2009. júniusi hírek

 

A hét régióban együttesen 17,85 milliárd forint támogatásra pályázhatnak a vállalkozások

EU-forrás telephelyfejlesztésre

 

Június 30-ig pályázhatnak a vállalkozások telephelyfejlesztés támogatására az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) regionális operatív programjai (rop) keretében. A mostani, 2007-13-as európai uniós költségvetési periódusban az első alkalommal hirdették meg ezt a konstrukciót. Mivel a kis- és középvállalkozások már régóta vártak erre a lehetőségre, érthetően nagy érdeklődésre számítanak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) illetékesei, ez azzal is járhat, hogy egyes régiókban előbb be kell zárni a pályázati ablakot, mint ahogy eredetileg tervezték. Így érdemes sietniük a vállalkozásoknak.

 

A hét regionális operatív program keretében pályázható kiírások együttes előirányzott összege 17,85 milliárd forint. Összesen 310 nyertes projekttel számol a kiíró irányító hatóság. A keret nagysága alapján Nyugat-Dunántúl áll az első helyen 3,02 milliárdos előirányzattal, míg a második-harmadik helyen 3-3 milliárddal Dél-Alföld és Észak-Magyarország osztozik. A központi régióban kívánják a keretből a legtöbb projektet (60) támogatni, de nem sokkal marad el Közép-Magyarországtól Nyugat-Dunántúl (55), továbbá Dél-Alföld és Észak-Magyarország (50-50) sem.

 

Az ÚMFT regionális operatív programjaiban az új konstrukciónak helyet adó gazdaságfejlesztési prioritás célja a kis- és középvállalkozások növekedésének ösztönzése, versenyképességének megőrzése, fokozása a foglalkoztatottság megtartása, javítása mellett. Az egyfordulós pályázat a kkv-k meglévő, működő telephelyeinek modernizációját és bővítését, a nem megfelelő telephelyek cseréjét, azok kihasználtságának növelését kívánja szolgálni.

 

A pályázni szándékozóknak fontos alaposan áttanulmányozniuk nemcsak a kiírást és az útmutatót, hanem a meghirdetés óta megjelent közleményeket is a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.hu). Így tudhatják meg például azt, hogy ˝nem támogatható az a projekt, amelynek megvalósításához a pályázónak már van jogerős hatósági engedélye, és ez alapján már megkezdődött a kivitelezés, történt bejegyzés az építési naplóba˝. Ebben az esetben ugyanis megkezdettnek minősül a beruházás még akkor is, ha a pályázó kizárólag a fejlesztés befejezéséhez szükséges költségeket kívánja figyelembe venni a pályázat keretében, s az addig felmerült kiadásokat nem számolná el.

Szintén a meghirdetés után részletezte a kiíró azt a ˝zord˝ kitételt, amely szerint ˝nem támogatható az a projekt, mely üzletszerűen végzett logisztikai szolgáltatás (TEÁOR ’08 52) fejlesztését célozza˝. A magyarázatból ugyanis kiderül, hogy ennek dacára támogathatók mindazok a logisztikai tevékenység körébe tartozó fejlesztések, amelyek egy adott vállalkozás működési rendszerének nélkülözhetetlen részét képezik, a vállalkozás működését, fő- és melléktevékenységeinek hatékony végzését szolgálják.

A kiírás szerint gazdasági társasági vagy szövetkezeti formában működő mikro-, kis- és középvállalkozások pályázhatnak. A telephelyek fejlesztésére ipari parkban, ipari, illetve barnamezős területen van lehetőség. Zöldmezős területen ilyen projekt csak abban az esetben támogatható, ha a pályázót az önkormányzat vagy hatóság kötelezi telephelyének felszámolására, elhagyására.

 

A pályázók által igényelhető támogatás összege minimum 10, maximum 100, a leghátrányosabb kistérségekben 150 millió forint. A mértéke régiónként, illetve egyes esetekben azokon belül is változó. Közép-Magyarország esetében például Budapesten 25, Pest megyében 35, és azon belül, a hátrányos helyzetű kistérségekben 40 százalékos támogatást kaphatnak a pályázók. Ugyancsak 40 százalékos támogatási intenzitásra számíthatnak a nyugat-dunántúli középvállalkozások. Ennél nagyobb, 50 százalékos mértékhez juthatnak a nyugat-dunántúli mikro- és kisvállalkozások, továbbá a dél-alföldi, a dél-dunántúli, az észak-alföldi, az észak-magyarországi és a közép-dunántúli pályázók. S végül még egy jó hír: előleget is kaphatnak a nyertesek, a megítélt támogatás maximum 40 százalékának erejéig.

 

Önállóan támogatható tevékenységek

 

A termelő- és szolgáltatótevékenységekhez kapcsolódó új épület, üzemcsarnok, raktár, tároló építése, létesítése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása

A termelő- és szolgáltatótevékenységekhez kapcsolódó, a pályázó tulajdonában vagy bérleti jogviszonyában lévő épületek átalakítása, bővítése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása

Az alap-infrastruktúra kiépítése, korszerűsítése, bővítése, ha a fejlesztésre hatósági kötelezés miatt van szükség, s annak elmaradása a működési engedély megvonását vonná maga után

 

 

A korábban levonási tilalom alá eső adót önellenőrzés benyújtásával igényelhetik vissza a cégek

Vizsgálat is jár az áfa mellé

Önellenőrzés benyújtásával igényelhetik vissza az adózók azt az áfát, amelyet a 2005. december 31-ig hatályos magyar szabályozás korábban nem engedett levonásba helyezni.

 

Ismeretes: az Európai Bíróság (EB) április 23-án ítélte a közösségi jogba ütközőnek a korábbi magyar levonási tilalmat, a viszszatérítés ˝lemenedzselésére˝ hivatott különleges szabályokra pedig a hét elején bólintottak rá a honatyák, a 2009-es adócsomagról szóló szavazás keretében.

 

Ebben két olyan kitétel szerepel, amely a lapunknak megszólaló szakemberek szerint aggályosnak nevezhető: az egyik a 180 napos határidő, a másik pedig az, hogy a kérdéses összeg az alapkamattal azonos mértékű kamattal jár vissza az adózónak. Utóbbi annyiból kérdéses, hogy ha ˝hagyományos˝ adóügyekben a jogvita az adózó javára dől el, az adóhatóság az alapkamat kétszeresének megfelelő összeggel fejeli meg a visszatérítést.

 

Bár valószínűleg egyetlen cég sem vágyik arra, hogy a korábban jogtalanul ˝visszatartott˝ áfa mellett egy revizori látogatással is megörvendeztesse az adóhatóság, az önellenőrzés - hivatalosan, az adózás rendjéről szóló törvény szerint - ismételt ellenőrzés iránti kérelemnek minősül. A jogszabály szerint ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak esetén önellenőrzéssel az adóhatóság újabb vizsgálatára kerülhet sor, ám ez nem szükségszerű.

 

Az adott eseteket külön-külön kell megvizsgálni, és a visszatérítési igény benyújtása előtt érdemes szakemberektől tanácsot kérni - fogalmazott lapunk kérdésére Lantos Csaba, a végül az EB-nél landoló jogvitát kezdeményező Parat Automotive Kft. ügyvezető igazgatója is. A cégnél az EB döntése egy közel 40 millió forintos tételt érint, amelyet ők is önellenőrzés benyújtásával igényelnek vissza. A jogvita hivatalosan azonban még nem ért véget, a - remélhetőleg - utolsó tárgyalásra a Nógrád Megyei Bíróságon kerül sor május 20-án. Itt születhet meg a végső döntés.

 

Mekkora az Összeg? Szakemberek szerint az EB döntése néhány száz, maximum egy-kétezer magyar céget érinthet, a költségvetés pedig pár milliárd forintos kifizetéssel számolhat. Korábban több tízmilliárd forintos tételek is szóba kerültek, ezt a lapunknak megszólaló szakértők túlzónak nevezték. Az összeg a 2004-es és 2005-ös büdzsé egyenlegét érinti.

 

 

 

Nem változott az alapkamat

 

Múlt hétfői ülésén 9,5 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. A döntés megfelelt az elemzők várakozásának. Sorozatban harmadik ülésén hagyta változatlanul a kamatot az MNB.

 

Az elemzői várakozásoknak megfelelően 9,5 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén az MNB monetáris tanácsa. A testület döntésének hátteréről Simor András jegybankelnök sajtótájékoztatóján elmondta, javaslat csak az alapkamat tartására volt.

 

A magyar gazdaság romló növekedési kilátásaira nemcsak a pénzügyi és világgazdasági válság, és a bankok visszafogott hitelezései hatnak, de rövidtávon a kormányfő által bejelentett kiigazítási intézkedések is, amelyek hosszabb távon segíthetik a növekedést - jelentette ki Simor.

 

Kifejtette: bár részleteiben még nem ismert az adóváltozások mértéke, a monetáris tanács úgy ítéli meg, hogy ezek a kormányzati intézkedések rövidebb-hosszabb ideig eltéríthetik az inflációt a 3 százalékos céltól. Mivel a tervezett áfa-, és jövedéki adó emelések kereslethiányos gazdaságban valósulnak meg, a tervezett 3 százalékos inflációs horizonton vélhetően tartósan nem lesz tartós hatásuk.

 

Legutóbb január 20-án módosult

 

A testület legutóbb január 20-án módosította a kamatszintet, akkor 10 százalékról vitték le a mostanira. A múlt hónapban ugyan Simor András és a bank két alelnöke javasolta a kamatszint 10,5 százalékra emelését, ám azt a tanács hat másik tagja leszavazta [1]. Arról, hogy a mostani döntést milyen szavazati arányban hozták meg, május közepén publikálják a jegyzőkönyvet.

 

A döntés előt a legtöbb elemző a kamat szintentartását valószínűsítette, bár voltak olyan vélemények, amelyek elképzelhetőnek tartottak egy csekély, 0,25 százalékpontos csökkentést. Ez utóbbi melletti érvként említette - az egyébként alapvetően szintén kamattartást valószínűsítő - Unicredit-előrejelzés azt, hogy az államcsőd-kockázati felár három hónapos mélypontra esett.

 

Ugyanakkor a kamatvágás ellen szólt, hogy a forint árfolyama az elmúlt napokban jelentősen csökkent, azt euró ára a múlt hét második felében 288-289 forint körüli szintről 297 forint fölé emelkedett. A gyengülés hétfőn folytatódott, a kamatdöntés publikálása előtt percekben már csak fillérekre volt a 300-as szinttől az euró ára.

 

Az infláció - aminek visszafogását kamatemelés szolgálná, míg annak alacsony szintje lehetővé tenne kamatcsökkentést - szintén nem adott egyértelmű támpontot egy kamatmódosításhoz. Annak mértéke most ugyan 3 százalék alá csökkent [2], ám ősszel várhatóan - épp a gyenge forint miatt - akár 4 százalék közelébe is emelkedhet.

 

 

20 milliárdos új pályázati lehetőség kkv-knak

 

Májusban várhatóan 20 milliárd forintnyi pályázati lehetőség nyílik meg a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások számára munkahelymegtartás és képzés céljára. Első körben a pályázatokon mikro-, kis- és középvállalkozások indulhatnak.

 

A támogatási összeg minimum 2 - maximum 150 millió forint lehet, ez vállalati mérettől függően akár 70-80 százalékát is jelentheti a projekt összköltségének. A konstrukció keretében azoknak a munkáltatóknak nyújtható támogatás, akik az átmeneti gazdasági visszaesésből adódó foglalkoztatási nehézségeiket munkaszervezési intézkedések bevezetésével kívánják megoldani és ennek érdekében dolgozóik számára a munkaidő 20-50 százalékban képzést biztosítanak.

 

A pályázatban gazdasági és foglalkoztatási mutatókkal, üzleti és foglalkoztatási tervvel igazolni szükséges, hogy a vállalat a gazdasági válság miatt került nehéz helyzetbe, illetve, hogy ez a helyzet átmeneti jellegű.

 

A programban csak olyan vállalkozások és vállalatcsoportok kerülnek támogatásra, melyek a válságot megelőzően eredményesen gazdálkodtak; és a támogatás igénybevétele nélkül - termelési volumenük csökkentésével párhuzamosan - bizonyítottan a foglalkoztatott létszám csökkentésére kényszerülnének.

 

Amennyiben a támogatást igénylő vállalkozások meghatározó tulajdonosai nem hajlandók olyan tulajdonosi köztelezettségeket vállalni, amely a középtávon eredményes gazdálkodást elősegíti (pl.: osztalék-kivét korlátozás, új tagi kölcsön nyújtása; új befektetés, tőkeemelés stb.), a társaság nem pályázhat.

 

A támogatás megítéléséhez a regionális munkaügyi központ támogató nyilatkozata szükséges! Hamarosan a nagyvállalatok is indulhatnak majd a ˝4 nap munka, 1 nap képzés˝ típusú pályázaton!

 

 

A  távhőszektor korszerűsítését támogató pályázati kiírás is elérhető az NFÜ honlapján

 

Kedvező a piaci fogadtatása a pályázati feltételek egyszerűsítésének és a pályázói kör kis- és középvállalkozókra történt kiterjesztésének az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) Környezet és energia operatív programjának (KEOP) idei energetikai kiírásai esetében. Ugyanakkor a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy még mindig keveslik a támogatási intenzitást és túl bonyolultnak találják az európai uniós kikötéseket a projektgazdák. Ez eddig az egyik legfőbb tapasztalata a pályázatíróknak és tanácsadóknak, ami azért is figyelemre méltó, mert az előző felhívások Magyarországon - finoman szólva - nem vonzottak túl sok támogatható projektet.

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) együttesen 34 milliárd forintot irányzott elő 2009-10-re a környezetbarát energetikai fejlesztések támogatására - tájékoztatta lapunkat Ambrovics Andrea, az illetékes irányító hatóság vezetője. Elmondta, hogy az energiahatékonyság növelésére, a megújuló energiaforrások használatára és az energiatakarékosság fokozására az idén eddig hat pályázatot hirdettek meg, s péntektől elérhető az ügynökség honlapján (www.nfu.hu) az ígért hetedik kiírás is KEOP-5.4.0-s kódszámmal a távhőszektor energetikai korszerűsítésére. Ezek a felhívások 1-1000 millió forintos európai uniós támogatást ajánlanak fel többek között az energiahatékonyság terén a távhő- és a hőközpontok korszerűsítésére, a kazánok energiahatékonyságának növelésére, valamint a megújuló alapú hő- és villamosenergia-termelés növelésére, nagymértékben hozzájárulva az energiaköltségek csökkenéséhez, a közösségi klímapolitikai célkitűzések eléréséhez.

 

˝A pályázatok közül ezek a legbonyolultabb, legkockázatosabb kiírások, rendkívül fontos lenne tehát a részletes pályázási tájékoztatás-oktatás a projektgazdák számára˝ - hangsúlyozta Szuhóczky Gábor, az EuroAdvance Közgazdasági Tanácsadó Kft. ügyvezetője, a Joint Venture Szövetség EU-bizottságának társelnöke. Elmondta, hogy a pályázati piac örül az egyszerűsítéseknek és könnyítéseknek, a nagyobb - hátrányos helyzetű kistérségben akár 70 százalékos - támogatási intenzitásnak, az előlegnek. Egyúttal azonban sokan félnek is belevágni a költséges pályázásba, attól tartva, hogy néhány nagy támogatási kérelem elviheti a teljes keretet a megújuló energiaforrásoknál.

A kiírások egyeztetése során több mint hetven javaslatot nyújtott be a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége (Pátosz) az NFÜ-nek. ˝Ezek zömét még a meghirdetés előtt beépítette a kiírásokba az irányító hatóság, ami tapasztalataink szerint egyértelműen növelte az érdeklődést az idei pályázatok iránt˝ - vélekedett Maróczi Imre, a Pátosz elnöke.

 

˝A KEOP energetikai pályázataival kapcsolatban még ma is számos problémával találkozunk, ugyanakkor az kétségtelen tény, hogy történtek biztató lépések˝ - jegyezte meg Tóth Ádám Ferenc, az ECC Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. Szerinte is kicsi a keret, miközben rendkívül széles a jogosultak köre (szinte már mindenki pályázhat), aránytalanul lassú a döntés és költséges a pályázás.

 

 

 

Megfelelő formátumban kell elküldeni a beszámolókat

 

Május elsejétől már csak elektronikus úton juttathatják el a vállalkozások számviteli beszámolóikat a Céginformációs Szolgálathoz. Az elmúlt két hét tapasztalatai szerint sokszor előfordult, hogy nem annyi csatolmányt mellékeltek a vállalkozások, mint amennyit megjelöltek, s nem a megfelelő formátumban küldték el azokat. A mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet, a független könyvvizsgálói jelentést, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot át kell alakítani PDF-fé, s külön-külön dokumentumként elküldeni.

 

Ezek mellett kötelezően csatolni kell az űrlaphoz a költségtérítés befizetéséről szóló magyar államkincstári igazolást is. Ezt a dokumentumot nem kell átalakítani, mert az igazolást az előírt dossziéformátumban küldi a Magyar Államkincstár (MÁK). Több vállalkozás nem az igazolást, hanem a MÁK elektronikus levelét csatolta.

A Céginformációs Szolgálat honlapján ingyenesen meg lehet nézni bármely kettős könyvvitelt vezető vállalkozás (ideértve a külföldi székhelyű társaság magyarországi fióktelepét is) mérlegét. A tárgyidőszakra és a korábbi üzleti évekre benyújtott papíralapú beszámolók várhatóan 2009 őszén lesznek elérhetők a portálon.

 

 

 

A legnépszerűbb kiírásnál keretemelést vár a piac, miután az előirányzatnál nagyobb az igény

Bátrak a pályázó vállalkozók

 

Több mint 1750 pályázat érkezett be a Gazdaságfejlesztés operatív program (GOP) vállalkozásokat támogató kettes prioritásának idei felhívásaira és a Közép-Magyarország operatív program (KMOP) tükörkiírásaira. A legnépszerűbbnek az A jelű automatikus konstrukció bizonyult, erre adták be a támogatási kérelmek csaknem 86 százalékát - mondta lapunknak Gáspár Bence, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG Zrt.) főosztályvezetője. Ráadásul az igényelt támogatás együttes összege - csaknem 26 milliárd forint - is meghaladja az előirányzott 20,6 milliárdos keretet. Ennél a kiírásnál sok pályázót vonzott a megemelt támogatási arány, a középvállalkozásokra történt kiterjesztés és a kibővült támogatható tevékenységi kör. A pályázatokat kezelő közreműködő szervezet képviselője ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az eddig benyújtott 1500 pályázat között elég nagy - sőt, a kibővült tevékenységi körből fakadóan nagyobb, mint korábban - a rosszak, nem támogathatók aránya.

Kérdésünkre, hogy mit szól a kkv-k komplex vállalati technológiafejlesztését támogató B jelű pályázatok ˝teljesítményéhez˝, ugyanakkor elismerte: itt az érdeklődés valamelyest csökkent, az igénylések alulról közelítik a keretösszegeket. ˝Ennek oka, hogy sok vállalat, amely korábban a B jelű pályázatokat preferálta volna, az idén a könnyítések és az elnyerhető összeg megemelése hatására inkább az A jelű kiírásokat választotta˝ - indokolta a változást Gáspár Bence.

 

 A beérkezett pályázatok száma, illetve az igényelt támogatás és az előirányzott keret egymáshoz való viszonya azt bizonyítja, hogy a kiírások megfelelően igazodtak a piaci viszonyokhoz, a kiírók reálisan mérték fel a cégek lehetőségeit.

Leginkább a mikro-, kisvállalkozásokra vonatkozó, és az idén immár a középvállalkozásokra is kiterjesztett A jelű technológiai pályázat sikerének örülhetünk. Egyértelműen kedvező a fogadtatása a 20 millióról 50 millió forintra emelt támogatási plafonnak a konvergenciarégiókban. Ráadásul az idén jobbak voltak a gazdaságfejlesztési kiírások, és a válság hatására szerencsére a pályázási kedv sem esett vissza annyira, mint ahogy feltételezték. A vállalkozások számára fontos könnyítésekre szánta rá magát az intézményrendszer, a pályázni szándékozók lehetőségeihez jobban alkalmazkodó feltételek ugyancsak bátorították a kkv-kat.

 

 

RENEXPO Megújuló energia, Üzletember találkozó - a Vanessia Kft. részvételével

 

Az ITD Hungary Zrt. és az INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ a REECO Hungary Kft. közreműködésével nemzetközi üzletember találkozót szervez a RENEXPOR Közép Európa 2009 - Nemzetközi kiállítás és kongresszus a megújuló energiákról és energiahatékony építésről-felújításról (2009. április 16-18.) keretében. A vásár nemzetközileg elismert platformot teremt a megújuló és energia-hatékony ágazatok kiemelkedő európai szereplőinek. A vásár és az üzletember találkozó a Hungexpo Budapest Vásárközpont területén kerül megrendezésre.

 

A RENEXPO Kereskedelmi Vásárról a www.renexpo-budapest.com oldalon tudhat meg több információt!

 

A vásárhoz kapcsolódó üzletember találkozó kiváló lehetőséget kínál a magyar és más érdekelt feleknek találkozásra más európai és helyi vállalkozásokkal és szakemberekkel, akik a megújuló energia különböző területein tevékenykednek. Lehetőség nyílik szervezett keretek közt tárgyalásokat lefolytatni, együttműködések és más közös üzleti lehetőségek kialakítására. A rendezvényre az Enterprise Europe Network szervezésében kerül sor, amelynek egyik fő célkitűzése, hogy elősegítse a vállalkozások nemzetközi együttműködése számára új potenciális üzleti partnerek felkutatását.

 

Célcsoportok:

Ø       vállalkozások,

Ø       egyetemek, kutatóintézetek,

Ø       önkormányzatok

 

Szakterületek:

Ø       napenergia,

Ø       biomassza,

Ø       geotermikus energia,

Ø       hulladékok energia célú hasznosítása

 

Az üzletember találkozó résztvevőnek a 2 napos program:

2009. április 16.: céglátogatás, gálavacsora

2009. április 17.: üzletember találkozó

 

A Vanessia Kft. a  C pavilon E20-s standon szerepel kiállítóként. Az ingyenes meghívó az alábbi linken érhető el:

 

ingyenes meghívó

 

 

Telephelyfejlesztés pályázat április 30-tól!!!

 

Rendelkezésre álló forrás

Összesen      17,85 Mrd Ft

 

Pályázók köre

Mikro-, kis-, és közép-vállalkozások

 

Támogatható tevékenységek köre

Önállóan támogatható:

-         Új épület építése + épületgépészet

-         Régi felújítása, bővítése + épületgépészet

-         Alapinfrastruktúra kialakítása, fejlesztése (ha törvényi kötelezettség miatt kell kiépíteni)

-         Önállóan nem támogatható (ezek mellé választani kell egyet a fentiekből)

-         Alapinfrastruktúra kiépítése, fejlesztése

-         Eszközök beszerzése

-         Kármentesítés

 

 

Elszámolható költségek

Alapinfrastruktúra, Építés

Szinte minden fizikailag megvalósult költség elszámolható + műszaki ellenőrzés költségei

Építés, átalakítás, bővítés

Szinte minden fizikailag megvalósult költség elszámolható + műszaki ellenőrzés költségei

Eszközbeszerzés

Új és használt eszközök költsége, beleértve a szállítás és üzembe helyezés, az első minősítés, hitelesítés, betanítás valamint az eszközök első felszerszámozásához a szerszámok, kiegészítő berendezések költsége

Eszközbeszerzéshez kapcsolódó licenc, know-how

Kármentesítés

Elsősorban barnamezős beruházásnál, de önállóan nem támogatható

 

Támogatás mértéke

 

A projekt helyszíne                                                                                               Támogatás mértéke

Budapest                                                                                           25%

Pest megye                                                                                        35%

Pest megye hátrányos helyzetű kistérség                                                 40%

Közép-Dunántúl                                                                                   50%

Nyugat-Dunántúl (középvállalkozás)                                                        40%

Nyugat-Dunántúl (mikro és kisvállalkozás)                                               50%

Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország                        50%

 

A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a maximum 50 mFt támogatási igényű projektek esetén a támogatás maximális mértéke a táblázatban szereplő értékekhez képest mikro- és kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal, középvállalkozások esetén 10 százalékponttal növelhetők.

 

Támogatás összege

Igényelhető támogatás összege     10 millió Ft-100 millió Ft

Igényelhető támogatás összege leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 10 millió Ft-150 millió Ft

 

A pályázatok benyújtása 2009.április 30.-tól 2009. június 30-ig lehetséges.

 

Érdemes pályázni: újabb milliárdok munkahelyteremtő iparfejlesztésre

 

Összesen 37 milliárd forint támogatást nyújt telephelyek modernizálására és foglalkoztatást generáló beruházásokra európai uniós forrásból a kormány. A kis cégek 17 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak április végétől telephely korszerűsítésére, bővítésére - jelentette be Varjú László, a  Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) államtitkára. További 20 milliárd forint, szintén vissza nem térítendő támogatási keretösszeget pedig munkahelyteremtő iparfejlesztésre hirdetnek meg májustól vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, vagy önkormányzati társulásoknak.

 

A pályázatokat április végétől június 30-ig lehet beadni, közülük a legígéretesebbek kapnak támogatást. A keretből mintegy 300 pályázó 10 millió és 150 millió forint közötti összegre számíthat, ami akár a beruházás 50 százalékát is elérheti. Az államtitkár tájékoztatása szerint a nagyobb foglalkoztatást biztosító egyedi iparfejlesztési támogatásokra 20 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből infrastruktúra fejlesztésre is lehet fordítani, például ipari parkok elérhetőségének javítására, hogy a gyártókapacitásokat növeljék, javítsák a gyártók és szolgáltatók letelepülési körülményeit.

 

Ebben a kategóriában 100 milliótól egymilliárd forintig lehet pályázni, a támogatás a beruházás 25-50 százalékát teheti ki. A pályázatokat május 30-tól fogadják - mondta az államtitkár -, hozzátéve, hogy azokat folyamatosan bírálják el egészen az év végéig.

 

 

Minimumpontszám módosulása a GOP-2009-2.1.1/C pályázati kiírásban

 

Értesítjük Tisztelt Pályázóinkat, hogy a 2009. február 6-án megjelent GOP-2009-2.1.1/C Komplex vállalati technológia fejlesztés c. pályázati konstrukció esetében a támogathatósági ponthatár 50 pontra módosult.

 

A módosítás célja, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben minél több vállalkozás részére nyíljon lehetőség pályázatok benyújtására a konstrukció keretében.

 

A pályázati kiírás keretében 150 és 400 millió Ft közötti támogatási összeg igényelhető, maximálisan 50% támogatási intenzitással a vállalkozásméret függvényében. A GOP-2009-2.1.1/C pályázati kiírás rendelkezésre álló kerete 9 milliárd Ft. A konstrukció keretében 2009. május 5-ig van lehetőség pályázatok benyújtására.

 

A beérkezett pályázatok elbírálására az NFÜ bíráló bizottságot hoz létre; a bíráló bizottság az előzetesen meghatározott értékelési szempontok alapján a rendelkezésre álló keret erejéig a legmagasabb összpontszámot kapott pályázatok támogatására tesz támogatási javaslatot.

 

A pályázatbeadástól a megvalósításig nyomon követhető az európai uniós támogatást nyert fejlesztési projektek útja

 

 

EMIR: átlátható, gyors pályáztatás

 

Versenyfutás. Magyarország a jelenlegi hétéves európai uniós költségvetési időszakban rekordösszegű közösségi forráshoz jut. 2007-13 között az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) esetében például mintegy 8000 milliárd forint a keret. Rendkívül fontos, hogy a lehető leggyorsabban, hatékonyan, átláthatóan és szabályosan jusson el ez a pénz a pályázókhoz, hogy a nyertesek kiválasztása, a szerződéskötés és a kifizetés ugyancsak gyorsan, időveszteség és felesleges bürokrácia nélkül történjen.

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2004 óta használja a pályáztatás ügyvitelének és monitoringjának gyorsítására az Egységes Monitoring Információs Rendszert (EMIR). Az NFÜ az EMIR-t Magyarországon és Európában egyedülálló koncepció szerint olyan egységes ügyviteli és monitoringeszközként alkalmazza, amely egyidejűleg gyorsítva ˝mozdítja meg ˝ a támogatási rendszer egészét. Ennek most különösen megnőtt a jelentősége, tekintettel arra, hogy a 2007-13-as forrás többszöröse a 2004-06-os keretnek. Szükség van tehát a gyorsításra. Az EMIR kiszolgálja a pályázatok/projektek előrehaladásának nyomon követését, a napi adminisztráció elvégzését az európai uniós források magyarországi felhasználását menedzselő intézményrendszerben. Az EMIR támogatja egyrészt a projektgazdákat, másrészt a pályázatot/projektet kezelő intézményi szereplőket. Informatikai és ügyvitel-szervezési szolgáltatásokkal a szóban forgó folyamat minden részletére ˝kiterjed a figyelme˝.

 

˝Az EU kötelező adatszolgáltatást ír elő azért cserébe, hogy forrást biztosít a tagországoknak; ennek a kötelezettségnek kizárólag egy korszerű információs rendszerrel lehet eleget tenni˝ - kezdte eddigi tapasztalataik öszszegzését Galambos László, a rendszert fejlesztő Welt 2000 Kft. fejlesztési igazgatója. Elmondta, hogy tíz éve, amikor hozzáláttak ehhez a fejlesztéshez, alapvető törekvésük volt egy praktikus, jól használható rendszer elkészítése, amelynek használata a szokásos napi munka elvégzése mellett (levelezések, értékelések, szerződéskötések és egyéb adminisztrációs teendők) nem jelent pluszfeladatot a felhasználóknak. Egy szimpla adatgyűjtő (monitoring) rendszernél többet, jobbat akartak kialakítani. Céljuk egy olyan alkalmazás létrehozása volt, amelynek a segítségével minden információ, adat minden különösebb erőfeszítés nélkül rögtön a keletkezési helyén és idejében azonnal rögzíthető, és amely mindig az öszszes már meglévő adatot felkínálja a napi munkához. További fontos előnye, hogy funkciói révén a napi munka automatizálható. Ezzel könnyebbé válik a felhasználó munkája, mert a rendszer szó szerint automatikusan állítja elő a napi tevékenység során elkészíteni szükséges dokumentumokat, kimutatásokat, jelentéseket (szerződéseket, leveleket, statisztikákat stb.). ˝Mindezzel elértük, hogy a rendszer szolgáltasson, kiszolgálja, támogassa azt, aki helyes adatokat rögzít, s garantált legyen az eredmény: minden adat azonnal rögzíthető, megbízható és naprakész˝ - hangsúlyozta az EMIR-t fejlesztő cég képviselője.

 

Az információbegyűjtés és -szolgáltatás mellett az EMIR második fontos célja, hogy támogatást nyújtson a pályázati rendszer minden résztvevőjének, a pályáztatást végrehajtó állami szervezetek felhasználóitól kezdve a kormányon át a pályázókig/projektgazdákig, sőt, tájékoztatási szolgáltatásával a közvéleménynek is. Az EMIR-ben ugyanis a teljes magyarországi uniós támogatási rendszer minden adata látható az internetes tájékoztató felületeken.

 

Az EMIR nyolc alrendszerét csaknem hatvan állami intézményben mintegy háromezer fő használja. Az adatok azt mutatják, hogy igen jelentős az igény a pályázótájékoztató működtetésére: a pályázók, projektgazdák átlagosan napota háromezer alkalommal lépnek be az internetes felületre, ahol megtekinthetik projektjük helyzetét, illetve benyújthatják elektronikus elszámolásukat, projektjelentéseiket. Egyidejűleg az EMIR internetes közvélemény-tájékoztató funkciójának alkalmazásával naponta automatikusan a világhálóra kerülnek az első fejlesztési terv (NFT I.) és az ÚMFT programjai eredményességét mutató statisztikák (www.nfu.hu).

 

Feladatlista lépésről lépésre

A pályázóknak küldendő dokumentumok elkészítése

Döntés a pályázatok támogathatóságáról és a számlák kifizetéséről

A pályázók azonnali és naprakész tájékoztatása

Elemzések, statisztikák a döntéshozók számára

Információk szolgáltatása a közvélemény számára

 

 

Az EMIR alrendszerei

Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)

NFT I. Strukturális Alapok

NFT I. Kohéziós Alap

EQUAL közösségi kezdeményezés

PHARE és átmeneti támogatás

Schengen Alap

Európai Gazdasági Térség/Norvég Alap fejlesztési támogatásai

Projekt Előkészítő Alap (PEA)

 

 

Megőrizné a munkahelyeket? Itt a kihagyhatatlan pályázat

 

Soha ilyen kedvező képzési pályázat nem lépett még életbe, mint az a munkahelymegőrző támogatás, amely uniós forrásból munkaidő-csökkentéssel és képzéssel kombinálva segíti a vállalkozásokat a gazdasági válság átvészelésére. A TÁMOP 2.3.3. támogatás tervezett keretösszege várhatóan 20 milliárd forint, amelyből 4 milliárd fordítható a közép-magyarországi régióban székhellyel rendelkező vállalkozások projektjeinek támogatására. A pályázatban érintettek: mikro-, kis- és középvállalkozások, szövetkezetek, egyéni vállalkozók.

 

A program célja hosszú távon a vállalkozók alkalmazkodóképességének és versenyképességének növelése, valamint a munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítása, a képzettségi szintjének és az általuk végzett munka hatékonyságának növelése. Rövidebb távon a cél a munkavállalók képzésben való részvételének támogatásával a munkanélkülivé válás megelőzése, a munkahelyek megőrzése, illetve a munkaidő átszervezésével, az alkalmazottak munkában töltött idejének csökkentésével a vállalkozások foglalkoztatási potenciáljának megtartása. A program keretében - a képzésben való részvétel idejére - a bérköltség 100 százalékát kompenzálják a legkisebb minimálbér 200 százalékáig. A támogatás mértéke legalább 2 millió, legfeljebb 150 millió forint lehet.

 

A pályázatokat májustól lehet beadni, és nyertesség esetén a képzések várhatóan 2009 nyarán indulnak el.

 

 

Az rft-khez került 27 milliárdnyi hazai fejlesztési forint

Átláthatóbb lett a rendszer

 

Az egyszerűbb hozzáférést, a nagyobb átláthatóságot s a szétaprózottság megszüntetését szolgálja az az egységes kormányrendelet, amely a hazai decentralizált és a központi fejlesztési előirányzatok felhasználását szabályozza. Szakértők szerint az új jogszabály révén megnő a régiók, a regionális fejlesztési tanácsok szerepe és felelőssége a hazai fejlesztési források felhasználásában. Az idén rendelkezésre álló mintegy 27 milliárd forintra a regionális fejlesztési tanácsoknál az önkormányzatok, az önkormányzati társulások és a többcélú kistérségi társulások pályázhatnak.

 

Ezentúl a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe tartozik többek között a települési önkormányzati belterületi közutak felújítása, korszerűsítése, a különböző helyi regionális fejlesztési koncepciók kialakítása, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatása vagy a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése. A támogatható tevékenységek közé tartoznak például az épített és természeti környezet védelmét, korszerűsítését szolgáló fejlesztések. Hazai forrás kapható a pincék, természetes partfalak és földcsuszamlások által előidézett veszélyhelyzetek elhárítására, az országos védelem alatt álló veszélyeztetett építmények fejlesztéssel történő megőrzésére. Ugyancsak pályázható támogatás a köztéri játszóterek bővítésére, felújítására, a közterületek akadálymentesítésére, zajvédő gátak, falak, fasorok kialakítására, valamint a közbiztonságot szolgáló fejlesztésekre. Mód nyílik a felszíni vízelvezető rendszerek fejlesztésére, a közfürdők korszerűsítésére, a közműves ivóvízellátás fejlesztésére, a meglévő létesítmények rekonstrukciójára. Az önkormányzatok büdzséjében idővel jelentős költségcsökkentő tétel lehet a középületek fűtésének, energiaellátásának a korszerűsítése megújuló energiaforrások felhasználásával.

 

A helyi önkormányzatok ezeken kívül alapfeladataik ellátásának a javítására, infrastruktúra-fejlesztésre, korszerű információtechnológiával felszerelt közösségi hozzáférési pontok kialakítására is kaphatnak támogatást. Igen népszerűek a turizmushoz, a környezet- és a természetvédelemhez, a sporttevékenységekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, a helyi piacok, vásárcsarnokok korszerűsítését, bővítését szolgáló tervek. Egyidejűleg egyre nő az igény a helyi gazdaságfejlesztéssel összefüggő projektek támogatása iránt. Erre van is mód olyan esetekben, amelyek igazolhatóan európai uniós forrásból támogatásban nem részesülhetnek.

 

A rendelet elfogadásával ráadásul olyan fejlesztések előtt is megnyílt az út, amelyek célja az egyes települések, kistérségek közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése. Szintén új elem a korábbi évek támogatási céljaihoz képest, hogy a hagyományos infrastruktúra-fejlesztések mellett pályázni lehet a helyi gazdaság fejlődését, a helyi foglalkoztatási problémák megoldását elősegítő önkormányzati projektek megvalósítására is. Ezt szolgálja a szociális földprogram teljesítését elősegítő s az önkormányzati fejlesztésekhez kapcsolódó közcélú foglalkoztatási támogatás.

 

Az új rendelet értelemszerűen kapcsolódik a válság hatásainak enyhítésére irányuló kormányzati erőfeszítésekhez is. Ennek megfelelően egyértelmű könnyítéseket irányoz elő annak biztosítására, hogy a kedvezményezettek a pénzügyi-gazdasági környezet romlása mellett is tudják teljesíteni a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeiket. Így megítélt támogatásnál immár hazai források esetében is van mód 40 százalékos előleg folyósítására, valamint a visszavont támogatás visszafizetésének részletekben történő teljesítésére.

 

 

 

Keretfelosztás célterületek szerint

Forrás: www.nfgm.gov.hu

                                                                  millió forint

Önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül (CÉDE)	5085
Területi kiegyenlítést szolgáló önkorm. fejlesztések támogatása (TEKI)	5085
A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárk. támogatása (LEKI)	5850
Települési önkorm. belterületi közutak felújításának támogatása (TEUT)	8000
Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC)	1170
A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT)	915
A Balaton Fejlesztési Tanács támogatása	600

 

 

Vissza nem térítendő érdekes pályázatok a közeljövőben

 

Következő összesítésünkben a hazai vissza nem térítendő támogatásokat vettük górcső alá. A pályázatok többsége a közeljövőben zárul le, azért érdemes alaposan átolvasni a kiírásokat. A környezetvédelmi, infrastrukturális és technológiai pályázatokból tallóztunk.

 

ÉMOP-2009-5.1.3 - Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése

A másjus közepén megnyíló pályázatra július közepéig adhatják be a pályázatukat az érdeklődők. A konstrukció célja a régióban helyi és helyközi hivatásforgalmi, közlekedési célú kerékpárforgalmi létesítmények építése, a régió kerékpáros közlekedési  infrastruktúrájának kialakítása, bővítése, a már meglévő elemek hálózatba szervezése környezetileg fenntartható módon. A távlati cél a kerékpározás, mint környezet-barát közlekedési mód terjedésének ösztönzése a lakossága körében, a hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés forgalmának a növelése.

 

GOP-2008-1.2.1 - Akkreditált innovációs klaszterek támogatása

A tízmilliós, idén februártól június végéig pályázható pályázat célja, hogy támogassa a bizonyítottan innovatív és megfelelő piaci potenciállal bíró együttműködések, így a pólus és innovációs klasztereket valamint hogy ösztönözze a a közös innovációs (termék- és technológia fejlesztés) projektek generálását és az eredmények exportpiacra vitelét.

 

KEOP - 2009 - 5.3.0/A - Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése

A pályázat keretösszege összege hatmilliárd forint, a pályázók ennél a kiírásnál ráérnek alaposabban tájékozódni, mert ígéretek szerint decemberig nyitva marad a keret. A pályázati konstrukció célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozása valamint az energia termelése és szállítása. A konstrukció hozzájárul az épületek (különös tekintettel a központi és helyi költségvetési szervek épületeire és az egyéb középületekre, valamint a vállalkozások üzemi és irodaépületeikre is), energia-takarékosság, - hatékonyság fokozására irányuló beruházásainak megvalósításához, vissza nem térítendő támogatás formájában. A konstrukció elsősorban kis-közepes méretű projekteket támogat, az adott projekt és projektgazda jellegétől függően 25-80 százalék (úgynevezett jövedelemtermelő projekt esetében 10- 80 százalék) mértékben.

 

GOP-2008-1.2.2 - Innovációs és technológiai parkok támogatása

Az igényelhető forrás összege meghaladja a tízmilliárd forintot, a tavaly augusztusban kiírt pályázat a hónap végén jár le. A konstrukció célja a pólusvárosokban olyan koncentrált, üzleti alapon működő kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltató központok (˝science parkok˝) kialakítása, amelyek megfelelő kutatási és Infokommunikációs Technológia (IKT) infrastruktúra létrehozásával az adott ágazat vagy szakterület számára egyedi, magas szintű, testre szabott K+F+I, valamint technológiai inkubátor szolgáltatások széles skáláját képesek nyújtani.

 

 Késedelmi kamatot fizet az NFÜ április 1-jétől a támogatottaknak

 

A gazdasági világválság idején a fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak még fontosabbá válik a pontosság és a megbízhatóság. A Kormány és fejlesztéspolitikáért felelős szerve, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mindent megtesz azért, hogy a támogatásban részesülő pályázók a lehető legkevesebb kárt szenvedjék a pénzpiacok krízise miatt.

 

Ennek megfelelően a jövőben késedelmi kamatban részesülnek azok a nyertes pályázók, akik számára a támogató saját hibájából eredően késve fizeti meg az esedékes támogatást.

 

A gazdasági válság és a pénzügyi források világméretű elapadása idején különösen megnő a fejlesztéspolitika szerepe, felértékelődik az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházások jelentősége. Ebben az időszakban nagy nyomás nehezedik az intézményrendszerre, szaporodnak feladatai és megnő a felelőssége, nagyobb és gyorsabb munkát vár el tőle a közvélemény. Ezt az igényt ismerte el jogosnak a kormány a 281/2006. (XII. 23.) kormányrendelet módosításával és a késedelmi kamat bevezetésével.

 

A 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló említett kormányrendelet 2009. április 1-jei módosulásával ugyanis a jövőben késedelmi kamat illeti meg a nyertes pályázókat abban az esetben, ha a kifizetési határidő elmulasztása a támogatónak, azaz a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek és közreműködő szervezeteinek felróható okból történik.

 

A késedelmi kamat alapja a fizetési határidőn túl kifizetett számla támogatástartalma, mértéke a határidő lejáratának napján érvényes jegybanki alapkamat. A késedelmi kamatfizetési kötelezettség nemcsak a 2009. április 1. után, hanem az azt megelőzően megkötött támogatási szerződésekre is vonatkozik.

 

Késedelmi kamatra az a nyertes pályázó jogosult,

 

Ø       akinek a benyújtott kifizetési igénye formailag, tartalmilag megfelelő,

Ø       akinek nincsen köztartozása,

Ø       aki a kifizetési igényéhez kapcsolódóan eleget tesz a jogszabályi, pályázati kiírásban vagy támogatási szerződésben rögzített egyéb feltételeknek,

Ø       aki ellen nincs folyamatban szabálytalansági vagy más, kifizetés felfüggesztésével járó eljárás.

 

A késedelmi kamat esedékességéről és összegéről az érintett projekt végrehajtásáért felelős kedvezményezett levélben kap tájékoztatást. Szállítói finanszírozás, illetve engedményezés esetén a kedvezményezetti értesítést másolatban megkapja a késedelmi kamat jogosultja (szállító, illetve az engedményes) is.

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szándéka szerint a késedelmi kamat is hozzájárul ahhoz, hogy olyan pénzügyi védőháló jöjjön létre a vállalkozások és pályázók számára, amely sikerre viszi a fejlesztéseket, és meggátolja a projektek kudarcát.

 

Munkahelymegőrző támogatás munkaidő-csökkentéssel és képzéssel kombinálva

 

A projekt célja

A program célja hosszú távon a vállalkozók alkalmazkodóképességének és versenyképességének növelése, valamint a munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítása, a képzettségi szintjének és az általuk végzett munka hatékonyságának növelése.

 

Pályázók köre:

§         mikro-, kis- és középvállalkozások

§         A képzésbe bevont munkavállalók számának minimálisan el kell érnie a 2 főt.

§         A munkaszerződésben rögzített munkaidő minimum 20%-át, de legfeljebb 50%-át képzésben kell töltenie a munkavállalónak.

 

Célcsoport

A képzéseken kizárólag a pályázatot benyújtani jogosult vállalkozás azon munkavállalói jogosultak részt venni, akiket a pályázó a projekt időtartama alatt határozatlan, vagy legalább a projekt megvalósításának kétszeres időtartamáig tartó határozott idejű munkaviszonyról szóló szerződéssel foglalkoztat.

 

Támogatható tevékenységek

1.     Képzések

A program keretében az alábbi képzések valósulhatnak meg:

1.      a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény szerinti szakmai képzés (állam által elismert, OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzés),

2.      a munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztésére irányuló képzés (idegen nyelvi, informatikai, stb.),

3.      a szakképzésbe való bekacsolódáshoz szükséges bemeneti kompetenciák fejlesztésére irányuló felzárkóztató képzés vagy felzárkóztató oktatás.

 

 

2.     Személyi jellegű költségek támogatása

A képzésben résztvevőknek a képzésben eltöltött - a termelésből kieső - munkaidőre jutó bruttó bére és közterhei támogathatók. Olyan munkavállalónak a termelésből kieső munkaidejére jutó bére és közterhei nem támogathatók, akinek képzése/foglalkoztatása más uniós forrásból a projekt időtartama alatt támogatott. A képzésben töltött időre jutó bérköltség támogatásának alapjaként legfeljebb a kötelező legkisebb minimálbér 200%-ának megfelelő bér vehető figyelembe.

 

Támogatás mértéke

A projekt elszámolható összes költségének legfeljebb 80%-a

 

Támogatás összege

A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás összege: minimum 2 000 000 Ft, de maximum 150 000 000 forint lehet.

 

Előleg igénylése

Minden kedvezményezett - jogszabályi kivételtől eltekintve - a támogatási szerződés megkötését követően, előlegigénylési dokumentum benyújtása mellett jogosult a támogatási összeg 40%-ának erejéig előlegre.

 

A pályázat benyújtása

A pályázatok benyújtása 2009. április 1-jétől 2009. december 31-ig lehetséges.

 

 

Közbeszerzési rend az áprilisban hatályba lépő rendelkezések alapján

A közbeszerzések tervezése súlyos terhet jelenthet az ajánlatkérőknek

 

A közbeszerzések tervezése vonatkozásában a 2009. év különös teher lesz az ajánlatkérők számára, elsősorban azért is, mert a rendelkezések 2009. április 1.-én lépnek hatályba, tehát év közben kell majd a három eljárási rezsimről áttérni a kettőre. További nehézségeket fognak okozni az egyes beszerzési tárgyak, illetve eljárási típusok tekintetében meghatározott speciális rendelkezések, nevezetesen például az új nemzeti rezsimben lefolytatandó hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat a Kbt.-ben meghatározott taxatíve esetek fennállása esetében is csak akkor lehet alkalmazni, ha a beszerzés értéke nem haladja meg a nemzeti értékhatárok másfélszeresét. Ami a közbeszerzési tervet illeti, az már eddig is nyilvános volt, most azonban új kötelezettségként közzététele kötelező az ajánlatkérő honlapján, ennek hiányában pedig a Közbeszerzések Tanácsa honlapján. Itt jegyeznénk meg, hogy a Kbt. 22. §-a kiegészült, és az ajánlatkérők köre az alábbiak szerint bővült:

 

 ˝22.§ (1) b) az állam, az a) pontban meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv, valamint a külön törvény alapján biztosított működési keret terhére lefolytatandó beszerzések tekintetében részjogkörű költségvetési egysége a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének engedélyével, az alaptevékenysége ellátásához szükséges beszerzések tekintetében az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv;˝

 

Az előkészítés körében sort kell keríteni a közbeszerzési szabályzat módosítási szükségességére is, egyrészt a változó eljárási rend miatt, másrészt pedig Kbt. 6.§ új (2) bekezdésére figyelemmel, amelynek értelmében a közbeszerzési szabályzatban kötelezően meg kell jelölni azt a személyt, aki az eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét ellenjegyzésével igazolja. További követelményként megfogalmazza még a hivatkozott szakasz, hogy az eljárást megindító hirdetményt nem lehet ellenjegyezni, ha az sérti a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat, és az ellenjegyzés nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg. Szabályozási hiányosságként értékelhető, hogy a jogszabályszöveg semmiféle egyéb követelményhez - pl. szakértelem - meglétéhez nem köti az ellenjegyző személyét, azaz az tulajdonképpen bárki lehet. Kérdéses az is, hogy ezzel az ellenjegyzéssel az illető minden felelősséget magára vesz az eljárás kapcsán, vagy azért az előkészítésben részt vevő más személyek felelőssége továbbra is fennáll? A szándék tehát ebben az esetben jó, a cél az eljárások szabályszerűségének fokozása, de maga a rendelkezés álláspontunk szerint nem zárt.

 

 

Júniusi pénzeső? Uniós források a fiatal gazdáknak

 

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében a fiatal gazdák is pályázhatnak uniós forrásokra.

 

Június közepétől egy hónapon át várhatóan újra nyújthatnak be támogatási kérelmet uniós közösségi forrásra a fiatal gazdák Magyarországon. A tavalyi esztendőben kiemelkedően népszerű volt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) ezen intézkedése, amelynek révén több mint 1300 fiatal gazdálkodó jutott támogatáshoz az indulás megkönnyítésére.

 

Régóta várták a fiatal gazdálkodók, hogy ismét jelentkezhessenek az európai uniós kasszából származó, kifejezetten a pályakezdők tevékenységet segítő uniós forrásokra. Hamarosan elkezdhetik a kérelmek összeállítását, ugyanis már tudható: a nyár elején újra nyílik a támogatási konstrukció. Akkortól pedig egy hónap áll a gazdálkodók rendelkezésére, hogy benyújtsák a támogatási kérelmüket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH), amennyiben részesülni szeretnének a forrásokból. A cél változatlan: a fiatal gazdálkodók gazdaságalapításának, illetve a birtokstruktúra átalakításának ösztönzése, s nem utolsósorban a vidék népességmegtartó erejének növelése.

 

A 2009-es esztendőben június 15. és július 15. között kell postázniuk a szükséges nyomtatványokat az érintetteknek - tájékoztatott Mikula Lajos. Az AGRYA, azaz a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének elnöke elmondta: tudomása szerint hasonló lesz a támogatási konstrukció a tavalyihoz annyi különbséggel, hogy néhány feltételen könnyítettek. Voltaképpen adminisztratív könnyítésekről van szó, ugyanis valamivel egyszerűbb lett a támogatási kérelem összeállítása. Lényeges változás nem történt, ugyanakkor jó hír a leendő kérelmezőknek, hogy kevesebb mellékletet kell csatolniuk.

 

Népszerű intézkedés volt a fiatal gazdálkodók támogatása 2008-ban, s minden bizonnyal hasonlóan kedvelt lesz ez az idei esztendőben is - szögezte le Mikula Lajos. Jóval felülmúlta tavaly a várakozásokat a beérkezett igények száma és ezzel együtt a kérelmezett összeg nagysága, az előző évben ugyanis 2500-an szerettek volna uniós forrás segítségével belevágni a gazdálkodásba. Vélhetően idén ugyancsak ezrek lesznek, akik bíznak abban, hogy részesülhetnek majd a közösségi támogatásban, ám hogy pontosan mennyien adnak be kérelmet, azt az elnök nem merte megbecsülni sem.

 

A támogatás a többi között azért vonzó a fiatal gazdálkodók számára, mert egyszerűek a szabályok, átlátható a rendszer, s viszonylag könnyű hozzájutni a közösségi pénzhez. A gazdák emellett azért kedvelik ezt az uniós támogatástípust, mert világos a célcsoport, jól körülhatárolható, hogy kit és milyen feltételekkel szeretnének ösztönözni az agráriumban való szerepvállalásra a kapott összeg révén. A tapasztalatok szerint a mezőgazdaság minden szegmensében megmozgatta a potenciális kérelmezők fantáziáját a jogcím, szép számmal jelentkeztek a növénytermesztés terén tevékenykedni szándékozók, jócskán voltak az állattenyésztésben megélhetési lehetőséget keresők, sőt, nem kevés méhész továbbította kérelmét, ahogy a kertészek között szintén viszonylag nagy volt az aktivitás az uniós források e típusának megszerzése érdekében.

 

A kérelmezőként maximálisan elérhető 10 millió forinttól nem szabad azonban csodát várni - hívta fel a figyelmet Mikula Lajos. Ez aligha elég arra, hogy átütő változást érjen el a kérelmező. Sokkal inkább arra jó, hogy egy nagyobb beruházást tervező gazdálkodó valamely egyéb beruházási tervéhez önrészként hasznosíthassa a fiatal gazdák támogatása révén megszerzett pénzt. Ezen kívül elképzelhető, hogy bizonyos eszközök beszerzését finanszírozhatják belőle a kérelmezők. Az összeg nagysága okán tehát nem azoknak szánják ezt, akik nagyszabású terveket szeretnének megvalósítani, sokkal inkább ambiciózus fiatal gazdák részére nyújt induló tőkét - magyarázta az AGRYA elnöke, hozzátéve: nem okozott számukra meglepetést, hogy tavaly mindenki az elérhető támogatás felső határát jelölte meg kért összegként a beadott pályázati anyagban.

 

Vélhetően idén sem lesz ez másként, s elenyésző lesz azoknak a száma, akik kevesebbet kérnek 10 millió forintnál. A tavalyihoz hasonlóan idén szintén arra számítanak, hogy a tradicionális mezőgazdasági körzetek képviseltetik magukat nagy arányban a pályázatkészítők földrajzi elhelyezkedését tekintve. Az elnök szerint a korábban tapasztaltaknak megfelelően 2009-ben is leképezi Magyarország agrártérképét a kérelmezői kör, s mindenekelőtt Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Csongrád és Bács-Kiskun fiatal gazdálkodóinak aktivitására számítanak. Más a helyzet azonban az odaítélhető összeg nagyságát illetően.

 

A tavalyi siker egyúttal azzal is járt, hogy jelentősen megcsappant a keret, s ebben az esztendőben lényegesen kisebb forrás áll rendelkezésre - fejtette ki Mikula Lajos. Azt is látni kell azonban, hogy a tárca számára fontosak a fiatal gazdák, s mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 2008. évi keret jelentős növelése. Éppen ezért az elnök bízik abban, hogy a későbbiekben is lesz mód az átcsoportosításra.

 

 

 

Április 30-tól beadható telephely-fejlesztési pályázatok

 

Rendelkezésre álló forrás a 7 régióra összesen: 17,31 milliárd Ft

 

Pályázók köre Mikro-, kis-, és közép-vállalkozások

 

Támogatható tevékenységek köre

Önállóan támogatható:

ˇ         Új épület építése + épületgépészet

ˇ         Régi felújítása, bővítése + épületgépészet

ˇ         Alapinfrastruktúra kialakítása, fejlesztése (ha törvényi kötelezettség miatt kell kiépíteni)

Önállóan nem támogatható (ezek mellé választani kell egyet a fentiekből)

ˇ         Alapinfrastruktúra kiépítése, fejlesztése

ˇ         Eszközök beszerzése

ˇ         Kármentesítés

 

Elszámolható költségek

Alapinfrastruktúra, Építés

Szinte minden fizikailag megvalósult költség elszámolható + műszaki ellenőrzés költségei

Eszközbeszerzés

Új és használt eszközök költsége, beleértve a szállítás és üzembe helyezés, az első minősítés, hitelesítés, betanítás valamint az eszközök első felszerszámozásához a szerszámok, kiegészítő berendezések költsége

Eszközbeszerzéshez kapcsolódó licenc, know-how

Kármentesítés

Elsősorban barnamezős beruházásnál, de önállóan nem támogatható

 

Támogatás mértétke

A projekt helyszíne	Támogatás mértéke
Budapest	25%
Pest megye	35%
Pest megye hátrányos helyzetű kistérség	40%
Közép-Dunántúl	50%
Nyugat-Dunántúl (középvállalkozás)	40%
Nyugat-Dunántúl (mikro és kisvállalkozás)	50%
Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország	50%

 

Támogatás összege

Igényelhető támogatás összege: 10 millió Ft-100 millió Ft

 

 

Vége a fejtörésnek - segítség az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz

Gyakran okoz fejtörést a cégeknek, hogy miként finanszírozzák az ÚMVP keretében megvalósított fejlesztéseik önrészét.

 

Sokak számára teszi kétségessé terveik valóra váltását az utófinanszírozás. Ilyenkor nem kevés energiát emészt fel, hogy egy átmeneti időre előteremtsék a támogatás később majd nekik járó összegét.

 

A költségek tervezésekor tanácsos egy, a finanszírozási kérdésekben otthonosan mozgó pénzintézethez fordulni. Jó tudni, hogy az országban jelentős fiókhálózattal rendelkező takarékszövetkezeteknél is gondoltak azokra, akik az uniós támogatásra pályázókban bíznak.

 

Amikor a leendő projektgazdák hozzáfognak egy támogatási kérelem kidolgozásához, meglehetősen sok energiát kell szánniuk a finanszírozás megtervezésére. Ilyenkor érdemes alaposan körbejárni a pénzintézetek által kínált lehetőségeket, feltérképezendő, hogy melyiknek milyen ajánlatai vannak az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz (ÚMVP) kapcsolódóan. A takarékszövetkezetek országszerte mindenütt kínálják a kifejezetten az agrárium projektjeihez és a vidékfejlesztéshez kötődő konstrukcióikat. A Takarékszövetkezeti Integráció hitelintézetei ugyanis külön terméket fejlesztettek ki az uniós támogatások finanszírozására.

 

A Takarékbank összesen öt konstrukciót nyújt az ÚMVP támogatásaira jelentkezők számára. E banki termékek kidolgozása során szem előtt tartották azt, hogy a támogatások utalása szakaszosan történik, s az előfinanszírozási nehézségek miatt előadódhat olyan helyzet, hogy az esetleges forráshiány miatt csúszik egy-egy projekt megvalósítása. Ezt megelőzendő is kínál alternatív megoldást a takarékszövetkezeti hálózat.

 

Az ÚMVP hármas tengelyének intézkedéseire típusonként külön hitelterméket kínálnak a takarékszövetkezetek. Külön ajánlatot dolgoztak ki a mikrovállalkozások létrehozását illetve fejlesztését tervezőknek, és a turisztikai tevékenységek fejlesztését célzó kiírásra jelentkezőknek egyaránt. Hasonlóképpen szolgálja egy hitelkonstrukció a főként önkormányzatok és civil szervezetek számára szánt két intézkedés - a falumegújítás, illetve a vidéki örökség megőrzése - megvalósulását.

 

Ezen túlmenően gondoltak a takarékszövetkezeteknél a LEADER helyi akciócsoportokra is: kölcsön segíti azokat, amelyek működési költségeiket szeretnék előfinanszíroztatni, hiszen ezeknek a munkaszervezeteknek a tevékenysége elengedhetetlen az ÚMVP sikere szempontjából. A helyi akciócsoportok ugyanis részt vesznek a támogatási kérelmek előkészítésében és értékelésében. Persze arra nem számíthatnak a vállalkozások, a gazdálkodók, az önkormányzatok és a civil szervezetek arra, hogy kiadásaik egészét kölcsönből fedezhetik.

 

Alapszabály, hogy a takarékszövetkezetek legfeljebb a támogatás, illetve a projekt 85-90 százalékának megfelelő összeget folyósítanak a hiteligénylőnek, amennyiben az előfinanszírozáshoz szeretne segítséget kapni. A futamidő is a sajátos helyzethez igazodik. A kölcsönöknél ennek figyelembevételével szabták meg a maximális futamidőt, ami a kifizetési kérelem benyújtásától számított nyolcadik hónap végéig tarthat. Ez tehát nem előre megadott időszak. Más a helyzet az akciócsoportok esetében: náluk nincs értelme egyedi projektekhez igazítani a futamidőt, esetükben éves hitelkeretet szabnak meg.

 

A költségeket illetően viszonylag egységesen alakították ki a rendszert a takarékszövetkezetek, valamennyi hitel esetében azonos feltételeket szabva. Az első kiadás akkor terheli az igénylőket, amikor benyújtják hitelkérelmüket: a bírálati díj ugyanis 0,25 százalék a hitelösszeg egészére vonatkozóan. A saját erő finanszírozása esetén ennél magasabb arányt jelöltek meg, ebben az esetben 0,5 százalékos ez az egyszeri díj. A kamatot a BUBOR-hoz, azaz a Magyar Nemzeti Bank által naponta közzétett budapesti bankközi kamatlábhoz kötik. Ennél legfeljebb 3 százalékos kamatot számítanak fel az ügyfeleknek. Az úgynevezett rendelkezésre tartási díj a hitelösszeg 0,25 százaléka. Az így kalkulált összeget pedig negyedévente kell fizetniük a hitelfelvevőknek.

 

 

Helyi hő es hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal

 

Rendelkezésre álló forrás

 

A KEOP-2009-4.2.0/b pályázati konstrukció keretében:

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 2009-2010. évekre 6 milliárd forint.

 

Projekt területi lehatárolása:

A közép magyarországi régióból nem lehet pályázni!

 

Pályázók köre

 

Elsősorban:

         Költségvetés intézményei

         non-profit szektor

         közoktatás intézményei

Másodsorban:

gazdasági társaságok,

szövetkezetek,

egyéni vállalkozók

 

Többségi magántulajdonú nagyvállalat csak geotermikus fejlesztésre pályázhat.

Konzorciumok nem pályázhatnak

 

Méret:

nincs megkötés

 

Támogatható tevékenységek köre

 

Röviden összefoglalva: Minden, ami környezetbarát és megújuló valamint hővel vagy hűtéssel kapcsolatos, új rendszer építése, régi korszerűsítése is. Nagyon sok minden van, az alábbi pontok inkább csak iránymutatók!

Kapcsolt hő és villamosenergia NEM ITT hanem KEOP-2009-4.4.0

 

1 Napenergia hasznosítása!

ˇ         használati melegvíz

ˇ         fűtési hőigény

ˇ         gazdasági termelési folyamat részleges vagy teljes hőigényének kielégítése (pl.: előszárítás).

2. Biomassza felhasználás

ˇ         Szilárd vagy folyékony biomassza felhasználása hőtermelésre

ˇ         Szilárd vagy folyékony biomassza köztes termékké alakítása értékesítésre vagy tüzelésre például:brikett (bioetanol, biodízel NEM)

ˇ         Biogáz/depóniagáz eltüzelésével kapcsolatos beruházások

3. Geotermikus energia hasznosítása fűtésre (itt termál kutak fúrására vagy azok fejlesztésére gondolnak)

4.Hőszivattyús rendszerek (itt is van egy kút csak nem olyan mély mint a termál. nem összekeverendő!)

5.Hűtési igény kielégítése megújuló energiával (ez elsősorban hőszivattyúval megoldható)

6. Közösségi távhő fejlesztése, új építése részben vagy egészben megújuló energiára alapozva

 

Elszámolható költségek:

Ingatlan vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni jog megszerzése, Szellemi termék megszerzése, Terület előkészítés terület rendezés, Sajátos technológiai műveletek, Építési munkák, Eszközbeszerzés, Projekt menedzsment, Közbeszerzés, Mérnöki feladatok, Tájékoztatás nyilvánosság, Tervezés Tanulmányok Egyéb (engedélyek értékbecslés stb.)

 

Támogatás mértéke

30-70%

Jellemzően:

vállalkozások 50%

állami szervezetek 60%

 

Támogatás összege

 

min 1 millió - max 1 milliárd

 

Előleg igénylése

Jelen pályázati konstrukció keretében indokolt esetben előleg nyújtható a támogatás 35%-a erejéig.

 

A pályázatok benyújtása 2009. március 10.-től visszavonásig

 

További KEOP pályázatok a www.vanessia.hu oldalon találhatók!

 

 

 Bajnai: kész a vállalkozások túlélő csomagja!

 

Kész a vállalkozásoknak összeállított, a válság hatásainak enyhítésére készített túlélő csomag, és megnyíltak a csomag elemeihez hozzáférést biztosító csatornák is - mondta Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a szerdai kormányszóvivői tájékozón.

 

Emlékeztetett rá, november elején a gazdasági válság kezelésére a kormány mintegy kétéves időtartamra 1.400 milliárd forintos csomagot állított össze, amelyből már 560 milliárd forint elérhető a hazai bankrendszer hálózatán keresztül. Emellett a kis- és középvállalkozások megrendeléseinek biztosítására mintegy 1,5-2 éves időtartamra egy kétezer milliárd forintos csomagot is összeállított a kormány, amelyből hozzávetőleg 1.800 milliárd forintot szán az építőipari ágazat megsegítésére.

 

A fejlesztési miniszter elmondta: a múlt héten mintegy 100 ezer e-mailt küldött ki hazai kis- és középvállalkozásoknak annak érdekében, hogy lássák, milyen pénzügyi és pályázati eszközöket vehetnek igénybe tevékenységük megőrzésére, fejlesztésére. Eddig már 13.600 kattintást észleltek azon a honlapon, ahol a lehetőségeket mutatja be a gazdasági és fejlesztési tárca.

 

Bajnai Gordon emlékeztetett rá: összesen 140 milliárd forintos kedvezményes forgóeszközhitelt kaphatnak a kis- és középvállalkozások a jövőben. Elmondta, hogy ez a közelmúltban bejelentett, kedvezményes hitelcsomag része annak a mintegy 560 milliárd forintos, a vállalkozások számára közvetlenül elérhető forrásnak, amelyet még tavaly ősszel indított el a kormány. A konstrukcióban egy vállalkozás maximum 200 millió forint hitelt igényelhet, a hitelhez a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. automatikus garanciája kapcsolódik, napjainkban már az országban 850 bankfiókban lehet hozzáférni ehhez a hiteltípushoz.

 

Kérdésre válaszolva a miniszter közölte: a közelmúltban elindított forgóeszközhitel konstrukciót már kilenc hazai jelentős pénzintézet fiókhálózatában lehet igényelni, összesen 828 bankfiókban. Elmondta: a korábbi kritikákkal szemben tehát ˝gyorsulás˝ érzékelhető a bankok hozzáállásában a vállalkozásoknak nyújtott hitelek terén.

 

A fejlesztési és gazdasági miniszter arról is szólt, hogy a fejlesztési tárca honlapjára érkezett megkeresések közül kétezer kattintással a munkahely megtartó eszközök, hitelek iránt érdeklődtek, második helyen szerepelt az automatikusan elérhető pályázatok iránti érdeklődés, harmadik helyen pedig a forgóeszközhitel konstrukcióról szerettek volna többet megtudni a vállalkozások.

 

A miniszter elmondta: a kis- és középvállalkozásoknak konkrét segítségre van szükségük, közöttük a megfelelő tájékoztatásra. Kifejtette: az ország területén található 173 kistérségben működő több mint 250 kistérségi ügynököt felkészítették arra, hogy a vállalkozók számára a lehető legkiterjedtebb tanácsadással álljanak rendelkezésre mind a hitellehetőségek, mind az uniós pályázatok vonatozásában. Hozzátette: emellett a tárca beindított egy telefonos ügyfélközpontot is, a szolgáltatás révén a legapróbb kérdésekre is válaszolnak a vállalkozások pályázati, illetve hitellehetőségeiről. Az ügyfélközpontot a 06/40-638-638 számon lehet elérni.

 

Egyúttal ˝penzterkep.hu˝ néven egy olyan portált is indított a fejlesztési és gazdasági tárca, amely az összes, jelenleg a vállalkozások számára rendelkezésre álló forrásról tájékoztatja a kis- és közepes cégeket.

 

 

Megnyílt három új technológiafejlesztési kiírás

 

A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) hétfőtől három újabb uniós, komplex technológiafejlesztésre szóló pályázaton igényelhetnek támogatást, összesen 20,53 milliárd forint keretösszegben. A pályázati feltételek a gazdasági válság miatt jelentős részben módosultak a tavalyi kiírásokhoz képest. A támogatást elnyerőknek így nem az árbevétel növekedésére, hanem csökkenésére vonatkozóan kell vállalást tenniük, illetve ez ki is váltható azzal, ha a dolgozói létszámuk megtartását vállalják a projekt befejezési évétől számított két üzleti évben. Amennyiben a pályázó az árbevételre vonatkozó kritériumot választja, akkor vállalnia kell két évre, hogy átlagos éves nettó árbevétele a projekt megvalósításának helyszínétől függően - azaz hogy hátrányos vagy nem hátrányos helyzetű kistérségben valósul meg a beruházás - 10 vagy 5 százaléknál nagyobb mértékben nem csökken. Jelentős változás idén az is, hogy indokolt esetben előleget is igényelhet a pályázó a támogatás 40 százalékáig. Az előleg és az időközi kifizetések összege ugyanakkor nem haladhatja meg a megítélt támogatás 80 százalékát.

 

A mikrocégek és kkv-k támogatást nyerhetnek el eszközbeszerzésre és az információs technológia fejlesztésére, illetve a beszerzéshez kapcsolódóan ingatlanbérletre, gyártási licenc és know-how beszerzésére, infrastrukturális és ingatlanberuházás megvalósítására, a piacra jutás támogatására, vállalati hr-fejlesztésre, tanácsadás igénybevételére, valamint minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési és hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetésére és tanúsítására. Az elnyerhető támogatás legalább 20 millió, de legfeljebb 150 millió forint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében GOP-2009-2.1.1/B, illetve a leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségekben megvalósuló beruházások esetén GOP-2009-2.1.2/B kódszámmal meghirdetett pályázatokon. A támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 50 százaléka lehet. A Közép-magyarországi Régióban megvalósított beruházáshoz a Közép-magyarországi Operatív Program kiírásán (KMOP-2009-1.2.1/B) lehet támogatást elnyerni 20 és 100 millió forint közötti összegben. Itt a támogatási intenzitás legfeljebb 35 százalék lehet Pest megyében, illetve 25 százalék Budapesten. A pályázatokat február 23-tól március 30-áig lehet benyújtani a MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-hez.

 

A pályázónak a projekt finanszírozásához legalább 25 százalék saját forrással kell rendelkeznie. (Az elnyert támogatáson felüli önrész a saját forrás mellett egyéb támogatásból állhat.) A saját forrás lehet számlapénz, bankbetét, értékpapír, bankhitel, tagi kölcsön, magánkölcsön, lízing és a projekt megvalósítása érdekében végrehajtott tőkeemelés.

 

 

Gyorsított vámeljárással kecsegtet az NFÜ

 

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2,4 milliárd forintos támogatásának köszönhetően jelentősen egyszerűsödik a vámügyintézés folyamata. Az érintett hatóságok elektronikus kapcsolatának megteremtésével ötvenezer ügyfél külkereskedelmi ügyintézése válik gördülékenyebbé. Jelenleg a vámeljárások során az ügyfeleknek számos hatóság több mint hetven féle engedélyét, igazolását kell benyújtaniuk papíron. A közel 2,4 milliárd forint uniós támogatással megvalósuló projekt gyorsabb és kisebb költséggel működtethető vámügyintézést eredményez.

 

A projekt megvalósulásával az engedélyek, igazolások kiadását a vámeljárást megelőzően továbbra is a jelenleg érvényes jogszabályok által kijelölt hatóságok fogják végezni, de a hatóságok az adatokat elektronikusan bocsátják a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére, és a Vám- és Pénzügyőrség is elektronikusan közli a hatóságokkal az engedélyek felhasználási adatait. Ezáltal egyszerűbbé válik az ügyintézés a külkereskedelemben érintett mintegy ötvenezer ügyfélnek, hisz az engedélykérelmüket a Központi Rendszer Ügyfélkapuján keresztül nyújthatják be, a hatóság az engedélyokmányt elektronikus formában kézbesítheti.

 

Egyszerűen gyorsabb az elektronikus adatforgalom

 

Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programja keretében megvalósuló projekt a Vám- és Pénzügyőrség számára lehetővé teszi a vámeljárásban a 2007 óta sikeresen alkalmazott egységes elektronikus vámárunyilatkozat feldolgozásának kiterjesztését, az engedélyek ellenőrzésének automatizálását, a pénzügyőrök adminisztratív terheinek csökkentését, az összpontosítást az érdemi ellenőrzésre, míg a kapcsolódó hatóságok számára lehetővé teszi az engedélyek nyilvántartásának automatizálását.

 

Az okmányok elektronikus úton történő kiadásával, nyilvántartásával, kommunikációjával jelentősen javítható az engedélyekhez kapcsolódó ellenőrzési eljárások hatékonysága, felgyorsíthatók a vámügyintézéshez kapcsolódó információs folyamatok. A projekt keretében az egyes hatóságok létrehozzák vagy korszerűsítik az engedélyek kiadását támogató informatikai rendszerüket is, és elektronikus ügyfélkapcsolatot valósítanak meg az engedélyezési eljárásban.

 

Innovációs forrástérkép az elkövetkező két évre

 

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal közzétette pályázati összesítőjét. A forrástérkép tartalmazza az összes jelentős hazai, európai uniós és kétoldalú nemzetközi támogatási lehetőséget, amelyek a kutatás-fejlesztést és az innovációt támogatják. Az elkövetkező években kiemelt feladat a K+F és innovációs támogatási rendszer hatékonyságának a növelése, a terület számára rendelkezésre álló hazai és az európai uniós költségvetési források összehangolt felhasználása révén. Ez várhatóan pozitív hatással lesz a vállalati innováció élénkülésére, a kutatóhelyek és a vállalkozások közötti kapcsolatokra, valamint a tudás-intenzív iparágak erősödésére és a kutatás-fejlesztés területén mutatkozó regionális egyenlőtlenségek csökkenésére, elősegítve a kilábalás a válságból. A K+F célok elérése, segítése érdekében 2009-ben 170 milliárd forint , 2010-ben közel 180 milliárd forint pályázati forrás lesz felhasználható kutatás-fejlesztési és innovációs célokra.

 

A források stratégiai prioritások szerinti megoszlása (Mrd Ft)

 

A nemzetközi válság jelentős kockázatokat rejt magában, de ugyanakkor hosszú távú lehetőségeket is hordoz. Azon cégek, amelyek most innovatívak 2-3 év múlva új esélyeket kaphatnak a ˝megtisztuló˝, átrendeződő, konjunkturális piacon. A kutatás-fejlesztés és innováció a válságból kilábalás, a gazdasági folyamatok megújításának egyik fontos eszköze. A válságból való kilábaláshoz szemlélet- és kultúra váltás kell az innovációs szereplők részéről, amelyet összehangolt kormányzati intézkedésekkel lehet elősegíteni mind a hazai, mind az európai uniós szinten.

 

Azért, hogy minden érintett tisztában legyen a pályázati lehetőségekkel - beleértve a számára elérhető források volumenét és céljait elkészítették a 2009-2010 időszakra vonatkozó kutatás-fejlesztési és innovációs forrástérképet. Ez egységes szerkezetbe foglaltan, tartalmazza az összes jelentős hazai, európai uniós és kétoldalú nemzetközi támogatási lehetőséget a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiája prioritásinak megfelelő csoportosításban. A forrástérképet innen töltheti le.

 

Munkahelymegőrzésre 66 milliárd forint áll rendelkezésre

 

A munkahelyek megőrzésére idén 66 milliárd forint áll a kormány rendelkezésére - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, aki Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével tartott közös tájékoztatót kedden, Budapesten, amelyen a képzési, átképzési programokat ismertették.

 

Szűcs Erika szerint a munkahely megőrzésre szánt 66 milliárd forintból 10 milliárd forint uniós forrás, amely kifejezetten a személyi szolgáltatási munkakörre, illetve annak képzési feladataira fordítható. A szociális és munkaügyi miniszter elmondta: ma az álláskeresők közel fele legfeljebb 8 általánossal rendelkezik.

 

A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok által készített programokat egy 12 ezer céget felölelő kutatásra alapozták, amelynek alapján 101 szakképesítés került a kiemelt kategóriába - mondta Parragh László. A kamara elnöke szerint a szakképzést már a 9. és a 10. osztályban el kell kezdeni, a 11. osztályban a tanulóidő 70 százalékát, a 12. osztályban 80 százalékát konkrét munkahelyen kell eltölteniük a tanulóknak. A felmérésben szereplő hiányszakmák közül az ács, állványozót említette első helyen Parragh László, majd a gépi forgácsolót, a géplakatost, a hegesztőt, a péket és a cukrászt. Arra a kérdésre, hogy az Ecostat által most előrejelzett 100 ezer munkahely elvesztése reális-e, Parragh László igennel felelt, bár véleménye szerint a gazdasági visszaesés mértékét ma igen nehéz megjósolni.

Szűcs Erika úgy fogalmazott: a kormány képes lenne az esetlegesen bekövetkező 100 ezer munkanélküli ellátását, átképzését megoldani, de szerinte ma igen nehéz megbecsülni a munkaerőpiac jövőbeni alakulását. Példaként hozta fel, hogy februárban a csoportos létszám leépítési bejelentések száma nem emelkedett.

 

 

Tömeges elbocsátások: húszmilliárddal mentenék az áldozatokat

 

Húszmilliárd forintos térségi válságkezelő alapot hozott létre döntésével a kormány, az alap a munkanélküliségtől különösen veszélyeztetett térségekben a válságkezelést szolgálja. A válságkezelésért felelős kormánybiztos még nem tud sok új információt közölni, annyi biztos, hogy jönnek a milliárdok és el is költik azokat.˝A térségeket nem földrajzi értelemben határoljuk el, ott használjuk fel a válságkezelő alap forrásait, ahol rövid időn belül tömeges elbocsátás jelentkezik˝ - mondta Tukacs István, a gazdasági válságövezetek kezeléséért felelős kormánybiztos, majd hozzátette, hogy arról még döntöttek, mely térséget nyilvánítják válságtérségnek. Amint kijelölik térségeket a helyi szereplők, az önkormányzatok, a munkaügyi központok és a gazdasági kamarák dolgoznak ki javaslatot arra, hogy miként történjen a reorganizáció. A válságkezelő alapot a Regionális Operatív Programok (ROP) uniós forrásaiból erre a célra elkülönített pénzösszegből töltötték fel.

 

 

Hol marad az ember?

 

Elindul egy 10 milliárd forintos munkaügyi központokon keresztül pályázható munkahely megtartó támogatás, amit egy uniós forrásokból finanszírozott 30 milliárd forintos program fog követni. Ez a csökkentett munkaidőt, és a csökkentett munkaidő melletti oktatást preferálja majd. A munkaügyi központ támogatása már pályázható a regionális munkaügyi intézményeknél, a csökkentett munkaidővel és az azzal kapcsolatos oktatásról pedig már megszületett a kormánydöntés, a hozzáférés módjáról várhatóan két héten belül tájékozódhatnak a vállalkozások. ˝Úgy becsülöm, hogy a 10 milliárd forintos munkaügyi központos támogatás nagyjából tavasz végéig, nyár elejéig lesz elegendő, ezt követően nyílik majd meg a már említett 30 milliárd forintos uniós forrás, amelyből becslésem szerint a munkahelymegtartó támogatások az év végéig kezelhetőek lesznek˝ - összegezte a kormánybiztos.

 

 

KKV-pályázatok: enyhülnek a feltételek

 

Mind a pályázatok nagyobb keretösszege, ezzel a pályázási esélyek növekedése, mind pedig a kis- és középvállalatok számára nyújtott kedvezményes pályázati feltételek erősíthetik a pályázati kedvet.

 

A gazdasági válság hatása három területen érinti súlyosan a magyar vállalkozásokat. Egyrészt kevesebb hitelfelvételi lehetőség nyílik a nehezebben elérhető banki források miatt. Másrészt mind a hazai, mind az exportpiacok visszaesése negatívan érinti a vállalkozásokat, harmadrészt pedig az előző kettő együttes hatásaként is várhatóan több tízezer munkahely szűnik meg az idei évben. A negatív gazdasági folyamatok mérséklésének egyik eszköze lehet a pályázati lehetőségek kiaknázása.

 

A kis- és középvállalatok körében legnépszerűbb, technológiafejlesztéseket szolgáló, illetve komplett beruházásokat támogató pályázatoknál jelentős könnyítések segítik a vállalkozásokat. A 2009-ben meghirdetett új pályázati kiírások eredményeként a korábbinál jóval szélesebb vállalkozói kör juthat hozzá a vissza nem térítendő támogatásokhoz.

 

Számos területen enyhültek a feltételek, így például a korábbi árbevétel-növekedés vállalása helyett megengedett az árbevétel mérsékelt csökkenése, illetve ezt a feltételt akár ki is válthatják a pályázók azzal, hogy vállalják a projekt befejezését követő második év végéig az alkalmazotti létszám megtartását. A pályázati feltételek változása mellett pedig a pályázati keretösszeget is megemelték egyes támogatásoknál.

 

További előnyt jelent a pályázóknak, hogy a támogatások 40 százaléka már előlegként is lehívható - jellemezte a várható pályázati piacot Bognár Mihály. Mivel 2009-ben a kkv-k egyik legnagyobb problémája a munkaerő megtartása lesz, ezért továbbra is igen intenzív a munkahelymegtartó támogatások iránti kereslet - tette hozzá a szakember.

 

Mezőgazdasági termékek értéknövelése

 

 

Módosul a 47/2008-as FVM rendelet, mely a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez kapcsolódó támogatást szabályozza.

 

A módosítás szerint lehetőség nyílik a pálinkafeldolgozás támogatására. Emellett módosul a beadási határidő is, legközelebb kérelmet az 2010. májusában lehet majd benyújtani.

 

 

Óriási lehetőségek: Újabb öt gazdaságfejlesztési pályázatot indítanak

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) újabb öt gazdaságfejlesztési pályázatot jelentetett meg 36,5 milliárd forint kerettel. A pályázatoknál könnyítették a feltételeket: megemelték a kifizetendő előleg mértékét, miközben a pályázók választhatnak aközött, hogy megtartják vagy emelik az alkalmazottak létszámát, vagy inkább az árbevételüket növelik. A kormány a válság hatásainak mérséklésére az uniós forrásátcsoportosítás révén 111 milliárd forinttal, 847 milliárdra növelte a Gazdasági Operatív Program hétéves keretét, ami lehetővé teszi, hogy a már ismert konstrukciók mellett újakat indítsanak, például a magas foglalkoztatási hatású beruházások komplex támogatására - mondta Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) államtitkára.

 

Az államtitkár kitért arra is, hogy a támogatás mértéke nő, például a 33 leghátrányosabb kistérségben 70 százalék is lehet. Az átlagos támogatási mérték 50 százalék. A könnyítések között az államtitkár megemlítette azt is, hogy bővítették az elszámolható költségek körét, egyes pályázatok esetében - például a magas foglalkoztatási hatású projekteknél - felgyorsítják a döntéshozatalt és 37 munkanapon belül megszületik a döntés.

 

Csak tudni kell nagyot álmodni

 

A pénteken megjelent gazdaságfejlesztési pályázat részben a komplex vállalati technológiai fejlesztést támogatja a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében. A 16,5 milliárd forintos keretből 13 milliárd forint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program, míg 3,5 milliárd forint a Közép-Magyarországi Operatív Program keretét terheli. A támogatási intenzitás Budapesten 25%, Pest megyén belül 35%, vidéken általánosan 50%. A pályázatokat február 23. és március 30. között lehet beadni. A nagyvállalatok számára is elérhető komplex vállalati technológia fejlesztésre 9 milliárd forint keret áll rendelkezésre a mostani pályázati körben, amelyre március 30. és május 5. között lehet jelentkezni.

 

A leghátrányosabb helyzetű térségekben (LHH) a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szóló kiírásban a komplex beruházás támogatására 4 milliárd forintot szánnak. A pénzre február 23. és március 30. között lehet pályázni. A komplex beruházások támogatására a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 7 milliárd forint keretet különítettek el, amelyre május 5-étől lehet pályázni.  

 

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy február 13-án újabb három gazdaságfejlesztési pályázatot írnak ki: a magas foglalkoztatási hatású projektek komplex fejlesztésére, a beszállítóvá válás támogatására, illetve a vállalati innováció ösztönzésére.  Újságírói kérdésre válaszolva, Pelczné Gáll Ildikónak, a Fidesz alelnökének a pénteki sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva Burány Sándor elmondta, a kormány több, válságkezeléssel foglalkozó központot hozott létre. A válságkezelő központok feladata, hogy konstrukciókat dolgozzon ki a megmenthető hazai cégek számára.

 

 

140 milliárd forintos forgóeszközhitel a vállalkozásoknak

 

Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., valamint a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezetőivel a hazai válságkezelésben a vállalkozások számára kiemelt fontosságú szerződéseket írt alá több kereskedelmi bank vezetőjével, ünnepélyes keretek között.

 

A forgóeszközhitel ma a legfontosabb a vállalkozások számára, ezért 140 milliárd forintos hitelkeretet indítunk el a kereskedelmi bankokkal együttműködve - jelentette ki Bajnai Gordon miniszter.

 

Az ügyfelek által fizetendő kamat 11 százalék körüli lesz, s a hitelplafon 200 millió forint.

 

 

 

Harminchatmilliárd koncentráltan a válság enyhítésére

A négynapos munkahét

 

Pályázati programok formájában közvetlen munkaerő-piaci válságkezelésre 36 milliárd forintot különített el a szociális tárca az elmúlt időszakban. Ebből százezer állást tartanának meg. Egyéb forrásokkal kiegészítve a munkahelymegtartást és - teremtést több mint 100 milliárd forint segítheti elő.

 

A közvetlen válságkezelést szolgáló programok közül először az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) által meghirdetett pályázatok rajtoltak el, január 23-án. Ezek segítségével bértámogatást nyújtanak a munkáltatónak, támogatják a csökkentett munkaidőt (négynapos munkahét), s a felszabaduló munkanapokon történő képzést. A kieső munkanapra járó bér 80 százalékát lehet elnyerni, s a képzés költségeinek 80 százaléka is megtéríthető. Az OFA - pályázatok segítik az elbocsátott dolgozók esetében az újbóli elhelyezkedést is, bértámogatással és szolgáltatásokkal. Ugyanilyen forrásokhoz lehet hozzájutni a regionális munkaügyi központok (rmk) kezelésében lévő, A munkahelyek megőrzéséért elnevezésű program keretében, ez február 3-án indult. Az összesen 16 milliárd forint forrású OFA- és rmk-projekteket központi munkahelymegőrző támogatás egészíti ki, erre 700 milliót fordítanak. Ebből azok az rmk-k kaphatnak központi forráskiegészítést, amelyek illetékességi területén 2009-ben a térség számára jelentős csoportos létszámleépítést terveznek. Az összeg január 26. óta áll rendelkezésre.

 

Január elején a minisztérium úgy becsülte, e három program eredménye 20-25 ezer munkahely megőrzése lesz. Ezt a becslést a hónap végére 45-50 ezerre módosították, majd hozzátették: uniós források átcsoportosításával áprilistól további 20 milliárd forint válik elérhetővé. Az így összesen 36 milliárdos, közvetlen válságkezelésre fordított forrásból százezer munkahelyet tartanak megőrizhetőnek. A 20 milliárdos uniós tételt a négynapos munkahét támogatására fordítja a kormány, emellé képzésben való részvételi kötelezettség társul. Korábban Székely Judit szociális szakállamtitkár elmondta: az első jelek azt mutatják, hogy az OFA- és az rmk-pályázatok esetében is a négynapos munkahéttel kapcsolatos szubvenciók a legnépszerűbbek a foglalkoztatók körében, ezekkel lehet majd a legtöbb munkahelyet megtartani. Ez szintén közrejátszhatott abban, hogy a 20 milliárdos többletforrást is a csökkentett munkaidő támogatására koncentrálja a kormány.

 

 

Egyéb források, további programok

A közvetlen válságkezelő programokat egyéb projektek egészítik ki:

a Munkaerő-piaci Alapból biztosított járulékkedvezmény lehetősége, főként a hátrányos helyzetű térségekben élők foglalkoztatására

uniós forrásból 31,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a TÁMOP 1.1 (hátrányos helyzetűeket és rehabilitációs járadékosokat támogató) és a TÁMOP 1.2.1 (Start Plusz és Start Extra) programok előfinanszírozására

a munkahelymegtartást segítheti elő a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált, ötmilliárdos kerete

a kormány további 37 milliárdot különített el aktív munkaerő-piaci programokra, a felhasználásról később döntenek

munkahelyteremtésre is jut, 2,25 milliárd forint értékben

 

Munkahelyek megőrzése és teremtése  

 

 

Két hétig várják az új kiírások iránt érdeklődők észrevételeit

Induló energiapályázatok

 

Hétfőtől indul az Új Magyarország fejlesztési terv energiapályázatainak társadalmi egyeztetése - tájékoztatta lapunkat Ambrovics Andrea, a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Irányító Hatóságának főigazgatója. Összesen öt kiírástervezettel kapcsolatban tehetnek észrevételeket az érdeklődők.

 

A monitoringbizottság pénteki ülésén hagyta jóvá a KEOP idei pályázati konstrukcióit. A 2007- 2013 között 1140 milliárd forintos forrással gazdálkodó program fő témáira - ivóvízre, szennyvíz- és hulladékkezelésre - az eddig meghirdetett keretek a hétéves előirányzatot szinte már teljes egészében lefedik. Így február végén a szennyvízkezelési és rekultivációs pályázatok második fordulóját hirdetik meg. Ezzel összefüggésben a felerészben civilszervezetek, felerészben az intézményrendszer képviselőiből álló testület tagjait leginkább az foglalkoztatta, milyen szerephez jutnak a második fordulóban az önkormányzatok, és a pályázók honnan tudják előteremteni a szükséges önerőt. Az ülésen sok szó esett egyes bírálati elvárásokról, többek között a költséghatékonyság, a horizontális és területi szempontok mérlegeléséről is.

 

A főigazgató szerint már-már türelmetlen várakozás előzi meg a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését és a hatékonyabb energiafelhasználást szolgáló új konstrukciókat. Az érdeklődés nemcsak a majdani pályázók, de az Európai Bizottság illetékesei részéről is nagy. Brüsszel már többször észrevételezte, hogy Magyarország nem halad megfelelően előre az alternatív energiaforrások részarányának növeléséhez és az energiahatékonyság fokozásához kapcsolódó európai uniós elvárások teljesítésében. Ambrovics Andrea elismerte, a KEOP e két témában eddig megjelent kiírásai nem bizonyultak telitalálatnak. ˝E téren fordulatot hozhat az idei év, az egyeztetés során feltétlenül számítunk az érdeklődők észrevételeire˝ - mondta. A konstrukcióknál bővítették a kínálatot, egyszerű és komplex projekttel egyaránt lehet majd pályázni. További jó hír, hogy emelték a támogatási arányt is a március 4-én megjelenő energiakiírásoknál.

 

A főigazgató elmondta: Brüszszelben jól halad a program Európai Bizottsághoz továbbított nagyprojekt-támogatási kérelmeinek elbírálása, ezek 80 százalékánál márciusra vagy áprilisra kedvező döntésre számítanak. A makói térség és a székesfehérvári szennyvízberuházási nagyprojekt esetében a brüsszeli észrevételek alapján elképzelhető, hogy elhúzódik a jóváhagyási folyamat.

 

KEOP forrásmegosztása (prioritások szerint, 2007-13)

 

1. Egészséges, tiszta települések 53,06%

2. Vizeink jó kezelése 28,70%

3. Természeti értékeink jó kezelése 2,75%

4. A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése 5,15%

5. Hatékonyabb energiafelhasználás 3,14%

6. Fenntartható életmód és fogyasztás 1,58%

7. Projekt-előkészítés 4,01%

8. Technikai segítségnyújtás 1,61%

 

Tizenöt százalékos nemzeti társfinanszírozás figyelembevételével.  

 

 

Vállalkozások technológiai innovációjának ösztönzése tartós beszállítóvá válás vagy a státusz megerősítése érdekében GOP-2009-1.3.3

 

Támogatják azon beszállítók technológiai innovációs tevékenységét, amelyek kereskedelmi forgalomban lévő, végterméket gyártó nagyvállalatok vagy beszállítói integrátorok igényeire épülő fejlesztéseket (alkatrész, részegység, gyártási technológia) kívánnak végrehajtani.

 

Keretösszeg 2 milliárd forint: 30-50 pályázatra

 

Pályázhat: gazdasági társaság, amely beszállítónak minősül, vagy a fejlesztés eredményeként beszállítónak fog minősülni,feltéve, hogy

 

-         nem minősül non-profit gazdasági társaságnak,

-         kettős könyvvitelt vezet, valamint

-         nem tartozik az EVA hatálya alá

 

és amelynek a saját tőkéje nem negatív és amelynek nem csökkent a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá;

rendelkezik legalább kettő lezárt teljes üzleti évvel, statisztikai állományi létszám min 1 fő.

 

Támogatott tevékenység: 1. Kísérleti fejlesztés: tervekbe foglalás, prototípus elkészítése, kísérleti gyártás és tesztelés.

2. Eszközbeszerzés, új eszközök beszerzése,

3. Infrastrukturális és ingatlan beruházás, 4. Marketing: a piacon történő megjelenést szolgálja.

5. Minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása.

 

A projekt keretében a kísérleti fejlesztés keretén belül elszámolt költségeknek meg kell haladnia az összes elszámolható költség 50%-át.

 

Támogatás mértéke: Min. 15, max. 400 M Ft.

Mértéke:

K+F: Vállalkozás méretétől függően 25-35-45%

Regionális beruházás (regionális térkép és vállalkozád mérete szerint): 30-50%

Marketing: 30-50%

Előleg: 40%

 

Feltételek: Kötelező vállalás: a projekt fizikai befejezési évét követően a fenntartási időszakban 2 egymást követő üzleti évben a projekt keretében a beszállítói nettó árbevétel eléri a támogatás minimum 30%-át.

 

Az alábbi szakmai területeken nyerhető támogatás: orvostudományok, gyógyszerészeti tudományok/gyógyszeripar, biotechnológia, agrár- és egészségtudományok, energetika, közlekedés-járműipar, elektronika, mérés- és irányítástechnika, hulladékkezelés, környezetvédelem, szennyvízkezelés, környezetbiztonság, vegyészet, számítógépes hardver, adatbázis kezelés, digitális rendszerek, számítógépes programozás, hírközlés, távközlés, anyagtechnikák, gépészet, finommechanika, nanotechnológia, gyártástechnológia területén.

 

 

Májusig benyújtható K+F pályázatok

 

Az alábbiakban azokat a kutatás-fejlesztési pályázatokat mutatjuk be, amelyek beadási határideje májusban jár le. Többségük az üzletileg hasznosítható innovatív, magas színvonalú szellemi és tárgyi eszközök fejlesztését támogatja.

 

GOP-2008-1.1.2. - Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése. A konstrukció a K+F tevékenységet végző szervezetek (felsőoktatási intézmények, költségvetési és közhasznú kutatóintézetek) már létező, eredményeket felmutatni képes, a vállalati együttműködés előmozdítására kialakított K+F központjaiból alakított gazdasági társaságok megerősítését tűzi ki célul. Az anyaintézmény résztulajdonában maradó gazdasági társaság az alábbi három célt együttesen teljesíti: a vállalati szektor számára (konkrét vállalati partnerek megnevezése révén) magas színvonalú kutatási szolgáltatásokat nyújt és közreműködik nemzetközi értelemben is innovatív, üzletileg hasznosítható termékek, szolgáltatások és technológiák kifejlesztésében valamint segíti az oktatást. A támogatás minimum összege 400 millió forint, maximum összege egy milliárd forint.

Beadási határidő: 2009.04.30.

 

GOP-2008-1.2.2 - Innovációs és technológiai parkok támogatása

 

A konstrukció célja a pólusvárosokban - lehetőleg a meglevő K+F+I infrastruktúra bázisán - olyan koncentrált, üzleti alapon működő kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltató központok (˝science parkok˝) kialakítása, amelyek megfelelő kutatási és Infokommunikációs Technológia (továbbiakban:IKT) infrastruktúra létrehozásával az adott ágazat vagy szakterület számára egyedi, magas szintű, testre szabott K+F+I, valamint technológiai inkubátor szolgáltatások széles skáláját képesek nyújtani.

 

A fejlesztés eredményeként az innovációs és technológiai parkba olyan vállalkozások fognak betelepülni, amelyek további vállalkozásokkal, felsőoktatási intézményekkel, akadémiai kutatóintézetekkel együttműködve képesek korszerű, magas hozzáadott értékű, export- és piacképes új vagy továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások, technológiák kidolgozására, piacra való bevezetésére, illetve esetenként a végzett kutatás-fejlesztési tevékenységhez kötődő termelési, szolgáltatási tevékenységet végeznek. Az ötven százalékos támogatást élvező projekt minimum összege egymilliárd forint, maximális összege ötmilliárd forint.

Beadási határidő: 2009.04.30.

 

GOP-2008-1.3.2- Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése

 

A konstrukció célja a közvetlenül hasznosuló K+F tevékenység erősítése és feltételeinek megteremtése vállalati K+F kutatóhelyek létesítésével, illetve bővítésével, valamint a K+F intenzív befektetések és kutató munkahelyteremtés ösztönzésével. A pályázaton nonprofit gazdasági társaságok nem vehetnek részt. A támogatás mértéke 40 százalékos, minimum összege 200 millió forint, maximum összege egymilliárd ötszázezer forint.

Beadási határidő: 2009.04.30

 

KMOP-2008-1.1.2-Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése

A konstrukció a K+F tevékenységet végző szervezetek (felsőoktatási intézmények, költségvetési és közhasznú kutatóintézetek) már létező, eredményeket felmutatni képes, a vállalati együttműködés előmozdítására kialakított K+F központjaiból alakított gazdasági társaságok megerősítését tűzi ki célul. Az anyaintézmény résztulajdonában maradó gazdasági társaság az alábbi három célt együttesen teljesíti: - a vállalati szektor számára (konkrét vállalati partnerek megnevezése révén) magas színvonalú kutatási szolgáltatásokat nyújt és - közreműködik nemzetközi értelemben is innovatív, üzletileg hasznosítható termékek, szolgáltatások és technológiák kifejlesztésében és

- az oktatást segíti (elsősorban a kutatócsere, PhD képzés területén)

A támogatás minimum összege  400 millió forint, maximum összege egymilliárd forint.

Beadási határidő: 2009.04.30.

 

 

 

Megjelent a 2009-s ˝Mikro- kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése˝ c. pályázat kiírása, megemelt támogatási intenzitással!!!

 

GOP-2009-2.1.1/A

KMOP-2009-1.2.1/A

 

Rendelkezésre álló forrás

A GOP-2009-2.1.1/A pályázati konstrukció keretében:

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 18 milliárd forint a 2009. évre.

 

A KMOP-2009-1.2.1/A pályázati konstrukció keretében:

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 2,588 milliárd

forint a 2009. évre.

 

Pályázók köre

Jelen pályázati konstrukcióra pályázhatnak:

-         gazdasági társaságok,

-         szövetkezetek,

-         egyéni vállalkozók.

 

Méret

A pályázati kiírásra kizárólag a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló, 2004. évi XXXIV. törvény alapján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő vállalkozások pályázhatnak, amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fő volt.

 

Támogatható tevékenységek köre

A pályázati kiírás keretében támogatható tevékenységek technológiai fejlesztést eredményező beruházások, az alábbiak szerint:

1 Technológiai korszerűsítést eredményező, új, illetve 3 évnél nem régebbi (azaz az eszköz gyártási éve nem lehet korábbi, mint a pályázat benyújtását megelőző harmadik év), egyenként minimum nettó 100.000 Ft értékű eszközök vételára (VTSZ lista alapján)

2 Információs technológia-fejlesztés esetén az alábbi költségek számolhatók el:

o        Hardverekhez kapcsolódó tevékenységek, egyenként minimum nettó 15.000 Ft értékű eszközök költségei

o        Szoftverek beszerzése (TESZOR lista szerint)

o        Domain név regisztráció és hozzátartozó webtárhely egyszeri díja (maximum 20.000 Ft értékben).

3 A domain név regisztrációhoz kapcsolódó honlapfejlesztés költségei (maximum 300.000 forintig)(Ezen elszámolható költségsoron a 72.22.12 és a 72.22.12.0 Egyediszoftver-fejlesztés SZJ számon számlázott tevékenység fogadható el.)

4 Minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása esetén az alábbi költségek számolhatók el maximum a projekt összes elszámolható költségének 10%-áig, de maximum 2,5 millió forintig

5 Le nem vonható ÁFA.

 

Támogatás a pályázat befogadását, azaz jelen pályázati konstrukció esetében a támogatói döntést megelőzően megkezdett beruházáshoz nem igényelhető.

Fenntartási időszak: 3 év.

 

 

Támogatás mértéke

A GOP-2009-2.1.1/A pályázati konstrukció keretében: Az ebben a pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 50-70%-a!

 

A KMOP-2009-1.2.1/A pályázati konstrukció keretében:

Az ebben a pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 35%-a Pest megyében, míg Budapesten 25%.

 

Támogatás összege

A GOP-2009-2.1.1/A pályázati konstrukció keretében:

A jelen pályázat keretében az igényelhető támogatás összege: minimum 1.000.000 Ft,maximum 50.000.000 Ft lehet.

 

A KMOP-2009-1.2.1/A pályázati konstrukció keretében:

A jelen pályázat keretében az igényelhető támogatás összege: minimum 1.000.000 Ft, de maximum 20.000.000 Ft lehet, de maximum az előző pontban meghatározott támogatási mértéknek megfelelő arányban.

 

Előleg igénylése

Jelen pályázati konstrukció keretében indokolt esetben előleg nyújtható a támogatás 40%-a erejéig.

 

A pályázatok benyújtása 2009. február 13-tól 2009. december 31-ig lehetséges.

 

Százezer munkahelyet mentene meg a szaktárca

 

Kedd óta lehet pályázni 10 milliárd forintnyi munkahelymegtartó forrásra. Az összegből bértámogatásra, képzéssel társított csökkentett munkaidejű foglalkoztatásra jut - derült ki Szűcs Erika munkaügyi miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján. Ma hirdetik meg azt a 700 millió forintot is, amely az 50 fő feletti létszámcsökkentést hivatott megelőzni.

A válság hatásainak enyhítésére közel hatmilliárd forintot hirdettek meg, ez egészül ki mától újabb tízmilliárddal. Ezenfelül további 20 milliárd forintot remélnek az Európai Uniótól, amelyből a csökkentett munkaidejű foglalkoztatás melletti képzést támogatnák. A 36 milliárd forintból 100 ezer fő munkában tartása, foglalkoztatásának elősegítése történhet meg.

 

Kistérségek kusza támogatásai

 

A hír, mely szerint megszűnnek a kifejezetten hátrányos helyzetű kistérségek számára kiírt pályázatok a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon (GOP) belül, tévesnek bizonyult. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) sajtófőnökének tájékoztatása szerint a tavalyi pályázati határidőket meghosszabbítják, február elején pedig megjelennek a legújabb kiírások is.

 

Az információ azért is hatott furcsán, mert a hátrányos helyzetű (HH) kistérségekben él az ország népességének mintegy 31 százaléka, arról nem is beszélve, hogy ezen térségek nyertes pályázóinak 97 százaléka kisvállalkozás, akik a kedvezmények elvesztése és a gazdasági válság okozta keresletcsökkenés miatt könnyen elveszthetnék a talajt lábuk alól. Az NFÜ tájékoztatása szerint a komplex programmal támogatandó 33 leghátrányosabb helyzetben lévő (LHH) kistérség számára tavaly kiírt pályázatok meghosszabbítása mellett február 6-án két új GOP-os pályázatot is közzétesznek a projektgazdáknak (2.1.2.B. és 2.1.2.C.). Nem szabad elfelejteni továbbá, hogy a mikrovállalkozások támogatásánál jelentős Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásokról is beszélhetünk, amelyek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) kerülnek kifizetésre. Ezentúl a GOP-ban az LHH térségek pályázói 50 százalékos támogatási intenzitásban részesülhetnek, a hátrányos helyzetű (HH) térségek pályázói pedig 40 százalékosban.

 

A pályázatokat tehát nem törölték el, újdonság azonban, hogy a pályázó cégek nem lesznek korlátozva méret szerint, így ha bárki, bárhol fejleszt, az potenciálisan támogatható lesz. Ennek értelmében a KKV-szektor mellett már a nagyvállalatok számára is adott lesz a beruházási lehetőség. Tavaly az LHH területeken külön pályázatot írtak ki a nagyprojektekre és beruházásokra (GOP 2.1.2/C), melyekben a kisvállalkozások nem is indulhattak. Az NFÜ tájékoztatása szerint a változtatásra azért volt szükség, mert a HH térségekben egyre csökkent a beruházási kedv, így egy nagyvállalat betelepülése húzóágazatként hatna a térségre. ˝Mindezek ellenére nem mondható el az, hogy a multik tömegesen valósítottak meg hatalmas beruházásokat az LHH területen, jó esetben egy évben 1-2 pályázat születhet˝ - emelte ki Kundra Anna, sajtófőnök.

 

Nem engedték el a kezüket

 

Mivel a kistérségek között az elnyert pályázati összegeket illetően óriási aránytalanságokat tapasztaltak a szakemberek, a Kormány 2007 novemberében elindított egy fejlesztési programot, amely a 2007-2013 - as időszakban mintegy 122 milliárd forintot biztosít számukra. A ˝Nem mondunk le senkiről˝ címmel indított fejlesztési programban a KSH adatai alapján kijelölt kistérségek vehetnek részt.

 

 

A 33 LHH fejlesztésének forrásait az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) biztosítják. Előbbiben a különböző fejlesztésekhez három támogatási csatorna áll rendelkezésre. Az egyik a kistérségi szintre elkülönített fejlesztési keret, elsősorban a Regionális Operatív Programok (ROP), a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) egyes forrásainál áll rendelkezésre. Ezekből a lehetőségekből 96,9 milliárd forintot különítettek el, a forrásfelosztás a következőképpen történt: 1/3 egyenlően elosztva, 1/3 népesség-arányosan és 1/3 településszám-arányosan.

 

A második forrás a vállalkozásokat támogatja, a GOP keretében 25 milliárd forint kerül a kistérségekbe. A harmadik a széles körben ismert normál pályázati rendszer, ahol sok esetben a kistérségekből érkező pályázatok az értékelésnél eleve plusz pontot kapnak.

 

A kistérségek tehát nem versengenek egymással, hanem egy meghatározott, részükre elkülönített összegre dolgozhattak ki tavalyi év végéig úgynevezett kistérségi stratégiát és projektcsomagot. A dokumentumok összeállítása a kistérségekben - a lehető legszélesebb körű partnerségre alapozva - létrehozott Kistérségi Fejlesztési Bizottságok (KFB) intenzív munkájával, a Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsának (TKTT)  jóváhagyásával, az Államreform Operatív Programból (ÁROP) biztosított külső szakértők támogatásával valósult meg. (ÁROP 1.1.5/B)

 

A GOP 2. prioritásában 103,2 milliárd forint értékben kerültek pályázatok kiírásra, a mai napig 87,2 milliárd forint támogatás került megítélésre, és 36,2 milliárd forint összegű támogatási igény elbírálása jelenleg is folyamatban van. A jelentősen túligényelt 2007-2008 211-212/ABC pályázatok esetében forráshiány miatt egyetlen pályázat sem került elutasításra.

 

Jelenleg folyamatban van a benyújtott dokumentumok felülvizsgálata, szükség szerinti kiegészítése, illetve előértékelése. Amint ez lezárult, februártól kezdődik egy zsűrizési folyamat, ahol az érintett operatív programok (OP) Irányító Hatóságai (IH), szaktárcái, valamint szakmai szervezetek bevonásával értékelésre kerülnek a kistérségek dokumentumai, a kistérségek képviselőinek részvételével. Az egyes projektekre a későbbiekben az IH-k felhívásokat jelentetnek meg, melyre a kistérségek benyújthatják az előzetesen jóváhagyott, de az ekkorra már részletesen kidolgozott projektjeiket, a hagyományos forma betartásával, de a hagyományos értelemben vett pályázati támogatási rendszeren kívül, vagyis egyszerűsített eljárásrendben. ˝A dedikált forrás mellett azonban indulhatnak a különböző pályázatokon, sok pályázatot kifejezetten LHH-kra írunk ki˝ - emlékeztett a sajtófőnök

 

A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség

1. Észak-magyarországi Régió kistérségei : Edelény, Encs, Ózd, Sárospatak, Szerencs, Szikszó, Abaúj-Hegyköz, Bodrogköz, Mezőcsát, Tokaj, Heves, Bátonyterenye - Észak.alföldi Régió kistérségei: Baktalórántház, Csenger, Fehérgyarmat, Mátészalka, Nyírbátor, Vásárosnamény, Berettyóújfalu, Tiszafüred

2. Dél-alföldi Régió kistérségei: Bácsalmás, Jánoshalma, Mezőkovácsháza, Sarkad, Kistelek

3. Dél-dunántúli Régió kistérségei: Sásd, Sellye, Szigetvár, Tamási, Barcs, Csurgó, Lengyeltót, Kadarkút

 

Közlemény a KEOP pályázatok 2009. évi újraindításáról

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatja a Környezet és Energia Operatív Program környezetvédelmi támogatási konstrukcióinak pályázóit, hogy a 2008. decemberében felfüggesztett első fordulós környezetvédelmi pályázatok várhatóan 2009. február 16. és február 20. között jelennek majd meg. A módosított pályázatok eredetileg tervezetthez képest 2 héttel későbbi megjelenése miatt az első benyújtási határnapok is későbbre tolódnak. (A KEOP-2.4.0 pályázat esetében a májusi tervezett időpont nem fog változni.)

 

Az új energetikai pályázatok március hónap folyamán válnak majd elérhetővé.

 

A második fordulós pályázatok benyújtása 2009. február 27-ig még a régi feltételek szerint, a 2008. évi pályázati útmutatók alapján történhet.

 

Az EU szerint hazánk segíti legjobban cégeit a válságban

 

Magyarország számára az európai uniós források jelentik azt a gazdaságélénkítő eszközt, amellyel a gazdasági válság közepette munkahelyek százezreit, vállalkozások ezreit lehet talpon tartani. Danuta Hübner európai biztos kijelentette, hogy a most bevezetett könnyítések ellenére szigorúan fogják ellenőrizni a kifizetéseket.˝A következő napokban új hitelkonstrukciók és pályázatok jelenhetnek meg˝ - mondta Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Brüsszelben, miután találkozott Danuta Hübner regionális fejlesztési európai biztossal. A megbeszélés során több alapvető intézkedésben is megállapodtak. Többek között egy új intézkedéssel fel tudták gyorsítani az előlegfizetést a már nyertes pályázatoknál, ennek köszönhetően százmilliárd forintot meghaladó forrás jut ki a magyar gazdaságba a következő három hónapban. Emellett tizenhét nagyberuházás vár Brüsszelben jóváhagyásra, amelyek a magyar építőipart jelentősen megindíthatják felfelé két szűk esztendő után.

 

Hübner leszögezte, hogy az uniós felzárkóztatási, támogatási politika az egyik legfontosabb válságkezelő eszköz több EU-tagállamban, így Magyarországon is. A legfontosabb feladat meghatározni, hogy miként tudja Magyarország a befektetések növelésére, gazdaságélénkítésre használni a 25 milliárd euróra rúgó uniós támogatást a 2007-2013 közötti időszakban.

 

Kéz a kézben - merre visz a pénz útja?

 

Hübner ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket az Európai Bizottság hozott vagy javasolt a kifizetések rugalmassága és egyszerűsítése érdekében, elsősorban a gazdasági válságra való tekintettel. Kiemelte, hogy a válság miatt Brüsszel igyekszik a 2007-2013-as periódus végéről az eleje felé tolni a kifizetéseket. Megnövelték például azt az összeget, amely előlegek fedezeteként fizethető ki az egyes országoknak: Magyarország esetében például idén 325,6 millió euróval nő az előlegfizetés lehetősége ez évre, elérve összesen a 996 millió eurót.

 

A 25-50 millió eurónál nagyobb értékű beruházásoknál Brüsszel lehetővé tette, hogy már a végleges jóváhagyás előtt kifizethessék az uniós részt. Az egyik legfontosabb változtatás azonban az, hogy az új szabályok érdekében nem kell mindig közbeszerzési eljárás sok olyan pályázatnál, amelyeknél ez egyébként kötelező lenne. Hübner leszögezte, hogy a szabályok egyszerűsítése és rugalmasabbá tétele mellett figyelnek arra is, hogy ne lazuljon a pénzek ellenőrzése.

 

A magyar nagyberuházások közül már a jóváhagyás utolsó szakaszaiban jár Brüsszelben a szegedi és a miskolci villamosközlekedési tervezet, valamint a békéscsabai csatornázási és szennyvízprogram. Bajnai Gordon bejelentette, hogy hamarosan öt új magyar nagyberuházás tervezete érkezik Brüsszelbe. A miniszter hozzátette továbbá, hogy Magyarország is számos intézkedést hozott válságkezelésre. A pályázati nyertesek például immár a támogatás 35-40 százalékot kaphatják meg előlegként automatikusan. Magyarország indította el elsőként a kis- és középvállalkozásokat segítő, a mikrohitel-garanciára, illetve visszatérítendő támogatásokra épülő Jeremie programot. Kilencszáz vállalkozás már kapott kölcsönt vagy hitelgaranciát belőle, és mivel új bankok csatlakoztak hozzá, a következő időszakban gyorsulásra lehet számítani.

 

Magyarország csaknem teljes egészében felhasználta a 2000-2006 időszakra megítélt keretét, de annak érdekében, hogy minden megítélt forrás a hazai pályázókhoz jusson, Brüsszel ez év júniusáig meghosszabbította a határidőt.

 

Múlt héten indult el az automatikus pályázatok rendszere, amelynek keretében kisvállalkozások akár 50 millió forintnyi támogatást kaphatnak alapvetően új technológiák vásárlására. Bevezették a késedelmes fizetésre vonatkozó új szabályt is, amelynek alapján a jövőben az állam késedelmi kamatot fizet, ha a kifizetés nem ér oda időben a vállalkozáshoz. A pályázatok adminisztrációját is egyszerűsítették. Így mintegy harminc százalékkal kevesebb idő alatt el lehet intézni a papírmunkát. A gazdaságélénkítés másik fontos útjának nevezték, hogy az építési és az információs technológiai szektorba áramoljon minél több állami vagy uniós forrás. Ennek köszönhetően a következő egy évben 1800 milliárd forintnyi építési beruházás indulhat be.

 

Olyan programokról van szó, amelyek rövid távon is kedvező hatásúak, de hosszú távon is jelentős előnyökkel járnak - hangoztatta a miniszter, aki hozzátette, hogy az uniós források segíthetnek abban, hogy Magyarországon a gazdaság gyengülése kisebb legyen, és a kilábalás gyorsabban indulhasson meg. Hübner úgy ítélte meg, hogy Magyarország az egyik legjobban felkészült ország a cégek segítésére.

 

 

Jeleket küld az NFÜ: Forrásfelhasználás-követés az interneten

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség létrehozta a JELEK fantázianevű, Jelentéskészítő és Lekérdező Keretrendszert. A szolgáltatás célja a transzparencia növelése, azaz a közvélemény tájékoztatása a források felhasználásáról.A JELEK használatával a felhasználó pontos képet alkothat az Európai Uniós támogatások területi megoszlásáról. A rendszer segítségével rövid idő alatt, dinamikusan szerkeszthető lekérdezések készíthetők. Naprakész adatok alapján állíthatók össze az egyes jelentések a Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006), illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) időszakára vonatkozóan.

 

A lekérdezések tartalmát a felhasználó szabadon szerkesztheti a rendelkezésre álló jelentéselemekből. Régiós, megyei és kistérségi bontásban önkormányzatokra, vállalkozásokra, illetve non-profit szervezetekre vonatkozó adatokat lehet megjeleníteni. Lekérdezhetőek többek között a statisztikai alapadatok, a beérkezett és támogatott pályázatok száma, ezek megoszlása operatív programonként, az igényelt és megítélt támogatási összeg megoszlása operatív programonként.

 

Apró betekintés

 

Az összefoglaló az Egységes Monitoring és Információs Rendszer (EMIR) 2009.02.03-i adatai alapján készült. A jelentésben az adatok csak azon pályázatokra és kiemelt projektekre vonatkoznak (az összefoglaló a technikai segítségnyújtás és a pénzügyi alap projekteket nem tartalmazza), ahol rögzítésre került a beruházás helyszíne. A támogatott és a szerződéssel rendelkező projektek adatai között nem szerepelnek a támogató döntés, illetve a szerződéskötés után visszalépett, visszavont projektek.

 

A rendszer elsőre nagyon bonyolultnak tűnik, ám néhány perces használat után megértjük az okát. Rengeteg adat kezelését kellett felhasználóbaráttá tennie a ügynökségnek, annak érdekében, hogy minden látogató igényét ki tudják elégíteni. Megkönnyíti a böngészést, hogy külön kereshetünk kedvezményezettekre, valamint operatív programra, de ha nem régiókban gondolkodunk, az egész ország területére készíttethetünk jelentést a statisztikai alapadatokról, a beérkezett és támogatott ÚMFT pályázatokról, az igényelt és megítélt támogatási összegek megoszlásáról, de megtudhatunk adatokat a támogatott pályázatok számának KKV besorolás szerint megoszlásáról is.