2010. júniusi hírek

Felfüggesztettek két KEOP-pályázatot

A túljelentkezésre tekintettel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) határozatlan időre felfüggesztette a Környezet és energia operatív program (KEOP) két pályázatát. Az épületenergetikai fejlesztésekre, közvilágítás-korszerűsítésre, valamint a megújuló energiaforrással kombinált épületenergetikai fejlesztésekre kiírt pályázatokat június 30-i hatállyal. függesztették fel

Félidő az EU-s pénzeknél - Több pénzt a magyar gazelláknak

A 2007-2013 közötti Uniós költségvetés félidején túl érdemes újraértékelni az EU-s támogatási rendszert és lényegi változtatásokat bevezetni, hogy a források felhasználása hatékonyabbá váljon.

A vállalkozói érdekképviseletek, szervezetek évek óta hangoztatják, hogy a 7 ezer milliárd forint értékű EU-s támogatáshoz viszonyított 10 százalékos arány, mely vállalkozások számára elérhető forrás nem éri el a kívánatos nagyságot. 2009-ben 110 milliárd forint átcsoportosítására már sor került, de lenne mozgástér a további aránynövelésre, hiszen számos eltervezett önkormányzati projekt el sem kezdődött, a saját erő finanszírozása sem megoldott, adott tehát a lehetőség, hogy akár több százmilliárd forint átcsoportosításra kerüljön a KKV-k támogatására. 

A források hatékony elköltésének előfeltétele azonban, hogy megváltozzon az eddigi kiválasztási metódus. Itt az ideje kijelölni, hogy melyek a magyar gazdaság húzóágazatai, ahol az egy forint befektetéssel elérhető hozzáadott érték- és foglalkoztatás-növekedés a legmagasabb. Elkerülhetetlen annak felmérése, hol hasznosulnak legjobban a támogatások; foglalkoztatás és értéknövelés szempontjából. A vonal alatt teljesítő cégeket, bármely fájó is, nem szabad támogatni. 

Az átlagot jelentősen meghaladó növekedésre képes magyarországi vállalkozások, a „gazellák” fő jellemzői, hogy 10-20 éve működnek, erősek a piaci pozícióik, képesek és készek a fejlesztésekre, van stratégiájuk és kiváló a menedzsmentjük. Ez a vállalati körképes regionális szinten is meghatározó szereplővé válni, számukra kellene több forrást biztosítani, hiszen esetükben a támogatás hatékonyabban hasznosul. A siker egyik alapfeltétele, hogy a források a verseny- és életképes vállalkozások fejlesztésére koncentrálódjanak, és ne felesleges többletkapacitás alakuljon ki, mivel a belföldi piac mérete nem növekszik, így hozzáadott érték sem keletkezik és a foglalkoztatás sem nő. 

 Meg kellene próbálni bízni a vállalkozásokban, az állami közvetítő szervezet számára is meg kell engedni a hibázás, és a gondolkodás lehetőségét, így az elkerülhetetlen veszteségek, hibák ellenére össztársadalmi szinten még mindig jobban jövünk ki, kevesebb lesz az adminisztráció és a program működtetésének költsége, a hatékonyság pedig lényegesen javul. 

A 2004 és 2006 közötti első fejlesztési tervet sokan „próbaidőszaknak” tartották, hiszen akkor még csak tanultuk az EU-s források szakszerű és eredményes felhasználását. Sok jel mutat azonban arra, hogy az utolsó három és fél év is egyfajta kísérletként értelmezhető, így most – különösen a kormányváltás apropóján – érdemes lenne hatékonyabbá tenni a fejlesztési pénzek felhasználását. 

 Talán az egyik legfontosabb tanulság az, hogy nem lehet az a cél, hogy a pénz igazságos szétosztásával minden érdekcsoportot egy kicsit elégedetté tegyünk, sokkal inkább kellene fókuszálni a – nemzetgazdasági szempontból jelenleg kulcsfontosságú – vállalkozás-fejlesztésre, az érdemi munkahely-teremtésre, illetve az ezeket közvetetten, de mérhetően szolgáló tevékenységekre.

Talán ahhoz még éppen idejében vagyunk, hogy a következő hétéves fejlesztési tervnek hatékonyabb és jobban működő intézményrendszerrel, valós, végrehajtható stratégiai elképzelésekkel vágjunk neki. Az ÚMFT stratégiai célkitűzései eddig gyakran nem voltak összhangban a kormányzat aktuális teveivel – így aztán nem lehet csodálkozni, hogy a fejlesztések eredményeit is komoly kritikák érik

EU-pénz: utolsó lehetőség

Már az idén új helyzetet teremt a nagyvállalatok számára az uniós támogatáspolitika változása. A kifejezetten a nagyvállalati körnek szóló pályázatok nagy része, így például a kapacitásbővítést támogató, társfinanszírozott kiírások 2010 második felétől a jelenleg ismert tervek szerint teljesen eltűnnek, a kutatásfejlesztést ösztönző kiírások keretrendszere pedig jelentősen átalakul.

A jelenleg ismert elképzelések szerint június 21-től, vagyis jövő hétfőtől mindössze öt – a nyári szabadságolások idejére eső – héten keresztül áll majd nyitva az egyik legnépszerűbb EU-társfinanszírozott, nagyvállalati kapacitásbővítő pályázat, amelynek célja a komplex vállalati technológiafejlesztés támogatása. A támogatás Budapest és Pest megye területén kívül megvalósított beruházások számára lesz elérhető, többek között az eszközbeszerzés, infrastrukturális és ingatlanberuházások, ingatlanbérleti díj vagy például marketing- és HR-fejlesztések címén elszámolható költségek maximum 35 százalékáig. Az elérhető támogatás mértéke 150 millió forinttól akár 400 millió forintig is terjedhet.

Közeleg egy másik határidő is, a vállalatoknak már most célszerű készülniük arra, hogy az uniós támogatási politikával összhangban 2011. január 1-jétől a budapesti helyszínű beruházásoknál jelentősen csökken a támogatási intenzitás egy évekkel ezelőtti döntésből adódóan, amikor azt feltételezték, hogy 2011-től kezdődően Budapest átlagos GDP-je a korábbi évekhez képest kevésbé lesz elmaradva az Európai Unió átlagos GDP-jétől.

A kutatásfejlesztési projektekhez nyújtott társfinanszírozott és hazai pályázati források jövőbeli elérhetőségére vonatkozóan egyelőre nem áll rendelkezésre egyértelmű információ. A jelenleg biztosnak tekinthető lehetőségek közé tartozik a következő hetekben megnyíló Vállalati innováció támogatása, illetve a Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása elnevezésű pályázat.

Fellegi: Növelni kell a kkv-k részesedését

A jelenlegi 10 százalékról jelentősen – akár 40-50 százalékra – fel kell emelni a kis- és középvállalkozások részesedését az uniós forrásokból – hangsúlyozta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter tegnap.

Elmondása szerint a kkv-k jelenleg az uniós pénzek 10 százalékát szerzik meg, 65 százalék jut az államigazgatási, nonprofit szervezeteknek, 22 százalék pedig a nagyvállalatoknak.

Még idén elkészül az új Széchenyi Terv

A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közös munkacsoportja dolgozza ki az európai fejlesztési források átcsoportosítását is megalapozó gazdasági stratégiát, ennek eredményeként még az idén elkészül az új Széchenyi Terv - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.

A közös munkacsoport a gazdasági stratégia részeként kijelöli az új fejlesztési irányokat, amelyek kifejezetten a gazdasági növekedést, és ennek következtében a foglalkoztatást fogják majd erősíteni - mondta Fellegi Tamás.

Az uniós források felhasználását felügyelő miniszter utalt arra, hogy a munkacsoport felülvizsgálja az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT), és megteremti az összhangot az új Széchenyi Tervvel. Az ÚMFT felülvizsgálata során kiszűrik az "ötletelésre" épülő, presztízscélúnak tekinthető beruházásokat, áttekintik a kiemelt és a nagyprojekteket, és az így megmaradó forrásokat újabb célokra fordítják majd - mondta a miniszter.

A korábbi pályázatokat nem érinti

A nemzeti fejlesztési tárca vezetője hangsúlyozta: a felülvizsgálatok, átcsoportosítási törekvések nem érintik a már megítélt uniós támogatásokat, a kifizetéseket, a pályázatok folytatását. 

Nem kell attól tartani, hogy leállnának az uniós fejlesztések kifizetései, a folyamatban lévő pályázatok, és a Beruházás-ösztönzési Célelőirányzat már megítélt támogatásai - mondta Fellegi Tamás. Hozzátette: határozott törekvése a kormánynak, hogy az európai uniós fejlesztési források felhasználásának folyamata egyszerűsödjön, felgyorsuljon a már folyamatban lévő fejlesztéseknél is. 

"A nemzeti együttműködés kormánya a szociális biztonságot és a  foglalkoztatás növelését kiemelt feladatnak tekinti, ennek érdekében használja fel a hazai és európai uniós fejlesztési forrásokat" - mondta Fellegi Tamás. Kiemelte: a jövőben elsősorban a gazdasági növekedést, a foglalkoztatásbővítést generáló projekteket támogatnak, és mivel a foglalkoztatás növelése elsősorban a kis- és középvállalkozói szektortól várható, ezért a forrásokat ebbe az irányba csoportosítják át.

Egyes GOP kutatás-fejlesztési pályázatok felfüggesztése

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az alábbi pályázati kiírásokat szakpolitikai felülvizsgálat céljából 2010. június 24-i hatállyal felfüggeszti:

    * GOP-2010-1.1.1 - Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása

    * GOP-2009-1.1.2 - Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése

    * GOP-2009-1.2.2 - Innovációs és technológiai parkok támogatása

Minden más megnyitott GOP-os pályázati kiírás esetében a pályázás, értékelés, döntés és szerződéskötés a jogszabályban rögzített eljárásnak megfelelően, zavartalanul halad tovább.

Ki ad több pénzt a kkv-knak?

Magyar kérésre az Európai Bizottság 2009-ben már döntött egy hasonló beavatkozás ügyében

A hazai kis- és középvállalkozások ösztönzésére és megerősítésére az európai uniós források radikális átrendezését tervezi a kormány – tájékoztatta lapunkat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Kérdésünkre, hogy miként juthatnak több forráshoz a kkv-k, átcsoportosítással vagy a megmaradt uniós források fókuszált felhasználásával, gyakorlatilag megerősítő választ adott a tárca. Az átcsoportosítások elsődleges célja, hogy az új intézkedések elősegítsék a gazdasági növekedést és a foglalkoztatottság bővülését, ez összhangban áll a kormányprogramban lévő célokkal.

Az NGM közölte azt is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) közösen dolgozzák ki a források átcsoportosítását is megalapozó gazdasági stratégiát, amelynek részeként kijelölik az új fejlesztési irányokat. Mindennek eredményeként még az idén elkészül az új Széchenyi-terv. A nemzetgazdasági tárca azzal indokolja a nagyobb támogatást, hogy a magyar gazdaság talpra állításában és a hazai foglalkoztatás növelésében várhatóan elsősorban a kis- és középvállalkozói szektor vállal szerepet, miközben a kkv-k jelenleg az uniós pénzek mindössze 10 százalékához jutnak hozzá, és „ezeken az arányokon jelentősen változtatni kell”.

Korábban Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter – egyébként Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter társaságában – arról beszélt egy előadásában, hogy a jelenlegi 10-ről akár 40-50 százalékra is fel kell emelni a kis- és középvállalkozások részesedését az uniós forrásokból. Egyúttal azonban ő jelezte először hivatalosan, hogy a szétosztható uniós forrás kevesebb: a remélt 3500 milliárddal szemben az új kormány csak 1200-1300 milliárd forintot tud felhasználni, mert „ennyi maradt”. A fejlesztési miniszter egyidejűleg a közbeszerzésekbe való fokozott, „patrióta” bevonással egészítené ki a kkv-k forrásait.

„Támogatunk minden szándékot, amely a kkv-k fokozott támogatására irányul, ugyanakkor fontos tanulság számunkra az, hogy már korábban is megfogalmazódtak hasonló tervek, de nem jártak eredménnyel” – nyilatkozott a Világgazdaságnak Vadász György, az OKISZ ügyvezető társelnöke. Szerinte az érdemi segítség az lenne, ha mielőbb egyszerűbbé és érthetőbbé tennék a pályázati kiírásokat, hogy a mikro- és kisvállalkozóknak ne kelljen drága pályázatírókat igénybe venniük, és jobb tájékoztatással segíteni kellene őket „a meghirdetett ötszáz pályázat közötti eligazodásban”. Vadász György egyúttal sürgős intézményi változtatásokat szorgalmazott a pályázatkezelésben (például a flottabb elbírálás érdekében) és a kifizetéseknél. „Az tarthatatlan, hogy miközben előteremti a szükséges önerőt és megkapja a 40 százalékos előleget a pályázó vállalkozó, sok közülük azért nem tudja befejezni projektjét, mert a pénzpiacon nem tud hozzájutni a hiányzó részhez” – hangsúlyozta. Ugyanilyen tarthatatlannak minősítette azt is, hogy az elvégzett munka után nem tud időben hozzájutni az elnyert támogatásához a pályázó, különböző bürokratikus akadályok miatt.

„A kamarák örültek a miniszter nyilatkozatának, fontos, hogy ennek megfelelően a programok szintjén is végigvigye a kkv-k támogatását a kormány” – reagált Parragh László , a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Szerinte annál is inkább fontos a körültekintő, alapos eljárás, mert a mostani dekonjunktúra idején nehéz rábírni a vállalkozásokat a beruházásokra, fejlesztésekre. „A kormánynak feltétlenül ki kell használnia az érdeklődés konjunktúráját, mert az beruházáshoz, munkahelyhez, növekedéshez vezet” – érvelt a gyors cselekvés mellett. 

A kkv-k innovációja ösztönzésének prioritást biztosít az Európai Bizottság, és ez az elsődleges a magyar fejlesztési programokban is. Erre figyelmeztetett elöljáróban Ton van Lierop, a regionális politikáért felelős biztos, Johannes Hahn szóvivője. Egyúttal emlékeztetett rá, hogy magyar kérésre az Európai Bizottság 2009-ben már döntött egy kkv-k javára történő beavatkozás ügyében, a válságkezelési program keretében. Jelentős források érhetők már el számukra, a legkülönbözőbb tevékenységi célra. A szóvivő utalt arra is, hogy az Európai Bizottság tapasztalatai vegyesek a közvetlen támogatásokkal kapcsolatban, és arra is ügyelni kell, hogy ezek ne üssék ki a közvetett forráslehetőségeket (mikrohitel, garanciavállalás, kockázati tőke). Van Lierop becslése szerint a forrásátcsoportosítási döntés Brüszszelben legalább három hónapot vehet igénybe, ha nem merülnek fel problémák. Ehhez még hozzá kell adni a nemzeti programmódosítás és beadványelkészítés idejét. Magát a műveletet az EU 1083/2006-os szabályozásának 33. cikkelye alapján kell elvégezni.