2008. július
Több, mint 370 millió forint
pályázati keretösszeggel írt ki új, a versenyképes vállalkozói tudás
támogatására irányuló pályázatot a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági
Minisztérium (NFGM). A pályázat célja a vállalkozói kultúra fejlesztése és a
vállalkozói szellem erősítése, mindezek által pedig a mikro-, kis- és
középvállalkozások versenyképességének növelése és nemzetközi piacokra való kilépésének
elősegítése. A pályázat beadása 2008. július 1-31-ig lehetséges.
˝A˝ komponens:
- Európai Uniós vállalkozói
ismeret- és tudástranszfer, amely oktatási, képzési programok, vállalkozói
tréningek, térségi multimédiás távoktató programok keretében, valamint a
kapcsolódó ismeretanyagot tartalmazó nyomtatott és elektronikus kiadványok,
információs eszközök létrehozásával segíti elő a határon túli vállalkozások
szakma-specifikus és gyakorlati vállalkozói ismeretek elsajátítását, a
pályázatírói készség és pályázatgenerálás fejlesztését.
- EU Megfelelési és Tudásközpontok
létesítése határon túli térségekben, amelyek képzést, tanácsadást és
információszolgáltatást tartalmazó komplex tevékenységgel segítik elő a határon
túli KKV-k sikeres üzletmenetét és működtetését.
- Uniós legjobb gyakorlatok (˝best
practices˝) és módszerek alkalmazásának elterjesztése a határon túl szervezett
tanfolyamok segítségével, valamint a ˝szakmai tudáslánc program˝ megvalósítása,
amely a régebbi uniós tagországok kiemelkedő vállalkozási gyakorlata és a
korszerű technológiai megoldások hazai meghonosítását és a határon túli
magyarlakta térségek vállalkozóihoz való továbbadását célozza.
- Üzleti kapcsolatépítő
rendezvények szervezése és lebonyolítása a magyarországi KKV-k kárpát-medencei
üzleti-piaci pozícióinak erősítése céljából: a határon túli régiók gazdaságának
bemutatkozása Magyarországon, valamint ˝üzleti híd˝ rendezvények megvalósítása
határon túli térségekben.
˝B˝ komponens:
- Szakmaspecifikus oktatási, képzési programok, hálózat
építő tréningek szervezése és lebonyolítása, a kapcsolódó ismeretanyagot
tartalmazó nyomtatott és elektronikus tájékoztató kiadványok, információs
eszközök létrehozása.
- Európai vállalkozói információs napok szervezése és
lebonyolítása, az üzleti környezetre vonatkozó tájékoztató anyagok elkészítése.
- Tudatosságnövelő rendezvények, programok szervezése és
lebonyolítása, a kapcsolódó ismeretanyagot tartalmazó nyomtatott és
elektronikus tájékoztató kiadványok, tudástranszfer pontok, információs
eszközök népszerűsítése, terjesztése, marketing költségek.
Júliustól 25-től pályázhatnak K+F
célú vállalkozások a 3 Mrd Ft-os (GOP) és 1,6 Mrd Ft-os (KMOP) keretre
Kutatás-fejlesztési központok
fejlesztése, megerősítése (GOP-2008-1.1.2. KMOP-2008-1.1.2)
Cél: A felsőoktatási intézmények,
kutatóintézetek már létező, a vállalati együttműködés előmozdítására
kialakított K+F központjaiból (KKK-k és RET-ek) alakított gazdasági társaságok
erősítése, ha az anyaintézmény résztulajdonában maradó gazdasági társaság
együttesen teljesíti:- a vállalati szektor számára kutatási szolgáltatásokat
nyújt és- közreműködik nemzetközi értelemben is innovatív, üzletileg
hasznosítható termékek, szolgáltatások és technológiák kifejlesztésében és- az
oktatást segíti (kutatócsere, PhD képzés területén)
Pályázhatnak: Kettős könyvvitelt vezető
gazdasági társaságok, ha nem tartoznak az EVA hatálya alá.(Állami/nonprofit
támogatott kutatóintézetek min 10%-os tulajdoni részesedésével) Keret: GOP: 3
Mrd Ft 8 projektre, KMOP: 1,66 Mrd, 5 pályázatra
Támogatott tevékenység:
1. Ipari kutatás,2. Kísérleti
fejlesztés,3. KKV-k iparjogvédelmi tevékenysége,4. Marketing. Támogatás
formája: Vissza nem térítendő.
Támogatás mértéke: Maximum az összes elszámolható
költség 50%-a, összege 400 M
- 1 Mrd Ft.
A KKV-k iparjogvédelmi tevékenysége: támogatást csak pályázó mikro-, kis illetve középvállalkozás
kaphatja.
Saját erő: min. 25%.
Kötelező vállalás:
• Az egyetemi és Ph.D hallgatók,
valamint a tudományos doktori fokozatukat 2004.01.01 után megszerzett
posztdoktorok részére kifizetett személyi jellegű kiadások aránya a projekt K+F
projekttámogatás jogcímen elszámolható összköltségéhez viszonyítva eléri a 10
%-ot.
• A költségvetési vagy non-profit
kutatóhely a projekt megvalósítási időszakának végéig legalább 10 %-os
tulajdonosi részesedése megmarad.
Pályázatok benyújtása: 2008.07.25- 2008.12.01.
Az uniós pályázat célja a
regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása,
szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése.
A konstrukció célja, hogy
előmozdítsa a vállalkozások, az oktatási- és K+F intézmények, valamint a helyi
gazdasági szereplők közötti, klaszter formában megvalósuló együttműködéseket.
Ezen belül különösen lehetőséget biztosítson a működő klaszterek
versenyképességének jelentős növelésére. Szeretnék elérni, hogy a térség
felsőoktatási intézményei és a klaszter tagjai között egy partneri viszonyon
alapuló, hálózati szerveződésű együttműködés jöjjön létre, amely kiszolgálja az
adott ágazat gazdasági szereplőinek igényeit és helyi válaszokat ad a gazdaság
kihívásaira; fejlődjön és bővüljön a klaszterek szolgáltatási palettája,
megteremtődjön az összhang a közös szolgáltatások kínálata és kereslete között;
erősítse a hálózatos és a klaszter együttműködések menedzsment szervezeteinek
létrehozását a támogatott projektek keretében; és olyan közös beruházásokat
mozdítson elő, amelyek elősegítik az adott klaszter tagjai versenyképességének
növelését.
A klaszterek jelentősége
A klaszterek megerősödésével
felgyorsul a gazdaság fejlődése, a gazdaság kiegyensúlyozott szerkezete jön létre.
A több lábon álló gazdaságban, a nagyvállalatok és a kis- és középvállalkozások
közötti sűrű kapcsolati rendszerekre építve, klaszterek formálódhatnak az ipar
különböző ágazataiban (pl. gyógyszeripar, gépipar, nyomdaipar), a tudásipar
területén (felsőfokú oktatás, kutatásfejlesztés, high-tech iparágak
szereplőinek összekapcsolódásai), az agrárgazdaságban (agráripari park,
bio-öko-technológiai inkubáció), valamint az idegenforgalomban (turizmus és
kereskedelem kapcsolatában). A feladat ezeknek a különböző szereplők közötti
együttműködéseknek a kialakítása, fejlesztése, ami egyrészt szervezési
tevékenységeket, másrészt eszközbeszerzést és szolgáltatás vásárlását jelenti.
Fejlett régió, de van hová fejlődnie
Annak ellenére, hogy a
Közép-magyarországi régióban (KMR) koncentrálódnak az üzleti szolgáltató
tevékenységek, és az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások színvonala
országos viszonylatban Budapesten a legfejlettebb, mégis szükséges az üzleti
szolgáltatások és hálózatok további fejlesztése ahhoz, hogy a KMR az európai
régiók között is megőrizze versenyképes pozícióját.
Metropolisz-térség
A tudásbázis három pillére - a
felsőfokú oktatás, a K+F tevékenységek, valamint a gazdaság húzóágazatai - a
fővárosban koncentrálódik. Budapesten, illetve a Közép-magyarországi régióban a
gazdaság és a kutatás kooperációján alapuló tudásbázis elemei - többnyire
egymástól elkülönülten ugyan - mára kialakultak: a szükséges küszöbértéket már
átlépte a budapesti tudásgazdaság mérete. Az egyetemek, kutatóintézetek és a
vállalatok közötti együttműködés azonban még nem elég erőteljes, jelentős
fejlesztésre szorul. Márpedig a versenyképes budapesti metropolisz-térség
megteremtéséhez elengedhetetlen a tudásgazdaság szereplői közötti együttműködés
további ösztönzése, a gazdaság húzóerőinek és a K+F intézményeinek integrálása.
A tudásalapú gazdaságfejlesztés, a már helyben lévő adottságokra építve, a
különböző szervezetek közötti kooperáció erősítésével, dinamizálja a fővárosi
agglomeráció gazdasági fejlődését: a technológiai előretekintésre,
kutatás-fejlesztésre, a magas hozzáadott-értékű, tudásintenzív termelésre, az
üzleti szolgáltatásokra és a szereplők közötti kohézió erősítésére koncentrál.
A kooperáció erősítése megsokszorozza a tudásgazdaság teljesítményét,
innovativitását, végső soron a gazdaságot versenyképesebbé teszi. A
tudásgazdaság hatékonyságának növelése lesz a jövőben a fejlődés motorja.
Pályázók köre
Pályázhatnak gazdasági társaságok,
alapítványok, egyesületek, köztestületek, közhasznú egyesületek, és nonprofit
társaságok.
Forintok
A pályázat meghirdetésekor a
támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg a 2007-2008. évekre
összesen 1,13 milliárd forint. Az ˝Induló klaszterek˝ fejlesztésére szánt
forrás 430 millió, a ˝Fejlődő klaszterek˝ fejlesztésére szánt forrás 700 millió
forint. Minimum 15 pályázatot várnak.
Pályázati határidő: 2008. augusztus 29. és október 31.
A Szlovénia-Magyarország Határon
Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Operatív Program célja, hogy a
határmenti régióban igazán jó legyen élni. Ehhez nyújthat segítséget az
összesen tizennégy millió euró.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
pályázati felhívásának tárgya olyan pályázatok társfinanszírozása, melyek a
program által definiált alábbi átfogó célkitűzés megvalósításához hatékonyan
hozzájárulnak: ˝A határmenti régió olyan területet képviseljen Európa térképén,
amely kulturális, egészségügyi és természeti szempontból is kiváló élet- és
munkakörülményeket biztosít.˝ Az első prioritás az együttműködési terület
vonzerejének növelése, közös idegenforgalmi desztináció fejlesztésével, a
kultúra megőrzésével és fejlesztésével, és a határon átnyúló közlekedési
kapcsolatok javításával. A fenntartható fejlődést a területfejlesztési
együttműködéssel, megelőző egészségápolással, környezetvédelemmel-és
gazdálkodással, és a hatékony energiafelhasználás kívánják megvalósítani.
Pályázhatnak nonprofit közjogi
vagy magánjogi személyek, amelyek a közérdek vagy egy olyan érdek igényeinek
kielégítése céljából alakultak, amely széleskörű szükségleteket elégít ki, azaz
regionális és helyi közhatóságok; az állam vagy önkormányzat által létrehozott
köztestületek (alapítványok, közintézmények, ügynökségek), úgymint: kutató és
fejlesztő intézetek, oktatási és képzési intézmények, egészségügyi intézmények,
természeti és kulturális örökségvédelmi intézmények, helyi és regionális
fejlesztési ügynökségek stb.; civil szervezetek pl. egyesületek és
alapítványok; kamarák (kereskedelmi, agrár, kézműves és ipari), jogi
személyként bejegyzett nonprofit csoportosulások; működtetési célú nonprofit
magánjogi jogi személyek (társulatok), pl. társaságként bejegyzett helyi és
regionális fejlesztési ügynökségek, helyi idegenforgalmi szervezetek, képzési
szervezetek stb.; gazdasági fejlődést elősegítő közintézmények, állami
társaságok, valamint más, túlnyomórészt állami vagy helyi hatósági felügyelet
alatt álló jogi személyek, akik, és amelyek Szlovéniában és Magyarországon
működnek; a kellőképp indokolt kivételeket leszámítva a támogatásra jogosult
területen rendelkeznek bejegyzett székhellyel vagy fiókkal; és megfelelő jogi,
pénzügyi és operatív kapacitással rendelkeznek a programban való részvételhez.
E pályázati felhívás keretében 14
000 000 euró összegű, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) származó
forrás áll rendelkezésre. Az együttműködési terület vonzerejének növelésére 7 197 806, a
Fenntartható fejlődésre 6 802 194 eurót szánnak.
A pályázat határideje: 2008. október 30.
Pályázók köre:
-
kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok,
-
szövetkezetek,
-
SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók
Támogatható tevékenységek köre
Az 1. b)-d), és 2.-4 pontokban
szereplő tevékenységek csak az 1.
a) pontban foglaltakkal együtt támogathatóak. Azonban az
1. a)
pontban felsorolt tevékenységek önállóan is támogathatóak.
1. Környezetközpontú technológiai
fejlesztés alábbi területeihez
-
Anyag-, energiatakarékos, hulladék- és emissziószegény technológiák;
-
Elérhető legjobb technika (BAT);
-
Alap- és segédanyagok megújuló ill.
másodnyersanyagokkal való kiváltását célzó technológiák;
-
Környezetbarát csomagolástechnológia
kapcsolódóan a támogatható tevékenységek a következők:
a) Eszközbeszerzés:
b) A
fejlesztéshez kapcsolódó infrastrukturális és ingatlan beruházás:
c) A
fejlesztéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések.
d) A
fejlesztéshez kapcsolódó információs technológia-fejlesztés:
2. Fenntarthatósági tematikájú
képzéseken és környezetirányítási belső auditor képzésen való részvétel.
3.
A
fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó tanácsadás.
4. Környezetirányítási, vezetési,
hitelesítési és minősítési rendszerek bevezetése, tanúsíttatása, akkreditálása,
termékek környezetvédelmi minősítése:
Támogatás mértéke:
A GOP-2008-2.1.4 pályázati konstrukció keretében:
Az ebben a pályázati felhívásban
elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 50%-a.
A KMOP-2008-1.2.4 pályázati konstrukció keretében:
Az ebben a pályázati felhívásban
elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 40 %-a.
Támogatás összege
A jelen pályázat keretében az
igényelhető támogatás összege: minimum 5.000.000 Ft, de
maximum 50.000.000 Ft
lehet, de maximum az előző pontban meghatározott támogatási mértéknek megfelelő
arányban.
Pályázatok benyújtása:
GOP-2008-2.1.4 pályázati
konstrukció keretében:
A pályázatok benyújtása 2008.
július 25-tól 2008. december 15-ig lehetséges.
A KMOP-2008-1.2.4 pályázati konstrukció keretében:
A pályázatok benyújtása 2008.
július 25-tól 2008. szeptember 30-ig lehetséges.
Hírek
Negyvenmilliárd forint lehívása kétezer pályázón múlik az
I. NFT-nél
Legkésőbb 2008. december 31-ig minden projektgazdának el
kell számolnia az I. Nemzeti fejlesztési terv (I. NFT) keretében elnyert EU-támogatás
felhasználásával. A Világgazdaság értesülése szerint még mintegy kétezer
pályázó adós az elszámolással, és csaknem 40 milliárd forint lehet a
forrásvesztés, ha az érintettek közül - ami egyébként valószínűtlen - senki nem
tesz eleget ennek a kötelezettségnek.
A konkrét projektzárási időpontokat a támogatási
szerződések rögzítik, általában a nyár végére vagy őszre. Ez indokolt esetben
legfeljebb december 31-ig módosítható, ám addigra a kedvezményezettnek a
szállítóját is ki kell fizetnie. A kedvezményezettek elszámolásai akkor
vezetnek többszöri, elhúzódó hiánypótlásokhoz, ha a számla nem felel meg a
számviteli törvény előírásainak, nem számolható el a feltüntetett költség,
hiányosak a teljesítést alátámasztó dokumentumok, nincsenek meg a működéshez
szükséges engedélyek, vagy ha a szállítónak történő közvetlen kifizetésnél a
kedvezményezett elmulasztja átutalni a kifizetéshez szükséges önrészt.
Magyarország alapvető célja a százszázalékos forráslehívás
- közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a lapunk kérdéseire küldött
válaszában. A 2004-2006-os
strukturális alapok - összesen 664 milliárd forint - esetében a kifizetések
aránya 93,99 százalékos, ez a legjobb teljesítménynek számít a tizenkét új tagállam
sorában, és a korábban kezdő régi tagállamok felét is megelőzi.
A hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer mindent
elkövet annak érdekében, hogy a rendelkezésére álló uniós forrásokat
Magyarország le is hívja - szögezte le az NFÜ. Személyes kapcsolatfelvétel vagy
levelek révén minden érintett kedvezményezetthez eljuttatták vagy eljuttatják
az üzenetet: a pályázaton számukra megítélt pénz rendelkezésre áll, a lehívás
immár elsősorban rajtuk múlik.
A legtöbb, 9337 nyertes pályázót felvonultató Gazdasági
versenyképességi operatív program (GVOP) képviseletében februárban végigjárták
a MAG Zrt. szakemberei, és személyesen tájékoztatták az érintett pályázókat a
projektzárás lépéseiről, illetve sorra áttekintették velük elszámolási
nehézségeiket. Az akkori 2200 le nem zárt projekt száma mára alig lehet több
ötvennél, és a forrásvesztés kockázata is jelentősen - 32,55 milliárd forintról
7,26 milliárdra - csökkent.
Az ugyancsak nagyszámú, 2465 kedvezményezettel dolgozó
Humánerőforrás-fejlesztési operatív program (HEFOP) illetékesei csaknem 900
kedvezményezettet kerestek meg, és a maradványösszegből több mint 14,5 milliárd
forintnyi újabb kötelezettségvállalásra biztosítottak lehetőséget. Az ˝adós˝
nyertesek száma 200 alá esett vissza, de még mindig mintegy 25 milliárd
forintot fenyeget forrásvesztés ennél a programnál.
Lapunk kérdésére, hogy a kohéziós alap elszámolásainál mi
a helyzet, az ügynökség emlékeztetett arra, hogy itt a végső pénzügyi zárás
időpontja 2010. december 31. Eddig az időpontig kell a beruházásokat
megvalósítani és a költségeket a vállalkozóknak kifizetni. Ezt követően fél év
áll rendelkezésre a hazai záró ellenőrzések (Kehi) lefolytatására, a
zárójelentés összeállítására és a záróegyenleg EU-tól való lehívásának
elkészítésére és benyújtására. Ezenkívül a projektek komplexitásától függően a
záróegyenleg átutalása előtt bizottsági auditokra is sor kerülhet. Vagyis itt a
jól teljesítés fokmérője az, ha a megszabott határidőig a beruházások
megvalósulnak és a támogatást kifizetik. Az NFÜ válasza azonban azt vetíti
előre, hogy itt a 100 százalékos lehívás - immár az idő szűkössége miatt -
bizonytalan.
Magyarország 2004-2006-os összteljesítményének mérlegét
lefelé húzza a kevésbé fényes kohéziós teljesítmény. Az Európai Bizottság
szerint a strukturális és kohéziós alapoknál együttesen 67 százalékos a magyar
mutató a kötelezettségvállalásokra jutó kifizetéseknél.
A támogatás induló
klaszterek esetében 10 - 40 millió, míg a fejlődő klasztereknél 25 -150 millió
forint lehet menedzsment költségekre és közös beruházásra (eszközbeszerzés)
Regionális jelentőségű klaszterek és a vállalkozások
közötti együttműködések erősítése közös beruházásainak támogatása,
szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztéseDDOP -2008/1.1.3.Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség a Dél-Dunántúli
Operatív Program keretében. Közreműködő Szervezet: Dél-dunántúli Regionális
Fejlesztési Ügynökség Kht.
Cél, hogy a támogatás előmozdítsa a vállalkozások,
oktatási és K+F intézmények, valamint helyi gazdasági szereplők közötti iparági
klaszter együttműködést mind a húzóágazati, mind az induló klaszterekben,
fejlessze a klasztereket, szolgáltatásaikat.
Keret: 700 M Ft, 7-14 pályázatra
(2-5 induló,: 5-9 fejlődő klaszter pályázat támogatása várható)
Pályázhat: A régióban székhellyel,
telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező szervezetek induló klaszterek:
-
for
és nonprofit gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyesületek, köztestületek,
közhasznú társaságok, alapítványok, kutató intézetek, oktatási
intézményekFejlődő klaszterek: a klaszter menedzsment feladatait ellátó for és
non-profit gazdasági társaságok, szövetkezetek,
-
egyesületek,
köztestületek, közhasznú társaságok, alapítványok,
-
kutató
intézetek, oktatási intézmények, melyeknek a .projekt befejezésének
időpontjában
-
gazdasági
társaságok, non-profit gazdasági társaságok, szövetkezetek szervezeti formában
kell működni
Támogatott
tevékenység:
A. Klasztermenedzsment:
-
Adminisztráció,
kapcsolattartás, új tagok;
-
Benchmarking
klub;
-
Projektgenerálás,
közös K+F szervezése, közös projektek előkészítése;
-
Előadások,
konferenciák, tanulmányutak és kiállítások, üzletember találkozók szervezése,
közös belföldi /külföldi részvétel;
-
pályázati,
szakértői, kompetencia, termelési, innovációs, beszállítói, logisztikai
adatbázisok létrehozása és információszolgáltatás;
-
Tanácsadás
nyújtása, igénybevétele
-
Minőség-,
környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetése a klaszter
menedzsment részére;
-
A
projekthez kapcsolódó oktatás, képzés, betanítás;
-
Egységes
minősítési rendszer és védjegy.
B. A klaszter közös beruházása:
-
Eszközbeszerzés,
kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how ;
-
Információs
technológia-fejlesztés, közös informatikai platform, online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb
e-szolgáltatások;
Mértéke: Regionális beruházási támogatás
(eszközbeszerzés), képzési támogatás: 50%,Csekély összegű támogatás (klaszter
menedzsment) 80%.
A támogatás:
A) klasztermenedzsmenthez kapcsolódó költségekre
Induló klaszter Max. 25 M Ft Fejlődő klaszter Max. 50 M Ft
B. )A klaszter közös beruházása: Induló klaszter 15 M Ft-ig
Fejlődő klaszter: Legfeljebb 120 M Ft-ig
Az össztámogatás:
- induló klaszterek esetében: minimum 10 millió Ft,
maximum 40 millió Ft
- fejlődő klaszterek esetében: minimum 25 millió Ft,
maximum 150 millió Ft.
Feltételek: A klaszterek közös beruházásai,
eszközbeszerzései támogatásának feltétele, hogy minimum 3 (nem partner és nem
kapcsolódó) KKV-nak minősülő klasztertagja igazoltan vegyen részt a konkrét
beruházásban.
A pályázatok benyújtása és elbírálása két szakaszban
történik. Az első szakasz 2008. augusztus 29-én, a második szakasz 2008.
október 31-én zárul.
A mezőgazdaság fejlesztésének és a vidékfejlesztésnek
összhangban kell állnia egymással, a kettő elválaszthatatlan - hangsúlyozta
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szombaton Körmenden a
Túl a magyar ugaron című szakmai konferencián.
A mezőgazdaság fejlesztésének és a vidékfejlesztésnek
összhangban kell állnia egymással, a kettő elválaszthatatlan - hangsúlyozta
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szombaton Körmenden a
Túl a magyar ugaron című szakmai konferencián.
"Több mint
1.300 milliárd forint fejlesztési forrás áll a magyar mezőgazdaság és a vidék
fejlesztésére, ilyen lehetőségek nem voltak és nagyon sokáig nem is lesznek
mint ma, ezért a következő hat év során kell megoldani mindazokat a problémákat
amelyeket a nyugat-európai országokban már megoldottak" - mondta.
A miniszter kiemelte: Magyarország egy olyan programot
fogalmazott meg, amellyel nem szinten tartani, hanem a következő három év alatt
30 százalékkal növelni kívánja az agrártermelést. Hozzátette, hogy ennek
érdekében a rendelkezésre álló erőforrások 43 százalékát műszaki, technikai
felújításra, egy korszerű agrárium létrehozására kell fordítani.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország tavaly szeptemberben
az újonnan csatlakozott országok közül az elsők között fogadtatta el az unióval
agrár- és vidékfejlesztési programját. Az ennek nyomán megindult pályázatokra
már több mint 35 ezer támogatási kérelem érkezett be a szaktárcához, összesen
több mint 500 milliárd forintos támogatási igénnyel.
Az
NFÜ vizsgálja az ÁSZ-jelentést
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vizsgálja az Állami
Számvevőszék által az ügynökséggel kapcsolatos, a fejlesztési források
felhasználásáról szóló jelentést - közölte a kormányszóvivő szerdán, a kabinet
ülését követően.
Ez a vizsgálódás még nem zárult le, az ügynökség annak
lezárultát követően tájékoztatja a nyilvánosságot megállapításiról a
jelentéssel kapcsolatban - mondta Budai Bernadett. Az Állami Számvevőszék a
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség működésének ellenőrzése kapcsán azt javasolta a
kormánynak, hogy készítse elő a fejlesztéspolitika átfogó törvényét, az
önkormányzati és területfejlesztési miniszter pedig pontosítsa a kiemelt
projektekre vonatkozó jogszabályokat és vizsgálja felül a célszerűség
szempontjából a kiemelt projekteket - adja hírül az MTI.
Az ÁSZ javasolta azt is, hogy az NFÜ elnöke tegyen
lépéseket az indikátorok, mutatók felülvizsgálatára, kiegészítésére, az egyes
kiadások, például a számvevőszék által célszerűtlennek tartott kommunikációs
költségek és sikerdíjak átvizsgálására, a pályázókat segítő tanácsadói
tevékenység megerősítésére, valamint az Egységes Monitoring Információs
Rendszer (EMIR) biztonságos működésének megteremtésére.
Az ÁSZ a
2006-2007-re kiterjedő vizsgálat során megállapította, hogy a
Magyarországra érkező uniós támogatások magyar szervezeti, szabályozási és
végrehajtási hátterét 2006-ra kiépítették, de működésével szemben
koordináltsági, hatékonysági, gazdaságossági kifogások merültek fel. Ezt követően
a hatékonyság, és a gazdaságosság irányába ható változások történtek,
megalapozva az EU források korábbinál eredményesebb igénybevételét.
A 2015-ig meghirdetett Gazdaságfejlesztési Operatív
Program keretében eddig 4600 pályázó mintegy 236 milliárd forint támogatást
igényelt.
A GDP 2004-2006 között mintegy 3035 milliárd forinttal
nőtt, amelyből a közel 10 ezer uniós gazdaságfejlesztési pályázat hatására
bekövetkezett emelkedés 290 milliárd forint, az összes növekmény 9,5%-a. A
2015-ig meghirdetett Gazdaságfejlesztési Operatív Program is hasonlóan
népszerű: eddig 4600 pályázó mintegy 236 milliárd forint támogatást igényelt. A
két program eredményeit Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
államtitkára és Kocsis Magdolna, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programok
Irányító Hatóságának vezetője értékelte.
A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében meghirdetett
Gazdasági Versenyképesség Operatív Programra 2004 és 2006 között közel 21 ezer
rögzített pályázat érkezett, a keret több mint kétszeresét, 335 milliárd
forintot meghaladó támogatási igénnyel. Ebből mintegy 10 ezer érvényes
támogatással, szerződéssel rendelkező pályázat volt mintegy 165 milliárd forint
értékben. A négy prioritást (beruházás-ösztönzés, kis és közepes méretű
vállalkozások fejlesztése, kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység
támogatása, információs társadalom és gazdaság fejlesztése) megfogalmazó
operatív program a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság emelése terén is
háromszorosan túlteljesítette a célértéket.
A GDP 2004-2006 között mintegy 3035 milliárd forinttal
nőtt, melyből a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program hatására
bekövetkezett emelkedés 290 milliárd forint, az összes növekmény 9,5%-a. A pályázatok
fogadása lezárult, a még zajló kifizetések aránya ma már közel 90 %.
A programnak jelentős pozitív hozadéka volt az
esélyegyenlőség és a környezetvédelem terén is, és több mint 83 ezer munkahely
létrejöttéhez és megőrzéséhez - ezen belül közel 21 ezer létrehozásához -
járult hozzá.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési
Operatív Programjának célja a magyar gazdaság tartós növekedésének biztosítása,
ezen belül is négy terület (a K+F, a kis- és középvállalkozások, a modern
üzleti környezet, illetve a kkv-k) fejlesztése, finanszírozásuk elősegítése.
2008. első EU-s gazdaságfejlesztési pályázatainak beadási
határideje május 5-én lejárt. Tavalyhoz hasonlóan idén is élénk vállalkozói
érdeklődés és a rendelkezésre álló keretek jelentős túljegyzése jellemezte a
komplex technológiafejlesztési pályázatokat. 2007-hez képest több változás is
történt, ilyen például, hogy a tavalyival azonos célú kiírásokra a korábbinál
magasabb összegeket lehetett igényelni, és nagyobb figyelem jut a 33 leghátrányosabb
helyzetű kistérség támogatására is.
A legfrissebb adatok alapján a kiírt pályázatok kerete 329
milliárd forint, melyből 77 milliárd 2008-ban hirdettek meg. Eddig 4600
pályázat érkezett, 236 milliárd forint igényelt támogatással, és közel 1800 hatályos
szerződés született 135 milliárd forint értékben. Egy forint
Gazdaságfejlesztési Operatív Program támogatás több mint 2 forintnyi
magánforrást mozgat meg, a magánforrások összértéke 142 milliárd Ft.
Az ÚMFT keretében a Gazdaságfejlesztési Operatív Program,
az általa kijelölt fejlesztési irányvonalakat kiegészítő Közép-magyarországi
Operatív Program és a regionális operatív programok gazdaságfejlesztési
forrásai a magánforrásokkal együtt mintegy 5800-6300 milliárd forint fejlesztés
megvalósulásához járulnak hozzá 2007 és 2013 között.
Érdemes a TEÁOR-számok módosításával egyidejűleg minden
szükséges változtatást végrehajtaniuk a vállalkozásoknak
A közelmúltban írtunk a július elsejétől kötelező
elektronikus cég- és változásbejegyzés kedvező hatásairól, a gyorsabb,
egyszerűbb, olcsóbb procedúráról, valamint a TEÁOR-szám-módosítási
kötelezettségről. Azóta bekövetkezett, amitől sokan tartottak: június végén
óriási tumultus volt a cégbíróságokon. Későn jött a rendelkezés a tevékenységi
kód változtatása határidejének meghosszabbításáról, a cégbíróságokra ömlöttek a
beadványok. Még július első napjaiban sem állt vissza a régi rend.
Várhatóan még hetekbe, hónapokba telik, amíg a bíróságok
feldolgozzák a júniusban rájuk szakadt hátralékot, és az új szabályoknak
megfelelően valóban élvezhetik az ügyfelek az egyórás cégbejegyzés, illetve az
elektronikus út előnyeit. Ezért akinek nem égetően sürgős, az halassza el a
cégbíróságon intézendő ügyeket - tanácsolja Horváth Gyula ügyvéd, a Hidasi és
Társai Ügyvédi Iroda munkatársa. Vele éppen a minap esett meg, hogy telefonon
közölte vele a bíróság, ne haragudjon, de csak késéssel tudnak foglalkozni a
beadott üggyel, mert annyi a dolguk.
Hátráltató tényező most az is, hogy nem tesztelték az új
technikai feltételeket, így azok hibái most élesben derülnek ki. Bár az
informatikai hátteret biztosító cég mindent megtesz a mielőbbi megoldásért, az
apró zökkenők nem éppen a gyorsaság irányába hatnak. Horváth Gyula azt mondta:
az eredetileg június 30-i határidő féléves halasztása miatt elegendő idejük van
a vállalkozásoknak a TEÁOR-számok módosítására. Ezzel együtt érdemes
átgondolniuk, mit kell és mit kívánatos még változtatni a társasági
szerződésben, illetve a cégjegyzékben feltüntetendő adatokon. Így felhívta a
figyelmet arra, hogy bizony június végéig az új társasági törvényhez kellett
volna igazítani az alapító okiratot, amennyiben az valamilyen kérdésben nem
felel meg az új rendelkezéseknek. Azt is be kellene jelenteni a cégbíróságon,
ha egy társaságnak nem kell semmit sem változtatnia, mert az alapszabálya
megfelel az előírásoknak. Ez nem jár semmilyen többletköltséggel. És bár a
cégbíróságoknak most nem az a legfontosabb dolguk - és nem is céljuk -, hogy a
mulasztókat szankcionálják, azért illendő ezt a kötelezettséget ˝letudni˝ az
átkódolással vagy más változásbejegyzéssel egyidejűleg.
Mi tartozhat az utóbbiak körébe? Célszerű például
megnézni, hogy él-e még az ügyvezetői megbízás, a képviseleti jogosultság.
Sokan ugyanis egyszerűen megfeledkeznek a megbízás lejártáról, és ez -
különösen banki ügyekben, hitelkérdésekben - igen kínos helyzetet okozhat. A
hitelintézet ugyanis nem huny szemet afölött, hogy a cégnek nincs ügyvezetője,
és nem is nyújt kölcsönt addig, amíg ez nem tisztázódik. Nagy kapkodás,
rosszabb esetben pedig akár egy füstbe ment tranzakció lehet az ilyen hanyagság
ára. Gyakran szintén csak a nemtörődömséggel magyarázható, hogy a székhely vagy
mondjuk a fióktelep címváltozását nem jelentik be a vállalkozók. Az érintetteknek
emiatt meggyűlhet a bajuk nemcsak a cégbírósággal, hanem - ami sokkal súlyosabb
következményekkel járhat - az adóhatósággal is.
Horváth Gyula szerint a kötelező elektronikus cégbejegyzés
kora őszig kinőheti ˝gyermekbetegségeit˝, és szinte észrevétlenül valóban
gyorsabban, kényelmesebben, olcsóbban lehet intézni a cégügyeket.
Teendők
Szükséges az új társasági törvényhez igazítani az
alapszerződést.
Célszerű megnézni az ügyvezetői megbízást, bejelenteni a
címváltozást.
A Széchenyi Kártya legújabb változata immár 730 nyugodt
éjszakát jelent a kis-és középvállalkozások számára
A Széchenyi Kártya az elmúlt hat évben a megbízható
vállalkozások jelképe lett - mondta Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója
a júniusban a Volksbanknál és a takarékszövetkezeteknél indult (őket a többi
bank várhatóan júliusban követi) Széchenyi Kártya 2 kapcsán. A tulajdonosok
személyes garanciájával lehetőséget kaptak a kisvállalkozások, hogy
bebizonyítsák a ˝hitelességüket˝, és megmutassák, csekély támogatással is
képesek növelni piaci versenyképességüket és újabb munkahelyeket is teremteni.
Nemcsak megbízhatókká váltak üzleti partnereik szemében, de gazdasági
stabilitásuk és pénzügyi erejük is nőtt. A Széchenyi Kártya Klub tagjaként
pedig egy olyan komoly gazdasági erőt képviselő beszerzési társulásnak lehetnek
tagjai, ahol mindennapi működésüket tehetik könnyebbé és olcsóbbá.
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, a -
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és
Iparkamara által létrehozott - KA-VOSZ Zrt. a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-vel
és a konstrukcióban részt vevő bankokkal közösen döntött a 2002 óta sikeresen
működő Széchenyi Kártya lehetőségeinek módosításáról. A futamidő két évre
történő meghosszabbítása jelzi, hogy a hitelezők számára a kis-és
középvállalkozások jó és megbízható adósok, ezért már kétéves futamidőre is
igényelhetik a Széchenyi Kártyát. Ez pedig számukra 730 nyugodt éjszakát jelent
- fogalmaz Krisán László. A konstrukció továbbra is forgóeszköz-finanszírozásra
és átmeneti likviditási problémák megoldására használható.
A kétéves futamidejű hitelszerződés bevezetésével egy
időben - a vállalkozók kérésének eleget téve - eltörölték a negyedéves törlesztési
kötelezettséget is. A Széchenyi Kártya sikerének egyik titka - mondja a vezérigazgató -,
hogy a hitelkeretet és a konstrukció feltételeit a vállalkozások mindenkori
igényeinek megfelelően módosítják. Bízik abban, hogy a cégek a mostani
változtatásokat is előnyösnek találják.
A módosított konstrukció nemcsak az újonnan csatlakozó,
hanem a több éve kártyás vállalkozásoknak is további lehetőségeket és
könnyítéseket hoz. Krisán László szerint a Széchenyi Kártya 2 a
kondíciókat tekintve a legkedvezőbbek egyike a piacon, és előnyös megoldást
kínál a vállalkozások átmeneti pénzügyi gondjaira. Kamata jelenleg havi egy
százalék alatt van, a gyors és egyszerűsített hitelbírálatnak, illetve a
csökkentett adminisztrációnak köszönhetően a vállalkozások már két hét alatt
akár 25 millió forint kölcsönhöz is juthatnak, negyedéves feltöltési
kötelezettség és ingatlanfedezet nélkül. Tízmillió forintig egyáltalán nem
szükséges ingatlanbiztosíték, de a legtöbb bank e felett sem kéri azt (az
esetek kevesebb mint hét százalékában kötnek le ingatlant). A már működő
mikro-, kis-és középvállalkozások részére kialakított, kedvezményes kamatozású,
állami támogatású hitelkonstrukcióban 2010. december 31-ig biztosított a
garanciadíj-támogatás és az idén átadott kártyák kamatát - a jelenleg hatályos
kormányhatározat szerint - egy százalékkal csökkenti az állami kamattámogatás.
A Széchenyi Kártya 2 az ország kétszáz pontján - a VOSZ és
a területi kereskedelmi és iparkamarák, valamint a KA-VOSZ Zrt. irodáiban
igényelhető -, ezenkívül 930 településen, közel 1500 bankfiókban elérhető. Az
első év leteltekor, a felülvizsgálati kérelem pozitív elbírálása esetén a
bankfiókba sem kell bemenni, nincs szükség újabb hitelszerződés aláírására. A
MasterCard üzleti bankkártya segítségével rugalmasan és szabadon használható a
hitelkeret készpénzfelvételre, bankkártyás vásárlásra és banki átutalásra is. A
Széchenyi Kártya 2-t olyan mikro-, kis-és középvállalkozás igényelheti, amely
egyéni vállalkozóként, illetve az üzletszabályzatban meghatározott gazdasági
társaságként vagy szövetkezet formájában legalább egy (tízmillió forint feletti
hitelkeret igénylése esetén két) éve működik. Így, elődjével ellentétben, nem
szükséges a kártyás előélet. Feltétel továbbá, hogy a vállalkozásnak ne legyen
lejárt köztartozása, valamint megfeleljen a Széchenyi Kártya
üzletszabályzatában meghatározott egyéb feltételeknek. A hitelkérelem a
regisztrációs irodákban, azaz a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
vagy a területi kereskedelmi és iparkamarák, illetve a KA-VOSZ Zrt. irodáiban
nyújtható be. Ezekben beszerezhetők az igénylési lapok, de az a www.kavosz.hu
honlapról is letölthető. A regisztrációs irodák a befogadott hitelkérelmet a
konstrukcióban részt vevő bankok közül a vállalkozások által kiválasztottba továbbítják.
A bank a kedvező bírálatot követően hitelszerződést köt a vállalkozással, és
megnyitja a hitelkeretet.
Széchenyi Kártya 1
Egyéves futamidő,
10 millió feletti igénylés csak kártyás előélettel
Egy százalék kamat-és 50 százalék garanciadíj-támogatás
Negyedévente a hitelkeret 20 százalékát vissza kellett
tölteni*
* A negyedéves törlesztést június 2-ától a Széchenyi
Kártya 2-t már forgalmazó bankoknál az eddigi kártyásoknál is eltörölték.
Széchenyi Kártya 2*
Kétéves futamidő**
A kártya is kétéves lejáratú
Legalább két éve működő cég első alkalommal 25 milliót is
igényelhet
Továbbra is egy százalék kamat-és 50 százalék
garanciadíj-támogatás
Nincs negyedéves törlesztési kötelezettség***
A legtöbb bank tízmillió forint felett sem kér ingatlanfedezetet
* A konstrukció június 2-ától a Volksbanknál és a
takarékszövetkezeteknél indult, a többi bank várhatóan júliusban startol
vele. ** Az első év végén, kedvező felülvizsgálat esetén,
nem kell a bankban új szerződéseket kötni, automatikusan meghoszszabbodik a
hitel. *** Csak a kamatokat és díjakat kell megfizetni, azokat viszont továbbra
is pontosan.
Mérföldkövek
2002. szeptember: a Széchenyi Kártya indulása egymilliós
kerettel
2003. július: a maximális hitelkeret 5 millió forintra
emelése
2004. július: a hitelkeret 10 millió forintra emelése
2006. április: a hitelkeret 25 millió forintra emelése
2008. június: a Széchenyi Kártya 2 indulása
Értesítjük tisztelt
pályázóinkat, hogy a Szlovén Köztársaság Önkormányzati és Területfejlesztési
Kormányhivatalának képviseletében a maribori székhelyű Határon Átnyúló
Programokat Irányító Hivatal, mint a program Irányító Hatósága, valamint a magyar
tagállam programért felelős szervezete, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága a VÁTI Magyar Regionális
Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társasággal közreműködve megjelenteti a
Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 első
pályázati felhívását.
A pályázati felhívás Olyan pályázatok társfinanszírozását
célozza meg, melyek a program által definiált alábbi átfogó célkitűzés valamint
az Operatív Program 1. és 2. prioritásán belüli tevékenységi területek
megvalósításához hatékonyan hozzájárulnak. A program célkitűzése: A határmenti
régió olyan területet képviseljen Európa térképén, amely kulturális,
egészségügyi és természeti szempontból is kiváló élet-és munkakörülményeket
biztosít.
Magyarország a 2004
és 2006 között rendelkezésére álló felzárkóztatási források 67 százalékát
használta fel 2008 közepéig, miközben az EU27-ek átlagos felhasználási rátája
82 százalékon állt -derül ki az Európai Bizottság 2007-es költségvetési évről
készült pénzügyi jelentéséből.
Hazánk 67 százalékát használta fel 2008 júniusáig annak a
pénzügyi keretnek, amely 2004 és 2006 között áll rendelkezésére strukturális és
kohéziós alapok formájában -olvasható ki az Európai Bizottság 2007-es pénzügyi
évről készült éves jelentéséből. Miután Bajnai Gordon illetékes miniszter
szerint a strukturális források felhasználásában Magyarország jelenleg
körülbelül 92 százalékon áll, ezért a 70 százalék alatti összteljesítmény azt
sugallja, hogy a nagy közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális
beruházásoknál lassabb az uniós támogatások lehívása, ami egyértelműen ront a
mérlegen. Ám miközben a strukturális alapok felhasználására 2008 vége a
határidő, addig a kohéziós alapoknál a végső dátum 2010 vége, vagyis addig még
jelentősen javítható az abszorpciós képesség.
Magyarország a 67 százalékos felhasználási rátával 25
EU-tagállam közül jelenleg a 18-ik helyen áll, megelőzve Litvániát, Szlovákiát,
Lettországot, Lengyelországot, Csehországot, Ciprust és az egész Unióban a
legharmatosabban teljesítő Hollandiát (59%). Az összes tagállam közül Írország
és Ausztria mutatta eddig a legjobb abszorpciós képességet, a 2000 és 2006
között rendelkezésre álló keret 92-92 százalékának a felhasználásával. A teljes
képhez azonban az is hozzátartozik, hogy a régi tagállamoknak hosszabb idő, egy
komplett hétéves időszak állt rendelkezésükre a források felhasználására,
miközben az újonnan belépett országok csak 2004-től kezdték élvezni a
transzferek előnyeit.
A hazai támogatási
rendszer egyelőre nem ad lehetőséget a kis-és középvállalkozások számára
legalkalmasabb finanszírozási eszköz, a lízing alkalmazására az EU-pályázatokon.
A Lízingszövetség a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz (NFGM)
fordult annak érdekében, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban részt
vevő projektek esetében a hazai támogatási rendszer is fogadja el a kis-és
középvállalkozások számára lényeges finanszírozási formát.
˝Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely alátámasztaná,
hogy a vállalkozásoknak két év alatt meg
kellene szerezniük a GOP által támogatott beruházások keretében finanszírozott
eszközök tulajdonjogát˝ -nyilatkozta Lévai Gábor, a Lízingszövetség főtitkára.
A Lízingszövetség javasolja az NFGM-nek a magyar számviteli szabályozás
elfogadását, amelynek értelmében a beruházás megvalósultnak minősül adott
esetben a beruházás tárgyát képező tárgyi eszköz rendeltetésszerű
használatbavételével, üzembe helyezésével is. Ennek értelmében nyilvánvaló,
hogy a támogatási felhívások és útmutatók két éves időszakon belüli
tulajdonszerzésre vonatkozó előírásai jogalap nélküliek, ezért a
Lízingszövetség javasolta ezen elvárás egységes törlését -olvasható a szövetség
sajtóközleményében.
A kis-és
középvállalkozásokat érintő előírás az is, hogy az EU pályázatok
kedvezményezettjeinek a támogatási szerződés megkötését követően két éven belül
fizikailag és pénzügyileg is meg kell valósítaniuk a beruházását és ehhez
kapcsolódóan el is kell számolniuk a támogatóval szemben. ˝A két éves időkorlát
havi díjai erőn felüli terheket rónak a vállalkozásokra, így ellehetetlenítik a
beruházást˝ -érvel Hordós Zoltán, a
Lízingszövetség Eszköz Bizottságának vezetője, és hozzáteszi: ˝A
termelőeszköz-finanszírozások esetében -amelyek fő célszegmense a kis-és
középvállalkozói szektor -az átlagos futamidő a magyar eszközfinanszírozási
piacon megközelíti az öt évet, mert ezen az időtávon belül termelhető ki
rentábilisan a beruházás tárgya -érvel a Lízingszövetség.
A gyakorlatban általánosan használt lízingkonstrukciók
esetében a támogatott vállalkozás nem tudná pénzügyileg lezárni a beruházását a
megkívánt két éven belül, mivel nevére szóló szállítói számla nincs. A
szállítói számla szerinti vevő ugyanis rendszerint a lízingbeadó, aki a
szállítónak a számla alapján a teljes bruttó vételárat kiegyenlítette -írja a
Lízingszövetség. A lízingcég a szállítói számlával azonos teljesítési dátummal
tőkeszámlát állít ki a lízingbe vevő vállalkozás részére, de ennek alapján neki
nincs fizetési kötelezettsége, viszont jogosult a beruházást saját
könyvelésében aktiválni, illetve a beszerzést terhelő áfát visszaigényelni. A
lízingbe vevő a lízingdíjakat később részletekben fizeti meg -áll a
közleményben.
˝Lényeges szempont az uniós pályázatoknál, hogy a
lízingfinanszírozás a támogató szempontjából semmilyen lényegi különbséget nem
mutat a vállalkozók által ugyancsak gyakran igénybe vett hitelfinanszírozáshoz
képest. A lízingbeadó ugyanolyan
vállalkozás-finanszírozó tevékenységet végez, mint a hitelintézet, egyetlen
különbség a finanszírozást szükségessé tevő eszköz tulajdonosának személye˝
-hangsúlyozza Lévai Gábor. Ezt támasztja alá, hogy ezt a lízingfinanszírozást
az irányadó állami támogatási EU-szabályozás is elismeri és támogatható
konstrukcióként jelöli meg -mondja.
A Lízingszövetség úgy véli, hogy a már meglévő jogi
szabályozás alapján az NFGM, valamint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program
Irányító Hatósága által követett gyakorlat jogalkotási kényszer nélkül
megváltoztatható, és a fennálló szabályozásra támaszkodva az irányadó pályázati
útmutatók módosításával a lízing diszkriminatív kezelése megszüntethető.
Max.
600 M Ft K+F eredmények
hasznosulásához, modellprojektekhez, vállalkozások létrehozásához
6 régióból pályázható a több, mint 2 Mrd Ft-os keret:
Fejlesztés, adaptáció, szolgáltatás, modell projekt. Hasznosító vállalkozások.
Technológiatranszfer hálózat. Tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő
eszköz-, és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése -hat régióban (D és
É-Alföld, D-, Közép és Ny-Dunántúl, Észak-Magyarország,)
TÁMOP-4.2.1/08/1Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Társadalmi
Megújulás Operatív Program keretében
Közreműködő szervezet: Oktatási és Kulturális Minisztérium
Támogatáskezelő Igazgatósága Célja, hogy a felsőoktatásban a kutatók és hallgatók támogatást kapjanak az általuk
elért eredmények gyakorlati hasznosulásához..
A Technológia-és Tudástranszfer Irodák megszervezésével,
illetve fejlesztésével biztosítsák a hatékony hasznosulást.
Prioritás: 1) matematikai, műszaki, informatikai és
természettudományos terület. 2) pólusvárosok
Keret a hat régióra
2.358.653.352 forint, 9 pályázatra
Pályázhat: Devizajogszabályok alapján belföldinek
minősülő, Magyarországon székhellyel rendelkező felsőoktatási szervezet. A
pályázó székhelye és a megvalósulás helye nem lehet a Közép-Magyarországi
Régióban.
Támogatott
tevékenység: 1. Módszertani
fejlesztés és adaptáció2. Szolgáltatás-fejlesztés és szolgáltatások 3.
Technológia transzfer pilot projektek;4. A hasznosító vállalkozások létrehozásának
előkészítő támogatása;5. Technológiatranszfer hálózat kialakítása;6.
Tájékoztatás
Projektelőkészítés: Kötelező
előzetes tanulmányok,
megvalósíthatósági tanulmányok. Környezeti hatásvizsgálat. Háttértanulmányok.
Közbeszerzés (szakértő díja is).Előzetes igényfelmérés, célcsoport elemzés,
piackutatás. Szükségletfelmérés, helyzetfeltárás. Támogatás formája: Vissza nem térítendő
Támogatás mértéke: A projekt elszámolható összes
költségének 85 %-a.
Támogatás összege: 200- 600 M Ft.
A pályázatok benyújtására 2008. július 15-től szeptember
15-ig van lehetőség.
Cél, hogy az infrastruktúra fejlesztésével a legkisebb
település könyvtárából, iskolájából, vagy otthonról is elérhető legyen az
ország bármely könyvtárában lévő könyv, folyóirat, digitális dokumentum.
Könyvtári
szolgáltatások összehangolt infrastruktúra fejlesztése -˝Tudásdepó-Expressz˝
támogatása Kódszám: TIOP-1.2.3/08/01
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Társadalmi Infrastruktúra
Operatív Program keretében.
Közreműködő Szervezet: Oktatási és Kulturális Minisztérium
Támogatáskezelő Igazgatósága
Cél: a) Az országos könyvtári
szolgáltatásokat létrehozó és közvetítő könyvtárak információs és kommunikációs
infrastruktúrájának fejlesztése b) A kistelepülések hagyományos és online
könyvtári ellátásának javítása c) A fogyatékkal élők részére a hagyományos és
online könyvtári szolgáltatások elérhetősége.
Tervezett keretösszeg 1.394.670.000 Ft,
40-100 pályázatra
Pályázhat: nyilvános könyvtárak önállóan
vagy konzorciumban, (konzorciumvezető az Országos Dokumentumellátó Rendszer
szolgáltató könyvtára vagy valamely városi könyvtár lehet. Ha a könyvtár
önállóan nem jogosult pályázatot benyújtani, a fenntartója pályázhat szervezeti
egységének fejlesztésére
Konzorcium esetén előny, ha a konzorciumi partner-a
nyilvános egyházi, múzeumi és egyéb nyilvános szakkönyvtár-a 10 000 fő
lakosságszám alatti települési könyvtár (a megyei könyvtár vezetésével).
Támogatott: a)Az országos és térségi
könyvtári szolgáltatások kialakítását és közvetítését lehetővé tevő IKT
infrastruktúra fejlesztése b)fogyatékkal élőket szolgáló speciális
eszközbeszerzés c)nyilvánosság biztosítása könyvtári szoftverek, elektronikus
olvasóazonosítási rendszer, az önkiszolgáló kölcsönzés infrastrukturális
feltételeinek megteremtése; logisztikai fejlesztések:könyvtárbusz, illetve
speciális könyvtári mikrobusz (csak Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerben
szolgáltató könyvtárak), a fogyatékkal
élők számára speciális könyvtári
szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés-épületen belüli
korszerűsítés: olvasói terek bővítése, átalakítása, világításkorszerűsítés,
képzésekre, iskolai, családi foglalkozásokra (pl. olvasásprogramok) alkalmas
terek kialakítása az összes elszámolható költség max. 15%-áig;
Támogatás formája: Vissza nem térítendő. A
támogatás mértéke a projekt elszámolható összes költségének 100 %-a, a pályázó
és az ellátási terület mértékének függvényében 1-3 M Ft és 40-100 M Ft közt lehet
Kizáró okok: Közép-magyarországi fejlesztés (A
Közép-Magyarországi székhelyű könyvtárak vagy könyvtárat fenntartók is
pályázhatnak, ha a fejlesztés nem a Közép-Magyarországi régióban valósul meg.
Nem kaphat támogatást a pályázó, ha a˝Magyar Digitális
Képkönyvtár˝ pályázaton IKT infrastruktúra fejlesztésére / - ROP keretében a
könyvtár épület belső felújítására, eszközbeszerzésre támogatást nyert. (A külső felújítási támogatás nem kizáró!)
vagy az Új Magyarország Vidékfejlesztési
Program keretében a könyvtár betelepül az IKSZT-be (integrált közösségi és
szolgáltató tér);
A pályázatok benyújtása 2008. július 10. és 2008. szeptember 30. között lehetséges.
