2008. augusztus

 

Svájci Hozzájárulás - Megjelentek az első pályázati kiírások

 

 A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) meghirdeti a Svájci Hozzájárulás első két pályázati felhívását, az alapinfrastruktúra javítása, valamint a természeti katasztrófák megelőzése, kezelése témában. Svájc - az Európai Unióval kötött megállapodás alapján - a 2004-ben az unióhoz csatlakozott tagországok számára 1 milliárd svájci frank értékben fejlesztési hozzájárulást ad, amelyből Magyarország részesedése 130,738 millió svájci frank.

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség e két témában kiírt pályázati felhívásának tervezetét júliusban bocsátotta társadalmi vitára. A beérkezett észrevételek feldolgozását és így a pályázati felhívások véglegesítését követően az előzetes terveknek megfelelően 2008. július 31-én megjelenhetnek az első pályázati felhívások.

 

A pályázatok elbírálása két fordulós eljárás keretében történik majd. Jelen felhívások megjelentetésével az első forduló vette kezdetét, amelynek keretében két hónapon keresztül várja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a felhívásnak megfelelő projektötletek benyújtását. A beérkezett projektötletek értékelésére Magyarországon 3 hónap áll rendelkezésre, ezt követően a magyar javaslatokat megküldik a svájci bírálóknak is, ahol ugyancsak 3 hónapot szánnak a döntésre, így hat hónap után lehet eredménye az első körnek.

 

Az alapinfrastruktúra javítására, helyreállítására, modernizációra, környezetfejlesztésre 30 millió svájci frank áll rendelkezésre, amelyből legalább 5 millió és legfeljebb 10 millió svájci frank értékű projekttel lehet pályázni települési, vízellátási infrastruktúra fejlesztésére, hulladékgazdálkodásra, környezeti monitoring rendszer korszerűsítésére, környezeti mérőfelszerelés beszerzésére. A Felső-Tisza vidéki természeti katasztrófák megelőzésére, kezelésére, az árvízkezelés megerősítésére szóló pályázati felhívás szerint katasztrófa-megelőzési intézkedésekre, árvízvédelemért felelős hatóságok hálózatainak kapacitásnövelésére lehet pályázni. A tervezett keret 2 millió svájci frank, amelyből maximum 1,5 millió svájci frankot szánnak beruházási projektekre, 500 ezer svájci frankot pedig kapacitásbővítésre, árvízvédelmi hatóságok hálózatainak erősítésére. Minden projektnek - témától és mérettől függetlenül - közcélt kell szolgálnia. A pályázati felhívásokra egy pályázó csak egy projekttervezetet nyújthat be.

 

A természeti katasztrófák megelőzésével összefüggő pályázaton Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar megye önkormányzatai, önkormányzati társulásai, valamint a magyar költségvetésben nevesített illetékes vízügyi, illetve katasztrófavédelmi szervek jogosultak projektek benyújtására.

 

Az alapinfrastruktúra javítását célzó pályázaton önkormányzatok, önkormányzati társulások, magyar költségvetésben nevesített központi költségvetési szervek, valamint a legalább 50%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő szervezetek indulhatnak.

 

A Pályázati felhíváshoz kapcsolódó teljes dokumentáció letölthető a következő honlapról: www.swiss-contribution.hu

 

 

Új feltételek, új dátumok kutatásfejlesztésre

 

Több héttel meghosszabbították a beadási határidőt két kutatás-fejlesztési pályázati kiírásnál a Gazdaságfejlesztési (GOP) és a Közép-magyarországi (KMOP) operatív programoknál. Egy pályázó egy adott projekttel csak egy kiírásra nyújthat be pályázatot. A két program 1.1.1-es számú felhívására, amely piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenységhez nyújt támogatást, három héttel tovább, 2008. szeptember 22-ig lehet pályázni. A vállalati innováció támogatására meghirdetett GOP-1.3.1-es és a KMOP-1.1.4-es kiírásnál ugyancsak nőtt - 2008. október 13-ig - a pályázat benyújtására rendelkezésre álló idő. (Várhatóan ezeknél a kiírásoknál lesz a legtöbb nyertes.)

 

A pályázni szándékozók számára szintén fontos információ, hogy módosultak a Gazdaságfejlesztési operatív program k+f és innováció a versenyképességért prioritására és a regionális operatív programok k+f és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználásának szabályai és a támogatás jogcímei. Ez a változás a GOP öt kiírását és a KMOP ugyancsak öt tükörpályázatát érinti kutatás-fejlesztési témakörben. Ráadásul valamennyi pályázatkitöltő programjánál szintén tanácsos figyelni a változásokra. A kitöltőprogram frissítésekor a kiíró Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. közreműködő szervezet ígérete szerint az addig beírt adatok nem vesznek el.

 

Fontos változás például, hogy a GOP-1.3.1-es kiírásnál 15 millió forintra csökken az igényelhető támogatás összege. Egyidejűleg kedvezőbbre módosul az árbevétel-vállalás rendszere. Az új feltétel meghatározása szerint ˝a pályázó vállalja, hogy a projekt fizikai befejezési évét közvetlenül követő két teljes üzleti év végéig a projekt keretében kifejlesztett termék, szolgáltatás vagy technológia értékesítéséből származó nettó árbevétele eléri a támogatás minimum 20 százalékát˝. További új elvárás, hogy ˝egy pályázó egy adott projektre vagy annak részére az adott telephelyen a GOP keretében meghirdetett különböző vissza nem térítendő támogatást nyújtó pályázati kiírások közül csak egy kiírásra nyújthat be pályázatot˝.

 

Jelenleg több mint 50 milliárd forintnyi támogatásra lehet pályázni a két program jelenleg elérhető kutatás-fejlesztési felhívásainál. A kiíró Nemzeti Fejlesztési Ügynökség összesen 325 nyertessel számol. Várhatóan a legtöbben - szám szerint 213-an - a vállalati innovációhoz elnyert támogatásnak örülhetnek. Szintén nagyobb számú - összesen 81 - nyertessel kalkulálnak a piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására kiírt pályázatnál is.

 

 

Heteken belül itt a kedvező vállalkozói mikrohitel

 

Legalább három országos hálózatú bank kezdi rövidesen forgalmazni az Új Magyarország Mikrohitelt. Év végére jórészt uniós forrású kockázati tőkét is elérhetnek a kis cégek.

 

˝Ötven-hatvanezer magyar vállalkozás fejlődéséhez járulhat hozzá 2013-ig a JEREMIE-alapból elindított Új Magyarország Mikrohitel (ÚMM) és portfóliógarancia-program˝ - harangozta be a pályázatokat júniusban Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. Noha az ehhez szükséges pénz (a következő szűk 6 évben 80 milliárd forint, 85 százalékban az EU Strukturális Alapjából, 15 százalékban pedig a magyar költségvetés forrásaiból) már rendelkezésre állt, az indulás mégis lassúra sikeredett.

 

Az idén januári start után augusztusig csak 400 mikrohitel-szerződést írtak alá - 2 milliárd forintot alig meghaladó értékben. A bővülést gátolta, hogy országos hálózatú közvetítő bankok sokáig nem szálltak be a kölcsön forgalmazásába, noha kezdettől minden szakember nyíltan bevallotta: csak velük pörögne fel igazán az új mikrohitel, (a közelmúltig csak 10 megyei vállalkozásfejlesztési központot, illetve kisebb közvetítőcéget sikerült bevonni). A pénzintézetek elsősorban a JEREMIE-programhoz kötődő körülményes, azóta egyszerűsített adminisztrációs előírásokkal magyarázták a távolmaradást.

 

Őszi fecskék

 

Az áttörést az hozhatja meg, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H), amely elsőként, júniusban kötött szerződést az ÚM Mikrohitel-programot koordináló állami Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt.-vel, augusztus elején elkezdte forgalmazni a legkisebb vállalkozásoknak szánt, kedvezményes kamatú kölcsönt. ˝További két bankkal is megállapodtunk már˝ - árulta el az Üzlet&Sikernek Bátora László, az MV Zrt. vezérigazgató-helyettese.

 

A FigyelőNet információi szerint ezek egyike az UniCredit Bank, amely épp a hosszú távra tervező (tehát a legmegbízhatóbbnak számító) kkv-ket akarja megnyerni e termékkel, akár már szeptember végén náluk is rajtolhat az ÚMM. Balázs László, a Magyarországi Volksbank vezérigazgatója szerint már ők is szerződéskötési, belső termékfejlesztési fázisban vannak, így náluk sem zárható ki az őszi indulás.

 

A Takarékbank és a MAG is beszáll

 

Június elején a jövőben a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) ügynökeként tevékenykedő MAG Zrt. is engedélyt kapott a pénzügyi felügyelettől pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére szolgáló engedélyt kapott, kifejezetten az ÚMM Mikrohitel forgalmazása érdekében.˝A Takarékbanknál és az integrált takarékszövetkezeteknél már szintén megszületett a döntés az együttműködésről˝ - közölte Egerszegi Ádám, a cég ügyvezető igazgatója. Az OTP Bank pedig a kamatszámítás módjának megváltozása miatt újból megvizsgálja a programhoz való csatlakozást.

 

Kamat: 9 százalék alatt

 

Július 1-jétől valóban változott a kölcsön kamata. Amíg korábban egységesen az uniós referencia-kamatlábat két százalékkal meghaladó mértékű volt, már közelítenek a piaci számításhoz. E szerint egy, nagyjából a 12 havi hazai bankközi kamatlábnak (BUBOR) megfelelő alaprátára (ez július második felében 8,8 százalék körül volt) rakódik rá a konkrét adósminősítés során az adott hitelügyletre számított felár.

 

A K&H Bank bejelentése szerint a kamatmérték jellemzően 9 százalék alatti lesz. A számítást nyilvánvalóan csak a belépő bankok fogják ily módon elvégezni, hiszen a forgalmazó megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok többsége egyszerű fix kamattal dolgozik.

 

Széchenyi-kártyával is

 

A sokak által ˝rivális terméknek˝ kikiáltott Széchenyi-kártyát a bankképes vállalkozások is igénybe vehetik, az ÚMM csak azoknak jár, akik mindeddig nem tudtak bekerülni a hitelintézeti finanszírozási körbe - például apró méretük miatt. Ez a hosszabb futamidejű beruházási kölcsön esetében pusztán annyit jelent, hogy a kkv-nak az igénylés előtti hat hónapban nem lehetett banki beruházási hitele.

 

˝Nem zárjuk ki viszont például azt, akinek Széchenyi-kártyája volt˝ - finomított Bátora László. Korábban egyébként a Széchenyi-kártya alapításában is közreműködő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara viszont azt kifogásolta, hogy az új kölcsönt nem a már meglévő plasztikra építik rá.

 

Közvetítői refinanszírozás

 

Az új kölcsönfajta szabályainak kialakításánál hangsúlyozottan arra törekedtek, hogy a bankok ne korábbi termékeiket alakítsák át kissé ˝mikrohitelesítve˝, hanem valóban a vállalkozások számára kedvezőbb kondíciókkal bíró hitel szülessék. Látszólag ellentmond ennek, hogy - szemben a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) által koordinált, régi˝mikrohitellel - az MV Zrt. nem saját forrásából, jutalékkal honorált közvetítők révén kölcsönöz, hanem refinanszíroz.

 

Az MVA is ad kihelyezhető kölcsönösszeget, de az üzletbe beszálló bankoktól minimum 50 százalék, az egyéb mikrofinanszírozó szervezetektől 20 százalék további saját forrás hozzáadását is elvárja. Ráadásul maguk a közvetítő bankok végzik el a náluk jelentkező ügyfelek hitelminősítését is.

 

Állami garancia is jár

 

Csakhogy az MV Zrt. saját átadott refinanszírozási pénzéért mindössze 0,5 százalék kamatot kér a közvetítőktől: azoknak nem kell túlzottan magas kamatot kérniük a kisvállalkozásoktól ahhoz, hogy így is szép profitot söpörhessenek be. Az állami fél a mikrohitel mellé - külön 70 milliárd forintnyi JEREMIE-keretet felhasználva - portfóliógaranciát is kínál (a K&H Bank rögtön szerződött erre is, és a Volksbank számára is ez az egyik legnagyobb vonzerő).

 

Ennek az a lényege, hogy az MV Zrt. például az ÚMM-re - de egyébként a szerződő bankok minden egyes 100 millió forint alatti, 10 évesnél rövidebb futamidejű kölcsönére - 80 százalékos készfizető kezességet vállal. Ezt anélkül teszik meg, hogy előzetesen maga is minősítené az adott kölcsönöket: a hitelintézetek által kötelezően vállalandó, 20 százaléknyi saját rész megfelelő biztosíték. Mindez együtt elegendőnek tűnik ahhoz, hogy a pénzintézetek kedvet kapjanak az újfajta mikrohitelhez.

 

Hatmilliós plafon

 

Bátora László szerint az MVA mikrohitelprogramjának eredeti, 15 milliárd forintos keretéből - a kölcsönök és kamataik visszafizetésével - évente csak 1-3 milliárd forintnyi új tőkét lehet kihelyezni a leginkább rászoruló kisvállalkozásoknak. Így az ÚMM-nek van helye a piacon.

 

Bár nem került le a terítékről, egyelőre nincs szó a konstrukció kölcsönönként 6 millió forintos plafonjának felemeléséről. A Széchenyi-kártyánál egyébként 25 millió, a Mikrohitel Plusz-programban akár 15 millió forintnyi is lehet a hitelösszeg. Az MV vezérigazgató-helyettese szerint nincs kényszer az emelésre, a vonatkozó uniós ajánlások 25 ezer euróban szabják meg a mikrohitel plafonját. Ezzel együtt folyamatosan figyelik a piacot, a vállalkozói visszajelzéseket, hogy valóban csak a legkisebbeket találja meg a kölcsön.

 

Kockázat télen

 

Az állami vállalkozásfinanszírozó cég szeptemberben írja ki pályázatát a közvetítők kiválasztására a JEREMIE-program kockázati tőkebefektetési konstrukciójához (ez a másik alprogram lehet, hogy csak az év végén indul el). Eközben az elmúlt bő egy évben sorra alakultak - nyilvánvalóan éppen e feladat ellátására - a privát kockázati tőkecégek, amelyek a már korábban létrejött, állami hátterű Corvinus Zrt. és Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. versenytársai lehetnek.

 

A kockázati tőkések a tervek szerint elsősorban a kisvállalkozások korai és növekedési szakaszára koncentrálnak. Ennek biztosítékaként a célra rendelkezésre álló 46 milliárd forint 80 százalékát 5 évnél fiatalabb alapítású kis cégekbe kell befektetni. Egy cégben a befektetés plafonja a szabályok szerint évente legfeljebb 1,5 millió euró lehet, és három egymást követő évben lehet megismételni.

 

A tőketámogatás úgy történik, hogy tőkeemeléssel beszállnak a cégbe (egyedül, vagy egy állami holdingalap oldalán), fejlesztési tőkét nyújtanak számára, cserébe részesedést szereznek benne. A megfelelő hozam (az állami elvárás szerint évente 10-15 százalék) realizálását követően a befektetők eladják tulajdoni hányadukat, az időközben remélhetőleg nagyra nőtt vállalkozásból

 

 

Több jut a cégek technológiafejlesztésére

 

Az Új Magyarország fejlesztési terv (2007-2013) első kétéves periódusának végéhez közeledve általánosságban elmondható, hogy nincs sok lehetőség a vállalkozásukat fejleszteni akarók számára, pedig beruházás nélkül nincs gazdasági növekedés. Ezért tarthat érdeklődésre számot, hogy júliustól további 2,5 milliárd forint áll azon mikro- és kisvállalkozások rendelkezésére a Gazdaságfejlesztési Operatív Program technológiafejlesztésre kiírt pályázatán. A technológiafejlesztési pályázati kiírásokban felismerik a beruházás és fejlesztés fontosságát. További lehetőséget kínálnak a fejlesztésre a GOP-2008-2.1.2/D, illetve a KMOP-2008-1.2.2 kiírások, amelyek komplex beruházásra nyújtanak forrást a hátrányos helyzetű kistérségekben indított vállalkozásoknak.

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) gazdaságfejlesztési programok irányító hatósága a GOP-2008-2.1.1/A pályázat esetében 2,5 milliárd forinttal megemelte a rendelkezésre álló keretet, amely így 9,9 milliárd forintra nőtt az idei esztendőre. A kiírás célja 3-60 millió forint értékű, új vagy három évnél nem régebbi eszközök beszerzésének támogatása. A támogatás mértéke 30-50 százalék lehet, ami forintosítva 1 és 20 millió közötti vissza nem térítendő uniós és magyar dotációt jelent. Azok a devizabelföldi vállalkozások, illetve uniós vállalkozások magyarországi fióktelepei nyújthatnak be pályázatot, amelyek mikro- és kisvállalkozásnak minősülnek, azaz partner- és kapcsolt vállalkozásaikat is figyelembe véve éves árbevételük legfeljebb 10 millió euró, és foglalkoztatottjaik száma legfeljebb 50 fő.

 

Ez azt jelenti, hogy a magyar középvállalatok zöme is indulhat a pályázaton. Ehhez kettős könyvvezetés és két lezárt üzleti év is szükséges. A pályázatokat folyamatosan be lehet nyújtani a MAG Zrt.-hez, de legkésőbb az év végéig lehet postára adni. Eddig 841 pályázat érkezett, amelyből 389-et fogadtak el. Az eddig jóváhagyott támogatás eléri a keret harmadát, és várhatóan a további 3,5 milliárd forintra rúgó, értékelésre váró támogatási igény jelentős részét is elfogadják. Érdemes beadni a pályázatot, mert külön értékelés és rangsorolás nincs, azaz ha nem ejtünk formai hibát, akkor nyert ügyünk van.

 

A GOP-2008-2.1.2/D pályázat a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások komplex technológiai beruházásait támogatja, így ennek keretében ingatlanberuházásra is van lehetőség. A kiírásnak megjelent a tükörpályázata is (KMOP-2008-1.2.2), amely a legfejlettebb, közép-magyarországi régió egyes részein is megnyitja a forrásokat a vállalkozások előtt. A támogatás mértéke a GOP esetében 10-500 millió forint, a KMOP-nál pedig 10-150 millió forint. A támogatás intenzitása 40-50 százalék, illetve 30 százalék.

 

Elbírálásuk objektívnek mondható, a maximális 100 pontból 85 pont jól behatárolható, így 30 pont kapható az árbevétel-arányos hozzáadott értékre, további 25 pont jár azért, ha tőkeerős a vállalkozás, azaz az igényelhető támogatásnál kevesebbet kér, és 30 pontot kap az, aki képes egy munkahelyet kevesebb mint 1 millió forint támogatásból létrehozni.

 

Gazdaságfejlesztési szempontból teljesen érthető, hogy az egységnyi támogatással a lehető legtöbb munkahelyet és magas hozzáadott értéket eredményező beruházásokat kívánják támogatni.

 

 Kkv-k figyelem! Újabb három pályázat

 

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) újabb három gazdaságfejlesztési pályázatra adhatják be jelentkezésüket péntektől - közölte a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG).

   

A MAG Zrt. közleménye szerint a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) és a Közép-Magyarország Operatív Programban (KMOP) a környezetközpontú technológiák fejlesztésére, a kutatás-fejlesztési központok fejlesztésére, megerősítésére, a piacorentált kutatás-fejlesztési tevékenységre kiírt pályázatok keretösszeg 18 milliárd forint.

 

A MAG Zrt. tájékoztatása szerint a környezetközpontú technológia fejlesztés támogatására kiírt (GOP-2008-2.1.4.) és a (KMOP-2008-1.2.4 .) pályázat alapvető célja, hogy a gazdasági fejlődésben megvalósuljon a környezeti, fenntarthatósági szempontok érvényesítése, és innovatív, integrált környezetvédelmi megoldások révén a környezeti terhelést már rövidtávon csökkenthető legyen.

 

A pályázati konstrukcióra csak mikro-, kis- és középvállalkozások pályázhatnak, közülük a hátrányos helyzetű kistérségben elhelyezkedők előnyt élveznek.

 

A környezetközpontú technológiák fejlesztésére a pályázatokat 2008. július 25. és december 15. között lehet benyújtani.

 

A kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése céljából kiírt pályázat (GOP-2008-1.1.2. és KMOP-2008-1.1.2) a K+F tevékenységet végző szervezetek - felsőoktatási intézmények, költségvetési és közhasznú kutatóintézetek - már létező, eredményeket felmutatni képes, a vállalati együttműködés előmozdítására kialakított K+F központjaiból alakított gazdasági társaságok megerősítését tűzi ki célul.

 

A 2008. július 25-től 2008. december 1-ig benyújtható pályázatok az ipari kutatás, a kísérleti fejlesztés és a KKV-k iparjogvédelmi tevékenysége mellett a marketingtevékenység támogatását is lehetővé teszik.

 

 

A piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenységet támogató pályázat (GOP-2008-1.1.1 és KMOP-2008-1.1.1) célja kutatási eredményekre támaszkodva korszerű, magas értéket képviselő prototípusok létrejöttét eredményező kutatás-fejlesztési projektek támogatása.

 

A pályázat keretében az új tudásanyag megszerzésére irányuló ipari kutatás kísérleti fejlesztése, azaz új vagy továbbfejlesztett prototípusok tervezése, létrehozása, tesztelése, valamint a kkv-k iparjogvédelmi tevékenysége, azaz a szellemi alkotások jogi védelmére irányuló tevékenység támogatható.

 

A piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására 2008. július 25-től 2008. szeptember 1-ig lehet pályázni.

 

 

Közlemény a GOP-2008-2.1.1/A pályázati kiíráshoz

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatósága (NFÜ GOP IH) a GOP-2008-2.1.1/A „Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése” c. pályázat esetében elrendelte a rendelkezésre álló keret 2,5 milliárd forinttal történő megemelését. A keretemelés eredményeképpen a GOP-2008-2.1.1/A pályázat keretében a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 9,9 milliárd forint a 2008. évre.

 

 

 

Közlemény a a GOP-2008-2.2.3. pályázati kiíráshoz

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatósága a GOP-2008-2.2.3. konstrukció esetében a pályázatok beadási határidejét 2008. december 31-ig meghosszabbítja.

 

 

Több mint tizenegymilliárd logisztikára

 

A logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztésére a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) keretében megjelent kiírásokra (GOP-2007-3.2.1 és KMOP-2007-1.4.2 kódszámokkal) 2008 december végéig lehet pályázni.

 

A konstrukció célja a Magyarországon áthaladó nemzetközi áruáramlatok magas hozzáadott értékű szolgáltatásokkal történő kiszolgálása, főként a környezetvédelmi szempontból kiemelt szerepet játszó, úgynevezett intermodális (szállítási módokat összekapcsoló) logisztikai központok fejlesztésével. Emellett cél, hogy a regionális logisztikai központok fejlesztésével, mindenekelőtt az általuk nyújtott komplex logisztikai szolgáltatások számának bővítésével és minőségének javításával a magyar kis- és középvállalkozások versenyképessége javuljon - írja a Napi Online.

 

A támogatható tevékenységek a logisztikai alapszolgáltatások, valamint az ezeket kiegészítő logisztikai és egyéb szolgáltatásokhoz szükséges beruházások és korszerűsítések. Az intermodális logisztikai központok, illetve a regionális logisztikai központok fejlesztésére a GOP keretében 9,548 milliárd forintot, míg a KMOP-s konstrukcióra 1,86 milliárd forintot különítettek el 2007-2008-ra vonatkozóan. Pályázni folyamatosan, legkésőbb december 31-éig lehet. A GOP-os támogatás intermodális logisztikai központok esetén 50-750 millió, regionális logisztikai központoknál 50-250 millió forint lehet, míg a KMOP pályázatán 50 és 600 millió forint között alakulhat, de maximum a D2 pontban meghatározott támogatási intenzitásnak megfelelő összeg.

 

 

Megjelent a hazai roma mikro-, kis- és középvállalkozások piaci esélyeit és versenyképességét javító fejlesztések és beruházások támogatására kiírt pályázat

 

Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy az idei támogatási konstrukció néhány ponton változott a tavalyihoz képest, amelyek közül a legfontosabbak a következők:

 

Támogatható tevékenységek és elszámolható költségek

a. Műszaki gépek, berendezések beszerzése és/vagy technológiai korszerűsítést eredményező új, illetve 6 évnél nem régebbi eszközök beszerzése (azaz az eszköz gyártási éve nem lehet korábbi, mint a pályázat benyújtását megelőző hatodik év),

 

b. Ingatlan építése, bővítése, fejlesztése és/vagy

infrastruktúra építése, korszerűsítése,

szolgáltatónak közmű- és hálózatfejlesztési hozzájárulás fizetése,

ingatlan építése, bővítése, korszerűsítése,

ingatlanfejlesztési kiviteli tervek.

 

c. Informatikai fejlesztés és/vagy

hardver,

szoftver (beleértve: speciális egyedi fejlesztésű szoftver).

 

d. Irodabútor/berendezés vásárlása és/vagy

e.  Haszongépjárművek vásárlása és/vagy

f. Minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetése és/vagy

g. A piacon való megjelenés támogatása (kiállítás, marketing, …)

 

A támogatás mértéke

 

Az elnyerhető támogatás mértéke a projekt elszámolható költségének legfeljebb 65 %-a, illetve 80 %-a, amennyiben a program a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (IX. 17.) Korm. rendelet 2. melléklete szerint komplex programmal segítendő 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben valósul meg.

 

A támogatás maximális összege:

 

5 millió Ft, ha a beruházás nem kizárólag haszongépjármű beszerzésre, és nem kizárólag minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésére vonatkozik, valamint nem kizárólag a piacra jutáshoz szükséges beszerzésekre vonatkozik,

4 millió Ft, ha a beruházás kizárólag haszongépjármű beszerzésre vonatkozik,

1 millió Ft, ha a beruházás kizárólag a piacra jutáshoz szükséges beszerzésekre vonatkozik,

800 ezer Ft, ha a beruházás kizárólag minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésére vonatkozik.

Ha a beruházás kizárólag haszongépjármű beszerzésre vonatkozik, akkor a támogatás maximális összege 4 millió Ft. (Tavaly ilyen címen maximum 3 millió Ft-ot lehetett igényelni.)

 

2008. július 28-tól 2008. augusztus 29-ig lehetséges