2008. május
Mintegy félezer hazai vállalkozás pályázott uniós
forrásért az Új Magyarország Fejlesztési Terv idei első gazdaságfejlesztési
pályázatán. Közel kétszeres volt a túljegyzés, ami jól jelzi a
gazdaságfejlesztési programok népszerűségét. Idén nyáron várhatóan már
nyerteseket is hirdet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
Az idei első EU-s
gazdaságfejlesztési pályázati kiírások (GOP 2.1.1/B,
2.1.1/C, 2.1.2/B, 2.1.2/C, KMOP 1.2.1/B) beadási határideje május 5-én járt le.
A tavalyi évhez hasonlóan élénk vállalkozói érdeklődés és a rendelkezésre
bocsátott keretek jelentős túljegyzése jellemezte ezeket a lezárt, komplex
technológiafejlesztési pályázatokat. A meghirdetett 22 milliárd forintos
keretre több mint 37 milliárdnyi igény érkezett be, összesen 455
vállalkozástól.
A pályázatok mintegy 80 százaléka a beadási határidő
napján került postázásra. Az év végéig (vagy a keretek kimerüléséig)
folyamatosan beadható, kisebb összegű fejlesztési pályázatokon (GOP 2.1.1/A és KMOP 1.2.1/A) eddig további 400 pályázat érkezett be,
csaknem 3,3 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. Ezek közül 66 esetben már
nyertest is hirdettek.
A tavalyival azonos célú kiírások egyik legfontosabb
változása, hogy a korábbinál nagyobb összegeket lehetett igényelni, aminek
hatására jelentősen megnőtt az egy vállalkozás által átlagosan igényelt
támogatás mértéke. A tavalyinál élénkebb érdeklődés mutatkozik a normatív, azaz
egyszerűen igényelhető, egyszerű eljárású, maximum 20 milliós támogatást nyújtó
GOP 2.1.1/A pályázat iránt, amelyen az átlagosan
igényelt összeg megközelíti a 10 millió forintot, a tavalyi 4,6 millióval
szemben. Ezzel egyidőben a közepes méretű vállalatok
számára is elérhető, 2.1.1/B és 2.1.2/B pályázatokon a
tavalyi 22-24 millióról 58-68 millióra ugrott az átlagos igény. A
megváltoztatott sávoknak köszönhetően lényegesen kevesebb pályázat érkezett a
nagyvállalatok számára is elérhető, idén már csak a hátrányos, illetve
leghátrányosabb helyzetű kistérségekben igényelhető 2.1.1/C
és 2.1.2/C jelű kiírásokra. Mivel azonban az átlagosan igényelt támogatás
összege itt is jelentősen megnőtt, a pályázók ezeket a
kereteket is túljegyezték
Az Új Magyarország Mikrohitelprogram (ÚMMP) idén január
végi meghirdetése óta a MiFiN Zrt. három hónap alatt több mint egymilliárd
forint hitelösszeget folyósított közel 250 magyarországi kisvállalkozónak -
tájékoztatta az újságírókat Antal
Gergely, a MiFiN Zrt. vezérigazgatója.
A vezérigazgató szerint a negyedév alatt folyósított több
mint egymilliárd forintos hitelösszeg azt jelzi, hogy nagyon sikeres az Új
Magyarország Mikrohitelprogram. A mikrovállalkozói
hitel sikerességének másik fokmérője, hogy jelenleg további mintegy 500 millió
forint hitel vár folyósításra, 100-150 vállalkozó számára.
A népszerűség okát a vezérigazgató abban látja, hogy az
ügyintézési idő néhány napos, maximum egy-két hetet vesz igénybe. Emellett az
uniós támogatásnak köszönhetően a hitelkamat is alacsony, 6,5
százalékos. Továbbá a hitelt nem terheli semmiféle kezelési költség.
Továbbá a hitelt felvevő vállalkozók garanciát is igénybe
vehetnek az Unio Garanciaszövetkezet, valamint Garantiqa Hitelgarancia
Zrt.-től, Mindkét esetben 0,5 százalékos garanciadíj
fizetés mellett. A Garantiqua Hitelgaracia ZRT a hitel plusz a járulékok 80 százalékára nyújt
garanciát fedezetként pedig elfogadja a beruházás
tárgyát. Ez utóbbiakat a sajtótájékoztatón jelentették be.
Antal Gergely az MTI kérdésére elmondta: egy vállalkozó átlagosan négy
millió forint kölcsönt igényelt eddig. A hitel összege 500 ezer forinttól
maximum 6 millió forintig terjedhet. Az Új Magyarország Mikrohitelprogram
finanszírozására 2007-13 között összesen 80 milliárd forint áll rendelkezésre.
A MiFiN vezérigazgatója szerint ezt az összeget a magyar mikrovállalkozások
várhatóan fel is használják a mostani uniós költségvetési időszak végéig. A
vezérigazgató jelezte azt is, hogy a visszautasított hitelkérelmek aránya
mintegy 30 százalék körüli.
Király Zsolt, a Garantiqua értékesítési
igazgatója az MTI-nek elmondta: tavaly összesen mintegy 380 milliárd forint
összegű hitelhez, mintegy 300 milliárd összegű garanciát nyújtottak. Ebből az
összegből 150 milliárd forint mikrovállalkozói hitel
volt, és 120 milliárd forint garanciát vállaltak erre az összegre 2007-ben.
Két fontos módosítási kötelezettség vár a cégekre július
elsejéig: felül kell vizsgálniuk társasági szerződéseiket és - amennyiben
szükséges - azokat hozzáigazítani a 2006 nyarán hatályba lépett társasági
törvényhez, a másik feladatuk a TEÁOR-számok átnézése
és azok átsorolása az új TEÁOR-listának megfelelően.
Egyik sem egyszerű, ezért Horváth Gyula ügyvéd, a dr. Hidasi és Társai Ügyvédi
Iroda munkatársa azt javasolja, hogy forduljanak szakemberhez.
A társasági törvény akkor követeli meg a létesítő okirat
megváltoztatását, ha az eltér az új törvényi rendelkezésektől. Ehhez passzusról
passzusra kellene átböngészni a jogszabályt. Egy szakember viszont könnyen
megállapítja, hogy egyáltalán kíván-e bármiféle változtatást a társasági
szerződés. Ha igen, a jogi képviselő kezdeményezi az ezzel kapcsolatos
cégeljárást. Horváth Gyula hozzátette: például egy bt. vagy
akár egy egyszerű kft. esetében jó esély van a
módosítási procedúra elkerülésére. Ezek társasági szerződése ugyanis
rendszerint nem részletező, kizárólag azokat a pontokat tartalmazza, amelyek a
törvény szerint nem nélkülözhetők és az új szabályozásban sem változtak. A
részletszabályokban volt eltérés, de inkább megengedő rendelkezések, amelyekkel
a cég bővítheti társasági szerződését. Fontos tudnivaló: akkor is a
cégbírósághoz kell fordulni, ha a társasági szerződés megfelel az új
szabályoknak, tehát nincs szükség a módosítására! Ilyenkor elegendő egy
bejelentés arról, hogy az alapszabály megfelel az új törvénynek. Ez a lépés
illetékmentes és közzétételi költségtérítést sem kell fizetni, de nem maradhat
el.
Azért is érdemes szakemberrel megnézetni a társasági
szerződést, mert annak kötelező eleme a fő tevékenység megjelölése. Mint pedig
ismeretes, januártól új TEÁOR lépett hatályba, amely sok eddigi számot
átsorolt. Szerencsés esetekben a régi TEÁOR-számok
automatikusan átforgathatók voltak, ezeket már többnyire átvezették a
cégbíróságok. Megtörténtéről a cégvezetők meggyőződhetnek az interneten a www.e-cegjegyzek.hu
című ingyenes honlapon. (Naponta frissítik, érdemes tehát más információ
céljából is idekattintani.) Az új TEÁOR-ról
tájékoztatást kapnak a Központi Statisztikai Hivatal honlapján is.
Gond, hogy az új nómenklatúra az esetek többségében nem
teszi lehetővé az automatikus átsorolást, ilyenkor bizony a cégvezetőre vár a feladat.
Mivel pedig a fő tevékenység a cégjegyzék része, jóllehet kifejezett jogi
kötelezés nincs rá, emiatt is módosítani kell a társasági szerződést, hiszen
csak így felelhet meg a vállalkozás a működésére vonatkozó szabályoknak -
tanácsolta Horváth Gyula.
Emlékeztetett arra, hogy a cégek többsége egykor - biztos,
ami biztos felkiáltással - rengeteg tevékenységi kört felvett listájára. Ma már
a cégtörvény csak a fő tevékenység rögzítését követeli meg. Most tehát érdemes
a listát végiggondolni, kiválogatni azokat a tevékenységeket, amelyekkel
ténylegesen foglalkozik a vállalkozás, a többit, ha úgy teszik, leselejtezni.
Az utóbbi elmaradhatatlan velejárója azonban a társasági szerződés módosítása.
Ha a cég később megint bővítené tevékenységi körét, elegendő az e célra rendelt
nyomtatványon az APEH-nél ezt bejelentenie.
Amennyiben azonban főtevékenységről van szó, akkor ezt a változást a
cégbírósági eljárásban kell végigvinni.
A létesítő okiratnak az új társasági törvényhez igazítása és
a TEÁOR-átsorolás az ügyvezetés felelőssége -
hangsúlyozta Horváth Gyula. A vezető tisztségviselőt terheli e kötelezettségek
teljesítése. Ha azokat elmulasztja és a céget kár éri, akkor azért korlátlanul
és egyetemlegesen helyt kell állnia. Az alapszabály-módosítás elmulasztásának
szankciója eredetileg az volt, hogy a céget egyszerűen megszűntté
nyilvánították. Azóta enyhült a szabályozás. A mulasztó azonban nem ülhet
nyugodtan a babérjain, hiszen a cégbíróság bármikor felléphet ellene és
törvényességi felügyeleti eljárásban követelheti a cég
törvényes működésének helyreállítását. Ennek során a társaságot és a vezető
tisztségviselőt egyaránt százezertől tízmillió forintig terjedő bírsággal
sújthatja, illetve végső esetben elrendelheti a vállalkozás hivatalbóli
törlését.
Cégek
kötelezettségei
Feladat:
Az alapító okiratnak az új társasági törvényhez igazítása
A főtevékenység új TEÁOR-nak
megfelelő besorolása
Módja:
Cégbírósági változásbejegyzési eljárás vagy Bejelentés
Határidő:
2008. július 1.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) június másodikán öt
új pályázatot ír ki a vállalatok kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységének
támogatására, összesen 50,51 milliárd forint
keretösszeggel.
Magyarország 2007 és 2013 között csaknem 230 milliárd
forint uniós forrást fordíthat kutatás-fejlesztésre az ÚMFT keretében.
Az új kiírások jelentős egyszerűsítéseket tartalmaznak a
2004-2006 közötti Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretében
megjelent k+f pályázatokhoz képest. A pályázatok részben már nagyvállalkozások
számára is megnyílnak, valamint bővül az igényelhető támogatások összege és az
elszámolható költségek köre. A pályázók dolgát megkönnyíti az is, hogy csökkent
a kötelező egyetemi részvétel aránya. Az iparági szereplőkkel folytatott
társadalmi egyeztetések további eredménye, hogy a beadási lehetőség egyes
pályázatoknál folyamatossá vált, esetenként pedig (a GOP 1.3.2.
kódszámú pályázatnál) a bérköltségek is elszámolhatók.
Az új konstrukciókban elsősorban a magyar gazdaság
versenyképessége szempontjából kiemelt szakmai területeken nyerhető támogatás.
Ezek közé a humán orvostudományok, állatorvos-tudományok, gyógyszerészeti
tudományok, biotechnológia, agrártudományok, egészségtudományok, energetika,
közlekedés, elektronika, méréstechnika, irányítástechnika, hulladékkezelés,
környezetvédelem, szennyvízkezelés, környezetbiztonság, vegyészet, számítógépes
hardver, adatbázis-kezelés, digitális rendszerek, számítógépes programozás, hírközlés,
távközlés, anyagtechnikák, gépészet, finommechanika, nanotechnológia
és gyártástechnológia tartozik.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 1.1.1. és a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP)
1.1.1. konstrukció célja olyan k+f projektek támogatása, amelyek kutatási
eredményekre támaszkodva korszerű, magas értéket képviselő prototípusok
létrehozására irányulnak. Ez a kiírás elősegíti a vállalatok és a kutatóhelyek,
-intézetek közötti együttműködést és
technológiatranszfert. A GOP 1.1.2. és a KMOP 1.1.2.
konstrukció pedig a k+f tevékenységet végző szervezetek (felsőoktatási
intézmények, költségvetési és közhasznú kutatóintézetek) már létező,
eredményeket felmutatni képes, a vállalati együttműködés előmozdítására
alakított gazdasági társaságai megerősítését tűzi ki célul. Az anyaintézmény
résztulajdonában maradó gazdasági társaság k+f kapacitásának megerősítése
mellett ugyanis fontos a vállalkozásokkal való hatékony együttműködés
feltételeinek biztosítása is, az oktatás segítése és az innovatív, üzletileg
hasznosítható termékek, szolgáltatások és technológiák kifejlesztése.
A GOP 1.2.2, KMOP 1.1.3/B
konstrukció célja a pólusvárosokban olyan koncentrált k+f- és innovációs
szolgáltató központok (science parkok) kialakítása,
amelyek megfelelő infrastruktúra létrehozásával az adott ágazat, vagy
szakterület számára egyedi, magas szintű, testre szabott k+f+i szolgáltatások
széles skáláját képesek nyújtani. A fejlesztés eredményeként az innovációs és
technológiai parkba olyan vállalkozások települnek be, amelyek további
vállalkozásokkal, felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel
együttműködve képesek magas hozzáadott értékű, piacképes termékek,
szolgáltatások, technológiák kidolgozására és piacra
való bevezetésére. A GOP 1.3.1 és KMOP 1.1.4 konstrukció
célja olyan innovatív vállalkozások kutatás-fejlesztési, innovációs
tevékenységeinek támogatása, amelyek meglévő k+f eredményre (prototípus vagy
termék) új vagy jelentősen javított, korszerű, magas értéket képviselő,
piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák kidolgozását, piaci
bevezetését vállalják. A konstrukció erősíti az innovatív vállalkozások
növekedési potenciálját, termékeik piaci megjelenését. A GOP 1.3.2 és KMOP 1.1.5 konstrukció célja a közvetlenül
hasznosuló k+f tevékenység erősítése és feltételeinek megteremtése vállalati
kutatóhelyek létesítésével, illetve bővítésével; további cél a vállalati k+f
kapacitások regionálisan kiegyensúlyozott ösztönzése.
Megújul a
Széchenyi-kártya
A hitelkonstrukció megújulását a Microhitel
Symposium című konferencián jelentette be Szép
Zoltán, a Kavosz Zrt. fejlesztési igazgatója.
A termék nagy előnye lesz a korábbi Széchenyi-kártyához
képest, hogy megszűnik a negyedéves visszatöltési kötelezettség, az igénylők a
kártyát két éves időtartamra kapják meg, igaz, a futamidő felénél a hitelnyújtó
bankok felülvizsgálják a cég gazdálkodását.
Szép Zoltán szerint a kártyával az elmúlt hat évben 600
milliárd forintot meghaladó hitelkihelyzésre került
sor, az átlagos hitelösszeg 7,5 millió forint volt.
A pénzintézetek egyébként a megújítástól az átlagos
hitelkeret növekedését várják. A konstrukciót az új
terméket értékesítő bankok automatikusan a korábban kártyát igénylő ügyfelek
számára is elérhetővé teszik.
Ismét
munkahelyi képzések uniós támogatással
Újra megnyílt az
elmúlt évek egyik népszerű pályázata, a ˝Munkahelyi képzések támogatása˝. A program keretében 1-50 millió forintot lehet elnyerni.
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban az elmúlt
években meghirdetett és nagy érdeklődéssel kísért munkahelyi képzések pályázat
ismét megnyílik. Ez alkalommal minden Magyarországon működő vállalkozás jogosult
pályázni a korábbihoz hasonló kedvező feltételek mellett.
Egy vállalkozás legalább 1 millió, de akár 50 millió
forint vissza nem térítendő támogatást is kaphat. Ideális esetben csupán a
képzési költségek 10-20 százalékát kell a vállalkozásnak kifizetnie, a többit
uniós forrásokból fedezhető.
Minden olyan képzésre felhasználható a támogatás,
mely akkreditált, illetve amely
akkreditált intézményben folyik és az országos képzési jegyzékben
szerepel. Képzés típusok: a vállalkozás tevékenységéhez szorosan kapcsolódó
szakmai, illetve uniós képzés; idegen nyelv tanulás;
informatikai ismeretek megszerzése; a cég irányítóinak vezetői továbbképzése; a
vállalkozás működésével kapcsolatos képzések (pénzügyi, számviteli, adó, vám,
társadalombiztosítási stb); a vállalkozás
tevékenységével összefüggésben környezetgazdálkodással kapcsolatos képzés; és
munka-, illetve egészségvédelmi tanfolyamok.
A felsorolt képzések minden felmerülő költségére támogatást
szerezhető; a tanfolyam díjától kezdve az utazási kiadásokon át egészen a
szükséges tankönyvek, illetve vizsgák áráig. Ezek mellett a képzések
adminisztratív terhei is részben EU-s pénzekből
finanszírozhatók - természetesen tételes elszámolás mellett.
Olyan gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni
vállalkozók pályázhatnak, melyek a törvény szerint kis-és középvállalkozásnak
minősülnek és legalább egy főt foglalkoztatnak. Ezen kívül a nagyvállalkozások
számára is nyitva áll a forrás, a támogatási intenzitástól eltekintve azonos
feltételekkel vehetnek részt a pályázaton - olvasható
a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján.
19,5
milliárd gazdaságélénkítésre és foglalkoztatás bővítésre
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség májusban megjelenő
pályázatai összesen 19,484 milliárd forintnyi európai
uniós támogatást biztosítanak az oktatási, szociális és gazdasági szféra
fejlesztésére.
A fejlesztési koncepció kiemelt célja a gazdasági fejlődés
felgyorsítása, ennek eszközei pedig a versenyképesség fokozása és a
foglalkoztatottság bővítése. Ezt a célt szolgálja hosszú távon az oktatási és
szociális intézmények fejlesztése, az esélyegyenlőség megteremtése, és a
szegregáció visszaszorítása. A gazdaság bővülésének fontos feltétele továbbá a
leszakadó és hátrányos helyzetű térségek és társadalmi csoportok támogatása. Az
összegből a fejlesztésben érdekelt önkormányzatok, egyházak, civil szervezetek
mellett gazdasági társaságok és vállalkozók is részesednek. A pályázatok
keretében több mint 500, a
munkaerőpiaci integrációt elősegítő és a gazdaság
élénkítését szolgáló projekt kaphat támogatást.
Az NFÜ április második felében megjelentett, illetve
májusban kiírandó pályázatai a szociális, oktatási és gazdasági szféra
fejlesztésén keresztül járulnak hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez és a
versenyképesség fokozásához, ezáltal közvetve pedig a gazdaság fejlődéséhez. A
Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), a Társadalmi Infrastruktúra
Operatív Program (TIOP), a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP),
valamint a NFT I. maradványkeretének terhére a Humánerőforrás-fejlesztési
Operatív Program (HEFOP) keretében megjelenő pályázatokkal összesen 19,484 milliárd forintnyi uniós támogatás nyílik meg a
fejlesztési elképzeléssel rendelkező önkormányzatok, szociális intézmények,
civil szervezetek, egyházak, gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók
számára. A pályázatok leadási határideje júniustól egészen szeptemberig terjed.
Az egy pályázónak odaítélhető támogatás alapján a keretből több mint 500
projekt részesedhet.
Az esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására
kiírandó TÁMOP 3.3.2 /08/1 (KMR) ÉS TÁMOP 3.3.2 /08/2
pályázatok keretében összesen 18-44 projekt részesedhet a közel 1,7 milliárd
forintnyi támogatásból a Közép-Magyarországi Régióban és a konvergencia
régiókban. Az oktatási szegregáció és diszkrimináció megszüntetését, az
esélyegyenlőség megvalósítását célzó, a hátrányos helyzetű gyermekek oktatását
támogató pályázatokon közoktatási intézmények fenntartói indulhatnak, akik a
pályázatokat 2008. május 20-tól a keret kimerüléséig,
de legkésőbb 2008. szeptember 30-ig nyújthatják be.
A komplex rehabilitáció szakmai hátterének megerősítését
célzó kiemelt projekt (TÁMOP-5.4.8) a rokkantsági
rendszer modernizációján keresztül elősegíti a megváltozott munkaképességűek
esélyegyenlőségének megvalósulását és munkaerőpiaci
integrációjukat. A pályázat 4,31 milliárd forintos
keretösszegére az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet
pályázhat, a meghirdetéstől számított 10. naptól a 45. napig.
A bentlakásos intézmények korszerűsítésére kiírandó TIOP-3.4.2/08/01 pályázat célja a szociális és gyermekvédelmi
intézményrendszer korszerűsítése és a nyújtott szolgáltatások minőségének
javítása annak érdekében, hogy növekedjen az érintett intézmények célcsoportjához
tartozó speciális és hátrányos helyzetű, sérülékeny társadalmi csoportok
munkaerő-piaci aktivitása. A
megnyíló 2,275 milliárd forintnyi
uniós támogatásra helyi önkormányzatok és költségvetési szerveik, központi
költségvetési szervek és intézményeik, önkormányzati fejlesztési társulások és
intézményeik, többcélú kistérségi társulások és intézményeik, egyházak és
non-profit szervezetek és intézményeik, valamint non-profit gazdasági
társaságok és intézményeik pályázhatnak 2008. május 15. és szeptember 21.
között. A pályázat keretösszegéből összesen 40 projekt részesülhet.
A bentlakásos intézmények korszerűsítésére kiírandó
KMOP-2008-4.4.1/B pályázat célja az intézmények által nyújtott szolgáltatások
és az életkörülmények javítása, ezen keresztül pedig a
speciális és hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkaerő-piaci
aktivitásának növelése. A pályázatok 2008. június 15-től
szeptember 7-ig nyújthatóak be a keretösszeget alkotó több mint 632
millió forintra, amelyből 7-18 projekt finanszírozható. A pályázók köre
megegyezik a TIOP-3.4.2/08/01 pályázatnál megadottal.
A komplex rehabilitáció szakmai hátterének megerősítésére
kiírandó TIOP-3.2.2 pályázat célja a rokkantsági
rendszer modernizációja, a foglalkoztatási szint növekedése, a megváltozott
munkaképességűek esélyegyenlőségének megvalósulásának elősegítése. A pályázat
keretösszegét képező 5,07 milliárd forintra az
Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet pályázhat a
meghirdetéstől számított 10. naptól a 45. napig.
Az NFT I. keretében meghirdetett, a visszalépések és a
szabálytalanságok miatt azonban el nem költött támogatások felhasználására
irányul a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében megjelenő HEFOP
3.4.1-08/1 pályázat. A 4 milliárd forint lehívható
támogatásból 400 projekt részesülhet. A pályázat célja a vállalkozások
működésével kapcsolatos pénzügyi, számviteli, illetve idegen nyelvi képzések
támogatása. A pályázati kiírás keretein belül a felnőttképzésről szóló törvény
alapján kizárólag akkreditált intézmény által nyújtott OKJ-s
vagy egyéb képzés vehető igénybe. A 2008. május 9. és június 9. között beadandó
pályázaton egyéni vállalkozók, jogi személyiséggel rendelkező, illetve azzal
nem rendelkező gazdasági társaságok, valamint szövetkezetek indulhatnak - írja
a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
Svájci pénzek
Magyarországnak
Magyarország
részesedése a második legnagyobb a 2004-ben uniós taggá vált tíz ország között
a svájci fejlesztési hozzájárulásból - hangzott el egy szakmai konferencián Miskolcon.
A 2004-ben csatlakozott országoknak Svájc öt éven át
összesen 1 milliárd svájci frank értékben biztosít fejlesztési hozzájárulást.
Magyarország részesedése Lengyelország után a második legnagyobb, bruttó 130.738.000 svájci frank, mintegy 21 milliárd forint.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Svájci Nagykövetség
Svájci Hozzájárulás Program Hivatala információs napja alkalmából tartott
konferencián elhangzott: 2007. december 20-án Svájc és Magyarország olyan keretmegállapodást kötött, amely alapján az idén elindulhat
a Svájci Hozzájárulás elnevezésű pénzügyi alap lebonyolítása. A program célja,
hogy csökkentse az Európai Unió tagállamai közötti esélyegyenlőtlenségeket.
A svájci pénzügyi segítséget egyebek mellett a regionális
fejlesztési kezdeményezések periférikus és hátrányos helyzetű régiók költhetik
el. Jut forrás a természeti katasztrófák megelőzésére, kezelésére, az
egészségügyre, a környezet fejlesztésére, a határon átnyúló környezeti
kezdeményezésekre, természetvédelemre, az üzleti környezet fejlesztésére és a
finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítésére, a magánszektor fejlesztésére,
kutatásra, fejlesztésre, az egészségügyre és a civil szektor támogatására.
A támogatás minimum 40 százalékát a leghátrányosabb
helyzetben lévő észak-magyarországi és észak-alföldi régiók megyéi, főleg
Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg használhatják fel.
A projektek kiválasztásáért Magyarország felel, de minden
támogatásra javasolt projekt esetében szükséges a svájci fél jóváhagyása, az
első pályázatokat már 2008 nyár elején kiírják az ösztöndíj programok,
infrastruktúra és környezetvédelem, valamint természeti katasztrófák elhárítása
témakörökben.
90 százalékot
kifizettek
Az európai uniós fejlesztési források felhasználása során
Magyarország a 2004-2006. évi I. Nemzeti Fejlesztési Tervben (I. NFT) az ország
rendelkezésére álló 670 milliárd forint keret 90 százalékát már kifizette a nyerteseknek - közölte
a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szerdán az MTI érdeklődésére.
Dalia Grybauskaité, az Európai
Bizottság költségvetési felelőse keddi sajtótájékoztatón aggodalmát fejezte ki
amiatt, hogy az Európai Unióhoz 2004 óta csatlakozott 12 tagországban nem halad
megfelelő tempóban az uniós pénzek hasznosítása. Egy korábbi, az év elején
nyilvánosságra hozott statisztikából kiderült, hogy az új tagállamok a
2004-2006 között járó támogatások felhasználásában tavalyra 62-82 százalékos
teljesítményt értek el. A legjobb mutatóval Magyarország rendelkezett.
Az NFÜ adatai szerint az I. Nemzeti Fejlesztési Tervben
41.321 pályázatot nyújtottak be, ebből 20 ezer nyert 721 milliárd forint támogatást. Az NFÜ legfrissebb adatai szerint az I. NFT-ben 17.024 kifizetés történt 606 milliárd forint értékben, ami a rendelkezésre álló keret 90
százaléka. Az európai uniós források felhasználási szabályai szerint az I. NFT
programjait 2008. végéig kell végrehajtani, a támogatásokat kifizetni.
A 2007-2013. évi Új Magyarország Fejlesztési Tervben
(ÚMFT) eddig 296 pályázaton illetve a kiemelt projektek révén 3.280 milliárd forint forrás vált elérhetővé. A meghirdetett pályázatokra
12.671 projekt érkezett, ebből eddig 3.926 nyert támogatást 238 milliárd forint értékben, ami 435 milliárd forint összköltségű
beruházást jelent. A kifizetett támogatás összege 21 milliárd forint
Nyáron újabb
milliárdok gazdaságfejlesztésre
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) újabb hat
gazdaságfejlesztési pályázatot bocsátott társadalmi egyeztetésre az Új
Magyarország Fejlesztési Tervben, a véleményeket május 14-ig lehet beadni az
ügynökség honlapján kialakított partnerségi fórumon keresztül.
Az NFÜ honlapján közzétett információ szerint a
pályázatokat a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban, illetve a
Közép-Magyarországi Operatív Programban várhatóan június első felében hirdetik meg.
A környezetközpontú technológia fejlesztésére szóló pályázat célja, hogy a
környezetvédelmi szemléletmód, a fenntarthatóság figyelembevétele
rendszerezetten és tudatosan bekerüljön a kis- és középvállalkozások működési,
termelési döntéseibe és megvalósított technológiai fejlesztései közé. Erre a
célra az idén Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) 4,9
milliárd forint, a Közép-Magyarországi Operatív Programban (KMOP) 1 milliárd
forint keret áll rendelkezésre a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak. A
tervezet szerint a GOP-ban 150-200, míg a KMOP-ban 30-50 nyertessel számol a
kiíró.
A piacorientált kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenység
támogatására szóló pályázat célja olyan kutatás-fejlesztési projektek
támogatása, amelyek kutatási eredményekre támaszkodva korszerű, magas értéket
képviselő prototípusok létrejöttét eredményezik. A GOP-ban 5,99
milliárd forint, a KMOP-ban 1,49 milliárd forint keretet terveznek meghirdetni.
Becslések szerint 70, illetve 11 nyertes pályázó lehet. A k+f központok fejlesztésére
tervezett konstrukció az ilyen tevékenységet végző szervezetek már létező k+f
központjaiból alakított gazdasági társaságok megerősítését tűzi ki célul. A
GOP-ban lévő 3 milliárd forint keretből várhatóan 8, a KMOP 1,66
milliárd forint keretéből 5 központ nyerhet vissza nem térítendő támogatást.
Az innovációs és technológiai parkok támogatására
tervezett konstrukció célja a pólusvárosokban -
lehetőleg a meglevő infrastruktúra bázisán - üzleti alapon
működő kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltató központok kialakítása. A
tervek szerint az innovációs és technológiai parkba olyan vállalkozások fognak
betelepülni, amelyek további vállalkozásokkal, felsőoktatási intézményekkel,
akadémiai kutatóintézetekkel együttműködve képesek korszerű, magas hozzáadott
értékű, export- és piacképes új vagy továbbfejlesztett termékek,
szolgáltatások, technológiák kidolgozására, piacra
való bevezetésére. Az innovációs és technológiai parkok fejlesztését szolgáló
pályázatban - a tervek szerint - a három-három nyertest támogatnak majd a GOP
10,5 milliárd, illetve a KMOP 3 milliárd forint
keretéből.
A vállalati innováció támogatás célja olyan innovatív
vállalkozások kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységeinek segítése,
amelyek meglévő K+F eredményre alapozva új vagy jelentősen javított, korszerű,
magas értéket képviselő, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák
kidolgozását, piaci bevezetését vállalják. A tervezet szerint a GOP-ban 13,8 milliárd forintot, a KMOP-ban 3,54 milliárd forintot
szánnának erre a célra. Becslések szerint a GOP-ban 180, a KMOP-ban 33 pályázat
nyerhet.
A vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítésére
kiírandó pályázat célja a közvetlenül hasznosuló k+f tevékenység erősítése és
feltételeinek megteremtése vállalati k+f kutatóhelyek létesítésével,
bővítésével. A tervek szerint a GOP-ban az 5,9
milliárd forint keretből 8, a
KMOP-ban a 1,63 milliárd forintból 3-4 nyertest támogatnak.
1-200 M Ft-os éven túli lejáratú forgóeszköz hitel agrárvállalkozásoknak
Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogram (AFOR)
kedvezményes kamatozású éven túli (max. 5 éves)
lejáratú forgóeszköz hitelt nyújt beruházást végző agrárvállalkozások számára.
Keret 20 Mrd Ft.
Támogatott tevékenység: Forgóeszköz beszerzés.
Támogatás mértéke: A hitel összege nem haladhatja meg a
vállalkozás által megkötött beruházási célú hitelszerződés(ek) szerinti beruházás(ok) bruttó módon számított összegét.
Kamat: 3 havi EURIBOR (pl. 2008.04.29: 4,87%)+ legfeljebb
4,5%, de nem kevesebb, mint a mindenkori referencia ráta (7,58%)+ 0,5%/év – így a hitel nem minősül
állami támogatásnak.
Futamidő: legfeljebb 5 év.
Hitelösszeg: 1 -200 millió forint.
Saját erő nem szükséges. Kezdő vállalkozások is
finanszírozhatók
Kizáró okok: A hitel nem használható fel - beruházás finanszírozására;
- áfa finanszírozására, kivéve, ha a hitelfelvevő áfa visszaigénylésére nem
jogosult; - exporttal kapcsolatos tevékenység finanszírozására; - más hitel
kiváltására,üzletrész, részvény vásárlására, -
forgóeszköznek minősülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni
részesedést jelentő befektetések finanszírozására.
Kizárt: a halászati és akvakultúra
ágazat
Lehetőség van az Agrár-Vállalkozási
Hitelgarancia Alapítvány és a Hitelgarancia Zrt. kedvezményes készfizető
kezességvállalásának igénybevételére.
A program keretében hitelszerződés megkötésére a
keretösszeg erejéig kerülhet sor.
Kizárt: a halászati és akvakultúra
ágazat. Lehetőség van az
Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia
Alapítvány és a Hitelgarancia Zrt. kedvezményes készfizető kezességvállalásának
igénybevételére. A program keretében hitelszerződés megkötésére a keretösszeg
erejéig kerülhet sor.
