Tartalom
Hírek
50
millió forintig vehető fel beruházási hitel Széchenyi kártyával
Közeleg
a beadási határidő
Áfa:
egy hónap a visszakérésére
Főnix-program
a vállalkozások külpiacra jutásához
Hírek
50
millió forintig vehető fel beruházási hitel Széchenyi kártyával
Szerdától
igényelhető beruházási hitel a Széchenyi kártyával, melynek maximális
összege 50 millió forint, futamideje 10 év lehet.
A
kis- és középvállalkozások finanszírozásának támogatására a kormány a
Széchenyi Kártya Program kibővítéséről döntött korábban, az évek óta
sikeresen működő folyószámla hitel mellett 2010. augusztus elseje óta
forgóeszköz, 2010. szeptember 1-jétől beruházási hitel felvételére
van lehetőség, 2011. január elsejétől pedig - a tervek szerint -
indul a pályázaton elnyert forrásokhoz az önerőt biztosító
finanszírozás is.
Krisán
László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója elmondta: a Széchenyi Kártya
Program három elemével egy vállalkozás akár 100 millió forint
támogatott hitelhez is juthat. A Széchenyi Kártya Programot közvetítő
KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója a beruházási hitellel kapcsolatban
kiemelte, hogy jelentősen megemelkedik az érték- és időhatár, a
Széchenyi Kártya Beruházási Hitel 50 millió forintig 10 éves
futamidőre vehető fel. A hitelből a vállalkozás több projektet
finanszírozhat, és mivel emögött is állami kamat- és
garanciadíj-támogatás áll, a piacon lévő legkedvezőbb feltételekkel
vehető igénybe, így a beruházási hitelt 8,5 százalék körüli áron
kaphatják meg a vállalkozások.
A
beruházási hitel fontos elemének nevezte Krisán László, hogy
összevonható más hitelekkel is, vagyis már meglévők mellé is
felvehető, illetve emellé újabbak is igényelhetők. Újdonsága a
Széchenyi Kártya Beruházási Hitelnek, hogy alapesetben a bankok a
beruházás tárgyát is elfogadhatják jelzálognak, továbbá bővül a
kezelési kör is. A vállalkozások számára kifejezetten kedvező az
eddigi beruházási hitelekkel szemben, hogy a Széchenyi Kártya
Beruházási Hitel nemcsak új ingatlan, gép stb. vásárlására vehető
fel, hanem használtakra is - emelte ki Krisán László, aki szerint ezt
a hitelformát a bankok is várják.
Az
augusztus elején indult Széchenyi Kártya Forgóeszköz Hitellel
kapcsolatban Krisán László elmondta: ez is keresett termék a kkv-k
körében, hiszen a folyószámla hitel mellett a cégek napi működésének
finanszírozását segíti. A KA-VOSZ adatai szerint a bankok
folyamatosan kapcsolódnak be a Széchenyi Kártya Forgóeszköz
Hitelezésbe is, és már több tucat beadott hiteligénylés van.
A
KA-VOSZ közlése szerint a kezdetek óta a vállalkozások 180 590
Széchenyi Kártyát igényeltek, az átadott kártyák száma meghaladta a
135 ezret, amellyel több mint 800 milliárd forint hitelt juttattak el
a kis- és középvállalkozásokhoz.
Közeleg
a beadási határidő
Szeptember
6-ig pályázhatnak komplex vállalati technológiafejlesztésre a mikro-,
kis- és középvállalkozások. A Gazdaságfejlesztési (GOP) és a
Közép-magyarországi operatív programban (KMOP) meghirdetett kiírások
célja a fejlődőképes vállalkozásoknál az alkalmazott műszaki
technológiai színvonal emelése, az innovációs, adaptációs képesség
erősítése, az előállított hozzáadott érték növelése, a
környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célokhoz való
hozzájárulás elősegítése, a piacra jutáshoz kapcsolódó technológiai
fejlesztés megvalósítása. A GOP-2010-2.1.1/B kódszámú pályázati
konstrukciónál 10, a KMOP-2010-1.2.1/B azonosító jelű felhívásnál
pedig 3,5 milliárd forint a rendelkezésre álló keret. A kiíró Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség becslése szerint a két pályázat keretében
összesen 130–190 projekt kaphat európai uniós támogatást.
A
támogatható tevékenységek köréhez tartozik az eszközbeszerzés, az
infrastrukturális és ingatlanberuházás, az eszközbeszerzéshez
kapcsolódó ingatlan bérleti díja, gyártási licenc, gyártási know-how
megvétele, az információs technológiafejlesztés, a piacra jutás
támogatása, a vállalati humánerőforrás fejlesztés, a tanácsadás
igénybevétele, minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési,
hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása.
Fontos
kikötés, hogy a projekt megvalósítása a benyújtást követő napon a
pályázó saját felelősségére megkezdhető, és támogatás a pályázat
benyújtását megelőzően megkezdett beruházáshoz nem igényelhető. A
támogatás mértéke a GOP-2010-2.1.1/B kiírásnál Észak-Magyarország,
Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai
régiókban 50, Közép-Dunántúlon 40, Nyugat-Dunántúlon pedig 30
százalékos lehet.
A
maximális támogatási intenzitások a regionális támogatási térképen
meghatározottakhoz képest mikro- és kisvállalkozásoknál 20,
középvállalkozásoknál 10 százalékkal növelhetők. A KMOP-2010-1.2.1/B
kiírásnál az elnyerhető támogatás mértéke Pest megyében az összes
elszámolható költség 30, Budapesten 25 százaléka lehet. Itt fontos
feltétel, hogy a maximális támogatási intenzitások a regionális
támogatási térképen meghatározottakhoz képest mikro- és
kisvállalkozásoknál 20, középvállalkozásoknál 10 százalékkal
növelhetők, maximum az imént felsorolt százalékos korlátok mértékéig.
Az elnyerhető összeg a GOP-2010-2.1.1/B kiírásnál 20–150,
KMOP-2010-1.2.1/B kiírásnál pedig 20–100 millió forint.
További
kikötés, hogy a pályázónak legalább a projekt elszámolható
összköltségének 25 százalékát kitevő igazolt saját forrással kell
rendelkeznie. Jó hír, hogy ezeknél a pályázati konstrukcióknál
indokolt esetben előleg kapható a támogatás 25 százaléka erejéig.
Előleg, valamint időközi kifizetés igénylése esetén, ha a megítélt
támogatás meghaladja a 25 millió forintot, és a kedvezményezett vagy
a projektje nem mentesül a biztosítéknyújtási kötelezettség alól, a
kedvezményezett a támogatás megítélése esetén biztosíték nyújtására
kötelezett. Ez lehet jelzálogjog ingatlanra, bankgarancia,
biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást
tartalmazó kötelezvény, garanciaszervezet által vállalt kezesség vagy
garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény.
Amennyiben a kedvezményezett biztosíték nyújtására köteles, úgy
előleget csak akkor kaphat, ha a megkövetelt biztosítékok
rendelkezésre állnak.
Áfa:
egy hónap a visszakérésére
A
külföldön megfizetett áfa visszatérítésével kapcsolatos eljárási
szabályok változása bizonytalanná tette az adóalanyokat, miközben a
kérelem benyújtásának határideje, szeptember 30-a vészesen közeleg.
Ha az adóalany elmulasztja kérelmét időben benyújtani, akkor a
külföldön megfizetett áfa összegének véglegesen búcsút inthet –
hívja fel a figyelmet a Mazars Kft. hírlevele.
Ez
év január 1-jétől jelentősen átalakultak azok az eljárási szabályok,
amelyek meghatározzák az Európai Unió adóalanyainak külföldi
áfa-visszaigénylési gyakorlatát. A változások célja, hogy a
visszatérítési eljárás gyorsabb legyen, és kevesebb terhet jelentsen
az adott országban nem letelepedett társaságok számára, de az új
rendszernek is megvannak a maga buktatói.
Míg
az adóalanyok visszaigénylési kérelmüket korábban közvetlenül a
visszatérítés tagállamának adóhatósága felé papíralapon nyújthatták
be, ez év eleje óta ezt a székhely szerint illetékes adóhatóság felé
és kizárólag elektronikus úton tehetik meg – mutat rá Szmicsek
Sándor, a Mazars Kft. adópartnere. A 2009. évre vonatkozó kérelmeket
a jelenleg hatályos jogszabályok szerint legkésőbb 2010. szeptember
30-ig lehet benyújtani, bár az új rendszer bevezetési nehézségei
miatt az unió latolgatja a határidő elhalasztását 2011 márciusáig.
Mivel azonban erről még nem döntöttek és a határidő továbbra is
jogvesztő (azaz elmulasztása esetén igazolási kérelem
előterjesztésére nincs lehetőség), érdemes az elektronikus kérelem
benyújtáshoz szükséges ügyfélkapus regisztrációt (ha még ilyennel nem
rendelkezik a társaság) elvégezni, és a kérelmeket mielőbb
összeállítani.
A
magyar Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a Magyarországon
benyújtott kérelmekről érdemi döntést nem hoz, mindössze továbbítja
azokat a visszatérítés tagállamának adóhatósága felé. Amennyiben az
adóalany több tagállamból származó számlákkal rendelkezik, azok
áfáját tagállamonként külön-külön kérelemben igényelheti vissza.
Nehézséget jelenthet, hogy az egyes kérelmeknek a visszatérítés
tagállama által meghatározott formai és tartalmi követelményeknek
kell megfelelnie.
A
visszatérítés tagállamától függően eltérők lehetnek a viszszaigénylés
feltételei, követelményei is, többek között a kérelem kitöltésének
módja, benyújtásának nyelve, az értékhatár, amelytől szükséges a
visszaigénylésben érintett számlák másolatát elektronikus formában
mellékelni, valamint a hiánypótlással kapcsolatos kommunikáció
iránya. Egyes tagállamok adóhatóságai ugyanis közvetlenül a
kérelemben kapcsolattartóként megjelölt személlyel veszik fel a
kapcsolatot, míg más tagállamok az APEH-en keresztül kommunikálnak.
Fontos,
hogy egyes országok az esetleg hiányosan vagy hibásan benyújtott
kérelem pótlására vagy módosítására már lehetőséget sem biztosítanak.
Ezért egy kisebb figyelmetlenség akár az egész kérelmezett összeg
visszautasítását is okozhatja. Tehát még a benyújtást megelőzően
ajánlatos tájékozódni a visszaigénylés tagállama által meghatározott
követelményekről, elvárásokról, vagy szakértőt megbízni az eljárás
lefolytatásával – figyelmeztet a tanácsadó cég hírlevele.
Fontos
tudnivalók
-
A tavalyi áfa tekintetében a visszaigénylés határideje - 2010.
szeptember 30.
-
A visszatérítés igénylésekor oda kell figyelni
-
a kérelem kitöltésére, a formai követelményekre
-
a benyújtás nyelvére (az angol általában elfogadott)
-
az igénylés értékhatárára
-
arra, szükséges-e mellékelni a számlák másolatát
-
arra, hogy a külföldi adóhatóság a céget vagy az APEH-et keresi-e meg
Főnix-program
a vállalkozások külpiacra jutásához
600-800
millió forinttal támogatná a hazai kis- és középvállalkozások
külpiacra jutását a kormány a Magyar főnix program keretében.
Új
eszközöket is bevet a kormány a hazai kkv-k külpiaci helyzetbe hozása
érdekében, többek között forrásokkal is támogatják a Magyar Főnix
projektet - mondta Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium
külgazdaságért felelős államtitkárára a Világgazdaságnak. Az
államtitkár a lapnak adott interjújában azt mondta: a Magyar
Külgazdasági Szövetség által kidolgozott programot forrásokkal is
támogatják, mert - mint fogalmazott - meggyőződésük, hogy az állam
feladata elindítani ezt a kereskedőház jellegű integrátor
szervezetet, amelynek célja a kkv-k segítése a külpiacokra jutásban.
A programot az államtitkár szerint 600-800 millió forinttal el lehet
indítani, de ennél többet - arra hivatkozva, hogy még tárgyalások
előtt állnak - nem kívánt mondani.
A
szektort a Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Alap létrehozásával és
az Export házhoz jön miniklaszterprogrammal is támogatni kívánják. Ez
utóbbi lényege, hogy kistérségi szinten felmérik, melyik
kisvállalatnak milyen piacképes terméke, szolgáltatása van, s milyen
lehetősége van a piacra jutásban. Az ígéretes vállalkozásokat állami
segítséggel mintegy miniklaszterben fognák össze. Az állam ebben az
esetben integrátori szerepet játszik majd.
