Több mint 21
milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre az üzleti infrastruktúra és a
befektetési környezet fejlesztésére a regionális operatív programok 2010.
február 28-ig pályázható kiírásai keretében. Ipari parkok és iparterületek,
valamint barnamezős területek fejlesztésére összesen csaknem 14 milliárd
forint, vállalkozói inkubátorházak kialakítására és bővítésére pedig több mint
7 milliárd forint az elnyerhető keret.
A Dél-Alföldön,
Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, Közép-Dunántúlon, Közép-Magyarországon és
Nyugat-Dunántúlon pályázható konstrukció célja az, hogy a regionális operatív
programok gazdaságfejlesztési eszközrendszerével segítse elő az érintett régiók
versenyképességének megőrzése szempontjából kiemelt fontosságú befektetési
környezet biztosítását. Európai uniós forrás igényelhető infrastrukturális
fejlesztésekre, valamint az innovációt és magas hozzáadott értékű gazdasági
tevékenységet elősegítő szolgáltatások indítására. A Nemzeti Fejlesztési
Ügynökség (NFÜ) becslése szerint a keretből több mint 110 projekt kaphat
támogatást. Fontos odafigyelni arra, hogy a Dél-dunántúli operatív program
(DDOP) kiírásánál iparterületek esetében kizárólag barnamezős terület
fejlesztésére lehet pályázni, a Dél-alföldi operatív program (DAOP) keretéből
pedig technológiai inkubátorház fejlesztése nem támogatható.
A támogatható
tevékenységek közé tartozik többek között az infrastrukturális és ingatlanberuházás, az eszközbeszerzés, szolgáltatások
igénybevétele, az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási
know-how. A pályázóknak vállalniuk kell, hogy a támogatással megvalósított
fejlesztés fizikai eredményeit a projekt befejezését követően öt, kis- és
középvállalkozások esetében három évig fenntartják, működtetik. Jó hír, hogy
ennél a konstrukciónál előleg is kapható a megítélt támogatás 40 százaléka, de
legfeljebb 300 millió forint erejéig. Az elnyerhető összeg régiónként változó,
általában 10-500 millió forint, a támogatás mértéke pedig 25-50 százalékos.
Plusz 13,7 milliárd
forintos kerettel mindemellett négy régióban - Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon,
Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon - külön kiírás szolgálja a komplex
programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben az üzleti
infrastruktúra fejlesztését. Ez a konstrukció az érintett kistérségek gazdasági
teljesítményének növelését jelöli meg specifikus célként, s az NFÜ további 100
projekt támogatásával számol. Itt az ipari parkok, iparterületek és
inkubátorházak mellett ipartelepítésre és vállalkozások telephelyfejlesztésére
is igényelhető támogatás. Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön 2010. február
1-jéig, Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon pedig 2010. március 1-jéig lehet
beadni a pályázatokat. A támogatás mértéke ennél a konstrukciónál általában
50-70 százalékos, az elnyerhető összeg pedig 10-500 millió forint lehet.
Kivétel az ipartelepítés, ahol maximum 50 százalékos lehet a támogatási
intenzitás és az elnyerhető összeg 100-1000 millió forint.
A pályázat célja
A vállalkozások
technológiai fejlesztéseik által közvetlenül csökkentsék a környezeti
terhelést, azaz kimutathatóan növeljék az energia-, víz- és egyéb
nyersanyaghasználat hatékonyságát, csökkentsék a hulladéktermelés és egyéb
káros kibocsátások mennyiségét és veszélyességét. A támogatás ahhoz is hozzá
kíván járulni, hogy a környezetvédelmi szemléletmód, a fenntarthatóság
figyelembevétele rendszerezetten és tudatosan bekerüljön a vállalkozások
működési, termelési döntéseibe.
Pályázók köre
• Kettős
könyvvitelt vezető gazdasági társaságok (kivéve nonprofit gazdasági
társaságok),
• Szövetkezetek,
• SZJA
hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók.
Támogatható célok
• Anyag-,
energiatakarékos, hulladék- és emissziószegény
technológiák;
• Elérhető
legjobb technológia (BAT);
• Alap-
és segédanyagok megújuló ill. másodnyersanyagokkal
való kiváltását célzó technológiák;
• Környezetbarát
csomagolástechnológia
Támogatható tevékenységek
Eszközbeszerzés:
• új eszközök
beszerzése
• szállítás és
üzembe helyezés,
• betanítás
A fejlesztéshez
kapcsolódó infrastrukturális és ingatlan beruházás:
• infrastruktúra
építése, korszerűsítése,
• ingatlan
építése, bővítése, korszerűsítése, átalakítása.
A fejlesztéshez
kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések.
A fejlesztéshez
kapcsolódó információs technológia-fejlesztés:
• hardver
• szoftver
Környezetirányítási,
vezetési, hitelesítési és minősítési rendszerek bevezetése, tanúsíttatása,
hitelesítése, termékek környezetvédelmi minősítése:
• ISO 14001
• EMAS
• A magyar Környezetbarát Termék
• EU öko-címke
• ISO 9001
A támogatás mértéke és összege
Vidéken
Az elnyerhető támogatás
mértéke max. az összes elszámolható költség 50%-a
mikro-, kis- és középvállalkozások esetében és 30%-a a
nagyvállalatok esetében.
Központi régióban
Az elnyerhető
támogatás mértéke max. az
összes elszámolható költség 40%-a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében
és 20%-a nagyvállalkozások esetében.
Összege:
Vidéken az
igényelhető támogatás összege: min. 5.000.000 Ft, de max.
125.000.000 Ft
Központi régióban
az igényelhető támogatás összege: min. 5.000.000 Ft, de max.
125.000.000 Ft lehet.
A pályázat
benyújtása: 2010.03.01. - 2010.08.31.
A kormány az idén 2
milliárd forintot fordít a Munkaerő-piaci Alapból munkahelyteremtésre és -
megőrzésre - jelentette be Simon
Gábor a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. A Szociális és
Munkaügyi Minisztérium államtitkára szerint 2010-ben munkahelyteremtő
beruházások támogatására 1,5 milliárd forintos keretösszeget határozott meg a
kormány, ebből 1400 munkahely teremthető.
Magas hozzáadott
értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásaira 200 millió forintot
fordítanak, ez 250 új munkahelyet eredményez, a távmunkahelyek létesítéséhez
kapcsolódó program központi forrása pedig 444 millió forint, ebből mintegy 600
új távmunkahelyet hoznak létre. A munkahelymegőrző támogatás keretösszege 500
millió forint, ebből 3500-4000 munkahelyet terveznek megőrizni.
A Munkaerő-piaci
Alap tanácsa egyébként január 6-án döntött a 2010-re vonatkozó központi
munkahelyteremtő pályázatokról, munkahelyteremtő, - megőrző programokról. A
döntés nyomán várhatóan februárban indulnak el ezek a programok. A kormány
elsősorban a hátrányos helyzetű régiókban működő kis- és középvállalkozásokat
támogatja majd.
Simon Gábor hangsúlyozta, hogy
a 2009-ben beindult munkahelyteremtő és - megőrző programok 2010-ben is
folytatódnak. Ezek egyike a 4+1 néven ismert munkahelymegőrző támogatás,
amelynek keretében a kis- és közepes vállalkozások 20 milliárd forintra, míg a
nagyvállalatok 10 milliárd forintra pályázhatnak.
Tavaly a központi
pályázatok keretében a Munkaerő-piaci Alapból 2,5 milliárd forintot fordítottak
munkahelyteremtésre és - megőrzésre. A munkahelyteremtés esetében 251
vállalkozásnál 2296 új munkahely létrehozására 555 millió forintot fordítottak.
Immár a
hulladékgazdálkodásra is kiterjed a jelenleg pályázható gazdaságfejlesztési
kiírások köre. Csaknem hétmilliárd forintos támogatási keret szolgálja a
hulladékhasznosítási célú technológiafejlesztést az Új Magyarország fejlesztési
terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési (GOP), illetve Közép-magyarországi (KMOP)
operatív programjainak új kiírásában.
A konstrukció
célja, hogy elősegítse a hulladék vagy anyagában történő, vagy energetikai
hasznosítását, s a hulladékból származó anyagok és termékek egyre nagyobb
mértékű piaci megjelenítését. Az Európai Unió támogatásával az érintett piaci
szektor hazai szereplőinek lehetősége nyílik a meglévő hulladékhasznosító
tevékenységük fejlesztésére, illetve új tevékenység kialakítására, nagyobb
hozzáadott értékű, piacképes termékek gyártására és értékesítésére.
A kiírásra kettős
könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók
pályázhatnak. Fontos feltétel, hogy a pályázónál az éves átlagos statisztikai
állományi létszám a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes
üzleti évben minimum egy fő legyen, és a vállalkozás legalább egy lezárt,
teljes üzleti évvel rendelkezzen. A kiírásra iparági megkötés nélkül bármilyen
vállalkozás pályázhat, kivéve azokat, amelyeknél a legutolsó lezárt, teljes
üzleti év nettó árbevételének vagy egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói
adóalapba beszámított bevételének több mint 50 százalékát mezőgazdasági
tevékenység teszi ki. A pályázónak vállalnia kell, hogy a támogatott
beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat, információs
technológiai fejlesztéseket, valamint a támogatott minőség-, környezet- és
egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszereket, szabványokat a projekt
befejezését követő ötödik üzleti év végéig, kis- és középvállalkozások esetében
a harmadik üzleti év végéig az adott régióban fenntartja és üzemelteti.
A GOP szóban forgó,
2.1.4/H azonosító számú kiírására a konvergenciarégiókból
(Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl)
nyújthatók be pályázatok. A KMOP 1.2.4/B számú tükörkiírására értelemszerűen a
központi régióból várják a támogatási kérelmeket. A konvergenciarégiókban
a támogatás mértéke mikro-, kis- és középvállalkozásoknál az öszszes elszámolható költség 50, nagyvállalatoknál pedig 30
százaléka lehet. A kiírás szerint ezek a támogatási intenzitások a regionális
támogatási térképen meghatározottakhoz képest - a szállítási ágazat és
nagyberuházások kivételével - mikro- és kisvállalkozásoknál 20, középvállalkozásoknál
pedig 10 százalékkal növelhetők. Közép-Magyarországon 20-40 százalékos
támogatási intenzitással számolhatnak a pályázni készülők. A pályázati tervek
alakításánál azt is érdemes bekalkulálni, hogy a támogatási arány Budapesten
2011. január 1-jétől 10 százalékos lehet. Az elnyerhető összeg a konvergenciarégióban 25-1000, Közép-Magyarországon pedig
25-200 millió forint. Jó hír a pályázóknak, hogy az elnyert támogatásból 40
százalék erejéig, de maximum 300 millió forint összegig előleg kapható.
Meghosszabbított
IT pályázatok
Ez év végéig meghosszabbította a vállalati
folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatását szolgáló
pályázatok beadási határidejét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Az Új
Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP)
két és a Közép-magyarországi operatív program (KMOP) egy kiírására vonatkozik a
döntés. További fontos hír a pályázni szándékozóknak, hogy egyidejűleg - a
Gazdaságfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága vezetőjének döntése
alapján - a GOP-2.2.1 pályázati kiírás keretösszege 4,45, a GOP-2.2.3-é pedig
3,46 milliárd forintra módosult.
A Központi régió felhívásának keretösszege
változatlanul 1,22 milliárd forint.
A három támogatási konstrukció fő célja a hazai kis- és
középvállalkozások jövedelemtermelő képességének erősítése az információs és
kommunikációs technológiai megoldások hatékony alkalmazásával. Ezek a
megoldások mind a belső vállalati, mind a vállalatközi üzleti folyamatokra
kiterjedhetnek, amennyiben a hazai kkv-szektor versenyképességének növekedését
segítik elő. A három kiírás összesen több mint kilencmilliárd forintos
keretéből 590-720 projekt kaphat európai uniós támogatást.
A GOP-2.2.1 és a KMOP-1.2.5 azonosító jelű kiírások a konvergenciarégiókban (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl,
Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl), illetve
Közép-Magyarországon a vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus
kereskedelem fejlesztését ösztönzik. A GOP-2.2.3-as felhívás ennél komplexebb
fejlesztésre is lehetőséget kínál ugyanezen a területen, kizárólag a konvergenciarégiókban. Itt a vállalati folyamatmenedzsment
hatékonyságának növelése a fő cél. Ez vonatkozik többek között a vállalatközi
üzleti kapcsolatok, a belső vállalati folyamatok hatékonyságának, a
hálózatbiztonságnak és a szolgáltatások minőségének a javítására, továbbá a
különböző vállalatirányítási és egyéb üzleti rendszereknek a kiépítésére,
összehangolására és az ehhez kapcsolódó szervezetfejlesztésre is.
Mindhárom kiírásnál figyelemre méltóan kiterjedt a
támogatható tevékenységek köre, amely rugalmas mozgásteret biztosít a
projektgazdák számára. A GOP-2.2.1 és a KMOP-1.2.5 kiírásnál kilenc célterület
tartozik ebbe a körbe. Ezek a következők: vállalati CRM, értékesítés, gyártás,
humánerőforrás-menedzsment és bérszámfejtés, kontrolling és döntéstámogatás,
beszerzés és logisztika, táv- és csoportmunka, pénzügyi, számviteli terület,
internetes megjelenés (vállalati portál) és értékesítés (vállalati webáruház). Ennél a két kiírásnál a támogatási intenzitás
35-50 százalékos. Az elnyerhető összeg a konvergenciarégiókban
1-10 millió, Közép-Magyarországon 1-15 millió forint.
A GOP-2.2.3 kiírás esetében jóval szélesebb körre,
összesen tizenhét célterületre terjed ki a támogatható tevékenységek köre.
Ennél a konstrukciónál a modern vállalat/szervezet irányítási és termelési
környezet kialakításához kapcsolódó komplex fejlesztések kaphatnak támogatást,
az elszámolható összes költség maximum 50 százalékának erejéig. Itt az
elnyerhető összeg 5-25 millió forint. Érdemes szem előtt tartani, hogy a
kifizetési igényléseknek ennél a kiírásnál egyenként minimum ötmillió forintos
támogatási öszszeghez kell kapcsolódniuk, kivéve az
utolsót, amely ennél alacsonyabb összegű is lehet.
S végül még egy jó hír: mindhárom kiírásnál kapható
előleg, az elnyert támogatás 40 százaléka erejéig.
A Regionális Operatív Programok (ROP) pályázati
kiírásai keretében a 2007. évi indulás óta 2009. novemberéig több mint 4.800
projekt kapott támogatást, hozzávetőleg 590 milliárd forint
értékben - derült ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Regionális
Fejlesztési Programok irányító hatóságának összesítéséből.
A projektek feldolgozása, értékelése folyamatosan
zajlik, ez idáig a beérkezett 13.700 pályázat közül több mint 9.800
értékelése történt meg. A bíráló bizottságok csaknem 7.500 projekt kapcsán
fogalmaztak meg döntési javaslatot. Eddig a projektek megvalósításától függően
összességében 150 milliárd forint értékben fizettek ki
támogatást.
A Regionális Operatív Programok végrehajtásának
folyamatában 2009. első féléve hozott nagy előrelépést. A 2007. évi indulás óta
eltelt időszak eredményeihez viszonyítva minden területen jelentős az
előrehaladás. Az elmúlt közel három évben a végleges kötelezettségvállalások
értéke megközelítette az 590 milliárd forintot. Ennek több mint 53 százaléka -
318 milliárd forint - 2009 eredménye.
Az irányító hatóság összesítése szerint 2007 óta több
mint 490 milliárd forintra kötöttek támogatási szerződést, mintegy 342 milliárd
forintot az idei évben megkötött szerződésekben kötöttek le. A kifizetéseknél
is hatalmas az ugrás, hiszen az eddigi összesen több mint 120 milliárd
forintnyi kifizetésből több mint 107 milliárdot az idén utaltak át a
kedvezményezetteknek.
A Regionális Operatív Programokban 1.200 településen
valósulhat meg uniós támogatást felhasználó projekt, és több mint 1.000
önkormányzat nyert el támogatást. A pályázatos konstrukciók esetében 2009.
január 1. és 2009 novembere között összesen 25 tématerületen hirdettek meg
pályázatokat a Regionális Operatív Programok keretében.
A hat téma keretében - gazdaságfejlesztés, turisztika,
közlekedés, humáninfrastruktúra, településfejlesztés, környezetvédelem - meghirdetett
pályázatok számára biztosított összes keret mértéke elérte a 250 milliárd
forintot. A stratégiai fontosságú fejlesztési, beruházási elképzelésekről a
kormány nem pályázatok útján, hanem az adott fejlesztés fontosságát, az Új
Magyarország Fejlesztési Terv céljaihoz való illeszkedését mérlegelve egyedileg
dönt. A 2009. november 19-i állapot szerint összesen 182 projekt 240,1 milliárd
forint támogatási összeggel szerepel kiemelt
projektként nevesítve a ROP akciótervekben. Ezekből 2009. november 19-ig
150 kiemelt projektről született meg a
végső támogató döntés 206,6 milliárd forint támogatási
igénnyel, amelynek eredményeként 140 projekt szerződéskötésére került sor 188,4
milliárd forint támogatási összeggel.
A Regionális Operatív Programokban (ROP) 2010-ben is
kiírják a telephelyfejlesztés támogatását, tavaly a kis- és középvállalkozások
számára a telephely-fejlesztési pályázatot 17 milliárd forint kerettel
hirdették meg - mondta Mosonyi Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ)
főigazgatója, a ROP irányító hatóságának vezetője az MTI-nek.
Emlékeztetett arra, hogy a 2009. áprilisában a
regionális gazdaságfejlesztés keretében meghirdetett pályázat során 40 milliárd
forint támogatást igényeltek a pályázók. A múlt évi
telephely-fejlesztési pályázaton támogatott projektgazdák 2 000 új munkahely
létrehozását és további 15 000 megtartását vállalták három évig.
Mosonyi Balázs elmondta: a 2010 elején megjelenő újabb
telephely-fejlesztési pályázatra 10 milliárd forintot különítettek el. A 2010.
évi várható regionális pályázati kiírásokról a főigazgató elmondta, hogy a
rehabilitációval foglalkozó intézményeknek is januárban jelentetnek meg
pályázatot. Újdonság lesz a turisztikai pályázatok között a vállalkozásoknak
szóló kisösszegű támogatás, emellett a település rehabilitáció keretében a
lelakott városrészek megújítására is lehet támogatást igényelni. Folytatódik az
önkormányzatok számára a belterületi utakra, kerékpárutakra szóló pályázat.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatása szerint a
telephely-fejlesztési pályázat várhatóan 2010. február elején, március végén
jelenik meg. A tervek szerint a pályázatokat áprilistól lehet majd beadni
június-júliusig. Az ipartelepítési pályázat kiírását január végére, február
elejére tervezik 10 milliárd forint keretösszeggel, amelyre 2010. márciustól
lehet majd beadni a jelentkezéseket május-júniusig.
A szociális célú város-rehabilitációs pályázat tavaly
decemberben már megjelent, a pályázatokat 2010. január 15-étől lehet beadni a
Közép-magyarországi régióban március 31-éig, a többi régióban április 30-áig.
A pályázatra a Dél-alföldi régióban 800 millió forint,
a Dél-dunántúli régióban 955 millió forint, az Észak-alföldi régióban 1,6
milliárd forint, az Észak-magyarországi régióban 1,267 milliárd forint keret
áll rendelkezésre. Közép-Magyarországon a hagyományos építésű városi területek
rehabilitációja esetében 1 milliárd forint, az ipari technológiával épített
lakótelepeknél 2,167 milliárd forint keretre lehet pályázni.
2009-ben számos korábbi támogatási forma vált újra
elérhetővé a fejleszteni szándékozó gazdálkodók számára.
A megnyitott intézkedések és a beérkezett támogatási
kérelmek száma, a megítélt támogatások és a kifizetések nagyságrendje alapján
elmondhatjuk, hogy sikeres volt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
(ÚMVP) 2009-es éve - így összegzett dr. Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közösségi ügyekért felelős
szakállamtitkára, majd rátért arra, hogy miként hasznosulnak a különböző
jogcímek nyertesei részére kiutalt milliárdok.
Az ÚMVP idei végrehajtása során folytatódtak a 2007 óta
megnyitott jogcímekhez kapcsolódó kifizetések, számos korábbi támogatási forma
vált ismételten elérhetővé a fejleszteni kívánó gazdálkodók számára, valamint
új intézkedéseket is meghirdetett 2009-ben az ÚMVP Irányító Hatósága. A
szakállamtitkár tájékoztatása szerint az ÚMVP I. tengelyében - ami a magyar
mezőgazdaság technológiai korszerűsítését, versenyképességének fokozását
szolgálja - 2007-től ez év decemberéig összességében csaknem 45 ezer támogatási
kérelmet nyújtottak be a jogosultak, amelyek közül mintegy 33 ezer részesült
támogatásban.
Forgács Barnabás
A teljes kötelezettségvállalás összege meghaladja a 415
milliárd forintot, a kifizetések összege pedig eléri a 146 milliárdot. Külön
kiemelte az állattartás körülményeinek modernizálását célzó jogcímet, amelyet
ősszel ismét meghirdettek, illetve a korábban odaítélt források többségét -
összesen 64 milliárd forintot, ebből 23 milliárdot beruházási előlegként -
2009-ben fizették ki. A szóban forgó támogatásra 2009 decemberéig összesen 2
240 támogatási kérelem érkezett be, a jóváhagyott támogatások összege pedig
meghaladta a 220 milliárd forintot. Ez közel 400 milliárd forint értékű
állattenyésztési beruházás megvalósítását teszi lehetővé.
Az I. tengely fontos és nagy érdeklődést kiváltó jogcíme
volt az önálló, építéssel nem járó gépek beszerzésének támogatása is, amely
nyáron állt újra nyitva a gazdák előtt. A pályázók közel 5 300 kérelmet
nyújtottak be, megközelítőleg 40 milliárd forint támogatásra
igényt tartva. Az elbírálást követően több mint ötezren örülhettek, az e célra
felhasznált uniós forrás mértéke meghaladta a 38 milliárd forintot. A fiatal
mezőgazdasági termelők pályakezdését segítő konstrukciónak köszönhetően több
mint 2 500 új gazda kezdhet agrártevékenységgel
foglalkozni, akik egyenként akár 10 millió forintot igényelhettek az ÚMVP
keretében, emellett pedig sok tematikus kiírás biztosít számukra
többlettámogatást.
A II. tengely is az idén debütált. A környezetterhelés
csökkentését és a racionális földhasználatot ösztönző agrár-környezetgazdálkodási
program öt vagy tíz évre szóló támogatásait nyáron lehetett igényelni. A
területalapú kifizetések a tárgyidőszak alatt 250 milliárd forintot tesznek ki,
s a vizes élőhelyektől a kedvezőtlen adottságú területeken át a gyepterületeken
történő gazdálkodáshoz nyújtanak úgynevezett kompenzációs támogatást.
A gazdálkodók 34 500 támogatási kérelmet nyújtottak be,
több mint 2 millió hektárnyi területet lefedve. Nem termelő mezőgazdasági
beruházásaikkal az idén 700 ügyfél pályázott közel 1,5 milliárd forint értékben. Kiemelendő továbbá, hogy ősszel indult el
az erdő-környezetvédelmi program és a vele rokonítható
erdő-szerkezetátalakítási intézkedés is, amelyekre majd’ 400 támogatási kérelem
érkezett be. A hazai erdőállomány megőrzéséhez járul hozzá továbbá a
mezőgazdasági területek erdősítésére, valamint az erdészeti potenciál
helyreállítására nyújtott anyagi segítség is.
Az ÚMVP III. tengelye a vidéki életminőség javítását, a
helyi jövedelemtermelő képesség növelését, a falvak megújítását és a vidéki
örökség megőrzését tűzte ki célul, de szintúgy ide tartoznak a közösségi és
szolgáltató terek kialakítását, valamint a falu- és tanyabuszok beszerzését
támogató intézkedések. Mindezekre 2013-ig több mint 262 milliárd forint uniós
forrás fordítható, és a fejlesztési elképzelések megvalósítása során alapvető
fontossággal bír a LEADER-szemlélet - hangsúlyozta
dr. Forgács Barnabás.
Ez oly módon valósul meg, hogy a térségi fejlesztési
irányokról és az egyes projektek támogatásáról egyaránt a LEADER Helyi
Akciócsoportok dönthetnek. E közösségek munkájában részt vesznek a helyi
önkormányzatok, az érintett településeken működő vállalkozások és civil
szervezetek képviselői is. A III. tengely négy jogcíme esetében az összes
kötelezettségvállalás mértéke meghaladta az 52 milliárd forintot, ami több mint
3 100 kérelmező támogatási igényének felel meg. Ezt újabb 9 milliárddal növeli
az 1 086 falu- és tanyabusz, amelyek a legkisebb települések lakóinak
mindennapi életét teszik könnyebbé.
A nagysikerű LEADER program - azaz az ÚMVP IV. tengelye
- regisztrációs időszaka 2007 őszén zárult le, majd egy évre rá az ÚMVP
Irányító Hatósága 96 helyi közösséget avatott LEADER akciócsoporttá. Európában
kevés helyen sikerült az országok teljes vidéki területét lefedni, de nálunk
igen: nem kevesebb mint 3 023 települést és több mint
12 000 szervezetet közvetlenül is be tudtak vonni a vidéki Magyarország
megújításába. A támogatott fejlesztések megvalósításának zsinórmértékéül
szolgálnak a közösségek által 4 hónap alatt, a térségek egyedi adottságai
alapján összeállított helyi vidékfejlesztési stratégiák.
A LEADER benyújtási időszakban - októbertől november
közepéig - csaknem 4 000 pályázat érkezett az akciócsoportok
munkaszervezeteihez, ami összesen 15 milliárd forint támogatási
igényt jelent. A szakállamtitkár megjegyezte: a LEADER célterületei között a
kisebb léptékű, de egymást kiegészítő közhasznú és vállalkozói fejlesztések
mellett megtaláljuk a térségi identitást erősítő rendezvényeket, a képzéseket,
valamint a kölcsönös tapasztalatcserére épülő hazai és nemzetközi
együttműködéseket. A tervek valóra váltásával a hazai kistelepülések közelebb
kerülhetnek európai társaikhoz - ezt az utat szegélyezi az ÚMVP majd 2010-ben
is.
Cél a vállalkozások technológiai fejlesztéseik által
közvetlenül csökkentsék a környezeti terhelést, azaz kimutathatóan növeljék az
energia-, víz- és egyéb nyersanyaghasználat hatékonyságát, csökkentsék a
hulladéktermelés és egyéb káros kibocsátások mennyiségét és veszélyességét. A
támogatás ahhoz is hozzá kíván járulni, hogy a környezetvédelmi szemléletmód, a
fenntarthatóság figyelembevétele rendszerezetten és tudatosan bekerüljön a
vállalkozások működési, termelési döntéseibe.
Támogatható célok
- Anyag-, energiatakarékos, hulladék- és
emissziószegény technológiák;
- Elérhető legjobb technológia (BAT);
- Alap- és segédanyagok megújuló ill. másodnyersanyagokkal való kiváltását
célzó technológiák;
- Környezetbarát csomagolástechnológia
- Környezetirányítási, vezetési,
hitelesítési és minősítési rendszerek bevezetése, tanúsíttatása,
hitelesítése, termékek környezetvédelmi minősítése
Támogatható
tevékenységek
Eszközbeszerzés:
• új eszközök beszerzése
• szállítás és üzembe helyezés,
• betanítás
A fejlesztéshez kapcsolódó infrastrukturális és
ingatlan beruházás:
• infrastruktúra építése, korszerűsítése,
• ingatlan építése, bővítése, korszerűsítése, átalakítása.
A fejlesztéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási
know-how beszerzések.
A fejlesztéshez kapcsolódó információs
technológia-fejlesztés:
• hardver
• szoftver
A támogatás mértéke
és összege
Vidéken az elnyerhető támogatás mértéke max. az összes elszámolható költség 50%-a mikro-, kis- és
középvállalkozások esetében és 30%-a a nagyvállalatok
esetében.
Központi régióban az elnyerhető támogatás mértéke max. az összes elszámolható
költség 40%-a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében és 20%-a
nagyvállalkozások esetében.
Összege:
Vidéken az igényelhető támogatás összege: min. 5.000.000 Ft, de max. 125.000.000
Ft
Központi régióban igényelhető támogatás összege: min. 5.000.000 Ft, de max. 125.000.000
Ft.
A hulladékhasznosítási célú technológia fejlesztés
támogatására mintegy 7 milliárd forint európai uniós pályázati forrást szánnak.
A konstrukció célja a hulladék anyagában történő és
energetikai hasznosításának elősegítése, a hulladékból származó
másodnyersanyagoknak és termékeknek egyre nagyobb mértékű piaci megjelenítése,
valamint nyers- és alapanyagként történő felhasználása, továbbá a
hulladékégetéskor felszabaduló energia költséghatékony kinyerése és
hasznosítása.
Az igényelhető támogatás összege a vidéken legalább 25
millió forint, és elérheti akár az 1 milliárd forintot is, míg a Központi
régióban maximum 200 millió forint lehet.
A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre
álló tervezett keretösszeg a GOP esetében 6 milliárd forint, míg a KMOP
esetében 840 millió forint.
A hulladékhasznosítási célú technológia fejlesztésére a
pályázatokat 2010. március 1. és 2010. április 30. között kell beadni.
A következő három évben és uniós forrásból 73,5
milliárd forint áll rendelkezésre logisztikai fejlesztésre. A cél, hogy
Magyarország logisztikai központtá váljon.
A 2009-2013. logisztikai akcióterv célja, hogy 2013-ra
Magyarország a
közép-kelet-európai térség meghatározó logisztikai
szolgáltató központjává váljon - mondta Mester Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési és
Gazdasági Minisztérium (NFGM) versenyképességért felelős szakállamtitkára.
2009-2013. között Magyarországon hazai és uniós
forrásból 73,5 milliárd forint áll rendelkezésre logisztikai fejlesztésre. A
szakállamtitkár utalt arra, hogy Magyarország az európai országok között
jelenleg is a harmadik helyen áll Belgium és Hollandia után a logisztikai
központok létrehozási feltételeinek rangsorában. Az akcióterv várható hatása,
hogy 2013-ra a nyugat-európai szintre emelkedjen a magyar logisztikai ágazat
GDP-hez való hozzájárulása, amely Nyugat-Európában jelenleg 6-6,5 százalék,
Magyarországon pedig 5 százalék.
