Vanessia Kft.

Fellegi Tamás miniszter szerint a kormány célja az Új Széchenyi Tervvel, hogy gyorsan, hatékonyan, összehangoltan tudják eljuttatni a hazai és uniós összevont forrásokat a kis- és közepes vállalkozásokhoz (kkv). A szándék, hogy a ciklus végéig összesen 1.000 milliárd forintot biztosítsanak erre a célra az összevont forrásokból.

A nemzeti fejlesztési miniszter az Új Széchenyi Terv vitairatának ismertetésén Budapesten közölte: új pályázati rendszert, a fejlesztési források tervezésének, elosztásának új intézményrendszerét és új értékelési rendszert kell létrehozni.

Kitért arra is, hogy 2007-2013 közötti időszakban Magyarország számára elérhető uniós források értéke összesen 7.870,17 milliárd forint. Ebből jelenleg 1.828,8 milliárd forint szabad forrás áll rendelkezésre, 1.480,2 milliárd futó projekt, és 4.126,5 milliárd forint kötelezettségvállalással elindított projekt mellett.

Jelenleg a kis- és középvállalatok számára azonnal mobilizálható források értéke a forrástérkép adatai alapján 155 milliárd forint - emelte ki Fellegi Tamás. Emlékeztetett arra, hogy a kormány már tárgyalta az összesen mintegy 477 milliárd forint értékű projektforrás visszavonására, illetve tártalmi felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot. Bejelentette: ennek eredményeképpen összesen 41 milliárd forint uniós támogatást szabadítanak fel

A program a tervek szerint 2011. január 15-én indul és 7 kiemelt programot tartalmaz. Matolcsy György leszögezte: Magyarországnak 2030-ra kell elérnie az uniós átlag feletti gazdasági fejlettségi szintet.

Az Új Széchenyi Tervben az egészségipart, a zöld gazdaságfejlesztést, a lakásprogramot, az üzleti környezet fejlesztését, a tudomány-innováció-növekedés területét, a foglalkoztatást és a közlekedést határozta meg a kormány kitörési pontként - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Új Széchenyi Terv vitairatának ismertetésén szerdán Budapesten a Marriott szállodában.

A vállalkozóknak tartott rendezvényen a miniszter azt mondta: az Új Széchenyi Terv akkor lesz sikeres, ha kevesebb pályázattal működik, mint az előző kormány alatt. A rendszernek stabilabbnak, egyszerűbbnek és gyorsabbnak kell lennie - tette hozzá.

Matolcsy György elmondta: az idei év második felében pénzügyi, 2011-ben és 2012-ben strukturális konzultációra van szükség, utána jöhet a növekedési szakasz, ez pedig a fejlesztési források gyors felhasználását igényli.

Orbán: újjá kell építeni a magyar gazdaságot

Orbán Viktor szerint újjá kell építeni a magyar gazdaságot, mert tönkretették. A kormányfő az Új Széchenyi Terv koncepciójának budapesti ismertetésén szerdán azt mondta: Magyarországon ez lesz a harmadik újjáépítési szakasz.

A miniszterelnök közölte: 1945-ben az országot, 1989-90-ben a politikai-társadalmi rendszert kellett újjáépíteni, 2010-ben a gazdaságot kell.

Kifejtette: először a romokat kell eltakarítani, ezt szolgálta a 29 pontos gazdasági akcióterv; a politikai-jogi felelősség megállapítása folyamatban van, most következhet az újjáépítés, amely az Új Széchenyi Tervvel el is kezdődik.

Az első Széchenyi-terv

A Széchenyi-terv célja az volt, hogy felgyorsítsa Magyarország gazdasági felzárkózását. Az I. Orbán kormány a 2001-2002-es időszakra 434 milliárd forinttal tervezte támogatni a beruházásokat. A program 2001 január 15-én indult azzal, hogy az akkori Gazdasági Minisztérium 55 pályázatot hirdetett meg 100 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra. 2001-ben 295,9 milliárd forint, 2002-ben 330,8 milliárd forint állt rendelkezésre állami társfinanszírozással, és a pályázók közel 80%-a megkapta a kért támogatást. A terv főbb programterületei a turizmus fejlesztése, a vállalkozások erősítése, a lakásprogram, a regionális gazdaságfejlesztés, az energiatakarékosság, az állami autópálya-építési program és az aktív foglalkoztatás voltak. A Medgyessy-kormány fokozatosan megszüntette a programot annak ellenére, hogy a Széchenyi Terv folytatását ígérték.

Javulhat a kkv-k forrásellátása

Új pályázatokat kell megjelentetni a kis- és közepes vállalkozások forrásellátásának javítása érdekében, mindezt az új Széchenyi-terv irányvonalának megfelelően. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg. Közben a kormány elrendelte az európai uniós források átcsoportosítása érdekében szükséges lépések Európai Bizottsággal történő egyeztetésének előkészítését is.

A kkv-k részére juttatandó európai uniós források növelésének érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a közvetlen szakmai felügyelete alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) már meg is kezdte a Gazdaságfejlesztési operatív program, valamint a Közép-magyarországi operatív program 2009 és 2010-re vonatkozó akciótervei módosításának kidolgozását – tudatta lapunkkal a fejlesztési tárca. Az egyelőre kidolgozás alatt álló intézkedéscsomag egyik eleme, hogy megteremtik a saját forrás igazolása eltörlésének a lehetőségét, s lehetővé teszik a készfizetői kezességet biztosítékként a kis- és középvállalkozások esetében. A csomag további eleme egy automatikus eljárásrend létrehozása bíráló bizottság nélkül, valamint a pályázati adatlap és a benyújtandó iratok rendszerének felülvizsgálata. A kormány eltörölné az inkasszóra vonatkozó felhatalmazó leveleket, hiszen a különböző adók módjára amúgy is behajtható az esetleges követelés. A kormány szerint a jelenlegi gyakorlat hatalmas és felesleges irat- és adminisztrációtömeget jelent. Ha igaz, a kedvezményezettnek 100 ezer forintba kerülő közjegyzői okiratköteles ügycsoportok száma is csökkeni fog, és bevezetik a tanácsadásszerű bővített ügyfélszolgálatot is, természetesen nemcsak kiemelt ügyfeleknek, hanem a kkv-knak is. Ugyancsak a kidolgozás alatt álló intézkedéscsomag eleme az is, hogy felülvizsgálják a kötelező támogatási szerződési elemeket, valamint biztosítják a projektelemek közötti rugalmasabb átcsoportosítást is.

Néhány elem

- A sajátforrás-igazolás eltörlésének lehetősége

- Készfizető kezesség lehetősége biztosítékként

- Automatikus eljárásrend bíráló bizottság nélkül

- Inkasszóra vonatkozó felhatalmazó levelek eltörölése

A Széchenyi Terv nem szünteti meg az NFÜ-t

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) nem jelenti az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) azonnali eltörlését, nem szűnik meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a közreműködő szervezetek sem

Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkára elmondta: az ÚSZT nem jelenti azt, hogy 2011. január elsejétől egy teljesen új rendszerre lehetne átállni.

Jelenleg ugyanis már több mint hatezermilliárd forintnak kifizetés- és kötelezettségvállalás szintjén megvan a gazdája, nekik az ÚMFT pályázati rendszerének keretei és feltételei között címezték meg a támogatást. Mintegy 1200 különböző felhívás élt vagy él az előző kormány fejlesztési stratégiája alapján. Azokat nem lehet, de nem is akarják egyik pillanatról a másikra lezárni. Az ÚSZT véglegesítését és elfogadását követően azonban már csak az abban foglalt célkitűzéseknek megfelelő új pályázatokat indítanak el.

Molnár Ágnes elmondta azt is: nem szüntetik meg az NFÜ-t, továbbra is az ügynökség és a közreműködő szervezetek felelnek a pályázatok végrehajtásáért. Az NFÜ-t illetően a korrekt munkakapcsolat mellett az eddigieknél jóval erősebb irányítást és ellenőrzést ígér a fejlesztési tárca.

A 15 közreműködő szervezet sincs halálra ítélve, ahogyan azt a pályázati piac szereplői már egy ideje szorgalmazzák. Az államtitkár úgy fogalmazott: a párhuzamosságok, a kaotikus, bonyolult, átláthatatlan működés kivételével semmit sem akarnak felszámolni.

Hétfőtől Széchenyi Kártya 2.0 - Mire, mennyit?

Hétfőn, augusztus 2-án indult a Széchenyi Kártya Programban a forgóeszközhitelezés. A Széchenyi Kártya Program kiterjesztéséről hozott kormányhatározat szerint augusztus 1-jétől a vállalkozások hitelportfóliójának racionalizása, piacaik megtartása és bővítése érdekében maximum 25 millió forintos, legfeljebb 3 éves futamidejű Széchenyi forgóeszközhitelt indít a kormány.

A Széchenyi Kártya Programban közreműködő KA-VOSZ Zrt. honlapján közzétett tájékoztató szerint a forgóeszközhitel nem csak az átmeneti likviditási problémák áthidalására szolgál, hanem hosszabb futamideje miatt alkalmas a forgóeszközök - árukészletek, alapanyagok, a működéshez szükséges szolgáltatások finanszírozására.

A maximum 25 millió forintos hitelösszegre a kormány a következő 3 évre 2 százalék kamattámogatást és garanciadíj-támogatást biztosít. A Széchenyi Kártya Program kiterjesztéséről szóló kormányhatározat tartalmazza azt is, hogy 2010. szeptember 1-jétől a beruházások ösztönzése, a vállalkozások piacainak megtartása és bővítése érdekében beruházási hitel indul, amelynek legmagasabb összege 50 millió forint lehet legfeljebb 10 éves futamidővel.

2011. január 1-jétől újabb a 50 millió forintos, legfeljebb 10 éves futamidejű önerő hitel indul Széchenyi Kártya Programban a pályázati források nagyobb arányú kihasználása és a sikeres projektek számának növelése érdekében. Orbán Viktor miniszterelnök júniusban a 29 pontos gazdasági akciótervet ismertetve jelentette be, hogy a tervek között szerepel a Széchenyi Kártya felhasználási körének szélesítése.

«« vissza