2008. december
Hírek
Nagy
jelentőséget tulajdonít a kormány is a kis- és középvállalkozások
válságelhárító szerepének
2009: új év, több pénz, sok ígéret
A pénzügyi-gazdasági válság
kedvezőtlen hatásainak mérséklése érdekében több, elsősorban a kis- és közepes
vállalkozásokat kedvezően érintő változás lép életbe 2009. január 1-jétől.
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a 2008-as esztendőt
lezáró sajtóbeszélgetésen számos intézkedést jelentett be, illetve erősített
meg. Ezek sorába tartozik, hogy az európai uniós források maximális kiaknázása
érdekében tovább egyszerűsödnek a pályázati kiírások, gyorsabb lesz és kevesebb adminisztrációval jár a szerződéskötés, s
felpörögnek a kifizetések is. További jó hír, hogy nő a biztosítéknyújtás alóli mentesség
értékhatára, és az eddigi 25 százalékról az elnyert támogatás 40 százalékára nő
a nyertes vállalkozások által felvehető előleg nagysága. Erre a támogatási
szerződés megkötése után nyílik lehetőség. Amennyiben a nyertes igényt tart rá,
úgy a szerződéskötést követően 15 napon belül kézhez kaphatja a kért összeget.
Az előleg révén rövid távon mintegy 100-150 milliárd
forint többletforrás jelenik meg a kkv-szektorban.
Emellett még számtalan forrásbővítő intézkedést jelentett
be a kormány, illetve a gazdasági vagy más tárca a reálgazdasági problémák
kezelése érdekében, elsősorban az EU forrásaira és a költségvetés által
biztosított fedezetre hivatkozva. Összesen csaknem 1950 milliárd forintnyi támogatásról
van szó, amelyek befektetésének a célja az, hogy a lehető legnagyobb védelmet
nyújtsák Magyarországnak a világgazdasági válság
következményeivel szemben. Ez utóbbi folyamatban a kormány, akárcsak az EU
egésze, nagy jelentőséget tulajdonít a kis- és középvállalkozások
szerepvállalásának, ezt a 2007–2013-as időszakra szóló közösségi források
elosztásában is érvényesíteni kívánja.
Ezt szolgálja a néhány napja bejelentett
forrásátcsoportosítás az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) keretében. Az
ÚMFT 15 operatív programja közül 170 milliárddal a Gazdaságfejlesztési operatív
program (GOP) az egyértelmű nyertese ennek a kormányzati döntésnek. A terv
Közlekedési operatív programjából (KÖZOP) 60, Társadalmi infrastruktúra
operatív programjából (TIOP) 57 milliárd forintot csoportosítottak át a GOP-ba, a Közép-Magyarország operatív programon (KMOP)
belül pedig plusz 20 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra 2009–10-re.
Emellett a GOP-on belül forrás-előrehozásra is sor
kerül 53 milliárd forint erejéig. Gyakorlatilag a gazdaságélénkítést, a kis- és
középvállalkozások fokozott támogatását szolgálja az is, hogy az Államreform
operatív programból (ÁROP) 16 milliárd forintot csoportosítottak át a
Társadalmi megújulás operatív programba (TÁMOP) az alkalmazkodóképesség
javítására, az új tudás, a piacképesebb szakképesítés megszerzésének
támogatására és magán a TÁMOP-on belüli 60 milliárdot
a vállalkozások munkahelymegtartó és -bővítő
járulékkedvezményére.
A GOP 2007–2008-ban bevált konstrukciói mellett új
pályázatok is várhatók 2009–10-ben. A tíz kiírás célja
Ormosy Gábor, a Magyar
Gazdaságfejlesztési Központ (MAG Zrt.) vezérigazgatója
szerint, hogy minden fejlesztésben gondolkodó magyar vállalkozás találjon
forrást projektjei megvalósításához. Az operatív program nevével összhangban
általában fontos cél a gazdaságfejlesztés és -élénkítés,
s a megváltozott körülményekhez igazodva a globális válság
következményeinek enyhítése. Mindennek megfelelően ismét kiírják a népszerű
pályázatokat eszközbeszerzésre, komplex technológiafejlesztésre és a hátrányos
helyzetű kistérségek támogatására. A GOP újdonsága lesz jövőre a magas
foglalkoztatási hatásokkal járó és a területi kohéziót szolgáló felhívás. A
pályázók egyszerűbb kiírásokra és pályázatkezelésre számíthatnak. Ráadásul
több, eddig szigorú feltétel enyhül: a plusz-árbevételelvárást
a GDP növekedéséhez igazítják, ami ki is váltható munkahely-megtartási
vállalással. A támogatási arányok is kedvezően változnak. Közép-Magyarországot kivéve
a jellemző az 50 százalékos lesz az összes konvergencia régióban. A
leghátrányosabb helyzetű térségekben adott esetben ez akár 70 százalékos is
lehet, ha a közbeszerzési törvény megengedi. A jelenlegi szabályozás szerint
ugyanis az 50 százalék fölötti állami támogatással megvalósuló fejlesztéseknél
kötelező a közbeszerzési törvény teljes körű alkalmazása. Ugyancsak népszerű intézkedés lehet a
megnövelt előleg: a vállalkozások – visszamenőleges hatállyal – az elnyert
támogatás 40 százalékára nyújthatnak be igényt.
A visszatérítendő támogatások sorában az új év újdonsága lesz a Jeremie program harmadik elemének, a
kockázati tőkének a megjelenése. Az ÚMFT keretében 35 milliárd forint
használható fel kockázati tőkeként. A majdani alapkezelőknek a tervek szerint
2009 januárjában írják ki a pályázatokat – közölte Benke
Ákos, a Jeremie programot nálunk menedzselő Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.
vezérigazgatója. A tervek szerint jövő márciusban írják alá az első közvetítői
megállapodásokat. Következő lépésként legkésőbb 2009 második negyedévében
megkezdhetnék működésüket, és így a befektetési lehetőségek az első kockázatitőke-alapok.
|
(GOP: kkv-kat támogató kiírástervek,
2009–10, milliárd forint)
|
|
Pályázat
megnevezése
|
Keret
|
|
2.1.1/A
Mikro- és kisvállalkozások technológiafejlesztése
|
15,0
|
|
2.1.1/B
Komplex vállalati technológiafejlesztés kkv-k számára
|
16,0
|
|
2.1.1/C
Komplex vállalati technológiafejlesztés
|
8,0
|
|
2.1.2/B
Kkv-k komplex beruházásai a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben
|
5,0
|
|
2.1.2/C
Komplex beruházások a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben
|
8,0
|
|
2.1.3
Magas foglalkoztatási hatású projektek komplex támogatása
|
10,0
|
|
2.1.4
Környezetközpontú technológiafejlesztés
|
4,0
|
|
2.2.1
Vállalati folyamatmenedzsment támogatása
|
4,5
|
|
2.2.3
E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása
|
3,5
|
|
2.3
Területi kohéziót elősegítő kulcsprojektek támogatása
|
6,0
|
Bajnai Gordon: óriásberuházásokkal a munkahelyekért
Háromszáz milliárd forinttal emelik a vállalkozások
támogatására szánt keretet, fejlesztik az építőipart és gyorsítják a
bürokratikus folyamatokat. A tegnapi uniós forrásokkal kapcsolatos
háttérbeszélgetésen Bajnai Gordon ismertette a pályázati források felhasználásának
területeit és az idei keretszámokat."Nincs olyan uniós ország, ahol olyan
magas lenne a forráslehívások aránya mint
Magyarországon"- kezdte a háttérbeszélgetést Bajnai Gordon, majd kiemelte,
hogy a 2004-2006. évi első Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak 99,6 százalékát
már az előleggel együtt kifizették. "A válság hatásainak csökkentése
érdekében Brüsszel számára is fontos, hogy megsürgesse a pályázatok elbírálást,
gyorsabb tőkeinjekciót adva ezáltal a magyar
gazdaságnak" - hangsúlyozta a miniszter, aki szerint most mindennél
fontosabbak a válság kedvezőtlen hatásainak tompítását segítő, a pályázati
rendszert gyorsító és egyszerűsítő valamint a munkahelyek megtartását segítő
intézkedések.
Átcsoportosítások
A kormány jóváhagyta, hogy 2009-2010-ben 266 milliárd
forintot csoportosítsanak át az operatív programok között, illetve a
programokon belül. Az Államreform Operatív Programból (ÁROP) a Társadalmi
Megújulás Operatív Programba (TÁMOP) az alkalmazkodóképesség javítására, új
tudás, piacképesebb szaktudás megszerzésének támogatására 16 milliárd forintot
csoportosítanak át.
Fél év múlva jobb
lesz az élet
A Közlekedési Operatív Programból (KÖZOP) 60 milliárd
forintot, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programból (TIOP) 57 milliárd
forintot csoportosítanak át a Gazdasági Operatív Programba. A
Közép-Magyarországi Regionális Operatív Programon belül a 2009-2010. évi
gazdaságfejlesztési keretet 20 milliárd forinttal növelik. A TÁMOP-on belül a vállalkozások munkahelymegtartó és bővítő
járulékkedvezményére 60 milliárd forintot csoportosítanak át. A
Gazdaságfejlesztési Operatív Programon belül 53 milliárd forint forrás
felhasználását előrehozzák a
2009-2010-es évekre.
Nagyprojektek
Az uniós források felhasználásában nagy szerepe van az
úgynevezett kiemelt és nagyprojekteknek is. Előbbiből eddig 113 esetben kötötte
meg a támogatási szerződést a kormány, összesen 600 milliárd forint
értékben. A különösen nagy értékű, brüsszeli jóváhagyást igénylő
nagyprojektek közül eddig 15-öt küldtek ki jóváhagyásra az Európai
Bizottságnak, összesen 660 milliárd forintos uniós támogatási igénnyel.
Ezek között olyan jelentős közlekedési beruházások
szerepelnek, mint a 4-es metró, a debreceni, a szegedi és a miskolci
villamoshálózat fejlesztése, az M7-es autópálya, az M43-as gyorsforgalmi út
építése, valamint a Kelenföld–Székesfehérvár-vasútvonal fejlesztése. Brüsszeli
jóváhagyásra várnak már olyan jelentős környezetvédelmi fejlesztések is, mint a
Közép-Dunavidéki hulladéklerakók rekultivációja, Békéscsaba és Nyíregyháza csatornázási
és szennyvízprogramja, vagy éppen Makó és térségének szennyvízprogramja.
Az Ecostat jövőre 1,3-1,5
százalékos visszaesésre számít a GDP vonatkozásában, éves átlagban a
munkanélküliségi ráta jövőre 8,6 százalékos lesz, 30
ezer új munkanélküli várható a következő évben. A miniszter szerint az új
beruházásoknak köszönhetően eddig 2000 új munkahely jött létre, és bár a nagy
befektetők kivárnak, a gazdasági folyamatok a következő év közepére kedvezően
alakulnak mind a magánszemélyek, min a vállalkozások számára.
ÚMFT - a jövő
Az idei év végére már mintegy 21 ezer beérkezett és
csaknem 7 ezer 800 támogatott ÚMFT-s projekt valósult
meg, a nem egészen kétéves munka eredményeként a megítélt támogatások összege
mostanra eléri az 1745 milliárd forintot - az I. NFT teljes keretének majdnem
háromszorosát -, a
több mint 5 ezer megkötött támogatási szerződés összege már meghaladja az 1000
milliárd forintot. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként a mai napig 231 a már lezárt pályázati
kiírások száma. Jelenleg 68 konstrukció 800 milliárd forintos keretére lehet
benyújtani a pályázatokat.
Akár másfél milliárd forint is megítélhető egy nyertesnek
Három új pályázati kiírás jelent meg az akkreditált
innovatív klaszterek támogatására az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT)
keretében. A Gazdaságfejlesztési operatív programban (GOP) az 1.3.1/B számú
felhívás az akkreditált klaszterek tagjainak vállalati innovációját, az
1.2.1-es felhívás és annak tükörkiírása a Közép-Magyarország operatív
programban (KMOP) 1.1.3/A számmal az akkreditált
innovációs klasztereket támogatja. A kiíró Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatósága mindhárom esetben 2009. február 16-tól várja a pályázatokat.
Az 1.3.1/B jelű kiírásnál a
klaszter tagvállalkozások meglévő kutatás-fejlesztési eredményére, valamint új
vagy jelentősen javított, korszerű, magas értéket képviselő, piacképes
termékek, szolgáltatások, technológiák kidolgozására, piaci bevezetésére
kaphatnak támogatást a hat konvergenciarégióból
(Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld,
Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl). A rendelkezésre álló
keretösszeg 10,5 milliárd forint, 54 fejlesztés kaphat
támogatást, projektenként 15–250 millió forintot. Kizárólag akkreditált
innovációs klaszter valamely tagvállalata (gazdasági társaság, szövetkezet)
vehet részt a pályázaton.
A GOP 1.2.1-es és a KMOP 1.1.3/A
számú kiírása a bizonyítottan innovatív és megfelelő piaci potenciállal
rendelkező együttműködések (a pólus innovációs klaszterek) komplex támogatására
teremt lehetőséget. A GOP-konstrukciónál 10, a KMOP-felhívásnál
3,88 milliárd forint a rendelkezésre álló keret. Ebből
13 fejlesztés kaphat támogatást, projektenként 250–1500 millió forint erejéig. Ezekre a kiírásokra kizárólag az azonos akkreditált
innovációs klaszterbe tartozó, legalább három
független tag tulajdonosi részvételével csakis a projekt megvalósítására és
fenntartására létrehozott gazdasági társaságok (projekttársaságok)
pályázhatnak.
Magyarország kifizette az első Nemzeti Fejlesztési Tervben
rendelkezésre álló 670 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrást, így a
kifizetési arány közel száz százalékos, ami kimagasló teljesítmény az EU-ban – mondta Bajnai Gordon gazdasági miniszter.
A legfrissebb adatok szerint Magyarország kifizette az
első Nemzeti Fejlesztési Tervben rendelkezésre állt 670 milliárd forint fejlesztési forrás 99,6 százalékát. Az uniós
szabályok szerint 2008. december 31-éig lehet erre a
fejlesztési időszakra szólóan számlákat befogadni, így várható, hogy a
kifizetés csaknem 100 százalékos lesz – közölte Bajnai Gordon gazdasági
miniszter.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása is gyors
ütemben folyik. A 2007-2013. évi hét évre szóló keret 55 százaléka pályázati
úton, vagy kiemelt projektként elérhetővé vált. A teljes hétéves keret 25
százalékáról már támogatói döntés született, és 16 százalékát már leszerződték.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben eddig meghozott több mint 7800 támogatói
döntés, illetve az 5000-et meghaladó megkötött szerződés azt jelzi, hogy
Magyarországon érdemben elindultak a fejlesztések – mondta a
gazdaságfejlesztésért felelős kormánytag.
Szélesebb körben nyílik lehetőség a devizában történő
könyvelésre
Az adókon és illetékeken túl a 2009 elején hatályba lépő
adócsomag a számvitel és a számlázás terén is hoz a vállalkozások életét
meghatározó változásokat. A számlázásnál ezek közül ki kell emelni, hogy a
bizonylat kibocsátásával az adófizetés akkor is kötelező lesz, ha az ellenérték
megtérítésére még nem került sor. A korábbi szabályozás szerint az adófizetési
kötelezettség alól akkor lehetett mentesülni, ha a számlán a termék vagy a
szolgáltatás értékesítőjeként szereplő adózó bizonyította, a számlakibocsátás
dacára az ellenérték kifizetése vagy nem történt meg, vagy azt más fizette ki.
A 2009-ben életbe lépő módosítás szerint ezek mellett további feltétel, hogy a
termék értékesítője rendelkezzen a kibocsátott számla érvénytelenítéséről, és
erről értesítse a számlán a termék beszerzőjeként, szolgáltatás igénybe
vevőjeként szereplő adózót is.
Fontos változás, hogy módosul a számla kibocsátásának
határidejével kapcsolatos szabályozás is. A határidő a jövőben is a teljesítés
vagy az előleg kézhezvételének napjához kötődik, az eddigi 15 napos időtartam
helyett azonban az új törvény úgy fogalmaz: a bizonylatot „ésszerű időn belül”
kell kiállítani. Ám a jogszabály arról is rendelkezik, hogy ez pontosan mit
jelent: készpénzes fizetés esetén a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani,
átutalás vagy áthárított adót tartalmazó számla esetén pedig megmarad a 15
napos határidő. Az adó áthárításával nem járó ügyleteknél ugyanakkor a
módosítás nem határozza meg az „ésszerű idő” mibenlétét, így ezen ügyletek
esetében valószínűleg lehetővé válik a 15 napon túli számlakibocsátás –
mutatott rá a szakember.
A cégek számára fontos rendelkezés az is, hogy egyszerűsödik
a devizában történő könyvvezetés. Ha a bevételek, költségek és ráfordítások
együttes összege, valamint a pénzügyi eszközök és kötelezettségek együttes
értéke – az előző és az adott évben külön-külön is – legalább 50 százalékban a
forinttól eltérő devizanemben merül fel, a vállalkozás ebben a devizában
készítheti el. Ez az arány az idén még 75 százalék, ám jó hír, hogy a 2009-es
adócsomag már előrevetíti, 2010. január 1-jétől már 25 százalékos devizaarány
esetén mód nyílik a forinttól eltérő könyvvezetésre.
Bővül azon vállalatok köre is, amelyek mentesülnek a
konszolidált beszámoló és üzleti jelentés készítése alól. Ha jövőre az
anyavállalat bevonja magát és a hozzá tartozó leányvállalatokat egy harmadik
országbeli, fölöttük álló anyavállalat – hazai vagy közösségi jogszabályok
szerint készített – konszolidált beszámolójába, akkor Magyarországon nem kell
ilyen beszámolót készíteni. Nem lesz tehát kizáró tényező 2009-től, ha a
„fölöttes” anyavállalatnak nem az Európai Gazdasági Térségben van a székhelye.
A többi vállalkozás – a részvénytársaság és az európai
részvénytársaság kivételével – akkor mentesül az összevont beszámoló
készítésének kötelezettsége alól, ha az összesen legalább 20 százalékos
részesedést birtokló kisebbségi tulajdonosok nem kérik ezt. A 2008-ban hatályos
szabályozás szerint még az összesen legalább 10 százalékot birtokló kisebbségi
tulajdonosi kör is kérheti a beszámoló elkészítését. A módosítások pedig jövőre
már a 2008-ról szóló beszámolókra is alkalmazhatók.
Vállalati technológiai innovációra 10 milliárd a keret
A 2007–13-as időszakra vonatkozó Új Magyarország
fejlesztési terv nagy hangsúlyt helyez a kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenység
támogatására. Jó hír, hogy vállalati technológiai innováció megvalósításának a
támogatására 2009. január 9-ig lehet pályázni. Egy-egy projekthez minimum 15
millió, maximum 250 millió forint igényelhető, legfeljebb az összköltség 45
százalékáig.
A Gazdaságfejlesztés operatív program (GOP) szóban forgó 1.3.1-es számú pályázati kiírása egyfajta átmenetet képez a
hagyományos k+f programok és a kapacitásnövelő beruházási pályázatok között. A
rendelkezésre álló keret 10 milliárd forint, ebből 160 projekt kaphat európai
uniós támogatást.
A konstrukció keretében konkrétan olyan innovációs
tevékenységek számíthatnak támogatásra, amelyeknél a pályázók meglévő k+f
eredményre (prototípus vagy termék) alapozva új vagy jelentősen javított,
korszerű, nagy értéket képviselő, piacképes termékek, szolgáltatások,
technológiák kidolgozását, piaci bevezetését vállalják. Az illetékes
közreműködő szervezet, a Magyar Gazdaságfejlesztő
Központ Zrt. közlése szerint a fejlesztők mellett termelő,
szolgáltató cégek egyszerűbb innovációi is esélyesek a kedvező elbírálásra. A
támogatható tevékenységi körbe a kísérleti fejlesztés és a marketing egyaránt
beletartozik. A kísérleti fejlesztés kötelező része a benyújtott pályázatnak,
erre a k+f projekttámogatás jogcím keretében lehet pályázni.
Marketingtevékenységre kizárólag csekély összegű (de minimis) támogatás
kapható.
További előnye a konstrukciónak, hogy a pályázónak nem
kell biztosítékot nyújtania, és a megvalósítás során előleget is biztosít az
állam. A pályázatok tartalmi vizsgálata a pályázati útmutatóban részletezett
pontozás szerint zajlik. Ennek segítségével a beadó pontosan kiszámíthatja,
hogy projektje kedvező elbírálás alá esik-e. Az értékelés időtartama nem több
három hónapnál. A pályázás feltétele a két lezárt, teljes üzleti év, legalább
egy fő munkavállalói létszám és a termék értékesítéséből származó minimális
árbevétel (a támogatás 20 százaléka) vállalása a fejlesztést követő első két
esztendőben.
Területileg erre a kiírásra az ország hat konvergenciarégiójából (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl)
adhatók be pályázatok. A konstrukció keretében nem támogatható a
közép-magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztés. További fontos
feltétel, hogy a pályázó köteles a projektet a támogatási szerződés
hatálybalépését követő 90. napon belül megkezdeni.
A kiíró Nemzeti Fejlesztési
Ügynökség szerint a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából különösen a
következő szakmai területekről benyújtott projektek esélyesek a nyerésre: humán
orvostudományok, állatorvosi tudományok, gyógyszerészeti
tudományok/gyógyszeripar, biotechnológia, agrártudományok, egészségtudományok,
energetika, közlekedés, elektronika, méréstechnika, irányítástechnika,
hulladékkezelés, környezetvédelem, szennyvízkezelés, környezetbiztonság,
vegyészet, számítógépes hardver, adatbázis-kezelés, digitális rendszerek,
számítógépes programozás, hírközlés, távközlés, anyagtechnikák, gépészet, finommechanika, nanotechnológia, gyártástechnológia. A pályázatok
elkészítésére kizárólag a jelen kiíráshoz megjelenő kitöltőprogram
alkalmazásával kerülhet sor.
Pályázati feltételek
Előirányzott keret (milliárd forint) 10,0
Elnyerhető támogatás (millió forint) 15–250
A támogatás mértéke (százalék) max.
45
Támogatható projektszám 160
Beadási határidő: 2009. január 9.
Amit támogatnak
(fontosabb kitételek)
- termékek
- szolgáltatások
- technológiák
- kidolgozás
- piaci bevezetés
- kísérleti fejlesztés
- marketing
- hat konvergenciarégió pályázói
- termelő és szolgáltató cégek innovációi
TEÁOR-kódok: az adóbevallással együtt kell bejelenteni
az átsorolást
A TEÁOR-kódok és a szakmakódok
átsorolását a 2009. évben teljesítendő adóbevallással egyidejűleg kell
bejelenteni az adóhatósághoz - közölte az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
(APEH) az MTI-vel.
Az APEH közleménye értelmében a 2007. december
31-ig a cégjegyzékbe, illetve az adóhatósághoz közvetlenül bejelentett
tevékenységi körök vonatkozásában, amelyek automatikusan nem sorolhatóak át, és
amelyeket 2008. december 27-ig nem módosítanak, a tevékenységi kör módosítását
az érintett adózóknak kell változásként bejelenteniük, a 2009. évi első adómegállapítási időszakról szóló adóbevallásukkal
egyidejűleg.
Az éves bevallásra kötelezett adózók a
változást a 2008. évről benyújtandó éves adóbevallásukkal egyidejűleg kötelesek
bejelenteni az APEH-nél. Az érintett adózók a 'T201T,
'T201, 'T101E, illetve 'T101 számú adatlapok közül a rájuk vonatkozó, kizárólag
az APEH honlapjáról letölthető nyomtatványon kötelesek a változás-bejelentési
kötelezettségüknek eleget tenni. Az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező
adózóknak az APEH javasolja, hogy a változás-bejelentési kötelezettség
teljesítése előtt bejelentett adataikat (beleértve a tevékenységeiket)
kérdezzék le az interneten. A változás bejelentése költség- és illetékmentes -
jegyzi
