2010. januári hírek

Ügyfélszolgálat pályázóknak

Személyes központi ügyfélszolgálati irodát nyitott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Budapest VII. kerületében. A Wesselényi és a Kazinczy utca sarkán található irodában az eddig csak telefonon és e-mailen igénybe vehető szolgáltatásokat személyesen is el tudják majd érni a pályázók.

Az irodában emellett két díjmentesen igénybe vehető számítógépes munkaállomás is lehetőséget biztosít arra, hogy a helyszínen is elkészíthető legyen egy-egy uniós pályázat. Az ügyfélszolgálati munkatársak pedig átveszik az uniós pályázatokkal kapcsolatban felmerülő esetleges panaszokat is. Ezekre természetesen a jogszabályban meghatározott határidőn belül választ kapnak az ügyfelek. Az ügyfélszolgálati irodában kialakított rendezvényteremben egy-egy új pályázati konstrukció meghirdetésével és az uniós projektek végrehajtásával kapcsolatban tájékoztató rendezvényeket szerveznek az NFÜ munkatársai.

Az NFÜ ügyfélszolgálati irodája a telefonos ügyfélszolgálattal megegyező időben, hétfőtől csütörtökig 8 és 16, pénteken pedig 8 és 14 óra között áll a pályázók rendelkezésére.

Az ügyfélszolgálati tevékenység bővítését egyébként az európai uniós pályázatok iránti hatalmas érdeklődés indokolja: március végéig több mint 45 ezer benyújtott és a csaknem 20 ezer nyertes pályázatot regisztráltak az Új Magyarország fejlesztési terv fejlesztési forrásaira.

Ismét pályázható a ˝Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése˝ pályázat

Rendelkezésre álló forrás

Pályázók köre

• gazdasági társaságok (kivéve non profit gazdasági társaságok),

• szövetkezetek,

• egyéni vállalkozók.

Kizárólag mikro- és kisvállalkozásnak minősülő vállalkozások pályázhatnak, amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fő volt.

Támogatható tevékenységek köre

• Technológiai fejlesztést eredményező beruházások

• új vagy használt eszköz beszerzés

• Információs technológia-fejlesztés

• hardver, szoftver beszerzés

• Domain név regisztráció és a hozzá tartozó webtárhely egyszeri díja

• A domain név regisztrációhoz kapcsolódó honlapkészítés

• Minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása

A 3.-5. pontokban szereplő tevékenységek csak az 1. vagy a 2. pontban foglaltakkal együtt támogathatóak. Azonban az 1. és 2. pontban felsorolt tevékenységek önállóan is támogathatóak.

A 3. és 4. pont kötelező, ha még nincs webhelye a pályázónak.

A 4. pontban szereplő tevékenység csak a 3. pontban foglaltakkal együtt támogatható. A 3. pontban szereplő tevékenység önállóan nem támogatható.

Elszámolható költségek

Támogatás mértéke

Támogatás összege

Az igényelhető támogatás összege: minimum 1.000.000 Ft, maximum 20.000.000 Ft

Előleg igénylése

Jelen pályázati konstrukció keretében indokolt esetben előleg nyújtható a támogatás 25%-a erejéig.

A pályázatok benyújtása:

Vidéken: 2010. március 29-től 2010. december 31-ig.

Közép-Magyarországi Régióban: 2010. április 6-tól 2010. szeptember 6-ig.

A pályázatok elbírálása a beérkezés sorrendjében történik, a rendelkezésre álló forrás keret kimerüléséig.

EU-pénz intelligens energiára

Ismét lehet pályázni az Intelligens Energia Európa (IEE) program kiírásaira. Patrick Lambert, a program végrehajtásáért felelős bizottsági ügynökség, az EACI igazgatója szerint az idén összesen 56 millió eurós támogatáshoz juthatnak a legjobb projektek. A Brüsszelben meghirdetett felhívásokra június 24-ig várják a pályázatokat.

Az Európai Unió a 2007-2013-as időszakban összesen 730 millió euróval támogatja a program keretében a bizonyítottan intelligens energia megoldások elterjedését, az energiahatékonyság növelését és a megújuló források alkalmazását, tágabb értelemben a környezetvédelem, a versenyképesség és az innováció ügyét. Az idei keretből 20 millió eurót irányoztak elő energiahatékonysági (SAVE), 10 milliót energiahatékony közlekedési és szállítási (STEER), 20 milliót megújulóenergia-projektekre (ALTENER) és 6 millió eurót integrált kezdeményezésekre. Segíti a bizonyítottan intelligens energia megoldások elterjedését, de a program nem támogat konkrét technológiafejlesztéseket. Az EACI közlése szerint azoknak a projekteknek van esélye a nyerésre, amelyek megfelelnek az EU klímaváltozással és célirányos energiahasznosítással kapcsolatos elvárásainak, nem hardver típusú befektetési, kutatási-fejlesztési programok, és legalább három különböző országból származó partner közreműködésével valósulnak meg két-három év alatt.

A konkrét pályáztatási folyamatra (meghirdetés, pályázatok fogadása, értékelése stb.) a tagállamoknak közvetlen befolyása nincs, az adott évre vonatkozó munkaprogram és pályázati prioritások meghatározásában azonban részt vesznek a képviselőik - tudtuk meg szakterületért felelős tárcától. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium lapunk kérdésére válaszolva megállapította, hogy a magyar pályázók részvétele az IEE programban a többi tagállamhoz képest átlagosnak tekinthető. Kevés azonban az olyan nyertes pályázat, melyben a koordinátor tag magyar. A gyakorlatban többnyire 6-8 résztvevő/pályázat a jellemző - ezek közül egy koordinátor, a többi pedig sima résztvevő.

Magyarországon az Észak-alföldi Regionális Energiaügynökség az IEE programnak köszönheti létezését. Mint Vámosi Gábor ügyvezető igazgató elmondta, német, olasz, portugál és spanyol partnerekkel közösen 2008-ban pályáztak az ügynökség létrehozására, sikerrel. Az összesen 333 ezer euró összköltségű projekthez 250 ezer euró támogatást nyertek az EU-tól. Ennek köszönhetően immár egy éve működik Észak-Alföldön az ország első - és egyelőre egyedüli - regionális energiaügynöksége.

Gördülékennyé teszi a projektvégrehajtást - többek között az észak-alföldi intézményeknek, vállalkozásoknak történő stratégiai és szakmai tanácsadást - az EU-tól kapott 75 ezer eurós előleg, az EACI rugalmas, segítőkész hozzáállása és az, hogy mindegyik nyertes pályázatnak saját projektkoordinátora van Brüsszelben. ˝Ez utóbbit feltétlenül érdemes lenne meghonosítani Magyarországon˝ - jegyezte meg Vámosi Gábor. Megállapította ugyanakkor, hogy nálunk még mindig keveset lehet tudni az IEE programról, és sokan megrettennek a gondolattól, hogy angolul kell pályázni. Célszerűnek tartaná egy olyan nemzetközi információs felület kialakítását, amely a konzorciumi bekapcsolódási lehetőségekről tájékoztatna, és bemutatná azt is, hogy miként kell egy ilyen, Brüsszelből vezérelt projektet végigmenedzselni.

Megjelentek a ROP klaszterfejlesztési kiírásai

Megjelent a DAOP-2010-1.2.1., DDOP-2010-1.1.3., ÉAOP-2010 -1.1.2./A, ÉMOP-2010 -1.2.1., KDOP-2010 -1.2.1., KMOP-2010-1.5.2., NYDOP-2010-1.1.1./A, jelű, " Regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése " című pályázati felhívás!

Rekord mélységben az alapkamat

A monetáris tanács 5,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamat szintjét hétfőn

A monetáris tanács 25 bázisponttal, 5,5 százalékra, rekord mélységbe csökkentette a jegybanki alapkamat szintjét hétfőn.

Az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján indokolt további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi - jegyzi meg a testület a döntésről kiadott indoklásában, amely azt is megállapítja, hogy nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását továbbra is jelentős bizonytalanság övezi. A tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció jövőre a 3 százalékos cél alá süllyedhet.

kamat_százalék

Az alapkamat csökkentés mértéke megegyezett az elemzői várakozásokkal, a megkérdezettek többsége decemberre 5,25 százalékra csökkenő alapkamatra számít.

Magyarország külső sérülékenységét mérsékelte a gazdaság egyensúlyi pozícióinak jelentős javulása, a magas adósságállományok és a gyenge konjunkturális mutatók azonban továbbra is kockázatot jelentenek. A külső sokkokkal szembeni érzékenység mérséklése érdekében a hosszútávon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika kiemelt fontosságú - figyelmeztet a jegybank monetáris tanácsa.

A monetáris tanács megítélése szerint a hazai gazdaság a tavalyi mély recessziót követően idén ismét növekedési pályára állhat. A közvetett adók és a szabályozott árak emelése növeli az inflációt, ugyanakkor annak alakulását egyre inkább a visszafogott kereslet határozza meg. A középtávú inflációs kilátások szempontjából meghatározó termékcsoportok áralakulására továbbra is a gyenge kereslet gyakorolja a legnagyobb hatást. A piaci szolgáltatások inflációja folyamatos mérséklődést mutat. Az iparcikkek árai a kedvezőtlenebb januári adatot követően februárban korrigáltak. Mindezeket figyelembe véve a tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy a fogyasztói árindex az idei év közepétől az MNB 3 százalékban meghatározott inflációs célja közelébe, a jövő évben pedig a cél alá süllyedhet.

A magyar gazdasági folyamatok késve követik a globális és régiós fellendülést. A növekedésben a tavaly megfigyelt szerkezeti kettősség továbbra is fennmaradhat. Az idei év során az export markáns bővülése mellett a fogyasztás az előző évi jelentősebb visszaesést követően sem fog érdemben növekedni a testület szerint.

A nemzetközi befektetői hangulat az elmúlt hónapban javult, és ezzel összhangban a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára jelentősen mérséklődött. Az egyes eurozónabeli országok államadósság pályájának fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak ugyan továbbra is jelen vannak, mégsem gyakoroltak számottevő hatást a kelet-közép európai régió országainak kockázati megítélésére - állapította meg a kamatdöntő testület. A tanács megítélése szerint a javuló tendencia fennmaradását bizonytalanság övezi.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2010. április 14-én 14 órakor jelenik meg.

A monetáris tanács február 22-i ülésén csökkentette a jegybanki alapkamatlábat 6 százalékról 25 bázisponttal a jelenlegi 5,75 százalékra, - akkori - rekord alacsony szintre, és nem zárta ki a további kamatcsökkentés lehetőségét sem. Azt is jelezte a tanács, hogy a lazítási ciklus hamarosan véget érhet.

Az MNB által az ülésről közzétett rövidített jegyzőkönyvből kiderült, hogy a februári kamatdöntés alkalmával hat monetáris tanács tag szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére, ketten 50 bázispontos lazítást javasoltak, míg egy tag az alapkamat szinten tartása mellett voksolt.

A keddig még érvényes 5,75 százalékos kamaton a kereskedelmi bankok 4.155 milliárd forintot tartottak a kéthetes jegybanki betétben, több mint ezermilliárddal nagyobb összeget, mint a múlt év végén.

Simor: szoros szavazati aránnyal csökkentették az alapkamatot

A monetáris Tanács szoros szavazati aránnyal csökkentette 25 bázisponttal 5,50 százalékra az alapkamatot - mondta Simor András, a Magyar nemzeti Bank elnöke a hétfői tájékoztatón.

A testület előtt lévő másik javaslat 50 bázispontos kamatcsökkentés volt - tette hozzá a jegybank elnöke.

Nem változott a forint árfolyama a jegybanki kamatvágás után

A piaci várakozásoknak megfelelő 25 bázispontos jegybanki kamatvágást 266 forinthoz közeli euró jegyzéssel fogadta a forint: a kamatvágást követően öt perccel 265,96 forinton állt a jegyzés, közvetlenül a kamatvágás előtt pedig 266,10 forinton.

Hétfőn délelőtt a jegyzés 264,50-265,70 forintos sávban mozgott, szemben a péntek délutáni 265,33 forinttal.

A forint péntek délután lépte át a 265 forintos euró jegyzést, miután két héten keresztül a 260-265 forintos euró jegyzési tartományban mozgott. A forint tavaly augusztus óta a 265-275 forintos euró jegyzési tartományban mozgott.

Egyeztetésen a technológia pályázatok

Várhatóan április közepén hirdetik meg azt a már régóta nagyon várt kiírást, amelyre mikro- és kisvállalkozások mellett a közepes cégek is pályázhatnak - értesült a Világgazdaság. A még véglegesítésre váró konstrukció előirányzatai szerint a konvergenciarégiókból pályázók 10 milliárd forint, a közép-magyarországiak pedig 3,5 milliárd forintnyi európai uniós forráshoz juthatnak az idén. Az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési operatív programjának (GOP) 2.1.1/B számú konstrukciótervezetének egyeztetése a minap zárult le. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ) eljuttatott észrevételekből (www.nfu.hu) úgy tűnik, hogy az érintettek körében nem arattak osztatlan sikert a tervezett támogatási feltételek.

Az NFÜ már egyértelműen a válságból való kilábalással, a gazdaság élénkülésével számol, és ennek megfelelően alakítja a támogatási feltételeket is. Így részéről fontos elvárás, hogy a vállalkozásnál megvalósuló komplex fejlesztés járuljon hozzá az innovációs, adaptációs képesség erősítéséhez, az előállított hozzáadott érték növeléséhez, a környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célok eléréséhez és a piacra jutáshoz is. A nyertes projekteknél a támogatási intenzitás 25-50 százalékos lehet, ez mikro- és kisvállalkozásoknál 20, középvállalkozásoknál 10 százalékkal növelhető. Az elnyerhető öszszeg projektenként 20-150 millió forint.

Ennél a konstrukciónál az a jó, hogy egyszerre több fejlesztést valósíthat meg a pályázó. A GOP 2. prioritásnál klasszikus támogatható tevékenységnek számító gépbeszerzés mellett lehetőség van az ehhez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how megvételére, infrastrukturális és ingatlanberuházásra, információtechnológiai fejlesztésre, a beszerzett gépeket kezelő személyzet képzésére és tanácsadás igénybevételére is. A kiírástervezettel kapcsolatban véleményt formálók közül a legtöbben az árbevétel- és a foglalkoztatotti létszámmal kapcsolatos, együttesen teljesítendő követelményeket kifogásolják. Az NFÜ honlapján olvasható egyik észrevétel szerint ˝a világgazdasági válság közepén gyakorlatilag kizárják a működő vállalkozások 80 százalékát˝ ebből a pályázatból, mert olyan rossz volt a mérlegük 2009-ben. Mások a projektcégekre is kiterjesztenék a támogatási konstrukciót. Akad, aki attól tart, hogy bár ígérték, nem is lesz ilyen, nagyvállalatoknak is szóló kiírás az idén, ezért kérik a kiírás keretének a növelését és az elnyerhető támogatás maximális összegének 400-500 millió forintra történő emelését.

Egyeztetés során tett észrevételek

·         túl szigorúak a 2010-es megfelelési kritériumok, nem számolnak a válság máig ható következményeivel

·         mivel a pályázat 2010. május 31-től adható be, a vállalatok kizárólag a 2009-es beszámolójukkal tudnak pályázni

·         meg kellene emelni a kiírás keretét, ugyanezt kellene tenni az elnyerhető maximális összeggel is

·         a kiírást ki kellene terjeszteni a projektcégekre is

·         indokolatlan a piacbefolyásoló tevékenységet is végző nonprofit gazdasági társaságok kizárása a pályázók köréből

Van még forrás a nagyvállalatoknak

Csaknem hatmilliárd forint uniós támogatásra nyújtható be még pályázati anyag az elkövetkező egy hónapban a TÁMOP 2.3.3/B program keretében. A Nagyvállalkozások speciális és általános képzéseinek támogatása című projektre a korábban megjelölt augusztus végi határidő helyett 2010. április 30-ig jelentkezhetnek azok a 250 fő feletti nagyvállalatok, akik korábban nem indultak OFA-pályázaton. A támogatás 100 százalékban finanszírozza a munkaerő képzését.

A válságban felértékelődött a Széchenyi Kártya

A hazai mikro, kis- és középvállalati szektor a válság által az egyik leginkább érintett terület, így az államilag támogatott vállalkozásfinanszírozás a tavalyi év egyik prioritása volt. Ennek jelentős eszköze a Széchenyi Kártya program, amely az átmeneti likviditási problémával küzdő vállalkozásoknak jelent gyors segítséget a működés finanszírozásához, másoknak a vállalkozásfejlesztéshez.

A válság idején a kis- és középvállalkozások (kkv) a hosszú távú hitelek helyett inkább a rövidebb időszakra szólót választják, mely elvárásnak jól megfelel a Széchenyi Kártya nyújtotta lehetőség. A Széchenyi Kártya népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy jelenleg az átlagos hiteldíja forint alapon 10 százalék alatti (10 millió Ft hitelösszegig), ami kedvezőbb a kereskedelmi bankok kkv-knak szóló szabad felhasználású hiteleinek kamatánál.

A KA-VOSZ adatai szerint a kis- és középvállalkozások finanszírozását segítő rendszerben 2002-2009 között 160 ezer Széchenyi Kártyát igényeltek, és eddig 120 ezer kártyát adtak ki. Az így kihelyezett kedvezményes hitel volumene elérte a 700 milliárd forintot.

Az elmúlt 8 évben a kihelyezett hitelek 41 százalékát az 500 ezer forint és 4 millió forint közötti kerettel rendelkező Széchenyi Kártyával vették fel. A hitelek 25 százalékát az 5 millió forintos, 18 százalékot a 10 millió forintos, 10 százalékot a 6-9 millió forintos, 5 százalékot a 11-25 millió forintos kártyával vették fel. A hitelek visszafizetési hajlandósága az egyéb hiteleknél kedvezőbben alakult: az elmúlt hét évben kiadott összes Széchenyi Kártya 3,5 százalékánál került sor az állami készfizető kezesség beváltására, amelynek során 18 milliárd forintot fizetett ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

Az elmúlt évekhez hasonló mértékű felfutásra számítanak a Széchenyi Kártya programban az idén is, hiszen a 2010-ben átadott kártyák továbbra is kamattámogatást élveznek, amellett egy, januárban megjelent kormányhatározat a program garanciadíj-támogatását is megerősítette.

A garanciadíj támogatása minden kibocsátott kártyára érvényes, az egy százalékos kamattámogatás pedig az elmúlt évek gyakorlatával azonos módon tíz millió forintos hitelösszegig csökkenti a hiteldíjat. (A kamattámogatás az idei évben kibocsátott kártyákra jár, vagyis az érvényes kártyák 2011-ben is kedvezményes kamattal használhatóak.) Fontos ugyanakkor, hogy a támogatás a 25 milliós Széchenyi Kártyákra is jár, ám azt csak tíz millió forintig érvényesítheti az ügyfél, az afölötti rész kamata már nem támogatott.

Ez azért is jelentős eredmény - mely a program sikerét is mutatja -, mert a Széchenyi Kártya kamattámogatása az eredeti tervek szerint a kezdeti öt százalékról fokozatosan nullára csökkent volna. Igaz, nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a válság által átszabott gazdasági környezetben a kisvállalkozások versenyképességének fenntartása elengedhetetlen mind az érintett szereplők, mind a reálgazdaság szempontjából.

Új uniós mikrohitel-program

Júniustól lesz elérhető az az új európai uniós mikrohitel-program, amelynek létrehozásáról ma állapodtak meg a tagállamok foglalkoztatási és szociális miniszterei.

Az Európai Mikrofinanszírozási Hitelkeret (European Microfinance Facility) nevű program 100 millió eurós induló összegét az EIB és más nemzetközi intézmények fogják kiegészíteni. Így a kezdeményezés a brüsszeli várakozások szerint összesen nagyjából félmilliárd eurót fog tudni mozgósítani.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A területért felelős uniós biztos, Andor László kiemelte: azokat célozzák meg a mikrohitelekkel, akik a jelenlegi helyzetben piaci feltételek mellett nem tudnak kölcsönt felvenni, és ezért nem tudnak vállalkozást kezdeni vagy azt fenntartani.

A kedvezményezettek között első helyen vannak azok a gazdasági válság nyomán munkanélkülivé vált illetve más okból inaktív személyek, akik vállalkozást szeretnének indítani. A hitelprogram révén 25 ezer euró alatti összegeket lehet igényelni, és a következő nyolc év során a tervek szerint összesen 45 ezer támogatás odaítélésére lesz lehetőség.

Hazánk az élmezőnyben - Sorra hívjuk le az EU pénzeket

Magyarország jól halad a kohéziós politika teljesítésében, felgyorsult a programok végrehajtása - állapította meg 2009-es jelentésében az Európai Bizottság.

 Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy 2010 első harmada végéig várják a magyar közbeszerzési akcióterv bemutatását Brüsszelben, és egyúttal bevált gyakorlatként ajánlják más tagállamok figyelmébe az uniós források felhasználását menedzselő magyar intézményrendszert.

Az Európai Bizottság mérlege szerint Magyarország az első öt tagállam között van az EU által 2007-től 2009 végéig - a Kohéziós Alapból (KA), az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és az Európai Szociális Alapból (ESZA) - kifizetett 920,44 millióval, ez a tagállamok mezőnyében 6,48 százalékos részesedést jelent. Ezt emelte ki Simon László, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) integrációs elnökhelyettese a Brüsszelben lezajlott legutóbbi magyar-EU-egyezteté-sek eredményeiről lapunknak nyilatkozva. Szavaiból kiderült, hogy a megkapott 805,27 millió eurós KA- és ERFA-forrással még előrébb, a harmadik helyen állunk, ugyanakkor az ESZA-kifizetésnél a korábbi hatodik helyről a kilencedikre estünk vissza 2009 decemberében.

A tagállamok közül egyedül Bulgária esetében nincs egyetlen eurónyi lehívás sem, miközben tavaly csaknem 50 százalékkal nőtt az EU részéről teljesített kifizetések összege. A múlt év decemberében realizálta viszont kétéves lehívásai négyötödét Spanyolország, háromnegyedét Csehország, Ausztria és Nagy-Britannia, felét Franciaország, Olaszország és Belgium, illetve negyedét Lengyelország és Németország.

Az Európai Bizottság ˝rendkívül kielégítőnek˝ értékelte az egyes operatív programok teljesítésében tavaly észlelt gyorsulást, amely a 2007-13-as keretnél az előirányzatot meghaladó, 62 százalékos abszorpciót eredményezett Magyarország esetében 2009 végére. Elismerően szóltak az EU illetékesei arról is, ahogyan hazánk a kohéziós politikát alkalmazta a gazdasági és pénzügyi válság kedvezőtlen hatásainak kivédésére. A gazdasági talpra állás mellett azonban ˝fokozottan kell ügyelni a programok hosszú távú céljaira is˝ - figyelmeztetett.

Külön is érdemes kiemelni, hogy Magyarország tagállami összehasonlításban különösen jó eredményt ért el a nagyprojektjeivel.

Újra pályázhatóak a KMOP gazdaságfejlesztési kiírásai

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága 2010. február 16-án kiadott közleményével a döntési moratórium elrendeléséről szóló 1003/2010.(I.19.) Kormányhatározat 7. pontjára tekintettel február 20-tól elrendelte az alábbi pályázatok esetében a beadás felfüggesztését.

·         a KMOP-2009-1.1.2. ˝Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése,

·         a KMOP-2009-1.1.3/A. ˝Akkreditált innovációs klaszterek támogatása,

·         a KMOP-2009-1.4.2. ˝Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése

Ezen pályázati kiírások mindegyike 2010. január 20. előtt került meghirdetésre, ezért, tekintettel a fenti kormányhatározat 7. pontjának az 1050/2010.(II.26.) Kormányhatározattal történt módosítására, a pályázatok esetében a felfüggesztés visszavonásra kerül, tehát 2010. március 12-től ismét nyújthatóak be pályázatok a kiírásokra változatlan feltételek mellett.

A válságban felértékelődött a Széchenyi Kártya

A hazai mikro, kis- és középvállalati szektor a válság által az egyik leginkább érintett terület, így az államilag támogatott vállalkozásfinanszírozás a tavalyi év egyik prioritása volt. Ennek jelentős eszköze a Széchenyi Kártya program, amely az átmeneti likviditási problémával küzdő vállalkozásoknak jelent gyors segítséget a működés finanszírozásához, másoknak a vállalkozásfejlesztéshez.

A válság idején a kis- és középvállalkozások (kkv) a hosszú távú hitelek helyett inkább a rövidebb időszakra szólót választják, mely elvárásnak jól megfelel a Széchenyi Kártya nyújtotta lehetőség. A Széchenyi Kártya népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy jelenleg az átlagos hiteldíja forint alapon 10 százalék alatti (10 millió Ft hitelösszegig), ami kedvezőbb a kereskedelmi bankok kkv-knak szóló szabad felhasználású hiteleinek kamatánál.

A KA-VOSZ adatai szerint a kis- és középvállalkozások finanszírozását segítő rendszerben 2002-2009 között 160 ezer Széchenyi Kártyát igényeltek, és eddig 120 ezer kártyát adtak ki. Az így kihelyezett kedvezményes hitel volumene elérte a 700 milliárd forintot.

Az elmúlt 8 évben a kihelyezett hitelek 41 százalékát az 500 ezer forint és 4 millió forint közötti kerettel rendelkező Széchenyi Kártyával vették fel. A hitelek 25 százalékát az 5 millió forintos, 18 százalékot a 10 millió forintos, 10 százalékot a 6-9 millió forintos, 5 százalékot a 11-25 millió forintos kártyával vették fel. A hitelek visszafizetési hajlandósága az egyéb hiteleknél kedvezőbben alakult: az elmúlt hét évben kiadott összes Széchenyi Kártya 3,5 százalékánál került sor az állami készfizető kezesség beváltására, amelynek során 18 milliárd forintot fizetett ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

Az elmúlt évekhez hasonló mértékű felfutásra számítanak a Széchenyi Kártya programban az idén is, hiszen a 2010-ben átadott kártyák továbbra is kamattámogatást élveznek, amellett egy, januárban megjelent kormányhatározat a program garanciadíj-támogatását is megerősítette.

A garanciadíj támogatása minden kibocsátott kártyára érvényes, az egy százalékos kamattámogatás pedig az elmúlt évek gyakorlatával azonos módon tíz millió forintos hitelösszegig csökkenti a hiteldíjat. (A kamattámogatás az idei évben kibocsátott kártyákra jár, vagyis az érvényes kártyák 2011-ben is kedvezményes kamattal használhatóak.) Fontos ugyanakkor, hogy a támogatás a 25 milliós Széchenyi Kártyákra is jár, ám azt csak tíz millió forintig érvényesítheti az ügyfél, az afölötti rész kamata már nem támogatott.

Ez azért is jelentős eredmény - mely a program sikerét is mutatja -, mert a Széchenyi Kártya kamattámogatása az eredeti tervek szerint a kezdeti öt százalékról fokozatosan nullára csökkent volna. Igaz, nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a válság által átszabott gazdasági környezetben a kisvállalkozások versenyképességének fenntartása elengedhetetlen mind az érintett szereplők, mind a reálgazdaság szempontjából.

Egyeztetésen a technológia pályázatok

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a komplex vállalati technológiafejlesztési pályázatok tervezeteit. Az NFÜ honlapján vitára közzétett tervezetekre március 21-ig lehet észrevételeket tenni a partnerségi fórumon. A mikro-, kis- és középvállalkozások számára komplex vállalati technológia-fejlesztésre az idén a Gazdaságfejlesztési operatív programban 10, a Közép-magyarországi operatív programban 3,5 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre.

Új uniós mikrohitel-program

Júniustól lesz elérhető az az új európai uniós mikrohitel-program, amelynek létrehozásáról ma állapodtak meg a tagállamok foglalkoztatási és szociális miniszterei.

Az Európai Mikrofinanszírozási Hitelkeret (European Microfinance Facility) nevű program 100 millió eurós induló összegét az EIB és más nemzetközi intézmények fogják kiegészíteni. Így a kezdeményezés a brüsszeli várakozások szerint összesen nagyjából félmilliárd eurót fog tudni mozgósítani.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A területért felelős uniós biztos, Andor László kiemelte: azokat célozzák meg a mikrohitelekkel, akik a jelenlegi helyzetben piaci feltételek mellett nem tudnak kölcsönt felvenni, és ezért nem tudnak vállalkozást kezdeni vagy azt fenntartani.

A kedvezményezettek között első helyen vannak azok a gazdasági válság nyomán munkanélkülivé vált illetve más okból inaktív személyek, akik vállalkozást szeretnének indítani. A hitelprogram révén 25 ezer euró alatti összegeket lehet igényelni, és a következő nyolc év során a tervek szerint összesen 45 ezer támogatás odaítélésére lesz lehetőség.

Hazánk az élmezőnyben - Sorra hívjuk le az EU pénzeket

Magyarország jól halad a kohéziós politika teljesítésében, felgyorsult a programok végrehajtása - állapította meg 2009-es jelentésében az Európai Bizottság.

 Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy 2010 első harmada végéig várják a magyar közbeszerzési akcióterv bemutatását Brüsszelben, és egyúttal bevált gyakorlatként ajánlják más tagállamok figyelmébe az uniós források felhasználását menedzselő magyar intézményrendszert.

Az Európai Bizottság mérlege szerint Magyarország az első öt tagállam között van az EU által 2007-től 2009 végéig - a Kohéziós Alapból (KA), az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és az Európai Szociális Alapból (ESZA) - kifizetett 920,44 millióval, ez a tagállamok mezőnyében 6,48 százalékos részesedést jelent. Ezt emelte ki Simon László, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) integrációs elnökhelyettese a Brüsszelben lezajlott legutóbbi magyar-EU-egyezteté-sek eredményeiről lapunknak nyilatkozva. Szavaiból kiderült, hogy a megkapott 805,27 millió eurós KA- és ERFA-forrással még előrébb, a harmadik helyen állunk, ugyanakkor az ESZA-kifizetésnél a korábbi hatodik helyről a kilencedikre estünk vissza 2009 decemberében.

A tagállamok közül egyedül Bulgária esetében nincs egyetlen eurónyi lehívás sem, miközben tavaly csaknem 50 százalékkal nőtt az EU részéről teljesített kifizetések összege. A múlt év decemberében realizálta viszont kétéves lehívásai négyötödét Spanyolország, háromnegyedét Csehország, Ausztria és Nagy-Britannia, felét Franciaország, Olaszország és Belgium, illetve negyedét Lengyelország és Németország.

Az Európai Bizottság ˝rendkívül kielégítőnek˝ értékelte az egyes operatív programok teljesítésében tavaly észlelt gyorsulást, amely a 2007-13-as keretnél az előirányzatot meghaladó, 62 százalékos abszorpciót eredményezett Magyarország esetében 2009 végére. Elismerően szóltak az EU illetékesei arról is, ahogyan hazánk a kohéziós politikát alkalmazta a gazdasági és pénzügyi válság kedvezőtlen hatásainak kivédésére. A gazdasági talpra állás mellett azonban ˝fokozottan kell ügyelni a programok hosszú távú céljaira is˝ - figyelmeztetett.

Külön is érdemes kiemelni, hogy Magyarország tagállami összehasonlításban különösen jó eredményt ért el a nagyprojektjeivel.

Fejlesztési tények és tévhitek

Sok vagy kevés, hogy már csaknem 45 ezer pályázat érkezett be a 2007-13-as Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) kiírásaira, közülük eddig 19 529 nyert, és 850 milliárd forinthoz közelít a kifizetett európai uniós támogatások összege? Jogos a kérdés, ám kézenfekvő a válasz is: uniós összehasonlításban nem lehet okunk panaszra. A kohéziós és strukturális alapokból nálunk 3581 milliárd forint, a teljes, 6943 milliárd forintos hétéves keretünk több mint 50 százaléka a leszerződött összeg.

Az Európai Bizottság által 2010. január 1-jéig teljesített időközi kifizetésekkel az ötödik helyen állunk a tagállamok sorában. Kedvezőbb a kép, ha a Kohéziós Alapból (KA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) érkezett összeget tesszük górcső alá: itt stabilan a dobogós harmadik hely a miénk. Kevésbé lehetünk elégedettek az Európai Szociális Alapból (ESZA) történt átutalással, hiszen ennél a korábbi hatodik helyről a kilencedikre estünk vissza. Összességében Magyarország 3,7 százalékos abszorpciós teljesítménye elmarad a 4,2 százalékos uniós átlagtól. Míg az ERFA-KA esetében az uniós átlag feletti a mutatónk (3,8 és 3,6 százalék), addig az ESZA-nál a 3,17 százalékos magyar teljesítmény jelentősen elmarad az unió 6,32 százalékos átlagától. Mindenképpen fel kell gyorsítani tehát a projektelszámolásokat, a számlák benyújtását Brüsszelnek.

A Világgazdaság által megkérdezett piaci szereplők rendszerint arra hívják fel a figyelmet, hogy előbbre is tarthatnánk, ha nem lenne még mindig annyira bürokratikus és merev, ha jobban igazodna a valós piaci igényekhez és gazdasági körülményekhez az EU-pénzek felhasználását menedzselő rendszer, ha nem lenne kiszámíthatatlanul változó és áttekinthetetlen a jogszabályi környezet, s ha végre lendítene a közbeszerzéseken a hatályos törvény. A gyorsabb forráslekötést indokolnák az ország saját gazdasági nehézségei és a globális válság következményei is. Sürgősen el kell dönteni tehát, hogy milyen célra kívánjuk felhasználni a 2007-13-as uniós keretünkből még lekötetlen 3805 milliárd forintot, ehhez biztosítani kell a hazai feltételeket, az esetleges forrásátcsoportosításokról, a felhasználatlan pénzek újbóli odaítéléséről pedig sürgősen tárgyalásokat kell kezdeményezni az Európai Bizottság illetékeseinél.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy már az indulás sem volt tökéletes. Eleve jó féléves késést kódolt a rendszerbe, hogy az EU - a nettó befizető tagállamok kicsinyes garasoskodása miatt - nem tudta határidőre elfogadni a közösségi stratégiai iránymutatásokat és végrehajtási rendeleteket a kohéziós politikára. Bonyolította a helyzetet, hogy az Európai Bizottság váratlanul megváltoztatta - sokak szerint túlbonyolította - a költség-haszon elemzés eljárását. Emiatt Magyarországon újra kellett számolni a jelentős beruházások már kiszámolt költségvetését, ez a forráslekötésben és a pénzlehívásban fontos szerepet játszó nagyprojekteknél másfél éves csúszást idézett elő.

A nagyprojekteknél feltétlenül gyorsításra van szükség, mind az intézményrendszer, mind pedig a kedvezményezettek, de az Európai Bizottság részéről is. Hasonló a helyzet a már mintegy 400 kiemelt projekt esetében is. Nem szabad engedni a további késlekedést a kormány által jóváhagyott kiemelt projektek kidolgozásánál és végrehajtásánál, és segíteni kell a kedvezményezetteknek a saját erő előteremtésében is. A tét nagyságát jelzi, hogy a kiemelt és nagyprojektek együttesen 45 százalékkal részesednek a teljes keretből, legalább 3124 milliárd forint értékben. Ezt a feladatot csak nyomatékosítja, hogy a nagyprojektek Brüsszelnek benyújtott támogatási kérelmek terén a harmadik, a jóváhagyott beadványokkal a második helyen állunk a tagállamok sorában.

Ugyanakkor itthon sem ment simán a hatékony EU-forrás-felhasználás biztosítása. Időt igényelt az intézményrendszer átalakítása. Tetemes volt a lemaradás a 2004-2006-os I. Nemzeti fejlesztési terv nyertes projektjeinél a kifizetések teljesítésében. Máig beárnyékolja az ÚMFT végrehajtását az a vita, amely még a terv kidolgozása idején a gazdaság- és az infrastruktúra-fejlesztés hívei között robbant ki. Sokan mind a mai napig keveslik a gazdaságfejlesztésre, a kis- és középvállalkozások támogatására előirányzott uniós forrást, s túl magasnak tartják az olyan cégek részesedését a keretből, amelyek tulajdonosai a Magyarországon egyébként is jelentős befektetési kedvezményekben részesülő multinacionális vállalatok. A forrásfelosztás eltervezett arányain úgy próbált szépíteni a kormány, leginkább a 2008 őszén kirobbant globális válság kényszerítő hatására, hogy pénzátcsoportosítással 111 milliárd forinttal megnövelte a Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) keretét 105 milliárd forinttal a kis- és középvállalkozások javára. Derült égből villámcsapásként érte a rendszert, hogy a válságra hivatkozással a bankok részéről befagyasztott finanszírozási és garanciavállalási készség miatt számos esetben magukra maradtak a nyertes pályázók a saját erő előteremtésében. Emiatt számolni kell azzal, hogy az Európai Unióban normális körülmények között átlagosnak számító 5 százaléknál nagyobb lehet a projektbedőlés, a megítélt támogatás ellenére nem megvalósuló fejlesztések aránya. Mielőbb mérleget kell készíteni a projektvégrehajtás előrehaladásáról.

A kkv-k felkarolásában nem volt elég eltökélt és gyors az Európai Bizottság sem. A válság hatására radikálisan élhetett volna a forrásátcsoportosítás és -előrehozás lehetőségével, fokozottan kényszeríthette volna ilyen lépések megtételére a tagállamokat. Ehelyett azonban a benyújtott nemzeti előterjesztések jóváhagyásával is késlekedett. Ezzel magyarázható az a más tagállamokban is észlelhető igyekezet, hogy új támogatási lehetőségek felkutatásával megpróbálják gazdasági tevékenységre ösztökélni a növekedésben és foglalkoztatásban fontos szerepet játszó vállalkozásokat.

Újra pályázhatóak a KMOP gazdaságfejlesztési kiírásai

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága 2010. február 16-án kiadott közleményével a döntési moratórium elrendeléséről szóló 1003/2010.(I.19.) Kormányhatározat 7. pontjára tekintettel február 20-tól elrendelte az alábbi pályázatok esetében a beadás felfüggesztését.

·         a KMOP-2009-1.1.2. ˝Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése,

·         a KMOP-2009-1.1.3/A. ˝Akkreditált innovációs klaszterek támogatása,

·         a KMOP-2009-1.4.2. ˝Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése

Ezen pályázati kiírások mindegyike 2010. január 20. előtt került meghirdetésre, ezért, tekintettel a fenti kormányhatározat 7. pontjának az 1050/2010.(II.26.) Kormányhatározattal történt módosítására, a pályázatok esetében a felfüggesztés visszavonásra kerül, tehát 2010. március 12-től ismét nyújthatóak be pályázatok a kiírásokra változatlan feltételek mellett.