Tisztelt Látogatók!

 

   A 2006-os év végével az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében meghirdetett utolsó pályázati lehetőség is lezárult. A következő, 2007-2013-ig tartó időszak támogatási konstrukcióinak egy részét már igénybe vehetik, a további pályázati kiírások folyamatosan érkeznek.

   Folyamatosan frissített honlapunkon megtalálják az aktuális operatív programokról, prioritásokról és intézkedésekről - azaz a várható pályázati lehetőségekről - szóló információkat, ezzel is könnyítve a céljaiknak legmegfelelőbb támogatási lehetőség felkutatását.

 

   Az alábbiakban bemutatjuk az első Nemzeti Fejlesztési terv tapasztalatait és ismertetjük az NFT 2. felépítését:

 

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (I. NFT) tapasztalatai

 

A 2004-2006-os időszakra készített Nemzeti Fejlesztési Terv nem egy átfogó, minden szektorra kiterjedő fejlesztési terv, hanem olyan egységes stratégia volt, mely a Magyarország számára megnyíló európai uniós fejlesztési források felhasználási irányait foglalta össze.

A Terv három specifikus célkitűzése: a gazdasági versenyképesség javítása, a humán erőforrások fejlesztése, valamint a jobb minőségű környezet kialakítása, ezekhez csatlakozott a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elérése. Ennek megfelelően a 2004-2006-os időszakban a környezet és infrastruktúra fejlesztésre kétszer annyi támogatást kaptunk, mint a gazdaság és a humánerőforrás fejlesztésére. Összesen több mint 3.000 millió euró került kifizetésre.

Az I. NFT tapasztalata, hogy az egész országra érvényes átfogó társadalmi-gazdasági-környezeti célok kijelölése az elsődleges lépés, és csakis ezt követően kezdődhet meg a szakágazati tervezés.

Kezdetben a pályázatok minősége és a pályázati kiírások összetettsége együttesen a formailag hibás pályázatok magas számához vezetett. A szaktárcák követelményrendszere meglehetősen heterogén volt, és az egyes irányító hatóságok rendszerrel szembeni elvárásai is eltértek egymástól. A kormányzat ezt felismerve 2005. eleje óta komoly lépéseket tesz a "pályázóbarát" pályáztatási rendszer kialakítása érdekében.

A pályázási kedv kimagaslónak volt mondható - 38920 projektjavaslat érkezett be a 2006 novemberéig 1.517 milliárd (!!!) forint támogatási igénnyel (NFH - EMIR) és ezen pályázatok közül eddig több mint 17.000-et találtak támogatásra érdemesnek a pályáztató szervezetek, az odaítélt összeg 694 milliárd forint.

 

A II. Nemzeti Fejlesztési Terv: az "Új Magyarország Fejlesztési Terv"

 

A 2006-os év végére Magyarország történelmi lehetőség kapujába érkezett: 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében további fejlesztési forrásokra lesz jogosult, amelyet a hazai társfinanszírozás és a magántőke is kiegészít.   Az Európai Unió költségvetésének kohéziós politika fejezetéből a 2007-2013-as időszakra 22,4 milliárd euró uniós forrás áll a rendelkezésünkre. Ezt kiegészíti a magyar állami hozzájárulás, amely a teljes felhasználható keret 15%-át teszi ki, így összesen 26,2 milliárd eurót fordíthatunk fejlesztésekre. Ez - a Pénzügyminisztérium által 2007-re prognosztizált 265 Ft/euró árfolyammal számolva - összesen 6943 milliárd forintot jelent 2007 és 2013 között. Ezt egészíti az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, valamint az Európai Halászati Alap közel 1200 milliárd forintnyi forrása.

E források kiegészülnek még a fejlesztéseket megvalósító szervezetek (vállalkozások, önkormányzatok, nonprofit szervezetek) saját forrásnak tekinthető ráfordításaival, így összességében e keretnél még nagyobb volumenű fejlesztések valósulhatnak meg.

A rendelkezésre álló pénzösszegek lehívásához az Európai Unió számára egy tervet kellett készíteni - ez az Új Magyarország Fejlesztési Terv -, mely részletekre lebontva tartalmazza azokat a célokat, stratégiákat, súlypontokat, prioritásokat, és konkrét intézkedési javaslatokat is, melyek mentén pályázatok nyújthatók majd be az illetékes hatóságokhoz.

Az e tervben megfogalmazott célok eléréséhez hat területre összpontosulnak a fejlesztési erőfeszítések. Ezen tematikus és területi megoszlás alapján létrejött területekhez tartozó célok konkrét megvalósítása érdekében átfogó, operatív programokat hoznak létre.

Ez a hat terület - a hozzájuk tartozó operatív programokkal (OP) - a következő:

 

1. A gazdaság fejlesztése   

-     Gazdaságfejlesztési OP

2. A közlekedés fejlesztése 

-     Közlekedési Infrastruktúra fejlesztése OP

3. A társadalom megújulása

-     Társadalmi Megújulás OP

-     Társadalmi Infrastruktúra OP

4. Környezet- és energiafejlesztés 

-     Környezet- és Energiafejlesztési OP

5. Területfejlesztés

-     Nyugat-dunántúli Regionális OP

-     Közép-dunántúli Regionális OP

-     Dél-dunántúli Regionális OP

-     Észak-magyarországi Regionális OP

-     Észak-alföldi Regionális OP

-     Dél-alföldi Regionális OP

-     Közép-magyarországi Regionális OP

-     Európai Területi Együttműködések OP-k

6. Államreform        

-     Közigazgatás Megújítása OP

-     Elektronikus Közigazgatás OP

 

 Az 1-es, 2-es, 3-as, 4-es, és az 5-ös cél alá tartozó operatív programokra az országban való területi elhelyezkedésétől függetlenül - túlnyomórészt - bármely jogosult pályázhat, az 5-ös, - Területfejlesztés - alá tartozó regionális operatív programokra csak azon jogosultak, akik/amelyek az adott régióban laknak/működnek, vagy fejlesztésük az adott régióban valósul meg.

 

A területfejlesztéssel kapcsolatos regionális operatív programok az adott régiók szükségletei, és lehetőségei szerint különböznek.

A főbb stratégiai irányvonalak a következők:

-          Dél-Alföld: tudásipar, agrárium, turisztika (Szegeden "Biopolisz" - egészségipari, környezetipari, agrárgazdasági biotechnológia),

-          Dél-Dunántúl: magas környezeti minőségű modellrégió (Pécsett "az életminőség pólusa" - kulturális és környezetipar),

-          Észak-Alföld: a térség minőségi élet-, egészség- és rekreációs központja (Debrecenben "a tudás iparosítása" - gyógyszeripar, agrárinnováció),

-         Észak-Magyarország: iparfejlesztés, szolgáltatások, turisztika (Miskolcon "Technopolis" - nanotechnológia, vegyipar, mechatronika, megújuló, alternatív energiák),

-          Közép-Dunántúl: a kkv-kre alapozott, innováció-orientált gazdaság-fejlesztés (Székesfehérváron és Veszprémben logisztika, nano- és biotechnológia, műszaki informatika.

-          Nyugat-Dunántúl: az észak-déli pannon gazdasági tengely fejlesztése (Győrött "Autopolis" - autóipar, gépgyártás, megújuló energiák),

-          Közép-Magyarország: fő cél a térség versenyképességének és vonzerejének növelése (Budapestnek nincs elkülönülő, kiemelt stratégiája)

 

   A lapon fent található operatív programok nevei alatt az azokhoz tartozó stratégiai célok - az úgynevezett prioritások -, valamint az azokat kibontó, azok megvalósítását szolgáló intézkedések találhatók.

   Ezen intézkedésekre, illetve ezek alintézkedéseire lehet majd pályázni.