Vanessia Kft.

2010. június 24-i hatállyal a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felfüggesztette három kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó pályázatát. A piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására, a kutatás-fejlesztési központok fejlesztésére, és az innovációs és technológiai parkok támogatása kiírt pályázatok felfüggesztésére szakpolitikai felülvizsgálat miatt került sor. Az intézkedés annak érdekében történt, hogy a pályázati kiírások keretét képező 18,4 milliárd forint a jövőben elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozások körében hasznosuljon.

A felfüggesztett pályázatok kódszámai a következők:

• GOP–2010-1.1.1 – Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása

• GOP–2009-1,1,2 – Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése.

• GOP–2009-1,2,2 – Innovációs és technológiai parkok támogatása.

A három érintett pályázati konstrukció felfüggesztésével indult szakpolitikai felülvizsgálat során kiemelten vizsgálják a pályázatkezelés gyorsaságát és átláthatóságát. A tervezett módosítások egy szélesebb kört érdekeltté tevő, de lényegesen egyszerűbb eljárású pályázati kiírásokat eredményezhetnek majd, amelyeket a tervek szerint az év második felében írnak majd ki.

A pályázatok felfüggesztésével sérelem, anyagi kár nem keletkezik, hiszen a GOP-2010-1.1.1. pályázat esetében még nem kezdődhetett meg a pályázatok beadása, a GOP-2009-1.1.2. illetve a GOP-2009-1.2.2. konstrukciók esetében pedig – a pályázók érdeklődésének hiánya miatt – nincs beadott és elbírálásra váró pályázat. Ez is jelzi, hogy szükséges a pályázati feltételek egyszerűsítése.

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy minden más megnyitott GOP-os pályázati kiírás esetében a pályázás, az értékelés, a döntés és a szerződéskötés zavartalanul folytatódik. A nyitva maradó pályázati konstrukciók összesen 71,25 milliárd forintos keretéből jelenleg már mintegy 45 milliárd forint kifejezetten a kkv-szektor támogatására elkülönített pénzösszeg.

Tűzoltásra van szükség - Totális káosz a közbeszerzésekben

Miközben az Európai Unióban fontos célkitűzés, hogy a kis- és középvállalkozások nagyobb arányban vegyenek részt a közbeszerzési eljárásokban, szakértői vélemények szerint Magyarország messze elmarad a legtöbb tagállamtól a közbeszerzési lehetőségek ilyen kihasználásában. A kormány tűzoltó jelleggel most próbál változtatni az áldatlan helyzeten. Nagy kérdés, hogy a készülő intézkedések elegendők lesznek-e a remélt változások eléréséhez, vagy még több, még radikálisabb lépésekre lenne szükség.

Míg az EU többi országában a közbeszerzési tenderek beszerzési értékének mintegy felét a kis- és középvállalkozások nyerik, nálunk ez az arány nem éri el a 40 százalékot. A jelenlegi magyar közbeszerzési törvény pro forma megfelel az uniós elveknek, de nagy hiányossága, hogy ami a kkv-k szempontjából fontos lenne, a részajánlattétel nálunk még nem minden esetben kötelező, pedig erre már ajánlást is tett Magyarországnak az Európai Bizottság. A probléma megoldása egy ideje különösen aktuális az állami források szűkössége és az építőipari körbetartozások miatt. A hazai kkv-k helyzetbe hozásához nem elég a közbeszerzési szabályozás módosítása, az ajánlatkérők vállalkozásbarát megközelítésére is szükség lenne.

Mindez egyrészről fokozná a versenyt és az ajánlatkérőknek kedvezőbb ajánlatokat eredményezne, másrészről lehetővé tenné a kkv-k számára a növekedést, ez pozitívan hatna a teljes európai gazdaságra. Emellett ahhoz, hogy a magyar kis- és középvállalatok eredményesen indulhassanak az uniós értékhatár feletti tendereken, kulcsfontosságú lenne, hogy időben és rendszeresen értesüljenek az ajánlattételi lehetőségekről. Ebben például az önkormányzatok és a civilszervezetek is nagyobb szerepet vállalhatnának.

A tagállamok közbeszerzéseinek értéke az elmúlt években az EU összesített bruttó hazai termékének mintegy 15 százaléka volt. A kkv-k részesedése a közbeszerzési szerződésekből érték szerint országonként 30 és 80 százalék között mozog: 42 százalék az EU-átlag, 78 Szlovéniában, 77 Szlovákiában, alig 40 százalékos Magyarországon, míg a skála másik fertályán 35 százalékos Franciaországban és 31 százalékos Nagy-Britanniában.

A franciák például az alacsony mutatójuk láttán nagyon előreszaladtak, külön kkv-szempontú nagymértékű módosítást hajtottak végre a közbeszerzési szabályrendszeren, majd visszakoztak. Ezt már Tátrai Tündétől, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) adjunktusától tudtuk meg. Szerinte az egyik legérdekesebb megoldás, ahogyan a kanadai hirdetmény-ellenőrzés működik, például kifejezetten csak kkv-megközelítésből ellenőrzik az eljárást megindító hirdetményeket. Magyarországon a sokféle cél között gyakran elveszik a kkv-szempont. Kérdésünkre válaszolva a BCE szakértője elismerte: „Az igazi persze egy új törvény lenne, de ehhez legalább egy év kell, és addig nem lehet várni.” Mielőbb szükséges a homogén, egyszerűsített eljárásrend, a közpénzek felhasználásának garantált ellenőrzése, az ajánlattevő jogkövető magatartása a versenyszabályok betartásánál.

„Már ezen a nyáron sor kerül a közbeszerzési törvény módosítására, s ezzel az átmeneti megoldással azonnal egyszerűsítjük az eljárási és egybeszámítási szabályokat a közösségi szint alatti közbeszerzéseknél. A kkv-k helyzete így azonnal javul, és a törvény EU-jogszabályokkal való konformitása is erősödik” – tájékoztatta a Világgazdaságot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Egyúttal azt is megerősítette az illetékes tárca, hogy 2011 tavaszáig egy új, áttekinthetőbb szerkezetű, egyszerűbb eljárásokat tartalmazó közbeszerzési törvényt alkotnak.

A további részletekkel összefüggésben megállapította: már a részajánlattétel lehetőségének és kötelezettségének a kiszélesítése a kkv-k részvételi arányát javíthatja. Az egybeszámítási szabályok felülvizsgálatát ugyancsak indokoltnak minősítette a tárca. A kkv-k nagyobb értékű közbeszerzéseknél alvállalkozóként jelennek meg, védelmük, azaz a körbetartozások csökkentése érdekében kiemelkedően fontos a jelenlegi fedezetkezelő rendszernél egyszerűbb, de az alvállalkozóknak történő kifizetéseket elősegítő, a kifizetések elmulasztását szankcionáló szabályozás kialakítása. „A közbeszerzések intézményrendszere egyszerűvé, hatékonnyá, átláthatóvá válásával, a bürokratikus terhek nagyarányú csökkentésével az ország versenyképessége is javul” – szögezte le végül a fejlesztési tárca.

A kkv-k legfőbb nehézségei (közbeszerzési eljárásoknál)

Bonyolultak az eljárások
Közbeszerzési szakember- és ismerethiány
Túlzott adminisztrációs terhek és költségek
Túl rövid határidők
Aránytalan alkalmassági feltételek és igazolási követelmények
Korrupciós ügyek miatti bizalomvesztés

Meghosszabbított határidő

A hónap végéig lehet pályázni telephelyfejlesztésre

Július 30-ig meghosszabbította a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a telephely-fejlesztési kiírások beadási határidejét a hét régióban. Az összesen csaknem 22 milliárd forintos kerettel meghirdetett európai uniós támogatási konstrukció célja az, hogy a mikro, kis- és középvállalkozások (kkv-k) működési helyszínéül szolgáló infrastruktúra fejlesztésével javuljon a vállalkozások üzleti környezete, versenyképessége és a régiók foglalkoztatási helyzete is.

Ez a pályázati kiírás konkrétan a kkv-k működési helyszínéül szolgáló meglévő, működő telephelyek modernizációját és bővítését, nem megfelelő telephelyeik cseréjét, illetve a kihasználtság növelését kívánja elősegíteni.

Az előzetes kalkulációk szerint az előirányzott keretből összesen 400 projekt kaphat támogatást. Fontos kikötés, hogy egy kedvezményezett egy településen csak egy projekt megvalósítására kaphat dotációt. Ugyanakkor lehetőség nyílik arra, hogy egy pályázó több kiírás keretében több telephelyét is fejlessze, ez esetben azonban a megtartott munkahelyek számát a szakmai értékelés során csak az egyik beadványnál veszik figyelembe. Természetesen arra is van mód, hogy egy aspiráns egy pályázat keretében, egy régión belül több telephelyet is fejlesszen.

A kiírás szerint az önállóan támogatható tevékenységek közé tartozik a vállalkozás termelő, valamint szolgáltató tevékenységeihez kapcsolódóan új épület építése, létesítése, a meglévő épületek átalakítása, bővítése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása. Ugyanakkor az alap-infrastruktúra kiépítése, korszerűsítése, bővítése önálló tevékenységként csak abban az esetben lehetséges, ha a fejlesztésre hatósági kötelezés miatt van szükség, s annak elmaradása a működési engedély megvonásával járna. Ugyancsak fontos feltétel a vállalási feltételeknél, hogy a „Megtartott munkahelyek száma” és a „Teremtett munkahelyek száma” indikátorok esetében a célértékek nem teljesítése szankciót von maga után.

Jó hír a leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára, hogy ahol szükség van rá, az Új Magyarország fejlesztési terv regionális operatív programjaiban az előirányzott keret egy részét, összesen 4,795 milliárd forintot a részükre különítettek el. Így Dél-Alföldön 1,411, Dél-Dunántúlon 1,161, Észak-Alföldön 0,923 és Észak-Magyarországon 1,300 milliárd forint áll rendelkezésre az érintett kistérségekben telephelyfejlesztésre.

Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás mértéke a régiók fejlettségétől függően változó: Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon, Közép-Dunántúlon 50 százalékos, mikro- és kisvállalkozások esetében Nyugat-Dunántúlon is enynyi, ám itt a középvállalkozásoknál már 40 százalékos. Bonyolultabb a kép Közép-Magyarország régióban: Pest megye hátrányos kistérségeiben 40, míg a többi részén 35, Budapesten pedig 25 százalékos a támogatási intenzitás.

Az igényelhető összeg valamennyi régióban 10–100 millió forint, és előlegként a megítélt támogatásnak maximum a 25 százaléka vehető fel. „Támogatásban az értékelés során minimum 50 pontot elérő projekt részesülhet, de az 50 pont elérése nem jelenti automatikusan a támogatás megítélését” – olvasható a kiírásban. Az értékelés egyfordulós eljárásrendben, egyszakaszos bírálati folyamat keretében történik az illetékes regionális fejlesztési ügynökségeknél.

Helyzetbe kell hozni a hazai kkv-kat

Hamarosan elkészül az előterjesztés az európai uniós források lehetséges átcsoportosításáról

Azzal, hogy a kormány egy helyre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba koncentrálta az erőforrásokat, végre megjelenhet az egységes szemlélet a közvagyon kezelésében és a nemzeti fejlesztésben – hangsúlyozta tegnap Fellegi Tamás miniszter a külgazdasági szakdiplomaták hagyományos külpiaci értekezletén.

A miniszter a gazdaságdiplomaták előtt prioritásként jelölte meg a gazdaság dinamizálását és tartósan fenntartható növekedési pályára állítását, Magyarország versenyképességének és tőkevonzó képességének fokozását, valamint a foglalkoztatottság nagyarányú növelését.

Fellegi Tamás szerint ugyanakkor a célok eléréséhez változtatni kell a források allokálásának módján. Ma az európai uniós pályázatoknál ugyanis a beadástól a kifizetésig átlagosan 9 hónap telik el, ez akár 18 hónapig is elhúzódhat. Az átlagos kifizetési idő 3 hónap, ám akár 9 hónapot is igénybe vehet. Jelenleg a hazai kkv-k csupán 10 százalékban részesülnek a pályázatokból, 65 százalékot kapnak államigazgatási nonprofit szervezetek (önkormányzat, iskola, minisztérium, kórház), 21 százalék jut nagyvállalatoknak, 4 százalék pedig nem államigazgatási nonprofit szervezetekhez kerül.

Fellegi Tamás kiemelte: mindez azért komoly baj, mert az uniós keretből rendelkezésre álló ténylegesen kifizetett forint keresletet ösztönöz. Egyes becslések szerint egy forint támogatás a beruházások multiplikátor hatásán keresztül akár három forint mértékű gazdasági növekedést is generálhat.

A miniszter elmondása szerint a jelenlegi helyzeten változtatni kell, folyik a pályázati rendszer felülvizsgálata, egyszerűsítése, átalakítása, a projektek forrásösszetételének ellenőrzése, az optimális szerkezet kialakítása. A kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a gazdaság dinamizálása a lehető leggyorsabban megtörténhessen. Ezért a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban még a héten befejeződik az átvilágítás az európai uniós forrásokról, majd előterjesztést készítenek a kormány számára arról, hogy hogyan javasolják átcsoportosítani azokat.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára ugyancsak a tegnapi találkozón hangsúlyozta, hogy sikeres külgazdasághoz elengedhetetlen a megfelelő ágazatokra koncentrált tőkebevonási stratégia és a kedvező befektetési környezet.

Az államtitkár meglátása szerint a vállalkozások adóterhelése nagyon magas, ezt csökkenteni kell, ami a társasági adó tervezett csökkentésével már el is kezdődött, és elképzelhető, hogy az adónemek számát is tovább csökkentik.

Cséfalvay Zoltán emlékeztette a résztvevőket, hogy becslések szerint a vállalkozások adminisztrációs terhe 2800 milliárd forint, a magyar bruttó hazai termék 10,5 százaléka, ez pedig komoly versenyhátrányt jelent a magyar vállalkozások számára.

Csökkenhet az alapkamat

Nőhet az iparban a belföldi értékesítés 2010 novemberében, a kiskereskedelmi forgalom volumene viszont egy százalékkal elmarad majd az egy évvel korábbi szinttől – többek között ezt vizionálja az Ecostat a legfrissebb, Mikroszkóp című kiadványában.

Mint ismert: a kiskereskedelmi forgalom volumene 2010 áprilisában – naptárhatással kiigazítva – öt százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A változatlan áron számított kiskereskedelmi forgalom szezonálisan és naptárhatással kiigazítva áprilisban 0,8 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest.

Az iparban az Ecostat előrejelzése alapján fellendülés várható: számításaik szerint ez év novemberében a belföldi értékesítés 3,5, míg az exportértékesítés 8,9 százalékkal nőhet a tavalyi azonos időszakhoz képest. Ugyanebben az időszakban az ipari termelés 5,4 százalékkal bővülhet a szezonálisan és munkanaphatástól tisztított indexek szerint. Az ipari termelés volumene egyébként 2010 áprilisában a szezonálisan és munkanap-korrekcióval kiigazított mutatók szerint az előző hónaphoz képest 1,1, az előző év azonos időszakához viszonyított és a munkanaphatástól tisztított index alapján pedig 9,7 százalékkal nőtt.

Ugyancsak optimista az Ecostat előrejelzése a keresetek alakulását illetően, a gazdaságkutató szerint 2010 novemberében a költségvetési szférában 0,5, a versenyszférában pedig 4,9 százalékos keresetemelkedés prognosztizálható az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor a nemzetgazdaság egészében a bruttó átlagkereset 3,6 százalékkal növekedhet. Ez év áprilisában a bruttó átlagkereset 202 600 forint volt, a versenyszférában dolgozók átlagos keresete 211 700, a költségvetési területé 184 200 forintot ért el.

A bérnövekedéssel persze nem jön el a Kánaán, hiszen az Ecostat előrejelzése szerint 2010 novemberében a fogyasztói árak várhatóan 3,9 százalékkal lesznek magasabbak az egy évvel korábbinál, míg a termelői árak szintje 8 százalékkal haladhatja meg a múlt év azonos időszakának értékét. Mint köztudott: 2010 májusában az ipari termelői árak 3,8 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest, ezen belül a belföldi értékesítésé 3,4, az exportértékesítésé 4,1 százalékkal lett magasabb. Az előző év azonos időszakához képest az ipari termelői árak 5,5 százalékkal nőttek. Ezen belül a belföldi értékesítési árak 9,1, az exportértékesítésiek pedig 2 százalékkal emelkedtek.

Az Ecostat előrejelzése szerint szeptemberben 5 százalékra csökkenti a jelenleg 5,25 százalékos jegybanki alapkamatot a monetáris tanács, és novemberig nem is változtat rajta

Három új hitel kkv-knak

Forgóeszköz-, beruházási és önerő-konstrukcióval bővül a Széchenyi-kártya rendszere

Három új hitellehetőséggel bővül a Széchenyi-kártya, ezek a kis- és középvállalkozások hitelportfóliójának racionalizálását, piacaik megtartását és bővítését szolgálják. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint már 2010. augusztus 1-jétől elindul a forgóeszközhitel-konstrukció, amely maximum 25 millió forint felvételére kínál lehetőséget, legfeljebb hároméves futamidőre. Szeptember 1-jére ígéri az illetékes tárca a régóta várt beruházási hitel startját: itt 50 millió forint az igényelhető maximális összeg, legfeljebb tíz évre. Új területre lép a Széchenyi-kártya-rendszer az önerőhitellel. Ezzel a maximum 50 millió forintos, ugyancsak tízéves finanszírozási lehetőséggel a pályázati források nagyobb arányú kihasználását és a sikeresen megvalósuló projektek számának növelését kívánja elérni a kormány.

Most intenzív és gyors munkára van szükség valamennyi szereplő részéről, hogy az előirányzott határidőre beinduljanak az új konstrukciók – hangsúlyozta lapunknak Krisán László, a programot menedzselő KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója. Ennek érdekében már a héten megkezdődnek az egyeztetések a programban részt vevő valamennyi pénzintézet, szervezet, VOSZ- és kamarai irodák bevonásával.

Ez a vállalkozások számára könnyen értelmezhető és kezelhető hármas csomag teljesíti ki a Széchenyi-kártya rendszerét olyanná, amilyennek megálmodta 2002-ben a két alapító, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Az egyszerűen elérhető forgóeszköz- és beruházási hitel rendkívül fontos és régóta esedékes szolgáltatás a kkv-k számára. Ehhez társul a kétszázalékos állami kamattámogatás valamennyi konstrukcióra, amelyet „nem a hitelnyújtó pénzintézet és nem is a KA-VOSZ, hanem a kedvezményezett vállalkozás kap”. Az egyes termékek kialakításánál ügyeltek arra is, hogy a közreműködő pénzintézetek biztonságban érezzék magukat. Ezt egyrészt az árazási technikával, másrészt garanciavállalással kívánják elérni. Az önerő- és a beruházási hitelre egységesen 80 százalékos viszontgaranciát vállal az állam.

A KA-VOSZ vezetője külön is kiemelte az önerőhitelt. „Ezzel egy nagy piaci hiátust szüntetünk meg, a konstrukció kihasználásával 2011-től a pályázó kkv-knak nem jelenthet megoldhatatlan problémát a szükséges önerő biztosítása” – állapította meg Krisán László. A kormánnyal és a közreműködő érdek-képviseleti szervezetekkel most annak lehetőségét vizsgálják, hogy „a magyar költségvetés terhelése helyett” miként lehetne európai uniós forrásból finanszírozni az önerőhitelt.

Az érdekképviseletek és a kormány közös munkájának eredménye ez a döntés, közös siker a három új hitel bevezetése – kommentálta a Széchenyi-kártya rendszerének kibővülését Parragh László, az MKIK elnöke. A kamarai szakértők aktívan részt vállalnak a beindítás feladataiban is, mert „meggyőződésünk, hogy ezek az új konstrukciók érdemben hozzájárulnak a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez és egyúttal az ország érdekeit is szolgálják”.

„Itt volt egyeztetés, nem is kevés” – utalt a döntést megelőző konzultációkra Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Ugyanakkor megjegyezte: nem elég, ha a termék jó, mindenkit fel kell készíteni a végrehajtásra. Szerinte a Széchenyi-kártya azért is fontos, mert az új konstrukciókkal tovább tisztítja a gazdaságot, és bővíti a tisztességes és adózó vállalkozások körét Magyarországon.

«« vissza