2009. októberi hírek

Brüsszel jóváhagyta az ÚMFT-n belüli forrásátcsoportosítást

 

A kormány már tavaly novemberben egyértelművé tette: Magyarország úgy fogja felhasználni az uniós forrásokat, hogy azok a lehető legnagyobb védelmet nyújtsák a magyar munkahelyeknek a világválság hatásaival szemben.

 

Ezt a célt szolgálta a közelmúlt minden változtatása: a bürokráciacsökkentő és ügyintézést gyorsító lépések elfogadásától az új pályázati konstrukciók megalkotásán keresztül az operatív programokat érintő forrásátcsoportosításokig bezárólag.

 

Az átcsoportosítások egyik nagy nyertese a Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Keretösszege 111 milliárd forinttal bővült. A magyarázat egyszerű: magyar munkahelyek 65-70%-át a kis- és középvállalkozások biztosítják. A Gazdaságfejlesztési Operatív Programnak pedig ők a címzettjei.

 

Vagyis a forrásátcsoportosításoknak a magyar kis- és középvállalkozások a nyertesei. Az ő érdekükben született ez a döntés, amelynek mai aktualitását az adja, hogy több hónap kemény tárgyalássorozata után Brüsszel megadta a zöld jelzést a magyar tervek első nagy etapjának, amely több mint 110 milliárd forintot ˝szabadít fel˝.

 

A válságkezelő átcsoportosítások engedélyezése a magyar fejlesztéspolitikai szakemberek több hónapos munkájának eredménye és nagy lehetőség a magyar kis- és középvállalkozásoknak.

 

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjait (OP) 2006-ban fogadta el a kormány annak érdekében, hogy az ország minél jobban ki tudja használni az Európai Uniós tagságból eredő lehetőségeket. Az azóta eltelt időben kirobbant gazdasági válság azonban alapjaiban változtatta meg a gazdasági környezetet és a fejlesztéspolitika feltételeit. A válságkezelés során a kormány a kezdetektől fogva támaszkodott az ÚMFT keretében rendelkezésre álló forrásokra, és eddig is számos intézkedést hozott a kedvezőtlen hatások mérséklésére. Újabb lépésként most az OP-k közti forrásátcsoportosítással kívánja megnövelni a gazdaságélénkítést szolgáló keretösszeget. Az ÚMFT módosításáról szóló terveket a kormány 2008 végén fogadta el, azóta folyamatos egyeztetések folytak Brüsszellel, míg végül a formális jóváhagyás is megszületett az Unió részéről.

 

Az átcsoportosításokat a NFÜ szakemberei számos szempont alapján tervezték meg. Legfőbb alapelv volt, hogy az elvonás a legkisebb negatív hatással legyen az adott programra. Ennek megfelelően olyan programokból történik pénzelvonás,

 

    *amelyek iránt alacsony volt az érdeklődés,

    *amelyeknek csupán visszafogott jelentősége van a gazdasági válság kezelése szempontjából, valamint

    *amelyek megvalósulása kockázatosnak tekinthető.

 

A forrásbefogadó programok kiválasztása során az alábbi szempontokat vették figyelembe:

 

    * pályázói igény mutatkozzék a forrás iránt,

    * az igényt fejlesztéspolitikai tapasztalati adatok támasztják alá,

    * a forrás minél egyszerűbben és gyorsabban jusson el a kedvezményezetthez,

    * a program illeszkedjen a hosszú távú célokhoz.

 

A támogatások átcsoportosítása és hatékonyabb bevonása a válságkezelésbe nem csupán tompítja a gazdasági válság kedvezőtlen hatásait, hanem javítja az ország versenyképességét, valamint hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyek megőrzéséhez. Az átcsoportosítások legfőbb kedvezményezettjei a válság által leginkább sújtott kkv-k, amelyek a magyar munkahelyek 65-70%-át biztosítják. A módosítások kiemelt célja továbbá a hátrányos helyzetű területek megsegítése. A változások hatására, a vállalási feltételek megváltoztatásával lehetővé válik, hogy egyre több pályázó részesüljön EU-s támogatásból.

 

A forrásátcsoportosítás legnagyobb nyertese a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP). Keretösszege 111 milliárd forinttal bővült, amely a kkv-k komplex technológiai fejlesztésére és a vállalati beruházások támogatására fordítható. A forrásból az NFÜ becslései szerint 4000 kis és középvállalkozás juthat támogatáshoz és hajthat végre fejlesztést a következő hónapokban és években.

 

Az átcsoportosításról az alábbi táblázat ad áttekintést:

 

 

        

Pályázzon energiapazarló kazánjainak cseréjére!!!!

 

Most lehetőség van megújuló energiaforrást használó fűtési rendszerek telepítésére a KEOP-2009-420A pályázat keretében.

 

• A támogatás mértéke 50%
• Támogatás összege 1-50 millió Ft-ig
• Pest megyéből sajnos nem lehet pályázni!

 

Az alábbi fűtési típusok beépítése támogatott, technológiai célra is:

• Napkollektor
• Geotermikus energia
• Biomassza

 

 

A pályázat elbírálása gyors, objektív ezért akár már idén télen is üzembe állhat régi kazánja mellet egy új, környezetbarát, megújuló energiát hasznosító kazán.   

 

Új pályázatok 15 napos elbírálási idővel

 

Augusztus 31-től nyújthatják be gazdaságfejlesztési és innovációs célokat szolgáló pályázataikat a hazai vállalatok, amelyek a pályázatok pozitív elbírálását követő szerződéskötéshez képest 15 napon belül kézhez kaphatják az első forintokat.

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt, e hét hétfőtől beadható legújabb európai uniós pályázatok nagy része, 41,6 milliárd forint kutatás-fejlesztési és innovációs célokat szolgál. Ugyanakkor a K+F+I pályázatok mellett most nyílnak meg több mint 7 milliárd forintnyi kerettel a mikro-, kis- és középvállalatok körében már tavaly is nagyon népszerű informatikai fejlesztéseket ösztönző kiírások is.

 

Fontos egyszerűsítés, hogy az alacsonyabb támogatási összegű, várhatóan több száz mikro-, kis- és középvállalatot megmozgató informatikai pályázat, a ˝Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása˝ esetében automatikus eljárási rend lép életbe, ami azt jelenti, hogy a beadott pályázatokat már nem bírálóbizottság értékeli, hanem a cégek által kitöltött formanyomtatványok adatai alapján, egy gyorsabb döntési mechanizmus segítségével születik meg a támogatói döntés.

 

Az IT célokra elnyerhető támogatások

 

A modern vállalatirányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó komplex infokommunikációs fejlesztéseket, illetve a vállalati portálok, webáruházak kialakításához igényelhető elektronikus kereskedelem támogatási program (GOP-2009-2.2.3), (GOP-2009-2.2.1; KMOP-2009-1.2.5) nem ismeretlen a pályázók előtt, ezeken a pályázatokon most összesen 5,69 milliárd forint támogatás nyerhető el. A Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása keretében komplexebb vállalati informatikai fejlesztésekre igényelhető legalább 5, legfeljebb 25 millió forintos támogatás - a beruházás összes elszámolható költségének legfeljebb 50 százaléka - idén év végéig.

 

 

 

Pályázat kódja	Pályázat címe	Rendelkezésre álló keret (milliárd Ft)	Támogatás	Beadási határidő
GOP-2009-211	Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus ker. támogatása	2,5	1-10	2009.08.31 - 2009.12.31
KMOP-2009- 125		1,22	1-15
GOP-2009-233	Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus ker. komplex támogatása	1,97	5-25	2009.08.31 - 2009.12.31
GOP-2009-341	Vállalati SaaS központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása	1,485	50-300	2009.08.31 - 2009.10.31.

 

 

Újdonságnak számít, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ezen pályázatnak meghirdette egy automatikus elbírálású, kisebb támogatási keretű változatát Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása címen. Az automatikus bírálati eljárás jelentősen egyszerűsíti a cégek adminisztratív terheit, és gyorsítja a pályázat odaítélésének menetét. Amennyiben a pályázat megfelel a jogosultsági feltételeknek, a hiánytalan dokumentumok benyújtását követően megszületik a támogatási döntés, és megkezdődhet a projekt megvalósítása.

 

Az informatikai szolgáltatásokat nyújtó vállalati SaaS (Software as a Service) központok létrehozásának és fejlesztésének támogatására (GOP-2009-3.4.1) közel másfél milliárd forint áll rendelkezésre Magyarország hat konvergencia régiójában - Közép-Magyarország kivételével. A program akár 50 százalékos támogatásintenzitással, legfeljebb 300 millió forint nagyságú vissza nem térítendő forrást nyújt annak érdekében, hogy minél több informatikai szolgáltató központ létesüljön.

 

A kutatás-fejlesztésre és innovációra elnyerhető támogatások

 

A piacorientált kutatás-fejlesztést támogató programban (GOP-2009-1.1.1; KMOP-2009-1.1.1) legfeljebb 300 millió forint összegű támogatást nyerhetnek az olyan vállalkozások, amelyek valamely ötletük műszaki-tudományos működőképességét (prototípusos bizonyítás) kívánják bizonyítani. A Közép-Magyarországi régió vállalatai előtt is nyitva álló pályázat kerete összesen 14,79 milliárd forint.

 

Pályázat kódja	Pályázat címe	Rendelkezésre álló keret (milliárd Ft)	Támogatás	Beadási határidő
GOP-2009-111	Piacorientált k+f tevékenység támogatása	12	25-30	2009.08.31-2010.01.04
KMOP-2009-111		2,79	50-300
GOP-2009-112	K+F központok fejlesztése, megerősítése	1,98	400-1000	2009.08.31 - 2010.07.05.
KMOP-2009-112		1,27
GOP-2009-132	Vállalati K+F kapacitás erősítése	5	200-1.500	2009.08.31 - 2010.07.05.
KMOP-2009-115		1,36

 

Ugyancsak a vállalati K+F-kapacitás erősítését célozza a vállalati kutatási helyek kiépítésére, vállalati fejlesztői állások kialakítására és fenntartására szánt 6,36 milliárd forintos keret, illetve az a 3,25 milliárd forint, amely a már korábban kiépített kutatás-fejlesztési központok megerősítését szolgálja, 400 millió és1 milliárd forint közötti támogatást biztosítva a sikeres pályázóknak.

 

Akkreditált Innovációs Klaszterek támogatása

 

Az Akkreditált innovációs klaszterek támogatása (GOP-2009-1.2.1; KMOP-2009-1.1.3/A), valamint az Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása (GOP-2009-1.3.1/B) pályázatokra 2010. augusztus 30-ig pályázhatnak az Innovációs Akkreditált Klaszterek, illetve azok tagvállalatai.

 

Pályázat kódja	Pályázat címe	Rendelkezésre álló keret (milliárd Ft)	Támogatás	Beadási határidő
GOP-2009-121	Akkreditált innovációs klaszterek támogatása	12,5	250-1500	2009.08.31.- 2010.08.30
KMOP-2009-113/A		4,067
GOP-2009-131/B	Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása	2	15-350	2009.08.31 - 2010.08.30.

 

 

Az akkreditált innovációs klasztereket támogató pályázat a Pólus Program keretében együttműködő innovatív vállalkozások közös, az együttműködés érdekét is szolgáló projektjeinek (termékfejlesztés és piacra vitel) megvalósulását segíti 250 millió és 1,5 milliárd forint közötti támogatással. Az Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása egy legfeljebb 350 millió forintnyi támogatási összeget jelentő konstrukció, amely a klaszterek innovatív tagvállalkozásainak növekedési esélyeit erősíti, és támogatja versenyképes termékeik és szolgáltatásaik piaci megjelenését.

 

 

Újra lejjebb ment a kamat

 

Most a piaci konszenzus szerint cselekedett a jegybank, és 8,5-ről 8 százalékra vágta az irányadó kamatot.

 

Ezúttal nem okozott meglepetést az MNB monetáris tanácsa, a testület a piaci várakozásoknak megfelelően fél százalékponttal mérsékelte a jegybanki alapkamatot. A ráta így holnaptól 8 százalék.

 

A múlt héten megkérdezett elemzők nagy többsége erre a kimenetelre számított [1]. Ennek ellenére nem lehetett biztosra venni, hogy a jegybank most nem húzza keresztül a piaci szereplők várakozásait. Egy hónapja ugyanis a vártnál nagyobbat, fél helyett egy teljes százalékpontot vágott.

 

A mostani lazítást vélhetően ugyanazok a tényezők tették lehetővé, amelyekre az egy hónappal ezelőtti akciójakor is hivatkozott az MNB, nevezetesen: a forint viszonylagos stabilitása és a Magyarországgal szembeni bizalom, illetve a világban is uralkodó kockázatvállaló magatartás erősödése. Ráadásul a legutóbbi, júliusról szóló infláció is messze elmaradt a gondolttól, ez támogatólag hathatott a mai kamatvágáshoz.

Jövőre is gazdasági visszaesés lesz

 

A pontos okokra a kamatdöntés után egy órával közzétett MNB-közlemény ad választ, de a piac Simor András jegybankelnök sajtótájékoztatóján elhangzó szavaira is kíváncsiak, azt fürkészik, hogyan alakulhat a jövőben a kamatpolitika. Mindenesetre az elemzők zöme most úgy számol, idén a mai vágással nem ért véget a kamatcsökkentés, év végéig további fél százalékponttal jöhet lejjebb a ráta.

 

Simor a jövőt illetően azt mondta, hogy fenntartja az előző havi álláspontját, ami a jól ismert dodonai kijelentés: akkor lehet további kamatcsökkentés, ha a pénzügyi stabilitási szempontok és inflációs kilátások lehetővé teszik ezt.

 

A kamatdöntés erőviszonyait illetően Simor elmondta, hogy a tanács ˝túlnyomó többsége˝ a fél százalékpontos csökkentés mellett szavazott, a másik javaslat a 0,75 százalékpontos vágás volt.

 

A kamatdöntésnél minden bizonnyal nagy súllyal esett latba a szakértői gárda által készített, negyedévente frissülő makrokitekintés, az Inflációs jelentés. Annak pontos tartalmát majd csak szerdán ismerhetik meg a piaci szereplők, de a két legfontosabb számot, a gazdasági teljesítmény és az infláció idei és jövő évi pályáját nyilvánosságra hozta az MNB.

 

A számok azonban a három hónappal ezelőtti tanulmányhoz képest vajmi keveset változtak. A jegybank továbbra is úgy látja, idén 6,7 százalékos, jövőre pedig 0,9 százalékos lehet a gazdasági visszaesés, hogy aztán 2011-ben 3,4 százalékkal bővüljön a GDP. Ezek a számok megegyeznek a kormány előrejelzésével.

 

Az inflációs pályában csak minimális változást lát az MNB stábja. Idén továbbra is 4,5 százalékos pénzromlásra számítanak, jövőre az eddig gondoltnál némileg kisebb, 4,1 százalékos, ám 2011-ben épp ellenkezőleg, marginálisan nagyobb, 2,1 százalékos lehet az infláció.

 

A kamatdöntés indokai

 

A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi környezet ugyan továbbra is bizonytalan, de az elmúlt hónapokban valamelyest stabilizálódott, és a kilátások nem romlottak tovább. A globális és a magyar gazdaság gyors fellendülésére azonban a közeljövőben sem lehet számítani. A hazai gazdaságban 2010 első negyedévében indulhat meg újra a növekedés. Az infláció az adóemelések miatt ugyan átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól - olvasható a döntésről kiadott közleményben.

 

A magyar gazdaság visszaesésében a korábban vártnál nagyobb szerepet játszott a belső kereslet, ami elsősorban a vállalati készletek drasztikus leépítéséhez és a beruházások vártnál nagyobb visszafogásához köthető. Emellett továbbra is erőteljesen csökken a lakosság fogyasztása. A növekvő foglalkoztatottsági és jövedelmi bizonytalanság, valamint a szigorodó hitelezési kondíciók a háztartásokat megtakarításaik növelésére ösztönözik. A magánszektor alkalmazkodásának következtében a külső finanszírozási igény jelentősen mérséklődik.

 

A hosszabb távú inflációs kilátások szempontjából a monetáris tanács a legnagyobb kockázatot abban látja, hogy a sorozatos inflációs sokkok a gazdasági szereplők hosszabb távú inflációs várakozásait is megemelhetik. A belföldi kereslet visszaesése azonban olyan mértékű, hogy az adóintézkedések közvetlen hatásától eltekintve a fenti kockázat figyelembe vételével is alacsony inflációs környezet valószínűsíthető.

 

A globális befektetői hangulat, és ezzel párhuzamosan Magyarország kockázati megítélése a korábbi lényeges javulást követően az elmúlt hónapban érdemben nem változott. A külső finanszírozási igény számottevő csökkenése, valamint a költségvetés kötvénypiaci finanszírozásának újraindítása ugyancsak mérsékli az ország külső finanszírozásával kapcsolatos aggodalmakat.

 

A reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a kockázati megítélést mérlegelve a monetáris tanács az alapkamat csökkentése mellett döntött. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az nem veszélyezteti az inflációs kilátásokat, és a kockázati megítélés is lehetővé teszi.