körnek, így a piaci áraknál kedvezőbb feltételekkel juthatnak a vállalkozók üzleti mobiltelefon-előfizetéshez. A kedvezményes díjszabást kizárólag a tagságukat igazoló vállalkozások ismerhetik meg. Amit tudni lehet: a klubhoz csatlakozó tagoknak kínált Vodafone-ajánlatok között szerepel az alapcsomag (üzleti fix), a mobilinternet, valamint a Presztízs díjcsomag számukra kidolgozott, egyedi kedvezményeket tartalmazó változata is.

Az alapcsomagról szólva a kereskedelmi igazgató elmondta, hogy a Vodafone a már korábban bevezetett cégen belüli előfizetések közötti nullaforintos percdíj mellett - a legújabb üzleti konstrukcióival - beindította a száz százalékban felhasználható és osztható havi díjakat.

Ezek a másodperc alapú számlázással együtt gondoskodnak arról, hogy a vállalkozás soha ne fizessen többet, mint az igénybe vett szolgáltatások pontos ellenértéke. A havi díj költsége SMS-ekkel is ˝leírható˝. A hívás irányától független egységes percdíjak pedig könynyebben kiszámíthatóvá teszik a mobiltelefonálás költségeit, így jelentősen megkönnyítik a vállalkozás dolgát a költségek limitálásában, és ily módon elkerülhető, hogy a számla kellemetlen meglepetést okozzon. A számos előny mellett az egyedi csomag lényege abban rejlik, hogy a mobilszolgáltató alacsony tarifadíjakkal támogatja a Széchenyi Kártya Klub és a VOSZ tagságán belül a kedvezményes csomagot választó vállalkozások egymás közötti hívásait - mondja a szakember.

A csatlakozó tagok számára rendelkezésre áll a Vodafone fix tarifás, széles sávú mobilinternet-ajánlata is, amely normál internetes használat mellett a cég bármely ügyfele számára korlátlan adatforgalmat és háromnapos visszavásárlási garanciát jelent. A szolgáltatás a gyors internetes kapcsolatot igénylő üzleti alkalmazások ideális eszköze. Előnyei közé tartozik a könnyű telepítés és használat, a gyorsaság és a mobilitás. A népszerű ˝Internet szabadon˝ akció a Széchenyi Kártya Klub- és VOSZ-tagok számára kedvezményesen érhető el.

A Vodafone létrehozta a Presztízs díjcsomag Széchenyi Kártya Klub számára kidolgozott egyedi kedvezményeket tartalmazó változatát is. Ez az eredetihez hasonlóan a fix havi díj ellenében kifejezetten cégvezetők, vállalkozók igényeire szabott szolgáltatásokat tartalmaz. A csomagban megtalálhatók a Vodafone egyéb ajánlataiban szereplő népszerű és innovatív szolgáltatások, amelyek most még kedvezőbb feltételekkel érhetők el. Ezek pontos mértéke azonban szintén nem publikus. A csomag a következőket tartalmazza: ezer perc normál díjas belföldi hívás (vezetékes vagy mobilirányba) díjmentesen; korlátlan internet-hozzáférés (forgalmi és egyéb díjak fizetése nélkül); e-mail küldés és fogadás mobiltelefonon; vezetékes szám, amellyel elérhető a mobiltelefonján is; valamint díjmentes cégen belüli beszélgetés. A Vodafone mindehhez csúcskategóriás készülékeket biztosít a Széchenyi Kártya Klub tagságának.

A pár hónapja érvényben lévő Vodafone-ajánlatra növekvő számban jelentkeznek a vállalkozások - tudtuk meg Ábry Zoltántól. Ha ebben az ütemben haladnak tovább, tavasz végére több mint ezer telefon tartozik ebbe a kkv-nak kidolgozott kedvezményrendszerbe, ám ennek a sokszorosát tűzték ki célul. Úgy látják, hogy az érdeklődéssel nem lesz baj, sőt, időnként az ˝igényrohamok˝ lekezelése okoz fejtörést.

Az ajánlatról a Széchenyi Kártya Klub honlapjáról, a VOSZ megyei irodáiban, illetőleg az érdek-képviseleti tagság igazolását követően a Vodafone boltjaiban tájékozódhatnak a vállalkozók, és egyben itt igényelhetik a kedvezményes előfizetéseket.

Könnyítés a gazdaságfejlesztési pályázatoknál

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési új pályázatainál az árbevétel-növekedési elvárás az infláció felett 3-6 százalékra csökken, és ennek az eddigi 3 év helyett a beruházás követő 2 évig kell megfelelni.

Az új pályázatok február közepén jelennek meg, de az árbevételi elvárás időszakának 2 évre csökkentése a tavalyi gazdaságfejlesztési pályázatok nyerteseire is vonatkozik - mondta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter hétfőn sajtóbeszélgetésen Budapesten.

A miniszter elmondta: a vállalkozások beruházását támogató gazdaságfejlesztési pályázatokban a leghátrányosabb helyzetű 33 kistérségben a támogatás mértéke 50 százalékra, a hátrányos helyzetű területeken 40 százalékra növekszik.

Négy kollektív kiállításra invitálják a kkv-kat

Az ITD Hungary az idei első félévben négy rangos nemzetközi vásáron kínál kedvezményes bemutatkozási lehetőséget a hazai, exportképes árualappal rendelkező, főleg kis- és középvállalkozói szektor részére - tudatta a befektetési és kereskedelemfejlesztési társaság.

A kollektív megjelenésekhez kísérőrendezvények mint például sajtótájékoztató, üzletember-találkozó, tőkekihelyezési-szeminárium) kapcsolódnak. A rendezvények költségeit az ITD Hungary 70-75 százalékban finanszírozza, a csökkentett részvételi díj már a támogatást tartalmazza.

A kollektív magyar megjelenéseket ˝előminősített˝ kiállítás-szervező cégek valósítják meg. A szervezők kiválasztása folyamatban van, a pályáztatás befejezése után a szervező cégek elérhetőségeit az ITDH honlapján teszik közzé. Jelentkezni az ITDH-nál lehet a rendezvényeken való részvételre.

A négy kiállítás

Mostari Nemzetközi Vásár (2008. április 1-5.)

A vásár Bosznia-Hercegovina legrangosabb multiszektorális jellegű rendezvénye, melynek keretein belül Könyvvásárt és Boripari Vásárt is rendeznek. A látogatók száma eléri 40 ezret. A magyar részvételt 400-500 m2-en 20-25 cég részvételével tervezik.

Szentgyörgy-napi Vásár (Sepsiszentgyörgy, 2008. május 1-4.)

A rendezvény Székelyföld egyetlen megmaradt kiemelt gazdasági rendezvénye, melyhez kulturális és gasztronómiai rendezvények is kapcsolódnak. 400 m2-en 20-25 cég bemutatkozására nyílik lehetőség.

Újvidéki Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár (2008. május 10-17.)

A rendezvény Szerbia legnagyobb mezőgazdasági, élelmiszeripari vására: 300.000 m2-en valósul meg, a látogatók száma eléri a 600 ezret. A magyar részvételt 30-35 cég részvételével, 600 m2-en tervezik.

Technika Beruházási Javak Vására (Belgrád, 2008. május 12-16.)

A kiállítás főbb profiljai: gépipar, fémipar, épületgépészet, energetika, műszeripar, élelmiszer-csomagolástechnika, logisztika, telekommunikáció, innováció. 400 m2-en 20-25 cég részére kínálnak kedvezményes részvételi lehetőséget.

Pályázati kiírások tervezetei!!!

Nagyobb keretösszeggel megnyílt az új munkahelyek teremtésére kiírt MPA pályázat!!

Igényelhető maximuma

Péntektől elérhetők a sztárpályázatok

Pályázat teheráru-fuvarozóknak - Marco Polo a zöld árufuvarozásért

Szőlőültetvények szerkezetátalakítása

Új szabályok az uniós támogatások felhasználásához

A kiállítás főbb profiljai: gépipar, fémipar, épületgépészet, energetika, műszeripar, élelmiszer-csomagolástechnika, logisztika, telekommunikáció, innováció. 400 m2-en 20-25 cég részére kínálnak kedvezményes részvételi lehetőséget.