2008. március

 

Diszkriminatív az új klaszterpályázat-kiírás?

Sorra jelezték a klaszterek képviselői, hogy sérelmezik a régiókban hamarosan meghirdetendő klaszterpályázatok egyes feltételeit. Bármennyire is jók tartalmilag, mégis diszkriminatívak a kiírástervezetek, mert az egyesületi, alapítványi formában működő klasztereket gyakorlatilag kizárják a pályázatból - tájékoztatta a Világgazdaságot Böszörményi László, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója.

 

Magyarországon - az európai gyakorlatot követve - a klaszterek 90 százaléka köztudottan alapítványi, egyesületi keretek között működik évek óta, amelyek nem indulhatnak a kiírások fejlődő kategóriájában - közölte a Szekszárdi Autóipari Klaszter nevében Boros László, a Tovatech Kht. programvezetője.

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján sorra tanulmányozhatók a hasonló bíráló vélemények. A pályázatok keretében induló és fejlődő klaszterek beruházására, bővítésére egyaránt lehet majd pályázni. Az induló kategóriában a projektvégrehajtás befejezésekor - mintegy két év múlva - kérik számon a gazdasági társasággá alakulást, a fejlődőknél a kiírás szerint viszont már a beadványhoz csatolni kell az erre vonatkozó dokumentumokat. Így várhatóan az induló kategóriába zúdul a pályázatok zöme, ugyanakkor a fejlődőben alig lesz pályázó, vagyis százmillióktól eshetnek el a klaszterek egy átgondolatlan kiírási feltétel miatt.

 

A Világgazdaság megkérdezte az NFÜ-t is, ahonnan a következő választ kapták: ˝A partnerségi egyeztetés egyik lényege, hogy a lehetséges pályázók még a kiírás megjelenése előtt jelezzék az általuk észlelt visszásságokat. Ez egyfajta minőségbiztosítása a pályázatnak. A beérkező véleményeket egy pályázat-előkészítő munkacsoport értékeli, s ha szükségesnek látjuk, még a megjelenés előtt változtatunk a feltételeken.˝

 

Az ügynökség egyúttal váltig állítja, hogy a nonprofit társaságokat nem zárják ki a pályázói körből. Az elvárás csupán annyi, hogy ˝a már fejlettebb klaszterek menedzsmentjét gazdasági társaság lássa el, amelyet - amennyiben még nem ilyen formában működik - a pályázat benyújtásáig képesek lesznek megalapítani˝. Az NFÜ szerint az induló klaszterek esetében ˝még enyhébb a feltétel, ott csak a befejezés időpontjáig kell létrehozni a gazdasági társaságot˝ - írja a Világgazdaság.

 

 

Mikrofinanszírozás: siker és kockázat

 

Magyarország élenjár az európai uniós JEREMIE program elindításában: tavaly december óta kilenc pénzügyi közvetítővel jött létre támogatási szerződés mikrohitelezésre, és összesen csaknem egymilliárd forint jutott el visszatérítendő támogatás formájában a kedvezményezett vállalkozásokhoz.

   

Így összegezte az eddig végzett munkát Bátora László, a programot menedzselő Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgató-helyettese az Olasz Külkereskedelmi Intézet pénteki rendezvényén.

 

A mikro-, kis- és középvállalkozások Magyarországon is nagy szerepet tölthetnek be a foglalkoztatás növelésében, tehát fontos a támogatásuk - hangsúlyozta Kállay László, a gazdasági tárca illetékes főosztályvezetője. Szerinte ennek egyik módja a piacihoz közelítő eszközökkel végzett mikrofinanszírozás. A JEREMIE program induló keretként 80 milliárd forintot kínál fel erre a célra 2013-ig.

 

Nem lesz jövője a magyarországi pénzügyi szektornak, ha szereplői pusztán szolgáltatási csomagnak fogják fel a mikrofinanszírozást - figyelmeztetett a résztvevők megrökönyödését kiváltva Ernesto Fiorillo, az Európai Bizottság szakértője. Érthetőnek mondta, hogy haszonorientáltak a bankok, ám kifogásolta merev gyakorlatukat a forrást kereső kkv-k irányába.

 

Új! Max. 60%-os támogatás vállalkozásoknak: Környezetvédelem és innováció. Brüsszeli pályázat     

 

Elsősorban olyan cégeket, kis- és középvállalkozásokat kívánnak támogatni a 28 M eurós keretből, akik még termékük piaci elfogadtatásért küzdenek.  Az új támogatási programot a Versenyképesség és Innovációs Keretprogramban hirdetik meg április 21-én. Olyan vállalkozásokat támogatnak, amelyek környezetvédelmi előnyökkel járó innovatív termékeket, termelést vagy szolgáltatást fejlesztettek ki, s a piacképességükhöz még forrásokat igényelnek.

 

Mit támogatnak? Hulladékkezelés, újrahasznosítás, tiszta termelési módszerek, élelmiszeripari technológiák, öko-építészet, zöld technológiák és ellátási láncok … - csak egy részére utalnak azoknak a területeknek amelyet támogatni kívánnak a projekt 40-60%-áig a piacképesség érdekében

 

Pályázni 2008 szeptember 11-éig lehet.

Információs nap: 2008. május 8.

 

 

2008-ban indul a Svájci Alap     

 

Több mint 21Mrd Ft-ra lehet pályázni. Az első pályázati felhívások 2008 nyarán várhatóak.

 

Támogatható területek

-         regionális fejlesztés,

-         természeti katasztrófák megelőzése és kezelése,

-         alapinfrastruktúra fejlesztése,

-         határon átnyúló kezdeményezések,

-         üzleti környezetfejlesztés,

-         finanszírozáshoz való hozzájutás elősegítése,

-         exportorientált KKV-k fejlesztése,

-         kutatás-fejlesztés,

-         ösztöndíjak másoddiplomásoknak,

-         egészségügy,

-         civil szektor támogatása stb.

 

A támogatás minimum 40%-a a leghátrányosabb helyzetben lévő észak-magyarországi és észak-alföldi régiókban kerül felhasználásra.

 

 

 

Időben tájékoztatnak

 

Annak érdekében, hogy mindenki időben felkészülhessen egy-egy pályázat társadalmi egyeztetésére, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján elérhetővé tették a pályázati kiírások ütemtervét.

 

A nyílt pályázatok, a 2008-ban bevezetett módszertant követve, az NFÜ honlapjának Partnerség oldalán keresztül kerülnek társadalmi egyeztetésre. Az itt elérhető pályázati ütemterv alapján a társadalmi egyeztetésre minden pályázat esetében körülbelül a pályázat megjelenése előtt egy hónappal kerül sor. Így például, a május második felében megjelenő környezetvédelmi pályázatok egyeztetésére április második felében lehet számítani.

 

Remélik, hogy a nyilvánosságra hozott ütemterv alapján mind a társadalmi egyeztetésbe, mind a pályázatok megvalósításába nagyobb sikerrel tudnak majd bekapcsolódni partnereik.

 

 

 

Kereskedelemfejlesztési pályázat

 

Az ITD Hungary Nonprofit Közhasznú Zártkörűen Működő Részvénytársaság pályázatot hirdet a 2008. évi Kereskedelemfejlesztési Pályázati rendszer keretében elnyerhető támogatások igénybevételére

 

A pályázat célja és az elnyerhető támogatás jogcímei

 

A pályázat célja, hogy a kereskedelemfejlesztési tevékenység támogatásával megkönnyítse a pályázók külpiaci megjelenését, elősegítse a magyar termékek nemzetközi elfogadtatását.

 

E célok érdekében támogatás igényelhető az alábbi jogcímekre:

 

külföldi kiállításon kiállítóként, illetve információs standdal való részvétel egyes költségei,

külföldi kiállításhoz kapcsolódó konferencia regisztrációs díja,

külföldi kiállításhoz kapcsolódó kísérő rendezvény szervezése,

idegen nyelvű prospektus és/vagy elektronikus információ-hordozók (CD, DVD, Pendrive),

idegen nyelvű weblap készítés,

sajtó-, TV-, rádióhirdetés, közterületi reklám elhelyezése külpiacon,

cégprezentáció, önálló áru- vagy divatbemutató szervezése külpiacon,

külpiacon létesítendő iroda, bemutatóterem éves bérleti díja,

nemzetközi szervezeti tagdíj,

megfelelőség-tanúsítási eljárás,

konkrét árucsoportra és/vagy adott célországra vonatkozó komplex marketingterv megvalósítása

 

A pályázatok 2008. április 03-tól kerülhetnek benyújtásra.

 

 

Együttműködő szomszédság

 

Ötletben, együttműködési szándékban nincs hiány a határ menti térségek közös fejlesztésére a szomszédos országokkal; ilyen célokra az Európai Unió jelentős forrásokat szán a következő években - mondta április 9-i tájékoztatóján Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai ügyekben illetékes szakállamtitkára.

 

Az erre költhető források, az együttműködés keretei már ismertek - magyar-román és magyar-szlovák viszonylatban pedig megszülettek az első közös elképzelések is. Ami a magyar-román térséget illeti, ide a következő időszakban összesen 222 millió euró uniós pénz áramolhat.

 

Tapasztalatok szerint komoly hajlandóság érzékelhető a szomszédos kormányok részéről is a szóban forgó régiók együttes fejlesztésére. A fejlesztési források elérhetőségét is segíti az a most induló internetes strukturált adatbázis, amely 7300 kárpát-medencei magyarlakta település jellemző gazdasági, népesedési, kulturális, oktatási jellemzőit mutatja be és főleg a hazai és a szomszédos országbeli szakemberek számára jelenthet segítséget a tájékozódásban és a döntés-előkészítési folyamatban. Mint az államtitkár elmondta, a folyamatosan bővülő honlap kialakításához az érintett országok statisztikai hivatalainak adatai szolgáltak alapul.

 

Az új rendszer segítségével megkereshető egy adott területen élő magyarság lélekszáma, korcsoportonkénti megoszlása, a munkanélküliségi ráta, a területen működő fontosabb magyar intézmények, továbbá egyéb oktatási, képzési és foglalkoztatási információk. A rendszer egyik legnagyobb újdonsága, hogy a térségekről keresett információk térképre vetítve is láthatók a Google Earth műholdas világtérkép használatával.

 

A régiós térinformatikai rendszer segítségével könnyen rá lehet majd világítani a hibás fejlesztéspolitikai lépésekre, ugyanakkor nagyban megkönnyíti például a magyarországi és a velük szomszédos országban lévő megyék közös pályázását. Az adatbázis a www.regions.hu honlapról érhető el.

 

 

400 millió euró a kutató-fejlesztő kisvállalkozásoknak

Átlátható, bürokráciától mentes támogatást kínál az EU a kutatást-fejlesztést végző kkv-knak.

 

Az EP csütörtökön megszavazta azt a jogszabályt, amely értelmében az Eurostars program 100 millió eurót kap közösségi, 300 milliót pedig tagállami forrásokból.

 

Az Eurostars elsősorban kutató-fejlesztő kkv-kat támogat, de kutatócsoportok, egyetemek, más kkv-k és nagyobb vállalatok is részt vehetnek majd a programban, amelyet tavaly hozott létre az EUREKA nevű, ipari kutatást támogató kormányközi hálózat. Az EU hetedik kutatási keretprogramja 100 millió, a részt vevő 25 tagállam és az öt társult ország pedig 300 millió eurót ad.

 

A jogszabályt az EP csütörtökön, 626 igen, 14 nem, 6 tartózkodó vokssal szavazta meg.

 

Olajos Péter (néppárti) a parlamenti vitában azt mondta, a lisszaboni célok elérésében, a versenyképesség növelésében, az innováció erősítésében az Eurostars kiváló eszköz.

 

A képviselő azt mondta, Magyarország tagja ennek a programnak, és az érdeklődés óriási. Több mint 200 cég teljesítette a kritériumokat és jelentkezett, azonban a tagországok nem raktak félre eleget a programra. „Magyarországon például csak félmillió euró áll rendelkezésre, ez 2–3 projekt támogatására elég. A tagországoknak mindenképpen növelniük kellene ezt a forrást, vagy el kellene érniük azt, hogy a GDP-nek legalább a 3 százalékát kutatás-fejlesztésre költsük, hogy világszínvonalon is versenyképesek legyünk” - mondta Olajos Péter.

 

 

 

Hét új technológia fejlesztést célzó pályázat április 4-től!

 

Április 4-étől lehet benyújtani az idei első hét gazdaságfejlesztési kiírásra (www.nfu.hu) a pályázatokat. A Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) öt felhívása és a Közép-Magyarország operatív program (KMOP) két tükörpályázata elsősorban a kis- és középvállakozók versenyképességének erősítését és piaci megjelenésének ösztönzését szolgálja. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egyidejűleg felhívja a figyelmet arra is, hogy kiemelten fontos célkitűzés a terület felzárkózása és az esélyegyenlőség biztosítása is.

 

Az új pályázatokon összesen csaknem 31 milliárd forintnyi támogatás érhető el. Az NFÜ becslései szerint ebből minimum 920, maximum háromezer projekt támogatására nyílik lehetőség. A kiírásokra kizárólag azok a vállalkozások jelentkezhetnek, amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fő volt, valamint két teljes lezárt üzleti évük van.

 

A felhívások szerint az eszközbeszerzés, az infrastrukturális és ingatlanberuházás, az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, know-how beszerzése, az információtechnológia-fejlesztés, a piaci megjelenés, a vállalati humánerőforrás-fejlesztés és a minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetése tartozik a támogatható tevékenységek közé. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege kiírástól függően 1-500 millió forint lehet.

 

A kiírások készítői abból indultak ki, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős szerepet töltenek be az ország gazdasági életében. Többségük gazdálkodását magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi, ezért jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint a hozzáadottérték-, illetve jövedelemtermelésből. Fontos társadalmi és gazdasági érdek tehát, hogy a kkv-k széles köre számára vonzóvá és elérhetővé tegyék a fejlesztés forrásait a tudásintenzív, magasabb hozzáadott értékű tevékenységek és együttműködések végzésére. A vállalkozások korszerűsítése és a modernizációt eredményező innovatív eljárások széles körű alkalmazása segíti nemzetközi versenyképességük megőrzését, növelését vagy beszállítói pozícióik megtartását és megerősítését.

 

Az is kiderül a felhívásokból, hogy a területi felzárkóztatás kiemelt fontosságú a 2008-as pályázatokban. A meghirdetett öt közül kettő az Új Magyarország felzárkóztatási programhoz kapcsolódva a leszakadó kistérségek hanyatlásának megállítását, gazdasági és társadalmi felzárkózásuk elindítását szolgálja. E két pályázat keretében csak a 33 legnehezebb helyzetben lévő kistérségben megvalósuló fejlesztések támogathatók.

Hasonlóan a GOP tavalyi konstrukcióihoz, ezeknél a kiírásoknál továbbra is a Támogatásért cserébe fejlődést! alapgondolat a meghatározó. Ezzel együtt az idei felhívások a 2007-es pályázatokhoz viszonyítva könnyített feltételeket tartalmaznak a kötelezettségvállalás terén. Az elvárt nettó árbevétel-bővülés százalékos növekményét csak reálnövekmény formájában és területi alapon, a hátrányos helyzetű térségek számára kedvező módon határozták meg, mértéke pedig általánosan csökkent. Ráadásul a növekedési vállalásokat csak két évre kell tenni.

 

A 2004 óta csatlakozott országok közül Magyarországon tavaly a GOP 16 pályázatában csaknem 100 milliárd forint forrás volt elérhető. Sikeresen elindult a Mikrohitel program is, amely a következő években 83 milliárd forint visszatérítendő forrással segíti a kis- és középvállalkozásokat. Ehhez társul hamarosan a Portfóliógarancia program 67, és júliusban a Kockázati tőke program is 40 milliárd forintos kerettel.

 

Mire lehet pályázni?

Eszközbeszerzés

Infrastrukturális és ingatlanberuházás

Gyártási licenc, know-how beszerzése

Információtechnológia-fejlesztés

Piacra jutás

Vállalati humánerőforrás-fejlesztés

Minőségrendszerek, szabványok

 

 

Új GOP/KMOP pályázatok jelentek meg!

 

Az NFÜ március 31-én új GOP/KMOP pályázatokat hirdetett meg.

 

A pályázatok célja és a főbb információk:

 

I. GOP-2008-2.1.2/D és KMOP-2008-1.2.2: Komplex vállalati technológia fejlesztés a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások részére.

Cél: A hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósuló munkalehetőséget teremtő beruházások hozzájárulnak az adott térség felzárkózásához és a térségek közötti egyenlőtlenségek csökkentéséhez és távmunka lehetőségének megteremtéséhez.

Minimum és maximum elnyerhető támogatás a GOP-2008-2.1.2/D esetében: min.10 millió Ft, max. 500 millió Ft (6,5 Mrd Ft keretösszeg). A KMOP-2008-1.2.2 esetében min. 10 millió Ft, max. 150 millió Ft (988 Mrd Ft).

Pályázhatnak: kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók.

 

II. GOP-2008-2.1.3: Nemzetközi szolgáltatóközpontok létrehozása, fejlesztése.

Cél: a magas hozzáadott értékű termelő és szolgáltató tevékenységek meggyökerezzenek Magyarországon; illetve a hazai kkv-szektor (a közvetlen támogatások és a magas hozzáadott-értéket előállító nagyberuházások multiplikátor hatása révén) csökkenthesse a termelékenység és jövedelemtermelő képesség terén megfigyelhető lemaradását a nagyvállalatokkal, illetve külföldi versenytársakkal szemben.

Maximum elnyerhető támogatás 500 millió Ft (4,08 Mrd Ft keretösszeg).

Pályázhatnak kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok.

 

III. GOP-2.2.1 / KMOP-1.2.5. Vállalati folyamatmenedzsment támogatása

E két konstrukció célja, hogy számottevően növelje a hazai KKV-k elektronikus úton bonyolított beszerzéseinek és értékesítéseinek részarányát.

 

IV. A GOP-2.2.3 / KMOP-1.2.7. E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása

E két konstrukció fő célja, hogy számottevően növelje a hazai KKV-k elektonikus úton bonyolított beszerzésének és értékesítésének részarányát.

 

Keretösszegek:

GOP-2.2.1: 3300 millió Ft

KMOP-1.2.5: 278 millió Ft

GOP-2.2.3: 2000 millió Ft

KMOP-1.2.7: 278 millió Ft

Minimum és maximum elnyerhető támogatás:

GOP-2.2.1: 3-20 millió Ft

KMOP-1.2.5: 2-16 millió Ft

GOP-2.2.3: 3-20 millió Ft

KMOP-1.2.7: 2-16 millió Ft

 

Pályázhatnak: kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, szövetkezetek, SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók, kizárólag mikro-, kis- és középvállalkozások.

A pontos és részletes információkat a www.vanessia.hu oldalon talál!

 

Egyenlő pályák, egyenlő esélyek

 

Az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése a területi egyenlőtlenségek leküzdése. Ezt hangsúlyozta Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa is magyarországi látogatása során. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a legfejletlenebb térségek jutnak a legkevesebb információhoz, így számtalan pályázati lehetőségről maradnak le. A kiegyenlítődéshez vezető út egyik állomása lehet a kistérségi információs központok működtetése.

 

A múlt héten Tiszavasváriban Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa, Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter, és Simon László, a Központi Fejlesztési Programiroda vezetője együtt nyitotta meg ünnepélyes keretek között az első Új Magyarország Pontot, amely az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljainak megvalósulását helyi szinten segítő országos hálózat egyik bázisaként működik majd.

 

Regionális biztos Magyarországon

 

Danuta Hübner elismerését fejezte ki az új hétéves időszak gyors indításáért, és felhívta a figyelmet arra, hogy 2013-ig tízszer több forrás áll Magyarország rendelkezésére, mint 2004-2006 között. Ezek a források lehetőséget, ám kihívást is jelentenek, mert csak jó projektekkel lehet pályázati forrásokhoz jutni. Az európai biztos a megnyitón az Eurobarométer felméréséről is beszélt, amely szerint a magyarok fele nem tud az uniós támogatásokról, ezért rendkívül fontosnak tartja a helyi tájékoztatást. Az Új Magyarország Ügyfél Pontok reményei szerint képesek lesznek erre, a kezdeményezésért elismerését fejezte ki. Az európai biztos találkozott, és megbeszélést folytatott a térség polgármestereivel.

 

Saját szemmel látva

 

Danuta Hübner Magyarországon másodszor, de vidéken először járt. Az Észak-Alföldi, és Észak-Magyarországi régióba utazva saját szemmel is láthatta az ország fejlettebb és kevésbé fejlett régiói közötti elképesztő különbséget, amit eddig csak statisztikai adatokból ismerhetett meg. Az európai biztos fontosnak tartja, hogy a térség vonzóvá váljon a fiatalok számára, és a két pólusváros egyetemeiről visszatérjenek, és helyben kamatoztathassák szakértelmüket. A fejlődés legfőbb területének az oktatást, a turizmust, és az innovációt nevezte. Lényegesnek tartja a munkahelyteremtést, utak építését, infrastruktúra-fejlesztést, a jó élet, jövőkép reményének megteremtését, amihez konkrét programokra van szükség. Az Európai Unió nevében Danuta Hübner üdvözölte a magyar kormánynak a régiók közötti fejlettségi különbségek felszámolására tett erőfeszítéseit.

 

Minden ember egyenlő

 

Az uniospenz.hu-val folytatott beszélgetése során külön kiemelte, hogy mindenképpen le kell küzdeni az olyan egyenlőtlenségeket, mint például, hogy míg Budapest gazdasági fejlettsége az Európai Unió átlagának 105 százaléka, addig az Észak-Alföldön ez mindössze 40 százalék. A kiegyenlítődés esélye lehet, hogy testre szabott növekedési pólusokat hoznak létre, mert minden európai állampolgár joga, hogy az unió része legyen.

 

Falu kontra nagyváros

 

Az uniospenz.hu a nagyvárosok és a környező kis települések közötti együttműködésről, illetve feszültségekről kérdezte az európai biztost.

 

- Mi a véleménye arról, hogy egyes vélekedések szerint a pólusvárosok nem húzzák magukkal a környező településeket?

- Meggyőződésem, hogy a fejlett nagyvárosok közelsége csak pozitív hatással lehet a környező településekre. Az oktatás, az innováció, és a turizmus területén együtt fejlődhetnek. 

- Mit gondol arról, hogy néhány Pest megyei polgármester külön régió alkotásán gondolkodik, mert a Közép-magyarországi régió települései Budapest fejlettségi szintje miatt nem részesülhetnek a kohéziós alap forrásaiból?

- Nem példa nélküli jelenség az Európai Unióban, hogy a gazdag várost leválasztják a környező településekről. Ez történt Németországban, ahol Berlin szétvált Brandenburg tartománytól, és előfordult Csehországban is. Véleményem szerint ez rossz módszer, nincs olyan sikeres régió az unióban, amely jól fejlődne, ha nagyváros nincs a közelében. Budapest hajtóerőt képez, gazdasági erőt generál. Egy város régió nélkül, vagy egy régió város nélkül mesterséges, és nem működőképes.

- Megkaphatják-e ezek a települések a leváláshoz szükség uniós jóváhagyást?

- A döntés a magyar kormány feladata, ugyanakkor újra szeretném kiemelni, hogy a leválási tervet érdemes kétszer meggondolni.

 

Előny a hátrány

 

Bajnai Gordon szerint a legfejletlenebb térségek jutnak a legkevesebb információhoz, ennek megváltoztatása érdekében szervezik újjá a korábbi párhuzamos hálózatot. Így a hátrányos helyzet ezúttal előnyt jelent. 174 kistérségben 300 szakember segíti majd, hogy a helyi szereplők minden információhoz hozzájussanak a pályázatokkal kapcsolatban, szakmai támogatást nyújt a nyertes projektek megvalósításához, és közreműködik nemzetközi és hazai források felkutatásában. A leghátrányosabb helyzetű 94 kistérségben 2-2 szakember koordinátor dolgozik, és a jelentős roma lakossággal rendelkező településeken roma integrációs koordinátort foglalkoztatnak. A kemény válogatási procedúra után kiválasztott, alapos képzésben részesülő kistérségi koordinátorokra szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. 12 hónap alatt a 300 embertől minimum 60 ezer ügyféltalálkozót várnak, amiből legalább 10 ezer jó projektnek kellene születnie. Céljuk, hogy helybe vigyék, majd ott tartsák a szakértelmet, és átlátható, érthető és esélyegyenlőséget teremtő fejlesztés politikát csináljanak.

 

 

Egyszerűbb a netes cégalapítás

 

Elkészült az EU szolgáltatási irányelvének hazai meghonosítását célzó központi jogszabályi változtatások listája. Az önkormányzatok a napokban kapják meg, milyen törvény- és rendeletmódosításokhoz kell hozzáigazítaniuk saját rendeleteiket, legkésőbb 2009 végéig.

 

A 2006-ban elfogadott uniós irányelv magyarországi meghonosítása forradalmasítaná a közigazgatási eljárásokat a szolgáltatási szektorban működő kisebb vállalkozások számára. A szolgáltatási irányelv értelmében minden tagállamban meg kell szüntetni a jogi és adminisztratív akadályokat a más tagállamból érkező szolgáltatásnyújtók piacra lépése előtt. A szöveg összesen 42 olyan intézkedést tartalmaz, amely eltávolítja a korlátokat, és 65 olyat, amely egyszerűsíti a jelenlegi bürokratikus eljárásokat.

 

A külföldön szolgáltatni kívánó cégek az irányelv szerint egyablakos rendszer keretében regisztráltathatják magukat. Létre kell hozni az elektronikus eljárás lehetőségét is. Az egyablakos rendszer bevezetése évek óta szlogenszerűen visszatérő fordulat a politikusok vállalkozásbarát közigazgatásról tartott szónoklataiban. Most viszont valóban neki kell látniuk - és a többi tagállam cégei számára elkészített rendszert a magyar vállalatokra is kiterjesztik.

 

A cél az, hogy ha több hatóság közreműködésére van szükség egy-egy ügy elintézéséhez, ne az ügyfél vándoroljon a hivatalok között, inkább az akták. Ha egy vállalkozás üzletet szeretne nyitni, akkor ma ehhez rengeteg hatósághoz kell elzarándokolnia, a szükséges engedélyekért - az egyablakos rendszerben egy helyre is elég lesz elmennie.

 

Elképzelések szerint az elektronikus eljárást az Ügyfélkapu rendszeren keresztül, a honlapon lehet igénybe venni. A rendszer kiépítésére jelenleg még több verzió él. Egy részükben a kereskedelmi és iparkamarák bevonása is szerepel, más részükben az önkormányzatok vagy más államigazgatási szervek jelennek meg.

 

Vándor Béla, az MKIK vezető jogtanácsosa szerint több érv is szól a kamarák  felhasználása mellett. A hálózatot úgy kellene létrehozni, hogy minél közelebb legyenek az ügyintézési pontok a vállalkozókhoz, márpedig a kamaráknak inkább vannak vállalalkozói kapcsolatai és irodahálózata, mint az államigazgatásnak.

 

Megvan az ehhez szükséges infrastruktúrájuk és szakemberállományuk is, hiszen 2000-ig számos közigazgatási feladatot is elláttak. Az egyablakos rendszer a magyar közigazgatás bizonyos részterületein már működik: az uniós pályázatokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az ügyfél-tájékoztatás terén vezette azt be, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. pedig az egyedi kormánydöntéssel odaítélhető befektetési támogatások (tehát a multik) számára.

 

A hazai szolgáltatói szektorban működő kisvállalkozások számára az uniós irányelv teremtheti meg az egyszerűbb, kényelmesebb, gyorsabb és olcsóbb eljárást. Az egyablakos rendszer működéséhez mintegy 340 országos hatóság és 2090 önkormányzati jegyző elektronikus hálózatba kapcsolásához lesz szükség, mindez legfeljebb ötszázmillió forintos költséggel járhat.

 

A belső piaci információs rendszerben szereplő standardizált, 23 nyelven feltehető kérdések és ugyanazon a nyelven kapott válaszok révén például egy őrvidéki (burgenlandi) önkormányzat is azonnal megtudhatja, valóban jogosult-e egy adott szolgáltatás nyújtására az a magyar vállalkozás, amelyik Ausztriában vállalna ilyen tevékenységet.

 

Százmilliárdos támogatás zöld energetikai fejlesztésekre

 

Százmilliárd forint támogatás jut a környezetbarát energetikai fejlesztésekre a Környezeti és Energetikai Operatív Program (KEOP) keretében 2007 és 2013 között - mondta Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára kedden Tapolcán, a háromnapos Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia megnyitóját követően.

 

A támogatási összegből 62 milliárd fordítható a megújuló energia támogatására, 38 milliárd pedig energia-hatékonyság fokozására - tette hozzá a szakállamtitkár. Rámutatott: környezetvédelmi szempontból a fejlesztési irány az, hogy épüljön ki ott is a kapcsolt energiatermelés - a meglévő távhőrendszerek esetében -, ahol még ez nincs meg, másutt pedig a meglévő kapacitást kell bővíteni.

 

Dióssy László szerint különösen kívánatos, hogy a kapcsolt termelés megvalósítása megújuló energiaforrásokkal történjen, illetve egyéb hőbázison - ipari hulladékhővel, hűtési igények kielégítésével összekapcsoltan - valósuljon meg. Az államtitkár kitért arra is, hogy a szén-dioxid-kibocsátást az Európai Unió tagországaiban 2020-ig 18 százalékkal kell csökkenteni, az 1990-es adatokhoz képest. Rámutatott arra is, hogy Magyarországon a 3,9 millió háztartás fogyasztja el a primer energia 40 százalékát, a háztartások "felelősek" a szén-dioxid-kibocsátás egyharmadáért. A megújulóenergia-használatot a teljes energia-felhasználáson belül 2020-ig 13 százalékra kell növelniük a tagországoknak.

 

  

Uniós előírás a bioüzemanyagok részarányának a növelése is: 2010-re 5,7, 2015-re 8, míg 2020-ra 10 százalékra. A káros anyagok (például a szén-dioxid) kibocsátásának csökkentését az energia-takarékosság növelésével, a megújuló energiák bővítésével, a szén-dioxid-megkötési technológiák alkalmazásával,illetve a tüzelőanyag-váltással lehet elérni. A szakállamtitkár szólt arról, hogy a zöld tárca" vezetői április végén "klímakörútra" indulnak, amelynek keretében elsősorban a hét régióközpontban találkoznak az önkormányzatok, a tudomány és a vállalkozói szféra vezetőivel, és lakossági fórumokat is tartanak.

 

A tárcát vezető miniszter és a szakállamtitkárok arról tájékozódnak és tárgyalnak majd, hogy miként lehetne csökkenteni az adott régióban a szén-dioxid-kibocsátást, illetve hogyan hasznosítsuk a megújuló energiákat - mondta Dióssy László. Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke a konferencián elmondta: az elmúlt 18 évben kétezer megawattos kapcsolt energia termelő beruházás valósult meg. Megjegyezte: 1200 megawatt nagyerőművi, 800 pedig kiserőművi fejlesztés volt.

 

 

 

Az első három kiírás 6,5 milliárd forintnyi támogatást nyújt

Jönnek a svájci pályázatok

 

Nyár elején jelennek meg az első pályázati felhívások a Svájci hozzájárulás program keretében - tudtuk meg Liliana de Sá Kirchknopftól, a program budapesti hivatalának vezetőjétől, aki tegnap Budapesten tartott információs nap alkalmából nyilatkozott a Világgazdaságnak.

   

Az alpesi ország az Európai Unióval kötött megállapodás értelmében egymilliárd svájci frankos támogatást nyújt a 2004-ben csatlakozott tíz tagállamnak, ebből Magyarország kerete 130,7 millió frank (mintegy 21,7 milliárd forint).

 

A nyolc prioritás közül az első kiírások három területen - természetikatasztrófa-elhárítás, alapinfrastruktúra-javítás, környezeti monitoring, valamint ösztöndíjprogramok - összesen több mint negyvenmillió svájci franknyi (6,5 milliárd forint) forrást kínálnak a majdani pályázóknak. Svájc és Magyarország a kétoldalú megállapodás szerint kétmillió svájci frankot irányzott elő a Felső-Tisza magyarországi szakaszán az árvízvédelem megerősítésére, a második kiírásnál legalább húszmillió frankot infrastruktúra-javításra és maximum tízmilliót környezeti monitoringra. Az ötéves program harmadik témájában az idén négymillió frankot irányoztak elő hallgatói ösztöndíjra, ebből hárommillió jut a Svájcba kiutazó és egymillió az itteni hátrányos helyzetű magyar diákoknak. Emellett 4,5 millió jut akadémiai kutatási együttműködésekre - közölte a Svájci hozzájárulás program budapesti irodájának vezetője. A többi öt prioritásnál vagy még az idei év második felében, vagy jövőre várhatók a kiírások.

 

Kirchknopf egyúttal emlékeztetett arra is, hogy a teljes ötéves magyar keret negyven százalékával kiemelten kívánják támogatni a két legkevésbé fejlett régiót, Észak-Alföldet és Észak-Magyarországot. Ezt a célkitűzésüket elsősorban a regionális fejlesztési, az infrastruktúra-, a környezeti monitoring- és az egészségügyi projekteknek és programoknak, valamint a civilszervezeteknek szóló támogatások elosztásánál igyekeznek elérni.

 

Általában kétfordulós pályázatra számíthatnak az érdeklődők: ezzel mindenki jól jár, komoly kiadásoktól kímélhetjük meg a pályázókat, és az intézményrendszer szereplőit sem terheljük túl - tájékoztatta lapunkat az információs fórum szünetében Szalóki Flórián, a program magyar felelőse, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője. Első körben projektötleteket várnak a pályázókból, ezek minősítése után indul az érdemi pályázati munka. A végleges projektjavaslat már tartalmaz minden szükséges dokumentumot (megvalósíthatósági tanulmány, környezeti hatásértékelés, építési engedély stb.), s az értékelés után Svájc dönt arról, hogy kaphat-e támogatást.

 

Kiírástervek (keret-előirányzatok, témák szerint, millió svájci frank)

 

Természeti katasztrófák megelőzése és kezelése 2,0

Az alap-infrastruktúra, valamint a környezet fejlesztése  30,0

Kutatás-fejlesztés 8,5

 

Pályázhatnak a tőzsdére készülő vállalkozások

 

A tőzsdére készülő vállalkozások ismét pályázhatnak a gazdasági tárca által meghirdetett 100 millió forint keretösszegű támogatásra. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), valamint a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 2005-ben indította el a tőzsdei bevezetést ösztönző közös programját.

 

A most meghirdetett 2008. évi keretösszegre április 1-17. között folyamatosan pályázhatnak a vállalatok, és az elbírálás folyamatos. A minisztérium a 100 millió forintnyi keretet más forrásból kiegészítheti, amennyiben ez szükséges. A támogatás visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatást jelent, amelynek mértéke a tőzsdei bevezetés igazolt költségeinek 50 százaléka, de maximum 25 millió forint.

 

A támogatás feltétele, hogy a pályázó részvényeit jövő év május 31-éig a BÉT-re vigye, és legalább 2 évig a tőzsdén tartsa, tagja legyen a BÉT Tőzsdeképes Cégek Klubjának. A támogatásra az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában székhellyel rendelkező gazdasági társaságok pályázhatnak. A korábbi pályázatok nyertesei közül eddig az Állami Nyomda, a TvNetWork, a Bookline, az RFV Nyrt. és az Orco Property Group részvényeit vezették be a Budapesti Értéktőzsdére.

 

A támogatási program célja a tőkepiacon keresztül történő forrásbevonás ösztönzése, mely egyrészt nagyobb rugalmasságot, transzparens cégértékelést, részvényeik tekintetében pedig likviditást biztosít a cégeknek illetve tulajdonosaiknak, másrészt pedig bővíti a tőzsdei befektetési lehetőségeket, így az egész tőkepiacra pozitív hatást gyakorol.

 

 

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának 2008. évi támogatása

 

 

A pályázat célja:

A megváltozott munkaképességű személyek számára új munkahelyek teremtése és a meglévő munkahelyeken a tartós foglalkoztatás feltételeinek, az egyéni szükségletekhez igazodó munkakörnyezet megteremtése.

 

A támogatás mértéke:

Az elismerhető költségek maximum 80 %-a mértékéig, 8 órás foglalkoztatás esetében:

1. a pályázati kiírás III. 1. és 5. pontja szerinti munkahely létrehozásához maximum:

2.500.000,-Ft. Aki a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó térségben valósít meg beruházást, kiegészítő támogatást igényelhet maximum: 250.000,-Ft összegig.

2. a pályázati kiírás III. 2. 3. 4. pontja szerinti beszerzés, átalakítás, korszerűsítés eredményeként megtartott munkahelyek esetén maximum: 1.500.000,-Ft. Az egy pályázó által igényelhető maximális támogatás összege: 50.000.000,-Ft.

 

Határidő:

2008. május 05.

 

Mikrohitel kontra Széchenyi- kártya

 

A nemrégiben bevezetett uniós mikrohitelt csak azok kaphatják meg, akik korábban máshol nem jutottak kölcsönhöz, a szabály alól a forgóeszközhitel a kivétel. Utóbbira, az átmeneti pénzügyi nehézségek enyhítésére szolgál a kisvállalkozások körében népszerű Széchenyi-kártya is.

 

Mivel a mikrohitel kamata esetenként hat százalékkal is alacsonyabb, illetve néhány napon belül megkapható, bizonyára sokan elgondolkoznak rajta, hogy kártyájuk mellé vagy esetleg helyett megpróbálják elnyerni a visszatérítendő uniós támogatást.

 

Január végétől igényelhető az uniós mikrohitel, és máris több száz ügy van folyamatban. Csak a visszatérítendő uniós támogatást elsőként nyújtó MiFiN Miikrofinanszírozó Pénzügyi Zrt. hetente 20 új szerződést köt - tudta meg a lap Antal Gergelytől, a társaság vezérigazgatójától. Mint mondta, a konstrukciót komoly érdeklődés övezi: csak a fővárosi központjukban naponta 60-80 cégvezető érdeklődik a lehetőség iránt. Ugyan a pontos számok egyelőre nem nyilvánosak, annyit megtudtunk, eddig több százmillió forintot utaltak át a vállalkozóknak. A tervek szerint az ilyen kölcsönök közvetítésében mintegy harminc szervezet vesz majd részt, egyelőre négyen, a MiFiN Mikrofinanszírozó Pénzügyi Zrt., a Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kezdte meg a mikrohitelek közvetítését, illetve a Veszprém Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány is hamarosan csatlakozik a körhöz. Ők összesen 6,3 milliárd forintot oszthatnak szét, ám ahogyan nő a folyamatban résztvevő szervezek, pénzintézetek száma, úgy növekszik majd a folyósítható keretösszeg. Hét év alatt 55 milliárd forint jut a célra - írja a Népszabadság.

 

A rendszer egyébként úgy épül fel, hogy amennyi forrást szán a mikrohitelre a pénzügyi közvetítő, annak négyszeresét teszi hozzá az EU. A hitelezők kockázata viszonylag alacsony, hiszen amennyiben kételkednek a támogatást kérő vállalkozás fizetőképességében, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., előre rögzített kockázatmegosztás mellett, de maximum a kifizetett hitel nyolcvan százalékáig készfizető kezességet vállal. Utóbbira, hét évre, 25 milliárd forint jut. A várakozások szerint mintegy 50-60 ezer vállalkozás élhet a lehetőséggel. A beruházásra és forgóeszköz- finanszírozásra szóló uniós mikrohitel kifejezetten azoknak készült, akik eddig képtelenek voltak piaci viszonyok között kölcsönhöz jutni. A felhívás szerint a nyerteseknek nem is lehet hitelük máshol. Ez alól csupán a forgóeszközkölcsön kivétel. Így történhetett meg, hogy az első sikeres pályázó, aki megkapta a közösségi viszszatérítendő támogatást, előzőleg már két éven át használt Széchenyi-kártyát.

 

Széchenyi-kártya ugyanis szintén a mikro-, kis- és középes vállalkozásoknak szóló, kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített hitelkonstrukció, melynek célja, hogy a cégek egyszerűsített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelő hitelhez jussanak. Ebben az állam úgy segít, hogy a Hitelgarancia Rt. a hitelkeret és kamat összegének 80 százalékáig készfizető kezességet vállal, illetve 10 millió forintos hitelig a kormány egyszázalékos kamattámogatást nyújt. A vállalkozók szabadon választhatják meg, hogy a részt vevő hitelintézetek (MKB, OTP, Erste, Volksbank és egyes takarékszövetkezetek) közül melyikhez fordulnak. A hitelkeret megnyitásával egy időben a az ügyfelek egy MasterCard Standard bankkártyát kapnak, amellyel bárhol, bármikor fizethetnek, készpénzt vehetnek fel. A tavalyi év végéig közel 87 ezer Széchenyi-kártya talált gazdára, ezzel 457 milliárd forintnyi hitelkeret nyílt meg az igénybevevő vállalkozások előtt. Az elmúlt öt és fél évben mintegy 38 ezer vállalkozás használt legalább egy éven keresztül Széchenyi-kártyát. A programban részt vevők 80 százaléka visszatérő.

 

Az uniós mikrohitelt iparági megkötés nélkül, bármely mikrovállalkozás felveheti, amely árbevétele legfeljebb 200 millió forint, eddig sehol sem tartották bankképesnek, üzleti terve jól átgondolt, ígéretes, és képes letenni a 20 százalékos önerőt, vagy induló vállalkozás. Az agrártermelők és az őstermelők sajnos elesnek a lehetőségtől, számukra ugyanis más támogatási forrásokat biztosít az EU. Tárgyi eszköz beszerzésekre, beruházásokra, bővítésekre, illetve az ezekhez kapcsolódó forgóeszközök finanszírozására jelenleg legfeljebb hatmillió forintot lehet igényelni, a konstrukció megalkotói ugyanis arra számítottak, hogy eleinte inkább a nagyon pici hitelek lesznek jellemzőek, amelyeket azok a vállalkozók vesznek fel, akik eddig, sehol, semmilyen formában nem jutottak tőkéhez. Az eredmények tükrében azonban akár 12 millióra is nőhet a maximális támogatás. A forrást elsősorban beruházásra lehet felhasználni, de akinek forgótőkére van szüksége, az is megkaphatja, ugyan utóbbit más feltétellel. Míg a beruházásra felvett kölcsönt öt év alatt kell visszafizetni, és a törlesztés megkezdéséhez két év türelmi időt is kapnak a cégek, ez a forgótőke esetén egy-egy év, illetve egyszer meg is hosszabbítható a szerződés. A mikrohitelek kamata közvetítőnkét eltérő, jelenleg 5,58-9,58 százalék között mozog. Önmagában azonban a kamat nem mérvadó, érdemes megnézni, hol, milyen költségek kapcsolódnak a kölcsönhöz - írja a Népszabadság.

 

A konstrukció eredményeiről egyelőre nehéz beszámolni, ám az eddig megkötött szerződések azt mutatják, hogy a vállalkozók átlagos hitelfelvétele hárommillió forint körül van - ami Antal Gergely szerint épp elég alacsony ahhoz, hogy a bankoknak ne legyen igazán érdekes, hiszen nekik egy ekkora üzlettel is nagyjából annyi tennivalójuk van, mint egy 50 millió forintossal. A választott futamidő 4-5 év között van, érdekesség, hogy az igénybe vehető türelmi időt a többség nem használja ki, aki kéri, az is megelégszik a lehetséges 24 hónap helyett, egy évvel. A kedvezményt általában azok veszik igénybe, akik valami újba fognak, ami nem hoz azonnal bevételt. Jól meg kell gondolni azonban a halasztást, mert a futamidőbe a meg nem kezdett fizetés is beleszámít, így aki mondjuk öt évre vett fel kölcsönt, de csak két év elteltével kezdi meg a törlesztést, annak három év alatt kell visszafizetnie a pénzt. Mint azt Antal Gergelytől megtudtuk, eddig a jelentkezőknek mindössze két százalékát kellett visszautasítaniuk. A vállalkozások többségének a fedezettel voltak nehézségei. A hitel 100 százalékára kell valamilyen biztosítékot nyújtani, amit a többség egy ingatlannal intéz el, ám volt aki két cserépkályhával vagy búvárfelszerelésével próbálkozott.

 

A Széchenyi-kártya esetében az átlagos hitelnagyságot befolyásolta a maximális hitelösszegek háromszori emelése - tudta meg a Népszabadság a KA-VOSZ-tól. Az első időszakban a maximálisan igényelhető egymillió forint közelében volt az átlagos hitel. A második lépcsőben, az ötmillió forintos Széchenyi-kártya bevezetését követő egy évben, ez 3,5 millió forintra nőtt. A konstrukció harmadik szakaszában, a 10 millió forintos kártya meghirdetését követően 5,16 millió forintra emelkedett az átlag, majd 2006 áprilisa, azaz a maximálisan igényelhető hitelösszeg 25 millió forintra emelése óta, az átlagos hitelkeret 6,4 millió forint. A társaság statisztikájából kiderül, az igényelt hitelek hat százaléka tartozik a 11-25 millió forint közötti hitelsávba, az ügyletek többségét, 59 százalékát, ma is az ötmillió vagy az alatti hitelek alkotják, a 10 millió forintos ügyek aránya 23 százalék. Az uniós mikrohitel esetében még nem látszik milyen vállalkozások alkotják majd a legfőbb ügyfélkört, a Széchenyi-kártyánál a kereskedők és az építőipari vállalkozások vannak többségben.

 

Mint azt a Hitelgarancia Zrt.-nél megtudták, január 31-ig 88 ezer Széchenyi-kártyához, 465 milliárd forint hitelhez, 384 milliárd forint összegben vállalt kezességet. A beváltási arány három százalék volt. A nem fizetőket egyébként a tartozás összegével együtt, a bankok szerepeltetik a KHR-ben, így a cég öt évig nem vehet fel hitelt. Emellett a társaság felkerül a KA-VOSZ feketelistájára is. Utóbbit folyamatosan frissítik, ám a múlt héten több mint 730 cég neve szerepelt rajta, akik tartozása meghaladja a 2,7 milliárd forintot. Az uniós mikrohitelt vissza nem fizetők esetében egyszerűen elárverezik a biztosítékként felajánlott ingatlant, vagy egyéb fedezetet.

 

Mindkét konstrukciónál kihasználhatják az ügyfelek az internet nyújtotta lehetőségeket. Antal Gergely elmondta: a MiFiN honlapján a gyorsabb ügyintézés érdekében letölthető az üzleti terv sablonja, az előzetes igénybejelentő lap és a dokumentum-ellenőrző lista is. A kitöltött papírokat pedig e-mailen is be lehet küldeni, a fedezetként felajánlott ingatlan tulajdoni lapját a MiFiN maga is le tudja kérni. Aki tehát úgy látja jónak, annak csupán a szerződéskötés miatt kell személyesen megjelennie valamely kirendeltségen. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, aki hiánytalanul benyújtotta a kért papírokat, az három nap múlva a számláján találja a pénzt. A KA-VOSZ a feltételrendszer enyhítése során tervezi, hogy az ügyfelek az interneten át is kitölthessék igénylési lapjukat, ez által is gyorsítva az ügyintézést. Hozzátették, a könnyítések körébe tartozik, hogy - kockázatelemzés függvényében - még 25 milliós igénylés esetén sincs szükség jelzálog bejegyzésére, illetve a benyújtandó dokumentumok közül csak az APEH "bővített nullás" adóigazolását kell cégnek magának beszereznie, minden mást a regisztráló irodában is el tud intézni.

 

Marad a kamattámogatás

 

A Széchenyi-kártya kedvező hatásait és a pénzpiaci kamatszintek emelkedését tekintve, a kormány úgy döntött, fenntartja konstrukció kamattámogatását, noha eredetileg ez év elején megszűnt volna a kedvezmény - közölte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). A kamattámogatás mértéke a 2008. január 1-je és december 31-e között kibocsátott kártyák esetében 10 millió forint hitelösszegig, 365 napra, egy százalék. Az indoklás szerint a kártya űrt tölt be, építi, és élénkíti is a piacot. A program is hozzájárult ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások tavaly közel nyolcszor akkora banki hitelforráshoz juthattak hozzá, mint 1999-ben. A konstrukció mérsékelte a kisvállalkozói szektor versenyhátrányát, érzékelhetően enyhíti a kisebb méretű vállalkozások kiszolgáltatottságát, segíti az előnytelen fizetési feltételek és a körbetartozások kezelését. Nem elhanyagolható a vállalkozói kultúrában kifejtett, a fizetési fegyelmet erősítő hatása sem. Mivel lejárt hiteltartozással vagy köztartozással rendelkező vállalkozások nem igényelhetnek Széchenyi-kártyát, a vállalkozások fokozottabban ügyelnek arra, hogy fizetési kötelezettségeiknek határidőben eleget tegyenek. A konstrukció sikerének hatására a programban részt nem vevő kereskedelmi bankok hasonló hitelekkel jelentek meg a piacon.

 

Nyilvános uniós agrártámogatások

 

A jövőben közzé kell tenni az uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásban részesülők részletes adatait, így döntött az Európai Bizottság. - Az adófizetők pénzéről van szó, ezért nagyon fontos, hogy az állampolgárok tudják, mire használják fel ezeket a pénzforrásokat. Csak így garantálhatjuk, hogy megalapozott vita folyhasson a közös mezőgazdasági politika jövőjéről - mondta Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos a döntés után.

 

Az uniós gazdaszövetségeket képviselő érdekvédelmi szervezetek, a COPA és a COGECA szerint a most bejelentett intézkedést még egy sor további közös szabállyal ki kell egészíteni annak érdekében, hogy a gazdák magánéletét tiszteletben tartsák. Így például a személyi adatokat lehetőség szerint mellőzni kell, illetve pontosítani kell azt is, mi történjék a tévesen vagy hamisan közzétett információkkal - adja hírül az MTI.

A bizottság döntése szerint azért, hogy bárki információt kaphassanak arról, hogy egy magánszemély vagy vállalkozás mekkora támogatásban részesült, legkésőbb 2009. április 30-ig a tagállamok (saját működtetésű, keresővel ellátott honlapokon) áttekinthető és egységes módon közzé fogják tenni a kedvezményezettek teljes nevét, a település nevével és - ha rendelkezésre áll - a postai irányítószámmal együtt. A kifizetések támogatási forma (a termelőknek nyújtott közvetlen támogatás és más támogatási intézkedés) szerinti lebontásban jelennek majd meg. Az EU és a tagállamok által közösen finanszírozott vidékfejlesztési politika esetében mind az EU, mind a tagállamok által nyújtott támogatásra vonatkozó adatokat közzé fogják tenni. Minden év április 30-ig kell nyilvánosságra hozni a megelőző pénzügyi évre vonatkozó adatokat, amelyeknek az eredeti közzétételtől számított két évig a honlapon kell maradniuk. Az Európai Bizottság ezen kívül saját honlapot hoz létre, ahonnan minden egyes tagállami oldal elérhető lesz.

 

A közzététel elvében már 2006-ban megállapodtak az EU-tagállamok, és a brüsszeli bizottság most rendezte a közzététel módját. A bizottsági direktíva szerint minden tagállamnak egy honlapon kell nyilvánosságra hoznia ezeket az információkat, mégpedig úgy, hogy a kedvezményezettek között név, település, támogatási összeg (és az adott pénznem), valamint e három kritérium kombinációja szerint lehessen keresni, és ezeket egyetlen adatsorként lekérdezni. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a kedvezményezetteket arról, hogy adataikat nyilvánosságra hozzák, valamint fel kell hívniuk a figyelmüket az uniós adatvédelmi szabályokból eredő jogaikra, így garantálva, hogy az adatközlés az adatvédelmi előírásoknak megfelelően történjen.

 

A 2007. január 1. és október 15. között kifizetett vidékfejlesztési támogatások adatait legkésőbb 2008. szeptember 30-án teszik közzé. Tekintettel az EU tagállamai között fennálló szervezeti különbségekre, az egyes tagállamok maguk dönthetik el, melyik intézmény felel a honlap létrehozásáért és üzemeltetéséért. A tagállamok - ha úgy döntenek - részletesebb információkat is közzétehetnek. A brüsszeli bizottság saját honlapot hoz létre, ahonnan elérhetők lesznek a tagállamok honlapjai.

 

A COPA-COGECA egy szóvivője az MTI megkeresésére elmondta, hogy álláspontjuk szerint a gazdák és mezőgazdasági szervezetek már jelenleg is jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy tevékenységük, beleértve az uniós támogatások felhasználását, átlátható legyen mind a nemzeti, mind az uniós hatóságok számára. Utalt arra, hogy a támogatások odaítélését és felhasználását máris szigorú feltételek szabják meg, és ugyanilyen erélyes az elvégezett munka ellenőrzése is. 

 

Az érdekvédők kétségbe vonják, hogy egy ilyen intézkedés az uniós alapok felhasználásának jobb ellenőrzését tenné lehetővé (az a megfelelő szervek működtetésével már jelenleg is biztosított), ugyanakkor megértik, hogy a nagyközönség felé ez az egyik módja annak bizonyítására, hogy az EU átláthatóan működik. Megítélésük szerint a rendszer akkor lenne kiegyensúlyozott, ha nem csupán az uniós támogatásokra terjedne ki, hanem a nemzeti vagy önkormányzati szintű pénzekre is, illetve más ágazatokra, például az iparra és a szociális területre, továbbá más uniós finanszírozásokra is (például tanulmányok készítéséhez, független tanácsadók igénybe vételéhez nyújtott támogatásokra). Szükség lenne szerintük egy olyan közhatóságra is, amely a kiszolgáltatandó adatokat a magánélet védelme szempontjából szűrné, hiszen az utóbbit uniós szerződések írják elő.

 

Ami a tagállamokat illeti, a 27 országban eltérő a gyakorlat a szóban forgó adatok nyilvánosságra hozását illetően. Egyes tagállamok részlegesen vagy egészében máris publikálnak ilyen információkat, és a brüsszeli bizottság honlapján is összegyűjtöttek számítógépes linkeket az érintett nemzeti listákhoz. A nagy hiányzó egyelőre a legnagyobb uniós agrártámogatási haszonélvező Franciaország. A magyar kormányálláspontot Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter már korábban kifejtette: szakmai indoka nincs az uniós támogatásra vonatkozó adatok bizalmas kezelésének, ez szerinte elsősorban politikai, illetve adatvédelmi kérdés.

 

Nagyobb a keret, több lehet a nyertes a március végén megjelenő kiírásoknál

Új informatikai pályázatok

 

Március 31-én hirdetik meg az idei első informatikai kiírásokat a Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) és a Közép-Magyarország operatív program (KMOP) keretében, s ezekre 2008. május 5-től várják a pályázatokat.

 

A küszöbönálló négy új felhívásnál öszszesen csaknem hatmilliárd forint támogatásra lehet majd pályázni és együttesen 600-700 nyertes várható.

Az e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások fejlesztését (kódjel: GOP 2.2.3, KMOP 1.2.7), valamint a vállalati folyamatmenedzsment támogatását (kódjel: GOP 2.2.1, KMOP 1.2.) szolgáló kiírásoknál egyaránt alapvető célkitűzés a kkv-szektor jövedelemtermelő képességének erősítése az információs és kommunikációs technológiai megoldások hatékony alkalmazása révén.

 

A tavalyi hasonló kiírások közül e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások fejlesztésére 415 pályázatot adtak be, s ezek közül eddig 27 projekt részesült támogatásban. Vállalati folyamatmenedzsment támogatására 384 jelentkezést regisztráltak, és eddig 80 projektgazda kapott pozitív választ. A pályázatokat kezelő Mag - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ - szerint várhatóan áprilisban valamennyi támogatási döntés megszületik, és a két kiírásra tavaly rendelkezésre bocsátott összesen 4,3 milliárd forintos keretet mind szétosztják a nyertesek között.

 

Miközben a döntések még javában zajlanak, a múlt héten már a 2007-2013-as uniós kohéziós időszak első informatikai szerződéseit is aláírtuk a kedvezményezettekkel, ez jelentős gyorsulást jelent a korábbi időszak hasonló folyamataihoz képes - tájékoztatta a Világgazdaságot Ormosy Gábor, a Mag Zrt. vezérigazgatója. Az idén is 3-20 (a Közép-Magyarország régióban 2-16) millió forint támogatást igényelhetnek a pályázók. A támogatási arány a konvergenciarégiókban 50, Közép-Magyarországon pedig 35 százalékos lehet. Fontos újdonság a hamarosan megjelenő pályázatokban, hogy az árajánlatokra nézve a referenciának tartott árakat is tartalmazó ún. súlymátrix nyilvános lesz.

 

 

 

Közlemény GOP-pályázatok módosításáról

 

 A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Gazdaságfejlesztési Operatív Program támogatási rendszerében 2007.január 30-án meghirdetett GOP-2007-2.1.1./A, GOP-2007-2.1.1./B, GOP-2007-2.1.1./C, GOP-2007-2.1.2./B, GOP-2007-2.1.2./C, KMOP-2007-1.2.1./A és a KMOP-2007-1.2.1./B számú pályázati felhívás és útmutató B6. pontját érintő kötelezettségvállalási feltételeket módosította az alábbiak szerint:

 

Az NFÜ törölte az alábbi feltételt: ˝A pályázat benyújtását megelőző évhez képest a projekt befejezési évéig a pályázó forintban számolt éves nettó árbevétele (egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevétele) összesen 20%-nál nagyobb mértékben nem csökken.˝

 

A 2008-as pályázati kiírásokban az árbevétel növekedésre (a nominális és reálnövekményre egyaránt) vonatkozó vállalást területi alapon, a projekt megvalósításának helye szerint határozta meg, a vállalási időszak pedig 3 évről 2 évre csökkent. A 2007-es pályázatok kedvezményezettjei választhatnak, hogy az árbevétel-növekedésre vonatkozó vállalást a 2007-es 3 évre előírt, az adott konstrukciókhoz rögzített reál vagy nominális növekedési feltételekkel, vagy a 2008-as 2 évre előírt, a projekt megvalósítási helye szerint meghatározott reálnövekedési feltételekkel teljesítik-e.

 

A projekt megvalósítási helye szerint meghatározott reálnövekedési vállalások részleteit a GOP-2008-211 és a GOP-2008-212 pályázati útmutatók B6. pontja tartalmazza. Az útmutatók elérhetőek a www.nfu.hu oldalon.

 

Amennyiben a kedvezményezett a 2008-as 2 évre előírt a projekt megvalósítási helye szerint meghatározott reálnövekedési feltételekkel teljesíti az árbevételnövekedési vállalást, rá a támogatás összegéhez viszonyított árbevétel növekedésre vonatkozó vállalás tekintetében is automatikusan a 2008-as kiírásban rögzítettek irányadóak.

 

A támogatás összegéhez viszonyított árbevétel-növekedésre vonatkozó (a 2007-es pályázati útmutatóban a 3. számú kötelezettségvállalás) vállalás euróban is teljesíthetővé válik a 2007-es pályázatok kedvezményezettjei számára.

 

Felhívjuk a figyelmet, hogy a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet az irányadó az árbevételnövekedésre vonatkozó vállalás értékének meghatározása tekintetében, amennyiben a kedvezményezett a 2008-as 2 évre előírt feltételeket teljesíti.

 

A módosításokról minden kedvezményezett közvetlenül is kap értesítést.

 

 

 

Támogatás új munkahelyekre

 

Április 4-ig lehet pályázni a magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak a támogatására. A kiírás célja új munkahelyek létrehozásának ösztönzése az olyan humántőke-igényes gazdasági ágazatokban, ahol az üzleti tevékenység létrehozását, bővítését célzó - viszonylag kevés tárgyi eszköz beszerzésével járó - beruházás megvalósításával jelentős számú dolgozó tartós foglalkoztatására nyílik lehetőség.

 

Két kategóriában - beruházáshoz kapcsolódó munkahelyteremtésre, valamint munkahely létesítésére - lehet pályázni. A feltételeknek megfelelő foglalkoztatók - eltérő kötelezettségvállalás figyelembevételével - bármelyikre jelentkezhetnek, de a tenderben szereplő projekthez csak az egyik jogcímen igényelhetnek támogatást. Dotáció mindkét jogcím esetében a beruházás kapcsán felmerülő személyi jellegű kiadások meghatározott költségeihez igényelhető.

 

A támogatás keretében foglalkoztatható személyek mindkét kategóriában lehetnek regisztrált álláskeresők (munkanélküliek). Rajtuk kívül a beruházáshoz nyújtott támogatási kategória esetében egyéb dolgozók is, a munkahelyteremtés kategóriában pedig pályakezdő fiatalok, illetve azok, akiket harmadik fél mint munkáltató a munkaviszonyuk megszűnéséről, illetve megszüntetéséről írásban értesített. A szubvenció mértéke - a foglalkoztatott személyek függvényében - új munkahelyenként, maximum 12 hónapon át a ténylegesen felmerülő havi bérköltség és annak a pályázat keretében elszámolható járulékai együttes összegének 65 vagy 75 százaléka lehet.

A legfeljebb 12 hónapig nyújtható támogatás keretében az utolsó dotált hónap 2009 júliusa lehet, ezért amennyivel 2008. augusztus 1-jéhez képest később tervezi a pályázó a foglalkoztatáshoz kapcsolódó beruházást befejezni, illetve a vállalt létszámbővítést megvalósítani, a támogatást ugyanennyi idővel rövidebb időtartamra igényelheti. Az összeg alapjául mindkét kategóriában legfeljebb fejenként havi 200 ezer forint munkavállalónak kifizetendő bruttó bérköltség vehető figyelembe. A pályázó ennél nagyobb keresetet is fizethet a dolgozójának, de a támogatás csak az említett felső határig tartó munkabérhez és annak járulékaihoz vehető igénybe. MK

 

A pályázat

Kerete: 360 millió forint

Projektenkénti tám. max.: 30 millió Ft*

A támogatás mértéke: a ténylegesen felmerülő havi bérköltség és annak a pályázat keretében elszámolható járulékai együttes összegének 65 vagy 75 százaléka

Beadási határidő: április 4.

 

* Nyolcvan új munkahelyet elérő munkahelyteremtő beruházásnál legfeljebb további 20 millió forinttal növelhető.

** A foglalkoztatott személyek függvényében, új munkahelyenként, maximum 12 hónapon át.

 

 

Dél-kelet-európai Transznacionális Együttműködés Program

 

 2008. március 27-28-án ünnepélyes keretek között indul el a Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési program 2007-2013. A program teljes költségvetése 207 millió euró.

 

A transznacionális program legfőbb célkitűzése, hogy gazdasági, földrajzi, vagy társadalmi szempontból egy területi egységként értelmezhető, de több országból álló területek közösen keressenek megoldásokat a térséget érintő problémákra.

 

Magyarország a délkelet-európai transznacionális programon belül kiemelt szerephez jut, mert a program kulcsintézményei Magyarországon fognak működni:

 

Irányító Hatóság (IH) - Nemzeti Fejlesztési Ügynökség,

Igazoló és Audit Hatóság - Pénzügyminisztérium,

Közös Szakmai Titkárság (KSzT) - VÁTI Kht.

 

A 2006-os EU Bizottság javaslatából kiindulva a délkelet európai együttműködési program az alábbi tervezett prioritások mentén épül fel:

 

• Innováció és vállalkozások támogatása: a technológiai és az innovációs hálózatok speciális területeken történő fejlesztésének támogatása, és kedvező környezeti feltételek kialakítása az innovatív vállalkozások segítése érdekében

 

• Környezet védelme és fejlesztése: az integrált vízgazdálkodás fejlesztése és az árvizek megelőzése, hatékony energia- és erőforrás-felhasználás

 

• Az elérhetőség javítása: a közlekedési hálózatok fejlesztése a koordináció, a tervezés és a működtetés fejlesztésével, különböző stratégiák kifejlesztése a digitális világ kettészakadásának megakadályozása érdekében;

 

• Fenntartható városfejlesztés: a növekedési térségek vonzásképességének és megközelíthetőségének támogatása.

 

A program költségvetését az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja a résztvevő tagállamok allokációjának megfelelően. A tervezett költségvetés a 2007-2013-as időszakra Magyarországon 21,3 millió euró.

 

 

Társadalmi egyeztetésen a regionális jelentőségű klaszterek létrehozását és működését támogató pályázati kiírások

 

 Egyeztetési időszak: 2008. március 25. - április 8.

 

A konstrukciók célja, hogy előmozdítsák a vállalkozások, oktatási és K+F intézmények, valamint helyi gazdasági szereplők közötti, iparági klaszter formában megvalósuló együttműködést. Ezen belül lehetőséget biztosítsanak a régió kulcságazataiban működő klaszterek versenyképességének jelentős növelésére. Elvárt eredmény, hogy a térség felsőoktatási intézményei és a klaszter tagjai között egy partneri viszonyon alapuló, hálózati szerveződésű együttműködés jöjjön létre, amely kiszolgálja az adott ágazat gazdasági szereplőinek igényeit és helyi válaszokat ad a gazdaság kihívásaira. 

 

Kiemelt törekvés, hogy fejlődjön és bővüljön a klaszterek szolgáltatási palettája, megteremtve az összhangot a közös szolgáltatások kínálata és kereslete között, megteremtve a közös beruházások előmozdítását. 

 

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a pályázati kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat április 8-ig a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban várja az NFÜ.

 

Az új áfatörvény és társai

 

Teljesen megváltoztak az új áfatörvény szövegezése, fogalmai, definíciói. A paragrafusok száma csaknem kétszer annyi lett. Nem változtak az áfakulcsok, alapvetően változatlan maradt a kedvezményes termékkör is. Az alanyi adómentesség értékhatárát a korábbi négymillió forintról ötmillióra emelték.

 

Általánosságban elmondható, hogy az áfatörvény sokkal hosszabb lett, sokkal több szabályt tartalmaz, rendkívül sok fogalom megváltozott, vagy átértékelődött benne. Bizonyos esetekben elveszni látszanak az áfa logikai elemei is. Ilyen például a tárgyi adómentes fogalom megszűnése, ami kifejezetten a törvény tárgyi hatálya alá tartozott és jól érthető volt - szemben a jövőbeni általános ˝adó alóli mentesség˝ kifejezéssel.

 

Ingatlanok az áfában

 

A legfontosabb változások az ingatlanokkal kapcsolatban történtek. Ezzel összefüggésben számos új elem került a törvénybe. Az uniós előírásokkal egyező főszabályként egy ingatlan értékesítése minden esetben áfamentes. Ha viszont az értékesítő már benne van az áfakörben, választhatja azt is, hogy áfásan értékesíti az ingatlant (ekkor az adólevonás joga is megilleti). Az áfát nem neki, hanem a vevőnek kell bevallania és befizetnie (fordított adózás). Fontos korlát, hogy amelyik cég az adóalanyiságot választja, az a választás évét követő ötödik év végéig kötelezően bent marad az áfakörben, abból jogszerűen nem léphet ki. Minden ingatlanra egységesen vonatkozik a választás, legyen szó lakóházról, üzemépületről vagy irodáról, csak egyformán adózhatnak.

 

Kivétel természetesen persze van. Építési telkek és új ingatlanok esetén megmaradt az áfakötelezettség, ezek értékesítése továbbra is - minden esetben - áfaköteles. Az ingatlan bérbeadás eddigi szabályai speciálisnak tűntek ugyan, azonban már ez is megegyezik az ingatlanértékesítés általános szabályaival. Vagyis a bérleti díj alapesetben áfamentes, de a bérbeadó választhatja azt, hogy mégis belép (természetesen öt évi időtartamra) az áfakörbe. Kivételként azonban szálloda és garázs bérbeadása áfaköteles tevékenységnek minősül. Miután mindkét tevékenységre (ingatlan értékesítés- és bérbeadás) egymástól függetlenül, külön-külön is lehet áfakötelezettséget választani, a bérbeadás és az értékesítés áfamegítélése nem feltétlenül esik egybe. Ezt célszerű mindig alaposan előkészíteni és adószakértővel közösen megtervezni.

 

Magánszemélyek áfaalanyisága

 

A korábbi áfatörvény sem tett kivételt a magánszemélyekkel, abban is szerepelt, hogy rendszeres vagy üzletszerű tevékenység esetén ők is adóalanyokká válnak. 2008-tól azonban - a félreértések elkerülése miatt - egyértelműen kimondták, hogy a magánszemély is áfaalany lesz, ha ingatlant vagy építési telket ˝sorozatjelleggel˝ értékesít. A sorozatjelleg a törvény értelmező rendelkezései alapján a következőt jelenti: az lesz áfaalany, aki az említett ingatlanokból és telkekből két naptári éven belül négyet értékesít, továbbá a rá következő három naptári éven belül újabb ingatlant vagy telket ad el. A kisajátított ingatlanok közül csak azok számítanak ide, amelyeknél az eljárás 2008. január elseje után indul.  A negyedik értékesítés tehát már áfakötelezett lesz.

 

 

Fordított adózás szabályai

 

Az adócsalás visszaszorítását szolgálja a fordított adózás szabályainak kiterjesztése is. Korábban már a hulladékkereskedelemre vonatkozott ez a szabály, 2008. január elsejétől pedig már az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokra, a munkaerő-kölcsönzésre, és a fizetésképtelen cégek által százezer forintot meghaladó értékesítésekre is kiterjed majd. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen szolgáltatások után nem a szolgáltatás nyújtója, nem a számlakibocsátó számlázza ki az áfát, hanem a vevő - saját maga - állapítja meg, számolja fel, vallja be és vonhatja le (ha egyébként a levonási feltételeknek megfelel) az áfát. Az adócsalás ismert esete, ha az értékesítési láncba bekapcsolnak egy fiktív céget is, amely nem fizeti meg az áfát. Az új törvény az így összekapcsolódó vállalkozásokra egyetemes adófizetési kötelezettséget ír elő, vagyis az APEH bármely cégtől követelheti az áfa megfizetését.

 

Számlakiállítás szabályainak változása

 

A jogalkalmazást segítő szabályok közé tartozik, hogy a számlát az ügylet teljesítéséig, de legkésőbb attól számítva 15 napon belül ki kell állítani. Ugyanazon vevő és eladó megállapodhat arról, hogy egy áfaidőszakon belül gyűjtőszámlát bocsát ki. Ez nagyon fontos változás, mert e határidő elmulasztása azzal a kockázattal jár, hogy egy adóhatósági ellenőrzés esetén a számla valódisága, valóságtartalma megkérdőjelezhető.

 

Egyéb változások

 

A jogharmonizációs célú változások csoportjába tartozik a csoportos adóalanyiság kérdése is. Ezt olyan, jogilag független (önálló) cégek választhatják, amelyek egymással kölcsönös gazdasági, pénzügyi kapcsolatban állnak. Amennyiben az APEH elfogadja kérelmüket, akkor egymás között áfamentesen cserélnek árut, szolgáltatást, az adóhivatal (állam) felé viszont közös egységnek minősülnek, vagyis egy adóbevallást készítenek, és egy összegben fizetnek be, illetve igényelnek vissza áfát. A módosító javaslatok közül bekerült a törvénybe a kiválás esetén alkalmazandó szabály. Eszerint, ha egy cég ki akar válni a csoportos adóalanyiságból, ahhoz nem csak az APEH engedélyét kell beszereznie, de valamennyi társ beleegyező nyilatkozata is szükséges.

 

Megmaradt a Széchenyi kártya kamattámogatása

 

A Széchenyi Kártya sikerének és a program kedvező hatásainak fényében - figyelemmel a pénzpiaci kamatszintek emelkedésére - a kormány a konstrukció kamattámogatásának fenntartásáról döntött, noha eredetileg ez év elején megszűnt volna a kedvezmény. A kamattámogatás mértéke a 2008. január 1-je és december 31-e között kibocsátott kártyák esetében is 1 százalék, 10 millió forint hitelösszegig, 365 napra

 

Kifejezetten kedvező fogadtatásra talált a kis- és középvállalkozások körében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók Országos Szövetségének kezdeményezésére 2002 augusztusában elindított, e vállalkozói kör forráshiányának enyhítésére kiötlött Széchenyi Kártya Program. Ezért - noha korábban szó volt a konstrukció kamattámogatásának megszüntetéséről - a kormány a kedvezmény fenntartásáról határozott, tekintettel a pénzpiacokon kialakult likviditási helyzetre és a hitelkamatok emelkedésre.

 

A Széchenyi Kártya Program keretében a kkv-k alacsony kamattal, rugalmas hitelkerettel, a Hitelgarancia Zrt.-vel történő kockázatmegosztással és gyors banki ügyintézéssel juthatnak egyéves futamidejű hitelhez. A tavalyi év végéig közel 87 ezer Széchenyi Kártya talált gazdára, ezzel 457 milliárd forintnyi hitelkeret nyílt meg az igénybevevő vállalkozások előtt. Az elmúlt öt és fél évben mintegy 38 ezer kkv használt legalább egy éven keresztül Széchenyi Kártyát.

 

A konstrukció sikerének hatására a programban részt nem vevő kereskedelmi bankok hasonló hitelekkel jelentek meg a piacon. A Széchenyi Kártya így egy komoly elégtelenséggel jellemezhető területen tölt be piacépítő, piacélénkítő szerepet. A versengő hiteltermékeket jelenleg a Széchenyi Kártya Programhoz képest csak mintegy egyötödnyi vállalkozás veszi igénybe, noha a konstrukciók feltételei és hiteldíjai a továbbra is piacvezető Széchenyi Kártyához igazodnak.

 

A Széchenyi Kártya Program is hozzájárult ahhoz, hogy a kkv-k tavaly közel 8-szor akkora banki hitelforráshoz juthattak hozzá, mint 1999-ben. A konstrukció mérsékelte a kisvállalkozói szektor versenyhátrányát, érzékelhetően enyhíti a kisebb méretű vállalkozások kiszolgáltatottságát, segíti az előnytelen fizetési feltételek és a körbetartozások kezelését.

 

Nem elhanyagolható a vállalkozói kultúrában kifejtett, a fizetési fegyelmet erősítő hatása sem. Mivel lejárt hiteltartozással vagy köztartozással rendelkező vállalkozások nem igényelhetnek Széchenyi Kártyát, a vállalkozások fokozottabban ügyelnek arra, hogy fizetési kötelezettségeiknek határidőben eleget tegyenek. Erre ösztökéli őket az is, hogy a nemfizető vállalkozások nevét nyilvánosságra lehet hozni.

 

 

 

A beruházás helye akár több tízmilliós támogatáskülönbséget is jelenthet

Rövidesen újabb pályázatok

 

A sok újdonságot hozott tavalyi év tapasztalatainak elemzése után már az idén is megjelentek az első vállalkozói pályázatok. Ezek - a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-től kapott tájékoztatás szerint - egyes területeken komoly változásokat mutatnak.

 

Február 15-én hirdették meg és április 4-e után adhatók be az egyszerű és komplex technológiafejlesztési pályázatok, öt a Gazdaságfejlesztés operatív program (GOP), kettő a Közép-magyarország operatív program (KMOP) keretében. Ezek közül kettő (a GOP 2.1.1/A és a KMOP 1.2.1/A) kifejezetten a mikro- és kisvállalkozások eszközbeszerzését ösztönzi, Közép-Magyarországon 1-10, a többi régióban 1-20 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatással. Újdonság, hogy a támogatás százalékos mértéke függ a beruházásnak otthont adó kistérség fejlettségétől. A Közép-Magyarország régióban 25, a többiben pedig 30-50 százalékot lehet igényelni. Ezzel az újítással a beruházások területileg egyenlőtlen elosztásán akar javítani a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ).

Ugyanez az elv jelenik meg a komplex technológiafejlesztés támogatására kiírt pályázatban (GOP 2.1.1/B, tükörpályázata a KMOP 1.2.1/B), amelyre a mikro- és kisvállalkozások mellett közepes méretű vállalatok is jelentkezhetnek. Így a nem hátrányos helyzetű kistérségben 30, a hátrányos helyzetűben 40 százalékos támogatást lehet nyerni ezen a pályázaton, 10 és 250 millió forint közötti összegben. (Tavaly egységesen 30 százalék volt a támogatás, 5-50 millió forint közötti értékben.) A leghátrányosabb helyzetű kistérségben ez a kiírás nem elérhető, ott egy másik (GOP 2.1.2/B) keretében lehet azonos céllal pályázni 50 százalékos támogatásért, szintén 10-250 millió forint értékben.

 

Az elmúlt évhez hasonlóan két pályázat a kkv-k mellett a nagyvállalatoknak is elérhető. Az egyiken (2.1.1/C) 40 százalékos támogatás nyerhető komplex technológiafejlesztésre a hátrányos helyzetű kistérségekben, 250-500 millió forint közötti összegben, a másik (2.1.2/C) pedig kizárólag a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben érhető el, ott viszont 50 százalékos támogatás is adható. Ez az újítás egyben azt is jelenti, hogy a nagyvállalati beruházások kizárólag a hátrányos és a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élvezhetnek uniós támogatást. Ezeken a kiírásokon a hazai vállalkozások összesen több mint 30 milliárd forint támogatáshoz juthatnak.

 

Az év további részében is a tavalyihoz hasonló pályázatok várhatók. Jelenleg zajlik a társadalmi vitája a nemzetközi szolgáltató központok létrehozását, a hátrányos helyzetű kistérségben induló vállalkozások technológiai fejlesztését, a vállalati folyamatmenedzsment támogatását, valamint az e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások fejlesztését segítő pályázati kiírásnak. Ezeket kora tavasszal hirdetik meg. A második negyedévben érkeznek a kutatás-fejlesztés-innováció témájú pályázatok, valamint - idei újdonságként - a környezetközpontú technológiaváltást támogató kiírás.

A kkv-k lehetőségeit bővítik - az Európában elsőként Magyarországon bevezetett - visszatérítendő támogatások, köztük a már hozzáférhető Új Magyarország mikrohitel és a hamarosan a kereskedelmi bankoknál bemutatkozó Új Magyarország portfóliógarancia. Az előbbi hatmillió forintig nyújt kiemelkedő feltételekkel forintalapú kölcsönt (jelenleg 5,58 százalékos THM-mel is elérhető), utóbbi százmillió forintig jelent majd uniós támogatású, százszázalékos állami garanciát a fedezethiányos vállalkozói hitelkérelmek számára. Az idén várható az uniós hátterű kockázati tőke megjelenése is.

 

 

 

KKV

A kkv-célelőirányzat maradványa megy a Széchenyi-kártyába

 

A Széchenyi Kártya idei 1 százalékpontos kamattámogatásánának forrása a kis- és középvállalkozói célelőirányzat múlt évi 1 milliárd forintos maradványa - derül ki az eredetileg az idén megszüntetésre ítélt támogatás egy éves meghosszabbításáról szóló kormányhatározatból, amely megjelent a Magyar Közlönyben.

 

A Széchenyi Kártya program keretében felvett hitel kamatához induláskor, 2002-ben 5 százalékpontos támogatást adott a kormány. Emellett a Hitelgarancia (akkor még) Rt. által vállalt garancia díjának felét vállalta át az állam.

 

A kormány 2005-ben változtatott a kondíciókon: a támogatott hitelt 10 millió forintban maximálta, a támogatást pedig 2006-ra 2 százalékpontban, 2007-re pedig 1 százalékpontban állapította meg. A támogatás 2008-tól szűnt volna meg, ezt hosszabbította meg egy évvel a friss kormányhatározat.

 

Szintén a 2005. decemberi módosítás írta elő, hogy a Hitelgarancia Zrt. díjának felét 2006. január 1-től 2010. december 31-ig vállalja át az állam, a maximum 25 milliós kártyák után, a teljes kölcsönösszegig. A hitelgarancia díjának támogatása 2010. utolsó napjáig változatlan, mindössze annyi a megkötés, hogy a 2008. március 13. után kibocsátott kártyák esetén az 50 százalékos támogatás nem haladhatja meg a garanciadíj vetítési alapjának a 0,75 százalékát.

 

Megmarad a Széchenyi Kártya kamattámogatása az idén, noha a kormány korábban azt tervezte, hogy a kedvezményt ez év elején megszünteti.

 

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szerdai közleményében jelentette be, hogy a 2008. január 1-je és december 31-e között kibocsátott kártyák esetében továbbra is 1 százalék marad a kamattámogatás, 10 millió forint hitelösszegig, 365 napra.

 

Krisán László, a Széchenyi Kártyát működtető KA-VOSZ vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: a kamattámogatás hivatalossá válásával - reményeik szerint - belátható időn belül kijönnek a két éves futamidejű Széchenyi Kártya-2 termékkel. Jelenleg a programban résztvevő bankokkal, a kamarával, a VOSZ-szal, a Hitelgarancia Zrt.-vel a termék véglegesítésén, a szükséges informatikai változtatáson dolgoznak. A két éves futamidejű Széchenyi Kártya bevezetésekor hosszabb időre változtatják a hiteltörlesztés eddigi negyedéves kötelezettségét.

 

A GKM közleményében rámutat: a Széchenyi Kártya sikerének és a program kedvező hatásainak fényében - figyelemmel a pénzpiaci kamatszintek emelkedésére - döntött a kormány a konstrukció kamattámogatásának ezévi fenntartásáról.

 

A minisztérium közlése szerint a tavalyi év végéig mintegy 87 ezer Széchenyi Kártya talált gazdára, ezzel 457 milliárd forintnyi hitelkeret nyílt meg az igénybevevő vállalkozások előtt. Az elmúlt öt és fél évben mintegy 38 ezer kkv használt legalább egy éven keresztül Széchenyi Kártyát. A GKM hangsúlyozza: a Széchenyi Kártya Program is hozzájárult ahhoz, hogy a kkv-k tavaly megközelítően 8-szor akkora banki hitelforráshoz juthattak hozzá, mint 1999-ben.

 

 

Új energiapályázat indult

Az idén 45 millió euróval támogatja az EU a megújuló források alkalmazását és a hatékonyságot

   

Megjelentek az idei felhívások az Intelligens energia - Európa II (IEE II) program keretében, a pályázatok beadási határideje 2008. június 26. Ebben az évben csaknem 45 millió euró áll rendelkezésre az energiahatékonyságot és a megújuló energiák alkalmazását ösztönző, nem technológiai jellegű tevékenységeket megvalósító projektekre.

A részletekről a

http://ec.europa.eu/ energy/intelligent/call_for_proposals/index_en.htm weboldalon lehet tájékozódni.

Brüsszeli közlés szerint az egyes pályázatoknál az EU-s társfinanszírozás a jogos költségek maximum 75 százalékát fedezheti. Az unió 27 tagállamából, továbbá Izlandról, Norvégiából, Liechtensteinből és Horvátországból bármilyen közintézmény vagy magánszervezet igényelhet közösségi forrást a program keretében. A támogatható tevékenységek közé tartozik egyebek között a kapacitásépítés, a know-how létrehozása és terjesztése, a tapasztalatcsere, az oktatás-képzés, a piaci jelenlét. Ugyanakkor hardverjellegű beruházások, projektdemonstrációk, technikai kutatás-fejlesztési projektek nem kaphatnak forrást. Fontos információ az is, hogy az idén kizárólag online pályázásra van mód.

Egyrészt európai projektekkel lehet benevezni. Ezek körébe tartoznak azok a 0,5-2,5 millió euró közötti értékűek, amelyek három részvételre jogosult ország legalább három partnerszervezetének közreműködésével valósulnak meg, s finanszírozási időtartamuk nem hosszabb három évnél. Másrészt jó eséllyel igényelnek támogatást energiaügynökség alapítására helyi/regionális intézmények, maximum 3,5 éves finanszírozási időtartamra. Mivel általában nagy az érdeklődés és a verseny, csak a kiváló minőségű pályázatoknak van esélyük a nyerésre.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a program keretében egy-egy projekt átlagos értéke egymillió euró volt. A konzorciumok rendszerint nyolc-kilenc partnerből állnak, de előfordult már húsztagú együttműködés is.

Az IEE II az EU 3,6 milliárd eurós forrással gazdálkodó Versenyképességi és innovációs keretprogramjának észe; saját teljes kerete a 2007-2013-as időszakra 730 millió euró. Tavaly a pályázható forrás 65 millió euró volt. Az Európai Bizottság energiatémában eddig csaknem 400 projektet, 60 helyi/regionális energiaügynökséget és 60 széles körű szakmai rendezvényt támogatott.

 

Pályázható területek (tevékenységek szerint, 2007-2013)

Hatékonyabb energiafelhasználás és -megtakarítás (lakó- és ipari épületek)

Megújuló energiaforrások (elektromosság, hűtés, fűtés, bioüzemanyag)

Hatékonyabb energiafelhasználás és megújuló energiaforrások a közlekedésben - helyi/regionális energiaügynökségek létrehozása, európai hálózatépítés a helyi akciókhoz

Speciális kezdeményezések (pl. intelligens energia oktatás, kombinált fűtés és energia)

 

 

Jönnek a klaszterpályázatok

 

Várhatóan a hét közepén kezdődik a klasztereket (hasonló ágazatba tartozó vállalkozások egymás közti együttműködéseit) támogató regionális pályázatok társadalmi egyeztetése. A hét régióban összesen 6,428 milliárd forintra lehet majd pályázni. A felhívások meghirdetését április végére ígérik az illetékesek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján.

 

Nyugat-Dunántúlon jelenleg több mint tucatnyi klaszter működik, így az új kiírás elsősorban a szolgáltatásaik fejlesztését, illetve a közös beruházásaikat kívánja támogatni, összesen 819 millió forintos kerettel. Ebben a régióban különösen nagy becsben tartják a klasztereket, mint mondják, azért, mert már nyolc éve felismerték, milyen fontos szerepet töltenek be a kis- és középvállalkozások fejlesztésében, az innováció erősítésében és egy-egy szakterületen a kutatóintézetek, egyetemek, vállalkozások együttműködésének a kiteljesítésében.

 

Az előirányzott keretösszegek nagysága alapján úgy tűnik, különösen Észak- és Közép-Magyarországon, valamint Észak-Alföldön lehet sürgős a klaszterek fejlesztése. Észak-Magyarországon - a legnagyobb, 1,4 milliárd forintos, 10-12 projektre koncentrált kerettel - elsősorban a fenntarthatóan versenyképes helyi gazdaság megteremtésében szánnak jelentős szerepet a vállalkozások összefogásának, s támogatási célterületként kiemelik a mechatronikát és a nanotechnológiát is.

 

A központi régióban 1,13 milliárd forintos kerettel a regionális jelentőségű klaszterek kialakítására, illetve fejlesztésre, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokra helyezik a hangsúlyt. Észak-Alföldön a kétkomponensű, 1,039 milliárd forintos keret-előirányzatú pályázatban kifejezetten a régióra jellemző célkitűzésnek tartják a vállalkozások és a képző intézmények közötti együttműködés támogatását.

 

Bár nem túl nagy - 590 millió forint - a keret ennél a pályázatnál Dél-Alföldön, főleg a biotechnológia, a környezetipar, a szoftverfejlesztés terén ösztönzik a klaszter-együttműködéseket. Érdekes módon, itt az előirányzott támogatási intenzitás mindössze 50 százalékos, szemben a közép-dunántúli 40-80 százalékkal.

 

Miután az NFÜ elvárása egy országosan egységes pályázati konstrukció kialakítása volt, Dél-Dunántúl a régiós sajátosságokat leginkább az értékelési szempontrendszerbe tudta beépíteni. Itt többletpontot kaphat majd az a projekt, amely a régió stratégiájában nevesített kulcságazatok - például egészség-, környezet-, gépipar - valamelyikéhez kötődik. Szintén pontot ér, ha az együttműködésben a régió leghátrányosabb helyzetű térségében tevékenykedő partner is részt vesz.

 

 

Mezőgazdasági termékek harmadik (EU-n kívüli) országokba irányuló promóciója     

 

Cél a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre, s azok előállítására vonatkozó, harmadik országokbeli tájékoztató és promóciós programok - több akcióból álló marketing-csomagok támogatása.

 

Mezőgazdasági termékek harmadik (EU-n kívüli) országok piacára irányuló  tájékoztató és promóciós programjainak támogatása

 

Célja: az Európai Unió mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeire, valamint azok előállításmódjára vonatkozó, harmadik országokban történő tájékoztató és promóciós programok  - több akcióból álló marketing intézkedéscsomagok támogatása.

Egyetlen tájékoztató és/vagy promóciós akció nem minősül programnak, ezért támogatásban nem részesíthető.

 

A tájékoztató és/vagy promóciós program nem irányulhat meghatározott márkanévre, és nem részesíthet előnyben termékeket különleges származásuk alapján.

 

A termékek származására való bármely hivatkozásnak a kampány fő üzenetéhez képest másodlagosnak kell lennie.

 

Amennyiben a tájékoztató és/vagy promóciós üzenetek a termék fogyasztásának kedvező élettani hatására vonatkoznak, az üzenetet az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézetnek jóvá kell hagynia. Pályázhatnak: a program által érintett termékpályát képviselő, az Európai Unió területén működő szakmai és szakmaközi szervezetek önállóan, illetve együttesen. A programok végrehajtásában a pályázó által versenyeztetéssel kiválasztott szervezet(ek) (pl. reklám-,  marketing-, kommunikációs ügynökségek) vehet(nek) részt.  

 

Támogatott: PR tevékenység, promóció és reklám, nemzetközi és európai jelentőségű rendezvényeken, vásárokon és kiállításokon való részvétel, tájékoztató kampányok- tájékoztató kampányok meghatározott termőhelyről származó minőségi borok, illetve a földrajzi jelzéssel ellátott borok és a földrajzi jelzéssel vagy védett hagyományos megjelöléssel ellátott szeszes italok közösségi rendszeréről

 

 A tájékoztató és/vagy promóciós programban a fenti intézkedések egymással kombinálhatók, s a megadott árukra és termékekre vonatkozhatnak, megadott célpiacokra. A program időtartama a szerződés aláírásától számított 1, 2 vagy 3 év. A támogatás európai uniós forrásból származó vissza nem térítendő támogatás, mértéke: az intézkedések elszámolható nettó költségeinek legfeljebb 50%-a. Mivel a pályázat előfinanszírozási kötelezettséggel jár, a saját forrás rendelkezésre állását a pályázat benyújtásakor igazolni kell.

 

A pályázat beérkezési határideje: 2008. március 31. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága 1385 Budapest 62. Pf. 867. Személyes benyújtás esetén: MVH Ügyfélszolgálat 1095 Budapest, Soroksári út 22.-24.

 

 A pályázó első alkalommal a szerződéskötést követő / több éves program esetén - a második évtől - a szerződéskötéstől számított minden tizenkét hónapos szakasz első napját követő harminc naptári napon belül előlegfizetési kérelmet nyújthat be.  Előleg: max. 30%.

 

 

Támogatásokhoz: Referencia-kamatláb: módosul 2008. július 1- től   

 

A referencia-kamatláb a piaci kamatot helyettesíti a támogatástartalom meghatározásában, így a több részletben történő kifizetések vagy kamattámogatás esetén. Mértékét az EU Bizottság határozza meg, ennek módja július 1-től módosul!

A referencia-kamatlábat és a leszámítolási (diszkont) kamatlábat a piaci kamatláb helyett használják a támogatás támogatástartalmának mérésére, különösen több részletben történő kifizetés vagy kamattámogatás esetén, valamint a de minimis szabálynak, valamint a csoportmentességi rendeleteknek való megfelelés ellenőrzésére is.

 

A módosítás indoka, hogy a szükséges pénzügyi paraméterek nem állnak mindig rendelkezésre minden tagállamban (elsősorban az újonnan csatlakozottakban), de a módosítás alkalmas az adós hitelképességének és kölcsönbiztosítékainak figyelembevételére is, azaz nem csak méret alapján kategorizálja a vállalkozásokat-

 

 A kiszámítás alapja: 1 éves IBOR kamatláb (Pénzpiaci bankközi kínálati kamat)

 

Ahol az adatok nem állnak rendelkezésre, ott a 3 hónapos pénzpiaci kamatlábat alkalmazzák. Megfeleltethető adatok hiányában, vagy kivételes esetekben a Bizottság más számítási alapot is meghatározhat, rendszerint a tagállami nemzeti banktól vagy bankoktól származó adatok alapján.

 

Kamatfelárak. Az érintett vállalkozás hitelminősítésétől és a nyújtott biztosítékoktól függ (60-1000 bázispont).

 

Például a kielégítő hitelminősítéssel és magas szintű biztosítékkal rendelkező vállalkozásoknak adott kölcsönök, illetve a jó hitelminősítésű és általános mértékű biztosítékkal rendelkező vállalkozásoknak nyújtott kölcsönök esetén az alapkamatlábhoz általában 100 bázispontot adnak.

 

Olyan hitelfelvevők esetében, akik nem rendelkeznek hitelfelvevői múlttal vagy mérlegszemléletű megközelítésen alapuló hitelminősítéssel, mint például projektcégek vagy új vállalkozások, az alap-kamatlábat legalább 400 bázisponttal kell megemelni, és a kamatfelár nem lehet alacsonyabb, mint amit az anyacég esetében alkalmaznának.

 

A minősítéseknek nem szükséges meghatározott hitelminősítő intézetektől származniuk - a nemzeti hitelminősítő rendszerek vagy a bankok által a nemteljesítési ráták jelzésére használt minősítő rendszerek alkalmazása elfogadható.

 

A megmentési és szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozóan a kölcsön kamatlábának ˝legalábbis összehasonlíthatónak kell lennie a jól működő vállalkozásoknak nyújtott kölcsönöknél szokásos kamatlábbal, és különösen a Bizottság által elfogadott referencia-kamatlábakkal˝. Így a megmentési támogatással kapcsolatos esetekben a legalább száz bázisponttal megemelt egy éves IBOR-kamatlábak alkalmazandók.

 

A referencia-kamatlábat évente egy alkalommal frissítik. Az alap-kamatlábat az előző év szeptemberében, októberében és novemberében feljegyzett 1 éves IBOR kamatlábak alapján határozzák meg. Az így rögzített alap-kamatláb 2009-től január elsejével lép hatályba.

 

A 2008. július 1-jétől 2008. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan a referencia-kamatláb kivételesen a 2008 februárban, márciusban és áprilisban feljegyzett 1 éves IBOR kamatlábak alapján állapítják meg.

 

Ezen túl minden olyan alkalommal aktualizálni kell az értékeket, amikor a megelőző 3 hónap alapján számított átlagos kamatláb több mint 15 %-kal eltér az érvényeben lévőtől. Az új kamatláb a számításnál figyelembe vett hónapok elteltét követő második hónap első napján lép hatályba.

 

- Leszámítolási kamatláb: A nettó jelenérték kiszámítása. A referencia-kamatláb használandó leszámítolási kamatlábként is, a nettó jelenértékek kiszámítása céljából. E célra általában a 100 bázispontos fix kamatfelárral megnövelt alapkamatláb használandó.

 

 

A tavalyi kereteknek csak töredékét kötötték le

Március végén jönnek az újabb gazdaságfejlesztési pályázatok

 

Lezárult négy újabb, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) keretében kiírandó gazdaságfejlesztési pályázat társadalmi egyeztetése. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a beérkezett észrevételek alapján várhatóan március végén jelenteti meg a pályázatokat a tavalyi azonos témájú kiírások folytatásaként. A pályázatokat május 5-étől lehet majd benyújtani a közreműködő szervezethez, a MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-hez.

 

A nemzetközi szolgáltató központok létrehozására, fejlesztésére kiírt pályázat célja olyan, nemzetközi szolgáltató központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása, amelyek erősítenék Magyarország regionális központi szerepét. A támogatásra szánt idei keretösszeg 4,08 milliárd forint. Ehhez képest a tavalyi, 2,22 milliárdos keretből egy fillér sem fogyott el, mivel a határidőig beérkezett három pályázó közül (akik összesen 1,09 milliárd forint támogatást igényeltek) még egyetlen támogatásról sem döntött az illetékes irányító hatóság - derül ki az NFÜ honlapján közzétett statisztikából.

 

A komplex technológiai beruházás hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozásoknak címmel újra megjelenő pályázatra az idén a GOP keretében 6,5 milliárd, míg a KMOP esetében 988 millió forintot szánnak. A GOP-os kiírásra tavaly összesen 51 pályázat érkezett csaknem 5,7 milliárd forint igényelt összeggel, azonban közülük eddig csak három pályázónak ítéltek meg 380 millió forint támogatást. A KMOP esetében pedig még senki sem jutott forráshoz, habár tízen igényeltek 878 millió forint összértékben támogatást.

 

Folytatódik az e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatására szóló pályázat is, amelynek célja a kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének erősítése az információs és kommunikációs technológiai megoldások alkalmazásával. Támogatható tevékenység az online ügyfélszolgálati rendszer (CRM) kialakítása, a B2B, B2C és C2C alapú virtuális bevásárlóközpontok/elektronikus szolgáltatások kialakítása, az elektronikus szerződéskötés és számlázás kialakítása, a vállalatok üzleti informatikai rendszerének összekapcsolása. Továbbá mindezekhez kapcsolódóan az elektronikus fizetés kialakítása, a fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás bevezetése, az üzleti partnerek elektronikus értékesítésbe és beszerzésbe vetett bizalmát növelő tartalmak (például tájékoztató anyagok) előállítása, valamint a tranzakciók biztonságát szolgáló, illetve növelő informatikai rendszer bevezetése. Ezekre az idén a GOP-os keret kétmilliárd forint, a KMOP-s 278 millió forint. A tavaly elkülönített támogatási összegekből azonban e két kiírás esetében sem osztottak szét sok pénzt: a GOP-os 1,3 milliárdos keretből eddig 211 millió forint támogatást ítélt meg 27 pályázónak az irányító hatóság, míg a KMOP esetében a rendelkezésre álló 124 millióból 70 milliót.

 

A vállalati folyamatmenedzsment hatékonyságának növelését célzó konstrukcióra az idén 3,3 milliárd forintot terveznek a GOP-ban és 278 millió forintot a KMOP-ban. Ez a két kiírás tavaly nagyon népszerű volt, azonban támogatást csak kevés pályázónak sikerült elnyernie. A GOP esetében 253 pályázóból csak 52 nyert el dotációt 568 millió forint értékben (ehhez képest az igényelt összeg csaknem 2,8 milliárd forint volt, míg a meghirdetett keret 1,6 milliárd). Az idén már megjelent hét gazdaságfejlesztési pályázathoz hasonlóan az elnyerhető támogatás mértéke itt is függ a beruházás helyéül szolgáló terület fejlettségi szintjétől. A leghátrányosabb helyzetű területeken a támogatás mértéke akár 50 százalék is lehet, míg a fejlettebb területeken 30-40 százalék között változik.

 

A március végén megjelenő gazdaságfejlesztési pályázatok