2008. november

 

 

Hírek

 

Automatikus előleg az ÚMFT keretében pályázott források esetében !!!!

 

 A pénzpiaci válság hatásainak, kiemelten a kedvezményezettek pénzügyi terheinek csökkentése érdekében a Kormány az uniós támogatások folyósításának felgyorsításáról döntött. Az intézkedési csomag része a projektek megvalósítását elősegítő, igényelhető előleg összegének növelése.

 

A módosítás célja, hogy az uniós támogatással megvalósuló - Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében támogatott - projektek magasabb előleget kapjanak, annak érdekében, hogy a kedvezményezettek a projekt megvalósítását el tudják kezdeni, és sikerrel végre tudják hajtani.

 

A megemelt előleg összeg, mely a projekt megítélt támogatásának maximum 40%-a, legfeljebb 300 millió forint, a pénzpiaci válsággal leginkább érintett szektorokban igényelhető, nevezetesen:

 

§         Gazdaságfejlesztés Operatív Program,

§         Közép-Magyarországi Operatív Program 1-es prioritása,

§         Regionális Operatív Programok gazdaságfejlesztési célú, illetve turisztikai célú prioritásai, valamint

§         a Társadalmi Megújulás Operatív Programból finanszírozott munkahelyi képzést támogató projektek.

 

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében meghirdetett egyéb konstrukciók esetében az igényelhető előleg a megítélt támogatás összegének legfeljebb 35%-a, de minimum 25%.

 

A jogszabály-módosítás tehát kedvezőbb helyzetet teremt a pályázók számára, ugyanis, míg eddig az igényelhető előleg maximum a projekt megítélt támogatásának 25%-a lehetett, addig a módosítással, akár 40% előleg igénylésére is jogosulttá vált a kedvezményezett.

 

Az előlegnyújtástól eltekinteni, illetve a minimális 25%-nál alacsonyabb mértékű előleget megállapítani akkor lehet, ha a támogatás kedvezményezettje az előlegről lemond, vagy erre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke - a projekt méretére, típusára illetve a kedvezményezetti körre tekintettel - engedélyt ad.

 

A jogszabály-módosításról, és az előlegigénylés szabályairól tájékoztató levélben értesíti a Közreműködő Szervezet a támogatási szerződés megkötése előtt álló pályázókat és a már hatályos szerződéssel rendelkező kedvezményezetteket. Kérjük Önöket, ha szeretnének élni a 40%-os előlegigénylés lehetőségével, akkor a MAG Zrt. által küldött tájékoztató kézhezvételekor legyenek szívesek e-mailben tájékoztatni Bennünket szándékukról!

 

 

Szilveszterig benyújtható uniós pályázatok

 

Az NFÜ tájékoztatása szerint tavaly óta közel 21 ezer pályázat érkezett az ügynökséghez, melyek igényelt támogatási összege megközelíti a kétezer milliárd forintot. Az operatív programok még idén leadható pályázatai a logisztikára, a környezettudatos fejlesztésekre és az e-kereskedelemre fókuszálnak. A pályázatok többségében a beruházás fele finanszírozható, projektenként 5-50 millió forinttal.Gazdasági Operatív Program (GOP) - Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP)

 

Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése (GOP-2007-3.2.1,  KMOP-2007-1.4.2)

Mindkét pályázat a környezetvédelmi szempontból kiemelt szerepet játszó, úgynevezett  intermodális (szállítási módokat összekapcsoló) logisztikai központok fejlesztését tűzi ki célul. A regionális logisztikai központok fejlesztésével, a komplex logisztikai szolgáltatások számának bővítésével és minőségének javításával a hazai kis- és középvállalkozásokat szeretné támogatni. A GOP kiírásban az igényelt összeg 50-750 millió között lehet, amelyből 35-50 százalékban finanszírozható a projekt. A pályázati keretből még 6,2 milliárd forintot lehet elnyerni. A KMOP-ban 30 százalékos a támogatás mértéke, az igényelhető összeg pedig 50-600 millió forint között mozog, a rendelkezésre álló keret pedig közel ötmilliárd forint.

 

 

Környezetközpontú technológia fejlesztés (GOP-2008-2.1.4)

 

A konstrukció célja, hogy a környezetvédelmi szemléletmód, a fenntarthatóság figyelembevétele rendszerezetten és tudatosan bekerüljön a kis- és középvállalkozások működési, termelési döntéseibe és megvalósított technológiai fejlesztései közé. Az innovatív, integrált környezetvédelmi megoldások révén a környezeti terhelést már rövidtávon bizonyítottan csökkentő és legalább középtávon gazdaságilag megtérülő beruházások támogathatók. A kiírásban az igényelt összeg 50-500 millió között lehet, a támogatás 50 százalékáig finanszírozható a projekt.

 

E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása (GOP-2008-2.2.3)

A hazai kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének erősítése az információs és kommunikációs technológiai megoldások hatékony alkalmazása révén mind a vállalatközi üzleti folyamatokban, mind a vállalkozások által nyújtott szolgáltatásokban, ennek révén a hazai KKV-szektor versenyképességének növelése. Ezen a pályázaton 3-20 millió forint közötti összeget (a projekt 50 százalékát fedezheti) lehet nyerni többek között virtuális bevásárlóközpont, online ügyfélszolgálat vagy elektronikus számlázási rendszer kialakítására.

 

Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)

 

A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) (KEOP 6.1.0/A) A pályázat célja, hogy információs eszközök segítségével elterjessze a a fenntartható életmódot, a fogyasztási lehetőségeket és hozzájuk kapcsolódó viselkedésmintákat. A vissza nem térítendő támogatás keretösszege 200 millió forint, melyet többek között számítástechnikai szaktanácsadástól a rendezvényhelyszín bérlésén keresztül a tájékoztató és ismeretterjesztő anyag elkészítésére lehet igényelni. 

 

Vízgazdálkodás és tervezés (KEOP-2.2.3/A., KEOP-2.2.3/B.)

A támogatási összeg száz százaléka meg igénylehető, többek között források feltárására, monitoring-rendszer kialakítására, talajminta és vízkémiai mintavételek, laborelemzések végzésére és árvízvédelemmel kapcsolatos tevékenységre. A támogatás mértéke 20-1000 millió forint között mozog.

 

Közlekedés Operatív Program (KÖZOP)

 

Kerékpárút-hálózat fejlesztése (KÖZOP-2008-3.2.)A konstrukció célja a helyközi, hivatásforgalmi kerékpárutak, kerékpáros létesítmények kiépítése, a régió kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának kialakítása, bővítése, a nemzetközi és az országos kerékpárút-hálózatokhoz való csatlakozás biztosítása, a már meglévő elemek hálózatba szervezése. A támogatás mértéke 50-450 millió forint között mozog.

 

 

Még kedvezőbb lehet a Széchenyi Kártya

 

A Széchenyi Kártya kamattámogatása várhatóan már január 1-jétől két százalékpontra nő - tudta meg lapunk Krisán Lászlótól, a KA-VOSZ vezérigazgatójától. Mint arról korábban beszámoltunk, Veres János pénzügyminiszter a múlt héten a Vállalkozók Napján jelentette be, hogy megvan az emelés forrása a 2009. évi költségvetésben.

A támogatás jelenleg tízmilliós felhasznált hitelösszegig egy százalékpont, így az idén a negyedik negyedévben a vállalkozásoknak 12,53 százalékot kell fizetni (negyedév elejei három hónapos Bubor fixing, a 4 százalékos kamatfelár, a 0,8 százalékos kezelési költség, illetve az egyszázalékos kamattámogatás figyelembevételével). A ˝felhasznált hitelösszeg˝ azt jelenti, hogy ha valakinek például a maximális, 25 milliós hitelkerete van, és éppen 18 milliót használ, tízmillió forintig annak is jár a kamattámogatás. Krisán László úgy véli, az eddigi gyakorlat szerint feltehetően jövőre is tízmillió forintig jár a kamattámogatás, de erről egyelőre nincs kormányhatározat.

A vezérigazgató a Széchenyi Kártyát - a jelenlegi hiteldíjakat nézve - az egyik legkedvezőbb konstrukciónak tartja, már csak azért is, mert 25 millió forinthoz más formában, ingatlanfedezet nélkül nem nagyon jutnak hozzá a vállalkozások. Előnyei között említette továbbá a szokásosnál enyhébb igénylési és hitelképességi feltételeket, a gyors (maximum két hét) hitelhez jutást, a bankkártyás igénybevételt, illetve a hitelkeret meghosszabbításának a lehetőségét, a tényleges kamatfizetést, a garanciadíj-támogatást, a kedvezményes számlacsomagok, illetve bankok közül való szabad választást.

 

A Széchenyi Kártya népszerűségét bizonyítja, hogy 2002. évi indulása óta mintegy százötezer vállalkozás vette igénybe, a segítségével kihelyezett tőke eléri az 550 milliárd forintot. A hitelkonstrukció évente 130 milliárdnyi forrást juttatott a gazdaságba.

Krisán László minden vállalkozásnak ajánlja ezt a megoldást a napi fizetési kötelezettségek fedezetére. Munkabér-, járulék- vagy adófizetésre is használható, minden, a vállalkozás életében felmerülő azonnali kiadás fedezhető belőle. Semmiképpen nem ajánlják azonban hosszabb távú beruházások vagy lassan forgó (éven túli) készletek finanszírozására.

 

Azok is igényelhetnek akár 25 millió forintot, akiknek korábban nem volt Széchenyi Kártyájuk, de legalább két éve működő vállalkozások. Feltétel viszont, hogy nem lehet adótartozásuk, s nem lehetnek tartósan veszteségesek. A Széchenyi Kártyát az ország 208 pontján a kamarai és VOSZ-irodákban lehet igényelni. A konstrukcióban négy kereskedelmi bank (OTP, Erste, MKB, Volksbank) és a teljes takarékszövetkezeti hálózat részt vesz.

 

Széchenyi Kártya 

Igénylők köre: mikro-, kis- és középvállalkozások

Maximális hitelkeret: 25 millió forint

Kamat: 3 havi Bubor + 4% + 0,8% + 1%

 

 

Vállalati folyamatmenedzsment támogatása

2 milliárd forint, közel 200 vállalkozás számára

 

Az idén másodszor nyílt meg a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 2.2.1. kódszámú pályázati ablaka, amely a vállalati folyamatmenedzsment hatékonyságának növelését célozza. A konstrukció olyan informatikai fejlesztésekhez biztosít forrást, amelyek a vállalatok közötti üzleti kapcsolatok, a belső vállalati folyamatok hatékonyságának javítását célozzák. Ennek keretében lehetőség nyílik különböző vállalatirányítási és egyéb üzleti rendszerek, mint például vezetői döntéstámogató és információs rendszerek, elektronikus iratkezelési, ügyfélkapcsolati, csoportmunka vagy távmunka megoldások kiépítésére, valamint az ezekhez kapcsolódó szervezetfejlesztésre és az üzleti folyamatok újraszervezésére.

 

A támogatás a fejlesztésekhez kapcsolódó szoftverek és hardverek beszerzésére, valamint a tanácsadás és betanítás költségeinek fedezésére vehető igénybe. A pályázaton kizárólag mikro-, kis- és középvállalkozások indulhatnak, amelyek 250 főnél kevesebb embert foglalkoztatnak, illetve éves árbevételük nem haladja meg a 12 milliárd forintot.

 

Kizárólag Magyarország hat konvergencia régiójában megvalósuló beruházásokhoz igényelhető támogatás; a konstrukció tükörpályázata a Közép-magyarországi Régióban várhatóan 2009 tavaszán nyílik meg újra.

 

Az elnyerhető támogatási összeg 3 és 20 millió forint között lehet, és nem lépheti túl az összes elszámolható költség 50 százalékát. A fennmaradó önrészt többféle módon lehet biztosítani: saját forrással - ennek mértéke minimálisan el kell hogy érje a teljes költség 25 százalékát -, tagi kölcsönnel, bankhitellel, bankbetéttel. A pályázat benyújtásakor egyelőre csak nyilatkozni kell az önrész formájáról, azt a támogatási szerződés megkötésekor kell igazolni.

 

A pályázatok értékelése előre meghatározott szempontrendszer alapján történik: vizsgálják a pályázó vállalkozás gazdasági mutatóit, a projekt komplexitását, valamint esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontokat.

 

A pályázatokat 2008. november 24-től 2009. január 30-ig lehet benyújtani.

 

 

 

Az eredményességi szempont még nem érvényesül megfelelő mértékben az EU-támogatások felhasználásakor

A megfelelő intézményrendszer lehet a kulcs

 

Az európai uniós források és az azokhoz kötődő hazai társfinanszírozás 2007-től meghatározó súlyúvá vált a hazai fejlesztéspolitikában - írják tanulmányukban az Ecostat szakértői. Nem véletlen, hogy a jelenlegi válság kezelésére megfogalmazódó kormányzati elképzelések között is fontos szerepet kapott az EU-források átcsoportosításának és felhasználásuk egyszerűsítésének, gyorsításának a gondolata.

 

Ugyan az EU is hajlik arra, hogy a válságra való tekintettel a tagországok bizonyos átcsoportosításokat hajtsanak végre elfogadott programjaikban, ám az uniós regionális támogatások céljai és keretei alapvetően nem változnak meg. A másik gyakran említett téma, hogy képesek vagyunk-e időben és teljes összegükben lehívni a rendelkezésünkre álló összegeket. Némi segítséget nyújthat a krízis kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozásában, ha felgyorsítjuk a programok végrehajtását, és több fejlesztési forrást hívunk le a recesszió időszakában. Ritkábban kerül azonban szóba az a kérdés, hogy a támogatások hogyan hasznosulnak, pedig napjainkban talán ez a legfontosabb.

 

Mind az abszorpciós képesség, mind a hatékony és eredményes forrásfelhasználás kulcsa a jól működő intézményrendszer - vélik a szakértők. A regionális támogatások esetén az uniós jogszabályok csak az irányítási és ellenőrzési rendszerek kialakításának alapelveit, illetve az intézményrendszer ˝kötelező˝ szereplőit, azok legfontosabb feladatait rögzítik. Hazánk az uniós jogszabályi keretek között önállóan alakítja ki és működteti a támogatások felhasználásához kapcsolódó intézményrendszerét. Elsősorban rajtunk múlik tehát, hogy ez a rendszer hogyan működik. Az uniós szabályozás azonban gyakran a hagyományos igazgatási szervezettől és működéstől eltérő szervezeti és együttműködési formákat, valamint eljárásrendet ír elő. Az Ecostat közigazgatás-tudományi osztályának egyik kutatása azt vizsgálja, hogyan illeszkedtek, illetve illeszkednek az uniós támogatások intézményei a hazai közigazgatási struktúrához. Az EU-támogatások jelenlegi intézményrendszerét az I. Nemzeti fejlesztési terv (2004-06) végrehajtásának tapasztalataira építve alakították ki. A korábbi időszak egyik legnagyobb problémája a szétaprózottság volt, mivel az intézményrendszer struktúrája - a hagyományos közigazgatási rendszernek megfelelően - elsősorban az ágazati logikát követte.

 

Az intézményrendszer változásait 2006 nyarán nem csupán a korábbi tapasztalatok motiválták. Az összkormányzati szempontok érvényesítésének, a hatékonyabb, olcsóbb igazgatás megteremtésének jegyében ekkor ugyanis az egész kormányzati szervezetrendszer átalakult. Mivel az EU-támogatások a kormányzati fejlesztéspolitika gerincét adják, e dotációk intézmé-nyeinek átalakítása egyben egy új fejlesztéspolitikai intézményrendszer kialakítását jelentette. A kiemelt és egyéb jelentős értékű projektek jóváhagyásával a kormány gyakorlatilag saját hatáskörébe vonta a rendelkezésre álló EU-források több mint egynegyede feletti döntést. Az új tervidőszak intézményi változásai az egységesítést, az egyszerűsítést, a folyamatok gyorsítását, az átláthatóság és a hatékonyság növelését szolgálták. Az átalakítás azonban egyelőre nem minden szempontból hozta meg a várt eredményt - derült ki a kutatásból. A támogatások lehívásának nagyságrendje elmarad a tervezettől, csúszik a kormány által elfogadott központi projektek kidolgozása, egyes támogatási konstrukciók késéssel indulnak, esetenként nincs elegendő megfelelő önrészű pályázó. Az intézményi centralizáció - mivel az uniós szabályok szerint fennmaradt az irányító hatóságok önálló felelőssége - végül nem eredményezte sem az eljárásrendek teljes körű egységesítését, sem a tartalmi koordináció érdemi erősítését. A szaktárcák szerint a szakpolitikai szempontok érvényesítésére ma korlátozott a lehetőségük. A pályázók most is kifogásolják a lassúságot, a bürokratikus eljárásokat. Az intézmények működésének közvetlen költségei csökkentek ugyan, de növekedtek az irányítási feladatokhoz kapcsolódó tanácsadói szolgáltatásokra teljesített kifizetések. A strukturális változások ellenére úgy tűnik, az intézményrendszer működését jellemző problémák egy része más hangsúlyokkal újratermelődik. A kutatási eredmények szerint a magyar közigazgatás még nehezen tud megbirkózni azokkal a kihívásokkal, amelyeket az uniós támogatások felhasználása jelent. Az uniós alapelvek, a közösségi szakpolitikák, horizontális elvek érvényesítése megkövetelné az EU-támogatásokkal foglalkozó intézmények, az egyes szakpolitikákat érvényesítő szaktárcák és az egyéb társadalmi, gazdasági partnerek közötti harmonikus együttműködést. Miután mind az uniós szabályozás, mind a hazai hagyományok megkövetelik, még ma is jellemző a túlszabályozottság és a bürokratikus eljárások túlsúlya. Az intézmények működését kutatási eredmények szerint alapvetően az határozza meg, hogy mik az intézményrendszer szereplői felé közvetített célok. Az előző tervidőszakban a szabályosság és az abszorpció követelménye volt a középpontban. Ma már megjelent a hatékonyság követelménye is, bár mérhetősége kiérlelt módszerek hiányában még nem mindig biztosított. Az eddig elérhető értékelések szerint az I. NFT támogatásai nem mindig jártak a várt hatással, sőt, néha a meghirdetett célokkal (pl. a kis- és középvállalatok megerősödése, területi kiegyenlítés) ellentétes eredményt hoztak. Csak akkor remélhető, hogy ez nem ismétlődik meg az ÚMFT megvalósítása során, ha a végrehajtás szereplői felé közvetített célok között is hangsúlyosabb szerepet kap az eredményesség - összegzik a kutatók.

 

 

Jeremie program: jön a kockázati tőke

 

Hamarosan elérhető lesz Magyarországon az Európai Bizottság kis- és középvállalkozások támogatására kezdeményezett Jeremie programjának - mikrohitel és portfóliógarancia után elérhető - harmadik eleme, a kockázati tőke is. Erre adott zöld jelzést a több hónapos notifikációs folyamat lezárásával és minapi engedélyével az Európai Bizottság - jelentette be kedden Benke Ákos, a hazai Jeremie programot menedzselő Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt. vezérigazgatója.

 

Az Új Magyarország fejlesztési terv keretében 35 milliárd forint használható fel kockázati tőkeként. A majdani alapkezelőknek a tervek szerint 2009 januárjában írják ki a pályázatokat, s a vezérigazgató nem titkolta, hogy az MV Zrt. komoly érdeklődésre számít. A pályázásnál fontos feltétel, hogy a felhívásokra kizárólag olyan alapkezelők nevezhetnek, amelyek a tőkepiaci törvény értelmében jogosultak kockázatitőke-alap kezelésére, megfelelő szakmai referenciákkal rendelkeznek, és képesek a szükséges magánforrás bevonására. Az európai uniós pénz és az ehhez társuló magánforrás kockázati tőke formájában az alapkezelők közreműködésével jut el a vállalkozásokhoz. Az MV Zrt. közös alapokat hoz létre a központi régión kívül, Közép-Magyarország területén a Co-investment Alap szervezi majd a tranzakciókat.

 

A terv szerint jövő év márciusában írnák alá az első közvetítői megállapodásokat. Következő lépésként legkésőbb 2009 második negyedévében felállítanák az első kockázatitőke-alapokat, ezt követően pedig az alapkezelők megkezdhetik a befektetési lehetőségek vizsgálatát.

 

Feltételek

Azok a maximum ötéves múlttal és maximum 1,5 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számíthatnak erre a forrásra, amelyek jól átgondolt, ígéretes üzleti tervvel rendelkeznek, és vonzó, jól fejlődő iparágban működnek.

A befektetés egy 12 hónapos időszak alatt maximum 1,5 millió euró lehet, legfeljebb három egymást követő gazdasági évben.

 

 

12 hónapos bértámogatás és eszköztámogatás - foglalkoztatásért  

PLUSZ 1 FŐ, a vállalkozás első alkalmazottjának felvétele program pályázata

 

Támogatott: az új munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő költségek kisvállalkozásoknak (első alkalmazott)

 

 

Cél, hogy az első alkalmazott felvételének - az új munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő költségek támogatásával- segítse elő a kisvállalkozások fejlődését. Keret 263 M Ft, 150-200 pályázatra

 

Pályázhat:

-         jogi személyiséggel rendelkező, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság , vagy

-         egyéni vállalkozó , vagy

-         egyéni cég

ha: legalább 2007. január 1. óta folyamatosan működik és azon idő óta nem volt alkalmazottja , és gazdálkodási eredménye pozitív.

 

Támogatott tevékenység:

Olyan személy foglalkoztatása, aki

-         a 18. életévét már betöltötte, és

-         oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és

-         nem áll munkaviszonyban, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és saját jogon nyugellátásban nem részesül , és

-         a foglalkoztatónak nem közeli hozzátartozója , vagy élettársa.

 

A benyújtandó projekt két szakaszból áll (foglalkoztatás - 15 hó, önként vállalt továbbfoglalkoztatás - 3 hó). Határidő: 2009. február 17.

 

Támogatás formája: De minimis

 

Támogatás mértéke:

a.) az új munkavállaló munkabére 12 hónapon keresztül (66 000-106 000 Ft)

 

b.) a munkaadót terhelő tb- és munkaadói járulék és tételes eho 12 hónapon keresztül , kivétel: nem elszámolható a START programok keretében igénybe vett - be nem fizetett - járulékkedvezmény,

+30% önerő mellett:

 

c.) akkreditált felnőttképzési intézmény szervezésében

-         az alkalmazott képzésének ,

-         a vállalkozó által igénybe vett a foglalkoztatással összefüggő ismeretek megszerzésének,

-         a könyvelés- adótanácsadás és

 

d.) eszközök, számítógép és tartozékai, szoftver beszerzés nettó költségének 70%-a.

 

Feltételek: A projekt megvalósítását legkésőbb 2010. április 30.-ig kell befejezni. Egy-egy projekt időtartama (foglalkoztatás és 3 havi továbbfoglalkoztatás) 15-18 hónap.

 

A pályázati felhívás alapján a vállalkozás részére nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül

 

 

Hogyan igényeljünk többletforrást EU-támogatáshoz?

 

A vissza nem térítendő gazdaságfejlesztési támogatást elnyert vállalkozások számára több szempontból is kedvező lehet, ha bankgarancia helyett garanciaszervezet kezességvállalásával teljesítik pályázati biztosítéki kötelezettségeiket.

 

A vállalkozásoknak a pályázati kezességvállaláshoz nem szükséges fedezetet állítaniuk, így a biztosítékként lekötött ingatlan, készpénz vagy hitelkeret felszabadítható és további forrás bevonására használható fel.

 

A pénzügyi válság kedvezőtlen hatásait felismerve októbertől egyre több vállalkozás igényel pályázati kezességet, hogy ingatlan jelzálog vagy bankgarancia formájában adott pályázati biztosítékát kiváltsa az NFÜ-nél.

 

Míg korábban a bankok egyfajta versenytársként tekintettek a garanciaszervezetekre, ma már ők javasolják ügyfeleiknek, hogy vegyék igénybe szolgáltatásainkat, hiszen ezzel csökkenthetik, megoszthatják kockázataikat és a KKV-k finanszírozási helyzete is javítható.

 

Mint ismeretes a vissza nem térítendő EU-s támogatások lehívásához a vállalkozásoknak 10 millió Ft feletti támogatás esetében pályázati biztosítékot kell adniuk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint kedvezményezett javára.

 

Amennyiben a támogatást elnyert vállalkozás nem teljesíti a támogatási szerződésben vállalt feltételeket az NFÜ visszakövetelheti a támogatást a pályázati biztosíték igénybevételével. 50 millió Ft feletti támogatás esetén három évre - az úgynevezett fenntartási időszakra - az elnyert támogatás 50%-ának megfelelő értékű pályázati biztosítékot kell állítaniuk a KKV-knek.

 

Az NFÜ pályázati biztosítékként ingatlan jelzálogjogot, bankgaranciát vagy garanciaszervezet, illetve biztosító társaság kezességvállalását fogadja el. A garanciaszervezet kezességvállalása a bankgaranciával azonos költségszinten, ugyanakkor fedezet nélkül vehető igénybe, míg az ingatlan jelzálogjog a legolcsóbb megoldás, de csökkenti a vállalkozás hitelfelvételi lehetőségeit.

 

A pénzintézetek sok esetben a hitelkeret terhére vállalnak garanciát, ami csökkenti a vállalkozások forgóeszköz-finanszírozási vagy fejlesztési célú hitelforrásait. Azoknak a vállalkozásoknak, akik további banki forrás bevonását tervezik, célszerűbb garanciaszervezet kezességvállalásával teljesíteniük pályázati biztosítéki kötelezettségeiket.

 

Amennyiben egy támogatást elnyert vállalkozás ingatlan jelzáloggal vagy bankgaranciával teljesítette biztosítéki kötelezettségét, lehetőség van annak utólagos lecserélésére, kiváltására garanciaszervezet kezességvállalásával.

 

A biztosítékcserét a vállalkozások a GVOP-s és GOP-os pályázatok lebonyolításával megbízott közreműködő szervezetnél, a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt-nél kezdeményezhetik, aki az új biztosíték benyújtását követően a jelzálogjogot törölteti vagy a korábbi bankgaranciát visszaküldi a támogatást elnyert vállalkozás részére. Ily módon további forrásbevonáshoz szükséges fedezetek szabadíthatóak fel.

 

 

 

 

Energia pályázatok: húszmilliárd még gazdára vár

 

Az Energia Központ Kht. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ) együtt november elején kezdett országos kampányának eddigi eredményeként 21 új pályázat érkezezett az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programjában (KEOP) még meglévő, mintegy 21,5 milliárd forintos keretének felhasználására. Az október 15. óta beadott 21 pályázat közül mindössze négyet kellett elutasítani formai hibák miatt - közölte Rajnai Attila, az Energia Központ ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy a KEOP keretből három támogatási formára lehet támogatást kapni. A hő vagy villamos energia előállítására 14 pályázó adott be kérelmet. A támogatott projektek beruházási költsége 2,7 milliárd forint, amiből a megítélt támogatás 1,3 milliárd forintot tesz ki, így a még fennmaradó támogatási keret közel 12 milliárd forint. Az energia hatékonyság fokozására kiírt pályázaton a 12 nyertes projekt 1,6 milliárd forint beruházáshoz kap 700 millió forint támogatást. Erre a konstrukcióra még több mint 8 milliárd forint támogatási összeg áll rendelkezésre.

 

A költségvetési szférának, egyházaknak és alapítványoknak szánt energia korszerűsítési program keretében 1,5 milliárd forintot lehet a továbbiakban támogatásként megítélni, miután eddig 43 projekt 2,4 milliárd forint értékű beruházáshoz 302 millió forint támogatást nyert el. A 2007 szeptemberében indított, akkori euró árfolyamon mintegy 24 milliárd forintos pályázati keret a 2007-2008. évre szól, de mindaddig felhasználható, ameddig új pályázatot írnak ki. Az országjárás során a nyertes pályázóknak az Energia Központ képviselői munkamegbeszélést tartottak, hogy segítséget nyújtsanak a projekt megvalósítási szakaszában felmerülő kötelezettségek teljesítéséhez, a szabályos lebonyolításhoz, és ezzel csökkentsék a lehetséges kockázatokat.

 

A sikertelen pályázóknak szintén munkamegbeszélésen segítettek, hogy a formai, vagy tartalmi okból elutasított dokumentumaikon javítsanak. Rajnai Attila szerint ezzel új lendületet adtak a projektgazdáknak új - sikeres - pályázat beadásához. Az Energia Központ Kht. a pályázatok lebonyolítója, de a döntést az NFÜ hozza meg - jegyezte meg az ügyvezető.

 

Rajnai Attila közölte, hogy az Energia Központ Kht. javaslatára a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megemelte a támogatás intenzitását, így október 15-től a komplex energiahatékonysági beruházás esetén az eredeti 10, illetve 14,5 százalékos támogatás elérheti akár az 50 százalékot is. Ugyanakkor kis- és közepes vállalkozások ismét pályázhatnak KEOP támogatásra, miután az európai uniós szabályok alapján ezeket a pályázatokat alacsony összegű támogatásnak minősítették.

 

A KEOP tavaly őszi indítása óta a kampány megkezdéséig összesen egymilliárd forint értékű támogatást ítéltek oda - mondta Rajnai Attila, hozzátéve, hogy a pályázatok előkészítése a beruházások engedélyeztetési eljárása miatt egy-másfél évet is igénybe vehet. Az Energia Központ Kht. ügyvezető igazgatója, Rajnai Attila és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke, Uhri László szerdán együttműködési megállapodást írt alá az információk cseréjének és a támogatási program még sikeresebbé tételének érdekében.

 

 

Ötvenmilliárd forint magyar-szlovák partnerségre

 

A magyar-szlovák határ menti régiók pályázói 2007-2013 között több, mint 50 milliárd forintnyi nagyobbrészt EU-támogatást nyerhetnek partnerségben megvalósuló projektekre.A magyar-szlovák határ menti terület sok tekintetben hasonló problémákkal küzd. A térség versenyképességének javítását nehezítik a továbbra is szűk keresztmetszetet jelentő közlekedési kapcsolatok, a magyar-szlovák üzleti kapcsolatok alacsony száma, valamint a munkaerő-piaci és az egyetemek közötti együttműködés alacsony szintje. Komoly lehetőségeket rejtenek a térség turisztikai adottságai is, ám ezek kiaknázásához ma még hiányoznak a közös turisztikai programcsomagok és a közös promóció. Legalább ennyire fontos lenne a két ország együttműködése a természetvédelemben, egyrészt a természetvédelmi területek kezelése kapcsán, másrészt a nehézipar okozta károk mentesítése érdekében.

 

Az ezeken a területeken elindítandó együttműködésekhez nyújt európai uniós forrást - a korábbi INTERREG-program 2007-2013 közötti folytatásaként - a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program, amelyben magyar részről Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megye, valamint Budapest, szlovák oldalról pedig Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya és Kassa kerület vesz részt.

 

A program keretében támogatásra - többek között - olyan területeken lehet pályázni, mint a határon átnyúló üzleti együttműködések, a K+F- és innovációs együttműködések, közös turisztikai projektek, egészségügy és kockázat-megelőzés, partnerségi, program- és projektmenedzsment-kapacitások fejlesztése, humánerőforrások közös használata és fejlesztése, határon átnyúló környezet- és természetvédelmi projektek, kisléptékű közlekedési infrastruktúra-fejlesztések valamint információtechnológiai fejlesztések.

 

A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program első pályázati felhívása október 15-én jelent meg, és december közepén zárul. Elsősorban a fenntartható gazdasági fejlődés, a turizmus, a humánerőforrás-fejlesztés, oktatás, kulturális együttműködések, a környezetvédelem valamint az infrastruktúrafejlesztés terén megvalósuló magyar-szlovák együttműködések támogatására nyílik lehetőség. Többek között e pályázatok céljairól, menetéről, eljárásrendjéről szerezhettek első kézből információt a csütörtöki budapesti konferencia résztvevői.

 

A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program indításaként szervezett konferenciát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Szlovák Köztársaság Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma, valamint a program közös szakmai titkársága csütörtökön Budapesten.