2009. augusztus
Felhívjuk tisztelt pályázóink
figyelmét, hogy kiírásra került a TÁMOP 2.3.3.B-09/3,
illetve 2.3.3.B-09/4 jelű, ˝Nagyvállalkozások
OKJ-s és akkreditált képzéseinek támogatása˝című
pályázat.
Ha az Ön célja vállalkozása
alkalmazkodóképességének és versenyképességének növelése, valamint a
munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítása, a képzettségi szintjének és
az általuk végzett munka hatékonyságának növelése, és a munkaidő
átszervezésével, az alkalmazottak munkában töltött idejének csökkentésével,
illetve a munkavállalók képzésben való részvételének támogatásával a munkaidő
egy részében a munkavállalói számára képzési lehetőséget kíván biztosítani,
akkor ez a pályázat éppen Önnek szól.
A konstrukció keretében azoknak a
munkáltatóknak (legalább 250 fős nagyvállalkozásoknak) nyújtható támogatás,
akik az átmeneti gazdasági visszaesésből adódó foglalkoztatási nehézségeik
kezelése és a munkaviszony megszüntetésének megelőzése érdekében
munkaszervezési intézkedések bevezetésével az általuk meghatározott
munkavállalóiknak - a munkavégzés alóli részleges felmentése révén - képzést
biztosítanak.
I. Előkészítés költségeire
A képzési projekttel kapcsolatosan
felmerült közbeszerzés költségei elszámolhatóak a pályázat benyújtását követő
naptól a projekt megkezdésének napjáig általános költségként.
II. Képzéshez kapcsolódó költségekre
- képzés költsége, szállás költsége, utazási költség
III. Személyi jellegű költségek támogatásárára
a) a képzések idejére jutó
személyi jellegű költségek (munkabér és közterhei, kivéve a szakképzési
hozzájárulás)
b) általános közvetett költségek, mint
például a pályázatban tervezett képzésekkel, a munkavállalókkal kötendő
tanulmányi szerződésekkel kapcsolatos költség
IV. Egyéb költségekre
A pályázatban az elnyerhető,
vissza nem térítendő támogatás mértéke minimum
10 millió forint, maximum 600 millió forint. Jó hír, hogy ha az átmeneti
támogatási formát választja, akkor akár a projekt összes elszámolható
költségét, azaz 100 százalékát is uniós támogatásból finanszírozhatja (maximum
500 000 eurónak megfelelő támogatási igény esetén).
A pályázatok benyújtására 2009. augusztus 24. és 2009. szeptember 14.
között van lehetőség.
Fölgyorsult uniós
kifizetések - több adminisztráció
A gazdasági miniszter szerint a
már eldöntött pályázatok értéke az igazi mérőszám. A pályázatírók azt mondják:
a túlbiztosítási kényszer lassítja a kifizetéseket.
Az idén eddig kétszeresére nőtt a
2007-13 között Magyarország rendelkezésére álló, mintegy 7000 milliárd forintos
EU-keretből kifizetett támogatások összege. ˝Július
27-ig több mint 407 milliárdot kaptak kézhez a nyertes pályázók, vagyis az év
közepére túlteljesítettük a féléves 374 milliárdos kifizetési előirányzatot,
így már az is reálisnak tűnik, hogy az év végére elérjük a 790-800 milliárd
forintot˝- tájékoztatta a Világgazdaságot Varga István nemzeti
fejlesztési és gazdasági miniszter.
Emlékeztetett ugyanakkor arra,
hogy a kifizetés előrehaladása az esetek nagy részében eddig is a
kedvezményezetteken múlott. Mivel az EU-támogatású
projektek utófinanszírozásúak, a pályázók a már kifizetett számláik
ellenértékét kapják vissza a támogatásból, és csak azokat a tételeket
fizethetik ki, amelyek befejezett projekthez vagy lezárt projektfázishoz
kapcsolódnak.
Ezért a 2008-09-es kifizetések
számadata önmagában nem ad teljes képet az Új Magyarország fejlesztési terv
(ÚMFT) népszerűségéről, illetve eredményességéről vagy az intézményrendszer
teljesítményéről. Varga
István szerint ennél sokkal jobb mérőszám, hogy a nyertes
pályázóknak már több mint 2790 milliárd forint támogatást
ítéltek meg, ez csaknem 1000 milliárdos növekedést jelent az elmúlt év utolsó
napján leszerződött 1800 milliárdhoz képest.
Az intézményrendszer szereplői,
így a közreműködő szervezetek és a minisztériumok a maguk részéről minden tőlük
telhetőt megtesznek a kifizetések növelése érdekében - közölte a miniszter. Az
ÚMFT legjobb kifizetői közé sorolta a Gazdaságfejlesztési (GOP), a Közlekedési
(KÖZOP) és a Társadalmi megújulás (TÁMOP) operatív programot. Ez a három együtt
279,66 milliárd forint támogatást utalt át a
kedvezményezetteknek számla ellenében.
További fontos fejleménynek
minősítette, hogy fölgyorsultak a kifizetések a kiemelt projekteknél is:
ezeknél 207 milliárd forint jutott el a projektgazdákhoz, leginkább előleg
formájában.
A második negyedévben minimálisan
csökkent a kkv bizalmi index pályázati hajlandóságot
mutató részindexe, ennek ellenére az európai uniós támogatások elnyerését a
vállalkozások közel fele reálisnak tartja - derül ki a kutatás legutóbbi
eredményéből.
Az elkövetkezendő egy évben a
vállalkozások 28 százaléka számít finanszírozási lehetőségként a pályázatok
által elnyerhető forrásokkal. A támogatások elnyerésével kapcsolatban továbbra
is a mezőgazdasági vállalkozások a legoptimistábbak, míg a szolgáltató szektor
számít legkevésbé ilyen finanszírozási forrásra.
A mikro-, kis- és
középvállalkozások elkövetkezendő egy éves várakozásait mutató kkv bizalmi indexnek az európai uniós támogatásokra
vonatkozó részindexe 31 pontos értékével még elmarad a válság
előtti 46 pontos értékéhez képest, úgy tűnik azonban, hogy az uniós pályázati
források továbbra is jelentős szerepet töltenek be a hazai vállalkozások
életében.
A vállalkozások mintegy 28
százaléka jelölte meg finanszírozási lehetőségként ezen
forrásokat, így közvetlenül a banki hitelek után a második helyen szerepel a
cégek finanszírozási lehetőségei között.
˝Bár a kis- és középvállalkozások pályázási hajlandóságára vonatkozó
mutatóknál csökkenést tapasztalunk, úgy gondolom, hogy ez a visszaesés csak a
realitásokhoz való közeledést mutatja, mivel az elmúlt évek pályázati
tapasztalataival gazdagodva a vállalkozások reálisabban ítélik meg saját
esélyeiket˝- elemezte az eredményeket Bognár Mihály, a K&H Pályázati tanácsadás
igazgatóság vezetője.
A kutatás eredményei alapján a
vállalkozások profilja jelentősen befolyásolja a pályázati forrásokhoz jutás
esélyeit. A mezőgazdasági cégek például jóval az átlagot meghaladó mértékben -
69 százalékos arányban - látnak esélyt arra, hogy uniós támogatáshoz jussanak.
Ez az ipari vállalkozások esetében 54 százalék, a kereskedelmi cégeknél 46
százalék, a szolgáltató cégeknek pedig 43 százaléka tartja valószínűnek, hogy
nyertes pályázatot tud benyújtani.
Reálisnak tartja, hogy cége EU
támogatáshoz jut (százalék)
Nagyítás
A mezőgazdasági vállalkozások
optimista véleménye többek között arra is visszavezethető, hogy az erre a
szektorra jellemző normatív jellegű (pl. földalapú) szubvenciók, lévén azok is
nagyrészt az európai uniós költségvetésből származnak, a kedvezményezettek
számára gyakran összemosódnak a pályázati úton igényelhető fejlesztési
támogatásokkal.
A kkv-k
közül elsősorban a középvállalatok számolnak pályázati források elnyerésével
(60 százalék) - ez a mutató a kisvállalkozásoknál 53 százalék, a mikrocégek esetében pedig 42 százalék. A kutatásban
megkérdezett cégek közel ötöde (19 százalék) már több alkalommal is nyújtott be
pályázatot.
Októbertől újra elérhető lesz a
"Mezőgazdasági termékek értéknövelése" c. pályázat, ami a
mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését hivatott segíteni. A
pályázati pénz ezen célokon kívül új termékek,
eljárások és technológiák bevezetésére is fordíthatják a nyertesek.
A támogatás célja elsősorban az,
hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, illetve forgalmazásának
javításával vagy új termékek, eljárások, technológiák
bevezetésével növekedjen a mezőgazdasági üzem, illetve az élelmiszeripari
vállalkozás összteljesítménye és versenyképessége. A pályázat kiírói az
élelmiszerbiztonsági, és higiéniai feltételek javulását, valamint
környezetterhelés csökkenését is várják a programtól.
A pályázaton elnyerhető pénzösszeg
pályázónként kiemelkedően magas: a legkisebb igénybe vehető támogatási összeg
nyolcezer eurónak megfelelő forintösszeg, mai árfolyamon számolva közel 2,2 millió forint, a legmagasabb pedig 1,6 millió eurónak
megfelelő nemzeti valuta: közel négyszázhuszonnyolcmillió forint. Mivel egy
pályázó több kategóriában is indulhat, ezért a pályázat kiírója az egy
ügyfélnek odaítélhető pénzmennyiséget hárommillió euróban, azaz több mint
nyolcszázmillió forintban határozta meg. A támogatás mértéke negyven-hatvan
százalék.
A pályázók három célterületre
nyújthatnak be pályázatot, amik közül az első a versenyképesség javítását, és a
termékszerkezet átalakítását szolgálja. Ide sorolható például egy hűtőház
építése, új mezőgazdasági gépek vásárlása. A második célterület a vállalkozás
korszerű működésének feltételeit finanszírozza: az élelmiszerbiztonsági és
környezetvédelmi feltételek javítását, az energiafelhasználás racionalizálását,
valamint az üzemirányítás korszerűsítését. A harmadik célcsoportban az
állattartó- és feldolgozó üzemek új vágópontok létrehozására, vagy a már
meglévő korszerűsítésére pályázhatnak.
A támogatásra egyéni vállalkozók,
egyéni cégek, jogi személyiséggel rendelkezdő, - vagy nem rendelkező -
gazdasági társaságok, szövetkezetek pályázhatnak, amelyek kkv-nak
vagy nagyvállalatnak minősülnek. Ezeken a feltételeken
kívül a pályázat kiírója még feltételként szabja a vállalkozás európai
mértékegységben (EUME) mért méretét, valamint árbevételük forrását is. Ezen feltételek szerint azok a mezőgazdasági termelők
indulhatnak a pályázaton, amelyek legalább négy EUME méretűek, valamint
értékesítésből származó árbevételük fele, - vagy több mint ötven százaléka -
nem-feldolgozott mezőgazdasági termék értékesítéséből származik.
Nem mezőgazdasági termelők
esetében nem számít az üzem mérete, viszont a nem-feldolgozott termékekből
származó árbevételnek az ő esetükben is el kell érnie, vagy meg kell haladnia
az ötven százalékot. A pályázat kiírója mindkét esetben elvárja, hogy ez az
arány a támogatás megszerzése után is fennmaradjon a kötelező üzemeltetés
végéig.
A pályázat kiírásának várható
ideje: október 15.
Az FVM honlapján megjelent a
kihirdetés előtt álló jogszabályok között a 67/2007-es FVM rendelet módosítása.
A támogatási kérelmek beadására
2009. szeptember 1. és 30. között lesz lehetőség.
Megemelt előleg: fél évvel meghosszabbítva
Meghosszabbította fél évvel az Új Magyarország Fejlesztési
Terv nyertes pályázói által igényelhető, megemelt összegű előleg nyújtásának
határidejét a kormány. A döntés értelmében a 2009. december
31-ig megjelenő pályázati felhívások esetén az elnyert támogatás akár
40 százalékát is előlegként igényelhetik a pályázók.
A pénzügyi-gazdasági világválság és a hitellehetőségek
szűkülésének kedvezőtlen hatásait igyekezett ellensúlyozni a kormány, amikor
2008 decemberében úgy döntött, hogy - elsősorban a gazdaságfejlesztési és a
turisztikai beruházásokat, valamint a munkahelyi képzéseket támogató európai
uniós pályázatoknál - az elnyert támogatás 40 százalékára emeli fel a pályázók
által igényelhető előleg összegét. Az intézkedésnek köszönhetően elsősorban a
mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint az önkormányzatok jutottak olyan
többletforráshoz, amely - sok esetben a drága és a válság
miatt nehezen elérhető bankhiteleket kiváltva - lehetővé tette a projektek
megvalósításának gyorsabb megkezdését, likviditásuk megőrzését.
Az elmúlt időszak tapasztalatai, valamint a pályázók
körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a magasabb összegű és gyorsabban
hozzáférhető előleget jónak tartják a projektgazdák. A magasabb összegű előleg
kedveltségét is mutatja, hogy míg 2008 decemberéig az
Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kifizetett előleg összege nagyjából
50 milliárd forintot tett ki, addig ez az összeg 2009 májusára megduplázódott:
csak az év első öt hónapjában 52 milliárd forint előleget fizetett ki a projektgazdáknak
a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
A kormány döntésének értelmében a megemelt összegű
előleget a 2009. december 31-ig megjelenő pályázatok
esetén igényelhetik a nyertes pályázók. Az időközi kifizetés igénylésének
határidejére vonatkozó szabályok is változtak: a nyertes pályázók az előleg
igénylésétől számított hat helyett ezután nyolc hónapon belül kötelesek a már
megkezdett projektjük után időközi kifizetési igénylést benyújtani.
Az NFÜ számításai szerint 2009-ben a regionális operatív
programok pályázataival együtt összesen mintegy 300 pályázati kiírást hirdetnek
meg, várhatóan több mint 920 milliárd forintos keretösszeggel. A most futó és
az ezután megjelenő kiírásokat is figyelembe véve 2009-ben így várhatóan 116,7 milliárd, 2010 első felében pedig további 42 milliárd
forint előleget kaphatnak majd meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv nyertes
pályázói.
Pályázók köre:
Jelen pályázati
konstrukcióra pályázhatnak:
● Kettős könyvvitelt vezető gazdasági
társaságok;
● rendelkezik
legalább egy lezárt (beszámolóval/SZJA bevallással/EVA bevallással
alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel (nem számít bele a
lezárt, teljes üzleti évbe az előtársaságként való
működés időszaka),
● Európai Gazdasági Térség területén
székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező kettős könyvvitelt vezető
gazdasági társaságok fióktelepei;
● Szövetkezetek;
● SZJA hatálya alá tartozó egyéni
vállalkozók;
● Magyarországi székhelyű gazdasági
kamarák (a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény
alapján) közül:
o Magyar Kereskedelmi és Iparkamara;
o területi kereskedelmi és iparkamarák.
● Vállalkozások érdekképviseleti
szervezetei
Támogatható
tevékenységek:
Modern vállalat/szervezet irányítási és termelési
környezet kialakításához kapcsolódó komplex vállalati és szervezeti infokommunikációs fejlesztések, az alábbi 9 funkcionális
rendszerekre/célterületekre lehet pályázatot benyújtani:
1. Vállalati
CRM, értékesítési rendszer bevezetése
2. Gyártási
rendszer bevezetése
3. HR és
bérszámfejtő rendszer bevezetése
4. Kontrolling
és döntéstámogatási rendszer bevezetése
5. Beszerzési,
logisztikai rendszer bevezetése
6. Táv- és
csoportmunka támogatás rendszer bevezetése
7. Pénzügyi,
számviteli rendszer bevezetése
8. Vállalati
portál bevezetése (Internetes megjelenés)
9. Vállalati webáruház bevezetése (Internetes értékesítés)
Egy pályázat keretében több célterületre irányuló
fejlesztéssel is lehet pályázni, de a 8. Internetes megjelenés (Vállalati
portál) és a 9. Internetes értékesítés (Vállalati webáruház)
célterületek együttesen nem pályázhatóak.
Meglévő integrált vállalatirányítási rendszer esetén a
fenti célterületekkel való modulbővítésre is van lehetőség pályázni (kivéve a
meglévő modulok felhasználószám és funkcióbővítései).
Támogatás mértéke:
A GOP-2009-2.2.1 pályázati konstrukció
keretében:
Ezen Pályázati felhívás és útmutató alapján elnyerhető
támogatás mértéke (bármely jogcímen igényelt támogatás esetén) maximum az
összes elszámolható költség 50%-a lehet.
A KMOP-2009-1.2.5 pályázati konstrukció
keretében:
Ezen Pályázati felhívás és útmutató alapján elnyerhető
támogatás mértéke (bármely jogcímen igényelt támogatás esetén) maximum az
összes elszámolható költség 35%-a lehet.
Támogatás összege:
A GOP-2009-2.2.1 pályázat keretében az igényelhető
támogatás összege: minimum 1.000.000
Ft, maximum 10.000.000 Ft lehet,
de maximum a támogatási összeg kalkulátor által kiszámított érték, ami minden
esetben egyedi!
A KMOP-2009-1.2.5 pályázat keretében az
igényelhető támogatás összege: minimum 1.000.000 Ft, maximum 15.000.000 Ft lehet,
de maximum a támogatási összeg kalkulátor által kiszámított érték, ami minden
esetben egyedi!
A pályázatok benyújtása 2009. augusztus 31-től 2009. december 31-ig
lehetséges.
A hét pólusváros jelentkezhet az egy-öt milliárd forintért
Csaknem kilencmilliárd forintos keretösszeggel innovációs
és technológiai parkok támogatására írt ki pályázatot a Nemzeti Fejlesztési és
Gazdasági Minisztérium, amely az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális
Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. A GOP-2009-1.2.2. kódszámú, a 2009-re, illetve 2010-re szóló projekt célja a pólusvárosokban -
lehetőleg a meglevő infrastruktúra bázisán - olyan
koncentrált, üzleti alapon működő k+f+i szolgáltató központok (science parkok) kialakítása, amelyek megfelelő kutatási és infokommunikációs technológiai infrastruktúra
létrehozásával az adott ágazat vagy szakterület számára egyedi, testre szabott,
magas szintű k+f+i, valamint technológiai szolgáltatások széles skáláját
képesek nyújtani.
A fejlesztés eredményeként a parkba olyan cégek települnek
majd be, amelyek további vállalkozásokkal, felsőoktatási intézményekkel,
akadémiai kutatóintézetekkel együttműködve képesek korszerű, magas hozzáadott
értékű, piacképes, új vagy továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások,
technológiák kidolgozására, illetve esetenként a végzett kutatási, fejlesztési
tevékenységhez kötődő termelési, szolgáltatási tevékenységet végeznek.
A konstrukcióra olyan gazdasági társaságok jelentkezhetnek
- feltéve, hogy kettős könyvvitelt vezetnek és nem
tartoznak az eva hatálya alá -, amelyekben egy
pólusváros önkormányzata vagy az ő kizárólagos tulajdonát képező gazdasági
társasága és/vagy állami felsőoktatási intézménye mint tag, illetve részvényes
legalább 5, de legfeljebb 50 százalékos részesedéssel, vagy legalább a
szavazatok 5, maximum 50 százalékával rendelkezik.
A támogatás mértéke legfeljebb az összes elszámolható
költség fele lehet. A támogatási intenzitás Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, Dél-Alföldön,
Dél-Dunántúlon 50, Közép-Dunántúlon 40, Nyugat-Dunántúlon 30 százalék. A
maximális támogatási intenzitások mikro- és kisvállalkozások esetén 20,
középvállalkozásoknál 10 százalékponttal növelhetők. Az igényelhető támogatás öszszege minimum egy-, maximum ötmilliárd forint. Önrésznek
természetbeni hozzájárulás nem fogadható el, a pályázónak a projekt
összköltségének legalább 25 százalékára saját forrással kell rendelkeznie, ez
lehet számlapénz, bankbetét, a pályázó nevére szóló értékpapír, bankhitel,
tagi, illetve magánkölcsön, a projekt érdekében végrehajtott tőkeemelés, zárt
végű pénzügyi lízing. Emellett önrészként szóba jöhet még az államháztartás
alrendszereitől kapott támogatás (visszatérítendő, illetve kamattámogatás,
kedvezményes kamatú és kamatmentes hitel, illetve kölcsön, fejlesztési
adókedvezmény, kockázatitőke-juttatás).
A kiíró azzal számol, hogy az idén és jövőre három-négy
lehet a támogatott pályázatok száma.
Projektvárosok (a fejlesztésnek ezek területén kell
megvalósulnia)
- Debrecen
- Győr
- Miskolc
- Pécs
- Szeged
- Székesfehérvár
- Veszprém
A támogatható
tevékenységek köre
- infrastrukturális
és ingatlanberuházás (építés, korszerűsítés, bővítés,
felújítás, átalakítás)
- új műszaki berendezések,
gépek, műszerek, felszerelések beszerzése, szállítása, üzembe helyezése,
használatuk betanítása
-
eszközbeszerzéshez kapcsolódó licenc-, know-how-vásárlások
-
információtechnológia-fejlesztés (hardver, alap-, illetve speciális egyedi
fejlesztésű szoftver, betanítás)
- minőség-,
környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok
bevezetése és tanúsíttatása
-
menedzsmentköltségek, amelyek a projekt megvalósítása érdekében merülnek fel
Jövőre lép hatályba az áfatörvény
módosítása, amely alapvetően megváltoztatja a szolgáltatások esetében az áfafizetés szabályait. Ez leginkább a telekommunikációs és
járműbérlettel foglalkozó cégeket érinti majd.
Több mint négyéves egyeztetés után az Európai Bizottság
tavaly februárban módosította az áfairányelvet,
amelynek értelmében alapvetően átalakul a szolgáltatások áfafizetési
gyakorlata jövőre. Ezt a szabályozást minden tagállamnak át kell ültetnie a
saját nemzeti törvényeibe, így egyebek mellett az áfatörvény
és az adózás rendjéről szóló törvény is módosul jövőre - az egyelőre még a
kormány támogatását nem élvező pénzügyminisztériumi javaslat már olvasható, a
tervezet vitájára az őszi ülésszakon kerül sor.
Korábban a határon átnyúló ügyletek esetében a szabályozás
csak a termékértékesítésre vonatkozott, ám jövőre ez megváltozik -
szolgáltatások esetén csak nagyon szűk körben tette lehetővé a törvény az áfamentes számlázást. Míg jelenleg a szolgáltatások
esetében az áfafizetés helye fő szabályként a
szolgáltatást nyújtó vállalkozás székhelye szerinti tagállam, addig jövőre a
szolgáltatást kapó vállalkozás székhelye szerint alakul. A változás csak a
vállalkozások közti ügyletekre vonatkozik, vagyis az a szabályozás nem
változik, amikor a megrendelő nem adóalany - például magánszemély. Ebben az
esetben továbbra is a szolgáltatás nyújtójának székhelye határozza meg az áfafizetés helyét. Bizonyos kivételek ugyanakkor
megmaradnak, így az ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatás, a közlekedés áfafizetési szabályai sem változnak.
Két területen valószínűleg jelentős változást hoz majd a
módosítás. Az egyik a telekommunikáció és televíziós közvetítés, a másik pedig
a közlekedési járművek bérbeadása. Előbbi változás leginkább Luxemburgot fogja
érzékenyen érinteni - azzal egyébként, hogy a szabályozás csak később, vagyis
nem jövőre módosul -, mert a kedvező áfakulcsok miatt
egy sor társaság tette át székhelyét a hercegségbe. A módosítást követően
azonban ezek a cégek már nem a luxemburgi áfakulcsok
alapján állítják majd ki számláikat, hanem aszerint,
melyik tagállamban milyen kulcsot alkalmaznak az adott szolgáltatásra. Ez
persze nem jelenti azt, hogy ezek a cégek feltétlenül el is hagyják majd az
országot, az azonban bizonyos, hogy ilyen célból nem költöznek ezt követően
Luxemburgba.
Ami a járművek bérbeadását illeti, a tervezet kettébontja
az egyes ügyleteket aszerint, hogy a szolgáltatás nyújtásának helyén vagy a
nyújtó székhelyén kell-e adót fizetni. Ezek szerint a rövid időre bérbe adott járművek
után aszerint kell az áfát megfizetni, ahol a járművet
használja a bérlő, hosszú távú megállapodás esetén pedig az általános szabályok
lesznek irányadók. A rövid táv vízi járművek esetében
90, közúti járművek esetében pedig harminc nap lesz. Ennek a módosításnak az az értelme, hogy tipikusan a nyaralások idején bérbe vett
autók esetében egységes legyen a rendszer. Vagyis ha valaki Görögországban
bérel két hétre egy autót, akkor számára mindegy lesz, hogy az autót bérbe adó
cég milyen tagállamban van bejegyezve, hisz a mérvadó a használat helyszíne
lesz. A hosszú távú szerződések esetében pedig az igénybe vevő székhelye
határozza majd meg az áfafizetést - céges megbízás
mellett. A külföldön bérelt autók áfaelőnye ezzel
megszűnik.
Hat régióban több mint 21 milliárd forintra lehet pályázni
Várhatóan augusztus végétől ismét lehet pályázni a
régiókban üzleti infrastruktúra, befektetési környezet fejlesztésére, ipari
parkok, ipar- és barnamezős területek, inkubátorházak támogatására. Igaz, nem
az összes régióban, ugyanis az idén az Észak-Alföldön
nem hirdetik meg ezt a felhívást.
A pályázati konstrukció célja, hogy ösztönözze az adott
régió versenyképessége szempontjából kiemelt fontosságú befektetési környezet
infrastrukturális fejlesztését, az innovációt és magas hozzáadott értékű
gazdasági tevékenységet elősegítő szolgáltatások elindítását. A hat érintett
régióban (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl,
Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl) az
összesen elnyerhető európai uniós forrás több mint 21 milliárd forint. Ebből
csaknem 14 milliárd jut ipari parkok, ipar- és barnamezős területek, valamint 7,3 milliárd inkubátorházak fejlesztésére. A társadalmi
egyeztetésre bocsátott kiírástervezet szerint az előirányzott keretből
várhatóan 128 projekt kaphat támogatást. A kiírásra pályázhatnak kis- és
középvállalkozások, egyéb gazdasági társaságok, jogi személyiségű nonprofit szervezetek, helyi önkormányzatok, azok
intézményei és társulásai. A pályázónak vállalnia kell, hogy a támogatással
létrehozott fejlesztés fizikai eredményeit a projekt befejezését követően öt,
kis- és középvállalkozások esetében három évig fenntartja, működteti.
Ipari parkok fejlesztésére 10-600 millió forint az
elnyerhető összeg, s a támogatási intenzitás ebben az esetben minimum 25,
maximum 50 százalékos lehet. Ipari park bővítésére abban az esetben lehet
pályázni, ha a jelenlegi kihasználtsága eléri a nettó terület legalább 80
százalékát, ha a megvásárolni kívánt terület közvetlenül kapcsolódik a meglévő
ipari park területéhez, és ha a pályázó a terület bővítése céljából az ipari
park cím kiterjesztési kérelmét a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági
Minisztériumhoz benyújtotta. Az ipari területek fejlesztésének a támogatásával
a vállalkozások betelepüléséhez szükséges feltételek megteremtését kívánják
ösztönözni. Erre a célra minimum 10, maximum 200 millió forint dotáció kapható,
25-70 százalékos támogatási mérték mellett. Itt a pályázónak vállalnia kell,
hogy az ipari területek infrastruktúrával való ellátása esetén a projekt
befejezését követő három év elteltével legalább négy új vállalkozás költözik
be, amelyet bérleti/adásvételi szerződéssel kell igazolni, illetve három év
elteltével a tartósan bérbe adható területek 40 százalékát, öt év elteltével a
60 százalékát hasznosítja. Ipari parkok és ipari
területek kategóriában összesen 89 projektnek van esélye a nyerésre.
Vállalkozói inkubátorházak fejlesztésére a kiírók
kalkulációja szerint 39 projekt kaphat támogatást. E célra 50-200 millió forint
igényelhető, 25-70 százalékos támogatási intenzitással. Itt a pályázónak
vállalnia kell, hogy új inkubátorház esetében a projekt befejezését követő
három év elteltével legalább négy új vállalkozás költözik az inkubátorházba,
ezt bérleti szerződéssel kell igazolni. További feltétel, hogy a
kedvezményezett három év elteltével a tartósan bérbe adható területek 40
százalékát, öt év elteltével a 80 százalékát bérbeadással hasznosítja
