2008. október

 

 

Hírek

A gazdasági csúcs részletei

 

Gyors javulás nem lesz

Bizalomvesztéssel és recesszióval terhelt a környezet, így a legjobb csomagoktól sem várható gyors javulás, mondta Karvalits. Hatékonyabb struktúrákat kell létrehozni a versenyképesség javítása érdekében. Adócsökkentés csak akkor lehet, ha előtte lefaragjuk a kiadásokat. Az élőmunka és a vállalkozások terheit csak az adóterhek átrendezésével lehet elérni.

 

Se csodavárás, se reményveszteség

Olyan programot hirdetnek, amely 1400 milliárd forint közvetlen támogatással feloldja a pénzszűkét, 20 ezer új munkahelyet és 2000 milliárd forintnyi beruházást, 2300 kisvállalkozásnak exportlehetőséget teremt. A foglalkoztatásbővítés a legnagyobb ágazatok támogatásával, oktatással, képzéssel ösztönzi a munkavállalást. Alapvető szerkezeti reformokkal javítják a versenyképes környezetet - foglalta össze a program főbb elemeit Bajnai. A miniszter szerint abba kell hagyni a csodavárást, de a reményvesztettség sem segít a kilábalásban. Egyetértést és összefogást kell keresni.

 

Eurót, de sürgősen!

Széles körű egyezség kell arról, hogy Magyarországnak minél előbb kell euró, és azt versenyképes állapotban tudjuk bevezetni. Ehhez átfogó megállapodáson nyugvó euróbevezetési terv kell, mondta Bajnai Gordon.

 

 Pénz a mezőgazdaságnak

A kormány benyújtotta az Út a munkához intézkedéscsomagot, amivel 60 ezer inaktív embert próbálnak a munka világába visszahozni. Ezzel egyidejűleg elkezdték a szakképzés és a felsőoktatás átalakítását, előbbibe bevonták a vállalkozásokat is. Támogatást adnak a mezőgazdaságnak, mert az nagy tömegben képes bővíteni a foglalkoztatást és sok alacsony képzettségű embernek tud munkát adni. Ilyen terület az építőipar is, ahol sok szabályegyszerűsítés volt. A turizmusban 120 milliárdos beruházási program indul.

 

 Milliárd az IT-szektornak

Több mint 200 milliárd forint jutna az infokommunikációnak, több mint 100 milliárd forint gépbeszerzésre a következő egy évben. Ez a piac élénkítését, anticiklikus gazdaságpolitika megvalósítását jelenti, mondta Bajnai.

 

 Bajnai: Őszintén kell beszélni

A kormány nyitott arra, hogy már rövidtávon is megvizsgálja: hogyan tudja a foglalkoztatás terheit csökkenteni. De ehhez meg kell egyezni, amihez őszintén kell beszélni: adócsökkentés kiadáscsökkentést jelent, vagy azt, hogy rövid távon csak az adónemek átrendezésével lehet adót csökkenteni. Nem tartható fenn, hogy 2 millió adófizető tartson el 10 millió embert. Emellett már rövid távon egyszerűsíteni kell az adózást, és le kell faragni a 750 milliárd forintot felemésztő bürokráciát.

 

 Kína, Balkán, Oroszország

Kína, a Balkán, Oroszország és a Közel-Kelet felé gazdaságpolitikai offenzíva kell. Célzott, egyedi, személyre szabott támogatás több száz exportáló cégnek. Itthon hatalmas belföldi keresletélénkítést ígért Bajnai, példaként említve az építőiparnak jutó 1800 milliárd forintos, uniós beruházásokhoz kapcsolódó beruházásokat.

 

 Járulékkedvezmény 1+5 dolgozónak

Ha egy 5-50 főt foglalkoztató magyar kisvállalkozás hajlandó 1 új embert felvenni, akkor nemcsak arra kapja meg a teljes járulékkedvezményt, hanem 5 dolgozóra kap egy évig 10, még egy évig 6 százalékos járulékkedvezményt, mondta a miniszter.

 

 Foglalkoztatási katasztrófaövezetekre egyedi beavatkozás

A munkahelyek megtartására térségi válságkezelő alapokat hoznak létre. Ha foglalkoztatási katasztrófaövezet alakul ki egy-egy térségben, a kormány egyedi döntésével gyors beavatkozásra lesz lehetőség. Emellett járulékkedvezményeket adnak, hogy fent tudják tartani a foglalkoztatást. Munkahely megtartásáért is adnak uniós pénzt, ígért Bajnai Gordon.

 

 Ötvenmillió automatikusan

A következő évtől olyan pályázat, ahol 3-4 hét alatt akár 50 millió forintot kaphat, akár 50-70 százalékos támogatási aránnyal, zsűrizés nélkül, automatikus elbírálással egy vállalkozás.

 

 Átcsoportosításokkal támogatnak

A vállalkozásoknak tőkére és támogatásra is szükségük van. Eddig a növekedésre koncentráltunk, most már a talpon maradásra kell, mondta Bajnai Gordon. Közölte, hogy az EU-forrásokat átcsoportosítják, a következő két évben sokkal több pénzt kapnak a vállalkozások. A pénz 33 százalékát direkt vállalkozástámogatásra lehet költeni, az eddiginél nagyobb, 50-70 százalékos arányban. Az előleget 40 százalékosra növelik, és megkönnyítik a pályázati részvételt is. A fejlesztési tervből 500 milliárd forint, egyéb forrásokból 400 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Igaz, ennek ára lesz, az átcsoportosítások komoly érdekeket fognak sérteni.

 

Ötvenmillió automatikusan

A következő évtől olyan pályázat, ahol 3-4 hét alatt akár 50 millió forintot kaphat, akár 50-70 százalékos támogatási aránnyal, zsűrizés nélkül, automatikus elbírálással egy vállalkozás.

 

Átcsoportosításokkal támogatnak

A vállalkozásoknak tőkére és támogatásra is szükségük van. Eddig a növekedésre koncentráltunk, most már a talpon maradásra kell, mondta Bajnai Gordon. Közölte, hogy az EU-forrásokat átcsoportosítják, a következő két évben sokkal több pénzt kapnak a vállalkozások. A pénz 33 százalékát direkt vállalkozástámogatásra lehet költeni, az eddiginél nagyobb, 50-70 százalékos arányban. Az előleget 40 százalékosra növelik, és megkönnyítik a pályázati részvételt is. A fejlesztési tervből 500 milliárd forint, egyéb forrásokból 400 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Igaz, ennek ára lesz, az átcsoportosítások komoly érdekeket fognak sérteni.

 

 Adnak 1400 milliárd forintot

A kormány 1400 milliárd forint direkt forrást szeretne a gazdaság forrására fordítani, mondta a gazdasági miniszter. Az MFB-forrásokat szeretnék bővíteni, a kis- és középvállalkozások mikrohitelezését kibővítették. A bankrendszernek forrásokat akarnak adni, ehhez nemzetközi intézményekkel is próbálnak megállapodást elérni. Ha kapnak pénzt a bankok, akkor sem biztos, hogy ki merik helyezni, ezért állami garanciát fognak nyújtani. Továbbá kamattámogatás is kell a magas alapkamat miatt. Ennek a forrásait az uniós pénzek átcsoportosításával érik el.

 

Pénz, munkahely, piac

Rettenetes bizalmatlanság alakult ki a világban, emiatt egészségesen működő vállalkozások is veszélybe kerülnek, mondta a gazdasági miniszter. Szerinte pénzt kell pumpálni a gazdaságba, ha ez sikerül, akkor jön a második lépés, meg kell menteni a munkahelyeket. Ha ez is sikerült, akkor a piacokat is be kell indítani, hiszen készletre senki nem fog termelni. Ha mindez megvan, vonzóvá kell tenni az üzleti környezetet. Ezt követően több munkavállaló kell, több embernek kell dolgozni, vagyis bővíteni kell foglalkoztatást. Ezután alapvető szerkezeti reformok kellenek, hogy elhárítsuk a tartós növekedés korlátait.

 

 Kevesebb lesz a pénz

A pénzügyi válságot követi a reálgazdasági válság, másfél-két év eltelik, mire ez a válság véget ér. Ennek legsúlyosabb problémája a pénzhiány lesz. És van egy sokkal hosszabb periódus, ami nem most kezdődött, és nem tudni, meddig tart: Magyarország 2000 óta fokozatosan marad el a lehetséges növekedéstől. Rajtunk múlik, ezen mikor tudunk változtatni, mikor tudunk fenntartható fejlődési pályára állni.

 

 Bajnai: Lehetnek még kellemetlen meglepetések

A válság folyamatai három részre bonthatók. Az első szakasz rövid és intenzív, ez a pénzügyi válság, ez három-négy hónap alatt lemehet. Ebben a világ még benne van, lehetnek még kellemetlen meglepetések, Magyarország és a világban is. Gyorsan reagáltunk, elhárítottuk a mindent elsöprő erőt.

 

 

 Bajnai: Evickélés után felzárkózás vagy leszakadás

Vállalkozók és munkavállalók tízmillióinak megélhetése kerül veszélybe ezekben a napokban, hetekben. Magyarország, mint Európa második, harmadik legnyitottabb gazdasága nem vonhatja ki magát a válság hatásai alól, kezdte hozzászólását Bajnai Gordon gazdasági miniszter. 18 év után fordulóponton vagyunk: az eddigi felzárkózás után vagy felfelé vezető, újabb felzárkózási szakasz kezdődik az elmúlt évek evickélése után, vagy tartós leszakadás jön, mondta Bajnai Gordon 30 perces előadásának kezdetén.

 

Ötvenmillió automatikusan

A következő évtől olyan pályázat, ahol 3-4 hét alatt akár 50 millió forintot kaphat, akár 50-70 százalékos támogatási aránnyal, zsűrizés nélkül, automatikus elbírálással egy vállalkozás.

 

Kevesebb önerővel adjanak támogatást

Egyetértenek azzal, hogy sürgősen kellett kezelni a pénzügyi válságot, de a kisvállalkozásokét is sürgősen kellene, mondta a mikrovállalkozókat képviselő IPOSZ-elnök, Szűcs György. Jónak mondta a mikrohitel-programot, de szeretnék az önrészt csökkenteni tíz százalékra, ami megduplázná az ezt igénylő cégek kapacitásait. Azok a cégek, amelyek beruházásra vettek fel hitelt, de eltűnik a piacuk, kapjanak újabb forgóeszköz-hitelt, hogy tudjanak váltani új piacokra. Beruházni és foglalkoztatni nem lehet szociális alapon, fontos lenne, hogy a beszerző-értékesítő export-import szervezetekhez a vállalkozói képviseletek, szövetségek is csatlakozhassanak.

 

Pályázhasson, aki kis munkaügyi hibát vét

De azért azt el kell érni, hogy a kis- és középvállalkozások a piacszűkülése esetén se kényszerüljenek elbocsátásokra. Ez többek között azzal érhető el, hogy a regionális fejlesztési szinteken nyomatni kell a szubszidiaritás elvét, azaz a helyi szinteken döntsék el, melyik vállalkozás érdemes valóban támogatásra. Gúr szerint egyébként célszerű lenne elvetni az alkalmi munkavállalást, rendezett munkaügyi kapcsolatokat kell teremteni (azaz csak azért ha egy vállalkozás hibát vét egy embere alkalmazása során, nem szabad kizárni a pályázatokból).

 

 

 

 

Folyik a 2009- 2010. évi pályázatok akcióterveinek egyeztetése, amelybe érdemes bekapcsolódni a kisvállalkozóknak is

Enyhülő feltételek, bővülő források

 

A piaci feltételek mellett jócskán megnehezült a hitelhez jutás, így a korábbinál is nagyobb szerephez jutnak a vállalkozásokat támogató állami konstrukciók. A pályázati lehetőségek folyamatos bővülése várható, emellett a kondíciók is kedvezőbbé válnak. Bár jelenleg kevés a nyitott pályázati lehetőség, azonban a közeljövőben részt venni szándékozóknak fel kell készülni az új, 2009-2010-es pályázati szakaszra is - mondta Lévay Erika, a Budapest Bank (BB) vállalati üzletágának szenior termékmenedzsere. Egy-egy „pályázati ablak” ugyanis rendszerint csak igen rövid ideig áll nyitva, és ez az idő nem minden esetben teszi lehetővé egy komplex, sikeres pályázati anyag elkészítését. A BB ügyfelei kiemelkedő sikerrel vettek részt a pályázatokon, az idei kiírásokban szereplő támogatások 23 százalékát a bank ügyfelei nyerték el. A pénzügyi válság a pályázati kedvet nem csökkenti, azoknak a vállalkozóknak, akik szeretnének élni ezekkel a lehetőségekkel, továbbra is meglesz rá a módjuk úgy támogatási, mint az egyre bővülő Új Magyarország kis- és középvállalkozási program keretében elérhető hitelek oldaláról.

A jövő év negatív gazdasági hatásait kezelő kis- és középvállalkozói válságkezelő csomag több intézkedést foglal magában, de nem minden elemében teljesen új - mondta Ormosy Gábor, a MAG Zrt. vezérigazgatója. A program az újdonságok mellett a meglévő feltételek könnyítése, illetve a gazdaságfejlesztési források kiterjesztése útján éri el a hatását.

 

A Gazdaságfejlesztés operatív program (GOP) vissza nem térítendő támogatásai esetében a 2009-es januári meghirdetéseknél érezhető majd a könnyítés: az új pályázatoknál jelentősen enyhülnek a belépési korlátok. A változtatások visszamenőleges hatályúak lesznek. Növelni tervezi a MAG Zrt. az automatikus pályázatok arányát a gazdaságfejlesztési kiírások között, ez a változás nagyobb pályázati kör számára gyorsabban elérhető és lehívható támogatási forrást biztosítana. Eddig legfeljebb 20 milliós, sőt a 2007-es induláskor 10 milliós támogatási összeghez lehetett hozzájutni ilyen gyorsított eljárással, a tervek szerint ezt a finanszírozási határt próbálják 50 millió forintig megemelni. A visszatérítendő uniós támogatások új struktúráját is érintették a változtatások: az Új Magyarország mikrohitelnél 6 millió forintról 10 millióra emelkedett az igényelhető összeg nagysága, és ami ennél is fontosabb, 10 évre nőtt a futamidő a felvehető hiteleknél. Mindezek mellett folyamatosan a jegybanki alapkamat alatt juthatnak ehhez a forráshoz a vállalkozások, sőt, továbbra is elérhető 5,9 százalékos kamattal ez a termék.

 

Az Új Magyarország hitelgarancia akár a 100 milliós kkv-hiteleket is garanciavállalással segíti, lehetővé téve azt, hogy a bankok szívesen szerződjenek a hazai kis- és középvállalkozásokkal. A banki források az utóbbi időben igencsak beszűkültek, ezért a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. közösen egy forrásteremtő konstrukciót is létrehozott, amely 50 milliárd forint banki forrást biztosít, és decembertől már elérhető a programhoz csatlakozó bankok számára, így biztosítva, hogy a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztési tervei számára megfelelő források álljanak rendelkezésre.

 

Időközben folyik a 2009- 2010. évi pályázatok akcióterveinek társadalmi egyeztetése, amelybe érdemes bekapcsolódni a kisvállalkozóknak is, mert képesek befolyásolni a pályázatok feltételrendszerét. A pályázatok ennek nyomán egyre inkább „vállalkozásbaráttᔠválnak, feltételeik is enyhülnek.

 

 

 

Társadalmi egyeztetésen a Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) szervezetek fejlesztését támogató pályázatok

 

 Egyeztetési időszak: 2008. november 20. - december 2.

 

A TDM szervezetek fejlesztését célzó pályázat szakmai tartalmának véglegesítése a téma újszerűsége miatt jelentős előkészületeket kíván. Ennek részeként került 2008. augusztus 14-én a TDM regisztrációs felhívás meghirdetésre, amelynek tapasztalatait is beépítve elkészült a TDM pályázati útmutató munkaanyaga.  

 

Különösen azon szervezetek véleményére számítunk, amelyek a pályázat potenciális kedvezményezettjei, kérjük, hogy észrevételeikkel járuljanak hozzá a TDM pályázat, és a TDM szervezetek sikeréhez. 

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága, a Regionális Fejlesztési Ügynökségek és a Regionális Marketing Igazgatóságok mindeközben szintén folytatják a pályázat előkészítését, így a beérkező észrevételek és az előkészítő munkák eredményeképpen fogja a pályázat a végleges formát, tartalmat, feltételrendszert elnyerni.

 

 A pályázatokhoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2008. december 2-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

 

 

Pályázati Felhívás a GOP 4. prioritás Pénzügyi Eszközök keretében finanszírozott Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram közvetítésére

 

A pályázat célja, hogy a GOP 4 Prioritás keretében rendelkezésre álló támogatási források és az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság által biztosított kedvezményes kamatozású hitel együttes felhasználásával, a közvetítőként kiválasztásra kerülő hitelintézetek bevonásával, kedvezményes éven túli lejáratú beruházási hitelt biztosítson a hitelképes, magyarországi székhelyű, illetve az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és a Magyar Köztársaság területén fiókteleppel rendelkező kis- és középvállalatok számára.

 

A Pályázat meghirdetéskor az Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram keretében a 2008-2013 közötti évekre rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 25 Mrd Ft.

A pályázatok elkészítéséhez szükséges valamennyi információ és dokumentáció elérhető a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján. A pályázatok benyújtására 2008. november 18-tól van lehetőség.

 

 

 

Jelenleg pályázható források gép/eszközbeszerzésre

Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése GOP-2008-2.1.1/A

 

 

Pályázók köre

Jelen pályázati konstrukcióra pályázhatnak:

-         gazdasági társaságok,

-         szövetkezetek,

-         egyéni vállalkozók.

 

Méret

A pályázati kiírásra kizárólag a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló, 2004. évi XXXIV. törvény alapján mikro-, vagy kisvállalkozásnak minősülő vállalkozások pályázhatnak, amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fő volt.

 

Támogatható tevékenységek köre

A pályázati kiírás keretében támogatható tevékenységek technológiai fejlesztést eredményező beruházások, az alábbiak szerint:

- új eszköz beszerzése vagy

- olyan használt eszköz beszerzése, amely esetében a pályázó igazolni tudja, hogy a használt eszköz 3 évnél nem régebbi (azaz az eszköz gyártási éve nem lehet korábbi, mint a pályázat benyújtását megelőző harmadik év). VTSZ lista szerint!!!!

 

Támogatás mértéke

30-50% között

 

Támogatás összege

A jelen pályázat keretében az igényelhető támogatás összege: minimum 1.000.000 Ft,maximum 20.000.000 Ft lehet.

 

A pályázatok benyújtása 2008. április 4-től 2008. január 31-ig lehetséges.

 

 

Környezetközpontú technológia fejlesztés

 

Pályázók köre:

-         kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok,

-         szövetkezetek,

-         SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

 

Méret

A pályázati kiírásra kizárólag a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló, 2004. évi XXXIV. törvény alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozások pályázhatnak

 

Támogatható tevékenységek köre

Az 1. b)-d), és 2.-4 pontokban szereplő tevékenységek csak az 1. a) pontban foglaltakkal együtt támogathatóak. Azonban az 1. a) pontban felsorolt tevékenységek önállóan is támogathatóak.

 

1. Környezetközpontú technológiai fejlesztés alábbi területeihez

-         Anyag-, energiatakarékos, hulladék- és emissziószegény technológiák;

-         Elérhető legjobb technika (BAT);

-         Alap- és segédanyagok megújuló ill. másodnyersanyagokkal való kiváltását célzó technológiák;

-         Környezetbarát csomagolástechnológia

-         kapcsolódóan a támogatható tevékenységek a következők:

 

a)       Eszközbeszerzés:

-         környezetközpontú technológiai fejlesztést eredményező új eszközök beszerzése,

-         szállítás és   az eszközhöz kapcsolódva).

b)       A fejlesztéshez kapcsolódó infrastrukturális és ingatlan beruházás:

-         infrastruktúra építése, fejlesztése,

-         ingatlan építése, bővítése, fejlesztése, átalakítása.

c)       A fejlesztéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések.

d)       A fejlesztéshez kapcsolódó információs technológia-fejlesztés:

-         hardver,

-         szoftver (beleértve: alapszoftverek, speciális egyedi fejlesztésű szoftver),

-         betanítás (közvetlenül a szoftverhez kapcsolódóan).

 

2. Fenntarthatósági tematikájú képzéseken és környezetirányítási belső auditor képzésen való részvétel.

 

3. A fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó tanácsadás.

 

4. Környezetirányítási, vezetési, hitelesítési és minősítési rendszerek bevezetése, tanúsíttatása, akkreditálása, termékek környezetvédelmi minősítése:

-         ISO 14001 követelményeknek megfelelő környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

-         EMAS környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer bevezetése, hitelesítése és nyilvántartásba vétele,

-         A magyar Környezetbarát Termék és az EU öko-címke termék minősítésre való felkészülés, és a minősítés megszerzése,

-         ISO 9001 szabvány előírása szerinti minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása.

 

Támogatás mértéke:

A GOP-2008-2.1.4 pályázati konstrukció keretében:

Az ebben a pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 50%-a.

A KMOP-2008-1.2.4 pályázati konstrukció keretében:

Az ebben a pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 40 %-a.

 

Támogatás összege

A jelen pályázat keretében az igényelhető támogatás összege: minimum 5.000.000 Ft, de maximum 50.000.000 Ft lehet, de maximum az előző pontban meghatározott támogatási mértéknek megfelelő arányban.

 

 

Pályázatok benyújtása:

GOP-2008-2.1.4 pályázati konstrukció keretében:

A pályázatok benyújtása 2008. július 18-tól 2008. december 15-ig lehetséges.

 

A KMOP-2008-1.2.4 pályázati konstrukció keretében:

A pályázatok benyújtása 2008. július 18-tól 2008. december 15-ig lehetséges.

 

Komplex technológiai beruházás a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások részére GOP-2008-2.1.2/D

 

Pályázók köre

-         kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok,

-         szövetkezetek,

-         SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

 

Támogatható tevékenységek köre

A 2., 3., 5.-8. pontokban szereplő tevékenységek csak az 1. vagy 4. pontokkal együtt támogathatóak. Azonban az 1. és 4. pontban felsorolt tevékenységek önállóan is támogathatóak.

1. Eszközbeszerzés:

-         technológiai korszerűsítést eredményező új, illetve 3 évnél nem régebbi eszközök beszerzése (azaz az eszköz gyártási éve nem lehet korábbi, mint a pályázat benyújtását megelőző harmadik év),

-         szállítás és üzembe helyezés,

-         betanítás (közvetlenül az eszközhöz kapcsolódva).

2. Infrastrukturális és ingatlan beruházás (30%-ig):

-         infrastruktúra építése, korszerűsítése,

-         ingatlan építése, bővítése, korszerűsítése, átalakítása.

3. Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések.(10%-ig)

4. Információs technológia-fejlesztés, beleértve az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások, modern vállalatirányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó komplex vállalati infokommunikációs fejlesztések, üzleti alkalmazások támogatását is:

-         hardver,

-         szoftver (beleértve: speciális egyedi fejlesztésű szoftver),

-         betanítás (közvetlenül a hardverhez, szoftverhez kapcsolódóan).

5 Piacra jutás támogatása (5%-ig):

-         piaci megjelenés (vásárokon, kiállításokon való részvétel),

-         marketingeszközök elkészítése, beszerzése.

6 Vállalati HR fejlesztés (5%-ig):

-         munkavállalók képzése (tanfolyamok, tréningek, képzések, idegen nyelvi, informatikai oktatás).

7 Tanácsadás igénybevétele az alábbi támogatott tanácsadási területeken (5%-ig):

-         vállalati stratégiai tanácsadás,

-         szervezetfejlesztési tanácsadás,

-         menedzsmentfejlesztési tanácsadás,

-         vállalati folyamatmenedzsment támogatása,

-         online megjelenéshez, e-kereskedelemhez kapcsolódó tanácsadás,

-         technológiai fejlesztési tanácsadás,

-         marketing tanácsadás, piackutatás, igényfelmérés,

-         logisztikai tanácsadás,

-         a horizontális célok érvényesítéséhez kapcsolódó tanácsadás.

8 Minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása ( 5% -ig, de maximum 2,5 millió Ft-ig):

-         ISO 9001 szabvány előírása szerinti minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

-         ISO 14001 követelményeknek megfelelő környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

-         ISO/TS 16949; QS 9000, VDA járműipari beszállítói követelményeknek megfelelő rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

-         AQAP 2110/2120, valamint AQAP 150 és 160 szerinti NATO beszállítói követelményeknek megfelelő minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

-         ISO 13485 szabvány előírása szerinti speciális orvostechnikai többletkövetelményeket tartalmazó minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

-         Élelmiszer-biztonsági rendszer szabványok (BRC, EFSIS, IFS, ISO 22000) bevezetése és tanúsíttatása,

-         EMAS minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

-         MSZ 28001 (OHSAS 18001) szerinti munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer bevezetése és tanúsítása,

-         ISO 27001:2005, informatikai biztonsági menedzsment követelményeknek megfelelő irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

-         ISO/IEC 15408:1999 (Common Criteria 2.1) informatikai rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó menedzsment követelményeknek megfelelő irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

-         BS 15000:2000 (ITIL) informatikai szolgáltatás menedzsment követelményeknek megfelelő irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

-         COBIT3 informatikai rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó menedzsment követelményeknek megfelelő irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

-         ISO/IEC 17025 szerinti vizsgáló- és kalibráló laboratóriumi rendszer akkreditálása,

-         TAPA FSR High-tech rakományok szállításával, raktározásával kapcsolatos biztonsági előírások teljesítésének megfelelő irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

-         ISO/PAS 28000 ellátási lánc biztonságtechnikai irányítási rendszer bevezetése, auditálása és tanúsíttatása,

-         TickIT szoftvertermékek kifejlesztésének, terjesztésének, adatbázisok üzemeltetésnek és tájékoztatási szolgáltatások minőségirányító rendszerének bevezetése, auditálása és tanúsíttatása.

 

 

Támogatás mértéke

A GOP-2008-2.1.2/D pályázati konstrukció keretében:

40-50%

 

A KMOP-2008-1.2.2 pályázati konstrukció keretében:

Az ebben a pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke 30%.

 

Támogatás összege

A GOP-2008-2.1.2/D pályázati konstrukció keretében:

Jelen pályázat keretében az igényelhető támogatás összege: minimum 10.000.000 Ft, maximum 500.000.000 Ft, de maximum az előző pontban meghatározott támogatási mértéknek megfelelő arányban.

 

A KMOP-2008-1.2.2 pályázati konstrukció keretében:

Jelen pályázat keretében az igényelhető támogatás minimum 10.000.000 Ft, maximum 150.000.000 Ft.

 

A pályázatok benyújtása 2008. május 5-től 2008. december 1-ig lehetséges.

 

 

Bajnai: Ezermilliárd forintos csomag cégeknek

 

A korábban már ismert nyolcszázmilliárd forint hatású, vállalkozásélénkítő csomag ezermilliárdra milliárdra bővül az Új Magyarország Fejlesztési Terv átdolgozása keretében. A hét évre szóló, 2007-2013 között megvalósítható Új Magyarország Fejlesztési Tervet kétéves szakaszokra kívánja lebontani a kormány, s az új, 2009-től induló periódus elképzeléseit teszi le az OÉT asztalára, az előző két év tapasztalatait felhasználva - mondta Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) plenáris ülésén.

 

A háromoldalú társadalmi egyeztetési folyamatba az utóbbi hónapokban új ˝partner˝ kapcsolódott be, a nemzetközi pénzügyi válság, amely a következő egy évben érdemben befolyásolja a gazdasági folyamatokat - jelezte a gazdasági miniszter. A vállalkozások kevesebb hitelhez jutnak, beszűkülnek a felvevő piacok és elveszhetnek munkahelyek - sorolta a következményeket.

 

˝A mi dolgunk az, hogy minden eszközzel megpróbáljuk a válság hatásait csökkenteni, s számunkra az Új Magyarország Fejlesztési Tervben foglalt megközelítően hétezermilliárd forint, és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program további ezermilliárdja az a fejlesztési eszköz, amellyel a gazdaság élénkítése és a munkahelyek megőrzése elősegíthető˝ - fogalmazott a gazdasági miniszter.

 

 Bajnai Gordon ezután a kis- és középvállalkozásoknak szánt, hatásában ezermilliárd forintos vállalkozásélénkítő csomagról beszélt, amelynek célja, hogy részben ellensúlyozza a vállalkozások nehézségeit, amelyek a válság nyomán jelentkeznek. A miniszter tájékoztatása szerint a kis- és közepes vállalkozások három formában: hitel, tőke, és vissza nem térítendő támogatás keretében juthatnak hozzá az összegekhez. A források között szerepelnek az európai uniós pénzek, a Magyar Fejlesztési Bank által felvett és a kkv szektornak tovább adott hitelek, az állami garanciával ellátott kereskedelmi bankok által nyújtott hitelek, és azok a tőkejuttatások, amelyeket a gyorsan fejlődők kaphatnak meg.

 

 

 

Tízmilliárdokból újulhatnak meg a kutatóhelyek

Uniós pénz innovációra

 

Több kiírás is van az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) keretében, amelyek a vállalati innovációt, a vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás megerősítését, az innovációs és technológiai parkok létesítését, fejlesztését támogatják szerte az országban.

 

November 24-től lehet beadni a pályázatokat a vállalati innovációt támogató kiírásra. A GOP-1.3.1-es számú pályázati konstrukció célja az, hogy olyan vállalkozások innovációs tevékenységeit ösztönözze, amelyek meglévő k+f eredményre (prototípusra vagy termékre) építve új vagy jelentősen javított, piacképes termékek, szolgáltatások kidolgozását, piaci bevezetését vállalják. Az idei 10 milliárd forint keretösszegből a kiírók 160 projekt támogatásával számolnak. Ennél a konstrukciónál nem támogatható a Közép-Magyarország területén megvalósuló fejlesztés.

 

Budapest, Debrecen, Gödöllő, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Veszprém pályázhat innovációs és technológiai parkok támogatására a GOP-1.2.2-es számú és a Közép-magyarországi operatív programban a KMOP-1.1.3/B kódjelű kiírás keretében. Ezeknél a területi korlátozás szempontjából a projekt megvalósulásának helyszíne és nem a pályázó székhelye a releváns. A két pályázat előirányzott keretösszege 10,5, illetve 3 milliárd forint. Itt összesen hat nyertes projektre számítanak a kiírók. A sikerrel járó pályázók a GOP kiírásánál 1-5, a KMOP felhívásánál pedig 0,5-3 milliárd forint támogatást kaphatnak projektjükhöz. Pályázni december 1-jéig lehet.

A GOP-ban és a KMOP-ban egyaránt jelentős európai uniós és hazai forrás nyerhető el vállalati kutatás-fejlesztési kapacitáserősítésre. A GOP-1.3.2-es és a KMOP-1.1.5-ös számú pályázatának a célja az, hogy ösztönözze a közvetlenül hasznosuló k+f tevékenységet vállalati kutatóhelyek létesítésével, illetve bővítésével, a munkahelyteremtés támogatásával. Minderre a GOP-kiírásnál 5,9, a KMOP-felhívásnál pedig 1,63 milliárd forint az előirányzott keret. A kiírók ennél a két kiírásnál összesen 12 nyertes projekttel kalkuláltak 2008-ra. A szerencsés nyertesek mindkét kiírásnál 0,2-1,5 milliárd forint támogatást kaphatnak. December 1-jéig várják a pályázatokat.

Ugyanez a határideje a kutatás-fejlesztési központok fejlesztését, megerősítését ösztönzik a GOP és a KMOP 1.1.2-es számú kiírásainak. Ezeknél a 2008-ra előirányzott keret 3, illetve 1,66 milliárd forint, ez összesen 13 projekt támogatására kínál lehetőséget. Az elnyerhető összeg minimum 400 millió, maximum egymilliárd forint.

 

 

 

Kapott pénzt az Uniótól? Vegyen fel hitelt!

 

Újabb uniós források elérésében segíti a takarékszövetkezeti szektor az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) most megnyíló támogatásaira pályázó mikro-vállalkozásokat, önkormányzatokat és non-profit szervezeteket - közölte szerdán a TakarékBank.

 

Az új hiteltermékek a bank sajtóközleménye szerint elsősorban a pályázati pénzek előfinanszírozását teszik lehetővé, de a saját erő kiegészítésére is módot nyújtanak. Az első hitelszerződéseket már alá is írták a takarékszövetkezetek.

 

Mivel a támogatások folyósítása szakaszosan, a felhasználást követően utólag történik, előfordulhat, hogy előfinanszírozási lehetőségek híján csúszik az uniós pályázatok megvalósítása. Ezt a sürgető igényt felismerve dolgozott ki a TakarékBank hitelterméket különféle pályázati célok előfinanszírozására.

 

Egy további termék azoknak a Leader helyi akciócsoportoknak a működési költségeit előfinanszírozza - akár 100 százalékban -, amelyek a pályázatok előkészítésében és értékelésében vesznek részt. A projektek előfinanszírozására nyújtott hitelek összege maximum a támogatások/projektek összegének 85-90 százalékáig terjedhet. A futamidő a támogatások esetében maximum a kifizetési kérelem benyújtását követő 8. hónap végéig tarthat, hosszabb támogatási periódus esetén azonban a hitelkeret további időszakokra is meghosszabbítható.

 

A hiteltermékek kifejlesztésében részt vett az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA), amely a vállalkozások esetében - a beruházás céljától függően - a hitelekhez készfizető kezességet vállal. Az alapítvány - lehetőség szerint kedvezményes díjakat alkalmazó - garanciája a TakarékBank szerint jelentősen mérsékli a finanszírozásban részt vevők kockázatát.

 

A Leader program keretében nyújtható támogatások előfinanszírozásához a takarékszövetkezeti integrációban résztvevő takarékszövetkezetek és bankok túlnyomó része csatlakozott. Bár az elmúlt hetekben már jelentős érdeklődést tapasztaltak, a TakarékBank, a finanszírozásban résztvevő takarékszövetkezetek, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség és az AVHGA a lehetőségek ismertetése érdekében novemberben közös, országos bemutató körutat tervez.

 

 

 

Erdészeti gépek beszerzése

 

November 15-től lehet az erdészeti gépek beszerzésére pályázni.

A támogatási rendelet az adott intézkedés linkjén érhető el.

 

 

 

Újabb rendelet módosítások EMVA

 

Megjelent - ha kicsit késve is - az önjáró gépek beszerzéséhez és az öntözéshez kapcsolódó támogatási rendeletek módosítása.

 

Az előbbi esetében a megvalósítási időszak hosszabbodik, utóbbi esetben viszont a vízgazdálkodási társulatok helyzete egyszerűsödik.

 

 

Vidéki vállalkozásoknak: eszközbeszerzés, infrastruktúra-fejlesztés 

 

Eszközbeszerzés, építés, infrastruktúra-fejlesztés és kapcsolódóan minőség-biztosítás, engedélyezési eljárások díja, és a szabadalmi jogok és licencek költségeinek 60-65%-os támogatása:

 

Célja a vidéki térségekben új mikrovállalkozások létrehozásának, illetve működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása, munkahelyek megtartása és újak létrehozása.

 

Pályázhat: 5000 fő lakosságszám alatti települések vagy 100 fő/km2 népsűrűség alatti települések kül- és belterületei, kivéve a budapesti agglomeráció településeit mikrovállalkozásai

 

Támogatott:

a) a fejlesztéshez kapcsolódó eszközbeszerzés (kivételekkel, pl.. jármű, turbinák, motoros, stb.);

b) A gazdasági tevékenységgel érintett épülethez, épületrészhez tartozó építés, épületfelújítás, -korszerűsítés, épületgépészet, - kialakítás, -felújítás, -korszerűsítés, új épület kialakítása;

c) A gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés (víz, gáz, biztonság, stb);

Csak kapcsolódóan:

d) minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése;

e) az engedélyezési eljárás díja, és a szabadalmi jogok és licencek ellenértéke (max. 12%, max 12 hónapon belül).

 

Csak a székhely vagy telephely szerint illetékes LEADER HACS (LEADER Helyi Akciócsoport) vagy HVK (Helyi Vidékfejlesztési Közösség)tervezési területén megvalósuló fejlesztések támogathatóak.

 

Támogatás mértéke: A támogatás összege: Min. 1200 euró, max.: pályázóként egymást követő 3 pénzügyi évben nem haladhatja meg a 200 000 eurót (de minimis), illetve a támogatott célterületek vonatkozásában 3 egymást követő pénzügyi évben a megítélt támogatás nem haladhatja meg a 200 000 eurót

 

A támogatás mértéke: a) hátrányos helyzetű területen 65%; b) egyéb területen 60%. Kisléptékű infrastruktúra: max. 40 000 euró Minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése: legfeljebb 20 000 euró

 

Feltételek: A támogatási kérelmet 2008. október 15. és 2008. november 30. között, ezt követően évente a) május 1.-május 31. b) október 1.-október 31.; között lehet.

 

Kizáró okok: Agrárvállalkozás (árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származik). kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás; bányászat, kivéve a tőzegkitermelés; c) gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem; d) nagykereskedelem; e) pénzügyi és ingatlanforgalmazási szolgáltatások; f) közigazgatási és oktatási tevékenység, kivéve a TEÁOR 855 szerinti felnőtt- és egyéb oktatás.

 

 

Falusi turizmus, ifjúsági turizmus, lovasturizmus, vízi turizmus

 

Támogatott: szálláshelyfejlesztés, turizmushoz kapcsolódó minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások  és marketingje.

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások

A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása vagy megőrzése érdekében a vidéki

turizmusformák közül a falusi-, agro, és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások

infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatása.

 

Pályázhat: természetes személy, mikro-, kis-, és középvállalkozás, települési önkormányzat, kisebbségi önkormányzat illetve

önkormányzati társulás, non profit szervezet és egyházi jogi személy

 

Támogatott tevékenység:

a) a falusi turizmus: szálláshelyfejlesztés(1. célterület);

b) ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szálláshelyfejlesztés, (2. célterület);

c) minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások  és marketingje, a foglalkoztatást

előmozdító fejlesztése ( 3. célterület):

ca) alkalmi falusi-, agroturiztikai cb) ökoturisztikai cc) lovas turisztikai cd) vadászati turizmushoz kapcsolódó; ce) erdei turizmushoz és természetjáráshoz kapcsolódó szolgáltatások;

cf) horgász turisztikai szolgáltatások;

cg) borturisztikai szolgáltatások;

ch) kerékpáros turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások;

ci) vízi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások;

cj) a cc)-cj) pontokban meghatározott szolgáltatásokhoz kapcsolódó

gasztronómiai szolgáltatások

 

A pályázó székhelye vagy telephelye szerint illetékes LEADER HACS vagy HVK tervezési területén megvalósuló fejlesztések

támogathatóak.

 

Támogatás mértéke: A támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 60-65%.a vállalkozás esetén, 100%-a települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, egyházi jogi személy, non-profit szervezet közhasznú tevékenységére és 60-65% egyéb tevékenységére.

 

Min. 1200 euró, max.: pályázóként egymást követő 3 pénzügyi évben nem haladhatja meg a 200 000 eurót, illetvea támogatott célterületek vonatkozásában 3 egymást követő pénzügyi évben a megítélt támogatás nem haladhatja meg a 200 000 eurót, illetve borturisztikai fejlesztésnél a 100 000 eurót.

 

Feltételek: A támogatási kérelmet 2008. október 15. és 2008. november 30. között, ezt követően évente

a) május 1.-május 31.

b) október 1.-október 31. között lehet.

 

Természetes személy, mikro-kis és középvállalkozó esetén pénzügyi és üzleti terv,önkormányzat,  egyházi jogi személy vagy non profit szervezet esetén pénzügyi és működtetési és fenntarthatósági terv kell 5 M Ft feletti támogatáshoz.

Kizáró: A támogatás természeti és környezeti értékeket károsító, valamint ezen értékek hozzáférhetőségét korlátozó sportturisztikai tevékenységre (pl.: terepmotor, quad, downhill terepkerékpározás), valamint egyéni vállalkozók és gazdálkodó szervezetek gazdaságon belüli fejlesztéséhez nem vehető igénybe

 

 

2009-ben is ˝Munkahelyi képzések támogatása˝

 

Kedvezményezettek köre:

a) Mikro-, és kisvállalatok

b) Közepes vállalkozások

c) Pólus akkreditációval rendelkező vállalkozások

d) KKV-K

 

Keretösszegek:

2009: 3,5 milliárd Ft

 

Támogatás min.-max összege:

a, b, c) 1-30 millió

d) 5-50 millió

 

Támogatás mértéke:

a, b, c) 75-90%

d) 50%

 

Támogatandó pályázatok száma:

450-500

 

A pályázat meghirdetése és lezárása

2009. márciustól

 

A támogatás célja

A konstrukció célja, hogy a munkaerő versenyképességének, az alkalmazottak foglalkoztathatóságának, munkahelyi készségeinek és kompetenciáinak javítása révén növelje a vállalkozások versenyképességét, a technológiai fejlődéshez való alkalmazkodását, és ösztönözze a foglalkoztatókat munkavállalóik tudásának folyamatos fejlesztésére. A pályázat további célja, hogy olyan vállalkozások is hozzájussanak a támogatásokhoz, amelyeknek erre-méretükből és szűkös erőforrásaikból adódóan korábban nem volt lehetőségük, és így a képzések révén kialakuljanak a tudatos emberi erőforrás gazdálkodás alapjai a mikro-, kis-, és középvállalkozásoknál.

 

Támogatható tevékenységek köre

a, b, c)- szakmai képzés és az Európai Unióval kapcsolatos képzések, amennyiben azok a vállalkozás tevékenységi köreihez kapcsolódnak,

- a vállalkozás működésével kapcsolatos képzések (pénzügyi, számviteli, adó, vám, társadalombiztosítási stb.),

- idegen nyelvi képzés,

- informatikai képzés (beleértve a TITÁN II. alprogram részét képező képzéseket is),

- munka- és egészségvédelemmel kapcsolatos képzés,

- a vállalkozás tevékenységével összefüggésben környezetgazdálkodással kapcsolatos képzés.

d)- továbbképzés magas szintű informatikai fejlesztő tevékenységet végző szakemberek számára (beleértve a TITÁN I. alprogram részét képező képzéseket is).

 

 

Szeretnénk felhívni szíves figyelmét a jelenleg is pályázható ˝Környezetközpontú technológia fejlesztés˝ pályázatra!!

 

A konstrukció célja:

A konstrukció célja, hogy a környezetvédelmi szemléletmód, a fenntarthatóság figyelembevétele rendszerezetten és tudatosan bekerüljön a kis- és középvállalkozások működési, termelési döntéseibe és megvalósított technológiai fejlesztései közé, ezáltal növelve az energia-, víz- és egyéb nyersanyaghasználat hatékonyságát, csökkentve a hulladéktermelés és egyéb káros kibocsátások mennyiségét és veszélyességét, így közvetlenül csökkentve a környezeti terhelést.

 

Rendelkezésre álló forrás

GOP-2008-2.1.4 pályázati konstrukció keretében:

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 4,9 milliárd forint a 2008. évre.

A KMOP-2008-1.2.4 pályázati konstrukció keretében:

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1 milliárd forint a 2008. évre.

 

Pályázók köre:

-         kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok,

-         szövetkezetek,

-         SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

 

Méret

A pályázati kiírásra kizárólag a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló, 2004. évi XXXIV. törvény alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozások pályázhatnak

 

Támogatható tevékenységek köre

Az 1. b)-d), és 2.-4 pontokban szereplő tevékenységek csak az 1. a) pontban foglaltakkal együtt támogathatóak. Azonban az 1. a) pontban felsorolt tevékenységek önállóan is támogathatóak.

 

1. Környezetközpontú technológiai fejlesztés alábbi területeihez

-         Anyag-, energiatakarékos, hulladék- és emissziószegény technológiák;

-         Elérhető legjobb technika (BAT);

-         Alap- és segédanyagok megújuló ill. másodnyersanyagokkal való kiváltását célzó technológiák;

-         Környezetbarát csomagolástechnológia

kapcsolódóan a támogatható tevékenységek a következők:

 

a)       Eszközbeszerzés:

-         környezetközpontú technológiai fejlesztést eredményező új eszközök beszerzése,

-         szállítás és   az eszközhöz kapcsolódva).

b)       A fejlesztéshez kapcsolódó infrastrukturális és ingatlan beruházás:

-         infrastruktúra építése, fejlesztése,

-         ingatlan építése, bővítése, fejlesztése, átalakítása.

c)       A fejlesztéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések.

d)       A fejlesztéshez kapcsolódó információs technológia-fejlesztés:

-         hardver,

-         szoftver (beleértve: alapszoftverek, speciális egyedi fejlesztésű szoftver),

-         betanítás (közvetlenül a szoftverhez kapcsolódóan).

 

2. Fenntarthatósági tematikájú képzéseken és környezetirányítási belső auditor képzésen való részvétel.

 

3. A fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó tanácsadás.

 

4. Környezetirányítási, vezetési, hitelesítési és minősítési rendszerek bevezetése, tanúsíttatása, akkreditálása, termékek környezetvédelmi minősítése:

-         ISO 14001 követelményeknek megfelelő környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,

-         EMAS környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer bevezetése, hitelesítése és nyilvántartásba vétele,

-         A magyar Környezetbarát Termék és az EU öko-címke termék minősítésre való felkészülés, és a minősítés megszerzése,

-         ISO 9001 szabvány előírása szerinti minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása.

 

Elszámolható költségek:

1. a)   Környezetközpontú technológiai fejlesztést eredményező, új, egyenként minimum nettó 200.000 Ft értékű eszközök beszerzése esetén (200.000 Ft érték alatti eszköz csak akkor támogatható, ha az a beszerzendő eszköz tartozéka) az alábbi költségek számolhatók el:

-         tevékenységek végzéséhez szükséges új, eszközök és berendezések vételára,

-                szállítás és üzembe helyezés beruházási költsége, beleértve az első minősítés, hitelesítés költségét is,

-         betanítás költsége (közvetlenül a beszerzett eszközhöz kapcsolódva),

-         az eszközök első felszerszámozásához az új szerszámok, új kiegészítő berendezések költsége.

 

1. b)   A Környezetközpontú technológiai fejlesztést elősegítő infrastrukturális és ingatlan beruházás esetében az alábbi költségek számolhatóak el (maximum a projekt összes elszámolható költségének 20%-áig):

-         Telekhatáron belüli infrastrukturális beruházások költsége:

-         ivó-, ipari- és tűzi-víz hálózat, korszerű tűzvédelmi hálózat kiépítése,

-         földgázvezeték, gázfogadó állomás, távhővezeték, egyéb fűtési és hűtési rendszerek,

-         elektromos energiaellátás hálózata (közüzemi hozzájárulás, elektromos hálózati csatlakozási díj),

-         eső- és szennyvízelvezetés, szennyvíztisztító.

-         A technológiai fejlesztéshez kapcsolódó ingatlan építés, bővítés, átalakítás, korszerűsítés költségei (kivitelezőnek fizetett ellenszolgáltatás).

 

1. c)   A fejlesztéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzésének költsége, vételára (maximum a projekt összes elszámolható költségének 10%-áig)

 

1. d)   A fejlesztéshez kapcsolódó információs technológia fejlesztés esetén az alábbi költségek számolhatók el:

-         Hardverekhez kapcsolódó tevékenységek, egyenként minimum nettó 30.000 Ft értékű eszközök költségei (Informatikai beszerzések esetén a számítógép konfiguráció egy tételnek számít. A konfigurációnak nem része a projektor és a fénymásoló):

-         közvetlenül a projekthez rendelhető hardvereszközök beszerzési költségei és a beszerzéshez kapcsolódó szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások (szállítás, üzembe helyezés),

-         közvetlenül a fejlesztéshez rendelhető hálózati eszközök beszerzési költségei,

-         információ / adattárolás költségei,

-         közvetlenül a projekthez rendelhető input / output egységek beszerzési költségei.

 

-         Szoftverekhez kapcsolódó tevékenységek költségei:

-         üzleti alkalmazások, szoftverek, alapszoftverek beszerzése és a beszerzéshez kapcsolódó szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások (szállítás, üzembe helyezés),

-         immateriális javak (licenc) költségei,

-         szoftver-tervezés, testreszabás költségei,

-         migrációs (adatok is) fejlesztések költségei,

-         betanítás költsége (közvetlenül a beszerzett szoftverhez kapcsolódva).

 

2.  Fenntarthatósági tematikájú képzéseken és környezetirányítási belső auditor képzésen való részvétel (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig, de maximum 1.000.000 Ft-ig).

-         képzés, tréneri díjak értéke,

-         oktatók, képzők, betanítást végzők díja,

-         külső képzésekhez kapcsolódó terembérlet költsége.

 

3. A fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó tanácsadás esetén az igénybevett tanácsadás díja (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig, de maximum 1.000.000 Ft-ig).

 

4. Környezetirányítási, vezetési, hitelesítési és minősítési rendszer, szabvány bevezetésének és tanúsításának, továbbá termékek környezetvédelmi minősítésének támogatása esetén az alábbi költségek számolhatók el (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig):

-         Rendszer kialakítása: irányítási rendszer kézikönyve, folyamatleírások, munkautasítások, munkaköri leírások készítése, irányítási rendszer bevezetése, oktatás (a felkészítő, tanácsadó szervezet árajánlata alapján elszámolt költségek). A rendszer kialakításának költségei, illetve a rendszer tanúsításához szükséges felkészítési költségek csak abban az esetben számolhatóak el, amennyiben tanúsítás is történik.

-         Nemzetközileg elismert tanúsíttatás: előaudit, tanúsító audit, hitelesítés, a hitelesítést követő regisztráció és a tanúsítvány regisztrációjának költsége a tanúsító, hitelesítő szervezet árajánlata alapján.

-         Termékek és szolgáltatások környezetbarát és öko-címke minősítése: a minősítési kritériumokban előírt laboratóriumi vizsgálatok, igazolások, tanúsítások megszerzése, és a termék, szolgáltatás minősítésének költsége (a laboratóriumi, tanúsító, és minősítő szervezetek árajánlata alapján elszámolt költségek).

 

Támogatás mértéke:

A GOP-2008-2.1.4 pályázati konstrukció keretében:

Az ebben a pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 50%-a.

A KMOP-2008-1.2.4 pályázati konstrukció keretében:

Az ebben a pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 40 %-a.

 

Támogatás összege

A jelen pályázat keretében az igényelhető támogatás összege: minimum 5.000.000 Ft, de maximum 50.000.000 Ft lehet, de maximum az előző pontban meghatározott támogatási mértéknek megfelelő arányban.

 

 

Pályázatok benyújtása:

GOP-2008-2.1.4 pályázati konstrukció keretében:

A pályázatok benyújtása 2008. július 18-tól 2008. december 15-ig lehetséges.

 

A KMOP-2008-1.2.4 pályázati konstrukció keretében:

A pályázatok benyújtása 2008. július 18-tól 2008. december 15-ig lehetséges.

 

 

Energetikai pályázatok: Húszmilliárdos keret

 

Az Energia Központ Kht. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ) együtt országos kampánnyal igyekszik elősegíteni az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programjában (KEOP) még meglévő mintegy húszmilliárd forintos keret felhasználását.A 2007 szeptemberében indított, akkori euró árfolyamon mintegy 24 milliárd forintos pályázati keret a 2007-2008. évre szól, de mindaddig felhasználható, ameddig új pályázatot írnak ki - jelentette be Rajnai Attila, az Energia Központ ügyvezető igazgatója.

 

Lipcsik Melinda, az Energia Központ munkatársának tájékoztatása szerint a kampány során nyolc vidéki állomáson a potenciális és a sikertelen pályázókat tájékoztatják a pályázatok egyszerűsítéséről, és a sikeres pályázat feltételeiről. Ezen túlmenően az ország 19 településén a piaci szereplőkkel folytatnak párbeszédet azért, hogy a pályázati eljárást az igényekhez igazítsák. Az Energia Központ Kht. a pályázatok lebonyolítója, de a döntést az NFÜ hozza meg - jegyezte meg az ügyvezető.

 

Rajnai Attila közölte, hogy az Energia Központ Kht. javaslatára a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megemelte támogatás intenzitását, így komplex energiahatékonysági beruházás esetén az eredeti 10, illetve 14,5 százalékos támogatás elérheti akár 50 százalékot is. Ugyanakkor kis- és közepes vállalkozások ismét pályázhatnak KEOP támogatásra, miután az európai uniós szabályok alapján ezeket a pályázatokat alacsony összegű támogatásnak minősítették.

 

A KEOP tavaly őszi indítása óta összesen egymilliárd forint értékű támogatást ítéltek oda - mondta Rajnai Attila, hozzátéve, hogy a pályázatok előkészítése a beruházások engedélyeztetési eljárása miatt egy-másfél évet is igénybe vehet. A megújuló energiaforrásból előállított hő és villamosenergia pályázatra 77 kérelmet adtak be és mindössze négy nyert el támogatást.

 

Az energiahatékonyság növelését szolgáló pályázatra 65 munka érkezett, amiből mindössze ötöt támogattak. A közszolgáltatásban tevékenykedő intézmények energiahatékonyságát szolgáló úgynevezett harmadik feles finanszírozású pályázaton az elbírált 40 pályázatból 33-at támogatnak. Az Energia Központ ügyvezető igazgatója ezt az egyszerűbb beruházásokkal magyarázta.

 

Az eddigi pályázók bonyolultnak és összetettnek ítélték a pályázat megírását. A fő problémának mégis a támogatás alacsony intenzitását (azaz a támogatás alacsony voltát) és a kevés saját erőt nevezték meg. Az Energia Központ részben a kampány eredményeként az év végére, jövő év elejére számol nagyobb számú pályázattal.

 

 

Svájci Hozzájárulás - Újabb pályázati kiírások

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a Svájci Hozzájárulás újabb két pályázati felhívását hirdeti meg, egyrészt ösztöndíjak, másrészt közös kutatási és fejlesztési projektek, valamint akadémiai kutatóévek, csereprogramok témájában. Svájc - az Európai Unióval kötött megállapodás alapján - a 2004-ben az unióhoz csatlakozott tagországok számára 1 milliárd svájci frank értékben ad fejlesztési hozzájárulást, amelyből Magyarország részesedése összesen 130,738 millió svájci frank.

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség e két témában kiírt pályázati felhívásának tervezetét októberben bocsátotta társadalmi egyeztetésre. A beérkezett észrevételek feldolgozását és a pályázati felhívások véglegesítését követően 2008. november 3.-án megjelenhetnek a végleges pályázati felhívások.

 

A pályázatok elbírálása két fordulós eljárás keretében történik majd. Jelen felhívások megjelentetésével az első forduló vette kezdetét, amelynek keretében három hónapon keresztül várja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a felhívásnak megfelelő projektötletek benyújtását. A beérkezett projektötletek értékelésére Magyarországon 3 hónap áll rendelkezésre, ezt követően a magyar javaslatokat megküldik a svájci bírálóknak is, ahol ugyancsak 3 hónapot szánnak a döntésre, így hat hónap után lehet eredménye az első körnek. 

 

A kutatás és fejlesztés témájú prioritási terület egyik célkitűzése a tudományos potenciál megerősítése az oktatáshoz való hozzáférés és szelektív támogatási programok segítségével (Ösztöndíj Alap a hátrányos helyzetű és marginalizált csoportbeli hallgatók számára); ennek keretei között az Ösztöndíj Alap menedzsmentjét, teljes körű irányítását ellátó Támogatásközvetítő Szervezet kiválasztására kerül majd sor. A célkitűzés egészére összesen 1 millió svájci frank támogatás áll rendelkezésre.

 

A prioritási terület másik célkitűzése a közös kutatási-, és intézményi együttműködési projektek támogatása az alkalmazott kutatás - kiemelten a környezeti technológia és az egészségügy/élettudomány területén - valamint társadalomtudományi célú kutatóévek, akadémiai csereprogramok lebonyolítása. A célkitűzés megvalósítására összesen 4,5 millió svájci frank támogatás áll rendelkezésre; 3 millió svájci frank nyújtható a közös kutatási-, és intézményi együttműködési projektekre, 1,5 millió svájci frank pedig a kutatóévekre, akadémiai csereprogramokra. Az igényelhető támogatás összege projektenként legalább 750 000 svájci frank és legfeljebb 1 250 000 svájci frank a közös kutatási/intézményi együttműködési projektek esetében; valamint legalább 500 000 svájci frank és legfeljebb 1000000 svájci frank a kutatóévek/akadémiai csereprogramok esetében.

 

Minden projektnek - témától és mérettől függetlenül - közcélt kell szolgálnia. A pályázati felhívásokra egy pályázó csak egy projekttervezetet nyújthat be, kivéve a második célkitűzést, ahol intézményenként összesen két projekttervezet nyújtható be: társadalomtudományi és egy természettudományi területen is egy-egy.

 

Az Ösztöndíj Alap esetében Támogatásközvetítő Szervezet lehet: bármely, Magyarországon jogi személyként bejegyzett közszférába tartozó intézmény, magán szektorbeli vagy civil (nem kormányzati) szervezet (NGO), amely az adott projekt tekintetében közhasznú tevékenységet végez, (pl. nemzeti (országos), regionális és helyi szervek, oktatási intézmények, önkéntes és társadalmi szervezetek), illetve a fentiek által létrehozott partnerségi társulások.

 

A kutatási projektek esetében pályázásra jogosultak a magyarországi székhelyű jogi személyiséggel rendelkező oktatási intézmények és kutatóintézetek, feltéve, hogy rendelkeznek svájci együttműködő partnerrel, akinek a bevonása a projekt megvalósításába kötelező.

 

A Pályázati felhíváshoz kapcsolódó teljes dokumentáció megtalálható az NFÜ honlapján (www.nfu.hu), valamint letölthető a következő helyről: www.swiss-contribution.hu.

 

 

A recessziót próbálja tompítani a Bajnai-csomag

 

A jövőre várható recesszió negatív hatásait tompító, a gazdaságot erősítő terveket ismertetett Bajnai Gordon a Gazdasági Egyeztető Fórum (GEF) pénteki ülésén, Budapesten. A munkaadói érdekképviseletek elismerően nyilatkoztak a gazdasági tárca által kidolgozott, még nem végleges 800 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomagról, amely a kkv szektor megsegítésére irányul.

 

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) pénteki közleménye szerint a tárca vezetője elmondta: a kormány átfogó lépéssorozatot indít annak érdekében, hogy bővítse a magyarországi vállalkozások számára elérhető pénzügyi forrásokat, segítse piacaik fenntartását, támogassa a munkahelyek megőrzését.

 

˝E mellett sem szabad azonban szem elől téveszteni a közép és hosszú távú célokat: most is csak olyan válságkezelő intézkedéseket szabad hozni, amelyek a fenntartható stabilitás irányába hatnak és képesek megalapozni a versenyképesség későbbi tartós növekedését˝ - idézi a miniszter felszólalását a tárca közleménye.

 

Bajnai Gordon az ülésen kifejtette: ˝nehéz év elé nézünk 2009-ben, a legnagyobb problémák a pénz, a piac és a munkahelyek területén várhatóak, amelyekre a kormánynak nagyon aktív és gyors lépésekkel kell reagálnia˝.

 

A gazdasági miniszter a szűkülő piacokra, a zsugorodó finanszírozási lehetőségekre, a gazdasági visszaesésre és a növekvő munkanélküliségre válaszul tervezett kormányzati lépéseket ismertetve a testület tagjaival, azt kérte tőlük, hogy a következő hetekben konstruktív javaslataikkal segítsék az erről szóló konzultációt az elképzelések véglegesítését.

 

A Jeremie-be épül be

 

Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke elmondta: a miniszter által ismertetett csomag a leginkább kiszolgáltatott és a pénzügyi váláság hatásaival szemben védtelen kkv szektor megsegítését szolgálja.

 

Helyzetük javítására 804 milliárd forint áll majd rendelkezésre a tervek szerint, ami nem költségvetési terhet jelent, hanem a Jeremie program keretében biztosított hitelkeretet. Ennek részeként könnyebben, olcsóbban juthat forráshoz a kkv szektor.

 

A csomag további elemei segíthetik a vállalkozásokat a piacszerzésben és a munkahelyek megtartásában, a foglalkoztatás bővítésében - tette hozzá. Megerősítette, hogy a részprogramok kidolgozásában a tárca számít a munkaadói képviseletekre is.

 

Vadász György szerint, ha nem is rövid távon, de a válságból a szektor akár még jól is kijöhet, eddig ugyanis mostohán kezelte a gazdaságpolitika ezt a szektort. A kkv-k foglalkoztatják a munkavállalók 72 százalékát és a költségvetésbe befolyó adók 63 százaléka is innen származik, noha jövedelmezősége jóval alatta marad a multinacionális vállalkozásokénak és az adókedvezményekkel is sokkal kisebb mértékben élhetnek - fejtette ki.

 

Nem adomány

 

A csomag tehát nem érdemtelenül nyújtott adomány - szögezte le az alelnök, hozzátéve, hogy a kormány vélhetően a következő ülésén foglalkozik a javaslattal és a jövő pénteki OÉT ülés napirendjén is szerepel majd.

 

Hasonlóan nyilatkozott Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára is. Hangsúlyozta: annak ellenére, hogy konkrétumok csak a jövő hétre várhatók, annyi látszik, hogy a csomag kiemelt céljai között lesz a munkahelyek megtartása és a vállalkozások likviditásának javítása mellett az exportorientált vállalkozások külpiacra jutásának segítése is. Úgy vélte, komoly pénzügyi segítséget jelent majd, hogy a munkaügyi tárca olyan beruházásokat részesít előnyben, ahol alacsony képzettségű munkaerőt foglalkoztatnak nagy számban.

 

A munkaügyi tárca az Európai Uniós forrásainak felhasználásával regionális válságkezelő alapok jönnek létre - ismertette a terveket. Elképzelhetőnek nevezte azt is, hogy azok a vállalkozások, amelyek elbocsátanák alkalmazottjaikat, de vállalják a munkaerő megtartását járulékkedvezményt élvezhessenek. Hangsúlyozta: a 800 milliárd forintos csomag nemcsak a vállalkozókon, a munkaadókon segít, hanem a munkavállalókon is.

 

Könnyebb lesz uniós pénzhez jutni a válságban

 

Jelentősen könnyítik az uniós források feltételeit a magyar vállalkozásoknak. Több új program már most is elindult a kommunikációs szinten 1000 milliárdosra nőtt csomagból, de egy részéhez csak jövőre lehet majd hozzáférni.

 

A kormány tervei szerint a korábban már bejelentett 800 milliárdos élénkítő csomag (a kedvezményes hitelkeretek bővítése és a feltételek lazítása) után könnyítenének az uniós források feltételein is. Az úgynevezett támogatási intenzitást (az EU-s pénz mértéke a pályázatban az önrész mellett) 50 százalékra, vagy még feljebb emelnék. A magas hányadoknál a kkv-knak is közbeszerzési eljárást kell lefolytatniuk a tervek szerint, ez azonban jelentősen lassítja majd a pénzhez jutást, amennyiben párhuzamosan nem könnyítenek ezeken az eljárásokon.

 

Jelenleg a pályázatok jelentős részénél előírás, hogy a nettó árbevétel nem csökkenhet 5 százaléknál nagyobb mértékben az anyag benyújtása előtti évben. A növekedési csomag eredményeként információink szerint 10-25 százalékra nő a megengedett mérséklődés.

 

˝Ez utóbbi feltétel jelentős kedvezmény lesz majd a kisvállalkozásoknak, mert sokan panaszkodnak a feltétel teljesíthetetlenségére a mostani rossz gazdasági körülmények között˝ - vélekedett az egyik pályázatíró cég munkatársa. A szakértő pontosította a számokat: a közép-magyarországi régióban 10, a hátrányos helyzetű térségekben 20, a kiemelten hátrányos 33 kistérségben viszont 25 százalék a megengedett forgalomcsökkenés.

 

Egy 30 főt foglalkoztató autóipari kisvállalkozás például a régi szabályozás értelmében a 2009-re meghirdetett pályázatokon már nem tudott volna elindulni, mert az utóbbi fél évben 12 százalékkal csökkent az árbevétele.

 

Csökkennek az elvárások

 

A gazdaságfejlesztési támogatások jelentős részénél az indulóknak 3-6 százalékos (a fejlesztés területének fejlettségétől függően) inflációval korrigált árbevétel-növekedést kellett vállalniuk a projekt lezárását követő 2 évben. Az új szabályozás értelmében egy százalékponttal csökkenek az elvárások, azaz akinek eddig 6 százalékot kellett vállalnia, annak ez most 5-re módosul.

 

Vagyis egy százmilliós árbevételű cégnek (6 százalékos növekedési igényt és inflációt feltételezve) 38,6 millió nominális árbevétel-növekedést kellett produkálnia, ezentúl már csak 32,2 millió forintot kell. Ez fontos változás, mert visszamenőleg is érvényes, vagyis az idén és a tavaly pályázók életét is könnyebbé teszi.

 

A már korábban bejelentett támogatási csomag elsősorban az uniós források felhasználásából adódó mikrohitelezést, állami garancia és kezességvállalást és a kockázati tőkeprogramot érintette, ezek együttesen 265 milliárd forintot tesznek ki, a gazdasági tárca számításai szerint több mint 800 milliárdos hatása lesz a kereskedelmi bankok által rendelkezésre bocsátott résszel együtt.

 

A támogatási csomag több elemét is üdvözölték a szereplők. ˝Összesen 50 milliárd forintnyi refinanszírozási hitelkeret indul, ennek felét a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) adja, másik felét a Jeremie-alapból biztosítják˝ - mondta el Bátora László, az MFB leányvállalatának számító Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt. vezérigazgató-helyettese.

 

A tervek szerint a kkv-k már idén decembertől igényelhetnek maximum 10 éves futamidejű, 10-100 millió forint összegű - tehát akár a középvállalatok számára is vonzó összeghatárú - refinanszírozásos hitelt. A cégek számára a jellemző piaci feltételeknél kedvezőbb hitelkondíciókat a szervezők úgy biztosítják, hogy a bankok az egyébként forintbázisú forrásokhoz az európai bankközi kamatszint (Euribor) alatt juthatnak majd hozzá, amelyhez maximum 5 százalékpontnyi felárat számíthatnak költségeikre, saját hasznukra.

 

A gazdasági miniszter november elejére becsülte azt az időpontot, amikortól az Új Magyarország Mikrohitel (ÚMM) összege az eddigi 6 millió forint helyett maximum 10 millió forintra nő, miközben a kölcsön futamideje 5-ről 10 évesre nyúlik.

 

Ha eddig egy vállalkozás kifejezetten forgóeszköz-finanszírozásra kívánt ÚMM-et felvenni, két egymás utáni kölcsönfelvétel között 6 hónapot kellett várnia. Egy további enyhítésnek köszönhetően viszont a türelmi periódus novembertől 1 hónapra csökken.

 

A Jeremie késlekedik

 

Kevésbé jó hírek érkeznek a Jeremie-program kockázati tőkebefektetési ágáról, amely révén 5 évnél fiatalabb alapítású kisvállalkozásoknak jutna friss tőke. Az uniós jóváhagyatási eljárás elhúzódása miatt a részt vevő privát és állami hátterű kockázatitőke-cégek leghamarabb idén év végén pályázhatnak majd itthon a részvételre.

 

Így a tőkejuttatás leghamarabb 2009 tavaszán indulhat meg. A programban 46 milliárd forint áll majd rendelkezésre (a kockázati tőkecégeknek legalább 30 százalék önrészt kell hozniuk). A magvető és induló szakaszban lévő kkv-k a szabályok szerint összesen legfeljebb 4,5 millió euró tőkejuttatást kaphatnak, amely jelentős összeg.

 

 

75 milliós hitelt kaphatunk Széchenyi Kártyával

 

Hamarosan igényelhető a Széchenyi Kártyára (SZK) épülő beruházási hitel, amelynél a mostani 25 milliós keretet akár további 50 millióval is növelhetik. Az MKIK kevesli a kormány adócsökkentési terveit, Demján Sándor pedig arra figyelmezteti a vállalkozókat, hogy takarékoskodjanak tőkéjükkel és élénken figyeljék saját működési területükön kívül a többi szektort is. Az SZK sikerében azonban mindenki egyetért, kamatát hosszú távon a jegybanki alapkamathoz közelítenék.

 

Jövő év elejétől a vállalkozások már kedvezményes mikrohitelt is igényelhetnek, amelyet a megbízható Széchenyi Kártyás ügyfelek ingatlanfedezet nélkül is megkapnak (de teljes körű személyi felelősséget kell vállalniuk). Az 5 és 50 millió forint közötti összegeket 10 éves futamidőre, és alacsony kamatozással (egyelőre nem hozták nyilvánosságra a kamat pontos mértékét) biztosítja majd a az unió JEREMIE programja, az MFB, illetve a gazdasági tárca. Az SZK-hoz hasonlóan a területi kereskedelmi és iparkamaráknál, valamint a VOSZ irodahálózatában lehet majd igényelni.

 

˝Hosszabb távon azt kell célul kitűznünk, hogy a vállalkozások kedvezményes hitelkamatai a jegybanki alapkamathoz közelítsenek˝ - jelentette ki a százezredik SZK ünnepélyes átadásán Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára.  A kormány tovább bővíti a hazai kis- és középvállalkozások támogatására kidolgozott 800 milliárd forintos csomagot - jelentette be Gyurcsány Ferenc, miután a forint és a BUX zuhanása után nyilvánvalóvá vált, hogy a válság itthon is erőteljesen érezteti hatásait.

 

A kormány jogszabály-módosításokkal javítja majd a bankok forráshoz juttatásának feltételeit annak érdekében, hogy változatlanul hitelezhessenek a vállalkozásoknak.

 

Az SZK 2 konstrukciója egyébként már most is kedvező, a kamat havi 1 százalék alatt van, a futamidőt 2 évre emelték a korábbi 12 hónap után, illetve eltörölték a korábbi negyedéves törlesztési kötelezettséget. Az adminisztrációt csökkenti, hogy hamarosan már az interneten is lehet majd igényelni a kártyát, a pontos dátumot azonban egyelőre nem hozta nyilvánosságra a kamara.

 

A kártya egy sikersztori

 

˝A Széchenyi Kártya egy gazdaságtörténeti siker, a kevés olyan közös projekt egyike, amelyet színektől függetlenül minden kormány és érdekképviselet támogat, és rendkívül hatékonyan lehet igénybe venni a kamarák rendszerén keresztül˝ - mondta el a rendezvényen Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető-elnöke, a Trigránit birodalom első embere. A 100 leggazdagabb magyar között számon tartott vállalkozó hozzátette, hogy ha a kormányzati adminisztráció intézné az SZK-kat, akkor több ezer ügyintézőre lenne szükség a néhány száz ember helyett, s az a támogatási összeg felét elvinné.

 

Demján tanácsot is adott a kis- és közepes vállalkozóknak. A guru szerint a nemzetközi pénzügyi válság hatására a dráguló hitelek és a külpiaci konjunktúra csökkenése mellett belső fogyasztáscsökkenésre, a termelés szerkezetének átalakulására kell majd számítaniuk a magyar szereplőknek. ˝Figyelni kell a többi részpiacot is, egyik kisvállalkozó sem engedheti meg magának, hogy csak a saját szűk tevékenységére figyeljen, az árupiaci és a termelési gondok tovagyűrűző hatásúak lehetnek˝ - figyelmeztetett a Trigránit vezetője és hangsúlyozta, hogy minden cégnek óvatosan kell majd befektetni a saját tőkéjét.

 

A VOSZ álláspontja szerint Magyarországon elsődleges szempont a fizetésképesség megőrzése, és csak ezek után lehet gondolkodni a versenyképesség megőrzéséről. A jelenlegi helyzetben az érdekképviselet szerint nem szabad növelni a reálbéreket (ezt az álláspontot fogják képviselni az Országos Érdekegyeztető Tanácsban is) és radikális adócsökkentésről sem lehet tárgyalni.

 

A kamara szerint nagyobb adócsökkentés kellene

 

 ˝Európai szinten az egyik legalacsonyabb a magyar kkv-k versenyképessége, nem a termelékenység alacsony szintje, hanem főként a hatalmas adóterhek miatt˝ - vélekedett Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és hozzátette, hogy amíg 100 forint adóból Magyarországon a kisvállalkozóknak 97 forintot be kell fizetniük, addig a különböző kedvezmények miatt ez a multiknál mindössze 42 forint. Az SZK a kamara első embere szerint azért is fontos forrása a hazai vállalkozások támogatásának, mert így az uniós törvényekkel összhangban lehet protekcionista módon segíteni nemzeti szereplőinket. 

 

A kedvezőtlen nemzetközi körülmények egyébként már most látszanak. A legfrisebb KSH adatok alapján augusztusban mind a kivitel, mind a behozatal jelentősen csökkent a bázisidőszakhoz képest. Barta György, a CIB Bank makroelemzője szerint az exportpiacok gyengélkedése miatt nem valószínű, hogy az év végén pozitív mérleggel zár a külkereskedelem, és jövőre sem jók a kilátások, már csak azért sem, mert az ipari termelési adatok kedvezőtlenek.

 

Az exportpiacokon a kedélyeket az borzolta leginkább, hogy az utóbbi napokban több autógyártó is bejelentette a termelés leállítását, ami kihat a magyarországi beszállítók, és a nemzetközi cégek itteni motorgyárainak működésére is.

 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban nemcsak a kivitel lassul majd, hanem az olajárak csökkenése miatt a behozatal is, ami így együtt szintén nem tesz jót a gazdaságnak. Ugyanis az import visszaesésének hátterében a szakértő szerint az is meghúzódik, hogy a lakossági fogyasztás nem élénkül kellő mértékben, és a beruházási piac sem növekszik.

 

Európában az adócsökkentéshez is hozzányúlnak

 

Vannak egyébként olyan európai országok is, ahol a piac nyugtatgatása és a kedvező hitelkörnyezet megteremtése mellett érdemi adócsökkentéssel is segítik a kkv-kat a viharos nemzetközi pénzpiaci környezetben.

 

Portugáliában jövőre 12 és fél százalékra csökkentik a társasági adót azoknál a cégeknél, amelyek árbevétele nem haladja meg a 12 500 eurót (az ennél magasabb bevételekre továbbra is 25 százalékos kulcs lesz érvényben). Lisszabon a kedvezményes hitelkeretet is megnövelte egymilliárd euróra, igaz, az ibériai ország nem küzd akkora államadóssággal és költségvetési hiánnyal, mint Magyarország.

 

 

Előtérben a kkv-k a technológiai fejlesztési pályázatokon

 

Míg 2007-ben 20 milliárd forint pályázati forráshoz juthattak a hazai KKV-k beruházásaik és technológia fejlesztéseik finanszírozására, addig 2008-ban az összeg 30 milliárd forint fölé emelkedett.

 

Bár a nyertesek száma mindkét évben elmaradt a GVOP nyertesek számától, az elnyert támogatások összege meghaladja a 2004-2006 között elnyert támogatások éves átlagát.

 

A 2004-2006 között működő Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretében a kifejezetten a kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó támogatások összege elérte a 41,7 milliárd forintot. Emellett az egyéb, például az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztését célzó GVOP támogatásokból is sok kis- és középvállalkozás részesült, így az általuk évente elnyert támogatások összege meghaladta a 20 milliárd forintot, és évente két-háromezer KKV részesült támogatásban.

 

A sikeres GVOP pályázatokhoz képest az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében a kis- és középvállalkozások fejlesztésére kiírt forrás mértéke a felfokozott várakozások miatt bizonyos mértékű csalódást keltett, amelyhez hozzájárult, hogy a 2007 során nagy érdeklődéssel várt eredményeket csak 2007. második felétől, illetve a nagyobb összegű támogatások esetében csak október végén hirdették ki.

 

˝A GVOP-s tapasztalatokhoz képest kevesebb pályázat nyert, ugyanakkor a 2008. évi növekedésnek köszönhetően a kis- és középvállalkozások által elnyert technológiai fejlesztést célzó forrás a 2004 és 2006 közötti átlagnál magasabb összeget ért el. Összességében az ÚMFT vállalkozások technológiai fejlesztését célzó kiírásaiban a nyertesek 95%-a volt KKV, akik a szétosztott támogatások összegének csaknem háromnegyedét nyerték el 2007-ben és 2008-ban.˝

 

A kifejezetten KKV-k számára 2008. évben elérhető beruházási és technológiafejlesztési támogatások keretösszege 2007-hez képest több mint kétszeresére emelkedett, és 38,7 milliárd forintot ért el. A keretösszegek változása mellett az érdeklődés is jelentősen megnőtt a hazai kis- és középvállalkozások részéről. A GOP-2.1.1/A jelű kiírás esetében a 2007. évi 3 milliárd forinttal szemben eddig 6,6 milliárd forintnyi forrás került szétosztásra, és itt még most is adhatók be pályázatok. A B jelű GOP kiírások esetében is közel kétszeres a növekedés.

 

Összességében az Új Magyarország Fejlesztési Terv vállalkozások technológiai fejlesztését célzó kiírásaiban 2007-ben 1395 pályázatot támogattak 37,1 milliárd forint összegben, míg 2008-ban eddig 1378 nyertest hirdettek, akik összesen 43,0 milliárd forint támogatást nyertek el.

 

A nyertes pályázatok nagy részét a hazai kis- és középvállalkozások adták be, és az elnyert támogatási összegből 2008-ban jelentősen nagyobb összeggel részesültek, mint 2007-ben. A nyertes pályázók száma az elmúlt két évben összesen 2773 volt, akik összesen 80,1 milliárd forintot nyertek el, amelyből mintegy 2650 volt KKV, akik összesen 50-60 milliárd forintot nyertek el.

 

 

Az NFÜ is áttér az elektronikus iratkezelésre

 

   Jövő év elejéig a közfeladatot ellátó szervezeteknek át kell állniuk az elektronikus iratkezelésre, erre felkészülve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) dokumentumkezelési feladatait támogató, új dokumentumkezelő rendszert vezet be. A rendszer szállítására, üzemeltetésére és bevezetésére közbeszerzési eljáráson keresett vállalkozót. Az új rendszernek támogatnia kell a strukturált tartalmú dokumentumok létrehozását, kategorizálását, kereshetőségét és publikálását többféle megjelenítő felületen. Az ügynökség reményei szerint nemcsak a fizikailag tárolandó iratok mennyiségét csökkenti majd az új rendszer, hanem - a hiteles elektronikus adatszolgáltatás megvalósítása esetén - hatékonyabbá teszi a munkavégzést és az irattovábbítást. A nyertestől az NFÜ megvásárolja a rendszer használati jogát, az üzemeltetést azonban az informatikai cégre bízza, amelynek feladata lesz a mintegy kétszáz érintett felhasználó oktatása is.

 

Az NFÜ törvényi kötelezettséget teljesít a rendszer bevezetésével. A 335/2005. kormányrendelet ugyanis 2009 elejéig írja elő a közfeladatot ellátó szervezetek számára az átállást az elektronikus iratkezelésre. A szervezet honlapjáról a működés 2004-es megkezdése óta letölthetők a pályázati anyagok. 2007 eleje - az Új Magyarország fejlesztési terv kezdete - óta a pályázók nem szöveges dokumentum formájában szerezhetik be a dokumentációt, hanem elektronikus dokumentumkitöltő programot menthetnek le, és használhatnak fel telepítés után, akár internetkapcsolat nélküli gépeken is. 2008 eleje óta az érintettek az NFÜ-től kapott kódszám segítségével folyamatosan nyomon követhetik pályázatuk útját a szervezet honlapján, és idéntől a számlák elektronikus bemutatása is lehetővé vált a projektek utófinanszírozásához.

 

Takarítson meg Ön is 20-30%-ot biztosítási költségeiből a 2009-es évben a Vanessia Kft és az Ensure Kft segítségével!

 

Az Ensure Biztosításközvetítő Alkusz Kft, mint független alkusz 2006 év elején kezdte meg a tevékenységét, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete E-II-202/2006 számú engedélyével. A társaság több évtizedes biztosítási tapasztalattal, rendelkező szakértőkel dolgozik együtt, akik piacvezető biztosítóknál szerezték meg szakmai tudásukat!

 

Tevékenységünk:

-        Kockázatelemzés

-        Biztosításközvetítés

-        Kárrendezési szakértői tanácsadás

-        Biztosítás jogi képviselet

-        On-line biztosításközvetítés

 

Az Ensure Kft. kiemelt partnerei az: Aegon, Allianz, Generali-Providencia, Signal, OTP Garancia, Uniqa, ING, AIG, QBE-Atlasz ,Groupama, K&H Biztosító Zrt,EUB

Társaságunk a biztosítási és kockázatkezelési igények minden területén komplex, egyedi megoldásokat kínál ügyfeleinek. Egyedi gépjármű, speciális vagyon, felelősség és személybiztosítások körében.

Minden ügyfelünk számára ingyenes gépjármű és jogi  assistance szolgáltatást nyújtunk és ingyenes kárügyintézési segítségnyújtást, vállalunk!

 

 

Tisztelettel:

Füzesi Tibor

Ügyvezető Igazgató

fuzesi.tibor@ensure.hu

www.ensure.hu

 

 

NFT - célegyenes

 

Célegyenesbe érkezett az I. Nemzeti Fejlesztési Terv. Amióta Magyarország 2004. május 1-ével az Európai Unió teljes jogú tagja lett, az Unió költségvetésének megfelelően hazánk fejlesztési forrásokhoz jut az EU Strukturális Alapjaiból.

 

A 2004-2006 közötti időszakban a hazai költségvetési forrásokkal kiegészülve 670 milliárd forint (folyó áron, 255 árfolyamon) állt rendelkezésre a különböző fejlesztésére. Ez a Magyarországon 2007-ben megtermelt bruttó hazai termék összértékének (a magyar GDP-nek) 2,63 százaléka. A beruházások, fejlesztések értéke azonban ennél jóval nagyobb: az önrésszel kiegészülve a projektekre adott támogatások megsokszorozódva hasznosulnak.

 

A NFT forrásainak felhasználása lassan a végéhez közeledik, a projektek lezárulnak. Bár a kifizetések még folyamatosan zajlanak, érdemes ránéznünk a pillanatnyi egyenlegre. Az alábbi oldalon összegyűjtöttük a Nemzeti Fejlesztési Tervről és az egyes Operatív Programokról szóló legfontosabb tudnivalókat, valamint bemutatjuk a források felhasználásának állását.

 

Mivel a folyamat még nem zárult le, az itt található adatok sem tekinthetők még véglegesnek. Az oldalt ezért folyamatosan frissítjük.

 

NFT -pillanatnyi mérleg (2008.október 13.)

 

42 394 benyújtott projekt

19 986 támogatott projekt, 727 milliárd Ft értékben

Eddig: 18 064 kifizetéssel rendelkező projekt, 651,3 milliárd Ft értékben

11 094 lezárt projekt

A forrásfelhasználás mértéke előlegekkel együtt: 97 százalék.

 

A Nemzeti Fejlesztési Terv segítségével felpezsdült Magyarország gazdasága. A gazdasági élet szereplői a kiírt pályázatokra több mint 42 ezer projektet nyújtottak be. A teljes, 670 mrd-os keretet figyelembe véve a kifizetéssel rendelkező projektek közel 652 mrd forinton állnak. Ez több mint 97 százalékos teljesülés - ekkora tehát az ország eddigi forrásfelhasználása. A gazdaságfejlesztés szempontjából azonban a pénzbeli támogatás mellett szintén kedvező hatás, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv a hazai vállalkozók sokaságát késztette átgondoltabb és átláthatóbb működésre, valamint hosszú távú tervezésre. A projektek megvalósítására fordított saját tőke, az önrész is a fejlesztés és a munkahelyteremtés célját szolgálja, megsokszorozva az uniós és a magyar költségvetési források gazdaságélénkítő hatását.

 

A NFT-ben szereplő Operatív Programok forrásainak felhasználása megfelelő ütemben halad. A kötelezettségvállalások mind az öt program esetében meghaladják az előirányzott összeget, a számlaalapú kifizetések aránya pedig a HEFOP kivételével mindegyik Operatív Programban 95% körül mozog.

 

 

 

A NFT forrásainak felhasználása

 

A régi tagállamok tapasztalatai alapján még a szigorú feltételek mellett is reális cél a források maradéktalan, vagy legalábbis 100 százalékhoz közeli felhasználása.

 

A forrásfelhasználás eredményességét tekintve egyelőre nehéz összehasonlítani az ország eredményeit más uniós tagállamokéval, hivatalos adatok ugyanis még nem állnak rendelkezésre. Az egyes évek adatait vizsgálva azonban kijelenthető: Magyarország az újonnan csatlakozó országok között kiemelkedően jól teljesít: 2005-ben a 4. legkedvezőbb felhasználási adatokkal rendelkeztünk, 2006 és 2008 között pedig folyamatosan az első három ország között szerepelünk.

 

Jelenleg az elérhető források 97 százaléka a projektgazdáknál van. A NFT megvalósítása tehát jól áll, ha pedig ehhez azt is hozzávesszük, hogy a teljes kifizetési időszak még nem zárult le, akkor joggal bízhatunk abban, hogy az arány tovább fog javulni.

 

 

Pályázati közlemény a Vállalati folyamatmenedzsment támogatása című kiíráshoz

 

˝A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatósága (NFÜ GOP IH) felhívja a Tisztelt Pályázók figyelmét, hogy a ˝Vállalati folyamatmenedzsment támogatása˝ című pályázati konstrukció - GOP-2008/2-2.2.1 kódszámon - ismételten meghirdetetésre kerül a tavaszi kiírással közel egyező feltételekkel.

 

Fontos változás, hogy a jelen kiírásban a minimális támogathatósági ponthatár 60 pontról 55 pontra módosult. Ez a könnyítés a 2008. március 31-én meghirdetett GOP-2008-2.2.1. kódszámú kiírásra beérkezett pályázatok vonatkozásában visszamenőlegesen érvényesítésre kerül.

 

A GOP-2008/2-2.2.1. konstrukcióra nem pályázhatnak a GOP-2008-2.2.1. kiírás keretében támogatásban részesített pályázók.

 

A pályázatok benyújtására 2008. november 24-től 2009. január 30-ig van lehetőség. A pályázatok elkészítésére kizárólag a jelen pályázati kiíráshoz, közeljövőben megjelenő kitöltő program alkalmazásával kerülhet sor. A GOP-2008-2.2.1 kiíráshoz készített kitöltő program nem alkalmazható!˝

 

 

Közlemény a - Mikro és kisvállalkozások technológia fejlesztése pályázati kiíráshoz

 

 A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatósága (NFÜ GOP IH) a GOP-2008-2.1.1/A ˝Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése˝ c. pályázat esetében elrendelte a rendelkezésre álló keret 500 millió forinttal történő megemelését, továbbá a benyújtási határidő 2009. január 31-re történő meghosszabbítását.

 

A keretemelés eredményeképpen a GOP-2008-2.1.1/A pályázat keretében a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 10,4 milliárd forint.

 

ÚMFT: Közel százharminc módosító javaslat

 

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programok akcióterveinek társadalmi vitájában több száz szervezet osztotta meg javaslatait a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tervezőivel, ez közel 130 módosítást jelent programonként.Az akciótervek átlagosan három-három hétig tartó egyeztetésében ezúttal is több száz szervezet képviselői - helyi önkormányzatok, megyei és regionális fejlesztési tanácsok, érdekképviseleti, ágazati szakmai szervezeteket, a tudományos és a civil szféra képviselői - vettek részt, e szervezetek összesen 1777 konkrét javaslatot fogalmaztak meg a hét ágazati és a hét regionális operatív program összesen 65 társadalmi vitára bocsátott akciótervével kapcsolatban. Ez operatív programonként átlagosan 127 konkrét, kézzelfogható módosító javaslatot jelentett - áll az NFÜ közleményében.

 

Jelentős eltérés volt az egyes operatív programok akcióterveinek ˝népszerűsége˝ között. Az ágazati operatív programok közül a legtöbben és a legtöbb javaslatot a Társadalmi megújulás, a Környezet és Energia, valamint a Gazdaságfejlesztési operatív program akcióterveihez küldték, míg a regionális operatív programok közül az Észak-magyarországi, a Közép-magyarországi és a Dél-alföldi OP akcióterveire érkezett a legtöbb észrevétel és módosító javaslat.

 

Valamennyi operatív program akcióterveire jellemző volt, hogy a vélemények túlnyomó hányada elsősorban az egyes prioritások (a majdani pályázati kiírások) potenciális pályázói körének bővítését célozta, és sok partneri kérés, javaslat érkezett a támogatási arányok növelésére, valamint a támogatás feltételeinek könnyítésére is.

 

Az akciótervek szintjén a legtöbb javaslat a Társadalmi megújulás operatív program 3. (Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása) és 5. (Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése) prioritására, valamint a Gazdaságfejlesztési operatív program 1. (K+F és innováció a versenyképességért) prioritására érkezett.Még gyakoribb volt, hogy a véleményező szervezetek a 2007-2008-as akciótervek indikatív projektlistáit kifogásolták, konkrét - a saját ágazatukat vagy még gyakrabban a saját megyéjüket, településüket érintő - fejlesztéseket hiányolva e listákról. A legtöbb esetben a partnerek nem vették figyelembe a projektek előkészítettségét, indíthatóságát, valamint azt, hogy ha egy adott beruházás nem szerepel ebben az akciótervben, akkor megfelelő előkészítettséggel ott lehet a támogatandó fejlesztések között a következő kétéves időszak akciótervében.

 

A beérkezett javaslatokat - amelyek az egyes akciótervekkel együtt kivétel nélkül letölthetők az NFÜ honlapján. A szervezet kommunikációs igazgatóságának munkatársai feldolgozták, majd a javaslatokat az ügynökség és a szakminisztériumok tervezőiből álló, operatív programonként megalakult munkacsoportok vitatták meg tételesen, illetve döntöttek az egyes módosító javaslatok beépíthetőségéről. A dokumentumok végső tartalmát a beérkezett partneri véleményeken, javaslatokon túl az Európai Bizottsággal az operatív programok tartalmáról folytatott egyeztetések eredményei is befolyásolják

 

 

A vidékfejlesztésben is központi téma a munkahelyteremtés

 

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális és gazdaságfejlesztési pályázataival összhangban a közelmúltban megjelentek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program első kiírásai is. Ezúttal falumegújításra és -fejlesztésre, vidéki térségekben működő mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére, munkahelyteremtésre, turisztikai tevékenységek ösztönzésére, valamint a vidéki örökség megőrzésére lehet pályázni. A támogatás keretösszege mintegy 140-150 milliárd forint.

 

Első körben október 19. és november 30. között - majd pedig minden évben május 1. és május 31., illetve október 1. és október 31. között - nyújthatók be az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) pályázatai. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesz­tési Alap támogatásával 2013-ig Magyarország mintegy 1300 milliárd forintot fordíthat vidék­fejlesztésre, a vidéki térségek élhetőbbé tételére. E források felhasználását az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Leader-programjainak sikereiből kiindulva Leader-szemlélettel, vagyis a helyi szereplők: önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek összefogá­sán és együttműködésén alapulva szeretnék megvalósítani.

 

Az ÚMVP első pályázatainak mintegy 140-150 milliárd forint a támogatási keretösszege. Kiemelt cél a vidéki térségekben az új mikrovállalkozások létrehozása, illetve a már működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztéseinek a támogatása, elsősorban munkahelymegőrző és munkahelyteremtő céllal. A mikro­vállal­kozások ehhez a beruházás költségeinek 60, hátrányos helyzetű kistérségekben pedig 65 százalékát pályázhatják meg európai uniós támogatásként.

 

Ugyancsak a munkahelyteremtés az elsődleges célja a falusi agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások támogatására kiírt ÚMVP-pályázatnak, melynek keretében a falusi turizmushoz kapcsolódó, minőségi magánszálláshelyek kialakítására és bővítésére, az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szálláshelyek kialakítására és bővítésére, valamint az agro-, az öko-, a lovas-, a vadászati, az erdei, a horgász-, a bor-, a kerékpáros és a vízi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére lehet jelentős európai uniós forrásokhoz jutni. A támogatás mértéke ennél a pályázatnál 60, hátrányos helyzetű kistérségekben pedig 65 százalék, ugyanakkor települési és kisebbségi önkormányzatok, önkormányzati társulások, egyházak és non-profit szervezetek esetén - ha a beruházás a közhasznú tevékenységhez köthető - a támogatás mértéke elérheti az összes elszámolható költség 100 százalékát is.

 

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programjához hasonlóan - és természetesen az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális program­jaihoz kapcsolódva - ezúttal is jelentős forrás jut falumegújításra, a településkép, a közösségi terek és településközpontok állapotának javítására, a települések kulturális örökségének megőrzésére, a települések vonzerejének javítására, valamint helyi piacok létrehozására és fejlesztésére is. Az erre kiírt pályázatok keretében uniós támogatás igényelhető parkok, pihenőhelyek, sétautak, településközponti, illetve helyi vagy országos védettség alatt álló épületek felújítására, valamint játszóterek vagy például tanösvények kialakítására is.

 

 

 Indulnak az ÚMVP vidékfejlesztési programjai

 

Októberben indulnak az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) vidéki térségek fejlesztésével kapcsolatos intézkedései, amelyek nyomán több mint 200 milliárd forintnyi forrás fordítható a vidéki életminőség javítására - mondta az MTI-nek dr. Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Közösségi Ügyekért felelős szakállamtitkára.

 

A szakállamtitkár emlékeztetett arra, hogy az elkövetkező időszak minőségi változást hoz a vidéki kistérségek fejlődésében, ugyanis eddig soha nem látott mértékű forrás elkülönítése történt meg annak érdekében, hogy fejlődjenek a vidéki mikro- és turisztikai vállalkozások, továbbá jelentős pénzeszközök állnak majd rendelkezésre a falumegújítási és helyi örökségvédelmi programok végrehajtására.

 

A helyi célok megvalósítása érdekében már korábban megalakult, az egész ország területét lefedve, 96 helyi vidékfejlesztési közösség, amelyek elkészítették helyi vidékfejlesztési stratégiai tervüket. Ezek a helyi közösségek terveik megvalósítására 1,5-2,0 milliárd forintos forrást kapnak. Ebből a pénzből a helyben legfontosabbnak ítélt beruházásokat, programokat finanszírozhatják oly módon, hogy a helyi közösségeken belül a LEADER szemléletet alkalmazva dönthetik el, hogy mire használják a megítélt forrásokat.

 

Dr. Forgács Barnabás utalt arra, hogy a pénz felhasználásához támpontul szakmai segítséget kaptak a helyi közösségek. A programba bevontak több mint 3.000 települést, és mintegy 12 ezer helyi szerveztet és magánszemélyt, akik aktívan közreműködtek a helyi vidékfejlesztési stratégiák kialakításában. Ez utóbbiak civil szervezetek képviselői, helyi vállalkozók és az önkormányzati szféra képviselői. A programok megvalósítása során prioritást élvez a helyi munkahelyek megőrzése, illetve újak teremtése. Várhatóan erre fordítják a források több mint 50 százalékát. Emellett természetesen jut pénz a helyi munkaerő képzésére, szaktanácsadásra, helyi kulturális programok szervezésére, a falumegújítás finanszírozására, valamint a helyi értékek megőrzésére is. A programok megvalósítását a helyi vidékfejlesztési irodák támogatják, és ennek érdekében jött létre a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat is.

 

Dr. Forgács Barnabás ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a vidékfejlesztési programok előtérbe kerülése mellett tovább folytatódnak a mezőgazdaság versenyképességének növelésére indított korábbi intézkedések is.

 

A vidékfejlesztési programok elindítását hivatalosan szeptember 26-án a Magyar Vidék Napján jelentették be - mondta a szakállamtitkár.

 

ÚMVP- Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

 

Megnyitás dátuma: 2008.10.15.

Zárás dátuma: 2008.11.30.

 

Támogatás célja:

A vidéki térségekben alapított új, illetve működő mikro-vállalkozások beruházásainak és műszaki-technológiai fejlesztéseinek támogatása, annak érdekében, hogy a vállalkozói aktivitás, a versenyképesség, az innovációs képesség fejlődjön. A program fontos eleme a régi munkahelyek megtartása, újak létrehozása és a gazdasági szerkezet átalakításának elősegítése.

 

Támogatható tevékenységek:

-         Gép és technológia beszerzése

-         Építés, épületgépészet-kialakítás,- felújítás és korszerűsítés, és ingatlanhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés

-         Projektek előkészítését segítő tanácsadói szolgáltatások igénybevétele

-         Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése

 

ÚMVP -Turisztikai tevékenységek ösztönzése

 

Megnyitás dátuma: 2008.10.15.

Zárás dátuma: 2008.11.30.

 

A támogatás célja

Vidéki munkahelyek létrehozása vagy megőrzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatása.

 

Támogatásra jogosultak

5 ezer fő alatti lakosságszámmal rendelkező, vagy 100 fő/km2 alatti népsűrűségű települések (kivéve a budapesti agglomeráció területeit), ezen belül

-         természetes személyek

-         települési önkormányzatok

-         települési kisebbségi önkormányzatok

-         jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel érintett

-         település tagja

-         mikro-, kis-, és középvállalkozások

-         non-profit szervezetek

-         egyházi jogi személyek.

Egy ügyfél támogatási időszakonként egy támogatási kérelmet nyújthat be, amely azonban több támogatási célterületre is irányulhat és különböző helyrajzi számú ingatlanon megvalósuló fejlesztést is tartalmazhat.

 

Támogatás igénybe vehető

- A falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítására, már működő szálláshelyek bővítésére, korszerűsítésére, akadálymentesítésére, szolgáltatásainak fejlesztésére, kivéve a 45/1998 (VI. 24.) IKIM rendelet

1. számú melléklete alapján működő kereskedelmi szállásokat;

 

- a vidéki térségekben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek és

kapcsolódó szolgáltatások kialakítására, már működő egységek bővítésére, korszerűsítésére, akadálymentesítésére, és szolgáltatásainak fejlesztésére;

 

- szálláshelyhez nem feltétlenül kötött - a vidéki települések természeti erőforrásaira, mezőgazdasági, erdő-, vad- és halgazdálkodási adottságaira, közösségi-kulturális és gasztronómiai örökségére, nemzeti tájházakra, skanzenekre, borpincékre, mint vonzerőre épülő - minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítésére, már működő szolgáltatások bővítésére, korszerűsítésére, fejlesztésére és marketingjére,

a foglalkoztatást előmozdító fejlesztésekre az alábbi területeken:

1. alkalmi falusi-, agroturisztikai szolgáltatások

2. ökoturisztikai szolgáltatások

3. lovas turisztikai szolgáltatások

4. vadászati turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások

5. erdei turizmushoz és természetjáráshoz kapcsolódó szolgáltatások

6. horgász turisztikai szolgáltatások

7. borturisztikai szolgáltatások

8. kerékpáros turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások

9. vízi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások

10. a 3-9. pontokban meghatározott szolgáltatásokhoz kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások.

 

A támogatás mértéke

Amennyiben természetes személy, mikro, kis- és középvállalkozás a fejlesztést hátrányos

helyzetű területen valósítja meg, akkor az összes elszámolható kiadás 65 %-a, egyéb területeken végrehajtott fejlesztés esetén a kiadás 60 %-a.

Amennyiben települési önkormányzatok vagy kisebbségi önkormányzatok, önkormányzati társulások, egyházi jogi személyek, non-profit szervezetek beruházása nem közhasznú tevékenység ellátásához kötődik és hátrányos helyzetű területen valósul meg, úgy az összes elszámolható kiadás 65 %-a, ha nem hátrányos területen végzik a beruházást, a kiadás 60 %-a.

 

A támogatás összege

Ügyfelenként legfeljebb 200 ezer euronak megfelelő forintösszeg (egymást követő három

pénzügyi évre vetítve). A legkisebb adható támogatás kére lmenként 1200 euronak megfelelő forintösszeg. Borturisztikai szolgáltatás esetén az igénybe vett csekély összegű támogatás összege legfeljebb 100 ezer euronak megfelelő forintösszeg lehet. Költségvetési szervek esetében a támogatás számításának alapja az összes nettó elszámolható kiadás.

 

 

ÚMVP- Vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése

 

Megnyitás dátuma: 2008.10.15.

Zárás dátuma: 2008.11.30.

 

A támogatás célja

A vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, természeti és kulturális örökség, valamint a helyi identitás megőrzése, megújítása, ezáltal a települések vonzerejének növelése.

 

Támogatásra jogosultak

5 ezer fő alatti lakosságszámmal rendelkező, vagy 100 fő/km2 alatti népsűrűségű települések, továbbá azon települések külterülete, ahol a lakosság minimum 2 %-a él (kivételt képeznek a budapesti agglomeráció települései, a kistérségi központok, valamint a városi rangú települések). Ezen belül

-         települési önkormányzatok

-         települési kisebbségi önkormányzatok

-         jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, melynek a fejlesztéssel érintett

-         település a tagja

-         non-profit szervezetek

-         egyházi jogi személyek.

 

Ügyfelenként legfeljebb három támogatási kérelem részesíthető támogatásban a 2007- 2013 közötti időszakban. Egy ügyfél támogatási időszakonként egy támogatási kérelmet nyújthat be, amely azonban több támogatási célterületre is irányulhat és különböző helyrajzi számú ingatlanon megvalósuló fejlesztést is tartalmazhat.

 

A támogatás igénybe vehető

Helyi vagy országos védelem alatt álló építmények külső-belső helyreállítására és korszerűsítésére, különösen

-         épület külső felújítására

-         építmény rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén (legalább heti két nap) az érintett épület, épületrész belső felújítására, korszerűsítésére

-         a fejlesztéssel érintett épülethez szervesen kapcsolódó zöld felületek (a fejlesztéssel érintett épülettel egy helyrajzi számon belüli területek /kertek/) létrehozására, felújítására

-         építmény rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén az épület közvetlen megközelítését szolgáló gyalogutak, illetve parkoló kialakítására.

 

A természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javítására, kialakítására, különösen

-         természeti és történelmi látnivalók bemutatását elősegítő, már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítésére, meglévők felújítására

-         természeti és történelmi látnivalók közvetlen környezetének rehabilitációjára (pl. földvárak

-         felújítása, keresztek rekonstrukciója, kunhalmok környezetének rendbetétele).

 

Az előző két pont alapján megvalósított fejlesztéssel összefüggésben helyi identitás fejlesztését és megőrzését, környezeti tudatosságot elősegítő intézkedések megvalósítására, különösen

-         tanösvény, tematikus út, túraútvonalak kialakítására

-         nyomtatott és egyéb tájékoztató kiadványok készítésére és terjesztésére a helyi természeti és történelmi értékekről, a környezet védelméről

-         helyi természeti, történelmi és kulturális értékekről, környezet védelméről táblák készítésére és elhelyezésére.

 

A támogatás mértéke

Az összes elszámolható kiadás 100 %-a. Amennyiben az épület tulajdonosa természetes

személy, akkor az épületet érintő fejlesztésre vonatkozóan a támogatás mértéke az

összes elszámolható kiadás 70 %-a.

 

A támogatás összege

Ügyfelenként legfeljebb 200 ezer euronak megfelelő forintösszeg.

 

 

 

ÚMVP- Falumegújítás- és fejlesztés

 

Megnyitás dátuma: 2008.10.15.

Zárás dátuma: 2008.11.30.

 

A támogatás célja

A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javítása,

valamint a helyi piacok létrehozásának és fejlesztésének támogatása.

 

Támogatásra jogosultak

5 ezer fő alatti lakosságszámmal rendelkező, vagy 100 fő/km2 alatti népsűrűségű települések,

továbbá azon települések külterülete, ahol a lakosság minimum 2 %-a él (kivételt

képeznek a budapesti agglomeráció települései, a kistérségi központok és a városi rangú

települések). Ezen belül

-         települési önkormányzatok

-         települési kisebbségi önkormányzatok

-         jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, melynek a fejlesztéssel érintett

-         település tagja

-         non-profit szervezetek

-         egyházi jogi személyek.

Ügyfelenként legfeljebb három támogatási kérelem részesíthető támogatásban a 2007-

2013 közötti időszakban. Egy ügyfél támogatási időszakonként egy támogatási kérelmet

nyújthat be, amely azonban több támogatási célterületre is irányulhat és különböző helyrajzi

számú ingatlanon megvalósuló fejlesztést is tartalmazhat.

 

Támogatás igénybe vehető

-         Helyi vagy országos védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró, gazdasági és közösségi célokat szolgáló épületek külső felújítására;

-         a település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastruktúra-fejlesztésekre (a fejlesztéssel érintett telek határán belüli infrastruktúra-fejlesztés, közműfejlesztés), valamint zöldfelületek kialakítására, fejlesztésére (például parkok, sétányok kialakítására);

-         a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítési feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozására, meglévők fejlesztésére, bővítésére, az előírásoknak történő megfeleltetésére;

-         kültéri, közcélú feladatokat ellátó játszóterek kialakítására és a meglévők korszerűsítésére.

 

A támogatás mértéke

Épület-felújítás és infrastruktúra-fejlesztés esetében az összes elszámolható kiadás 100 %-a. Amennyiben az épület tulajdonosa természetes személy, akkor az épületet érintő fejlesztésre vonatkozóan a támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 70 %-a.

Piac létrehozására irányuló beruházás esetén a kiadás 80 %-a, amennyiben ez hátrányos helyzetű területen valósul meg, úgy 85 %-a.

 

A támogatás összege

Ügyfelenként legfeljebb 200 ezer euronak megfelelő forintösszeg.

 

 

Elszámolható költségek (kivonat)

-         építési költségek: épület- és építmény-építés, -felújítás, -átalakítás és -korszerűsítés,

-         ehhez kapcsolódó épületgépészet

-         külső nyílászárók cseréje, beépítése

-         épület szigetelése

-         utcafronti kerítés felújítása

-         használati térelemek beszerzése (pad, asztal, hulladékgyűjtő és -tároló, esőbeálló)

-         látvány térelemek beszerzése (Pl.: szobor, szökőút)

-         információs és üdvözlő táblák beszerzése

-         fás szárú, lágyszárú növények beszerzése és telepítése, parkosítás

-         meglévő és új parkok beépített öntözőrendszerének kiépítése

-         sétaút és térburkolat kialakítása

-         mérlegelést, illetve ki és berakodást segítő eszközök, gépek berendezések

-         játszótéri eszközök és használati térelemek (asztal, pad, ivókút, esőbeálló, hulladékgyűjtő) beszerzése.

 

 

Uniós tenderek: mérséklik a kkv-kal szembeni elvárásokat

 

A pályázati feltételek enyhítése a technológia-korszerűsítési és beruházási pályázatokat érintik, ezek keretében - az NFGM korábbi adatai szerint - mintegy 80 milliárd forint juthat a kkv-knak 2013-ig.

 

 A nemzetközi pénzügyi válság hatásainak mérséklése érdekében a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) a következő öt évre mintegy 800 milliárd forint értékű támogatási csomagot állított össze a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások számára. Ennek egyik eleme az uniós pályázatokon való indulás feltételeinek enyhítése. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) technológiafejlesztési pályázataiban enyhül majd a belépési korlát, több, a romló piaci feltételekkel küzdő vállalkozás is pályázhat. Ez a GOP-2.1.1-es és 2.1.2-es kódszámú technológia-korszerűsítési kiírásaira vonatkozik, amelyek 2009 első negyedévében jelennek meg - tudta meg lapunk a MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-től. Az új pályázatokban a jelentkezéshez még elfogadott nettó árbevétel-csökkenés mértéke a mai 5 százalékról 10-25 százalékra enyhül. A mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára ez a közép-magyarországi régióban 10 százalék lesz, az ezen kívül található nem hátrányos helyzetű kistérségekben 15 százalék (nagyvállalatoknak 10 százalék), a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 20 százalék, míg a 33 kiemelten leghátrányosabb helyzetű kistérségben 25 százalék lesz a megengedett árbevétel-csökkenés.

 

A várható gazdasági növekedéshez igazítják a pályázók növekedési vállalásait is. A beruházási pályázatoknál csökken az árbevétel-növekedési elvárás egy százalékponttal. Lényeges változás, hogy az intézkedés visszamenőlegesen a 2007-es és 2008-as pályázatok esetében is érvényes lesz. A területek fejlettségétől függően jelenleg megállapított 6, 5, 4, 3 százalékos árbevétel-növekedés helyett 5, 4, 3, 2 százalék lesz az elvárt reálnövekedés mértéke. (Ezt a jövő évi tényleges makroadatok ismeretében újra felülvizsgálhatják majd.)

 

A tervek szerint más, jelentős változás nem várható a gazdaságfejlesztési pályázatok feltételrendszerében. A következő kétéves fejlesztési időszakra vonatkozó akcióterveket a kormány még nem fogadta el, a gazdaságfejlesztési pályázatok keretösszegei is tervezés alatt állnak. A GOP mellett az Államreform Operatív Program és a Közlekedés Operatív Program 2009-2010-re vonatkozó akcióterveinek társadalmi vitája ugyanakkor elkezdődött, azokhoz véleményeket és javaslatokat november 18-áig lehet benyújtani a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség véleményezésre kialakított partnerségi fórumán.

 

 

Mikrohitel: ismét nő a hitel, nyúlik a futamidő    

 

Nagyobb összeghez juthatnak a (még) ˝nem bankképes˝ mikrovállalkozások, s a törlesztés nehézségeit is csökkentik

  

A jelenleg beruházásra felvehető mikro hitel összege 6 millió forintról 10 millió forintra emelkedik, miközben a futamidő 5 évről max. 10 évre nő.

 

A forgóeszközökre felvehető mikrohitel esetében ma előírt hat hónapos kivárási idő egy hónapra csökken.

 

A kamat egyenlőre változatlanul 6,5%

 

A már meghirdetett új feltételek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hivatalos bejelentésétől élnek.

 

EU-s pályázatok: Indokolatlan elutasítások

 

A NFÜ szerint átlagban 52 nap alatt bírálják el a sikertelen uniós pályázók kifogásait, a pályázatírók mást mondanak. Tavaly szeptembertől idén júniusig ezerkétszáz panaszt nyújtottak be a különböző illetékes szervezetekhez az európai uniós pályázatokon elutasított cégek - írja a Népszabadság. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél a lapnak azt mondták, hogy a lezárt ügyek 33 százaléka bizonyult jogosnak, az átlagos ügyintézés 52 nap volt. Ez elméletileg beleférne a jogszabályban rögzített 30, illetve a meghosszabbítva 60 napos ügyintézési határidőbe, csakhogy a lap megkérdezte tanácsadó cégek tömkelegével soroltak olyan példákat, amikor a döntés nem született meg a határidőig.

 

A pályázatok értékelési rendszeréről korábban megkerestük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, akik elmondták, hogy a Regionális Fejlesztési Tanácsok nagyobb szerepet kaptak az értékelésben, így a jövőben nagyobb hangsúlyt kaphatnak a regionális sajátosságok. A pályázóktól beérkező panaszok kiváltó oka a legtöbb esetben a kiválasztási szempontok bonyolult szabályozása, amely mind a pályázói, mind a támogató oldalon nehezítette az eljárást.

 

A jövőben kizárólag azok a pályázatok kerülnek szakmai értékelésre, amelyek maradéktalanul megfelelnek az alapvető formai és jogosultsági feltételeknek. ˝Igyekeztünk reflektorfénybe helyezni azokat a szempontokat, amelyek teljesítése nélkül a pályázat nem kezelhető tovább. Ilyenek például a benyújtási határidő betartása, a megfelelő példányszám, és az igényelt támogatási összeg pontos meghatározása˝ - hangsúlyozta az NFÜ munkatársa, aki hozzátette, hogy továbbra is biztosítják a pályázók számára a hiányok pótlásának lehetőségét.

 

 

Kilencszázmilliárd forint uniós fejlesztésekre

 

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat 901,6 milliárd forint kifizetését irányozza elő az Európai Unió támogatással megvalósult fejlesztésekre.A tervezett 901,6 milliárd forint kifizetéshez az Európai Unió 718,517 milliárd forinttal járul hozzá, amelyet Magyarország 183,082 milliárd forinttal egészít ki. A javaslat szerint a 2009. évi kifizetésekben 732,378 milliárd forintot a strukturális alapból megvalósuló beruházások támogatásai tesznek ki majd, amelyen belül 12,946 milliárd forint még a 2004-2006. évi I. Nemzeti Fejlesztési Tervben megvalósult fejlesztésekhez köthetők.

 

Futószalagon jön a pénz

 

A kohéziós alap nagy projektjeire 59,508 milliárd forint kifizetését irányozza elő a javaslat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) fejlesztéseire 2009-ben 655,035 milliárd forintot szánnak, az egyéb fejlesztésekre pedig 4,888 milliárd forint kifizetést irányoznak elő a strukturális támogatásokból. A vidékfejlesztési és halászati támogatásokra 149,639 milliárd forint kifizetését irányozza elő a javaslat, amelyen belül az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban 148,439 milliárd forint, a Halászati Operatív Programban 1,2 milliárd forint  fejlesztési támogatás kifizetése szerepel.

 

Ahogy korábban arról már beszámoltunk, a legtöbb pénzt ebben az ágazatban  - a teljes kiadásnak majdnem a hetven százalékát - az akvakultúrás tenyésztési létesítmények modernizálására és építésére szánják. Többek között munkakörülmények javítására és a munkahelyek megőrzésére, illetve halfeldolgozás termelékenységének és hatékonyságának növelésére, a feldolgozóüzemek bővítésére és modernizálására, valamint a vízi környezet védelmére fogják költeni az uniós keretet.

 

 

Az uniós forráslehívások jövője

 

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által nemrég közzétett adatok szerint a múlt évi zárszámadásban az uniós források felhasználása 38,4 százalékkal elmaradt a költségvetésben szereplő közel 470 milliárd forintos összegtől. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan hat ez a következő évek uniós forráslehívására. Az NFÜ-t kérdeztük. -

Mely pályázatokat használták ki a legkevésbé? Végeznek forrásátcsoportosításokat indokolt esetekben, ha egy sikerpályázatnak kimerül a kerete?

 

- Az uniós források lekötése mind az Nemzeti Fejlesztési Terv, mind az Új Magyarország Fejlesztési Terv esetében magas színvonalú. Kivételt jelent az energia témaköre. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség itt is megkísérelte a folyamatos pályáztatást, ám a csekély igény és a kiírások összetettsége 2007-08-ban igen alacsony beadványszámot eredményezett. Itt a közelmúltban a nemzetközi és hazai gazdaságban olyan új fejlemények történtek, (élelmiszer árrobbanás, viták az energiafüggésről) amelyek az egész energiakoncepció újragondolását teszik szükségessé a KEOP keretein belül is.

 

Az Országgyűlés áprilisban fogadta el a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiastratégiát. Ez a határozat az ellátásbiztonságra, a versenyképességre és a fenntarthatóságra - mint hosszú távra szóló elsődleges célok együttes érvényesülésére -  helyezi a hangsúlyt. Kiemeli az Európai Unió keretében meghatározott közösségi célok megvalósulásának elősegítését is.

 

Mindezek alapján át kell gondolni az uniós források illeszkedését az új szabályrendszerbe. Jövőre ezzel összhangban teljesen új energiával kapcsolatos uniós pályázati kiírásokat készül meghirdetni az illetékes Irányító Hatóság, melyek keretében radikálisan változtatni kívánnak a felhívások eddigi gyakorlatán.

 

- Hogyan végzik az átcsoportosítást, milyen szempontokat vesznek alapul?

 

- A rendszerben átcsoportosítás csak korlátozottan lehetséges. Az unió által elfogadott Operatív Programok rögzítik hét évre előre a kereteket a nagy ágazatok között. Ezen belül a prioritások és a súlypontok között lehetséges súlyozás. Az operatív programok hétéves időtávját ugyanis részekre bontják a két évre szóló akciótervek, amelyek rögzítik az egyes ágazatok, régiók konkrét feladatait, fejlesztéseit.

 

A két évre szóló, évente felülvizsgálandó akciótervek tartalmazzák azt, hogy milyen nagyobb ˝központi˝ fejlesztéseket, konkrét beruházásokat valósítanak meg nem pályázati úton uniós forrásból, ezen kívül milyen területeken és milyen konkrét célokra írnak ki uniós pályázatokat az elkövetkező hónapokban. A 2009-10-es évre szóló akcióterv rövid időn belül társadalmi egyeztetésre kerül, amelynek során észrevételek megtételére várhatóan egy hónapja lesz az érdekelteknek.

 

Ha nem sikerül felhasználnunk az uniós keretet, azt mutathatja az uniós szakértők felé, hogy hazánk nem szorul akkora támogatásra, melyet korábban megítéltek neki, így csökkenhet az előirányzott nyolcezer milliárd forint. Igaz az, hogy az unió kevesebb forrást biztosít azoknak a tagállamoknak, amelyek nem használják ki a kereteket?

 

Nem igaz, a kettő között nincs összefüggés. Az unió rászorultság alapján ítél, az, hogy mely alapból ki jogosult támogatásra, szigorú szabályok alapján dől el.  Magyarország 2007 és 2013 között - a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt - közel 8000 milliárd forint uniós támogatásban részesül.

 

 

Újabb milliárdokat kaphatnak a kis cégek

 

Jövő évtől további 45 milliárd forint áll majd rendelkezésre a kockázati tőkeprogramban a növekedésre képes kis- és középvállalkozások támogatására. ˝Az uniós támogatással megvalósuló gazdaságfejlesztési programok hatékony fejlesztési eszközök, a GVOP keretében kilencezer vállalkozás nyert el 150 milliárd forint támogatást, amely 320 milliárd forint fejlesztést generált - mondta Bajnai Gordon. Majd hozzátette, hogy a támogatás 95 százalékát, több mint 140 milliárd forintot már kifizették. Várhatóan az ország eléri a száz százalékos teljesítést ebben a programban.

 

A miniszter szerint várható, hogy a jövőben megerősítik a visszatérítendő támogatásokat biztosító Jeremie-programot. A mikrohitel-programban felvehető maximális hitel mértékét hatmillió forintról tízmillió forintra kívánják emelni, illetve a futamidőt az eddigi öt évről tíz évre növelik. Bajnai Gordon a 2004-2006. évi I. Nemzeti Fejlesztési Terv GVOP-s fejlesztéseiről elmondta: a támogatások révén húszezer munkahely létesült, a támogatások 62 százaléka a kis- és középvállalkozásoknak jutott, illetve a kevésbé fejlett régiókhoz került.

 

A miniszter kifejtette, hogy az I. NFT végrehajtásának tapasztalatait a mostani 2007-2013. évi tervezési időszakban hasznosítja az ország. Megemlítette, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési Operatív Programjában (GOP) egyszerűbb és átláthatóbb lett a fejlesztési források felhasználása. Az elmaradott térségeknek a támogatások 32 százalékát különítették el. A GOP-ban eddig ötezer nyertest hirdettek ki, akik 160 milliárd forint támogatást kapnak. 

 

A konferencián Alejandro Checchi Lang, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságának igazgatója kiemelte: a gazdaságpolitikai programoknak eredményt kell felmutatniuk ahhoz, hogy a kohéziós politika folytatása mellett érvelni lehessen. Figyelni kell arra, hogy az elmaradott területeken a modernizáció is megvalósuljon. Alejandro Checchi Lang úgy vélekedett, hogy a gazdaságfejlesztési programok alakításakor tekintettel kell lenni a világgazdasági folyamatokra is, a programoknak a változó körülmények között is a versenyképességet kell szolgálniuk.

 

 

 

Bajnai: több és kedvező hitel vállalkozásoknak

 

Hatról tízmillióra emelnék az államilag támogatott mikrohitelek felső határát - a tervekről Bajnai Gordon gazdasági-fejlesztési miniszter az MR1-en.

 

Bajnai Gordon az MR1-Kossuth Rádiónak ezt azzal magyarázta, hogy a nyugati piacok gyengülése visszafogja az exportot. A miniszter kijelentette: mivel a nehéz helyzetben a bankok főként a kis- és középvállalkozásoknak adnak kevésbé hitelt, a kormány ezeket a cégeket akarja segíteni a tegnap felvázolt csomaggal. Ez a miniszter szerint 800 milliárd forintnyi tőkét mozgat majd meg. Bajnai Gordon visszautasította a Fidesz vádját, hogy a kabinet későn reagált a pénzpiaci válság fejleményeire.

 

A helyzet indokolja, hogy a kormány a vállalkozások élénkítésére lépéseket tegyen - mondta Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter tegnap. Az élénkítő csomagnak összességében 800 milliárd forint hatása lesz, de a költségeket tekintve 250-300 milliárd forintot tesz ki az uniós források felhasználása.

 

A konvergenciaprogramban eredetileg 4 százalék körüli növekedést terveztünk jövőre, most 3 százalékkal adtuk be a költségvetési javaslatot, és többen mondják, hogy a 3 százalékon is lehetnek úgymond lefelé ható kockázatok, ez azt jelenti, hogy nagyobb esély van arra, hogy ez kisebb legyen, mint hogy nagyobb - mondja Bajnai Gordon.

 

Németország most a recesszió felé tart. Ez azt jelenti, hogy Magyarország legfőbb exportpiaca lassul le, azoknak a gyártóknak, akik oda termelnek, szintén kevesebb lesz a megrendelésük. Szerencsére Magyarországon erős exportoffenzíva történt az elmúlt három-négy évben keleti, délkeleti piacok irányába, Oroszországba több mint 65 százalékkal nőtt az export az elmúlt másfél évben. De összességében ezeknek a piacoknak a lassulása meg fogja viselni a megrendeléseit a vállalkozásainknak - szögezte le a miniszter.

 

Bajnai elmondása szerint a kormány szeretne a bankokon és a mikrofinanszírozó szervezeteken keresztül forrást juttatni a vállalkozásokhoz. Ez azt jelenti, hogy lesz olyan mikrohitel, aminek az eddigi 6 milliós korlátját most 10 millió forintra emelve akár néhány nap alatt hozzájuthat egy vállalkozás, öt év helyett most már tíz éves hitelt vehetnek igénybe 10 millió forintos keretösszegig a legkisebb családi vállalkozások, a jegybanki alapkamatnál kedvezőbb kamatra. Az állam a vállalkozás hitelének 80 százalékát garantálja a bank felé. Ezzel lényegében kockázatmentesítik a bank számára ezt az üzletet - mondta el Bajnai Gordon.

 

Az NKTH meghirdette a Baross Gábor Program régiós szintű pályázatait

 

Regionális szinten sokkal egyszerűbben és hatékonyabban lehet a helyi szükségletekhez, kihívásokhoz igazodó fejlesztési stratégiát kidolgozni és megvalósítani. A regionális szintre allokált források garantáltan az adott térség felzárkózását, felemelkedését szolgálják; az előnyösebb helyzetben lévő térségek nem kerülnek kedvezőbb helyzetbe a forrásokért folyó versenyben. Ezt szem előtt tartva írta ki a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Baross Gábor Programjának régiós pályázatait.

   

A régiók kiemelkedő szerepet játszanak a Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott uniós cél elérésében, nevezetesen, hogy az innováció legyen a gazdasági fejlődés és a versenyképesség motorja. Regionális szinten sokkal egyszerűbben és hatékonyabban lehet a helyi szükségletekhez, kihívásokhoz igazodó fejlesztési stratégiát kidolgozni és megvalósítani. A regionális szintre allokált források garantáltan az adott térség felzárkózását, felemelkedését szolgálják; az előnyösebb helyzetben lévő térségek nem kerülnek kedvezőbb helyzetbe a forrásokért folyó versenyben.

 

Ennek szellemében jelentek meg a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Baross Gábor Programjának régiós pályázati felhívásai is. Megjegyzendő, hogy a jogszabályok értelmében a hazai kutatás-fejlesztési tevékenység támogatásra létrehozott Innovációs Alap 25 százalékát regionális pályázatokon kell elosztani. A megjelent pályázatok tartalmára a Regionális Fejlesztési Tanácsok tettek javaslatot.

 

A pályázatokat az NKTH teszi közzé; a döntést több pályázat esetében a Regionális Fejlesztési Tanácsok hozzák meg. Így garantált, hogy a régiós innováció fejlesztését elősegíteni hivatott döntések valóban helyben szülessenek meg.

 

A kiírt pályázatokban vannak általános tendenciák, illetve az adott régióra jellemző specifikumok egyaránt. A pályázatokon - az ország innovációs stratégiájának megfelelően - rendszerint kiemelten fontos szereplők a kis- és középvállalkozások. Egyes pályázati kiírásokon kizárólag KKV-k indulhatnak; más esetben a kiemelten magas támogatás-intenzitás tekintetében élveznek előnyt.

 

A pályázati kiírások teljes terjedelmükben a http://www.nkth.gov.hu/baross-gabor-program címen tekinthetők meg.

 

 

Régiók - témák - pályázatok

 

I. Dél-Alföldi Régió

(Beadási határidő: 2008. október 13.)

- Innovációs elemzések; beadási határidő,

- Innovációs Szolgáltatásfejlesztés; (november 3.),

- Kutatás-fejlesztési eszközbeszerzés,

- Termék-, technológia- és szolgáltatás-innováció (november 3.),

- Tudás- és Technológiatranszfer.

 

II. Dél-Dunántúli Régió

(Beadási határidő: 2008. október 31.)

- KKV-k innovációs fejlesztéseinek előkészítése,

- KKV-k innovációs fejlesztéseinek támogatása,

- Piaci igényeknek megfelelő K+F laboratóriumi, méréstechnikai infrastruktúra fejlesztése.

 

III. Észak-Alföldi Régió

(Beadási határidő: 2008. október 10.)

- Innováció. emberi erőforrásainak képzése,

- K+F+I program,

- K+F+I befektetések vonzása a régióba,

- Piacbővítés ösztönzése.

 

IV. Észak-Magyarországi Régió

(Beadási határidő: 2008. október 27.)

- Innovációs szolgáltatásfejlesztés, kutatás-fejlesztési eszközbeszerzés, laboratóriumi és méréstechnikai infrastruktúra fejlesztése,

- K+F együttműködések támogatása az Észak-magyarországi Régióban,

- A régió innovációt támogató emberi erőforrásainak fejlesztése,

- Innovációs elemzések,

- A csúcstechnológiákhoz kapcsolódó alkalmazott K+F és technológia intenzív KKV-k régió specifikus innovációs feladatainak támogatása,

- A csúcstechnológiákhoz kapcsolódó fejlesztések piacbővítése.

 

V. Közép-Dunántúli Régió

(Beadási határidő: 2008. október 27.)

- A gazdasági integráció támogatása,

- Az innovációs infrastruktúra fejlesztése,

- Az innovációs menedzsment fejlesztése.

 

VI. Közép-Magyarországi Régió

(beadási határidő: 2008. október 20.)

- Innovációs nemzetközi projektekben való részvétel támogatása,

- Innovációs projektek előkészítésének támogatása,

- Kutatás-fejlesztési eszközbeszerzés,

- K+F+I szolgáltatások igénybevételének támogatása,

- Szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele,

- Termék - technológia - innováció.

 

VII. Nyugat-Dunántúli Régió

(Beadási határidő: 2008. október 27.)

- Ösztöndíj,

- Spin Off,

- Innovációs központ,

- Termék-, technológia-, szolgáltatás-innováció,

- Innovációs kampány.

 

NFÜ: Közel félezren a naprakész tájékoztatásért

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a pályázók számára kényelmesebb és gyorsabb ügyintézés érdekében létrehozta az internet alapú Online Ügyfélszolgálati rendszert. Az új rendszer online kapcsolatban van az ügyfélszolgálat által használt szoftverrel, azaz az ide beérkező kérdések azonnal megérkeznek a közös adatbázisba, ahol megkezdődik a kérdés feldolgozása.

 

˝Az ÚMFT intézményrendszerében jelenleg mintegy négyszáz munkatárs foglalkozik közvetve vagy közvetlenül ügyfél-tájékoztatással. Mivel a kérdések nem e-mailen, levélben, faxon érkeznek, hanem a fent említett módon az adatbázisba kerülnek be, a feldolgozási idő gyakorlatilag felére csökken.˝ - mondta kérdésünkre az NFÜ sajtóosztályának egyik munktársa, aki hozzátette, hogy egy-egy egyszerű kérdésre akár egy munkanap alatt tudnak válaszolni.

 

A rendszer fejlesztését, tekintve, hogy egy adott szoftver komponenseként került kifejlesztésre, mindösszesen két hónap alatt végezték el. A felhasználói kört gyakorlatilag az az ügyfélkör teszi ki. A projekt célja a jelenlegi ügyfelek gyorsabb, hatékonyabb és eredményesebb kiszolgálása a modern technika adata lehetőségek kiaknázásával.

 

Az Online Ügyfélszolgálati rendszer próbaüzeme 2008. október 7-én indul, a szolgáltatás igénybevételéhez elegendő a honlapon történő egyszeri regisztráció. Az  online felület működésével kapcsolatos véleményüket, javaslataikat  egy hónapon keresztül, a szervezet e-mail címére várják. Észrevételeik megküldésével Önök is hozzájárulnak az Ügyfélszolgálati rendszer hatékonyabb működéséhez.

 

 

 

Kezdődik a 2009-2010-es akciótervek társadalmi egyeztetése

 

 A Kormány megtárgyalta és társadalmi vitára bocsátja az Államreform Operatív Program, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közlekedés Operatív Program 2009-2010-re vonatkozó akcióterveit. Az akciótervekkel kapcsolatos véleményeket, javaslatokat 2008. november 18-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban. A társadalmi egyeztetés teljesen nyitott, azaz a honlapon történő regisztráció után bárki hozzászólhat az Akciótervekhez.

 

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásainak megalapozása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kétéves akcióterveket készít. Az első akciótervek a 2007-2008-as időszakra készültek.

 

Az akciótervek már az indítani tervezett konkrét pályázati kiírásokat és kiemelt projekteket mutatják be. A 2009-2010-es akciótervek végleges, a kormány elé kerülő változatának elkészítéséhez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség most is számít a szakmai, az érdekképviseleti és a társadalmi szervezetek, a gazdasági, az önkormányzati és a civil szféra képviselőinek javaslataira, észrevételeire.

 

A véleményeket, javaslatokat 2008. november 18-ig várja az NFÜ a Partnerségi fórumban, amely regisztrációt követően biztosít hozzászólási lehetőséget bárki számára az akciótervek összes konstrukciójához külön-külön, annak struktúráját követve.

 

A társadalmi egyeztetést követően minden javaslattevő válaszlevelet kap javaslatai befogadásáról, illetve egyet nem értés esetén azok indoklásáról.

 

Egyúttal felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az akciótervek társadalmi egyeztetése a következő hetekben is folytatódik. Az egyeztetés következő szakaszában a regionális operatív programok, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program, a Környezet és Energia Operatív Program, a Társadalmi Megújulás Operatív Program és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program akcióterveit bocsátjuk társadalmi vitára.